TÁJOLÓ 2013
2014
2015
Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. III. negyedév
1
TÁJOLÓ Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. III. negyedév
TA R TA L O M
1. Gazdasági növekedés
9
2. A konjunktúramutatók alakulása
12
3. Államadósság, költségvetés
14
4. Infláció
15
5. Külföldi közvetlen beruházások (FDI) 6. A versenyképesség alakulása 7. Külkereskedelem
16 17 19
8. Foglalkoztatottság
22
9. Munkanélküliség
23
10. Keresetek
25
11. Munkaerőt terhelő költségek, minimálbér 26 12. Oktatás, képzettség
27
ÖSSZEFOGLALÓ
• 2014-ben a magyar GDP 3,7%-kal nőtt, míg 2015 második negyedévében 2,7%-kal emelkedett. • 2015 szeptemberében éves csúcsra emelkedett a GKI-Erste konjunktúraindex. • A kormány tervei szerint az idén 2,4% lesz a költségvetés GDP-arányos hiánya, így a negyedik egymást követő évben teljesítheti Magyarország a 3% alatti deficitet előíró maastrichti célt. • A tavalyi államháztartási hiány a GDP 2,5%-át érte el, amely kedvezőbb az előzetes értéknél. • Az MNB 0,0%-ra csökkentette az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését. • Az újrabefektetett jövedelmeknek köszönhetően tavaly 4504,5 millió eurót ért el az FDI beáramlás Magyarországon. • A WEF szeptember végén megjelent versenyképességi listáján Magyarország a 63. helyet foglalja el. • 2015 első hét hónapjában az euróban számolt magyar export 7,5%-kal, míg az import 5,5%-kal bővült. • A 2015. június és augusztus közötti időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 251 ezer fő volt; 3,2%-kal, 134 ezer fővel több az egy évvel korábbinál. • 2015 második negyedévében a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 13,6%-kal (48,9 ezer fővel), 310,4 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 6,9%-ra csökkent. • 2015 első nyolc hónapjában 3,7%-kal, 243 100 forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek. • A 2015/2016-os tanévben a 2015 szeptemberében induló képzésekre általános és pótfelvételi eljárásban összesen 78 079 főt vettek fel felsőoktatási intézményekbe.
1
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS
A tavalyi GDP adatok szeptemberi felülvizsgálata során a KSH 32 180 milliárd forintra növelte a bruttó hazai termék nominális értékét, ami közel 1%-os felfelé történő korrekciót jelent. Így a korábban publikált 2014-es 3,6%-os gazdasági növekedés 3,7%-ra módosult.1 A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2015 második negyedévében 2,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idei év második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez képest 2,5%-kal, az előző negyedévhez viszonyítva 0,5%-kal nőtt.2 Az idei év második negyedévében termelési oldalon az ipar hozzáadott értéke 6,1%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 7,0%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye mutatott érdemi növekedést. A mezőgazdaság teljesítménye ugyanakkor 17%-kal mérséklődött.3 A M AGYA R G D P N ÖV E K E D É S E (százalékban, az előző év azonos időszakához viszonyítva) 2,1
I.
II.
III.
2013
3,2
IV.
3,6
4,1
I.
II.
3,3
III.
2014
3,1
3,5
IV.
I.
2,7
II.
III.
IV.
2015
Forrás: KSH4, megjegyzés: naptárhatás kiszűrésével
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke összességében 2,4%-kal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,0%-kal, míg a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág teljesítménye 3,5%-kal bővült. Az információ, kommunikáció területének hozzáadott értéke 3,8%-kal növekedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 4,8%-kal nőtt; ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése emelhető ki. A bruttó hazai termék 2015 második negyedévi 2,7%-os bővüléséhez az ipar 1,4, az építőipar 0,2, a szolgáltatások 1,3 százalékponttal járultak hozzá. Ezzel szemben a mezőgazdaság 0,6 százalékponttal visszafogta a GDP bővülését. A felhasználási oldalról tekintve a végső fogyasztás 1,5 százalékponttal járult 4 1
2 3
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt001.html http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt001j.html http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/gdp1506 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt001j.html
9
hozzá a gazdaság bővüléséhez, a bruttó felhalmozás ellenben 0,2 százalékponttal csökkentette. A külkereskedelmi forgalom 1,4 százalékponttal támogatta a GDP növekedését. A GDP második negyedévi bővülése uniós szinten átlagosnak mondható; Írország 6,7%-kal, Izland 5,6%-kal, míg Málta 5,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor számos ország növekedése 2% alatt maradt. A V4-országok közül Csehország 4,6, Lengyelország 3,6, Szlovákia gazdasága pedig 3,2%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest.5 Az IMF várakozásai szerint Magyarországon az idén 3%-ra lassulhat a gazdasági növekedés, majd jövőre tovább csökken 2,5%-ra. A mezőgazdasági teljesítmény komoly mértékű ingadozást mutat, így egy kedvezőtlen terméseredmény érdemi lefelé mutató kockázatot jelent. Az alacsony nyersanyagárak és az EKB eszközvásárlási programja egyaránt támogatja legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, az eurózóna gazdasági teljesítményét. Így a hazai export továbbra is élénk bővülést mutathat. A javuló munkaerő-piaci folyamatok mellett az alacsony infláció és a személyi jövedelemadó kulcsának jövő évi csökkentése kedvező hatást gyakorol a háztartási jövedelmek vásárlóértékére.6 A növekedésben egyre markánsabb szerephez juthat a belföldi kereslet erősödése, a devizahitelek forintosítása pedig tovább csökkenti a háztartási szektor sérülékenységét, amely támogathatja