TAKTASZADA KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

TAKTASZADA KÖZSÉG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

2010 JANUÁR

1. BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 3 1.1. ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI................................................................................. 3 1.2. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM TARTALMI KÖVETELMÉNYE ................................................. 4 2. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA ( HELYZETFELMÉRÉS)........................................................................... 5 2. 1. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET................................................................................................................................... 5 3. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTÁNAK RÖGZÍTÉSE ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM JAVÍTÁSÁNAK HELYI FELADATAI ÉS MEGOLDÁSUK FŐBB MÓDOZATAI ................................... 6 3.1. LÉGSZENNYEZÉS, ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM....................................................................................... 6 3.1.1. Alapadatok és helyzetértékelés:............................................................................................................. 6 3.1.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: ............................................................. 8 3.2. ZÖLDFELÜLETGAZDÁLKODÁS: ...................................................................................................................... 9 3.2.1. Alapadatok és helyzetértékelés:............................................................................................................. 9 3.2.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: ........................................................... 10 3.3. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÉS A KÖZTERÜLETEK TISZTASÁGA ...................................................................... 11 3.3.1. Települési környezet és közterület ....................................................................................................... 11 3.3.2. Alapadatok és helyzetértékelés ............................................................................................................ 11 3.3.3. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: ........................................................... 14 3.4. IVÓVÍZELLÁTÁS: ......................................................................................................................................... 16 3.4.1.Alapadatok és helyzetértékelés: ........................................................................................................... 16 3.4.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: ........................................................... 17 3.5. TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁSSAL........................................................................................... 17 3.2.1. Alapadatok és helyzetértékelés:........................................................................................................... 17 3.2.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: ........................................................... 20 3.6. KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZKEZELÉS ............................................................................................................. 22 3.6.1. Alapadatok és helyzetértékelés ............................................................................................................ 22 3.6.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: ........................................................... 22 3.7. TELEPÜLÉSHULLADÉK GAZDÁLKODÁS:....................................................................................................... 23 3.7.1.Alapadatok és helyzetértékelés : .......................................................................................................... 23 3.7.2 A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: ............................................................ 23 3.8. ENERGIAGAZDÁLKODÁS: ............................................................................................................................ 24 3.8.1. Alapadatok és helyzetértékelés:........................................................................................................... 24 3.8.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: ........................................................... 25 3.9.KÖZLEKEDÉS ÉS SZÁLLÍTÁSSZERVEZÉS: ...................................................................................................... 26 3.9.1. Alapadatok és helyzetértékelés:........................................................................................................... 26 3.9.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: ........................................................... 27 3.10. RENDKÍVÜLI KÖRNYEZETVESZÉLYEZTETÉS ELHÁRÍTÁSA ÉS A KÖRNYEZETKÁROSODÁS CSÖKKENTÉSE: .. 27 3.10.1. Alapadatok és helyzetértékelés: ........................................................................................................ 27 3.10.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: ......................................................... 29 4. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS KEOP-2007-1.2.0 PROJEKT SORÁN TETT VÁLLALÁSOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK: ................................................................................................... 30 5. ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................................................................... 35

2

1. BEVEZETÉS 1.1. Önkormányzatok környezetvédelmi feladatai A környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény külön fejezetben foglalja össze a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. Ezek között - a 46.§.(1) b) pontjában írja elő a települési környezetvédelmi program kidolgozását, az f) pont a fejlesztések során is előírja a környezetvédelmi szempontok érvényesítését; - a 46.§.(1) a) és c) pontjában, általánosságban rögzíti a környezetvédelmi célú helyi önkormányzati rendeletek alkotását és a hatósági tevékenységet, továbbá hasonló jogszabály-alkotó és hatósági/ellenőrző funkciót deklarál a 37.§ is, az állam és az önkormányzatok számára egyaránt; - a 46.§. (1) d) pontja együttműködést ír elő más hatóságokkal és társadalmi szervezetekkel; - a 46.§ (1) e) pontja a környezet állapotának figyelemmel kisérését írja elő. Részleteiben az 1995. évi LIII. törvény 46.§ (1) a települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E §-ban foglaltak szerint, amelyet képviselőtestülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel, e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezet állapot javítását.

3

A felsorolásból jól látható, hogy a települési önkormányzatok feladatai között a környezetvédelmi törvény kiemelt helyen fogalmazza meg a települési környezetvédelmi program készítését. .

1.2. A települési környezetvédelmi program tartalmi követelménye Az emberi egészség védelme , valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében a környezettel és annak védelmével , illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv) az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv ) és egyedi környezeti adottsággal problémával foglakozó tervet ( egyedi környezetvédelmi terv ) kell készíteni. A törvény 48/B § (1) bekezdése alapján Átfogó környezetvédelmi terv a települési (48/E §) környezetvédelmi program. Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza: a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. A törvény 48/E. § (1) alapján a települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel, c) a zöldfelület-gazdálkodással, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, g) a kommunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkodással, i) az energiagazdálkodással, j) a közlekedés- és szállításszervezéssel, k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat.

4

2. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA ( helyzetfelmérés)

2. 1. Településtörténet A falu még az Árpád-házi királyok idejében keletkezett, amelynek emlékét a falu alatt fekvő korabeli nagy temető őrzi. Az oklevelek szerint az 1270-es években a falu birtokosa a Zud nemzetségből való Bikkfiai Jakab fia, Simon volt. A XIV. században a településnek sáncokkal megerősített földvára volt, amelynek a közeli patak, a Takta adott nevet (Takta-földvár). A középkori Taktaszadát 1567-ben a törökök teljesen elpusztították, de a visszatérő jobbágyok újra felépítették falujukat, amelynek létéről 1620-ból való levéltári adatok is beszámolnak. A szadai jobbágyok közül sokan harcoltak Rákóczi zászlaja alatt, ezért a szabadságért való küzdelmek elfojtása után a császári csapatok megtorlása sem maradt el, így 1711 után a falu ismét teljesen elpusztult. Ám néhány év múlva a szadaiak követték őseik példáját, és már 1717-ben újabb falu született a többször is megsemmisített község helyén. A falu és határa ekkor a király és az Andrássy grófok birtoka, akik kedvezményekkel is igyekeztek letelepíteni a harcok idején pusztává lett község helyére érkezőket. Többen érkeztek ide a letelepedni akarók közül a szomszédos Prügyről. 1831-ben a faluban kolera pusztított, aminek 41 helybéli esett áldozatul. 1848-ban a szadaiak nagy lelkesedéssel fogadták a forradalom hírét, és sokan beálltak innen katonának a forradalmi honvédségbe. A bukás után ismét nehéz lett az élet a községben, ahol 1855-ben ismét megjelent a kolera, 37 áldozatot szedve, majd 1862-ben marhavész tört a falu szarvasmarha-állományára. A fokozódó nélkülözés miatt megindult a kivándorlás Amerikába, mások a szomszédos birtokokon igyekeztek munkát találni zsellérként, cselédként vagy napszámosként. Amint a falut eléri az épülő vasút, többen indulnak a megye városaiba és a szomszédos Szerencs cukorgyárába dolgozni. 1919-ben a községben direktórium alakult, és várták, hogy tényleg megvalósuljon az ígért földosztás. Ám e helyett hamarosan román megszállás alá került a község. Valamint segített később az itteni gazdálkodóknak a Nagyatádi-féle földreform, amelynek során sokan jutottak 1-2 holdas parcellákhoz. A falu zsellérei ekkor többnyire a cukorgyárhoz tartozó földeken dolgoztak, sok kisparaszt ment tönkre az 1930-as évek elejének gazdasági válsága idején.

5

1945-ben a községben közel 1000 hold földet osztottak ki. 1947-ben helyreállították a háborúban felrobbant Takta-hidat, majd állami kezelésbe került a község addigi felekezeti iskolája.

3. Környezeti elemek állapotának rögzítése és a környezetvédelem javításának helyi feladatai és megoldásuk főbb módozatai 3.1. Légszennyezés, zaj és rezgés elleni védelem

3.1.1. Alapadatok és helyzetértékelés: A tiszta levegő nagy jelentőségű az emberi egészség megóvása szempontjából. A szervezet a káros légszennyezők hatásának kivédésére energiát fordít, ami felesleges megterhelést jelent, csökkenti a szervezet ellenálló képességét. A szennyezett levegő betegségeket idézhet elő, a meglévőket súlyosbíthatja, késlelteti a gyógyulást. A hirtelen fellépő, rövid ideig tartó magas koncentrációjú szennyezések akut megbetegedést okoznak, általában az érzékenyebb, vagy beteg lakosságot támadják. A krónikus légszennyezés az ember egész életén át hat, a népesség minden tagját éri, generációkon keresztül fejti ki hatását. A községben jelentős ipari légszennyező nem található. Taktaszada levegőminőségét az egyedi fűtések, a közlekedés és az egyéb ipari, mezőgazdasági tevékenységek emissziója határozza meg. Egyedi és lakossági fűtések A település részben földgáz- és emellett jellemzően továbbra is vegyestüzeléssel oldja meg fűtését. A gázhálózat kiépítése megfelelő, azonban használata a háztartásokban nem teljes körű a magas energia árak miatt, így a téli fűtési szezonban a szén- és fafűtésből származó légszennyezőanyagok is befolyással vannak a levegőminőség alakulására.

