13.3.3. Tanár – történelemtanár mesterképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1
Szakmai törzstárgyak és szakmódszertani tárgyak (a szakmai törzstárgyakból szakmódszertani tárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TVSZ. 86. § (3) b)
Tantárgy felelőse: Dusnoki József Tantárgy előadója/i: Bognár Zalán, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Gergely András, Makkai Béla, Papp Sándor, Semsey Viktória
MTT 0010 A történelem kutatás módszertana I. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 2 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar GYJ kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I.
írásbeli
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Fejlesztett kompetenciák Tanári: A tanulói személyiség fejlesztése A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani: A forráselemzés típusainak ismerete és gyakorlati alkalmazása… A történelem tantárgy által közvetített általános és specifikus ismeretek és képességek. Tájékozódási képességek A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tárgy a történetkutatás módszertant az előadás a maga történeti fejlődésében mutatja be. Szakági módszertanok átvétele a XIX. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A XX. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, - beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek alkalmazása. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek, gender studies. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium célja a forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása, az egyes korszakok és tárgykörök forrástípusainak, forrásainak bemutatása, az új szemléletű, ún. forrásközpontú történelemtanítás követelményeinek elsajátítása. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: GLATZ Ferenc: Történetíró és politika. 1980 BLOCH, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996. Encyclopedia of Historians and Historical Writing. Ed. Kelly BOYD. 2 vols. London, 1999 BOOTH, Wayne C. – COLOMB, Gregory G. – WILLIAM, Joseph M.: The Craft of Research, 2nd ed. University of Chicago Press, 2003. MAWDSLEY, E. – MUNCK, T.: Számítógép a történettudományban. Bp. 1996. BORODKIN, L. I. – LEVERMANN, W. (szerk.): History and Computing in Eastern Europe. St. Katharinen 1993. Ajánlott irodalom:
1
MTT 0013 Beszédtechnika – kommunikációs gyakorlatok Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 2 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Balaton Petra, magyar GYJ Makkai Béla kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. írásbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Fejlesztett kompetenciák Tanári: A tanulói személyiség fejlesztése A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani Kifejezőképességek A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A beszédtechnika gyakorlati tantárgy: a hallgatók fejlődését gyakorlatok segítik. Célja a tiszta, helyes magyar beszéd elsajátítása; hiszen az, hogy miként kommunikálunk, egész személyiségünket meghatározza, adott szakmánkban a beszéddel képviseljük önmagunkat. A beszédtechnika alkalmazható tanárok, szónokok (előadók), lelkészek, jogászok, pszichológusok, kommunikációs szakemberek, színészek képzésében. Mindenki részesül egyfajta alapképzésben (ezt nevezzük a beszédtechnika alapjainak), majd pl. a leendő tanárok a tanári beszédet, a kommunikációs hallgatók a bemondói beszédet, az előadók a szónoki beszédet gyakorolhatják. A beszédtechnika – kommunikációs gyakorlatok alapjai. Tematika: • A beszédszervek működéséről. A légzésről. A hangadásról • A kiejtésről. A hangsúlyról, a hanglejtésről. A ritmusról • A beszédstílusról • A gyakori beszédhibáink • Az előadói magatartás • Szó – hang – gesztus Évközi tanulmányi követelmények: Tantárgy felelőse: Gálffy László
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: A bemondó beszéde. MRT 1973. DEME László: Szónokok, előadók kézikönyve. Bp., 1974. DEME László – KÖVES Béla (szerk.): A magyar nyelvhelyesség. Bp., 1969. ELEKFI László – WACHA Imre: Az értelmes beszéd hangzása. H.n., 2004. Idegen szavak és kifejezések szótára. Szerk. BAKOS Ferenc. Bp., 2006. Magyar Nyelvhelyességi Lexikon. Szerk. BALÁZS Géza. Bp., 2002. Mit is jelent? Sárközi Mátyás szótára. Szerk. SÁRKÖZI Mátyás. Bp., 2005. MONTÁGH Imre: Tiszta beszéd. Beszédtechnikai gyakorlatok. Bp., 2004. MONTÁGH Imre: Figyelem vagy fegyelem?! Az előadói magatartás. Bp., 2000. MONTÁGH Imre: Mondjam vagy mutassam? Szó – hang – gesztus. Bp., 2001. MONTÁGH Imre: Mondd ki szépen. Bp., 2000. MONTÁGH Imre: Gyakori beszédhibák a gyermekkorban. Bp., 2002. Nyelvművelés. Szerk.: FÁBIÁN Pál – LŐRINCZE Lajos. Bp. 2003. Nyelvművelő kéziszótár. Szerk.: GRÉTSY László – KEMÉNY Gábor. Bp., 2005. SZABÓ G. Zoltán – SZÖRÉNYI László: Kis magyar retorika. Bevezetés az irodalmi retorikába. Bp., 1997. Ajánlott irodalom:
MTT 1111 Társadalom- és gazdaságtörténet I. Az antikvitás társadalma és gazdasága Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Fábián Zoltán Imre N: 30 + 0 2 L:
2
Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Csízy Katalin, magyar V Fábián Zoltán Imre, kötelezően választható őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Fehér Bence, I. szóbeli Sárközy Miklós A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Fejlesztett kompetenciák Tanári: A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A magyar, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. Tájékozódási képességek A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Tantárgyunk a klasszikus antikvitás társadalmainak koronként és területenként változó társadalmi és gazdasági viszonyairól kíván áttekintést nyújtani. Az első ókori civilizációk kialakulásához a termelő gazdálkodás elterjedése, az őskori technológiai fejlődés eredményei, a szárazföldi és a tengeri szállítás és kereskedelem fejlődése szolgált alapul. Megismerkedhetünk a társadalmi szerveződés egyre fejlettebb formáival, az ókori Kelet államainak és birodalmainak működésével, majd a görög-római ókor jellemző gazdálkodási és társadalmi egységének, a városközpontú államnak (polis) a sajátosságaival. Az élelemtermelés problémája kapcsán kitérünk az egyes régiók gazdálkodási sajátosságaira és demográfiai viszonyaira. A római kori gazdálkodás struktúráját az ókori Pannónia viszonyain keresztül tanulmányozzuk. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: ALFÖLDY G.: Római társadalomtörténet. Bp. 2000. KÁKOSY L.: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1998. MARÓTI E.: Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása (A pun háborúk kora). Bp. 1981. MÓCSY A.: Die Bevölkerung von Pannonien bis zu den Markomannenkriegen. Bp. 1959. NÉMETH Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999. OPPENHEIM, A. L.: Az ókori Mezopotámia. Egy holt civilizáció portréja. Bp. 1982. PIGOTT, S.: Az európai civilizáció kezdetei. Bp.1987. POLÁNYI K.: Kereskedelem, piacok, pénz az ókori Görögországban. Bp. 1984. WEBER, M.: Az antik társadalmak gazdasági elmélete. In: WEBER, M.: Gazdaságtörténet. Válogatott tanulmányok. Bp. 1979. Ajánlott irodalom: MTT 1112 Társadalom- és gazdaságtörténet II. A középkori társadalom és gazdaság Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Várady Zoltán N: 30 + 0 2 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Bubnó Hedvig, magyar V F. Romhányi Beatrix kötelezően választható őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Gálffy László, I. szóbeli Várady Zoltán A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés
3
Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A magyar, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. Tájékozódási képességek A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az antikvitás romjain Nyugat-Európában kialakuló feudális társadalom hosszú, több évszázados fejlődés után érte el virágkorát. Tantárgyunk a keresztény Európa ezer éves fejlődését hivatott áttekinteni. Foglalkozunk az európai feudális struktúra fő jellemzőivel, a hűbéri kapcsolatok rendszerével, a birtoklási, adózási, jogi viszonyokkal, az erősen tagolt társadalmi rétegeződéssel és annak változásaival, az intézményekkel, a középkori keresztény államszervezet kérdéseivel. Bemutatásra kerül az a jelentős középkori agrotechnikai fejlődés („mezőgazdasági forradalom”), amely lehetővé tette a termelékenység gyors növekedését és az egyre növekvő európai népesség ellátását. Kitérünk a kolostori gazdálkodás szerepére az innovációkban. A középkor végén a gazdasági és a pénzügyi életben egyre több kapitalista vonás tapasztalható; jelentős tudományos eredmények, találmányok készítették elő a nagy földrajzi felfedezéseket. A regionális eltérések ellenére a keresztény Európa kultúrája egyre egységesebb lett. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: BRAUDEL, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985. DAVIES, N.: Európa története. 2001. 213-541. DUBY, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Bp. 1978. HOFFMANN T.: Európai parasztok. Életmódjuk története I–II. Bp. 1998, 2001. HUIZINGA, J.: A középkor alkonya. Bp. 1979. KATUS L.: A középkor története. Bp. 2000. KLANICZAY G. (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I–II. Bp. 2004. MÁLYUSZ E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. PIRENNE, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 1983. SHAHAR, Shulamith: A negyedik rend. Nők a középkorban. Bp. 2004. SZ. JÓNÁS I.(szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp. 1999. Ajánlott irodalom:
Tantárgy felelőse: Fehér Bence
MTT 1211 Vallás- és művelődéstörténet I. - Antikvitás Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 2 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelezően választható őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. szóbeli
Tantárgy előadója/i: Csízy Katalin, Fehér Bence, Kopeczky Rita, Sárközy Miklós A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A magyar, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek Tájékozódási képességek A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tárgy az ókori Görögország és Róma valamint a hozzá szervesen kapcsolódó kis-ázsiai térség vallástörténetének
4
