AZ ÚJ BTK ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI

AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI

(HATÁLYBA LÉPÉSEKOR, ÉS AZT KÖVETŐEN) A 2012. VII. 13. ÉS 2015. SZEPTEMBER 15. KÖZÖTT KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. VASKUTI ANDRÁS KÚRIAI BÍRÓ TANÁRSEGÉD (ELTE ÁJK)

Vaskuti: Új Btk. módosulásai 2015. július 1-től

2

A törvényt az Országgyűlés 2012. június 25-én fogadta el. A kihirdetés napja: 2012. július 13. Az alábbi összeállítás a kihirdetés napja és a 2015. július 1. között kihirdetett jogszabályok alapján történt változásokat tartalmazza, ideértve a 2019. május 1. napjától hatályba lépő módosulásokat is.

Módosító jogszabályok: szám 2012. évi CCXXIII. törvény

tárgy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról

a választási eljárásról

§

Btk. §

318.§ (1) 318.§ (2) 318.§ (3) 318.§ (24) 318.§ (4) 318.§ (5) 318.§ (6) 318.§ (7) 318.§ (8) 318.§ (9) 318.§ (11) 318.§ (12) 318.§ (13) 318.§ (14) 318.§ (15) 318.§ (16) 318.§ (17) 318.§ (18) 318.§ (19) 318.§ (21) 318.§ (22) 318.§ (23) 364.§

6.§ (2) 11.§ (3) 45.§ (7) 45.§ (8) 47.§ (2) 56.§ (2) 68.§ (2) 72.§ (4) 75.§ (2) 113.§ (4), (5) 140.§ (3) 203.§ (1) 203.§ (3) 204.§ (1) c) 204.§ (5) b) 248.§ (2) 248.§ (4) 315.§ (1), (2) 346.§ (1) 393.§ (1) 404/A.§ 462.§ (2) f) 459. § (1) bekezdés 11. pont l)

2013. évi XXXVI. törvény

2013. évi XLV. törvény

a közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról

2.§ 3.§

370.§ 459.§ (1) bekezdés 12. pont h)

2013. évi XLVIII. törvény

az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról

2.§ (2) 2.§ (1)

333.§ 335.§

egyes büntető tárgyú törvények módosításáról

19.§ (1) 19.§ (2) 19.§ (3) 19.§ (4) 19.§ (5) 19.§ (6)

127.§ (1) 140.§ (3) 141.§ 185.§ (6) 212/A.§ 219.§ (3)

2013. évi LXXVIII. törvény


3

19.§ (7) 19.§ (8) 19.§ (9) 19.§ (10) 19.§ (11) 19.§ (12) 19.§ (13) 19.§ (14) 2013. évi LXXXIX. törvény

2013. évi XCVIII. törvény

2013. évi CXXXIII. törvény

2013. évi CLXXVIII. törvény

2013. évi CLXXXVI. törvény

2013. évi CCXII. törvény

2013. évi CCXXXVIII. törvény

2013. évi CCXLV. törvény

327.§ (5) 383.§ d) da) 388/A.§ alcíme 403.§ (1) a) 403.§ (4) 433.§ (2) 459.§ (1) bekezdés 11. pont j) alpont 465.§ (2) bekezdés b) pont 26. 350.§ (2)

a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról

59.§ b)

egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

114.§

459.§ (1) bekezdés 19. pont

a vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról

157.§

459. § (1) bekezdés 12. pont d) 67. § (3) 371. § (3) bekezdés b) pont bb)

az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról

1.§ (1) 1.§ (2)

226/A.§ 226/B.§

egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról

118.§ (1) 118.§ (11) a) 118.§ (2) 118.§ (3) 118.§ (4) 118§ (5) 118.§ (6) 118.§ (7) 118.§ (11) b) 118.§ (8) 118.§ (9) 118.§ (10) 146.§ a) 146.§ b) 146.§ c)

3.§ (2) a) ab) 73.§ c) 184.§ 184/A.-184/D. §-ok 240.§ (3) 261/A.§ 263.§ (1) 283.§ (2) 287.§ (1) c) 349/A.§ 388/A.§ 388/B.§ 349.§ 349.§ (1) a) 349.§ (1) b)

97.§

350.§

75.§ (1) 75.§ (2) 75.§ (3)

28.§ (1a) 250.§ (4) 398. § (3) bekezdés a) pont af) 26. § (2)

a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról

158.§ a) 158.§ b)

76.§


2013. évi törvény

CCLII.

2012. évi CCXXIII. törvény

157/2014. (IV. 18.) KE határozat 2014. évi törvény

VII.

23/2014. (VII. 15.) AB határozat


LXV.

2014. évi LXXII. törvény

2015. évi LXXVI. törvény

4

egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról

131.§ (1) 131.§ (2)

31. § (3) 459. § (1) bekezdés 8. pontja

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról

319.§

459.§ (1) 11. b)

11. §.

349.§

az Országgyűlés alakuló ülésének összehívásáról a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. július 23-tól 2013. június 30-ig hatályos 85. § (4) bekezdésének folyamatban lévő ügyben történő alkalmazása kizárásáról, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendeléséről a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a gyermekek fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

81.§ (4)

1.§ (1) 1.§ (2)

26.§ (3) 28. § (1a)

83.§ 84.§ 85.§ 86.§ 87.§ 88.§

90.§ (2) 95.§ (3) 97.§ (2) 423.§ 465.§ (1) f) 424.§ (1)

19.§ 20.§ 21.§ 22.§ 23.§ 24.§ 25.§ 26.§ 27.§ (1) 27.§ (2) 27.§ (3) 28.§ 29.§ 30.§

81.§ (4) 89.§ (1) 90.§ (2) 91.§ (1) 101.§ 140.§ (1a) 283.§ (2) 283.§ (3a) 298.§ (1a) 298.§ (3) 298.§ (4) 299.§ 300.§ 300.§ (1), (2)


5

31.§ 32.§ 33.§ 34.§ 35.§ 36.§ a) 36.§ b) 36.§ c) 36.§ d) 36.§ e) 36.§ f) 36.§ g) 36.§ h) 36.§ i) 36.§ j) 36.§ k) 36.§ l)


CXL.

egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról

36.§ m) 36.§ n) 36.§ o) 36.§ p) 36.§ q 37.§ a) 37.§ b) 37.§ c) 37.§ d) 37.§ e) 37.§ f) 37.§ g) 37.§ h) 37.§ i) 26.§ 27.§ 28.§ (1) 28.§ (2) 29.§ (1) 29.§ (2) 30.§ 31.§ 32.§ (1) 32.§ (2) 32.§ (3) 32.§ (4) 32.§ (5) 32.§ (6)

300/A.§ (1), (2) 360.§ 459.§ (3a) 462.§ (4), (5) 465.§ (3) 37.§ (3) b) 61.§ (3) 102.§ (1), 141.§ (2) 137.§ (1) 140.§ (1) 140.§ (2) 179.§ (6) 226/B.§ (2) 265.§ (5) 293.§ (1) 293.§ (2) 293.§ (3), 295.§ (3), 296.§ (3) 294.§ (1), 296.§ (1) 294.§ (3) a) 295.§ (1), 298.§ (1) b) 314.§ (4) 325.§ (5) 41.§ (1) 72.§ (4) b), 75.§ (2) b) 100.§ (3) 123.§ (2) 292.§ 292.§ 297.§ 297.§ 298.§ (2) 59.§ (4) b) 60.§ (2a) 74.§ (1) c) 74.§ (4) b) 85.§ (1a) 85.§ (2a) 87.§ d) 352/A-C 353.§ (1) 353.§ (2) 353.§ (3) 353.§ (4) 353.§ (5) 353.§ (6)


6

A módosítások hatálybalépési időpontjai:

Általános Rész

területi és személyi hatály

3.§ (2) bek. ab) pont 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (1). közlönyállapot ab) állam elleni bűncselekmény, - a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést kivéve - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,

2014. I. 1-től

ab) állam elleni bűncselekmény, - kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen - tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, A törvény megteremti a lehetőséget arra, hogy az Európai Unió három fő intézményének, az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának a védelme bármilyen hírszerző tevékenységgel szemben biztosított legyen. A módosítás értelmében ezért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, vagyis a Magyarország elleni folytatott kémkedésre meghatározott mértékű büntetéssel fenyegetett az az eset, ha az elkövető az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat. A törvény a kémkedéshez és a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez


7

hasonlóan az újonnan beiktatott tényállás esetében is büntetni rendeli az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása keretében azt, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést. A törvény a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan ezt a tényállást is kiveszi, az egyébként az állam elleni bűncselekményekre vonatkozó univerzális joghatóság alól.

bűnhalmazat-folytatólagosság

6.§ (2) bek. A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba. közlönyállapot

2013. VII. 1.-től

(2) Nem bűnhalmazat, hanem (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan cselekményt, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször sérelmére, rövid időközönként többször követ el. követ el Az új Btk. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a folytatólagosságnál az „ugyanolyan cselekményt” kifejezés szerepel. Az új Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint azonban az üzletszerűen szabálysértési értékre elkövetett lopás bűncselekmény, tehát a hatályos Btk. 12. § (2) bekezdése szerinti „ugyanolyan bűncselekményt” fogalom teljes mértékben helytálló, esetükben a folytatólagosság megállapítása a joggyakorlatnak nem jelent problémát.

előkészület

11.§ (3) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1.-től (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető. e bűncselekmény miatt büntethető. Az új Btk. 11.§-át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz


8

büntethetőség elévülése

26.§ (2) 26.§ (3) Megállapította a 2014. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdése.

28.§ (1a) Beiktatta 2013. évi CCXLV. törvény 75.§ (1) bekezdés (2014. VII.1-től) Megállapította a 2014. évi LXV. törvény 1. § (2) bekezdése. (2014. XII. 21-től) közlönyállapot Hatálytalan: 2014. VII. 1-től. 26.§ (2) Az erős felindulásban elkövetett Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCXLV. emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél törvény 76. §. súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében - ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik életévének betöltése előtt elévülne - az elévülési idő meghosszabbodik e személy huszonharmadik életévének betöltéséig, vagy addig az időpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna. 2014. XII. 21-től 26.§ (3) Nem évül el a XIII. és XIV. 26.§ „(3) Nem évül el a büntethetősége Fejezetben meghatározott, és az életfogytig a) a XIII. és XIV. Fejezetben tartó szabadságvesztéssel is büntethető meghatározott bűncselekményeknek, bűncselekmények büntethetősége. b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, és c) a XIX. Fejezetben meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be A jogalkotó fokozott figyelmet fordít a gyermekekre, és e fokozott figyelem fokozott büntetőjogi védelem biztosítását is jelenti egyben. Ezek egyike egy bizonyos bűncselekményi kört érintően az elévülési szabályok megváltoztatása, ami lehetővé tette, hogy a sértett a nagykorúvá válása után kezdődő elévülési időn belül dönthessen a büntetőeljárás megindulásáról. A közelmúlt sajnálatos eseményei azonban bebizonyították, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni legvisszataszítóbb, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében az elkövetést több évtizeddel követően is felszínre kerülhetnek


9

olyan információk, amelyek a tettesek felelősségre vonását lehetővé tennék. Annak érdekében, hogy a jövőben az elévülés e bűncselekmények elkövetőinek a felelősségre vonását ne akadályozza, az elévülési szabályok újragondolására van szükség, immár kifejezetten a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében. ***** A Büntető Törvénykönyvnek a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezete számos olyan törvényi tényállást tartalmaz, ami büntetőjogilag értékeli, ha a cselekményt meghatározott életévüket be nem töltött sértettek sérelmére követik el. A törvény kizárja e Fejezet azon bűncselekményeinek elévülését, amiket a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek sérelmére követnek el és a büntetési tételük felső határa az öt évet meghaladja. 2014. VII. 1-től 2013. évi CCXLV. tv. 75.§ (1) 28.§ (1a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti, vagy be nem töltötte volna. A Btk. 26. § (2) bekezdése szerint „az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében - ha a bűncselekmény elkövetésekor a sértett a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bűncselekmény büntethetősége huszonharmadik életévének betöltése előtt elévülne - az elévülési idő meghosszabbodik e személy huszonharmadik életévének betöltéséig, vagy addig az időpontig, amikor a huszonharmadik életévét betöltötte volna.” Ez azt jelenti, hogy az elévülési idő az általános 5 év helyett gyermekek sérelmére történő elkövetés esetén akár 15 év is lehet, mivel az a sértett 23 éves koráig kitolódik, ezzel lehetőséget adva arra, hogy a sértett a nagykorúságának betöltését követően, akkor indítsa meg a büntetőeljárást, ha arra már felkészült. Ezt a speciális elévülési időt a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósulásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXII. törvény iktatta be 2012. június 29-i hatállyal az 1978. évi IV. törvénybe, vagyis a régi Btk.-ba. A módosítás ezt a speciális elévülési időt tovább hosszabbítja meg. Eszerint nem az 5 éves általános elévülési idő hosszabbodik meg egységesen valamennyi, a Btk. 26. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény esetén a sértett 23 éves koráig, hanem az elévülési idő nyugvására kerül sor addig az időig, amíg a sértett nagykorúvá nem válik. Ezt követően kezdődik az elévülés, ami az elkövetett cselekmény büntetési tételéhez igazodik. Mindez pusztán a sértett „gondolkodási idejét” hosszabbítja meg. 2014. VII. 1-től 2014. XII. 21-től 28.§ (1a) Ha az erős felindulásban elkövetett 28.§ „(1a) Ha az erős felindulásban emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél elkövetett emberölés, a háromévi súlyosabban büntetendő szándékos súlyos szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő testi sértés, az emberrablás, az szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás,


10

emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti, vagy be nem töltötte volna

az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve - a 26. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel - a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna A jogalkotó fokozott figyelmet fordít a gyermekekre, és e fokozott figyelem fokozott büntetőjogi védelem biztosítását is jelenti egyben. Ezek egyike egy bizonyos bűncselekményi kört érintően az elévülési szabályok megváltoztatása, ami lehetővé tette, hogy a sértett a nagykorúvá válása után kezdődő elévülési időn belül dönthessen a büntetőeljárás megindulásáról. A közelmúlt sajnálatos eseményei azonban bebizonyították, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni legvisszataszítóbb, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében az elkövetést több évtizeddel követően is felszínre kerülhetnek olyan információk, amelyek a tettesek felelősségre vonását lehetővé tennék. Annak érdekében, hogy a jövőben az elévülés e bűncselekmények elkövetőinek a felelősségre vonását ne akadályozza, az elévülési szabályok újragondolására van szükség, immár kifejezetten a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében. ***** A Büntető Törvénykönyvnek a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről szóló XIX. Fejezete számos olyan törvényi tényállást tartalmaz, ami büntetőjogilag értékeli, ha a cselekményt meghatározott életévüket be nem töltött sértettek sérelmére követik el. A törvény kizárja e Fejezet azon bűncselekményeinek elévülését, amiket a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek sérelmére követnek el

magánindítvány hiánya

31.§ (3) Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 131. § (1). közlönyállapot (3) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.

2014. III. 15-től (3) Ha a sértett cselekvőképtelen, a magánindítványt törvényes képviselője terjesztheti elő. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt önállóan terjesztheti elő, kivéve ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta, ebben az esetben a magánindítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő


11

hozzájárulása szükséges. A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett törvényes képviselője is előterjesztheti. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók. Az új Ptk. értelmében a cselekvőképesség elsősorban csak a bíróság által meghatározott ügycsoportban korlátozható. A cselekvőképesség teljes korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges. Erre figyelemmel a módosítás nyomán a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a hatályos szabályokhoz képest nem cselekvőképtelen nagykorú sértett, magánvádló és egyéb érdekelt esetében a törvényes képviseletet csak abban az esetben kívánja meg, ha a nagykorút a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértettet, magánvádlót és egyéb érdekeltet a bíróság a személyes, illetve a vagyoni ügyei vitelében korlátozta, a módosítás következtében jognyilatkozatot csak a törvényes képviselője hozzájárulásával tehet. Az új Ptk. alapján ugyanakkor a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet. Erre tekintettel a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása következtében a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett esetében csak akkor szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása a magánindítvány előterjesztéséhez, ha a nagykorút a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás jogában a bíróság korlátozta. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett jogainak védelme érdekében a magánindítványt nemcsak az ilyen kiskorú, hanem a törvényes képviselője is előterjesztheti.

határozott ideig tartó szabadságvesztés

37.§ (3) b) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ a) pont szerint közlönyállapot 2015. VII. 1-től b) a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és b) a szabadságvesztés kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és

életfogytig tartó szabadságvesztés

41.§ (1) 2015. évi LXXVI. törvény 37§ a) pont szerint közlönyállapot (1) Életfogytig tartó

szabadságvesztés

2015. VII. 1-től (1) Életfogytig tartó

szabadságvesztés


azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 81. § (4) bekezdése és a 90. § (2) bekezdése alapján kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik.

12

azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 90. § (2) bekezdése alapján kiszabható életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik.

feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztésből

45.§ (7), (8) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. (3) A Btk. 45. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(7) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre.” 2012. évi CCXXIII. törvény 318 (24): Nem lép hatályba a Btk. 45. § (8) bekezdése közlönyállapot 2013. VII. 1.-től (7) A bíróság az életfogytig tartó (7) Nem bocsátható feltételes szabadságra szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsáthatja az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi szabadságvesztésből az elítélt letöltötte a életfogytig tartó szabadságvesztést még nem bíróság által meghatározott időtartamot, és hajtották végre, az ismételten kiszabott alaposan feltehető, hogy a büntetés célja életfogytig tartó szabadságvesztés nem további szabadságelvonás nélkül is elérhető. hajtható végre. (8) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. Az új Btk. 45. §-át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz

közérdekű munka

47.§ (2) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba. közlönyállapot 2013. VII. 1.-től (2) A közérdekű munkát az elítélt, ha (2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente törvény eltérően nem rendelkezik, hetente


13

egy napon - a heti pihenőnapon vagy a legalább egy napon - a heti pihenőnapon szabadidejében -, díjazás nélkül végzi. vagy a szabadidejében -, díjazás nélkül végzi. nincs indokolás

járművezetéstől eltiltás

56.§ (2) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (5) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1-től (2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be (2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartama kell számítani azt az időt, amelynek az elkövető vezetői engedélyét - a tartamára az elkövető vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben a - a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta. leadta. Az új Btk. 56.§-át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz.

kiutasítás

59.§ (4) b)

2015. évi CXL. törvény 26.§-a szerint közlönyállapot (4) Azzal szemben, a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy b) akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.

Hatályos: 2015. IX. 15-től (4) Azzal szemben, a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy b) aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A kiutasításra vonatkozó szabályok módosítása szükségessé tette a Btk. vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatását.


14

60.§ (2a) 2015. évi CXL. törvény 27.§-a szerint Hatályos: 2015. IX. 15-től (2a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett, valamint a 85. § (1a) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasítás nem mellőzhető. Amennyiben a kiutasítás határozott ideig tart, annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. A kiutasításra vonatkozó szabályok módosítása szükségessé tette a Btk. vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatását.

közügyektől eltiltás

61.§ (3) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ b) pont szerint közlönyállapot (3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a (2) bekezdés kizárja.

Hatályos: 2015. VII. 1-től (3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a (2) bekezdés kizárja, valamint címzetes rendfokozatát.

jóvátételi munka

67.§ (3) Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 158. § a). közlönyállapot 2013. VIII. 1-től (3) Az elkövető - választása szerint - állami (3) Az elkövető - választása szerint - állami vagy önkormányzati fenntartású vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil intézménynél, közhasznú jogállású civil


15

szervezetnél, egyháznál vagy azok részére szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy végezheti a jóvátételi munkát. azok részére végezheti a jóvátételi munkát. A törvény olyan módosító rendelkezést tartalmaz, amely a jogrendszeren átvezeti a vallási közösségek jogállásához kapcsolódó szükséges módosítást.

68.§ (2) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (6) szerinti szöveggel lép hatályba. közlönyállapot (2) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki.

2013. VII. 1-től (2) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egészségügyi okból nem tudja igazolni, a jóvátételi munka elvégzése igazolásának határideje egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Az új Btk. rendelkezése értelmében, ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül igazolja, büntethetősége megszűnik. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, a bíróság büntetést szab ki. Nem tartalmaz azonban a törvény arra vonatkozó rendelkezést, ha az elkövető hosszan tartó súlyos betegsége miatt nem tudja időben megkezdeni vagy befejezni a jóvátételi munka elvégzését. Ebben az esetben indokolatlan hátrányos jogkövetkezmény lenne az elkövetővel szemben büntetés kiszabása. A módosítás ennek a kiküszöbölését célozza azzal, hogy az elítélt kérelmére lehetővé teszi a bíróság számára a munka elvégzése igazolása határidejének meghosszabbítását abban az esetben, ha az elkövető egészségügyi okokból nem tudja egy éven belül elvégezni a részére előírt jóvátételi munkát.

elkobzás

72.§ (4) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (7) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették.