6

A közlekedési eredetű légszennyezés nem meghatározó. Felmérésekkel alátámasztott tény, hogy a zaj jelentős mértékben befolyásolja az emberek életminőségét, közérzetét. A tartós zajhatás kimutatható fiziológiás, pszichés terhet jelent. Ahhoz, hogy a jogszabályban megfogalmazott zaj határértékeket jobban tudjuk értékelni, röviden ismertetjük a különböző mértékű zajok emberre gyakorolt hatását. A 40-65 dB-es zajok pszichés zavarokat, a koncentráló képesség csökkenését, fáradékonyságot okoznak. Ez a zajszint többé-kevésbé megszokható, nem okoz maradandó károsodást. A 65-75 dB-es zajok vegetatív zavarok sokaságát idézik elő: a hajszálerek szűkületét, vérnyomás emelkedését, pupilla tágulását, nyál- és gyomorelválasztás csökkenését stb. okozzák és bár a zaj hosszabb idő után sem szokható meg, maradandó károsodást okozó hatását nem sikerült bizonyítani. A 75 dB fölötti tartós zajhatásra lassú és több szakaszban zajló hallásromlás következik be. A kezdeti szakaszban az ilyen zajterhelésnek kitett emberek fejfájásról, álmatlanságról és fülzúgásról panaszkodnak. Az egész napos, ekkora mértékű zajterhelés után átmeneti hallásromlás mutatható ki. 120 dB felett érjük el a fájdalomküszöböt, 160 dB-nél dobhártyarepedés következhet be. Hirtelen hanghatás nagy (120-130 dB) intenzitással barotraumát okozhat, ilyenkor a hallás maradandó csökkenése következik be már egyszeri behatás esetén is. 175 dB a halálos adag. Az alvás megzavarása már 40 dB intenzitású zajra jelentkezik. 70 dB zajszinttől az emberek 33 %-a teljesen felébred. Hirtelen erős zajok megzavarják az alvás ritmusát és mélységét, az utána következő alvás már nem pihentet, a zavart alvású egyén fáradtan ébred. Ez az alapja annak, hogy az éjszakai zajterhelést sokkal szigorúbban ítéli meg a szabályozás, mint a nappalit, így a zajhatárértékek nappali (06-22 óráig) és éjjeli (22-06 óráig) időszakokra osztottak. A levegőminőség mérésére vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre adatok. Helyi tapasztalatok alapján, a település levegője jónak minősíthető. Jelentős légyszennyezést okozó üzem nincs a községben. Miskolc és Szerencs ipari üzemeinek légszennyező hatása már nem érvényesül a térségben, kellően felhígult állapotban érkeznek a területre ezen irányokból a légáramlatok. A lakossági fűtésből a közlekedésből származó emissziók mérésére vonatkozóan szintén nem áll rendelkezésünkre adat, de a gázhálózat kiépülésével biztos, hogy a megengedett érték alatt van a fűtésből eredő szennyeződés.

7

A szabadidős tevékenységekből eredő zajterhelés körébe tartoznak a kulturális szórakoztató-, vendéglátó- és sporttevékenységekből eredő zajok. Lakosságtól nem érkezett ilyen jellegű panasz az Önkormányzathoz. Amennyiben a későbbiek során mégis előfordulnának, a panaszok orvoslására az önkormányzatnak lehetősége van a jogszabályok előírásai szerint.

3.1.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: 1. Szorgalmazni kell a gázellátó rendszerre való további rácsatlakozást. Gáztüzelés esetén a füstgázok kedvező légszennyezőanyag kibocsátása mellett igen fontos, hogy nem keletkezik a vegyes tüzelésre jellemző salak és hamu, mely kiporzása révén, illetve hulladékként (elhelyezési problémák) okoz zavaró hatást. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: A lakosság tájékoztatása,hirdetmények, kábeltévé útján Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Költsége nem jelentős 2. Tovább kell folytatni fő közlekedési út mellett ott, ahol a helyszíni adottságok megengedik bokrosítás-fásítás telepítését, mert a zöldfelület jelentős mennyiségű port köt meg, javítja a mikroklímát (a száraz levegő nedvességtartalmát növeli), elősegíti a település átszellőzést és mint oxigén termelő javítja a levegő minőségét. További előnye az útmenti fásításoknak a vibrációs kár csökkentése. A fáknak ez a kevéssé ismert védelmi funkciója, amelyben gyökérzete játssza a fő szerepet. A megszakítás nélküli tömör burkolat a házakra továbbítja a közlekedés okozta rázkódásokat és rezgéseket. Kezdetben csak megrepedezik, majd lehullik a vakolat, később azonban a közfalak, súlyosabb esetben a tartófalak is megrepedhetnek. Lassú, alig látható folyamat ez. A ház előtt álló fák a tömör útburkolatot megszakítva meggátolják, hogy a rázkódások és rezgések a házakra továbbterjedjenek. A mechanikai rázkódások és rezgések elleni védelem egész évben érvényesül. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: Hivatalnak fel kell mérni, mennyi fára van szükség, és végrehajtani a feladatokat Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat éves költségvetése 3. A települési zöldfelületek növelése szükséges a településkép kedvező kialakítása, valamint a por- és zajterhelés mérséklése szempontjából.

8

Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: Taktaszada Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló rendelet betartása és betartatása. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Költsége nem jelentős 4. Meglévő zöldfelület felújítása lényeges feladat a településkép javításán kívül környezetvédelmi szempontból is, hiszen a szakszerű növénytelepítés hozzájárul a település tisztaságának megőrzéséhez, a levegőben található szennyező és allergén anyagok megkötéséhez. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: Pályázat útján történő megvalósítás Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Pályázathoz a saját forrás biztosítása a költségvetésben 5. Az önkormányzati kezelésben lévő épületeknél törekedni kell a korszerű, kis energiaigényű fűtési berendezések alkalmazására. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: Pályázat útján történő megvalósítás Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Pályázathoz a saját forrás biztosítása a költségvetésben

3.2. Zöldfelületgazdálkodás: 3.2.1. Alapadatok és helyzetértékelés: Rendkívül gondozottak a falu központjában lévő zöldterületek. A Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca kereszteződésében lévő park, valamint a 2000-es park is gondozott, ápolt. Az utcák melletti közterületek fásítása is nagyon szépen halad. A település más részein nem lehet egységes utcakép kialakításáról, ill. utcafásításról beszélni. Ennek egyfelől az az oka, hogy az utcák szűkek, és nincs fizikailag lehetőség az út menti zöldterület kialakítására. Szerencsés módon a lakossági törekvések megvannak az utca szépítésére. Ennek jele az, hogy nem ritka az a nagy méretű öntevékenység, ami megmutatkozik a házak előtti utcarész szépítésére. Ez azután rendkívül tarkává, egyedivé és bájossá teszi a települést, de ugyanakkor fokozza a rendezetlenség látszatát is. A jövőben célszerű lenne bizonyos utcákat kijelölve azokban teljes út menti zöldterület rendezést

9

végrehajtani, egységes utcafásítási koncepcióval együtt. Mindezt táj építész által készített terv alapján kell megoldani, hogy a szakmai és a vizuális megfelelőség biztosítva legyen.

3.2.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: 1. Átfogó tervet kell készíteni a zöldterületeken telepítendő növényekről, és ezek ültetését, telepítését ütemezve meg kell kezdeni. Szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei: A tervet a Polgármesteri Hivatalnak kell elkészítenie. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat éves költségvetése. 2.

Zöldfelületek karbantartását továbbra is magas színvonalon kell biztosítani közcélú

munkások foglalkoztatásával. Különös figyelmet kell fordítani a parlagfű szennyeződés megelőzésére. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: Be kell tartatni az község köztisztaságáról és környezetvédelméről szóló helyi önkormányzati rendeletet, valamint a parlagfű irtásáról szóló helyi rendelete. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Költségen nem jelentős

3.

