Takács András Az országos népművészeti fesztiválok ötven éve
1
A kiadvány megjelenését támogatták:
Realizované s finančnou podporou Ministerstva kultúry SR program Kultúra národnostných menšín 2007
Magyar Népművészetért Alapítvány, Budapest Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata Kiadványunk kéziratának előkészítését támogatta az Illyés Közalapítvány, Budapest
Köszönet a Csemadok Országos Tanácsának, a Rozsnyói és a Lévai járások titkárságainak, a zselízi és a szalóci alapszervezetnek, a somorjai Bibliotheca Hungaricanak az általuk őrzött dokumentumok, újságcikkek, fényképek rendelkezésünkre bocsájtásáért, valamint a visszaemlékezések íróinak az önzetlen segítségért.
ISBN 978 – 80 – 89001 – 41 – 5 © Takács András © Csemadok Művelődési Intézete 2
Takács András
Az országos népművészeti fesztiválok ötven éve
Dunaszerdahely, 2007 3
Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 39.
Mottó: „Amelyik nép nem őrzi hagyományait, kipusztul.”
Kodály Zoltán
„Amilyen mértékben gazdaságilag egységesülnek a bolygó népei, olyan mértékben tartanak igényt, hogy anyanyelv és etnikum dolgában megőrizzék, sőt erősítsék külön-külön sajátosságaikat.” Illyés Gyula
4
Gyurcsó István:
Köszöntő Szívemből én most az örömet úgy adom szíveteknek vissza, ahogy Ti adtátok. Dalra dal a válasz, forrón és szabadon száll felétek ifjú legények, lányok. Rövid e dal, pár szó s őszintén kívánom, úgy fogadjátok el, ahogy én ajánlom. - Borral telt pohárral mondom köszöntőmet, úgy mint régen tették volna az apáink: - tették volna, igen - mert a vendégségek ritkán látogatták szegényes szobáink. De ha nem volt hajdan sok öröm a szóban, annál inkább van most, vidám riadókban. Ezernyi fájdalom, bú érte a népet, csatázott idegen földön, más hasznára. Nevetését, táncát, ezt a díszes képet, sárral dobált ízlés mázolta barnára. - Díszítsétek dallal e nép jövendőjét, felejtőre hajló virágzó jókedvét. Gömöri hegyektől Csallóköz síkjáig, - hol a búzaföld a napsugarakat várja, szórjátok a dalnak tarka bokrétáit, szórjátok: felszedjük a régit elhányva. - Itt e szép hazában bontson szárnyat nálunk szilaj jókedvünk, de komoly mulatságunk. Hegedűk húrjain, vidám dalok szárnyán szálljon jókedvetek népünk örömére. Táncra kerekedve ne maradjon árván hazánk egy lánya se, búsan egy legénye. Szerelmes pirosan járjátok hazánkat szórjátok, szórjátok a dalbokrétákat.
5
6
I. A szlovákiai magyar nemzetiségi országos népművészeti ünnepélyek ötven éve Az előzmények A II. világháború befejezése után Csehszlovákiában a kulturális élet területén megindult egy folyamat: a cseh, a szlovák nemzet, valamint a köztársaság területén élő más nemzetiségek, etnikumok népi, nemzeti és forradalmi hagyományainak felkarolása. Ezek a hagyományok képezték az újra induló kulturális élet alapját. A nemzetek, nemzetiségek kulturális életében nagy szerepet kapott a népi kultúra hagyományainak, értékeinek megmentése, felgyorsult felkutatásuk, felgyűjtésük, tudományos feldolgozásuk és színpadra állításuk. A negyvenes évek második felében létrehozták e hagyományos kultúra kutatásának, tudományos és színpadi feldolgozásának intézményeit, művészeti kollektíváit, a különböző színtű versenyfesztiválokat, illetve a verseny nélküli seregszemléket, valamint ezek szervezésére is a nemzetiségi kulturális szövetségeket. A Csehszlovák Köztársaságban e téren egy délmorva kisváros, Strážnice jelentkezett elsőnek. Itt régebbi hagyománnyal bírt a néptáncosok, a népi táncos, dalos, zenei hagyományokat őrző és ápoló csoportok, népzenekarok évente megrendezett versenye. A megváltozott politikai viszonyok között 1946-ban erre a hagyományra épülve jött létre a köztársasági népművészeti fesztivál. Ekkor még csak a cseh, a morva és a szlovák népi kultúra: néptánc, népdal, népzene, népszokáshagyomány, népviselet eredeti és színpadra alkalmazott remekei képezték a műsorait. A fesztivál rendszerint 2-3 napig, péntektől vasárnapig, a kísérő tudományos szakmai konferencia 7-10 napig tartott. Minden év június utolsó hétvégéjén éjjel-nappal műsorok folytak a Magnis család várkastélyának hatalmas parkjában épített három nagyméretű szabadtéri központi színpadon, és a park területén elhelyezett többi kisebb színpadokon is. Az érdeklődés a fesztivál iránt óriási volt, pl. 1954-ben a látogatottság a rendezvény három napja alatt meghaladta a kétszázezret. Igazi köztársasági méretű népünnepély volt, melyen rendszeresen részt vett, ill. meglátogatott a köztársasági elnök is. Én 1954-ben katonaként az ünnepi felvonuláskor, 7
hogy könnyebben bejuthassak a nézőtérre, belesodródtam Zápotocky köztársasági elnök kíséretébe, s mivel onnan nem tudtam szabadulni, egy teljes műsort az elnöki páholyból voltam kénytelen végignézni. A strážnicei fesztiválra a hazai magyar néptánc kultúra képviselői 1952ben jutottak el első ízben: a Csemadok Kassai Helyi Szervezete népi táncscsoportjának – a későbbi Új Nemzedéknek – táncosai voltak az úttörők. Nagy szeretettel fogadták őket, és ezt nagyon jó szerepléssel köszönték meg. Béres József volt a szervezési, Hemerka Olga pedig a szakmai vezetőjük. Majd tíz év telt el, amíg Szlovákia is megtalálta a saját országos fesztiváljának a színhelyét, Východnát, az egyik észak-szlovákiai, Tátra alji szlovák községet. 1955-ben rendeztek ott először szlovák országos fesztivált. Ide a magyar nemzetiség tánckultúráját először képviselő csoport, a Csemadok Kisgyarmati Helyi Szervezetének hagyományőrző tánccsoportja, 1956-ban jutott el, szervező-vezetője Szurdi Miklós tanító, szakmai előkészítője és a fesztiválműsor főrendezőjének, Cyril Zálešának az asszisztense e sorok írója, Takács András volt. A východnái fesztiválon azóta is gyakorta, majd minden évben képviseltetjük, magunkat. Több alkalommal jelen volt már az Ifjú Szivek és a Szőttes együttesünk is. 1955-ben megrendezte első szlovákiai országos fesztiválját a Szlovákiában élő ukrán-ruszin nemzetiség kulturális szövetsége, az UDKSz. Rendezvényük, annak ellenére, hogy országosnak nevezték, lényegében a Kelet-szlovákiai Kerületre, az eperjesi régióra korlátozódott – mivel ott él az ukrán-ruszin nemzetiség zöme. Ez volt az első olyan népművészeti rendezvény, melynek főszervezője, anyagi feltételeinek biztosítója, közönség- és műsorszervezője társadalmi-kulturális szervezet volt. Az előző kettőt, költségvetési pénzből, állami kulturális intézetek szervezték. A Csemadok egy év múlva az ukránokéhoz hasonló feltételekkel követte a fenti példákat. Országos színre lépett Csehszlovákia magyarságának népművészeti hagyománykultúrája is. Az első országos fesztivált 1955-ben és 1956-ban járási méretű fesztiválok, majd kerületi méretű versenyfesztiválok előzték meg a négy, magyarok által is lakott, kerületben: a pozsonyiban Somorján, a nyitraiban Léván, a besztercebányaiban Rimaszombatban, a kassaiban Bodrogszerdahelyen. A kerületi versenyfesztiválok győztesei kaptak aztán meghívást az első országos népművészeti seregszemlére.
8
Az I. Országos Dal- és Táncünnepély 1956. december 30. a szlovákiai magyar kulturális élet jelentős dátuma azok számára, akik a hazai hagyományok feltárást, felelevenítését, színpadra állítását tűzték ki célul, és ezt hitvallásuknak, önmaguk kifejezési eszközének tekintették. Azok számára ez a rendezvény egy fél évtizedig tartó felkészülés összegzését, a kifejtett munka eredményességének a lemérését eredményezte. Losoncon a Vigadó esztrádterme adott helyet a nagyszabású rendezvénynek. Az év folyamán megtartott négy kerületi seregszemle után került sor az I. Országos Dal- és Táncünnepélyre (a továbbiakban: ODT). Akkor még így hívták a rendezvényt. Délelőtt próbák folytak, délután és este pedig előadások valósultak meg. A négy kerület egy-egy önálló blokkban mutatta be versenyműsorát. A kerületi műsorblokkok felelősei a Csemadok kerületi titkárai: Gőgh László, Sebők Dezső, Koncz Béla és Béres József, a központi rendezvény főszervezője Pathó Károly, a Csemadok KB főtitkára, Szabó Rezső, Gyurcsó István és Tóth Dezső voltak. „ Az országos, vagy ahogyan mi neveztük akkor, a központi dal- és táncünnepélyek tervét közösen dolgoztuk ki Szabó Rezsővel. Előtte megnéztük, mit, hogyan csinálnak a csehek, szlovákok, lengyelek és ukránok” – emlékezik vissza Pathó Károly a Mérföldkövek ködben c. könyvben. A versenybemutatók szakmai zsűrije tagjainak nagyobb részét a Szlovák Népművészeti Alkotások Háza magyar szakelőadói, Szíjjártó Jenő, Takács András, Hanus Július és Hemerka Olga, akik előzőleg a Csemadok, illetve a Népes szakemberei voltak. Őket a Csemadok 1955-56-ban adta át a fenntebb megnevezett újonnan nyitott szakmai intézetnek. Az I. ODT-n összesen 11 tánccsoport, 4 énekkar és 6 folklórcsoport 468 szereplője lépett színpadra. A szereplő csoportok a következők voltak: a Csemadok pozsonypüspöki, somorjai, negyedi, tardoskeddi, garamszentgyörgyi, losonci, fülekpüspöki, rimaszombati, tornaljai, abaújszinai, bodrogszerdahelyi helyi szervezeteinek tánccsoporjai. E tánccsoportok közül több még ma is létezik, pl.: a somorjai Csalló, a dunaszerdahelyi Csallóközi, a fülekpüspöki Palóc, a rimaszombati Új Gömör, a szinai Rozmaring, és az elmúlt ötven évben mindegyikük a táncmozgalom élvonalába tartozott. Az első ODT műsora az éjszakába nyúlt – az egyes kerületek mindent meg akartak mutatni a felgyűjtött hagyományokból. A műsorok esztrád jellegűek voltak: tánc, ének, zene, itt-ott egy-egy szavalat, szólóének vagy énekkari szám. A rendezés az 9
akkori időnek megfelelően teljesen puritán volt. A gálaműsor az újraéledő magyar nemzetiségi kultúra teljes fényében ragyogott. A rendezvényt, a mintegy 500 szereplőn és szervezőn kívül, alig 800 ember nézte végig – ennyi volt ugyanis a terem befogadóképessége. Az ünnepély ennek ellenére óriási jelentőséggel bírt. Összegzője volt egy fél évtizedes tevékenységnek, élő dokumentálása annak, hogy a Csemadok 1949. március 5-ei megalakulása óta eredméynyesen végezte munkáját a csehszlovákiai magyar népi kultúra újraélesztése, az amatőr művészeti mozgalom elindítása, a népművészeti és forradalmi hagyományok feltárása és színpadi megszólaltatása területén. Tájékoztatott arról, hogy a népművészeti csoportjaink milyen úton indultak el, milyen a műsortervük, a hagyományok színpadra állításának szintje, mennyire kötődnek a hazai hagyományokhoz, s honnan merítik műsoruk alapanyagát. Betekintést engedett abba, hogy a műkedvelő csoportok milyen szervezettséggel és anyagi háttérrel rendelkeznek. Kiderült pl. az, hogy a csoportok saját maguk „kitermelik” a működésükhöz szükséges anyagiakat. A színjátszásból, a különböző közhasznú munkákból, a bálok rendezéséből befolyt pénz jelentette működésükhöz az anyagi bázist: ebből varratták a ruhákat, vásárolták a csizmákat, honorálták a zenészeket, fedezték a fellépésekkel járó utaztatási, étkeztetési stb. költségeket. Az első Országos Dal-, és Táncünnepélyt több nagyméretű népművézszeti rendezvény is megelőzte. A teljesebb áttekintés érdekében szükséges ezekről is szólni. 1952. május 24-én a Csemadok III. Országos Közgyűlése alkalmából, Pozsonyban az Új Színpad Színházban színpompás magyar népművézszeti seregszemlét rendeztek. A népi táncot a komáromi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, a Csemadok martosi, deméndi, fegyverneki, oroszkai, nyíri, losonci, fülekpüspöki, csécsi, kassai, bodrogszerdahelyi, kistárkányi és pozsonyi helyi szervezeteinek tánc- és folklórcsoportjai mutattak be. Ez a bemutatkozás a mozgalom fejlődését tekintve meghatározó volt. A Csemadok helyi szervezeteit képviselő 560 közgyűlési küldött példákon láthatta, hogy a népi hagyományokból mit és hogyan lehet a színpadra állítani. Hogyan lehet az eredeti népi hagyományokat, lakodalmi, farsangi, húsvéti, aratási, szüreti népszokásokat és táncokat feleleveníteni. Követendő példaként szolgált a színpadi feldolgozás módját, a koreografálást illetően, valamint azt is megmutatta, hogyan válhat a táncos hagyomány nemzeti kommunikációs eszközzé. 10
1952. július 4-én Ág Tibor és Takács András műsorszervezésével a komáromi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tánccsoportja, a pozsonyi Magyar Tanítási Nyelvű Pedagógiai Gimnázium énekkara és a Csemadok pozsonyi helyi szervezetének nagylétszámú népi zenekara – mely az alakítandó hivatásos népművészeti együttes reményében szinte naponta rendszeresen gyakorolt – a Csemadok KB rendezésében és közönségszervezésével a pozsonyi vár szabadtéri színpadán mintegy nyolcezer főnyi közönség előtt nemzetiségi kulturális ünnepélynek is beillő nagysikerű előadást tartott. Az előadáson részt vett mintegy 600 új tanítóként katedrára állítandó szlovákiai magyar néptanító is, akik éppen érettségi előtti hathetes nyári tanfolyamon tartózkodtak a fővárosban. Ez azért bírt jelentőséggel, mert ezek a tanítók egy személyben a működési helyükön a település kulturális életének a szervezői is lettek, sokan közülük később a falu fiatalságának táncokat tanítottak be. 1953 márciusában a Csemadok KB 28 hallgatóval megrendezte az első országos méretű, kéthetes időtartamú, bentlakásos, munkabértérítéssel járó koreográfus és tánccsoportvezetői tanfolyamot. 1953. június 1-jén mintegy hatvan taggal megalakult az ének-, zene- és tánckarból álló hivatásos Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, a Népes, mely 1954. április 25-én Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Színházban megtartotta ősbemutató előadását. Az együttes 1955. március 31-ig, feloszlatásáig több mint 100 előadáson mutatta be műsorát. Bejárta egész Szlovákiát, és vendégszerepelt Prágában, az ország fővárosában, valamint a cseh és morva országrészekben is. 1954-től kezdődően fokozatosan kiépült az állami népművelési-népművészeti intézethálózat: helyi, járási, kerületi, központi intézetek és intézmények jöttek létre, s ezeken belül nemzetiségi részlegek, illetve előadói helyek alakultak meg. E kulturális és metodikai intézetek, intézmények állami költségvetéssel működtek. Feladatkörükbe tartozott a műkedvelő népművelési és művészeti tevékenység szakmai irányítása: a szakmai és műsorirodalom biztosítása, a művészeti vezetők képzése, a versenyek és fesztiválok szervezése, a hagyománykultúra feltárása és gyűjtésének szervezése, az állami és társadalmi ünnepek műsorainak biztosítása stb. Ezekre az előzményekre, valamint az 1955-56-ban megrendezett járási és kerületi fesztiválokra, Csemadok-napokra stb. épült a csehszlovákiai magyar dolgozók I. Országos Dal- és Táncünnepélye.
11
A kibontakozás A felsorolt tényezők komoly hatással voltak a magyar nemzetiségi népművészeti hagyományápolás kibontakoztatására. Az ötvenes évek elején szinte robbanásszerű volt a fejlődés. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a kulturális élet, a kulturális tevékenység szervezettsége területén jobb volt a helyzet, mint az anyagi ellátottság területén. A Csemadok erre az időre már kiépítette szervezeti hálózatát: helyi szervezetekből, járási, kerületi, központi bizottságokból állt. Jelentős számú – a központi apparátus mellett a járási titkárságokon 2-3, a kerületi titkárságokon pedig 4-5 hivatásos szervező-dolgozót foglalkoztatott. Az 1956. december 30-án Losoncon megtartott I. ODT a népművészeti mozgalmat fejlődésre ösztönözte, egyszersmind megszilárdította a Csemadok szervezeti életét. Az újságok is, a hivatalos értékelések is hangsúylyozták az ünnepély pozitívumait, de azt is megállapították, hogy igazán sikeres, a Csemadok nevét fémjelző Csehszlovákia magyarságának kultúráját prezentáló rendezvénnyé csak akkor válhat, ha szabadtérre kerül. Példaként hozták fel Strážnicét, ahol 1954-ben már 200 ezres tömeg nézte végig a két és fél napon keresztül zajló műsorokat. A szabadtéri rendezést választotta Východná, az országos szlovák népművészeti fesztivál és Svidník, az ukrán-ruszin nemzetiségi fesztivál is. A bemutató után vita robbant ki a népművészet szerepéről az Új Szó 1957. februári-márciusi számainak hasábjain. A vitát Dobos László 1957. január 31-i Hogyan tovább című cikke generálta. Nyolc személy szólt hozzá: Koczka István Még egyszer: Hogyan tovább, Tóth Tibor Népművészet és népi kultúra, Dr. Lóska Lajos A népművelő munka kibontakozásáért, Sági Tóth Tibor Ami nem lehet közömbös számunkra, Bátky László Néhány gondolat, amely nyilvánosság elé kívánkozik, Komáromi Ressl János Néhány megjegyzés és javaslat a népművészeti vita kapcsán, Petrik József Nagyobb segítséget a népművészettel foglalkozó csoportok részére és Ág Tibor A népművészet legfőbb ismérvei. Az írások segítségével társadalmi üggyé vált a népművészet felkarolása.
A II-IV. Országos Dal- és Táncünnepély 1957-ben a Csemadok megtalálta a II. ODT szabadtéri megrendezésének lehetőségét és helyét. Zselíz, az akkor még járási székhely, az Ipoly és a Garam menti községek központjának számító városka gyönyörű park12
jára (gróf Esterházy család egykori birtoka) esett a választás, ahol már szabadtéri színpad-pódium létezett. Az eseményre az ottani krónika így emlékezik: „1952-ben is a téglagyári kultúrhelyiség színpada és nézőtere, a téglagyári „sopa” volt az előadásaink színhelye. A színjátszó csoport tagjai készítették a színpadot, a kulisszákat, az ülőhelyeket és mindent, amire szükség volt. Ekkor alakult meg a színjátszó csoport mellett a táncscsoport is, és született meg a szabadtéri színpad építésének a gondolata, melyet a Csemadok-tagok a téglagyári dolgozók segítségével készítettek el. A szervezet jó munkáját dícséri, hogy arra felfigyelt a Csemadok KB, és olyan elhatározásra jutott, hogy 1957-ben itt szabadtéren rendezi meg a II. Országos Dal- és Táncünnepélyét. Ezen a jelentős eseményen megjelent az SzLKP KB első titkára, Bacilek Karol és a Csemadok országos elnöke, Lőrincz Gyula is. A 14 ezer néző jól sikerült rendezvénynek volt a szemtanúja. A műsor keretében fellépett a zselízi tánccsoport is, amely nagy sikerrel mutatkozott be.” A később Franz Schubertról elnevezett park akkor területileg még kétzszerese volt a jelenleginek, és pompás állapotban díszelgett a kastély is. A kiválasztott hely a maga adottságaival ideális volt. A Csemadok strážnicei mintára mindjárt az első évben a meglevő mellé még egy színpadot ácsoltatott, így egy-egy színpad jutott a főműsorok, illetve a kísérő műsorok és próbák részére. A főműsorok részére épített színpad nézőterének a park közepén folyó patak felé lejtő lankást használták fel. Itt semminemű földmunkát nem kellett végezni, nem kellett évszázados fákat kivágni, csak az ülőhelyeket kellett ügyesen elhelyezni. A színpad a patak túlsó oldalára került, és így, amellett, hogy nagyon romantikusan hatott e kivitelezés, a folyóvíz természetes válaszfalat is képzett a nézők és a szereplők között. Ez a megoldás egyedi arculatot kölcsönzött a fesztivál helyszínének. A II. ODT-re 1957. augusztus 24-25-én került sor, reklámozására még postai képeslap is készült. Háromszor két és fél órás műsort állítottak öszsze a rendezők úgy, hogy a Pozsonyi és a Nyitrai kerületek önálló, a Besztercebányai és Kassai kerületek közös műsorral szerepeltek. A műsorokat bemutatták mindkét színpadon. A szombaton este, vasárnap délelőtt és délután megtartott előadásokat mintegy 14 000 néző tekintette meg. Ez akkor, az első szabadtéri rendezés idején, jelentős tömegnek számított, különösen, ha figyelembe vesszük a közlekedési eszközök hiányával járó utazási nehézségeket. A bemutatott táncok a népszokások több területét felölelték – ezt mutatják a táncok, illetve műsorszámok címei is: Vetélkedő, Szalkai mulatság, 13
Regrutabúcsúsztató, Vegyes páros, Paprikacsípődés, Szüreti mulatság, Martosi lakodalmas, Kukoricafosztás, Felső-Garam menti táncok, Szüret, Váskatánc, Villőzés, Székes tánc, Békearatás, Leánytánc, Páros tánc, Sárdózás, Gömöri leánykérő, Deméndi lakodalmas. A táncok nagyobb része cselekményes, az év jeles napjaihoz vagy családi és munkaünnepekhez kapcsolódott. Feldolgozásuk – két-három együttes kivételével – alig haladta meg a színpadra állítás fokát: hagyományhű és éppen ezért nagyon meggyőző volt. „Ezúttal két együttes működésére mutatunk rá, a martosira és a deméndire. Mindkettő lakodalmast mutatott be, mindkettőben gyerekek és öregek, unoka és nagyszülő vett részt, olyan megrendítő volt a bemutatkozásuk, mintha minden mozdulatukkal feltárták volna Martos és Deménd vidékén élő dolgozók legbelsőbb vágyait és gondolatait”, – írta róla Petrik József az Új Szóban. Zselízen ekkor vette kezdetét, és napjainkig tart az országos fesztiválhoz/fesztiválokhoz/kulturális ünnepélyekhez kapcsolódó kiállítások és egyéb kísérő rendezvények sora: ünnepi felvonulás és menettánc a város szépen feldíszített főutcáján, (az első években lovasbandérium vezette a felvonulást), sajtó- és könyvtermékek, népművészeti tárgyak, mesterségek stb. árúsítással egybekapcsolt bemutatása, kirakodóvásár, körhinta a gyerekek és a nagyközönség részére, néprajzi, festmények és más képzőművészeti alkotások, fényképek, fafaragások stb. kiállítása. 1957-ben kiállításként a mezőgazdasági gépek, termékek, a járási méretekben elért eredmények táblázatainak bemutatása valósult meg Zselízen a Járási Mezőgazdasági Kiállítás Pavilonjában. Az ünnepély keretében került sor az énekkarok zsüri előtti első országos méretű/szándékú bemutatkozására: Galánta, Érsekújvár, Rimaszombat, Rozsnyó énekkarai nyertek előzetes válogatás után meghívást. „Szombaton délután megtelik a művelődési otthon, s annak rendje-módja szerint fellépnek az énekkarok” – írja róla Bábi Tibor. Az országos seregszemlét 1957-ben is megelőzték a járási és a kerületi méretekben szervezett Csemadok-napok, dal- és táncünnepélyek, aratási ünnepélyek. Az év folyamán megrendezett 21 járási és három kerületi szemlén 137 kollektíva: tánccsoport, énekkar, folklórcsoport, színjátszóés esztrádcsoport szerepelt mintegy 45 ezer néző előtt. A járási rendezvények közül kiemelkedően sikeres volt a Rozsnyói járásé, amelyet 215 szereplővel mintegy 6 000 néző előtt Gombaszögön, a Cseppkőbarlang megnyitó ünnepsége tiszteletére rendezett meg a Csemadok rozsnyói járási titkársága Szőllős Sándor titkár és Bohus László népművelési elő14
adó szervezésében. Természetesen a szervezésben, a megvalósításban az egész járási elnökség és nagyon sok aktivista is munkát vállalt. Az 1958-ban megrendezett III. ODT jelentette a csúcsot a kezdeti időzszakban. Előkészítése és a közönség szervezése is igen alapos volt. A nézők száma is ezt igazolta – a fizető nézők száma meghaladta a 15 000-et. Csontos Vilmos: ZSELÍZ’ 58 Sírj csak vén idő, hullajtsd könnyedet, – Mi nem gyászoltunk, nem sírunk veled: Ünnepet érzünk szivünk rejtekén, Ma nem fölöttünk – nyomunkban a fény! Lobogtasd utca zászlóid szinét, S támadj szél, segíts felhőt tépni szét. Sátorozzatok öreg tölgy, platán: Ünnep nyit ránk az idő ajtaján. Muzsikálj utca lépteink alatt, S míg elönt színes, táncos áradat: Bontson rád derűt szárnyaló dalunk, S viszhangozd: élünk, s vidámak vagyunk. – Hogy borongós az ég – mit árt nekünk?! Szlovák, magyar összeölelkezünk, Itt a gróf nyomán, hol a fű kinőtt, Táncba visszük a megifjodott időt! A rendezvény előkészítése és műsora jelentősen bővült. A sajtó is nagy elismeréssel írt róla… „Zselíz két napig a szépség és az ifjúság városa volt, a csehországi Strážnice kisebb testvére”, e nagyon pozitív méltatás az ODT jelentőségét országos viszonylatban is szépen megemelte. A látogatottság megnövekedése mellett a másik nagy jelentőségű eseményt a pozsonyi Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes megjelenése jelentette. Előadására a rossz idő miatt a kiállítási pavilonban került sor. Az együttesnek a párkányi előbemutatója óta ez volt az első nagy jelentőségű bemutatkozása – lényegében a létezését prezentálta az ország előtt. Az együttes másnap részműsorral, a többi csoporttal együtt, a park színpadán is szerepelt. A lapokban megjelent, a rendezvényt értékelő írásokban nem fukarkodtak az együttes név szerinti dicséretével sem. 15
A IV. ODT előkészületei 1959 tavaszán teljes lendülettel folytak, amikor kiderült, hogy az ODT megrendezésére végleges helyszínnek remélt zselízi park jelentős részét a nyilvánosság elől elzárják, mert oda építik a járási kórházat. E tényből kiindulva a Csemadok KB elnöksége 1959 áprilisában úgy döntött, hogy két ünnepélyt rendez: Gombaszögön július 5-én, Zselízen pedig augusztus 24-25-én. A Gombaszögön rendezett ünnepélynek ekkor még a Csemadok Kassa Kerületi titkársága Béres József kerületi titkárral az élén – aki a Népes feloszlatása után visszakapta eredeti funkcióját – lett a gazdája. Zselízen a IV. ODT két napja alatt három műsort láthatott a közönség. Már csak egy színpad és a park kisebb része szolgált az ünnepély helyzszínéül. Szombaton este az 1957. június 1-től félhivatásos együttesként működő CsISz Szlovákiai Központi Bizottság Ifjú Szivek Magyar Dalés Táncegyüttese (1955 őszén a Népes utódjaként a Pozsonyban tanuló magyar főiskolások körében lett megszervezve) tartott bemutató előadást. Az esti előadás kezdete előtt megeredt az eső, s így az együttes kénytelen volt előadását az áthurcolkodás miatt jelentős késéssel a Mezőgazdasági Kiállítási Pavilonban megtartani. Folytatásként a népmulatság is ott valósult meg. A vasárnapi műsor, mely ünnepi felvonulással kezdődött, már szép napos időben valósult meg, melyen délelőtt és délután a Pozsonyi és a Nyitrai kerület népművészeti csoportjai mutatkoztak be, mivel a középés kelet-szlovákiai csoportokat – anyagi gondokra hivatkozva – a Csemadok központ Gombaszögre irányította. A kényszer szülte megoldást, a két helyen megrendezett ODT-t siker koronázta.
A vándorlás Az 1959-ben megrendezett IV. ODT után a Csemadok KB-on döntés született az új helyszín kereséséről és a zselízi parkszínpad új funkciójáról. Zselízt kerületi méretű fesztivál színhelyéül határozták meg. Az V. ODT megrendezésére Érsekújvárt szemelték ki, elsősorban a közlekedés szempontjából előnyös fekvése miatt: „a már hagyományossá váló ODTt ebben az esztendőben és a jövőben is a közlekedés számára minden irányból könnyen megközelíthető Érsekújvárott rendezzük meg” – állt a Csemadok KB határozatában. 1960. május 24-25-én szervezték meg a rendezvényt. Újvár nagy lelkesedéssel készült az ünnepélyre, amelyhez első ízben kapcsolódott a magyar nemzetiségi énekkarok országos seregszemléje is. Az énekkarok – felnőtt- és gyermekkórusok – szombat 16
délután a Városi Sporcsarnokban mutatták be a versenyműsorukat. Este Újvár nevezetes szabadtéri szórakozási helyén, a Berekben került sor a műsor folytatására. A CsISz KB Ifjú Szivek Magyar Dal-és Táncegyüttese adott egész estés műsort, majd népmulatság következett. A színpad a gondos előkészítés ellenére is provizorikus volt, és sok gondot okozott. Probléma volt a villannyal, a környéken viharos eső dúlt, mely kiverte a vidék központi transzformátorát, és így az előadásokat csak katonai helyi áramfejlesztők igénybevételével lehetett megtartani, nehézségek voltak az ülőhelyek elhelyezésével, mert a kiválasztott sík terület nem felelt meg ilyen nagyméretű kulturális rendezvény részére. Másnap a lovasbandérium vezette nagy népművészti felvonulást követően délelőtt a műsorban az énekkarok és az ifjúsági tánccsoportok léptek fel. Délután a népművészeti műsor került sorra. A magyar nemzetiségi énekkarokon, tánc- és folklórcsoportokon kívül felléptek a Szlovákiában élő népek és nemzetiségek kultúráját képviselő csoportok is: a szlovák Dunaj táncegyüttes Komáromból, a lengyel Gorní táncegyüttes Karvinából, az ukrán Verchovina együttes Medzilaborcéből. Itt ekkor nyert először gyakorlati megvalósítást az az elv, hogy a nemzetiségi fesztiválokra kölcsönösen meghívják egymás kulturális képviseletét, valamint hasonló kölcsönösségi elv alapján minden magyar nemzetiségi országos fesztiválra meghívást nyer egy-egy szlovák nemzeti, ukrán, lengyel nemzetiségi kultúrát képviselő csoport is. Ezt az elvet a 40. rendezvényig hűen betartottuk, s így lettek rendszeres résztvevői a magyar csoportok is az ukrán és a lengyel nemzetiségi fesztiváloknak, és gyakori vendégei a szlovákiai központi és kerületi fesztiváloknak is. Ebben az évben a kelet-szlovákiai dal- és táncünnepély újból Gombazszögön kapott helyet. A kevésbé sikerült érsekújvári rendezvény után a Csemadok KB most már Gombaszögöt jelölte ki a központi rendezvény színhelyéül, és javasolta ott egy állandó színpad felépítését. A június 1819-én még Kassa kerületi szinten szervezett és megtartott rendezvényének látogatottsága, szervezettsége, a társrendezők bekapcsolódása és a fesztivál hangulata jóval meghaladta az újváriét, tehát az országosét. Ez döntő jelentőséggel bírt a továbbiakban. A Csemadok KB a Kommunista Párt pozsonyi Kerületi Bizottságának felkérésére és társszervezésében 1961 májusának végén a mezőgazdasági munkások kosúti sztrájkjának 30. évfordulójának emlékére a nemeskosúti uradalmi kastély parkjában kétnapos emlékfesztivált rendezett. Az e célra épített színpadon két és fél órás időtartamban Takács András forgató17
könyvére készült Gábris Milan rendezte Emberiség, szabadság, béke című szerkesztett laterna magica műsor valósult meg. Ebben a népművészeti együttesek által tolmácsolt élőkép, film és diafilm vetítéssel kiegészítve, ábrázolta a téma adta eseményeket. A műsornak mintegy 800 szereplője volt: énekkarok, tánccsoportok, és fellépett benne mindkét szlovákiai félhivatásos együttes, a szlovák Lúčnica és az Ifjú Szivek is. A rendezvénynek igen nagy visszhangja volt, annyira, hogy a következő évben Gombaszögön meg kellett ismételni. Mivel a teljes bevétel a Csemadoknál maradt, anyagilag is jelentős bevételt eredményezett a Csemadoknak, pedig a belépőjegy ára egy napra csak három korona volt, igaz a kiadást állami költségvetési támogatás fedezte. 1961. július 9-10-én immár Gombaszögön került sor a VI. ODT-re. Véget ért a vándorlás. A kétnapos ünnepély öt önálló műsorból állt: az Ifjú Szivek MDTE előadása, az „Őrtüzek” éjjeli műsor, az „ Ó gondtalan gyermekévek” vasárnapi matiné, a „Szabadságunkért harcoltak” kora délutáni összeállítás és a „Népművészeti ünnepi műsor”. A műsorok az előző években a járási és a kerületi dal- és táncünnepélyek részére épült színpadon valósultak meg, kivéve a szombat éjjel megvalósított Őrtüzek c. műsor. Ez rendezésileg felhasználta a környező dombok kiugró csúcsait, és bengáli tűzzel megvilágítva egy-egy műsorszámot oda is kihelyezett, pl. Domanizsa Károly tárogató szólója a völggyel szemben levő kőbánya legmagasabb lépcsőfokán hangzott el éjjel egy órakor, s Tornaljáig, Rozsnyóig hallotta az egész Sajó völgye. (Sőt „meghallotta” még a Kassán székelő kerületi pártbizottság illetékese is, mert a rákövetkező héten a Csemadokot meg e sorok íróját – mivel ő volt a műsorok tervezője, felelőse és rendezője – felelősségre vonták. A tárogató és a játszott dallamok, a Krasznahorka büszke vára…, akkor még tiltott volt.) Az 1961-es év újdonsága volt, hogy az országos rendezvény kulturális műsoraiban megjelentek a komoly tartalmú szerkesztett műsorok. A Csemadok KB a központi rendezvény részére tánclibrettókat, énekkari műveket, koreográfiákat rendelt, tehát színpadi művek alkotásának ösztönzője, mecénása lett. Az ünnepély záró számaként az Ifjú Szivek Takács András Csárdás című kompozícióját adta elő, melynek befejező rézszében színpadra léptek az összes jelen lévő együttesek táncosai, és egy szabadon szerkesztett, improvizált tömegtánccal, csárdással búcsúztak a közönségtől. Gombaszög, mint országos népművészeti és kulturális rendezvény új színhelye, jelesen debütált. 18
1961. június 17-18-án a Csemadok KB és a Népművelési Intézet Viczay Pál és Szíjjártó Jenő irányításával megrendezte Zselízen az ODT volt színpadán a hivatalosan meghirdetett csehszlovákiai magyar ének- és zenekarok országos seregszemléjét, az I. Országos Énekkari Fesztivált. A fesztiválon mintegy 1200 gyermek és felnőtt énekes, zenész vett részt. A közös énekkari művek főpróbáján akkora tömeg volt a színpadon, hogy leszakadt alattuk a színpad. Másnap 10.00 órára, a délelőtti műsor kezdetére elkészült a teljesen új színpad, melyet a lévai Hidászalakulat katonái építettek fel, de olyan stabilul, hogy a színpad aztán évtizedekig szolgálta a nyári szabadtéri rendezvényeket.
A megállapodás A Csemadok fokozatosan, évről évre bővítette, tartalmukban gazdagította népművészeti rendezvényeit. A kicsúcsosodást minden évben a központi seregszemlék jelentették, melyek mindig hoztak valami újat. Ahoygyan kialakultak a központi rendezvények műsorformái, meghonosodtak a rendezői megoldások, létrejöttek a fesztiválok kiegészítő rendezvényei, úgy honosodtak meg ezek megfelelői a járási és kerületei fesztiválok rendezéseiben is. Ozsvald Árpád: Tánc Járd a magad táncát, orsóként pörögve, magad ritmusára, szíved dallamára, hej, legény, hej, legény!
Járd a párod táncát, táguló körben, magad példájára, világ példájára, hej, leány hej, leány!