2013. VII. 1-től (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak


16

különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. A törvény átvezeti a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény, az Ogytv. és az EUtv. által a hatályos Btk.-ba bevezetett módosításokat az új Btk.-n.

72.§ (4) b) 2015. évi LXXVI. törvény 37§ b) pont szerint 2013. VII. 1-től (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.

2015. VII. 1-től (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.

73.§ c) Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (11) a). közlönyállapot c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, gyógyszerhamisítás, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai

2014. I. 1-től c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, egészségügyi termék hamisítása, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés,


termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén. nincs külön indokolás

17

haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén.

vagyonelkobzás

74.§ (1) c) 2015. évi CXL. törvény 28.§ (1) bekezdése szerint közlönyállapot 74. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra c) a vagyonra, amelyet a kábítószerkereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett,

Hatályos: 2015. IX. 15-től 74. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra c) a vagyonra, amelyet a kábítószerkereskedelem vagy az embercsempészés elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett,

A bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozható vagyon a bűnelkövető haszna, profitja, egyben pedig az újabb bűncselekmények elkövetésének kiváltó oka. A kábítószerkereskedelemhez hasonlatosan az embercsempészés is olyan súlyú bűncselekmény, ami indokolja a vagyonelkobzás ahhoz hasonló módon történő kötelezővé tételét, illetve a bizonyítási teher megfordítását.

74.§ (4) b) 2015. évi CXL. törvény 28.§ (2) bekezdése szerint közlönyállapot (4) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a) az (1) bekezdés b) pontja esetében a bűnszervezetben való részvétel, b) az (1) bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés ideje alatt szerzett valamennyi vagyont.

Hatályos: 2015. IX. 15-tő (4) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a) az (1) bekezdés b) pontja esetében a bűnszervezetben való részvétel, b) az (1) bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az azzal való kereskedés, továbbá az embercsempészés üzletszerű vagy bűnszövetségben történő elkövetésének ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. A bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozható vagyon a bűnelkövető haszna, profitja, egyben pedig az újabb bűncselekmények elkövetésének kiváltó oka. A kábítószerkereskedelemhez hasonlatosan az embercsempészés is olyan súlyú bűncselekmény,


18

ami indokolja a vagyonelkobzás ahhoz hasonló módon történő kötelezővé tételét, illetve a bizonyítási teher megfordítását.

75.§ (2) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (8) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették.

2013. VII. 1-től (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre. A törvény átvezeti a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény, az Ogytv. és az EUtv. által a hatályos Btk.-ba bevezetett módosításokat az új Btk.-n.

75.§ (2) b) 2015. évi LXXVI. törvény 37§ b) pont szerint 2013. VII. 1-től (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.

2015. VII. 1-től (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, b) az elkövetőt megrovásban részesítették, c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.


19

halmazati büntetés

81.§ (4) 23/2014. (VII. 15.) AB határozat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. július 23-tól 2013. június 30-ig hatályos 85. § (4) bekezdésének folyamatban lévő ügyben történő alkalmazása kizárásáról, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81. § (4) bekezdése alaptörvényellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendeléséről közlönyállapot

2013. VII. 1-től visszamenőleges hatállyal (4) Ha a bűnhalmazatban levő A hatálybalépésre visszamenőleges hatállyal bűncselekmények közül legalább három megsemmisítette: 23/2014. (VII. 15.) AB különböző időpontokban elkövetett határozat befejezett személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények bármelyike életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Ha azonban e törvény Általános Része lehetővé teszi, a büntetés korlátlanul enyhíthető. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt a hatálybalépésére, 2013. július 1jére visszaható hatállyal megsemmisíti. ***** [45] A jogbiztonság szempontjából különösen fontosak az olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek garantálják, hogy alappal lehessen számítani a törvény előírásainak megfelelő jogalkalmazói magatartásra. A jogbiztonság és az alapjogok védelme ezért megköveteli a büntetéskiszabási rendelkezések részletes és differenciált szabályozását. Mindez nem teljesül akkor, ha a jogszabály megfogalmazása nem egyértelmű, többféle értelmezést tesz lehetővé, amelynek következtében a jogintézmény kiszámítható működése nem biztosítható. [46] 5.2.1. A Btk. 81. § (4) bekezdésében, valamint a régi Btk. 85. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazhatóságának alapvető feltétele, hogy a legalább három személy elleni erőszakos bűncselekmény elbírálása egy eljárásban történjen. A Btk. 81. § (4) bekezdése a régi Btk.-tól részben eltérően szabályozza a szigorúbb halmazati szabályok alkalmazhatóságát. Először is szűkíti az elkövetési magatartások körét, ugyanis a szigorúbb szankció alkalmazására legalább három különböző időpontokban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos cselekmény együttes elbírálása esetén kerülhet sor. Emellett engedi alkalmazni az általános rész korlátlan enyhítést lehetővé tevő rendelkezéseit is. Ugyan a Btk. hatályos szabályai eltérően határozzák meg a súlyosabb halmazati büntetéskiszabási szabályok alkalmazhatóságát, abban a tekintetben azonban, hogy bűnhalmazatban lévő cselekményekről van szó, így azokat egy eljárásban kell elbírálni, nincs eltérés a jelenlegi és


20

a korábbi szabály között. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezések tekintetében nem külön-külön, hanem együttesen folytatta le az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát. [47] Azt, hogy a bűncselekmények elbírálására egy eljárásban vagy külön eljárásokban kerül sor, több tényező befolyásolhatja. Függhet attól, hogy a bűnüldöző hatóságoknak, illetve a bíróságoknak tudomása van-e valamennyi bűncselekmény elkövetéséről, illetve attól is, hogy célszerűnek tartják-e a büntetőeljárásban az ügyek egyesítését. A célszerűségi szemponton alapuló egyesítési szabály azonban nem kötelező jellegű, hanem pusztán lehetőség. [48] A Be. szabályai a büntetőeljárás későbbi szakaszában, a rendes jogorvoslatok kapcsán is lehetővé teszik az ügyek utólagos egyesítését, amely megteremtheti a szigorúbb halmazati büntetéskiszabási szabályok alkalmazhatóságát. Amennyiben az elsőfokú bíróságnak - például az egyik ügy befejezése miatt - nem volt módja az ügyek egyesítésére, és a büntetés kiszabása szempontjából az ügyek egyesítése a másodfokú, illetve a harmadfokú eljárásban is indokolt lehet, azt a törvény lehetővé teszi (Be. 265. §, 308. §). A Be. arra az esetre is nyújt megoldást, ha a másod- vagy a harmadfokon eljáró bíróság észleli, hogy a büntetőeljárás korábbi szakaszában nem került sor az ügyek egyesítésére, holott az célszerű lett volna. [49] A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a Be. megteremti annak a lehetőségét, hogy a három személy elleni erőszakos bűncselekmény egy eljárásban kerüljön elbírálásra, az eljárási szabályok azonban ilyen esetekben sem írják elő kötelező jelleggel az eljárások egyesítését. Sem a Btk., sem a Be. nem tartalmaz olyan objektív feltétel- vagy szempontrendszert, amely meghatározná vagy iránymutatást jelentene arra vonatkozóan, hogy mikor célszerű az eljárások egyesítése, és ezáltal a Btk. 81. § (4) bekezdésének, illetve a régi Btk. 85. § (4) bekezdésének alkalmazása. Meg kell jegyezni továbbá azt is, hogy a Be. rendkívüli jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései már nem teszik lehetővé azt, hogy a cselekmények utóbb egy eljárásban kerüljenek elbírálásra. [50] 5.2.2. Összességében tehát az látható, hogy a különböző eljárásjogi helyzet eltérő büntetéskiszabást eredményez azon elkövetők esetében, akik három személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el. A jelenlegi szabályozás sem változtatott azon, hogy az eltérő esetleges eljárásjogi helyzet eltérő büntetéskiszabáshoz vezet. A bűncselekményi kör szűkítése sem oldja meg a cselekmények egy vagy több eljárásban történő elbírálásának esetlegességét, és ezáltal a szigorúbb halmazati szabályok alkalmazhatóságának kiszámíthatatlanságát. [51] Ha ugyanis a három személy elleni erőszakos bűncselekmény elbírálására egy eljárásban kerül sor, akkor a büntetést a szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezések szerint kell meghatározni. Ha azonban ugyanezen három bűncselekmény elbírálása nem egy eljárásban történik, és az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ítélet kihirdetését megelőzően követte el, akkor a büntetést a Btk. által a Különös Részben meghatározott tételkeretek között kell kiszabni az összbüntetésre vonatkozó rendelkezések szerint, amely eltérő büntetéskiszabást fog eredményezni. Az alkalmazott szankciót ezekben az esetekben a halmazati büntetésre vonatkozó általános rendelkezések [Btk. 81. § (1)-(3) bekezdések] szerint kell kiszabni úgy, hogy az összbüntetés tartamának el kell érnie a legsúlyosabb büntetésnek és a rövidebb büntetés vagy büntetések egyharmad részének összegeként számított tartamot, de az nem haladhatja meg a büntetések együttes tartamát (Btk. 94. §). Összbüntetés esetében tehát nem alkalmazhatók a szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezések, sem a büntetési tétel felső határának kétszerezése, sem az életfogytiglani szabadságvesztés kötelező elrendelése. [52] A halmazati és az összbüntetési szabályok összhangjának hiányára, és ezzel összefüggésben a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére hívja fel a


21

figyelmet az alapvető jogok biztosa hivatkozott AJB-5138/2013. számú jelentése is. [53] Ez alapján megállapítható, hogy a legalább három személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövetők esetében nem előrelátható, hogy mikor kerülhet sor a szigorúbb halmazati szabályok alkalmazására, köztük az életfogytiglani szabadságvesztés kötelező kiszabására. Ezen elkövetők esetleges eltérő eljárásjogi helyzete megteremti annak a lehetőségét, hogy ne azonos büntetőjogi fenyegetettséggel nézzenek szembe, amely kiszámíthatatlanná, és a címzettek számára előre nem láthatóvá teszi a Btk., valamint a régi Btk. kifogásolt rendelkezésének alkalmazását. A jogszabály ellentmondásossága bírói jogértelmezéssel sem orvosolható megfelelően, ugyanis egymásnak szögesen ellentmondó értelmezést enged meg, amely a jogalkotói céllal sem áll összhangban. [54] Az alaptörvény-ellenesség abban áll, hogy a jogalkotó nem teremtette meg maradéktalanul azokat a büntető anyagi jogi, illetve eljárási jogi feltételeket, amelyek lehetővé tennék, hogy - a terheltek eljárási pozíciójától függetlenül, tehát attól függetlenül, hogy a cselekményeiket egy vagy több eljárásban bírálják el - azonosak legyenek a büntetéskiszabási feltételek. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Btk. 81. § (4) bekezdése, valamint a régi Btk. 85. § (4) bekezdése nem felel meg az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményének. [55] 5.3. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy a Btk. 81. § (4) bekezdésében, valamint a régi Btk. 85. § (4) bekezdésében foglalt életfogytiglani szabadságvesztés kötelező alkalmazása mennyiben felel meg az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető, jogállami büntetési rendszerrel kapcsolatos alkotmányossági/ alaptörvényi kritériumoknak. [56] A büntetőjog alaptörvényi korlátainak egyik legfontosabb eleme, hogy az egyén védelmet élvez a büntetőjogi eszközök állam általi önkényes felhasználásával szemben. A büntetőjogi szankciók alkalmazhatósága alkotmányos kereteinek szélső értékeit egyrészről az emberi méltósághoz (Alaptörvény II. cikk), a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jog (Alaptörvény IV. cikk), másrészről a kínzásnak, a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak és büntetésnek a tilalma (Alaptörvény III. cikk) jelöli ki. Az Alaptörvény IV. cikk (2) bekezdése az Alkotmányhoz képest cizellálta a személyi szabadsághoz való jog tartalmát azzal, hogy kifejezetten nem zárja ki a szabadságtól való végleges megfosztás lehetőségét, azonban arra kizárólag szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bírói ítélet alapján, a szükségességi és arányossági kritériumok értelemszerű figyelembevételével kerülhet sor. [57] A jogállamiságból, valamint az alapvető jogok lényeges tartalmának korlátozására vonatkozó alkotmányos tilalomból vezethető le, hogy a büntetések és az intézkedések alkalmazásával az állam milyen mértékben avatkozhat be az egyén életébe, korlátozhatja az alapvető jogait és szabadságát. Az Alkotmánybíróságnak ezzel kapcsolatban arra nincs felhatalmazása, hogy a jogalkotó mérlegelési szempontjait felülbírálja mindaddig, amíg a szankciórendszer koherenciájának, és ezáltal a jogbiztonságnak a sérelmét nem észleli. A koherens szabályozás alkotmányos célja az állami önkény kizárása. [58] 5.3.1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a többszöri bűnelkövetés súlyosabb büntetéssel fenyegetettsége alkotmányos indokokon alapul. A többszöri bűnelkövetés törvényhozói értékelése szükséges, mert ezzel különös jelentőséget tulajdonít a büntetőjogi normák megtartásának. A szigorúbb megítélés emellett azért is indokolt lehet, mert ezzel nyomatékot ad a büntető igazságszolgáltatás működésének. [59] A többszöri bűnelkövetés súlyosabb megítélése a büntetőjog hatályos rendszerében megfelel az alkotmányos büntetőjog követelményeinek, a törvényhozónak alkotmányos szabadságában áll a többszörös bűnelkövetést súlyosabban büntetni, azonban a büntetéssel történő jogkorlátozásnak is meg kell felelnie a büntetőjog alkotmányos követelményeinek.


22

[60] 5.3.2. Az alkotmányosan elismerhető büntetési célokból nem következik, hogy a törvény a büntetés kiszabása körében ne írhatna elő orientáló jellegű, vagy éppen kötelezően alkalmazandó szabályokat. A hatályos Btk. rendszerében is vannak olyan rendelkezések, amelyek meghatározott feltételek fennállása esetén bizonyos büntetések {pl. kiutasítás [Btk. 59. § (1) bekezdés], közügyektől eltiltás [Btk. 61. § (1) bekezdés]}, vagy intézkedések [pl. felfüggesztett szabadságvesztés vagy a próbára bocsátás mellett kötelező pártfogó felügyelet (Btk. 119. §)] kötelező kiszabását írják elő. Ennek azonban egyetlen korlátja van: alkotmányosan igazolható cél érdekében kell történnie, amelynek során tiszteletben kell tartani az Alaptörvényben kifejezetten szereplő büntetőjogi garanciákat, valamint a büntetőjogra irányadó további alapelveket és az alapvető jogokat. [61] 5.3.3. A régi Btk. 85. § (4) bekezdése legalább három a törvényben meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén, meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén, a büntetési rendszer legsúlyosabb szankcióját, az életfogytiglani szabadságvesztést rendeli kötelezően alkalmazni. Az életfogytiglani szabadságvesztés kötelező alkalmazásának két esete van, ha a felemelt büntetési tétel felső határa meghaladná a húsz évet, vagy ha a törvény szerint az elkövetett bármely bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. [62] A Btk. 81. § (4) bekezdése, bár szűkíti az alkalmazhatóság eseteit a legalább három különböző időpontban elkövetett, befejezett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésére, módosítja a személy elleni erőszakos bűncselekmények körét, egyes bűncselekmények büntetési tételét, valamint alkalmazhatóvá teszi a korlátlan enyhítés szabályait, nem változtat az életfogytiglani szabadságvesztés büntetés kötelező alkalmazásának esetein. A Btk. támadott rendelkezései a büntetés kötelező alkalmazhatósága szempontjából azonosan kezelik a személy elleni erőszakos bűncselekmények kategóriájába tartozó valamennyi bűncselekményt, holott eltérő tárgyi súlyú büntető törvényi tényállásokról van szó. Az Alkotmánybíróság szerint az életfogytiglani szabadságvesztés kötelező alkalmazása bizonyos esetekben még ezen behatárolt, de eltérő tárgyi súlyú bűncselekményi körben, többszörös elkövetés esetén sem igazolható alkotmányosan. A vizsgált szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a bíróság minden egyes elkövetett cselekményt a tényleges súlya szerint értékeljen, így nem áll fenn annak a lehetősége, hogy a bíróság a büntetés kiszabásakor a cselekmények súlyának szem előtt tartása mellett megfelelően értékelhesse a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességét, a bűnösség fokát, az egyéb súlyosító és enyhítő körülményeket, és ezzel megbontja a hatályos szabályok szerinti büntetési rendszer koherens egységét. [63] Az elkövetett bűncselekmények súlyához igazodó, a büntetési rendszer alaptörvényi kritériumainak megfelelő differenciált büntetéskiszabást e speciális halmazati szabályok esetében az szolgálta volna, ha a jogalkotó megteremtette volna a jogalkalmazói mérlegelés lehetőségét a határozott ideig tartó, illetve az életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazhatósága között, amely lehetővé tenné az egyéniesített büntetés kiszabását. [64] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btk. 81. § (4) bekezdése második mondata, valamint a régi Btk. 85. § (4) bekezdése második mondata, az életfogytiglani szabadságvesztés büntetés kötelező alkalmazása ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, mert nem felel meg a jogállami büntetési rendszerrel kapcsolatos Alaptörvényből fakadó követelményeknek.

81.§ (4) 2015. évi LXXVI. törvény 19.§-a szerint


23

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: 2013. VII. 1-től visszamenőleges hatállyal A hatálybalépésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette: 23/2014. (VII. 15.) AB határozat

2015. VII. 1-től

(4) Ha ennek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában fennállnak, a bűnhalmazatban lévő bűncselekmény büntetési tételét a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, továbbá a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések alapján, a (2) és (3) bekezdés alkalmazását megelőzően kell megállapítani. A joggyakorlatban problémát okozott a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, valamint a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezéseknek (Btk. 89-91. §) a halmazati büntetés kiszabásának szabályaival történő egyidejű alkalmazása. E szabályok alkalmazásának sorrendjére vonatkozóan eltérő, egymással ellentétes jogértelmezések születtek, ahogyan az erőszakos többszörös visszaesők esetén jogalkalmazási nehézségeket okozhat annak eldöntése is, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kötelező kiszabását előíró törvényi rendelkezés bűnhalmazat esetén miként érvényesülhet. A Btk. 81. §-ának alkalmazása nem eredményezheti, hogy a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések a halmazatban lévő olyan bűncselekményre is kihatással legyenek, amelyek tekintetében a szigorúbb büntetőjogi értékelés e feltételei nem állnak fenn, ezért a módosítás célja, hogy egyértelműbbé tegye a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, a bűnszervezetben történő elkövetésre és a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések alkalmazásának sorrendjét. A módosítás lényege, hogy a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések - ha ezek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában fennállnak - a bűnhalmazat szabályainak alkalmazását megelőzik. Bűnhalmazat esetén ezért először azt kell értékelni, ha a halmazatban lévő bűncselekményt különös, többszörös, erőszakos többszörös visszaesőként, vagy bűnszervezetben követték el, és a halmazati büntetést csak ezen értékelés elvégzése után, az így már felemelt büntetési tételeket alapul véve kell kiszabni. A módosítás ezzel azt is egyértelművé teszi, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az életfogytig tartó szabadságvesztést bűnhalmazat esetén csak akkor lehet - de akkor kötelező - kiszabni, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a húsz évet nem a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, hanem kizárólag az erőszakos többszörös visszaesésre tekintettel, a Btk. 90. § (2) bekezdése alapján haladná meg. Az alkalmazási sorrend egyértelmű meghatározása így feloldja a büntetési tételkeretet megemelő, az erőszakos többszörös visszaeső esetén továbbá az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását előíró szabályok és a halmazati büntetés viszonyának jogértelmezési ellentmondásait. A halmazati büntetés szabályainak általános módosítása és az alkalmazási sorrend meghatározása a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések (Btk. 89-91. §) esetében feleslegessé teszi a halmazati büntetésre történő külön hivatkozásokat, ezért azok hatályon kívül helyezése szükséges. Mivel a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben


24

történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határának emelését írják elő, feleslegesek a tárgyalásról lemondás azon szabályaira vonatkozó hivatkozások is, amelyek a büntetési tétel felső határát nem érintik.

a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése

85.§ (1a) és (2a) 2015. évi CXL. törvény 29.§ (1) és (2) bekezdése szerint közlönyállapot 85. § (1) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.

Hatályos: 2015. IX. 15-től 85. § (1) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. (1a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén az öt évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető. (2) A próbaidő tartama - ha e törvény (2) A próbaidő tartama - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - egy évtől öt évig eltérően nem rendelkezik - egy évtől öt évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években, rövidebb nem lehet. A próbaidőt években, vagy években és hónapokban kell vagy években és hónapokban kell meghatározni. meghatározni. (2a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén a próbaidő tartama két évtől tíz évig terjedhet, de nem lehet rövidebb az ezen bűncselekmények miatt kiszabott kiutasítás tartamánál. A módosítás lehetővé teszi, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén a szabadságvesztés felfüggesztésére az általános szabályok szerintinél súlyosabb büntetés kiszabása esetén is sor kerülhessen.