vázlatos áttekintése. Ennek keretében külön hangsúllyal szerepelnek az adott vallási képzetekre vonatkozó legfontosabb írott és képi források, azok értelmezési lehetőségei és nehézségei. Az előadás fontos eleme a különféle szinkretista jelenségek tárgyalása, valamint a különböző vallások, mitológiák, istenképzetek művészetekben és az ún. népi vallásosságban, annak későbbi továbbélésében való megjelenése. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: HAHN I.: Róma istenei. Bp. 1975. KERÉNYI K.: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz. Bp. 1998 KERÉNYI K.: Halhatatlanság és Apollón-vallás. Bp. 1984. KERÉNYI K.: Görög mitológia. Bp. 1977. KÖVES-ZULAUF, Th.: Bevezetés a római vallás és monda történetébe. Bp. 1995. SARKADY J. (szerk.): Görög vallás – Görög istenek. Bp. 1974. SIMON, E.: Die Götter der Griechen. München, 1985. SIMON, E.: Die Götter der Römer. München, 1990. Ajánlott irodalom:
MTT 1212 Vallás- és művelődéstörténet II. - Kereszténység és középkor Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: F. Romhányi Beatrix N: 30 + 0 2 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Bubnó Hedvig, kötelezően választható magyar V F. Romhányi Beatrix őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A magyar, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek Tájékozódási képességek A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy célja a középkori egyház történetének bemutatása az V-VI. századtól a reformációig. A hallgatók megismerkedhetnek az egyházi intézményrendszer kialakulásával, illetve a középkor folyamán történt átalakulásával. Az előadás főbb témakörei a pápaság szerepének változása, az Egyház viszonya a világi hatalomhoz – ezen belül hangsúlyosan a reformpápaság eszmei alapjai és egyházpolitikája, a legfontosabb zsinatok története, a XI. századi egyházszakadás okainak és következményeinek elemzése, a középkori eretnekmozgalmak rövid is-mertetése, a nyugati szerzetesség fejlődése, a legfontosabb rendek és azok szerepe a közép-kori művelődéstörténetben. A kurzus kitér a reformáció középkori gyökereire is. Évközi tanulmányi követelmények:
5
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Handbuch der Kirchengeschichte. Hrsg. Herbert JEDIN. Freiburg, 1985. HERMANN Egyed: A kato¬li¬kus egyház története Magyarországon. München, 1973. JEDIN, Hubert: A zsinatok története. Bp. 1998. KATUS László: A középkor története. Bp. 2000, 2001. KING, Peter: A monachizmus Nyugaton. A monasztikus szerzetesség története a Latin Egyházban. Bp. 2007. LAMBERT, Malcolm: Medieval Haeresy. Oxford, 2002. MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társa¬da¬lom a középkori Magyarországon. Bp. 20072. MEZEY László: Deákság és Európa. Budapest 1979. SIGAL, Pierre: Isten vándorai. Bp. 1989. SOUTHERN, R. W.: A nyugati társadalom és az egyház a középkorban. Bp. 1987. SZUROMI Szabolcs Anzelm: Egyházi intézménytörténet. Bp. 2003. TELLENBACH, Gerd: The church in western Europe from the tenth to the early twelfth century. Cambridge 1993. VANYÓ László: Az ókeresztény egyház irodalma II. A 4–8. század. Bp. 1999. ZARNECKY, George: Kolostorok, szerzetesek, barátok. Bp. 1986. Ajánlott irodalom:
MTT 0110 Történelem oktatásmódszertan I.1 Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Vargáné Balogh Judit N: 30 + 0 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Vargáné Balogh Judit kötelező őszi magyar V Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy célja, hogy a heti előadások keretében tematikusan végigvezesse a hallgatókat a tanári munka főbb elemein, és átadja az ezekhez kapcsolódó ismereteket. A legfontosabb érintett elemek: történelemoktatás Magyarországon és az Európai Unióban; tanítási technikák; hagyományos és multimédiás eszközök; hazai és nemzetközi tankönyvek; történelemórán folyó kompetenciafejlesztés módszerei; tanmenet; tantervek; óravázlat; óratartás; vázlat; dolgozat;
6
feleltetés; osztályzás; érettségi; A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: BÁRDOSSY I. et al.: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában IV. Pécs, 2003. CSEPELA J.-né – HORVÁTH P. et al.: A történelemtanítás gyakorlata. Bp. 2000. DÁRDAI Á.: A tankönyvkutatás alapjai. Bp.–Pécs, 2002. Évszámokon innen és túl… Megújuló történelemtanítás. Szerk. KNAUSZ I. Bp. 2001. http://www.tortenelemtanitas.hu KATONA A. – SALLAI J.: A történelem tanítása. Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Bp. 2002. KATONA A.: Tanári Kincsestár. Történelem I–VII. Budapest, 2005–2008. SZABÓ M. – KAPOSI J.: Módszerek a források feldolgozásához SZABOLCS O.: Történelempedagógiai írások I–II. Budapest, 2002. Történelem – tanítás – módszertan. Tanulmányok a 75 éves Szabolcs Ottó tiszteletére. Bp. 2002. Ajánlott irodalom:
MTT 0120 Történelem oktatásmódszertan1 Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Vargáné Balogh Judit N: 30 + 0 1 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Vargáné Balogh Judit kötelező őszi magyar GYJ Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. írásbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy célja, hogy gyakorlati oldallal egészítse ki az előadások keretében átadott elméleti ismereteket. Ennek érdekében a hallgatók olyan iskolalátogatásokon, tanulási szituációk megtekintésén vesznek részt, ahol a már megismert oktatási és módszertani elemeket nézhetik meg a „életközelben”. Így az óravázlat készítés, óratartás, tanári egyéniség kerül elsőként a középpontban. A hallgatók első feladata, hogy beszéljenek a kiválasztott tanárral, tisztázzák, hogy mely tankönyvből tanít és hol tart az anyagban. A második feladat egy előre egyeztetett anyagrészről tartott óra megtekintése, melyre előzőleg a hallgató is készít egy óravázlatot, majd
7
végighallgatja az órát, és elkészíti a látott óra vázlatát. Harmadik lépésben ezt a két anyagot hasonlítja össze egyrészt az adott órát tartó kollégával való beszélgetés során, illetve a tanulságokat a szemináriumi csoport résztvevőivel közösen értékeli. A gyakorlati ismeretek elmélyítését célozza a mikrotanítás, csoportban és osztályban A második feladat a különböző tanári stílusok megismerése. Ennek érdekében 3 tanár legalább 2-2 óráját látogatják meg a hallgatók, elsősorban a tanári attitűdre és nem az oktatott anyagra koncentrálva. Az első feladathoz hasonlóan ehhez is kétlépcsős értékelés kapcsolódik. Mindkét látogatás-sorozatnál lényeges, hogy ne egy intézményhez kötődjenek a hallgatók, hanem minél több stílust, magát az oktatási valóságot, lássák. A második félév során a hallgató szakdolgozatához igazodva egy-egy szakmódszertani résztéma egyéni feldolgozására, előadására és közös megbeszélésére kerül majd sor. A főbb lehetőségek: tantárgy-történeti áttekintés, az iskolaszerkezet változása, a jogszabályi háttér változásának nyomon követése, az iskolaépületekkel szembeni elvárások változása, intézménytörténet, stb. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom:
Magyar történelem minor tárgyakat végzett hallgatók részére: MTTP 1120 Őstörténet és a civilizáció kezdetei az ókori Keleten Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Fábián Zoltán Imre, magyar V Mester Zsolt kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Fábián Zoltán Imre
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az őstörténet, vagyis az írásbeliség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori Keleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a Kr.e. 1. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Baines, J. – Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp. 1993. Biblia – Ószövetség. Gábori M.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/1. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Bp. 1984. Gáboriné Csánk V.: Az ősember Magyarországon. Bp. 1980. Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp. 2001. Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp. 1964 (és későbbi kiadások) Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 1993,2 1998.3 Komoróczy G.: „Fénylő ölednek édes örömében..” A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 19832 Kuhrt, A.: Az ókori Közel-Kelet. [Piliscsaba] 2005. Leakey, R. E. – Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp. 1986. Leakey, R.: Az emberiség eredete. (Világ–Egyetem). Bp. 1995. Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp. 1985.
8
Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp. 1990. Oates, D. – Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 1983. Oates, D. – Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 1983. Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp. 1982. Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp. 1985. Rákos S. − Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp. 1974. Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon–Magyar Könyvklub, Bp. 1998. Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp. 1988. Ajánlott irodalom:
9
Tantárgy felelőse: Dusnoki József
MTT 0011 A történelem kutatás módszertana II. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 2 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar GYJ kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere:
Tantárgy előadója/i: Bognár Zalán, F. Romhányi Beatrix, Fehér Bence, Gergely András, II. írásbeli Makkai Béla, Papp Sándor, Semsey Viktória A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Fejlesztett kompetenciák Tanári: A tanulói személyiség fejlesztése A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani: A forráselemzés típusainak ismerete és gyakorlati alkalmazása… A történelem tantárgy által közvetített általános és specifikus ismeretek és képességek. Tájékozódási képességek A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tárgy a történetkutatás módszertant az előadás a maga történeti fejlődésében mutatja be. Szakági módszertanok átvétele a XIX. században: A különböző történelemtudományi ágak (régészet, művelődéstörténet, filológia, földrajz, néprajz) módszertani eredményeinek hasznosítása; a történettudomány mint e módszertannak szintetizátora. A XX. század újabb módszertani impulzusai: szociológia, antropológia, pszichológia, demográfia, - beépülésük a történettudomány eszköztárába. A természettudományos módszerek alkalmazása. A legújabb módszerek: oral history, mikrotörténelem, pszichohistória, diszkurzív módszerek, gender studies. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium célja a forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása, az egyes korszakok és tárgykörök forrástípusainak, forrásainak bemutatása, az új szemléletű, ún. forrásközpontú történelemtanítás követelményeinek elsajátítása. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: GLATZ Ferenc: Történetíró és politika. 1980 BLOCH, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996. Encyclopedia of Historians and Historical Writing. Ed. Kelly BOYD. 2 vols. London, 1999 BOOTH, Wayne C. – COLOMB, Gregory G. – WILLIAM, Joseph M.: The Craft of Research, 2nd ed. University of Chicago Press, 2003. MAWDSLEY, E. – MUNCK, T.: Számítógép a történettudományban. Bp. 1996. BORODKIN, L. I. – LEVERMANN, W. (szerk.): History and Computing in Eastern Europe. St. Katharinen 1993. Ajánlott irodalom:
MTT 1113 Társadalom- és gazdaságtörténet III. A kora újkor társadalmai és gazdaságai Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Kurucz György N: 30 + 0 2 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Dusnoki József, magyar V Kurucz György, kötelezően választható tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Papp Sándor II. szóbeli
10
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Fejlesztett kompetenciák Tanári: A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A magyar, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. Tájékozódási képességek A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Amerika felfedezése után a kapitalista világgazdaság kialakulása új kihívást jelentett az eurázsiai térség államai számára. Átalakultak a termelési és elosztási struktúrák, jelentős gazdasági koncentráció következett be, földrajzilag távoli területek kerültek egymással szoros kapcsolatba. Az egyre nagyobb területtel és egyre nagyobb népességgel rendelkező nagyhatalmak minél intenzívebb, hatékonyabb államot igyekeztek működtetni. A német, angol, francia, németalföldi, itáliai kora újkori államelméleti irodalom egyre sokszínűbb, egyre differenciáltabb képet rajzolt az állam és a társadalom, az uralkodó és az alattvalók egymáshoz való viszonyáról, a felvilágosult abszolutizmus uralkodó ideáljáról. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: ASCH, R. G. – DUCHHARDT, H. (Hg.): Der Absolutismus – ein Mythos? Strukturwandel monarchischer Herrschaft in West- und Mitteleuropa. Wien, 1996. BOSBACH, F.: Monarchia Universalis. Ein politischer Leitbegriff der Frühen Neuzeit. Göttingen, 1998. BRAUDEL, F.: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen.Bp. 1985. DIDERIKS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társdalomtól a gondoskodó államig. Bp. 1995. HAJNAL I.: Az újkor története. Bp. 1936. MATUZ J.: Az Oszmán Birodalom története. Bp. 1990. POÓR J. (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp. 2000. TENIGL-TAKÁCS L.: India története. Bp. 1997. Ajánlott irodalom:
MTT 1213 Vallás- és művelődéstörténet III. – Reneszánsz és reformáció Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 2 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Imregh Mónika, magyar V Kurucz György, kötelezően választható tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Nagy Zsombor II. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Fejlesztett kompetenciák: Tanári: A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Tantárgy felelőse: Imregh Monika
11
A magyar, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek Tájékozódási képességek A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A félév során a hallgatók megismerkednek azokkal a szellemi és politikai áramlatokkal, amelyek az egyes európai államokban a reneszánsz művelődés és a reformáció mozgalmainak kialakulásához hozzájárultak. Kiindulópontunk az 1438-as firenzei ökomenikus zsinat, amely számos görög tudóst hozott a városba, akik a humanista tanulmányok elindítói lettek. Foglalkozunk a Kúria adópolitikájával, nepotizmusával, Itálián belüli háborúival és azon intézkedéseivel, amelyekkel a legnagyobb ellenérzést váltotta ki maga iránt (búcsúcédulák árusítása stb.) Tanulmányaink részét képezik a művészeti és filozófiai irányzatok, és ezek harmonikus vagy konfliktusokkal teljes kapcsolata a római katolikus egyházhoz. A református egyházszervezet kiépülésével párhuzamosan alakultak ki az oktatást és a tudományt szolgáló intézmények is, melyek az újkor első századaiban a művelődés fontos színterei voltak. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: FRIEDELL, E.: Az újkori kultúra története I-III: középkor, pestis, misztika; reneszánsz és reformáció. Bp. 1994. GARIN, E.: Reneszánsz és műveltség. Bp. 1988. GRÜLL T.: Az európai művelődés története. Bp. 1998. KRISTELLER, P. O.: Szellemi áramlatok a reneszánszban. Bp. 1979. MCGRATH, A. E.: Kálvin. Budapest. 1996. Melanchton und Europa I: Skandinavien und Ostmitteleuropa. Szerk G. FRANK. Stuttgart 2001. OTETEA, A.: A reneszánsz és a reformáció. Bp. 1974. Reneszánsz etikai antológia. Szerk. VAJDA Mihály. Bp. 1984. Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből Luther Márton születésének 500. évfordulójára. Szerk. FABINY Tibor. Bp. 1984. Ajánlott irodalom:
12
MTT 0111 Történelem oktatásmódszertan II.1 Tantárgy felelőse: Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: Vargáné Balogh Judit N: 30 + 0 2 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Vargáné Balogh Judit kötelező tavaszi magyar V Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy célja, hogy a heti előadások keretében tematikusan végigvezesse a hallgatókat a tanári munka főbb elemein, és átadja az ezekhez kapcsolódó ismereteket. A legfontosabb érintett elemek: történelemoktatás Magyarországon és az Európai Unióban; tanítási technikák; hagyományos és multimédiás eszközök; hazai és nemzetközi tankönyvek; történelemórán folyó kompetenciafejlesztés módszerei; tanmenet; tantervek; óravázlat; óratartás; vázlat; dolgozat; feleltetés; osztályzás; érettségi; A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: BÁRDOSSY I. et al.: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában IV. Pécs, 2003. CSEPELA J.-né – HORVÁTH P. et al.: A történelemtanítás gyakorlata. Bp. 2000. DÁRDAI Á.: A tankönyvkutatás alapjai. Bp.–Pécs, 2002. Évszámokon innen és túl… Megújuló történelemtanítás. Szerk. KNAUSZ I. Bp. 2001. http://www.tortenelemtanitas.hu KATONA A. – SALLAI J.: A történelem tanítása. Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Bp. 2002. KATONA A.: Tanári Kincsestár. Történelem I–VII. Budapest, 2005–2008. SZABÓ M. – KAPOSI J.: Módszerek a források feldolgozásához SZABOLCS O.: Történelempedagógiai írások I–II. Budapest, 2002. Történelem – tanítás – módszertan. Tanulmányok a 75 éves Szabolcs Ottó tiszteletére. Bp. 2002. Ajánlott irodalom:
Tantárgy felelőse: Vargáné Balogh Judit
MTT 0121 Történelem oktatásmódszertan II.1 Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 1
13
Tantárgy előadója/i: Vargáné Balogh Judit
L: Tantárgy besorolása: kötelező
Meghirdetés féléve: tavaszi
Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: II.
Értékelés módja: GYJ Értékelés módszere: írásbeli
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: A pedagógiai folyamat tervezése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A forráselemzés típusainak (írott, képi, multimédiás, tárgyi stb.) ismerete és gyakorlati alkalmazása. Kifejezőképességek A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és történelemtanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A történelem tanításának módszertana Tanítási technikák, módszerek, mikrotanítás. Multimediális történelemtanítási ismeretek. Differenciált munkaformák (egyéni munka, pármunka, csoportmunka, frontális munka), tantervek, tanmenetek, tematikus tervek, óratervezetek, óravázlatok készítésének módszertana. Tananyagkészítés, projektmunka és a személyre szabott oktatás. A csoportos oktatás jellemzői, a csoportdinamika szerepe az oktatásban. A történelem tanításának jelentősége a személyiség fejlesztése érdekében. A történelem oktatása a középiskolákban, a szakképző intézményekben és a felnőttképzésben. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy célja, hogy gyakorlati oldallal egészítse ki az előadások keretében átadott elméleti ismereteket. Ennek érdekében a hallgatók olyan iskolalátogatásokon, tanulási szituációk megtekintésén vesznek részt, ahol a már megismert oktatási és módszertani elemeket nézhetik meg a „életközelben”. Így az óravázlat készítés, óratartás, tanári egyéniség kerül elsőként a középpontban. A hallgatók első feladata, hogy beszéljenek a kiválasztott tanárral, tisztázzák, hogy mely tankönyvből tanít és hol tart az anyagban. A második feladat egy előre egyeztetett anyagrészről tartott óra megtekintése, melyre előzőleg a hallgató is készít egy óravázlatot, majd végighallgatja az órát, és elkészíti a látott óra vázlatát. Harmadik lépésben ezt a két anyagot hasonlítja össze egyrészt az adott órát tartó kollégával való beszélgetés során, illetve a tanulságokat a szemináriumi csoport résztvevőivel közösen értékeli. A gyakorlati ismeretek elmélyítését célozza a mikrotanítás, csoportban és osztályban A második feladat a különböző tanári stílusok megismerése. Ennek érdekében 3 tanár legalább 2-2 óráját látogatják meg a hallgatók, elsősorban a tanári attitűdre és nem az oktatott anyagra koncentrálva. Az első feladathoz hasonlóan ehhez is kétlépcsős értékelés kapcsolódik. Mindkét látogatás-sorozatnál lényeges, hogy ne egy intézményhez kötődjenek a hallgatók, hanem minél több stílust, magát az oktatási valóságot, lássák. A második félév során a hallgató szakdolgozatához igazodva egy-egy szakmódszertani résztéma egyéni feldolgozására, előadására és közös megbeszélésére kerül majd sor. A főbb lehetőségek: tantárgy-történeti áttekintés, az iskolaszerkezet változása, a jogszabályi háttér változásának nyomon követése, az iskolaépületekkel szembeni elvárások változása, intézménytörténet, stb. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom:
14
