Albertirsa Város Önkormányzata Tel.: (53) 570-050 Fax: (53) 370-175 e-mail:
[email protected]
Településünk földrajzi elhelyezkedését tekintve Pest megye dél-keleti részén található, a Gödöllő – Ceglédberceli Dombság végén lévő völgykatlanban. Városunk a KözépMagyarországi régió Ceglédi Kistérségéhez tartozik az „Alföld kapujában”. A fővárostól 50 km-re, félúton Cegléd (ceglédi kistérség) és Monor (monori kistérség) között helyezkedik el. Albertirsa mintegy 12.075 lakos számú kisváros, amely a környező kisvárosok, falvak által szerveződött Gerje-menti kistérség kulturális, oktatási és közigazgatási centrumaként is funkcionál. Albertirsa 1950-ben egyesült, addig önálló településként létezett Alberti és Irsa is. 1711-ben Albertibe, majd a következő esztendőkben Irsára, a korábbi birtokaikat visszaszerző nemesek tértek haza (pl. az Irsayak), magukkal hozva magyar és szlovák jobbágyaikat. Alberti legnevesebb szülötte a kiváló tudós, felvilágosult gondolkodó, a Szarvason lelkészkedő Tessedik Sámuel. Számos természeti értékeinek őrzése mellett, fontos szerepet kap a kultúra, a népi kultúra ápolása. Albertirsa gazdag múltjának, hagyományainak, néprajzi értékeinek, sokrétű etnikai és vallási összetételének bemutatása a 1982-ben alapított Faluház feladata. Az intézménynek helyt adó háromosztatú lakóház 1886-ban épült. A gazdasági épületek – istálló és egy malacóllal egybeépült kocsiszín – a főépülettel együtt megőrizték eredeti formájukat, csak tetőzetüket zsúp helyett napjainkban már cserép fedi. A lakóépületben első és hátsó szobát, pitvart, kamin kéményes konyhát találunk. A házba nyitott oszlopos tornácon jutunk. 800 db-os néprajzi gyűjteményével múzeumunk számot ad az elődök életmódjáról és szokásairól, a hétköznapjaikról és ünnepnapjaikról. A 20. század első évtizedeinek paraszti életmódját, lakáskultúráját bemutató kiállításon szinte teljes egészében szemléltetni tudjuk a háziszőttes előállításának munkafolyamatát. A hátsó szobában most is látható az összeállított és felvetett szövőszék, és több kenderfeldolgozáshoz szükséges eszköz. A Faluház egyik fő feladata a magyar és a szlovák népi kultúra összeolvadása során kialakult sokszínű, változatos, érdekes falusi, népi élet bemutatása és megismertetése a település lakóival, valamint az idelátogatókkal.
1
Faluházunkat számon tartják a szlovák nemzetiségi falumúzeumok között. Tagja a Tájak- Korok- Múzeumok Egyesületnek, pecsételő hely is. A faluházat Kovács Károlyné vezeti, aki lelkes tagja a Tájházszövetségnek, és rendszeresen részt vesz annak programjain, tájékoztatóin. A megpályázott összeg felhasználásával az „élő múzeum” létrehozása, működési feltételeinek megteremtése valósult meg. A Faluház már most is meghatározó részét képezi városunk kulturális, közművelődési, turisztikai életének. Városunkba érkező hazai és külföldi vendégek programjainak kihagyhatatlan részét képezi a faluház látogatása. A helyi lakosság körében is népszerű ezen intézményünk. Helyt ad a Szivárvány Nyugdíjas Klub havi összejöveteleinek. Minden évben megrendezésre kerül a szüreti felvonulás és az azt követő szüreti bál, melynek kiinduló és lezáró pontja a faluház. Mind az óvodák, iskolák rendszeresen látogatják, illetve építik be programjaikba a faluház nyújtotta lehetőségeket. Azonban a Faluház működtetésében új szemlélet követésére van szükség, hiszen a mai világ tempója megköveteli a megmentett kulturális értékek közkinccsé tételét a világhálón is. Ezért volt szükség első lépésként a tárgyi, a fotó és a