Mind szélesebb körben - de szakmai irányítás mellett - be kell vonni a lakosságot a

szűkebb és tágabb környezetük védelme, alakítása és fenntartása érdekében. (Tiszta udvar, rendes ház akció stb.) Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: Civil szervezet bevonása, ösztönzése Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Költsége nem jelentős

10

3.3. Települési környezet és a közterületek tisztasága 3.3.1. Települési környezet és közterület Mivel a település az ember közvetlen élettereként az embert érő környezeti hatások egyfajta integrált forrása, így a káros környezeti hatások elleni védekezés egyik fő színtere is egyben. Az embert érő egészségkárosító, vagy csupán terhelő hatások közül egy településen elsősorban csak az ott keletkező, fellépő ártalmakkal szemben tudunk védekezni. A védekezés fő eszköze a megelőzés, a kártékony hatás megjelenése előtti intézkedés, melyet a település ésszerűen szabályozott fejlesztésével, annak környezettudatos tervezésével, illetve a településen élő lakosság, az ott végzett termelői-, szolgáltatói munkajogi keretekbe foglalt szabályozásával lehet megvalósítani. A településrendezési tervezési munka során alapvető fontosságú az adott környezet, a helyi adottságok, a már meglévő szerkezeti elemek, melyek általában nehezen változtathatóak, így a település fejlődésének irányítását kell ezen alapparaméterekhez igazítani. Az országos szabályozás elemein túl, illetve annak keretei közt, nagy jelentőséggel bír a helyi szabályozás. A települési környezet védelme során hatékony eszköz a település övezeti felosztása, a különböző funkciójú területek egyfajta térbeli elhatárolása. Az egyes övezetekre vonatkozó ésszerű szabályozások, az övezetek helyes térbeli elhelyezése, illetve a köztük kialakított megfelelő kommunikáció (anyag-, árú-, munkaerőtranszport, stb.) jelentősen meg tudja növelni a településen élő, dolgozó népesség környezeti biztonságát.

3.3.2. Alapadatok és helyzetértékelés: A természeti környezet három szférája, a levegő – víz – talaj szennyező gócai közvetve vagy közvetlenül a település környezetére nézve is veszélyt jelentenek. Főként a települési környezet elszemetesedése, illegális szemétlerakó-helyek kialakulása veszélyezteti az emberi egészséget. Sajnálatos módon, a Takta partján több helyen illegális szemétlerakó-helyek alakultak ki. A szervezett folyamatosan működő kommunális hulladék elszállítással remélhetőleg javul a helyzet. Műemlék: Református templom és környezete, teresedése, ennek épületei 1794-ben épült, a bejárat feletti évszám szerint. Egyhajós, íves záródású templom. Főhomlokzata előtt álló tornya kis plasztikájú, bádogsisakja 1883-ban készült. Ablakai

11

félkörívvel zárulnak, keretezettek. Belseje csehsüveg-boltozatokkal fedett. Könnyed fakoronás szószéke falazott. A bejárati oldalon álló karzata boltozott, középütt kihasasodik, a túloldali karzata alul síkfödémes, az előbbinél később készült. Helyi védelemre javasolt településszerkezetek és épületek: Uradalmi gazdasági együttes (Zábrádszky-kastély) -

terménytároló (587;584/1 hrsz. Ingatlaon (Sőre istálló) (Arany J. u. 3.) (568 hrsz.)

-

katolikus templom (Kossuth u. 55.)

-

katolikus parókai épülete (Kossuth u. 53.)

-

Tájház ( Petőfi u.36.)

Lakóépületek: 

Dózsa Gy. u. 82.



Dózsa Gy. u. 84.



Árpád u. 4.



Árpád u. 6.



Árpád u. 8.



Árpád u. 10.



Árpád u. 12.



Táncsics u. 27.



Táncsics u. 3.



Táncsics u. 9.



Kossuth u. 66.



Kossuth u. 100.



Kossuth u. 145.

Természeti értékek védelme: - Természetvédelmi területek: Országos védelem alatt álló területek: Taktaszada község határában ilyen terület jelenleg nem található, viszont az 1996. évi LIII. tv.

12

23. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a törvény erejénél fogva, többek között ún. exlege védelem alatt áll hazánkban valamennyi forrás, láp, szikes tó, barlang, kunhalom és földvár. A település közigazgatási területén ezek közül fellelhető képződmények és területek e bekezdés alapján országos jelentőségűnek minősülnek, bárminemű károsításuk tilos. Megóvásuk érdekében körülöttük védőövezet kijelölését tartjuk szükségesnek, ami 20-30 métertől (források, barlangok és kunhalmok esetében) 100 méterig is terjedhet (Nagyobb földváraknál, a lápoknál és szikes tavaknál). Taktaszada határában a Bükki N. Part két kunhalmot tart nyilván, amelyek a fentiek értelmében jelen pillanatban is országos természetvédelmi oltalom alatt állnak. A Hegyeshalom (hrsz. 051, műv.ág: szántó) sajnos, már úgyszólván megsemmisült, anyagát jórészt elhordták. A Homok-halom (műv.ág: szántó, gyep) is megbontott, károsodott objektum, a rajta folyó mezőgazdasági művelés hosszú távon elszántással fenyegeti. - Természeti Területek: A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei az 1996. évi LIII. tv. 15. §-ában foglaltak alapján felmérték a község határában lévő ún. természeti területeket. Ezek természet közeli állapotokkal jellemezhető, erdő, gyep, nádas művelési ágú földrészletek. - Érzékeny természeti területek (ÉTT/ESA): Taktaszada községhatárában Érzékeny Természetvédelmi Terület nem található. - Különleges madárvédelmi területek (SPA): Taktaszada községhatárában Különleges Madárvédelmi Terület nem található. - Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) területei: Taktaszada határában a községhatár jelenlegi és egykori vízfolyásait kísérő, összefüggő földrészletek folytonos ökológiai folyosóként vannak nyilvántartva, míg egyes kisebb, elszórtan

elhelyezkedő

területek

megszakított

ökológiai

folyosónak

minősülnek

(térképvázlat). - Egyéb védettségi kategóriák és területek: Taktaszada község határában ilyenekről nincs tudomása a Bükki Nemzeti Parknak. Táj- és élővilágvédelem: Taktaszada közigazgatási területén nincs kijelölt természetvédelmi terület. A helyi adottságok, a táji megjelenés a takták és holtágak vízi világával, mocsári vegetációval a helyi jelentőséget túlnövik. A takták holtágak vidéke nincs még kellően megkutatva, sem a növényföldrajzi, sem állatföldrajzi vonatkozásban, de ez nem jelenti, hogy itt nincsenek értékes biotópok, életközösségek, melyeket legalább a helyi védelem ne illetne meg.

13

Rekompenzációs rekultiváció és a szántóföldi területek növelése címén több helyen megkezdődött az ősgyepek feltörése, pedig egyik-másik terület jégkorszaki, glaciális, illetve preglaciális eredetre is utal, növényfaj különlegességei lapján. Sajnos, a mezőgazdasági fejlesztés főbb irányvonalai sem kedveznek az ősgyepek fennmaradásának. A település a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet besorolási elvei szerint az országos jelentőségű védett és fokozottan védett területeket, azok pufferzónáit, illetve a helyi jelentőségű védett területeket kivéve „C" kevésbé érzékeny területen helyezkednek el. Az országos jelentőségű védett és fokozottan védett területek „A" fokozottan érzékeny területek, ezek pufferzónái, valamint a helyi védettségű területek „B" érzékeny területek.

3.3.3. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: 1. Taktaszada település önkormányzatának kitűzött célja, hogy a megfelelő környezeti állapot elérésével megteremtse a településfejlesztés lehetőségét. Mivel a természeti, környezeti adottságok alapvetően kedvezőek, ez a településfejlesztés jó kiinduló alapját jelentheti. Ehhez azonban létre kell hozni a környezet és természet tudatos és kímélő használatát biztosító körülményeket. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: A Község köztisztaságának fenntartásáról és környezetvédelméről szóló helyi rendelet betartatása, felülvizsgálata és ha szükséges módosítása.. A rendeletek végrehajtását évente értékeli a Képviselőtestület a jegyző beszámolójában a rendeletek végrehajtásáról. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat éves költségvetése ad fedezetet és forrást. 2. A környezeti célállapot a természet- és környezetvédelmi szempontból kedvező módon kezelt környezet biztosítása a külterületen, a belterületen pedig az esztétikus településkép elérése mellett az egészséges, tiszta települési környezet biztosítása. Szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei: A község köztisztaságának fenntartásáról és környezetvédelméről szóló helyi rendelet betartatása, felülvizsgálat és ha szükséges módosítása.. A rendelek végrehajtását évente értékeli a Képviselőtestület a jegyző beszámolójában a rendeletek végrehajtásáról. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat éves költségvetése ad fedezetet és forrást.