87.§ d) 2015. évi CXL. törvény 30.§-a szerint Hatályos: 2015. IX. 15-től 87. § A felfüggesztett szabadságvesztést


25

végre kell hajtani, ha d) a 60. § (2a) bekezdése alapján kiutasított elkövető a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére visszatér. A módosítás alapján a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha a kiutasított elkövető a szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére visszatér.

a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések

89.§ (1) 2015. évi LXXVI. törvény 20.§-a szerint A Btk. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: közlönyállapot

Hatályos: 2015. VII. 1-től

89. § (1) A különös és a többszörös 89. § (1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben - ha e törvény másként visszaesővel szemben az újabb nem rendelkezik - az újabb bűncselekmény bűncselekmény büntetési tételének felső büntetési tételének felső határa határa szabadságvesztés esetén a felével szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, emelkedik, de nem haladhatja meg a de nem haladhatja meg a huszonöt évet. huszonöt évet. Tárgyalásról lemondás esetén Halmazati büntetés esetén a 81. § (3) a 83. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt bekezdése szerinti büntetési tételt, kell a felével emelni. tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (1)-(2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a felével emelni. A joggyakorlatban problémát okozott a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, valamint a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezéseknek (Btk. 89-91. §) a halmazati büntetés kiszabásának szabályaival történő egyidejű alkalmazása. E szabályok alkalmazásának sorrendjére vonatkozóan eltérő, egymással ellentétes jogértelmezések születtek, ahogyan az erőszakos többszörös visszaesők esetén jogalkalmazási nehézségeket okozhat annak eldöntése is, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kötelező kiszabását előíró törvényi rendelkezés bűnhalmazat esetén miként érvényesülhet. A Btk. 81. §-ának alkalmazása nem eredményezheti, hogy a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések a halmazatban lévő olyan bűncselekményre is kihatással legyenek, amelyek tekintetében a szigorúbb büntetőjogi értékelés e feltételei nem állnak fenn, ezért a módosítás célja, hogy egyértelműbbé tegye a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, a bűnszervezetben történő elkövetésre és a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések alkalmazásának sorrendjét. A módosítás lényege, hogy a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések - ha ezek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában fennállnak - a bűnhalmazat szabályainak alkalmazását megelőzik. Bűnhalmazat esetén ezért először azt kell értékelni, ha a halmazatban lévő


26

bűncselekményt különös, többszörös, erőszakos többszörös visszaesőként, vagy bűnszervezetben követték el, és a halmazati büntetést csak ezen értékelés elvégzése után, az így már felemelt büntetési tételeket alapul véve kell kiszabni. A módosítás ezzel azt is egyértelművé teszi, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az életfogytig tartó szabadságvesztést bűnhalmazat esetén csak akkor lehet - de akkor kötelező - kiszabni, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a húsz évet nem a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, hanem kizárólag az erőszakos többszörös visszaesésre tekintettel, a Btk. 90. § (2) bekezdése alapján haladná meg. Az alkalmazási sorrend egyértelmű meghatározása így feloldja a büntetési tételkeretet megemelő, az erőszakos többszörös visszaeső esetén továbbá az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását előíró szabályok és a halmazati büntetés viszonyának jogértelmezési ellentmondásait. A halmazati büntetés szabályainak általános módosítása és az alkalmazási sorrend meghatározása a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések (Btk. 89-91. §) esetében feleslegessé teszi a halmazati büntetésre történő külön hivatkozásokat, ezért azok hatályon kívül helyezése szükséges. Mivel a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határának emelését írják elő, feleslegesek a tárgyalásról lemondás azon szabályaira vonatkozó hivatkozások is, amelyek a büntetési tétel felső határát nem érintik.

90.§ (2) A 2014. évi LXXII. törvény 83. §-a szerint a Btk. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: közlönyállapot (2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó, súlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.

2015. I. 1-től „(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó, súlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Halmazati büntetés esetén a 81. § (3) bekezdése szerinti büntetési tételt, tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére emelni.” Az erőszakos többszörös visszaesők esetében a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó egyértelmű rendelkezés hiánya miatt csak a Btk. 90. § (2) bekezdése, 89. § (1) bekezdésének második mondata, valamint a 81. § (3) bekezdése együttes alkalmazásával lehet több


27

értelmezésre alkalmat adó módon kikövetkeztetni arra, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel szemben hogyan kell a halmazati büntetést kiszabni. Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében a törvény a Btk. 90. § (2) bekezdésének kiegészítésével egyértelművé teszi, hogy halmazati büntetés esetén a 81. § (3) bekezdése szerinti büntetési tételt, tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (1)-(2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére emelni. A bekezdés új szövegéből az is világossá válik, hogy a kötelező életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a bekezdés első mondata alapján a kétszeresére emelt büntetési tétel haladja meg a húsz évet, azaz a halmazati büntetés kiszabása miatti további emelés nem eredményezheti a kötelező életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását.

90.§ (2) 2015. évi LXXVI. törvény 21.§-a szerint A Btk. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 2015. I. 1-től Hatályos: 2015. VII. 1-től „(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel (2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó, visszaesőkénti minősítést megalapozó súlyosabban büntetendő személy elleni bűncselekmény büntetési tételének felső erőszakos bűncselekmény büntetési tételének határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére felső határa szabadságvesztés esetén a emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a így felemelt felső határa a húsz évet törvény szerint a bűncselekmény életfogytig meghaladná, vagy a törvény szerint a tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az bűncselekmény életfogytig tartó elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az szabadságvesztést kell kiszabni. Tárgyalásról elkövetővel szemben életfogytig tartó lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése szabadságvesztést kell kiszabni. Halmazati szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére büntetés esetén a 81. § (3) bekezdése szerinti emelni. büntetési tételt, tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére emelni.” A joggyakorlatban problémát okozott a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, valamint a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezéseknek (Btk. 89-91. §) a halmazati büntetés kiszabásának szabályaival történő egyidejű alkalmazása. E szabályok alkalmazásának sorrendjére vonatkozóan eltérő, egymással ellentétes jogértelmezések születtek, ahogyan az erőszakos többszörös visszaesők esetén jogalkalmazási nehézségeket okozhat annak eldöntése is, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kötelező kiszabását előíró törvényi rendelkezés bűnhalmazat esetén miként érvényesülhet. A Btk. 81. §-ának alkalmazása nem eredményezheti, hogy a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések a halmazatban lévő olyan bűncselekményre is kihatással legyenek, amelyek tekintetében a szigorúbb büntetőjogi értékelés e feltételei nem állnak fenn, ezért a módosítás célja, hogy egyértelműbbé tegye a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, a bűnszervezetben történő elkövetésre és a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések alkalmazásának sorrendjét. A módosítás lényege, hogy a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre


28

és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések - ha ezek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában fennállnak - a bűnhalmazat szabályainak alkalmazását megelőzik. Bűnhalmazat esetén ezért először azt kell értékelni, ha a halmazatban lévő bűncselekményt különös, többszörös, erőszakos többszörös visszaesőként, vagy bűnszervezetben követték el, és a halmazati büntetést csak ezen értékelés elvégzése után, az így már felemelt büntetési tételeket alapul véve kell kiszabni. A módosítás ezzel azt is egyértelművé teszi, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az életfogytig tartó szabadságvesztést bűnhalmazat esetén csak akkor lehet - de akkor kötelező - kiszabni, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a húsz évet nem a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, hanem kizárólag az erőszakos többszörös visszaesésre tekintettel, a Btk. 90. § (2) bekezdése alapján haladná meg. Az alkalmazási sorrend egyértelmű meghatározása így feloldja a büntetési tételkeretet megemelő, az erőszakos többszörös visszaeső esetén továbbá az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását előíró szabályok és a halmazati büntetés viszonyának jogértelmezési ellentmondásait. A halmazati büntetés szabályainak általános módosítása és az alkalmazási sorrend meghatározása a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések (Btk. 89-91. §) esetében feleslegessé teszi a halmazati büntetésre történő külön hivatkozásokat, ezért azok hatályon kívül helyezése szükséges. Mivel a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határának emelését írják elő, feleslegesek a tárgyalásról lemondás azon szabályaira vonatkozó hivatkozások is, amelyek a büntetési tétel felső határát nem érintik.

a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések

91.§ (1) 2015. évi LXXVI. törvény 22.§-a szerint A Btk. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: közlönyállapot Hatályos: 2015. VII. 1-től (1) Azzal szemben, aki a szándékos Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg. huszonöt évet nem haladhatja meg. Halmazati büntetés esetén a 81. § (3) Tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, bekezdése szerinti büntetési tételt kell alapul tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (1)-(2) venni. bekezdése szerinti büntetési tételt kell alapul venni. A joggyakorlatban problémát okozott a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, valamint a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezéseknek (Btk. 89-91. §) a halmazati büntetés kiszabásának szabályaival történő egyidejű alkalmazása. E szabályok alkalmazásának sorrendjére vonatkozóan eltérő, egymással ellentétes


29

jogértelmezések születtek, ahogyan az erőszakos többszörös visszaesők esetén jogalkalmazási nehézségeket okozhat annak eldöntése is, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés kötelező kiszabását előíró törvényi rendelkezés bűnhalmazat esetén miként érvényesülhet. A Btk. 81. §-ának alkalmazása nem eredményezheti, hogy a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések a halmazatban lévő olyan bűncselekményre is kihatással legyenek, amelyek tekintetében a szigorúbb büntetőjogi értékelés e feltételei nem állnak fenn, ezért a módosítás célja, hogy egyértelműbbé tegye a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, a bűnszervezetben történő elkövetésre és a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések alkalmazásának sorrendjét. A módosítás lényege, hogy a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések - ha ezek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában fennállnak - a bűnhalmazat szabályainak alkalmazását megelőzik. Bűnhalmazat esetén ezért először azt kell értékelni, ha a halmazatban lévő bűncselekményt különös, többszörös, erőszakos többszörös visszaesőként, vagy bűnszervezetben követték el, és a halmazati büntetést csak ezen értékelés elvégzése után, az így már felemelt büntetési tételeket alapul véve kell kiszabni. A módosítás ezzel azt is egyértelművé teszi, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az életfogytig tartó szabadságvesztést bűnhalmazat esetén csak akkor lehet - de akkor kötelező - kiszabni, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a húsz évet nem a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, hanem kizárólag az erőszakos többszörös visszaesésre tekintettel, a Btk. 90. § (2) bekezdése alapján haladná meg. Az alkalmazási sorrend egyértelmű meghatározása így feloldja a büntetési tételkeretet megemelő, az erőszakos többszörös visszaeső esetén továbbá az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását előíró szabályok és a halmazati büntetés viszonyának jogértelmezési ellentmondásait. A halmazati büntetés szabályainak általános módosítása és az alkalmazási sorrend meghatározása a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések (Btk. 89-91. §) esetében feleslegessé teszi a halmazati büntetésre történő külön hivatkozásokat, ezért azok hatályon kívül helyezése szükséges. Mivel a különös, a többszörös, az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tétel felső határának emelését írják elő, feleslegesek a tárgyalásról lemondás azon szabályaira vonatkozó hivatkozások is, amelyek a büntetési tétel felső határát nem érintik.

összbüntetés

93.§ (1)

95.§ (3) A 2014. évi LXXII. törvény 84. §-a szerint A Btk. 95. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:


30

közlönyállapot

2015. I. 1-től „(3) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontját a legszigorúbb rendelkezés alapján kell meghatározni. Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt az összbüntetésből, ha bármelyik szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.” A Btk. - az 1978. évi IV. törvény rendelkezéseitől eltérően - a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját nem a szabadságvesztés végrehajtási fokozatához kapcsolódóan, hanem az elítélt büntetőjogi előéletétől függően határozza meg. Az összbüntetésnél azonban - hasonlóan az 1978. évi törvény érintett rendelkezéséhez kizárólag a különböző végrehajtási fokozatok találkozására vonatkozóan tartalmaz a Btk. 95. §-a rendelkezést, miszerint ilyen esetben a legszigorúbbat kell meghatározni. Ez a rendelkezés az 1978. évi IV. törvényben elegendő volt tekintettel arra, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a végrehajtási fokozathoz igazodott. A Btk.-ban azonban szükség van a 3/2002. számú büntető jogegységi határozat szerint kialakult jogalkalmazói gyakorlatnak megfelelően egy hasonló rendelkezésre arra az esetre, ha olyan szabadságvesztéseket kell összbüntetésbe foglalni, amelyek esetében a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontját a törvény különbözőképpen határozza meg. Ezt teremti meg a Btk. 95. §-át egy új (3) bekezdéssel kiegészítő rendelkezés.

az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények

97.§ (2) A 2014. évi LXXII. törvény 85. §-a szerint a Btk. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép közlönyállapot (2) A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben.

2015. I. 1-től „(2) A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. A visszaesés és az ahhoz fűződő, e törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 178/A. § (2) bekezdése szerint, az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján


31

akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek.” A Btk. 97. § (2) bekezdése szerint az elítélttel szemben hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg azon időpont után, amikor a vele szemben kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatok a közhiteles hatósági nyilvántartásból kikerültek. Ugyanakkor a Btk. különböző visszaesőkre vonatkozó fogalom-meghatározása a korábban szándékos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés kitöltésétől, vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a következő bűncselekmény elkövetéséig eltelt idő alapján határozza meg a különböző visszaesőket. A Be. 178/A. § (2) bekezdése kötelezően előírja a nyomozó hatóságnak, ügyészségnek, hogy a bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható személyről többek között a bűnügyi nyilvántartás adatait szerezze be. Előfordulhat olyan eset, hogy a gyanúsításkor beszerzett bűnügyi nyilvántartási adatok alapján a terhelt visszaesése megállapítható lenne, de az ítélet meghozatala előtt lekért adatok szerint már az az elítélés, amely a visszaesés valamely formáját megalapozná, kikerült a nyilvántartásból. Tekintettel arra, hogy a különböző visszaesés megállapíthatósága szempontjából az elkövetésig eltelt idő számít, a bűnügyi nyilvántartásból az elkövetéshez képest a legközelebbi időpontban pedig a Be. 178/A. § (2) bekezdése szerint beszerzett adatok vannak, így indokolt a Btk. 97. § (2) bekezdésének olyan módosítása, amely ezekre az esetekre vonatkozóan a hátrányos jogkövetkezmények megállapítását az így beszerzett adatok alapján is lehetővé teszik.

törvényi mentesítés

100.§ (3) 2015. évi LXXVI. törvény 37§ c) pont szerint közlönyállapot (3) Az (1) bekezdés d) pontja esetében a mentesítés nem áll be, illetve hatályát veszti, ha a szabadságvesztés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a végrehajtandó szabadságvesztésre vonatkozó mentesítési szabályok az irányadók.

2015. VII. 1-től (3) Az (1) bekezdés d) pontja esetében a mentesítés nem áll be, ha a szabadságvesztés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a végrehajtandó szabadságvesztésre vonatkozó mentesítési szabályok az irányadók.

bírósági mentesítés

101.§ 2015. évi LXXVI. törvény 23.§-a szerint A Btk. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: közlönyállapot Hatályos: 2015. VII. 1-től 101. § (1) A bíróság az elítéltet kérelemre 101. § (1) Végrehajtandó szabadságvesztés mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag


32

és a szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a 100. § (1) bekezdés f)-i) pontjaiban meghatározott idő fele már eltelt. (2) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés kitöltése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - ha erre módja volt - jóvátette-e a bűncselekménnyel okozott sérelmet.

mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a 100. § (1) bekezdés f)-i) pontjában meghatározott idő fele már eltelt. (2) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a próbaidő fele része, de legalább egy év már eltelt. (3) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés kitöltése, felfüggesztett szabadságvesztés esetén az ítélet jogerőre emelkedése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - ha erre módja volt jóvátette-e a bűncselekménnyel okozott sérelmet. (4) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén az utólagos mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik.” A Btk. 101. §-a csak a végrehajtandó szabadságvesztés tekintetében szabályozza az ítélet kihirdetését követő utólagos bírósági mentesítést. Ugyanakkor a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés esetén is - figyelemmel arra, hogy a próbaidő tartama akár öt év is lehet, és ennyi idő alatt az elítélt tanúsíthat olyan magatartást, amelynek alapján a bírósági mentesítése indokolt lehet, akkor is, ha előzetes mentesítésben nem részesült (Btk. 102. §) indokolt lehetővé tenni azt, hogy a próbaidő fele, de legalább egy év eltelte után a bíróság mentesítésben részesíthesse az elítéltet, ha arra érdemes. A szakasz erre tekintettel kiegészíti a Btk. említett §-át. Az új rendelkezés alapján az ilyen utólagos bírói mentesítés - hasonlóan az előzetes mentesítés eddig is így szabályozott esetéhez - hatályát veszti abban az esetben, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását utóbb elrendelik. Ilyen esetben tehát az érintett büntetett előéletűnek fog minősülni és a mentesítés szabályaira a Btk. 100. § (3) bekezdése alapján a végrehajtandó szabadságvesztésre irányadó szabályok fognak vonatkozni.

102.§ (1) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ c) pont szerint közlönyállapot 102. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes.

Hatályos 2015. VII. 1-től 102. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság ítéletében előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes.


33

fiatalkorúak pénzbüntetése

113.§ (4), (5) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (9) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 113. § (1) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. (2) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban kell meghatározni. (3) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén a) ha a 112. § lehetővé teszi, közérdekű munkára vagy b) szabadságvesztésre kell átváltoztatni. (4) A behajthatatlan pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egynapi tétel helyébe egynapi közérdekű munka lép. Ha a fiatalkorú a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

2013. VII. 1-től 113. § (1) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. (2) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban kell meghatározni. (3) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén a) ha a 112. § lehetővé teszi, közérdekű munkára vagy b) szabadságvesztésre kell átváltoztatni. (4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép. Egyebekben a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkára a 47. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy annak tartama eltérhet a 47. § (1) bekezdésében meghatározottaktól. (5) Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben a 48. §-ban foglaltak irányadóak.

nincs külön indokolás

halmazati és összbüntetés

123.§ (2) 2015. évi LXXVI. törvény 37§ d) pont szerint közlönyállapot 2015. VII. 1-től (2) A fiatalkorúval szemben kiszabható (2) A fiatalkorúval szemben kiszabható


szabadságvesztés a 81. § (4) bekezdése vagy a 90. § (2) bekezdése alkalmazása esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mértéket.

34

szabadságvesztés a 90. § (2) bekezdése alkalmazása esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mértéket.

katona elkövető

127.§ (1) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1-től 127. § (1) E törvény alkalmazásában 127. § (1) E törvény alkalmazásában katona katona a Magyar Honvédség tényleges a) a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési állományú tagja, Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a b) a rendőrség hivatásos állományú tagja, hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint ha csapaterős feladatot hajt végre, vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok őrszolgálatot lát el, hivatásos állományú tagja. c) a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja, ha kötelékben lép fel, tömegoszlatást végez, vagy őrszolgálatot lát el, d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagja, ha konkrét veszélyelhárítást végez, vagy meghatározott fokozatú készültségben van. Az új Btk. a katona büntetőjogi fogalmát a hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény rendelkezéséhez képest jelentősen leszűkíti, hiszen egyrészt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját nem tekinti büntetőjogi értelemben vett katonának, másrészt indokolatlan eltérést okoz a rendőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai tekintetében, miszerint kizárólag az őrszolgálatban történő elkövetés szolgálhat büntetőjogi felelősségre vonás alapjául annak ellenére, hogy akár az ügyeleti szolgálat, akár a készenléti szolgálat is lehet hasonlóan fontos feladat, mint az őrszolgálat. Egyúttal az új Btk. katona fogalma 2013. július 1-jei hatállyal kibővül a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tagjával, ha az veszélyelhárítást végez, vagy meghatározott fokozatú készültségben van. Indokolatlan az új Btk. fentiek szerinti differenciálása az egyes szervek között abban a tekintetben, hogy a függelemsértő vagy elöljárói bűncselekmények üldözése vagy a felelősségre vonás lehetősége csak szűkebb keretek között érvényesülhetne. Ezért a módosítás rögzíti a katonának minősülő személyek büntetőjogi meghatározását, ennek értelmében katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.


35

lefokozás

137.§ (1) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ d) pont szerint közlönyállapot 2015. VII. 1-től 137. § (1) A lefokozással a katona elveszti 137. § (1) A lefokozással a katona elveszti a rendfokozatát. a rendfokozatát és címzetes rendfokozatát.

várakozási idő meghosszabbítása

140.§ (1) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ e) pont szerint közlönyállapot

2015. VII. 1-től

140. § (1) A várakozási idő meghosszabbítása esetén a katonának a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási ideje meghosszabbodik. A meghosszabbítást években kell meghatározni, annak tartama nem haladhatja meg a rendfokozatra előírt várakozási idő felét.