Az 1961-ben Gombaszögre telepedet az ODT. Ott, az 1955-től folyó járási és kerületi népművészeti rendezvények által jól előkészített talajon, mindjárt az első évben gyökeret eresztett. Szervezésileg az előző években meghonosított formákra épült. A közönségszervezés ötvözte a helyi tapasztalatokat az előző években Zselízen és Érsekújváron szerzett tapasztalatokkal, és így, mindjárt a második évben, sikerült a nézők számát a korábbi évek duplájára, 16 ezer főre emelni. A rendezvény társadalmi hatása, társadalmi jelentősége ugrásszerűen megnőtt. 19
A rendezvény időpontja is állandósult. Június végén és július elején, tehát az aratás megkezdése előtt szervezték. 1962-ben a VII. ODT-n került sor a Nemeskosúton 1961-ben bemutatott „Emberiség, szabadság, béke” közel háromórás szerkesztett, laterna magica jellegű szabadtéri műsor bemutatására. A műsor részére a kosútihoz hasonló színpadot építettek Gombaszögön is. A vetítővásznak részére szolgáló hát- és oldaltér vaskonstrukcióját áthozták, és hatalmas betontalpazatra felállították, melyek több éven keresztül szolgáltak a színpadháttér tartóoszlopaiként is. Az új színpad felépítése (1965) után az időközben elrohadt, fából épült színpad és a háttér funkcióját vesztette, elbontották, de a vaskonstrukció beton talpazata a mai napig ott található. Ugyancsak szerkesztett műsor volt a szombat éjjel sorra került „Lakodalom van a mi utcánkban” című összeállítás, valamint a vasárnap délelőtti „Úttörőtáborban” című műsor is. Délután volt a hagyományos népművészeti ünnepi műsor, majd késő délután a Lúčnica szlovák és az Ifjú Szivek magyar együttesek közös műsora zárta az ünnepélyt. A VII. ODT-n prezentált műsortípusok hosszú éveken keresztül megmaradtak. Tehát műsor volt szombaton este, éjjel, vasárnap délelőtt, délután, késő délután, illetve este. A szombat esti volt az a műsorfajta, amely mindig valamilyen újdonsággal, más-más zsánerrel szolgált. 1963-ban a VIII. ODT-n táncdalénekesek és zenészek, modern tánckollektívák és esztrádművészek előadásában hangulatos, látványos esztrádműsor képezte az est első részét, a második részben pedig az Ifjú Szivek együttes mutatta be az új összeállítását. 1964-ben a IX. országos ünnepélyen nagyobb szabású népművészeti műsort rendeztek, amelyben csak a legjobb amatőr együtteseink, egy magyarországi vendég táncegyüttes, valamint lengyel, ukrán és szlovák vendégegyüttesek szerepeltek. Magyarországi táncegyüttes ebben az évben vett részt, vehetett részt először a rendezvényen. A népművészeti ünnepi műsor mindig a hazai magyar néptáncmozgalom eredményeit, fejlődését, esetleges hiányosságait tárta a nagynyilvánosság elé, és itt, a színpadon hasonlította össze egy-egy lengyel, szlovák, ukrán, 1964-től pedig egy magyarországi táncegyüttes eredményeivel, tudásával és sikereivel. Ezzel a műsorkoncepcióval a felvidéki magyar népművészeti kultúra fokozatosan beépült Kárpát-medence kulturális életébe. A nemzetiségi és a nemzeti kultúrák ápolásának módszere, elért eredménye folyamatosan közeledett egymáshoz. A magyar csoportok is rendszeresen meghívást nyertek az ukrán és lengyel nemzetiségi, valamint a szlovák és 20
magyarországi nemzeti fesztiválokra, sőt gyakorta résztvevői lehettek a strážnicei, lényegében Csehszlovákia köztársasági fesztiváljának is. Gombaszög, mint országos példa, követésre talált a kerületi és a járási szintű fesztiváloknál, rendezvényeknél is. Igazában ekkor vette kezdetét a Kárpát medencei nemzeti/nemzetiségi fesztivál gondolatának megvalósítása is, mert a szomszéd kultúrák képviselői meghívásának lehetősége a politikai élet merevségének oldódásával arányosan bővült. A népművészeti csoportok ünnepi felvonulása (menettánca) a kezdettől fogva szerves részét képezte a nemzeti és a nemzetiségi országos, de a területileg kisebb méretű rendezvényeknek is – ezért ez, annak ellenére, hogy nem voltak adottak a feltételek – Gombaszög esetében sem maradhatott el. Így a felvonulásra és a menettáncra egészen a nyolcvanas évek közepéig Rozsnyón került sor. A Bányászok teréről lefelé haladva vonultak el a csoportok a dísztribűn előtt, aztán az utca alsó felén várakozó autóbuszukkal utaztak Gombaszögre, a rendezvény színhelyére. A politikai manifesztáció a kezdettől fogva az ünnepség szerves rézszét képezte, és képezi ma is. Mindig a főműsor előtt valósult meg. A legmagasabb rangú küldött volt a főszónok. Gombaszögön általában az SzLKP főtitkára, ideológiai titkára, illetve a SZNT elnöke volt a delegáció vezetője, így a főszónok is ő volt. Egyetlen kivételt jegyez a krónika: 1969-ben a küldöttség vezetője és a ünnepély főszónoka Dobos László, a Szlovák Köztársaság tárca nélküli minisztere volt. A Csemadok országos elnöke vagy főtitkára a házigazda nevében csak üdvözlő beszédeket tartott. Történtek jelentős események is, pl. 2001-ben Rudolf Schuster, a Szlovák Köztársaság elnöke a politikai manifesztáció keretében találkozott Göncz Árpáddal, a Magyar Köztársaság elnökével. Mindig nagy jelentőséggel bírt egy-egy prominens vezető megjelenése. Sajnos, napjainkban túl nagy költséget jelent az ilyen jelentős személyek biztonságának megszervezése. Az ODT gombaszögi állandósulása után a Csemadok kellő figyelmet fordított a kerületi fesztiválok szervezésére is. Zselíz, az országos rendezvény elköltözése után, főleg a nyugat-szlovákiai csoportoknak biztosított bemutatkozási lehetőséget. 1963-ban Zselízhez felzárkózott a közép-szlovákiai kerületi (Fülek), a csallóközi területi (Kolozsnéma) és a Latorca-parti kelet-szlovákiai kerületi dal- és táncünnepély. Ezek megrendezésére a 60-80-as években rendszeresen sor került.
21
A kőszínpad A fesztiválok színvonalának és kulturáltságának emelése érdekében jelentős lépés volt a kőszínpad építése Gombaszögön. Az építkezés 1964ben kezdődött azzal a céllal, hogy 1965-re a X. ODT-re elkészüljön, és az addig évről évre alkalomszerűen felállított pódiumok helyett méltó színpada legyen a rendezvénynek. A X. ODT-re elkészült a minden igényt kielégítő kőszínpad, és a műsorok elkészítése is ezzel számolva valósult meg. A 8-10 év óta rendszeresen dolgozó együtteseink: Csallóközi Dal- és Táncegyüttes – Dunaszerdahely, Győzelmes Út – Deáki, Napsugár – Érsekújvár, Garam Menti – Léva, Palóc – Fülek, Gömör – Rimaszombat, Új Nemzedék – Kassa, Rozmaring – Abaújszina, Ilosvai – Nagyida és a közvetlen utánuk következők színvonala ekkorra már stabilizálódott, és megszülettek a kor színvonalát meghatározó koreográfiai kompozíciók: Fonó, Verbunk, Leánytánc, Sarkantyus, 1848-as verbunk stb. Ezek a táncok főleg a hazai hagyományokra épültek. Gombaszögön vendégként jelen levő Bihari Táncegyüttes Budapestről, – amely Novák Ferenc koreográfus vezetésével abban az időben Magyarország egyik legkiemelkedőbb táncegyüttese volt – is nagyon kedvezően nyilatkozott a felvidéki együtteseink színvonaláról. A X. ODT-t igen nagy szervezőmunka előzte meg, és az eredmény nem is maradt el: mintegy 30 ezren jöttek el a rendezvényre, melynek műsorán a népművészeti zsáner mellett erőteljesen megjelentek az egyéb műfajú műsorok is. Hivatásos nóta- és táncdalénekesek, magyarországi előadóművészek, színészek adtak műsort, ismert állami művészeti együttesek, esztrád-, operett- és operatársulatok léptek fel. Az 1964-ben megkezdett zsánerbővítés tudatosan folytatódott. A népművészeti műsorrész rövidülését az új színpad építésének megkezdése is befolyásolta: elfoglalta az ún. kisszínpad helyét, és ezáltal megszűntek az éjjeli „Csak tiszta forrásból” népművészeti jellegű műsorok. Három volt belőlük: Őrtüzek, Lakodalom van a mi utcánkban, Farsangi szokások. A műsor színesebbé válásának eredményeként a rendezvény túllépte az eredetileg elképzelt népművészeti fesztivál, népművészeti seregszemle kereteit. Népünnepély lett. 1966-ban a XI. ODT-n a budapesti Vasas Művészegyüttes volt a sztárvendég. Az egyezség szerint F. G. Lorca Don Cristobal című vidám, táncos, népi bohózatával kellett volna szerepelnie, ám az előadás napján derült ki, hogy „csak” magas művészi színvonalú népművészeti műsort 22
hozott az együttes. A Szigeti Károly vezette Vasas akkor Magyarország egyik legjobb „amatőr” néptáncegyüttese volt. Előadása vetekedett a hivatásos együttesekével, így műsorváltoztatásuknak a közönség felé szerencsére nem volt negatív visszhangja. A XII. ODT (1967) viszont kárpótolta a mindig hű közönséget. Az akkor már világhírű Magyar Állami Népi Együttes (amely egyébként 1991ben és a 40. évfordulónkon, 1995-ben is vendég volt) adta a szombat esti főműsort, és a vasárnap délutáni műsor egyórás részét is. A MÁNE gombaszögi vendégszereplése jelentette a tudatos műsorépítés csúcsát. Az előző években felvonultatott legkiválóbb hazai magyar és más nációt képviselő csoportok után a színvonal jelentős emelését jelentették a Magyarországról meghívott élvonalba tartozó amatőr együttesek műsorai. Erre tette fel a koronát az akkor már világhírnek örvendő Magyar Állami Népi Együttes. Az együttes akkorra már bejárta egész Európát, sőt hosszabb ideig turnézott az amerikai földrészen is. A fellépése Gombaszögön nagy szenzáció volt, a két ország közötti kedvezőbb politikai légkört is jelképezte. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarát is ebben a miliőben fogadta Gombaszög első ízben. Az énekkar előzőleg 1965 őszén már nagy sikerrel szerepelt Budapesten a Zeneakadémián, a budapesti Vasas Kórussal közös koncerten és 1966 év tavaszán Komáromban a Jókai-napok alkalmával. Az énekkar Gombaszögön a MÁNE énekkara mellett is szépen helytállt. Utána gyakori résztvevője lett az ünnepélynek. Ezekben az években volt a látogatottság is a legnagyobb, 30-40 ezer ember tekintette meg évente az ünnepély műsorait. „Ilyen tömeg előtt talán még sohasem énekeltem. A gombaszögi szereplés légkörét aligha fogom tudni valaha is elfelejteni” – nyilatkozta fellépése után Kovács Kati, a Magyarországon ebben az időben már nagyon híres táncdalénekes. A rendezvény színvonala évről évre javult, az ukrán Svidníkkel, a szlovák Východnával és a cseh-morva Strážnicével összehasonlítva országos viszonylatban is helytállt. Az ünnepély szervezettsége, műsorainak sokrétűsége, gazdagsága méltó volt hírnevéhez. Ezekben az években 800-1100 szereplő lépett évente színpadra. Az ODT műsorai sokrétűbbé válásának eredményeképpen évről évre csökkent a népművészeti műsorok beiktatásának a lehetősége, s így Gombaszög népművészeti ünnepély helyett népünnepéllyé vált. Igazi Csemadok ünnepséggé, ahol a szövetség, illetve a felvidéki magyarság kulturális életének sokrétűbb bemutatására kerülhetett sor. Az 1968-as 23
évben a XIII. ODT után felerősödött az a gondolatat, hogy külön országos fórumot kell teremteni a népművészeti hagyományok ápolói számára. Kényszerítő hatással voltak erre a külső, politikai és gazdasági események is. 1968-ban alig egy hónappal a rendezvény időpontja előtt a főműsorként betervezett János vitéz népi daljátékot a budapesti Állami Operaház lemondta. A helyette kényszermegoldásként beiktatott műsor távol állt a népművészettől: az Illés és a Syrius zenekarok, valamint magyarországi táncdalénekesek – Aradszky László, Szécsi Pál, Kovács Kati stb. – léptek fel. Minden bizonnyal ez a hirtelen jött tősgyökeres műsorváltoztatás is siettette az országos méretű tiszta népművészeti fórum létrehozását
Zselíz másodvirágzása A Csemadok 1969-től évente két országos színtű népművészeti-kulturális rendezvényt valósított meg: a csehszlovákiai magyar dolgozók népművészeti fesztiválját Zselízen, és a csehszlovákiai magyar dolgozók országos dal- és táncünnepélyét, 1977-től országos kulturális ünnepélyét Gombaszögön. A zselízi fesztivál május végén és június elején, a gombazszögi június végén került megrendezésre. A Zselízen újraindult népművészeti fesztivál elsődleges célja a népművészeti hagyományok: táncok, dalok, szokások feltárása, megőrzése, ápolása és színpadi bemutatása volt. E cél megvalósításában a Csemadokszervezeteket a munkában társrendezők segítették: a pozsonyi Népművelési Intézet, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság, a Lévai Járási Nemzeti Bizottság, valamint a Zselíz Város Nemzeti Bizottsága és ezek közlekedési, helyi gazdálkodási, vendéglátóipari, kulturális stb. intézményei váltak állandó társrendezőkké. A Csemadok zselízi helyi szervezetének krónikája ezt így jegyzi: „1969-ben egyik legnagyobb rendezvénye a szervezetnek a zselízi ONF volt. Helyi szervezetünk úgy ebben az évben, mint az elmúlt években jelentős segítséget nyújtott a Csemadok KB-nak, mivel 80 taggal segített a pénztároknál, a színpadnál és a nézőtéren”. 1974-es bejegyzés: „Hathatós segítséget nyújtottunk a Csemadok KB-nak az országos fesztivál rendezésében, mely segítséget az említett szerv pozitívan értékelt”. Egy későbbi beírás: „1977. június 4-6-án szervezetünk tagsága derekasan kivette részét a XXII. Országos Népművészeti Fesztivál rendezésében. Nagyban elősegítettük a fesztivál sikerét. Városunkban mindenki jól érezte magát, a helyi parkban megtartott ünnepély 24
magas színvonalú volt. Ábel Gábor elnök vezetésével 35 tagunk vett részt a rendezésben.” 1984-es beírás: „Ebben az évben hathatós segítséget nyújtottunk a Csemadok KB-nak a XXIX. ONF előkészítésében és megrendezésében. A Csemadok KB a helyi szervezetünket elismerésben részesítette, és levélben köszönte meg a segítségünket.” Ozsvald Árpád: Így járta a nagyapám is... Fodros szoknya, ezer ráncos, Dobbants egyet, járd a táncot. Így járta a nagyapám is, Aprózta a nagyanyám is. Víg a kedvük, szól a nóta, Öreg béres ezt dalolta, Amikor a kaszát fente, S ránézett a hosszú rendre. Julcsi néni szeme fénylik, Többié is, ahogy nézik, Tetszik nekik, hogy cifrázza, A legények fürge lába. Az újraindított Zselízen a népművészeti fesztivál profilja is kialakult, s létrejöttek az állandó műsorblokkok: Csak tiszta forrásból, Zselíz üdvözlése, Virágba szőtt álmok, Gyermek- és ifjúsági csoportok gálaműsora, és az Ünnepi népművészeti műsor. Ezekhez az állandó műsorokhoz kapcsolódott még az évente rendszeresen megrendezésre kerülő néprajzi kiállítás, a gyermeki, illetve a felnőtt táncegyüttesek országos versenye, a menettánccal tarkított népművészeti ünnepi felvonulás, a csoportvezetők és koreográfusok országos munkaértekezlete, a népmulatság, később az azt helyettesítő táncház, valamint a két napig tartó népművészeti és más kirakodóvásár, beleértve a gyerekek szórakozását biztosító körhintát is. Zselízen az újraindulástól egészen a fesztivál színpadának a park szélére történő áthelyezéséig és újraépítéséig szinte töretlen volt a fesztivál fejlődése. Tartalmukban évről évre gazdagodtak az egyes előadások, és a csoportok tudatosan készültek a fellépésre. A Csak tiszta forrásból és a Virágba szőtt álmok című műsorokban a 70-es, 80-as években a jeles napokhoz, a családi ünnepekhez, a munkaalkalmakhoz stb. kapcsolódó felvidéki magyar néptánc, népdal és szokáshagyomány szinte teljes gaz25
dagságában bemutatkozhatott. A többi műsor pedig a mindenkori fejlődés lemérője, dokumentálója volt. A fesztivál keretében vette kezdetét a gyermek- illetve a felnőtt táncegyüttesek országos versenye is, mely szintén a fejlődés útjának a meghatározását segítette elő. Itt került sor az „Év legjobb koreográfiája” alkotói versenyre és a fesztivál „Nagydíjáért” folyó vetélkedőre is. Mindkettő díja: elismerő oklevél és pénzjutalom volt. A gyermektánccsoportok, illetve a felnőtt együttesek versenye 1970-74-ben az egyes műsorokban nyújtott teljesítmény alapján, 1975-91-ben külön versenyműsor eredméynyeként került odaítélésre. A közönségnek aztán a fesztivál gálaműsorában mutatkoztak be a győztes csoportok, illetve mutatták be a díjnyertes koreográfiákat is. A díjak elnyerése egyben Gombaszögre, az, az évi OKÜ-re szóló meghívást is jelentette. Kedvezőtlenül hatott a zselízi rendezvény sorsára, hogy a helyi politikai vezetés a gyönyörű környezetben, a Frantz Schubert-park közepében levő fesztiválszínpadot lebontatta, és az ünnepély műsorát a park szélében felépített amfiteátrumba helyezte át. A fesztivál ezzel jelentősen veszített vonzásából, és a közönsége évről évre csökkent. Pedig a műsorrendezés évről évre felvonultatta a népművészeti műsorzsánerek gazdag skáláját. Annak ellenére, hogy az új amfiteátrum színpada maximálisan kedvező szereplési lehetőséget biztosított, soha nem alakult ki a nézők és a szereplők között az a bensőséges kapcsolat, amely az előző helyzszínen megvolt, s így a rendezvény elvesztette fesztiválhangulatát. Műsoros estékké, illetve délutánokká degradálódott. Az 1994-es rendezvény látogatottsága is ezt bizonyította. Az igazi fesztiválhangulatot már a nagy állami együttesek – budapesti Honvéd Művészegyüttes, marosvásárhelyi Székely Állami Népi Együttes stb. – színpadra állítása sem tudta visszavarázsolni. A Csemadok és mások is keresték a kiutat ebből a kedvezőtlen helyzetből. A Katona István martosi vállalkozó által létrehozott Martosi Pünkösdi Népművészet Fesztiválban gondolták megtalálni a fesztivál vállalt feladatának a tovább vitelét. Úgy néz ki, hogy sikerült is, mert a Martosi Pünkösdi Népművészeti Fesztivál tízéves évfordulóján a gazdag, sokrétű fesztivál-rendezvényt vagy ötezer néző élte végig. Zselízen sem szűnt meg a rendezvénysorozat, ők saját erejükből Nemzetközi Népművészeti Fesztivált rendeztek és rendeznek évente, és így folytatták, folytatják az előzőleg 38 éven keresztül állami támogatással, központilag szervezett fesztiválsorozatot. 26
Gombaszög sajátossága Az országos kulturális ünnepély a szlovákiai magyar népi és modern táncegyütteseknek, a hagyományőrző folklórcsoportoknak, a színjátzszóknak, az énekeseknek, a szavalóknak, valamint a Csemadok keretében működő megannyi kulturális tevékenységi formának évente az összefogó rendezvénye, mondhatni prezentációja. Az ünnepségen a saját amatőr, félhivatásos és hivatásos együtteseink mellett vendégként szlovák, ukrán, lengyel, magyarországi és más nemzeti együttesek is rendszeresen szerepeltek. Az elmúlt évtizedek alatt Szlovákia és Magyarország majdnem minden jelentős együttese szerepelt már Gombaszögön. A kulturális ünnepély műsorszerkesztésében is fokozatosan kialakultak és stabilizálódtak az állandó műsorformák: a szombat kora délután a könnyűzenéé, a késő délután a „népek barátsága” összeállításé, az este pedig a rendezvény egyik fő műsoráé – itt mutatkoznak be az állami és félhivatásos nagy művészeti kollektívák: néptáncegyüttesek, opera-, operett- és prózai színházak, esztrád és tánczenei együttesek stb. Az éjjeli műsorokban egy-egy együttes profilműsorára kerül sor. Vasárnap délelőtt a gyermekeké, délután a népművészeti ünnepi gálaműsoré, késő délután pedig egy vidám műsoré, kabaréé a színpad. Az ünnepélyhez kapcsolódó rendezvények: néprajzi és képzőművézszeti kiállítás, mezőgazdasági kisgépeket vagy más ipari termékeket bemutató kiállítása, menettánc Rozsnyón és toborzó műsorok a környező falvakban, népmulatság, illetve táncház, körhinta, népművészeti és más kirakodóvásár, könyv- és újság sátor, cseppkőbarlang látogatása stb. teszi gazdagabbá, sokrétűbbé a rendezvényt. A XXI. OKÜ idején 1976-ban jelent meg Gombaszögön először a Szlovák Televízió Kassai Stúdiója. Azután húsz éven keresztül évente rendszeresen egy-egy órás műsort közvetített a helyszínről, az ünnepély népművészeti főműsorából. Aztán ezt is elnémította a pénztelenség meg a rosszul értelmezett demokrácia. Pedig ez nem csak azért volt fontos, mert így a szlovákság, illetve az egész Cseh/Szlovák Köztársaság is megismerhette hagyományainkat, részévé válhattunk az ország élő kultúrájának, hanem azért is, mert az adást vagy a rögzített anyagot a Magyar Televízió is átvette és sugározta. A Duna TV közvetítésével eljutottunk még a „nagy” tengeren túlra is. A rendszerváltás óta már csak híradási szinten közölnek képeket a rendezvényről a kivonuló magyarországi, illetve szlovákiai tv-riporterek. Évente ismétlődő bizonyítéka ez az országon belüli 27
kulturális kapcsolatok minimálisra süllyedésének, és a kivívott jogaink folyamatos elvesztésének. A televízió bekapcsolódása a népművészeti műsorok színvonalának emelését is elősegítette. Az első időkben közös, nagy létszámra tervezett tánckompozíciók születését eredményezte, pl. 1976-ban Horváth Rezső: Csárdás, Quittner János: Tavaszi leánytáncok, Takács András: Vasvári verbunk. Később pedig az azonos tánctípust vagy hagyományokat bemutató együtteseket rendeztük egy csokorba, nagyon látvános ünnepélyt záró számként a színpadra, így közös nagy létszámú táncosgárda előadásában bemutatásra kerültek pl. a felvidéki verbunkosok, a dudatánc és csárdás, a menyasszonybúcsúsztató, a női kör- és gyertyástáncok, a bonchidai táncok, a gömöri táncok, a mátyusföldi táncok stb., mint összeszerkesztett kompozíciók. Az ünnepélynek 1962-től 1992-ig állandó társrendezői is voltak: a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság és a Kerületi Népművelési Központ, a Rozsnyói Járási és Városi Nemzeti Bizottság és Járási Népművelési Központ, a Csemadok Rozsnyói Járási Bizottsága és a rozsnyói, a szalóci helyi szervezetei, valamint Szalóc község önkormányzata, továbbá a Szlovák Köutársaság Kulturális Minisztériuma képviseletében is a Népművelési Intézet. 1990-től felerősödött Szalóc Helyi Önkormányzatának szerepe. Társrendzőként csatlakozott a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség, a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Illyés Közalapítvány. Ennek a nagy munkával évtizedeken keresztül kiépített rendszernek vetett véget az a tény, hogy 1995-től megszűnt a Csemadok állami költségvetési támogatása, így bizonytalanná váltak az országos rendezvényei is, mert csak pályázatok útján lehetett rájuk pénzt biztosítani. Gombaszög rendezésében a kilencvenes évek közepétől megszakadt a rendszeresség, anyagiak hiányában három évfolyam (1999, 2000, 2001) elmaradt, illetve helyi hatáskörű rendezvénnyé minősült, és elmaradtak a Szlovák Köztársaságot képviselő társrendezők is – Kulturális Minisztérium, Népművelési Intézet, Szlovák Televízió –, illetve meglazult velük a kapcsolat. Pedig az ünnepély ma már felnőtt, 2006-ban élte meg alapításának 50. évfordulóját. A kimaradt három év miatt 2009-ben lesz az 50. rendezvény. Az elmúlt fél évszázad alatt országos és nemzetközi tekintélyre tett szert, Közép-Európa népművészeti- kulturális rendezvényeinek sorában elismertté vált, előkelő helyet vívott ki magának, és elsődleges helyet foglal el a magyar nemzetiség kulturális életében. Az ünnepély főszervező-felelőse a Csemadok mindenkori főtitkára volt: Pathó Károly, Varga János, Szabó Rezső, Szőke József, Varga Béla, 28
György István, Sidó Zoltán, Lukács Tibor, Neszméri Sándor, Kolár Péter, Görföl Jenő. Az ünnepély és a közönség szervezésébe a Csemadok egész hivatásos apparátusa bekapcsolódott. Műsorainak 40 éven keresztül, 1995-ig főszerkesztője és színpadi főrendezője a Csemadok Központi Bizottságának alkalmazottjaként e sorok írója volt, társai a munkában az apparátusból Méry Józsefné Tóth Margit a néprajzi kállítások és műsorok szervezésével és rendezésével, Czingel László, Quittner János, Richtarcsík Mihály, Keszeg István néptánccsoportok és együttesek műsorainak előkészítésével és rendezésével, Ág Tibor, Viczay Pál, Dunajsky Géza az ének- és zenekarok, éneklőcsoportok műsorainak biztosításával, Szőllős Sándor, Ambrus Ferenc, Fábián Edit Rozsnyó-járás titkárai a szervezési feladatok végzésével és sokan mások voltak. A műsorok szervezésében és rendezésében társadalmi munka formájában jelentős segítséget nyújtott Gál György, a Csemadok KB országos tánc-tanácsadó testületének hoszszú időn keresztüli elnöke, Varga Ervin Szőttes NE vezetője, Papp Sándor zenei szakértő, aki később rádiósként a 2000-es években több évfolyam műsorának főrendezője is volt. Rajtuk kívül még sokan mások: a szereplő együttesek vezetői, az önkéntes rendezők. Egy-egy rendezvényt – Zselízen is és Gombaszögön is – minden évben több tíz, sőt több száz szolgálatot teljesítő önkéntes és különböző intézmények – hivatalok, társadalmi szervezetek, egészségügy, szolgáltatási egységek, közbiztonsági szervek stb. – alkalmazottjai közös munkájaként sikerült megvalósítani. Az ő önzetlen munkájuk is jelentősen elősegítette a rendezvény sikeres megvalósítását. Ők voltak a háttérbiztosítók: a szálláshelyek, az utaztatások, a szereplők és a közönség étkeztetésének, a rend fenntartásának stb. biztosítói, a közönségszervező jegyárúsítók, a rendfenntartók, a tűzoltók, a mindenkor szolgálatkész önzetlen támogató társak. Igen nagy feladatot vállaltak magukra, hiszen egy-egy népművézszeti fesztiválon Zselízen, illetve a kulturális ünnepélyen Gombaszögön évente 600-1200 szereplő étkeztetését, elszállásolását, utaztatását kellett megoldaniuk. Ilyenkor az étkeztetés területén csodát művelt Zselízen a Garam–Hron, Gombaszögön a Barlang vendéglő, de csodát műveltek a szállást biztosító diák-, turista- és üzemi szálláshelyek is. Az országos népművészeti fesztiválon és a kulturális ünnepélyen 2005ig, tehát a tárgyalt 50 év alatt, az összesen 74 rendezvényen 1 892 művészeti kollektíva 59 157 szereplőjének fellépését mintegy 1 056 900 néző látta. Ez mindent megmagyaráz. 29
Ozsvald Árpád Hettita ballada Amikor a hettiták elfelejtették atyáik nyelvét, a szárnyas, bikatestű, szakállas bölcsek derüs arcukat elrejtették a homokdombok hűvösében – kinek lenne kedve mosolyogni fiak és asszonyok hűtlenségén? Amikor a hettiták elfelejtették őseik nevét, az istenek szeméből kiesett a lazúrkő, s a fekete üregek megteltek könnyes iszappal, nem akarták többé látni a fiak és unokák hűtlenségét. Amikor a hettiták már nem emlékeztek az útra, amelyen idáig jöttek – az útjelző bálványok kifordultak helyükből – bebujtak a föld alá, mert szégyelték az utat felejtő vándorok hűtlenségét. Amikor a hettiták nem emlékeztek arra a dalra, melynél nagy tüzek mellett őseik vigadoztak, az aranybika két szarva között elpattantak a húrok – nem kísérte hárfa az apák, fiúk és unokák hűtlenségét Egy nép – nemzet, nemzetiség, etnikum – fennmaradásának egyik feltétele: újból és újból visszatérni a népi hagyományok megannyi emberöltő alatt felhalmozott kincseihez, a kimeríthetetlen ősforráshoz. Abban megmártózni, s belőle újra és újra erőt meríteni, valamint állandóan frissíteni, gazdagítani, gyarapítani azt. Zselízzel, Gombaszöggel – fesztiváljainkkal – szlovákiai magyar nemzetrészünk/kisebbségünk az elmúlt fél évszázad alatt ezt tette.
30
II.
Részletek az országos dal- és táncünnepélyekről (kulturális ünnepélyekről) és népművészeti fesztiválokról a Csemadok KB Elnöksége részére készített értékelésekből I. ODT, Losonc, 1956 Az összesített bemutató Losoncon igazolta törekvéseinket. Népi előadóművészeink a lehetőséghez mérten tudásuk legjavát adták. Hagyományaink oyan kezdeményezésekben jutottak kifejezésre mint a tardoskeddi fonó-játék, a garamszentgyörgyi kukoricafosztás, a pozsonypüspökiek előadásában a szalkai mulatság, a regrutabúcsúztató. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a jó ízlést szolgáló művészetet helyesen ápolják csoportjaink. Műsorszámaik megválasztása kevés kívánnivalót hagy maga után. Ha mindezt átgondoljuk, akkor azt látjuk, hogy lehetőségeink megnövekedtek, s hogy még fokozottabb figyelmet kell szentelni a népművészet fejlesztésének, mert megvan rá minden előfeltétel, hogy alkotóművészetünk még jobban kivirágozzon … Szükséges, hogy elnökségünk olyan határozatot hozzon, amelynek alapján ez évben is olyan munkát tudjunk végezni, hogy az eddigi eredmények után ne következzen be visszaesés. Úgy kell készülnünk ez évben az összesített bemutatóra, hogy az egész éven át hasson a csoportok egész évi munkájára, hogy minden fellépésük alkalmával érezzék, csak a szorgalmas szereplés, csak a szorgalmas tanulás útján juthatnak el egy központi bemutatóra.
II. ODT, Zselíz – előzetes terve, 1957 Népművészeti mozgalmunk az elmúlt évek alatt elérte azt a színvonalat, hogy egy közös bemutatón mérje le – versengve egymással –, hogy milyen célt követünk. Az a tény, hogy a csoportjaink állandóan fellépnek, műsoraikat közönség elé viszik, és ezáltal alakítják az ízlést, ez a tény megköveteli, hogy összevont bemutató ünnepélyeken a központi irányító szerveknek is áttekintése legyen a tevékenységükről. Ezért már az elmúlt évben is megrendeztük a központi bemutatót, s ugyanúgy az 1957-es év31
ben is a körzeti, a járási, a kerületi dal- és táncünnepélyek, valamint a nyár folyamán végzett agitációs munka után a nyár végén megrendezzük a népművészeti csoportok országos dal- és táncünnepélyét. A központi dal- és táncünnepély előtt figyelembe kell vennünk az eddig meglévő műsorszámokat, a műsorok művészi fejlődését, és ezenkívül azokat a lehetőségeket kell megvizsgálni, melyek új tartalmat tudnak majd adni az ez évi országos dal- és táncünnepélynek. Irányelveink, melyek meghatározzák a csoportok tevékenységét, már foglalkoztak ezzel a kérdéssel olyan formában, hogy a népművészeti hagyományok bemutatása mellet a mozgalmi hagyományokat is be kell mutatni. A kerületi dal- és táncünnepélyek megrendezése azt a célt szolgálja, hogy már előzetesen fel tudjuk mérni a lehetőségeket és elkészülni a nyári kulturális munkára, majd később az országos bemutatóra. Javaslatunk és előzetes tervünk a következőképpen foglalja össze – a jelenlegi lehetőség szerint – a központi dal- és táncünnepély műsorát. Énekkaraink: Galánta – Nagymegyer – Komárom – Érsekújvár – Egerszeg – Rimaszombat – Ipolyság – Rozsnyó. A felsorolt énekkarok létszáma előreláthatólag 400 személy. A jóváhagyás esetén mind a nyolc énekkarnak lehetőleg központilag kell kiválasztani műsorát, természetesen figyelembe véve az énekkar fejlődési fokát és képességeit. Zenekaraink: Nagykapos – Kürt – Ógyalla – Vásárút – Dunaszerdahely – Diószeg. Ha a zenekaroknál nyolc személyt veszünk alapul, akkor a hét zenekar 56 személlyel venne részt a központi bemutatón. Tánccsoportjaink: Bodrogszerdahely – Szina (Abaújszina) – SzárnyaGömör – Tornalja – Deménd – Nyitra vidék tánccsoportjai – Kisgyarmat – Tardoskedd – Pozsonypüspöki. A tánccsoportok létszámát figyelembe véve összesen 206 személy. Számításba jöhetnek az eddigi magánszámok, úgymint szólóénekesek, magánzeneszámok, szavalatok összesen 20 személy. Előzetes tervünket az eddig is működő és a jelenleg is szereplő csoportok közül állítottuk össze. Tehát nem jelenti azt, hogyha az országos bemutatóra kerületeink egyéb csoportokat neveznének be, amely csoportok műsoruk tartalmában újat tudnának adni, hogy azokat ne sorolnánk be a műsorba. … Lehetőség van arra, hogy az ROH (Forradalmi Szakszervezet, T. A.) által rendezett dal- és táncünnepélyekbe bekapcsolódjunk. … A közös rendezvény már annál is inkább szükséges volna, mert a Csemadok és az 32
üzemekben működő művészeti csoportok együtt lépnének fel. Ez a közös fellépés pedig lehetőség volna arra, hogy ugyanúgy, mint az Iskola és Kulturális Ügyek Megbízotti Hívatala által rendezett dal- és táncünnepéylyeken teszik, mi is megcsinálhatnánk, hogy az énekkarok, a zenekarok, és a tánccsoportok részére egy közös művészi tervet állítsunk fel. Ez a művészi terv abból állna, hogy a dal- és táncünnepélyen résztvevő nyolc énekkarunk részére két közös énekkari számot határoznánk meg, melyet együtt adnának elő. Ugyanígy a zenekarok részére is egy közös zenekari számot, valamint a tánccsoportok részére egy tánckompozíciót, melyet magánszámaiktól függetlenül mutatnának be. … A központi dal- és táncünnepélyre kiadott közös műsorszámokat pedig a Népművészeti Alkotások Szlovák Központi Háza által irányított szakemberek tanítanák be, mert az intézetnek erre bőségesen van anyagi fedezete. … Ahhoz azonban, hogy ezt a munkát teljes egészében végre tudjuk hajtani, legkésőbb május havában meg kell kezdeni az előkészítést. … Javaslatunk azt a célt szolgálja, hogy a népművészeti tevékenység egy nagyobb lépést tegyen lőre, hogy összeforrottabbá váljon a népművészeti munka, és hogy egy egészségesebb irányba haladjon előre. Ezenkívül a művészi igényt is segíti, mert nagyobb teljesítményre kötelezi a fellépő csoportokat. Különben is ilyen közös rendezvényeknek hazánkban hagyományai vannak, és éppen ezekből a hagyományokból okultak a szlovák szakemberek is, amikor már évek óta művelik népművészeti munkájukban ezt a formát.
X. OKÜ, Gombaszög, 1965 Az idei országos dal- és táncünnepélyünk kultúrpolitikai téren beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Olyan létszámú közönséget tudtunk mozgósítani, mint még soha. A kétnapos rendezvényen – annak ellenére, hogy az időjárás sem volt a legkifogástalanabb (szombaton délután egy óra hosszáig eset az eső) – 35 000 ember vett részt. Az idei dal- és táncünnepélyünk kétnapos volt, és összesen 700 szereplő (16 tánccsoport, 8 népi zenekar, 2 énekkar és 12 szólista) lépett fel a két nap alatt. A gombaszögi dal- és táncünnepély műsora 5 részből állt: a szombat esti ünnepi műsorból, a szombat esti vidám műsorból, a vasárnap délelőtti és délutáni népművészeti műsorokból és a vasárnap esti záróműsorból. … A szombat esti esztrádműsort követte a tábortüzek melletti „szervezetlen” 33
szórakozás. Az ott lévő csoportok egy ideig énekelgettek (tábortűz körül), aztán közösen szórakoztak a közönséggel. Annak ellenére, hogy tervezett műsorunk nem volt a tábortűzhöz, a közönség jól szórakozott. A tárogató hangja mégis hiányzott. … A színpadon jóformán szüntelenül folyt a műsor, a közönség mégis a magyarországi vendégművészeket várta a legjobban. … Mindkét napon nagy lelkesedéssel fogadták Kovács Apollóniát, Béres Ferencet és Pécsi Sándort. Beigazolódott, hogy a közönséget ebben az évben is a neves vendégművészek vonzották, és ezt a jövőben is szem előtt kell tartanunk. … Kiindulva a dal- és táncünnepély lefolyásából, megállapíthatjuk, hogy az együttesek az idei dal- és táncünnepélyünkre lelkiismeretesen felkészültek. Fegyelmezettebbek voltak mint az elmúlt években, és színvonalas szereplésükkel nagyban hozzájárultak a dal- és táncünnepély sikeréhez.
XV. OKÜ, Gombaszög, 1970 Beigazolódott annak a határozatnak a helyessége, hogy a népművészeti mozgalomnak külön fórumot kell teremteni, elválasztani a gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélytől, amelynek meg kell tartani a népünnepély jellegét. … A gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepély műsorát értékelve megállapíthatjuk, hogy sokrétűségével, művészi színvonalával teljesítette küldetését: a szovjet Fekete Tengeri Flotta Táncegyüttese, a „Tiszta rozmaringszál” művészeti műsor táncai és dalai, a Slágerparádé műsora, valamint az éjszakai és a déli szünetek külön műsorai magas színvonalat képviseltek. A jövőben is arra kell törekednünk majd, hogy a gombaszögi dal- és táncünnepély műsora sokrétű, színes, eszmeileg igényes és szórakoztató legyen, hogy minden igényt kielégítsünk. A dalés táncünnepélyen 35000 ember vett részt, a hazai szereplők száma 450 volt.
XX. ONF, Zselíz, 1975 Megállapíthatjuk, hogy a XX. Országos Népművészeti Fesztivál sikeres volt. A mintegy 12 000 néző és 31 csoport 1040 szereplője megelégedéssel távozhatott a fesztiválról. … Továbbjutottunk a műsorok színvonalának emelésében. A fesztivál keretében ez évben harmadszor került sor a néprajzi kiállítás 34
megrendezásére. A kiállítás tárgyát a Rimaszombati járás déli részén fekvő Medvesalja folklórterület népviselete, népi hímzései, szőttesei és egyéb díszítő tárgyai képezték. A Népszokások Medvesalján című műsorban bemutattuk e gazdag folklórterület népi hagyományait, főleg énekeit és táncait. Megállapíthatjuk, hogy a célt, melyet előirányoztunk, teljesítettük. A csaknem kétórás folklórműsor olyan gazdag motívumokat, népdalokat és szokásanyagot tárt a közönség elé, mely határozottan pozitívan befolyásolhatja majd népi együtteseink műsorpolitikáját. A szombat esti „Jubiláló fesztivál – jubiláló együttesek” című műsorban a 20. évfordulóját ünneplő Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes és az 5. évfordulóját ünneplő Szőttes szerepelt. A két különböző irányzatot képviselő együttesünk műsora betekintést biztosított népi táncművészetünk fejlettségébe, és követendő példát mutatott amatőr együtteseinknek.