14

3. A település fejlesztésénél kitörési pont lehet az egészséges lakókörnyezet és az érintetlen természeti adottság. Ki kell emelni, hogy a környezet kedvezően befolyásolja a településökológiai adottságokat, ezért ennek javítása lényeges szempont. Szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei: A község köztisztaságának fenntartásáról és környezetvédelméről szóló helyi rendelet betartatása, felülvizsgálat és ha szükséges módosítása.. A rendelek végrehajtását évente értékeli a Képviselőtestület a jegyző beszámolójában a rendeletek végrehajtásáról. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat éves költségvetése ad fedezetet és forrást. 4.A településen belül a környezet tisztaságának megőrzését és javítását kell célul kitűzni. A közmunka programmal megkezdett feladatokat folytatni kell. A település területén meg kell szüntetni illegális hulladéklerakást, tudatformálással és rendszeres határszemlékkel kell a célt elérni. Szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei: Közfoglalkoztatási tervben helyet kell kapni a közterület tisztántartása feladatnak Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: A közcélú és közmunka foglalkoztatásra be kell tervezni költségeket és igényelni a központi költségvetésből a támogatást. 5. A településen belül a zöld-terület aránya jónak ítélhető. A zöldterületek arányának és állapotának megőrzése célként határozható meg. Az úthálózat fejlesztésénél a zöldterületi arány megőrzését figyelembe kell venni. Szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei: A község köztisztaságának fenntartásáról és környezetvédelméről szóló helyi rendelet betartatása, felülvizsgálat és ha szükséges módosítása.. A rendelek végrehajtását évente értékeli a Képviselőtestület a jegyző beszámolójában a rendeletek végrehajtásáról. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat éves költségvetése ad fedezetet és forrást. 6. A megkezdett település rehabilitáció folytatása során a parkolóhelyek számának bővítése, járdák felújítása, a parkok szerepének átgondolása lenne fontos. Szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei: Az éves költségvetési rendelet megtárgyalásakor szem előtt tartani ezen célok megvalósítását. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat éves költségvetése ad fedezetet és forrást.

15

7. Átfogó tervet kell készíteni a zöldterületeken telepítendő növényekről, és ezek ültetését, telepítését folytatni kell. A tervet végre kell hajtani. Szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei: Az éves költségvetési rendelet megtárgyalásakor szem előtt tartani, ezen célok megvalósítását. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat éves költségvetése ad fedezetet és forrást. 8. Szükség van olyan közösségi rendszeres programra, mely a település lakóit vonná be környezetünk tisztábbá tételébe. Az általános iskolásoktól kezdve minden korcsoportot meg kell szólítani. . Szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei: A civil szervezeteket be kell vonni ezekbe a programokba Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat éves költségvetése ad fedezetet és forrást, támogatja a civil szervezetek működését. 9. A Kertbarátkörrel összefogva meg kell hirdetni a Kié a legszebb udvar és kert akciót, valamint a helyi védett ingatlanok felújításának támogatására kiírandó pályázatot is. Szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei: A civil szervezetekkel való együttműködés Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat éves költségvetése ad fedezetet és forrást . A Kertbarátkör működését támogatja az önkormányzat.

3.4. Ivóvízellátás: 3.4.1.Alapadatok és helyzetértékelés: Taktaszada község ivóvízellátást az Taktaharkány-Taktaszada községek tulajdonában lévő kutakból kitermelt víz adja, melyeket a Takta Vízmű Kft. üzemelteti. A településen az ivóvízvezeték 1995-96 évben került kiépítésre. Taktaszada jelenlegi fajlagos vízfogyasztása a 2008. évi adatok alapján 25,05 m3/fő/év. A várható vízigény számítások szerint 2013 évre 25,30 m3/fő/év, 2040. évre 26,70 m3/fő/év.

16

Természetesen a nyári és a téli időszak vízfogyasztása között jelentős eltérések tapasztalhatók.

3.4.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: 1.

A fogyasztók körében tudatosítani kell az ivóvíznek a mindennapi életben betöltött

szerepét, ezzel is ösztönözve Őket a vízbázisok védelmére, a takarékos vízhasználatokra, a szennyvízgyűjtés; - elvezetés;- tisztítás fontosságára, a vízi környezet megóvására. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: Tájékoztatók, hirdetmények, szórólapok. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat éves költségvetése ad fedezetet és forrást.

2.

A helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az

önkormányzatok feladata - többek között - a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása is, emiatt a továbbiakban is gondoskodni kell a folyamatos ellátásról. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: A Takta-Vízmű Kft. Üzemelteti az ivóvíz ellátást a településen , a Kft működését biztosítani kell. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat

éves költségvetése ad fedezetet és forrást, amennyiben valamilyen

fejlesztésre van szükség az ivóvíz bázisnál.

3.5. Települési csapadékvíz-gazdálkodással 3.2.1. Alapadatok és helyzetértékelés: Taktaszada település két földrajzi tájegység: az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik. Az Alföldet jelentős kistájegység, a Taktaköz, míg a hegyvidéket a közeli, enyhén hullámos dombvidék, a harangod, illetve a Szerencsi-dombság jelenti. Taktaszada nem tartozik a szorosan vett Taktaköz településeihez, de közigazgatási területének egy része a Taktaközben van. A táj arculatának névadó jellegzetességei, az elmocsarasodott hajdani folyómedrek, az ún. „takták”, ezek nyomai megtalálhatók a közigazgatási területen.

17

Taktaszada a Takta jobb oldali magaspartjára épült, ez a vidék már Harangodhoz tartozik. A taktaköz a Tisza jobb partvidékének egyik kis tájegysége. Kialakulása azokra a süllyedésekre vezethető vissza, amelyek az északi folyóvizek által épített hajdani hordalékkúpot letörve, a Tiszának új erózióbázist teremtettek. Földtani adottságok: A község sík területen épült, kialakulását a vízrajzi helyzet nagymértékben befolyásolta. Taktaszada község közigazgatási területén az Országos Ásványvagyon Mérlegben nem tartanak nyilván megkutatott, ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhelyet. A közigazgatási területen talajjavító nyersanyaglelőhelyek (homokos, agyagos márga, homokos, agyagos lösz) ismeretesek. Az Alföld földtani, Szerencs elnevezésű atlasza szerint a település közigazgatási területének egy részén a talajvíz nyugalmi szintje a felszín alatt 1-2 m mélységben helyezkedik el (magas talajvíz). Vízrajz: A település vízrajzi viszonyait a közeli Tisza, valamint a Takta-csatorna és a Harangod-patak mellett, a meglévő árkok, csatornák is meghatározzák. Vízszennyezés: A község közigazgatási területén kiemelt feladat kell, hogy legyen a vízvédelem, úgy a felszíni, mint a felszín alatti vizekre vonatkozóan, mivel a település közvetlen környezetében is jelentős élővízfolyások vannak, ezért nagyon fontos a községben a szennyvízhálózat és a szennyvíztisztító telep mielőbbi kiépítése. Nemcsak bakteriológiai, de kémiai oldalról is veszély fenyeget. A mezőgazdaság vegyszerfelhasználása erősen megnövekedett az elmúlt időszakban. Jelenlegi vízszennyező góc a térségben lévő mezőgazdasági major állattartó telepei, a gépparkok, vegyszer és növényvédőszer-raktárak. Utóbbiak különösen azért veszélyesek, mert a magas hatóanyag- tartalmú szerek koncentráltan szennyezhetnek, gondatlan tárolás esetén. Sajnos az állattartó telepeken sem megfelelő a trágyatárolás, így a trágyalé akadálytalanul szivároghat le a talajvízbe. Az állattartó telepek mellett jelentős környezetszennyező gócok a géptelepek, javítóműhelyek. Az olajos szennyeződések egy-egy hevesebb zápor alkalmával az élővízfolyásokig is lejutnak, a vízelvezető árkok mentén. Taktaszada közigazgatási területén a géppark a központi majorban található, és viszonylag közel van a Taktához. 18

Éghajlat: Fontosabb éghajlati adatok: 

Átlagos évi legmagasabb hőmérséklet: 25 oC



Átlagos évi csapadék: 650 mm



Átlagos évi legalacsonyabb hőmérséklet: - 10 oC



Levegő nedvességtartama: 60-68%.

Az uralkodó szélirány ÉK-i (27%), ezt követi az É-i (19%), majd a DNY-i szélirány (12%). Legközelebbi meteorológiai állomás Tarcalon van. Az éghajlatra jellemző a DK felé növekvő kontinentalitás. Még érződik a hegyvidék közelsége, de a szélsőségek is jelentősek. Éghajlat (hőmérséklet, napsütéses órák száma, csapadék) Mérsékelten meleg és mérsékelten száraz az éghajlat. Az évi napfénytartam 1900 és 1940 óra közötti. Nyáron 750-780 óra, télen 175-180 óra közötti napsütést élvez a kistáj. Hőmérséklet É-on 9,5-9,6 C, máshol 9,7 –9,9 C az évi középhőmérséklet, míg a tenyészidőszaké 16,817,0 C, É-on 16,6-16,8 C. A napi középhőmérséklet 183-185 napon haladja meg a 10  C-ot (ápr. 13-14 és okt. 14-15 között). A fagymentes időszak hossza – ápr. 15-17 és okt. 18 között – 184 – 186 nap. É-on ápr. 20-ig várhatók még fagyok, a fagyoktól mentes időtartam itt 181 nap. É-on 33,0-33,5 ºC, D-en 34,0 ºC körüli az abszolút maximum hőmérsékletek sokévi átlaga. Az abszolút minimum K-en –16,0 ºC, a középső vidékeken és Ny-on –17,0 º C közötti.