a fogyasztókat jellemző óvatosság fokozatos csökkenését. A lakosság beruházási aktivitására kedvező hatást gyakorol az élénkülő lakáspiaci helyzet és a lakástámogatási rendszer kiterjesztése. Az uniós források beáramlásának mérséklődése azonban az ellenkező irányba hat. A gazdasági növekedés 2016 elején az uniós források kifutásával mérséklődhet, ugyanakkor a jövő év második felétől kezdődően a hitelezési aktivitás erősödésével és az EU-források ismételt elindulásával javulhat a gazdaság teljesítménye.7 A Nemzetközi Valutaalap a tavalyinál lassúbb globális növekedést vár; a fejlett gazdaságokban enyhe erősödéssel, míg a feltörekvő gazdaságokban lassulással, amit néhány nagy feltörekvő gazdaság, illetve az olajexportőr országok gyengélkedése magyaráz. A globális gazdaság tavaly 3,4%-kal nőtt, amely az idén 3,1%-ra lassulhat, jövőre viszont 3,6%-ra gyorsulhat a gazdasági növekedés. A fejlett gazdaságok idén 2, jövőre 2,2%-kal emelkedhetnek.8 N E M Z E T KÖZ I G D P N ÖV E K E D É S I A DATO K (%)
2013
2014
2015*
Világgazdaság
3,4
Egyesült Államok
2,2
Japán
1,6 -0,4
0,9
Eurózóna
3,4
2016* 3,1
3,6
2,4
2,6
2,8
-0,1
0,6
1,0
1,5
1,6
Németország
0,2
1,6
1,5
1,6
Kína
7,7
7,3
6,8
6,3
India
6,9
7,3
7,3
7,5
Oroszország
1,3
0,6
-3,8
-0,6
A fejlődő és feltörekvő gazdaságok esetében a növekedési kilátások régiónként és országonként is jelentős különbségeket mutatnak, de a kilátások általában véve romlottak, miután a 2014-es 4,6%-os növekedési ütem idén 4%-ra lassulhat. A már ötödik éve tartó lassulás több okra vezethető vissza: az olajexportőr gazdaságok gyenge növekedésére; a hitelezési és beruházási boom utóhatásaként bekövetkezett kiigazításokra; más nyersanyagok exportőreinek rosszabb gazdasági kilátásaira (például Latin-Amerika az exportárak esését követően); illetve geopolitikai feszültségekre, miután több országban továbbra is komoly gazdasági és társadalmi veszteséggel járó belső viszályok dúlnak. Kedvező ellenben, hogy sok feltörekvő gazdaság növelte a külső sokkokkal szembeni ellenálló képességét a nagyobb árfolyam-rugalmasságnak, a magasabb devizatartaléknak, az FDIbeáramlásra való fokozottabb hagyatkozásnak, a helyi devizában történő külső finanszírozásnak és az általánosságban is erősebb monetáris politikai kereteknek köszönhetően. Az USA-ban az IMF várakozásai szerint folytatódik a gazdasági fellendülés, ami az alacsony energiaáraknak, a költségvetési szigor enyhülésének és az ingatlanpiac javulásának köszönhető. Ezek a hatások több mint ellensúlyozhatják a dollár erősödéséből fakadó nettó export lassulását. Ennek eredményképpen az USA-ban az IMF idén 2,6, jövőre 2,8%-os növekedést vár.10 Az eurózónában a fellendülés 2015/16-ban mérsékelt lehet, amit az alacsony olajár, a monetáris lazítás és az euró gyengülése támogat. A gazdaság várhatóan idén 1,5%-ra gyorsulhat a 2014es 0,9%-os ütemről, jövőre pedig 1,6%-os lehet a gazdasági növekedés a valutaövezetben. Az eurózóna belső keresletének élénkülését a tovább mérséklődő olajár és az EKB kibővített eszközvásárlási programja révén csökkenő finanszírozási költségek is támogathatják 2015ben. A kínai gazdaság növekedése várhatóan az idén 6,8, jövőre pedig 6,3%-ra lassul, miután a megelőző időszak ingatlanpiaci, hitel- és beruházási lufijai leeresztenek. A V4-országok növekedése relatíve erőteljes marad: Lengyelország 3,5%-kal, Szlovákia 3,2%-kal, míg Csehország 3,9%-kal bővülhet az idei évben.11 A Valutaalap szerint a fejlett gazdaságokban a laza monetáris politika továbbra is létfontosságú a pénzügyi szektor kockázatait kezelő intézkedések mellett. Azon gazdaságok esetében, ahol van mozgástér költségvetési élénkítésre (például Németország), ösztönözni kellene az állami beruházásokat, főleg a minőségi infrastrukturális fejlesztések terén. Az IMF főleg a munkaerő-piaci részvétel ösztönzését, a munkaerő-piaci alkalmazkodás könnyítését, az adósságállomány kezelését, továbbá főleg a szolgáltató szektorban a piacra lépési korlátok csökkentését emeli ki.12
Forrás: IMF9, *: előrejelzés 5 http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&plugin=1&pcode=teina011&language=en 6 http://www.mnb.hu/letoltes/hun-ir-egyben.pdf 7 http://www.mnb.hu/letoltes/hun-ir-egyben.pdf 8 http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2015/02/pdf/text.pdf 9 http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2015/02/pdf/text.pdf
10
10 http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2015/02/pdf/text.pdf 11 http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2015/02/pdf/text.pdf 12 http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/igy_teljesithet_magyarorszag_ezekre_a_veszelyekre_figyelmeztet_az_imf.604119.html
11
2
A K O N J U N K T Ú R A M U TAT Ó K ALAKULÁSA
Szeptemberben idei csúcsára ért a GKI-Erste konjunktúraindex szezonális hatásoktól megtisztított értéke, az optimizmus mértéke alig marad el a tavaly év végi szinttől. A felmérés szerint az üzleti várakozások szeptemberben érték el idei csúcspontjukat, a fogyasztóiak viszont kétéves mélypontjukra estek. Az idei év kilencedik hónapjában az üzleti szférát tekintve a kereskedelem kivételével minden ágazat optimistább lett augusztushoz képest. Az ipari várakozások elérték a tavaly év végi szintet. Az építőipari bizalmi index augusztus után szeptemberben is komoly mértékben emelkedett. Az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány értékelése egyaránt javult. A kereskedelmi bizalmi index értéke viszont augusztus után szeptemberben is kis mértékben csökkent, de így is az elmúlt több mint 1,5 évet jellemző viszonylag keskeny sávban maradt.
