Tanévi tájékoztató az Állatorvosi biokémia c. tantárgyhoz

ÁLLATORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM

BIOKÉMIAI OSZTÁLY

Tanévi tájékoztató az Állatorvosi biokémia c. tantárgyhoz 2016/2017. tanév tavaszi félév 1. A Biokémiai Osztály munkatársai: Dr. Neogrády Zsuzsanna, PhD ([email protected]) Egyetemi docens, osztályvezető, tantárgyfelelős • Állatorvosi biokémia előadások és gyakorlatok tartása magyar, angol és német nyelven • Patobiokémia (fakultatív tantárgy) Dr. Mátis Gábor, PhD ([email protected]) Egyetemi adjunktus • Állatorvosi biokémia előadások és gyakorlatok tartása magyar, angol és német nyelven • Összehasonlító biokémia és Biológiai kémia előadások tartása (Biológus BSc és MSc képzés) • Patobiokémia, Génsebészet (fakultatív tantárgyak) Kulcsár Anna ([email protected]) Tudományos segédmunkatárs, PhD-hallgató • Állatorvosi biokémia gyakorlatok tartása magyar és angol nyelven • Összehasonlító biokémia és Biológiai kémia előadások tartása (Biológus BSc és MSc képzés) • Génsebészet (fakultatív tantárgy) Kulcsárné dr. Petrilla Janka ([email protected]) PhD-hallgató • Állatorvosi biokémia gyakorlatok tartása magyar és angol nyelven • Összehasonlító biokémia és Biológiai kémia előadások tartása (Biológus BSc és MSc képzés) • Génsebészet, Patobiokémia (fakultatív tantárgyak) Dr. Hatala Patrícia ([email protected]) Tanszéki munkatárs • Állatorvosi biokémia gyakorlatok tartása magyar és angol nyelven • Összehasonlító biokémia és Biológiai kémia előadások tartása (Biológus BSc és MSc képzés) • Génsebészet, Patobiokémia (fakultatív tantárgyak)

1


BIOKÉMIAI OSZTÁLY

Seprődi Júlia ([email protected]) Titkárnő Tolnainé Hinka Márta Tanszéki asszisztens, a Biokémiai gyakorlatok előkészítésének általános felelőse Az Állatorvosi biokémia c. tantárgyat két féléven keresztül oktatjuk az alábbi elméleti, ill. gyakorlati órakeretben: 1. félév: Állatorvosi biokémia 1.

30 óra előadás (hetente 1x2 óra) 18 óra gyakorlat (6x3 óra) 5 óra plenáris gyakorlat

2. félév: Állatorvosi biokémia 2.

60 óra előadás (hetente 2x2 óra) 15 óra gyakorlat (5x3 óra) 15 óra plenáris gyakorlat

2. Az előadásokkal kapcsolatos általános tudnivalók: Az előadások látogatása a KTVSz értelmében kötelező. A hallgatók jelenlétét mindkét félév során néhány alkalommal szúrópróbaszerűen tartott katalógussal ellenőrizzük, félévenként max. 3 igazolatlan hiányzás megengedett. Az előadáslátogatás orvosilag igazoltan egészségügyi ok vagy tudományos diákköri munka miatti mulasztása esetén az erről szóló igazolást legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetéig kérjük eljuttatni a Biokémiai Osztály titkárságára. Az előadások témái: Állatorvosi biokémia 1.: 1. hét 2. hét 3. hét 4. hét 5. hét 6. hét 7. hét

Bevezetés. A belső környezet, a homeosztázis tényezői általában. Izotónia, izoionia. Izohidria. Pufferrendszerek. A biológiai membrán szerkezete. A biológiai membránon át zajló transzportfolyamatok. A fehérjék fogalma és általános jellemzése. A proteinogén aminosavak csoportosítása, szerkezete. A peptidkötés. A fehérjék szerkezete. A fehérjék denaturációja és renaturációja. A fehérjék felosztása. Kollagén, elasztin, keratin. Az enzimek fogalma, szerkezete. Az enzimhatás mechanizmusa. Az enzimes reakciók megfordíthatósága Az enzimes reakciók sebessége és a sebességet befolyásoló tényezők. Az enzimaktivitás szabályozásának lehetőségei. Zimogének, Izoenzimek. Az enzimek elnevezése, osztályozása és lokalizációja. A molekuláris biológia fogalma. A nukleotidok szerkezete.