19

Forrás: OMSZ (http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=climate&pid=climate_Hw&pri=1&stt=Homerseklet)

A belterületi csapadékvizek elvezetése szempontjából kulcsfontosságú a településen É-D-i irányban átszelő Takta patak, melynek vízgyűjtő területe a külterületen egész Taktaharkány határig terjed. Befogadója a Sajó folyó. A patak végig a település közvetlen közelében halad Taktaharkány irányába. . Magas Tiszai vízállásnál a patak visszaduzzad.

3.2.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: 1.

Meg kell oldani hogy a települési csapadékvizek megfelelő elvezetése biztosított

legyen. A mély fekvésű területeken ne alakuljanak ki elöntések. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: Belvízrendezési tervet kell készíteni, ezt végrehajtani Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: A terv készítését pályázati és saját forrásból kell biztosítani. 2.

A terület földtani adottságai révén külön figyelmet kell szentelni az erózió elleni

védelemnek, ezért szükséges a település egészén, de különösen az erózióra, felszínmozgásra hajlamos lejtős térszínek térségében a csapadékok maradéktalan és eróziómentes elvezetése. Ezen területeken a csapadékok helyi elszikkasztása nem javasolt. Helyi szabályozási rendeletben rögzíteni kell a települések csapadékgyűjtő rendszerének (földárkok, átereszek, egyéb

közművek

rendszere)

üzemeltetési,

karbantartási,

ellenőrzési

feltételeit,

a

karbantartásra kötelezettek kötelességeit, illetve gondoskodni kell a szabályozás betartásáról. A 120/1999. (VIII. 6.) Korm, rendelet 3. §-a értelmében gondoskodni kell az önkormányzati tulajdonú vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartásáról olyan színvonalon és mértékben,

20

amely lehetővé teszi a vízgazdálkodási törvényben megfogalmazott vízgazdálkodási közfeladatok ellátását. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: Belvízrendezési tervet kell készíteni, ezt végrehajtani Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: A terv készítését pályázati és saját forrásból kell biztosítani 3.

Indokolt a csapadékgyűjtő hálózat műszaki felülvizsgálata, különös tekintettel az

árokrendszer medervezetésére, lejtésviszonyaira, feliszapolódására. növényzet-. illetve lakossági hulladék, nyesedék általi feltöltődésére, valamint a gyűjtőrendszerrel kapcsolatos egyéb műtárgyak (pl. átereszek, hidak, stb.) hidraulikai hatásainak vizsgálatára. A felülvizsgálatnak ki kell terjedni az árokrendszer fedett térrészeinek statikai, és hidraulikai vizsgálatára is. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: A község köztisztaságának fenntartásáról szóló helyi rendelet betartatása. Közmunka keretében az árkok tisztítása. Belvízrendezés megvalósítása. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Közmunkaprogram, Közfoglalkoztatási terv végrehajtása. Forrás a központi költségvetés és az önkormányzat önrésze. 4.

A belvízveszélyes területeken gondoskodni kell a csapadék megfelelő elvezetéséről,

erre a 120/1999. (VIII. 6.) Korm. Rendelet 10. §-a értelmében az adott gyűjtőrendszer használója (tulajdonosa) kötelezhető. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: Belvízrendezés megvalósítása. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Forrás a központi költségvetés és az önkormányzat önrésze. 5.

Legsürgősebb feladatok: Esős időszakban megemelkedik a talajvízszint, pályázat útján szükséges megoldani a település belterületi vízrendezését.

Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: Belvízrendezési tervet kell készíteni, ezt végrehajtani Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Belvízrendezési tervet kell készíteni, ezt végrehajtani. Valamint meg kell oldani a belvízrendezést Uniós forrásból.

21

3.6. Kommunális szennyvízkezelés 3.6.1. Alapadatok és helyzetértékelés Taktaszada községben kiépített rendszer nem működik szennyvizek vezetékes gyűjtésére és tisztítására. Jelenleg a szennyvíz elszállítása szippantós autókkal történik. Az ingatlanokon keletkező kommunális jellegű szennyvízeket egyedi tartályokban , medencékben gyűjtik, amelyeket a Taktaharkányi Közüzemi és Szolgáltató Kht.

szállít el a Taktaharkányban

található 50 m3/d kapacitású községi folyékony hulladékkezelő telepre. Taktaszada Községi önkormányzat Taktaharkány Nagyközségi Önkormányzattal közös pályázatot nyújtott be és támogatásban részesült a Szennyvízelvezető rendszer és szennyvíztisztító telep kialakítása Taktaharkány és Taktaszada községekben címmel. A KEOP-2007.1.2.0. számú projekt megvalósítása folyamatban van. A projekt várható befejezési időpontja 2011. vége. A tisztított szennyvíz befogadója a Takta-övcsatorna 15+350 fkm szelvénye.

3.6.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: 1. Pályázat útján meg kell valósítani a szennyvízelvezető rendszer kiépítését a településen. 2. Pályázat útján meg kell valósítani a szennyvíztisztító telep kialakítását. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: Folyamatban lévő beruházás a KEOP pályázaton belül. Szennyvízelvezető rendszer

és

szennyvíztisztító telep kialakítása Taktaharkány és Taktaszada községekben. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: KEOP -2007-1.2.0 pályázat és az önkormányzatok saját forrása. 3. El kell érni, hogy a szennyvízelvezető rendszer megépítését követően a lakosság minél előbb csatlakozzon a rendszerhez. 4. A szennyvízelvezetés kiépítésével a környezetvédelmi célok elérhetőek, mivel a felszín alatti víz szempontjából érzékeny vízminőségű területen üzemelő szikkasztók nem szennyezik tovább a felszín alatti vizeket. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: Önkormányzati rendelet megalkotása, hogy ösztönözzük a lakosságot a rákötésre. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Nem igényel költséget. 22

3.7. Településhulladék gazdálkodás:

3.7.1.Alapadatok és helyzetértékelés : Taktaszada Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi

XLIII.

törvény

35.§

(3)

bekezdésében

foglalt

felhatalmazás,

és

a

hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003.(VIII.15.) Korm. rendeletben foglaltak alapján Taktaszada község hulladékgazdálkodási tervéről 14/2005.(XII.01.) számú önkormányzati rendeletet alkotott. A hulladékgazdálkodási terv adatai alapján a településen 322,6t/év települési szilárd hulladék, a települési szilárdhulladék szelektíven kezelt része 13,5 t/év, nincs adat az építési-bontási hulladékról, mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék 1,8 t/év, ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék12,92 t/év, valamint 33,52 tonna/év kommunális szennyvíziszap keletkezik .A települési szilárd hulladék rendszeres elszállítását a települési önkormányzatokkal szerződésben álló vállalkozó végzi, zárt gyűjtőautóval. A szemétszállítás a Zempléni Hulladékkezelési

Közszolgáltató

Kht. közreműködésével

megoldott,

a hulladék

a

Bodrogkeresztúri lerakóba kerül. A település lakásállománya 683 lakás, az intézményes hulladékgyűjtésbe minden lakást bevontunk. A rendszeres elszállítás heti egy alkalommal történik. Évente egy alkalommal lomtalanítási akciót is tartunk.

3.7.2 A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések:

1.

A térségben kialakításra

kerülő Abaúj-Zempléni

Szilárdhulladék

Gazdálkodási

Önkormányzati Társulás tagjai vagyunk és ezáltal az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék lerakó kialakításában részt kell venni. Szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei: A Képviselőtestület határozatát végrehajtani. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása:

23

Megvalósítás esetén az önkormányzat költségvetésében az önrészt biztosítani , pályázati lehetőség igénybevétele kötelező. 2. A településen keletkező zöldhulladékot komposztálásra kell előkészíteni. Komposzttelepet kell kialakítani és a keletkező komposztot helyi célokra kell hasznosítani. Szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei: A Képviselőtestület határozatának végrehajtása . Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Megvalósítás esetén az önkormányzat költségvetésében az önrészt biztosítani , pályázati lehetőség igénybevétele kötelező. 3.

A lakosság részére évente 1 alkalommal, lehetőleg minden évben azonos időszakban

lomtalanítási- akciót kell szervezni, erről lakosságot időben tájékoztatni kell. Szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei: A Képviselőtestület döntését végrehajtani, a helyi rendelet rendelkezik róla. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat költségvetésében betervezésre kerül minden évben ez az összeg.. 4.

Települési szilárd hulladékoknál a szelektív hulladékgyűjtést a papír, a műanyag, az

üveg tovább kell folytatni. 5.

Meg kell szüntetni az illegális hulladéklerakókat a település egész területén, újak

kialakulását meg kell akadályozni a környezettudatos nevelés, oktatás segítségével is. 6.

A hulladékgazdálkodási tervben foglaltakat nyomon kell követni, a szükséges

intézkedéseket végre kell hajtani. Szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei: A

község

köztisztaságának

fenntartásáról

szóló

helyi

rendelet

betartatása.

Hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: A költsége nem jelentős.