A szolgáltató cégek optimistábbá válását az általános üzletmenet, a forgalmi helyzet és a kilátások kedvezőbb megítélése magyarázza. A foglalkoztatási szándék az iparban és főleg a kereskedelemben romlott, ezzel szemben az építőiparban és a szolgáltató szektorban javult. A lakosság munkanélküliségtől való félelme érdemben erősödött. Az áremelést és -csökkentést tervezők aránya a kereskedelem kivételével a többi ágazatban szinte azonos mértéket ér el. A kereskedelemben ugyan kiterjedtebb az áremelési szándék, de ez augusztushoz képest kevesebb cégre volt jellemző. A fogyasztók inflációs várakozása változatlan maradt. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az építőipar kivételével minden ágazatban és a lakosság körében is jelentősen romlott. A GKI fogyasztói bizalmi indexe szeptemberben az előző havi emelkedést követően, annál nagyobb mértékben esett. A trend a korábbi választási ciklusokhoz hasonlóan másfél éve csökkenő, de ennek üteme a szokásosnál mérsékeltebb. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét, valamint várható megtakarítási képességét is rosszabbnak érezte az előző hónaphoz képest.
A G K I - E R ST E KO N J U N K T Ú R A I N D E X E I N E K A L A K U L Á S A
-30
I.
II.
III. IV.
V.
VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
I.
II.
2014
III.
IV.
V.
7,5
5,2
-1,8 -28,3
5,0
-2,1 -22,7
5,1
-3,1 -26
-27
-25
-3,2
3,7
4,9
-3,1 -22,6
4,2
-2,9
-3,6 -25,8
-25,0
3,5
4,4
-3,2
-2,9
-22,4
-22,1
-17,6
-19,4
-4,1
-19,1
-21,9
-23,8
1,4 -1
-3,9 -18,9
-19,3
-20
-18,4
-15,9 -22
-17,2
-15
-15,3
-5 -10
1,4
4,8 -1,2
4,7 1,7
4,9
-0,7
3,8
-2,1
0
-1,7
5
7,7
10
2,2 -2,3 3,6 1,2 7,8 0,7 7,7 0,2 8,1
15
VI. VII. VIII. IX.
2015 Üzleti bizalmi index GKI-Erste konjunktúra index Fogyasztói bizalmi index
Forrás: GKI13
13 http://www.gki.hu/sites/default/files/users/Petz%20Raymund/gki_konj_150921.pdf
12
13
3
4
ÁLLAMADÓSSÁG, K Ö LT S É G V E T É S A kormányzati szektor hiánya 2014-ben a nemzeti számlák felülvizsgált adatai alapján 812,2 milliárd forint volt, ami a GDP 2,5%-ának14 felel meg. Ez némileg kedvezőbb az előzetesen publikált 2,6%-nál. A felülvizsgálatnak köszönhetően az államadósság is kis mértékben kedvezőbben alakult a korábban nyilvánosságra hozott értékhez képest, a kormányzati szektor adóssága 2014 végén 24 514 milliárd forint, vagyis a GDP 76,2%-a volt.15 Az államháztartás központi alrendszerének 2015. augusztus végi halmozott hiánya 914,9 milliárd forintot ért el. A központi költségvetés 980,2 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 33,7 milliárd forintos, míg az elkülönített állami pénzalapok 31,6 milliárd forintos többlettel zártak.16 Az uniós módszertan szerinti hiánycél az idei évre a GDP 2,4%-a. Magyarország 2015 áprilisában publikált konvergencia-programja értelmében a következő években is fennmarad a szigorú költségvetési politika, így a tervek szerint 2018-ra fokozatosan 1,6%-ra csökken a GDP-arányos deficit, vagyis Magyarország tartósan a 3%-os maastrichti küszöbérték alatt tartja az államháztartás hiányát, ami jelentősen hozzájárul az államadósság csökkentéséhez.17
2013-ban az éves inflációs ráta 1,7% volt, míg 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,2%kal csökkentek az előző évhez viszonyítva.18 Az Európai Unió 28 tagállamában a 2013-as harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 1,5% volt; a tavalyi évben a pénzromlás üteme lassult, az átlagos HICP csupán 0,6%-ot ért el. Idén szeptemberben Magyarországon a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 3,9%kal, a szolgáltatások ára 2,0%-kal, míg a tartós fogyasztási cikkek ára 1,5%-kal drágult ezen időszak alatt. Főként az idényáras élelmiszerek áremelkedése miatt az élelmiszerek ára 0,8%-kal lett magasabb 2014 szeptemberéhez képest. A háztartási energia ára átlagosan 2,7%-kal csökkent; ezen belül az elektromos energiáért 5,6%-kal, míg a távfűtésért 3,4%-kal kellett kevesebbet fizetni. A jármű-üzemanyagok ára 17%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. 2015 augusztusához viszonyítva (vagyis egy hónap alatt) a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal csökkentek. Az idei év első három negyedéve alatt a fogyasztói árak átlagos mérséklődése 0,3% volt.19 Az MNB 2015-re vonatkozó júniusi 0,3%-os inflációs előrejelzéséhez képest csökkentette az idénre várható éves inflációs rátát, ami leginkább a nyersanyagárak jelentős mérséklődésére vezethető vissza. Az MNB szeptemberi inflációs jelentésében az idei évre 0,0%-os inflációs rátát, vagyis az árak változatlanságát várja, míg a jövő évre 1,9%-os pénzromlást prognosztizál. A maginfláció az idén és jövőre is ennél rendre magasabban alakulhat (2015-ben 1,4%, 2016-ban pedig 2,5%). A maginfláció emelkedése a lakossági fogyasztás és bérdinamika élénkülésével fokozatosan növekedhet. Az infláció az idén és jövőre is jócskán elmarad a jegybank középtávú 3%-os céljától, a szeptemberi előrejelzés szerint csupán 2017 második felében kerülhet a középtávú cél közelébe.20