XXII. ONF, Zselíz, 1977 A fesztivál koncepciójának kidolgozásakor abból indultunk ki, hogy bemutassuk a csehszlovákiai magyarság gazdag népművészeti hagyomáynyait, a csoportok eddig elért művészeti szintjét, valamint kiértékelni a csoportjaink egész évi tevékenységét, és megszabni a népi haladó hagyományok továbbápolásának a módját. … Második alkalommal rendeztük meg a fesztivál keretében a népi táncegyüttesek önálló versenybemutatóját, amelynek az alapján sor került a Csemadok KB által meghirdetett „ONF Nagydíja” (csoportdíj, elismerő oklevél és pénzjutalom) és a Népművelési Intézet által meghirdetett az „Év legjobb koreográfiája” (alkotói díj, elismerő oklevél és pénzjutalom) odaítélésére, valamint a fesztivál gálaműsorának összeállítására. … A versenyt pozitívan értékelhetjük. Kiemelhetjük az együttesek művészi színvonalának stabilizálódását, a táncon belüli éneklés nagyfokú javulását, a viselet tájhűségét és esztétikai kivitelezését, a táncon belüli táncos és zenei alapanyag etnikai hűségét. … A versenyben szereplő együttesek, valamint a magyarországi Georgikon Népi Együttes pénteken este hat órakor egy Zselíz környéki községben adtak propaganda jelleggel egész estés műsort. … A verseny értékelésén 36 koreográfus és csoportvezető jelenlétében részletesen foglalkoztunk minden csoporttal és koreográfiával. … Az évente más-más járásból megrendezett néprajzi kiállításunk témáját rendszeresen a népviselet, szőttesek, népi hímzések, valamint népi 35
lakástextíliák képezik. A Rozsnyói járás szőttesei nagyon fejlettek, és ízléses népi technikáról tanúskodnak, viselete azonban a századforduló polgárias öltözete. A népi textília mellett sor került a gömöri kerámia és az ugyancsak híres jolsvai kolomposok munkájának bemutatására is. ... A Gömöri népszokások c. műsorban 11 folklórcsoport és 5 szólista, közel 200 szereplő, 12 felső-gömöri község válogatott folklórhagyomáynyát vitte színpadra. A kiállítás, úgymond, folytatása volt ez. Ott a tárgyi hagyományok, itt a hagyományok és a szokások élő képviselői tolmáscsolták a vidék jellegzetes kultúráját, melyek nagy része az adott vidéken ma már inkább csak az emlékezetben él. Több esetben írásos emlékeket is segítségül kellett hívnunk, s így a felújításunk munkája a folklórcsoportok megszervezésével kezdődött. Ez az óriási energiabefektetés azonban meghozta a gyümölcsét, mert a közönség nagyon értékes műsort láthatott a fesztiválon. … A Virágba szőtt álmok c. műsorral elképzelésünk az volt, hogy a népviseletek sokasága mellett Dél-Szlovákia eredeti népszokásait is felelevenítsük. Így került sor bizonyos tavaszi és téli ünnepkörök szokásainak bemutatására, a hozzájuk kapcsolódó viseletek felhasználásával. A tavazszi szokásokból bemutattuk a kiszehajtást (Ipoly mente), a villőző két változatát (Zoboralja), a martosi pilikézést, a pünkösdi királynéválasztást (Ipoly mente), a szentiványi tűzugrást (Zoboralja) és a regrutabúcsúztatást. A téli ünnepkör szokásait a Luca-napi szokások gazdag változataival kezdtük, a pásztorok téli vesszőzését mutattuk be, és végül a karácsonyi szokásokat vettük sorra minden egyes vidékről, ahonnan csoportok szerepeltek ebben a műsorban. A műsorunkban 12 község: Zsitvabesenyő, Bény, Szalka (Újvári járás), Izsa, Martos (Komáromi járás), Felsőkirályi, Egerszeg, Lédec, Zsére (Nyitrai járás), Bussa, Varbó, Inám (Nagykürtösi járás) szerepelt. A műsornak úgy a nézők, úgy a szakemberek körében nagyon pozitív visszhangja volt. … Az ünnepi gálaműsort a pénteki verseny alapján állítottuk össze. Az együttesek a műsoruk legjavával kaptak szereplési lehetőséget. … A gálaműsornak ez a szervezési formája nemzetközileg alkalmazott gyakorlatra épült. Zselíz esetében ezzel a formával tudtunk az ez évi termés legjaváról átfogó képet nyújtani. Az a rendezői ötlet, amivel az egyes műsorzszámoknál, valamint a műsort kezdő és befejező számoknál a felerősítést tömeghatásában, kifejező erejében stb. megoldottuk, a műsor látványosabbá tételét erősen felfokozta. 36
… Nagyra értékelhetjük azt, hogy a rendezőség szem előtt tartotta, hogy a fesztivál valóban népművészeti jelleggel bírjon.
XXII. OKÜ, Gombaszög, 1977 A műsor összeállításánál az új irányelvből indultunk ki, miszerint az ünnepély tavalytól nevében viseli a „kulturális” jelzőt: kifejezve ezzel, hogy Gombaszög már nemcsak a táncegyüttesek és szólóénekesek nagy találkozója, de a rendezvény más kulturális műfajokkal és időben is bővül. Ezért szerepeltek az idei műsorban író-olvasó találkozók és az amatőr képzőművészek alkotásainak kiállítása is. Ezzel az ünnepély terebélyesedett, és jobban betöltötte szórakoztató és nevelő funkcióját. A festői táj, a ragyogó idő és az értékes műsorok sok ezer embert (közel 25 000 ember vett részt) csábított Gombaszögre nemcsak Gömörből, hanem hazánk távolabbi részeiből is, akik gyönyörködhettek a 800 szereplő gazdag műsorában. … A szombat esti és a vasárnap délutáni műsorok előkészítését az a tény is meghatározta, hogy a Csehszlovák Televízió Kassai Stúdiója a műsorok nagy részét képszalagra rögzítette, és a vasárnap délutáni nagy műsorból két órás időtartamú egyenes közvetítést tervezett. Sajnos, közben változás történt, és a tervezett két órából csak egy órára csökkent a közvetítés … így az egyenes adásban csak a hazai együtteseink legjava kaphatott helyet. Az együttesek a műsor fontosságának megfelelő szinten és módon szerepeltek. Nagyon jól hatottak a közönségre a gyerekcsoportok. … Külön elismerést érdemel a rozsnyói Munkásdalárda, a gömörhorkai Sajóvölgye, és a rimaszombati Gömör énekkarok. Műsorukkal nagyban elősegítették az ünnepély eszmei-politikai koncepciójának kihangsúlyozását. … A színpaddíszlet megoldása a célnak megfelelő, jó megoldás volt. A színpad felújítása is jól sikerült. A jövőben tovább kell folytatni a stabil ülőhelyek kiépítését, ami szintén emelné a rendezvény esztétikumát. A színpad hangosítása megfelelő volt, átfogta az egész teret. … A TV munkatársai készségesek voltak, és tőlük telhető módon segítették az ünnepélyt sikeresebbé tenni, besegítettek a fény és a hang megoldásánál is, és szükség esetén rendezői tanácsokkal is szolgáltak.
37
XXIV. ONF, Zselíz, 1979 A gyermektánccsoportok versenyét a zselízi aránylag kis színpaddal rendelkező kultúrházban tartottuk meg forró, igazi versenylégkörben. A csoportok nagy figyelemmel szemlélték egymás teljesítményét, drukkoltak, de a szépet és a jót szívből megtapsolták. … A zsűri javasolja a kiíró szervek felé, hogy jövőre, tekintettel a jelenlegi állapotokra, rendszeresen két kategóriában hirdesse meg a versenyt, éspedig: hagyományőrző és stilizált, színpadi feldolgozás kategóriákban. … A gyermekcsoportok a fesztivál további részében is fegyelmezetten viselkedtek. Ebben az évben ők jelentették a fesztivál fénypontját. A gálaműsoruk méltó tiszteletadás volt a nemzetközi gyermekévnek. A rendezvény a Csemadok pozitív hozzáállását fejezte ki a gyermekév gondolatához. … A csoportvezetők és az értekezlet résztvevői mind a versenyt, mind a kiértékelést pozitívan értékelték, és köszönik a Csemadok KB-nak, hogy így felkarolta a gyermektánccsoportok ügyét is. Kérésük, hogy rendszeressé váljon ilyen versenyjellegű központi seregszemléje a gyerektáncscsoportoknak. Más művészeti ágakhoz hasonlítva ezt a művészeti formát – gondolunk az énekkarok, a színjátszók, a bábjátszók csoportjaira – ez természetes is, és kétéves időközökben a sikeres megrendezéshez megvan a tánccsoportoknál is minden szükséges előfeltétel. … Ebben az évben kiemelkedő teljesítményt nyújtott a budapesti Vasas Táncegyüttes, de messze elmaradtak tőle a Csemadok tánccsoportjai és a Vatra szlovák folklóregyüttes. … A Körbe, körbe, karikába c. gálaműsorban a gyerekek birtokukba vették a színpadot, és önfeledten, felnőtteket meghazudtoló módon „szerepeltek”, éltek a színpadon: játszottak, énekeltek, táncoltak. Még az sem zavarta őket, mindezt aránylag kevés néző előtt kellett tenniük. … Sajnálattal kel megállapítanunk, hogy a Zselíz környéki magyar iskolák és a Lévai járás iskolaügyi hivatala nem támogatta kellőképpen ezt a szándékunkat, hogy gyönyörű gyermeknappá tegyük az ONF vasárnap délelőttjét. … Új csoportok is színpadra léptek Zselízen: a Csemadok somorjai helyi szervezetének Csalló Népművészeti Együttese, Gombaszögön a szepsi művelődési ház Bódva Táncegyüttese. Viszont elszomorító az a tény, hogy több fesztiváldíjnyertes együttesünk anyagi és szervezési nehézségek miatt megszűnt, szétesett vagy felfüggesztette tevékenységét. Az 38
utóbbi években elhallgatott az újvári Napsugár, a kassai Új Nemzedék és ebben az évben a martosi Hajnal és a gömörhorkai Celulozár. … A fiatal műsorrendező – Varga Ervin – ügyes rendezői megoldásokat alkalmazott a műsor színpadra állításánál. Színvonalas nyitó- és záró képpel fogta keretbe a műsort.
XXIV. OKÜ, Gombaszög, 1979 Az SzSzK KM 1977-ben kiadott irányelve értelmében Gombaszög az amatőr művészeti mozgalomban legjobb eredményeket elért művészeti csoportok és szólisták központi seregszemléje lett. … A néprajzi kiállítást Bodrogköz hagyományaiból címmel Rozsnyón a Bányász Múzeumban nyitottuk meg. A kiállítás teljes anyagát Zselízről hoztuk át. Az ünnepélyes megnyitáson kb. 25 személy előtt közreműködött a rozsnyói Munkásdalárda. A kiállítás, a múzeum vezetőinek a kérésére egy hónapig volt nyitva. … Az író-olvasó találkozókat Pelsőcön, Hosszúszón, Kecsőn, Lúcskán és Rozsnyón tartottuk meg – Szabó Béla, Rácz Olévér, Mács József, Duba Gyula és Lovicsek Béla írók részvételével. … A vasárnap délutáni Dél-szlovákiai tájak című gálaműsort Quittner János a Szőttes koreográfusa rendezte. A műsorban felléptek a legjobb felnőtt és gyermektánccsoportjaink, valamint a vendégegyüttesek. A műsor első részét a Csehszlovák Televízió egyenes adásban 14 órától 15 óráig sugározta, a műsor második részét filmszalagra rögzítették, és év közben iktatják a TV műsorába. A csoportok és a műsor kiválasztása megfelelő volt, tetszett a közönségnek, és a delegáció tagjai is elismerően nyilatkoztak róla. Hatásosak voltak főleg a közös táncszámok. A TV-műsor bevezetőjében közreműködött a rimaszombati, a gömörhorkai és a rozsnyói vegyeskar, valamint a rimaszombati fúvószenekar. A TV első ízben konferálta a műsort magyar nyelven is. … A csehszlovákiai magyar dolgozók XXIV. Országos Kulturális Ünnepélyén huszonegy csoport lépett fel 745 szereplővel. Az előadásokon összesen 15 000 néző vett részt. Ez kevesebb, mint az előző években, erősen befolyásolta ezt az a hangverseny, amelyet Losoncon a Szocialista Akadémia Járási Bizottsága a Slovkoncert engedélye nélkül rendezett három közismert magyarországi beategyüttes részvételével, melyre csak elővételben 6 000 jegyet adtak el. 39
XXV. ONF, Zselíz, 1980 A felnőtt táncegyüttesek versenyét 10 együttes részvételével ideális körülmények között Léván a Družba kultúrházban rendeztük meg. A versenyt héttagú zsűri értékelte. A versenyt értékes munkaértekezlet követte. Az értekezleten a zsűri részletesen értékelte a versenyt, a látottakból általános következtetéseket vont le, és meghatározta a jövőre vonatkozó teendőket. A gyűlésen előadás formájában ismertettük a magyarországi táncirányzatokat (Varga Zoltán koreográfus), és a hazai táncirányzatokat (Zima Štefan a pozsonyi NI táncosztályának vezetője), és összehasonlítottuk a versenyben látottakkal. … A néprajzi kiállítás előkészítését, illetve anyagának feltárását még az 1979-es évben megkezdtük a tíznapos nyári néprajzi szeminárium keretében, amelyet az Érsekújvári járásban rendeztünk meg. A szeminárium ideje alatt a résztvevő 20 néprajzgyűjtő 21 faluba látogatott el, és készített jegyzéket a kiállításra alkalmas tárgyakról. … Helyiségül a helyi Gazdálkodási Üzem üléstermét kaptuk meg, amely jóval nagyobb és megfelelőbb a kultúrház terménél. A kiállítótermet az alkalmazottak igényeinknek megfelelően készítették elő. … Gyakorlattá vált, hogy a szombat esti folklórműsort annak a járásnak a népművészetéből állítjuk össze, ahol az előző évben a Csemadok KB által megszervezett néprajzi szeminárium szakemberei gyűjtést végeztek. … A műsor első részében a kürti asszonyok, az érsekújvári és zsitvabesenyői gyermekcsoportok gyermekjátékokat mutattak be. Ezt a muzslaiak fonója, majd a hagyományőrző pozbai éneklőcsoport énekszámai követték. Ezután a kéméndiek sallai verbunkja, és a bényiek regrutabúcsúztatója, valamint a baracskai hagyományőrző éneklőcsoport következett. Utolsónak a szalkai lakodalmast láthatta a közönség. … A Zselíz üdvözlése c. műsorban felléptek: a Csemadok KB Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkara, a Szőttes Népművészeti Együttes, az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes, a budapesti Katonai Főiskola Zalka Máté Együttese. A jól pergő és színes műsorban a legnagyobb sikert a Zalka Máté Együttes érte el, frappáns táncaik kitűnő előadásával. … A Virágba szőtt álmok c. műsorban 12 falu: Felsőkirályi, Lédec, Gerencsér, Kálaz, Zsitvabesenyő, Szalka, Garampáld, Martos, Ipolyvarbó, Ipolynagyfalu, Bussa, Ipolynyék alkalmi munkaruháit és ünneplőit láthatta a közönség, valamint a kender termesztésének és házi feldolgozásának 40
minden mozzanatát, a munka nehezét és gyönyörét, szoros kapcsolatát a népművészettel akartuk bemutatni. … A tánccsoportok, a folklórcsoportok és a vendégegyüttesek vezetői vasárnap délben fogadáson vettek részt. … A gálaműsor jelentős részét jelentette a Papp Sándor–Quittner János által komponált Mátyusföldi férfi és páros táncok című nagy létszámra készített kompozíció. A Bódva, az Ilosvai, a Bodrogközi és a Rozmaring egyesített táncegyüttesek mutatták be. … A XXV. jubileumi ONF teljes mértékben teljesítette küldetését: műsorai színvonalasak, színesek voltak, és kellő szinten prezentálták a magyar dolgozók népművészeti hagyományait. A rendezvényen 1 225 szereplő és 9 500 néző vett részt.
XXV. OKÜ, Gombaszög, 1980 Mind a két műsort főleg a hazai amatőr együtteseink repertoárjából építettük fel. Szerepelt benne 7 felnőtt együttes, 2 folklórcsoprt, 2 gyerekcsoprt, az Ifjú Szivek a hazai hagyományaink képviseletében és mint vendégek a Kunovian morva, a Sibica lengyel, a Zemplin szlovák és a Vidróczki magyar táncegyüttesek. … A szombat délutáni Üdvözlet c. műsort teljes egészében a hazai maygyar amatőr együtteseink biztosították. Célunk volt a közönségnek és a delegációnak egy csokorban bemutatni a folklórunk fejlettségét és elfogadható színtű színpadi ápolását. … Örömmel megállapíthatjuk, hogy az együtteseinknél olyan soká tartó népviseleti hiányosságok kezdenek elmúlni. Jelenleg az együtteseink nagyobbik része szépen és tájhűen öltözködik. A rendelkezésükre álló szűkös anyagiakat igyekeznek szakmai hozzáértéssel igazán megfelelő viseletekre költeni. (A viseletek alaposabb megismeréséhez jelentősen hozzájárult a Hét cikksorozata is.) … Kevésbé megoldott, illetve több együttesnél megoldatlan a kísérőzene kérdése (a zenekarok és a zenei feldolgozások). Ezt, sajnos, nagyobb részben csak jelentősebb anyagi támogatással lehet megoldani. A zenekarok fizetése, rendszeres munkába állítása, zenei oktatók beállítása és komponált zenék alkalmazása jelenthet csak komoly előrelépést. Egy-két anyagilag jobban ellátott együttesnél már találkozhatunk ilyennel is, pl. Ilosvai, Csalló, de ezt általánossá kell tenni. 41
XXVI. OKÜ, Gombaszög, 1981 … Az ez évi gombaszögi műsorokban a népdal és a népi tánc tolmáscsolójaként 8 felnőtt együttes: Ilosvai, Bodrogközi, Rozmaring, Bódva, Hajós, Csallóközi, Csalló, Új Hajtás táncegyüttesek és két gyermektánccsoport: Villő és Fehér Liliomszál szerepelt. Fellépett továbbá három énekkar: Csermely Kassáról, a füleki Munkásdalárda és a pelsőci leánykórus, három folklórcsoport: a dunamocsi, a hidegkúti és a gesztei, valamint a szenci gyermek színjátszó együttes, a dunaszerdahelyi Kis-Fókusz irodalmi csoport, és a marcelházi bábcsoport szerepelt. A meghívott együttesek lelkiismeretesen felkészültek a szereplésre. Egy-egy együttes két-három műsorban is fellépet. … Folklórcsoportjainkra jellemző, hogy főleg a hazai hagyományaink feltárására, és színpadi bemutatására törekednek. Jelentős eredmény ez, mert ily módon fesztiváljainkon és ünnepélyeinken elsősorban a saját hagyományainkkal ismerkedik meg a közönség. Munkájuk által így megerősödik nemzetiségi népi kultúránk és közösségi tudatunk. … A Dallal, tánccal, muzsikával c. műsort különös gonddal készítettük elő. Ezt sugározta a TV szombaton este. Szerkezetileg igyekezett teljes átfogó képet nyújtani népi-nemzeti hagyományainkról, annak eredeti és feldolgozott formáiban. Ez nagyrészt sikerült is. A cseh, a szlovák vagy más nemzetiségi TV-nézők valós képet nyerhettek rólunk, népi hagyományainkról és azok ápolásáról. A műsor hatását jelentősen felerősítették az előre megkomponált, ill. a helyszínen összedolgozott, több csoportot magába foglaló közös táncok. Kialakult az a vélemény, hogy ilyen jól sikerült TV-műsort eddig még nem sikerült szerkesztenünk … A csoportok olyan teljesítményt nyújtottak, amilyennel eddig ritkán találkozhattunk. … Jó gondolatnak bizonyult a népművészeti kiállítás megrendezése az amfiteátrum területén. Így nagyon sok látogatónak sikerült a kiállítást megnéznie és megismerni a Komáromi járás néhány népviseleti és népművészeti kincsét. A jövőben is feltétlenül ezt a módot kell alkalmazni. … Az ünnepségen öt színjátszó és gyermektáncsoport, 10 felnőtt táncegyüttes, három énekkar, három folklórcsoport, két zenekar 868 szereplője lépett fel a több mint 15 000 néző előtt.
42
XXVII. ONF, Zselíz, 1982 A népművészeti fesztivál teljesítette küldetését: a felnőtt tánccsoportok versenye jó színvonalú volt, bizonyította, hogy több népi együttesünk olyan színvonalon dolgozik, és olyan eredményeket ér el, hogy csak a gazdasági feltételek miatt nem pályázhatja meg a „B”, illetve „A” kategóriát. … A kiállítás, valamint a Galántai járás műsorblokkja a szemináriummal egybekötött nyári néprajzi tábor szükségességét, fontosságát és eredményességét is igazolta, hiszen a kiállított és bemutatott anyagi és szellemi néprajzi anyag magas színvonalon volt, és ez az említett tábor munkájának az eredménye nagyrészben. … Az ONF nagyszámú közönsége között rengeteg volt a fiatal, a közel 1200 szereplő között hasonlóan elsősorban fiatalok voltak: ez a tény tovább növeli a fesztivál értékét, hiszen bebizonyosodott, hogy az ifjú nemzedék nem akarja elveszteni a gyökereket, amelyet a népi kultúra, nemzetiségünk haladó hagyományai kölcsönöznek, adnak, hogy táplálkozzunk belőlük. … Az egész folklórfesztivál legszebb, legtartalmasabb és legjobban megrendezett műsora a Virágba szőtt álmok c. összeállítás volt, amelyben aratási szokásokat mutattak be a csoportok a vetéstől egészen a kenyérsütésig. …Az 1200 szereplő műsorát szombaton mintegy 4-5 ezer ember tekintette meg, vasárnap pedig közel 7000 ember tapsolt a műsoroknak.
XXVII. OKÜ, Gombaszög, 1982 Az ünnepség 1982. június 26-27-én zajlott le kitűnő időben, több mint tízezer ember jelenlétében, akiknek többsége mind a műsorral, mind a szervezéssel, az ellátással és egyéb juttatásokkal elégedett volt. Az OKÜt a kulturális minisztérium által jóváhagyott koncepció szerint rendeztük meg, minden zavaró körülménytől mentesen. … Jónak bizonyult a sátortábor helyének kijelölése, nagyobb rend és fegyelem volt az egész völgyben. Meg kell jegyezni, hogy még így sem tudtuk biztosítani a tisztaságot, s a kellő mennyiségű szeméttároló hiányában sok volt a zavaróan ható papírhulladék a nézőtéren és környékén. … A jövőben Gombaszögön is meg kell valósítani a népművészeti vásárt. 43
… Az ellátással nem volt gond, olyan színvonalon volt, mint bármelyik hasonló országos rendezvényen. … Nem ártana felvetni Gombaszögöen is a táncház szervezésének a gondolatát. … Egyébként az idei OKÜ-nek 942 szereplője volt, élvonalbeli táncegyütteseinken (Hajós, Új Hajtás, Ilosvai, Csalló) kívül részt vett még rajta a CSMTKÉ, az ONF győztes gyerekcsoportjai, valamint egy heylyi beatzenekar, amely a népmulatságon is szerepelt. Az ünnepséget kb. 10-12 000 néző tekintette meg.
XXVIII. ONF, Zselíz, 1983 Az ez évi ONF-en két versenyt rendeztünk meg. Június 3-án Léván a Tavaszi szél vizet áraszt veseny VIII. Országos Döntőjére került sor, 4én Zselízen pedig a gyermektánccsoportok versenyére. Mindkét verseny magas színvonalú volt. Valamennyi jelentkezett együttes teljesítette a kiírás követelményeit, amely összhangban volt az országos feltételekkel. Azt jelenti mindez, hogy néptáncmozgalmunk biztos alapokra épül, nagy jövő elé néz, hiszen ennyi gyermekegyüttest még sohasem regisztrált KBunk. … A Tavaszi szél vizet áraszt versenynek 460 szereplője volt, akik 7 kategóriában (ebből 3-ban gyermekek részére is volt verseny) versenyeztek. … A gyermektánccsoportok versenyének országos döntőjében 12 együttes szerepelt. … A két verseny résztvevői összesen három műsort adtak. A Tavaszi szél vizet áraszt országos verseny gálaműsora Léván a kultúrházban valósult meg június 3-án. E verseny győzteseinek műsorából látványos, szoborkiállítással egybekötött gálát rendeztünk június 4-én Zselízen, a Schubert parkban. Ennek a műsornak volt a legnagyobb a visszhangja a szakmai körökben és a közönség előtt is. A gyermektánccsoportok június 5-én délelőtt adták műsorukat Ajándék a felnőtteknek címmel. Ez a műsor is magas színvonalú volt. A fesztivál záró akkordja az egész rendezvényünk gálaműsora volt, amelyben felléptek a gyermekverseny győztesei, a tavalyi verseny két Nagydíjas tánccsoportja, a magyarországi vendégegyüttes (a hosszúhetényi ÁFÉSZ folklórcsoportja) és a szlovák vendégegyüttesek a Hronské Klačany-i folklórcsoport és a Klečovan gyermekcsoport. … Az idén másodízben megrendezett néprajzi vásárt első alkalommal 44
kötöttük össze a mesterségek bemutatásával. A közönség körében mindkét rendezvénynek nagy sikere volt, a szakemberek pedig egyértelműen a fesztivál gazdagodásaként kezelték mind a kettőt. Első alkalommal helyettesítettük a népmulatságot táncházzal, amely jól sikerült, mintegy háromszáz fiatal tanulta meg néptánchagyományunk néhány variációját. A jövőt illetően a rendezvényünknek ezt a részét még nagyobb gonddal kell előkészíteni. …A fesztivál idején a Csemadok KB és a pozsonyi NI a tánccsoportvezetőknek és a koreográfusoknak tanfolyamot hívott össze. A tanfolyam résztvevői kötelezően végignézték a versenyműsorokat, és részt vettek a nyilvános értékeléseken is.
A XXVIII. OKÜ, Gombaszög, 1983 Jó volt a visszhangja a dedikációval egybekötött könyvárusításnak is. Úgy érezzük, jó gondolat volt kiemelni a könyvsátrat a közellátást szolgáló sátrak közül. Ugyanez érvényes a kiállítás sátrára is. Egyértelműen méltóbb elhelyezést kaptak így, a színpaddal szembeni téren. …A rendezvényre a legjobb hazai amatőr együttesek, csoportok, szólisták kaptak meghívást. Ezenkívül részt vettek a gombaszögi ünnepségen a Rozsnyói járás legjobb csoportjai és szólistái. Vendégként Magyarországról a Kulturális Minisztérium meghívásában az Egri Népi Táncegyüttes, az USZSZK-ból a Kelet-szlovákiai KNK meghívására az Ogonyok énekkar, Szlovákiából a poprádi Vagongyár Népi Együttese, a kyjovi ukrán Minčol folklórcsoport, továbbá a Magyar Területi Színház, a Slovkoncert segítségével pedig a Bojtorján együttes szerepelt az ünnepélyen. A két nap alatt közel 1 200 szereplő mutatkozott be a közel 16 000 nézőnek. A nézők zöme szombaton az esti főműsoron vett részt, mert vasárnap sajnos, kisebb megszakításokkal egész nap esett az eső.
XXIX. ONF, Zselíz, 1984 Annak ellenére, hogy Zselízen és a környékén sem az elszállásolási lehetőségek nem jók, sem az étkeztetési feltételek nem kielégítők, zökkenőmentes volt a szereplők ellátása. A műsorok technikai feltételei is biztosítottak voltak, ami a Városi Nemzeti Bizottság, az általa irányított intézmények és szolgáltató vállalatok kitűnő hozzáállását, valamint jó munkáját dicséri. Ki kell emelni a közönségszervezést, amely elsősorban 45
a Csemadok járási bizottságának jóvoltából példásan sikerült, az eddigi legnagyobb elővételt biztosította, ami természetesen kedvezően befolyásolta a fesztivál látogatottságát is. A kétnapos rendezvényünket 16-18 ezer ember látogatta meg. … A felnőtt együttesek számára meghirdetett verseny színvonala jónak mondható, különösen a táncosok technikai foka kielégítő. Sokat javult az elmúlt időszakban a műsorok zenei része is. Tovább kell szorgalmazni a hazai táncanyag gyűjtését, feldolgozását, és önálló alkotások komponálására bátorítani koreográfusainkat. … A Losonci járás a Csak tiszta forrásból c. műsorral – amelynek nagy néprajzi értéke volt – újra igazolta, hogy mennyire fontos a nyári néprajzi táborokban végzett munka. … A műsort követő táncháznak nagy sikere volt. … A gálaműsorban a verseny győztesei szerepeltek, a magyarországi együttes Nyíregyházáról és a szólisták, Királyi Györgyi és Béres Ferenc, valamint a Slovenská Lupča-i Partizán együttes. … A néprajzi kiállítás a losonci járás hagyományait mutatta be. Érdekes színfoltja volt a fesztiválnak Bartusz Júlia naiv festő kiállítása is. A néprajzi vásárnak most már hagyománya van Zselízen, az idei is jól sikerült, tíz népművész árulta alkotásait. Nagy sikere volt a tánccsoportjaink péntek esti fellépésének a járás négy falujában. … A költségvetést plusz 15 310 koronával zártuk. Ez még nem történt meg a fesztiválok történetében.
XXXI. ONF, Zselíz, 1986 Ebben az évben a felnőtt táncegyüttesek versenye valósult meg Léván, kilenc csoport részvételével. … A verseny színvonala a többéves átlagnak megfelelő volt. Stabilizálódtak a régebbi együttesek, és elfogadható színvonalon mutatkoztak be az újabb együttesek is. Továbbra is helyes úton halad az együttesek műsorpolitikája, főleg a hazai néptánchagyományokra épül. Elfogadható az együttesek színpadi viselete. Az együttesek e téren is mindinkább ragaszkodnak a hagyományos viselet stílushű színpadra állításához. … A versenyt elismert szakemberekből álló zsűri értékelte, melynek a hazaiak mellett tagjai voltak Borbély Jolán néprajzos Budapestről és Szabadi Mihály koreográfus Szekszárdról. … A versenyt szombaton délután négyórás szakmai értékelés követte, ahol az egyes csoportok és versenyműsorok részletes értékelésére került sor. 46
… A Medvesalja hagyományaiból felépített Csak tiszta forrásból c. műsorral is elégedettek lehetünk. … Rendezőjének, Tóbisz Ferencnek sikerült az előző év néprajzi gyűjtőtábora alkalmából megismert táncos-, dalos- és szokáshagyomány anyagot látványosan színpadra állítania. … A Zselíz üdvözlése c. szombat esti műsor ez évben különösen gazdag volt. A Tavaszi szél vizet áraszt verseny tavalyi győztes szólistái és csoportjai, az ONF 1985-ös évi győztes gyermektánccsoportjai, a folklórscsoportok országos seregszemléjének két résztvevője, a magyarországi Bogyoszlói Népi Együttes, a Muzsikás népzenei együttes és szólistái Sebestyén Márta énekes és a Karsay házaspár szereplők felvonultatásával, kiválóan szerkesztett frappáns műsort rendezett Papp Sándor. … A vasárnap délelőtti Muzsikás koncert c. műsor új eleme volt a fesztiválnak. Művészeti szempontból tökéletesen beillett a koncepcióba, színvonalban emelte azt, és jelentős volt a közönségvonzó ereje is. A jövőben is érdemes ilyen stílusú kisegítő műsorokat szervezni. …A Virágba szőtt álmok c. műsor a szőlő termesztésével kapcsolatos szokások, dalok stb. hagyományhű bemutatására, a témát jól felkarolva, látványos megoldásra törekedett. … A vasárnap délutáni Dallal, tánccal, muzsikával c. népművészeti gálaműsor, sajnos, az eső miatt beszorult a kultúrházba, és csak rövidített formában valósult meg. … A néprajzi kiállítás, és a Szőttes Népművészeti Együttes fotó- és plakátkiállítása, mint a fesztivál szerves része a Schubert-park kastélyában valósult meg. Mind a kettő gazdag volt és közönség által látogatott. Kár, hogy az összegyűjtött és kiállított textiliák nem képezhetik egy állandó kiállítás alapanyagát. A tárgyak visszakerülnek a tulajdonosaikhoz, ahol a megőrzésük bizonytalan. … A kultúrház a népmulatságnak nem volt megfelelő, a táncház pedig elmaradt, és ez rossz hatással volt a szereplő együttesekre. … A 40 táncegyüttes, gyerektánccsoport, éneklőcsoport, folklórcsoport, népi zenekar és szólisták 1 171 szereplője 16 000 néző előtt mutatta be műsorát.
XXXII. ONF, Zselíz, 1987 Az építkezési és szerelési munkálatok befejeztével az új színpad és az areál az igényeknek megfelelően szolgálhatja a fesztivál ügyét. …Jó volt a közönségszervezés, elővételben 7 100 jegy kelt el, összesen 8 196 fizető néző volt. 47
… A társrendezők anyagilag is segítették a fesztivált. Szükség lenne, hogy ezeknél a szerveknél és intézményeknél a fesztivállal kapcsolatos munkák és költségek a saját évi költségvetési tervük szerves részét képeznék, mint ahogyan az más ,nem nemzetiségi kerületi és országos fesztiválok esetében a hasonló szerveknél és intézményeknél tapasztalható. … Az ONF szerves részét a magyar nemzetiségű tánccsoportok központi versenye képezi. Ebben az évben a gyerektánccsoportok központi versenye valósult meg 10 csoport részvételével. … A központi fordulóba jutott csoportok a gyermektáncmozgalom két fő irányzatát: a hagyománykincsben jelentős helyet elfoglaló gyermekjátékok, táncocskák eredeti színpadi feldolgozott változatát, illetve a felnőtt tánchagyományok színpadra állított változatát képviselték. … A magas fokú és belső fűtöttségű verseny nyertesei: Az ONF Nagydíjának I. fokozatát és a legjobb zenekari kíséret díját a párkányi AI és VMK Kisbojtár táncegyüttese, a II. fokozatát és a menettánc díját a Csemadok somorjai ASZ-nek és a VMK Nagy Csali gyermektáncegyüttese, a III. fokozatát a szepsi AI Fehér Liliomszál gyermektánccsoportja, a Legzszebb gyermekjáték összeállítás díját a somorjai Kis Csali, a Legeredményesebb néprajzi feltárás díját a gímesi AI Villő gyermektánccsoportja nyerte. … Pénteken este a versenyben részt vett csoportok és a két vendégegyüttes a járás településein: Léván, Farnadon, Nagysallón és Nagyölveden adtak fesztiválhívogató műsort. … Jókai Mária a Csak tiszta forrásból c. műsor rendezője István-naptól Szent Ivánig terjedő időszak népszokásait állította színpadra. A Párta név alatt egységes csoporttá formálódott zoboralji községek műsorukat élményt nyújtóan, jó válogatásban és rendezésben tolmácsolták. … A műsorban az alsóbodoki, a gesztei, a gerencséri, a koloni, a lédeci, a pogrányi, a zsérei és a gímesi folklórcsoportok és gyermekcsoportok szerepeltek. Tehát a 13 zoboralji faluból nyolc volt jelen. … A vasárnap délelőtti műsort a Hegedős népzenei csoport, – akárcsak tavaly a Muzsikás – magas színvonalon adta elő. Hasonló színvonal jellemezte az Ifjú Szivek nagy együttesének műsorát, amely utánuk következett. … A délutáni három részre tagolt népművészeti műsor: a gyermektáncegyüttesek gálaműsora, a vendégegyüttesek köszöntője, és a Szőttes záróműsora átfogó képet adott együtteseink műsorpolitikájáról, az együttesek színvonaláról és fejlődésükről. A rendezés frappáns volt. 48
Hodek Mária a gyermekcsoportok műsorát tálalta látványosan. Felléptek a központi versenyben szerepelt gyermektánccsoportok: a kassai Árvácska, a szepsi Fehér Liliomszál, a tornaljai Kéknefelejcs, a gortvai Barkóca, a párkányi Kisbojtár, az ekeli Tátika, a zsigárdi Napsugár, a somorjai Kis és Nagy Csali, a gímesi Villő, vendégként a myjavai Kopaničiarik és a magyarországi bagi gyerektánccsoportok, a zselízi és az ipolysági énekkarok, az Új Nemzedék Táncegyüttes és házigazdaként a Szőttes Népművészeti Együttes. … A rendezvény kiegészítő műsorai közül kiemelkedik a néprajzi kiállítás, amely Gyermekekről gyermekeknek címen gyermekviseleteket, játékokat, használati tárgyakat stb. mutatott be. … A népművészeti kirakodóvásár szerény, de a célnak megfelelő volt. A magyar mesterek mozgósítása volna szükséges. … A táncház a szabadtéri színpadon valósult meg, látványos és tartalmas volt. Ugrós, gömöri és erdélyi táncok tanítására került sor. … A zenét a résztvevő csoportok zenekarai és a Hegedős Együttes zenészei szolgáltatták. … A Csehszlovák Rádió Magyar Főszerkesztőségének Hívogató c. műsora a legeredményesebb propagálója a fesztiválnak. A műsort szombaton sugározzák és vasárnap reggel Zselízen a helyi hangszóró megismételi. A visszajelzésekből tudjuk, hogy hatásos. Külön elismerés illeti Papp Sándor szerkesztőt. … A fesztivál összes műsorát mintegy 10 000-n nézték végig, A szereplők száma 1 092 volt, azaz 24 felnőtt és gyermektánccsoport, 2 énekkar, és 8 falut egyesítő hagyományőrző csoport.
XXXIII. ONF, Zselíz, 1988 A fesztivál részét képezte a csehszlovákiai magyar felnőtt táncegyüttesek kétfordulós központi versenye is. A verseny – a fesztivál történetében először – nyilvános bemutató formájában valósult meg. … A zsűriben a MNK OKK-ot Borbély Jolán néprajzos és Novák Ferenc koreográfus képviselte. …Tekintettel arra, hogy a szabadtéri színpad építése befejeződött és elkészültek a felvonuló utak és az autóbuszparkoló is, jelentősen feljavultak a fesztivál rendezési lehetőségei. A hang- és fénytechnika megfelelő megoldásában az Ifjú Szivek MDTE technikai felszerelése és kezelői jeleskedtek. 49
… Az étkeztetés ebben az évben is jó minőségű és színvonalas volt. Jövőre viszont szorgalmazni kell, hogy elkészüljön a színpad alatti étterem, és általa megoldani a szereplők helyszínen történő étkeztetését. Ez jelentősen megkönnyítené a műsorok és a próbák szervezését. … A versenybemutató közönség jelenlétében, nyilvános esti előadásként valósult meg. Megállapíthatjuk, hogy a közönség jelenléte pozitívan hatott az előadókra. A rendezésileg jól megszerkesztett műsor értékes része lett a fesztiválnak. E tapasztalat alapján a következő évek versenyeit is javasoljuk hasonló megoldásban megvalósítani. … A döntőbe jutott táncegyüttesek a versenybemutatón kívül is meghatározói voltak a fesztiválnak. Műsoruk átfogta az egész magyar nyelvterületet, így a hazai Mátyusföld, Zoboralja, Ipoly mente, Nógrád, Gömör, Bódva völgye, Bodrogköz néphagyományai mellett láthattunk dunántúli, tiszaháti, hortobágyi és nagy számban erdélyi táncokat is. A táncos tudásra nagyon igényes erdélyi anyag birtokba vétele szükségszerűen pozitívan hatott a táncosok szakmai felkészítésének színvonalára. A műsorblokk szerkesztési módja és dramaturgiája is gazdag volt. Volt, aki megmaradt a klasszikus esztrád szerkesztésmód mellett (Csalló, Búzavirág, Hont, Új Nemzedék), volt, aki szokáshagyomány keretébe, foglalta műsorát (Rozmaring, Gímes), és volt, aki gondolati egységbe szerkesztette előadását (Hajós, Bódva, Ilosvai, Csallóközi). Azt tapasztalhattuk, hogy a táncmozgalmunk színesebbé vált, tartalmilag gazdagodott, művészi értékében elmélyült, feldolgozási formájában többrétűvé vált. … A legjobb kísérő zenekar díját a Rozmaring egíüttes Potta Géza vezette zenekara kapta. … A Csak tiszta forrásból c. műsort a Verebély környéki falvak adták elő, rendezője Jókai Mária, a vidék jó ismerőse volt. … A műsorban az egyes községek folklór-, éneklő-, és tánccsoportjai megjelenítették a négy évszakhoz kapcsolódó szokáshagyományokat. Láthattunk farsangi, tavaszeleji szokásokat, kisze-vice vivőket, sárdózókat, pünkösdölőket, szent-iványi tűzugrást, regrutabúcsúztatást, lakodalmi szokásokat, karácsonyi, és új évi köszöntőket stb. … A Zselíz üdvözlése c. műsor ebben az évben különösen gazdag volt, négy részből állt, Papp Sándor rendezte. A tavalyi győztes gyermekcsoportok (Kisbojtár, Csali) mellett önálló blokkban szerepeltek a Tavaszi szél vizet áraszt országos vetélkedő aranysávos csoportjai. Magyarországot a győri Kisalföld Táncegyüttes és a Téka népzenei csoport képviselte. E műsorban mutatkozott be sikeresen az újraszerveződött Szőttes, vala50
mint az Ifjú Szivek tánckara is. A műsor az utolsó évtized egyik leggazdagabb bemutatója volt. … A Téka koncert és a Virágba szőtt álmok c. műsorok bemutatására vasárnap délelőtt került sor. Az előadás igen magas színvonalú volt, a táncosok és a zenészek igazi profi szintet képviseltek. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy megtaláltuk azt a műsorformát, mellyel vasárnap délelőttre is megfelelő számú közönséget tudunk biztosítani. Ilyen sokan a délelőtti műsort még soha nem nézték meg. … A Virágba szőtt álmok c. Méry Margit rendezte műsor a szőlő termesztésével és a bor készítésével kapcsolatos munkafolyamatokat, és szokásokat állította színpadra 14 falu közreműködésével. … E témakörhöz kapcsolódott a néprajzi kiállítás anyaga is. A felvonultatott tárgyi eszközök jól kiegészítették a színpadi bemutatót. … A Czingel László rendezte vasárnap délutáni három részből álló ünnepi műsorban: versenyző együttesek gálaműsora, a vendégegyüttesek köszöntése, a Szőttes és az Ifjú Szivek műsorában felvonultattuk hazánk legjobb magyar táncegyütteseit. Az ünnepély méltó befejező képe volt a két nagy együttesünk közösen bemutatott tánca. … Ebben az évben először került megrendezésre a táncház a VMK-ban. A táncház iránt nagy volt az érdeklődés. Több százan szórakoztak magas színvonalon. Az oktatásba besegített a fesztiválon vendégként részt vevő Karsai Zsiga és Mária házaspár, valamint a Téka zenekar is. … A műsorokban közreműködött 1 174 szereplő.
