Az új Btk. - 2012. évi C. törvény - módosulásai
(hatályba lépésekor, és azt követően) a 2012. VII. 13. és 2014. január 1. között kihirdetett jogszabályok alapján
összeállította: dr. Vaskuti András kúriai bíró
Btk. módosulásai
A törvényt az Országgyűlés 2012. június 25-én fogadta el. A kihirdetés napja: 2012. július 13. Az alábbi összeállítás a kihirdetés napja és a 2014. január 1. között kihirdetett jogszabályok alapján történt változásokat tartalmazza, ideértve a 2019. május 1. napjától hatályba lépő módosulásokat is.
2
Az összeállítás segítséget jelenthet a kommentárok, tankönyvek készítőinek, a vizsgákra készülőknek és a jogalkalmazóknak egyaránt.
Módosító jogszabályok: szám 2012. évi CCXXIII. törvény
tárgy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról
a választási eljárásról
§
Btk. §
318.§ (1) 318.§ (2) 318.§ (3) 318.§ (24) 318.§ (4) 318.§ (5) 318.§ (6) 318.§ (7) 318.§ (8) 318.§ (9) 318.§ (11) 318.§ (12) 318.§ (13) 318.§ (14) 318.§ (15) 318.§ (16) 318.§ (17) 318.§ (18) 318.§ (19) 318.§ (21) 318.§ (22) 318.§ (23) 364.§
6.§ (2) 11.§ (3) 45.§ (7) 45.§ (8) 47.§ (2) 56.§ (2) 68.§ (2) 72.§ (4) 75.§ (2) 113.§ (4), (5) 140.§ (3) 203.§ (1) 203.§ (3) 204.§ (1) c) 204.§ (5) b) 248.§ (2) 248.§ (4) 315.§ (1), (2) 346.§ (1) 393.§ (1) 404/A.§ 462.§ (2) f) 459. § (1) bekezdés 11. pont l)
2013. évi XXXVI. törvény
2013. évi XLV. törvény
a közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról
2.§ 3.§
370.§ 459.§ (1) bekezdés 12. pont h)
2013. évi XLVIII. törvény
az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról
2.§ (2) 2.§ (1)
333.§ 335.§
2013. évi LXXVIII.
egyes büntető tárgyú törvények módosításáról
19.§ (1) 19.§ (2)
127.§ (1) 140.§ (3)
Btk. módosulásai
törvény
19.§ (3) 19.§ (4) 19.§ (5) 19.§ (6) 19.§ (7) 19.§ (8) 19.§ (9) 19.§ (10) 19.§ (11) 19.§ (12) 19.§ (13) 19.§ (14)
3 2013. évi LXXXIX. törvény
2013. évi XCVIII. törvény
2013. évi CXXXIII. törvény
2013. évi CLXXVIII. törvény
2013. évi CLXXXVI. törvény
2013. évi CCXII. törvény
2013. évi CCXXXVIII. törvény
141.§ 185.§ (6) 212/A.§ 219.§ (3) 327.§ (5) 383.§ d) da) 388/A.§ alcíme 403.§ (1) a) 403.§ (4) 433.§ (2) 459.§ (1) bekezdés 11. pont j) alpont 465.§ (2) bekezdés b) pont 26. 350.§ (2)
a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról
59.§ b)
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
114.§
459.§ (1) bekezdés 19. pont
a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról
157.§
459. § (1) bekezdés 12. pont d) 67. § (3) 371. § (3) bekezdés b) pont bb)
az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról
1.§ (1) 1.§ (2)
226/A.§ 226/B.§
egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról
118.§ (1) 118.§ (11) a) 118.§ (2) 118.§ (3) 118.§ (4) 118§ (5) 118.§ (6) 118.§ (7) 118.§ (11) b) 118.§ (8) 118.§ (9) 118.§ (10) 146.§ a) 146.§ b) 146.§ c)
3.§ (2) a) ab) 73.§ c) 184.§ 184/A.-184/D. §-ok 240.§ (3) 261/A.§ 263.§ (1) 283.§ (2) 287.§ (1) c) 349/A.§ 388/A.§ 388/B.§ 349.§ 349.§ (1) a) 349.§ (1) b)
97.§
350.§
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról
158.§ a) 158.§ b)
Btk. módosulásai
2013. évi CCXLV. törvény
2013. évi törvény
CCLII.
egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról
75.§ (1) 75.§ (2) 75.§ (3) 76.§ 131.§ (1) 131.§ (2)
28.§ (1a) 250.§ (4) 398. § (3) bekezdés a) pont af) 26. § (2) 31. § (3) 459. § (1) bekezdés 8. pontja
4 A módosítások hatálybalépési időpontjai
Általános Rész
területi és személyi hatály
3.§ (2) bek. 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (1). közlönyállapot ab) állam elleni bűncselekmény, - a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
2014. I. 1-től
ab) állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, A törvény megteremti a lehetőséget arra, hogy az Európai Unió három fő intézményének,
Btk. módosulásai
5
az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának a védelme bármilyen hírszerző tevékenységgel szemben biztosított legyen. A módosítás értelmében ezért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, vagyis a Magyarország elleni folytatott kémkedésre meghatározott mértékű büntetéssel fenyegetett az az eset, ha az elkövető az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat. A törvény a kémkedéshez és a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan az újonnan beiktatott tényállás esetében is büntetni rendeli az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása keretében azt, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést. A törvény a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan ezt a tényállást is kiveszi, az egyébként az állam elleni bűncselekményekre vonatkozó univerzális joghatóság alól.
bűnhalmazat-folytatólagosság
6.§ (2) bek. A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba. közlönyállapot
2013. VII. 1.-től
(2) Nem bűnhalmazat, hanem (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan cselekményt, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször sérelmére, rövid időközönként többször követ el. követ el Az új Btk. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a folytatólagosságnál az „ugyanolyan cselekményt” kifejezés szerepel. Az új Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint azonban az üzletszerűen szabálysértési értékre elkövetett lopás bűncselekmény, tehát a hatályos Btk. 12. § (2) bekezdése szerinti „ugyanolyan bűncselekményt” fogalom teljes mértékben helytálló, esetükben a folytatólagosság megállapítása a joggyakorlatnak nem jelent problémát.
előkészület
11.§ (3) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1.-től (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott
Btk. módosulásai
esetben az előkészület már önmagában is esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. e bűncselekmény miatt büntethető. Az új Btk. 11.§-át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz
büntethetőség elévülése
6
26.§ (2) 28.§ (1a) közlönyállapot Hatálytalan: 2014. VII. 1-től. 26.§ (2) Az erős felindulásban elkövetett Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXLV. emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél törvény 76. §. súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében - ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik életévének betöltése előtt elévülne - az elévülési idő meghosszabbodik e személy huszonharmadik életévének betöltéséig, vagy addig az időpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna. 2014. VII. 1-től 2013. évi CCXLV. tv. 75.§ (1) 28.§ (1a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti, vagy be nem töltötte volna. A Btk. 26. § (2) bekezdése szerint „az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében - ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett a
Btk. módosulásai
7
tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik életévének betöltése előtt elévülne - az elévülési idő meghosszabbodik e személy huszonharmadik életévének betöltéséig, vagy addig az időpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna.” Ez azt jelenti, hogy az elévülési idő az általános 5 év helyett gyermekek sérelmére történő elkövetés esetén akár 15 év is lehet, mivel az a sértett 23 éves koráig kitolódik, ezzel lehetőséget adva arra, hogy a sértett a nagykorúságának betöltését követően, akkor indítsa meg a büntetőeljárást, ha arra már felkészült. Ezt a speciális elévülési időt a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXII. törvény iktatta be 2012. június 29-i hatállyal az 1978. évi IV. törvénybe, vagyis a régi Btk.-ba. A módosítás ezt a speciális elévülési időt tovább hosszabbítja meg. Eszerint nem az 5 éves általános elévülési idő hosszabbodik meg egységesen valamennyi, a Btk. 26. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény esetén a sértett 23 éves koráig, hanem az elévülési idő nyugvására kerül sor addig az időig, amíg a sértett nagykorúvá nem válik. Ezt követően kezdődik az elévülés, ami az elkövetett cselekmény büntetési tételéhez igazodik. Mindez pusztán a sértett „gondolkodási idejét” hosszabbítja meg.
magánindítvány hiánya
31.§ (3) Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 131. § (1). közlönyállapot (3) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.