dokumentációs emlékanyag digitalizálására. Ugyanakkor a digitalizálás mellett elengedhetetlen volt az évtizedek során elhasználódott, kártevők által károsított tárgyak szakszerű tisztítására, konzerválására, esetenként szükséges restaurálása is. Egy hosszú távú, jól átgondolt terv folytatását szeretnénk, amivel a város vezetése is egyetért. A Faluház kialakításában, működtetésében követnünk kell a 21. század korszerű közművelődési, múzeumpedagógiai, turisztikai módszereit. Egyrészt a népi kultúra bemutatása a cél, másrészt annak átélési, megélési lehetőségeinek megteremtése. Az ilyen intézmények többfunkciós működési modellje a hagyományos múzeumi szerep mellett, megtestesíti a közművelődési irányultságot is. A látogató ne csak, mint passzív szemlélő vegyen részt a programokon, hanem aktív részese is lehessen azoknak. Hosszú távú terveink között szerepel, hogy a Faluház színtere lehetne
majd
gyerekfoglalkozásoknak,
táboroknak,
hagyományőrző
kézműves
tanfolyamoknak is. Ahogy Major János írónk fogalmazta meg egy újságcikkében: „Egyszer, majd a faluház köré talán igazi skanzen települ. Szabadidő-központ lesz, ahol a kétkezi munka örömét, gyönyörét a legkisebbek is megismerhetik, gyakorolhatják. Csattognak itt majd szövőszékek és vajköpülők. A fazekas korongon edény formálódik. Lesz pék, aki kenyeret vet. A kovácsműhelyben összecseng az üllő a kalapáccsal. Akkor majd az albertirsai faluházból- biztosan tudom- kristálytisztán újra ég felé röpül az ének.”
2
A cél nem kevesebb, mint e jövőkép megvalósítása. Ennek a hosszú folyamatnak már nem az elején vagyunk. A legsürgősebb feladat, az istálló és a kocsiszín felújítása már – hasonló pályázati lehetőségekkel élve – az elmúlt év folyamán megtörtént. Most a gyűjtemény rendbetételén a sor. Ennek a folyamatnak a végén alternatívát szeretnénk mutatni a mai kor emberének, hogyan
lehetne
élhetőbb,
emberibb,
környezettudatosabb
életet
élni
fogyasztói
társadalmunkban. A faluház gyűjteményét szakmuzeológussal revízióztattuk, illetve a digitalizálás nyilvántartásba vétel is elvégeztük. Ez utóbbira az ARIADNE MONARI digitális nyilvántartási program keretében valósult meg. Az elvégzett munka során 1458 nyilvántartási tétel került rögzítésre a MONARI nyilvántartási rendszerbe. Az ehhez szükséges műtárgyfotók elkészültek.
3
A pályázaton elnyert összeg fennmaradó részéből – a digitalizálással párhuzamosan – a gyűjtemény egyes darabjain a szükséges szakszerű restaurálást, tisztítást és konzerválást végeztük el. Néhány tárgy esetében erre különösen szükség volt mivel állapotuk leromlott volt. A restaurálási munkálatok során 26 tárgy tisztítása, konzerválása, szükség szerinti kiegészítése, rekonstrukciója megtörtént. A száraz tisztításokat nedves, evex-es tisztítás követte, majd szükség szerint paraloidos 67-es szilárdítás. A konzerválás Xylamonnal történt. Szükség szerint lakkozott felületeknél politúrozni kellett. A ragasztások Pálma faragasztóval vagy Araldittal történtek. A restaurálandó tárgyak állagmegóvási munkáinak egy része a helyszinen történ egy részét szakműhelyben végezte el a szakember. A munkáknak köszönhetően a faluház emléktárgyai közül jó néhányat sikerült megmenteni így azok az utókor számára is elérhetővé, megismerhetővé váltak.
4
Az elvégzett munkálatoknak köszönhetően településünk legfontosabb kiállító tere múltunkat bemutató faluházának jövője lett megalapozva ezzel biztosítva hogy elődeink múltja nem vész a köd homályába és unokáink is megismerhetik hogyan is éltek elődeink.
5