1,6
1,7
I N F L ÁC I Ó A L A K U L Á SA
2,0
2,4
2,5
2,5
2,3
4,5
4,6
3,6
5,1
1
2
3
4
5
7
5,5
6,4
8 6
7,8
7,1
9
8,9
10
9,3
MAGYARORSZÁG GDP-ARÁNYOS KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNYÁNAK ALAKULÁSA (%)
INFLÁCIÓ
2016* 2015* 2014 -0,2%
2018*
2017*
2016*
2015*
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
0 2002
1,9%
0,6%
2013
*MNB előrejelzés
Magyarország
Forrás: KSH, *: előrejelzés a 2015. áprilisi konvergenciaprogram alapján 14 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/krm/krm1506.html 15 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/krm/krm1506.html 16 http://www.kormany.hu/download/2/d6/70000/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3%20az%20%C3%A1llamh%C3%A1ztart%C3%A1s%20helyzet%C3%A9r%C5%91l%202015%20augusztus.pdf 17 http://www.kormany.hu/download/4/25/50000/KP2015%200430_.pdf
14
18 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/far/far21412.pdf 19 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/far/far1509.html 20 Forrás: MNB – Inflációs jelentés (2015. szeptember); https://www.mnb.hu/letoltes/hun-ir-egyben.pdf
15
1,5% EU
1,7%
5
6
KÜLFÖLDI KÖZVETLEN BERUHÁZÁSOK (FDI) A tavalyi évben a megtisztított és felülvizsgált adatok szerint 4504,5 millió eurónyi külföldi közvetlen beruházás (FDI) érkezett Magyarországra, ami 140,7%-kal magasabb a 2013-as értéknél. A teljes befektetett tőkeállomány így 2014 végén 81 386,4 millió eurót tett ki, ami az éves GDP 78,1%-a. A 2014-es FDI áramlás magas értékét az újrabefektetett jövedelmek magyarázzák, a beáramló külföldi közvetlen beruházások 81,8%-a köszönhető az újrabefektetett jövedelmeknek. A 4504,5 millió eurós érték közel fele a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágba áramlott. Az elmúlt években az állami tulajdonszerzésekhez kapcsolódó egyesülések és felvásárlások érdemben csökkentették a beáramló FDI nagyságát. 2013-ban 350 millió euróval, míg 2014ben közel 800 millió euróval csökkent a beáramló FDI értéke az E.ON gáz-üzletágának, valamint az Antenna Hungária és a Fővárosi Gázművek állami megvásárlásának következtében. 2011ben pedig mintegy 2 milliárd euróval mérséklődött a beáramló működő tőke értéke az orosz kézben lévő MOL részesedés felvásárlása következtében.21
A M AGYA RO R S Z ÁG R A É R K E ZŐ K Ü L FÖ L D I KÖZ V E T L E N TŐ K E B E RU H Á ZÁ S O K ( F D I ) É RT É K E ( M I L L I Ó E U RÓ) MUTATÓ 1. A folyó fizetési mérlegben szereplő érték 2. Átfolyó tőke és portfólióátrendezés
3. Megtisztított adatok (12)
A VERSENYKÉPESSÉG ALAKULÁSA
A Világgazdasági Fórum (WEF) ez év szeptember végén publikált 2015–2016-os versenyképességi jelentése alapján Magyarország a 63. helyet foglalja el a vizsgált 140 ország közül, amely 3 hellyel rosszabb az egy évvel korábbi 60. helyezésnél, és megegyezik a két évvel korábbival.22 A régiós versenytársak közül továbbra is Csehország pozíciója a legkedvezőbb, a 2014–2015-ös jelentés 37. helyezése után a legutóbbi lista alapján a 31. helyet foglalja el. Lengyelország a 41. pozícióval a második a régióban található, majd a gazdaságilag két fejletlenebb, 2007 óta uniós tagország: Bulgária és Románia következik. A vizsgált országok közül a legnagyobb előrelépést Szlovénia esetében jegyezték fel, tavaly csupán a 70. helyet érte el, míg az idén már az 59. leginkább versenyképes gazdaságnak számít. Magyarország Szlovákiát előzi meg. H E LY E Z É S E K A Z E L M Ú LT K É T W E F V E R S E N Y K É P E SS ÉG I J E L E N T É S A L A PJÁ N
Változás 31
Csehország
-6
37
Lengyelország
41 43
Románia
-2 53
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Bulgária
54 54
4 192,0
1 477,1
1 668,2
4 137,0
11 184,3
2 475,6
5 333,9
Szlovénia
59
Magyarország 1 105,1
188,0
3 086,8
1 289,1
436,5
1 231,6
2 579,5
1 557,5
7 242,3
3 942,1
603,8
1 871,8
829,4
4 504,5
0
60
Szlovákia
2015–2016
-6
59
-11
70 63
3 67
75
-8
2014–2015
Forrás: Világgazdasági Fórum, Global Competitiveness Report 20152016 Forrás: MNB
A részletes bontást tekintve a 12 pillérből Magyarország az infrastruktúra és a technológiai felkészültség területén teljesít a legjobban; mindegyik esetében a 48. helyen áll, ami 2 hellyel kedvezőbb a 2014–2015-ös felméréshez képest. Az infrastruktúra területén kiválónak mondható Magyarország vasúti hálózata, az elektromossággal történő ellátás minősége, valamint a vezetékes telefonhálózat kiterjedtsége. A technológiai felkészültség esetében 22 http://www3.weforum.org/docs/gcr/2015-2016/Global_Competitiveness_Report_2015-2016.pdf A Világgazdasági Fórum versenyképességi indexe 12 pillérbe rendezve (intézmények, infrastruktúra, makrogazdasági környezet, egészségügy és alapfokú oktatás, felsőoktatás és képzés, árupiac hatékonysága, munkaerő-piaci hatékonyság, pénzügyi piacok fejlettsége, technológiai felkészültség, piac mérete, üzleti kifinomultság és innováció) 114 mutatót vizsgál, amelyek súlyozott átlaga megadja az egyes országok helyezését.