2014. III. 15-től (3) Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt önállóan terjesztheti elő, kivéve ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta, ebben az esetben a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett törvényes képviselője is előterjesztheti. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók. Az új Ptk. értelmében a cselekvőképesség elsősorban csak a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható. A cselekvőképesség teljes korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges. Erre figyelemmel a módosítás nyomán a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a hatályos szabályokhoz képest nem cselekvőképtelen nagykorú sértett, magánvádló
Btk. módosulásai
8
és egyéb érdekelt esetében a törvényes képviseletet csak abban az esetben kívánja meg, ha a nagykorút a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértettet, magánvádlót és egyéb érdekeltet a bíróság a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében korlátozta, a módosítás következtében jognyilatkozatot csak a törvényes képviselője hozzájárulásával tehet. Az új Ptk. alapján ugyanakkor a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet. Erre tekintettel a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása következtében a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett esetében csak akkor szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása a magánindítvány előterjesztéséhez, ha a nagykorút a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett jogainak védelme érdekében a magánindítványt nemcsak az ilyen kiskorú, hanem a törvényes képviselője is előterjesztheti.
feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztésből
45.§ (7), (8) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. (3) A Btk. 45. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(7) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre.” 2012. évi CCXXIII. törvény 318 (24): Nem lép hatályba a Btk. 45. § (8) bekezdése közlönyállapot 2013. VII. 1.-től (7) A bíróság az életfogytig tartó (7) Nem bocsátható feltételes szabadságra szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsáthatja az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi szabadságvesztésből az elítélt letöltötte a életfogytig tartó szabadságvesztést még nem bíróság által meghatározott időtartamot, és hajtották végre, az ismételten kiszabott alaposan feltehető, hogy a büntetés célja életfogytig tartó szabadságvesztés nem további szabadságelvonás nélkül is elérhető. hajtható végre. (8) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. Az új Btk. 45. §-át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz
Btk. módosulásai
közérdekű munka
47.§ (2) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba.
9
közlönyállapot (2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente egy napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nélkül végzi. nincs indokolás
2013. VII. 1.-től (2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nélkül végzi.
járművezetéstől eltiltás
56.§ (2) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (5) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1-től (2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be (2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartama kell számítani azt az időt, amelynek az elkövető vezetői engedélyét - a tartamára az elkövető vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben a - a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta. leadta. Az új Btk. 56.§-át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz.
jóvátételi munka
67.§ (3) Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 158. § a). közlönyállapot 2013. VIII. 1-től (3) Az elkövető - választása szerint - állami (3) Az elkövető - választása szerint - állami vagy önkormányzati fenntartású vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyháznál vagy azok részére szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy végezheti a jóvátételi munkát. azok részére végezheti a jóvátételi munkát. A törvény olyan módosító rendelkezést tartalmaz, amely a jogrendszeren átvezeti a vallási közösségek jogállásához kapcsolódó szükséges módosítást.
Btk. módosulásai
68.§ (2) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (6) szerinti szöveggel lép hatályba. közlönyállapot (2) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. 10
2013. VII. 1-től (2) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egészségügyi okból nem tudja igazolni, a jóvátételi munka elvégzése igazolásának határideje egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Az új Btk. rendelkezése értelmében, ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül igazolja, büntethetősége megszűnik. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, a bíróság büntetést szab ki. Nem tartalmaz azonban a törvény arra vonatkozó rendelkezést, ha az elkövető hosszan tartó súlyos betegsége miatt nem tudja időben megkezdeni vagy befejezni a jóvátételi munka elvégzését. Ebben az esetben indokolatlan hátrányos jogkövetkezmény lenne az elkövetővel szemben büntetés kiszabása. A módosítás ennek a kiküszöbölését célozza azzal, hogy az elítélt kérelmére lehetővé teszi a bíróság számára a munka elvégzése igazolása határidejének meghosszabbítását abban az esetben, ha az elkövető egészségügyi okokból nem tudja egy éven belül elvégezni a részére előírt jóvátételi munkát.
elkobzás
72.§ (4) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (7) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették.
2013. VII. 1-től (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.
A törvény átvezeti a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény, az Ogytv. és az EUtv. által a hatályos Btk.-ba bevezetett módosításokat az új Btk.-n.
Btk. módosulásai
73.§ c) Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (11) a).
11
közlönyállapot c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, gyógyszerhamisítás, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén. nincs külön indokolás
2014. I. 1-től c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, egészségügyi termék hamisítása, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén.
vagyonelkobzás
75.§ (2) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (8) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették.
2013. VII. 1-től (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak
Btk. módosulásai
különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. A törvény átvezeti a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény, az Ogytv. és az EUtv. által a hatályos Btk.-ba bevezetett módosításokat az új Btk.-n.
fiatalkorúak pénzbüntetése 12
113.§ (4), (5) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (9) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 113. § (1) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. (2) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban kell meghatározni. (3) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén a) ha a 112. § lehetővé teszi, közérdekű munkára vagy b) szabadságvesztésre kell átváltoztatni. (4) A behajthatatlan pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egynapi tétel helyébe egynapi közérdekű munka lép. Ha a fiatalkorú a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
nincs külön indokolás
2013. VII. 1-től 113. § (1) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. (2) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban kell meghatározni. (3) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén a) ha a 112. § lehetővé teszi, közérdekű munkára vagy b) szabadságvesztésre kell átváltoztatni. (4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép. Egyebekben a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkára a 47. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy annak tartama eltérhet a 47. § (1) bekezdésében meghatározottaktól. (5) Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben a 48. §-ban foglaltak irányadóak.
Btk. módosulásai
katona elkövető
127.§ (1) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba
13
közlönyállapot 2013. VII. 1-től 127. § (1) E törvény alkalmazásában 127. § (1) E törvény alkalmazásában katona katona a Magyar Honvédség tényleges a) a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési állományú tagja, Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a b) a rendőrség hivatásos állományú tagja, hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint ha csapaterős feladatot hajt végre, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok őrszolgálatot lát el, hivatásos állományú tagja. c) a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja, ha kötelékben lép fel, tömegoszlatást végez, vagy őrszolgálatot lát el, d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagja, ha konkrét veszélyelhárítást végez, vagy meghatározott fokozatú készültségben van. Az új Btk. a katona büntetőjogi fogalmát a hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéséhez képest jelentősen leszűkíti, hiszen egyrészt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját nem tekinti büntetőjogi értelemben vett katonának, másrészt indokolatlan eltérést okoz a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai tekintetében, miszerint kizárólag az őrszolgálatban történő elkövetés szolgálhat büntetőjogi felelősségre vonás alapjául annak ellenére, hogy akár az ügyeleti szolgálat, akár a készenléti szolgálat is lehet hasonlóan fontos feladat, mint az őrszolgálat. Egyúttal az új Btk. katona fogalma 2013. július 1-jei hatállyal kibővül a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagjával, ha az veszélyelhárítást végez, vagy meghatározott fokozatú készültségben van. Indokolatlan az új Btk. fentiek szerinti differenciálása az egyes szervek között abban a tekintetben, hogy a függelemsértő vagy elöljárói bűncselekmények üldözése vagy a felelősségre vonás lehetősége csak szűkebb keretek között érvényesülhetne. Ezért a módosítás rögzíti a katonának minősülő személyek büntetőjogi meghatározását, ennek értelmében katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.
várakozási idő meghosszabbítása
140.§ (3) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (11) bekezdése majd azt módosítja a A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (2) bekezdés, és e szerinti szöveggel lép hatályba
Btk. módosulásai
közlönyállapot
2013. VII. 1-től (3) A 127. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott katonák esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti várakozási időn kötelező várakozási időt kell érteni.
14
(3) A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott várakozási időn kötelező várakozási időt kell érteni. A törvény… figyelemmel arra, hogy a honvédek jogállásáról …új törvény készült, - javítja az új Btk. 140. … §-át. ***** A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (11) bekezdése az új Btk. 140. §-át egy új (3) bekezdéssel egészítette ki, azonban az abban foglalt hivatkozás nem megfelelő, ezt javítja a törvény.
katona mentesítése
141.§ A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (3) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 141. § (1) A bíróság az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be. (2) Katonai mellékbüntetés alkalmazása az elítélt mentesítését nem akadályozza.