140. § (1) A várakozási idő meghosszabbítása esetén a Magyar Honvédség tényleges állományú tagjának a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási ideje meghosszabbodik. A meghosszabbítást években kell meghatározni, annak tartama nem haladhatja meg a rendfokozatra előírt várakozási idő felét.

140.§ (1a) 2015. évi LXXVI. törvény 24.§-a szerint A Btk. 140. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: Hatályos: 2015. VII. 1-től „(1a) A várakozási idő meghosszabbítása esetén a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében a soron következő fizetési fokozatba előresorolásra előírt várakozási idő meghosszabbodik. A meghosszabbítást években kell meghatározni, annak tartama nem haladhatja meg a fizetési fokozathoz rendelt várakozási


36

idő felét.” A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi XLII. törvény) hivatott kialakítani a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tekintetében az új életpályamodellt, amelynek egyik újdonsága, hogy a rendfokozat szerepe a hatályba lépést követően jelentősen megváltozik. A rendfokozat a szolgálati beosztások besorolási kategóriáinak fizetési fokozataihoz kötődik majd. Ezzel megszűnik az a jelenlegi állapot, miszerint a beosztásban való előmeneteltől különválva mozog a rendfokozatban való előmenetel. Tehát, ha a hivatásos állomány tagját magasabb beosztásba helyezik, azzal egyidejűleg az adott beosztáshoz kapcsolódó rendfokozat viselésére lesz jogosult. Ha azonban alacsonyabb beosztásba helyezik, akkor a rendfokozata is ennek megfelelően változik. Ezzel kívánja biztosítani a jogalkotó, hogy a szolgálati elöljáró magasabb rendfokozatot viseljen, mint a beosztottjai, így letisztul a rendvédelmi szervekre jellemző hierarchikus, elöljárói viszony. Fentieken túlmenően a 2015. évi XLII. törvény szerint a hivatásos állomány azon tagja, aki e törvény hatálybalépésének napján történő besorolása alapján a 2015. június 30-án viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozatba kerül besorolásra, a korábbi rendfokozatát címzetes jelzővel viseli. A címzetes rendfokozatot a hivatásos állomány tagja mindaddig viseli, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a címzetes rendfokozottal. Ezen időpontot követően a hivatásos állomány tagja a besorolás szerinti rendfokozatot viseli tovább akkor is, ha szolgálati beosztásának megváltozása miatt a besorolás szerinti rendfokozata alacsonyabb a korábbi címzetes rendfokozatnál. A munkáltatói intézkedéseken a címzetes és a besorolás szerinti rendfokozatot egyaránt fel kell tüntetni. A rendfokozatokat érintő új előmeneteli rendszer, ezen belül a címzetes rendfokozatok rendszeresítése azonban kihatással van a büntetőjog szankciórendszerére, a katonai büntetőeljárásban az ülnökök kiválasztására, valamint a büntetés-végrehajtásra is. A módosítás a Btk.-ban, a Be.-ben és a Bv. tv.-ben is rögzíti, hogy a Magyar Honvédség tényleges, valamint a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében mit kell a rendfokozat kifejezés alatt érteni. A Btk. 140. §-ában meghatározott várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetés szabályainak módosítására azért van szükség, mivel ha a katonai mellékbüntetés a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja tekintetében továbbra is a rendfokozathoz előírt várakozási időre vonatkozna, az azt eredményezhetné, hogy semmiféle, sem erkölcsi hátránnyal, sem vagyoni joghátránnyal nem járna a mellékbüntetés alkalmazása, mivel a besorolási kategóriák között úgy léphetne akár négy-öt fokozatot is előre az elítélt, hogy a rendfokozatában semmiféle változásnak nem kell beállnia. Így a várakozási idő meghosszabbítása a rendfokozatilag átjárható kategóriák esetében súlytalanná válna, ha az a fizetési fokozatot nem érintené. Ezzel jelentősen előnyösebb helyzetbe kerülhetne a felsorolt szervezetek hivatásos állományába tartozó személy a Magyar Honvédség tényleges állományába tartozó tagjával szemben. A módosítás a Btk. 61. §-a szerinti közügyektől eltiltás mellékbüntetés, valamint a Btk. 137. §-a szerinti lefokozás katonai büntetés esetében előírja a címzetes rendfokozat elvesztését, hiszen ezek szankciók fejeznek ki olyan erkölcsi rosszallást, amelyek indokolják, hogy az ezen szankciókban megtestesülő hátrány a címzetes rendfokozatra is kiterjedjen. A törvény ezen módosításokhoz kapcsolódóan módosítja a Bv. tv. adatkezelési szabályait is. A Be.-ben a terhelt kihallgatásának a szabályait szükséges kiegészíteni a címzetes rendfokozatra való utalással.


37

140.§ (2) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ f) pont szerint közlönyállapot

2015. VII. 1-től

(2) A várakozási időt akkor kell (2) A várakozási időt akkor kell meghosszabbítani, ha a katonának az meghosszabbítani, ha a katonának az előléptetést hosszabb várakozási idő előléptetést vagy az előresorolást hosszabb eltöltésével kell kiérdemelnie. várakozási idő eltöltésével kell kiérdemelnie.

140.§ (3) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (11) bekezdése majd azt módosítja a A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (2) bekezdés, és e szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot

2013. VII. 1-től (3) A 127. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott katonák esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti várakozási időn kötelező várakozási időt kell érteni.

(3) A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott várakozási időn kötelező várakozási időt kell érteni. A törvény… figyelemmel arra, hogy a honvédek jogállásáról …új törvény készült, - javítja az új Btk. 140. … §-át. ***** A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (11) bekezdése az új Btk. 140. §-át egy új (3) bekezdéssel egészítette ki, azonban az abban foglalt hivatkozás nem megfelelő, ezt javítja a törvény.

katona mentesítése

141.§ A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (3) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 141. § (1) A bíróság az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a mentesítés a büntetés

2013. VII. 1-től 141. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése esetén az ítélet jogerőre emelkedésének napján. (2) A bíróság az elítéltet a büntetett


kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be. (2) Katonai mellékbüntetés alkalmazása az elítélt mentesítését nem akadályozza.

38

előélethez fűződő hátrányok alól előzetes mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be. (3) Katonai mellékbüntetés alkalmazása az elítélt mentesítését nem akadályozza.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a katonai büntetések, nevezetesen a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése esetén a törvényi mentesítés az ítélet jogerőre emelkedésének napján áll be. 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ c) pont szerint 2013. VII. 1-től (2) A bíróság az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be.

2015. VII. 1-től (2) A bíróság ítéletében az elítéltet a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszűnésének napján áll be.

Különös Rész

kábítószer birtoklása

179.§ (6) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ g) pont szerint közlönyállapot 2015. VII. 1-től (6) Ha bűncselekményt csekély (6) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követik el, a mennyiségű kábítószerre követik el, a büntetés bűntett miatt büntetés bűntett miatt


39

új pszichoaktív anyaggal visszaélés

184.§ Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (2). A

184/A., 184/B., 184/C. és 184/D §-okat beiktatta a 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (3). közlönyállapot 184. § (1) Aki új pszichoaktív anyagot a) az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, b) előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) E § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.

Hatályos: 2014. I. 1-től 184. § (1) Aki új pszichoaktív anyagot kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében követik el. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Aki csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagot kínál vagy átad, a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt egy évig, b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 184/A. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek új pszichoaktív anyagot kínál, átad, b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával új pszichoaktív anyagot forgalomba hoz vagy azzal


40

kereskedik, c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében új pszichoaktív anyagot ca) kínál, átad, cb) forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Aki az (1) bekezdés a) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követi el, három évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 184/B. § (1) Aki a) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít, b) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) üzletszerűen, b) bűnszövetségben, c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.


41

(4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben vétség miatt egy évig, b) a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés. 184/C. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával aa) új pszichoaktív anyagot előállít, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy azon átszállít, ab) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, b) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében ba) új pszichoaktív anyagot előállít, bb) csekély mennyiséget meghaladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy tart, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) bűnszövetségben, b) üzletszerűen, c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Ha a bűncselekményt csekély mennyiségű új pszichoaktív anyagra követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában


42

és b) pont ba) alpontjában meghatározott esetben vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés. 184/D. § (1) A 184-184/C. § alkalmazásában új pszichoaktív anyagon az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni. (2) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha a készítmény legfeljebb 10 gramm tömegű új pszichoaktív anyagot tartalmaz. Napjainkra a hagyományos értelemben vett kábítószer használat jelentősen csökkent. Ezen anyagok helyét a dizájner drogok (új pszichoaktív anyagok) vették át, amelyek tulajdonképpen módosított kémiai képletű kábítószerek, ebből kifolyólag hasonló, sőt gyakran veszélyesebb élettani hatásúak, mint a kábítószerek. Viszont mivel az új pszichoaktív anyaggal visszaélés büntetési tétele a kábítószerekkel való elkövetési magatartások büntetési tételeihez képest alacsonyabbak, mind a fogyasztó, mind a terjesztő kevésbé veszélyesnek hiszi a cselekményt. Emellett, szemben a kábítószerrel elkövetett visszaélésekkel, az új pszichoaktív anyagok esetében a megszerzés és a tartás nem bűncselekmény, így az a személy nem vonható felelősségre, aki nagyobb mennyiségű anyagot tart magánál, még abban az esetben sem, ha elismeri, azt tervezte, hogy másnak a későbbiekben átadja, ez ugyanis a forgalmazói magatartások - jelenleg büntetlen - előkészülete. A vázolt problémákat kezeli az új pszichoaktív anyaggal való visszaélés tényállásának a kábítószerrel elkövetett bűncselekmények mintájára való átalakítása. Az új pszichoaktív anyag esetében az elkövetési magatartások azonosak, mint a kábítószerrel elkövetett cselekmények esetében, azonban - az arányosság szem előtt tartásával - a büntetési tételek eggyel alacsonyabb szinten lettek meghatározva. A minősített esetek is lényegében megegyeznek, különbség viszont, hogy az új pszichoaktív anyagok esetében mivel a tiszta hatóanyag tartalom nem állapítható meg a jelentős mennyiségre történő elkövetés nem került szabályozásra.

teljesítményfokozó szerrel visszaélés

185.§ (6) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot Hatályos: 2014. I. 1-től (6) E § alkalmazásában tiltott (6) E § alkalmazásában tiltott teljesítményfokozó szer: minden olyan szer, teljesítményfokozó szer: minden olyan szer,


amely hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendelet I. számú mellékletében.

43

amely hatóanyagára tekintettel az anabolikus szerek, peptid hormonok, növekedési faktorok és rokonvegyületeik, hormon antagonisták és modulátorok közé tartozik, és nevesítve szerepel a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény I. mellékletének kihirdetéséről szóló kormányrendeletben.

A teljesítményfokozó szerrel visszaélés tényállás új Btk. 185. § (6) bekezdésében található értelmező rendelkezésének pontosítása is szükséges (nem a kormányrendelet melléklete a helyes megjelölés, hanem a kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény melléklete).

gyermekprostitúció kihasználása

203.§ (1) és (3) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (12) és (13) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 203. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt. (3) Aki részben vagy egészben tizennyolc éven aluli, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2013. VII. 1-től 203. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatást nyújt. (3) Aki részben vagy egészben tizennyolcadik életévét be nem töltött, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az új Btk. 203.§-át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz.

gyermekpornográfia

204.§ (1) c), (5) b) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (14) és (15) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1-től 204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be 204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt pornográf felvételt


a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig, b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig, c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, vagy ezekhez anyagi eszközöket szolgáltat, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

44

a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig, b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig, c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban a) szereplésre felhív, három évig, b) szerepeltet, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel,

(4) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban a) szereplésre felhív, három évig, b) szerepeltet, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy ilyen személyek szerepelnek, Az új Btk. 204.§-át illetően a módosítás szövegpontosítást tartalmaz

kapcsolati erőszak

212/A.§ A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (5) szerinti szöveggel lép hatályba 2013. VII. 1-től

Kapcsolati erőszak 212/A. § (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös


45

vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig, b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Kapcsolati erőszak elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. A törvény új tényállásként megállapítja a kapcsolati erőszakot, mint a „családon belüli erőszak” elleni hatékonyabb fellépés eszközét. A „családon belüli erőszak” alapvetően egy kriminológiai fogalom, az e körbe vonható cselekmények igen széles skálán mozognak, kezdve a becsületsértés szabálysértési tényállásától egészen az akár többszörösen minősülő emberölés bűntettéig. Az új bűncselekmény ebbe a széles spektrumú elkövetési körbe teljes mértékben illeszkedik. A törvény a hozzátartozó bántalmazását új elkövetési magatartásokkal egészíti ki, és erre figyelemmel meg is változtatja a bűncselekmény megnevezését, mivel az új elkövetési magatartásokkal a tényállás már nem csupán bántalmazásról rendelkezik. A kapcsolati erőszak önálló, új tényállás jellegét tovább erősíti, hogy a már meglévő tényállásokhoz képest - a sértettek speciális jellegére, és a rendszeres elkövetésre tekintettel az új tényálláshoz kapcsolódó szigorúbb büntetési tételek mellett, abban olyan új magatartások kriminalizálása is megjelenik, amelyek eddig nem szerepeltek a Btk.-ban. A törvény ennek megfelelően a testi sértés szintjét el nem érő, de a sértett emberi méltóságát súlyosan sértő erőszakos magatartásokat, és a gazdasági ellehetetlenítést is büntetni rendeli. A módosításban használt fogalmak nem ismeretlenek a magyar büntetőjogi környezetben, a hatályos Btk.-ban is, és az új Btk.-ban is, a 459. § (1) bekezdés 4. pontjában szerepel az erőszakos magatartás definíciója („erőszakos magatartásnak minősül más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására”), illetve ismeri a „megalázó magatartást tanúsítson”, „megalázó bánásmód kifejezetéseket” is. Az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás fogalom használata könnyebben bizonyíthatóvá teszi a tényállást, mintha a kizárólag szubjektív vizsgálatok alapján bizonyítható lelki sérelemmel, lelki bántalmazással próbálnánk a háztartáson belüli erőszak hasonló megnyilvánulási formáit szabályozni. A közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javak a polgári jog alapján meghatározhatók, ezek olyan mértékű elvonása az egyik féltől, amely már a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki, szintén indokolttá teszi a büntetőjogi szankcionálását. Ugyanakkor az új elkövetési magatartások olyan mértékben előrehozzák a büntetőjogi védelmet, hogy ebben a körben a hatóság fellépésére csak magánindítvány esetén kerülhet sor, mivel ebben a körben kizárólag a konfliktusban érintett sértett tudja megítélni, hogy


46

kívánja-e a hatóságok beavatkozását, vagy sem. A külvilág számára is egyértelműen észlehető, a fizikai bántalmazás szintjét elérő, az új tényállás minősített eseteit jelentő elkövetési magatartások esetében változatlanul nem feltétele a büntetőeljárás megindításának a magánindítvány megtétele. A törvény súlyosabb szankciót helyez kilátásba egyes bűncselekmények hozzátartozó sérelmére történő elkövetése esetén, ezzel biztosítja, hogy az elkövető ne kerülhesse el az általánosnál szorosabb bizalmi viszonyt és kiszolgáltatott helyzetet kihasználó, bűncselekményt megvalósító magatartásának következményeit. A bűncselekmény speciális passzív alanyainak köre indokolja leginkább egy külön büntetőjogi törvényi tényállás megalkotását, amelyet a jogalkotó azokra a társadalmi és szociális kapcsolatrendszerekre figyelemmel határozott meg, ahol a bűncselekmény tényleges fenyegetést jelent a házasság, a család és a gyermekek sérelmére. Ennek megfelelően a törvény a sértetti kört az új Btk. 459. § 14. pontjában meghatározott hozzátartozó fogalmánál tágabban határozza meg, mivel kiegészíti azt a volt házastárs, volt élettárs, gondnok, gondnokolt, gyám és gyámolt személyével. A meghatározott sértetti kör speciális alanyain kívül a törvény a bűncselekmény megvalósulásához feltételként határozza meg az együttélést. A törvény szerint az is elegendő a bűncselekmény megállapíthatóságához, ha nem az elkövetéskor, hanem korábban élt együtt a sértett az elkövetővel, azonban az együttélés minden formájának elhagyásával megszűnne egy olyan többlet tényállási elem, amely indokolná külön büntetőjogi tényállás megalkotását, mivel az együttélésből vagy korábbi együttélésből fakadó bizalom, adott esetben kiszolgáltatottság növeli az elkövető általi abúzus lehetőségét. Meg kell jegyezni, hogy az együttélés bizonyítása nem ütközik különösebb akadályokba, hiszen egyrészt a lakcímnyilvántartóból visszakereshető, másrészt tanúvallomások alapján is lehet bizonyítani. A bűncselekmény megvalósulásához szükséges feltétel továbbá a rendszeresen megvalósuló elkövetés. A sértett személyére és az elkövetés körülményeire tekintettel az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapcselekmények elkövetése felminősül 3 évig terjedő, míg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapcselekmények elkövetése 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntetté. A rendszeres elkövetésre vonatkozó kritérium elvetése is - az együttéléshez hasonlóan - azt jelentené, hogy megszűnne egy olyan speciális tényállási elem, amelyre tekintettel szakmailag indokolható az önálló tényállás megteremtése. A törvény a bűncselekmény elkövetési magatartásait az új Btk.-ban már szereplő büntetőjogi tényállásokra történő hivatkozással határozza meg. Az új Btk. az összefoglalóan családon belüli erőszak körében elkövetett cselekményeket külön-külön tényállásokban egyébként is szigorúan bünteti. Mindazonáltal, a törvény szándéka az elkövető elrettentése, és erre figyelemmel egyes kevésbé súlyos szabadságvesztéssel fenyegetett, a családon belüli erőszak körébe vonható bűncselekményeket (a testi sértés egyes alakzatait, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést) súlyosabban rendeli büntetni. A hozzátartozó bántalmazása tényállásában meghatározottnál magasabb büntetési tétellel fenyegetett egyéb (pl. szexuális) bűncselekmények bevonása a tényállásba a büntetési tételek csökkentését eredményezné, ami nyilvánvalóan ellentétes a törvény céljával. A törvényben nem szerepel a magánindítvány annak ellenére, hogy a tényállás alapjául szolgáló cselekmények közül egyesek (könnyű testi sértés, tettleges becsületsértés) alapesetben magánindítványhoz kötöttek, az új tényállás esetén annak speciális és súlyosabb jellegére tekintettel (hozzátartozói viszony, rendszeresség, elkövetéskori vagy korábbi együttélés) már anélkül is elindulhat az eljárás. Ugyanakkor továbbra sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elkövetési magatartás jellegére, valamint az elkövetés körülményeire tekintettel a bűncselekmény megállapíthatóságához elengedhetetlen a sértett hatósággal való együttműködése.


