TÁNCSICS ÁLTALÁNOS ÉS NÉMET NEMZETISÉGI ISKOLA, 1188 BUDAPEST, TÁNCSICS U. 53. Tel: , Fax: ; OM:

TÁNCSICS ÁLTALÁNOS ÉS NÉMET NEMZETISÉGI ISKOLA, 1188 BUDAPEST, TÁNCSICS U. 53. Tel: 295-3236, Fax: 295-1890; OM: 035131 e-mail: [email protected]

P E D A G Ó G I A I P RO G R A M Módosította: Svélecz Edit igazgató

Budapest, 2010.

1

„Amit az iskol iskolának el kell végeznie, elsősorban az, hogy megtanítsa velünk hogyan kell tanulni, felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy tanítson arra hogy szeressük azt, amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.”

/Szent/Szent-Györgyi Albert/

2

Tartalom PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK LEGITIMÁCIÓJA.................................................... 5 BEVEZETŐ ÉS HELYZETELEMZÉS........................................................................................................ 6 A) NEVELÉSI PROGRAM.......................................................................................................................... 11 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ............................................................................................................. 11 II. ALAPFELADATAINK............................................................................................................................ 15 1. Német nemzetiségi oktatás ..................................................................................................................... 15 2. Multikulturális oktatás ............................................................................................................................ 16 III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ELJÁRÁSAI .................................................................................................................................................. 17 III.1. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének és oktatásának lehetőségei ........................... 20 IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............. 28 V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK................................................. 30 VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK. 31 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hatékonyabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. ............................................................................................................. 31 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: ........................................................................................................................................................ 31 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ....................................... 35 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:............................................... 35 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: ...................................................................... 36 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: ...................................................................................................................................................... 37 7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: ................................................... 38 VII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ..... 39 VIII. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE ......................................................................................................................................................................... 41 IX. A KÖRNYEZETI NEVELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ....... 45 X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE................................................ 50 B) HELYI TANTERV................................................................................................................................... 51 I. AZ EGYES ÉVFOLYAMON TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAI ...................................... 52 II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............................. 53 III. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELVÉTELEI.................................................................. 55 IV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI ....................................... 56 V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE.......................................................................................................... 57

3

VI. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ........................................................................ 65 VII. A MINDENNAPI TESTEDZÉS CÉLJÁT SZOLGÁLÓ FOGLALKOZÁSOK, AZ ISKOLAI SPORTKÖR FOGLALKOZÁSAI .............................................................................................................. 66 VIII. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI .............. 67 IX. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI .............................. 68 X. A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG........................................................................................................................... 69 XI. KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉSSEL, A TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉSSEL, AZ ÁLDOZATTÁ VÁLÁSSAL, AZ ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELŐ TECHNIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ISMERETEK .................................................................................................................... 70 XII. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS............................................................................................... 72 XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................. 73 1. számú melléklet.......................................................................................................................................... 74

4

Pedagógiai Program módosításának legitimációja 1. A Pedagógiai Program módosítását a diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2010. ……………………………… ………………………………….. DÖK diák vezető

……………………………………. DÖK segítő pedagógus

2. A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület véleményezte, és elfogadta. Kelt: Budapest, 2010. …………………………….. …………………………………… KÖT elnök

………………………………… igazgató

3. A Pedagógiai Program módosítását az iskola Szülői Szervezete megismerte, véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2010. ……………………………… …………………………………….. SZMK vezető 4. A Pedagógiai Program módosítását a Német Kisebbségi Önkormányzat véleményezte és támogatja. Kelt: Budapest, 2010. ………………………………… ………………………………. NKÖ vezetője 5. A Pedagógiai Program módosítását az Iskolaszék véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2010. …………………………………………… ………………………………. Iskolaszék elnöke A Táncsics Általános és Német nemzetiségi Iskola módosított Pedagógiai Programját a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselőtestülete a(z)……………………………………. számú határozatával jóváhagyta. Kelt: Budapest, …………………………………………..

…………………………………… Ughy Attila polgármester

5

A Táncsics Általános és Német Nemzetiségi Iskola nevelőtestületének PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BEVEZETŐ ÉS HELYZETELEMZÉS

A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása törvényi változások miatt vált szükségessé:
Közoktatási törvény változásai
Nemzeti Alaptanterv változásai (202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet)
2010. évi LXXI. törvény a közoktatási törvény módosításáról A Közoktatási törvény és a NAT folyamatos módosításának okai:
az iskolákban tapasztalható oktatásközpontúság, „adathalmazok” tanítása az érzelmi nevelés és készségek fejlesztése helyett;
a hátrányos helyzet növekedése az iskolai tanulmányok alatt;
az idegennyelv-tudás és az informatikai tudás hiánya. A Közoktatási törvény és a NAT módosításának célja:
Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása
Társadalmi esélyegyenlőség növelése
Felesleges túlterhelés megszüntetése
A felnőtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése Az iskolákban folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat. Az oktatás versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyermekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki:
konstruktív életvezetésre való igényt,
folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt,
a tolerancia képességét,
kommunikációs és együttműködési képességeket,

6


idegennyelvi kommunikáció képességét,
kezdeményező és vállalkozói képességet. Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait.

A Táncsics Általános és Német Nemzetiségi Iskola értékes hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyermekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni

Az iskola története

Intézményünk két épületegységből áll: a Szélső utcai régi és a Táncsics utca felőli új épületből. A település második iskolájaként épült a Wekerle /ma: Szélső utcai iskola/ 1908-ban a Soroksár községhez tartozó Péteri pusztán. A Nagykőrösi úton túli területnek 1983-ig ez volt az egyetlen oktatási intézménye. A lehetetlen zsúfoltság megszüntetésére épült a szomszédos Táncsics utca felőli főbejárattal az új kétemeletes 8+4 tantermes épület (1983ban) a régi iskolaépülettel közös telken.

Jelenleg 16 tanteremben folyik oktatás: a Szélső utcai épületben 4 tanterem működik, plusz tornaszoba, öltöző, technika terem, gondnoki lakás. Itt kaptak szeparált elhelyezést az első és második osztályosok. Továbbá a technika és életvitel szaktanterem is ebben az épületben található. A tornaszobában alsós testnevelés órák és sportköri foglalkozások vannak, valamint a hagyományőrző foglalkozások mozgást igénylő óráinak ad helyet. A Táncsics utcai épület földszintjén az ének szaktanterem mellett harmadik, negyedik osztályos alsós tantermek vannak. Az első emeleten a humán tárgyak és a nyelvi szaktantermek nyertek elhelyezést, míg a második emeleten a reál és természettudományos tárgyak szaktantermei, valamint a számítástechnikai terem helyezkednek el.

7

A

felsoroltakon

kívül

egy

folyosószakasz

lezárásával

és

egy

raktárhelyiség

megszüntetésével kialakítottunk egy szép könyvtárat és olvasótermet. 200 nm-es tornaterem és öltözők szolgálják az oktatást. Létrehoztunk egy "fejlesztő kuckót" a nagy számú rászoruló kiscsoportos és egyéni fejlesztésére.

1998

őszétől

működik

az

európai

normáknak

is

megfelelő

fejlesztőpedagógiai műhelyünk. Felszerelése a legkorszerűbb eszközöket tartalmazza. Az iskolaorvos és a 2002-től iskolánkban tevékenykedő iskola-pszichológus közösen osztozik egy helyiségen.

A régi politechnika épületének folyamatos felújításával lehetővé vált a Gyermekjóléti Szolgálat pestszentimrei irodáinak elhelyezésére, a másik nagyteremben Német Nemzetiségi Klubot alakítunk ki. Iskolaudvarunk – az uniós normák életbe lépése miatt - nem felel meg az elvárásoknak. Az udvar rendezése az új iskolaépület átadása óta (1983!) nem készült el. A szomszédos (az iskolával közös helyrajzi számon lévő, a PSK által üzemeltetett) sportpályát azonban tavasztól késő őszig használhatjuk iskolai célokra a fenntartóval és az egyesülettel kötött háromoldalú megegyezés alapján.

Az iskola jelenlegi helye, szerepe a településen A lakóterület A Táncsics Általános és Német Iskola Budapest, XVIII. kerületének peremén, Pestszentimrén helyezkedik el. Az iskola megközelítése körülményes, mivel a fő közlekedési utaktól távol van. Ez előnye, de egyúttal hátránya is a területnek.

A környék Budapest agglomerációs területe, ami nagy mértékben meghatározza a lakosság összetételét és életvitelét, valamint hatással van a gyerekek otthoni környezetére, szokásaira, lehetőségeire. A lakosság heterogenitása életvitelükben, szokásaikban, kultúrájukban és az iskolával szembeni elvárásaikban is megmutatkozik. Ha Budapest térképét a kezünkbe vesszük, láthatóvá válik az a tény, hogy bár a terület közigazgatásilag a főváros részét képezi, de attól erősen leszakad, még a saját kerületének is a peremén helyezkedik el. Egyik oldalról a Soroksárral határos lakatlan terület, másik

8

oldalról pedig a Nagykőrösi út és a vasút zárja le a településrészt. Innen nehezen lehet a város és a kerület többi részét is megközelíteni. A földrajzi környezet meghatározza, jelentősen befolyásolja az iskola működését.

Az iskolának nyújtania kell mindazokat a szolgáltatásokat a gyerekeknek, szülőknek, melyek egy előnyösebb fekvésű városrészben elérhetők az ott élők számára. Pedagógia programunk megfogalmazásakor tekintettel voltunk a fejlesztésre, segítségre szorulókra, valamint a tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozásra. Iskolánk programja komplexitásra, a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztésére törekszik. Ehhez minden segítséget helyben nyújtani vagyunk képesek. Fejlesztőpedagógus egyéni és kiscsoportos foglalkozásokat vezet, iskolapszichológusunk figyelemmel kíséri a csoportok, közösségek fejlődését, segítséget nyújt egyéni problémák megoldásában, családok krízishelyzetének megoldásában. Az iskolánkban működő Gyermekjóléti Szolgálat a pestszentimrei terület ellátására létesült, közelsége elősegíti a hatékony együttműködést. Oktató-nevelő munkánkat színvonalas szabadidős tevékenységek egészítik ki: változatos sportfoglalkozások, versenyek, vetélkedők, erdei iskola, táborok, kirándulások, színház-, hangverseny- és múzeumlátogatások. Bajor cserekapcsolatunk révén lehetősége nyílik a gyerekeinknek a nyelvtudásuk tökéletesítésére. Korszerű oktatástechnikai eszközök, könyvtár, olvasóterem, internetes hozzáférési lehetőség, barátságos, családias légkör, jól felkészült lelkiismeretes nevelőtestület várja a hozzánk jövő gyermekeket.

Nem csak a gyerekek nevelésében, oktatásában kell az iskolának szerepet játszania Pestszentimrének ezen a távoli részén, hanem a közvetlen lakókörzet tanulási, kulturális igényeinek kielégítésében is. Ezt a mi iskolánk szívesen felvállalja.

Alapítványunk és Sportkörünk az iskola alaptevékenységét kiegészítve vesz részt a mindennapi munkánk sikerességében. Programokat szervezünk, támogatást nyújtunk a rászorulóknak, jutalmazzuk a kiemelkedő tanulmányi eredményeket, gazdagítjuk az iskola eszközparkját ezeken a szervezeteken keresztül is.

9

Pedagógiai programunk megfogalmazásakor a mindenkori törvényi előírásokon túlmenően figyelembe vesszük:




az iskola földrajzi elhelyezkedését,




a lakosság összetételét, iskolai végzettségét,




a családok iskolával szemben támasztott igényeit,




a tanulók összetételét, érdeklődését, továbbtanulási, pályaválasztási szokásait,




az iskola - több évre visszamenőlegesen - elért eredményeit,




a tantestület összetételét, kreativitását,




az intézménynek a tágabb lakókörnyezetben elfoglalt helyét, szerepét,




a pedagógiai gyakorlat újabb eredményeit, valamint




a fenntartó igényeit, pénzügyi lehetőségeit.

10

A) NEVELÉSI PROGRAM

I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Legfontosabb alapelveink nevelő-oktató munkánkban:
a gyermekek egész személyiségének, képességeinek fejlesztése álljon a középpontban,
minden gyermek kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges,
a mindenki számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttassuk el tanulóinkkal, amelyekre biztonságosan építhetik további
tanulmányaikat, és mutassunk utat ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, felhasználva az írott ismerettárak és a kommunikációs eszközök lehetőségeit,
széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a későbbi, érett korban történő pályaválasztásnak.
nagy figyelmet fordítunk az emberiség jövőjét meghatározó közös problémákra,
az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét; - az egyén és a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, - környezetünket, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésének fontosságát. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek:










Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák

A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen.

11

1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: • • • • • • •

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük szervezésébe (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák), a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk tőlük, a tanulókkal, szülőkkel és a nevelőkkel közös munka eredményeképpen megegyezést kötünk a további eredmények elérése érdekében, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló - tanuló és nevelő - szülő és nevelő - nevelő és nevelő között, - a hagyományos nevelői magatartást korszerű, szemléletében és módszereiben megújult attitűddel váltjuk fel. (Nevelőink folyamatosan részt vesznek mentálhigiénés, személyiségfejlesztő ill. reformpedagógiai képzéseken, továbbképzéseken).

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni. Olyan erkölcsi normákat állítunk, melyet a fejlett, kultúrált társadalom elfogad, és a gyerek, valamint családja is követendőnek tart. Ennek érdekében: • a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, • iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, • az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit (tanulás tanítása), • szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, a társadalom által elvárt normákat, értékrendet kövessék, • minden emberben érték van, amelynek a felfedezése közös feladatunk és felelősségünk. Ennek felismerésére törekszünk a pedagógiai munkánk során, melyet a humánum, az egyén és a közösség tisztelete hat át, 12

• • •

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására (szociális és állampolgári kompetencia kialakítása, fejlesztése), megismertetjük a tanítványainkat a nemzeti kultúránk, történelmünk és szűkebb pátriánk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld. A lakóhely iránti kötődést, tiszteletet, szeretetet (hon- és népismeret fejlesztése).

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolat révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: • • • •

•

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, lehetőséget biztosítunk arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél több információval rendelkezzenek a szülők, valamint településünk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük kapcsolatainkat a kerületben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a kerület által szervezett rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. A szülői szerepnek való sikeres megfelelés érdekében új formákat biztosítunk a hagyományos szülői értekezleteken és fogadóórákon túlmenően. Havi rendszerességgel szervezünk találkozókat, megbeszéléseket, esetmegbeszéléseket vagy tréningeket a felmerülő igények szerint.

4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • humánus, • erkölcsös, • fegyelmezett, • művelt, • kötelességtudó, • érdeklődő, nyitott, • kreatív, alkotó, • becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, • képes a problémák érzékelésére és megoldására, • gyakorlatias, • képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, • jó eredmények elérésére törekszék (játékban, munkában, tanulásban), • van elképzelése a jövőjét illetően, • becsüli a tudást, • öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, • ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

13

• képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, • tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, • képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, • a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, • ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: − nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, − a természet, a környezet értékeit (környezettudatos magatartás kialakítása), − más népek értékeit, hagyományait (európai azonosságtudat-egyetemes kultúra iránti fogékonyság kialakítása), − az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, • a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, • ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat (aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés), • ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat (aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés), • ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit (anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció), • viselkedése udvarias, • beszéde kulturált, • társaival együttműködik, • szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, • képes szeretetet adni és kapni, • szereti hazáját, • megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, • szellemileg és testileg egészséges, edzett, • egészségesen él, • szeret sportolni, mozogni, • megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

14

II. ALAPFELADATAINK Az iskolánk, amint azt az Alapító okirat is tartalmazza, általánosan képző 8 évfolyamos intézmény, ahol az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik, melynek során a tanuló felkészül az érdeklődésének, képességeinek, tehetségének legmegfelelőbb középfokú továbbtanulásra, az élethosszig tartó tanulásra.

1. Német nemzetiségi oktatás

A lakóhely múltjára való tekintettel - Soroksár - Péterimajor -elsősorban a pestszentimrei körzet vonatkozásában, de 2003 őszétől körzeten kívüli osztályként szabad felvétel alapján a német nemzetiségi oktatást látjuk el. Az ide járó gyerekek magas óraszámban tanulják első osztálytól kezdve a német nyelvet. A nemzetiségi nyelvoktatás két szinten, nívócsoportos oktatás keretei között zajlik. Nemzetiségi Nyelvoktató Program, melynek során heti öt órában tanulják a német nyelvet, hagyományőrző foglalkozásokkal kiegészítve. A nyelvoktatásban nagy szerepe van a hagyományőrzésnek. Ezeken a foglalkozásokon az ünnepekkel, kultúrával, zenével, történelemmel, különböző művészeti ágakkal ismerkednek meg a gyerekek. Az évek óta nagysikerrel szereplő Rozmaring táncegyüttesünk ezzel kiegészítve egy teljes zenei hagyományőrző programot képes biztosítani. Kétoldalú megállapodást kötöttünk a bajorországi Eichenbüchl-ben működő Általános Iskolával. E megállapodás keretében évente max. 30 tanuló utazhat egy hétre a

15

németországi iskolába tanulni. A gyerekek elhelyezése fogadó családoknál történik a viszonosság elve alapján iskolánk ugyanezt a szolgáltatást nyújtja a partneriskola részére. A minimum jó rendű tanulmányi eredményt elért tanulóink felső tagozatban lehetőséget kapnak az angol nyelv, mint második idegen nyelv felvételére, s így két nyelv birtokában hagyhatják el nyolcadik év végén iskolánkat.

2. Multikulturális oktatás A multikulturális oktatás lehetőséget teremt a hon- és népismeret, illetve az európai azonosságtudat-egyetemes kultúra fejlesztésére. A tanulók elsajátítják azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megismerése, megbecsülése. Tanulóink az iskolai éveik alatt olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagodnak, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Iskolánk tanulói között többféle nemzetiséghez tartozó gyermek is megtalálható. A különböző kultúrával és értékrenddel érkező gyermekek megnövekedett száma, valamint az esélyegyenlőség biztosításának követelményei indokolttá tették, hogy olyan programot vezessünk be, amely lehetővé teszi, hogy a tanulók megismerkedhessenek egymás hagyományaival, kultúrájával és szokásaival. Szükségesnek érezzük hangsúlyozni azt, hogy iskolánk az aktuális magyarországi tanterveknek megfelelően kíván működni, ugyanakkor meg kívánja adni a kisebbségeknek a lehetőséget arra, hogy identitásukat, nemzetiségi hovatartozásukat a saját és más kisebbségek történelmének, kultúrájának megismerése által büszkén elsajátíthassa és gyakorolhassa. Meg kívánjuk mutatni a társadalomnak, hogy az iskolarendszerünkben egyetlen tehetséges gyermeknek sem kell elvesznie azért, mert kisebbséghez tartozónak vallja magát. Egy másik népcsoport nyelvének és kultúrájának megismerése által több lesz, nagyobb lehetőségek birtokába jut a továbbtanulás terén, valamint a munkaerőpiacon egyaránt.