21 http://www.mnb.hu/letoltes/fizetesi-merleg-jelentes-2015-q2-hu.pdf
16
17
érdemes kiemelni a külföldi közvetlen beruházások állományát, a technológiai transzfer mértékét és a 100 lakosra jutó internet előfizetések magas számát. Kiemelendő továbbá, hogy az innovációhoz kapcsolódóan a tudományos kutatóintézetek minőségét tekintve a 28. helyet érte el Magyarország, valamint az egyetemek és az ipari vállalatok közötti együttműködésben a 36. pozíciót foglalja el. A Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentése kitér a leginkább problematikus tényezőkre is. Magyarország esetében három tényező emelkedik ki, amely gátolja a vállalatok fejlődését: a gazdaságpolitikai környezet instabilitása, a korrupció és az állami bürokrácia alacsony hatékonysága.
7
KÜLKERESKEDELEM
2014-ben a magyar export 84,5 milliárd eurót, míg az import 78,2 milliárd eurót ért el, amely a kivitel 4,0%-os növekedését, valamint a behozatal 4,7%-os bővülését jelenti a 2013-as értékhez képest. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 6,3 milliárd euró tett ki, amely mintegy 281 millió euróval alacsonyabb az előző évihez képest. 2015 első hét hónapjában a teljes magyar export 52 867,5 millió eurót ért el, amely 7,5%-os bővülést jelent 2014 azonos időszakához viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a magyar import 5,5%-kal 48 015,8 millió euróra emelkedett. Összességében a magyar külkereskedelmi áruforgalom 6,6%-kal 100,9 milliárd euróra bővült. Az export dinamikusabb bővülésének köszönhetően 4851,7 millió euró volt a magyar külkereskedelmi többlet, amely 32,5%-kal haladja meg a 2014 első hét hónapjában elért 3662,4 millió eurónyi magyar aktívumot. MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELME 2015 ELSŐ HÉT HÓNAPJÁBAN (MILLIÓ EURÓ) IDŐSZAK
IMPORT
EXPORT
ÁRUFORGALOM
KÜLKERESKEDELMI
(EXPORT +
EGYENLEG
IMPORT) 2014. I.VII.
45 498,5
49 161,0
94 659,5
3 662,4
2015. I.VII.
48 015,8
52 867,5
100 883,4
4 851,7
5,5%
7,5%
6,6%
32,5%
Változás 2015. I.VII./2014. I.VII. (%)
Forrás: KSH
Az Európai Unió tagországaival folytatott külkereskedelem tovább erősödött az idei év első hét hónapjában. A teljes magyar kivitel 79,1%-a (41,8 milliárd euró) az EU 27 országába irányult, míg az import tekintetében a teljes magyar behozatal 76,8%-a (36,9 milliárd euró) érkezett az uniós tagállamokból. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk továbbra is Németország. A 2015. januárjúliusi időszakban a teljes magyar export 27,9%-a (14,7 milliárd euró) irányult Németországba, miközben a teljes magyar import 26,2%-a (12,6 milliárd euró) onnan érkezett. Németország után a második és harmadik legfontosabb exportpartnerünk 5,1%os részesedéssel Románia és 4,8%-os részaránnyal Olaszország. Az import tekintetében Németországot Ausztria követi 6,4%-os részesedéssel, míg a harmadik helyen az 5,7%-os súlyt képviselő Kína található.
18
19
L EG FO N TO SA B B E X P O RT- É S I M P O RT T E R M É K E K 2 01 5 E L S Ő H É T H Ó N A PJÁ BA N ( M I L L I Ó E U RÓ)
M AGYA RO R S Z ÁG 10 L EG FO N TO SA B B I M P O RT- É S E X P O RT PA RT N E R E A 201 5. JA N UÁ R–J Ú L I U S KÖZÖT T I I D Ő S ZA K BA N ( M I L L I Ó E U RÓ)
IMPORT RELÁCIÓ Németország
ÉRTÉK
RÉSZ-
EXPORT RÉSZ-
RELÁCIÓ
ARÁNY
12 571,8
26,2%
Németország
ÉRTÉK 14 726,8
LEGFONTOSABB EXPORTTERMÉKEK RÉSZARÁNY 27,9%
ÉRTÉK
ARÁNY
6 028
11,4%
2 789
5,3%
1 922
3,6%
1 791
3,4%
1 638
3,1%
52 868
100,0%
LEGFONTOSABB IMPORTTERMÉKEK
ÉRTÉK
ARÁNY
8708 Alkatrész és tartozék gépjárműhöz
2 807
5,8%
1 475
3,1%
1 409
2,9%
1 326
2,8%
1 217
2,5%
48 016
100,0%
8703 Személygépkocsi és más gépjármű, amelyet elsősorban személyszállításra terveztek 8708 Alkatrész és tartozék gépjárműhöz
Ausztria
3 061,5
6,4%
Románia
2 718,5
5,1%
3004 Gyógyszerek, kimért adagokban vagy formában, vagy a kiskereske-
Kína
2 740,6
5,7%
Olaszország
2 540,3
4,8%
delemben szokásos kiszerelésben
Lengyelország
2 588,9
5,4%
Ausztria
2 514,5
4,8%
Franciaország
2 588,6
5,4%
Szlovákia
2 478,4
4,7%
Szlovákia
2 506,0
5,2%
Franciaország
2 420,7
4,6%
8408 Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor (dízel vagy
Csehország
2 315,3
4,8%
Egyesült Királyság
2 018,5
3,8%
féldízel)
Olaszország
2 207,7
4,6%
Csehország
2 005,4
3,8%
Hollandia
2 161,0
4,5%
Lengyelország
1 975,3
3,7%
Oroszország
1 937,6
4,0%
Egyesült Államok
1 884,7
3,6%
Teljes Import
48 015,8
100,0%
52 867,5
100,0%
Teljes Export
Forrás: KSH
Termékszinten23 vizsgálva Magyarország külkereskedelmét elmondható, hogy a gépjármű gyártásához kapcsolódó termékek kiemelt szerepet játszanak. 2015 első hét hónapjának exportstatisztikája alapján az öt legfontosabb exporttermék közül négy a gépjárműgyártáshoz kapcsolódik. A legfontosabb magyar exporttermék az idei évben a személygépkocsi és más gépjármű volt 6 milliárd eurót meghaladó értékkel, 11,4%-os részaránnyal. Ezután a gépjárművek alkatrészei és tartozékai árukategória következik 2,8 milliárd eurós exportvolumennel (5,3%os részaránnyal), míg a harmadik legfontosabb exportterméket a gyógyszerek jelentették 1,9 milliárd eurós kiviteli értékkel (3,6%-os arány). Legfontosabb importtermékeink a gépjárművek alkatrészei és tartozékai voltak 5,8%-os részesedéssel, 2,8 milliárd eurónyi értékben. A második helyen a vezetékes távbeszélő készülékek álltak 1,5 milliárd eurós importvolumennel (3,1%-os részaránnyal), míg a harmadik helyen a behozatal tekintetében is a gyógyszerek szerepelnek 1,4 milliárd euró értékben (2,9%-os részesedéssel).