2013. VII. 1-től 141. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján. (2) A bíróság az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be. (3) Katonai mellékbüntetés alkalmazása az elítélt mentesítését nem akadályozza.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a katonai büntetések, nevezetesen a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése esetén a törvényi mentesítés az ítélet jogerőre emelkedésének napján áll be.
Különös Rész
Btk. módosulásai
új pszichoaktív anyaggal visszaélés
184.§ Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (2). A
184/A., 184/B., 184/C. és 184/D 15
§-okat beiktatta a 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (3). közlönyállapot 184. § (1) Aki új pszichoaktív anyagot a) az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, b) előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.
Hatályos: 2014. I. 1-től 184. § (1) Aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követik el. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Aki csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagot kínál vagy átad, a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt egy évig, b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 184/A. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek új pszichoaktív anyagot kínál, átad, b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával új pszichoaktív anyagot forgalomba hoz vagy azzal
Btk. módosulásai
16
kereskedik, c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében új pszichoaktív anyagot ca) kínál, átad, cb) forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követi el, három évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 184/B. § (1) Aki a) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít, b) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben, c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
Btk. módosulásai
17
(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben vétség miatt egy évig, b) a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés. 184/C. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával aa) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít, ab) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében ba) új pszichoaktív anyagot előállít, bb) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) üzletszerűen, c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában
Btk. módosulásai
és b) pont ba) alpontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés. 184/D. § (1) A 184-184/C. § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni. (2) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha a készítmény legfeljebb 10 gramm tömegű új pszichoaktív anyagot tartalmaz.
18
Napjainkra a hagyományos értelemben vett kábítószer használat jelentősen csökkent. Ezen anyagok helyét a dizájner drogok (új pszichoaktív anyagok) vették át, amelyek tulajdonképpen módosított kémiai képletű kábítószerek, ebből kifolyólag hasonló, sőt gyakran veszélyesebb élettani hatásúak, mint a kábítószerek. Viszont mivel az új pszichoaktív anyaggal visszaélés büntetési tétele a kábítószerekkel való elkövetési magatartások büntetési tételeihez képest alacsonyabbak, mind a fogyasztó, mind a terjesztő kevésbé veszélyesnek hiszi a cselekményt. Emellett, szemben a kábítószerrel elkövetett visszaélésekkel, az új pszichoaktív anyagok esetében a megszerzés és a tartás nem bűncselekmény, így az a személy nem vonható felelősségre, aki nagyobb mennyiségű anyagot tart magánál, még abban az esetben sem, ha elismeri, azt tervezte, hogy másnak a későbbiekben átadja, ez ugyanis a forgalmazói magatartások - jelenleg büntetlen - előkészülete. A vázolt problémákat kezeli az új pszichoaktív anyaggal való visszaélés tényállásának a kábítószerrel elkövetett bűncselekmények mintájára való átalakítása. Az új pszichoaktív anyag esetében az elkövetési magatartások azonosak, mint a kábítószerrel elkövetett cselekmények esetében, azonban - az arányosság szem előtt tartásával - a büntetési tételek eggyel alacsonyabb szinten lettek meghatározva. A minősített esetek is lényegében megegyeznek, különbség viszont, hogy az új pszichoaktív anyagok esetében mivel a tiszta hatóanyag tartalom nem állapítható meg a jelentős mennyiségre történő elkövetés nem került szabályozásra.
teljesítményfokozó szerrel visszaélés
185.§ (6) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot Hatályos: 2014. I. 1-től (6) E § alkalmazásában tiltott (6) E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, teljesítményfokozó szer: minden olyan szer,
Btk. módosulásai
amely hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendelet I. számú mellékletében.
19
amely hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény I. mellékletének kihirdetéséről szóló kormányrendeletben.
A teljesítményfokozó szerrel visszaélés tényállás új Btk. 185. § (6) bekezdésében található értelmező rendelkezésének pontosítása is szükséges (nem a kormányrendelet melléklete a helyes megjelölés, hanem a kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény melléklete).
gyermekprostitúció kihasználása
203.§ (1) és (3) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (12) és (13) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 203. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt. (3) Aki részben vagy egészben tizennyolc éven aluli, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2013. VII. 1-től 203. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt. (3) Aki részben vagy egészben tizennyolcadik életévét be nem töltött, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az új Btk. 203.§-át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz.
gyermekpornográfia
204.§ (1) c), (5) b) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (14) és (15) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1-től 204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be 204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről nem töltött személyről vagy személyekről
Btk. módosulásai
20
pornográf felvételt a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig, b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig, c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, vagy ezekhez anyagi eszközöket szolgáltat, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
pornográf felvételt a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig, b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig, c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban a) szereplésre felhív, három évig, b) szerepeltet, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel,
(4) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban a) szereplésre felhív, három évig, b) szerepeltet, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy ilyen személyek szerepelnek, Az új Btk. 204.§-át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz
kapcsolati erőszak
212/A.§ A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (5) szerinti szöveggel lép hatályba 2013. VII. 1-től
Kapcsolati erőszak 212/A. § (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít,
Btk. módosulásai
21
b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig, b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. A törvény új tényállásként megállapítja a kapcsolati erőszakot, mint a „családon belüli erőszak” elleni hatékonyabb fellépés eszközét. A „családon belüli erőszak” alapvetően egy kriminológiai fogalom, az e körbe vonható cselekmények igen széles skálán mozognak, kezdve a becsületsértés szabálysértési tényállásától egészen az akár többszörösen minősülő emberölés bűntettéig. Az új bűncselekmény ebbe a széles spektrumú elkövetési körbe teljes mértékben illeszkedik. A törvény a hozzátartozó bántalmazását új elkövetési magatartásokkal egészíti ki, és erre figyelemmel meg is változtatja a bűncselekmény megnevezését, mivel az új elkövetési magatartásokkal a tényállás már nem csupán bántalmazásról rendelkezik. A kapcsolati erőszak önálló, új tényállás jellegét tovább erősíti, hogy a már meglévő tényállásokhoz képest - a sértettek speciális jellegére, és a rendszeres elkövetésre tekintettel az új tényálláshoz kapcsolódó szigorúbb büntetési tételek mellett, abban olyan új magatartások kriminalizálása is megjelenik, amelyek eddig nem szerepeltek a Btk.-ban. A törvény ennek megfelelően a testi sértés szintjét el nem érő, de a sértett emberi méltóságát súlyosan sértő erőszakos magatartásokat, és a gazdasági ellehetetlenítést is büntetni rendeli. A módosításban használt fogalmak nem ismeretlenek a magyar büntetőjogi környezetben, a hatályos Btk.-ban is, és az új Btk.-ban is, a 459. § (1) bekezdés 4. pontjában szerepel az erőszakos magatartás definíciója („erőszakos magatartásnak minősül más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására”), illetve ismeri a „megalázó magatartást tanúsítson”, „megalázó bánásmód kifejezetéseket” is. Az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás fogalom használata könnyebben bizonyíthatóvá teszi a tényállást, mintha a kizárólag szubjektív vizsgálatok alapján bizonyítható lelki sérelemmel, lelki bántalmazással próbálnánk a háztartáson belüli erőszak hasonló megnyilvánulási formáit szabályozni. A közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javak a polgári jog alapján meghatározhatók, ezek olyan mértékű elvonása az egyik féltől, amely már a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki, szintén indokolttá teszi a büntetőjogi szankcionálását. Ugyanakkor az új elkövetési magatartások olyan mértékben előrehozzák a büntetőjogi védelmet, hogy ebben a körben a hatóság fellépésére csak magánindítvány esetén kerülhet