2


8. hét 9. hét 10. hét 11. hét 12. hét 13. hét 14. hét 15. hét

BIOKÉMIAI OSZTÁLY

A purinnukleotidok de novo szintézise és lebontása. A pirimidinnukleotidok de novo szintézise. A pirimidinnukleotidok lebontása. Nukleotidok szintézise a megmentési úton. Dezoxiribonukleotidok szintézise és bontása. A DNS szerkezete és funkciója. A DNS replikációja prokariótákban és eukariótákban. Hibák a DNS-replikációban és azok javítása. A transzkripció és szabályozása prokariótákban. A transzkripció és szabályozása eukariótákban. A génexpresszió befolyásolása. Epigenetikus szabályozási mechanizmusok. A transzláció fogalma. A riboszóma szerkezete. Az aminosavak aktiválása. A transzláció iniciációja. A transzláció elongációja és terminációja. A fehérjék poszttranszlációs módosítása. A fehérjék sejten belüli transzportja. A rekombináns DNS-technika elméleti alapjai

Állatorvosi biokémia 2.: 1. hét

2. hét 3. hét 4. hét

5. hét

6. hét

7. hét

8. hét

Az intermedier anyagcsere általában. Anabolizmus, katabolizmus. A biológiai oxidáció fogalma. Energiatárolás a sejtekben: nagy energiájú foszfátvegyületek. A kreatin anyagcseréje. A szénhidrátok kémiája: mono- és oligoszacharidok, homo- és heteropoliszacharidok. A glikogén anyagcseréje: Cori-kör, glikogenolízis és szabályozása a foszforilációs kaszkád segítségével, glikogenezis. Glükolízis és glükoneogenezis. Pasteur-effektus. A piruvát oxidációja acetil~KoA-vá. A citrátkör. Légzési lánc, oxidatív foszforiláció. Pentózfoszfát-ciklus. A vércukorszint és szabályozása. Egyéb monoszacharidok (fruktóz, galaktóz) anyagcseréje. Az aminosavak anyagcseréje: transzaminálás, oxidatív dezaminálás. Glükogenetikus és ketogenetikus, esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Az ammónia méregtelenítése: ornitin-ciklus, alternatív méregtelenítési utak. Az aminosavak dekarboxilezése. A legfontosabb peptidek. A hem szerkezete. Porfirin-anyagcsere: szintézis és bontás. Hemoglobin, mioglobin, kataláz, peroxidáz, citokrómok. Vas-anyagcsere. A lipidek szerkezete és funkciója. A lipidek felszívódása és forgalma. Lipolízis, a zsírsavak β-oxidációja (páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak). A glicerin lebontása, az oxálacetát bioszintézise. Ketogenezis, ketolízis. A zsírsavak szintézise (páros és páratlan szénatomszámú, valamint telítetlen zsírsavak). A glicerin szintézise. Zsírszintézis (lipogenezis). Lipoidok: glicerin-foszfatidok, szfingolipidek, szteroidok (koleszterin, epesavak), karotinoidok.

3


9. hét

10. hét

11. hét 12. hét 13. hét 14. hét 15. hét

BIOKÉMIAI OSZTÁLY

A máj biokémiája: intermedier anyagcsere, szekréciós tevékenység, méregtelenítő folyamatok (szintézis, oxidáció, redukció, hidrolízis, konjugáció). Az izomszövet biokémiája (harántcsíkos-, sima- és szívizom). Az izomkontrakció mechanizmusa. Az agy és a zsírszövet biokémiája. A kérődzők szénhidrát-anyagcseréjének specialitásai: az illó zsírsavak képződése, felszívódása és anyagcseréje a gazdaszervezetben. A nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréjének sajátosságai kérődzőkben. A kérődzők lipid-anyagcseréje. A kérődzők ketózisának biokémiai alapjai. A tejtermelés biokémiája. A vitaminok általános jellemzése. Az A- és D-vitamin biokémiája. Az E-, K-vitamin, az esszenciális zsírsavak és a tiamin biokémiája. A riboflavin, a nikotinsav, a pantoténsav és a piridoxin biokémiája. A biotin, a folsav és a kobalamin biokémiája. Az aszkorbinsav és a lipotrop faktorok (kolin, inozit) biokémiája.

3. A gyakorlatokkal kapcsolatos általános tudnivalók: A gyakorlatok a Tanulmányi Osztály által kialakított csoportbeosztás alapján (max. 18 fő), az órarendben feltüntetett időpontban pontosan kezdődnek. A későn érkezők technikai okok miatt nem vehetnek részt a gyakorlaton. A gyakorlatok időtartama: 3 x 45 perc = 2 óra 15 perc. A gyakorlatot az Élettani és Biokémiai Tanszék első emeletén lévő hallgatói laboratóriumban tartjuk. Minden hallgatónak magával kell hoznia: • az aktuális gyakorlat anyagát tartalmazó gyakorlati jegyzetet, amely a tanszéki honlapról tölthető le (biochemvet.hu); • fehér köpenyt, mivel olyan vegyszerekkel és reagensekkel is dolgozunk, amelyek a ruhára cseppenve károsíthatják azt. A gyakorlatok értékelése: A gyakorlati munkát a következők alapján értékeljük: • A gyakorlat elején rövid írásbeli dolgozat formájában kérjük számon a gyakorlati, valamint a gyakorlat témájához kapcsolódó legfontosabb elméleti ismereteket. Egyes gyakorlatokon szintén itt kerülnek számonkérésre az adott gyakorlathoz kapcsolódó szerkezeti képletek, amelyek listája a tanszéki honlapról letölthető. • A gyakorlati anyag ismeretét és az elvégzett kísérletek eredményeit az óra végén tartott rövid szóbeli számonkéréssel ellenőrizzük. A megfigyeléseket és a kísérletek eredményeit a gyakorlati jegyzetben kell rögzíteni. Hiányos felkészülés esetén a gyakorlatvezető a gyakorlat megismétlésére utasíthatja az érintett hallgatót. A gyakorlat végén az írásbeli és szóbeli számonkérés együttes eredménye alapján minden hallgató pontot kap az aktuális teljesítményéért. A pontszám 1 és 5 között lehet (1 pont esetén nincs elfogadva, a hallgatónak a gyakorlatot másik csoport gyakorlatán vagy a félévvégi pótgyakorlaton pótolnia kell). Sikeres gyakorlat (2-5 pont) eredménye nem javítható. 4