8407 Szikragyújtású, belsőégésű dugattyús vagy forgódugattyús motor
MINDÖSSZESEN TERMÉK
RÉSZ-
8517 Vezetékes (vivőfrekvenciás és digitális) távbeszélő és távíró készülék; videótelefon; mindezek alkatrésze 3004 Gyógyszerek, kimért adagokban vagy formában, vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben 8409 Kizárólag vagy elsősorban belsőégésű motorok alkatrészei 8703 Személygépkocsi és más gépjármű, amelyet elsősorban személyszállításra terveztek MINDÖSSZESEN TERMÉK
Forrás: KSH
23 A KSH Magyar Kombinált Nomenklatúra szerinti négy számjegyű bontása alapján.
20
21
8
F O G L A L K O Z TAT O T T S Á G
2015 második negyedévében – a KSH lakossági munkaerő-felmérésének adatai szerint – a 15–74 éves korú népességben a foglalkoztatottak létszáma 4200,7 ezer főt ért el, amely összességében 3,1%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.24 A vállalkozói szférában a legnagyobb létszámbővülés az építőiparban (8,4%-os, 21,0 ezer fős), a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágban (10,2%-os, 19 ezer fős) és a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágban (20,6%-os, 13,2 ezer fős) volt. Nőtt az oktatás (3,0%-kal, 9,6 ezer fővel), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (6,1%-kal, 9,2 ezer fővel) és a feldolgozóipar (1,0%-kal, 8,4 ezer fővel) ágakban foglalkoztatottak száma is. A feldolgozó iparban a legmarkánsabb létszámnövekedést a járműipar (8,2%-os, 11,0 ezer fős) és a gyógyszergyártás (19,8%-os, 3,6 ezer fős) ágazat érte el, ezzel szemben csökkent a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (9,7%-kal, 6,0 ezer fővel), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (6,2%-kal, 4,7 ezer fővel) valamint a villamos berendezés gyártása (8,1%-kal, 4,5 ezer fővel) ágazatokban foglalkoztatottak száma. A 2015. június–augusztus közötti időszakban a – 7539,2 ezer fős – 15–74 éves korú népességben a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 251 ezer fő volt; 3,2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak létszámának alakulásában 3911,3 ezer fővel vettek részt a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók, 226,5 ezer fővel a közfoglalkoztatottak és 113,2 ezer fővel a külföldi telephelyen dolgozók. Az összességében 133,6 ezer fős növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 59,5 ezer fővel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 61,1 ezer fővel bővült, míg külföldi telephelyen 13 ezer fővel dolgoztak többen. Az előző év azonos időszakához képest a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozó foglalkoztatottak létszáma 1,5%-kal, a magát közfoglalkoztatottnak tekintő foglalkoztatottak létszáma 36,9%-kal, míg a külföldi telephelyen dolgozók létszáma 12,9%-kal bővült. A 15–64 éves – 6530,9 ezer fős népességet jelentő – korcsoportból 4 millió 215 ezren tartoztak a foglalkoztatottak közé, foglalkoztatási rátájuk 2,4 százalékponttal, 64,5%-ra emelkedett. A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 285 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,4 százalékponttal, 26,0%-ra emelkedett. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 81,2%-ra, utóbbiaké 4,1 százalékponttal, 46,1%-ra nőtt. A 20–64 éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 2,5 százalékponttal, 69,5%-ra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75%-os célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,7, a nőknél 62,5%.25
9
MUNKANÉLKÜLISÉG
2015 második negyedévében a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 13,6%kal (48,9 ezer fővel), 310,4 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 1,2 százalékponttal, 6,9%-ra csökkent.26 A 8 éven belüli munkatapasztalattal rendelkező munkanélküliek száma – az előző M U N K A N É L K Ü L I S ÉG I R ÁTA (%), 2015. J Ú L I U S 0 5 Japán Izland Norvégia Németország Csehország Málta Egyesült Királyság USA Észtország ausztria Luxemburg Dánia magyarország Hollandia románia lengyelország svédország belgium EU (28) Írország Szlovénia Litvánia Finnország Bulgária EU (15) Lettország Franciaország eurózóna (19) szlovákia olaszország portugália Ciprus horvátország spanyolország Görögország
3,3 4,3 4,3 4,6 5,1 5,2 5,3 5,3 5,7 5,8 5,9 6,3 6,8 6,8 6,8 7,3 7,3 8,8 9,5 9,5 9,5 9,6 9,6 9,8 9,9 10,1 10,7 11,0 11,2 12,0 12,3 15,2 15,6 22,3 25,0
Forrás: Eurostat
24 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf005a.html 25 http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/fog1508