XXXIII. OKÜ, Gombaszög, 1988 A műsor rendezésileg jól szerkesztett, pergő és látványos volt. Az egyes számok folyamatosan egymásba kapcsolódtak. A látványosságot emelték a csoportok közös táncszámai. Az egynapos színpadi próba igen jó hatással volt a műsorokra. Ebben az évben először sikerült szombaton délelőtt megvalósítani a TV-műsor komplett főpróbáját, amit a TV feljátszott, hogy rossz idő esetében felvételről azt sugározza. Az együtteseink és a vendégegyüttesek is tudásuk legjavát nyújtották e műsorban. … Este fél kilenckor kezdődött a győri Kisfaludy Színház előadásában a Marica grófnő operett bemutatása. Az együttes számára kevésbé megzszokott szabadtéri körülmények ellenére magas színvonalú és látványos előadást tartott. 51
…Előadás után kezdődött Berzétén a kultúrházban a táncház. Úgy néz ki, hogy végre megtaláltuk a táncház igazi színhelyét. …Az együttesek fegyelmezettek voltak, és különösen magas színvonalú volt a SZEGED Táncegyüttes szereplése. Az országuk kulturális életében vezető helyett betöltő együttesek között megfelelően helyt állt az újjázszervezett SZŐTTES Népművészeti Együttesünk is. …Az ünnepély műsoraiban 24 tánc-, folklór-, gyermek-, színjátszó-, esztrád- és könnyűzenei együttes 949 szereplője lépett színpadra. Ebből a szovjet együttes – 70 fő – teljes költségét a KNK fedezte. A műsorokat kb. 14.000 néző tekintette meg, ebből fizető néző 12.546 volt.
XXXIV. OKÜ, Gombaszög, 1989 Az ünnepély legszínvonalasabb előadása a Magyar Népköztársaság Honvéd Művészegyüttesének kétrészes szombat esti műsora volt. Az előadók küldetésükhöz mérten tudásuk legjavát adták. Szerkezetileg jó megoldásnak bizonyult a két egymástól eltérő műsortípus egy műsorba iktatása. A stíluskülönbségek (archaikus és stilizált tánc) jól szemléltették a magyar táncanyanyelv gazdagságát és sokszínűségét. Szép számú néző kísérte figyelemmel az éjszakába nyúló előadást. … A Gyermekek a gyermekeknek c. műsor is kiválóan sikerült, s nem csak a gyerekcsoportoknak és a gyerekeknek, hanem a felnőtt nézőknek is élményt nyújtott. Ez az összeállítás már elfogadottá vált, és évről évre nagyobb közönséget vonz. Persze a környező járások iskoláitól még nagyobb odafigyelést várunk. Vasárnap mindig gazdag műsor zajlik Gombaszögön, igazán kár, hogy az iskolák ezt eddig nem vették észre. Minimális anyagi befektetéssel tartalmas, egynapos kirándulást szervezhetnének a tanulóik számára. … A Fáklya fényében c. műsor jó áttekintést adott a Csemadok népművészeti munkájáról. A műfaj minden ágazata helyet kapott a műsorban. A csoportok által bemutatott számok színvonaláról is csak a legjobbakat mondhatjuk el. Már régen láttunk Gombaszögön a vasárnap délutáni főműsoron ennyi embert. A második felét a TV kassai stúdiója egyenes adásban sugározta. A TV dolgozói szerint a fesztiválokról ebben az évben sugárzott műsorok közül ez sikerült a legjobban. A Csemadok jó hírét, a magyar nemzetiség népi kultúrájának megismertetését elvárásainknak megfelelően szolgálta. … Az ünnepély értékes része volt a néprajzi kiállítás. Bő tárgyi anyagot 52
mutatott be a nyitrai járás magyar településeinek tárgyi néprajzi hagyatékából. A rendező igényére felépített dupla sátor olyan teret biztosított a kiállítás számára, mely lehetővé tette a komplett lakószobák bemutatását is. Reméljük, a jövőben, ha elkészül a Gömöri Ház, még jelentősebb szerepet kap a néprajzi kiállítás. … Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a XXXIV. OKÜ a Csemadok évfordulójához méltó, tartalmas, színvonalas, igényes kultúrát tolmácsoló rendezvény volt. Dicséret illeti a több mint kilencszáz (978) szereplőt, szervezőket, műsorelőkészítőket és rendezőket, akik a nagyon sikeres rendezvény megvalósítói voltak. A műsorokat kb. 20 ezer néző tekintette meg.
XXXV. ONF, Zselíz, 1990 A fesztivál részét képezte a csehszlovákiai magyar felnőtt táncegyüttesek kétfordulós országos versenye is. A versenyt az előző években meghonosított módon, nyilvános bemutató formájában valósítottuk meg. Külön országos versenyt valósítottunk meg a szólótáncosok és táncospárok részére. … Jelentős pozitívumként könyvelhetjük el a Csemadok Zselízi Alapszervezetének aktív hozzáállását. A szervezet erre az alkalomra a tavasszal birtokába jutott, a park és a szabadtéri színpad bejáratánál elhelyezkedő székházát jelentős brigádmunkával és anyagiak ráfordításával igényeinknek megfelelően annyira rendbehozta, hogy ott rendezhettük meg a néprajzi kiállítást. A kiállítás témája a magyar népi konyha volt, melyet a szervezet speciális egytálétel és termelői bor árusításával tett még vonzóbbá. Még soha annyi látogatója nem volt a fesztiválhoz kapcsolódó kiállításnak. A szervezet próbálkozását anyagi és erkölcsi siker koronázta, akkora volt az érdeklődés, hogy másnap már alig volt mit árusítaniuk. … A fesztivál anyagi gondjainak megoldásához a járási és városi szervek annyiban járultak hozzá, hogy a JNK vállalta a járási együttesek kiküldetésével kapcsolatos kiadásokat, a „Barátság” Lévai Kultúrház és a zselízi VMK, a zselízi VNB és Városi Műszaki Szolgáltatások Üzeme csak reszsiköltséget vagy azt sem számlázott a fesztivál rendelkezésére bocsátott objektumokért, illetve munkálatokért. 6 101 jegyet adtunk el elővételben, ami arra figyelmeztet, hogy a megváltozott gazdasági viszonyokat figyelemben véve e téren is új módszereket kell alkalmaznunk. … A felnőtt táncegyüttesek versenyében, melyet három területi elődöntő előzött meg, 15 együttes szerepelt. … Műsoruk átfogta az egész magyar 53
nyelvterületet. A hazai hagyományok is megfelelő mennyiségben voltak képviselve. A bemutatók az előadók és az alkotók folyamatos fejlődését bizonyították. Érezhető volt a múlt év végén a Honvéd Táncegyüttes és az OKK rendezésében, nagyrész önköltséges alapon, megvalósított egyhetes koreográfus-továbbképző pozitív hatása is. … A szólisták versenyébe húszan jelentkeztek. … A két versenyt szombaton négyórás szakmai értékelés követte. A zsűri minden tagja: Novák Ferenc, Borbély Jolán, Halmos Béla, Pálfy Gyula, Papp Sándor, Keszeg István, Richtarcsík Mihály minden együttesről és szólistáról elmondta véleményét. Az értékelés nyilvános volt. … A kiállítást ebben az évben először a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság szervezte és rendezte. Beigazolódott, hogy az ilyen jellegű társrendezői segítség előnyére válhat a fesztiválnak. … Nagy sikere volt a Zselíz üdvözlése c. háromrészes műsornak, ez keresztmetszetét adta hazánk magyar folklórhagyományai ápolásának. Felléptek benne a tavalyi győztes gyermekcsoportok, a Tavaszi szél vizet áraszt országos verseny győzteseinek legjobbjai, valamint egyórás bemutatkozási időt kapott a Szőttes Népművészeti Együttesünk. Magyarországot ez évben a Bihari Táncegyüttes, az ország egyik legjobb amatőr együttese és az Ökrös népzenei csoport képviselte. ... Az esti műsor után került sor a táncházra. Nagy érdeklődés, eredményes tánctanítás, valamint a Varsányi és az Ökrös zenekarok kiváló muzsikálása szolgálta a közönséget. … Vasárnap reggel az ébresztő térzenét a helyi hangszóróban megismételt a CSRMF-nek Hívogató műsora helyettesítette. … Ennek folytatásai voltak a város három helyén megrendezett Toborzó műsorok. … A jövőben további újdonságként érdemes lenne vasárnap délelőtt 10-11.00 óráig szabadtéri ökümenikus misét rendezni a park színpadán. Kalocsán – az ottani fesztivál alkalmából – ez évben részt vettünk egy ilyen misén, melyet óriási érdeklődés kísért. … A vasárnapi matiné műsorban az Ökrös zenekar 40 perces koncertjét a borzovai Árvalányhaj folklórcsoport hagyományos táncainak bemutatója követte, majd a Hajós Táncegyüttes kapott egyórás bemutatkozási lehetőséget. A műsor is és a közönség érdeklődése is jó volt. … A népművészeti ünnepi műsor gerincét a versenyző együttesek és szólisták gálaműsora adta. A rendezők jól pergő, látványos szerkesztésű előadást biztosítottak. Együtteseink a nagyközönség előtt bizonyították, hogy művészetükkel helytállnak a hazai legmagasabb fórumokon is, de 54
bármely magyarországi seregszemlén is. Együtteseink felnőttek. Vigyáznunk kell rájuk, hogy a mostani nehéz átformálódás, nehogy elsodorja őket. … Az ünnepély műsorának utolsó egyórás részét Tóth Erzsébet népdalénekes közreműködésével az erdélyi hivatásos Marosvásárhelyi Székely Népi Együttes adta. … A fesztivál műsoraiban összesen 834 szereplő lépett fel.
XXXV. OKÜ, Gombaszög, 1990 Az ünnepély célja, hogy egységesen, egy rendezvényen, a lehető legtöbb műfajt felvonultatva mutassa be a csehszlovákiai magyar dolgozók művészeti mozgalmának a felszabadulás óta elért eredményeit és jelenlegi állagát. … Szombaton este a budapesti Duna Művészegyüttes, és a Szőttes NE közös háromórás előadása volt. Értékes, sokszínű, magas színvonalú előadást láthatott a közönség. Az együttes Boros Mátyás vezette népi zenekara, Madarász Katalin nótaénekessel kiegészülve szolgáltatta a vasárnap déli Nótacsokor c. műsort is. A Duna Művészegyüttes fellépésével jelentősen emelte az ünnepély műsorinak színvonalát. Hozzáállásuk az egész rendezvény sikeresebbé tételéhez példaadó volt. … Nagyon jól sikerült a borzovai kultúrházban megrendezett táncház is. A házigazda a Szőttes és a Csemadok Borzovai Alapszervezete volt. E rendezvény is már részévé vált az ünnepélynek. … Igaz, a néprajzi kiállítás, mivel a Gombaszögi Ház nem készült el, megfelelő kiállítási tér és anyagiak hiányában elmaradt, de annál jobban sikerült a népművészeti és könyv-kirakodóvásár. A vásár keretében az egyes mesterségek bemutatására, és népzenekari műsorokra is sor került. Az érdeklődéssel az árusok is elégedettek voltak, és így remélhető, hogy jövőre is nagyobb számban jelennek meg. Ambrus Ferenc járási titkárunk vezetésével szép areált készítettek erre a célra. … Az ünnepély műsoraiban 610 szereplő lépett színpadra, ez 339 szereplővel kevesebb, mint tavaly volt, illetve 1/3-val alatta maradt az egy évtizedes átlagnak. Ezt is a szűk költségvetési lehetőség eredményezte. Sajnos a látogatottság is negyedével, mintegy 3 000 fővel kevesebb volt. Ezt nagyrészt a rossz idő okozta, mert az elővételben eladott jegyek száma azonos volt a sokévi átlaggal. … A rendezvény előkészítése a Csemadok Országos Választmánya részéről nagyobb odafigyelést igényel. Szükséges folytatni a Gömöri Ház 55
építését és jövőre befejezni. Megkezdeni az állandó ülőhelyek kiépítését. Rendezni az areál területi és tulajdonjogi kérdéseit, megoldani az autóparkoló kiépítését, stb. Nem utolsó sorban tisztázni a társrendezők feladatát.
56
III. Az ODT, az OKÜ és az ONF rendezvényeiről szóló írások bibliográfiája Népművészeti szemle Losoncon. Gály Iván, Új Szó, 1957. január 6. Hogyan tovább. Dobos László, Új Szó, 1957. január 31. A dal és a tánc zselízi ünnepe. Szabó Béla, 1957. augusztus 29. Zselíz 1957 – A Csemadok népművészeti csoportjainak ez évi seregszemléje. Petrík József, Új Szó, 1957. augusztus 31. A Csemadok II. Országos Dal- és Táncünnepélye. Balázs Béla, Új Szó, 1957. július 5. Mosolygó Zselíz. (d). A Hét, 1957. szeptember 8. Képek a zselízi parkból. Duba Gyula, Szabad Földműves, 1957. szeptember A dal és tánc ünnepe. Bábi Tibor, A Hét, 1958. július 13. Érsekújvárba készülünk. Tóth Dezső, A Hét 1960. május 22. Érsekújvár új tradíciót kap. (?), A Hét, 1960. június 12. Ünnep. Cselényi László, A Hét, 1960. július 3. A Csemadok nagysikerű országos dal- és táncünnepélye. (b), Új Szó, 1962. július 2. Népi kultúránk színvonalasabb műveléséért! A gombaszögi dalés táncünnepély tanulságai. Dobos László, Új Szó, 1962. július 13. Gombaszög felkészült. (zsa), Új Szó, 1963. július 4. Gombaszögről a produkciós-szemlélet ellen. Balázs Béla, Új Szó, 1963. július 11. Meditáció Gombaszögről. Balázs Béla, Új Szó, 1964. július 14. Zselíz 1965. Gyapjas István, Táncművészeti Értesítő Budapest, 1965, IV. A 20. Strážnicei Folklórfesztivál. Borbély Jolán, Táncművészeti Értesítő, Budapest 1965, IV. A tizedik Dal- és Táncünnepély Gombaszögön. Kaposi Edit, Táncművészeti Értesítő, Budapest, 1965, IV. Gombaszögi találkozó. Balázs Béla, Új Szó, 1965. július 17. Gombaszög 1965, Polák Imre, Új Szó, 1965. július 17. Gombaszög után. Mács József, A Hét, 1965. július 18. 57
Füleki fesztivál – 1965, T. M., A Hét, 1965. szeptember 12. Ünnep a gombaszögi völgyben. -gát-, Új Szó, 1970. július 13. Magyarországról importált művészek és művészeti csoportok..., A Csemadok KB Elnöksége részére készült elemző tanulmány. Takács András, 1973. Gombaszögi szőttes. Lovicsek–Nagy–Neuman, A Hét, 1970. július 26. Táncos kedvvel. (BMP), A Hét, 1975. május 30. Országos népművészeti fesztivál – huszadszor. T. Kasza Ida, A Hét, 1975. május 30. Jubiláló seregszemle. (BMP), A Hét, 1975. július 15. Gombaszög 1975. -br-, Új Szó, 1975. július 14. Gombaszög ‘75. -gs-. A Hét, 1975. augusztus 17. A kultúra ünnepe. Horváth Rezső, Új Ifjúság, 1976. július Népviseleti bemutatók Csehszlovákiában. Takács András, Táncművészet, 1977/5. Gombaszög ‘77. Csikmák Imre, Horváth Rudolf. Új Ifjúság, 1977. július Jubileumok jegyében. Varga Ervin, Új Szó, 1979. július 21. Örök forrás. Fister Magda, A Hét, 1980. július 5. A lángot itt nem olthatja zápor. Mács József, A Hét 1980. július 12. Fesztiválról fesztiválra: Beszélgetés dr. Ján Botíkkal, A SZTA Néprajzi Intézetének dolgozójával, Gombaszög ‚1981, Műsorfüzet, 1981. június 27-28. Gombaszög. Szigeti László, Gombaszög ‘82. Műsorfüzet, 1982. június 26-27. Hol tart a gyermektáncmozgalom?. T. A., Műsorfüzet, ONF, 1983. június 3. Igazi fesztivál volt. Fister Magda, A Hét, 1985. július 5. Gombaszög – harmincadszor. Lacza Tihamér, A Hét, 1985. július 26. Ami csak a miénk. Csanaky Elenóra, A Hét, 1990. június 28. Mi van a gömöri kapu mögött? Lovász Atilla, A Hét, 1990. augusztus 17. Gombaszög. Máté László, Gombaszög ’92, Műsorfüzet, 1992. június 27-28. Merre, merre Gombaszög? Máté László, Gombaszög ’93. Műsorfüzet, 1993. június 26-27. Zselíz felett elszállt a madár és a dal. Motesiky Árpád, A Hét, 1993. július 16. 58
Gombaszög 1993. A Hét, 1993. július 23. Hagyományteremtés – önerőből, I. Pünkösdi Népművészeti Fesztivál. (kosári), Új Szó, 1995. június. 5. Teltház Ghymes nélkül. Holop Zsolt, Új Szó, 1995. június 7. Gombaszög 1995 – eső mosta kulturális ünnepély. Ambrus Ferenc, Új Szó, 1995. június 26. Vízválasztó Gombaszög. Ambrus Ferenc, Új Szó, 1995. július 7. Ahol szobrokat hajt a föld. Tallósi Béla, A Hét, 2001. augusztus 20. Ismét lesz gombaszögi fesztivál. Tallósi Béla, Új Szó, 2002. A kulturális folytonosság biztosítása a cél. Új Szó tudósítás, Új Szó, 2002. augusztus 26. Gombaszögi hangulatok. Juhász Katalin, Új Szó, 2002. augusztus 28. Egész nap mindenki kedvére. Tallósi Béla, Új Szó, 2003. augusztus 26. Gombaszög – negyvenötödször. Száraz József, Új Szó, 2003. augusztus 5. Gombaszög zenés, táncos szervezetlenség. Nagy Ildikó, Új Szó, 2003. augusztus 26. Mégis adnak a kultúrára. Hizsnyai Zoltán, Új Szó, 2004. június 28. Kölcsönből igazi népművészet. Kovács Ágnes, Új Szó, 2004. július 6. I. Nemzetiségi Folklórfesztivál. Puskó Gábor, Új Szó, 2004. augusztus 30. Nemzetiségi fesztivál. Új Szó, 2004. augusztus 30. Gombaszögről több szemszögből. Puskó Gábor, Új Szó, 2005. augusztus 3.
59
IV. Csemadok országos népművészeti fesztiváljai, ünnepélyei a számok tükrében Statisztikai kimutatás Év:
Hely:
1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969
Losonc Zselíz Zselíz Zselíz Érsekújvár Gombaszög Gombaszög Gombaszög Gombaszög Gombaszög Gombaszög Gombaszög Gombaszőg Zselíz Gombaszög Zselíz Gombaszög Zselíz Gombaszög Zselíz Gombaszög Zselíz Gombaszög Zselíz Gombaszög Zselíz Gombaszög
1970 1971 1972 1973 1974 1975 60
Együttes: Szereplők: 25 18 28 30 25 15 34 42 16 25 26 26 25 22 18 25 18 32 15 27 18 29 16 32 19 31 21
486 357 850 1.000 600 500 1.300 1.160 520 700 890 850 920 860 520 752 610 800 510 1.160 640 1.080 870 1.110 920 1.040 950
Nézők:
Évfolyam:
800 14.000 15.000 15.000 8.000 8.000 16.000 18.000 5.000 30.000 40.000 30.000 35.000 7.000 15.000 12.000 30.000 15.000 35.000 15.000 40.000 15.000 36.000 3.000 32.000 12.000 28.000
I. ODT II. ODT III. ODT IV. ODT V. ODT VI. ODT VII. ODT VIII. ODT IX. ODT X. ODT XI. ODT XII. ODT XIII. ODT XIV. ONF XIV. ODT XV. ONF XV. ODT XVI. ONF XVI. ODT XVII. ONF XVII. ODT XVIII. ONF XVIII. ODT XIX. ONF XIX. ODT XX. ONF XX. ODT
1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993
Zselíz 32 926 12.000 XXI. ONF Gombaszög 22 960 26.000 XXI. OKÜ Zselíz 36 942 10.000 XXII. ONF Gombaszög 20 800 25.000 XXII. OKÜ Zselíz 40 1.240 10.600 XXIII. ONF Gombaszög 22 860 26.000 XXIII. OKÜ Zselíz 29 1.025 9.000 XXIV. ONF Gombaszög 21 745 15.000 XXIV. OKÜ Zselíz 38 1.225 9.500 XXV. ONF Gombaszög 23 1.269 22.000 XXV. OKÜ Zselíz 27 1.038 10.000 XXVI. ONF Gombaszög 23 868 15.000 XXVI. OKÜ Zselíz 30 1.056 12.000 XXVII. ONF Gombaszög 24 942 12.000 XXVII. OKÜ Zselíz 52 1.203 15.000 XXVIII. ONF Gombaszög 44 1.200 16.000 XXVIII. OKÜ Zselíz 40 1.026 14.000 XXIX. ONF Gombaszög 23 858 16.000 XXIX. OKÜ Zselíz 38 1.065 15.000 XXX. ONF Gombaszög 24 721 16.000 XXX. OKÜ Zselíz 40 1.141 16.000 XXXI. ONF Gombaszög 23 690 17.000 XXXI. OKÜ Zselíz 24 1.092 10.000 XXXII. ONF Gombaszög 19 665 15.000 XXXII. OKÜ Zselíz 47 1.174 13.000 XXXIII. ONF Gombaszög 24 949 14.000 XXXIII. OKÜ Zselíz 40 1.200 11.000 XXXIV. ONF Gombaszög 25 978 20.000 XXXIV. OKÜ Zselíz 25 834 12.000 XXXV. ONF Gombaszög 22 610 17.000 XXXV. OKÜ Zselíz 31 930 11.000 XXXVI. ONF Gombaszög 19 682 13.000 XXXVI. OKÜ Zselíz, a központi elmaradt, Nyárköszöntő címmel területi rendezvény volt. Gombaszög 30 559 11.000 XXXVII. OKÜ Zselíz, a központi elmaradt, Zselízi Művészeti Fesztivál címmel területi rendezvény volt Gombaszög 23 639 12.000 XXXVIII. OKÜ 61
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Zselíz 16 649 3.000 XXXVII. ONF Gombaszög 29 870 14.000. XXXIX. OKÜ Zselíz, az ONF rendezése központilag megszűnt. Gombaszög 19 522 XL. OKÜ Gombaszög 21 388 IXL. OKÜ Gombaszög 23 539 VIIIL. OKÜ Gombaszög 35 840 VIIL. OKÜ Gombaszög elmaradt VIL. OKÜ Gombaszög elmaradt VL. OKÜ Gombaszög elmaradt IVL. OKÜ Gombaszög 20 435 12.000 IIIL. OKÜ-44 Gombaszög 25 477 IIL. OKÜ-45 Gombaszög 15 313 IL. OKÜ-46 Gombaszög 31 57 L. OKÜ-47
Magyarországi és más vendégegyüttesek az ONF-en és az OKÜ-n: 1956
Losonc, ODT Nem szerepelt más nemzetiséget, más országot képviselő vendégegyüttes.
1957
Zselíz, ODT Lévai járást képviselő szlovák együttes szerepelt.
1958
Zselíz, ODT Zselízi járást képviselő szlovák együttes szerepelt.
1959
Zselíz, ODT Ukrán népi együttes, Mészégető Hagyományőrző szlovák folklóregyüttes, Garamszentkereszt
1960
Érsekújvár, ODT Dunaj szlovák folklóregyüttes, Komárom Vrhovina ukrán énekkar, Mezőlaborc Gorník lengyel folklóregyüttes, Český Ťešin
62
1961
Zselíz, I. Országos Énekkari Fesztivál, Gombaszög, ODT ODT – Duklaalji Ukrán Népi Együttes (Puľs), Eperjes Čiarťažen szlovák tánccsoport, Tornalja Novotny Márta és Zolczer Béla dalénekesek, Kassa ODT névvel Nemeskosúton a Csemadok még egy rendezvényt tartott: Lúčnica szlovák folklóregyüttes, Pozsony Trenčan szlovák folklóregyüttes, Trencsín Bradlan szlovák énekkar, Nagyszombat Zvon szlovák énekkar, Szered
1962
Gombaszög, ODT Lúčnica szlovák folkóregyüttes, Pozsony Čierťažeň szlovák folklóregyüttes, Tornalja
1963
Gombaszög, ODT Čarnica szlovák folklóregyüttes, Kassa Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes
1964
Gombaszög, ODT ELTE Egyetemi Színpadának Népművészeti Együttese, Budapest Béres János népdalénekes, Budapest Radosť szlovák együttes, Dobsina Jánošik morva katona táncegyüttes, Brünn Olsa lengyel együttes, Český Tešin Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes
1965
Gombaszög, ODT Bihari Népművészeti Együttes, Budapest Pécsi Sándor, Tompa Sándor színészek, Kovács Apollónia, Béres Ferenc, Béres János énekesek, Budapest Nálepka kapitány Katonai Művészegyüttes (Vus), Pozsony Lengyel folklóregyüttes, Český Tešin Duklaalji Ukrán Népi Együttes (Puľs), Eperjes
1966
Gombaszög, ODT Vasas Táncegyüttes, Budapest Szikszói Néptáncegyüttes, Szikszó Esztrádcsoport: Gobbi Hilda, Feleki Kamil, Sárdy János, Szabó Miklós, Kovács Apollónia, Csákányi László, Grabócz Miklós, Budapest 63
Radosť szlovák folkóregyüttes, Dobsina Sibice lengyel folklóregyüttes, Český Tešín Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes 1967 – Gombaszög, ODT ODT – Magyar Állami Népi Együttes, Budapest Szikszói Néptáncegyüttes, Magyarország. Szlovák folklóregyüttes, Szlabos Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes 1968
Gombaszög, ODT Slágerparádé: Ambrús Kyri, Poór Péter, Harangozó Teri, Dobos Attila, Mary Zsuzsa, Angyal J., Vittek L., Keszegi Ági, Szokányi Leo, Elek Éva, Korda György, Mátrai Zsuzsa, Mozsár Imre, Aradszky László, Szécsi Pál, Kovács Kati énekesek, Illés zenekar, Syrius zenekar, Budapest Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes Olsa lengyel folklóregyüttes, Český Tešín Čierťažen szlovák folklóregyüttes, Tornalja
1969
Zselíz, ONF, Gombaszög, ODT ONF – Madarász Kati és Bojtor Imre énekesek, Budapest Kopaničár szlovák folklóregyüttes, Miava ODT – Magyar Állami Operaház, János vitéz c. dalmű, Budapest Máté zenekar és szólistái: Dékány Sarolta, Kibédy Ervin, Hlatky László, Csala Zsuzsa, Vas Mari, Berényi Ottó, Szolnoky Gyula, Bakacsi Béla, Toldi Mária, Korda György, Revival club és szólistái, valamint Szepesi Éva, Budapest Mezőgazdasági Főiskola Folklóregyüttese, Nyitra Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes Svibice lengyel folklóregyüttes, Český Tešín
-
1970
64
Zselíz, ONF, Gombaszög, ODT ONF – Duna Művészegyüttes, Faragó Laura, Ferencz Éva és Vass Lajos, Budapest Kuovala énekkar,. Finnország Ponitran szlovák folklóregyüttes, Nyitra Karpatyanin ukrán folklóregyüttess, Eperjes
ODT – A Röpülj páva népdalverseny győztesei: Ferencz Éva, Faragó Laura, Budapest Juventus együttes és Szécsi Pál, Mátrai Zsuzsa, Ambrus Kyri, Keleti László, Mikes Éva, Halmi Gábor, Budapest A Szovjet Fekete Tengeri Flotta Dal- és Táncegyüttese, Szovjetúnió 1971
Zselíz, ONF, Gombaszög, ODT ONF – Magyar Állami Budapest Táncegyüttes, Budapest Príbojszky Mátyás citera, Krasznai Tamás ének Gymník szlovák folklóregyüttes, Pozsony Olsa legyel folklóregyüttes, Český Tešín ODT – Népdaltól az operettig – közreműködött a győri Filharmónia Zenekara, szereplők: Medgyesi Mária, Balla Ica, Bak Mária, Gyurkovics Zsuzsa, Csengery Aladár, B. Kovács József, Fáy László, Révész István, Molnár Miklós, Ballai István, Bede Fazekas Csaba, Forgács Kálmán, Csizmadia László, Delébó László, Feleky Kamil, Madarász Katalin, Hacsek és Sajó jelenetek Strojár szlovák folklóregyüttes, Kassa Hagyományőrző szlovák folklórcsoport, Dobsina Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes
1972
Zselíz, ONF, Gombaszög, ODT ONF – Lúčnica szlovák folklóregyüttes, Pozsony Technik szlovák folklóregyüttes, Pozsony Olsa lengyel folklóregyüttes, Český Tešin Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes ODT – Belügyminisztérium Duna Táncegyüttese, Budapest Sláger hullámain – Prágától Budapestig: Kék csillag zenekar és Harangozó Teréz, Aradszky László, Poór Péter, Kovács Ferenc, Rónaszéki András, Balikó nővérek, Budapest Karin Stanek, Varsó Václav Neckár és együttese, Prága Stavbár szlovák folklóregyüttes, Kassa Duklaalji Ukrán Népi Együttes (Puľs), Eperjes
1973
Zselíz ONF, Gombaszög ODT ONF – Bartók Béla Táncegyüttes, Budapest Vršatec szlovák folkóregyüttes, Máriatölgyes 65
Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes Hradišťán morva folklóregyüttes, Uherské Hradište Olsa lengyel folklóregyüttes, Český Tešin. ODT – Babits Mihály MMK Bratina Néptáncegyüttese, Szekszárd Slágerszínpad’73: Psota Irén, Cserháti Zsuzsa, Szuhay Balázs, Korda György, Schök Ottó, Váry ikrek és a Corvina Együttes, Budapest Szlovák Állami Népművészeti Együttes (Sľuk), Pozsony Makovica ukrán folklóregyüttes, Eperjes Železiar szlovák folklóregyüttes, Kassa 1974
Zselíz ONF, Gombaszög ODT ONF – Csepel néptáncegyüttes, Budapest Trenčan folklóregyüttes, Trencsén Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes ODT – Avas néptáncegyüttes, Miskolc Mészáros Tivadar és zenekara és Bodza Klára, Béres Ferenc, Dévai Nagy Kamilla, Horváth István énekesek, Domján–Venczel táncospár és Dr. Hegedűs János konferanszié Csehszlovák Állami Dal- és Táncegyüttes, Prága Zemplín szlovák folklóregyüttes, Nagymihályi Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes Olza lengyel folklóregyüttes, Český Tešín
1975
Zselíz ONF, Gombaszög ODT ONF – Rába néptáncegyüttes, Győr Partizán szlovák folklóregyüttes, Zólyomlipcse ODT – KISZ Központi Művészegyüttese és a Rajkó zenekar, Budapest Dargov szlovák folklóregyüttes, Kassa Vrhovina ukrán folklóregyüttes, Eperjes
1976
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Bocskai néptáncegyüttes, Debrecen Technik folklóregyüttes, Pozsony OKÜ – Csepel néptáncegyüttes, Budapest Kovács Kati és zenekara, Budapest Nálepka kapitány Katonai Művészegyüttes, Pozsony Lykotex szlovák folklórcsoport, Rőce Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes
66
1977
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Georgikon Népművészeti Együttes, Keszthely Dimitrovec szlovák folklóregyüttes, Pozsony OKÜ – Radnóti Irodalmi Színpad, Budapest Vasas néptáncegyüttes, Diósgyőr Kutasi Klára és Győry Szabó József nótaénekesek, Budapest Katona Klári és a Kék Csillag zenekar, Budapest, Szlovák Állami Népművészeti Együttes (Sľuk), Pozsony-Oroszvár Javorník morva folklóregyüttes, Ostrava Górník lengyel folklóregyüttes, Jablunkov Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes Gemer szlovák folklóregyüttes, Dobsina
1978
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Alba Régia néptáncegyüttes, Székesfehérvár Mostár folklóregyüttes, Breznóbánya OKÜ – OKISZ Erkel Ferenc Művészegyüttes, Budapest Koncz Zsuzsa és a Beton zenekar, Budapest Dargov szlovák folklóregyüttes, Kassa Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes
1979
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Vasas néptáncegyüttes, Budapest Vatra folklóregyüttes, Garamtolmács OKÜ – Bartók Béla Együttes, Budapest Fonográf együttes, Budapest Cottbus Tánc- és Énekegyüttes, Riesa, NDK Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes Zemplín szlovák folklóregyüttes, Nagymihály
1980
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Zalka Máté Katonai Főiskola Táncegyüttese, Budapest Dimitrovec szlovák folklóregyüttes, Pozsony OKÜ – Vidróczki néptáncegyüttes, Gyöngyös Koncz Zsuzsa és együttese, Budapest Kunovian morva folklóregyüttes, Uhorské Hradište Sibice lengyel folklóregyüttes , Český Tešín Zemplín szlovák folklóregyüttes, Nagymihályi
67
1981
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Alsóerdősori iskola gyermektánccsoportja, Budapest Kašava morva folklóregyüttes, Lukovo OKÜ – Bihari János néptáncegyüttes, Budapest Vízöntő együttes, Talabér Erzsébet, Hollai Bertalan, Budapest Korál zenekar, Budapest Szűcs Judit és csoportja, Budapest Svitanok ukrán gyermektánccsoport, Eperjes Dimitrovec szlovák folklóregyüttes, Pozsony Hora szlovák folklórcsoport, Sajóréde
1982
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Százszorszép táncegyüttes, Tilinkó népzenekar, Martonvásár Terchovan folklóregyüttes, Terhely Rodina énekkar, Bulgária OKÜ – Bodrog táncegyüttes, Sátoraljaújhely Železiar szlovák folklóregyüttes, Kassa Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes
1983
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – ÁFÉSZ hagyományőrző együttes, Hosszúhetény Szvorák Katalin népdalénekes, Budapest Szlovák folklóregyüttes és gyermekegyüttes, Garamkelecsény OKÜ – Egeri Népi Táncegyüttes, Eger Bodrog néptáncegyüttes, Sátoraljaújhely Bojtorján együttes, Budapest Ogonyok folklóregyüttes, Ukrajna Minčol ukrán nemzetiségi folklórcsoport, Kijó Gemer szlovák folklóregyüttes, Dobsina Stromiš szlovák folklórcsoport, Sajóréde Vagonár szlovák folklóregyüttes, Poprád
1984
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Tanárképző Főiskola Nyírség Néptáncegyüttese, Nyíregyháza Béres Ferenc és Király Gyöngyi népdalénekesek, Budapest Partizán szlovák folklóregyüttes, Zólyomlipcse OKÜ – Mátészalkai Népi Táncegyüttes Korál együttes és szólistái, Budapest Magura szlovák folklóregyüttes, Késmárk
68
Hagyományőrző szlovák folklórcsoport, Sajóréde Horička szlovák gyermektánccsoport, Sajóréde Junosty és Volinyanka ukrán folklóregyüttesek, Kárpátalja Petkovin lengyel folklóregyüttes, Krosno 1985
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Kalocsai Népi Együttes Gyermektánccsoportja, Kalocsa Szvorák Katalin és Balogh Márton énekesek, Budapest Garamkovácsi szlovák gyermektánccsoport Gymník szlovák folklóregyüttes, Pozsony OKÜ – Vadrózsák táncegyüttes, Budapest Sánta Ferenc népi zenekara és énekesei: Madarász Katalin, Kovács Apollónia, Béres Ferenc, Gaál Gabriella, Máthé Ottilia, Takách Béla, Szolnoki Gyula, Budapest Gorale lengyel táncegyüttes, Jablunkov Svaljava folklóregyüttes, USZSZK Bukowianie lengyel folklóregyüttes, Bukowská Modus könnyűzenei együttes és szólistái, Pozsony Radosť szlovák folklóregyüttes, Trencsén Horička szlovák gyermektánccsoport, Sajóréde
1986
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Bogyiszlói Népi Együttes, Bogyiszló Muzsikás népzenei együttes, Sebestyén Márta énekes, Karsay Zsiga és Mária táncosok, Budapest Szlovák folklórcsoport, Bakabánya Dimitrovec szlovák folklóregyüttes, Pozsony OKÜ – Vasas néptáncegyüttes, Dunaújváros Boros Mátyás népi zenekara és Madarász Kati, Gaál Gabriella, Béres Ferenc énekesek, Budapest Locomotiv GT együttes, Budapest Leszorub ének- és táncegyüttes, USZSZK Sanoczanie táncegyüttes, Lengyelország Rimavan szlovák folklóregyüttes, Rimaszombat
1987
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Muharai Elemér néptáncegyüttes, Bag Hegedős népzenei együttes és szólistái: Sebestyén Márta, Szvorák Katalin és Balogh Márton, Budapest 69
Kalina ukrán folklóregyüttes, Homonna Vatra szlovák folklóregyüttes, Garamtolmács Kopaničiárik gyermektánccsoport, Miava OKÜ – Vidróczky néptáncegyüttes, Gyöngyös Budapest néptáncegyüttes, Budapest Hacsek és Sajó: Kibédi Ervin, Keleti Pál, Payer András, Ambrus Kyri, Körmendi Pál és Galambos István, Budapest Pektorzin folklóregyüttes, Lengyelország Szeredno ukrán folklóregyüttes, Vinograd, USZSZK Zemplín folklóregyüttes, Nagymihályi Spremberg zenekar, NDK 1988
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Győr néptáncegyüttes, Győr Téka népzenei együttes és szólistái, Budapest Vretienko szlovák gyermektáncegyüttes, Garamkovácsi Lúčka morva folklóregyüttes, Kudlovice OKÜ – Szeged néptáncegyüttes, Szeged Kisfaludy Színház – Marica grófnő operett, Győr Énekesek és komikusok: Bodrogi Gyula, Csala Zsuzsa, Straub Dezső, Szuhai Balázs, Budapest Berezovka folklóregyüttes, Beregszász, USZSZK Vojnice folklóregyüttes, Zlin, Morvaország Hečko testvérek csoporja, Pozsony Čarnica folklóregyüttes, Kassa
1989
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Bartina Néptáncegyüttes gyermekcsoportja, Szekszárd Ökrös népzenekar és szólistái, Budapest Radosť gyermektánccsoport, Trencsín Štiavničanka gyermektánccsoport, Sósfüred Čakanka gyermektáncegyüttes, Cseke OKÜ – SOTE Néptáncegyüttes, Budapest Honvéd Művészegyüttes, Budapest Szalay Antal népi zenekara és Kovács Apollónia, Budapest Korda György, Balázs Klára, Antal Imre, Budapest
1990
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Bihari néptáncegyüttes, az Ökrös népzenekar és Berecz András, Budapest
70
Maros Állami Népi Együttes és Tóth Erzsébet énekes, Marosvásárhely Praslica szlovák folklóregyüttes, Garamkovácsi Vatra szlovák folklóregyüttes, Garamtolmács OKÜ – Duna Művészegyüttes, Boros Mátyás és a Göncöl zenekar, Madarász Kati dalénekes, Budapest Bikini együttes: Varga Tibor, Levente Péter, Mező Imre, Gryllus Vilmos, Budapest Lord-rock együttes, Budapest Mikroszkóp Színpad: Nádas György, Heller Tamás, Máté Ottilia, Havasy Viktor, Kocsis Csaba, Liliom Károly, Budapest Pigmeus és Regata szlovák tánczenekarok, Pozsony, Malý Stromčik gyermektánccsoport, Oláhpatak Chemlon folklóregyüttes, Homonna 1991
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Honvéd Művészegyüttes, Budapest Szalay Antal népi zenekar, Szvorák Katalin és Balogh Márton énekesek, Budapest Hagyományőrző Népi Együttes, Szil Martonvásárhelyi gyermektáncegyüttes, Martonvásár Selčan szlovák folklórcsport, Szelec Vretienkó szlovák gyermekcsoport, Garamkovácsi OKÜ – Magyar Állami Népi Együttes, Budapest Szepsiszentgyörgyi magyar együttes, Erdély Berki László népi zenekara és szólistái, Budapest Szlovák hagyományőrző táncegyüttes, Opálhegy A Magyar Rádió 1991. évi Humorfesztiváljának győztesei, közreműködik: Ajala és Brindisi, Magyarország Mambo-Combo műsora és Komár László, Budapest
1992
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Nyárköszöntő címmel területi rendezvény volt. OKÜ – Egri Helyőrség fúvószenekara, Eger A Betli duó és szólistái, Budapest Filmslágerek magyarul: Gergely Róbert, Pásztor László, Zámbó Jimmy, Zoltán Erika, Kiki, Szulák Andrea, Lui, Budapest A Magyar Televízió Tátika műsorának szereplői: Eszményi Viktória és Heilig Gábor, Budapest Kincs bábjátszócsoport, Kazincbarcika 71
Majorett csoport, Rudabánya Kabaré a javából: Brindisi és Ajala, Ihos József, Budapest Jahodná szlovák folklóregyüttes, Kassa Balázs Feco, Budapest és a Sexit zenekar, Rozsnyó 1993
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Zselízi Művészet Fesztivál címmel területei rendezvény OKÜ – Honvéd Művészegyüttes és a Hegedős zenekar, Budapest Százszorszép táncegyüttes, Martonvásárhely Halász Judit és az Albatros együttes, Budapest Majorett csoport, Rudabánya, Magyarország Tisza táncegyüttes, Péterfala, Kárpátalja, USZSZK Szlovák Állami Népművészeti Együttes (Sľuk), Pozsony-Oroszvár Republik együttes: Cipő, Boros Csaba, Tati Tamás, Tóth Zoltán, Nagy László Attila, Markó Árpád, Budapest Karpatyanin ukrán folklóregyüttes, Eperjes Sandrik üzem fúvószenekara és énekesei, Stósz
1994
Zselíz ONF, Gombaszög OKÜ ONF – Jászsági Népi Együttes, Jászság Kéve Hagyományőrző Népi Együttes, Ráckeve Bokréta gyermektánccsoport, Ráckeve Muzsikás együttes és Sebestény Márta énekes, Budapest Vonica folklóegyüttes, Zlin, Morvaország Hagyományos zenészek és táncosok, Vámosgálfalva, Erdély Csávás hagyományőrző zenekar, Erdély Hagyományőrző együttes, Feketebalog OKÜ – Háromszék Állami Népi Együttes, Sepsiszentgyörgy Nyírség néptáncegyüttes, Nyíregyháza Majorett csoport, Rudabánya, Magyarország Santa Gorizia táncegyüttes, Gorícia, Olaszország Kočo-Racin macedon táncegyüttes, Skopje, Macedónia Makovica ukrán folklóregyüttes, Felsővízköz Varga Miklós-band: Homonyík Sándor, Vikidál Gyula, Varga Miklós, Budapest Egri Helyőrség fúvószenekara és majorett csoport, Rudabánya Fővárosi Operett Színház, Budapest Púčik gyermektáncegyüttes, Brünn, Morvaország Égből pottyant mesék: Levente Péter és Gryllus Vilmos, Budapest
72
Békebeli kabaré: Antal Imre, Mikó István, Tábori Nóra és mások, Budapest 1995
Gombaszög OKÜ ONF – Zselíz, az ONF rendezése központilag megszűnt, feladatát átvette a Pünkösdi Fesztivál, Martos. Zselíz megmaradt a város rendezvényének. OKÜ – Magyar Állami Népi Együttes, Budapest Vidám Színpad, Budapest Bábszínház nem csak gyermekeknek P Mobil és Skorpió együttesek, Budapest Marmon német gyermekegyüttes, Komlóskert Bányász fúvószenekar és mazsorett csoport, Ózd Kalina szlovák folklóregyüttes, Homonna Jahodná szlovák folklóregyüttes, Kassa
1996
Gombaszög OKÜ OKÜ – Róna néptáncegyüttes, Szabadka, Vajdaság Hagyományőrző csoport, Visa, Erdély Magyar Huszár és Lovas Hagyományőrző Társaság és a Magyar Kaszkadőr Szövetség, Magyarország Téka, Tartos és Vízöntő zeneegyüttesek, Budapest A szerencsi és rudolftelepi majorett csoport Pom-Pom Família koncert, Kazincbarcika Pályi János bábtársulata, Magyarország Zorán együttese és szólistái, Budapest Borievka folklóregyüttes, Kassa
1997
Gombaszög OKÜ OKÜ – Bartók táncegyütes, Budapest Román nemzetiségi hagyományőrző táncegyüttes, Elek Vándor-játszó, Kecskemét Hargita Székely Állami Népi Együttes, Csíkszereda, Erdély Železiar szlovák folklóregyüttes, Kassa De Huppelklumpkles folklóregyüttes, Hollandia Almagd Cultural Folclor Dancing Israel, Názáret, Izrael Zenekarok: Méta – Budapest, Fodor Sándor „Neti” – Méra Julius Bartoš „Šuko“, Feketebalog Divadlo Continuo, Csehország 73
1998
Gombaszög OKÜ OKÜ – Hegedős és Muzsikás együttesek, valamint szólistái, Budapest Százszorszép táncegyüttes, Martonvásár Gombaszögi dáridó: Lagzi Lajcsi, Korda György, Balázs Klári, Szandi, Alex Tamás, Popmenyecskék, Magyarország Pozsonyi Vonószenekar és szólistái: Kosáry Judit, Élliás Mária Sadiratam Német Nemzetiségi Együttes, Mecenzéf Torysa Ukrán Nemzetiségi Együttes, Eperjes Železiar szlovák folklóregyüttes, Kassa RV–band zenekar, Rozsnyó
1999, 2000, 2001 Gombaszög OKÜ OKÜ – Nem volt megrendezve. 2002
Gombaszög OKÜ OKÜ – Honvéd Művészegyüttes, Budapest Romantic együttes, Budapest Sztárvendégek: Madarász Katalin és Gaál Gabriella, Budapest Banyák István cigányzenekara és az I. Bősi Nótafesztivál győztesei: Ivány Árpád, Lajos András, Morvay István, Gőgh Zoltán, Bielik Zsuzsa
2003
Gombaszög OKÜ OKÜ – Boros Mátyás cigányzenekara és szólistái: Gránát Zsuzsa, Bokor János, Nógrádi Tóth István, Magyar Nándor, Budapest Republic együttes, Budapest
2004
Gombaszög OKÜ OKÜ – M.É.Z. zenekar
2005
Gombaszög OKÜ OKÜ – Kaláris néptáncegyütes, Ajak, Magyarország Tükrös zenekar és szólistái, Budapest Vajdaszentiványi táncosok, Erdély Muravidéki nótázók, Szlovénia Ritmus táncegyüttes, Kárpátalja, Ukrajna Haviar szlovák folklórcsoport, Rozsnyó Keresztes Ildikó-band, Budapest Oega együttes, Budapest
74
Az ONF-on és az OKÜ-en szerepelt hazai magyar művészeti együttesek névsora (Fenntartók és évek feltüntetése nélkül.)