BIOKÉMIAI OSZTÁLY

Az Állatorvosi biokémia 1. oktatása során 6 gyakorlatot tartunk, amelyek során a maximálisan kapható 25 pontból legalább 18 pontot (60%) kell elérni. Az Állatorvosi biokémia 2. keretében 5 gyakorlatot tartunk, ennek megfelelően legalább 15 pontot (60%) kell a félév során összegyűjteni. A gyakorlat végén minden hallgató köteles rendet tenni maga után: a használt eszközöket (pipettákat, kémcsöveket) csapvízzel átöblíteni, és a gyűjtőedénybe helyezni. A gyakorlat közben bekövetkező baleseteket (pl. üvegáru törése) azonnal jelenteni kell a gyakorlatvezetőnek a balesetveszély elhárítása érdekében. Részvétel másik csoport gyakorlatán: Indokolt esetben a csoportbeosztás módosítása a félévek elején Dr. Mátis Gábornál lehetséges a beiratkozást követő egy héten belül. A gyakorlatok méltányolható esetben elvégezhetők más csoportokban is. A cserét a [email protected] címre küldött emailben lehet kérvényezni a választott gyakorlatot megelőző munkanapon 14:00-ig. A tanszék az adott csoport létszámától függően engedélyezheti a cserét. E lehetőségnek határt szab a gyakorlóterem limitált befogadóképessége, ezért ez csak igen indokolt esetben vehető igénybe! Előzetes engedély hiányában a hallgató nem vehet részt másik csoport gyakorlatán. Egy félév során max. 2 gyakorlatot lehet mulasztani, de ezeket is pótolni kell a félévvégi pótgyakorlaton. (Gyakorlat mulasztásának minősül, ha a hallgató nem teljesíti az adott gyakorlatot a saját vagy valamely másik csoport gyakorlatán.) A pótgyakorlat időpontját a tanszék honlapján és a bejáratnál lévő hirdetőtáblán hozzuk nyilvánosságra. A pótgyakorlat elmulasztása vagy a pótgyakorlaton kapott elégtelen eredmény (1 pont) a félévvégi aláírás megtagadásával jár, további pótlási/javítási lehetőséget nem biztosítunk. Amennyiben a hallgató egy félév során 3 vagy annál több gyakorlatot mulasztott, a pótgyakorlaton nem vehet részt, félévvégi aláírást nem kaphat. A gyakorlatok témái: Állatorvosi biokémia 1.: 1. A vérplazma egyes biokémiai tulajdonságai 2. A fehérjék 3. Az enzimek általános tulajdonságai 4. Az emésztőenzimek 5. Az aminosavak 6. A nukleinsavak

5


BIOKÉMIAI OSZTÁLY

Állatorvosi biokémia 2.: 7. A biológiai oxidáció 8. A vércukorszint és szabályozása 9. A hemoglobin és származékai 10. A lipidek 11. A vitaminok

4. Az Állatorvosi biokémia 1. tanulmányi követelményei: A félév elfogadásának (a félévvégi aláírás megszerzésének) feltételei: • • • • •

A tantermi előadások rendszeres látogatása, a félév során max. 3 igazolatlan hiányzás. A félév során minden gyakorlat eredményes teljesítése. Részvétel minden plenáris gyakorlaton. A gyakorlatokon megszerezhető összpontszám (30 pont) legalább 60%-ának (18 pont) megszerzése. A félév során írt zárthelyi dolgozaton (ZH), pótzárthelyi dolgozaton (pót ZH) vagy félévvégi pótbeszámolón a maximálisan megszerezhető összpontszám (30 pont) legalább 60%-ának (18 pont) megszerzése.