16

III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt (környezettudatosságra nevelés). 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem, az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése (testi és lelki egészség kialakítása, fejlesztése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. (énkép, és önismeret fejlesztése) 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kultúrált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. Toleranciára nevelés, szociális kompetenciák kialakítása. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

17

10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: a) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. b) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó, – Követelés. beidegző módszerek. – Gyakoroltatás. – Segítségadás. – Ellenőrzés. – Ösztönzés.

Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. – Hagyományok kialakítása. – Követelés. – Ellenőrzés. – Ösztönzés. Magatartási modellek Elbeszélés. A nevelő részvétele a tanulói bemutatása, közvetítése. Tények és jelenségek közösség tevékenységében. bemutatása. A követendő egyéni és Műalkotások bemutatása. csoportos minták kiemelése a A nevelő személyes közösségi életből. példamutatása. Tudatosítás kialakítása).

(meggyőződés Magyarázat, beszélgetés. Felvilágosítás a betartandó A tanulók önálló elemző magatartási normákról. munkája. Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak a nyolcadik évfolyam végén:

18

• minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) • rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy megfeleljen az élethosszig tartó tanulás kihívásainak, • ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, • határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

19

III.1. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének és oktatásának lehetőségei

Törvényi háttér • • • • •

Közoktatási törvény (továbbiakban Ktv.) 121.§(28., 29.) SNI diagnosztizálás – felülvizsgálat átmeneti rendelkezések – Ktv. 126.§ Különleges gondozás egyes formái, arra való jogosultság – Ktv. 30.§ Osztály és csoportlétszám számításának szabályai – Ktv. 3. sz. melléklete, Ktv. 133.§(3) 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

Törvényi megfelelés az alapdokumentumok szintjén Alapító okirat – tartalmazza a feladatot. Intézményünk alapító okirata szerint alaptevékenysége közé tartozik: • • •

sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-8. évfolyam), sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthonos ellátása, sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése.

Alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenysége közé tartozik: • a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztése, • a SOFI-EGYMI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy – és fejlesztő pedagógusaival együttműködve ellátja a körzetébe tartozó sajátos nevelési igényű – beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus vagy nem organikus okra visszavezethető enyhe rendellenességgel küzdő gyermekek együtt nevelését. Pedagógiai program – tartalmazza a feladat megvalósításának módját. Helyi tanterv – tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához alkalmazkodó fejlesztő programot.

Alapelvek

20

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, sikeres pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk és helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: • a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, • a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, • a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját, • a szülők elvárásait, • az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Ennek tükrében, speciális nevelési alapelvünk legfontosabb kritériuma, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe. Mindez együttesen a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi. A befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni problémáinak megfelelő, speciális többletszolgáltatások biztosítását.

Célok • • • • • • • • • •

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése igazodjon a fejlődés lehetséges üteméhez. A hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A fejlesztés a megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést. A tantárgyi tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának, vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetősége. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. A fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, amennyiben szükség van rá. A rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmény pedagógiai programjának tartalmi elemévé. A tanulókat a nevelés-oktatás ne terhelje túl.

Feladatok Az együttnevelés feltételeinek megteremtése, ezen belül:

21

• • • • •

• • • •

Pedagógusok, szülők, tanulók közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az együttnevelés megvalósítása során a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sajátos nevelési igény típusához igazodó sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. Együttműködés kidolgozása a szakszolgálat gyógy- és fejlesztőpedagógusaival. Tanítás-tanulást segítő speciális eszközök biztosítása és alkalmazása. A tananyag feldolgozása a tantárgyi tartalmak módosulásával, amely az alábbi elvek érvényesülésén keresztül valósul meg: o beszédészlelés és értelmezés, szóbeli utasítások megértése, magyarázó, elemző szövegek, ábrák felfogása, o passzív és aktív szókincsgazdagítás, a tanult nyelvi fordulatok alkalmazása, o önismeret erősítése, véleménynyilvánítás, mások véleményének meghallgatása, o irányított információgyűjtés a fejlettségnek megfelelő forrásanyagokból, majd önállóan, o szövegértő és elemző képesség fejlesztése. Egyéni haladási ütem biztosítása. Differenciálás, individuális technikák alkalmazása. Korszerű tanulási technikák elsajátítására alkalmas napközi és tanulószoba biztosítása. Egyénre szabott értékelés kidolgozása.

A megvalósítás színterei • • •

Tanórákon (differenciált foglalkoztatás), fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon, napközis, tanulószobai foglalkozásokon.

Tartalmak – tevékenységi formák Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara az idegrendszer különféle eredetű, öröklött, vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Fejlődésük igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Fejlesztési feladat:

22

• • • • •

az enyhén értelmi fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, a szükséges speciális eszközök használatának megtanítása, az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

Beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés ésmegértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. Beszédfogyatékosság típusai a következők: o megkésett beszédfejlődés, o diszfázia, o diszlália, o orrhangzós beszéd, o beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), o diszfónia, o disarthia, o mutizmus, o diszlexia, o diszgráfia, o súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása. A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor a kiejtés javulását követően dadogás, hadarás lép fel. Fejlesztési feladat: • • • • • •

törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére, tudatos és tervszerű fejlesztés, melynek során a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul, a módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges, sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek, transzferhatások tudatos kihasználása a beszédműveletek során, egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteinek alkalmazása, 23

• •

súlyos beszédfogyatékos tanulók folyamatos és intenzív fejlesztése, a szülők és pedagógusok, mint partnerek működjenek együtt - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében.

Tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók

Diszlexia, diszgráfia A diszlexia és a diszgráfia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciátlan az aktív szókincs, gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írásmozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. Fejlesztési feladat: • • • • • • • •

a testséma biztonságának kialakítása, téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, az olvasás és írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, élő idegen nyelv tanítása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel

Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (olvasás, írás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, melynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté 24

válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok értékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásai vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. Fejlesztési feladat: • • • • • • • •

az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása.

Viselkedési zavarok Hiperaktivitás Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartászavar Jellemzői a tartós és visszatérő disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyerekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Nagyfokú harcosság, társakkal és tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás jellemzi. Fejlesztési feladat: • •

a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére, a gyermek képességeihez, érdeklődéséhez, terhelhetőségéhez igazított követelmények kialakítása,

25

• • • •

a tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén, a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése, együttműködés a családdal és más szakemberekkel, gyakori pozitív visszajelzésekkel a sikerélmény biztosítása.

Követelmények A helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó követelményeket, melyben a NAT műveltségi területeihez rendelt tartalmak az irányadók. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témakörei, tartalmai és követelményei a tanulók egyéni adottságaihoz igazítva, speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. Minden műveltségterület kiemelt feladata az önismeret és a reális önértékelés kialakítása, valamint a kommunikáció fejlesztése. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv, illetve nemzetiségi nyelv tanításánál az auditív módszerek kapnak megfelelő hangsúlyt. A komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztése a művészetek műveltségi terület kiemelt feladata. A matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. A testnevelés és sport műveltségi terület feladatainak megvalósítását szenzoros integrációs programok segítik. Túlmozgásos és figyelemzavaros sajátos nevelési igényű tanulóknál az egyénre szabott rugalmas szervezeti keretek és módszerek kerülnek előtérbe.

Feltételek •

• • • • • •

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) rendelkező pedagógus, aki ismeri tanítványait, és képes a tanítványok sokszínűségéhez igazodni, valamint módszertani kultúráját a szükségletekhez igazítani. Tanulóközpontú, személyre szabott, differenciált módszertan (lassabb haladási tempó, egyéni haladási ütem, hosszabb felkészülési idő, egyéni bánásmód, differenciált feladatnyújtás, eszközhasználat biztosítása). Speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek (tárgyi cselekvéses megismerés: manipuláció, képi szint a verbális mellett). Egyénre szabott értékelés (a sajátosságoktól függően szóbeli vagy írásbeli számonkérés előnyben). a SOFI-EGYMI és a Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógy – és fejlesztő pedagógusaival való hatékony együttműködés. Felzárkóztató, egyéni bánásmódra lehetőséget adó foglalkozások biztosítása. Szociális képességek fejlesztése: magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása, valamint tanulást és felkészülést segítő tanulási technikák elsajátítása, megerősítése a napközis és tanulószobai foglalkozásokon.

26

Számonkérés, értékelés A számonkérés és az értékelés az iskola pedagógiai programjában meghatározott formában és módon történik. Sajátos nevelési igényű tanulók számonkérése és értékelése esetében a következő alapelvek is érvényesülnek: • A számonkérés és értékelés egyénre szabott, amely alkalmas a sikerélmény biztosítására és a továbbfejlődésre. • Módját meghatározza a tanuló sajátos igénye, ezért lehetővé tesszük, hogy a kommunikációs nehézséggel küzdő tanuló írásban, a grafomotoros gyengeséggel küzdő tanuló pedig szóban adjon számot tudásáról. • Számonkérésnél lehetővé tesszük az időtényező megnövelését, írásban kapott feladatok esetén a szövegfeldolgozáshoz és a feladatok pontosításához pedagógiai segítség biztosítását, valamint speciális segítő eszközök (értelmező kéziszótár, helyesírási szótár, táblázatok, mechanikus és manipulatív eszközök) használatát. • Írásbeli és szóbeli számonkérésnél egyaránt az egyéni képességeket figyelembe vevő, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmakat, követelményeket alakítunk ki. • Dolgozatírásnál differenciált (mennyiségi és tartalmi), feladatsor összeállítását biztosítjuk. • Indokolt esetben élünk azzal a lehetőséggel, hogy a szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesítheti bizonyos tárgyakból a tanulót az értékelés és a minősítés alól. • A házi feladat meghatározásánál figyelembe vesszük az egyéni képességeket és a terhelhetőséget. • A továbbhaladáshoz szükséges követelményeket a sajátos nevelési igényű tanulók helyi tantervében az egyes tantárgyaknál szerepeltetjük. A továbbhaladáshoz a minimális követelményeknek való megfelelés szükséges.

27

IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése, szociális és állampolgári kompetenciák kialakítása. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A rendkívül heterogén társadalmi és szociokulturális társadalmi közegből érkezők számára a különbözőségek iránti toleranciára nevelés az egyik meghatározó szempont. 2. A tanulók értelmi nevelése, a hatékony önálló tanulás kompetenciájának kialakítása, fejlesztése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra állampolgárságra, demokráciára nevelés.

felkészítő)

nevelése,

aktív

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése, helyes énkép, önismeret kialakítás. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

6. A tanulók nemzeti nevelése, hon- és népismeret fejlesztése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

28

7. A tanulók aktív állampolgárságra nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése, gazdasági nevelés. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése, testi és lelki egészség fejlesztése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

29

V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulói közösségben a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódhatnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

30

VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hatékonyabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítás-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését új ismeretek megszerzésének lehetőségét biztosítjuk a gyerekek aktivitásának felhasználásával. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a)

Hagyományőrző tevékenységek. • Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. • Tízévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. • Az iskolában a helyben fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző iskolatörténeti gyűjtemény (iskolamúzeum) található. A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján látogatható. • A német nemzetiségi nyelvoktatás, a magas szintű nyelvismeret megszerzése mellett - nyolc év alatt 1200-nál több tanítási óra -, hagyományőrző foglalkozásokra is kiterjed. E foglalkozásokon iskolánk valamennyi tanulója részt vehet, aki érdeklődik a német és magyar népszokások, ünnepek, hagyományok iránt, és szeretné az adott ország kultúráját több oldalról megismerni. A német nemzetiségi képzésben

31

résztvevő gyerekek nyelvtudásának elmélyítését szolgálja a Bajor iskolával kötött megállapodás szerinti tanuló és tanár csere. b)

Diákönkormányzat A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

c)

Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik.

d)

Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni az előzetesen megjelölt napokon.

e)

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lemaradók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. - Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. - A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

f)

Képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés. A képesség-kibontakoztató felkészítésen a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott – a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó – egyetértő nyilatkozata alapján akkor vehet részt, ha: -

a törvényes felügyeletet gyakorló szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be,

32

-

valamint a gyermek után a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult.

Az integrációs felkészítésben azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók vehetnek részt, akik egy osztályba, egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. g)

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágadban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

h)

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

i)

Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

j)

Könyvtár Az iskolai könyvtár minden tanuló számára elérhető. Korosztályának és érdeklődésének megfelelő gazdag állománnyal rendelkezik, és fokozatosan lépést tart a kor követelményeivel, állandóan bővítve nem könyv alapú ismerethordozók (videó, cd, kazetta stb.) számát. Az iskolai könyvtár egyre inkább média tárrá válik.

k)

Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulmányi kiránduláson részt nem vevő gyermekek részére kötelező tanórai foglalkozást kell szervezni, amely alól felmentés nem adható – kivéve betegség (orvosi igazolás) A tanítási-tanulási folyamat hatékonyabbá tevése érdekében a személyes megfigyelésnek, tapasztalatszerzésnek aktív részvételnek nagy szerepet nyújtunk, ezért havi rendszerességgel, a tananyaggal harmonizáló, évszakhoz és a gyerek életkorához igazodó rövid sétákat, iskolán kívüli elfoglaltságokat szervezünk.

l)

Erdei iskola.

33

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az erdei iskolai foglalkozáson részt nem vevő gyermekek részére kötelező tanórai foglalkozást kell szervezni, amely alól felmentés nem adható – kivéve betegség (orvosi igazolás) m)

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskolai időben szervezett múzeumlátogatáson részt nem vevő gyermekek részére kötelező tanórai foglalkozást kell szervezni, amely alól felmentés nem adható – kivéve betegség (orvosi igazolás) A nyári táborozások a tanév szorgalmi időszakát a maguk speciális eszközrendszerével egészítik ki. A német nemzetiségi oktatás kiegészítése képen hazai és célországbeli táborokat szervezünk anyanyelvi tanárok bevonásával, ahol elsősorban a kultúra és hagyományőrzés révén gyarapítják nyelvtudásukat a gyerekek.

n)

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják.

o)

Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

34

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. Pedagógusaink – gyermekvédelmi felelősünk és fejlesztőpedagógusunk segítségével igyekeznek megismerni a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait. • szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal és családsegítővel; • integrált oktatás; • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • a nívócsoportos oktatás; • a fejlesztő órák; • iskolaotthonos foglalkozás • a napközi otthon; • a tanulószoba; • a felzárkóztató foglalkozások; • a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai; • problémafeltáró egyéni megbeszélések; • a családlátogatások, fogadóórák, szülői házzal folyamatos, aktív kapcsolattartás (közösség ünnepei); • a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; • tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, sportkörök 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: Minden gyerek valamiben tehetséges. Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit. Gyakorlatunkban a frontális munka mellett differenciált, kiscsoportos és egyéni foglalkozások alkalmával lehetőség nyílik az egyéni képességek megismerésére és kibontakoztatására. A szaktárgyi tanulmányok terén ezt külön feladatok: gyűjtőmunka, egy-egy téma önálló feldolgozása, szakkörök, házi-, kerületi-, fővárosi- és országos tantárgyi versenyek biztosítják. Fontos a tanulók felkészítése, ösztönzése, bíztatása, előmenetelének figyelemmel kísérése. Segítjük a középiskolai beiskolázásnál a megfelelő iskolatípus megtalálását.

35

• • • • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; a iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése.

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • • • • • •

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a problémák okait, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek . d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: 36

• • • • • • •

nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, a rendőrséggel.

e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • • • • • • • • • • • • • • • •

a felzárkóztató foglalkozások, képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, a tehetséggondozó foglalkozások, az esélyegyenlőség megteremtése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: • • • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; az iskolaotthon, a napközi otthon; a tanulószoba; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés. az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése.

37

7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: • • • • • • • • • • • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, a felzárkóztató és az egyéni foglalkozások; iskolaotthon, a napközi otthon; a tanulószoba; a diákétkeztetés; a felzárkóztató és az egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

38

VII.

A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A

PEDAGÓGUSOK

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

• •

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: • •

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása     

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

39

 a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. b) Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 6. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

40

VIII.

AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSSEL FELADATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE

ÖSSZEFÜGGŐ

Az egészségnevelés célja Az iskolai egészségnevelés célja, a testi és lelki egészség kialakítása, hogy az élet minden területén már gyermekkorban kialakítsa, illetve folyamatosan erősítse a saját szellemi, fizikai állapotáért felelősséget vállaló, tudatos életvitelre berendezkedő állampolgári magatartást. Az egészségnevelés során a tanulót olyan gyakorlati tudáshoz és képességekhez kell segíteni, amelyek használatával saját egészségének megőrzésén túl egy biztos és egészséges külső világ megteremtését célzó értelmes döntéseket tud hozni. Az iskolai egészségneveléssel kapcsolatos feladatok meghatározása a) Az iskolai épületek, berendezési tárgyak, játszóudvarok, biztonsági eszközök átalakításával, az iskolai étkezés (konyha, büfé) megszervezésével egészségfejlesztésre alkalmas munka- és tanulási környezetet kell teremteni. (Osztálytermek, tanári és tanulói helyiségek, folyosók, külső terek, utak, egyéb létesítmények kialakítása; világítás, szellőzés, klíma, fűtés, energiaellátás, élelmiszertárolás és –melegítés, takarítás, szemétszállítás, karbantartás optimalizálása; játékhoz vagy barkácsoláshoz szükséges anyagok biztosítása óraközi szünetekben vagy tanítás után stb.) b) Az iskolai egészségnevelési célok megvalósítása érdekében a tanulók aktív közreműködésére építő, egységes (iskolai és iskolán kívüli fejlesztésre vonatkozó) egészségnevelési programot kell készíteni. c) Az egészséges életmódra szoktatáshoz mind a tanuló és családja, mind az iskolai közösség számára az élet minden területére kiterjedő, reális és elfogadható alternatívákat kell nyújtani. d) Az egyén egészségének és az iskolai közösség biztonságának növelése érdekében világos, a megvalósítás módját is megjelölő célokat kell megfogalmazni. e) Minden tanulónak meg kell tanulnia élni saját fizikai, lelki és szociális lehetőségeivel. f) Az országos egészségfejlesztési célokat az iskola, szülők, egészségügyi szakemberek (gyermekorvos, iskolaorvos, védőnő, pszichológus stb.) és az önkormányzat együttműködésével kell megvalósítani. Iskolai egészségmegőrző program 1. Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítésnek az élet minden területét fel kell ölelnie: • egészséges táplálkozás, • egészségtudatos testápolási szokások, • rendszeres testmozgás, • lelki egészség, harmonikus életvitel, • függőségre vezető szokások (kávé, cigaretta, alkohol, drog) kerülése, • emberi kapcsolatok ápolása (konfliktuskezelés és kommunikáció), • átgondolt szexuális magatartás, • családi életre nevelés, • szándékos és véletlen balesetek megelőzése.