Táncegyüttesek: Árvalányhaj Hagyományőrző Táncegyüttes, Szádvárborsa-Szilice Barkó Táncegyüttes, Fülek Bodrogközi Néptáncegyüttes, Királyhelmec Borostyán Táncegyüttes, előtte tánccsoport, Zselíz Bódva Táncegyüttes, előtte tánccsoport, Szepsi Búzavirág Táncegyüttes, előtte tánccsoport, Izsa Búzavirág Táncegyüttes, előtte tánccsoport. Rozsnyó Cellulozár Táncegyüttes, előtte tánccsoport. Gömörhorka Csalló Népi Együttes, előtte tánccsoport, Somorja Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, Dunaszerdahely, előtte Felső-Csallóközi Népi Együttes, Somorja Dunaág Táncegyüttes, Dunaszerdahely Felső-Csallóközi Népi Együttes, utána tánccsoport, Pozsonypüspöki Galántai gimnázium táncegyüttese, Galánta Garam Menti Népi Együttes, előtte tánccsoport, Léva Gömör Népi Együttes, ma Új Gömör Táncegyüttes, előtte tánccsoport, Rimaszombat Győzelmes Út Népi Együttes, előtte tánccsoport, Deáki Hajnal Hagyományőrző Táncegyüttes, előtte folklórcsoport, Martos Hajnal Ifjúsági Néptánccsoport, Martos Hajós Néptáncegyüttes, Komárom Hont Táncegyüttes, Ipolynyék Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes, ma Magyar Táncegyüttes, Pozsony Imreg Hagyományőrző Folklóregyüttes, Imreg Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes, előtte tánccsoport, Nagyida Istiglinc Néptáncegyüttes, Dunaszerdahely Kincső Néptáncegyüttes, Zselíz Kis-Duna Néptáncegyüttes, Fél Komocsa Táncegyüttes, előtte tánccsoport, Nagykapos Köntös Táncegyüttes, Hegysúr Kurtaszoknyás Népi Együttes, Kisgyarmat 75
Magyarbődi Hagyományőrző Táncegyüttes, Magyarbőd Malmos Hagyományőrző Táncegyüttes, Jóka-Újhelyjóka, előtte tánccsoport Medves Hagyományőrző Folklóregyüttes, Medveshidegkút, előtte táncegyüttes Megyer Néptáncegyüttes, Nagymegyer Napsugár Táncegyüttes, előtte tánccsoport, Érsekújvár Nógrád Táncegyüttes, előtte tánccsoport, Ragyolc Nyitnikék Táncegyüttes, Prága Rozmaring Táncegyüttes, előtte tánccsoport, Abaújszina Párta Hagyományőrző Járási Folklóregyüttes, Zoboralja Palóc Népi Együttes, előtte tánccsoport, Fülek Palóc Táncegyüttes, előtte tánccsoport, Fülekpüspöki Summások Néptáncegyüttes, Ekel Szőttes Népi Együttes, ma Kamara Néptáncegyüttes, Pozsony Új Hajtás Néptáncegyüttes, előtte tánccsoport, Diószeg Új Nemzedék Néptáncegyüttes, előtte tánccsoport, Kassa Vadrózsák Táncegyüttes, Őrsújfalu
Tánccsoportok: Csemadok berencsi alapszervezetének tánccsoportja Csemadok bodrogszerdahelyi alapszervezetének tánccsoportja Csemadok csatai alapszervezetének tánccsoportja Csemadok csákányházi alapszervezetének tánccsoportja Csemadok csoltói alapszervezetének tánccsoportja Csemadok garamszentgyörgyi alapszervezetének tánccsoportja Csemadok gicei alapszervezetének tánccsoportja Csemadok gímesi alapszervezetének Gímes leánytánccsoportja Csemadok hárskúti alapszervezetének tánccsoportja Csemadok hegysúri alapszervezetének tánccsoportja Csemadok hosszúszói alapszervezetének tánccsoportja Csemadok ipolynyéki alapszervezetének tánccsoportja Csemadok kistárkány alapszervezetének tánccsoportja Csemadok krasznahorkai alapszervezetének tánccsoportja Csemadok kuntapolcai alapszervezetének tánccsoportja Csemadok licei alapszervezetének tánccsoportja Csemadok losonci alapszervezetének tánccsoportja 76
Csemadok magyarbéli alapszervezetének tánccsoportja Csemadok nagykéri alapszervezetének tánccsoportja Csemadok oroszkai alapszervezetének tánccsoportja Csemadok párkányi alapszervezete és Ifjúsági Ház tánccsoportja Csemadok pelsőci alapszervezetének tánccsoportja Csemadok rozsnyórudnai alapszervezetének tánccsoportja Csemadok sajószárnyai alapszervezetének tánccsoportja Csemadok sárosfai alapszervezetének tánccsoportja Csemadok sídi alapszervezetének tánccsoportja Csemadok szetei alapszervezetének tánccsoportja Csemadok szilicei alapszervezetének tánccsoportja Csemadok tardoskeddi alapszervezetének tánccsoportja Csemadok tornaljai alapszervezetének tánccsoportja Csemadok vilkei alapszervezetének tánccsoportja Csemadok vágsellyei alapszervezetének tánccsoportja Galántai MTNYG tánccsoportja Ipolysági MTNYMgSz tánccsoportja Leleszi MTNYMgSZ tánccsoportja Királyhelmeci MTNYG Bodrog néptáncegyüttese Nagykaposi MTNYMgSZ tánccsoportja Nyitra PF tánccsoportja Rimaszombati MTNYKSZ tánccsoportja Somodi MTNYMgSZ tánccsoportja Szőlőskei MTNYMgSZ tánccsoportja Tornaljai MTNYG tánccsoportja Tornaljai MTNYMgSZ tánccsoportja
Folklórcsoportok: Csemadok ahai alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok almágyi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok alsóbodoki alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok barkai alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok barslédeci alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok bényi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok berzétei és kőrösi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok bódvavendégi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok busai alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok csécsi alapszervezetének folklórcsoportja 77
Csemadok csoltói alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok deméndi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok détéri alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok dunamocsi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok felsőjányoki alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok felsőkirályi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok felsőkomáróci alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok gesztetei alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok ghymesi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok gömörhosszúszói alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok gömörpéterfalvai alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok hárskúti alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok hetényi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok hontfüzesgyarmati alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok hosszúszói alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok inámi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok ipolyszakállasi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok izsai alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok ipolyvarbói alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok ipolykéri alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok ipolynyéki alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok jánoki alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok kálazi (Kalász) alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok kecsői alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok kéméndi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok kiskovácsvágásai alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok koloni alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok komáromszentpéteri alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok kürti alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok lédeci alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok magyarbődi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok nagytárkányi alapszervezetének folklórcsoportja és éneklőcsoportja Csemadok nagytúri alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok nyíri alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok palásti alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok péderi alapszervezetének folklórcsoportja 78
Csemadok perényi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok pogrányi alapszervezetének éneklő és folklórcsoportja Csemadok szádvárborsai alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok szesztai alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok szilicei alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok szirénfalvi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok szőgyéni alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok varbói alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok vendégi alapszervezetének folklórcsoportja Csemadok zsérei alapszervezetének Zsibrice folklórcsoportja Csemadok zsitvabesenyői alapszervezetének folklórcsoportja
Gyermektánccsoportok és együttesek Megjegyzés a felsoroláshoz: MTNYAI PH VMK MTNYMgSz MTNYG MTNYPG
Magyar Tannyelvű Alapiskola Pionírház Városi Művelődési Központ Magyar Tannyelvű Mezőgagazdasági Szakiskola Magyar Tannyelvű Gimnázium Magyar Tannyelvű Pedagógiai Gimnázium
JNK
Járási Népművelési Központ
Abaújszina, Csemadok, Rozmaringsarj tánccsoport, Abaújtorna, MTNYAI, tánccsoport Apró Napocska tánccsoport, Csemadok alapszervezete, Érsekújvár Bacska, MTNYAI, tánccsoport Barkóca tánccsoport, MTNYAI, Gortva Bély, MTNYAI, tánccsoport Bokréta tánccsoport, MTNYAI Zselíz Buzita, MTNYAI, Kelepelők tánc- és bábjátszó csoport Csata, MTNYAI, tánccsoport. Csíz, MTNYAI, tánccsoport Dunaszerdahely, MTNYAI, Mosoly tánccsoport Ekel, MTNYAI ,Tátika táncegyüttes Érsekkéty, MTNYAI, tánccsoport Érsekújvár, MTNYAI, Napsugaracska tánccsoport Farnad, MTNYAI, tánccsoport Fél, MTNYAI, tánccsoport Felsőbalog (Nagybalog), MTNYAI, tánccsoport 79
Feled, MTNYAI és PH, tánccsoport. Fegyvernek, MTNYAI, tánccsoport Fülek, VMK, Rakonca táncegyüttes Fülekpüspöki, Csemadok alapszervezet, Apró Palóc tánccsoport Galánta, MTNYAI ,Pitypang tánccsoport Garamszentgyörgy, MTNYAI, tánccsoport Gímes, MTNYA, Villő tánccsoport Gortva MTNYAI, Barkóca táncegyüttes Gömörhorka, MTNYAI, Pillangó tánccsoport Illésháza, MTNYAI, tánccsoport Izsa, MTNYAI, Nefelejcs tánccsoport Kassa, MTNYAI tánccsoport, később Árvácska táncegyüttes Királyhelmec, MTNYAI és VMK, Apró Bodrogközi táncegyüttes Királyhelmec, MTNYAI, tánccsoport Kistiglinc gyermek néptáncegyüttes, Dunaszerdahely Köbölkút, MTNYAI, tánccsoport Komaróc, MTNYAI, tánccsoport Kövecses, MTNYMgSz, tánccsoport Losonc, MTNYAI, tánccsoport Medveshidegkút, Csemadok alapszervezet, gyermektánccsoport Nagykapos, MTNYAI, tánccsoport Nagymagyar, MTNYAI, tánccsoport Nagymegyer, MTNYAI, tánccsoport és énekkar Párkány, MTNYAI és VMK, Kisbojtár táncegyüttes Pelsőc, MTNYAI, tánccsoport Pitypang, Galánta, MTNYAI, tánccsoport Pitypang, Perbete, MTNYAI, tánccsoport Pozsony, Csemadok, Apró Szőttes, tánccsoport. Rimaszécs, MTNYAI, tánccsoport Rimaszombat, Csemadok, Új Barkóca gyermek táncegyüttes Rimaszombat, Járási Pionírház, tánccsoport Rimaszombat, MTNYAI, Napocska tánccsoport Rozsnyó, Csemadok, Kis Búzavirág tánccsoport Rozsnyó, MTNYAI, tánccsoport Somorja MTNYAI és Csemadok alapszervezet, Csali, később Nagy Csali táncegyüttes Somorja, MTNYAI, Óvoda és Csemadok alapszervezet, Kis Csali tánccsoport 80
Szepsi, MTNYAI, tánccsoport, később Fehér Liliomszál táncegyüttes Szomotor, MTNYAI, tánccsoport Tonkháza, MTNYAI, tánccsoport Torna, MTNYAI, tánccsoport Tornalja, MTNYAI, Kéknefelejcs tánccsoport Udvard, MTNYAI, tánccsoport Várgede, MTNYAI, tánccsoport Vágfarkasd ,MTNYAI, tánccsoport Vágsellye, MTNYAI, tánccsoport Vámosladány, MTNYAI, Tormás tánccsoport Várgede, MTNYAI, tánccsoport Zsarnó, MTNYAI, tánccsoport Zsigárd, MTNYAI, Napsugár tánccsoport
Énekkarok, éneklőcsoportok, népi és citerazenekarok Abaújszina, Csemadok alapszervezete, Potta Géza népi zenekara Balogfala, Csemadok alapszervezete, Fürtöcskék asszonykórusa Banyák István népi zenekara, Dunaszerdahely Battyán, Csemadok alapszervezetének énekkara Bély, Csemadok alapszervezetének énekkara Bény, Csemadok alapszervezetének népdalköre Berzéte-Kőrös, Csemadok alapszervezetének Berkő népdalköre Berzéte, Csemadok alapszervezetének népdalköre Bodrogszerdahely, Csemadok alapszervezetének népdalköre Bős, Csemadok alapszervezetének énekkara Csámborgó zenei együttes, Kassa Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, később Vass Lajos Énekkar Csoltó, Csemadok alapszervezetének Rozmaring népi zenekara Diószeg, Csemadok alapszervezetének Dióhéj citerazenekara Diószeg, Csemadok alapszervezetének énekkara Diószeg, MTNYAI, énekkar Dunaszerdahely, VMK, leányénekkar Dunaszerdahely, Pántlika népzenei együttes Egerszeg, Csemadok alapszervezetének énekkara Ekel, MTNYAI Kisködmön népi zenekara Fülek, Csemadok alapszervezetének munkásdalárdája, később Férfikórusa Galánta, Csemadok alapszervezetének Kodály Zoltán Kórusa Galánta, MTNYG énekkara 81
Geszte, Csemadok alapszervezetének népdalköre Gömörhorka, Celulózgyár üzemi klubjának Sajóvölgye énekkara Hárskút, Csemadok alapszervezetének népdalköre Hím, Csemadok alapszervezetének népdalköre Hosszúszó, Csemadok alapszervezeténekénekkara Ipolybalog Csemadok alapszervezetének Szentkorona énekkara Ipolybalog, MTNYAI énekkara Ipolyhídvég, Csemadok alapszervezetének citerazenekara Jánok, Csemadok alapszervezetének. Napsugár éneklőcsoportja Jólész, Csemadok alapszervezetének népdalköre Kassa, MTNYAI, Csengettyű énekkar Kassa, Csemadok alapszervezetének Csermely kórusa Királyhelmec, Csemadok alapszervezetének énekkara Kisgéres, Csemadok alapszervezetének népdalköre Kisgéres, Csemadok alapszervezetének énekkara Köbölkút, MTNYAI, énekkar és zenekar Kőrös, Csemadok alapszervezetének népdalköre Krasznahorka, Csemadok alapszervezetének népdalköre és énekkara Léva, Csemadok alapszervezetének énekkara Léva, MTNYAI, énekkar Losonc, MTNYPG, leányénekkar Lukanénye, Csemadok alapszervezetének citerazenekara és énekkara Madar, Csemadok alapszervezetének népdalköre Makranc, Csemadok alapszervezetének népdalköre Martos, Csemadok alapszervezetének népdalköre Marcelháza, Csemadok alapszervezetének folklórcsoportja és népdalköre Medveshidegkút, Csemadok alapszervezetének folklórcsoportja Menyhe, Csemadok alapszervezetének népdalköre Múzsla, Csemadok alapszervezetének népdalköre Nagytárkány, Csemadok alapszervezetének énekkara és népdalköre Nagycétény, Csemadok alapszervezetének férfi népdalköre Nagygéres, Csemadok alapszervezetének népdalköre Nagykapos, Csemadok alapszervezetének Fabotó citerazenekara és énekkara Nagykapos, MTNYAI énekkara Nagykapos, MTNYMgSZ zenekara Nagymegyer, Cseh Tamás és zenekara Nagytárkány, Csemadok alapszervezetének népdalköre és énekkara Naszvad, Csemadok alapszervezetének népdalköre 82
Nemeskosút, Csemadok alapszervezetének népdalköre Nyékvárkony, Csemadok alapszervezetének népdalköre Nyitracsehi, Csemadok alapszervezetének népdalköre Nyitraegerszeg, Csemadok alapszervezetének énekkara Nyitragrencsér, Csemadok alapszervezetének népdalköre Nyitrageszte, Csemadok alapszervezetének népdalköre Nyitranagykér, Csemadok alapszervezetének népdalköre Óbást, Csemadok alapszervezetének Palóc Menyecskék népdalköre Padány, Csemadok alapszervezetének női népdalköre Pántlika zenekar, Dunaszerdahely Párkány, Csemadok alapszervezetének énekkara Párkány, MTNYAI énekkara és Tücsök zenekara Péder, Csemadok alapszervezetének énekkara és népdalköre Péder, MTNYAI Csitrik leány népdalköre Pered, MTNYAI Pitypang énekkara Pelsőc, MTNYAI énekkara Pelsőc, Csemadok alapszervezetének Sajóvölgye énekkara Pelsőc, VMH női népdalköre és énekkara Perbenyík, MTNYAI énekkara Perbete, Csemadok alapszervezetének citerazenekara Pozsony, Modus zenei együttes és szólistái Pozsony-Komárom, Lakatos Róbert és barátai, népzenei együttes Pozsony-Nádszeg, Ghymes, népzenei együttes Pozsony-Fél, Varsányi népzenei együttes Pozsony-Dunaszerdahely, Vásárúti Vontszemű János népi zenekara Rimaszombat, VMK és Csemadok Munkásdalárda énekkara Rozsnyó, MTNYAI énekkara Rozsnyó, Csemadok alapszervezetének Munkásdalárda énekkara Rozsnyó, Katonai fúvószenekar Rozsnyó, JNK fúvószenekar Somorja, Csemadok alapszervezete, Takács Ádám népzenei együttese Százd, Csemadok alapszervezetének népdalköre és citerazenekara Szepsi, Csemadok alapszervezetének énekkara és népdalköre Szeszta, Csemadok alapszervezetének női népdalköre. Tajti, Csemadok alapszervezetének népdalköre Tardoskedd, Csemadok folklórcsoport és énekkar Tornagörgő, Csemadok alapszervezetének Mezei Virág citerazenekara és népdalköre 83
Újbást, Csemadok alapszervezetének népdalköre Vágkirályfa, Csemadok alapszervezetének folklórcsoportja Varbó, Csemadok alapszervezetének népdalköre Várhosszúrét, Csemadok alapszervezetének népdalköre Vecseklő, Csemadok alapszervezetének népdalköre Vígtelke, Csemadok alapszervezetének népdalköre Zsitvabesenyő, Csemadok alapszervezetének citerazenekara
Színházak, színjátszó-, irodalmi- és bábcsoportok Csibészek bábcsoport, MTNYAI, Nagyszarva Délibáb bábegyüttes, MTNYAI, Kassa Dömdödöm színjátszócsoport, MTNYAI, Léva Gömöralmágy, MTNYAI, színjátszócsoport Hahota színjátszócsoport, MTNYAI, Galánta Hahota színjátszócsoport, MTNYAI, Párkány Három Kalap, Dusik Gábor csoportja, Pozsony Kis Fókusz irodalmi színpad, JNK, Dunaszerdahely Magyar Területi, később Jókai Mór Színház, Komárom Pimpó bábcsoport, MTNYAI, Harkács Pöttömszínház, MTNYAI, Szenc Prücsök bábcsoport, MTNYAI, Marcelháza, Pötyikék Kisszínpad, MTNYAI, Rozsnyó Szádalmás, MTNYAI, bábcsoport Szép Szó Ifjúsági Színpad, Kassa Rozsnyó, MTNYAI színjátszócsoport Thália Színház, Kassa Zsibongók színjátszócsoport, VMK, Fülek
Más zsánerű csoportok Érsekújvár, Csemadok esztrádcsoport A Röpűlj páva hazai díjazottjai: Balogh Matild, Barkai Mária, Mits Klára, Pereszlényi Irén, Skrutek Irma, Varga Katalin, kísért a Vásárúti Vontszemű János és népi zenekara. Mindenki kedvére, felléptek a szlovákiai magyar táncdalverseny győztesei: Bogyai Edit, Daubnerné Horváth Rozália, kísért Bogyai Gabriel zenekara. 84
Pozsonyi Vonószenekar Botos Jenő vezetésével, énekelt Kosáry Judit, Élliás Mária. Hazai népdal- és nótaénekesek: Cerovszky Mária – Óbást, Goda Marika – Fél, Gyüre Ilona – Varbó, Fürst Pál – Pozsonypüspöki, Holecz Ilona – Alsóbodok, Kovács Béla – Pozsony, Agócs Sándor – Sávoly, Mikó Attila – Rimaszécs, Stubendek Katalin – Komárom, Csank Dezsőné – Gesztete, Imrece Ilona, Motyovszky Józsefné – Gesztete, Kovács Teréz, Illés István, Kati István – Péterfala, Matyus Darina. Jó ebédhez szól a nóta, Banyák István népi zenekara, énekeltek: Ivány Árpád – Vezekény, Lajos András – Dunamocs, Bielik Zsuzsa – Bős. Lazítani, a Pátria Rádió kabarécsoportja, felléptek: Bárdos Ágnes, Kis Szilvia, Miškovič László, Molnár László. A felvidéki líra gyöngyszemei, előadók: Écsi Gyöngyi – ének, Kováts Marczel – zene Melódia ’81 győztesei: Oláh Erika, Farkas Zsuzsa, Bencsík Lívia, Stirber Péter, közreműködött Dráfi Mátyás, kísért a Fornax zenekar Botos Jenő vezetésével, Miroslav Žibrita és a Limit zenekar. Toteam tánccsoport Bős. Butterfly együttes. Badin Ádám, Németh Dóra, Vavrik Petra, Kelemen Márk, Oláh Balogh Lívia, Kosár Szabolcs, Bárdos Judit, Lőrincz Tamás, Dovičovič Alexandra, Magyar Nándor, Dóka Zsuzsa, Bősi Szabó László, Kosáry Judit, Szentendrei Klára, Bokor János, Házi Csilla, Abrakadabra gólyalábas együttes.
Az ONF-en és az OKÜ-n megrendezett néprajzi és más kiállítások (Az ONF-en megrendezett kiállítást még abban az évben átvitték Gombaszögre, az OKÜ-re is, az OKÜ-t külön csak abban az esetben tüntetjük fel, ha eltérő volt a kiállítás témája). 1957 ODT 1958 ODT 1959 ODT 1973 ONF 1974 ONF
Zselíz járási mezőgazdasági gépek és termények kiállítása Zselíz járási mezőgazdasági gépek és termények kiállítása Zselíz járási mezőgazdasági gépek és termények kiállítása Zoboralja néprajzi tárgyi hagyományai A Nagykürtösi járás Ipoly menti községeinek néprajzi tárgyi hagyományai 85
1975 ONF 1976 ONF 1977 ONF OKÜ 1978 ONF OKÜ 1979 ONF 1980 ONF 1981 ONF 1982 ONF 1983 ONF 1984 ONF 1985 ONF OKÜ 1986 ONF OKÜ 1987 ONF 1988 ONF 1989 ONF 1990 ONF 1991 ONF OKÜ 1992 ONF OKÜ 1993 ONF OKÜ 1994 ONF OKÜ 1995 OKÜ 1996 OKÜ 1997 OKÜ 86
Medvesalja néprajzi hagyományai Hont és Bars megye, a Lévai járás népszokásokkal kapcsolatos hagyományai Gömör vidék, a Rozsnyói járás néprajzi hagyományai Gombaszög: Amatőr képzőművészek kiállítása Kassa és Bódva-völgye vidékének néprajzi hagyományai Gombaszög: Fényképkiállítás Rozsnyón a Bányász Múzeumban Bodrogköz néprajzi tárgyi hagyományai Az Érsekújvári járás néprajzi tárgyi hagyományai A Komáromi járás népművészete A Galántai járás hagyatékából A Dunaszerdahelyi járás tárgyi hagyományaiból és szabadtéri szoborkiállítás Zselízen a parkban Nógrád, a Losonci járás tárgyi hagyományai A csehszlovákiai magyar népviseletek és a Fesztiválok 30 éve fényképekben A Csehszlovákiai magyar népviseletek kiállítás Gombaszögön, és a Fesztiválok 30 éve fényképekben Rozsnyón Dél-Szlovákia lakástextiliái és a Szőttes fényképekben Medvesalja tárgyi hagyományai Gyermekekről a gyermekeknek Szőlőtermesztés és borkészítés tárgyi hagyományai Nyitra vidék tárgyi néphagyománya Magyar népi konyha A halászat tárgyi emlékei Mezőgazdasági és kertészeti kisgépek bemutatója Elmaradt Mezőgazdasági és kertészeti kisgépek bemutatója Elmaradt Mezőgazdasági és kertészeti kisgépek kiállítása A rozsnyói Gemertex bemutató kiállítása Csuhéból, vesszőből, szalmából, gyékényből készült népi jellegű tárgyak bemutatása. A további években az ONF megrendezése elmaradt Mezőgazdasági és kertészeti kisgépek kiállítása Mezőgazdasági és kertészeti kisgépek kiállítása Mezőgazdasági és kertészeti kisgépek kiállítása Mezőgazdasági és kertészeti kisgépek kiállítása
1998 OKÜ 1999 2000 2001 2002 OKÜ 2003 OKÜ 2004 OKÜ 2005 OKÜ
Vesszőből, szalmából, gyékényből készült tárgyak és mezőgazdasági-kertészeti kisgépek kiállítása Rozsnyó járási rendezvény volt Rozsnyó járási rendezvény volt Rozsnyó járási rendezvény volt Nem volt kiállítás Nem volt kiállítás Nem volt kiállítás Nem volt kiállítás
A Csak tiszta forrásból c. műsorok (1973-94) (Megrendezésére 1972-től került sor)
1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990
Tavaszi szél vizet áraszt népdalvetélkedő országos döntője Zoboraljai népszokások, szokáshagyomány, népdal és viseletbemutató Tavaszi szél vizet áraszt III. Országos Döntőjének válogatott résztvevőinek műsora Népszokások az Ipoly mentén Medvesalján: népdal-, népszokás és néphagyományok bemutatása Hont és Bars vidéki népszokások Gömöri népszokások, a Rozsnyói járás népszokás-, népdalés viselethagyományai Kassa és Bódva völgye vidékének népművészete Hajnallik, hajnallik: Bodrogköz, Hegymege, Latorca és Ung vidéke jellegzetes szokás-, népdal- és viselethagyományai Az Érsekújvári járás hagyományait bemutató folklórműsor A Komáromi járás néprajzi hagyományainak bemutatása A Galántai járás népművészeti hagyományainak bemutatása Népművészeti mesterségek: fazekas, szíjgyártó, hímző, kivarró, kosárfonó bemutatója vásár keretében Nógrád folklórja A Nagykürtösi járás népi hagyományainak bemutatása Medvesalja és Barkó vidéke tánc-, dal- és szokáshagyományai István-naptól – Szent Ivánig tartó népszokások a Nyitrai járásban Verebély környéki magyar falvak népi kultúrájának bemutatása Nyitra vidéki lakodalmi szokások bemutatása Bélyi vásári szokáshagyomány bemutatása 87
1991 1992 1993 1994 1995
Hagyományos farsangi szokások bemutatása Elmaradt az ONF Elmaradt az ONF ONF volt, de a műsor nem lett megrendezve Az ONF központilag nem lett megrendezve
A Virágba szőtt álmok c. műsorok (1975-95) (Megrendezésére 1973-tól került sor)
1973 1975 1976 1977 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 88
Zoboraljai népszokások Népviseletek és szokáshagyományok bemutatása, I. rész – szokásokhoz kapcsolt viseletek a Komáromi, Érsekújvári, Nyitrai és Nagykürtösi járásokban Népviseletek és szokáshagyományok bemutatása, II. rész – a gyerek születésével kapcsolatos viseletek és a 4-5 éves gyerekek viseletei Népviseletek és szokáshagyományok bemutatása, III. rész Népviseletek és szokáshagyományok bemutatása, IV. rész Népviseletek és szokáshagyományokat bemutató folklórműsor, V. rész – a kender házi feldolgozása Virágba szőtt álmok VI. rész – népviseletek bemutatása a gabonavetéstől a kenyérsütésig Virágba szőtt álmok, VI. rész folytatása, – Népviselet és szokáshagyomány bemutatása: az anya és a nagycsalád Virágba szőtt álmok VII. rész – szőlőtermesztéssel kapcsolatos szokások, táncok, dalok, jelenetek bemutatása Virágba szőtt álmok VII. rész folytatása – szőlőtermesztéssel kapcsolatos szokások, táncok, dalok, jelenetek bemutatása Tavaszköszöntő a Kanyapta és a Bódva völgyében, népszokások bemutatója Vásár Bényben – XX. sz. eleji vásár népszokásként feldolgozva A szádvárborsai Árvalányhaj folklórcsoport műsora, – a pásztorfogadással kapcsolatos szokások, dalok és táncok bemutatása Elmaradt az ONF Elmaradt az ONF Virágba szőtt álmok c. műsort nem szerveztek Az ONF megrendezése központilag megszűnt
Az ONF-on a néprajzi kiállításokon, valamint a „Csak tiszta forrásból”, és a „Virágba szőtt álmok” c. műsorokban részt vett csoportok (1971-1995) 1971
1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980
1981 1982
1983
Felsőkirályi, Lédec, Tardoskedd, Pered, Kolon Szólisták: Csuka Irén, Fülöp Mónika, Mester Ferenc, Süttő Mónika, Izsák Ferenc, Belokosztolanszky Júlia, Seres Imre, Pálinkás Józsefné, Derzsi György, Kopál Irén Lédec, Pográny, Felsőkirályi, Zsére, Gímes, Geszte, Kolon, Gerencsér Szólisták: Fülöp Imréne, Brath Jánosné Bussa, Ipolyvarbó, Kelenye, Terbegec, Lukanénye, Ipolyszécsénke, Ipolykér, Apátújfalu, Szécsénkovácsi, Nagycsalomia, Ipolybalog, Deménd, Nyitragerencsér Izsa, Martos, Bény, Ipolyszalka, Barslédec, Zsére, Felsőkirályi, Varbó, Kelenye, Bussa Ipolyszakállas, Tesmag, Szászd, Farnad, Deménd, Garamgyörgy, Léva, Felsőszemeréd, Bény Bussa, Varbó, Inám, Ipolyszalka, Bény, Zsitvabesenyő, Izsa, Martos, Barslédec, Zsére, Egerszeg, Felsőkirályi Bódvavendégi, Zsarnó, Jánok, Tornaújfalu, Áj, Szeszta, Makranc, Inám, Bussa, Varbó, Ipolyszalka, Bény, Zsitvabesenyő, Izsa, Barslédec, Zsére, Kálaz (Kalász), Felsőkirályi Szentes, Kiskövesd, Kisgéres, Szirénfalva, Kaposkelecsény, Szomotor, Nagykövesd, Menyhe, Ipolynyék, Kürt, Érsekújvár, Zsitvabesenyő, Bény, Ipolyszalka, Kéménd, Baracska, Pozba, Bussa, Varbó, Ipolynyék, Ipolynagyfalu, Garampáld, Zsitvabesenyő, Martos, Barslédec, Felsőkirályi, Nyitragerencsér, Kálaz (Kalász) Búcs, Dunamocs, Hetény, Izsa, Madar, Martos, Naszvad, Nemesócsa, a nyitrai járás Párta folklórcsoportja Farkasd, Pered, Felsőszeli, Alsószeli, Nádszeg, Nemeskosút, Jóka, Zsitvabesenyő, Bény, Ipolyszalka, Naszvad, Hetény, Felsőkirályi, Alsóbodok, Barslédec, Kálaz (Kalász), Ipolynagyfalu, Kelenye, Ipolyvarbó, Bussa, Csákányháza, Alsólánc A Tavaszi szél vizet áraszt VIII. Országos Döntőjének résztvevői. 89
Hagyományőrző és -ápoló szólóénekesek: Holecz Ilona – Alsóbodok, Lőrincz Józsefné – Kecső, Lakota Jánosné – Ipolykér, Potoczky Erzsébet – Jánok, özv. Tóth Istvánné – Kéménd, Berecz Jolán – Negyed, Bitter Erzsébet – Bátka, Hajdú Alica – Borsi, Somosközi Ágnes – Losonc, Szládecsek Jarka – Nagycétény, Kohány Ivett – Perény, Éli Árpád – Losonc
Hagyományőrző- és ápoló éneklőcsoportok: Alsóbodok, Szeszta, Ipolykér, Geszte, Felsőszeli, Zsarnó, Hím, Losonc (Pedagógiai Gimnázium), Nyitracsehi, Gömöralmágy, Ipolynagyfalu, Nemeskosút.