MTT 0201 Művészet és társadalom Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 2 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Bubnó Hedvig magyar V Fábián Zoltán Imre szabadon választható tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: Imregh Monika II. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tanulói személyiség fejlesztése, a szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése; tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A magyar, illetve egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egyegy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek. A történelem tantárgy kapcsolata, kapcsolódása a társadalomtudományokhoz és a művészeti oktatáshoz; a történettudomány és -tanítás nemzetközi tendenciái, különös tekintettel az EU gyakorlatára. A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés Az előadásokat a területtel foglalkozó szakemberek egymást váltva tartják. A tematika szerteágazó volta miatt az összehasonlító vizsgálatokra tesszük a hangsúlyt, elsősorban a főbb tendenciák megrajzolására törekszünk. Célként tűzzük ki azonban, hogy a félév végén a hallgatók számára összeálljon egy összkép, amelynek segítségével a jelenségeket egységben, összefüggéseiben lássák. Évközi tanulmányi követelmények: Tantárgy felelőse: Imregh Monika
Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Magyar művelődéstörténeti lexikon I.-VII. Szerk. Kőszeghy P. Bp. 2003 Die Kunst der Gotik. Szerk. R. Tollman. Köln, 1996. Die Kunst der Romanik. Szerk. R. Tollman. Köln, 1998. Die Kunst des Barock. Szerk. R. Tollman. Köln, 1999. Medieval Panorama. Szerk. R Barrlet. London, 2001 Panorama of Renaissance. Szerk. M. Aston. London, 1996 Ajánlott irodalom:
MTT 0202 Egyházak szerepe az európai kultúrában Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 2 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Békési Sándor magyar GYJ szabadon választható tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tanulói személyiség fejlesztése A szakmai készségek, együttműködés és kommunikáció A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a keresztény teológia történetének és az európai kultúra változásainak összefüggéseivel foglalkozik. Figyelemmel kíséri a teológia alakulását a társadalmi, politikai, tudományos, irodalmi és művészeti változásokkal abból a célból, hogy az európai szellemtörténet nagyobb állomásainak értelmét a teológiai gondolkodásban is megvizsgáljuk. Ebből a szempontból szóba kerül az ortodox, a római katolikus, az evangélikus és a református egyház teológiáinak adott korhoz kötődő jellegzetessége kulturális megnyilvánulásaiban. Tantárgy felelőse: Békési Sándor
15
Évközi tanulmányi követelmények: ANDRESEN, C. (Hrsg.): Handbuch der Dogmen- und Theologiegeschichte. 1–3. Göttingen, 1980–1984. CANNING, J.: A középkori politikai gondolkodás története 300–1450. Bp. 2002 COPENHAVER, B. P. – SCHMITT, Ch. B.: Renaissance Philosophy. Oxford, 1992 FREY, Chr.: Die Ethik des Protestantismus von der Reformation bis zur Gegenwart. Gütersloh, 1994 Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom:
MTT 0203 Kritikai gondolkodás fejlesztése olvasással, írással (RWCT) Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 2 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: N. Császi Ildikó magyar V szabadon választható tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tanulói személyiség fejlesztése A pedagógiai folyamat tervezése A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése A egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése A tanulási folyamat szervezése, irányítása A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az RWCT-program célkitűzései, elméleti alapjai. A kritikai gondolkodás. Az RJR-modell. Megértés és kritikai gondolkodás. Termék- és folyamatközpontú tanítás. Az RJR-modell ciklikus alkalmazása narratív szövegen. Kérdezés és kritikai gondolkodás. A Bloom-Sanders-féle taxonómia. Tanári kérdésekre alapozott eljárások. Tanulói kérdésekre alapozott technikák. Írás és kritikai gondolkodás összefüggései. A tanulást segítõ írás. Írásközpontú technikák. Olvasás és írás összefüggései. A tanulás mint kognitív tanonckodás. Mentális modellezés. A kooperatív tanulás alapelvei, feltételei. Különbözõ kooperatív technikák kipróbálása. Vitán alapuló módszerek. Hogyan neveljünk gondolkodó olvasókat? Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: BÁRDOSSY I. et al.: A kritikai gondolkodás fejlesztése. Pécs-Bp. 2002. NAHALKA I.: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Bp. 2002. NAHALKA I.: Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron. Iskolakultúra 1999/2-4. FISHER, R.: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Bp. 1999. FISHER, R.: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Bp. 1999. Ajánlott irodalom: Tantárgy felelőse: N. Császi Ildikó
Egyetemes történelem minor tárgyakat végzett hallgatók részére: Tantárgy felelőse: Várady Zoltán Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Gálffy László, Hidán Csaba László, Várady Zoltán
MTTP 2220 Középkori magyar történelem 896-1301 Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 3 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. szóbeli
16