47

Halmazati kérdések körében az alábbiakra kell felhívni a figyelmet: A kiskorú veszélyeztetése és a testi sértés a jelenlegi gyakorlat szerint is halmazatban állhat, ezért a tényállás a védett személyek köréből nem hagyja el a kiskorúakat. Ha a kiskorú veszélyeztetése úgy történik, hogy e tényállás szerint minősülő testi sértést követnek el vele szemben, akkor ez a tényállás lesz halmazatban a kiskorú veszélyeztetésével, értelemszerűen ebben az esetben az új Btk. 164. § szerinti testi sértés nem lesz megállapítható. A bűncselekmény speciális jellegét adja a rendszeresen megvalósuló elkövetési magatartás. A rendszeres elkövetés a kialakult gyakorlatnak megfelelően legalább két rövid időközönkénti elkövetést takar. Különböző sértettek sérelmére elkövetett egyszeri bántalmazás esetén, amennyiben nincs sérülés, halmazatban tettleges becsületsértést [Btk. 227. § (2) bekezdés]; amennyiben nyolc napon belül gyógyuló sérülés keletkezik, könnyű testi sértést [Btk. 164. § (2) bekezdés]; amennyiben pedig nyolc napon túl gyógyuló sérülés keletkezik, súlyos testi sértést [Btk. 164. § (3) bekezdés], illetve személyi szabadság megsértését [Btk. 194. § (1) bekezdés] vagy kényszerítést kell megállapítania a bíróságnak. Tekintettel arra, hogy a sértetti kör egyes számban van meghatározva, a rendszeres elkövetésnek azonos sértett sérelmére kell megvalósulnia a tényállás megállapíthatóságához. A sértettek számához igazodóan, ha mindegyik esetében megvalósul a rendszeres elkövetés, akkor e bűncselekmény halmazata lesz megállapítható, ugyanúgy, mint a testi sértésnél és a többi, a tényállásban felsorolt bűncselekménynél. Azonos sértett sérelmére rendszeresen elkövetett, a tényállásban szereplő különböző bűncselekmény esetén is e bűncselekmény lesz megállapítható (pl. első alkalommal könnyű testi sértést, második alkalommal tettleges becsületsértést követ el). Ugyanez igaz, ha az egyik bűncselekmény az (1) bekezdés a) pontjában, a másik bűncselekmény az (1) bekezdés b) pontjában szerepel, ebben az esetben a súlyosabban minősülő fordulatot kell megállapítani, az magába olvasztja az enyhébb cselekményt. Az azonos büntetési tétellel fenyegetett testi sértések és a személyi szabadság megsértése [Btk. 164. § (5) és (6) bekezdés, 194. § (2) bekezdés] nem szerepelnek az új tényállás (1) bekezdés b) pontjában, így ezek a tényállások lesznek megállapíthatók, többszöri elkövetés esetén adott esetben halmazatban. A hozzátartozó sérelmére elkövetett szexuális kényszerítést [Btk. 196. § (2) bekezdés b) pont] és szexuális erőszakot [Btk. 197. § (3) bekezdés b) pont] a Btk. már szabályozza, és a hozzátartozó bántalmazása bűncselekménynél súlyosabb szankcióval rendeli büntetni.

személyes adattal visszaélés

219.§ (3) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (6) szerinti szöveggel lép hatályba. közlönyállapot (3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el. A törvény a Btk. 219. § (3) bekezdésében

2013. VII. 1-től (3) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges adatra követik el. az információs önrendelkezési jogról és az


48

információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény fogalom-használatának megfelelően a különleges adat megfogalmazást használja.

becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése becsület csorbítására nyilvánosságra hozatala

alkalmas

hamis

hang-

vagy

képfelvétel

226/A.§, 226/B.§ Beiktatta: 2013. évi CLXXVIII. törvény 1. § (1) és (2). Hatályos: 2013. XI. 16-tól.

Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése 226/A. § (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala 226/B. § (1) Aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) nagy nyilvánosság előtt, vagy b) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

Általános indokolás Október 21-én robbant ki a bizonyítékhamisítási botrány. Bizonyíték hamisítása alkalmas a választások tisztaságának megkérdőjelezésére. A demokratikus intézmények védelme azt indokolja, hogy a Büntető Törvénykönyvben külön tényállás és szigorúbb büntetési tételek szankcionálják a bizonyítékhamisítás esetét.

Részletes indokolás


49

Az 1. §-hoz A törvény büntetni rendeli a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítését, és nyilvánosságra hozatalát. A bűncselekmény passzív alanya lehet természetes személy, illetve jogi személy vagy társadalmi feladatot szervezett közösségben ellátó személyösszesség. A nagy nyilvánosság előtti elkövetés ténye fokozza a cselekménynek a társadalomra veszélyességét, ezért minősített esetként súlyosabban büntetendő. Ugyancsak súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha jelentős érdeksérelmet okoz. 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ h) pont szerint Hatályos: 2013. XI. 16-tól. 2015. VII. 1-től (2) A büntetés három évig terjedő (2) A büntetés bűntett miatt három évig szabadságvesztés, ha a bűncselekményt terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

közlekedési bűncselekmények értelmező rendelkezés

240.§ (3) Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (4). közlönyállapot (3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. nincs külön indokolás

Hatályos: 2014. I. 1-től (3) A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkoholkoncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

hulladékgazdálkodás rendjének megsértése

248.§ (2), (4) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (16) és (17) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény

2013. VII. 1-től (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra


szerinti veszélyes hulladékra követik el.

50

követik el.

(4) E § alkalmazásában (4) E § alkalmazásában a) hulladék: mindaz, amit a a) hulladék: mindaz, amit a hulladékról hulladékgazdálkodásról szóló törvény szóló törvény hulladéknak minősít, ha hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi alkalmas az emberi élet, testi épség, élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok levegő vagy azok összetevői, illetve élő összetevői, illetve élő szervezet egyedének szervezet egyedének veszélyeztetésére; veszélyeztetésére; b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló hulladéknak a hulladékról szóló törvényben törvényben meghatározott gyűjtése, meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása begyűjtése, szállítása - ideértve az országba - ideértve az országba történő behozatalt, történő behozatalt, onnan történő kivitelt, onnan történő kivitelt, valamint az azon valamint az azon történő átszállítást -, történő átszállítást -, előkezelése, tárolása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, hasznosítása, ártalmatlanítása. ártalmatlanítása A törvény - figyelemmel arra, hogy a hulladékról új törvény készült, - javítja az új Btk. …248. §-át.

radioaktív anyaggal visszaélés

250.§ (4) Módosította: 2013. évi CCXLV. törvény 75. § (2). közlönyállapot (4) Aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. nincs külön indokolás

Hatályos: 2014. I. 1-től (4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

kémkedés az Európai Unió intézményei ellen

261/A.§ Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (5) Hatályos: 2014. I. 1-től.

Kémkedés az Európai Unió intézményei ellen 261/A. § A 261. § szerint büntetendő, aki


51

az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat. A törvény megteremti a lehetőséget arra, hogy az Európai Unió három fő intézményének, az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és az Európai Unió Tanácsának a védelme bármilyen hírszerző tevékenységgel szemben biztosított legyen. A módosítás értelmében ezért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, vagyis a Magyarország elleni folytatott kémkedésre meghatározott mértékű büntetéssel fenyegetett az az eset, ha az elkövető az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Unió Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat.

állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása

263.§ (1) Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (6). Hatályos: 2014. I. 1-től. 263. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást 263. § (1) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy alkotmányos rend szerez arról, hogy alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, szövetséges támogatása, kémkedés, szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés, készül, vagy még le nem leplezett ilyen kémkedés az Európai Unió intézményei ellen bűncselekményt követtek el, és erről a készül, vagy még le nem leplezett ilyen hatóságnak vagy az állam illetékes bűncselekményt követtek el, és erről a szervének, mihelyt teheti, nem tesz hatóságnak vagy az állam illetékes feljelentést, vétség miatt két évig terjedő szervének, mihelyt teheti, nem tesz szabadságvesztéssel büntetendő. feljelentést, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvény a kémkedéshez és a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan az újonnan beiktatott tényállás esetében is büntetni rendeli az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása keretében azt, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy kémkedés az Európai Unió intézményei ellen készül, vagy még le nem leplezett ilyen bűncselekményt követtek el, és erről a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést. A törvény a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedéshez hasonlóan ezt a tényállást is kiveszi, az egyébként az állam elleni bűncselekményekre vonatkozó univerzális joghatóság alól.


52

minősített adattal visszaélés

265.§ (5) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ i) pont szerint közlönyállapot (5) Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a (2) bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott minősített adattal visszaélésre irányuló előkészületet követ el, az ott tett megkülönböztetés szerint három évig, illetve egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2015. VII. 1-től (5) Az a minősített adat felhasználására törvény alapján jogosult személy, aki a (2) bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott minősített adattal visszaélésre irányuló előkészületet követ el, az ott tett megkülönböztetés szerint bűntett miatt három évig, illetve egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

fogolyszökés

283.§ (2) Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (7). közlönyállapot

Hatályos: 2014. I. 1-től.

(2) Aki abból a célból, hogy az ellene (2) Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól oly módon folytatott büntetőeljárás alól oly módon vonja ki magát, hogy a lakhelyelhagyási vonja ki magát, hogy a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a számára kijelölt tilalom tartama alatt a számára kijelölt területet, körzetet, vagy a házi őrizet tartama területet, körzetet vagy a házi őrizet tartama alatt a kijelölt lakást és az ahhoz tartozó alatt a kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet végleg elhagyja, vétség bekerített helyet a házi őrizet szabályainak miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel megszegésével elhagyja, vétség miatt két büntetendő. évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A házi őrizet szabályozása módosításának indokaihoz kapcsolódik a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben a fogolyszökés tényállásának módosítása is, azaz, hogy minden esetben minősüljön fogolyszökés bűncselekményének az, ha a házi őrizetben lévő személy a házi őrizet tartama alatt a számára kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül elhagyja. A törvény ezért módosítja a fogolyszökés bűncselekményének tényállását és az elkövetési magatartás meghatározásából elhagyja a kijelölt hely végleges elhagyása céljából történő eltávozást és úgy rendelkezik, hogy fogolyszökést követ el az a házi őrizetben lévő személy, aki a házi őrizet szabályait megszegve - bármilyen időtartamra, bármilyen célból - elhagyja a számára kijelölt lakást vagy bekerített helyet.


53

283.§ (2) 2015. évi LXXVI. törvény 25.§-a szerint A Btk. 283. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Hatályos: 2014. I. 1-től. Hatályos: 2015. VII. 1-től Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott (2) Aki abból a célból, hogy az ellene büntetőeljárás alól oly módon vonja ki folytatott büntetőeljárás alól kivonja magát, a magát, hogy a lakhelyelhagyási tilalom lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a tartama alatt a számára kijelölt területet, számára kijelölt területet, körzetet vagy a körzetet vagy a házi őrizet tartama alatt a házi őrizet tartama alatt a kijelölt lakást és az kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített ahhoz tartozó bekerített helyet a helyet a házi őrizet szabályainak kényszerintézkedés szabályainak megszegésével elhagyja, vétség miatt két megszegésével elhagyja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tekintettel arra, hogy a Bv. tv. 2015. április 1-jével bevezeti a reintegrációs őrizet intézményét, szükséges a fogolyszökés tényállását oly módon kiegészíteni, hogy az a reintegrációs őrizet szabályait megszegővel szemben is alkalmazható legyen.

283.§ (3a) 2015. évi LXXVI. törvény 26.§-a szerint A Btk. 283. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: Hatályos: 2015. VII. 1-től „(3a) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elítélt a reintegrációs őrizet tartama alatt a számára kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet vagy a számára meghatározott napirend szerinti tartózkodási helyet a reintegrációs őrizet szabályainak megszegésével abból a célból hagyja el, hogy a szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát.” Tekintettel arra, hogy a Bv. tv. 2015. április 1-jével bevezeti a reintegrációs őrizet intézményét, szükséges a fogolyszökés tényállását oly módon kiegészíteni, hogy az a reintegrációs őrizet szabályait megszegővel szemben is alkalmazható legyen.

zártörés

287.§ (1) c) Módosította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (11) b). közlönyállapot

Hatályos: 2014. I. 1-től.


54

287. § (1) Aki 287. § (1) Aki a) a hatósági eljárás során elrendelt a) a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti, megsérti, b) a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog b) a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget megőrzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja, felnyitja, c) az információs rendszer útján rögzített c) az információs rendszerben tárolt adatok adatok megőrzésére kötelezéssel érintett megőrzésére kötelezéssel érintett adatot adatot jogosulatlan személy számára jogosulatlan személy számára hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás hozzáférhetővé teszi, illetve azt az eljárás alól elvonja vagy módosítja, alól elvonja vagy módosítja, A törvény egyrészt pontosítja a Btk.-ban az elkobzás rendelkezései között a bűncselekmény megnevezését, másrészt a gyakorlat visszajelzésére - azaz, hogy az információs rendszer útján rögzített adat félreértésekre adhat okot - valamint az egységes fogalomhasználatra tekintettel módosítja a Btk. 287. § (1) bekezdés c) pontját.

értelmező rendelkezés

292.§ 2015. évi LXXVI. törvény 37§ e) és f) pont szerint közlönyállapot

2015. VII. 1-től

Értelmező rendelkezés 292. § A 290-291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

hatályon kívül helyezve

hivatali vesztegetés

293.§ (1) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ j) pont szerint közlönyállapot 293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három

2015. VII. 1-től (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három


55

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. XXVII. Fejezete következetlenül használja az „előny” milyenségének megjelöléseként a „jogtalan” szót, egyes tényállásokban megtalálható a „jogtalan” jelző, míg a tényállások egy részében a „jogtalan” kifejezés nem szerepel. Erre figyelemmel a következetesség érdekében a módosítás az érintett rendelkezéseket pontosítja, és a jogbiztonság érdekében rögzíti, hogy az előnynek jogtalannak kell lennie.

293.§ (2) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ k) pont szerint közlönyállapot (2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

2015. VII. 1-től (2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. A Btk. XXVII. Fejezete következetlenül használja az „előny” milyenségének megjelöléseként a „jogtalan” szót, egyes tényállásokban megtalálható a „jogtalan” jelző, míg a tényállások egy részében a „jogtalan” kifejezés nem szerepel. Erre figyelemmel a következetesség érdekében a módosítás az érintett rendelkezéseket pontosítja, és a jogbiztonság érdekében rögzíti, hogy az előnynek jogtalannak kell lennie.

293.§ (3) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ l) pont szerint közlönyállapot (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.

2015. VII. 1-től (3) Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.

hivatali vesztegetés elfogadása

294.§ (1) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ m) pont szerint közlönyállapot 2015. VII. 1-től (1) Az a hivatalos személy, aki a (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az működésével kapcsolatban jogtalan előnyt előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét


56

rá tekintettel harmadik személynek adott elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik vagy ígért előny kérőjével vagy személynek adott vagy ígért jogtalan előny elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy kérőjével vagy elfogadójával egyetért, évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő büntetendő. szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. XXVII. Fejezete következetlenül használja az „előny” milyenségének megjelöléseként a „jogtalan” szót, egyes tényállásokban megtalálható a „jogtalan” jelző, míg a tényállások egy részében a „jogtalan” kifejezés nem szerepel. Erre figyelemmel a következetesség érdekében a módosítás az érintett rendelkezéseket pontosítja, és a jogbiztonság érdekében rögzíti, hogy az előnynek jogtalannak kell lennie.

294.§ (3) a) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ n) pont szerint közlönyállapot 2015. VII. 1-től (3) Az (1) bekezdésben meghatározott (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki büntetendő, aki a) az előnyért a) a jogtalan előnyért A Btk. XXVII. Fejezete következetlenül használja az „előny” milyenségének megjelöléseként a „jogtalan” szót, egyes tényállásokban megtalálható a „jogtalan” jelző, míg a tényállások egy részében a „jogtalan” kifejezés nem szerepel. Erre figyelemmel a következetesség érdekében a módosítás az érintett rendelkezéseket pontosítja, és a jogbiztonság érdekében rögzíti, hogy az előnynek jogtalannak kell lennie.

vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban

295.§ (1) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ o) pont szerint közlönyállapot 2015. VII. 1-től (1) Aki azért, hogy más a bírósági, (1) Aki azért, hogy más a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá tekintettel másnak előnyt ad vagy ígér, tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy bűntett miatt három évig terjedő ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. XXVII. Fejezete következetlenül használja az „előny” milyenségének megjelöléseként a „jogtalan” szót, egyes tényállásokban megtalálható a „jogtalan” jelző, míg a tényállások egy részében a „jogtalan” kifejezés nem szerepel. Erre figyelemmel a


57

következetesség érdekében a módosítás az érintett rendelkezéseket pontosítja, és a jogbiztonság érdekében rögzíti, hogy az előnynek jogtalannak kell lennie.

295.§ (3) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ l) pont szerint közlönyállapot (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

2015. VII. 1-től (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban

296.§ (1) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ m) pont szerint közlönyállapot 2015. VII. 1-től (1) Aki azért, hogy a bírósági, (1) Aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, előnyt kér, az kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét rá tekintettel harmadik személynek adott elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik vagy ígért előny kérőjével vagy személynek adott vagy ígért jogtalan előny elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy kérőjével vagy elfogadójával egyetért, évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő büntetendő. szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. XXVII. Fejezete következetlenül használja az „előny” milyenségének megjelöléseként a „jogtalan” szót, egyes tényállásokban megtalálható a „jogtalan” jelző, míg a tényállások egy részében a „jogtalan” kifejezés nem szerepel. Erre figyelemmel a következetesség érdekében a módosítás az érintett rendelkezéseket pontosítja, és a jogbiztonság érdekében rögzíti, hogy az előnynek jogtalannak kell lennie.


58

296.§ (3) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ l) pont szerint közlönyállapot (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

2015. VII. 1-től (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

vesztegetés feljelentésének elmulasztása

297.§ 2015. évi LXXVI. törvény 37§ g) és h) pont szerint közlönyállapot

2015. VII. 1-től

Vesztegetés feljelentésének elmulasztása 297. § (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést vagy vesztegetés elfogadását követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Vesztegetés feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

hatályon kívül helyezve

befolyás vásárlása

298.§ (1) b) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ o) pont szerint közlönyállapot

Hatályos: 2015. VII. 1-től


59

(1) Aki (1) Aki a) olyan személynek, aki arra hivatkozik, a) olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy b) olyan személyre tekintettel, aki arra b) olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, másnak előnyt ad vagy ígér, befolyásol, másnak jogtalan előnyt ad vagy bűntett miatt három évig terjedő ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. XXVII. Fejezete következetlenül használja az „előny” milyenségének megjelöléseként a „jogtalan” szót, egyes tényállásokban megtalálható a „jogtalan” jelző, míg a tényállások egy részében a „jogtalan” kifejezés nem szerepel. Erre figyelemmel a következetesség érdekében a módosítás az érintett rendelkezéseket pontosítja, és a jogbiztonság érdekében rögzíti, hogy az előnynek jogtalannak kell lennie.

298.§ (1) b) (1a) A 2015. évi LXXVI. törvény 27.§ (1) bekezdése szerint A Btk. 298. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: Hatályos: 2015. VII. 1-től (1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki magát hivatalos személynek kiadó személy részére vagy rá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér. A befolyással üzérkedés alapesete, amikor az elkövető arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, és ezért a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, vagy az ilyen előny ígéretét elfogadja. Minősített esetet képez, ha az elkövető magát hivatalos személynek adja ki. Ezzel szemben az aktív oldali elkövetést jelentő befolyás vásárlása korrupciós bűncselekményként csak azt bünteti, aki olyan személynek vagy rá tekintettel másnak ad vagy ígér jogtalan előnyt, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol. A befolyás vásárlása nem állapítható meg akkor, ha a jogtalan előnyt olyan személynek adják vagy ígérik, aki magát hivatalos személynek adja ki, miközben ennek a cselekménynek a passzív oldala a fent írtak szerint a befolyással üzérkedés súlyosabban minősülő esete. A korrupciós cselekmények a korrupciómentes közélethez, a hivatalos személyek elfogulatlan, tisztességes működéséhez fűződő társadalmi életet védik. A szabályozásnak teljesen egyértelművé kell tennie az állampolgárok számára, hogy a vesztegetés, a befolyás vásárlása semmilyen esetben sem lehet a hivatalos ügyek elintézésének módja. Erre tekintettel egészíti ki a törvény a befolyás vásárlásának tényállást a Btk.-ban.

298.§ (2) Módosította: 2015. évi LXXVI. törvény 37. § i). közlönyállapot 2015. VII. 1-től (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott


bűncselekményt gazdálkodó szervezet, illetve egyesület részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

60

bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

298.§ (3) A 2015. évi LXXVI. törvény 27.§ (2) bekezdése szerint A Btk. 298. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: közlönyállapot Hatályos: 2015. VII. 1-től (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban bűncselekményt külföldi hivatalos követi el. személlyel kapcsolatban követi el. A rendelkezés technikai módosítást tartalmaz.

298.§ (4) A 2015. évi LXXVI. törvény 27.§ (3) bekezdése szerint A Btk. 298. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: Hatályos: 2015. VII. 1-től. (4) A büntetés korlátlanul enyhíthető különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. A módosítás a befolyás vásárlása és a befolyással üzérkedés tényállásai esetében megteremti a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét a bűncselekmények felderítése hatékonyságának növelése érdekében. Jelenleg nincs olyan rendelkezés a Btk-ban, amely az elkövetőt a bűncselekmény feltárására ösztönözné.

befolyással üzérkedés

299.§ A 2015. évi LXXVI. törvény 28.§-a szerint A Btk. 299. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


közlönyállapot 299. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget, b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.