Btk. módosulásai
22
sor, mivel ebben a körben kizárólag a konfliktusban érintett sértett tudja megítélni, hogy kívánja-e a hatóságok beavatkozását, vagy sem. A külvilág számára is egyértelműen észlehető, a fizikai bántalmazás szintjét elérő, az új tényállás minősített eseteit jelentő elkövetési magatartások esetében változatlanul nem feltétele a büntetőeljárás megindításának a magánindítvány megtétele. A törvény súlyosabb szankciót helyez kilátásba egyes bűncselekmények hozzátartozó sérelmére történő elkövetése esetén, ezzel biztosítja, hogy az elkövető ne kerülhesse el az általánosnál szorosabb bizalmi viszonyt és kiszolgáltatott helyzetet kihasználó, bűncselekményt megvalósító magatartásának következményeit. A bűncselekmény speciális passzív alanyainak köre indokolja leginkább egy külön büntetőjogi törvényi tényállás megalkotását, amelyet a jogalkotó azokra a társadalmi és szociális kapcsolatrendszerekre figyelemmel határozott meg, ahol a bűncselekmény tényleges fenyegetést jelent a házasság, a család és a gyermekek sérelmére. Ennek megfelelően a törvény a sértetti kört az új Btk. 459. § 14. pontjában meghatározott hozzátartozó fogalmánál tágabban határozza meg, mivel kiegészíti azt a volt házastárs, volt élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám és gyámolt személyével. A meghatározott sértetti kör speciális alanyain kívül a törvény a bűncselekmény megvalósulásához feltételként határozza meg az együttélést. A törvény szerint az is elegendő a bűncselekmény megállapíthatóságához, ha nem az elkövetéskor, hanem korábban élt együtt a sértett az elkövetővel, azonban az együttélés minden formájának elhagyásával megszűnne egy olyan többlet tényállási elem, amely indokolná külön büntetőjogi tényállás megalkotását, mivel az együttélésből vagy korábbi együttélésből fakadó bizalom, adott esetben kiszolgáltatottság növeli az elkövető általi abúzus lehetőségét. Meg kell jegyezni, hogy az együttélés bizonyítása nem ütközik különösebb akadályokba, hiszen egyrészt a lakcímnyilvántartóból visszakereshető, másrészt tanúvallomások alapján is lehet bizonyítani. A bűncselekmény megvalósulásához szükséges feltétel továbbá a rendszeresen megvalósuló elkövetés. A sértett személyére és az elkövetés körülményeire tekintettel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapcselekmények elkövetése felminősül 3 évig terjedő, míg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapcselekmények elkövetése 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntetté. A rendszeres elkövetésre vonatkozó kritérium elvetése is - az együttéléshez hasonlóan - azt jelentené, hogy megszűnne egy olyan speciális tényállási elem, amelyre tekintettel szakmailag indokolható az önálló tényállás megteremtése. A törvény a bűncselekmény elkövetési magatartásait az új Btk.-ban már szereplő büntetőjogi tényállásokra történő hivatkozással határozza meg. Az új Btk. az összefoglalóan családon belüli erőszak körében elkövetett cselekményeket külön-külön tényállásokban egyébként is szigorúan bünteti. Mindazonáltal, a törvény szándéka az elkövető elrettentése, és erre figyelemmel egyes kevésbé súlyos szabadságvesztéssel fenyegetett, a családon belüli erőszak körébe vonható bűncselekményeket (a testi sértés egyes alakzatait, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést) súlyosabban rendeli büntetni. A hozzátartozó bántalmazása tényállásában meghatározottnál magasabb büntetési tétellel fenyegetett egyéb (pl. szexuális) bűncselekmények bevonása a tényállásba a büntetési tételek csökkentését eredményezné, ami nyilvánvalóan ellentétes a törvény céljával. A törvényben nem szerepel a magánindítvány annak ellenére, hogy a tényállás alapjául szolgáló cselekmények közül egyesek (könnyű testi sértés, tettleges becsületsértés) alapesetben magánindítványhoz kötöttek, az új tényállás esetén annak speciális és súlyosabb jellegére tekintettel (hozzátartozói viszony, rendszeresség, elkövetéskori vagy korábbi együttélés) már anélkül is elindulhat az eljárás. Ugyanakkor továbbra sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elkövetési magatartás jellegére, valamint az elkövetés körülményeire tekintettel a bűncselekmény megállapíthatóságához elengedhetetlen a sértett hatósággal való
Btk. módosulásai
23
együttműködése. Halmazati kérdések körében az alábbiakra kell felhívni a figyelmet: A kiskorú veszélyeztetése és a testi sértés a jelenlegi gyakorlat szerint is halmazatban állhat, ezért a tényállás a védett személyek köréből nem hagyja el a kiskorúakat. Ha a kiskorú veszélyeztetése úgy történik, hogy e tényállás szerint minősülő testi sértést követnek el vele szemben, akkor ez a tényállás lesz halmazatban a kiskorú veszélyeztetésével, értelemszerűen ebben az esetben az új Btk. 164. § szerinti testi sértés nem lesz megállapítható. A bűncselekmény speciális jellegét adja a rendszeresen megvalósuló elkövetési magatartás. A rendszeres elkövetés a kialakult gyakorlatnak megfelelően legalább két rövid időközönkénti elkövetést takar. Különböző sértettek sérelmére elkövetett egyszeri bántalmazás esetén, amennyiben nincs sérülés, halmazatban tettleges becsületsértést [Btk. 227. § (2) bekezdés]; amennyiben nyolc napon belül gyógyuló sérülés keletkezik, könnyű testi sértést [Btk. 164. § (2) bekezdés]; amennyiben pedig nyolc napon túl gyógyuló sérülés keletkezik, súlyos testi sértést [Btk. 164. § (3) bekezdés], illetve személyi szabadság megsértését [Btk. 194. § (1) bekezdés] vagy kényszerítést kell megállapítania a bíróságnak. Tekintettel arra, hogy a sértetti kör egyes számban van meghatározva, a rendszeres elkövetésnek azonos sértett sérelmére kell megvalósulnia a tényállás megállapíthatóságához. A sértettek számához igazodóan, ha mindegyik esetében megvalósul a rendszeres elkövetés, akkor e bűncselekmény halmazata lesz megállapítható, ugyanúgy, mint a testi sértésnél és a többi, a tényállásban felsorolt bűncselekménynél. Azonos sértett sérelmére rendszeresen elkövetett, a tényállásban szereplő különböző bűncselekmény esetén is e bűncselekmény lesz megállapítható (pl. első alkalommal könnyű testi sértést, második alkalommal tettleges becsületsértést követ el). Ugyanez igaz, ha az egyik bűncselekmény az (1) bekezdés a) pontjában, a másik bűncselekmény az (1) bekezdés b) pontjában szerepel, ebben az esetben a súlyosabban minősülő fordulatot kell megállapítani, az magába olvasztja az enyhébb cselekményt. Az azonos büntetési tétellel fenyegetett testi sértések és a személyi szabadság megsértése [Btk. 164. § (5) és (6) bekezdés, 194. § (2) bekezdés] nem szerepelnek az új tényállás (1) bekezdés b) pontjában, így ezek a tényállások lesznek megállapíthatók, többszöri elkövetés esetén adott esetben halmazatban. A hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális kényszerítést [Btk. 196. § (2) bekezdés b) pont] és szexuális erőszakot [Btk. 197. § (3) bekezdés b) pont] a Btk. már szabályozza, és a hozzátartozó bántalmazása bűncselekménynél súlyosabb szankcióval rendeli büntetni.
személyes adattal visszaélés
219.§ (3) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (6) szerinti szöveggel lép hatályba. közlönyállapot 2013. VII. 1-től (3) A büntetés két évig terjedő (3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra visszaélést különleges adatra követik el. követik el.
Btk. módosulásai
A törvény a Btk. 219. § (3) bekezdésében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény fogalom-használatának megfelelően a különleges adat megfogalmazást használja.
becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése
24
becsület csorbítására nyilvánosságra hozatala
alkalmas
hamis
hang-
vagy
képfelvétel
226/A.§, 226/B.§ Beiktatta: 2013. évi CLXXVIII. törvény 1. § (1) és (2). Hatályos: 2013. XI. 16-tól.
Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése 226/A. § (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala 226/B. § (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) nagy nyilvánosság előtt, vagy b) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
Általános indokolás Október 21-én robbant ki a bizonyítékhamisítási botrány. Bizonyíték hamisítása alkalmas a választások tisztaságának megkérdőjelezésére. A demokratikus intézmények védelme azt indokolja, hogy a Büntető Törvénykönyvben külön tényállás és szigorúbb büntetési tételek szankcionálják a bizonyítékhamisítás esetét.
Btk. módosulásai
Részletes indokolás Az 1. §-hoz A törvény büntetni rendeli a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítését, és nyilvánosságra hozatalát. A bűncselekmény passzív alanya lehet természetes személy, illetve jogi személy vagy társadalmi feladatot szervezett közösségben ellátó személyösszesség. A nagy nyilvánosság előtti elkövetés ténye fokozza a cselekménynek a társadalomra veszélyességét, ezért minősített esetként súlyosabban büntetendő. Ugyancsak súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha jelentős érdeksérelmet okoz. 25
közlekedési bűncselekmények értelmező rendelkezés
240.§ (3) Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (4). közlönyállapot (3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. nincs külön indokolás
Hatályos: 2014. I. 1-től (3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkoholkoncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
hulladékgazdálkodás rendjének megsértése
248.§ (2), (4) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (16) és (17) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.