Ha a hallgató amiatt nem kap félévvégi aláírást, mert a ZH-n vagy annak bármely pótlási lehetősége során nem éri el a maximálisan megszerezhető összpontszám (30 pont) legalább 60%-át (18 pont), de sikeresen teljesít minden gyakorlatot, és megszerzi a gyakorlatokon elérhető összpontszám (30 pont) legalább 60%-át (18 pont), a tantárgy újbóli felvétele során a gyakorlatokat nem kell megismételnie. Ehhez hasonlóan, amennyiben a hallgató a gyakorlati követelményeknek nem tesz eleget, de a ZH-t (vagy pót ZH-t, félévvégi pótbeszámolót) sikeresen megírja, újbóli tárgyfelvétel esetén csak a gyakorlatokat kell megismételnie. A zárthelyi dolgozattal kapcsolatos tudnivalók (Állatorvosi biokémia 1.): A zárthelyi dolgozat (ZH) időpontját és a dolgozatban számonkért témaköröket a félév első hetében az elődásokon, illetve a tanszéki honlapon hozzuk nyilvánosságra. A ZH sikeres, ha a hallgató a maximálisan elérhető 30 pont legalább 60%-át (18 pont) megszerzi. Sikertelen dolgozat írása esetén a félév elején kihirdetett időpontban tartandó pót ZH keretében biztosítunk javítási lehetőséget. A pót ZH által felölelt tananyag és a követelmények az eredeti ZH-val azonosak. A dolgozatok megtekintésére a Tanszék által meghirdetett időpontban adunk lehetőséget. Sikertelen pót ZH írása esetén még egy pótlási lehetőséget biztosítunk: a teljes félévi elméleti anyagból kell írásbeli félévvégi beszámolót tenni. A beszámoló eredménye – mivel egy utolsó, szigorított pótlási lehetőségről van szó – a félévvégi eredménybe max. 22 ponttal kerül beszámításra. Ha a hallgató a ZH-n, a pót ZH-n vagy a félévvégi beszámolón nem vesz részt, annak pótlására számára külön egyéni plusz 6


BIOKÉMIAI OSZTÁLY

alkalmat nem biztosítunk. Kivételt képez, ha a hallgató komoly betegsége miatt hosszantartó kórházi fekvőbeteg-ellátásra szorul, ebben az esetben a kórházi tartózkodásról és kezelésről szóló igazolást legkésőbb a dolgozat időpontját követő 3 napon belül kell a Tanszékre benyújtani. Ezt követően a Tanszék egyéni elbírálás alapján dönt arról, biztosít-e a hallgatónak plusz dolgozatírási lehetőséget. A sikeres pót ZH-hoz vagy félévvégi beszámolóhoz egyaránt 60%-os eredmény elérése szükséges. Sikeres ZH írása esetén is lehetőség van (javítási szándékkal) a pót ZH megírására, de ebben az esetben a pót ZH eredményét vesszük figyelembe a félévvégi érdemjegy megállapításához. Sikeres ZH vagy pót ZH eredménye félévvégi beszámolón nem javítható. A ZH-n (és a pót ZH-n, valamint a félévvégi beszámolón egyaránt) a hallgató által hozott saját tollon és a hagyományos számológépen kívül semmilyen segédeszköz nem használható. A dolgozatot kék vagy fekete színű tollal kell írni, a más színű tollal vagy ceruzával írt válaszokat nem értékeljük. (Amennyiben a hallgató pl. a szerkezeti képleteket először ceruzával rajzolja fel, azokat a dolgozat beadása előtt tollal át kell írni.) A teremben felügyelő tanár kérésére a hallgatónak diákigazolvány vagy személyazonosító igazolvány segítségével személyazonosságát igazolnia kell. A dolgozatírás szabályainak megsértése a dolgozat azonnali elvételével és annak sikertelen minősítésével jár. Az Állatorvosi biokémia 1. gyakorlati jegy kialakításának módja: A félévvégi aláírás megszerzése esetén az 1. félév gyakorlati jeggyel zárul (3 kredit értékben), amelyet a gyakorlatokon és a zárthelyi dolgozaton (vagy a pótzárthelyi dolgozaton, vagy annak sikertelensége esetén a félévvégi beszámolón) elért pontszám összeadását követően, az alábbiak alapján alakítunk ki: 55 – 60 pont: 49 – 54 pont: 43 – 48 pont: 36 – 42 pont: 0 – 35 pont:

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

5. Az Állatorvosi biokémia 2. tanulmányi követelményei: A félév elfogadásának (a félévvégi aláírás megszerzésének) feltételei: •

A tantermi előadások rendszeres látogatása, a félév során max. 3 igazolatlan hiányzás. • A félév során minden gyakorlat eredményes teljesítése. • Részvétel minden plenáris gyakorlaton. • A gyakorlatokon megszerezhető összpontszám (25 pont) legalább 60%-ának (15 pont) megszerzése. • A félév során írt zárthelyi dolgozaton (ZH), pótzárthelyi dolgozaton (pót ZH) vagy félévvégi pótbeszámolón a maximálisan megszerezhető összpontszám (30 pont) legalább 60%-ának (18 pont) megszerzése. Ha a hallgató amiatt nem kap félévvégi aláírást, mert a ZH-n vagy annak bármely pótlási lehetősége során nem éri el a maximálisan megszerezhető összpontszám (30 pont) 7