41

Az egészséges életmódnak – az iskolai nevelésben is megjelenő – legfontosabb elemeit, elérendő céljait, a szükségletté válásához nélkülözhetetlen személyes attitűdöt, illetve társadalmi-gazdasági feltételeket legszemléletesebben az alábbi ábrán foglalhatjuk össze:

Mozgásra ösztönző környezet Sportolási lehetőségek Tevékenységek szervezése Mozgáskultúra Mozgás

Testápolás

Felelősség Önismeret Mérséklet Rendszeresség

Biztos anyagi háttér Megfelelő életkörülmények Higiénés szokások javulása Testápolási kultúra

Egészséges ételválaszték Kiegyensúlyozott étkezés Ételek és italok minősége Étkezési kultúra Táplálkozás

Lazítás Arányos terhelés Helyes stressz-kezelés Közösségi támogatás Szabadidős kultúra

2. Az iskolai egészségfejlesztés eredményességében és a tanulók egészségtudatának megszilárdításában fontos szerepet játszik az - iskolai és iskolán kívüli nevelés, prevenció, - nemekhez igazított pedagógia, - pozitív énkép kialakítása, - egészséges életstílus-modell megteremtése, - hatékony kommunikáció (empátia, tolerancia), demokratikus környezet, - „élni tudás” elvének érvényesítése, - konfliktuskezelési, illetve tanulás-módszertani ismeretek megléte, - felnőttek példamutatása, - kortárs oktatók bevonása 3. Az iskolai egészségfejlesztés történhet • osztályfőnöki, környezetismeret, biológia, kémia, ill. testnevelés órán történő egészségnevelés, • alkalmi esemény (sportnap, akció, egészségnap, egészséghét), • önfejlesztő tréningek, • kiscsoportos megbeszélések, • rendszeresen ismétlődő foglalkozás vagy verseny, • mindennapos sporttevékenység, testnevelés óra, • sportkör, szakkör, klubfoglalkozás vagy • egyéb lehetőségek (előadás, bemutató, filmvetítés, verseny) keretei között. A mindennapos testnevelés megvalósítása A testnevelés órák mellett egyre nagyobb szükség van a tanulók inaktivitását kiegyenlítő, a napi rendszeres testmozgás megvalósítását szolgáló helyi kezdeményezésekre, mint pl. iskolai szünetekben szervezett játékokra, délutáni egyéni és csapatversenyekre, labdajátékokra, tömegsportra, úszás- és tánctanfolyamokra, iskolai sportköri foglalkozásokra, népi játékokra stb. A mindennapos testnevelés keretében tartott foglalkozásokat a nevelési programban részletesen meg kell határozni. Ennek során a következő kérdésekre kell választ adni: 42

melyik korcsoportnak, ill. osztálynak, milyen foglalkozást, mikor, hol, kinek a felügyelete alatt stb.

4. Az egészségfejlesztés folyamatának lépcsői (a ráhangolás, megrendezés, felvilágosítás, irányítás, modellteremtés, környezetalakítás, értékelés, beépülés szakaszai) az egészségnevelés órán kívül

6-10 éves korig: Az önellátással kapcsolatos aktuális feladatok osztályfőnöki, testnevelési, környezetismereti órán: pl. évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés, rendszeres és alapos tisztálkodás, testnevelés óra utáni mosdás, egészséges és kulturált étkezés (az étkező szünetek rendje) A testi felépítés megerősítése testnevelés órán, edzésen, sportversenyen, szakkörön: pl. a kielégítő alvás és a fizikai aktivitás szerepe, az egészséges, szép test fontosságának felismerése, az erő, gyorsaság, kitartás fejlesztése, a testi készenlét elemeinek megtanítása (bemelegítés) Családi életre nevelés osztályfőnöki, irodalom, idegen nyelv, ének, környezetismeret órán: pl. másokról való gondoskodás, egymás kiszolgálása szerepjátékok formájában, empatikus készségek fejlesztése (idősek, kisgyerekek, betegek ápolása) 11-14 éves korig: A kulturált külső megjelenés összetevőinek tisztázása osztályfőnöki órán, szakkörön stb.: pl. az egészséges testápolás fontossága és a felesleges kozmetikumok használata, az egészséges táplálkozás szerepe a pubertás korban (háztartási ismeretek tantárgy keretében), a fogyókúra veszélyeinek tudatosítása (biológia és kémia órán) A testi átalakulásra való felkészülés (osztályfőnöki, természetismeret, biológia és kémia órán): pl. ritmus és mozgáskultúra fejlesztése (tánc, torna, akrobatikus elemek), fizikai állóképesség, erőnlét továbbfejlesztése (fizikai megterheléssel járó sporttevékenység), a szexuális érés okozta változások tudatosítása (osztályfőnöki, biológia órán, felvilágosításon), Segítségnyújtási képességek fejlesztése (osztályfőnöki, biológia órán, vöröskeresztes tanfolyamon): pl. a rosszullét vagy baleset miatti elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek megtanulása, az egyszerűbb betegségek felismerése és a laikus gyógyítás alapjai, önismereti feladatok, polgárvédelmi és önmentési képességek fejlesztése

43

5. Tanórán kívüli (óraközi szünetekben vagy tanítás után folyó) egészségnevelő módszerek alkalmazása: játéklehetőségek, fejlesztő eszközök biztosítása, az érzékszervek működésének finomítása, lazítási technikák gyakoroltatása, a helyes légzéstechnika megtanítása, kondicionáló eszközökkel és tevékenységekkel való megismerkedés, mozgáskoordinációs képességek javítása, életvezetési modellek gyűjtése és utánzása, stb.

6. Az egészséges életmódra irányuló kiegészítő tanulói tevékenységek: felkészülés és előadás az egészséges életmódra nevelés egyes témaköreiben, az egészségfejlesztéshez-drogmegelőzéshez kapcsolódó témák és szaktárgyak összekapcsolása, a kortárssegítés módszereinek elsajátítása és gyakorlása, plakátok és versenyfeladatok készítése iskolai rendezvényekhez-vetélkedőkhöz, diákműsorok készítése és újságcikkek írása

44

IX. A KÖRNYEZETI NEVELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

Alapelvek A környezeti nevelés a fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását szolgálja. Fenntartható fejlődés: Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy a jövő nemzedékeinek esélyeit veszélyeztetné. Feltételei: - A Föld életképességének, a fajok sokféleségének megőrzése - Arányos társadalomszerkezeti fejlődés - A természettel harmonizáló gazdaság és társadalom - Az ökológiai morál terjesztése - Az életközösségek tisztelete és védelme - Az egyéni szokások, viszonyulások megváltoztatása - A fejlődés és megőrzés integrálásához szükséges nemzeti, nemzetközi együttműködés kialakítása A környezeti nevelés alappillérei: Természettudományos kompetencia kialakítása Környezettudatos magatartás kialakítása Ökológiai szemlélet A fenntartható környezet-harmonikus életvitel A környezeti nevelésben érvényesülő tendenciák: Lokális tendencia: a helyi környezeti elemeket vonjuk be az ismeretek körébe, a nevelés a helyi adottságokra a diákok hétköznapi tapasztalataira épül, Globális tendencia: rámutatunk a Földünket érintő globális problémákra is, annak megvilágítása, hogy a helyi problémák többségének globális eredete van A környezeti nevelésben érvényesülő megközelítések: Analitikus megközelítés: a környezet elemző vizsgálata Holisztikus megközelítés: a teljesség érzékeltetése A környezeti nevelés helye az iskola életében: Legyen jelen az iskola mindennapjaiban, a személyi és tárgyi környezetben, a kapcsolatokban Legyen az iskolai élet szerves része A környezeti nevelés megvalósulhat az iskolában tanítási órán, tanítási órán kívül, iskolán kívül A nevelési folyamatba be kell vonni a családokat is Ajánlatos kapcsolatokat kialakítani helyi közösségekkel is Néhány tanórán kívüli lehetőség a környezeti nevelésre: Kirándulások, túranapok, táborok Adott témában megfigyelések, kísérletek, kutatómunka

45

Gyűjtemények készítése, iskolakert létrehozása Iskolaújságban környezetvédelmi rovat, környezeti faliújság szerkesztése Szerepjátékok, ökojátékok szervezése Környezetvédelmi szakkör, klub, önképzőkör alakítása Rendezvények (Föld napja, Madarak és fák napja, Környezetvédelmi világnap) Versenyek, vetélkedők A szülők bevonása a környezeti nevelésbe (kirándulások, vitaestek, tanfolyamok, nyílt órák) A környezeti nevelés hat: A tanuló személyiségére, magatartására A közösségre, a viselkedés társas mechanizmusainak kialakítására Célkitűzések Az ökológiai kompetencia megteremtése Az ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet kialakítása Értéktudat formálása, ökológiai morál kifejlesztése A természet törvényeinek megismertetése Embert, természetet, épített környezetet tisztelő szokásrendszer kialakítása, ennek érzelmi, erkölcsi megalapozása, intellektuális hatások, ismeretek általi elmélyítése, működtetése Környezettudatos magatartás kialakítása Az egyéni életprogram megvalósítása a társakkal együttműködve, a természettel harmonizáló gazdaságban, társadalomban, a nemzeti és globális környezeti biztonságot megteremtő politikával. A konfliktusok kezelésére, alternatív, probléma-megoldó gondolkodásra való képesség kifejlesztése Saját magáért, másokért, a környezetért érzett felelősségtudat kialakítása A tenni akarás erősítése, az együttműködési szándék, a kooperációs képesség, az együttérzés és az empátia fejlesztése A természet sokféleségének megismerése, az élet minden formájának tisztelete Annak megértése, hogy a világ összefüggő, összetett élő rendszer, melyben az ember kölcsönhatásban áll a környezetével A globális összefüggések felismertetése A környezeti problémák gazdasági, társadalmi okainak tudatosítása, a saját környezetben való azonosítása Feladatok A fenntartható fejlődéssel összhangban lévő értékeket, beállítódásokat, készségeket, képességeket, rutinokat, viselkedést alakítunk ki, ill. fejlesztünk, megerősítünk. Segítjük saját értékrendjük etikai tudatosságuk kialakítását Egészséges, környezetbarát életvitelre nevelünk Felkészítjük a tanulókat arra, hogy képesek legyenek az önálló cselekvésre, a saját életükkel, ill. környezetükkel kapcsolatos változtatásokra. Törekszünk a környezettel kapcsolatos esztétikai érzékenység fokozására Segítjük diákjainkat, hogy megfelelő mennyiségű, pontos információkhoz jussanak a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, és ezeket elemezni, összegezni, általánosítani tudják. A kritikus, rendszerben való gondolkodás képességét fejlesztjük. Megismertetjük az ember szerepét a természet egyensúlyának fenntartásában

46

A döntéshozatal, a problémamegoldás képességeit, a részvétel igényét alakítjuk ki, ill. fejlesztjük. Az önszabályozás, a társas együttműködés, a konfliktuskezelés készségeit erősítjük Kialakítjuk a környezetért érzett felelősségtudatot. Megteremtjük az életen át tartó tanulás igényét

A környezeti nevelés feladatai a tanulók életkora szerint: 6-10 éves kor A természet-, embertisztelő szokásrendszer kialakítása A belső késztetések érzelmi, esztétikai, erkölcsi megalapozása Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése Viselkedési minták bemutatása Környezetismereti órán: a gyerekek kíváncsiságának kielégítése, az érdeklődés felkeltése a természeti jelenségek iránt Magyarórán: az élő környezet iránti kötődés, felelősségérzet erősítése Rajzórán: a természet sokszínűségének, formagazdagságának szemléltetése 11-14 éves kor A szokásrendszer működtetése Rögzítése intellektuális hatásokkal minden műveltségi területen, minden lehetséges alkalommal A különböző tantárgyak környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmainak összekapcsolása, integrálása. Az osztályfőnökök vezetésével az osztályban tanítók összehangolják idevágó feladataikat A környezetelvűség érvényesítése a műveltségi területeken, tantárgyakban: Anyanyelv és irodalom Az írni-olvasni tudás eszköz a műveltség megszerzéséhez Az irodalom segíti külső és belső világunk összehangolását, egészként való rész-voltunk átélését A táj ábrázolása az irodalomban Írók és környezetük bemutatása Idegen nyelv Segíti más kultúrák megismerését, megértését. Gördülékenyebbé teszi a globális problémák megoldására irányuló nemzetközi együttműködést. Matematika Integrált gondolkodásra nevel, ami a környezet egységének megértéséhez elengedhetetlenül fontos. Informatika

47

A környezetvizsgálati adatok értékelésére, környezeti folyamatok modellezésére is felkészít, fejleszti a digitális kompetenciát. Ember és társadalom A természettel harmonikus társadalom megvalósítására, a természettisztelő cselekvési kultúrára, az ember-természet történeti viszony hatásainak kiszámítására, környezettudatos magatartásra készít fel. Pozitív környezeti jövőképet munkál ki. Az emberismeret felkészít önmagunk lehetőségeinek és korlátainak számbavételére, egyszeri és megismételhetetlen lényegünk megélésére, megbecsülésére, környezettudatos állampolgári magatartásra. Lehetőségünk van megbeszélni a következő témákat: Az ember beavatkozása a teremtésbe Felelősség az utódainkért Az állat az ember társa Ember és természet A szépség, a harmónia felfedeztetése, a természet megfigyeltetése, megismertetése A természet törvényeinek, az ökológiai alapelveknek, a fajok sokszínűségének, az ökológiai rendszereknek, a természet körforgásának megismertetése Az emberi beavatkozás a természetbe, és ennek következményei A mesterséges és természetes eredetű anyagok minősége, különbségeik Az energia előállításának különböző módszerei Földünk és környezetünk A természet, környezet, ember egységének, egymástól való függésének, egymásra való hatásának, a természeti és társadalmi folyamatok globális voltának, a természeti erőforrások végességének, az ember általi természetátalakító tevékenység korlátainak, a lokalitás jelentőségének és függőségeinek hangsúlyozása. Az éghajat és az időjárás, az éghajlati viszonyok megváltozásából adódó veszélyek megismertetése Más kultúrák bemutatása. A táj tervezése és megművelése Felfedezések helyi természetvédelmi területeken Művészetek Az ideális világ művészi ábrázolása Veszélyeztetett növény-és állatfajták ábrázolása A képzelőerő, az élményképesség kifejlesztésével ez a műveltségi terület segíti a természetes és a mesterséges környezet megismerését, befogadását, az ember környezetében, a természetben betöltött helyének megértését, elfogadását.

Életvitel, gyakorlati ismeretek

48

A munkatevékenységek kapcsán mutatja be, hogy az ember - miközben környezetátalakító igényét és létfeltételeinek megteremtését elégíti ki -, nem lépheti át a környezeti szintek minőségének megváltoztatását. Ebben a műveltségi területben alapozható meg az ember testi, lelki egészsége és fejleszthetők a gazdasági ismeretek, kialakíthatók a vállalkozási képességek. Testnevelés A különböző sportágak ökológiai és egészségügyi hatása A testi egészségre, korrektségre, küzdőképességre nevel Fontos a természetközelség igényének kialakítása

49

X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg azoknak a minimálisan kötelező eszközöknek és felszereléseknek a jegyzékét, amelyekkel iskolánknak rendelkeznie kell. Ennek alapján folyamatosan ellenőrizzük, hogy rendelkezünk-e a szükséges eszközökkel, a hiányok pótlásáról gondoskodunk. Az eszközök és felszerelések felsorolása az 1. számú mellékletben található.

50

B) HELYI TANTERV

51

I. AZ EGYES ÉVFOLYAMON TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAI Műveltségi területek

Tantárgyak 1.n

1.

2.n

2.

3.n

3.

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

7

8

7

8

7

8

Nemzetiségi nyelv és irodalom

Német nemzetiségi nyelv és irodalom

5

Élő idegen nyev Matematika

Angol Matematika

Ember és társadalom

Földünk és környezetünk

Művészetek

Informatika

5

7

8

5

4,5

4,5

5

6.

7.n

7.

8.n

8.

4,5

4,5

3,5

3,5

3,5

3,5

5

5

5

2 4,5

2,5

2 2,5

3

3 3

3

3 3

2

2

2

2

1,5

1,5

1,5

1,5

0,5

0,5

Biológia, egészségtan

1,5

1,5

1,5

1,5

Fizika Kémia

1,5 1,5

1,5 1,5

1,5 1,5

1,5 1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5

4

4

4

4

4

4

4

2 4

6.n

4,5

Történelem Etika Környezetismeret Természetismeret

Ember a természetben

5

Óraszámok 4.n 4. 5.n 5.