61

Hatályos: 2015. VII. 1-től. 299. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget, b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el. (3) Aki az (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el. (5) Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el. (6) A büntetés korlátlanul enyhíthető különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. A befolyással üzérkedés alapesete, amikor az elkövető arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, és ezért a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, vagy az ilyen előny ígéretét elfogadja. Minősített esetet képez, ha az elkövető magát hivatalos személynek adja ki. Ezzel szemben az aktív oldali elkövetést jelentő befolyás vásárlása korrupciós bűncselekményként csak azt bünteti, aki olyan személynek vagy rá tekintettel másnak ad vagy ígér jogtalan előnyt, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol. A befolyás


62

vásárlása nem állapítható meg akkor, ha a jogtalan előnyt olyan személynek adják vagy ígérik, aki magát hivatalos személynek adja ki, miközben ennek a cselekménynek a passzív oldala a fent írtak szerint a befolyással üzérkedés súlyosabban minősülő esete. A korrupciós cselekmények a korrupciómentes közélethez, a hivatalos személyek elfogulatlan, tisztességes működéséhez fűződő társadalmi életet védik. A szabályozásnak teljesen egyértelművé kell tennie az állampolgárok számára, hogy a vesztegetés, a befolyás vásárlása semmilyen esetben sem lehet a hivatalos ügyek elintézésének módja. Erre tekintettel egészíti ki a törvény a befolyás vásárlásának tényállást a Btk.-ban. A módosítás továbbá a befolyás vásárlása és a befolyással üzérkedés tényállásai esetében megteremti a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét a bűncselekmények felderítése hatékonyságának növelése érdekében. Jelenleg nincs olyan rendelkezés a Btk-ban, amely az elkövetőt a bűncselekmény feltárására ösztönözné. A rendelkezés továbbá technikai módosítást tartalmaz.

korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása

300.§ A 2015. évi LXXVI. törvény 29.§-a szerint A Btk. a 300. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki: Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása A 2015. évi LXXVI. törvény 30.§-a szerint A Btk. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: közlönyállapot 300. § (1) Aki a 299. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.

Hatályos: 2015. VII. 1-től 300. § (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, vesztegetés elfogadását, hivatali vesztegetést, hivatali vesztegetés elfogadását, vesztegetést bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadását bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlását vagy befolyással üzérkedést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető. A Btk. 297. § szerint büntetni rendelt vesztegetés feljelentésének elmulasztása a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása bűncselekményeket jelöli meg. A korrupciós bűncselekmények üldözése terén érvényesítendő zéró tolerancia érdekében a módosítással a vesztegetés feljelentésének elmulasztása valamennyi korrupciós bűncselekmény esetében büntetendővé válik.


63

értelmező rendelkezés

300/A.§ A 2015. évi LXXVI. törvény 31.§-a szerint A Btk. XXVII. Fejezete a következő alcímmel és 300/A. §-sal egészül ki: Hatályos: 2015. VII. 1-től

Értelmező rendelkezés 300/A. § (1) E fejezet alkalmazásában kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is. (2) A 290. § és a 291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A módosítás pótolja a Btk. azon hiányosságát, amely a kötelességszegés fogalmának magyarázatában ölt testet.

terrorcselekmény

314.§ (4) i) pont 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ p) pont szerint közlönyállapot Hatályos: 2015. VII. 1-től i) az információs rendszer vagy adat i) az információs rendszer vagy adat megsértése [423. § (1)-(3) bekezdés]. megsértése [423. § (1)-(4) bekezdés].

315.§ (1) és (2) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (18) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1-től 315. § (1) Aki terrorcselekmény 315. § (1) Aki a 314. § (1) vagy (2) előkészületét követi el, bűntett miatt két évtől bekezdésében meghatározott bűntett nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a


64

büntetendő. (2) Aki az előkészületet terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeket a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye (kihirdette: 2011. évi II. törvény) 6. és 9. cikkében foglalt előírásoknak (terroristák toborzásának kísérlete) való teljes körű megfelelés érdekében szükséges az új Btk. 315. §-ának pontosítása.

lőfegyverrel vagy lőszerrel

325.§ (5) 2015. évi LXXVI. törvény 36.§ q) pont szerint közlönyállapot (5) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

Hatályos: 2015. VII. 1-től (5) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

nemzetközi gazdasági tilalom megszegése

327.§ (5) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (7) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot (5) E § alkalmazásában - ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve tilalmat kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik a) pénzeszközön az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 961/2010/EU rendelet (a bekezdés alkalmazásában a továbbiakban:

2013. VII. 1-től (5) E § alkalmazásában - ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve tilalmat kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik a) pénzeszközön az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet (e bekezdés alkalmazásában a


65

961/2010/EU rendelet) 1. cikk j) pontjában meghatározott eszközöket, b) pénzeszközök zárolásán a 961/2010/EU rendelet 1. cikk i) pontjában meghatározottakat, c) gazdasági forráson a 961/2010/EU rendelet 1. cikk f) pontjában meghatározott eszközöket, d) gazdasági források zárolásán a 961/2010/EU rendelet 1. cikk h) pontjában meghatározott eszközöket, e) a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árun a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 1236/2005/EK rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: 1236/2005/EK rendelet) II. mellékletében meghatározott árut kell érteni.

továbbiakban: 267/2012/EU rendelet) 1. cikk l) pontjában meghatározott eszközöket, b) pénzeszközök zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1. cikk k) pontjában meghatározottakat, c) gazdasági forráson a 267/2012/EU rendelet 1. cikk h) pontjában meghatározott eszközöket, d) gazdasági források zárolásán a 267/2012/EU rendelet 1. cikk j) pontjában meghatározott eszközöket, e) a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árun egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: 1236/2005/EK rendelet) II. mellékletében meghatározott árut kell érteni. A nemzetközi gazdasági tilalom megszegése bűncselekmény értelmező rendelkezései között szerepel az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendeletre való hivatkozás. Ez a rendelet már nincs hatályban, azt a hasonló tárgyban született 267/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezte, ezért ennek megfelelően szükséges módosítani az új Btk. 327. § (5) bekezdését.

a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása

333.§ A 2013. évi XLVIII. törvény 2. § (2) szerint módosított szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1-től 333. § Aki nagy nyilvánosság előtt a 333. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. szabadságvesztéssel büntetendő. A módosítás …..törvényi rendelkezések nyelvhelyességi pontosítását végzi el.


66

önkényuralmi jelkép használata

335.§ A 2013. évi XLVIII. törvény 2. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1-től 335. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, 335. § Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt, a köznyugalom megzavarására alkalmas b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy különösen az önkényuralmi rendszerek c) közszemlére tesz, áldozatainak emberi méltóságát vagy ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul kegyeleti jogát sértő - módon meg, vétség miatt elzárással büntetendő. a) terjeszt, (2) Nem büntethető önkényuralmi jelkép b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy használata miatt, aki azt ismeretterjesztő, c) közszemlére tesz, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről meg, vétség miatt elzárással büntetendő. szóló tájékoztatás céljából követi el. (3) Az (1)-(2) bekezdés az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkozik. A törvény figyelemmel van arra, hogy a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök mély és fájdalmas sebeket hagytak, és ezért ezen diktatúrák jelképei tiltásának feloldása mindaddig nem időszerű és az Alaptörvényben meghatározott emberi méltósággal szemben áll, amíg Magyarországon egy olyan ember is él, akit az ilyen diktatúrák jelképeit viselők kínoztak meg. A XX. század legborzasztóbb időszaka nem veszhet a feledés homályába, így e totalitárius diktatúrák által elkövetett bűnök áldozataira történő emlékezés része az is, ha e diktatúrák jelképeinek használata bizonyos esetekben nem megengedett. Az Alkotmánybíróság 4/2013. (II. 21.) AB határozata 2013. április 30-i hatállyal, pro futuro megsemmisítette a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) önkényuralmi jelképek használatát tiltó 269/B. §-át. Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában rögzítette egyúttal azt is, hogy a határozat megállapításai érvényesek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: új Btk.) 335. §-ára is. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának a legitim céljaként ismerte el a diktatórikus rendszerekkel való azonosulást kifejező nézetek nyilvános megfogalmazását, terjesztését vagy hasonló célzatos magatartások büntetendővé nyilvánítását, mert a XX. század szélsőséges politikai diktatúráihoz kötődő szimbólumaival összefüggő magatartások egyrészt érzékenyen érinthetik, illetve sérthetik az emberi méltóságot, másrészt ellentétesek az Alaptörvényből levezethető alkotmányos értékrenddel. A törvény az Alkotmánybíróság határozatára és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) joggyakorlatára figyelemmel határozza meg újra mind a Btk.-ban, mind az új Btk.-ban a megsemmisített tényállás helyébe lépő új tényállást.


67

A törvény az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel az önkényuralmi jelképek használatát tiltó rendelkezést oly módon módosítja, hogy az általános jellegű tiltás helyett az önkényuralmi jelképeknek a köznyugalom megzavarására alkalmas módon való terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét tiltja meg, azaz a korábbiakhoz képest szűkebb körben állapítja meg a büntetendő magatartások körét. Az új tényállás az EJEB esetjogát is szem előtt tartva határozza meg a tiltott magatartásokat. A 4/2013. (II. 21.) AB határozatban foglaltakra figyelemmel, valamint az egységes jogértelmezés érdekében a tényállás az elkövetői magatartás követelményeként határozza meg, hogy azt a köznyugalom megzavarására alkalmas módon kell elkövetni. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a tényállás példálódzva meghatározza, hogy a köznyugalom megzavarására alkalmas lehet az elkövetés módja, ha az az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sérti. Tekintettel arra, hogy a köznyugalom megzavarására alkalmas mód, mint az elkövetői magatartás módja a tényállás eleme lesz, nem indokolt a tényállásban megtartani az AB által megsemmisített tényállás kivételeket megállapító (2) és (3) bekezdéseit. A köznyugalom megzavarására alkalmas mód ugyanis eleve kizárja az ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából történő elkövetést, illetve az államok hatályban lévő hivatalos jelképeit sem érinti. Minderre figyelemmel az ilyen célokból történő elkövetés a jövőben továbbra sem lesz büntetendő.

okirattal visszaélés

346.§ (1) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (19) szerinti szöveggel lép hatályba. közlönyállapot 346. § (1) Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez, b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy c) a jogosult elől jogtalanul elvon, elvesz vagy eltitkol, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

2013. VII. 1. 346. § (1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez, b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy c) mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az okirattal visszaélés és a készpénz helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekmények esetében a mindennapi gyakorlatban a társadalomra veszélyt jelentő cselekmények tipikusan és leggyakrabban az elkövetési tárgyak elvételével valósulnak meg. Az elvétel, mint elkövetési magatartás önmagában történő szerepeltetése a törvényi tényállásokban azért is indokolt, mert az ilyen módon elkövetett bűncselekmény büntetőjogi üldözést igényel függetlenül attól, hogy az elkövető szándéka csupán az elkövetési tárgyak elvételére, vagy azon túl a már megszerzésnek minősülő tartós birtoklásra is irányul. Az elvétel, mint az elkövetési tárgyakra megvalósuló tipikus és leggyakoribb elkövetési magatartás egyrészről az elkövetési tárgyak védelmére szolgáló speciális tényállások (ún.


68

okirattal visszaélés, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés), másrészről az idegen „dolgok” elvételét pönalizáló legáltalánosabb tényállás, a lopás elkövetési magatartása. Egy alkalommal egy személytől egy vagy több okirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elvétele egységes értékelést igényel anélkül, hogy a jogalkotó az ilyen elkövetési tárgyakra elkövetett bűncselekmények rendbelisége körében kialakított töretlen gyakorlatot áttörné. Ezért az egy alkalommal egy személytől több ilyen elkövetési tárgy elvételével elkövetett több bűncselekményt a módosítás törvényi egységbe foglalja. Ugyanez irányadó az okirattal visszaélés, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekmények megszerzéssel vagy az okirattal visszaélés esetén az eltitkolással megvalósított fordulatai esetén.

Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése

349.§ Módosította: 2013. évi CCXII. törvény 146. § a), b) és c) pontjai közlönyállapot

2014. V. 1-től

Termőföld jogellenes megszerzése


349. § (1) Aki a) termőföld tulajdonjogának megszerzése, b) termőföldre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző, aki az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésében közreműködik. (3) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

349. § (1) Aki a) mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése, b) mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző, aki az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésében közreműködik. (3) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

nincs külön indokolás


69

349.§ Megállapította: 2014. évi VII. törvény 11. §. 2014. V. 1.-től

2014. V. 2-től



349. § (1) Aki a) mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése, b) mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző, aki az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésében közreműködik. (3) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

349. § (1) Aki a) mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése, b) mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a) mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzésére, b) mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítására vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával általa kötött semmis szerződés leplezésére létrehozott megállapodás alapján mezőés erdőgazdasági hasznosítású földet használ, illetve szedi annak hasznait, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző, aki az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésében közreműködik. (4) Korlátlanul enyhíthető az (1) és (2) bekezdés szerinti bűncselekmény elkövetőjének a büntetése, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.

Általános indokolás


70

A termőföldek tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszását célzó jogügyletek, a köznyelv által zsebszerződésnek nevezett megállapodások köre a közel 20 év alatt kialakult jogszabály-kikerülési technikáknak köszönhetően jóval tágabb, mint a klasszikus forma, amelyről a jelenség a nevét kapta (a gazda dátum nélküli szerződésben értékesíti földjét, megtörténik a pénzmozgás, majd a külföldi vevő a nála vagy ügyvédi letétben őrzött szerződést a jogszabályi akadályok elhárulása után felhasználja jogszerű szerzésének tanúsítására). Az adásvételi típusú zsebszerződések mellett egyéb jogügyleti formák és szerződési kikötések is megjelentek, amelyek közvetett módon eredményezhetik hatályosulásuk esetén a szerződést megkötő felek tényleges akaratának megfelelő joghatás bekövetkezését (pl. haszonbérleti szerződést kötnek olyan kitétellel, hogy a jogszabályi környezet megfelelő alakulása esetén a haszonbérbe adó a már átadott vételár fejében köteles adásvételi szerződést kötni a haszonbérlő külföldivel). A zsebszerződések közé sorolható a külföldi magánszemély vagy a külföldi jogi személy javára egyébként jogszerűtlenül, az ingatlannyilvántartáson kívül alapított haszonélvezeti vagy jelzálogjog, illetve bármely mellékkötelem, amely a későbbi jogszerzést biztosítaná. Ezeknek a szerződéseknek ugyanakkor közös jellemzője, hogy direkt módon jogszabályba, illetve jó erkölcsbe ütköznek, jogszabály kikerülését szolgálják vagy leplezik a szerződő felek valódi szándékát, tehát. a magyar polgári jog szabályai szerint eleve semmisnek minősülnek. A termőföldről szóló, jelenleg hatályos 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 8/A. §a szűk körben lehetőséget biztosít az Európai Unió tagállamainak állampolgárai számára, hogy a törvényi feltételeket igazoló hatósági bizonyítvány birtokában termőföldet szerezzenek Magyarországon, hiszen ez az EU csatlakozás feltételét képezte, azonban ennél jóval nagyobb azon külföldiek száma, akik jogellenesen jutottak vagy remélnek jutni magyar termőföldhöz. Különféle becslések léteznek, azonban az bizonyosnak tekinthető, hogy több százezer hektárnyi terület érintett a problémával, különösen a nyugati megyékben. Magyarország Alaptörvényének szellemében és rendelkezései alapján elmondható, hogy a termőföld a nemzeti vagyon részeként a nemzeti szuverenitás alapját képezi, ezért védelme a Magyar Állam elsőrendű kötelezettsége. Kiemelendő, hogy a jogsértő megállapodások rombolják a közbizalmat, gyakorlatilag egész kreatív iparág épült rájuk az elmúlt időszakban a hivatásuk eszmeiségét megcsúfoló jogászok közreműködésével. Éppen ezért az állam célja ennek a folyamatnak a megfékezése, a közbizalom és a jogszerű állapot helyreállítása kell, hogy legyen. Mindez egybecseng a 2020-ig szóló, a Kormány által szintén 2012 márciusában elfogadott Nemzeti Vidékstratégia birtokpolitikai célkitűzéseivel is. Egyáltalán nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy a kérdésre 2014. május 1-ig kell megoldást találni, hiszen ekkor jár le az EU által a külföldiekkel szemben alkalmazható tulajdonszerzési korlátozások fenntartására biztosított moratórium, amely a magyar földpiac teljes megnyitásának kötelezettségével jár a tagállami állampolgárok vonatkozásában. A Kormány és az általa 2012 márciusában létrehozott tárcaközi bizottság eddig is szép eredményeket ért el a zsebszerződések feltárása és felszámolása, illetve az ezt segítő jogi, adminisztratív és gazdasági környezet kialakulása terén, aminek már valóban érezhető hatásai mutatkoznak a nyugati határszélen. A termőföldek tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszását célzó jogügyletek feltárása, és a jogügyletekhez kapcsolódó joghatás kiváltásának megelőzése, valamint a jogsértő állapot megszüntetése ugyanakkor olyan, a közbizalom védelmét szolgáló feladat, amelynek hatékony végrehajtása érdekében indokolt a megfelelő törvényi jogkövetkezmények statuálása, az eljáró szerv kijelölése és az eljárás technikai, valamint garanciális szabályainak rögzítése. Ez részben megvalósult a 2013. július 1-jén hatályba lépő új Büntető Törvénykönyv elfogadásával, a magánjogi és a feltárást, valamint a semmisség megállapítását könnyítő eljárásjogi rendelkezések azonban eddig hiányoztak.


71

**** Az adatkezelésekre történő felhatalmazás mellett a módosítás a Btk. 349. §-át egészíti ki és újra megállapítja. Egyfelől a Btk. 349. § hatályos (1) bekezdésébe bevezeti a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld” terminológiát, másfelől - új (2) bekezdés beiktatásával - új bűncselekményi alakzatot állapít meg. Az új tényállással a Btk. olyan magatartást büntet, amely az új Btk. hatálybalépése előtt kötött semmis szerződésekkel van összefüggésben. Így az alkotmányos büntetőjogi elvekkel és követelményekkel összhangban büntetni rendeli a jelenleg is fennálló földhasználatot (vagy a hasznok szedését) mint elkövetési magatartást, ha az olyan földhasználati szerződésen alapul, amely tulajdonszerzésre irányuló semmis szerződés leplezésére szolgál. E tényállás tehát a fennálló használat szankcionálására irányul, és megfelelő átmeneti időt állapít meg a Btk. módosításának 2014. május 2-i hatálybaléptetésével.

sporteredmény tiltott befolyásolása

349/A.§ Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (8). 2014. I. 1.-től

Sporteredmény tiltott befolyásolása 349/A. § (1) Aki olyan megállapodást köt, aminek következtében valamely sportszövetség versenyrendszerében szervezett vagy a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő verseny, mérkőzés eredménye nem a versenyszabályzatnak vagy a tisztességes játék elveinek megfelelő módon alakul ki, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Az egyre szaporodó sportbeli csalások (bunda) ellen elengedhetetlen a szigorú büntetőjogi fellépés. A mérkőzések eredményeinek a befolyásolása sérti a sport, a nézők a fogadók és nem utolsósorban a fogadás-szervezők érdekeit, hiszen egy kis csoport anyagi érdekei miatt változnak meg jelentősen sportesemények végeredményei. A büntetőjog jelenleg a bundázást csalásként vagy vesztegetésként szankcionálja. Egyik tényállás sem képes azonban teljességgel kezelni azt a jelenséget, hogy a sporteredmény nem a szabályoknak és a fair play elveknek megfelelően alakul ki, illetve mindkét bűncselekmény bizonyítása rendkívül nehézkes. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a bundázás több arcú bűncselekmény és nem csak vagyoni érdekeket sért, hanem az


72

embereknek ahhoz való jogát, hogy szabályos, elfogultságtól mentes sportmérkőzést vagy sporteseményt lássanak. Mindezek teszik szükségessé egy új tényállás megszövegezését, amelyet nem a közélet tisztaságát vagy a vagyoni viszonyokat védő fejezetekben, hanem a közbizalom elleni bűncselekmények körében célszerű elhelyezni.

a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény

350.§ Megállapította: 2013. évi CCXXXVIII. törvény 97. §. közlönyállapot

A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény 350. § (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés során a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, b) népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást, c) jogosultság nélkül szavaz, d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népi kezdeményezésben vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetve anyagi juttatással befolyásolni törekszik, f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát, g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét, h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért, illetve a népszavazás kezdeményezése, népi kezdeményezés vagy európai polgári

Hatályos: 2014. I. 18-tól.