BIOKÉMIAI OSZTÁLY

legalább 60%-át (18 pont), de sikeresen teljesít minden gyakorlatot, és megszerzi a gyakorlatokon elérhető összpontszám (25 pont) legalább 60%-át (15 pont), a tantárgy újbóli felvétele során a gyakorlatokat nem kell megismételnie. Ehhez hasonlóan, amennyiben a hallgató a gyakorlati követelményeknek nem tesz eleget, de a ZH-t (vagy pót ZH-t, félévvégi pótbeszámolót) sikeresen megírja, újbóli tárgyfelvétel esetén csak a gyakorlatokat kell megismételnie. A zárthelyi dolgozattal kapcsolatos tudnivalók (Állatorvosi biokémia 2.): A zárthelyi dolgozatra és annak pótlására vonatkozó szabályok és tudnivalók megegyeznek az Állatorvosi biokémia 1-nél leírtakkal. A 2. félév végi érdemjegy kialakításának módja: A tantárgy az Állatorvosi biokémia 2. félévének sikeres teljesítését követően kollokviummal zárul (5 kredit értékben), a vizsgára bocsátás feltétele az Állatorvosi biokémia 2. félévvégi aláírás megszerzése.

6. A kollokviummal kapcsolatos tudnivalók: Az Állatorvosi biokémia tanulmányokat lezáró kollokvium érdemjegye négy részjegyből kerül kialakításra az alábbiak szerint: •

Gyakorlati részjegy: az Állatorvosi biokémia 2. gyakorlatain és a ZH-n (vagy pót ZH-n/félévvégi pótbeszámolón) megszerzett összpontszám alapján kerül megállapításra az alábbiak szerint: 51 – 55 pont: 45 – 50 pont: 40 – 44 pont: 33 – 39 pont:

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2)

A félévvégi aláírás megszerzése esetén a kapott gyakorlati részjegy már nem javítható. • •

Írásbeli részvizsga érdemjegye Szóbeli vizsga: a két kihúzott vizsgakérdésre adott válaszok érdemjegyei

A szóbeli vizsgán a vizsgáztató az összesen megszerzett 4 részjegyet (gyakorlati részjegy, írásbeli részvizsga jegye, szóbeli vizsga két tételére kapott 1-1 részjegy) figyelembe véve kialakítja a kollokvium végső érdemjegyét. (A végső érdemjegy kialakítása a fontosabb részeredmények súlyozásával, és nem matematikai átlagszámítással történik.) Írásbeli részvizsga: Az írásbeli részvizsga megírására a Tanszék legalább 4 időpontot biztosít a téli (december/januári) vizsgaidőszakban, amelyek a hallgatósággal való egyeztetést követően a 8


BIOKÉMIAI OSZTÁLY

szorgalmi időszak során kerülnek kihirdetésre. A nyári vizsgaidőszakban legalább 2 időpontot hirdetünk meg a vizsgakurzust felvevő hallgatók számára. Az írásbeli részvizsgára való jelentkezés kizárólag a Neptun rendszeren keresztül történik. Jelentkezést követően vizsgajelentkezést módosítani legkésőbb a vizsgaidőpont előtti utolsó munkanap 12:00 óráig lehet. Az írásbeli részvizsga az elméleti tananyag következő témaköreit öleli fel: • • • • • • • • • • • • • • •

A belső környezet, a homeosztázis tényezői általában. Izovolémia, izotónia, izoionia, izohidria. Pufferrendszerek A biológiai membrán szerkezete. A biológiai membránon át zajló transzportfolyamatok A proteinogén aminosavak csoportosítása, szerkezete A fehérjék fogalma és általános jellemzése A peptidkötés. A fehérjék szerkezete. A fehérjék denaturációja és renaturációja. A fehérjék felosztása. Kollagén, elasztin, keratin Az enzimek fogalma, szerkezete. Az enzimhatás mechanizmusa. Az enzimes reakciók megfordíthatósága Az enzimes reakciók sebessége és a sebességet befolyásoló tényezők. Az enzimaktivitás szabályozásának lehetőségei. Zimogének, Izoenzimek. Az enzimek elnevezése, osztályozása és lokalizációja A nukleotidok szerkezete. A DNS szerkezete és funkciója A DNS replikációja prokariótákban és eukariótákban. Hibák a DNS-replikációban és azok javítása A transzkripció és szabályozása prokariótákban és eukariótákban. A génexpresszió befolyásolása. Epigenetikus szabályozási mechanizmusok A riboszóma szerkezete. Az aminosavak aktiválása. A transzláció iniciációja, elongációja és terminációja. A fehérjék poszttranszlációs módosítása. A fehérjék sejten belüli transzportja A rekombináns DNS-technika elméleti alapjai A szénhidrátok kémiája (mono-, oligoszacharidok, homo- és heteropoliszacharidok) A zsírsavak és az egyszerű zsírok felépítése és biokémiai szerepe A glicerin-foszfatidok és a szfingolipidek biokémiája

A felsorolt témakörökön kívül az írásbeli részvizsgán számonkérésre kerülnek a Tanszék által közzétett listán szereplő legfontosabb szerkezeti képletek is.