1

1

1

1

1

1,5

1,5

2 2

2

2

2

Ének-zene

1

1,5

1

1,5

1

1,5

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1,5

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

Mozgókép-kultúra és médiaismeret Informatika

1

1

1

1

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Technika

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

Testnevelés

3

3

3

3

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 Összesen: 23,0 20,0 23,0 20,0 23,0 20,0 23,5 22,5 25,5 22,5 25,5 22,5 27,0 25,0 27,0 25,0

52

II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. • A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. • A tantárgyi tartalom helyi tantervvel harmonizáljon. • Kézikönyvként, otthoni önálló tanulásra jól használható legyen. • Az egyes évfolyamok tankönyvei építsenek az előző években használt tankönyvekre. • A munkafüzetek, feladatgyűjtemények az adott tankönyv tananyagához szervesen illeszkedjenek, az abban foglalt tananyag gyakoroltatását szolgálják. • A szakmai munkaközösség javasolja. • Azonos beltartalom mellett a kedvezőbb árfekvésűt kell választani. A megfelelő tankönyv ismérvei: • a jól strukturált szerkezet, megfelelő betűtípus, betű méret, • az ismeretátadása érthető, a megfogalmazás nyelvezete az adott életkornak megfelelő, • alkalmas a követelményekben megfogalmazott készségek és képességek fejlesztésére, • az ismeretanyag feldolgozása tevékenykedtető, • a tananyag mennyisége és tartalma megfelel a tanulók életkorának, • a tananyag feltárja a gyakorlati vonatkozásait, segíti a társadalomban és az emberi kapcsolatokban az eligazodást, • a minimum- és a többletkövetelmények elkülönülnek, az alkalmazott kiemelési eljárások megfelelőek

• •

az ábra- és a képanyag igazodik a tananyag tartalmához, és esztétikus külső és belső megjelenítés.

A tankönyvek kiválasztásának elvei Tartalmi szempontok • Szakmailag kifogástalan. • Támogatja a tantervben megfogalmazott célok elérését; szem előtt tartja a tanulók személyiségformálását; hangsúlyt helyez a képességfejlesztésre. • Ötletes és a gyerekek életkorának megfelelő, számukra érdeklődést felkeltő megfogalmazásaival, figyelemfelkeltő fotóival és ábráival hozzájárul a pozitív tanulási motiváció felkeltéséhez és fenntartásához. A kisiskolás korú gyerekek sajátosságainak megfelelően törekszik az életkorból adódó játékszeretet és alkotásvágy kielégítésére. Változatos tevékenységek szervezésére tesz javaslatokat, ezáltal segítséget nyújt a kisgyerekek ingerszükségleteinek kielégítésére. • Olyan útmutatásokat, tanulási feltételeket fogalmaz meg, amelyek jól szolgálják a tanulói fejlesztést. Nem nélkülözi a megértés igényét, ezt önálló tapasztalatszerzéssel, többszörös konkretizációval segíti. A fogalmakat a valóságból absztrahálja. Fontosnak tartja a szimbólumok (szakszavak, kifejezése, jelölések) tartalommal való megtöltését. • Törekszik az új ismeretek integrálására a meglévők közé, biztosítja a strukturált tanulás feltételeit. • Problémafelvetései alkalmat kínálnak az aktív tanulásra, az összefüggések felfedezésére, a tanulókat gondolkodásra készteti. Nyitott feladataival, illetve fordított szövegezésű problémáival többféle gondolkodási műveletet aktivizál. • Gondot fordít arra, hogy a tanulók a bevezetett fogalmakat, eljárásokat új kontextusokban is gyakorolhassák és alkalmazhassák, ezáltal ezek egyre általánosabbá válnak, egyre mélyebbre épülnek, és kapcsolatba kerülnek a már beépült sémákkal. Kellő anyagot kínál a gyakorlás – elmélyítés – alkalmazás – rendszerezés – ismétlés fázisaira. A tananyagot spirálisan bővíti. • Kihasználja a tantárgyi integrációt, bemutatja az egyes tantárgyak más tudományterületekhez való kapcsolódását. Formai szempontok: • Könnyen kezelhető, méretében, megjelenésében (színvilága, ábrái) gyerekközpontú. • Szerkezete átlátható, logikus. A taneszköz kiválasztásánál érdemes előnyben részesíteni az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott taneszközre: • a taneszköz-családokat, • a munkáltató-tevékenykedtető jellegű, ezzel is pozitívan motiváló, • feladatokban gazdag, • az egyéni haladást jól szolgáló, differenciált tanulást-tanítást támogató, • az önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító, • tanultakat rendszerező és jól strukturált, • tipográfiailag jól szerkesztett (pl. ábrák, kiemelések), didaktikailag jól felépített tankönyveket.

54

III. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELVÉTELEI 1, A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott tantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2, A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3, Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. Különlegesen indokolt esetben (betegség, családi problémák) a nevelőtestületnek jogában áll három tárgy sikertelen teljesítése esetén is az osztályozó vizsgára bocsátást engedélyezni. 4, Első évfolyamon a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

5, A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi értékelés megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; • magántanuló volt. 6, A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tananyagrészekből az értékelés és a minősítés alól. 7, A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, nemzetiségi nyelv és irodalom. 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, idegen nyelv, történelem, matematika, természetismeret, nemzetiségi nyelv és irodalom. 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, idegen nyelv, nemzetiségi nyelv és irodalom történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz.

55

IV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 1, Iskolánk a beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2, Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 3, Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); • a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); • a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatát; • szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4, A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: • a tanuló anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; • az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5, A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül meg kell ismételni. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 6, Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7, Ha a körzeten kívül tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2-8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesíteni kell.

56

V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az értékelés, minősítés alapja a tanuló folyamatos megfigyelése. Ez a nevelési területekre, az oktatásra egyaránt vonatkozik. Szükségszerű tájékozódni arról, hogy a tanulók hogyan teljesítették a kitűzött célokat, feladatokat. Reális képet akkor tudunk alkotni, ha minél több információt gyűjtünk, amely elősegíti a jó döntések meghozatalát. Folyamatában kell ismernünk a nevelési tevékenységet. Az ellenőrzés során látjuk az eredményeket, az esetleges eredménytelenséget, látjuk, kit kell segíteni, ösztönözni, hogyan kell jobban motiválni, javításra késztetni. Az ellenőrzés során a teljesítmény megítélésében viszonyítási alapként mindig valamilyen normát használunk, ahhoz hasonlítjuk a konkrét tényeket. Az iskolai munkában a tanulók fejlődése, teljesítménye a mérés meghatározója. 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésnél: • az 1-4. évfolyamon az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban ellenőrzik; • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: • az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, • a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta.

57

6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következő szerint történik: • Az első évfolyamon minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. • A második évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk, év végén osztályzattal minősítünk. • A 3-8. évfolyamon a tanulók munkáját év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. Az első a tanulók bizonyítványába az kerül bejegyzésre, hogy a tanuló a tantervi követelményeknek megfelelt-e, illetve melyik tantárgyból érdemel dicséretet vagy melyik tantárgyból volt gyenge. Az értékelő lapot a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány mellett kell kiadni. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének elvei, módja A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményekhez, figyelembe véve a tanulók képességeit, fejlődésének irányát. Az értékelésben törekszünk arra, hogy ne a minősítő jelleg kapjon hangsúlyos szerepet, hanem a fejlődési állapotok szintjét, a fejlődés feltételezett irányát mutassa. Nagyobb szerepet kap a folyamatos szöveges értékelés, amelynek lényege, hogy az egyént önmagához méri. Iskolánkban használt értékelési típusok Diagnosztikus A. Időpontja: csoportba sorolás esetén egy-egy szakasz elején. Funkciója: az előzetes készségek és tudás felmérése, a tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztása. B. Időpontja: tanulási problémás esetén a probléma felmerülésekor. Funkciója: az okok meghatározása. Formatív Időpontja: folyamatos az oktatás során. Funkciója: visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a hibák azonosítása a tananyagon belül megoldási módok kialakítása céljából. Summatív Időpontja: a szakasz végén. Funkciója: a tanulók minősítése, kategorizálása. Az 1. évfolyamon folyamatos szóbeli értékelés történik. A nevelők négy alkalommal (negyedévenként) részletes írásbeli tájékoztatást adnak a tanulók fejlődéséről, a tanulásban felmerült problémákról, esetleges tanulási zavarokról a tájékoztató füzeten keresztül. Folyamatos szóbeli értékelés történik a havi fogadóórákon is. Ezeken túl a nevelők élhetnek az egyéni értékelő-szimbólumok rendszerével.

58

Az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyam félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét – az Oktatási Minisztérium által összeállított minta alapján – szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETTT  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A kiemelkedő teljesítményt tantárgyi dicsérettel jutalmazzuk. A „felzárkóztatásra szorul” kifejezés tanulási problémákra hívja fel a figyelmet. A minősítést félévkor a tájékoztató füzeten, év végén, a bizonyítványon keresztül juttatjuk el a szülőkhöz. A 2-8. évfolyamon a tanulók 1 – 5-ig kapnak érdemjegyet, ill. osztályzatot. Ezek kritériumai: • 1 (elégtelen) - A tanuló a tantárgyi minimumot nem teljesíti. • 2 (elégséges) – A tantárgyi minimumot rávezető kérdésekkel, segítséggel eléri. • 3 (közepes) – A tantárgyi minimumot önállóan és kérdésekkel kiegészítve szóban és írásban tudja. • 4 (jó) – Egy-egy anyagrész tantervi követelményét összefüggően tudja. • 5 (jeles) – Az alapkövetelményeknél több ismerettel bír, az órán elhangzott ismeretekkel kiegészítve önállóan, rendszerezve, összefüggésekkel együtt tudja és alkalmazza az ismeretanyagot. A havi érdemjegyek számát a heti óraszám 50 %-ában állapítottuk meg. A tantárgy jellegétől függően törekszünk a szóbeli feleletek arányát előtérbe helyezni. Félévenként minden tanulónak legalább 1 alkalommal szóban kell számot adni tudásáról. A diagnosztizáló méréseket az előzőekben felsoroltak szerint végezzük, százalékosan értékeljük, érdemjeggyel azonban nem. Év elején, félévkor és év végén felméréseket végzünk, valamint a témákat egy nagydolgozattal zárjuk. Az egységesség érdekében az alábbiak szerint értékeljük: • Elégtelen 0 - 30 % • Elégséges 30 - 50 % • Közepes 51 - 75 % • Jó 76 - 90 % • Jeles 91- 100 % Ha a tanuló 30 % alatt teljesít, a felmérést megismételheti. Ekkor mindkét érdemjegy beírásra kerül. A szóbeli számonkérés egész évben folyamatos. Ezzel biztosítjuk a rendszeres felkészülést, visszajelzést kapunk a megértés szintjéről, az új fogalmak, ismeretek megértésének mélységéről, alkalmazási szintjéről. Gyakoroltatjuk azok mindennapi használatát

59

A tanulók önálló írásbeli munkáját és házi feladatait rendszeresen javítjuk, javíttatjuk az egységesen kialakított javítási kódok alkalmazásával. Figyelmet fordítunk arra, hogy a tanulóknak biztosítsuk az állandó javítási lehetőséget. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesíteni kell. A naplóba és az ellenőrzőbe beírt érdemjegyeknek egyeznie kell! Az ellenőrző beírásait az osztályfőnök havonta ellenőrzi, a hiányosságokat pótoltatja. Félévkor az osztályzatok az ellenőrző könyvbe, év végén a bizonyítványba kerülnek beírásra. A nemzetiségi osztályok bizonyítványait két – magyar és német – nyelven kell kiállítani. A 2-8. évfolyamon a következő tantárgyakból osztályozunk: 2-4. évfolyam végén: • magyar nyelv • magyar irodalom • német nemzetiségi nyelv (német nemzetiségi osztály) • német nemzetiségi irodalom (német nemzetiségi osztály) • élő idegen nyelv (angol, német) (4. évfolyam) • matematika • környezetismeret 5. évfolyam: • magyar nyelv • magyar irodalom • német nemzetiségi nyelv (német nemzetiségi osztály) • német nemzetiségi irodalom (német nemzetiségi osztály) • élő idegen nyelv (angol, német) • matematika • történelem • természetismeret 6. évfolyam: • magyar nyelv • magyar irodalom • német nemzetiségi nyelv (német nemzetiségi osztály) • német nemzetiségi irodalom (német nemzetiségi osztály) • élő idegen nyelv (angol, német) • matematika • történelem • természetismeret

60

7. évfolyam: • magyar nyelv • magyar irodalom • történelem • német nemzetiségi nyelv (német nemzetiségi osztály) • német nemzetiségi irodalom (német nemzetiségi osztály) • élő idegen nyelv (angol, német) • matematika • fizika • kémia • biológia • földrajz 8. évfolyam: • magyar nyelv • magyar irodalom • történelem és állampolgári ismeretek • német nemzetiségi nyelv (német nemzetiségi osztály) • német nemzetiségi irodalom (német nemzetiségi osztály) • élő idegen nyelv (német, angol) • matematika • fizika • kémia • biológia • földrajz A belépő tantárgyakat csak év végén osztályozzuk. Félévkor szöveges értékelést adunk az alábbiak szerint, amely érdemjegyre átváltható: • • • • •

nem felelt meg gyenge megfelelt jól megfelelt példásan megfelelt

1 2 3 4 5

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Belépő tárgyak: 5. évfolyam: történelem, 7. évolyam: biológia, földrajz, kémia, fizika . Érdemjegy egész évben adható tájékoztató jelleggel, ezek be is kerülhetnek a naplóba és az ellenőrzőbe is. Év végén osztályzattal értékelünk.

61

A következő tantárgyakat 2 – 8. évfolyamon félévkor és év végén is szövegesen értékeljük a fent leírtak szerint: • német nemzetiségi hagyományőrzés, • ének, • technika, • rajz, • testnevelés, • számítástechnika. Ezekből a tantárgyakból is adható érdemjegy tájékoztató jelleggel egész tanév folyamán. Szöveges értékelés az alábbiak alapján érdemjegyre átváltható: • nem felelt meg 1 elégtelen • gyenge 2 elégséges • megfelelt 3 közepes • jól megfelelt 4 jó • példásan megfelelt 5 jeles A szöveges értékeléshez a követelmények az egyes tantárgyaknál kerülnek kidolgozásra. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének elvei, módja A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésénél mind a 8 évfolyamon a • példás (5) • jó (4) • változó (3) • rossz, ill. hanyag (2) érdemjegyeket és osztályzatokat használjuk. 1-4. évfolyamokon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztálytanító szövegesen értékeli, és a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül értesíti. Az 5 – 8. évfolyamokon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli, az osztálynaplóba beírja, és a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesíti az érdemjegyről, amit a szülő aláírásával tudomásul vesz. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az osztályban tanítók véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi osztályzatot az ellenőrző könyvbe, az év végit a bizonyítványba szövegesen be kell jegyezni. A tanulók magatartását és szorgalmát a pedagógiai program alapján kialakított házirend, a gyakorlati életben elvárt és teljesített normák alapján értékeljük. Magatartás Példás magatartást tanúsít az a tanuló: • akinek magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból • aki kerüli a durvaságot, szeretettel közelít társai felé • aki tiszteli és elismeri mások értékeit • aki életkorának szintjén képes tudatosan értékelni a család, a szülőföld, a nemzetisége iránti elkötelezettséget

62

• • • • • • •

aki nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket aki jóindulattal segíti társait, aki tudásával, a közösségben elért helyzetével nem él vissza aki képes kultúráltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében aki szívesen vállal munkát osztálya, közössége érdekében, aki öregbíti iskolája hírnevét aki ügyel környezete rendjére, tisztaságára aki szándékosan nem okoz kárt aki betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét

Jó az a tanuló • akinek cselekedeteit a jóra való hajlam irányítja, • igyekszik elkerülni a durvaságot • szereti társait, elismeri mások sikereit • tiszteli a felnőtteket, társait • trágár, durva kifejezéseket nem használ • feladatait becsülettel végzi, a közösségért vállalt munkára ritkán vállalkozik • ügyel környezete rendjére, megjelenése, ruházata nem kihívó • ismeri és betartja az iskola házirendjét, az életkorának megfelelő illemszabályokat Változó magatartású az a tanuló • aki cselekedetei következményeit nem képes felmérni, így gyakran vét a házirend ellen, de kellő motiváltsággal képes a viselkedés normáinak a betartására • játékban, közösségi munkájában gyakran durva • társaival nem mindig van jó viszonyban, közeli barátaival viszont megértő, segítőkész • az órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnkét mással foglalkozik • a közösségért nem vállal munkát • környezete rendjéért semmit sem tesz • sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg • a viselkedési szabályokat csak úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá Rossz a magatartása annak a tanulónak • aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és az illedelmes viselkedés szabályait • aki szereti, ha társai félnek tőle • aki visszaél fizikai fölényével, különöse, ha nála gyengébbel kerül szembe • aki gyakran bosszantja társait, tanárait • aki a tanítási órát szándékosan zavarja, akadályozza • aki nem becsüli közössége értékeit • aki szándékosan rongálja környezetét Szorgalom Példás szorgalmú az a diák, aki: • képességeihez mérten szorgalmas • a tanulási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik • szívesen olvas szakirodalmat • aktív önművelődéssel fejleszti tudását, fejleszti adottságait

63

• • • •

szívesen, aktívan részt vesz a tanulmányaihoz kapcsolódó, tanórán kívüli programokban, akár szervezőként is ha alkalom adódik, jól felkészülve, versenyeken öregbíti iskolája hírnevét jó eredmények elérésére törekszik taneszközei tiszták, rendesek, és azokat a tanítási órákra mindig elhozza

Jó a szorgalma annak a diáknak, aki • a képességeihez mérten általában szorgalmas • a tanórákra rendszeresen felkészül, s azokon aktívan részt vesz • felszerelése általában hiánytalan • a házi feladatot rendszeresen elvégzi, esetleges hiányzás esetén pótolja • szívesen olvas szakirodalmat, s érdeklődési körén belül aktív önművelődéssel fejleszti tudását • a tanulmányaihoz kapcsolódó, tanórán kívüli programokban szívesen részt vesz • önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti • taneszközei tiszták, rendezettek Változó a szorgalma annak, aki • nem teljesíti kötelességeit mindig képességei szerint • munkájában, feladatvégzésében felületes • felszerelése gyakran hiányos • a házi feladatot gyakran nem készíti el • nem törődik önművelődéssel • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik Hanyag az a tanuló, aki • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében • az előírt követelményeknek nem, vagy csak minimális szinten felel meg • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen • feladatait többnyire nem végzi el • felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek • A tanuláshoz nyújtott segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül • félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen A magatartás és szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte/megsértése szükséges.