3.8. Energiagazdálkodás: 3.8.1. Alapadatok és helyzetértékelés: Környezeti szempontból a megújuló energiaforrások használata lenne a legkedvezőbb, mivel ezek abszolút értelemben nem növelik a légkör szén-dioxid tartalmát (üvegházhatás). A szél, a geotermikus és napenergiát felhasználó technológiák lehet, hogy a nem túl távoli jövőben

24

versenyképessé válnak a fosszilis tüzelőanyag felhasználással. Amíg ez be nem következik, addig a fosszilis, nem megújuló energiaforrások között is különbséget kell tennünk környezeti hatásuk szerint. Az egyik döntő különbség, hogy az olaj 17 %-kal, a földgáz 43 %-kal kevesebb szenet tartalmaz egy energiaegységre vonatkoztatva, mint a szén. A szén messze a legkárosabb környezetrongáló fosszilis tüzelőanyag mind levegőszennyezési, mind klíma szempontból (üvegházhatás), a tüzelése során keletkező hamu-pernye mennyiség is hátránya a többi fosszilis energiahordozóval szemben. A földgáz a legegyszerűbb szénhidrogén. Fő alkotórésze a metán, ezt általában különböző mennyiségű CO2 gáz ill. olyan gyúlékony gázok kísérik, mint az etán, propán. A földgáz egyszerű összetétele és különösen alacsony kéntartalma az oka annak, hogy más szénhidrogéneknél kevésbé légszennyező. A földgázra kötött lakossági fogyasztók száma kb. 350, azonban sok esetben csak főzésre vagy vízmelegítésre használják a gázt a fogyasztók, a fűtést továbbra is hagyományos módon oldják meg. A fennmaradó lakások fűtése olaj, fa, szén, ill. villamos energia használatra épül. A földgáztüzelésre a 90-as években tértek zömében át, így a földgázfogyasztók számának ugrásszerű növekedése már nem várható. Az önkormányzat valamennyi intézménye földgáz fűtéssel van ellátva. Villamosenergia ellátás: A villamosenergia ellátás háztartási célú ellátása gyakorlatilag 100 %-osnak mondható. A község közterületein a forgalmi viszonyoknak megfelelő közvilágítási berendezések kiépítése jónak mondható. A 2002-es évek elején energiatakarékos fényforrások alkalmazásával jelentős korszerűsítés történt.

3.8.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: 1.

Az önkormányzati kezelésben lévő épületek energetikai szempontú felülvizsgálata

(fűtés, melegvíz használat, világítás, hőszigetelés hatékonysága). Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: A költségvetési rendeletbe betervezni és pályázatok figyelése. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Ablakcsere az iskola épületén, részben megtörtént, az épület minden nyilászáróját le kell cserélni korszerűbbekre. A Községi Könyvtár felújítása keretében hőszigetelés, nyílászárók cseréje. Pályázat útján történő megvalósítása

25

Meg kell

2.

vizsgálni

az

intézmények

alternatív

fűtési

lehetőségét.

(esetleg

szalmatüzelésű és fa apríték tüzelésű kazán beépítése.) Megvalósítása esetén a keletkező zöldhulladék hasznosítása is jelentős javulást mutatna. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: A költségvetési rendeletbe betervezni és pályázatok figyelése. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Pályázat útján történő megvalósítása

3.9.Közlekedés és szállításszervezés: 3.9.1. Alapadatok és helyzetértékelés: A település közigazgatási területének északnyugati részén áthalad a 37. sz.fkl. út, mintegy 160 m hosszon. A 37. sz forgalmi útból leágazó 3611 .sz. Taktaharkányon Tiszalúc felé haladó forgalmi út elhalad Taktaszada mellet, a települést a fenti közúttal a 36104. sz. bekötőút kapcsolja össze, amely szintbeli csomópontban találkozik a Szerencs – Miskolc-i vasútvonallal, majd a községben áthaladva köti össze a települést északi irányban Szerencs városával, illetve Prügy községgel. A települést terhelő közlekedéssel kapcsolatos probléma: 

A településen keresztülhaladó közút szélessége és minősége nem felel meg a biztonságos közlekedés feltételeinek, valamint a közúton található egyik híd nem biztonságos , felújításra, átépítésre szorul.

Tömegközlekedés: A környező települések, illetve Szerencs város megközelítése a vasúton kívül még közúton, autóbusszal történik. Vasútállomásról Szerencs 6 perc, Miskolc 30 perc alatt elérhető. Szerencsre – melynek a községtől való távolsága 5 km – naponta rendszeres autóbuszjárat közlekedik. A környező települések közúton és vasúton is jól megközelíthetőek, a községben 5 db buszmegálló található.

26

Helyi tömegközlekedés a község nagyságából fakadóan nincs, létesítése nem indokolt. Kiépített kerékpárút nincs a településen.

3.9.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: 1.

A helyi közlekedésre szolgáló közlekedési utak burkolatának felújítását tovább kell

folytatni. (Kossuth utca, Rákóczi utca, Thököly utca, Zrínyi utca , Béke u. stb.) Szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközei: A költségvetési rendeletbe betervezni a felújítást, amennyiben anyagi fedezet biztosított. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat éves költségvetése biztosíthatja a fedezetet. 2.

Járdák felújítását, akadálymentesítését tovább kell folytatni a gyalogos közlekedés

javítása érdekében. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: A költségvetési rendeletbe betervezni a felújítást, amennyiben anyagi fedezet biztosított. Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Az önkormányzat éves költségvetése biztosíthatja a fedezetet.

3.10. Rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása és a környezetkárosodás csökkentése: 3.10.1. Alapadatok és helyzetértékelés: Az Észak-Magyarországi régió jelentős ökológiai potenciállal rendelkezik, természeti kincseinek tárházát termál- és ásványvíz források bővítik A Régió jelentős folyói a Hernád, a Bódva a Sajó, és a Bodrog, mindegyik folyó vízgyűjtő területe csak részben tartozik Magyarországhoz. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén elhelyezkedő Taktaköz kistáj települése Taktaszada. Taktaszada település vízgyűjtő-területi megoszlás szempontjából a Hernád-takta alegységhez tartozik. Észak-Magyarország

földrajzi

és

természeti

adottságai

alapján

az

ország

legváltozatosabb régiója. Területén találkozik az Északi-középhegység és az Alföld.

27

egyik

A kistáj 93 és max. 173 m közötti tszf-i magasságú egykori hordalékkúp síkság. Az É-i peremek felé növekvő, de átlagosan alacsony relatív reliefű felszín döntő többsége az ártéri szintű síkságok orográfiai domborzattípusába sorolható. Az ármentesítések előtt a nagyobb áradások épp ezért a terület több mint ¾-ét borították. Az enyhén D felé lejtő, monoton felszín változatosságait az olykor 5-15 m magas futóhomokos foltok (főként a D-i részen) és az alluviális részek rendkívül gazdag elhagyott folyómedrei és morotvái jelentik. Ezeket a Tisza és a Bodrog hagyta hátra (a leghosszabb elhagyott folyómeder a Takta).(Forrás: Magyarország Kistájainak Katasztere, MTA Földtudományi Kutató Intézet Bp. 1990.) Az ország földtani fejlődéstörténete a vízhálózatot úgy alakította ki, hogy a Kárpát-medence nyugati feléből a Duna, keleti feléből pedig a Tisza gyűjti össze a vízfolyásokat és a két főfolyó a medence kijárata előtt találkozik. A Tisza vízrendszerében a balról és jobbról először csatlakozó két nagyobb mellékfolyó a Szamos és a Bodrog vízgyűjtő területének hazai részaránya jelentéktelen (2 %, illetve 7 %). A jobbról érkező Sajó-Hernád folyópáros vízgyűjtőjének (12 708 km2) is csak 40 %-a (5153 km2) található az országhatáron belül. (Forrás: Magyarország Kistájainak Katasztere, MTA Földtudományi Kutató Intézet Bp. 1990.) A Tiszának Tokajtól a Sajó torkolatáig terjedő 54 km-es szakaszához tartozik, amely szakaszon a folyó vízgyűjtője 554 km2-el gyarapodik. Mellette a Tisza 55.sz. kanyarulat levágásának mederében a Tataközi belvízrendszer határát képező Takta-övcsatorna a fő vízgyűjtő és a tervezett szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek befogadója. A Taktába folyik a Gilip-patak és a Harangod-patak. A Szerencs-Takta vízgyűjtőterülete az Eperjes-Tokaji hegylánc délnyugati, magyarországi szakaszán található. A mederrendezések miatt a Fennsíki – csatorna vízrendszere, Gilip-patak, Gönci patak, KisHernád a Bélus patakkal, Szerencs patak, Takta övcsatorna dél, Vadász patak vízrendszere, Vasonca- patak megnevezésű víztesteknél a jelenlegi mederállapotok és mederformák nem megfelelők, valamint a kiöntés nélküli vízszállító képesség biztosítása érdekében szükséges rendszeres növényzetirtás következtében a vízfolyások parti sávjában nincsenek meg az ökológiai szempontból megfelelő növényzónák. (Forrás:Víz Keretirányelv (60/2000 Európa Tanácsi Irányelv)