Hangszeres zenészek és együttesek Kisködmön – Rozsnyó, Pántlika – Dunaszerdahely, lukanyényei citerazenekar. Csalló – Somorja, tornagörgői citerazenekar, marcelházai citerazenekar. Ulman Gábor citeraszólista, Tóth László citeraszólista, Kratkóczy Katalin citeraszólista
Hagyományőrző táncosok és tánccsoportok: Árvalányhaj – Szádvárborsa, Malmos – Jóka, Katyi házaspár – Péterfala, Szepsi Női tánccsoport
Folklórcsoportok: Barka, Kürt, Kálaz (Kalász), Szilice, Pográny, Muzsla
Gyerekzenekarok, éneklőcsoportok, folklórcsoportok: Péterfalai folklórcsoport, peredi citerazenekar, királyhelmeci népdalkör, pelsőci népdalkör, ipolynyéki folklórcsoport 1984
90
Csákányháza, Galsa, Fülekkovácsi, Fülekpüspöki, Nagydaróc, Vilke, Füleki gimnázium, Losonc (Pedagógiai Gimnázium), Barslédec, Felsőkirályi, Kálaz (Kalász), Gímes, Zsitvabesenyő, Naszvad, Hetény, Ipolynagyfalu, Ipolyvarbó, Bussa, Bény, Ipolyszalka, Medveshidegkút
1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995
Ipolykovácsi, Ipolykér, Ipolynyék, Bussa, Lukanénye Medveshidegkút, Gömöralmágy, Péterfala, Tajti, Jeszte, Vecseklő, Hím, Losonc, Csallóközkürt, Nagycétény, Pered, Lukanénye, Csalló, Pántlika , Kürt, Jóka A Nyitrai járás folklórcsoportjai és szólistái Aha, Nyitracsehi, Nagycétény, Kálaz (Kalász), Csiffár, Berencs Nyitrai járás csoportjai – Párta folklórcsoport név alatt Losonc (Pedagógiai Gimnázium), Százd, Hárkút, Bény Zsére, Pográny, Alsóbodok, Kálaz (Kalász), Nyitracsehi, Medveshidegkút Elmaradt az ONF megrendezése Elmaradt az ONF megrendezése Bódvavendégi, Martos, Zsére – Zsibrica hegy, Alsókálosai népi zenekar Az ONF megrendezzése központilag megszűnt
Az „ONF Nagydíja” nyertes együttesei 1970-ben vette kezdetét az 1969-től Zselízen újra megrendezésre kerülő Országos Népművészeti Fesztivál keretében a Csemadok Központi Bizottsága által meghirdetett előadói csoportdíjnak, az „ONF Nagydíja”, és a szlovákiai országos Népművelési Intézet (NI) alkotói díjának, az „Év legjobb koreográfiája” kiosztása. 1976-tól a versenyző együttesek részére külön versenybemutatót rendeztek. A díj elnyerésére mindkét intézmény előző év őszén pályázatot írt ki. A jelentkezők előzsűrizés alapján juthattak az országos versenybe. A díjat nyert együttes és a díjat nyert koreográfia a díjak mellé elnyerte a Gombaszögön az Országos Kulturális Ünnepélyen az évi szereplésre való jogot is. A verseny célja volt az együttesek szakmai felkészültségének és előadókészségének fejlesztése, valamint a koreográfusok, az alkotók jobb munkára, folyamatos tanulásra való ösztönzése. Mindkét verseny 5-7 tagú zsűri előtt valósult meg, melynek a hazai magyar és szlovák szakemberek mellett kiemelkedő szakmai tudással rendelkező magyarországi tagja(i) is voltak. A versenyek pénzdíjasak voltak, a Csemadok és az NI így is igyekezett ösztönözni, anyagilag támogatni a táncmozgalom fejlődését, ezért elismerő oklevélben és pénzjutalomban részesítette a nyerteseket. A díjakra kiosztható összeg soha nem haladta meg az évi 40 000 koronát. Ennek keretében a zsűri szabadon rendelkezett. 91
A díjazottak névsora:
(A díjat nyert koreográfiákról nincs pontos kimutatás.)
1969 ONF keretében került kiosztásra első alkalommal az Év legjobb koreográfiája díja: I. Quittner János: Lakodalmi hangulatok II. Szombath Marianna: Szüreti mulatság III. Czingel László: Csárdásszvit 1970
Az ONF Nagydíja, felnőtt táncegyüttesek versenye: Új Nemzedék Táncegyüttes, Kassa-Újváros, Csemadok alapszervezet Garam Menti Népi Együttes, Léva, Csemadok alapszervezet az Év legjobb koreográfiája díja: Horváth Rezső: Cigánytánc
1971 AZ ONF Nagydíja, felnőtt táncegyüttesek versenye: az Év legjobb koreográfiája díja: I. Szombath Marianna: Csárdás és szerelem II. Czingel László: Bodrogközi táncok III. Ádám Lajos: Gömöri táncok a Legszebben táncoló együttes díja: Palóc Táncegyüttes, Fülekpüspöki 1972 Az ONF Nagydíja, gyermektáncegyüttesek versenye: I. Apró Palóc, Csemadok alapszervezetének gyermektánccsoportja, Fülekpüspöki, vezető Deák Piroska II. fokozat: Dunaszerdahely MTNYA gyermektánccsoportja, vezető Pozsár Erzsébet III. megosztva: Bély, MTNYA gyermektánccsoportja, vezető Papp Nándor Fülek, MTNYA gyermektánccsoportja, vezető Márkus Zsuzsa Az ONF Nagydíja, felnőtt táncegyüttesek versenye: I. Győzelmes Út Népi Együttes, Deáki, Csemadok alapszervezete II. Új Nemzedék Táncegyüttes, Kassa-Újváros, Csemadok alapszervezete III. fokozat: Kis Duna Népi Együttes, Fél, Csemadok alapszervezete 1973 Az ONF Nagydíja, felnőtt táncegyüttesek versenye: I. Napsugár Táncegyüttes, Érsekújvár, Csemadok alapszervezete II. Rozmaring Táncegyüttes, Abaújszina, Csemadok alapszervezete és helyi művelődési központ III. Garam Menti Népi Együttes, Léva, Csemadok alapszervezete 92
az Év legjobb koreográfiájának díja: I. Horváth Rezső: Üveges, lassú és friss II. Ádám Lajos: Bodrogközi táncok III. Czingel László: Tavaszközsöntő 1974 Az ONF Nagydíja, gyermektáncegyüttesek versenye: I. Villő gyermektánccsoport, MTNYA, Gímes, vezető Jókai Mária II. MTNYA gyermektánccsoportja, Bős, vezető Jandura Rozália III. MTNYA gyermektánccsoportja, Feled, vezető Kamarás Imre Felnőtt táncegyüttesek versenye: I. megosztva: Rozmaring Táncegyüttes, Abaújszina, Csemadok asz. és HMK Napsugár Néptáncegyüttes, Érsekújvár, Csemadok alapszervezete II. és III. fokozata összevonva és megosztva (2. díjként kiosztva): Új Nemzedék Táncegyüttes, Kassa-Újváros, Csemadok alapszervezete Palóc Néptáncegyüttes, Fülekpüspöki, Csemadok alapszervezete 1975 Az ONF Nagydíja, felnőtt táncegyüttesek versenye: I. Rozmaring Táncegyüttes, Abaújszina, Csemadok asz. és HMK II. és III. fokozata összevonva és megosztva (2. díjként kiosztva): Új Hajtás Táncegyüttes, Diószeg, Csemadok alapszervezete Palóc Néptáncegyüttes, Fülekpüspöki, Csemadok alapszervezete 1976 Az ONF Nagydíja, gyermektáncegyüttesek versenye: I. megosztva: Pitypang gyermektánccsoport, Galánta, MTNYA, vezető Csillag Lászlóné és Morva Lászlóné Bély, MTNYA, vezető Papp Nándor II. Villő gyermektánccsoport, Gímes, MTNYA, vezető Jókai Mária III. megosztva: MTNYA gyermektánccsoportja, Feled, vezető Kamarás Imre Fehér Liliomszál gyermektánccsoport, MTNYA, Szepsi, vezető Nagyné Sarlós Ildikó Felnőtt együttesek: I. Új Hajtás Táncegyüttes, Diószeg, Csemadok alapszervezete II. Palóc Táncegyüttes, Fülekpüspöki, Csemadok alapszervezete III. megosztva: Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, Dunaszerdahely, VMK Gömör Néptáncegyüttes, Rimaszombat, Csemadok alapszervezete az Év legjobb koreográfiájának díja: Varga Ervin: Enyém a menyasszony 93
1977 Az ONF Nagydíja, felnőtt táncegyüttesek versenye: I. Hajnal Táncegyüttes, Martos, Csemadok alapszervezete II. megosztva: Új Hajtás Táncegyüttes, Diószeg, Csemadok alapszervezete Nyitnikék Táncegyüttes, Prága, Ady Endre diákklub III. megosztva: Kis Duna Táncegyüttes, Fél, Csemadok alapszervezete A zsűri elismerő oklevele: Celulozár Népi Együttes, Gömörhorka, Papírgyár Üzemi Klub Pereszlényi Irén és Szvorák Kati szólóénekesek 1978 Az ONF Nagydíja, felnőtt táncegyüttesek versenye: I. Nyitnikék Táncegyüttes, Prága, Ady Endre diákklub II. Gömör Néptáncegyüttes, Rimaszombat, Csemadok alapszervezete III. Új Hajtás Táncegyüttes, Diószeg, Csemadok alapszervezete 1979 Az ONF Nagydíja, gyermektáncegyüttesek versenye: I. megosztva: Napsugár Gyermektánccsoport, Zsarnó, MTNYA, vezető Weiszer Eszter Fehér Liliomszál Gyermektánccsoport, Szepsi, MTNYA, vezető Nagyné Sarlós Ildikó II. megosztva: Apró Bodrogközi Gyermektánccsoport, Királyhelmec, MTNYA, vezető Nádasdi János Villő Gyermektánccsoport Gímes, MTNYA, vezető Jókai Mária III. megosztva: Barkóca Gyermektánccsoport, Gortva, MTNYA vezető Tóbisz Ferenc Apró Palóc Gyermektánccsoport, Fülekpüspöki, Csemadok alapszervezet, vezető Molnár Tibor és Deák Piroska 1980 Az ONF Nagydíja, felnőtt táncegyüttesek versenye: I. Ilosvai Selymes Péter Táncegyüttes, Nagyidai Helyi Művelődési Ház és Állami Gazdaság II. és III. fokozat két II. fokozatba összevonva: Új Hajtás Táncegyüttes, Diószeg, Csemadok alapszervezete Hajós Táncegyüttes, Komárom, Szakszervezetek Háza 94
1981 Az ONF Nagydíja, gyermektáncegyüttesek versenye: I. Villő Gyermektánccsoport, Gímes, MTNYA, vezető Jókai Mária II. Fehér Liliomszál Gyermektánccsoport, Szepsi, MTNYA, vezető Nagyné Sarlós Ildikó III. Tátika Gyermektánccsoport, Ekel, MTNYA, vezető Hodek Mária az Év legjobb koreográfiájának díja: I. Jókai Mária: Pünkösdölő II. Czéréné Pozsár Erzsébet: Csallóköz–Bodrogköz III. Deák Piroska: Konyhatánc 1982 Az ONF Nagydíja, felnőtt táncegyüttesek versenye: I. megosztva: Csalló Táncegyüttes, Somorja, Csemadok és VMK Új Hajtás Táncegyüttes, Diószeg, Csemadok alapszervezete II. Hajós Táncegyüttes, Komárom, Szakszervezetek Háza III. Bodrogközi Népi Együttes, Királyhelmec, VMK az Év legjobb koreográfiája díjának II. fokozata: Szebellai Rozália: Bélyben tanultuk Az eredeti anyag feldolgozásáért járó díj: Katona István A legjobb zenekari kíséret díja: Új Hajtás Táncegyüttes zenekara A legjobb népviseleti megoldás díja: Rozmaring Táncegyüttes A legjobb menettánc díja: Csemadok fülekpüspöki Palóc Táncegyüttes A legjobb szólótáncos díja: Kaluz Árpád, Csalló táncegyüttes A legjobb szólóénekes díja: Somoskői Ágnes, Palóc Táncegyüttes Az SzSzK Kulturális Minisztériuma különdíja: a Csemadok zsérei alapszervezetének Zsibrice Folklórcsoportja 1983 Az ONF Nagydíja, gyermektáncegyüttesek versenye: I. megosztva: Tátika Gyermektánccsoport. Ekel, MTNYA, vezető Hodek Mária Barkóca Gyermektánccsoport, Gortva, MTNYA vezető Tóbisz Ferenc II. megosztva: Fehér Liliomszál Gyermektánccsoport, Szepsi, MTNYA, vezető Nagyné Sarlós Ildikó Csali Gyermektánccsoport, Somorja, Csemadok alapszervete és VMK, vezető Valacsay Franciska
95
III. megosztva: Kisbojtár Gyermektánccsoport, Párkány, MTNYA, vezető Hégliné Bertók Marianna Pitypang Gyermektánccsoport, Galánta, MTNYA vezető Csillagné Krúg Mária és Morva Lászlóné 1984 Az ONF Nagydíja, felnőtt táncegyüttesek versenye: I. Új Nemzedék Táncegyüttes, Kassa-Újváros, Csemadok alapszervezet II. Ekeli Summások Táncegyüttes, Ekel, Csemadok h.sz. III. Csalló Táncegyüttes, Somorja, Csemadok asz. és VMK A legjobb férfi szólótáncos díja: Szilágyi Zoltán, Ekeli Sumások A legszebb menettánc díja: Palóc Táncegyüttes, Fülekpüspöki A legjobb zenekari kíséret díja: Új Nemzedék Néptáncegyüttes, Kassa, Csemadok alapszervezet Több éves kiváló teljesítményért járó díj: Jánosy Zoltán, az Új Hajtás Néptáncegyüttes szólistája 1985 Az ONF Nagydíja, gyermektáncegyüttesek versenye: I. Kisbojtár Gyermektáncegyüttes, Párkány, MTNYA és VMK vezető Hégliné Bertók Marianna II. Tátika Gyermektáncegyüttes, Ekel, MTNYA és HMH vezető Hodek Mária III. Pitypang Gyermektánccsoport, Galánta, MTNYA vezető Csillagné Krúg Mária és Morva Lászlóné 1986 Az ONF Nagydíja, felnőtt táncegyüttesek versenye: I. Hajós Táncegyüttes, Komárom, Szakszervezetek Háza II. Új Nemzedék Néptáncegyüttes, Kassa-Újváros, Csemadok asz. III. Csalló Népi Együttes, Somorja, Csemadok asz. és VMK Az év legjobb táncképéért járó díj: Hajós Táncegyüttes, vezető Keszeg István, Komárom A legjobb menettánc díja: Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, Dunaszerdahely A legjobb szólótáncos díja: Kardos István, Búzavirág, Rozsnyó A néprajzi hűségért járó díj: Ekeli Summások Táncegyüttes, Ekel A színvonalas táncolásért járó díj: Palóc Táncegyüttes, Fülekpüspöki 1987 Az ONF Nagydíja, gyermektáncegyüttesek versenye: I. Kisbojtár Gyermektáncegyüttes, Párkány, MTNYA és VMK, vezető Hégliné Bertók Marianna 96
II. Nagy Csali Gyermektáncegyüttes, Somorja, Csemadok asz. és VMK, vezető Valacsay István és Valacsay Franciska III. Fehér Liliomszál Gyermektáncegyüttes, Szepsi, MTNYA, vezető Nagyné Sarlós Ildikó A legszebb gyermekjáték-összeállítás díja: Kis Csali Gyermektánccsoport, Somorja A legjobb zenekari kíséret díja: Kisbojtár Gyermetáncegyüttes zenekara, Párkány A legjobb menettánc díja: Nagy Csali Gyermektáncegyüttes, Somorja A legeredményesebb néprajzi feltárás díja: Villő Gyermetáncegyüttes, Gímes 1988 Az ONF Nagydíja, felnőtt táncegyüttesek versenye: I. Hajós Néptáncegyüttes, Szakszervezetek Háza, Komárom II. Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes, Nagyida, HMK és ÁG III. megosztva: Csalló Népi Együttes, Somorja, Csemadok asz., és VMK Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, Dunaszerdahely, VMK Az év legjobb táncképéért járó díj: Imregi karikázó, Hagyományőrző Tánccsoport, Imreg A legjobb zenekari kíséret díja: Potta Géza zenekara, Rozmaring Táncegyüttes, Abaújszina A legjobb menettánc díja: Búzavirág Táncegyüttes, Rozsnyó A legjobb szólista-táncospár díja: Ruzsicska László–Nagy Mirtill, Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, Pozsony 1989 Az ONF Nagydíja, gyermektáncegyüttesek versenye: I. megosztva: Tátika Gyermektáncegyüttes, Ekel, MTNYA, vezető Hodek Mária Kisbojtár Gyermetáncegyüttes, Párkány, MTNYA és VMK, vezető: Hégliné Bertók Marianna II. Nagy Csali Gyermektáncegyüttes és zenekara, Somorja, MTNYA és Csemadok asz. vezető Valacsay István, Valacsay Franciska és Ürge Mária III. megosztva: Apró Szőttes Gyermektáncegyüttes, Pozsony, Csemadok KB, vezető Furik Rita Istiglinc Gyermektáncegyüttes, Dunaszerdahely, vezető Kraus Ágota 97
1990 Az ONF Arany, Ezüst és Bronz fokozatáért folyó versenye: Felnőtt táncegyüttesek: Arany fokozatot nyertek: Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes, Nagyida, HMK és ÁG Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, Dunaszerdahely, VMK Ezüst fokozatot nyertek: Ekeli Summások Néptáncegyüttes, Ekel, Csemadok asz. Hajós Néptáncegyüttes, Komárom, Szakszervezetek Háza Új Nemzedék Néptáncegyüttes, Kassa-Újváros, Csemadok asz. Rozmaring Néptáncegyüttes, Abaújszina, Csemadok asz. és hmk Búzavirág Néptáncegyüttes, Rozsnyó, Csemadok asz. Bronz fokozatot nyertek: Csalló Népi Együttes, Somorja, Csemadok asz. és vmk Palóc Néptáncegyüttes, Fülekpüspöki, Csemadok asz. és hmk A legjobb zenekari kíséret díja: Pántlika zenekar, Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, Dunaszerdahely A legeredményesebb néprajzi feltárás díja: Adorján Attila, Búzavirág, Rozsnyó A legjobb színpadi viselet díja: Fúrik Rita, Ilosvai Táncegyüttes, Nagyida A legjobb leánytáncos díja: Horkay Katalin A legjobb férfi táncos díja: Hégli Dusán A legjobb táncospár díja: Péter Zsolt–Čerťanská Dagmar A zsűri különdíja: Gyarmati Tihamér–Takács Andrea 1991 Az ONF Nagydíja, gyermektáncegyüttesek versenye: I. megosztva: Fehér Liliomszál Gyermektáncegyüttes, Szepsi, MTNYA, vezető Nagyné Sarlós Ildikó Tátika Gyermektáncegyüttes, Ekel, MTNYA, vezető Hodek Mária II. Új Barkóca Gyermektáncegyüttes, Rimaszombat, MTNYA, vezető Tóbis Ferenc III. Kisbojtár Gyermektáncegyüttes, Párkány, MTNYA és VMK, vezető Hégliné Bertók Marianna az Év legjobb koreográfiájának díja: Kraus Ágota, Dunaszerdahely 1992-ben a fesztiválon megszűnt a táncegyüttesek, szólótáncosok versenye. Szervezését a Csemadok társaként a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség vette át, mely különböző címmel napjainkig (részben) folyamatosan megvalósul. 98
V. Nyilatkozatok, visszaemlékezések Így kezdődött…
Pathó Károly volt Csemadok KB vezető titkár visszaemlékezése, megjelent a Gombaszög ’75 c. műsorfüzetben. Húsz esztendő az öntevékeny művészi munka gyakorlata változó körülményihez mérten tekintélyes idő. Csak olyan valaki tudja valóban értékelni, aki azt is tudja: tánccsoportjainknak e két évtized alatt elért sikerei mögött mennyi fáradság, lámpaláz, lemondás és akarat rejlik, aki azt is tudja, mennyi szervezési, irányítási erőfeszítésre volt szükség ahhoz, hogy a Csemadok kezdeményezésére több mint egy negyedszázada rügyeit bontogatni kezdő hazai magyar népi táncmozgalom folyamatos fejlődésnek induljon! Ennek, az évről évre tapasztalható fellendülésnek fontos mérföldkövei voltak a hagyományos országos dal- és táncünnepélyek. Joggal merül hát fel a kérdés, vajon miképpen vált Gombaszög a legjobb tánccsoportok országos bemutatkozási fórumává? Választ erre a kérdésre Pathó Károlytól, a Csemadok KB egykori vezető titkárától, a Szabad Földműves mai főszerkesztőjétől kérünk. Röviddel a Csemadok megalakulása után, az ötvenes évek legelején, egymás után alakultak az újabb és újabb népi tánccsoportok Dél- és KeletSzlovákia falvaiban, városaiban. A strážnicei és a többi hasonló jellegű fesztivál sikere láttán a Csemadokban is már 1953-54-ben felvetődött az a gondolat, hogy a mi tánccsoportjainknak is szükségük van egységes, központi irányításra. És valóban bebizonyosodott, hogy érdemes törődnünk tánccsoportjainkkal, hiszen úgyszlólván hónapról hónapra javul művészi munkájuk színvonala. E gyorsütemű fejlődés sugallta az ötletet, hogy tánccsoportjaink jó munkájának jutalmául nekünk is biztosítani kell számukra egy olyan fórumot, ahol ország-világ előtt bemutathatják tudásukat, tehetségüket. Mikor és hol rendezte meg tehát a Csemadok az első Országos Dal- és Táncünnepélyét? 1956-ban december végén találkoztak először a legjobb csehszlovákiai magyar tánccsoportok, énekkarok és szavalók, hogy a társadalmi és kulturális élet képviselői, a sajtó és az érdeklődők széles köre előtt bemutas99
sák a hazánkban élő magyarság gazdag népművészeti hagyományait. Losoncon akkor mintegy 600 szerepelővel kereken hatvan csoport lépett fel – hirdetve népi kultúránk sokszínűségét. Ezzel megkezdődött a ma már hagyományos országos dal- és táncünnepélyek láncolata. Nemzetiségi kulturális életünk egy olyan jelentős fóruma vette ezzel kezdetét, amely mindmáig tízezres tömegeket vonz, s további munkára serkent. A további évek során miként „kanyarodott” a Losoncon kezdő láncolat Gombaszögre? 1957-58-ban Zselízen, 1959-ben (’60-ban, T.A.) pedig Érsekújvárott rendeztünk dal- és táncünnepélyeket, majd 1960-ban Zselízen és Gombaszögön. Nagy várakozással tekintettünk a gombaszögi rendezvény elé, mely minden tekintetben be is váltotta a hozzáfűzött reményeket. Színvonalas és gazdag volt a műsor, a kellemes festői környezet pedig talán 15 ezer főnyi közönségnél is több közönséget hozott. Bebizonyosodott, hogy helyes, ha az egykori Sarlós-mozgalom hagyományait folytatva, mindmáig itt rendezzük meg a csehszlovákiai magyar dolgozók országos dal- és táncünnepélyét. Közben az 1964-65-ös években Gombaszögön felépült egy új, hatalmas méretű, minden igényt kielégítő szabadtéri kőzszínpad is, ami szintén sokban emelte e rendezvény rangját. Miként tekint ma, az évek távlatából a Csemadok első Országos Dal- és Táncünnepélyére, és mit mondana el idei huszadik jubileuma kapcsán? Valóban nagy örömmel töltött el bennünket, amikor sikerült meg-valósítanunk legjobb népművészeti csoportjaink első országos találkozóit, hiszen ez az évenként oly nagy érdeklődéssel várt szereplési fórum megrendezésének első esztendőjétől igen nagy ösztönző erővel bír a Csemadok munkájának egészében. Csoportjaink egykor és ma egyaránt nyilván tartják, számítanak rá, és munkájuk legnagyobb elismeréseként könyvelik el az odajutást. Bár ma már más felelős beosztásban dolgozom, de továbbra is szívesen ellátogatok Gombaszögre, ahol a régi emlékek felidézése mellett rengeteg ismerőssel és baráttal találkozom… Ilyenkor olyan jólesik a múltat idézve elbeszélgetni a jelenről és olykor a jövőről, a legközelebbi teendőkről is.
Mérföldkövek ködben
Csicsay Alajos, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2006, 182.old.
„Járási és kerületi titkárainkat arra ösztönöztük, hogy intenzíven szervezzék az öntevékeny színjátszást, szorgalmazzák az énekkarok és nép100
tánccsoportok alakítását és folyamatos működését. Nem emlékszem rá, pontosan mikor, egy alkalommal a járási titkárokat Pozsonyból vonattal vittem tanulmányútra Strážnicére, hogy közösen nézzük meg az országos dal- és táncünnepélyt, amely azután arra motívált bennünket, hogy mi is létrehozzunk hasonlót. Az első dal- és táncünnepélyt, igaz, csak járási szinten, 1955-ben Henczy Béla, akkori ipolysági járási titkárunk szervezte meg. Ha jól tudom Kisgyarmatról származott, előbb Ipolyságon tevékenykedett, ahonnan Párkányba költözött a családjával. Egyike volt a legaktívabb titkárainknak. Az országos, vagy ahogy mi neveztük akkor, a központi- dal és táncünnepély tervét mi dolgoztuk ki Szabó Rezsővel. Előtte megnéztük, mit, hogyan csinálnak a csehek, szlovákok, lengyelek és ukránok. Az első úgynevezett seregszemlére – valóban az volt, mert csak a szereplő csoportok jelentek megrajta nézőközönség nélkül – a losonci kultúrházban került sor 1956. december 30-án. Az volt vele a célunk, hogy szakemberek segítségével felmérjük, milyen szinten működnek a csoportok, alkalmasak-e arra, hogy fesztivált rendezzünk velük. Annak bizonyultak. Ezért aztán 1957. augusztus 24-25-én a II. Országos Dal- és Táncünnepélyt már nagyszámú közönség előtt, a zselízi Schubert parkban szerveztük meg, amelynek ünnepi szónokai Karol Bacilek és Lőrincz Gyula voltak. Ami kissé kellemetlenül érintett, valaki el kezdett engem éljenezni, amit a tömeg átvett. Láttam, hogy ez nem nagyon tetszik Lőrincznek, Bacilek viszont elnézően mosolygott. Persze aztán nekik is jutott az ovációból”. (Megjegyzés: Pathó Károlytól is szerettünk volna egy terjedelmesebb visszaemlékezést beépíteni könyvünkbe. Megkerestük őt, de sajnos már későn. Még örömmel olvasta a felkérő levelünket, de egészségének rohamos romlása megakadályozta a kért írás elkészítésében. Ezért visszaemlékezés-pótlásként közöljük a 20. évforduló alkalmából a műsorfüzet részére adott nyilatkozatát, valamint a halála után vejének, Csicsay Alajosnak az apósa általa elmondott visszaemlékezése alapján leírt gondolatokat, mely a Lilium Aurum által kiadott Mérföldkövek ködben c. Pathó Károly életét bemutató könyvben jelent meg. Pathó Károlynak a Csemadok indulásakor betöltött funkciója, valamint a rendezvénysorozat létrejötte körüli szerepvállalása ezt feltétlenül szükségessé teszi.)
101
Gombaszög az emlékezések tükrében
Szöllős Sándor, a Csemadok rozsnyói járási titkára 1956-92-ben
A szilicei karszthegység belsejében a végtelen idők folyamán jelentős barlangrendszerek képződtek. A nagyközönség részére ezek többsége megközelíthetetlen volt. Az 1930-as években egy cseh financnak sikerült felfedezni az Aggteleki-cseppkőbarlang domicai részlegét. 1934-ben megnyitották a Domicai-cseppkőbarlang mesterségesen vájt bejáratát. Az 1950-es év elején a rozsnyói önkéntes barlangászok megállapították, hogy a gombaszögi patak forrása mögötti sziklák belsejében jelentős barlangrendszer terül el. Sok-sok ingyenes brigádmunka eredménye, hogy 1953-tól 1955-ig a rozsnyói barlangászok tagjai a Gombaszögi-cseppkőbarlangot a közönség számára elérhetővé tették. Mesterséges bejáratot vájtak, melyen keresztül nehézség nélkül elérhetővé vált a barlang cseppkőképződményeinek gyönyörű, s úgyis mondhatnánk, hogy egyedülálló szépségei. Illő, hogy nevüket az önkéntes barlangászoknak megismerjük: Rozložnik Viliam, Herényi László, Abonyi Árpád, Roda István, Takács András (nem azonos a könyv szerzőjével), valamint a hozzájuk csatlakozó barátok. 1954 nyarán került sor a Gombaszögi-cseppkőbarlang hivatalos megnyitásának ünnepségére. A megnevezett barlangászok felkérték a Csemadok Rozsnyói Járási Bizottságát, hogy erre az ünnepségre készítsen kultúrműsort. A felkérés lehetőségével élve a Csemadok Járási Bizottsága megbízta a Csemadok Krasznahorka-váraljai Helyi Szervezet vezetőségét, melynek színjátszói éppen a Csárdáskirálynő című operettet betanulták, hogy mutassák be az ideiglenesen felépített szabadtéri színpadon ezt az előadást. Abban az időben szinte minden községben működtek népművészeti csoportok, így könnyű volt a további műsorszámok biztosítása. Az operett műsorszámot kiegészítette a rozsnyói dalárda, pár szólóénekes és a szervezet táncscsoportja. Ez volt az ünnepség műsora a megnyitó ünnepségen. A rendezőbizottságot kellemes meglepetés érte. Hatalmas nézőközönség jelent meg a „Barlangnyitó“ rendezvényen. A megérthetőség szemléltetését igazolja, hogy a vezetőség előre elkészített 500 drb három koronás belépőjegyet, ami pár perc leforgása alatt elfogyott. Utána egy füzet lapjaiból készítettek pótjegyeket, melyek szintén pár perc múlva elfogytak. Kiadtak több, mint 2000 jegyet, s már nem volt lehetőség további jegyek előállítására. Ezek után jegyek nélkül engedték be a nézőközönséget. Viz102
szont a jegyek nélküli közönség túlnyomó többsége is erkölcsi kötelességének tartotta, hogy megfizessék a belépőjegyek árát, sőt sokan azon felül is adományoztak pénzösszeget a Csemadok működésének támogatására. A rendezvénynek óriási erkölcsi és anyagi sikere volt. Ez volt a kezdet. A következő éven a Csemadok szervezésében ismét sor került a Gombaszögi Barlangnyitó Ünnepségre. Erre az ünnepségre már a rozsnyói vendéglátóipar felépítette a máig is üzemelő Restauráció faépületét. Az ünnepség színvonala bővült, melynek során méginkább vonzóbb lett a széles közönség körében a Csemadok gombaszögi ünnepsége . Az első két éven az ideiglenes színpadot közvetlen a patak fölötti rét csücskében építettük. Sajnos a rét közepén folydogált egy elég bő forrás, és bizonyos időközökben ennek a forrásnak vize és persze a gyakori esők mocsarasá változtatták a rétet. Ez tette szükségesé, hogy más helyen építsünk színpadot. A szűk anyagi források megszerzése után beton alapokra helyezett színpadot építettünk a vendéglő közvetlen szomszédságában. A Csemadok járási bizottsága a kezdeti sikerekre építve a következő években igyekezett bővíteni a műsort a környező községek és járások legjobb népművészeti csoportainak és szólitáinak műsoraival. A Csemadok kerületi bizottsága látva a gombaszögi ünnepséggel kapscsolatban a rozsnyóiak sikerét, 1958-tól átvette a rendezvény megszervezésének jogát és anyagi vonzatát. Viszont a munkák túlnyomó része továbbra is a rozsnyóiakat illette. Ettől az időtől kezdve már kétnapos lett az ünnepség. Országosan is kimagasló népmüvészeti csoportok és szólisták fellépéseire is sor került, (Kassa, Komárom, Losonc, Fülek stb.). Ekkor léptek fel az akkor népszerű táncdalénekesek is : Csík János és felesége, Hermélyi Gabriella profi énekesnő, s az első modern amatőr tánczenekarok, akik külön műsorblokkot adtak. Ez méginkább oda vonzotta főleg a fiatalokat. 1960-tól kerültek a gombaszögi dal- és táncünnepélyek a Csemadok Központi Bizottságának hatáskörébe. (Az Érsekújváron eső elmosta V. ODT helyettesítésére vette át a rendezés feladatát a központ. T.A). 1964-ben elkezdtük építeni a máig is létező állandó szabadtéri színpadot. Sok-sok önkéntes Csemadok-tag munkájával, a Gombaszögi Kőtörő Üzem munkásainak és műszaki berendezésének besegítésével egy év alatt a Rozsnyói Járási Építkezési Vállalatnak sikerült megépíteni a színpadot és a nézőteret. 1965-től már évente az új színpadon került sor a rendezvény megtartására. További gondot okozott viszont az ülőhelyeknek bebiztosítása. Eddig a Gömörhorkai Cellulóz Üzem kisegített facölöpökkel, melyeket több na103
pon keresztül izmos emberek nagykalapácsokkal vertek a kemény agyagos földbe, s ezekre raktuk az egyes üzemektől kölcsönzött deszkákat. Egy véletlen folytán az 1963-as évben sikerült megszerezni a Füleki Edény- és Zománcgyárból olcsó áron az általuk már kiselejtezett 40 és 60 literes hűtők belső lemeztartályait. Közel 3000 darabot vásárolt meg a Csemadok KB egy koronáért darabjait. Ezután már ezekre kerültek az ülőhelyek deszkái. (Egy alkalommal Csákányi László népszerű színész műsorában csodálkozását fejezte ki, hogy ő ennyi fridzsideren ülő lelkes magyart az életében még nem látott.) 1960-tól Magyarország és Csehszlovákia között is enyhült a politiakai légkör, s ennek kapcsán a két ország közötti kulturális kapcsolat is enyhébb lett. Ennek eredményeképpen először csak engedély nélkül, úgymond „feketén”, biztosítottuk a magyarországi vendégegyüttesek és müvészek fellépéseit. Az 1960-as évek második felétől már hivatalos keretek között számos világszerte ismert művészegyüttes műsorainak bemutatására került sor Gombaszögön, pl. a János vitéz daljátékra, a Győri Balettszínház, a budapesti Vígszínház, az Operetszíház , a Magyar Állami Népi Együttes, a Honvéd Művészegyüttes, az Erkel Ferenc Művészegyüttes, a Rajkó Zenekar stb. bemutatóira. Számos modern és népi zenekar, együttes, szólóénekes és táncsoport fellépéseire is évente sor került. De nemcsak Magyarországról, hanem a lengyel, német, bolgár, szovjet és más országok együttesei is rendszeresen felléptek a hazai együtteseink között. Nagyon hosszan kellene felsorolni mindazokat a kimagasló, sikeres teljesítéményeket nyújtó csoportokat és szólistákat, akik elbűvölték szereplésükkel a nagyszámú – esetenként 15-20 ezres – nézőközönséget. Illő, hogy a hazai együtteseink közül legalább azok neveit ismertessük, akik leggyakrabban szerepeltek Gombaszögön: A Csehszlovákiai Ifjúsági Szervezet félhivatalos, közel száztagú népművészeti együttese, az Ifjú Szivek, a Csemadok KB Szőttes Népművészeti Együttese, a komáromi Jókai Színház, a kassai Thália Színház és Szlovákia szinte minden tájainak legjobb amatőr együttesei. Ezeknek neveit felsorolni – még a teljes igényesség mellőzésével is – nagyon hoszszadalmas és nehéz lenne. Főleg azért, mert a Csemadok dokumentációs és irattára az utóbbi 15-18 év alatt szinte teljesen megsemmisült. Ha vannak dokumentációs anyagok, azok csupán lelkes magángyűjtők tulajdonai. Gombaszög – ez a múltban kies puszta – azáltal vált ország-világszerte ismertté, mert a Csemadok immár fél évszázadon keresztül megrendezte a Országos Dal- és Táncünnepélyét. Nemzetiségi életünknek ez volt, s ma is ez a legrangosabb rendezvénye. 104
Az együttesek, melyek ezen felléphettek, egész évi munkájuk kicsúcsosodását látták benne, s ez rangot jelentett a szereplőknek és annak a szervnek, szervezetnek, kiket képviseltek. Még nagyobb rang illette azokat, akik a műsor azon részében szerepeltek, amelyet egyenes adásban egy órán át közvetített a Csehszlovák Televízió. A gombaszögi színpadra való jutásnak azonban hosszú volt az útja. Az együttesek új műsoraik elkészítését már az előző év őszén megkezdték. Tevékenységüket úgy osztották be, hogy a következő év márciusára lehetőleg elkészüljenek, mert áprilisban már elkezdődött a bizonyítás időzszaka: a járási alkotóversenyek, majd a járási dal- és táncünepélyek, az Országos Népművészeti Fesztivál Zselízen, majd pedig Gombaszög. A gombaszögi műsorban évente mintegy 800-1200 szereplő vett részt. Az 1970-es évektől kezdve Gombaszög műsora is bővült. Bizonyos tájegységek tárgyi népművészeti kincseinek bemutatására is sor került a néprajzi sátrakban. Íróink, költőink alkotásainak bemutatására és műveik dedikálására, velük való beszélgetésre is szinte minden éven sor került a könyvsátorban. Fényképészeink, hírlapszerkesztőink, amatőr képzőművészeink is bemutatkozhattak a közönségnek az ünnepség keretén belül. Az irodalmi színpadok, kisszínpadi bemutatók szereplői a részükre építet „kiszínpadon” szórakoztatták főleg a gyermekeket és az irodalmat szerető közönséget. A fiatalok szórakozási lehetőségéről is gondoskodtak a rendezők. Táncház szolgált a népi táncokat kedvelőknek és tánczenekar a modern táncok kedvelőinek. Az ünnepséget Rozsnyón a fellépő csoportok és szólisták utcai felvonulással kezdték. Rozsnyó főterét és a Petőfi utcát színes népviseletbe öltözött szereplők százai: zenekarok, népi táncszámok és őket körülvevő lelkes hatalmas közönség árasztotta el. A műsor elött Gombaszögön, valamint az egyes műsorblokkok szüneteiben fúvószenekarok, úgynevezett „rezesbandák” műsora tette változatossá a szünetet. Az italt és ételt árusító sátrak alatt cigányzene hangjaira vigadtak a finom borokat és ízletes ételeket iszogatók, eszegetők. Megtiszteltetésnek tartották a vendéglátóipar és más szolgáltatóipar üzletei, valamint a szövetkezetek és a magánárúsok, ha portékáikkal megjelenhettek Gombaszögön. Mindenki igyekezett a legjobb, legízesebb ételeivel, italaival, gyümölcseivel, zöldségeivel és a legkeresettebb árúcikkeivel megnyerni a nagyérdemű közönséget. 105
A gyerekek kiélvezhették kedvüket a „Lunapark” körhintáin és más szórakozást adó bódékban, lovacskázhattak, kocsikázhattak, no és megismerkedhettek a népi mesterségek (fonás, szővés, gyöngyfűzés) egyes fortélyaival, a kovácsmesterséggel, az ősmagyarok harcászati technikájával, stb. Gyakori volt a lovasbemutató, légi sárkány, vitorlázó, sőt harcászati repülők légiparádéja is. Az éjszaka sem volt hangulatmentes. A kultúrműsorok befejezését követően a hatalmas tábortűz lángja világította be a tájat. A tábortűz szikrái, valamint a környező hegyekből a nézőtér fölé ívelő rakéták tűzijátékának csodálatos kavalkádja színpompába borította Gombaszögöt. A színpadon elkezdődött a reggelig tartó táncmulatság. A népművészeti csoportok és szólisták pedig a környező községekbe látogattak el, hogy azokat is szórakoztassák, akiknek nem adatott meg Gombaszögre elmenni. De emellett legfőbb küldetésüknek tekintették azt, hogy a népi táncházmozgalmat terjesszék. Ezeken öregek, fiatalok, kezdők és haladó táncosok körben vagy párosan ropták a magyar nép különböző tájegységeinek szebbnél szebb táncait. Így indult fejlődésnek vidékünkön a táncházmozgalom. Gombaszög közönsége és a szereplők is önfeledten szórakozhattak két napon keresztül. Ehhez nagyban hozzájárultak a különböző finom, ínycsiklandozó ételek és italok, melyeket az állami, a szövetkezeti és a magánárusok bőséggel és kedvező árakon szolgáltak fel. A bő választékokból választhatott az éhes és szomjas ember. Volt halászcsárda, gulyás, különböző sültek, sütemények, zöldség, pékárúk stb. sátra. Megkóstolhatták a „rejdovské strapačky” (rédovai sztrapacskát), szomjukat csillapíthatták a különböző tájegységek boraival, de „Kistárkányi kisüsti“ is emelte fogyasztójának a jókedvét. Nem emlékszem, hogy a közel 50 év alatt lett volna a Gombaszögön elfogyasztott ételektől és italoktól valakinek valamilyen komolyabb betegsége. Egy-egy alkalommal mintegy száz, sőt még ennél is több vásáros kínálta a nagyszámú közönségnek bőséges portékáit. Úgy nézett ki a gombaszögi völgy, távolról szemlélve, mintha országos nagyvásár színhelye lenne. Kell szólni a közönségszervezőkről is egypár szót. Az ünnepséget megelőzően kb. fél évvel a Csemadok Központi Bizottsága összehívta dolgozóit, ahol részletesen megtárgyaltuk a rendezvénnyel járó politikai, szervezési, gazdasági és egyéb problémákat. Létrehozta a rendezvény fő- és külőnböző szakbizottságait, melyeknek élére a legrátermettebb szakembereket, az apparátus dolgozóit és az állami szerveknek felelős 106
személyeket kérte fel. A szervezőbizottság felelőségteljesen teljesítette a vállalt feladatokat, s munkájuk eredményéről rendszeresen beszámoltak a főbizottság ülésein. Minden járási titkár átvehette a propagációs anyagot (plakátokat, szórólapokat stb.), valamint a belépőjegyeket. A propagációs anyagot az egyes járásokban, de legfőképpen a Rozsnyói, Kassai és Rimaszombati járásokban igyekeztünk minden településen személyesen vagy arra megbízható személyekkel kirakatni. Rozsnyón a Šafárik (volt Petőfi Sándor) utcát, a főteret, Gombaszög körzetében 15-20 kilométeres távolságban az utakat az erre a célra készített „gombaszögi lobogókkal”, színes papírszallagokkal, kis színes gombaszögi zászlocskákkal. „girlandokkal” feldíszítettük. Óriásplakátok, fényreklámok hirdették heteken át a gombaszögi ünnepséget szinte az egész ország területén. A Csemadok-alkalmazottak meglátogatták a községek nemzeti bizottságait, üzemeit, szövetekezeteit, hivatalait, és minden intézményét, meghívókat, propagációs anyagokat adtak át nekik, valamint elővételben árúsították a belépőjegyeket. Ők már várták a szervezőket. Talán megszégyenítve érezték volna magukat, ha bárkit is kihagytunk volna a munkánk során. Legtöbb éven át az akkori 10 vagy 20 koronás jegyekből elővételben eladtunk a Rozsnyói járásban 100-120 ezer korona értékben. Körülbelül 60-90 ezer koronáért adtak el elővételben belépőjegyeket a Rimaszombati és a Kassai járásokban is. A távolabbi járások távolságukhoz mérten kevesebb jegyet adtak el elővételben. Viszont Szlovákia minden járásából több autóbusznyi közönség érkezett Gombaszögre. Voltak évek, amikor rendkívüli gyorsvonatjáratot indítottunk Pozsonyból és Ágcsernyőről Gombaszögre és vissza. Az Állami Autóbuszközlekedési Vállalat a járás szinte minden településéről ingázó autóbuszjáratokat biztosított. A kulturális ünnepély szervezésébe a Csemadok szervezetének tisztségviselőin kívül számos szerv és szervezet vezető tisztségviselői bekapscsolódtak. Szemléltetésképpen ismertetem az ünnepély főbizottágának összetételét. A bizottság elnöke mindenkor a Csemadok KB vezető titkára vagy elnöke volt. A két alelnök közül az egyik a Csemadok KB titkára, a másik a járási nemzeti bizottág elnöke, vagy alelnöke volt. A különböző bizottságok elnökei szintén a Csemadok KB osztályvezetői vagy a járási titkár voltak. A tagokat a következő szervek, intézmények vezető személyei képezték: az SZLKP Rozsnyói Járási Bizottságának titkára, a Szlovák Szocialista Köztársaság Művelődésügyi Minisztériumának megbízott dolgozója, a 107
Kelet-szlovákiai KNB Kulturális Osztályának vezetője, a pozsonyi Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztályának vezetője, a Csehszlovák Televízió megbízott munkatársa, a Rozsnyói JNB Kulturális Osztályának vezetője, a JNB Közlekedési Osztályának vezetője, a JNB Közélelmezési Osztályának vezetője, a Járási Közegészségügyi Állomás igazgatója, a közbiztonsági szervek parancsnoka, a Járási Népművelési Központ igazgatója, a rozsnyói VNB, a szalóci és a pelsőci HNB elnökök, a pelsőci, a szilicei efsz elnökök és természetesen a Csemadok rozsnyói járási elnöke és titkára. A munka dandárja viszont a járási titkárság munkatársaira és a Központi Bizottság szakelőadóira hárult. A gazdag műsor bebiztosításáért a Központi Művészeti Osztály szakemberei és a köréje tömörült jeles önkéntesek feleltek. A rendezvény technikai feladatainak bebiztosítását a Csemadok rozsnyói járási titkára önkéntes és részben fizetett munkásokkal végezte. A sokrétű szervezőmunkába az iskolák diákjaitól kezdve az üzemek és szövetkezetek alkalmazottai is rendszeresen bekapcsolódtak. Gombaszög sajátos varázsa, a szép környezet, az óriási számú közönség kedvező ösztönző erő volt mind a fellépő csoportok, mind a szervezők, mind pedig az ide látogatók számára. Voltak, akik a gombaszögi rendezvényt gúnyosan (vagy találóan) a magyarok „szocialista búcsúhelyének” titulálták, illetve csúfolták. Lehet, hogy igazuk volt. Mert itt találkozott Bodrogköztől a Csallóközig mindenki, aki szívén viselte a szlovákiai maygyar nemzetiségi sorsunk, kultúránk, nyelvünk, fajtánk örömét, gondját, baját. Akik ragaszkodtak nemzeti hagyományainkhoz, örökségünkhöz, és akik ily módon igyekeztek kifejezni a hatalom iránti szimpátiájukat, illetve még többen tiltakozásukat. Aki ide eljött, kezet szoríthatott embertársaival, csodálhatta népünk kultúrértékeit, mert Gombaszögön tarka csokorba kötve szemlélhettük két napon keresztül népünk igazi értékeit, hagyományait. Számtalan baráti kapcsolat, sőt szerelmi kapcsolat elindítója is éppen Gombaszög volt. Ez volt dióhéjban Gombaszög múltja a pillanatnyi visszaemlékezés tükrében. Reméljük, hogy így lesz, sőt még jobb eredményekkel Gombaszög jövője is. Életem alkonyához érve ehhez kívánok – mint sokéves volt szervező – további sikeres gombaszögi ünnepségeket. Ne feledjük el soha, hogy Gombaszög a miénk, a felvidéki magyarok rendezvénye és mindenkié, aki megtiszteli ezt a rendezvényt azzal, hogy részt vesz rajta, aki képességével, tudásával, akaratával erkölcsileg és 108
anyagilag köteleségének tartja támogatni a további sikeres rendezvények érdekében.