26 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun1506.html
22
23
10
15
20
25
munkahelyük nemzetgazdasági ága, ágazata szerint – az ipari szektorban 23,4%-kal (19,9 ezer fővel), ezen belül a járműgyártásban 25,2%-kal (1,6 ezer fővel), a szolgáltatások szektorban 8,4%-kal (14,6 ezer fővel) csökkent, ezzel szemben a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szektorban 20,7%-kal (1,7 ezer fővel) nőtt.27 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2015. szeptember végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma 10,1%-kal (38 502 fővel), 341 740 főre csökkent az előző év szeptember végihez képest.28 Az Eurostat szezonálisan kiigazított adatai szerint 2015 júliusában az eurózónában (19 tagállam) átlagosan 11,0%, az egész EU-ban (28 tagállam) átlagosan 9,5%, Magyarországon pedig mindössze 6,8% volt a munkanélküliségi ráta. 2014 júliusa és 2015 júliusa között Magyarországon 1,1 százalékponttal, 7,9%-ról 6,8%-ra csökkent a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta. Ezzel olyan régi uniós országokat előzünk meg, mint Svédország (7,3%), Belgium (8,8%), Finnország (9,6%), Franciaország (10,7%) és Írország (9,5%). A 25 évnél fiatalabb magyar népesség 17,7%-os munkanélküliségi rátája is kedvezőbb a 20,4%-os európai átlagnál; míg az eurózónában (19 tagállam) 22,2%-os, Spanyolországban 48,7%-os, Görögországban 48,6%-os, Olaszországban 40,4%-os ifjúsági munkanélküliséget vett számba az Eurostat.29
10
KERESETEK
2015 első nyolc hónapjában 3,7%-kal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az augusztusi keresetnövekedést érdemben befolyásolta a fegyveres testületek illetményemelése és a kiegészítő pótlék bevezetése a szociális területen dolgozók részére. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 243 100 forintot ért el. A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (495 900 forint), míg a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (145 800 forint). A teljes nemzetgazdaságban az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 159 300 forintot ért el. A nettó és a bruttó keresetek egyaránt 3,7%-kal emelkedtek. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatai nélkül a nemzetgazdaságban 3,8, ezen belül a vállalkozásoknál 3,6, a költségvetés területén 4,1, a nonprofit szervezeteknél 3,0%-kal nőttek a keresetek. A 2015. január és augusztus közötti időszakban a teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 80 000 forintot ért el.30 A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 255 700 forintot ért el, amely 3,6%-kal magasabb az előző év azonos időszakánál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9%-ot tett ki.31
ÁT L AG O S B É R N ÖV E K E D É S 2014 A ZO N O S I D Ő S ZA K Á H OZ V I S ZO N Y Í T VA
Non-profit szektor
3,0%
Vállalkozások
3,6% 4,1%
Költségvetési szervek
3,7%
A teljes nemzetgazdaságban
27 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf048a.html A munkanélküliek száma előző munkahelyük nemzetgazdasági ága, ágazata szerint számba véve 28 http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=full_afsz_havi_reszletes_adatok_2015 29 http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Unemployment_statistics
24
30 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli037.html?back=/stadat_ker 31 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/ker/ker1508.html
25
11
MUNKAERŐT TERHELŐ K Ö LT S É G E K , M I N I M Á L B É R
A munkaerőt terhelő költségek 2015-ben nem változtak, így a munkaadót terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 27%, továbbá a munkáltató 1,5% szakképzési hozzájárulást is fizet. A munkavállaló által fizetendő nyugdíjjárulék 10%, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3%, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5%. 2015. január 1-től 3,4%-kal emelkedett a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére megállapított alapbér – minimálbér – kötelező legkisebb összege; 105 000 forintra (101 500 forintról). A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma is közel 3,4%-kal emelkedett a teljes munkaidő teljesítése esetén – 122 000 forintra (118 000 forintról). A közfoglalkoztatási bér 79 155 forint (munkavezető esetében: 87 090 forint), a garantált közfoglalkoztatási bér 101 480 forint (munkavezetőnél 111 660 forint) 2015-ben.