64

VI. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A Közoktatási Törvény 41. §-ának 5. bekezdése, értelmében: „A nevelési, oktatási intézményeknek gondoskodnia kell …, az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről.” A tanulók fizikai állapotának mérése nem cél, hanem eszköz az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tervszerű, tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. Fő célja: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorúak körében. A tanulók fizikai állapotának mérésével szemben támasztott legfőbb kritériumok 1. Megbízhatónak kell lennie, valóban az egészség szempontjából leglényegesebb faktorokat mérje. 2. Egyszerű legyen – a próba helyes technikai végrehajtása különösebb előképzettséget ne igényeljen. 3. Könnyen használható, objektív mérési, értékelési és minősítési rendszer tartozzon hozzá. 4. A gyakorlati életben jól alkalmazható és minél olcsóbb legyen. 5. Adjon módot összehasonlításra – standardhoz, vagy mások által mért – a nemzetközi és hazai vonatkozású eredmények alapján. Elsődleges fontosságú tesztek: • az aerob fittség mérése, • a vázizomzat fittségének a mérése, • antropometriai paraméterek mérése, • egyéni vonatkozású éeletviteli szokások feltérképezése. A tanulók fizikai állapotát évente kétszer – őszi, tavaszi időszak – a testnevelés órák keretében vizsgáljuk.

65

VII.

A MINDENNAPI FOGLALKOZÁSOK, FOGLALKOZÁSAI

TESTEDZÉS CÉLJÁT AZ ISKOLAI

SZOLGÁLÓ SPORTKÖR

1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 2,5-3 számú tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. 2. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében szervezzük meg. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. 3. Az iskolai diáksportkör önkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár, ISK vezetője segíti. 4. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben és tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, a szintén ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányítása alatt működtetjük. 5. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, téli időszakban a tornaterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 5 napján 15 óra és 18 óra között a tanulók számára nyitva legyen. 6. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. 7. A szülők és gyerekek igényei szerint az ISK keretei között működő sportkörökön kívül egyéb sportfoglalkozások is szervezhetők, melyekre részvételi díjat kell fizetni. Amennyiben az iskola tanulóinak igényét elégíti ki a sportfoglalkozás, úgy a helyiséget térítésmentesen biztosítjuk.

66

VIII. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI Az írásbeli ellenőrzés eredménye a tanulók tudásának rögzített dokumentuma. A tanuló tudásáról nem mindig nyújt valóságos képet, ezért a szóbeli és írásbeli számonkérésnek egyensúlyban kell lennie egymással. Az írásbeli számonkérés fajtái: Év eleji felmérő dolgozat Célja a tanulók tudásszintjének megállapítása. Nem osztályozzuk, csak szövegesen, százalékosan értékeljük Témazáró dolgozat Az egyes tantárgyi témák összefoglalása után kerül rá sor. A nevelő a tanulókat a megírás előtt minimum 3 nappal előbb tájékoztatja. Egy napon kettőnél több témazáró dolgozat nem írhatnak a tanulók. A témazáró dolgozatok számát az egyes tantárgyak követelményeinél határozzuk meg.

67

IX. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történő felkészülés az önálló munkavégzés erősítését, a gyakorlást, a tananyag megerősítését szolgálja. A szóbeli és írásbeli házi feladatok, gyűjtőmunkák mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a következőket: • a feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet, •

vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot,

•

a feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek,

•

kerüljük a nagy mennyiségű, mechanikus munkavégzést igénylő házi feladatokat.

Az írásbeli házi feladatokat a következő órán közösen, vagy egyénileg mindig ellenőrizzük, a hibákat javíttatjuk. Az alsós iskolaotthonos osztályokban „az önálló munka” veszi át a házi feladat szerepét, amelyet a tanítók felügyeletével és segítségével az iskolában oldanak meg a tanulók. Differenciált formában, szükség esetén otthoni gyakorlásra feladatokat biztosítunk. A felsős tanulószobai illetve napközis foglalkozás ideje alatt megfelelő szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A foglalkozásokat vezető pedagógus ellenőrzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenőrzi, segíti a szóbeli tanulást. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék. Ehhez a nyugodt, tanulást segítő légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. Hétvége előtt, péntekről hétfőre, kevesebb házi feladatot adjunk, legyen idő a pihenésre és kikapcsolódásra. Az őszi, téli, tavaszi szünet a kikapcsolódást szolgálja, erre az időszakra csak szorgalmi feladat adható. Az írásbeli és szóbeli házi feladatok elvégzésének együttes ideje az átlagos képességű tanulók számára 1-2. évfolyamon 30-40 percnél, 3-4. évfolyamon 45-60 percnél, 5-8. évfolyamon 60-90 percnél nem lehet több.

68

X. A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG A nemzeti, etnikai kisebbségséghez nem tartozó tanulók részére alapvetően integrált oktatást biztosítunk. A tantárgyi keretek között megjelenő etnikai kisebbség kultúrájának, képzőművészetének, zenei világának, népviseletének és életmódjának megismerése nem elkülönítetten, hanem az évfolyamok tantervi követelményeiben beépítve, az egyes témakörök részterületeiként megjelennek, és azok a Magyarországon élő többi népcsoporttal együtt tárgyalásra kerülnek. A településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését az alábbi tevékenységek szolgálják: - tanórák - osztályfőnöki órák - tanórán kívüli tevékenységek: szakkörök, hagyományőrző rendezvények, kiállítások szervezése, rendezése, szabadidős tevékenységek, táborozások, színház- és múzeumlátogatás, hangverseny látogatás, iskolai fellépések.

A tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőség nyílik a toleranciára való nevelésre, a másság megismerésére, tiszteletben tartására.

69

XI.

KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉSSEL, A TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉSSEL, AZ ÁLDOZATTÁ VÁLÁSSAL, AZ ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELŐ TECHNIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ISMERETEK

Közlekedésre nevelés az iskola egyik kiemelten kezelendő feladatai közé tartozik. Napjainkban a felgyorsult életritmus és a megnövekedett autópark, valamint a biztonságos közlekedés feltételeinek hiánya (járdák, átkelőhelyek, lámpás kereszteződések, utak minősége, türelmetlen, agresszív magatartás, szabályok figyelmen kívül hagyása) mind fokozzák a baleset lehetőségét. Alapvető közlekedési szokásokat kell kialakítanunk tanulóinkban, hiszen többségüket a környező utcákból is autóval szállítják az iskolába, így még az önálló gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályaival sincsenek tisztában. További veszélyforrás, hogy a felsős tanulók körében egyre népszerűbbé válik a robogó és elektromos roller használata. Ugyanúgy, mint az élet más területén, a közlekedésben is fel kell készíteni diákjainkat arra, hogy a közlekedés szabályait megtanulva és betartva, toleráns magatartást tanúsítva, érezhetik magukat biztonságban. Ennek érdekében következetesen törekszünk arra, hogy kialakítsuk tanulóinkban a megfelelő közlekedési morált, valamint felhívjuk figyelmüket arra, hogy ők mivel járulhatnak hozzá a közlekedés biztonságához. Intézményünk a következő formában és területeken kívánja a közlekedésre nevelés feltételeit biztosítani: • • • • • • • • • •

technika és életvitel óra, osztályfőnöki óra, magyar nyelv és irodalom óra, nemzetiségi, ill. idegen nyelv óra, napközis, iskolaotthonos foglalkozások, szabadidős tevékenységek, rendezvények szervezése közlekedési rendőrök bevonásával, közlekedésbiztonsági versenyek és programok, pályázatok, kirándulások.

Az iskolai nevelés alapvető feladata a személyiségfejlesztés. Ez azért is fontos, mert csak az önmagukat hitelesen felvállaló, önismerettel rendelkező gyerekek tudják megállni a helyüket, illetve a bűnmegelőzés, az áldozattá válás így lesz megelőzhető. A mai társadalmunkban az emberek elidegenednek egymástól, erősödnek a deviáns viselkedésformák. Ezt erősítik a médiák tömegtermékei. Értékválság, helytelen önkép kialakítási igény, amely alapját képezi a magatartási devianciáknak. Preferálni kell a konfliktusok erőszakmentes megoldását bemutató: az agresszív magatartást, a sértetté válást kerülő közszolgálati tévéműsorokat. Egyre többször találkozunk oktalan agresszióval, a gyermekekben felgyülemlett, sokáig elfojtott indulattal, keserűséggel, meg nem értéssel, félelemmel. Mindezeket játékos formában önmagunk és környezetünk, saját személyiségünk és társaink megismerésével, kommunikációs készségünk és kapcsolataink karbantartásával, ismereteink és érzéseink gazdagításával sajátítjuk el. Az önismereti csoportmunka során a személyiségfejlesztéskor alapvető, hogy konfliktuskezelő technikákat is elsajátíttatunk a gyerekekkel, mert e nélkül a tanár és diák, valamint a diák és diák között nem jöhet létre őszinte kommunikáció. Szükséges 70

azért is, mert csak ebben a formában előzhető meg, csökkenthető az oktalan agresszió is. Az iskolai nevelő- és oktatómunkában fokozzuk az alapvető etikai ismeretek elsajátítását. Az iskolai programunk átfogja a személyiségfejlesztést, de ki kell emelni, hogy mely területeken domináns: - osztályfőnöki óra, - drámaóra, - életvezetés és életvitel óra, - biológia és egészségtan óra, - magyar irodalom óra, - történelem és állampolgári ismeretek, - szabadidős programok szervezése, - etika óra, - művészeti óra. A gyermekvédelem kiemelten foglalkozik a gyermekeket érintő bűnmegelőzési programmal. Ennek érdekében az iskolai és gyermekjóléti szolgálat közösen végzi: - gyermekek felügyeletét, - alkohol és drogfogyasztás elleni programok megszervezését, - a veszélyeztetettség kezelését a gyermekvédelmi gondoskodás eszközeivel, - segítségnyújtást mediációs programok segítségével, - iskolai pszichológus foglalkoztatását.

71

XII. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS A nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyamos bevezetése, gyakorlatban való megszervezése után elemeztük az eredményeket. Összegezve az eredményeket úgy döntöttünk, hogy élve a közoktatási törvény módosítása által adott lehetőséggel (2010. LXXI. törvény), a nem szakrendszerű oktatást az 5-6. évfolyamon a 2011-2012-es tanévtől, felmenő rendszerben, megszüntetjük. A felmenő rendszerben történő megszüntetés folyamata • A 2010-2011-es tanévben az 5-6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás folyik heti 5 órában. • Átmeneti évben, a 2011-2012-es tanévben csak a 6. évfolyamon folytatjuk a nem szakrendszerű oktatást heti 5 órában. • 2012-2013-as tanévtől a nem szakrendszerű oktatás a felső tagozaton megszűnik. Ennek folyamán az óratervi órák száma a következőképpen alakulnak: 2011-2012. tanév 5. évfolyam magyar nyelv és irodalom matematika természetismeret történelem

heti 4,5 óra heti 4,5 óra heti 2 óra heti 2 óra

6.évfolyamon magyar nyelv és irodalom matematika természetismeret történelem nem szakrendszerű okt.

heti 2,5 óra heti 2,5 óra heti 1,5óra heti 1,5 óra heti 5 óra

2012-2013. tanév 6.évfolyam magyar nyelv és irodalom matematika természetismeret történelem

heti 4,5 óra heti 4,5 óra heti 2 óra heti 2 óra

A nem szakrendszerű oktatás megszüntetésénél ügyelnünk kell arra, hogy nem maradhat el: • a kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése, • a jobb képességű tanulók és a lemaradók folyamatos differenciált foglalkoztatása. Ennek módjai: • a kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése minden tanítási órán, • differenciált óraszervezés, • korrepetálások, tehetséggondozó foglalkozások, • fejlesztő pedagógusok foglalkozásain egyéni fejlesztés, • tanulmányi versenyek.

72

XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. A Pedagógiai program módosításának módja: "Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be." (51.§. 1) A pedagógiai program (tantárgyi programok és a helyi tanterv kivételével) csak a nevelőtestületi határozattal és írásban módosítható. A módosítás tényszerű felsorolása mellett csatolni kell a rövid indoklását is. A módosítási javaslatot az igazgató terjeszti elő a munkaközösség-vezetők jóváhagyása után. A módosítás lehetséges indokai: • A törvényi előírások változása • Az iskolafenntartó írásbeli kérelme • Az iskolaszék írásbeli kérelme • A diákönkormányzat írásbeli kérelme • A munkaközösségek írásbeli kérelme A tárgyi programok, helyi tantervek módosítása az érintett munkaközösség határozatával történik. Amennyiben a módosítás a pedagógiai program egyéb fejezeteit változatlanul hagyja, a munkaközösség-vezetőnek ezt a módosítást az igazgató elé kell terjesztenie (pl. éves munkaterv formájában). A változtatás akkor emelkedik érvényerőre, ha a munkaközösségvezető azt írásban is rögzítetten csatolja a régi program mellé, a változtatás mellett feltüntetetve az indoklást is. 2. A pedagógiai program felülvizsgálata: A pedagógiai program megvalósulását az iskolavezetés évente értékeli a nevelőtestülettel. A belső döntéssel nem megvalósítható változtatásokra javaslatot tesz az iskolafenntartó felé. A tárgyi programokban, a helyi tantervben foglaltak megvalósulását a munkaközösségek évente értékelik. Az iskolaszék és a diákönkormányzat évente vizsgálja a pedagógiai programban foglaltak megvalósulását. Lényeges megállapításaikat, javaslataikat írásban eljuttatják az iskolavezetéshez. 3. A pedagógiai program nyilvánossá tétele Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példány megtalálható: • Az iskola fenntartójánál, • Az iskola irattárában, • Az iskola könyvtárában, • Az iskola nevelői szobájában, • Az iskola igazgatójánál, • Az iskola igazgatóhelyettesénél.

73

1. számú melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelése jegyzéke Magyar nyelv és irodalom (1-4.) Digitális adathordozó (CD-ROM, Internet) 1. A nép és műköltészeti alkotások bemutatására és művészi eszközeiknek tanításához adatbázis (CD-ROM) 2. A magyar történelem nagy alakjait, eseményeit, a tanult korok szokásait, életmódját bemutató adatbázis (CD-ROM) 3. A magyar irodalom klasszikus és kortárs alkotóinak elbeszélései, regényrészletei, versei, azok művészi bemutatásához adatbázis (CD-ROM)

Film és hanghordozó 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

A helyes beszédlégzés és artikuláció tanításához kivetíthető információ-hordozó (videó) A helyes hangsúlyozás és hanglejtés, a szünettartás és a ritmus tanításához hanghordozó A nem verbális eszközök (testbeszéd) tanításához kivetíthető információhordozó (videó) A szöveg- és mondatfonetikai eszközök tanításához információhordozó (videó) A mindennapi élet szituációinak be-mutatásához kivetíthető információhordozó (videó) A család, a családtagok kapcsolatának bemutatására kivetíthető információhordozó (videó) A hangtanításhoz kivetíthető információhordozó A betűalakítást és –kapcsolást bemutató kivetíthető információhordozó (videó) A nép- és műköltészeti alkotások bemutatásához hanghordozó A mondatfajták tanításához hang-hordozó Az összetett mondatok helyes tagolásának és hangsúlyozásának bemutatásához hanghordozó

Oktatótábla, fólia, kivetíthető, sokszorosítható kép/képsor (CD-ROM, dia) 1. Az ábécé betűi (nyomtatott, írott, kis és nagybetűk) 2. A vonalrendszerben való tájékozódást segítő nyomtatott eszköz 3. Az olvasható, tetszetős és rendezett írást, az írásmű gazdaságos elhelyezését bemutató kivetíthető információhordozó (dia) 4. A vonalközváltást segítő nyomtatott és kivetíthető manipulációs esz-köz (dia, fólia) 5. A mindennapi élet szituációit ábrázoló eseményképek a szituációs játékokhoz (nyomtatott kép/dia) 6. Különböző kommunikációs helyzeteket ábrázoló kép/fotó a szóbeli szövegalkotás gyakorlásához (nyomtatott kép /dia) 7. Eseményképek szógyűjtéshez, mondatalkotáshoz (kép/dia) 8. Olvasólapok az összeolvasás gyakorlásához és az olvasási készség fejlesztéséhez (nyomtatott forma és fólia) 9. Az olvasott mesékhez nyomtatott képek, képsorok 10. A mesék eseménymozzanatait ábrázoló képsorok az eseménysor összeállításához (nyomtatott képek/dia) 11. A szófajok és helyesírásuk 12. A mondatfajták (oktatótábla) 13. Olvasólapok az olvasási és a helyesírási készség fejlesztéséhez nyomtatott és kivetíthető formában (fólia) 14. Az ábécé betűi (nyomtatott, írott, kis-és nagybetűk, magánhangzók, mássalhangzók, szótagolás, elválasztás, j és ly a szavakban, a szavak szerkezete: tő és toldalék)

74

15. A szóbeli és írásbeli szövegalkotásra alkalmas információhordozó: eseményképek, képsorok (kép, dia) 16. Nyomtatott, kivetíthető anyag az írásbeli szövegalkotás műfaji és szerkesztési ismereteinek a tanításához (dia, fólia) 17. A párbeszéd alkotásához nyomtatott és kivetíthető kép/fotó (dia) 18. Történelmi időszalag 19. A négy évfolyam nyelvtani és helyesírási ismereteit összefoglaló, rendszerező oktatótáblák

Nyomtatott eszközök, szótár, szemelvénygyűjtemény, feladatlap, szókártya 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Jelkártyák a helyes beszédlégzés és a tiszta artikuláció tanításához Hívóképek a hangtanításhoz Játékos eszközök a részkészségek alapozásához és fejlesztéséhez Képes betűkártyák Betűkártyák Az összeolvasást segítő eszköz Betű- és íráselemek: - nagyméretű demonstrációs, - puha, hajlítható anyagból (tevékenykedtető) Jelkártyák a helyes beszédlégzés és a tiszta artikuláció tanításához Hívóképek a hangtanításhoz Kártyajáték a szólások és közmondások értelmezéséhez és használatának gyakorlásához A szólásokat és közmondásokat értelmező segédkönyv Különböző szövegfajtákat tartalmazó gyűjtemény a szövegelemző eljárások és a szövegalkotó tevékenység gyakorlására Fogalmazástechnikai gyakorlatokat tartalmazó sokszorosítható feladat-gyűjtemény Hiányos, túlzó vagy rosszul fogalmazott tájékoztató szövegek javításához kiemelhető, sokszorosítható feladatlap Szó- és szóelem kártyák a nyelvtani fogalmak és a helyesírás tanításához (egyalakú szótövek, szóelemek, j és ly, mondatvégi írásjelek) Szó- és szóelem kártyák a tanult szófajok köréből Játékkártyák, nyelvi játékok a négy évfolyam nyelvtani és helyesírási ismereteiből Üres táblázatok a szófajok tanításához és felismerésének gyakorlásához Történelmi időszalag a 10. századtól a 21. századig „Öltöztető baba” Helyesírási szótár Gyermeklexikon Egynyelvű és kétnyelvű szótárak Gyermekenciklopédia A régió helytörténeti anyagából tabló, album összeállítása