Béres József visszaemlékezése Kassa, 1951-60-ban a Csemadok kassai kerületi titkára, közben 195355-ben a NÉPES igazgatója Magamról: Amikor megúsztam a frontot, fogságokat, átvettem a szülőfalumban a régi községi hivatali munkakörömet, de 1946-ban eltanáscsoltak, így kerültem Kassára a bátyámmal együtt, aki a nagykanizsai internálótábort átélte. Kerestük a kapcsolatot az azonosszőrű emberekkel, hetente összejártunk, bár nem volt szabad magyarul kommunikálni és 30-50-en összejönni. Ebből a csoportból-magból lett később a Csemadok. Vajda Jóska beszervezett kerületi titkárnak, majd a kassai csoport titkárának is, és elindult a nagy munka. Hét járásunk volt cirka 120 helyi csoporttal. Tudtuk, mit kell csinálni a népnevelés, a népművészet területén – szervezni és dolgozni. Kassán igen jól alakultak a dolgok a kezdeti nehézségek után. 1952ben voltunk már Strážnicén, 50 000 néző előtt bemutattuk a cigándi kemény csárdást, a leánykarikázót, és az ecseri lakodalmi táncokat (betanította Hemerka Olga), valamint virágdalok és népdalok voltak még a műsorunkon. Nagy siker, filmezés stb. és itt készült Brünnben az első magyar gramafon lemez Novotny Márta és Kostyánszkyné előadásában cigányzenekarral. Ez adta az első lökést, és ezután került sor Gombazszögre már más csoportokkal együtt. Hét járásunk volt, és járásonként ekkor már volt 10-15-20 csoportunk. Színjátszócsoportok gombamódjára jöttek létre, énekkarok, tánccsoportok stb. Az 1960-as évek elején Gombaszögön már 1000-1200 szereplő lépett színpadra. 10 000-től 30 000-ig bővült a látogatók száma. Persze ezt már az újonnan beszervezett fiatal, gyorstalpaló, három hónapos tanfolyamot végzett falusi tanítók és más lelkes emberek segítségével értük el. Mi 130 ilyen „tanítót“ szerveztünk be, hisz a régiekből csak 100-an maradtak a CSSZK-ban, a többit kitelepítették, cca. 1500-at. Sokakat deportáltak Csehországba. Így hát nem volt értelmiségünk, mindent elölről kellett kezdeni, de ezt is megoldottuk. Mi 130 fiatalt szerveztünk be 8 elemivel. De nagyon lelkesek voltak, és legtöbben megszerezték Nyitrán a képesítést. Megalakultak és kibővültek az iskolák. 109
1963-ban már egymás után megalakultak az iskolai tánccsoportok, énekkarok, pl. az Új Nemzedék Kürthi Lajossal az élén. A magyar ipariskola remekelt többször, tehát behoztuk, amit lehetett. Minden járásban szerveztünk járási ünnepélyeket mezőgazdasági üzemekkel és ipari üzemekkel, a községek vezetőivel együtt: Nagykapos, Bodrogszerdahely, Királyhelmec, Somodi, Krasznahorka, Pelsőc és nem utolsósorban Gombaszög. Amikor azt láttam, hogy a rozsnyóiak milyen aktívak Gombaszöggel, két év múlva már kerületi szinten rendeztük az ünnepségeket. A Gömörhorkai Cellulózgyár rönkfákat aprított nekünk a forsni deszkák alá, amelyeket a katonai telepről kaptunk kölcsön. Nem volt szabad szögeket ütni a deszkákba, így a karókat szakszerűen kellett a földbe bunkózni. Kb. 600 ülőhelyet teremtettünk, de a 20 000-es tömeg nagy része így is a gyepen ült. 1965-66-ban már megengedték a hatóságok, hogy Magyarországról is hívjunk szereplőket. Ekkor Gombaszög már központi rendezvény volt. Két napon át 20-30000 nézőnk-résztvevőnk volt. Emlékezetes marad számunkra az a nap, amikor Béres Ferencet vissztapsolták, majd a Hideg szél fúj, édesanyám című dalt az a hatalmas tömeg Ferivel együtt énekelte. Meglepetést okozott az a szerencsés ötlet is – ami Bandi tőled eredt –, hogy három domb tetején egyszerre szólalt meg három tárogató: Krasznahorka büszke vára. De hagyjuk, szép volt. Ma ügyelni kellene arra, hogy megmaradjon ez a tisztaság. Nagy a vezszély, hogy a fiataljaink – a mi hibánkból – ne „Lagzi Lajcsi”-sodjanak el itt is, Magyarországon is, ezeknek a semmitmondó hacacáré mozgalomnak hatására, a „Lajcsi“ féle TV-műsorok folytán. Már baj van, hanyagolják, háttérbe szorítják a népi megmozdulásokat. Nem ismerik már lassan a népdalainkat, a népzenét, márpedig az erkölcsi tulajdonságok megszilárdítása, és érzelmi élet elmélyítése, gazdagítása, az emberek formálása igen sürgető feladat ebben a „habzsol-tekintet-nélkül-i“ világban. De hagyjuk, Te ezt nagyon jól tudod, sajnos, sokan nem tudják és nem is akarják ezt tudatosítani. Egy fontos ma: a pénz, a habzsolás, a hazudozás. Én ezt nehezen viselem, mert mindig önzetlenül és ingyen csináltam, végeztem ezt a tevékenységet, ez valamilyen belső kényszer volt számomra a legnehezebb időkben is. Azt kérdezed mi volt a legnehezebb, elviselhetetlenebb eme hosszú idő alatt? Az erőszak, a parancsuralom, a megfélelmítés, a terolizálás, stb. 1956!? Ezt nehéz volt elviselni. Három fogdmeg rontott be a titkárságunkra az én irodámba. Egy fél napon át nyaggattak. Nem lesz ellenforadalom, nem lesz Gombaszög, stb. Az én irodámat adjam át az 110
ő rendelkezésükre. Megkérdeztem őket, miért? Nem lesz itt ellenforradalom. Mi, végezzük a munkánkat, és megrendezzük Gombaszögöt stb. Ez az iroda az enyém, és senki sem fog itt más „tevékenységet“ folytatni. Késhegyre ment a dolog. Elvesztettem a türelmem, kinyitottam az ajtót és kitessékeltem őket. A legfiatalabb alak rázta az öklét: „že Vás to príde draho“ (drága lesz ez Önnek). A legszomorúbb az, hogy amikor kinéztem az ablakon, az épület előtti parkban az én egyik munkatársamat láttam köztük. Megráztam rajta a kabátot, lehordtam, és persze szabadulni akartam tőle, nem ment, a szemembe röhögött és később nekem kellett menni. De nem folytatom tovább. Gombaszög megvolt annak ellenére, hogy annyi civil és egyenruhás alakot együtt még sohasem láttam. Próbáltak provokálni, de a sziliceiek, és képzeld el, akkor még Bábi Tibor is nekik ment. Rendes, szép bunyózás volt. Féltem a holnaptól, de nem történt semmi, még csak be sem „idéztek”. De ebből elég. Bandi, mindezt becsületesen megírtam, de nemcsak ezt: minden hónapban le kellett adni egy jelentést a tevékenységről, így Gombaszögről is. Kutasd fel valahol az archívumban. A központ ezt két Népes ládában vitte el Kassáról. Ennek meg kell lenni valahol. Bejártam annak idején mindent: Rimaszombatot, Losoncot, Komáromot, ott voltam a zselízi ünnepségen, sőt Pathó Karcsi megbízásából nekem kellett konferálni, majd jött a látványos felvonulás, a lovasbandérium után a kassaiak, a szinaiak is ott voltunk. Még valamit! Gombaszög már 1951-től zarándokhely. Itt találkoznak, akik ezért a szép küldetésért tenni akarnak valamit. 1951-ben fedezték fel a Domicai cseppkőbarlang Gombaszögig lenyúló ágát. Herényi László jó barátom, akit én szerveztem be tanítónak, egyike volt a lelkes barlangkutatóknak. Emlékszem még Abonyi Árpádra, Boda Vilmos gyógyszerészre, Ivanyec Istvánra és egy szlovák fináncra, akik ezt a gyönyörűséget elsőként végigjárták. Négy év múlva volt az ünnepi megnyitás. A Csemadok ott volt, és én azon szerencsések között voltam, aki elsőként tekinthették meg ezt a gyönyörűséget. Ünnepi műsort szolgáltatott a Csemadok. Meg kell még említeni a Gömöri Emlékházat. Ezt a szalóci Helyi Nemzeti Bizottság szorgalmazta. A Gombaszög Fejlesztési Alapítványra a községi alapból 400 000 koronát fordítottak. Később a JNB-től Rozsnyóról 400 000 korona érkezett, aztán futott be az Illyés Alapítvány 500 000 forintos átutalása erre a célra. Tárgyaltak Makovecz Imre magyarországi építésszel, s végül 1988-ban mégis egy komáromi építész készítette el az impozáns tervet, illik talán a nevét is megemlítenem: Istenes József. 111
Sajnos, a terv terv maradt. Nem engedélyezték ennek a gömöri kulturális intézménynek a felépítését. A terveket és talán a pénzt is a Liptószentmiklós-i Múzeumnak adták át és a kulturális intézmény, a barlanfejlesztés helyett mészégetőt hoztak létre. A barlangban szakorvosok javaslatára asztmás gyerekeket gyógyítottak, két év után ez is elmaradt. A Sarlósok és a lakosság legnagyobb szomorúságára. De Gombaszög Gombaszög marad: a magyarok zarándokhelye, búcsújáró helye, melyet sokan felkeresnek, még a régiek, a Sarlósok utódjai is. Ez történlem. Itt jártam jó pár évvel ezelőtt Balogh Edgárral, Nagyidai Ernővel, Forbáth Imrével, Győri Dezsővel és persze Fábry Zoltánnal, a baloldali Sarlósok alapítóival. Örömüket fejezték ki, hogy elgondolásuk megvalósult. Ők álmodoztak, mi kiviteleztük – köszönet ezért mindenkinek, akik ebből kivették a részüket.
Emlékezés a múltra, bizakodás a jövőbe Turay Lászlónak a Csemadok nagykálnai hsz. elnökének, a Csemadok lévai járási titkársága dolgozójának visszaemlékezése a zselízi rendezvényekre Az ember felnőttkori tevékenységét befolyásolják a gyermekkorban átélt események is. Gyermekként éltem át a nemzeti megaláztatás és teljes jogfosztottság poklát. Mint a felkelő nap sugarai jótékonyan hatnak a természetre, úgy hatott Felvidék magyarságára 1949-ben a Csemadok megalakulása. Kálnán is 1949-ben alakult meg a Csemadok helyi szervezete Csertyánszky Mihály és segítőtársai vezetésével. Visszaemlékezem az őszkor tartott szüreti felvonulásra, ahol a legények és a lányok népviseletbe, illetve magyar ruhákba öltözve járták az utcákat a felnőttek örömével és a gyerekek kíváncsiságával kísérve. Az iskolai oktatás 1950 őszén indult el. Ekkor került hozzánk a meghurcolt és Árva megyébe száműzött Patassy Elek igazgató-tanító, aki az anyanyelvi oktatáson kívül a Csemadok munkájának is hosszú éveken keresztül aktív és meghatározó egyénisége volt. A Csemadok munkájába szünidőben kapcsolódtam be, amikor „aratási kultúrbrigádot” szerveztünk, és dallal, tánccal jártuk a falvakat. Később az őszi téli estéken színdarabot, esztrádműsort tanultunk, és fellépéseinkkel szórakoztattuk a közönséget. Ez szerettette meg velem a kulturális tevékenységet és a közösségi munkát. 112
A tényleges katonai szolgálat után is bekapcsolódtam a Csemadok munkájába, aminek az lett a következménye, hogy 1963 őszén megválasztottak a helyi szervezet elnökévé, majd 1964 tavaszán a Csemadok JB elnökségi tagjává. Most már a falun kívül nagyobb területen is megismerhettem a Csemadok munkáját. Az évek folyamán rendszeresen részt vettem a Csemadok járási konferenciáján és az országos közgyűléseken. Itt a főbeszámolókból és a vitafelszólalásokból mélyebben megismerhettem a Csemadok sokrétű tevékenységét úgy járási, mint országos szinten. Megismerhettem a Csemadok vezérkarát és aktív tagjait, akiknek buzdító szavai nagy hatást gyakoroltak rám. Ezek közé tartozott: Szabó Rezső, Pathó Károly, Dobos László, Gyurcsó István, Takács András, Fónod Zoltán, Gyönyör József, Szőke József, Tolvaj Bertalan, Schulcz György és a lévai járásból Újváry László, Gerő János, Hasznos Gyula, Csekei Ernő, Patassy Elek, Csontos Vilmos és még sokan mások. Ekkor a Csemadok még a Nemzeti Front tagja volt, így a kulturális tevékenység mellett még a politika is hangsúlyt kapott. Ebbe bele tartozott a kétnyelvűségért vívott harc, a magyar óvodák, iskolák helyzetének javítása és egyéb elvárások politikai szinten történő orvoslása. Így a Csemadok kettős feladatot látott el. A kulturális tevékenység mellett, a politikai képviseletet is felvállalta, amit sajnos később megvontak tőle. A szervezett munka azonban folyt tovább, s nem következett be az a törés, amit a hatalom gyakorlói reméltek. Sajnos, a politikai tisztogatásnak sok aktív Csemadok-tag lett az áldozata, ami által emberi sorsok törtek derékba, de a Csemadok még ebben a zavaros és összetett időszakban sem hagyta magát térdre kényszeríteni. Az adott lehetőségek között tovább folytatta munkáját. Ilyen előzmények átélésével és megtapasztalásával lettem 1971. május elsejétől a Csemadok apparátusának dolgozója a Lévai járásban. Ez év május közepén került megrendezésre Ipolyszakálloson a „Daloló Ipolyvölgye” járási dal- és táncünnepély, majd június elején Zselízen az Országos Népművészeti Fesztivál. Ez volt az első járási és országos rendezvény, melyeket már, mint apparátus dolgozója szerveztem. Valózszínűleg feladataimat feletteseimnek megelégedésére végeztem, mivel a vasárnap befejeződött zselízi ünnepség után Varga Béla vezető titkár felkért, hogy hétfőn menjek Rozsnyóra, jelentkezzek Szőllős Sándornál, a Csemadok járási titkáránál, és három héten keresztül legyek segítségére a gombaszögi országos rendezvény szervezésében. Ekkor még én magam 113
sem gondoltam, hogy ez a felkérés nem erre az egy évre szól. Talán a jól végzett munkának köszönhettem azt a megtisztelést és bizalmat, hogy 1971-től 1983-ig minden évben két héten keresztül részt vehettem a gombaszögi országos rendezvény szervezésében. Mint a Csemadok apparátusának a dolgozója, így 13 éven keresztül, voltam egyik aktív szervezője a zselízi és a gombaszögi rendezvényeknek, valamint a „Tavaszi szél vizet áraszt” népdalversenynek, irodalmi vetélkedőknek, táncdalfesztiváloknak, a „Csengő énekszó” gyermekénekkarok seregszemléjének. Mindehhez a sokrétű munkához az adott erőt, hogy olyan munkatársakkal dolgozhattam, akik a felvidéki magyarság ügyét szívügyüknek tartották, s a baráti kapcsolatokon kívül a jól végzet munka tudata és öröme is összekapcsolt bennünket. Csapatmunka volt ez a javából. Minden jól végzett munkának megvolt a maga sikerélménye is. Úgy Zselízen, mint Gombaszögön nagy öröm volt számomra végigtekinteni a nézőtéren, amely színeiben úgy pompázott, mint a kinyílt mezei virágtól a rét. Ezt az érzést még fokozta a színpadon fellépő csoportok produkciója, amit a hálás közönség mindig nagy tapssal jutalmazott. Mint Zselíz, mint Gombaszög kapcsán a szervezéshez tartozott a színpad és a nézőtér előkészítése, a rendezvények propagálása (plakátok, röplapok), jegyárusítás elővételben, szállás és étkeztetés bebiztosítása a szereplők részére, utaztatás és egyéb feladatok biztosítása, melyek összefüggtek az adott rendezvénnyel. Esetenként a szereplők száma meghaladta az ezer főt, s Gombaszögön a nézők száma megközelítette a húszezret, akiknek ellátására a vendéglátóipart is mozgósítani kellett. Az apparátus dolgozói a rendezvény napjára írásban kapták meg a beosztásukat, amin fel volt tüntetve az is, hogy a munkájukkal kinek tartoznak felelősséggel. A csoportok megérkezésének első napján az én feladatom az volt, hogy a csoportok vezetőit elvittem a szálláshelyre, ahol átvették a kulcsokat, és a műsor után már egyedül mentek oda. A további beosztásom már a fő- és a gazdasági stábra szólt. Az előbbinél az volt a feladatom, hogy az előre nem látott és hirtelen adódott problémák megoldásában operatív módon segédkezzek, az utóbbinál pedig az, hogy a kihelyezett pénztáraknál az elfogyott jegyeket feltöltsem, és frissítőt biztosítsak a tűző napon szolgálatot teljesítő munkatársaknak. Mivel az elővigyázatosság megkövetelte, a rendezvény befejezése után a gazdasági vezetőre és rám hárult az a feladat, hogy a rendezvény bevételét a kézi kaszába elhelyezve rendőri kísérettel eljuttassuk a hotel páncélszekréynyébe. 114
A zselízi és gombaszögi rendezvények szép színfoltja volt a Méry Margit által szervezett népművészeti kiállítás, ahol a látogatók megismerhették egy-egy tájegység gazdag népművészeti anyagát. Jó ötletnek bizonyult a kézművesek meghívása, akik fémből, fából és agyagból készített tárgyaikat árusították. Az országos rendezvények jelentőségét növelte az a tény, hogy hosszú évek során tájegységeket és generációkat tudott mozgósítani és összetartani, biztosítva így a népi kultúra ápolását, megőrzését és átadását az utódoknak. Ez pedig az elmúlt ötven év legszebb eredménye. Minden rendezvénynél szükség volt, hogy annak be legyen biztosítva az anyagi háttere is. Ezért fektettünk olyan nagy súlyt a jegyelővételre. A tervezett bevételt alapjában sikerült is teljesíteni, de állami támogatás nélkül az országos rendezvényeket nem lehetett volna megtartani. Volt egy eset a jegyek árusítása kapcsán, amikor az egyik szövetkezet elnöke felhívta a rozsnyói titkárságot, és név szerint engem keresett. Átvettem a telefont, és az elnök „elvtárs” az iránt érdeklődött, hogy mikor lesz feléjük utam. Attól függ, mondtam én, mire ő közölte velem, hogy a tegnap átvett jegyeket akarja visszaadni, mivel azok jogtalanul voltak átvéve. Erre azt válaszoltam, hogy a jegyeket a szövetkezet közgazdásza vette át, így nem látom okát, hogy a jegyeket visszaadja. Az elnök még elmondta a saját mondókáját, mire én közöltem vele, hogy csak akkor látogatom meg újra, ha az átvett jegyek kevésnek bizonyulnak. Nyomatékosan tudtára adtam, hogy kultúrpolitikai akcióról van szó, melyen részt vesz Jozef Lénárt, az SZLKP főtitkára, aki ha rákérdez, hogy miért vannak ilyen kevesen, én csak azt tudom válaszolni, hogy Ti visszaadtátok a jegyeket, és nem vagytok hajlandók Gombaszögre jönni. Erre bizony az elnök „elvtárs” meghátrált, a jegyeket nem adta vissza, és el is jöttek Gombaszögre. Ebből az epizódból is kitűnik, hogy a Csemadok-rendezvények nem lehettek teljesen politikamentesek. Az akkori politikai hatalom igyekezett kihasználni az összesereglett tömeget politikájának népszerűsítésére, amit megtoldott azzal, hogy a Csemadok rendezvényeit anyagilag támogatta. Ez pedig jó is volt, mert anyagi támogatás nélkül Csemadok-rendezvényeket olyan magas szinten nem lehetett volna megvalósítani. A politikához való kötődés már csak díszítés volt a tortán. A torta töltelékét, a torta ízét a Csemadok határozta meg a népművészeti csoportjainak közreműködésével. A fő cél pedig ez volt, aminek csak örülhetett az ember. Az 1982-es év azonban már szomorúságot is okozott számomra, mivel a Lévai járásban kihúzták a talajt a lábam alól, mégpedig az új járási titkár hozzájárulásával. A konkrét okot senki sem közölte velem, de azért a 115
mozaikokból összeállt a kép, hogy mi is volt a probléma. Volt ebben egy bizonyos fokú járási pártbizottsági nemtetszés, amit a Csemadok járási titkára egy kis gerincességgel kivédhetett volna. Ma már tudom, hogy naivság volt az ilyen irányú elvárás, amit azóta az eltelt idő is bizonyított. 1983. január 1-től a Csemadok érsekújvári járási titkárság dolgozója lettem. Az üldözők és a „jóakarók” keze azonban itt is utolért. Így, közös megegyezés alapján, 1983. október 15-vel kiváltam az apparátus kötelékéből. Ezt az elhatározásomat egy véletlen találkozás a lévai ideológiai titkárral is megerősítette bennem, aki közölte velem, hogy jó, hogy találkoztunk, mivel ma érdeklődtek a Kulturális Minisztériumból, hogy hol tevékenykedek. Erre én azt a választ adtam, hogy ezt olcsóban is megúszhatták volna, mivel a munkaadóm székhelye Pozsonyban van, és egy helyi hívás árán megkaphatták volna a kért információt. A Csemadok apparátusából emelt fővel és tiszta lelkiismerettel távoztam, mivel tudtam, hogy minden rám háruló feladatot becsülettel teljesítettem. Tudtam azt, hogy az elhatározás a legjobb megoldás úgy saját, mint a Csemadok részére. Meggyőződésem volt, hogy az én kiesésemet az ott maradt barátok és munkatársak odaadó munkájukkal pótolni tudják, s az én távollétemet egy országos rendezvény sem sínyli meg. Így váltam hat éven át az országos rendezvények csendes szemlélőjévé. Új munkahelyem a kálnai EFSZ lett. Nehéz volt megszokni a leszűkített mozgásteret. Az egyhangúságot némileg enyhítette a régi munkatársakkal való kapcsolattartás és a barátságnak az a megnyilvánulása, amikor Gombaszögről és a szakszervezet által rendezett kirándulásokról üdvözlőlapot küldtek, amit az összes jóbarát aláírt. Kicsiségnek tűnő gesztus, de nekem nagyon jól esett. A gombaszögi ünnepségen lélekben mindig ott voltam és a TV-közvetítést mindig megnéztem. Zselízre rendszeresen eljártam és örültem a barátoknak, a régi munkatársaknak és a jól sikerült rendezvénynek. Így telt el hat esztendő, míg bekövetkezett a rendszerváltás és vele párhuzamosan a rehabilitálásom. Mint mondani szokás, a borúra jön a derű. Nem tudni hol, mikor, milyen formában, de az élet a szomorúság mellett örömet is tartogat az ember számára. Ez történt 1990-ben is, amikor ugyan nem voltam a Csemadok apparátus dolgozója, de a szívem odakötött. A Csemadok KB-tól felkérést kaptam arra, hogy két héten át segítsek be Gombaszög szervezésébe. A szövetkezetbe megérkezett kikérő levél után Varsányi György mérnök, a szövetkezet elnöke közölte velem, hogy fizetetlen szabadság formájában lehetővé tudja tenni számomra Gombaszög 116
szervezésén való részvételemet. Még biztatásul hozzátette, ha már ilyen kérelem érkezett, akkor ott rám nagy szükség van, és el kell menni, ami meg is történt. Bár felmerültek bennem bizonyos kételyek a rendszerváltásból eredően, hogy lesznek bizonyos nehézségek, de hál’ Istennek nem így történt. Sidó Zoltán, a Csemadok országos elnöke megkérdezte, mi a helyzet, csak azt tudtam válaszolni, minden úgy megy, mintha tavaly lettem volna itt utoljára. Egyedül sikerült eladnom elővételben 80 000 koronáért jegyet, és ezenfelül még a rozsnyói munkatársak is sikeresek voltak jegyárusításban. 1991 és 1992-ben is ilyen formában vettem részt Gombaszög szervezésében. Az 1992-es évhez fűződik az az érdekes történet, amikor feleségem részére is érkezett kikérő levél a következő szöveggel: „Tisztelt Asszoynyom! Szíveskedjen lehetővé tenni László barátunknak, hogy két héten át részt vegyen Gombaszög szervezésében, mivel a Csemadok sajnos, rossz anyagi helyzetben van, így szükség van a férje segítségére is.” Persze a felkérés a feleségemnél megértésre talált, és megkaptam a kéthetes „eltávozást” Gombaszög szervezésére úgy, mint az előző években. Ez a misszió is sikeres volt, és örültem annak, hogy az előző évekhez hasonlóan az elvárásnak megfelelően teljesíthettem a rám bízott feladatokat. 1995-ben meghívást kaptam, mint vendég a gombaszögi ünnepségekre, melynek jelentőségét emelte Michal Kováč és Göncz Árpád köztársasági elnökök találkozója. Ilyen magas rangú vendégei a gombaszögi ünnepélynek még nem voltak. Az állófogadáson, ahol a két elnök elismerően nyilatkozott a Csemadok eddigi munkájáról, a környező falvak polgármesterei mellett én is részt vettem. 1998-ban, amikor a pénzforrások elapadtak, – de mivel kampányév volt – ismét sor került Gombaszögre. A Csemadok KB-n már alig volt munkaerő. Gépkocsi még volt, gépkocsivezető már nem. Így Karika Anikó jogosítvánnyal rendelkező adminisztratív munkaerő, besegítő hozta el Pozsonyból a Csemadok gépkocsiját, melyen egy héten keresztül – most már nyugdíjas státuszban – szerveztem az ünnepséget. Itt volt szerencsém újra találkozni Quittner Jánossal, a Szőttes egykori vezetőjével, aki éveken keresztül messze Ausztráliában élt és tevékenykedett. Még két ízben volt szerencsém részt venni a gombaszögi rendezvéynyen oly formában, hogy a Csemadok Országos Tanácsa Rozsnyón megrendezte a Csemadok alapszervezetek elnökeinek találkozóját. Az utolsó 2003. augusztus 23-án volt a rozsnyói kultúrközpontban. Itt vitafelszólalásomban kifejtettem azt az óhajomat, amit már többen is jeleztek, hogy 117
Gombaszög legyen a Kárpát-medence magyarságának kulturális találkozóhelye. Bízom benne, hogy egyszer ez is megvalósul. Most, amikor Zselíz és Gombaszög ötven éves múltjára tekintek viszsza, örülök annak, hogy aktív koromban egyik láncszeme lehettem annak a sokrétű és gazdag tevékenységnek, amit a Csemadok kifejtett. Örülök, hogy munkámmal szolgálhattam a felvidéki és egyben az egyetemes maygyarság nemes ügyét. De akarva, akaratlanul felvetődik a kérdés: lesz-e folytatás? Szilárd meggyőződésem, hogy igen. Ezt arra alapozom, hogy ma is vannak, és sokan vannak azok, akik a megkezdett munkát tovább képesek folytatni. Erről meggyőződtem Farnadon, amikor 2005 novemberében a Csemadok Lévai Területi Választmánya megrendezte a népművészeti csoportok seregszemléjét „Őszi találkozó” címmel 300 szereplő részvételével. Jóleső érzés volt találkozni a régi ismerősökkel, akiket én a magam módján egykori harcostársaimnak nevezek, de még felemelőbb érzés volt látni azt a sok aktív fiatalt, akik az elkezdett munkának folytatói. Mivel a sajtón, a rádión és TV-n keresztül ilyen benyomásom van a többi régió tevékenységéről is, én bizakodó vagyok. Most már csak a politikusainkon múlik, hogy a tenni akarásnak a hátterét biztosítsák. A Csemadok elért sikereihez hozzájárult, hogy a szervezetben jól működő csapatmunka folyt fizetett apparátus irányításával. A jövő feladatainak sikeres kivitelezése is megköveteli a fizetett apparátus kiépítését úgy központi, mint járási szinten, mivel vannak feladatok, melyeket csak ügyszeretetből nem lehet megvalósítani. Lassan 70 felé közeledve leszögezhetem, hogy a befektetett munkának legértékesebb hozadéka a jól végzett munkából fakadó öröm és az a tudat, lesz folytatás. Bízom benne, hogy az átmeneti nehézségek megoldódnak, s a kultúra megkapja az őt megillető társadalmi elismerést anyagi támogatás formájában.
Emlék és üzenet
Quittner János, átvéve a Gombaszög ’98 műsorfüzetből
A Csemadok felkérése után az a tudat, hogy újra rendezni fogok Gombaszögön, megható érzéssel töltött el. Be kell vallanom, hogy az előző gombaszögi munkáimmal kapcsolatos emlékeim már-már olyan távolinak tűnnek, mintha meg sem történtek volna. A hozzájuk fűződő mérgelődést és az ezekből kifolyó keserűséget már réges-rég megszépítették e 118
csodálatos völgy lelkemben fennmaradt emlékei. Először, mint tizenhattizenhét éves táncos vigécke arattam itt feledhetetlen sikert a somorjai Felső-Csallóközi Dal- és Táncegyüttessel. Majd gondolatban előkerültek a nagyszámú gombaszögi sikeres koreográfiáim. A szeretett Szőttesemmel itt aratott sikerek. Rendezéseim, melyeket a TV egyenes adásban közvetített, de ezek már mind-mind nagyon régen voltak. 1982 óta sok víz folyt le a Dunán, Gombaszög mellett a Kőrösön (Sajón), a Melbourne-i Yarra folyón, valamint a sérfenyőszigeti kertem végén a Zátonyi Dunaágban. Azóta a Gombaszög környéki adatközlő barátaim már megöregedtek – és sajnos, sokan már meg is haltak, jólehet, bennem úgy élnek, mint ahogy utoljára láttam őket. A borzovai (Szádvárborsa) Deákos Farkas Lajos bácsi, Juhos Farkas Andor, Szabó Laci, a szilicei Mezei Sándor bácsi és fia Sanyi, Fodor Lajos vagy a kissé távolabbi, bélyi Biacskó Jani bácsi, a kéméndi Zsákovics Miklós, Patyus István, Rajnoha Ignác, a jókai Budai Laci és még sokan mások, akik táncon kívül magyarságtudatuk legjavát oltották belém, amely a vándorlásaim alatt mindig a helyes irányt, a jó utat mutatta, és hozzásegített a maradandó emberi kapcsolatok megteremtéséhez mindenütt a világon. 1982 óta nem jártam Gombaszögön. 1989 novemberéig nem mehettem, mert a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban nem voltam kívánatos, majd utána valahogy nem volt lelkierőm nézőként visszatérni egykori sikereim színhelyére. Gombaszöghöz kapcsolódik – a máig is egyik legkiemelkedőbb alkotásom – a Tavasz-trilógia, melynek itt volt az ősbemutatója. A maga idejében ezzel fontos üzenetet közvetítettünk az otthoni magyarság felé. (A Tavasz-trilógia ősbemutatójának az idén van a 20. évfordulója. Remélem, hogy a mostani műsor, a Rege és üzenet ’98 is hasonló hatóerővel bír majd.) Engedjétek meg, hogy így előzetesen is mindannyiotoknak megköszönjem a közös műsorunkba fektetett odaadó munkátokat és támogató hozzáállásotokat. Remélem, hogy a magyarságszeretetünk és a közös akaratunk legyőzi az idő rövidségét, és meghozza a gyümölcsét, mindannyiunk örömére a sikert. Bízom benne, azzal a megnyugvással búcsúzhatunk majd a gombaszögi völgytől, hogy a ’98-as üzenetet átadtuk.
119
Emlékezetesebb történetek a gombaszögi ünnepségeken Szinte valamennyi rendezvényen, még a legkörültekintőbb elővigyázatosságok mellett is, jelentkezhetnek fonák esetek, váratlan események. A gombaszögi ünnepségek kapcsán ilyenekre mutat rá Szőllős Sándor, az ünnepély évtizedeken keresztüli helyi szervezője.