M I N I M Á L B É R E K A L A K U L Á SA
122 000 118 000
101 500
77 300
105 000
79 155
Közfoglalkoztatás
Teljes munkaidős minimálbér
2014
Középfokú végzettség
2015
26
12
O K TATÁ S , K É P Z E T T S É G
A 2015/2016-os tanévre 20 új – összesen 21 – egyetemen és főiskolán hirdettek meg duális képzést a felvételizők számára; ebből 13 felsőoktatási intézményben a mérnöki tudományok tanulmányi területen (ISCED 52) anyagmérnöki, gépészmérnöki, járműmérnöki, mérnökinformatikus, mechatronikai mérnöki vagy logisztikai mérnöki szakon, 9 felsőoktatási intézményben pedig további műszaki tanulmányi területeken (pl. környezetmérnöki, agrármérnöki, kertészmérnöki, élelmiszermérnöki, faipari mérnöki, építész és építőmérnöki) indítottak képzést.32 A Kecskeméti Főiskolán 2012 óta, immár három évfolyamon tanulnak duális hallgatók; tapasztalataik alapján idén bővítették a szakok és a képzésben résztvevő cégek számát. 33 A felsőoktatási intézményekbe – a 2015 szeptemberében induló képzésekre – általános és pótfelvételi eljárásban összesen 78 079 főt vettek fel. A 2015-ös általános felvételi eljárásban34 a felsőoktatásba jelentkezők száma 105 646, a felvettek száma 72 171 fő volt. A 2015 szeptemberében induló képzésekre pótfelvételi keretében 8 185 fő jelentkezett; a felvettek száma 5 908 fő; közülük 2005 hallgató alapképzésen vagy osztatlan mesterképzésen nappali munkarendben, 622 hallgató mesterképzésen vehet részt.35 A kormány decemberben elfogadott stratégiájának eleme a magyar felsőoktatás fokozott mértékű bekapcsolása a nemzetközi vérkeringésbe, magyar hallgatók külföldi részképzésének ösztönzése, és külföldi hallgatók Magyarországra vonzása révén. E stratégia mentén az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma) az egyetemi hallgatók mobilitását ösztönző programot indít, amelynek célkitűzése, hogy 2025-re a magyar diákok között tízről húsz százalékra nőjön azok aránya, akik külföldi részképzésen vesznek részt. A novemberben megjelenő, 9,2 milliárd forint összegű Campus Mundi elnevezésű pályázat keretében 2021-ig 6700 hallgatónak biztosítanak ösztöndíjat külföldi felsőoktatási intézményekben folytatott időszakos tanulmányokhoz. Ezzel párhuzamosan a Magyarországon tanuló külföldi diákok számának – a jelenlegi 25 ezerről 2020-ig 40 ezerre – bővülése érdekében a magyar egyetemek és főiskolák lehetőséget kapnak nemzetközi kiállításokon történő részvételre a magas színvonalú magyar felsőoktatás népszerűsítése, külföldi hallgatók Magyarországra vonzása céljából.36 A 2015/16-os tanévtől az állam két szakképesítés megszerzését biztosítja ingyenesen az iskolai rendszerű szakképzésben (Szt. 1.§ (1) bekezdés és a Szt. XI. Fejezet 34/A. § (4) bekezdés alapján), ezzel támogatva az elhelyezkedési esélyeket, a munkavégzés színvonalának emelését, a munkahely megtartását, az esetleges szakmaváltást. A második szakképesítés ingyenes megszerzését az állam a nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) 60. § (7) bekezdése értelmében a felnőttoktatás – esti, levelező és más sajátos munkarendben folyó képzés – keretében biztosítja (ide nem értve az adott szakképesítés ráépüléseként megszerezhető 32 http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FFT_2015A/dualis_kepzesek_lista_15A.pdf 33 http://felveteli.kefo.hu/dualis-tipusu-kepzes 34 http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/jelentkezok_es_felvettek/15A_felvettek_gyorsjelentes http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/jelentkezok_es_felvettek/15A_felvettek_gyorsjelentes?itemNo=4 35 http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/friss_statisztikak/!FrissStatisztikak/friss_statisztikak.php?stat=14 36 http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/felsooktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/az-egyetemi-hallgatok-mobilitasat-osztonzo-programot-indit-az-emmi
27
szakképesítést, vagy az érettségi keretében megszerzett szakképesítést követő technikusi végzettséget). A nappali rendszerű oktatásban való részvétel felső korhatára a 21. életévről a 25. életévre növekedett. Az Nkt. 60. § (2) bekezdés szerint gimnáziumban és szakképző iskolában a huszonötödik életév betöltésének évétől kezdődően a tanuló kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. A felnőttoktatási lehetőségek szélesítése érdekében lehetővé válik tanulószerződés kötése a felnőttoktatásban is. A nem állami fenntartású szakképző intézmények lehetőséget kapnak felnőttoktatásban részt vevő tanulóik létszámának növelésére az állami fenntartótól átvett szakképzési tanulói keretszámokkal. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 99/D. § (1) és (2) bekezdése, valamint a szakképzésről szóló törvény 92/A. § (12) bekezdése alapján37 a 2016/17-es tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák; a jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá, a jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakul majd. Mindkét szakképző iskolatípus a jövőben egyaránt biztosítja szakképesítés és az érettségi megszerzését is. A korábbi szakközépiskolai, szakiskolai, speciális szakiskolai 9. évfolyam utoljára a 2015/2016-os tanévben indul.38
37 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, 2015. évi LXVI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról 38 https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=603:orszagos-szakkepzesi-es-felnottkepzesi-tanevnyito-201516&catid=10:hir-fj&Itemid=166
28
29
Impresszum Felelős kiadó: Nemzeti Befektetési Ügynökség 1055 Budapest, Honvéd utca 20. +36 1 872 6520
[email protected]
Felelős szerkesztő: Fazekas Máté, főosztályvezető Kommunikációs és Protokoll Főosztály
A kiadványban található táblázatok, grafikonok, illetve adatok és szövegek nem minősülnek ajánlattételnek. Azok forrását tekintve részben vagy egészben olyan adatgyűjtésből származnak, amelyek nem tartoznak a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény hatálya alá, ezért ezen adatok nem minősülnek hivatalos statisztikai adatnak. A Nemzeti Befektetési Ügynökség a tőle elvárható gondossággal állította össze a kiadvány tartalmát, adatait, és szövegét, ugyanakkor a Nemzeti Befektetési Ügynökség, vagy bármilyen harmadik személy semmiféle felelősséget nem vállal az esetleges szöveg-, tartalom-, adat-, vagy értelmezésbeli hibákért és/vagy az ezekből esetlegesen adódó közvetlen, közvetett, anyagi vagy egyéb károkért. A Nemzeti Befektetési Ügynökség nem vállal felelősséget bármilyen harmadik személy által a kiadvány tartalmára való hivatkozás által okozott kárért vagy hátrányért. A kiadvány bárminemű további felhasználása, illetve kiadása kizárólag a Nemzeti Befektetési Ügynökség előzetes írásbeli engedélyével lehetséges a Nemzeti Befektetési Ügynökség nevének, illetve a forrás(ok)nak a megfelelő feltüntetésével.
Készítette: HIPA Elemzési Osztály Budapest, 2015.10.22.
30
TÁJOLÓ 2013
2014
2015
Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. III. negyedév
Nemzeti Befektetési Ügynökség 1055 Budapest, Honvéd utca 20. +36 1 872 6520
[email protected] www.hipa.hu
32
33