Az írásbeli részvizsga szerkezete a következő: 1. Feleletválogatás (egyszerű választás): 40 pont (1 pont/kérdés) 2. Szerkezeti képletek: Adott szerkezeti képlet felismerése: 10 szerkezet, 10 pont (1 pont/név) 9


BIOKÉMIAI OSZTÁLY

Az írásbeli részvizsga írására a ZH-írásra vonatkozó szabályok érvényesek. A rendelkezésre álló munkaidő: 75 perc. Az írásbeli részvizsga sikeres, ha a hallgató a maximálisan elérhető pontszám (50 pont) legalább 60%-át (30 pont) megszerzi. Az írásbeli részvizsga eredményét a Tanszék legkésőbb a vizsga utáni munkanapon a tanszéki hirdetőtáblán és a tanszéki honlapon nyilvánosságra hozza. A vizsgadolgozatok megtekintésére a Tanszék által meghirdetett időpontban van lehetőség. Az írásbeli részvizsga osztályozása az alábbiak szerint történik: 45 – 50 pont: 40 – 44 pont: 35 – 39 pont: 30 – 34 pont: 0 – 29 pont:

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

Ha az írásbeli részvizsga sikeres, a hallgató szóbeli vizsgára bocsátható. Ha az írásbeli részvizsga sikertelen vagy a hallgató érvényes jelentkezést követően az írásbeli részvizsgán nem jelent meg, a hallgató egy írásbeli vizsgalehetőséget elveszített, és valamely következő írásbeli vizsgaidőpontra iratkozhat fel. Minden sikertelen írásbeli részvizsga az adott vizsgaidőszak írásbeli vizsgalehetőségeinek számát csökkenti. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 3 alkalommal lehet megpróbálkozni az írásbeli vizsgarész teljesítésével. A sikeres írásbeli részvizsga érdemjegye nem évül el, a későbbiekben bármely időszakban tett szóbeli részvizsgán érvényes részjegyként kerül beszámításra. A sikeres írásbeli részjegy ismételt írásbeli vizsga megírásával egy alkalommal javítható, de ebben az esetben az ismételt írásbeli vizsga eredménye kerül a végső jegybe beszámításra. Sikeres írásbeli vizsga javítása nem jelenti újabb vizsgaalkalom felhasználását. Sikeres írásbeli részvizsga a szóbeli vizsgán történt megjelenést követően a továbbiakban nem javítható. Szóbeli vizsga: A hallgató szóbeli vizsgára bocsátható, ha sikeresen teljesítette az írásbeli részvizsgát. A szóbeli vizsga legkorábban a sikeres írásbeli részvizsgát követő második munkanapon teljesíthető (a két vizsga között legalább egy munkanapnak el kell telnie). A szóbeli vizsgára a Tanszék a hallgatókkal való egyeztetést követően több vizsgaidőpontot hirdet meg. A szóbeli vizsgára való jelentkezés kizárólag a Neptun rendszerben történik. A szóbeli vizsga a meghirdetett vizsganapokon reggel 8:00 órakor kezdődik. A vizsgázók egy tétellapon két vizsgakérdést (tételt) húznak, amelyek kidolgozására, jegyzetek készítésére min. 30 perc felkészülési időt biztosítunk. A vizsgázó ezután szóban számol be a vizsgáztató tanárnál az adott témakörökben megszerzett ismereteiről. A szóbeli vizsga célja nem csak a lexikális tudás számonkérése, hanem annak ellenőrzése, hogy a hallgató ismeri-e, érti-e a tananyag logikai összefüggéseit, képes-e a megtanultakat a későbbi tanulmányai során alkalmazni. Így a vizsgán nem csak szűk értelemben véve a két kihúzott vizsgatétellel kapcsolatos kérdések, hanem a tágabb összefüggések miatt a teljes elméleti tananyagra vonatkozó kérdések is felmerülhetnek. A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. A szóbeli vizsga csak leckekönyv birtokában teljesíthető.