2013. VII. 1-től (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.
(4) E § alkalmazásában (4) E § alkalmazásában a) hulladék: mindaz, amit a a) hulladék: mindaz, amit a hulladékról hulladékgazdálkodásról szóló törvény szóló törvény hulladéknak minősít, ha hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi alkalmas az emberi élet, testi épség, élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok
Btk. módosulásai
26
levegő vagy azok összetevői, illetve élő összetevői, illetve élő szervezet egyedének szervezet egyedének veszélyeztetésére; veszélyeztetésére; b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló hulladéknak a hulladékról szóló törvényben törvényben meghatározott gyűjtése, meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása begyűjtése, szállítása - ideértve az országba - ideértve az országba történő behozatalt, történő behozatalt, onnan történő kivitelt, onnan történő kivitelt, valamint az azon valamint az azon történő átszállítást -, történő átszállítást -, előkezelése, tárolása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, hasznosítása, ártalmatlanítása. ártalmatlanítása A törvény - figyelemmel arra, hogy a hulladékról új törvény készült, - javítja az új Btk. …248. §-át.
radioaktív anyaggal visszaélés
250.§ (4) Módosította: 2013. évi CCXLV. törvény 75. § (2). közlönyállapot (4) Aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. nincs külön indokolás
Hatályos: 2014. I. 1-től (4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
kémkedés az Európai Unió intézményei ellen
261/A.§ Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (5) Hatályos: 2014. I. 1-től.
Kémkedés az Európai Unió intézményei ellen 261/A. § A 261. § szerint büntetendő, aki az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat. A törvény megteremti a lehetőséget arra, hogy az Európai Unió három fő intézményének, az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának a
Btk. módosulásai
védelme bármilyen hírszerző tevékenységgel szemben biztosított legyen. A módosítás értelmében ezért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, vagyis a Magyarország elleni folytatott kémkedésre meghatározott mértékű büntetéssel fenyegetett az az eset, ha az elkövető az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat.
állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása 27
263.§ (1) Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 263. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés, kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvény a kémkedéshez és a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan az újonnan beiktatott tényállás esetében is büntetni rendeli az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása keretében azt, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést. A törvény a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan ezt a tényállást is kiveszi, az egyébként az állam elleni bűncselekményekre vonatkozó univerzális joghatóság alól. 263. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
fogolyszökés
283.§ (2) Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (7). közlönyállapot
Hatályos: 2014. I. 1-től.
Btk. módosulásai
28
(2) Aki abból a célból, hogy az ellene (2) Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól oly módon folytatott büntetőeljárás alól oly módon vonja ki magát, hogy a lakhelyelhagyási vonja ki magát, hogy a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a számára kijelölt tilalom tartama alatt a számára kijelölt területet, körzetet, vagy a házi őrizet tartama területet, körzetet vagy a házi őrizet tartama alatt a kijelölt lakást és az ahhoz tartozó alatt a kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet végleg elhagyja, vétség bekerített helyet a házi őrizet szabályainak miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel megszegésével elhagyja, vétség miatt két büntetendő. évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A házi őrizet szabályozása módosításának indokaihoz kapcsolódik a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben a fogolyszökés tényállásának módosítása is, azaz, hogy minden esetben minősüljön fogolyszökés bűncselekményének az, ha a házi őrizetben lévő személy a házi őrizet tartama alatt a számára kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül elhagyja. A törvény ezért módosítja a fogolyszökés bűncselekményének tényállását és az elkövetési magatartás meghatározásából elhagyja a kijelölt hely végleges elhagyása céljából történő eltávozást és úgy rendelkezik, hogy fogolyszökést követ el az a házi őrizetben lévő személy, aki a házi őrizet szabályait megszegve - bármilyen időtartamra, bármilyen célból - elhagyja a számára kijelölt lakást vagy bekerített helyet.
zártörés
287.§ (1) c) Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (11) b). közlönyállapot Hatályos: 2014. I. 1-től. 287. § (1) Aki 287. § (1) Aki a) a hatósági eljárás során elrendelt a) a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti, megsérti, b) a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog b) a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja, felnyitja, c) az információs rendszer útján rögzített c) az információs rendszerben tárolt adatok adatok megőrzésére kötelezéssel érintett megőrzésére kötelezéssel érintett adatot adatot jogosulatlan személy számára jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja, alól elvonja vagy módosítja, A törvény egyrészt pontosítja a Btk.-ban az elkobzás rendelkezései között a bűncselekmény megnevezését, másrészt a gyakorlat visszajelzésére - azaz, hogy az információs rendszer útján rögzített adat félreértésekre adhat okot - valamint az egységes fogalomhasználatra tekintettel módosítja a Btk. 287. § (1) bekezdés c) pontját.
Btk. módosulásai
terrorcselekmény
315.§ (1) és (2) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (18) szerinti szöveggel lép hatályba
29
közlönyállapot 315. § (1) Aki terrorcselekmény előkészületét követi el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az előkészületet terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2013. VII. 1-től 315. § (1) Aki a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeket a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye (kihirdette: 2011. évi II. törvény) 6. és 9. cikkében foglalt előírásoknak (terroristák toborzásának kísérlete) való teljes körű megfelelés érdekében szükséges az új Btk. 315. §-ának pontosítása.
nemzetközi gazdasági tilalom megszegése
327.§ (5) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (7) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot (5) E § alkalmazásában - ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve tilalmat kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik a) pénzeszközön az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 961/2010/EU rendelet (a bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 961/2010/EU rendelet) 1. cikk j) pontjában meghatározott eszközöket, b) pénzeszközök zárolásán a 961/2010/EU rendelet 1. cikk i) pontjában
2013. VII. 1-től (5) E § alkalmazásában - ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve tilalmat kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik a) pénzeszközön az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: 267/2012/EU rendelet) 1. cikk l) pontjában meghatározott eszközöket, b) pénzeszközök zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1. cikk k) pontjában
Btk. módosulásai
30
meghatározottakat, c) gazdasági forráson a 961/2010/EU rendelet 1. cikk f) pontjában meghatározott eszközöket, d) gazdasági források zárolásán a 961/2010/EU rendelet 1. cikk h) pontjában meghatározott eszközöket, e) a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árun a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: 1236/2005/EK rendelet) II. mellékletében meghatározott árut kell érteni.
meghatározottakat, c) gazdasági forráson a 267/2012/EU rendelet 1. cikk h) pontjában meghatározott eszközöket, d) gazdasági források zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1. cikk j) pontjában meghatározott eszközöket, e) a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árun egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: 1236/2005/EK rendelet) II. mellékletében meghatározott árut kell érteni. A nemzetközi gazdasági tilalom megszegése bűncselekmény értelmező rendelkezései között szerepel az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendeletre való hivatkozás. Ez a rendelet már nincs hatályban, azt a hasonló tárgyban született 267/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezte, ezért ennek megfelelően szükséges módosítani az új Btk. 327. § (5) bekezdését.
a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása
333.§ A 2013. évi XLVIII. törvény 2. § (2) szerint módosított szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1-től 333. § Aki nagy nyilvánosság előtt a 333. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. szabadságvesztéssel büntetendő. A módosítás …..törvényi rendelkezések nyelvhelyességi pontosítását végzi el.