75

Magyar nyelv és irodalom (5-8.) Digitális adathordozó (CD-ROM, Internet) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Szólások képes és szöveges magyarázata digitális információhordozón Népdalokat, népmeséket, műmeserészleteket bemutató digitális információhordozó Petőfi életét és életművét bemutató digitális információhordozó Mitológiai, bibliai történeteket feldolgozó digitális információhordozó / film A ritmus, a lírai kifejezésformák Változatosságát bemutató versválogatás digitális információhordozón / hanghordozón Népballadákat bemutató digitális információhordozó / hanghordozó Ismert népballadák variációit bemutató hanghordozó Vörösmarty életét és korát feldolgozó digitális információhordozó Arany János életét és korát feldolgozó digitális adatbázis Klasszikus és modern verseken a lírai kifejezésforma sokféleségét bemutató digitális információhordozó / hanghordozó. 12. Nyelvtani és helyesírási gyakorlatokat feldolgozó digitális információhordozó 13. Arany János verseit, a Toldiból, a Toldi estéjéből vett részleteket tartalmazó digitális információ-hordozó / hanghordozó. 14. Ritmus, párhuzam, ismétlődés a képzőművészetben témakört bemutató digitális információhordozó

Film, dia és hanghordozó 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Mindennapi jeleneteket (szó, hangzás, testbeszéd) feldolgozó film A hangok képzéséről készült ismeretterjesztő film A mondatfonetikai eszközök kommunikációs szerepéről készült film. Ismeretterjesztő film népmese gyűjtésről, mesemondásról A táj és a tájleíró vers kapcsolatát bemutató film és sokszorosítható szöveg Szülő-gyerek, gyerek-gyerek kapcsolatot jelenetekben bemutató film A Pál utcai fiúk című film. A gyerekkort idéző történeteket közlő hanghordozó / film Hétköznapi kommunikációban a beszélő és a hallgató viselkedésének bemutatására alkalmas ismeretterjesztő film A csodaszarvas motívum változatait ismertető film és feldolgozásához feladatlapok A várvédő harcokat, a 16-17. századi Magyarországot bemutató film Az Egri csillagok című film A Lúdas Matyi című film Ismert népballadák variációit bemutató hanghordozó Többféle nyelvváltozatot, kommunikációs stílust bemutató filmösszeállítás (tévéhír, interjú, dráma- és filmrészlet) Népköltési gyűjtés anyagából eredeti népi balladamondásról készült film Arany-balladákat többféle előadásban bemutató hanghordozó / film

Oktatótábla, fólia, Sokszorosítható képsor, térkép 1. Az alsó tagozatban tanult nyelvtani és helyesírási ismeretek rendszerezése oktatótáblán / fólián 2. A magyar nyelv hangállományát bemutató oktatótábla / fólia 3. A történetmondás gyakorlására, helyzetgyakorlatokhoz sokszorosítható képgyűjtemény. 4. Tájleíró fogalmazáshoz sokszorosítható fénykép, festmény különféle perspektívából 5. A János vitéz ismeretlen szavainak képes szómagyarázatára készült oktatótábla 6. Az irodalmi olvasmányok ismeretlen szavainak képes szómagyarázatára készült oktatótábla 7. Az ütemhangsúlyos verselés rendszerét bemutató oktatótábla / 8. A szófajokat és tipikus toldalékaikat bemutató oktatótábla / fólia 9. A szófajok főbb helyesírási szabályait rendszerező oktatótábla / fólia 76

10. Tárgyakat, ember-alakokat, arcképeket ábrázoló sokszorosítható képsorozat szövegalkotási gyakorlatokhoz 11. A Toldi ismeretlen szavainak képes szómagyarázatát tartalmazó oktatótábla 12. Az időmértékes verselés rendszerének bemutatására alkalmas oktatótábla / fólia 13. Toldi-szótár 14. A testbeszédet bemutató képsorozat sokszorosítható formában

Nyomtatott eszközök, Szótár, szemelvénygyűjtemény, feladatlap, szókártya 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Értelmező szótár Szinonimaszótár Kétnyelvű szótár Mesemotívumok szétosztható kártyákon önálló feldolgozáshoz Hiányos vagy hibás szerkezetű elbeszélő, leíró szövegeket tartalmazó feladatsor szövegalkotási gyakorlathoz Szó- és szóelemkártya a szóképzés gyakorlására Szókártyák rokon- és ellentétes értelmű, egy- és többjelentésű szavak, szólások elemzésére, alkalmazására Szó- és szóelemkártyák a tanult szóképzési ismeretek felidézésére Igék, tulajdonnevek, melléknevek helyesírásának gyakorlására alkalmas feladatlapok Párbeszédek feldolgozására alkalmas sokszorosítható A Toldi szövegéből vett részletek sokszorosítható feladatlapokon szövegalkotási gyakorlatokhoz Sokszorosítható feladatlapokon idézetek a Lúdas Matyiból és az Egri csillagokból felismerés, értelmezés, jellemzés céljára Szemelvénygyűjtemény sokszorosítható feladatlapokkal szépirodalmi és nem irodalmi elbeszélés, leírás bemutatására Szemelvénygyűjtemény köznapi és szépirodalmi szóképek bemutatására alkalmas sokszorosítható feladatlapokból Versgyűjtemény az időmértékes verselés megfigyeltetésére sokszorosítható feladatlapokon Szó-, szóelemkártyák szófaji elemzéshez, szókincsgyakorlathoz A szinonímitás, antonímitás, a szólások elemzéséhez szókártyák A képzőművészeti képsorozat (ritmus a művészetekben) feldolgozásához feladatlapok Szemelvénygyűjtemény sokszorosítható feladatlapokkal a szövegek verbális és vizuális információinak együttes értelmezéséhez Nyelvi társasjátékok a szófajok ismeretanyagának elmélyítéséhez

77

Történelem (5-8) Közvetlenül használható eszközök (Nyomtatott szöveg, nyomtatott kép, atlasz) (Fali térkép, oktatótábla, tárgymásolatok, időszalag) Olvasókönyv, történetgyűjtemény az 5. osztály számára Olvasókönyv, történetgyűjtemény a 6. osztály számára Magyar királyok portréi Fejedelmek, hadvezérek portréi Olvasókönyv, forrásgyűjtemény a 7. évfolyam számára Történetek az életmódtörténet köréből a XIX. század második feléből Olvasókönyv, forrásgyűjtemény a 8. évfolyam számára A Magyar Köztársaság Alkotmánya Válogatás a legfontosabb polgárjogi szövegekből és törvényekből Az ember elterjedése a Földön - falitérkép, napjaink legjellegzetesebb természeti népeinek bemutatásával Az ókori Kelet nagy civilizációi – falitérkép A történelem korszakait bemutató időszalag Bibliai tájak (Ó – és Újszövetség) – falitérkép Az Ókori Görögország -falitérkép A Római Birodalom falitérképe A magyar nép vándorlása és a honfoglalás – falitérkép Az ember elterjedése a földön – falitérkép napjaink jellegzetesebb természeti népeinek bemutatásával Az ókori Kelet nagy civilizációi – falitérkép Jellegzetes régészeti lelőhelyeket, a leleteket és a régész munkáját bemutató applikációs készlet A Római Birodalom kereskedelmét, úthálózatát bemutató fali kontúrtérkép és applikációs készlet Európa 1000 körül – falitérkép Az arab világ és iszlám kultúra – falitérkép Európa a XV. században – falitérkép A hűbéri társadalmat rekonstruáló (egyszerűsített) applikációs készlet A középkori uradalom jellegzetességeit ábrázoló oktatótábla Magyarország a XI. században – falitérkép Magyarország a XIII. században, a tatárjárás – falitérkép Magyarország a XIV. században falitérkép Magyarország a XV. században – falitérkép Magyarország kereskedelmi kapcsolatait és a kereskedelem főbb termékcsoportjait érzékeltető fali kontúrtérkép applikációs készlettel. A nagy földrajzi felfedezések – falitérkép Európa a XVI. században, és a reformáció – falitérkép A föld képe a XVII-XVIII. században – falitérkép A föld képe a XVII-XVIII. században – falitérkép A három részre szakadt Magyarország – falitérkép Magyarország a XVII. században; a török kiűzése – falitérkép A Rákóczi szabadságharc – falitérkép Az USA függetlenségi harca és kialakulása -falitérkép Európa a Napóleoni háborúk korában - falitérkép A manufaktúra és a gyár jellemzőit ábrázoló oktatótábla Magyarország a XVIII. században (Magyarország nemzetiségei) - falitérkép Magyarország a reformkorban - falitérkép A magyar szabadságharc - falitérkép Az egyes nemzetiségek elhelyezkedését, arányát, központjait, vezetőit és programját bemutató oktatótábla A márciusi forradalom eseményei Pest-Budán - falitérkép 78

Európa a XIX. század második felében - falitérkép Az USA 1861-1914 között - falitérkép A Balkán a XIX. század második felétől 1914-ig - falitérkép A szövetségi rendszerek kialakulását bemutató fali kontúrtérkép és applikációs készlet (erőviszonyok, kapcsolatok) Az áprilisi törvények és a forradalom eredményei - oktatócsomag Az Osztrák Magyar Monarchia - falitérkép Magyarország 1867-1914 (közigazgatás, gazdaság, közlekedés, kultúra) falitérkép Magyarország nemzetiségei 1900 körül - falitérkép Az Osztrák Magyar Monarchia politikai (kormányzati) rendszerét bemutató oktatótábla Az első világháború - falitérkép Az első világháború fegyverei - oktatótábla Oroszország 1914-1920 - falitérkép Európa az első világháború után - falitérkép Európa a 1936-1939- falitérkép A Szovjetunió a két világháború között - falitérkép A nagy gazdasági világválság - oktatócsomag A történelmi Magyarország felbomlása a Tanácsköztársaság - falitérkép A trianoni Magyarország (közigazgatás gazdaság, kultúra) - falitérkép A magyar állam felépítése a Horthy -korszakban - oktatótábla A második világháború - falitérkép A második világháború fegyverei - oktatótábla Budapest ostroma - oktatótábla Európa 1945-1989 között A világ 1945-1970 körül Az EU - falitérkép Az EU politikai intézményrendszere - transzparens Az emberi és polgári jogok rendszerét ábrázoló oktatótábla Magyarország 1945-1990 (közigazgatás, gazdaság, kultúra) - falitérkép 1956 Magyarországon, 1956 Budapesten - falitérkép Magyarok a Kárpát-medencében - falitérkép Globális problémák elemzését lehetővé tevő oktatócsomag A polgári demokráciák felépítését, a hatalmi ágak megosztását szemléltető oktatótáblák/fóliasorozat

Közvetetten használható eszközök (Transzparens, dia, hangkazetta, video, CD) (Grafikonok, táblázatok, egyéb információhordozók) Az árasztásos földművelés szakaszait (évszakait) és tevékenység formáit ábrázoló oktatótábla vagy transzparens Jellegzetes görög művészeti alkotásokat bemutató videofilm vagy CD-ROM A görög és perzsa hadsereg különböző fegyvernemeit és fegyvereit ábrázoló transzparens Jellegzetes római művészeti alkotásokat bemutató videofilm vagy CD-ROM Légióstábort és római katonát, fegyverzetét szemléltető önálló tanulói ismertetésre alkalmas transzparens A honfoglaláskor legjelentősebb leleteit felsorakoztató képsorozat (dián vagy mozgófilmen) A középkori művészeti stílusokat (román, gótika) és a legjellegzetesebb műalkotásokat feldolgozó videofilm A lovagi harcmodort és fegyverzetet bemutató transzparens Az Árpád-kori kultúra videofilm vagy CD-ROM Az Anjou, a Zsigmond és a Hunyadi ház művészeti emlékei Magyarországon – videofilm vagy CD-ROM A honfoglalók és kalandozók magyar harcosát és fegyvereit szemléltető transzparens A királyi jövedelmek V. László és Mátyás korában – transzparens

79

A Török Birodalom és Magyarország demográfiai, gazdasági és katonai erősségeit ábrázoló transzparens A hajózási technika fejlődését és a legjellegzetesebb hajótípusokat megjelenítő transzparens A legfontosabb magyar várak (pl.: Kőszeg, Eger, Szigetvár) rekonstrukciós képe és alaprajza transzparensen Erdély népei a XVI-XVII. században - transzparens Magyarország vallási térképe a XVI. század végén transzparens Helyszínek, események nagy személyiségek a francia forradalomból - videofilm Watt univerzális gőzgépek működését imitáló makett vagy a működés fázisait bemutató transzparens A kettős vámrendszer működését értelmező transzparens A német és az olasz egység megvalósulása - többfázisú térképvázlat - transzparens Az oktatásügy Európa főbb államaiban - transzparens Képek a gyarmatok életéből (pl. India, Dél - Afrika) videofilm A magyar társadalom szerkezetét ábrázoló (egyszerűsített) transzparens Válogatás a két világháború közötti magyar gazdaság, társadalom és oktatás adatiból transzparens A NATO szervezetei - transzparens Az ENSZ felépítése - transzparens A magyar politikai intézményrendszert szemléltető fóliasorozat / oktatótáblák A magyar választási rendszert bemutató fóliák /oktatótábla Az demokratikus állam fő feladatait szemléltető oktatótábla A magyar választójogi törvény főbb változásait (1848-napjaink) bemutató fóliasorozat

80

Élő idegen nyelv Tanulói alapfelszerelés Tankönyv / Kurzuskönyv Tanulói munkafüzet Tanulói hangzóanyag Kétnyelvű tanulói szótár Egynyelvű tanulói értelmező szótár

Tanári alapfelszerelés Tankönyv / Kurzuskönyv Tanári kézikönyv Tanulói munkafüzet Hangzóanyag osztálytermi munkához Tanulói hangzóanyag A kurzuskönyvhöz tartozó videokazetta Videós munkafüzet A kurzuskönyvhöz tartozó teszt anyag Teszteléshez tartozó hangzóanyag Kétnyelvű középszótár Egynyelvű középszótár Kazettalejátszó Fénymásolási lehetőség

Szertári felszerelés A. Készségfejlesztő könyvek, hangzó anyagok és multimédiás anyagok az iskolában tanított minden szintnek megfelelően hallott szöveg értése fejlesztésére beszédkészség fejlesztésére olvasott szöveg értése fejlesztésére íráskészség fejlesztésére integrált készségek fejlesztésére kulturális készségek fejlesztésére speciális szakmai készségek (szakközépiskolák) fejlesztésére vizsgakészségek fejlesztésére

B. Gyakorlókönyvek, hangzó anyagok és multimédiás anyagok az iskolában tanított szinteknek megfelelően legalább egy tanulócsoportra való: nyelvtani gyakorláshoz szókincsfejlesztéshez nyelvhasználati szabályokhoz, kommunikációs feladatokhoz játékokhoz szerepjátékokhoz drámajátékokhoz projekt munkához szimulációkhoz (szakmai is) kétnyelvű középszótárak egynyelvű értelmező szótárak

81

Iskolai könyvtárnak A. Szótárak (könyv és elektronikus alakban kölcsönzésre és helyben használatra) kétnyelvű nagyszótár egynyelvű nagy értelmező szótár képes nagyszótár pop-up szótár elektronikus alakban szinonima szótár idióma szótár

B. Folyóiratok A munkaközösség és a tanulók igényei és érdeklődése szerint 2-3 idegen nyelvű gyermekújság, újság vagy folyóirat előfizetése.

C. Könyvek és multimédiás anyagok A munkaközösség és a tanulók igényei és érdeklődése szerint a témakörlistának megfelelő folyamatos idegen nyelvi és anyanyelvi könyvtárfejlesztés a célországok kulturális, szépirodalmi, tudományos és ismeretterjesztő könyvei terén. szinonoma-antinoma szótár idióma szótár igeszótár kollokációs szótár szaknyelvi szótár (szakközépiskolák)

D. Könnyített olvasmányok az állomány évenkénti folyamatos fejlesztése mellet az iskolában tanított minden szintre: A munkaközösség által a gyerekek érdeklődésének és szintjeinek megfelelően kiválasztott 5-6 könyvből egy egész tanulócsoportnak elegendő példány Húsz-huszonöt féle különböző szintű könyvből kölcsönzésre néhány példány .

E. Mozgóképanyagok folyamatosan fejlesztve a munkaközösség által a témakörlistának és a tanulók érdeklődésének megfelelően tanfilmek, riportfilmek, dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek, játékfilmek Feladatlapok a filmekhez.