A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a magyarság történetét mutatja be a kezdetektől 1526-ig. Foglalkozunk a magyar őstörténet legfontosabb kérdéseivel, a honfoglalás előzményeivel, lefolyásával, a 10. századi Magyar Fejedelemség történetével. Tárgyaljuk az államalapítás kérdéseit, az Árpád-kori Magyarország politika- és társadalomtörténetét, intézményrendszerét, kultúráját. Foglalkozunk a késő középkori Magyar Királyság politika-, társadalom- és gazdaságtörténetének legfontosabb kérdéseivel, a jelentősebb intézményi, társadalmi változásokkal, a magyar politika irányváltásaival, az ország és szomszédai közti kapcsolatokkal. Értékeljük az egyes dinasztiák magyarországi szerepét. A magyarországi fejlődést nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk, rámutatva az általános európai, regionális vagy magyar sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon megismertetjük a hallgatókkal a korszak történelmének magyar és latin nyelvű fogalomkészletét, valamint a legfontosabb forrásokat. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Bertényi I.: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp. 2000. Bóna I.: A magyarok és Európa a 9–10. században. Bp. 2000. Dienes I.: A honfoglaló magyarok. Bp. 1972. Engel P. – Kristó Gy. – Kubinyi A.: Magyarország története 1301–1526. Bp. 1998. Engel P.: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 2001. Érszegi G.: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1999. Fügedi E.: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. Fügedi E.: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. Györffy Gy. (szerk.): A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975. Györffy Gy.: István király és műve. Bp. 1977, 2000. Kovacsics J. (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp. 1997. Kristó Gy.: Magyarország története 895–1301. Bp. 1998. Kubinyi A.: Mátyás király. Bp. 2001. Kulcsár P.: A Jagelló kor. Bp. 1981. László Gy.: A honfoglaló magyar nép élete. Múzsák, Bp. 1988. Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk: Székely György. Szerk.: Bartha Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1–2. Bp. 1987. Maksay F.: A magyar falu középkori településrendje. Bp. 1971. Mályusz E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. Mályusz E.: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. Szabó I.: A falurendszer kialakulása Magyarországon. (X-XV. század). Bp. 1966. Szabó I.: A középkori magyar falu. Bp. 1969. Zsoldos A.: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997. Ajánlott irodalom:
17
MTTP 2410 Kora újkori magyar történelem 1526–1790 Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: N: 30 + 0 3 L: Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Kurucz György, magyar V Papp Sándor kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tantárgy felelőse: Kurucz György
A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A három részre szakadt Magyarország kora újkori történelmét bemutató tantárgy az országegyesítési alternatívákat elemzi, három fő szempont figyelembe vételével. Korszakváltásokat, mentalitástörténeti váltásokat hangsúlyozva mutatja be a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom érdekegyeztetéseit és -ellentéteit, kiemelve a jelentősebb politikusok, államférfiak hatását. A hadi és politikai események mellett a gondolkodásmódbeli váltásokat, s az udvari kultúra szerepét is elemzi. Különösen fontos az Erdélyi Fejedelemség sajátos státusának bemutatása: ennek mind belpolitikai, mind külpolitikai mozgástere is meghatározó nemcsak a fejedelemséget, hanem a többi országrésszel való kapcsolatrendszerét is tekintve. A hódoltsági területek története rövid- és hosszútávú politikai, gazdasági hatásaival, valamint a török orientáció szempontjából meghatározó kérdés. Az előadás feladata átfogó kép alkotása és a folyamatok bemutatása a legújabb nemzetközi és hazai kutatási eredmények alapján és a történész viták tükrében, a szemináriumokon a források megismerése és elemzése, a minél többféle forrástípus megismerése, az új megközelítési módok, módszertani fogások elsajátítása a legfontosabb cél. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: R. Várkonyi Á.: Három évszázad Magyarország történetében I. (1526–1616) Bp. 1999. R. Várkonyi Á.: A Királyi Magyarország 1541–1686 Bp. 1999. Szabó P.: Az Erdélyi Fejedelemség. Bp. 1997. Pálffy G.: A 16. század története. Bp. 2000. Ágoston G. – Oborni T.: A 17. század története. Bp. 2000. Ifj. Barta J.: A 18. század története. Bp. 2000. R. Várkonyi Á.: Europica varietas – Hungarica varietas. Tanulmányok. Bp. 1994. Szakály F.: Hungaria Eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól 1683– 1718. Bp. 1986. Hegyi K.: A török berendezkedés Magyarországon. Bp. 1995. Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról. Szerk: Czigány I. Bp. 2002. Kosáry D.: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1996. „Idővel paloták…” Magyar udvari kultúra a kora újkorban. Szerk.: Horn I. – G. Etényi N. Bp. 2005. Magyar Kódex 3. Szultán és a császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete 1526–1790. Szerk.: Stemler Gy. Bp. 2000. Bethlen Gábor emlékezete. Szerk: Makkai L. Bp. 1980. Ajánlott irodalom:
18