10


BIOKÉMIAI OSZTÁLY

Ha a szóbeli vizsgán a hallgató bármelyik tételére elégtelen (1) osztályzatot kap, a kollokvium eredménye a többi részjegytől függetlenül elégtelen (1), a hallgatónak azonban csak a szóbeli vizsgát kell megismételnie, az írásbeli részvizsga jegye és a gyakorlati részjegy a következő szóbeli vizsgaalkalommal is változatlanul beszámításra kerül. Egy vizsgaidőszakban a KTVSz előírásainak megfelelően legfeljebb 3 alkalommal lehet megpróbálkozni a szóbeli vizsga teljesítésével. Újabb szóbeli vizsga legkorábban a sikertelen vizsgaalkalmat követő 3. napon tehető. Sikeres szóbeli vizsga esetén a kapott kollokviumi érdemjegy 1 alkalommal újabb szóbeli vizsga letételével javítható. A szóbeli vizsga vizsgakérdései (tételei) az alábbiak: I. témakör: 1. A biológiai oxidáció általában A nagy energiájú foszfátvegyületek biokémiája Szerkezet, biokémiai szerep A kreatin anyagcseréje Szerkezet, szintézis, biokémiai szerep A tioészter-kötés 2. A glikogenezis és a glikogenolízis Lépések, helyszín, jelentőség Szabályozás, a glükagon/adrenalin és az inzulin jelpályája 3. A glükolízis Lépések, típusai, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség A Pasteur-effektus és a Cori-kör 4. A glükoneogenezis Lépések, egyes kiindulóanyagok bekapcsolódása, energiamérleg, jelentőség

helyszín,

szabályozás,

5. A piruvát oxidációja acetil~KoA-vá Lépések, szükséges kofaktorok, jelentőség A glicerinfoszfát-inga és a malát-sönt

6. A citrátkör Lépések, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség 7. A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Felépítés, lépések, helyszín, energiamérleg, jelentőség. A P/O hányados, szétkapcsoló faktorok

11


BIOKÉMIAI OSZTÁLY

8. A pentózfoszfát-ciklus Oxidatív és nem oxidatív szakasz lépései, helyszín, szabályozás, jelentőség 9. A vércukorszint és szabályozása A vércukorszint fiziológiás értékei. A vércukorszint hormonális szabályozása, sejten belüli szabályozási mechanizmusok, jelpályák. A glükózforgalomban részt vevő transzporterek 10. A fruktóz és a galaktóz anyagcseréje Fruktóz-szintézis és -bontás. A galaktóz szintézise, bekapcsolódása a laktóz- és mukopoliszacharid-szintézisbe, galaktolízis A tejtermelés biokémiája A tej összetétele. A laktóz, a tejfehérjék és a tejzsír szintézise 11. Az aminosavak oxidatív dezaminálása Az L- és D-aminosavak oxidatív dezaminálása Az aminosavak N-mentes szénláncának sorsa Glüko- és ketogenetikus aminosavak Az aminosavak transzaminálása A transzaminálási reakciók általában, AST, ALT. A Schiff-bázis képződése és a transzaminálás mechanizmusa 12. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak Az aminosavak dekarboxilezése. Biogén aminok és lebontásuk A glutation biokémiája, a γ-glutamil-ciklus. A karnozin és az anzerin 13. Az ammónia méregtelenítése Ornitin-ciklus (lépések, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség) Alternatív méregtelenítési utak 14. A purinnukleotidok szintézise és lebontása De novo szintézis, bontás, reszintézis, dezoxiribonukleotidok anyagcseréje 15. A pirimidinnukleotidok szintézise és lebontása De novo szintézis, bontás, reszintézis, dezoxiribonukleotidok anyagcseréje

16. A hemoglobin szerkezete és biokémiai szerepe A hemoglobin szintézise Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség 17. A porfirinvázas vegyületek bontása Mioglobin, citokrómok, kataláz, peroxidáz Vasanyagcsere

12


BIOKÉMIAI OSZTÁLY

18. A lipidek felszívódása és forgalma a szervezetben A lipolízis Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség A lipogenezis Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség 19. A zsírsavak β-oxidációja A zsírsavak bejuttatása a mitokondrium mátrixába. A páros szénatomszámú zsírsavak β-oxidációjának lépései. Helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség. A páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak β-oxidációjának sajátosságai 20. A zsírsavak szintézise Az acetil~KoA kijuttatása a citoplazmába. A páros szénatomszámú zsírsavak szintézisének lépései. Helyszín, szabályozás, jelentőség. A páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak szintézisének sajátosságai 21. Ketogenezis és ketolízis Lépések, helyszín, energiamérleg, jelentőség. A ketonanyagok biokémiai szerepe 22. A koleszterin biokémiája A koleszterin szerkezete, szintézise (lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség) és biokémiai szerepe Az epesavak biokémiája Az epesavak szintézise, forgalma és biokémiai szerepe 23. A kérődzők szénhidrát-anyagcseréjének sajátosságai A szénhidrátok bontása a bendőben, az illó zsírsavak keletkezése, felszívódása és anyagcseréje a gazdaszervezetben 24. A kérődzők nitrogén-anyagcseréjének sajátosságai Az ammónia bendőbeli keletkezése és felszívódása. NPN anyagok, bypass fehérjék. Bakteriális fehérjeszintézis a bendőben. Ruminohepatikus nitrogénkörforgalom