F. Szakmódszertani könyvek az adott nyelvi munkaközösség érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően az állományt folyamatosan fejlesztve

82

Matematika (1-4.) Demonstrációs 20 db piros-kék korong (5cm átmérő) Színesrúd-készlet nagy méretben Szám- és jelkártya nagy méretben Öntapadós tárgyképek: pl.: virágok, falevelek, gyümölcsök, állatok, közlekedési eszközök, játékok, háztartási eszközök, iskolás lányok, fiúk – fajtánként 10- 10db Logikai készlet síkban Eseményképek a szöveges feladatok alkotásához – írásvetítő fólián, színes kivitelben Gépjáték-modell Testek: téglatest, kocka – többféle méretben – fából vagy műanyagból Síklapok: háromszögek, négyszögek, ötszögek, kör – különböző méretben színes kartonból

Méterrúd, mérleg súlyokkal, űrmértékes edények, hőmérő, óralap mozgatható mutatókkal Számtábla négyzetrácsban 0-tól 100-ig, soronként tízesével beosztva nagy méretben Számtábla a szorzás eseteivel Helyiérték tábla Törtkészlet (írásvetítő fólián) Szám- és műveletkártyák. Százas táblák Sík és térmértani modellező készlet 1 db egyenes vonalzó, 2 db háromszög vonalzó, körző Lyukastábla gumigyűrűkkel Mértékegység tábla Fólia-készlet: tárgyképek különböző tulajdonságok ábrázolására Hőmérő modell

Tanulói 20 db (dobozos) piros-kék korong 20 db / 100 db pálcika (fa vagy műanyag) Színesrúd – készlet Számkártyák 20-ig, műveleti és relációs jelekkel Logikai készlet Számegyenes 0-100-ig, egyesével beosztva 3 db dobókocka Szöges tábla gumigyűrűkkel Olló Tükör (két oldalas) Mérőszalag Óra – mozgatható mutatókkal Tárgyképek különböző tulajdonságok ábrázolására: pl.: szemüveges, nem szemüveges; szőke, barna; piros, kék, zöld; pöttyös, csíkos

Számtábla négyzetrácsban 0-tól 100-ig, tízesével Síkidom-készlet: papír vagy műanyag Zsineg Vonalzó Milliméteres papír, pontrácsok Átlátszó papír Törtkészlet (Barátunk a tört) Játékpénz-készlet Sík- és térmértani modellező készlet 1 db egyenes vonalzó, 2 db háromszög vonalzó, körző Polindrom modellező játék Kocka- és téglatest hálók

83

Matematika (5-8) Demonstrációs Számkártyák nagy méretben Színesrúd-készlet nagy méretben Mérőrúd, mérőszalag Körző, vonalzó, szögmérő Helyiérték táblázat Kétkarú mérleg, súlysorozat Sík és térgeometriai modellező

Űrmértékmodell, mérőedények Logikai készlet Testmodellek Számegyenes Hőmérő Mágnesek

Tanulói Színesrúd-készlet Mérőrúd, mérőszalag Körző, vonalzó, szögmérő Sík és térgeometriai modellező Űrmértékmodell, mérőedények Logikai készlet Tükör Számegyenes Korong készlet (piros-kék)

Zsebszámológép Szívószál, hurkapálca, rajzlap Milliméterpapír, pontrácsok, Ragasztó, ragasztószalag Kartonpapír, olló Dobókocka, játékpénz Fonal, zsineg Átlátszó papír

Szaktantermi felszerelések Számítógép Internet csatlakozással Négyzethálós tábla Szögestábla Mágneses tábla Írásvetítő Vetítő-ernyő Videolejátszó televízióval vagy videoprojektor

Nagy matematikusok arcképei Matematikai faliképek Demonstrációs eszközök Tevékenykedtető eszközök Matematikai szakkönyvek Írásvetítő fóliasorozatok

84

Környezetismeret (1-4) Térkép /Eszköz / Modell/Applikáció /Demonstrációs eszköz / Tevékenykedtető eszközök

Az iskola alaprajza Az iskola környékének térképe (térképvázlata) Alap elsősegélykészlet Láb és kéz méreteit mérő eszköz Kémcsőállvány Kémcső Testmagasságmérő Nagyméretű falitükör Lázmérő Műanyag üreges mértani testek beosztással Mérőhenger 500 ml-es 1db

Mérőszalag Átlátszó műanyag tárolóedények (1 és 2 dl-es) Virágláda Cserepek Játék telefon Fogápolási modell fogkefével Szuvas fog Almafa virága Tanítói képcsomag 1-4. Tanulói képcsomag 1-4. Közlekedés jelzőtáblái

Falikép / Preparátum / Diasorozat / Videofilm Közlekedési lámpa és a rendőr jelzései A gyalogos közlekedés jelzőtáblái Járművek, közlekedés Gyermek balesetek Kerékpáros közlekedés Kerékpáros balesetek Az idő A négy évszak Az időjárás elemei Térképjelek Világtájak Településtípusok Muskátli Petúnia Zöldségek Vadgesztenye Bokrok Emlősök Madarak Lombhullató fák Örökzöldek

A parkok, kertek madarai A ház körül élő állatok A kert élővilága A tenyésztett- és vadon élő állatok és kicsinyeik Állatgondozás Veszélyeztetett természet Népcsoportok Testünk Az ember testtájai Érzékszerveink Belső szerveink Az emberi élet szakaszai Fertőző gyermekbetegségek Vérszívó élősködök A betegség tünetei betegápolás Az emberi életkor szakaszai Az alkohol káros hatásai A dohányzás veszélyei Cserebogár fejlődése

85

Természetismeret (5-8) Térkép / Eszköz / Modell/Applikáció / Diasorozat Egy terület különböző méretarányú térképei. A Föld éghajlata Tematikus térképek hazánk éghajlatáról Turista térképek Magyarország közigazgatása

Kárpát-medence domborzata és vizei Európa domborzata és vizei A Föld domborzata és vizei Magyarország kontúrtérképe Európa kontúrtérképe

Demonstrációs / tevékenykedtető eszközök Tanári kőzetgyűjtemény Tanulói kőzetgyűjtemény Talajok (dobozos szemléltető) Földgömb (bemutató, nagyméretű) Tanuló iránytű Tájoló Tanulói földgömb, domborzati Nagy tálca Erlenmeyer-lombik Tölcsér Bonctű Kémcső Kémcsőállvány Kémcsőkefe Csepegtető tölcsérek Fecskendő

Cseppentő Csipesz Üvegbot Kés Szétszedhető köbdeciméter Térfogatmérő edénykészlet Kisméretű tükör Zseblámpa Prizma Műanyag méterrúd színes dm- és cmbeosztással Szétszedhető köbdeciméter Térfogatmérő edénykészlet Karosmérleg Súlykészlet

Falikép / Transzparens/Preparátum A tűzoltás szabályai

Falikép - földrajzi ismeretek A felszínalakító külső erők Karsztjelenségek Kőzettani táblázat Vulkánok működése Síkságok kialakulása

A Naprendszer A Föld forgása és keringése Éghajlati diagrammok A víz körforgása a természetben Környezetünk szennyeződés veszélyei

Falikép - növénytani ismeretek Az almafa és a kártevői A szőlő és kártevői A szilvafa és a rokonai A paprika és a paradicsom A burgonya A vöröshagyma és a hagyma szerkezete Búza Kukorica Napraforgó Erdei fenyő

Tölgy Páfrányok Mohák Csiperke Mérgező gombák Ehető gombák Édesvízi moszatok Mocsári gólyahír Egysejtűek

Faliképek - életközösségek

A rétek, legelők életközössége A mezők, szántóföldek életközössége

Az erdő életközössége A vízpartok és vizek életközössége

86

Faliképek - állattani ismeretek A ló Szarvasmarha testfelépítése A házi kacsa testfelépítése A kakas és a tyúk

Házi sertés /vaddisznó Énekesmadaraink Vöröshangya Keresztes pók Az amőba és a papucsállatka felépítése

Transzparensek - földrajzi ismeretek

Csontvázak / preparátumok

A levegő felmelegedésének folyamata. A hőmérséklet és domborzat összefüggése. Hogyan keletkezik a szél? Hogyan keletkezik a csapadék? Az éghajlatot alakító és módosító tényezők Felszínformák Hegységek kialakulása Síkságok kialakulása A felszínalakító külső erők Hegységek függőleges övezetessége Éghajlati övezetesség

Házi tyúk Házimacska Lóláb Sertésláb Juh koponya Sertés koponya Kutya koponya Egér koponya Állati fogtípusok gyűjt. Tülök Agancs Tollfajták (dobozos) A rák tagolt váza (dobozos) Burgonyabogár (műgyantában) Cserebogár (műgyantában) A cserebogár fejlődése Peronoszpóra (műgyantában.)

87

Biológia Térkép / eszköz / modell / applikáció / preparátum A Föld éghajlata A Föld vegetációja A Föld vadon élő állatai Európa domborzata és vizei Tanári labormikroszkóp Metszettároló Bonctű Bonckés Mikrometszetek (készlet) Emberi szövetek Tanulói mikroszkóp (egyokuláros mikroszkóp) Nagy tálca Csipesz Bonctű Kézi nagyító Óraüveg

Torzó Fog Szem Fül Bőr (keresztmetszet) Agy Szív Vese (keresztmetszet) Tanári képcsomag 6. Tanulói képcsomag 6. Tanári képcsomag 7. Tanulói képcsomag 7. Vitaminok , vitaminforrások Emberi csontváz Csont szerkezete Ízület szerkezete

Falikép / transzparens Élő és élettelen környezeti tényezők Tűrőképesség grafikonja Táplálék piramis Tápláléklánc – Hálózat Rendszertani váz Rendszertani falikép sorozat Emlősök, madarak, hüllők, halak, ízeltlábúak (rovarok, rákok, pókszabásúak), puhatestűek (csigák, kagylók, fejlábúak/lábasfejűek), gyűrűsférgek, csalánozók, szivacsok) Transzparensek / diasorozat * rendszerezés Növények testfelépítése Moszatok Zuzmók Harasztok Nyitvatermők Zárvatermők Egyszikűek Kétszikűek Falikép - növénytani ismeretek Erdei fenyő Tölgy Páfrányok Mohák Csiperke Mérgező gombák Ehető gombák Édesvízi moszatok Egysejtűek Faliképek - életközösségek A világ esőerdői A szavanna

A sivatagok élővilága Mediterrán növények Füves puszták életközössége Mohák, zuzmók Élővilág övezetes elrendeződése a hegységekben Táplálékhálózatok Dél-Amerikai esőerdők Afrikai szavannák Európai lombhullató erdők Tajga Tenger Faliképek - állattani ismeretek Az amőba testfelépítése A papucsállatka testfelépítése A ragadozó nagymacskák A majmok Az elefánt A bálnák és a delfinek A delfin jellemzői A cápa jellemzői A tengeri halak A fókák fajtái Erszényes állatok Faliképek transzparensek - ember- és egészségtana Az emberi sejt Izomzat (elölről és hátulról) Vérkeringés A vér Az emberi szövetek Belső szervek 88

Menstruációs ciklus és a petebeágyazódás Posztembrionális fejlődés Az élet szakaszai Légzőszervrendszer Az emésztőszervrendszer Kiválasztás szervrendszere Központi idegrendszer Belső elválasztású mirigyek Érzékszervek, érzékelés

A feltételes-, feltétlen reflex Tápanyagok, vitaminok Gerincoszlop, rendellenességek Az emésztőrendszer betegségei Bélparaziták Kábítószerek Az alkohol káros hatásai A dohányzás veszélyei

89

Földrajz

Térképek, nyomtatott taneszközök Világatlasz A Föld szerkezeti (geológiai) felépítése és ennek kontúrtérképe (duo–térkép) A Föld és az óceánfenék domborzata A Föld éghajlata (a tengeráramlásokkal és klímadiagramokkal) A Föld országai A Föld népessége A Föld mezőgazdasága A Föld ásványkincsei és bányászata Afrika domborzata és ennek kontúrtérképe (duo–térkép) Afrika országai, gazdasága (duo–térkép) Ausztrália és Óceánia domborzata és ennek kontúrtérképe (duo–térképe) Ausztrália és Óceánia gazdasága (duo-térkép) A sarkvidék Észak-és Közép-Amerika domborzata (duo-térkép) Észak-és Közép-Amerika országai, gazdasága (duo-térkép) Dél-Amerika domborzata (duo-térkép) Dél-Amerika országai, gazdasága (duo-térkép) Ázsia domborzata (duo-térkép) Ázsia országai, gazdasága (duo- térkép) Európa domborzata és ennek kontúrtérképe (duo-térkép) Európa országai (duo-térkép) Észak-Európa országai Nyugat-Európa országai Dél-Európa országai Kelet-Európa országai A FÁK országai Földrajzi övezetesség a FÁK területén Az Európai Unió Nagy-Britannia Franciaország Az Apennini-és a Balkán-félsziget országai Közép-Európa domborzata és ennek kontúrtérképe (duo-térkép) Közép-Európa országai és ennek kontúrtérképe (duo-térkép) Németország tartományai, gazdasága A Kárpát-medence domborzata Magyarország domborzata és ennek kontúrtérképe (duo-térkép) Magyarország megyéi és közlekedése, illetve ennek kontúrtérképe (duo-térkép) Magyarország védett természeti értékei Magyarország nagyrégiói Budapest közigazgatása, gazdasága Applikációs jelek a kontúrtér- képekhez (természetföldrajzi, klímadiagram) Másolható tanulói kontúrtérkép-gyűjtemény a kontinensekről és a tantervben kiemelt országokról Az egyes kontinensek, országok természeti, társadalmi-gazdasági jellemzőivel kapcsolatos adatokat tartalmazó információhordozó (általános iskolai földrajzi statisztikai zsebkönyv) Olvasókönyv-szemelvénygyűjtemény a kontinensek, országcsoportok, országok társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatására (általános iskolai)

természeti,

90

Modell, gyűjtemény, mérőeszköz Természetföldrajzi földgömb Politikai földgömb Tanulói földgömb Terep/ homokasztal Tereptárgyak a terepasztalhoz Magyarország ásvány- és kőzet- gyűjteménye (demonstrációs) és tanulói Kézi nagyító Időjárási megfigyelésekre alkalmas iskolai meteorológiai állomás

Transzparens és/vagy oktatótábla Földtörténeti időszalag/ oktatótábla (minimalizált) Üres időtáblázat a hozzátartozó eseményeket, képződményeket bemutató kártyával A történelmi és a földtörténeti időbeosztást összehasonlításra alkalmas időszalag/ oktatótábla Afrika, Ausztrália és Óceánia, a sarkvidék, Amerika, Ázsia, Európa természetföldrajzi, társadalmigazdasági és környezeti jellemzőinek, összefüggésrendszerének, világgazdasági szerepének bemutatására alkalmas transzparens-sorozat A kontinensek kiemelt ország- csoportjainak, országainak (Dél-afrikai Köztársaság, USA, Kanada, Mexikó, Japán, Kína, Délkelet-Ázsia, Európai Unió, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, a Kárpátok és az Alpok országai) természetföldrajzi, társadalmi-gazdasági jellemzőit, tipikus tájait, gazdasági tömörüléseit együttműködéseit és körzeteit, településeit, népességi összetételét, jelentőségét a kontinensen, a világban – bemutató didaktikus transzparens-sorozat A Kárpát-medence nemzetiségeit, regionális együttműködését, környezeti problémáit elemző transzparens-sorozat Magyarország földtörténetének, tájainak, egyéb természeti adottságainak, társadalmi-gazdasági folyamatainak térbeli és időbeli összehasonlítására, a népesség, a települések jellemzőinek, a nemzetgazdaság szerkezeti átalakulásának, a környezet állapotának bemutatására alkalmas didaktikus transzparens-sorozat

Kivetíthető audiovizuális eszközök(dia, videofilm, CD) Afrika, Ausztrália és Óceánia, Amerika, Ázsia, Európa természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőit, tipikus tájait, az életmód jellegzetességeit bemutató, kivetíthető információhordozó népzenei aláfestéssel (dia, videó, CD) A kontinensek kerettantervben kiemelt országcsoportjainak, országainak természetföldrajzi, társadalmi-gazdasági, környezeti jellemzőit, településeit, életmódját bemutató, kivetíthető információhordozó népzenei aláfestéssel (dia, videó, CD) Közép-Európa, kiemelten a Kárpát-medence és országainak természeti, társadalmi-gazdasági, környezeti jellemzőit, tipikus tájait, népességét, településeit, néprajzi tájait, az életmód jellegzetességeit bemutató, kivetíthető információhordozó népzenei aláfestéssel (dia, videó, CD) Magyarország természetföldrajzi, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőit, tipikus tájait, településeit, néprajzi, természeti, idegenforgalmi értékeit, bemutató kivetíthető információhordozó népzenei aláfestéssel (dia, videó, CD) Hazánk sokoldalú gazdasági tevékenységét, Európában és a világban betöltött szerepét bemutató kivetíthető információhordozó (dia, videó, CD)

91

Fizika Metronóm Mikola-féle cső Változtatható dőlésszögű lejtő, változtatható simaságú felülettel Vízszintes sín, könnyen guruló kiskocsikkal Asztallapra, bunsen-dióba rögzíthető csigák Változtatható dőlésszögű lejtős sínpár, golyóval Egyenletes és négyzetes osztású ejtőzsinór Légpárnás játékléggömb Különböző méretű fahasábok, az oldallapokon és a felső lapon akasztó füllel Különböző méretű és erősségű spirálrugók Dinamométer-készlet Könnyen guruló kiskocsik rögzíthető terhekkel Tükörskála A testre ható erők egyensúlyának bemutatására szolgáló tábla, a dinamométerek, súlyok beakasztására szolgáló furatokkal Négykerekű zsámoly (a tanulók ráállnak) Egykarú emelő Kétkarú emelő Egyenlőkarú demonstrációs mérleg-modell Hengerkerék Felfüggeszthető és dióba rögzíthető álló csigák Felfüggeszthető mozgó csiga Pascal-buzogány Hidraulikus sajtó-modell Membrános folyadékmanométer Közlekedőedények Héron-labda Eszközkészlet Arkhimédész törvényének demonstrálására Cartesius-féle búvár Demonstrációs folyadékos hőmérő Tanulókísérleti alkoholos hőmérő Hőérzékeny folyadékkristályos ernyő Eszköz a lineáris hőtágulás bemutatására Eszköz a folyadékok hőtágulásának bemutatására S’gravesande-karika és golyó Kaloriméter keverővel, hőmérővel Tanulókísérleti kaloriméter készlet Kuktafazék gumicsővel, gőz fejlesztésére Nagyméretű orvosi fecskendő A robbanómotorok működését szemléltető metszet-modell Ebonit-rúd elektrosztatikai kísérletekhez

Üveg-rúd elektrosztatikai kísérletekhez Elektroszkóp Elektrométer Elektrométerre illeszkedő Faraday-pohár Faraday-kalitka, szigetelő lábon álló állvánnyal Zseblámpaizzók foglalatban, dugaszoló csatlakozóval Mágnestű, tűcsapágyas állványon Szénrúd elektródapár távtartó lapon, elektromos csatlakozóval, 250 ml-es küvettával Egyenáramú demonstrációs áram- és feszültségmérő műszer (középállású), változtatható méréshatárral Váltóáramú demonstrációs áram- és feszültségmérő műszer, változtatható méréshatárral Demonstrációs tábla egyszerű áramkörök összeállítására, dugaszolással csatlakoztatható szerelvényekkel (telep, kapcsolók, izzólámpák, mérőműszerek) Iskolai tápegység 0-24 v között változtatható feszültséggel, min.5 a terhelhetőséggel Demonstrációs tábla az ohm-törvényt mérő összeállításhoz Demonstrációs rúdmágnes készlet Lágyvas rúd Szétszedhető iskolai transzformátor készlet, különböző tekercsekkel, vasmaggal Kézi forgatógép, befogható mágnespatkóval Optikai pad lovasokkal, az optikai elemek rögzítését szolgáló tartókkal Optikai padba is illeszthető lámpa, 12 v, min 100 W-os, nagy fényerőt biztosító izzóval Kondenzor foglalatban Változtatható nyílású lyukdiafragma Változtatható nyílású résdiafragma Vetítőlencse, különféle foglalatban Vetítőernyő talpas foglalatban Lyukkamera-modell Homorú tükör, száron Domború tükör, száron Homorú, domború és sík tükör-modell forgatható befogással, szögmérővel Üveghasáb, prizma-modell, forgatható befogással, szögmérővel Háromszög alapú prizma