Btk. módosulásai
önkényuralmi jelkép használata
335.§ A 2013. évi XLVIII. törvény 2. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba
31
közlönyállapot 2013. VII. 1-től 335. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, 335. § Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt, a köznyugalom megzavarására alkalmas b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy különösen az önkényuralmi rendszerek c) közszemlére tesz, áldozatainak emberi méltóságát vagy ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul kegyeleti jogát sértő - módon meg, vétség miatt elzárással büntetendő. a) terjeszt, (2) Nem büntethető önkényuralmi jelkép b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy használata miatt, aki azt ismeretterjesztő, c) közszemlére tesz, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről meg, vétség miatt elzárással büntetendő. szóló tájékoztatás céljából követi el. (3) Az (1)-(2) bekezdés az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkozik. A törvény figyelemmel van arra, hogy a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök mély és fájdalmas sebeket hagytak, és ezért ezen diktatúrák jelképei tiltásának feloldása mindaddig nem időszerű és az Alaptörvényben meghatározott emberi méltósággal szemben áll, amíg Magyarországon egy olyan ember is él, akit az ilyen diktatúrák jelképeit viselők kínoztak meg. A XX. század legborzasztóbb időszaka nem veszhet a feledés homályába, így e totalitárius diktatúrák által elkövetett bűnök áldozataira történő emlékezés része az is, ha e diktatúrák jelképeinek használata bizonyos esetekben nem megengedett. Az Alkotmánybíróság 4/2013. (II. 21.) AB határozata 2013. április 30-i hatállyal, pro futuro megsemmisítette a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) önkényuralmi jelképek használatát tiltó 269/B. §-át. Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában rögzítette egyúttal azt is, hogy a határozat megállapításai érvényesek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: új Btk.) 335. §-ára is. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának a legitim céljaként ismerte el a diktatórikus rendszerekkel való azonosulást kifejező nézetek nyilvános megfogalmazását, terjesztését vagy hasonló célzatos magatartások büntetendővé nyilvánítását, mert a XX. század szélsőséges politikai diktatúráihoz kötődő szimbólumaival összefüggő magatartások egyrészt érzékenyen érinthetik, illetve sérthetik az emberi méltóságot, másrészt ellentétesek az Alaptörvényből levezethető alkotmányos értékrenddel. A törvény az Alkotmánybíróság határozatára és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) joggyakorlatára figyelemmel határozza meg újra mind a Btk.-ban, mind az új Btk.-ban a megsemmisített tényállás helyébe lépő új tényállást. A törvény az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel az önkényuralmi jelképek használatát tiltó rendelkezést oly módon módosítja, hogy az általános jellegű tiltás helyett az
Btk. módosulásai
32
önkényuralmi jelképeknek a köznyugalom megzavarására alkalmas módon való terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét tiltja meg, azaz a korábbiakhoz képest szűkebb körben állapítja meg a büntetendő magatartások körét. Az új tényállás az EJEB esetjogát is szem előtt tartva határozza meg a tiltott magatartásokat. A 4/2013. (II. 21.) AB határozatban foglaltakra figyelemmel, valamint az egységes jogértelmezés érdekében a tényállás az elkövetői magatartás követelményeként határozza meg, hogy azt a köznyugalom megzavarására alkalmas módon kell elkövetni. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a tényállás példálódzva meghatározza, hogy a köznyugalom megzavarására alkalmas lehet az elkövetés módja, ha az az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sérti. Tekintettel arra, hogy a köznyugalom megzavarására alkalmas mód, mint az elkövetői magatartás módja a tényállás eleme lesz, nem indokolt a tényállásban megtartani az AB által megsemmisített tényállás kivételeket megállapító (2) és (3) bekezdéseit. A köznyugalom megzavarására alkalmas mód ugyanis eleve kizárja az ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából történő elkövetést, illetve az államok hatályban lévő hivatalos jelképeit sem érinti. Minderre figyelemmel az ilyen célokból történő elkövetés a jövőben továbbra sem lesz büntetendő.
okirattal visszaélés
346.§ (1) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (19) szerinti szöveggel lép hatályba. közlönyállapot 346. § (1) Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez, b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy c) a jogosult elől jogtalanul elvon, elvesz vagy eltitkol, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2013. VII. 1. 346. § (1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez, b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy c) mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az okirattal visszaélés és a készpénz helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekmények esetében a mindennapi gyakorlatban a társadalomra veszélyt jelentő cselekmények tipikusan és leggyakrabban az elkövetési tárgyak elvételével valósulnak meg. Az elvétel, mint elkövetési magatartás önmagában történő szerepeltetése a törvényi tényállásokban azért is indokolt, mert az ilyen módon elkövetett bűncselekmény büntetőjogi üldözést igényel függetlenül attól, hogy az elkövető szándéka csupán az elkövetési tárgyak elvételére, vagy azon túl a már megszerzésnek minősülő tartós birtoklásra is irányul. Az elvétel, mint az elkövetési tárgyakra megvalósuló tipikus és leggyakoribb elkövetési magatartás egyrészről az elkövetési tárgyak védelmére szolgáló speciális tényállások (ún. okirattal visszaélés, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés), másrészről az idegen „dolgok” elvételét pönalizáló legáltalánosabb tényállás, a lopás elkövetési magatartása. Egy
Btk. módosulásai
alkalommal egy személytől egy vagy több okirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elvétele egységes értékelést igényel anélkül, hogy a jogalkotó az ilyen elkövetési tárgyakra elkövetett bűncselekmények rendbelisége körében kialakított töretlen gyakorlatot áttörné. Ezért az egy alkalommal egy személytől több ilyen elkövetési tárgy elvételével elkövetett több bűncselekményt a módosítás törvényi egységbe foglalja. Ugyanez irányadó az okirattal visszaélés, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekmények megszerzéssel vagy az okirattal visszaélés esetén az eltitkolással megvalósított fordulatai esetén.
33
Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése
349.§ Módosította: 2013. évi CCXII. törvény 146. § a), b) és c) pontjai közlönyállapot
2014. V. 1-től
Termőföld jogellenes megszerzése
Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése
349. § (1) Aki a) termőföld tulajdonjogának megszerzése, b) termőföldre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző, aki az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésében közreműködik. (3) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
349. § (1) Aki a) mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése, b) mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző, aki az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésében közreműködik. (3) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
nincs külön indokolás
Btk. módosulásai
sporteredmény tiltott befolyásolása
349/A.§ Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (8). 2014. I. 1.-től
Sporteredmény tiltott befolyásolása 34
349/A. § (1) Aki olyan megállapodást köt, aminek következtében valamely sportszövetség versenyrendszerében szervezett vagy a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő verseny, mérkőzés eredménye nem a versenyszabályzatnak vagy a tisztességes játék elveinek megfelelő módon alakul ki, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Az egyre szaporodó sportbeli csalások (bunda) ellen elengedhetetlen a szigorú büntetőjogi fellépés. A mérkőzések eredményeinek a befolyásolása sérti a sport, a nézők a fogadók és nem utolsósorban a fogadás-szervezők érdekeit, hiszen egy kis csoport anyagi érdekei miatt változnak meg jelentősen sportesemények végeredményei. A büntetőjog jelenleg a bundázást csalásként vagy vesztegetésként szankcionálja. Egyik tényállás sem képes azonban teljességgel kezelni azt a jelenséget, hogy a sporteredmény nem a szabályoknak és a fair play elveknek megfelelően alakul ki, illetve mindkét bűncselekmény bizonyítása rendkívül nehézkes. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a bundázás több arcú bűncselekmény és nem csak vagyoni érdekeket sért, hanem az embereknek ahhoz való jogát, hogy szabályos, elfogultságtól mentes sportmérkőzést vagy sporteseményt lássanak. Mindezek teszik szükségessé egy új tényállás megszövegezését, amelyet nem a közélet tisztaságát vagy a vagyoni viszonyokat védő fejezetekben, hanem a közbizalom elleni bűncselekmények körében célszerű elhelyezni.
a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény
350.§ Megállapította: 2013. évi CCXXXVIII. törvény 97. §. közlönyállapot
Hatályos: 2014. I. 18-tól.
Btk. módosulásai
A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény
35
A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény
350. § (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, b) népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást, c) jogosultság nélkül szavaz, d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik, f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát, g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét, h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el, i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvény a népi kezdeményezés intézményének megszűnése miatt, továbbá a tényállásnak az európai polgári kezdeményezésre való kiterjesztése érdekében a büntető törvénykönyv 211. §-át módosítja. (Megjegyzés: ez az 1978. évi IV. tv. /régi Btk./ szabályára hivatkozik) közlönyállapot Hatálytalan: 2019. V. 1-től. 350. § (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés során a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, b) népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást, c) jogosultság nélkül szavaz, d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népi kezdeményezésben vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetve anyagi juttatással befolyásolni törekszik, f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát, g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét, h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el, i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. nemzetiségi önkormányzati törvény 59. § b).