A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény 350. § (1) Aki a választási eljárásról szóló törvény vagy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés során a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, b) népszavazás vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása érdekében erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást, c) jogosultság nélkül szavaz, d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, e) arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik, f) megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát, g) meghamisítja a választás, a népszavazás, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezés eredményét, h) a jelölési eljárás során az ajánlásáért,


73

kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el, i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

illetve a népszavazás kezdeményezése vagy európai polgári kezdeményezés indítványozása során az aláírásáért anyagi juttatást fogad el, i) szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvény a népi kezdeményezés intézményének megszűnése miatt, továbbá a tényállásnak az európai polgári kezdeményezésre való kiterjesztése érdekében a büntető törvénykönyv 211. §-át módosítja. (Megjegyzés: ez az 1978. évi IV. tv. /régi Btk./ szabályára hivatkozik) közlönyállapot Hatálytalan: 2019. V. 1-től. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXXIX. nemzetiségi önkormányzati törvény 59. § b). képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételhez szükséges nyilatkozatában korábbi nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltségére vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz. A nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán induló nemzetiségi jelöltek esetében a hatályos szabályozás csak a jelölt nyilatkozatát írja elő a tekintetben, hogy a korábbi választásokon nem indult más nemzetiség képviseletében. E nyilatkozathoz a Btk. büntetőjogi jogkövetkezményt fűz. A Ve. közhiteles nyilvántartást hoz létre a választásokon induló jelöltek tekintetében, így a 2014. évi választásoktól kezdve a választási bizottságok a jelölt bejelentésekor már hivatalból ellenőrizni tudják majd a korábbi nemzetiségi jelöléseket is. Ezért a nemzetiségi jelölt nyilvántartásba vételének nem a nyilatkozat adása, hanem - a jogbiztonságot garantálva - az a feltétele, hogy a jelölt nem indulhatott más nemzetiség jelöltjeként a megelőző választásokon. Tekintettel arra, hogy az említett közhiteles nyilvántartást először a 2014. évi választásokon lehet létrehozni, a visszaellenőrzés csak a következő, 2019. évi választásoktól fogva lehetséges. Az addig terjedő átmeneti időszakban továbbra is a jelölti nyilatkozat megtétele a jelölés feltétele.

határzár tiltott átlépése

352/A.§ 2015. évi CXL. törvény 31.§-a szerint Hatályos: 2015. IX. 15-től

Határzár tiltott átlépése


74

352/A. § (1) Aki Magyarországnak az államhatár rendje védelmét biztosító létesítmény által védett területére a létesítményen keresztül jogosulatlanul belép, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) tömegzavargás résztvevőjeként követik el. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve tömegzavargás résztvevőjeként követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény halált okoz. Az illegális migrációhoz kapcsolódó kriminalitás, e cselekmények közrendet és közbiztonságot fokozottan veszélyeztető volta igazolja, hogy akár a legszigorúbb közhatalmi eszközökkel, azaz a büntetőjogi szankcionálás útján is szembe kell szállni e jogellenes magatartások súlyosabb elkövetési alakzataival. Erre figyelemmel a Btk.-nak a közigazgatás rendje elleni bűncselekményeket tartalmazó fejezete kiegészül három új tényállással. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 204. § (1) bekezdése alapján tiltott határátlépés szabálysértése miatt vonható felelősségre, aki Magyarország államhatárát engedély nélkül vagy meg nem engedett módon lépi át, vagy ezt megkísérli. Az utóbbi időben jelentős problémává váló illegális bevándorlás elleni hatékony fellépést szolgálja a Magyarország déli határszakaszára telepített, az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, amelynek azonban a szabálysértési szintű védelmen túl indokolt büntetőjogi védelmet is nyújtani. A Btk. új 352/A. §-a ezt a célt szolgálja. A rendelkezés szerint az követi el a bűncselekményt, aki az ilyen létesítménnyel védett határszakaszon, a létesítményen keresztüljutva, azt kijátszva lép be Magyarország területére jogosulatlanul. E tényállás ugyanakkor a létesítmény más országokon keresztül történő megkerülését nem szankcionálja. A Btk. ezen rendelkezései tartalmazzák a 352/A. § és a Btk. 352/B. § (1) bekezdésében írt alapesetek minősített eseteit. Az illegális migrációhoz kapcsolódó kriminalitás jellegének megváltozása, az elkövetők egy részének jól érzékelhetően agresszívabbá vagy szervezettebbé válása további veszélyeket rejt a társadalomra. Mind az államhatár rendjének védelmét biztosító eszköz kijátszásával az állam területére történő belépés, mind pedig a létesítmény megsemmisítése vagy megrongálása súlyosabban minősül, ha azt fegyveresen, illetve felfegyverkezve követik el. Külföldi példák egész sora bizonyítja, hogy az illegális migránsok erre fogékony köreiben az agresszió tömegzavargásokhoz vezethet, amelynek a célja a másik országba való minden áron történő bejutás. Magyarországon az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény ilyen magatartásoktól való megóvását célozzák a (2) és a (3) bekezdések c) pontjaiban meghatározott minősített esetek.


75

A legsúlyosabb eset, ha a (2) vagy a (3) bekezdésekben írt elkövetési magatartás (nem szándékolt) halált okoz. A büntetési tételek tükrözi mind a cselekmény társadalomra veszélyességét, mind pedig az államnak az emberi élet védelme iránt tanúsított elkötelezettségét. [Amennyiben a bűncselekmény szándékos emberölést is megvalósít, úgy annak értékelése nem a Btk. 352/A., illetve 352/B. § (4) bekezdése szerinti minősített esetként, hanem – jellemzően – a Btk. 160. §-a valamelyik elkövetési magatartásaként, a Btk. 352/A. vagy B. §-ával halmazatban fog megtörténni.] A 352/A. és 352/B. § szerinti bűncselekmények adott esetben egymással halmazatba kerülhetnek.

határzár megrongálása

352/B.§ 2015. évi CXL. törvény 31.§-a szerint Hatályos: 2015. IX. 15-től

Határzár megrongálása 352/B. § (1) Aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt, illetve eszközt megsemmisíti vagy megrongálja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) tömegzavargás résztvevőjeként követik el. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve tömegzavargás résztvevőjeként követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény halált okoz. Az illegális migrációhoz kapcsolódó kriminalitás, e cselekmények közrendet és közbiztonságot fokozottan veszélyeztető volta igazolja, hogy akár a legszigorúbb közhatalmi eszközökkel, azaz a büntetőjogi szankcionálás útján is szembe kell szállni e jogellenes magatartások súlyosabb elkövetési alakzataival. Erre figyelemmel a Btk.-nak a közigazgatás rendje elleni bűncselekményeket tartalmazó fejezete kiegészül három új tényállással. Sui generis bűncselekményként kerül a Btk.-ba az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény megsemmisítése vagy megrongálása. Ebben az esetben a védett jogtárgy nem


76

elsősorban a tulajdonjog, hanem az államhatár rendjének védelme. Jelenleg az ötvenezer forintot el nem érő kárt okozó rongálás nem bűncselekmény, hanem csak szabálysértés, ötszázezer forintos kárig pedig egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett vétség, így az államhatár védelmét biztosító létesítmény rongálása a legtipikusabb esetekben nem biztosít megfelelő védelmet. A tervezet erre tekintettel szabályozza az okozott kár mértékétől függetlenül egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett szubszidiárius bűncselekményként ezt az elkövetési formát. A Btk. ezen rendelkezései tartalmazzák a 352/A. § és a Btk. 352/B. § (1) bekezdésében írt alapesetek minősített eseteit. Az illegális migrációhoz kapcsolódó kriminalitás jellegének megváltozása, az elkövetők egy részének jól érzékelhetően agresszívabbá vagy szervezettebbé válása további veszélyeket rejt a társadalomra. Mind az államhatár rendjének védelmét biztosító eszköz kijátszásával az állam területére történő belépés, mind pedig a létesítmény megsemmisítése vagy megrongálása súlyosabban minősül, ha azt fegyveresen, illetve felfegyverkezve követik el. Külföldi példák egész sora bizonyítja, hogy az illegális migránsok erre fogékony köreiben az agresszió tömegzavargásokhoz vezethet, amelynek a célja a másik országba való minden áron történő bejutás. Magyarországon az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény ilyen magatartásoktól való megóvását célozzák a (2) és a (3) bekezdések c) pontjaiban meghatározott minősített esetek. A legsúlyosabb eset, ha a (2) vagy a (3) bekezdésekben írt elkövetési magatartás (nem szándékolt) halált okoz. A büntetési tételek tükrözi mind a cselekmény társadalomra veszélyességét, mind pedig az államnak az emberi élet védelme iránt tanúsított elkötelezettségét. [Amennyiben a bűncselekmény szándékos emberölést is megvalósít, úgy annak értékelése nem a Btk. 352/A., illetve 352/B. § (4) bekezdése szerinti minősített esetként, hanem – jellemzően – a Btk. 160. §-a valamelyik elkövetési magatartásaként, a Btk. 352/A. vagy B. §-ával halmazatban fog megtörténni.] A 352/A. és 352/B. § szerinti bűncselekmények adott esetben egymással halmazatba kerülhetnek.

határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása

352/C.§ 2015. évi CXL. törvény 31.§-a szerint Hatályos: 2015. IX. 15-től

Határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása 352/C. § Aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény építésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkavégzést akadályozza, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő Az illegális migrációhoz kapcsolódó kriminalitás, e cselekmények közrendet és közbiztonságot fokozottan veszélyeztető volta igazolja, hogy akár a legszigorúbb közhatalmi


77

eszközökkel, azaz a büntetőjogi szankcionálás útján is szembe kell szállni e jogellenes magatartások súlyosabb elkövetési alakzataival. Erre figyelemmel a Btk.-nak a közigazgatás rendje elleni bűncselekményeket tartalmazó fejezete kiegészül három új tényállással. Szintén büntetőjogi szankciókkal indokolt sújtani azt, aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény rendeltetésének megfelelő funkcionálását azáltal veszélyezteti, hogy az ott folyó, a létesítménnyel összefüggő munkavégzést akadályozza. Az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény építése, működésének fenntartása az államhatár hatékony 35 védelmének kiemelt eszköze. A létesítménnyel kapcsolatos munkavégzés zavartalansága pedig olyan kiemelt közérdek, amely a büntetőjogi fellépést is indokolttá teszi. A tényállás szubszidiárius, csak akkor valósítható meg, ha más bűncselekményt az elkövető nem valósít meg.

embercsempészés

353.§ 2015. évi CXL. törvény 32.§-a szerint közlönyállapot 353. § (1) Aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) vagyoni haszonszerzés végett, vagy b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el.

Hatályos: 2015. IX. 15-től 353. § (1) Aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) vagyoni haszonszerzés végett, b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, vagy c) az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, illetve eszköz megsemmisítésével vagy megrongálásával követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) a csempészett személy sanyargatásával, a) a csempészett személy sanyargatásával, b) fegyveresen, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve, c) felfegyverkezve, d) üzletszerűen vagy d) üzletszerűen vagy e) bűnszövetségben e) bűnszövetségben követik el. követik el. (4) Aki embercsempészésre irányuló (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő előkészületet követ el, vétség miatt két évig szabadságvesztés, ha terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti embercsempészést a b)-e) pontban meghatározott módon b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészést az a), illetve a c)-e) pontban meghatározott módon


78

követik el. (5) A (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott bűncselekmény szervezője vagy irányítója tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Aki embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A migráció, különösen annak törvénytelen formái komoly gazdasági megterhelést jelentenek az ország számára. Az illegális határátlépők jellemzően embercsempészés útján, okmányok nélkül vagy hamis okmányokkal jutnak be az ország területére, amely személyazonosságuk megállapítását gyakran lehetetlenné teszi, e kriminális tettek anyagi haszonszerzés céljából történő elkövetésére pedig komplett bűnszervezetek alakulnak. Ez a társadalomra veszélyt jelentő tendencia csak az embercsempészés bűncselekmény büntetési tételeinek emelésével kezelhető. Az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény vagy eszköz megsemmisítését vagy megrongálását indokolt súlyosabban büntetni, ha azt a tiltott határátlépést elősegítő embercsempész követi el, ezért a tervezet a Btk. 353. § (2) bekezdését egy ezt biztosító c) ponttal egészíti ki.

tiltott szerencsejáték szervezése

360.§ A 2015. évi LXXVI. törvény 32.§-a szerint A Btk. 360. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: közlönyállapot 360. § Aki a) tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy b) tiltott szerencsejáték rendszeres szervezéséhez helyiséget bocsát rendelkezésre, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Hatályos: 2015. VII. 1-től 360. § Aki a) tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, b) tiltott szerencsejáték rendszeres szervezéséhez helyiséget vagy eszközt bocsát rendelkezésre, vagy c) tiltott szerencsejátékban való részvételre nagy nyilvánosság előtt felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A módosítás kiegészíti a tiltott szerencsejáték szervezés tényállásának sui generis elkövetési magatartását az eszköz rendelkezésre bocsátására is. A mai elkövetési módok között jellemző az online szerencsejáték informatikai eszköz, hírközlő végberendezés rendelkezésre bocsátása útján történő hozzáférhetővé tétele, amely cselekmény nem vonható a szervezés fogalma alá. A helyiség rendelkezésre bocsátása mellett, illetve attól elkülönülten is megvalósítható az eszköz rendelkezésre bocsátása, amely lehetővé teszi a tiltott szerencsejátékban való részvételt. Ez a cselekmény ugyanúgy veszélyezteti a szerencsejáték legális szervezését és sérti a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogi rendet, ezért a tényállás kiegészítése szükséges. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben igen elszaporodott a tiltott szerencsejátékban való


79

részvételre vonatkozó ajánlatok hírközlő eszközök útján történő közzététele, amely tevékenység a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. § (5) bekezdése alapján adóhatósági engedély hiányában ugyancsak tilalmazott, indokolt a tiltott szerencsejáték elterjedésének megakadályozása eszközeként az ilyen tevékenységet is büntetőjogilag szankcionálni. A felhívás a szervezéshez képest egy kiegészítő jellegű tevékenység, a rendelkezés ezt a bűnsegédi magatartást sui generis elkövetési magatartásként rendeli büntetni. A tilalmazást nem indokolt kizárólag az interneten való közzététel esetére szűkíteni, hiszen egyéb tiltott szerencsejáték esetében is társadalomra veszélyes az a magatartás, amely révén valaki pl. illegális játéktermek látogatásra buzdít. A Btk. 459. § 22. pontja értelmében nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetését is érteni kell.

lopás

370.§ A 2013. évi XLV. törvény 2. § szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást kisebb értékre vagy b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén, bc) üzletszerűen, bd) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -, be) zsebtolvajlás útján, bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve, bg) hamis vagy lopott kulcs használatával, bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, vagy bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.

2013. VII. 1-től 370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást kisebb értékre vagy b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást ba) bűnszövetségben, bb) üzletszerűen, bc) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -, bd) zsebtolvajlás útján, be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével, bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve, bg) hamis vagy lopott kulcs használatával, bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy bi) erdőben jogellenes fakivágással


80

követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett lopást ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon, bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre, bc) vallási tisztelet tárgyára, bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra, be) nemesfémre vagy c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentős értékre vagy a) a lopást jelentős értékre vagy b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el. követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre vagy a) a lopást különösen nagy értékre vagy b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el. követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen jelentős értékre vagy a) a lopást különösen jelentős értékre vagy b) a különösen nagy értékre elkövetett b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában lopást a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon meghatározott valamely módon vagy követik el. közveszély színhelyén követik el. Az elmúlt időszakban több híradás is beszámolt arról, hogy megszaporodott a katasztrófahelyszíneken elkövetett lopások száma, ami miatt az állampolgárok számára egyes létfontosságú szolgáltatások akár több napig sem voltak elérhetőek, így az elkövetők a közvagyonban okozott káron kívül a szolgáltatóknak és az állampolgároknak is nagyon súlyos vagyoni és nem vagyoni károkat okoztak. A közveszély színhelyén elkövetett lopás társadalomra veszélyessége különösen jelentős, hiszen a cselekmény azon kívül, hogy megvalósítja a jogtalan eltulajdonítást, annak következményeként jelentős károkat is okoz a társadalom egészének. A közveszély színhelyén elkövetett lopást jelenleg vétségként rendeli büntetni a hatályos Büntető Törvénykönyv és a büntetési tétele két évig terjedő szabadságvesztés. A törvény szerint a katasztrófahelyzet vagy természeti csapás színhelyén elkövetett lopás (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre vagy b) a kisebb értékre elkövetett lopást ba) a (2) bekezdés ba)-be) pontjában meghatározott valamely módon, bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre, bc) vallási tisztelet tárgyára, bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra, be) nemesfémre követik el.


81

bűncselekmény elkövetőjére alapesetben a Büntető Törvénykönyv 316. §-ának (1) bekezdése helyett a (4) bekezdése vonatkozik és az elkövetett lopás vétség helyett bűntettnek minősül. A törvény alapján így szigorodik a szabályozás mivel alapesetben kettő helyett három éves büntetés lesz kiszabható, különösen nagy értékre elkövetett lopás esetén pedig a büntetési tétel felső határa tíz év lesz. A törvény mind a hatályos Büntető Törvénykönyvben, mind pedig a 2013. július 1-jén hatályba lépő új Btk.-ban szigorítja a közveszély színhelyén elkövetett lopás büntetőjogi tényállását. A törvény a közveszély színhelyén elkövetett lopás bűncselekmény büntetőjogi tényállását a hatályos és a 2013. július 1-jén hatályba lépő új Büntető Törvénykönyvben is szigorítja, a bűncselekmény vétség helyett bűntettnek minősül, büntetési tétele alapesetben három évig terjedő szabadságvesztésre emelkedik, különösen nagy értékre elkövetett lopás esetén pedig a büntetési tétel felső határa tíz év.

rongálás

371.§ (3) b) bb) Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 158. § b). közlönyállapot (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás nagyobb kárt okoz, b) az elkövető ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet, bb) vallási tisztelet tárgyát vagy vallási szertartás végzésére szolgáló épületet, bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg.

2013. VIII. 1-től (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a rongálás nagyobb kárt okoz, b) az elkövető ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet, bb) vallási tisztelet tárgyát vagy templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet, bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg. A törvény ezen szerkezeti egységei olyan módosító rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek a jogrendszeren vezetik át a vallási közösségek jogállásához kapcsolódó szükséges módosításokat.

értelmező rendelkezések vagyon elleni bűncselekményeknél

383.§ d) da) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (8) szerinti szöveggel lép hatályba


közlönyállapot 383. § E fejezet alkalmazásában a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja, b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell, c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell, d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény: da) az erőszakos vagyon elleni, db) a vagyon elleni, dc) a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény. Az új Btk. 383. § d) pont da) alpontja nem javítja a törvény.

82

2013. VII. 1.-től 383. § E fejezet alkalmazásában a) dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja, b) vallási tisztelet tárgyán a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyat is érteni kell, c) nemesfémen a nemesfém ötvözetét vagy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot is érteni kell, d) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény: da) a vagyon elleni erőszakos, db) a vagyon elleni, dc) a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény. megfelelően utal a XXXV. Fejezet címére, ezt

magánindítvány (szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeknél) Az alcímet a 2013. évi LXXVIII. törvény 19.§ (9) bekezdése iktatta be

388/A.§ Megállapította: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (9) Hatályos: 2014. I. 1-től.

Magánindítvány 388/A. § A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti esetekben a 385. §-ban és a 388. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha


83

azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve ezt megelőzően a Vám- és Pénzügyőrség, korábbi gyakorlata nem volt és jelenlegi gyakorlata sem egységes abban a tekintetben, hogy büntetőeljárást vagy az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, 2003. július 22-i, 1383/2003/EK tanácsi rendelet 11. cikke szerinti ún. egyszerűsített eljárást kell-e lefolytatni az említett európai uniós jogi aktus 1. cikkében meghatározott esetekben a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények elkövetési tárgyát képező áruk kapcsán. A módosítás a joggyakorlat egységét olyképpen kívánja megteremteni, hogy magánindítványhoz köti a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése és az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmények miatt a büntetőeljárás megindítását a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti esetekben, kivéve azt, amikor ezekkel a bűncselekményekkel összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A módosítás következtében egyértelművé válik, hogy magánindítvány hiányában az ún. egyszerűsített eljárást kell lefolytatni.