25. A kérődzők ketózisának biokémiai alapjai A glükoneo- és a ketogenezis összefüggése. A ketózis kialakulása és jellemzői A kérődzők lipid-anyagcseréjének sajátosságai Lipidek bontása és szintézise a bendőben. A gazdaállat lipid-anyagcseréjének sajátosságai 26. A máj központi szerepe az intermedier anyagcserében Szénhidrát- és lipidanyagcsere, a nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréje A máj szekréciós tevékenysége 13


BIOKÉMIAI OSZTÁLY

27. A máj méregtelenítő tevékenysége Különböző típusú méregtelenítő folyamatok: szintézis, hidrolízis, oxidáció, redukció, konjugáció A citokróm P450 enzimrendszer működése 28. Az izomszövet biokémiája Az izomkontrakció mechanizmusa Az izomszövet anyagcseréje, izomrost-típusok A zsírszövet, a vese és az agy biokémiája

14


BIOKÉMIAI OSZTÁLY

II. témakör: 1. A vitaminok általában. Antivitaminok, vitamin-antagonisták 2. A β-karotin és az A-vitamin-származékok szerkezete és forgalma 3. Az A-vitamin biokémiai szerepe és hiánya. A-hypervitaminosis 4. A D-vitamin szerkezete, provitaminból való keletkezése és forgalma 5. A D-vitamin biokémiai szerepe és hiánya. D-hypervitaminosis 6. Az E-vitamin szerkezete, forgalma és hiánya 7. Az E-vitamin biokémiai szerepe. Oxidatív stressz, szabadgyökök, antioxidánsok. 8. A K-vitamin szerkezete és forgalma 9. A K-vitamin biokémiai szerepe és hiánya 10. Az esszenciális zsírsavak biokémiája 11. A tiamin szerkezete és forgalma 12. A tiamin biokémiai szerepe és hiánya 13. A riboflavin szerkezete és forgalma 14. A riboflavin biokémiai szerepe és hiánya 15. A nikotinsav szerkezete, forgalma 16. A nikotinsav biokémiai szerepe és hiánya 17. A pantoténsav szerkezete és forgalma, a HS~KoA szintézise 18. A pantoténsav biokémiai szerepe és hiánya 19. A piridoxin szerkezete és forgalma 20. A piridoxin biokémiai szerepe és hiánya 21. A biotin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya 22. A folsav szerkezete és forgalma 23. A folsav biokémiai szerepe és hiánya 24. A kobalamin szerkezete és forgalma 25. A kobalamin biokémiai szerepe és hiánya 26. Az aszkorbinsav szerkezete, szintézise és forgalma 27. Az aszkorbinsav biokémiai szerepe és hiánya 28. A lipotróp faktorok (kolin, inozit) biokémiája

15


BIOKÉMIAI OSZTÁLY

7. Biokémia tanulmányi verseny: A 2. félév szorgalmi időszakának végén Tanszékünk megszervezi a hagyományos Biokémiai tanulmányi versenyt. A verseny időpontját (általában a szorgalmi időszak utolsó hetében kerül rá sor) a 2. félév elején hirdetjük ki. A verseny írásbeli, anyaga felöleli az Állatorvosi biokémia teljes elméleti és gyakorlati tananyagát, különös hangsúllyal az ismeretek közötti összefüggésekre, azok magas szintű alkalmazására. A tanulmányi versenyen való részvétel önkéntes. Legkésőbb a vizsgaidőszak első napján kerül sor a verseny eredményhirdetésére, ahol a legjobb eredményt elért hallgatók jutalomban részesülnek. Emellett azon hallgatók, akik a versenyen legalább 70%-os eredményt érnek el, jeles (5) részjeggyel mentesülnek az írásbeli részvizsga megírása alól.

8. Mentesség az egyes tanegységek teljesítése alól: A hallgató más felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányaira hivatkozva mentességet kérhet az Állatorvosi biokémia tantárgy egyes tanegységeinek teljesítése alól. A mentességi kérelmet az Egyetem oktatási rektorhelyetteséhez kell benyújtani, aki a Biokémiai Osztály vezetőjének javaslata alapján bírálja el a kérelmet. A kérelemhez csatolni kell az elvégzett biokémiai jellegű (biokémia, molekuláris biológia stb.) tantárgy(ak) teljesítését igazoló, a felsőoktatási intézmény által kibocsátott hiteles dokumentumot, valamint az elvégzett tárgy(ak) részletes elméleti és gyakorlati oktatási programját.

16

Tanévi tájékoztató az Állatorvosi biokémia c. tantárgyhoz

Recommend Documents