Btk. módosulásai
36
képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételhez szükséges nyilatkozatában korábbi nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltségére vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán induló nemzetiségi jelöltek esetében a hatályos szabályozás csak a jelölt nyilatkozatát írja elő a tekintetben, hogy a korábbi választásokon nem indult más nemzetiség képviseletében. E nyilatkozathoz a Btk. büntetőjogi jogkövetkezményt fűz. A Ve. közhiteles nyilvántartást hoz létre a választásokon induló jelöltek tekintetében, így a 2014. évi választásoktól kezdve a választási bizottságok a jelölt bejelentésekor már hivatalból ellenőrizni tudják majd a korábbi nemzetiségi jelöléseket is. Ezért a nemzetiségi jelölt nyilvántartásba vételének nem a nyilatkozat adása, hanem - a jogbiztonságot garantálva - az a feltétele, hogy a jelölt nem indulhatott más nemzetiség jelöltjeként a megelőző választásokon. Tekintettel arra, hogy az említett közhiteles nyilvántartást először a 2014. évi választásokon lehet létrehozni, a visszaellenőrzés csak a következő, 2019. évi választásoktól fogva lehetséges. Az addig terjedő átmeneti időszakban továbbra is a jelölti nyilatkozat megtétele a jelölés feltétele.
lopás
370.§ A 2013. évi XLV. törvény 2. § szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást kisebb értékre vagy b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen, bd) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -, be) zsebtolvajlás útján, bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a
2013. VII. 1-től 370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást kisebb értékre vagy b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást ba) bűnszövetségben, bb) üzletszerűen, bc) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -, bd) zsebtolvajlás útján, be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,
Btk. módosulásai
jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve, bg) hamis vagy lopott kulcs használatával, bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, vagy bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.
37
bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve, bg) hamis vagy lopott kulcs használatával, bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre vagy a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett lopást b) a kisebb értékre elkövetett lopást ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon, meghatározott valamely módon, bb) védett kulturális javak körébe tartozó bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre, tárgyra vagy régészeti leletre, bc) vallási tisztelet tárgyára, bc) vallási tisztelet tárgyára, bd) holttesten lévő tárgyra, illetve bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra, halott emlékére rendelt tárgyra, be) nemesfémre be) nemesfémre vagy követik el. c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentős értékre vagy a) a lopást jelentős értékre vagy b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el. követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre vagy a) a lopást különösen nagy értékre vagy b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el. követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen jelentős értékre vagy a) a lopást különösen jelentős értékre vagy b) a különösen nagy értékre elkövetett b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon meghatározott valamely módon vagy követik el. közveszély színhelyén követik el. Az elmúlt időszakban több híradás is beszámolt arról, hogy megszaporodott a katasztrófahelyszíneken elkövetett lopások száma, ami miatt az állampolgárok számára egyes létfontosságú szolgáltatások akár több napig sem voltak elérhetőek, így az elkövetők a
Btk. módosulásai
38
közvagyonban okozott káron kívül a szolgáltatóknak és az állampolgároknak is nagyon súlyos vagyoni és nem vagyoni károkat okoztak. A közveszély színhelyén elkövetett lopás társadalomra veszélyessége különösen jelentős, hiszen a cselekmény azon kívül, hogy megvalósítja a jogtalan eltulajdonítást, annak következményeként jelentős károkat is okoz a társadalom egészének. A közveszély színhelyén elkövetett lopást jelenleg vétségként rendeli büntetni a hatályos Büntető Törvénykönyv és a büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés. A törvény szerint a katasztrófahelyzet vagy természeti csapás színhelyén elkövetett lopás bűncselekmény elkövetőjére alapesetben a Büntető Törvénykönyv 316. §-ának (1) bekezdése helyett a (4) bekezdése vonatkozik és az elkövetett lopás vétség helyett bűntettnek minősül. A törvény alapján így szigorodik a szabályozás mivel alapesetben kettő helyett három éves büntetés lesz kiszabható, különösen nagy értékre elkövetett lopás esetén pedig a büntetési tétel felső határa tíz év lesz. A törvény mind a hatályos Büntető Törvénykönyvben, mind pedig a 2013. július 1-jén hatályba lépő új Btk.-ban szigorítja a közveszély színhelyén elkövetett lopás büntetőjogi tényállását. A törvény a közveszély színhelyén elkövetett lopás bűncselekmény büntetőjogi tényállását a hatályos és a 2013. július 1-jén hatályba lépő új Büntető Törvénykönyvben is szigorítja, a bűncselekmény vétség helyett bűntettnek minősül, büntetési tétele alapesetben három évig terjedő szabadságvesztésre emelkedik, különösen nagy értékre elkövetett lopás esetén pedig a büntetési tétel felső határa tíz év.
rongálás
371.§ (3) b) bb) Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 158. § b). közlönyállapot (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás nagyobb kárt okoz, b) az elkövető ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet, bb) vallási tisztelet tárgyát vagy vallási szertartás végzésére szolgáló épületet, bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg.
2013. VIII. 1-től (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás nagyobb kárt okoz, b) az elkövető ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet, bb) vallási tisztelet tárgyát vagy templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet, bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg. A törvény ezen szerkezeti egységei olyan módosító rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek a jogrendszeren vezetik át a vallási közösségek jogállásához kapcsolódó szükséges módosításokat.
Btk. módosulásai
értelmező rendelkezések vagyon elleni bűncselekményeknél
383.§ d) da) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (8) szerinti szöveggel lép hatályba 39
közlönyállapot 383. § E fejezet alkalmazásában a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja, b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell, c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell, d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény: da) az erőszakos vagyon elleni, db) a vagyon elleni, dc) a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény. Az új Btk. 383. § d) pont da) alpontja nem javítja a törvény.
2013. VII. 1.-től 383. § E fejezet alkalmazásában a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja, b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell, c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell, d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény: da) a vagyon elleni erőszakos, db) a vagyon elleni, dc) a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény. megfelelően utal a XXXV. Fejezet címére, ezt
magánindítvány (szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeknél) Az alcímet a 2013. évi LXXVIII. törvény 19.§ (9) bekezdése iktatta be
388/A.§ Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (9) Hatályos: 2014. I. 1-től.
Magánindítvány
Btk. módosulásai
40
388/A. § A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti esetekben a 385. §-ban és a 388. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve ezt megelőzően a Vám- és Pénzügyőrség, korábbi gyakorlata nem volt és jelenlegi gyakorlata sem egységes abban a tekintetben, hogy büntetőeljárást vagy az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, 2003. július 22-i, 1383/2003/EK tanácsi rendelet 11. cikke szerinti ún. egyszerűsített eljárást kell-e lefolytatni az említett európai uniós jogi aktus 1. cikkében meghatározott esetekben a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények elkövetési tárgyát képező áruk kapcsán. A módosítás a joggyakorlat egységét olyképpen kívánja megteremteni, hogy magánindítványhoz köti a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése és az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmények miatt a büntetőeljárás megindítását a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti esetekben, kivéve azt, amikor ezekkel a bűncselekményekkel összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A módosítás következtében egyértelművé válik, hogy magánindítvány hiányában az ún. egyszerűsített eljárást kell lefolytatni.
értelmező rendelkezés (szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeknél)
388/B.§ Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (10). Hatályos: 2014. I. 1-től
Értelmező rendelkezés 388/B. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni bűncselekmény. nincs külön indokolás
Btk. módosulásai
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés
393.§ (1) a) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (21) szerinti szöveggel lép hatályba
41
2013. VII. 1. 393. § (1) Aki 393. § (1) Aki a) olyan készpénz-helyettesítő fizetési a) egy vagy több olyan készpénzeszközt, amely nem vagy nem kizárólag a helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy sajátja, vagy amelynek a használatára nem nem kizárólag a sajátja, vagy amelynek a vagy nem kizárólagosan jogosult, mástól, használatára nem vagy nem kizárólagosan annak beleegyezése nélkül, jogtalanul jogosult, mástól, annak beleegyezése nélkül, megszerez, jogtalanul elvesz vagy megszerez, A lopás törvényi tényállása esetében az „egy vagy több” kitétel tényállásban történő szerepeltetése a rendbeliséget ugyan nem befolyásolja, mivel az egy alkalommal egy személytől elvett járulékos elkövetési tárgyak száma közömbös, mivel a rendbeliség a lopás sértettjeinek a számához igazodik, a módosítás azt a normavilágosság követelményének eleget téve szerepelteti a tényállásban. Ennek megfelelően a módosítás elvégzi a hatályos Btk. vonatkozó törvényi tényállásainak módosítását.
jövedékkel visszaélés elősegítése
398.§ (3) a) af) Megállapította: 2013. évi CCXLV. törvény 75. § (3). közlönyállapot af) vágott kilogrammot,
dohány
esetén
a
Hatályos: 2014. I. 1-től. 450 af) szárított dohány, fermentált dohány vagy vágott dohány esetén az 5 kilogrammot,
А törvény - összhangban az illegális dohánykereskedelem visszaszorítására irányuló törekvésekkel - megváltoztatja a Büntető Törvénykönyv 398. §-ában szabályozott jövedékkel visszaélés elősegítése tényállás egyik minősített esetét. Már 5 kilogramm szárított dohánnyal, fermentált dohánnyal vagy vágott dohánnyal való visszaélés esetén meg kell állapítania minősítő körülményt. Ennek módosításnak egyik fő oka, hogy elszaporodott a nagy mennyiségű dohánytermékek illegális kereskedelme, és ezzel a gyermekek és az ifjúság egészségének védelme is, sokszorosan kiszolgáltatott helyzetbe került.