28

A VKI egységes alapokon szabályozza a felszíni, felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét, a pontszerű és diffúz szennyező-forrásokkal szembeni fellépést. Továbbá kötelezővé teszi a vizek jó állapotának eléréséhez vezető intézkedések vízgyűjtő szintű összehangolását. Ennek Magyarország számára kiemelt jelentősége van, mert hazánk egész területe a Duna vízgyűjtőjében fekszik, és a Víz Keretirányelv szerint az egész Duna medencét kell vízgyűjtő területnek tekinteni. Cél, hogy az európai vizek megfelelő állapotba kerüljenek 2015-ig, azaz a szennyező anyagok koncentrációja a meghatározott határértékek alatt maradjon. Veszélyhelyzetet okozhat a község mellett húzódó Takta patak hirtelen megduzzadása, valamint a nagy mennyiségű esőzés miatt a belvíz felgyülemlése. Veszélyhelyzetet okozhatnak a szélsőséges időjárási viszonyok, mivel a környező dombokról felhőszakadás esetén a csapadékvíz hirtelen lerohanásával kell számolni, jelentős hordaléklerakással. Nagy mennyiségű hó esetén a keskeny utcákon a közlekedés akadályozásával kell számolni. Taktaszada község II. sz. polgári védelmi osztályba sorolt település. Fentiekból adódik, hogy Taktaszada

község legvalószínűbb előfordulási veszélyhelyzet

okozói: -

árvíz és belvízveszély

-

természeti katasztrófák (hó, felhőszakadás, földrengés stb.)

A rendkívüli veszélyhelyzetek kezelése érdekében Taktaszada önkormányzata elkészítette és jóváhagyta a következő terveket. -

Taktaszada Veszélyelhárítási Alapterve

-

Taktaszada Általános Polgári Védelmi Alapterve

-

Taktaszada P. V. Szervezeteinek Megalakítási Terve

-

Polgárivédelmi szervezetek riasztási, értesítési és készenlétbe-helyezési Terve

-

Taktaszada Vízkárelhárítási Vedelmi Terve

3.10.2. A célok és a célállapotok elérése érdekében tett intézkedések: 1. Haváriát okozó események kezelése érdekében rendszeresen felül kell vizsgálni és aktualizálni az elkészített védekezési és cselekvési terveket.

29

2. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetében a tervekben előírtakat kell követni a keletkező károk minimalizálása érdekében. Szabályozási, ellenőrzési, értékelés eszközei: Védekezési cselekvési tervek felülvizsgálata Intézkedések végrehajtásának költsége és forrása: Nem igényel költséget.

4. Szennyvízelvezetés és -tisztítás KEOP-2007-1.2.0 Projekt során tett vállalások és megvalósulásuk: A fejlesztések

során tervezett valamennyi projekttevékenység megfelel a környezeti

fenntarthatóság szempont-rendszerének. A lent részletezettek közül a következő környezeti, fenntarthatósági szempontok vonatkoznak az önkormányzatra o A Környezetvédelmi Programjainak kétévenkénti felülvizsgálata. o Környezetvédelmi megbízott/felelős kijelölése. o Környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos oktatások/képzések lebonyolítása. o Környezeti szempontok alkalmazása a beszerzéseknél. o Helyben

(max.

kistérségi

szinten)

rendelkezésre

álló

kapacitásokat

(termékeket) használ. o Fajlagos vízfelhasználás 11%-os csökkentését (a projektzárásra). o A fejlesztések során Taktaszada Önkormányzata vállalja, hogy szervezeti étkeztetésükben

az

élelmiszerek

és

alapanyagok

legalább

15%-a

egészséges,helyi eredetű. A tervezett fejlesztésre vonatkozó környezeti- fenntarthatósági szempontok: o A fejlesztés hozzájárul településképi megőrzéséhez. o A beruházás során a pályázó vállalja a létesítés, építés ideiglenes helyigényének minimalizálását. o Taktaszada Önkormányzata szennyvízberuházásnál vállalja a fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó többletszolgáltatások nyújtását (az Önkormányzatunk a jövedelmük alapján leginkább rászoruló lakosoknak egyszeri rákötési kedvezményt nyújt a mindenkori rendelkezésre álló források függvényében).

30

A környezettudatos tevékenység során a Taktaszadai önkormányzat (az 1995.évi LIII. Törvény 46.§ előírása alapján ) vállalja a Környezetvédelmi Programjának kétévenkénti felülvizsgálatát. (amely alapvetően a település környezetirányítási tényezőkre koncentrál. A környezetvédelmi megbízott, felelős a szervezetnél a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáért (hatósági bejelentése, szelektív hulladékgyűjtés, környezetvédelmi szempontok érvényesítése a beszerzések során). A fenntarthatósági felelős – belső képzéseket, tájékoztatásokat-, a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, rendszeresen ellátó személy. A feladat ellátást Taktaharkány és Taktaszada Önkormányzat együttműködésben látja el. Kimelten fontos feladat a munkavállalók mind magasabb számának bevonása a környezeti, környezeti neveléssel kapcsolatos oktatásban , továbbképzésen vagy képzésben; az önkormányzat rendszeresen – munkakörhöz illeszkedő – környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos oktatásokat tartanak a fenti munkatárs segítségével. A projekttel kapcsolatban Taktaszada Önkormányzat vállalja, hogy valamennyi beszerzésénél környezeti szempontokat alkalmaz; ezt beszerzései során érvényesíti( pl: közbeszerzési eljárásban kéri az ajánlattevőket, hogy ajánlataikat újrahasznosított papíron adják be) és ezen szempontok szerint a pályázó úgy gondolja, hogy a – fenntarthatóság érvényesítése érdekében a környezetet legkevésbé terhelő –erőforrások kimerülését csökkentő – alternatívát kell választani. A termékek beszerzésénél az önkormányzat a következő szempontokat veszi figyelembe: Élettartam, Újrahasznosítás, (Helyi, kistérségi ) gyártó A szolgáltatások beszerzésénél , szolgáltatók kiválasztásánál a következőket veszi figyelembe: (zöld alapelvek preferálása): o Másodlagos (újra hasznosított hulladékból létrehozott anyagok) használata az irodai munkák során (és felhasználási arányának növelése a lehető legnagyobb mértékben a teljes alapanyag felhasználáson belül). o A

rendezvények

lebonyolítása

érdekében

az

„Ajánlások

Zöld

Fesztiválok

szervezéséhez” c. kiadványban rögzítettek szerint járunk el. o Nemcsak a beszállítók, hanem a támogatók, szponzorok kiválasztásánál is előnyben részesítjük a helyi, max. kistérségi szinten rendelkezésre álló kapacitásokat. 31

A pályázó a fenntarthatóság érvényesítése érdekében rendezvényeken, egyeztetések és megbeszélések során a beszerzések környezetkímélő szempontjait tudatosítja az érintettekben (munkavállalók, beszállítók, partnerek, célcsoport). A Támogatási Szerződés és a beszerzési dokumentációkban rögzítettek szerint a pályázó valamennyi beszerzésénél – a fejlesztés elsődleges céljától független – zöld szempontot alkalmaz (és ezeket a költségvetés összeállításánál figyelembe vettük). A beszerzésre kerülő eszközök környezeti szempontból előnyösebbnek minősülő környezeti tulajdonságait termékismertetők rögzítik. Valamint a beszállítók kiválasztásánál és az adott tevékenységhez kapcsolódó árajánlatok kérésében is – mint a beszállítóktól elvárt követelmények – jelennek meg a fenntarthatósági szempontok (műszaki leírás, referenciák, szállítás feltételei stb.). Ezek a szempontok meghatározóak a partner kiválasztásban és szerződéskötésnél. A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a pályázók –a szállítási igényeket és logisztikát újragondolva; ill. a kisebb erőforrás igénybevétele érdekében – vállalják a szervezethez legközelebb rendelkezésre álló kapacitások használatát. Az a tény, hogy Taktaharkány és Taktaszada Önkormányzatai helyben, de székhelyüktől legfeljebb 30 km távolságra található termékeket előállítók szolgáltatásokat nyújtó beszállítókkal köt szerződést, ez mindenképpen hozzájárul a közlekedéssel és szállítással járó környezetterhelés csökkentéséhez. Az önkormányzatok beszállítóinak egyharmada megfelel a fenti követelményeknek. Fenntartható fejlődést szolgáló térhasználat A projekttervben alátámasztottak szerint és az RMT-ben részletezettek alapján a tervezett – szennyvízelvezető rendszer és tisztító telep kialakítását célzó fejlesztés hozzájárul településképi megőrzéséhez. Még a tervezés első lépéseként a pályázó kikérte az érintettek véleményét a tervezett tevékenységekről; ill. a tájékozódott a lakosság fogadóképességéről. Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás A környezeti szempontok érvényesítésének, ill. hosszú távú fenntartása érdekében a pályázó Taktaharkány és Taktaszada Önkormányzatai vállalják a fajlagos vízfelhasználás 11%-os csökkentését (a projektzárásra). 32