A színpadépítés során felmerült problémák (Szőllős Sándor)
1954-58-ig a szabadtéri színpadot évente építettük. Ennek helye a gombaszögi terület alsó részén, a patak fölötti kis téren, a hársfák és fenyőfák mellett volt. Aránylag elég száraz volt a színpadnak helyt adó rét, viszont esős időszakban, vagy ha éppen az eső esett, mocsár fedte azt a területet, vagyis szinte megközelíthetetlen volt. Abban az időben az egész völgy területét köves dombok, gödrök fedték. A térségen számos kővel kirakott határelválasztó mezsgye volt, s ezeket, illetve a rétek nagyobb részét is sűrűn benőtte a gaz. Annak érdekében, hogy a színpadnak, és a nagyszámú nézőközönségnek jobb feltételeket teremtsünk, elhatároztuk, hogy építettünk – lehetőleg szilárd – beton alapokra épített állandó színpadot. Ennek helyét a vendéglátó üzem faépületének bal oldalára jelöltük ki. A színpad építését a Rozsnyói Járási Építkezési Vállalatnál rendeltük meg. Vállalták, hogy május végére felépítik a színpadot. Ennek alapján június második szombatjára és vasárnapjára tűztük ki az ünnepség megrendezését. Telt-múlt az idő, a műsor kész volt, a nézőteret is brigádmunkákkal helyi szervezeteink rendbetették, de a színpad nem épült. Többszöri fiygyelmeztetésünk és szinte fenyegetésünk után csupán az utolsó héten kezdték el a munkát. A munkagépekkel kiásták az alapokat, az egész térséget, még a régi színpad helyét is, összetúrták, alkalmatlaná tették. Végül az utolsó két nap a JÉV összes dolgozója, kezdve az igazgatótól a takarítónőig kivonultak, betonoztak, és megpróbálták az elmulasztott munkálatokat bepótolni. Utolsó napra elkészültek a betonozási munkákkal. Viszont a közel két méteres magas betonalapokra sem feljárót, sem padlót, sem hátteret nem tudtak építeni anyag- és időhiány miatt. Minden egyéb munka elkészült, a szereplők már a pénteki főpróbára megérkeztek, viszont a fellépéshez színpad nem volt. Péntek délután Bodnár Bélával 120
(a Csemadok KB osztályvezetőjével) az én Čezeta szkuter motorkerékpárommal felrobogtunk Jolsvára a katonasághoz, s rövid tárgyalás után az ottani parancsnokság mentette meg a helyzetet. A jolsvai csehszlovák utászok és hidászok az éjjel felépítették az akkor a mi hadseregünkben is rendszeresített angol hídegységekből a színpadot. Mi ott virrasztottunk velük, és hordtuk a sört a dolgozó katonáknak. Reggel négykor még a megépített színpad terhelési próbájára is sor került. Ez abból állott, hogy egy 111-es Tatra teherautó megrakodva katonákkal keresztül robogott a színpadon. Ezután a Csemadok alkalmazottai és számos szereplő közös igyekezettel reggel kilenc órára elkészítették a színpad díszítését. Mire elérkezett az ünnepség megnyitása, minden elkészült. A több mint tízezres számot meghaladó közönség nem is sejtette, hogy mi előzte meg az ünnepség előtti napokat.
Nagygyűlés szovjet himnusz nélkül (Szőllős Sándor)
A régi időkben a gombaszögi kulturális ünnepség vasárnap délutáni főműsorát kötelezően ünnepi manifesztációval kellett kezdeni. Az állami és a Kommunista Párt legfőbb képviselői felvonultak a színpadra, hogy „beszámoljanak azokról az eredményekről, melyeket a párt által vezetett dolgozó nép elért a szocializmus építése során”. Ezt és az ezt követő egyórás műsort egyenes adásban a Csehszlovák Televízió Kassai Stúdiója is sugározta. A műsornak ezt a részét szigorú politikai és műszaki feltételekhez kötötték. Ezek közé a feltételek közé tartozott többek között az is, hogy a nagygyűlést a csehszlovák és a szovjet himnuszok eljátszásával kezdtük. A rendezőknek és a biztonsági testület felügyelőinek volt a feladatuk, hogy amíg a himnuszok zenéje szól, addig a közönség tiszteletadóan viselkedjen. A himnuszok zenéjét hanglemezről a TV műsorstábja adta. 1984-ben is így történt. A delegáció tagjai kivonultak a színpadra, a közönség felállt, és felhangzott a csehszlovák himnusz zenéje. Ezután következett volna a szovjet himnusz, de ennek zenéje a hanglemez másik oldalán volt, s el kellett telnie egy kis időnek, amíg a technikusok a hanglemezt átfordították. Ezalatt a delegáció vezetője odalépett a mikrofonhoz, s megkezdte a beszédet. A nemvárt helyzet korrigálása érdekében azonnal utasítottam a TV hangosítóit, hogy már ne engedjék a szovjet himnusz zenéjét. Sajnos, az én utasításom már későn érkezett, mert a korong már forgott, és a szovjet himnusz zenéjének első taktusai pár pillanat 121
múlva felzengtek. Félbeszakították az előadót az ünnepi köszöntőjének mondásában. A TV szakembere viszont az általam leadott utasításnak is eleget akart tenni, ezért félbeszakította a himnusz zenéjét. Kínos másodpercek következtek mindaddig, amíg a delagáció tagja ismét folytatta a beszédét. Ezt a kellemetlenséget tetőzte még egy nem várt eset. Színpaddíszítés aktuális jelszó nélkül abban az időben nem lehetett. Az akkori jelszó a szlovák nemzeti felkelés 40. évfordulója alkalmából így hangzott: „Egységesen a szlovák nemzeti felkelésben, egységesen a választásokon”. Az előző nap éjszakáján a színpadon táncmulatság volt, s talán akkor, vagy pedig a főműsor előtt, a jelszó szövegét valaki megmásította: a szövege ilyenre vátozott: „Egysegesen a szlovák nemzeti felkelésben, egysegesen a választásokon”. A Belügyminisztérium kirendeltségének (Štb) munkatársai vették észre a jelszó megmásított szövegét. Azonnal a parancsnokuk elé kísértek, s a parancsnok szigorú figyelmeztetésére azonnal mozgósítanom kellett Ulman Istvánt, a díszítés készítőjét, hogy pótolja a hiányzó ékezeteket. A manifesztáció menete közben került sor a szöveg kijavításra. Ez azzal járt, hogy a 10-15 000 főnyi nézőközönség figyelme automatikusan ráirányult a jelszó kettős értelmezésére. Ez kiváltotta az emberek derűs mosolyát. A közönség nagy része így nyugtázta az esetet. Nem így vélekedtek a párt elnökségében és a Csemadok KB Elnökségében. Szabotázsnak minősítették. Egy évig megvonták a prémiumomat, valamint szóbeli megrovásban is részesítettek.
Nagy Jenő és a detektív története (Szőllős Sándor)
A hivatalos politika biztonsági szervei különös figyelmet fordítottak a csehszlovákiai magyarok rendezvényein résztvevő közönségre. Attól tartottak, hogy ezek a rendezvények szlovák-, esetleg szocialistaellenes megmozdulások színhelyévé válnak. Minden rendezvényre kiküldték a saját megfigyelőiket, hogy őrködjenek a „rendre”. Ezek között volt egy nagyon buzgó detektív, a pozsonyi központi állomány megbízottja. Olyan ember volt, aki mindenhol jelen volt, mindenkit figyelt, mindenkiben „ellenséget ” vélt. Betolakodott a stáb épületébe, a rendezők és a meghívott vendégek közé, az öltözőhelyiségekbe, a szereplők soraiba, a nézőtér nagyszámú nézői közé, de ott volt az elárusító sátrak mellett szórakozók között is. Csupa szem, csupa fül ember, aki vakbuzgó szorgalom122
mal igyekezett feladatának eleget tenni. Arra is képes volt, hogyha nem sikerült neki „ellenségre” találni, akkor csinált. Tehát nagyon szemtelen, provokatív jellemű ember volt. Nagy Jenő a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének sokéves igazgatója volt. Nagyon jellemes magyar ember volt. Testalkatban, bátorságban is kitett mindenkor magáért. Rendszeresen részt vett az egész stábjával a gombaszögi ünnepségeken, melyekről egyenes adásban tudósítást sugárzott, valamint rögzítette a teljes műsort a rádió részére. Az 1960-as évek közepén a nagyrendezvény szombati műsora közben, amikor már minden a legnagyobb rendben folyt, Nagy Jenő igazgató meghívott egy pohár bor elfogyasztására. Alighogy a sátorhoz értünk, már mellénk szegődött a nem kívánatos detektív „barátunk”. Úgy tett, mintha részeg lenne, s rekedt hangjával rettentő hamisan énekelni kezdte: „Isten, áldd meg a magyart...” Nagy Jenő illedelmesen felkérte őt, hogy hagyjon minket egy pohár bort nyugodtan elfogyasztani, távozzon, és ne csúfolja meg a magyar himnuszt. Erre ő „milyen magyar barátok vagytok, ha nem daloljátok el az Isten, áldd meg a magyart”. Engem is felháborított ez a viselkedés, és karon fogva félrevittem őt. Ő viszont visszajött és mindenképpen arra akart rábírni, hogy mi is énekeljünk vele. Ez a viselkedés annyira felháborította Nagy Jenőt, hogy otthagyott engem a detektívvel. Még a kikért bort sem tudtuk elfogyasztani. Pár perc múlva viszont megjött a rádió gépkocsivezetőjével és a szerelő kocsival. Odajött a sátorhoz, majd ügyes mozdulatokkal megragadta a detektív fenekén a nadrágot és a kabátja gallérját, s mint egy farönköt felemelte és a szerelő kocsi hátsó ajtaján bedobta a kocsiba. Az ajtót kívülről kulccsal bekulcsolta. Majd ő is beült a gépkocsivezető mellé, és elhajtottak Gombaszögről. Megjegyzem, hogy a gépkocsi belseje két részes volt. Egyik részben a gépkocsivezető és még három ülés volt, a másik elkülőnített részben a műszaki berendezésnek volt a helye. Ebben a részben ablakok sem voltak, csak ládák, polcok. Természetesen most nem a technikai berendezés, hanem a „detektív barát” kétségbeesetten kuporgott az egyik ládaszerűségen. Vagy három óra múlva jött vissza az autó a gépkocsivezetővel és Nagy Jenővel. Ismét felkerestük a sátrat, és a már régebben kikért bort nyugodtan elfogyasztottuk. Közben pedig elmondta, hogy ma már bizonyosan nem fog senkit sem zaklatni a detektív, mivel Jolsva mellett a Hrádok hegységben (közel 30 kilométerre) kitették az autóból. Vasárnap reggelre tért meg kényszerű sétaútjáról a rend őre. A vasárnapi műsor alkalmával nem volt kedve senkit sem zaklatni. Egész nap a 123
rendőrség részére kijelölt helyiségben aludt, pihente nem várt, de megérdemelt fáradtságát.
„Esik eső sűrű cseppje…” (Szőllős Sándor)
Nem a közismert betyárnótára gondolok, hanem a gombaszögi dal- és táncünnepélyek alkalmával előforduló „Isten áldására”, a gyakori kiadós esőkre. Kijutott belőlük elég gyakran. Még ma is problémát okoz az eső Gombaszögön, hát még az 1965-70-es években. Gyakran elviselhetetlen, néha viszont tragikomédiát jelentett egy-egy kiadós esőzés. Egy ilyen tragikomikus alkalmat idézek fel a továbbiakban. Az új színpad felépítését követő két-három évben volt a legveszélyesebb a helyzet, amikor az Isten megnyitotta csapjait az ég csatornáinak. Gombaszög területének talaja sötétvörös agyag. Ennek tulajdonsága olyan, hogyha nem esik az eső, akkor olyan kemény, akár a beton, ha pedig megázik, akkor mint a vizes szappan, olyan sikamlósá válik. Az építkezés folyamán a területrendezésnél a gödröket betölteni, a terepet egyengetni, a talajt az egyik helyről a másikra áthelyezni kellett. Ezeket nagyteljesítményű földkotró gépekkel (buldozerekkel) végezték. Ezekre a munkákra a rendezvényt megelőző hónapokban került sor. Főleg azért, mert a szükséges anyagi forrásokat, csak ekkor tudtuk biztosítani. Az 1966-os rendezvényt ilyen előzményekkel vártuk. Bíztunk abban, hogy nem fog esni az eső. A frissen kialakított nézőteret kövekkel, kavicscsal leszórtuk, úthengerrel lehengereltük, erre vékonyan humuszréteget hintettünk, s fűmaggal gondosan bevetettük, hogy az ünnepségre szép zöld pázsittal várjuk a közönséget. Viszont a rendezvény előtti napokban olyan zivatarok leptek meg, hogy a termőföldet a frissen kihajtott pázsittal, sőt a lehengerelt homokréteggel együtt elmosta. A szépen kialakított nézőtéren mély vízárkok ékeskedtek, itt-ott még megmaradt pázsitszigetekkel. Végre az ünnepség előtti héten megjavult az idő. Előlről kellett kezdeni ismét a munkát, s időre elkészültek az ülőhelyek. Közel hétezer személy részére voltak biztosítva abban az időben az ülőhelyek. A szombati megnyitó ünnepségre benépesült Gombaszög. A műsor kezdetét vette. Az égbolt azúrkéken csillogot, csupán egy kisebb felhő mutatkozott Rozsnyó irányából. Ám ebből az ártatlan kis felhőből pár óra múlva vészes villámokat csapdosó sötét fellegek lettek. Megeredt az 124
eső úgy istenigazából. Mindenki menekült, ahová tudott. Az erdő szinte valamennyi fája alatt embercsoportok húzódtak meg. Nem egészen egy fél óra múlva előbújt a napocska és a műsort lehetett folytatni. Ám a föld átázott, az agyag sikamlóssá vált. A színpad alatti domboldalon leparkolt autóbuszok pár perc alatt összecsúsztak, egy széles autóbusztömb lett belőlük. Ennek a tömbnek a közepén beékelve ott szorongott a Csemadok járási titkárságának Šoda Spartak autója. Csupán a szalóci szövetkezet és a kőtörő üzem lánctalpas traktorával sikerült kibogozni az autóbuszcsomót és a kis autót. Ám a közönség számára a nézőtér körüli terep is sikamlós csúszda lett. Főleg a színpad melletti oldal vált a legveszélyesebbé. Az egyik központi főrendezőnk is ennek áldozata lett. A stáb épületéből igyekezett a színpadra feljutni, de a meredek, sáros domboldalon egyzszerre mind a két lába a magasba repült, ő maga hanyatt esve feltörölte az ünnepi fekete öltönyével a vörös, nyálkás agyagot. Hangos, nyomdafestékhez nem illő „imádságba” foglalta Gombaszög létrehozóját. Haragját még inkább felbőszítette az egyik idős takarítőnőnk feléje célzott hangos megjegyzése: „Ejnye, fiatalember, ne feküdjön még le, mert oda én akartam lefeküdni.” A póruljárt szikrázó szemmekkel csak annyit mondott: „Hát, akkor feküdjön maga is le!”
Az ünnepség utáni nagytakarítás (Szőllős Sándor)
Nehéz és sok munkába került minden éven két nap folyamán a rend és tisztaság bebiztosítása. A szombatról vasárnapra virradó reggelre mindenütt rendnek, tisztaságnak kellett lenni. Különösen egy-egy koncert után jelentett nagy munkát az ülőhelyek rendbetétele, mert – leginkább a fiatal modernzene kedvelők – fölfedezték, hogy az ülőhelyek deszkáin kitűnően lehet ugrándozni, a deszkákon állva a dobok taktusának nyomatékot adni. Ennek a szórakozásnak számos deszka esett áldozatul. Alig virradt, már 20-30 szervező megkezdte a munkát. Elsőnek az italozástól „elfáradt és békés álmukat alvó“ vendégeket kellett talpra állítatni, s utána következett a nézőtér megtisztítása és az ülőhelyek elrendezése. Ezek elvégzése után következett a nézőtéren túli területek és helyiségek kitakarítása. A takarítás közben sok elszórt tárgyat (órákat, igazolványokat, pénzt, 125
ékszereket) lehetett a hulladékok kozött találni. Bizony, a takarítás fárasztó munka volt, mert minden papírdarabot fel kellett szedni, zsákokba rakni, és azt elszállítatni. Az összes takarítónak meg volt állapítva a saját területe (revírje), amiért felelt, melyet rendbe kellett tenni. A takarítók közt volt egy csavaros eszű, de nagyon lelkiismeretes nyugdíjas roma bányász is. Unta már a sok lehajlást, megpróbált munkájához társakat keresni. Ennek érdekében a pénztárcájából elővett egy 500 koronást, majd letette maga elé, s tettetett örömmel elkiáltotta magát: „ Emberek, nézzenek csak ide, 500 koronát találtam!” Majd mindenki láttára lehajolt, és magasan lobogtatta az akkori időben legnagyobb pénznemnek számító ötszáz koronást. Erre, nemcsak a többi takarítók, de a környéken tartózkodó közönség is mind-mind nekilátott a takarításnak a pénztalálás reményében. Egy pár óra múlva az egész nézőtérről, sőt az egész Gombaszög területéről is eltüntették a szemetet, mert a talált pénznek híre mindenkihez eljutott és szinte mindenki – árúsok és vásárlók – egyaránt takarító személyzet lett. Az ünnepség elteltével a környező falvak roma lakosai: gyerekek, aszszonyok és férfiak eljöttek Gombaszögre „pénzt taláni”.
Gombaszögi cserepek
Varga János, Gombaszög ’80, műsorfüzet … Igen a rendezőség. Ők azok, akik jó pár nappal az ünnepség előtt állandóan az eget kémlelik, s ha tehetnék, lesöpörnék az égről az összes felhőt! Okkal, hiszen sokan emlékeznek még az 1975-ös gombaszögi találkozóra, amikor egy kis felhődarab megrekedt a völgyben, és olyan zápor zúdult alá, hogy azt hittük, sohasem áll el. Sőt mi több: az egyetlen villám is, amely lecsapott, a trafóállomást találta el. Megszűnt az áramszolgáltatás, amit – megfeszített munkával – csak másnapra tudtak helyreállítani. Ilyen esetben aligha kíván valaki a szervezők bőrében lenni. … Ahogy visszaemlékszem minden évben a műsor befejeztével vasárnap délután megjelent a stábon egy öreg gömöri bácsika és tiszteletteljesen megköszönte a szép műsort. Hálája jeléül aztán egy befőttesüvegnyi saját pergetésű mézet adott a szervezőknek. Megható volt mindez, és mi már minden évben vártuk: jön-e a bácsika, vagy nem… nem a mézért, de azért, mert tudni akartuk, hogy él-e még, mert számunkra kedves egyzszerűségével ő is hozzátartozott Gombaszög atmoszférájához. Felemelő érzés volt az is, amikor a külföldi művészek a honorárium átvételekor 126
megköszönték, hogy részt vehettek a gombaszögi ünnepélyen, mondván, hogy ilyen nagyszámú hálás közönség előtt még nem szerepeltek. Például az időközben elhunyt Pécsi Sándor műsora befejeztével eljött hozzánk, s bocsánatot kért, mert úgy érezte nem készült fel kellőképpen a fellépésére. Mint mondta: nem tudta hová jön, mekkora tömeg fogja várni, de – mint ígérte – máskor majd kipótol mindent. Sajnos, korai halála megakadályozta abban, hogy ráduplázzon akkori sikerére... Groteszk élményem is volt bőven. Így például a hetvenes évek elején vendégegyüttesként a Szekszárdi Népi Együttes is fellépett. Műsoruk befejeztével az együttes vezetői eljöttek a fesztiválirodába, hogy gratuláljanak a dal- és táncünnepély jó szervezéséhez. Mivel Szekszárd nem csak jó táncosairól, de jó vörösboráról is híres, így ez is az asztalra került. Szó szót követett és az együttes vezetője egyszercsak megjegyzi: ideutazásuk során az autóbuszban vita alakult ki arról, hogy mi is az a Csemadok, falu-e vagy város: mi is az a Gombaszög?! Mindez csak a helyszínen tisztázódott, és most már világos előttük, hogy mi a Csemadok, és mi Gombaszög. Sőt, azt is megígérték, hogy Magyarországon is népszerűsíteni fogják mindkét fogalmat… Sok-sok élményem fűződik Gombaszöghöz. Főleg arra emlékszem vissza szívesen, ami azt igazolja, hogy a Csemadok KB apparátusa a Rimaszombati és a Rozsnyói járásokkal közösen jó munkát végzett a csehszlovákiai magyar dolgozók kultúrájának népszerűsítése és továbbfejlesztése területén.
127
128
VI. Fotótár
129
130
Lovas felvonulás a zselízi utcákon (1957) Fotó: Csemadok archívum
A zselízi közönség 1957-ben Fotó: Csemadok archívum
A deméndiek lakodalmasa (1957) Fotó: Csemadok archívum 131
A zselízi tánccsoport Fotó: Csemadok alapszervete (Zselíz, 1957)
A Győzelmes Út Táncegyüttes, Deáki (III. ODT, Zselíz, 1958) Fotó: Csemadok archívum 132
Az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes ének és zenekara Gombaszögön (1961) Fotó: Csemadok archívum
Az Ifjú Szivek a gombaszögi „lenti” színpadon (1961) Fotó: Takács András 133
Autóbusz „kiállítás” Gombaszögön (1962) Fotó: Csemadok archívum
A Csemadok tornaljai tánccsoportja Gombaszögön, 1962 Fotó: Csemadok archívum 134
Az Ifjú Szivek verbunkja a lenti színpadon (Gombaszög, 1963) Fotó: Csemadok archívum
Martosi menyasszonyi párta (Gombaszög, 1967)
OLSA, lengyel táncegyüttes a rozsnyói menettáncban (1964) Fotó: Csemadok archívum 135
A Népművelési Intézet díjainak átadása Jobbról: Tóth Sándor, a NI nemzetiségi osztályának vezetője; Takács János, Palóc Táncegyüttes, Fülek; Quittner János, Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, Dunaszerdahely; Bors Éva, Tonkházai gyermektánccsoport; Kamarás Imre, Gömör Népi Együttes, Rimaszombat; Takács András, Csemadok KB Pozsony (Gombaszög, 1967) Fotó: Prandl Sándor
Farkas Pista és felesége, Árvalányhaj folklórcsoport (Szádvárborsa), a gömöri táncokban. Háttérben a Szőttes táncosai (XVIII. ODT, Gombaszög) Fotó: Prandl Sándor, Csemadok archívum 136
A nagytúri hagyományőrzők, előtérben Tóth Géza, Gombaszög, 1968 Fotó: Prandl Sándor, Csemadok archívum
Kéméndi hagyományőrző táncosok, előtérben Zsákovics Miklós, Gombaszög, 1968 Fotó: Prandl Sándor, Csemadok archívum 137
A Nagykürtösi járás szokásainak közönsége (Zselíz, 1974) Kontár Gyula felvétele
Szőttes (Balról: Strieženec Magda, Varga Ervin, Szokolai Imre, Vargáné Fekete Olga, Gútay László Fotó: Prandl Sándor, Csemadok archívum (Zselíz, 1974) 138
Írók sátra Gombaszögön Balról jobbra: Petrik József, Csontos Vilmos, Bábi Tibor, Lovicsek Béla, Rácz Olivér, Rácz Olivérné Fotó: Kontár Gyula, Csemadok archívum
Mag Albert Péter, medveshidegkúti prímás Gombaszögön
139
A Nagykürtösi járás néprajzi kiállítása (Zselíz, 1974) Kontár Gyula felvétele, Csemadok archívum Gesztetei hagyományőrző folklórcsoport, Fotó: Prandl Sándor, Csemadok archívum 140
Nyitnikék Táncegyüttes, Prága (Zselíz, 1978) Fotó: Prandl Sándor, Csemadok archívum
A gyermekgála műsora (Kisbojtár, Csali ...) Zselíz, 1980 Fotó: Prandl Sándor, Csemadok archívum
141
A zselízi vegyeskar, vezényel Horváth Géza (Zselíz, 1983) Fotó: Prandl Sándor, Csemadok archívum
A fülekpüspöki Palóc Néptáncegyüttes, menettánc Zselízen
142
Horváth Rudolf és családja a felvonulók között (Zselíz, 1987) Fotó: Takács András
Az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes a zselízi új színpadon (Zselíz, 1987) Fotó: Takács András
143
A kirakodóvásár látképe Gombaszögön (1990) Fotó: Takács András
Szőllős Sándor és Tóth Sándor, az ünnepély szervezői, Gombaszög (1996) Fotó: Takács András 144
Bastyúr Lajos (Szilice), kolompkovács, apja mesterségének folytatója Gombaszög (1994) Fotó: Takács András
A népművészeti műsor közönsége Az első sorban balról: Balajti Lajos, Kamenár Éva, Végh László, Hornyák István, Duka-Zólyomi család, Bauer Győző, A. Nagy László és Szőllős Sándor Fotó: Takács András 145
Vadrózsák Táncegyüttes, Budapest Gombaszög (1985) Fotó: Takács András
Radosť szlovák folklóregyüttes Gombaszög (1985) Fotó:Takács András
146
Zselíz, 1980
„Mintha pásztortűz ég...” - éjjeli tábortűz Gombaszögön Fotó: Prandl Sándor, Csemadok archívum 147
A közönség Gombaszög (1987) Fotó: Tetsuo Masunaga, Takács András tulajdona
Gyakorol a zenekar Gombaszög (1996) Fotó: Gyökeres György 148
Hodek Mária, az ekeli Tátika volt vezetője, látogatóban New Yorkból, Takács Andrással (Gombaszög, 1996)
A Virágba szőtt álmok VI. műsorának záró száma (Zselíz, 1984) Fotó: Prandl Sándor, Csemadok archívum
149
Katona István a Schubert-parkban tekerőn játszik (Zselíz, 1981) Fotó: Prandl Sándor, Csemadok archívum
Szvorák Kati, Lipcsey György és Nagy János „szoborparkjában” (Zselíz, 1983) Fotó: Prandl Sándor, Csemadok archívum
150
Húsvéti locsolkodás, a zsérei Zsibrice hagyományőrző csoport Fotó: Takács András
A somorjai Csali Gyermektáncegyüttes (Zselíz, 1987) Fotó: Takács András 151
A táncosok készülnek a menettáncra Zselíz (1988) Fotó: Takács András
152
Dalos, táncos hagyományőrző pásztor, kísér az alsókálosai Molnár László zenekara (Zselíz, 1987) Fotó: Takács András
A Martosi hagyományőrző csoport (Zselíz, 1987) Fotó: Takács András
Hégliné Bertók Marianna, a Kisbojtár vezetője Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád parlamenti képviselők társaságában (Zselíz, 1994) Fotó: Takács András 153
A szervezők kisebb csapata, Gombaszög, 1977 Balról jobbra: Turay László, Boda Ferenc, Serédi Margit, Fekete Márta, Molnár László, Bárdos Amália, Gyenge János, Bodnár Ilona
A közönség között a két neves fesztiválfotós: Gyökeres György és Prandl Sándor (Zselíz, 1983) Fotó: Takács András 154
Magyar Állami Néptáncegyüttes a jubileumi ünnepségen és zenekara, vezeti Berki László (Gombaszög, 1995) Fotó: Takács András
155
A fókuszban Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, és vendéglátója Michal Kováč, a Szlovák Köztársaság elnöke Fotó: Takács András, Gombaszög, 1995
156
Kraus Ágota, az Istiglinc és Kistiglinc vezetője Fotó: Takács András, Gombaszög, 1995
Hazai koreográfusok Péter Zsolt és Keszeg István, Tímár Sándor (Budapest) társaságában Fotó: Takács András, Gombaszög, 1995 157
A műsorstáb tagjai balról: Farkas József, Karika Anikó, Richtarcsík Mihály Gombaszög (1995) Fotó: Takács András
Szőllős Sándor és Takács András, az ünnepély „atyjai” Gombaszög, 1996 158
Nyírség Táncegyüttes, Nyíregyháza (Gombaszög, 1994) Fotó: Takács András
A népművészeti műsor záróképe (Gombaszög, 1996) Fotó: Takács András 159
Felhasznált irodalom A Csemadok Központi Bizottsága Elnökségi üléseinek dokumenttumai, 1954-2005. Szlovákiai magyar sajtótermékek: Új Szó, Szabad Földműves, Szabad Újság, A Hét, Új Ifjúság, Fáklya (évkönyvei), 1957-2005. Az ODT, ONF és OKÜ műsorfüzetei, 1956-2005. Gombaszög ’95 Műsorfüzetben közölt Losonctól Gombaszögig tanulmány. Csicsay Alajos: Mérföldkövek ködben, Lilium Aurum Kiadó, Dunaszerdahely, 2006. Táncművészeti értesítő, 1965/4, 1977/5. A Csemadok zselízi szervezetének dokumentumai 1949-1984, Zselíz,1984.
160
Tartalom Gyurcsó István: Köszöntő ................................................................ 5 I. A szlovákiai magyar nemzetiségi országos népművészeti ünnepélyek ötven éve . ............................................. 7 Az előzmények ........................................................................... 7 Az I. Országos Dal- és Táncünnepély ........................................ 9 A kibontakozás ......................................................................... 12 A II-IV. Országos Dal- és Táncünnepély ................................. 12 Csontos Vilmos: ZSELÍZ’ 58 ................................................... 15 A vándorlás ............................................................................... 16 A megállapodás ........................................................................ 19 Ozsvald Árpád: Tánc ............................................................... 19 A kőszínpad .............................................................................. 22 Zselíz másodvirágzása ............................................................. 24 Ozsvald Árpád: Így járta a nagyapám is ... ............................... 25 Gombaszög sajátossága ........................................................... 27 Ozsvald Árpád: Hettita ballada ................................................ 30 II. Részletek az országos dal- és táncünnepélyekről (kulturális ünnepélyekről) és népművészeti fesztiválokról a Csemadok KB Elnöksége részére készített értékelésekből ............................. 31 I. ODT, Losonc, 1956 .............................................................. II. ODT, Zselíz – előzetes terve, 1957 ..................................... X. OKÜ, Gombaszög, 1965 ..................................................... XV. OKÜ, Gombaszög, 1970 .................................................. XX. ONF, Zselíz, 1975 ............................................................ XXII. ONF, Zselíz, 1977 .......................................................... XII. OKÜ, Gombaszög, 1977 .................................................. XXIV. ONF, Zselíz, 1979 ......................................................... XXIV. OKÜ, Gombaszög, 1979 .............................................. XXV. ONF, Zselíz, 1980 ..........................................................
31 31 33 34 34 35 37 38 39 40 161
XXV. OKÜ, Gombaszög, 1980 ................................................ XXVI. OKÜ, Gombaszög, 1981 .............................................. XXVII. ONF, Zselíz, 1982 ....................................................... XXVII. OKÜ, Gombaszög, 1982 ............................................ XXVIII. ONF, Zselíz, 1983 ..................................................... A XXVIII. OKÜ, Gombaszög, 1983 ........................................ XXIX. ONF, Zselíz, 1984 ........................................................ XXXI. ONF, Zselíz, 1986 ........................................................ XXXII. ONF, Zselíz, 1987 ....................................................... XXXIII. ONF, Zselíz, 1988 ..................................................... XXXIII. OKÜ, Gombaszög, 1988 ........................................... XXXIV. OKÜ, Gombaszög, 1989 ........................................... XXXV. ONF, Zselíz, 1990 ....................................................... XXXV. OKÜ, Gombaszög, 1990 .............................................
41 42 43 43 44 45 45 46 47 49 51 52 53 55
III. Az ODT, az OKÜ és az ONF rendezvényeiről szóló írások bibliográfiája ............................................................. 57 IV. Csemadok országos népművészeti fesztiváljai, ünnepélyei a számok tükrében ......................................................................... 60 Statisztikai kimutatás ............................................................... Magyarországi és más vendégegyüttesek az ONF-en és az OKÜ-n .......................................................... Az ONF-on és az OKÜ-en szerepelt hazai magyar művészeti együttesek névsora ................................................... Táncegyüttesek ........................................................................ Tánccsoportok .......................................................................... Folklórcsoportok ...................................................................... Gyermektánccsoportok és együttesek ...................................... Énekkarok, éneklőcsoportok, népi és citerazenekarok ............ Színházak, színjátszó-, irodalmi- és bábcsoportok .................. Más zsánerű csoportok ............................................................. Az ONF-en és az OKÜ-n megrendezett néprajzi és más kiállítások ....................................................... A Csak tiszta forrásból c. műsorok (1973-94) ......................... A Virágba szőtt álmok c. műsorok (1975-95) .......................... 162
60 62 75 75 76 77 79 81 84 84 85 87 88
Az ONF-on a néprajzi kiállításokon, valamint a „Csak tiszta forrásból”, és a „Virágba szőtt álmok” c. műsorokban részt vett csoportok (1971-1995) ....................... 89 Az „ONF Nagydíja” nyertes együttesei ................................... 91 V. Nyilatkozatok, visszaemlékezések ................................................ 99 Így kezdődött… (Pathó Károly) ............................................... 99 Mérföldkövek ködben (Csicsay Alajos) ................................. 100 Gombaszög az emlékezések tükrében (Szöllős Sándor) ........ 102 Béres József visszaemlékezése .............................................. 109 Emlékezés a múltra, bizakodás a jövőbe (Turay László) ....... 112 Emlék és üzenet (Quittner János) .......................................... 118 Emlékezetesebb történetek a gombaszögi ünnepségeken ........... 120 A színpadépítés során felmerült problémák (Szőllős Sándor) .120 Nagygyűlés szovjet himnusz nélkül (Szőllős Sándor) ........... 121 Nagy Jenő és a detektív története (Szőllős Sándor) ............... 122 „Esik eső sűrű cseppje…” (Szőllős Sándor) .......................... 124 Az ünnepség utáni nagytakarítás (Szőllős Sándor) ................ 125 Gombaszögi cserepek (Varga János) ......................................126 VI. Fotótár .......................................................................................... 129 Felhasznált irodalom .................................................................... 160
163
A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozatban megjelent: 1. Vígan zengjetek citorák, Csallóközi betlehemes játékok és mendikák, gyűjtötte és válogatta Ág Tibor, 1992 2. Marczell Béla: A Csallóköz hiedelemvilága, 1994 3. Cséplő Ferenc: Réte – bástya és menedék, Helytörténet két egyházi könyv köré építve, 1995 4. Bíborpiros szép rózsa, Népzenei gyűjtés Peredről, a dallamokat válogatta: Ág Tibor, 1996 5. Tánczos Tibor: Ötven éve történt, A kitelepítés és a deportálás története Nagymegyeren, 1996 6. Ázik, nem fázik, A nagyabonyi népdalkör legkedvesebb dalai, 1996 7. Legendák és tények Nagymegyer városának történetéből, Tánczos Tibor: A nagymegyeri Mátyás legendák; Henkey Gyula: A nagymegyeri magyarok etnikai embertani képe, 1997 8. Barsi Ernő: Tanácsok népdalcsokrok összeállításához, 1997 9. Marczell Béla: Naptár és néphagyomány, Csallóközi népszokások, 1997 10. Zalabai Zsigmond: Koszorúk, 1998 11. Nagy Iván: Erősíteni szíveket, Balony község népzenei monográfiája, 1998 12. Szőke István: A bábjátszás ábécéje, Az ujjtól a marionettig, 1998 13. Varga László: Az első lépések, A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének és a Nagymegyeri járás Csemadok szervezeteinek története, 1999 14. Himmler Zsófia: Mindentlátó királylány, Népmesedramatizációk gyermekbábcsoportoknak, 1999 15. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, Kelet-Szlovákiai népdalok, 1999 (MC melléklettel) 16. Metzner Valéria: Emlékezés, A Csemadok rétei szervezetének megalakulása és tevékenysége napjainkig, 1999 *** Száraz Pál: Kilométerkő, Novellák, 1999 17. Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok, (A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely), A hét szabad művészet könyvtárával (Zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola) közös kiadásban, 2000 18. Presinszky Lajos: Felső Csallóközi arcképcsarnok, 2000 19. Akkor sirassatok engem (Katona Pista összegyűjtött nótái), 2000 20. Lement a vacsoracsillag, Bartók Béla születésének 120. évfordulója alkalmából, Válogatás az 1910-es év nagymegyeri gyűjtéséből, összeállította Ág Tibor, 2001 21. Sidó Zoltán–Őszi Irma: Ötven év szolgálat, A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári járásban (1949-1999), 2001 22. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, Nyitra-vidéki népballadák, 2001, (CD, MC melléklet) 23. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát? Előadók és felkészítők kézikönyve, 2001 (MC melléklet) 24. Henkey Gyula: A csallóközi magyarok etnikai embertani képe, Alistál környéke, Bős, Nagymegyer, Csallóközi összefoglaló tanulmány, 2002 25. Varga László: Béke poraikra, Az 1. és a 2. világháború áldozatai és hősei Nagymegyeren, 2002 26. Csiba Lajos: Őszi szarvasbőgések, tavaszi szalonkázások, Csallóközi vadásznapló, 2002 27. Borsi Ferenc: Mi vagyunk a rózsák, Az érzékiség képi ábrázolása a magyar népdalokban, 2003
164
28. Tánczos Tibor: Az öreg juhász szép meséje és más elbeszélések, 2003 29. Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, 2004 (CD melléklettel) 30. Varga László: Kultúránk szolgálatában, A Nagymegyeri körzet Csemadok szervezeteinek kialakulása és fejlődése, 2004 31. Köszöntsük a Jézuskát, Régi karácsonyi énekek a Felvidékről, gyűjtötte és válogatta Harmath Lajosné Vöröss Kornélia, 2004 32. A Kolonyi templom előtt, Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből. Válogatta, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta Tari Lujza, 2004 33. A Népes, írta és összeállította Takács András, 2004 *** Száraz Pál: Beszélő fények, Kisprózák, egyéb szövegek, versek, 2004 34. Fügedi János–Takács András: A Bertóké és társai (Jóka falu hagyományos táncai), 2005 35. Kovács Ferenc: 40 év és a kiwi megérett, 2006 36. Ág Tibor: Az árgyélus kismadár, Martos község népzenéje, 2006 37. Pelle Andrea: Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesalji népdalok, 2006 38. Varga László: Amikor elindult a vonat, Deportálás és kitelepítés Nagymegyer és környékén lévő településekről 1945-1949 között, 2007 39. Takács András: Az országos népművészeti fesztiválok ötven éve, 2006
A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek hangzó-anyag sorozatban megjelent: 1. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, MC, 2000 2. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, MC-CD, 2001 3. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát?, MC, 2001 4. Bíborpiros szép rózsa, a népzenei vetélkedő országos gálaműsorának élőfelvétele, MC, 2002 5. Bárdos Ágnes: Tánc-lánc, MC-CD, 2002 6. Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, CD, 2004 7. Szerelem, Csanaky Nóra–Écsi Gyöngyi, Válogatás a XX. század magyar szerelmi lírájából és népdalainkból, CD, 2004 8. Hommage a József Attila (Szlovákiai magyar verséneklők József Attiláról), CD, 2005 9. Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesaljai népdalok, CD, 2006
165
166
Ez a könyv a VALEUR KFT NYOMDÁJÁBAN készült 929 01 Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Múzeum u. 208/4 Telefon, fax: (0)31 551 72 19, 551 72 18
A KIADÓ CÍME: Csemadok Területi Választmánya, Dunaszerdahely P. O. BOX 16., Bacsákova 240/13., 929 01 Dunajská Streda Tel: +421/31/552 24 78 Fax: +421/31/550 98 30 E-mail:
[email protected],
[email protected] WEB INFO: www.csemadok.sk
ISBN 978 – 80 – 89001 – 41 – 5
TAKÁCS ANDRÁS AZ ORSZÁGOS NÉPMŰVÉSZETI FESZTIVÁLOK ÖTVEN ÉVE Kiadta a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya a Csemadok Művelődési Intézetének megbízásából • A kiadásért a Csemadok Művelődési Intézetének igazgatója Huszár László felel • A nyomdai előmunkálatok Dunaszerdahelyen, a Csemadok Művelődési Intézetében készültek • Nyomta a Valeur kft. nyomdája Dunaszerdahelyen 2007-ben • Megjelent 500 példányban.
167
168