értelmező rendelkezés (szellemi tulajdonjog elleni bűncselekményeknél)

388/B.§ Beiktatta: 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (10). Hatályos: 2014. I. 1-től

Értelmező rendelkezés 388/B. § E fejezet alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a vagyon elleni bűncselekmény. nincs külön indokolás

készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés

393.§ (1) a) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (21) szerinti szöveggel lép hatályba 2013. VII. 1. 393. § (1) Aki 393. § (1) Aki a) olyan készpénz-helyettesítő fizetési a) egy vagy

több

olyan

készpénz-


84

eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy sajátja, vagy amelynek a használatára nem nem kizárólag a sajátja, vagy amelynek a vagy nem kizárólagosan jogosult, mástól, használatára nem vagy nem kizárólagosan annak beleegyezése nélkül, jogtalanul jogosult, mástól, annak beleegyezése nélkül, megszerez, jogtalanul elvesz vagy megszerez, A lopás törvényi tényállása esetében az „egy vagy több” kitétel tényállásban történő szerepeltetése a rendbeliséget ugyan nem befolyásolja, mivel az egy alkalommal egy személytől elvett járulékos elkövetési tárgyak száma közömbös, mivel a rendbeliség a lopás sértettjeinek a számához igazodik, a módosítás azt a normavilágosság követelményének eleget téve szerepelteti a tényállásban. Ennek megfelelően a módosítás elvégzi a hatályos Btk. vonatkozó törvényi tényállásainak módosítását.

jövedékkel visszaélés elősegítése

398.§ (3) a) af) Megállapította: 2013. évi CCXLV. törvény 75. § (3). közlönyállapot af) vágott kilogrammot,

dohány

esetén

a

Hatályos: 2014. I. 1-től. 450 af) szárított dohány, fermentált dohány vagy vágott dohány esetén az 5 kilogrammot,

А törvény - összhangban az illegális dohánykereskedelem visszaszorítására irányuló törekvésekkel - megváltoztatja a Büntető Törvénykönyv 398. §-ában szabályozott jövedékkel visszaélés elősegítése tényállás egyik minősített esetét. Már 5 kilogramm szárított dohánnyal, fermentált dohánnyal vagy vágott dohánnyal való visszaélés esetén meg kell állapítania minősítő körülményt. Ennek módosításnak egyik fő oka, hogy elszaporodott a nagy mennyiségű dohánytermékek illegális kereskedelme, és ezzel a gyermekek és az ifjúság egészségének védelme is, sokszorosan kiszolgáltatott helyzetbe került.

a számvitel rendjének megsértése

403.§ (1) a), (4) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (10) és (11) szerinti szöveggel lép hatályba. közlönyállapot 403. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a) a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen

2013. VII. 1. 403. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy


85

befolyásoló hibát idéz elő, vagy ****

**** (4) E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot. Az új Btk. 403. §-a szankcionálja a számvitel rendjének megsértését. Eszerint büntetendő egyebek mellett - az a személy, aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (3) bekezdés 5. pontja tartalmazta 2012. december 31-ig, ezt a rendelkezést azonban az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 323. § 1. pontja hatályon kívül helyezte, ezért a törvény az új Btk. 403. § (1) bekezdés a) pontjából a „számvitelről szóló törvény szerinti” szövegrészt elhagyja, egyúttal - a joggyakorlat egységességének elősegítése érdekében - új értelmező rendelkezést vezet be. Az értelmező rendelkezés alsó értékhatárt nem határoz meg, de nem tekinthető a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege nem éri el a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (3) bekezdésében a jelentős összegű hibaként meghatározott értékhatárt.

Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban

404/A.§ A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (22) szerinti szöveggel lép hatályba 2013. VII. 1. 404/A. § Az a felszámoló, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez a számvitel rendjének megsértése (403. §) vagy


86

csődbűncselekmény (404. §) elkövetéséről, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33. § (4) bekezdése értelmében a felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni. A felszámolási eljárás során jellemzően a számvitel rendje megsértésének bűncselekménye és a csődbűncselekmény juthat a felszámoló tudomására. A felszámolási eljárások eredményes lefolytatásának biztosítása, a hitelezők érdekének fokozottabb védelme indokolttá teszi, hogy büntetendő legyen, ha e két bűncselekmény valamelyikére utaló hitelt érdemlő adatok birtokába jutó felszámoló a feljelentési kötelezettségét szándékosan elmulasztja. Ezért a törvény kiegészíti az új Btk.-t egy új §-sal, amely büntetni rendeli azt a felszámolót, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez valamelyik, megjelölt bűncselekmény elkövetéséről, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést.

információs rendszer vagy adat megsértése

423.§ A 2014. évi LXXII. törvény 86. §-a szerint a Btk. 423. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: közlönyállapot 423. § (1) Aki a) információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, b) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy c) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő

2015. I. 1-től „423. § (1) Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki a) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy b) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő


87

szabadságvesztés, ha a bűncselekményt szabadságvesztés, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik el. közérdekű üzem ellen követik el. (4) E § alkalmazásában adat: információs (5) E § alkalmazásában adat: információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított tények, információk vagy továbbított tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását információs rendszer által való végrehajtását biztosítja. biztosítja.” A 2013/40/EU irányelv 9. cikke meghatározza a szankciók minimumszintjét, amelyeket a tagállamoknak az irányelvben nevesített bűncselekményekre vonatkozóan elő kell írniuk. Az 2013/40/EU irányelv 9. cikk (4) bekezdése az információs rendszert vagy adatot érintő jogellenes beavatkozás bűncselekmények - amelyek a jelenleg hatályos Btk. 423. § (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő bűncselekményeket fedik le - bűnszervezetben történő elkövetése esetére legalább öt évig terjedő szabadságvesztés büntetést határoz meg. A Btk. az említett bűncselekményeket jelenleg csak két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Amennyiben e bűncselekmények elkövetésére bűnszervezetben kerülne sor, a Btk. 91. §-ában, a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések alapján is figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a büntetési tétel felső határa kétszeresére emelkedik csak négy évig terjedő szabadságvesztést lehetne kiszabni, ami nem felel meg az irányelvnek. Erre tekintettel indokolt a két bűncselekmény esetén a büntetési tétel felemelése három évig terjedő szabadságvesztésre.

információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása

424.§ (1) A 2014. évi LXXII. törvény 88. §-a szerint a Btk. 424. § (1) bekezdésében az „a 375. vagy a 423. §-ban” szövegrész helyébe „a 375. §ban, a 422. § (1) bekezdés d) pontjában vagy a 423. §-ban” szöveg lép. közlönyállapot 424. § (1) Aki a 375. vagy a 423. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő

2015. I. 1-től 424. § (1) Aki a 375. §-ban, a 422. § (1) bekezdés d) pontjában vagy a 423. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő A 2013/40/EU irányelv 7. cikke rendelkezik arról, hogy a 3-6. cikkben említett bűncselekmények (információs rendszerekhez való jogellenes hozzáférés, rendszert vagy adatot érintő jogellenes beavatkozás, illetve jogellenes adatszerzés) elkövetése céljából felhasznált eszközökkel összefüggő egyes magatartásokat bűncselekménynek kell tekinteni. Az e cikknek megfelelő Btk. 424. § (1) bekezdése azonban jelenleg nem hivatkozik a Btk. 422. § (1) bekezdés d) pontjában szereplő - az irányelv szerinti jogellenes adatszerzésnek megfelelő - titkos adatszerzés bűncselekményére, amelynek során az elkövető az elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az információs rendszert is - útján a másnak továbbított vagy azon tárolt


88

adatot kifürkészi, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti. Az irányelvnek való maradéktalan megfelelés érdekében szükséges a hivatkozás pontosítása a Btk. 424. § (1) bekezdés felvezető mondatában.

értelmező rendelkezés bűncselekményeknél

honvédelmi

kötelezettség

elleni

433.§ (2) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (12) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1. (2) A polgári védelmi kötelezettség (2) A polgári védelmi kötelezettség megszegésének bűncselekménye az (1) megszegése az (1) bekezdésben bekezdésben meghatározottakon kívül meghatározottakon kívül szükségállapotban szükségállapotban és veszélyhelyzetben, a és veszélyhelyzetben, a szolgáltatási szolgálati kötelezettség megszegésének kötelezettség megszegése veszélyhelyzetben bűncselekménye veszélyhelyzetben is is elkövethető. elkövethető. Az új Btk. 433. § (2) bekezdésében a szolgálati kötelezettség helyett szolgáltatási kötelezettség a helyes megfogalmazás, ezt pontosítja a törvény.

értelmező rendelkezések

459.§ (1) 8. Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 131. § (2). közlönyállapot Hatályos: 2014. III. 15-től. 8. gazdálkodó szervezet: a Polgári 8. gazdálkodó szervezet: a polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó perrendtartás szerinti gazdálkodó szervezeten szervezeten kívül az a szervezet is, amelynek kívül az a szervezet is, amelynek gazdálkodó gazdálkodó tevékenységével összefüggő tevékenységével összefüggő polgári jogi polgári jogi kapcsolataira a Polgári kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a Törvénykönyv szerint a gazdálkodó gazdálkodó szervezetre vonatkozó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell rendelkezéseket kell alkalmazni; alkalmazni; Az új Ptk. a „vállalkozás” fogalmat tartalmazza. A fogyasztó szempontú megközelítés nem megfelelő a büntető jogszabályokban, a gazdálkodó szervezet kifejezésnek a vállalkozás fogalmával történő felváltása szempontjából, ezért a módosítás átveszi a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 396. §-ának módosításával a Pp.-be bekerülő gazdálkodó szervezet fogalmát.


89

459.§ (1) 11. b) Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 319. §. Hatályos: az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napjától, 2014. V. 6-tól. Lásd: 157/2014. (IV. 18.) KE határozat. közlönyállapot Hatályos: 2014. V. 6-tól. 11. 11. b) az országgyűlési képviselő és a b) az országgyűlési képviselő, a Magyarországon megválasztott európai nemzetiségi szószóló és a Magyarországon parlamenti képviselő, megválasztott európai parlamenti képviselő, Az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése garantálja a nemzetiségek számára az országgyűlési munkában való részvételt, ennek érdekében szabályozza az Ogytv. a nemzetiségi szószólók jogállását. Ők nem képviselők, azonban a törvény által rájuk ruházott, a parlamenti munkában való részvételhez kapcsolódó feladataik, jogosítványaik miatt indokolt - az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan - hivatalos személlyé minősítésük. *** 157/2014. (IV. 18.) KE határozat az Országgyűlés alakuló ülésének összehívásáról Az Alaptörvény 3. cikk (1) bekezdése, valamint 9. cikk (3) bekezdés g) pontja alapján az Országgyűlés alakuló ülését 2014. május 6. napján 10 órára összehívom.

459.§ (1) 11. j) A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (13) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1. j) a Magyar Honvédség állományilletékes j) a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és a hajó vagy a légi jármű parancsnoka, és az úszólétesítmény vagy a parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó vonatkozó rendelkezések alkalmazására hatóságra vonatkozó rendelkezések jogosult, alkalmazására jogosult, Technikai jellegű pontosítást tartalmazó módosítás

459.§ (1) 11. l) A 2013. évi XXXVI. törvény 364. § szerinti szöveggel lép hatályba. 2013. VII. 1. l) a választási bizottság tagja; nincs külön indokolása

459.§ (1) 12. d) Megállapította: 2013. évi CXXXIII. törvény 157. § közlönyállapot

Hatályos: 2013. VIII. 1-től.


90

d) a nyilvántartásba vett egyház lelkésze, d) az egyházi személy és a vallási valamint az alapcélként vallási tevékenységet tevékenységet végző szervezet vallásos végző egyesület vallásos szertartást szertartást hivatásszerűen végző tagja, hivatásszerűen végző tagja, nincs külön indokolás

459.§ (1) 12. h) A 2013. évi XLV. törvény 3. § szerinti szöveggel lép hatályba. közlönyállapot 2013. VII. 1. h) az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság, h) az önkormányzati és a létesítményi valamint a tűzoltó-egyesület tagja a tűzoltási tűzoltóság, valamint az önkéntes tűzoltó és műszaki mentési feladatainak ellátása egyesület tagja a tűzoltási és műszaki során, mentési feladatainak ellátása során, A tűzvédelmi igazgatás 2012-ben történt átalakításával az önkéntes tűzoltóságok önkormányzati tűzoltósággá alakultak át, ezért szükséges az értelmező rendelkezés pontosítása.

459.§ (1) 19. Megállapította: 2013. évi XCVIII. törvény 114. §. közlönyállapot 19. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, illetve a kincstári kártya, az utazási csekk, a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett;

Hatályos: 2013. IX. 19-től 19. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz és a forgatható utalvány, a kincstári kártya, az utazási csekk, a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, korlátozott körű áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése céljából törvény alapján kibocsátott utalvány és a váltó, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett; A Hpt. kiegészül a forgatható utalványra vonatkozó szabályozással, amelynek értelmében a forgatható utalvány pénzkövetelést megtestesítő, bankjegynek és készpénzhelyettesítési fizetési eszköznek nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz. Tekintettel arra, hogy a forgatható utalvány fizetési eszközként funkcionál, indokolt a hamisítással szembeni védelmének biztosítása azáltal, hogy azt a törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalma alá vonja.


91

459.§ (3a) A 2015. évi LXXVI. törvény 33.§-a szerint A Btk. 459. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: Hatályos: 2015. VII. 1-től (3a) Ahol e törvény rendfokozatot említ, azon a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében a viselt rendfokozatot, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozatot kell érteni. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi XLII. törvény) hivatott kialakítani a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tekintetében az új életpályamodellt, amelynek egyik újdonsága, hogy a rendfokozat szerepe a hatályba lépést követően jelentősen megváltozik. A rendfokozat a szolgálati beosztások besorolási kategóriáinak fizetési fokozataihoz kötődik majd. Ezzel megszűnik az a jelenlegi állapot, miszerint a beosztásban való előmeneteltől különválva mozog a rendfokozatban való előmenetel. Tehát, ha a hivatásos állomány tagját magasabb beosztásba helyezik, azzal egyidejűleg az adott beosztáshoz kapcsolódó rendfokozat viselésére lesz jogosult. Ha azonban alacsonyabb beosztásba helyezik, akkor a rendfokozata is ennek megfelelően változik. Ezzel kívánja biztosítani a jogalkotó, hogy a szolgálati elöljáró magasabb rendfokozatot viseljen, mint a beosztottjai, így letisztul a rendvédelmi szervekre jellemző hierarchikus, elöljárói viszony. Fentieken túlmenően a 2015. évi XLII. törvény szerint a hivatásos állomány azon tagja, aki e törvény hatálybalépésének napján történő besorolása alapján a 2015. június 30-án viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozatba kerül besorolásra, a korábbi rendfokozatát címzetes jelzővel viseli. A címzetes rendfokozatot a hivatásos állomány tagja mindaddig viseli, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a címzetes rendfokozottal. Ezen időpontot követően a hivatásos állomány tagja a besorolás szerinti rendfokozatot viseli tovább akkor is, ha szolgálati beosztásának megváltozása miatt a besorolás szerinti rendfokozata alacsonyabb a korábbi címzetes rendfokozatnál. A munkáltatói intézkedéseken a címzetes és a besorolás szerinti rendfokozatot egyaránt fel kell tüntetni. A rendfokozatokat érintő új előmeneteli rendszer, ezen belül a címzetes rendfokozatok rendszeresítése azonban kihatással van a büntetőjog szankciórendszerére, a katonai büntetőeljárásban az ülnökök kiválasztására, valamint a büntetés-végrehajtásra is. A módosítás a Btk.-ban, a Be.-ben és a Bv. tv.-ben is rögzíti, hogy a Magyar Honvédség tényleges, valamint a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében mit kell a rendfokozat kifejezés alatt érteni. A Btk. 140. §-ában meghatározott várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetés szabályainak módosítására azért van szükség, mivel ha a katonai mellékbüntetés a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú


92

tagja tekintetében továbbra is a rendfokozathoz előírt várakozási időre vonatkozna, az azt eredményezhetné, hogy semmiféle, sem erkölcsi hátránnyal, sem vagyoni joghátránnyal nem járna a mellékbüntetés alkalmazása, mivel a besorolási kategóriák között úgy léphetne akár négy-öt fokozatot is előre az elítélt, hogy a rendfokozatában semmiféle változásnak nem kell beállnia. Így a várakozási idő meghosszabbítása a rendfokozatilag átjárható kategóriák esetében súlytalanná válna, ha az a fizetési fokozatot nem érintené. Ezzel jelentősen előnyösebb helyzetbe kerülhetne a felsorolt szervezetek hivatásos állományába tartozó személy a Magyar Honvédség tényleges állományába tartozó tagjával szemben. A módosítás a Btk. 61. §-a szerinti közügyektől eltiltás mellékbüntetés, valamint a Btk. 137. §-a szerinti lefokozás katonai büntetés esetében előírja a címzetes rendfokozat elvesztését, hiszen ezek szankciók fejeznek ki olyan erkölcsi rosszallást, amelyek indokolják, hogy az ezen szankciókban megtestesülő hátrány a címzetes rendfokozatra is kiterjedjen. A törvény ezen módosításokhoz kapcsolódóan módosítja a Bv. tv. adatkezelési szabályait is. A Be.-ben a terhelt kihallgatásának a szabályait szükséges kiegészíteni a címzetes rendfokozatra való utalással.

egyes bűncselekmények értékhatára és szabálysértési alakzata

462.§ (2) f) A 2012. évi CCXXIII. törvény 318. § (23) szerinti szöveggel lép hatályba 2013. VII. 1. f) a rossz minőségű termék forgalomba f) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát, a fogyasztók megtévesztését vagy hozatalát vagy a versenytárs utánzását a versenytárs utánzását százezer forintot meg százezer forintot meg nem haladó értékre nem haladó értékre követik el. követik el. nincs külön indokolás

462.§ (4) (5) A 2015. évi LXXVI. törvény 34.§-a szerint A Btk. 462. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: Hatályos: 2015. VII. 1-től (4) Bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által, egy éven belül elkövetett és együttesen elbírált a) ugyanolyan tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, az okozott kár, illetve az okozott vagyoni hátrány a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott összeget, b) szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén az üreshordozó díj,


93

illetve a reprográfiai díj a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget, c) iparjogvédelmi jogok megsértése esetén a vagyoni hátrány a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott összeget, d) rossz minőségű termék forgalomba hozatala vagy a versenytárs utánzása esetén a termék, illetve áru értéke a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget, e) vámszabálysértés esetén a vagyoni hátrány a (3) bekezdésben meghatározott összeget érték-egybefoglalás folytán meghaladja. (5) Bűncselekmény valósul meg ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szabálysértés esetén, ha az egyes cselekményekkel más vagy mások, a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget meghaladó vagyoni hátrányt okozva sértik meg. A Szabstv. 177. § (6) bekezdése szerint érték-egybefoglalásnak van helye, ha az elkövető egyenként 50.000 Ft-ot el nem érő értékre, illetve ekkora összegű kárt, vagyoni hátrányt okozva követ el lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést. Ilyen esetben az érték-egybefoglalás eredményeként az összesített elkövetési érték meghaladhatja a bűncselekményi értékhatárt, így szükséges megteremteni annak törvényi alapját, hogy ezen cselekmények már büntetőeljárás keretében legyenek elbírálhatóak. Ezt a célt szolgálja a Btk. 462. §-ának új, (4) bekezdése. Jogalkalmazói kezdeményezésre az érték-egybefoglalás szabálya további szabálysértési tényállásokra is kiterjedne, a beiktatandó rendelkezés ezekre vonatkozóan is megállapítja a bűncselekmény megvalósulásának feltételeit. Hasonlóan a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog megsértése szabálysértése esetén, a tényállás törvényi egységként történő megfogalmazásából eredően az okozott vagyoni hátrány összeadódik, és ha annak értéke a bűncselekményi értékhatárt eléri, a bűncselekmény megállapíthatóságának feltétele a Btk. 462. §-ának ez irányú kiegészítése.

az Európai Unió jogának való megfelelés

465.§ (1) f) A 2014. évi LXXII. törvény 87. §-a szerint a Btk. 465. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: közlönyállapot

2015. I. 1-től


94

f) 375. §-a és XLIII. Fejezete az (E törvény) információs rendszerek elleni támadásokról „f) 375. §-a és XLIII. Fejezete az szóló, 2005. február 24-i 2005/222/IB tanácsi információs rendszerek elleni támadásokról kerethatározatnak, és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,” (való megfelelést szolgálja.) A 2013/40/EU irányelv átültetési határideje 2015. szeptember 4-én jár le. Tekintettel arra, hogy a Btk. a jelenlegi módosításokkal együtt meg fog felelni a 2013/40/EU irányelv rendelkezéseinek, indokoltnak tűnik, hogy a teljes megfelelés érdekében a Btk. jogharmonizációs záradéka is egyértelműen utaljon a 2013/40/EU irányelvre. A módosítás arra irányul, hogy a Btk. a korábbi kerethatározat helyett a jogharmonizációs záradékban a 2013/40/EU irányelv szabályainak való megfelelést jelölje.

465.§ (2) 26. A 2013. évi LXXVIII. törvény 19. § (14) szerinti szöveggel lép hatályba közlönyállapot 2013. VII. 1. 26. az Iránnal szembeni korlátozó 26. az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendelet március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet 37. cikkének, 47. cikkének, 7. A nemzetközi gazdasági tilalom megszegése bűncselekmény értelmező rendelkezései között szerepel az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 25-i 961/2010/EU tanácsi rendeletre való hivatkozás. Ez a rendelet már nincs hatályban, azt a hasonló tárgyban született 267/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezte, ezért ennek megfelelően szükséges módosítani az új Btk. 327. § (5) bekezdését. 14. A 7. pontban kifejtettek miatt az új Btk. jogharmonizációs záradékában is az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendeletre kell utalni.

465.§ (3) A 2015. évi LXXVI. törvény 35.§-a szerint A Btk. 465. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: Hatályos: 2015. VII. 1-től (3) E törvény 216. § (1) és (4) bekezdése, valamint 332. és 333. §-a a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló,


95

2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározat 1. cikkének való megfelelést szolgálja. A módosítás technikai jellegű, mivel az Európai Unió jogának való megfelelést biztosító rendelkezések között szükséges feltűntetni a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározat 1. cikkének való megfelelést biztosító hazai büntetőjogi tényállásokat is.

AZ ÚJ BTK ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI

Recommend Documents