Egy egyszerű technológiai- korszerűsítés, folyamatracionalizálás a vízfelhasználás fajlagos mutatóinak látványos csökkentését eredményezi. A munkahelyi mosdók felszerelése pl. korszerű, egykaros keverőcsapos eszközökkel látványos vízdíj számla csökkenést eredményez. A kivitelezés során a pályázó vállalja a létesítés, építés ideiglenes helyigényének minimalizálását; a szempont érvényesítésének részletei már a kiviteli tervezésben is megjelennek; mindenképpen érdemes már a tervezés során a helytakarékosságra törekedni. Az igénybe vett munkaterület elkorlátozását építési naplóban rögzíti a kivitelező és az igénybe vett munkaterület megfelelő helyreállításáról is gondoskodik. A kivitelezés során kiemelten fontos az építési munkák (és az alkalmazott munkagépek okozta) során megnövekedett zaj- és por csökkentése. Cél a környezetterhelés lehető legteljesebb megelőzése; ill. csökkentése. A szempontok érvényesítése a részletes megvalósíthatósági tanulmányban is megjelenik. A szempont érvényesítésének módszere a következő: 

Az aszfalt burkolatú utakról a szennyvízcsatorna nyomvonal szélességének megfelelő 1 m-es sávban az aszfaltot gyémántvágó-koronggal élbe kell vágni. A két vágási vonal közötti területről felszedett aszfalt hulladékot újrahasznosítási jogosultsággal rendelkező cég telephelyére kell szállítani.



Az útalap bontott kőszerkezetét külön kell deponálni, és amennyiben az alkalmas arra, a helyreállítás során ismételten útalapként kell hasznosítani.



Az önkormányzati és állami közutaknál meg kell akadályozni azt, hogy az építés során az útburkolatok, és útárkok porral, sárral szennyeződjenek. Ezt oly módon kell biztosítani, hogy a csatornahálózat építését ésszerű szakaszolással kell végezni, mely során egy munkanap alatt megnyitott munkaárok még ugyan azon munkanapon visszatöltésre kerüljenek.



A csatornaépítés során kikerülő altalajt és földet az árokásó- kotrógép közvetlenül, oldalbillentésre alkalmas billentős tehergépkocsira rakja, mellyel átszállítják a visszatöltésre alkalmas talajt, a már lefektetett, és ágyazattal betakart csatornaszakasz területére, /10-20 m szállítási távolság/ és ott a munkaárok visszatöltésre felhasználják.



A gravitációs szennyvízcsatorna hálózaton előre gyártott szerkezetű beton aknákat, és műanyagtisztító idomokat kell alkalmazni, mely lényegesen gyorsabban építhető be,

33

mint a helyszínen készülő monolit aknák. Az aknákat és tisztító idomokat a fentiekben ismertetett ütemezett csatorna építésének megfelelően az építés folyamatában kell elhelyezni. Így az építés területén csak egyszer jelentkezik a földmunkagépek, és teherautók által keltett zajhatás és kipufogógáz kibocsátás. 

A csatornaépítés során az ágyazat és aknák helyéről kiszoruló földet a szennyvíztelep építésénél kell hasznosítani feltöltés, és tereprendezési céllal.

A

fejlesztés

során

(a

zárójelentés

elkészítéséig)

Taktaharkány

és

Taktaszada

Önkormányzatai vállalják, hogy szervezeti étkezetésükben az élelmiszerek és alapanyagok legalább 15%-a egészséges, helyi eredetű. Az üzemi étterem alapanyag-beszerzéseinél különösen fontos, hogy azok tartósítószer- és mesterséges színezőanyag mentesek legyenek. A friss gyümölcsök és zöldségek, húsok helyi piacról történő beszerzését szállítólevél igazolja. Taktaharkány és Taktaszada Önkormányzatai vállalják a fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó többletszolgáltatások nyújtását. Taktaszada Község Önkormányzata már kijelölt környezetvédelmi felelőst, 2009.évben 9 fő vett részt ilyen irányú oktatáson a szervezetből. A szervezeti étkeztetésben az élelmiszerek és alapanyagok 15 %-a egészséges, helyi eredetű. Az irodai munkák során kezdjük bevezetni az újrahasznosított hulladékból létrehozott papír használatát.

34

5. Összefoglalás A környezeti állapot értékelése A település környezeti állapota a SWOT analízis alapján az alábbiak szerint jellemezhető: Erősségek: 

A kommunális hulladékszállítás megoldottsága;



A helyi úthálózat kiépítése;



Jelentős környezetterhelés hiánya;



Jelentős természeti értékek jelenléte;

Gyengeségek: 

A szennyvízhálózat és szennyvíztisztító még nem épült ki;



A kommunális hulladék elhelyezése rendezetlensége;



Helyenként illegális hulladéklerakás;



Egyes természeti értékekben rejlő lehetőségek kihasználatlansága;



Közúti átmenő forgalom;



Önkormányzati környezetvédelmi (ökológus) szakember hiánya;



A csapadékvíz-elvezetés megoldatlansága.

Lehetőségek: 

A meglévő forrás kihasználásával gyógyászati centrum kialakulása;



Az üdülés, idegenforgalom, turizmus fejlesztése (halastó);



A kommunális hulladék elhelyezés, ártalmatlanítás, szelektív hulladékgyűjtés közös, más térséggel is összefogva történő megoldása;



Újabb természeti értékek védelem alá helyezése;



A szennyvízhálózat kiépítése és a rákötések számának maximálása;



A csapadékvíz-elvezetés megoldása;



Önkormányzati környezetvédelmi szakember alkalmazása;



Új kerékpárút építése a Takta-csatorna töltésén.

Veszélyek: 

A növekvő hulladékmennyiség ellenére az elhelyezés és hasznosítás elmaradása – környezet-szennyezés;



Felszíni vizek elszennyezése,



A forgalom növekedésével közlekedési eredetű zaj- és légszennyezés növekedése;

35



Természetrombolás növekedése;



Környezetszennyező ipar betelepülése.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy községünk környezetvédelmi szempontból nem a kedvező helyzetben lévőnek minősíthető. Az egyes fejezetek végén megadtuk a szerintünk környezetvédelmi szempontból legfontosabb teendők listáját, prioritási sorrendben. Ezeket itt most összefoglalóan nem ismételjük meg. Az egyes évekre lebontott cselekvési programok kialakításánál kell majd helyben eldönteni, mely problémák megoldására tud az önkormányzat áldozni. A döntés meghozatalában segíthetnek az évről évre megjelenő pályázatok. Érdemes a pályázati kiírásban szereplő célokat összevetni a programban javasoltakkal, és a legkedvezőbb feltételek mellett pályázni az elérhető forrásokra. Tovább kell erősíteni az önkormányzat és a helyi civil szervezettel, illetve a környezetvédelmet pedagógiai programjába beépítő iskolával a kapcsolatot. Ez szolgálhatja egyrészt a község szűkebb környezetéről rendelkezésre álló információk bővülését, környezetvédelmét szolgáló programok szervezését (tavaszi nagytakarítás, szelektív hulladékgyűjtés stb.), másrészt a diákok környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenysége későbbi környezetet óvó aktív magatartás alapjául szolgálhat.

Környezeti fenntarthatósági fejlődési politika A fenntartható fejlődés a társadalmi haladás - méltányos életkörülmények, szociális jólét elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire vonatkozik. A fenntartható fejlődés tehát elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását, s az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését. A

fenntartható

társadalom

legfontosabb

ismérvei,

együttesen

szükséges

alapvető

követelményei: szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; az

36

életminőség folytonos javítására való törekvés; a természeti erőforrások fenntartó használata, amelynek megvalósításához a társadalom környezet-tudatos és környezet-etikus magatartása szükséges; a környezetminőség megőrzése. Az életminőség magában foglalja az egészséget - a teljes testi, lelki és szociális jólétet -, s ehhez kapcsolódóan az anyagi jólétet, az egészséges környezeti feltételeket, a demokratikus jogokat, a biztonságot, a mindenki számára elérhető oktatást stb. A megvalósításhoz elengedhetetlen a rendszerszemléletű gondolkodás és kormányzás, amelynek intézményi, kormányzási

megtestesítője

a

fenntartható

fejlődés

minden

dimenzióját

integráló

intézményrendszer. Az Önkormányzat a településfejlesztés megvalósítása során szem előtt tartja a fenntartható fejlődés alapelveit. A település csodálatos természeti környezetben helyezkedik el, a természet érintetlenségének megőrzése kiemelt helyet foglal el a település vezetőinek tevékenységében. A szennyvíz beruházás megvalósítása során prioritást élvez a környezet védelme és megóvása. Fontosnak tartjuk, hogy a megvalósítás során ne sérüljön a települések növény- és állatvilága. A fenntarthatóság keretén belül a önkormányzat cselekvését mindig a környezet-tudatos és környezet-etikus magatartás, az életminőség javítására való törekvés, a környezet károsodásának megelőzése hatja át. Taktaszada, 2010. január 29. Vajtó János polgármester

37