Btk. módosulásai
a számvitel rendjének megsértése
403.§ (1) a), (4) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (10) és (11) szerinti szöveggel lép hatályba.
42
közlönyállapot 403. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a) a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy ****
2013. VII. 1. 403. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
**** (4) E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot. Az új Btk. 403. §-a szankcionálja a számvitel rendjének megsértését. Eszerint büntetendő egyebek mellett - az a személy, aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (3) bekezdés 5. pontja tartalmazta 2012. december 31-ig, ezt a rendelkezést azonban az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 1. pontja hatályon kívül helyezte, ezért a törvény az új Btk. 403. § (1) bekezdés a) pontjából a „számvitelről szóló törvény szerinti” szövegrészt elhagyja, egyúttal - a joggyakorlat egységességének elősegítése érdekében - új értelmező rendelkezést vezet be. Az értelmező rendelkezés alsó értékhatárt nem határoz meg, de nem tekinthető a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege nem éri el a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (3) bekezdésében a jelentős összegű hibaként meghatározott értékhatárt.
Btk. módosulásai
Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban
404/A.§ A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (22) szerinti szöveggel lép hatályba 43
2013. VII. 1. 404/A. § Az a felszámoló, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez a számvitel rendjének megsértése (403. §) vagy csődbűncselekmény (404. §) elkövetéséről, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33. § (4) bekezdése értelmében a felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni. A felszámolási eljárás során jellemzően a számvitel rendje megsértésének bűncselekménye és a csődbűncselekmény juthat a felszámoló tudomására. A felszámolási eljárások eredményes lefolytatásának biztosítása, a hitelezők érdekének fokozottabb védelme indokolttá teszi, hogy büntetendő legyen, ha e két bűncselekmény valamelyikére utaló hitelt érdemlő adatok birtokába jutó felszámoló a feljelentési kötelezettségét szándékosan elmulasztja. Ezért a törvény kiegészíti az új Btk.-t egy új §-sal, amely büntetni rendeli azt a felszámolót, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez valamelyik, megjelölt bűncselekmény elkövetéséről, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést.
értelmező rendelkezés bűncselekményeknél
honvédelmi
kötelezettség
elleni
433.§ (2) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (12) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1. (2) A polgári védelmi kötelezettség (2) A polgári védelmi kötelezettség megszegésének bűncselekménye az (1) megszegése az (1) bekezdésben bekezdésben meghatározottakon kívül meghatározottakon kívül szükségállapotban szükségállapotban és veszélyhelyzetben, a és veszélyhelyzetben, a szolgáltatási szolgálati kötelezettség megszegésének kötelezettség megszegése veszélyhelyzetben bűncselekménye veszélyhelyzetben is is elkövethető. elkövethető. Az új Btk. 433. § (2) bekezdésében a szolgálati kötelezettség helyett szolgáltatási
Btk. módosulásai
kötelezettség a helyes megfogalmazás, ezt pontosítja a törvény.
értelmező rendelkezések
459.§ (1) 8. Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 131. § (2). 44
közlönyállapot Hatályos: 2014. III. 15-től. 8. gazdálkodó szervezet: a Polgári 8. gazdálkodó szervezet: a polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó perrendtartás szerinti gazdálkodó szervezeten szervezeten kívül az a szervezet is, amelynek kívül az a szervezet is, amelynek gazdálkodó gazdálkodó tevékenységével összefüggő tevékenységével összefüggő polgári jogi polgári jogi kapcsolataira a Polgári kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a Törvénykönyv szerint a gazdálkodó gazdálkodó szervezetre vonatkozó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell rendelkezéseket kell alkalmazni; alkalmazni; Az új Ptk. a „vállalkozás” fogalmat tartalmazza. A fogyasztó szempontú megközelítés nem megfelelő a büntető jogszabályokban, a gazdálkodó szervezet kifejezésnek a vállalkozás fogalmával történő felváltása szempontjából, ezért a módosítás átveszi a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 396. §-ának módosításával a Pp.-be bekerülő gazdálkodó szervezet fogalmát.
459.§ (1) 11. j) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (13) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1. j) a Magyar Honvédség állományilletékes j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és a hajó vagy a légi jármű parancsnoka, és az úszólétesítmény vagy a parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó vonatkozó rendelkezések alkalmazására hatóságra vonatkozó rendelkezések jogosult, alkalmazására jogosult, Technikai jellegű pontosítást tartalmazó módosítás
459.§ (1) 11. l) A 2013. évi XXXVI. törvény 364. § szerinti szöveggel lép hatályba. 2013. VII. 1. l) a választási bizottság tagja; nincs külön indokolása
Btk. módosulásai
459.§ (1) 12. d) Megállapította: 2013. évi CXXXIII. törvény 157. § közlönyállapot Hatályos: 2013. VIII. 1-től. d) a nyilvántartásba vett egyház lelkésze, d) az egyházi személy és a vallási valamint az alapcélként vallási tevékenységet tevékenységet végző szervezet vallásos végző egyesület vallásos szertartást szertartást hivatásszerűen végző tagja, hivatásszerűen végző tagja, nincs külön indokolás 45
459.§ (1) 12. h) A 2013. évi XLV. törvény 3. § szerinti szöveggel lép hatályba. közlönyállapot 2013. VII. 1. h) az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság, h) az önkormányzati és a létesítményi valamint a tűzoltó-egyesület tagja a tűzoltási tűzoltóság, valamint az önkéntes tűzoltó és műszaki mentési feladatainak ellátása egyesület tagja a tűzoltási és műszaki során, mentési feladatainak ellátása során, A tűzvédelmi igazgatás 2012-ben történt átalakításával az önkéntes tűzoltóságok önkormányzati tűzoltósággá alakultak át, ezért szükséges az értelmező rendelkezés pontosítása.
459.§ (1) 19. Megállapította: 2013. évi XCVIII. törvény 114. §. közlönyállapot 19. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, illetve a kincstári kártya, az utazási csekk, a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett;
Hatályos: 2013. IX. 19-től 19. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a kincstári kártya, az utazási csekk, a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett; A Hpt. kiegészül a forgatható utalványra vonatkozó szabályozással, amelynek értelmében a forgatható utalvány pénzkövetelést megtestesítő, bankjegynek és készpénzhelyettesítési fizetési eszköznek nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz. Tekintettel arra, hogy a forgatható utalvány fizetési eszközként funkcionál, indokolt a hamisítással szembeni védelmének biztosítása azáltal, hogy azt a törvény a Büntető
Btk. módosulásai
Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalma alá vonja.
egyes bűncselekmények értékhatára és szabálysértési alakzata
462.§ (2) f) 46
A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (23) szerinti szöveggel lép hatályba 2013. VII. 1. f) a rossz minőségű termék forgalomba f) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát, a fogyasztók megtévesztését vagy hozatalát vagy a versenytárs utánzását a versenytárs utánzását százezer forintot meg százezer forintot meg nem haladó értékre nem haladó értékre követik el. követik el. nincs külön indokolás
az Európai Unió jogának való megfelelés
465.§ (2) 26. A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (14) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1. 26. az Iránnal szembeni korlátozó 26. az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendelet március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet 37. cikkének, 47. cikkének, 7. A nemzetközi gazdasági tilalom megszegése bűncselekmény értelmező rendelkezései között szerepel az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendeletre való hivatkozás. Ez a rendelet már nincs hatályban, azt a hasonló tárgyban született 267/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezte, ezért ennek megfelelően szükséges módosítani az új Btk. 327. § (5) bekezdését. 14. A 7. pontban kifejtettek miatt az új Btk. jogharmonizációs záradékában is az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendeletre kell utalni.