92

Kémia

Demonstrációs Árammérő műszer (nagy méretű) Ásványi szén minták Dróthálók Borszeszégők Bunsen állványok Bunsen égők Büretták 25 cm3-es Bürettafogók Csipeszek nikkelezett Diók (kettős szorítók) Dörzsmozsár Dörzspapír Elsősegélyláda gyógyszerekkel Erlenmeyer lombikok 100,200, 300 cm3-es Egyenáramforrás Égetőkanalak Fali periódusos rendszer Fémlépcső gyertyákkal Floppy disc-ek (1,44 MB) Folyadéküvegek Fóliafilc készletek (F és M vastagságú) Főzőpoharak 50, 100, 250, 500, 1000 cm3-es Frakcionáló lombikok 250, 500 cm3-es Gázfejlesztő készülékek 250 cm3-es Gázfelfogó hengerek (magas) Gömblombikok 250, 500 cm3-es Grafit elektródok Gumidugók különböző méretekben Gumikesztyűk Gumicsövek különböző méretekben Gyertya Gyufa Gyújtópálca Edények vegyszerhulladékoknak Harapófogó Hőmérők (-10 - +110 0C) Hűtő Liebig féle Hűtőfogó Írásvetítő Írásvetítő fóliák (üres) Írásvetítő fóliák (nyomtatható) Írásvetítő transzparensek (készek) Kalapács Kémcsövek Kémcsövek (lyukas) Kémcsövek (nagyméretű) Kémcsőállványok 10 helyes Kémcsőfogók (fa) Kémcsőfogók (fém) Kémcsőkefék Képek az említett tudósok munkásságáról

Képek a témakörben tanult folyamatok és kémiai reakciók bemutatására Képek a gyufagyártás történetéről Képek a tűz történetéről, veszélyességéről, a tűzoltásról és a tűzvédelemről. Képek az elemi részecskék méretének szemléltetésére Képek az ionképződésről Képek az elektronszerkezet felépítéséről Képek az ivóvíz és az uszodavizek klórozásáról Képek a levegő cseppfolyósításáról és a folyékony levegő (nitrogén) hatásáról Képek a nitrogén körforgásáról a természetben Képek az ózon keletkezéséről, bomlásáról és szerepéről Képek a vasgyártásról Képek a korrózió mindennapi és ipari hatásáról valamint a korrózióvédelemről Képek a háztartási és ipari vízlágyításról Képek a háztartási tisztítószerek kémiájáról Képek az építőanyagok kémiájáról Képek az említett környezeti problémák globális és helyi vonatkozásairól Képek az atomerőművek működéséről, környezetre gyakorolt hatásukról Képek az ipari és háztartási energiatakarékosság lehetőségeiről Képek a kőolaj és földgáz keletkezéséről, feldolgozásáról, környezetkárosító hatásukról Képek az üvegházhatásról Képek a szmog keletkezéséről és káros hatásukról Képek a különböző hulladékkezelési lehetőségekről, azok előnyeiről és környezetre gyakorolt hatásukról Kés Kihúzott végű üvegcsövek Konzervdoboz Kőzetek Kristályosító csészék 10 cm-es Kristályrács modellek (gyémánt, NaCl) Krokodil csipeszek Laposvas Lombikfogók Mérőhengerek 10, 500 cm3-es Tanári molekula modell készlet Oktató CD-k Olló Óraüvegek 6-8 cm-es Petri csészék 10cm-es 93

Pipetták 10, 20 cm3-es kétjelű, 25 cm3-es osztott Porcelántálak Porüvegek Reszelő háromszög metszetű Spatulák Szűrőkarikák (10 cm-es tölcsérhez) Szűrőpapír Tálcák Táramérleg súlysorozattal Tégelyfogók Törlőruha Üvegbotok Üvegcsövek különböző méretűek

Üvegkádak Üveglapok 10x10 cm-es Üveg tölcsérek 10 cm-es Vas háromlábak Vaslap 10x10 cm-es Vatta Vegyszerkanalak fém Vezetékek banándugóval Videokazetta (üres) Videokazetták oktatófilmekkel Virágcserép Vízbontó Hoffmann féle Védőszemüvegek

Tevékenykedtető eszközök (2 fő részére) 1 db drótháló 1 db állvány 1 db borszeszégő 2 db csempe fekete-fehér 3 db cseppentő 2 db csipesz 1 db dió (kettős szorító) 1 db Erlenmeyer lombik 250 cm3-es Feladatgyűjtemények gyakoroltatáshoz és felméréshez (személyenként) 5 db főzőpohár 50 cm3-es 2 db főzőpohár 100 cm3-es 3 db főzőpohár 250 cm3-es 1 db gömblombik 100cm3-es 3 db gumidugó 3 db gumigyűrű 3 db gyertya 1 doboz gyufa 10 db gyújtópálca 2 db hőmérő (-10 – +110 0C) 2 db lyukas kémcső 15 db kémcső

2 db kémcsőfogó (fa) 1 db kémcsőfogó (fém) 1 db kémcsőállvány 10 helyes 1 db kristályosító csésze 6-8 cm-es 1 db kristályosító csésze 12-15 cm-es 1 db lombikfogó 1 db mérőhenger 100 cm3-es 5 db óraüveg 6-8 cm-es Szakirodalom (kémiatörténetről, környezeti kémiáról) 2 db szívószál 1 db szűrőkarika 6-10 cm-es tölcsérhez 1 doboz tanulói molekulamodell készlet 1 db tálca 1 db törlőruha 5 db üvegbot 1 db üvegcső hajlított 2 db üvegcső kihúzott végű 2 db üveg tölcsér 6-10 cm-es 1 db vas háromláb 5 db vegyszerkanál (műanyag)

Vegyszerek és anyagok Ammónia oldat Ammónium-klorid Alumínium por Alumínium forgács Alumínium-klorid Alumínium-hidroxid Alumínium-oxid Bauxit Benzin Bróm Cink por Cink granulátum Cink-klorid Ecetsav Etanol

Étolaj Ezüst-nitrát Faszén Fenolftalein Foszfor fehér Foszfor vörös Foszfor–pentoxid Grafit Hangyasav Hidrogén-peroxid Higany Higany (II) – klorid Horzsakő Hypo Indigó 94

Jód Kalcium Kalcium-karbonát Kalcium-oxid Kalcium-szulfát Kálium Kálium-bromid Kálium-jodid Kálium-permanganát Kálium-nitrát Keményítő Kén por Kén lap Kénsav tömény Kockacukor Kőolaj (nyers) Kőolajpárlatok Klórmész Lakmusz Magnézium por Magnézium szalag Magnézium-klorid Magnézium-oxid Mangán-dioxid Márvány Mosópor Nátrium Nátrium-foszfát Nátrium-hidrogén-karbonát

Nátrium-hidroxid Nátrium-karbonát Nátrium-klorid Nátronmész Ólom Ólom-acetát Orvosi szén Plexiüveg Poliamid Polietilén Polisztirol PVC lap Réz lemez Réz-szulfát (kristályvizes, vízmentes) Sárgaréz Salétromsav tömény Sósav tömény Szappan Szénpor Szilícium Szilícium-dioxid Szőlőcukor Tinta Vas por Vas reszelék Vas(III)–oxid Vas-szulfid Vízüveg

95

Számítástechnika, informatika Számítógépek (min. 2 tanulónként) hálózatba kötve Nyomtató Internetelérés Digitális fényképezőgép Szkenner Alapvető programok: WINDOWS 98 vagy XP OFFICE 2000 vagy XP

96

Technika (1-4) Demonstrációs, ill. Tevékenykedtető eszközök Ecset Építőkocka Fémhuzalok Fonal, Hasznosítható ásványok (minták az iskolai kőzet- és ásványgyűjtemény darabjaiból) Közlekedési jelzőtáblák applikációs készlet Közlekedési társasjáték LEGO építőkészlet Mérőszalag Mintázó eszközök

Olló Serpenyős mérleg Színes rudak mérőhasáb készlet Szövőkeret Tanulói képcsomag a környezetismerethez (14) Tempera Térfogatmérésre alkalmas osztásos mérőedények Vízfesték Vonalzó Házi állataink (dia)

Diasorozatok, hangfelvétel

Falitérképek

Állathangok (felvétel) Az erdő szintjei (dia)

A lakóhely környékének vázlatos rajza A település térképe

Faliképek A ház körül élő állatok A kerékpáros közlekedés A rét élővilága Az erdő élővilága Kőzetek, ásványok Közlekedési jelzőlámpa és a rendőr karjelzése Mértékegységek

Videofilmek A gyalogos közlekedés szabályai Az űreszközök anyagai

97

Technika (5-8) Demonstrációs, ill. Tevékenykedtető eszközök Agyag Átlátszó műanyag tárolóedények Bunsen-égő Ecset Facsipesz Festék Főzőpohár Hurkapálca Kartonpapír Képcsőfogó Nagyméretű tálca Óraüveg Ragasztó Serpenyős mérleg Súlysorozat Száraz gally Szelektív hulladékgyűjtés edényei Szétszerelésre, bemutatásra alkalmas, használaton kívüli, rossz konyhai készülékek Vasháromláb Szétszedhető iskolai demonstrációs transzformátor, különböző menetszámú tekercsekkel Fémépítőkészlet LEGO Gépkocsi erőátviteli rendszere – szerelhető makett Szerelőkészlet a gépelemek és mechanikai meghajtások tanulmányozásához CD lejátszó Mobiltelefon Elektroakusztikus átalakítók Erősítők Demonstrációs tábla egyszerű áram Körökhöz, a hozzá tartozó vezetékekkel, telepekkel, kapcsolókkal

Változtatható (0-20V) feszültségű, egyenáramú tápegység Változtatható (0-20V) feszültségű, legalább 5A terhelhetőségű tápegység Demonstrációs áram- és feszültségmérő műszerek Tanulókísérleti készlet elektromágneses indukció vizsgálatához Elektromos szerelőkészlet tanulói kísérletekhez Elektromos szerelőtábla alapkapcsolások összeállításához KRESZ-dominó Közlekedési társasjáték Közlekedési kártya Terepasztal Személyi számítógép egy párhuzamos porttal Kerékpárgenerátor Váltakozóáramú generátor, működő modell Dugattyús gőzgép (metszet) A belsőégésű motor (metszet) Térnyolcad (szobasarok) három képsíkos ábrázoláshoz Vasúti és autóbusz menetrendek Mikrofon Lemezjátszó, A bányászat és az energiatermelés környezetkárosító hatásai A villamos energia termelése Az újra hasznosítható hulladék Az elektromágneses hullámok szerepe a mindennapi életben .számítógépes hálózatok A gépek fejlesztésének története Az űrkutatás története, jelentősége és jövője Az űrállomás építése

Írásvetítő fólia

Diasorozat

A műszaki rajz elemei Kész tervrajzok

A biztonságos közlekedésért

Falikép Az űrkutatás eredményeinek történeti sorrendjel Számítógép felépítése és részeit A CD-lejátszók elve Mélyműveléses bányászat A villamos energia termelése A műszaki kommunikáció elemei Közlekedési táblák és közlekedési helyzetek 98

A műszaki kommunikáció elemei Ipari vertikumok: • A fa feldolgozása • A téglagyártás • A mészkő felhasználása • Az alumíniumgyártás • A cementgyártás A rádióhullámok nemcsak a rádióműsort közvetítik Piktogramok

Videofilmek A rádiózás és a televíziózás története A közlekedési eszközök fejlődése A telefon és a távíró Ember a Holdon

Háztartástan és életvitel (5-8) Demonstrációs, ill. tevékenykedtető eszközök átlátszó műanyag tárolóedények Bunsen-égő Cérna Cserép Filc Háztartási kisgépek Himzőfonal Iratkapcsoló Irodai lyukasztó Konyhai mikrohullámú készülék Olló

Szabóolló Szelektív hulladékgyűjtés edényei Színes vászon Szobanövények Szövőkeret Tápanyagtáblázat Varrót Varrótű Vasaló Vegyszerek Virágföld

Írásvetítő fólia

Videofilmek

Magyarország nevezetes tájegységeire jellemző hímzési motívumok

Biotechnológia az élelmiszerkészítésben Biotermékek a mezőgazdaságban

Háztartási felszerelések összesítése Bögre Vizespohár Étkészlet Sótartó Fűszertartók Evőeszköz készlet Evőeszköztartó Edényalátét Kenyérkosár Fakanál Jénai tál Lábas Fazék Jénai tál Gyúrótábla Nyújtófa Kés

Vágódeszka Mérőpohár

99

Ének-zene Kóruspróbák szervezéséhez alkalmas mobilizálható asztalok és székek Karnagyi kottapult Hangjegyírásra alkalmas öt vonalas tábla Pianínó vagy zongora Ritmushangszerek Hangvilla Metronóm Kották, szakkönyvek, tankönyvek és hanghordozók tárolására alkalmas bútorzat Rádió CD - lejátszó Lemezjátszó, kétkazettás magnó Televízió Video - lejátszó és felvevő Írásvetítő Számítógép internetes hozzáféréssel Projector Vetítőállvány és vetítőernyő Diavetítő Epidiaszkóp Sokszorosító eszközök Zenehallgatáshoz szükséges hanganyagok CD -n illetve hangszalagon Video - filmek CD - ROM - ok Diatár Írásvetítő fóliák, írásvetítő transzparensek

100

Rajz és vizuális kultúra Demonstrációs Vetítőállvány Vetítővászon TV / video állvány Tároló szekrény Modellasztal Paraván (pl. léckeret, vászonborítással) Könyvszekrény vagy könyvespolc Rajztároló szekrény (50x70-es) Modellpolc Diavetítő Írásvetítő TV, video

Videokamera Fénymásoló Fehér és színes égő a reflektorokhoz Vonalzó (egyenes, 45°, 60°) Körző Szögmérő Síklapú- és forgástestek (kocka, hasáb, henger, kúp, gömb, gúla) Kézi modellek: természeti- és geometrikus formák (vásárolt, házilag készített, gyűjtött) Edények, háztartási eszközök Drapéria

Rajz- és műalkotások elemzése, diapozitív sorozat (melléklet) Művészeti szakkönyvek, lexikonok, albumok, folyóiratok Tabló (poszter) Színtan, ábrázolási konvenciók (rendszerek), művészeti korstílusok, műemlékek, néprajzi emlékek, tárgykultúra Poszter, Műalkotások reprodukciói Filmek videó kazettán, Műelemzéshez, művészettörténet tanításához; módszertani segédanyagok; természetfilmek Fóliakészlet: építészeti szerkezetek, alaprajzok, betűtípusok, vetületi- és axonometrikus rajzok Üres videó kazetta, kazetta, CD Üres fólia Fóliaíró alkoholos filctoll Színes kréta

Tevékenykedtető Videokamera Fénymásoló Fényképezőgép Rajztábla (puha, fenyő), A/3 Farost rajztábla A/4 Vastag ecset Lapos ecset (széles) Vizes edény Hurkapálca Tus (fekete) Diófapác Színes karton, duplex vagy triplex Film Agyagtároló edény Műanyag mintázó készlet Vágóhuzal (drót) Tál gipszkeveréshez Agyag Gipsz

1 egyenes, 2 derékszögű vonalzó Körző Olló Ecset (1 vastag, 1 vékony) Fa foglalatú ceruza (1 puha, 1 kemény) Irattartó tömb A/4 Fekete rosttol Műszaki rajzlap A/4 Félfamentes rajzlap A/3 Félfamentes rajzlap A/4 Színes papírkészlet Írólap 12-színű vízfesték + 1 fehér tempera 12-színű színes ceruzakészlet 6-12-színű zsírkréta készlet Gyurma Ragasztó Ecsettörlő rongy és szivacs Gyertya viaszkarchoz 101

Testnevelés (1-4) Tornatermi és szabadtéri felszerelések Bordásfal Tornapad Zsámoly Tornaszőnyeg Gyűrűhinta Mászókötél Mászórúd Gerenda Ugrószekrény Ugródeszka Röplabda háló és állvány Kosárlabda palánk Kézilabda kapu

Tömöttlabda Babzsák

Sportjáték szerek és eszközök Jelzőszalag Műanyag labda Futball labda Kézilabda Kosárlabda Röplabda Ping-pong asztal Ping-pong ütő Ping-pong labda Tollaslabda, ütő

Atlétikai szerek, eszközök Egyéb felszerelések és eszközök Magasugró mérce Kislabda Váltóbot

Tornaszerek, eszközök Ugrókötél Karika Tornabot

Húzókötél Stopperóra Mérőszalag Személymérleg Testmagasság mérő Szorítóerő mérő Súlypontemelkedés mérő

Oktatótáblák, faliképek az alapvető testhelyzetekről Mozgássorozat ábrák: járás, futás, ugrás, támassz, függés , egyensúly gyakorlatokról küzdő feladatokról Képsorozatok: labdajátékok, küzdő feladatok, úszás Videofilmek különféle mozgásformákról, technikákról, az úszásról

102

Testnevelés (5-8) Tornatermi és szabadtéri felszerelések Bordásfal Tornapad Zsámoly Tornaszőnyeg Gyűrűhinta Mászókötél Mászórúd KTK Gerenda Ugrószekrény Ugródeszka Röplabda háló és állvány Kosárlabda palánk Kézilabda kap Atlétikai szerek, eszközök Magasugró mérce Kislabda Rajttámla Váltóbot Súlygolyó

Tornaszerek, eszközök Ugrókötél Karika Tornabot Kézisúlyzó Tömöttlabda

Sportjáték szerek és eszközök Jelzőszalag Műanyag labda Futball labda Kézilabda Kosárlabda Röplabda Ping-pong asztal Ping-pong ütő Ping-pong labda Tollaslabda Tollaslabda ütő

103

Egyéb felszerelések és eszközök Húzókötél Térképek Tájolók Stopperóra Mérőszalag Személymérleg Testmagasság mérő Szorítóerő mérő Súlypontemelkedésmérő Oktatótáblák, faliképek gimnasztikai gyakorlatsorokról, egyes technikákról, tornaelemekről Mozgássorozat ábrák Videofilmek az egyes sport- és szabadidős tevékenységek bemutatására

104