Tájházi Hírlevél szám. Tájházi Hírlevél. A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója füzet Noszvaj, 2011

Tájházi Hírlevél • 2011. 2. szám

Tájházi Hírlevél A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója

2011. 2. füzet Noszvaj, 2011. június

A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja

IX. évfolyam 2. szám 2011 Szerkesztő: Dr. Bereczki Ibolya, Hegedűsné Majnár Márta, Kapitány Orsolya Technikai szerkesztő: Matucza Ferenc Felelős kiadó: Hadobás Pál igazgató Alapító szerkesztő: Szablyár Péter HU ISSN 1785-4873 Kiadja a Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum (Edelény, 3780 István király u. 49.) a Magyarországi Tájházak Szövetségével együttműködve Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával

Szerkesztőség: 3325 Noszvaj, Honvéd út 4. E-mail: [email protected] Nyomdai munkák: Pethő Nyomda, Kaposvár

A címlapon: Szövetségünk sátra a Múzeumok Majálisán (Fotó: Dr. Bereczki Ibolya)


Tájházi Hírlevél 2011 Szinopszis A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2002. november 28-án alakult meg azzal a céllal, hogy a több, mint 300 magyarországi és a közel azonos számú határainkon túli területeken működő tájház ill. falumúzeum szakmai- és érdekképviseleti egyesülete legyen. Megalakulásától kezdve egyik fő célkitűzése tagsága folyamatos informálása a tájházmozgalom legfontosabb szakmai, szervezeti kérdéseiről. Ennek érdekében a Borsodi Tájházzal együttműködve megalapította és azóta 28 alkalommal meg is jelentette Tájházi Hírlevél című kiadványát, amelyet a tagságának és az érdeklődőknek rendszeresen (negyed évente) megküld. A Tájházi Hírlevél tájékoztat a Szövetség programjairól (szakmai napok, regionális találkozók, országos találkozó, szakmai tanfolyamok), rendszeresen bemutat egy-egy tájházat, kiemelve annak sajátosságait. 2010. évben kiemelten foglalkozott az NKA által kiírt „A Felemelő Század – Nemzeti romantika és polgári felemelkedés a 19. századi Magyarországon” tematikus időszaki-, és vándorkiállítások előkészítésével, megvalósításával, figyelemmel kísérésével, eseményeinek népszerűsítésével. Igyekszik a pályázatok időben történő előkészítésére felhívni a figyelmet. Folytatta a TÁJHÁZI AKADÉMIA legsikeresebb záró dolgozatainak közlését. A 2010/4. tematikus számban a határokon túli magyar nyelvterületi tájházakat vette számba, értékelve az ott végbement fejlesztéseket. 2010-ben négy Hírlevél jelent meg az alábbi tartalmi szerkezetben: Tartalom/időpont TH 2010/1 A megjelenés 2010. időpontja február Oldalszám 40 Tanulmányok száma 3 Beszámoló 3 eseményekről Pályázatokról 1 Programajánló 0 Fotó 23

TH 2010/2 2010. május 56 2

TH 2010/3 2010. október 60 4

TH 2010/4 2010. december 36 2

Összesen

192 11

8

13

6

30

1 1 69

0 2 76

0 0 40

2 3 208

3


A Tájházi Hírlevél a hagyományos nyomtatott formán kívül a világhálón is olvasható a www.skanzen.hu, ill. a Tájházszövetség honlapján a www.museum.hu/ tajhaz címeken.

2011. évben is négy szám kiadását tervezzük.

A Tájházi Hírlevél nagy népszerűségnek örvend a tájházak fenntartói, létrehozói és az azok bemutatását végző személyek között. Rendezvényeinken a belépni szándékozók megnyerésében, eddigi munkánk eredményeinek megismertetésében is nagy szerepe van a Hírlevélnek. A Tájházi Hírlevél színvonalas kiadásának záloga az a jó együttműködés, amely az edelényi Borsodi Tájház szakmai-kiadói hátterét biztosítja számunkra. Dr. Bereczki Ibolya

4


Beszámoló a Magyarországi Tájházak Szövetsége évi rendes közgyűléséről 2011. április 9. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum konferencia terme A programban meghirdetett 10.00 órai kezdéskor még nem volt határozatképes a közgyűlés, ezért azt 11.00 órakor 18 jogi és 28 egyéni tag részvételével, a meghívóban megfogalmazott napirendi pontok szerint tartottuk meg. Dr. Bereczki Ibolya elnöki köszöntőjét követően dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója összegezte a hazai tájház hálózatot közvetve vagy közvetlenül érintő kérdéseket. A közgyűlés megkezdése előtt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum koordinálásával, a Tájházak Szövetségével együttműködve „A Felemelő Század” tematikus évad keretében megvalósuló „A paraszti polgárosodás tárgyi világa, nemzeti jelképek a magyarországi tájházakban” című kiállítás sorozatról tartottak részletes, fotóanyaggal gazdagon illusztrált tájékoztatót dr. Szonda István és Kapitány Orsolya. A résztvevők a programhoz készült videoinstallációból is megtekinthettek részleteket. A 60 perces, DVD-n lejátszható, dr. Szonda István vezetésével készült film 25 tájházi helyszínt mutat be. A közgyűlés résztvevői a program részeként született, a nemzeti jelképeket és a polgárosodás falusi, mezővárosi folyamatait felidéző vándorkiállítást a konferenciateremben megnézhették. Az Elnökség írásbeli tájékoztatóját kiegészítve Szablyár Péter ügyvezető elnök a Tájházszövetségben a megalakulás óta elért mérföldkövekről emlékezett meg. Adalékkal szolgált a határon túli magyar nyelvterületek tájházaival kialakított szoros együttműködésről; az „Év tájháza” kitüntető címről, amelyet immár hatodik alkalommal adhattunk át tagintézményeink legjobbjainak; az „Év tájházvezetője” elismerésről, amelyet az Elnökség döntése alapján minden évben kiad a szövetség; a hazai nemzetiségi tájházakkal kialakított példaértékű együttműködésről. Kritikusan fogalmazott az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2/2010. számú rendeletéről, amely a muzeális intézmények működési engedélyeinek kérdését szabályozza; valamint felvetette egy olyan normatív támogatási rendszer szükségességét, mely hosszú távon biztosítaná a hazai tájházak fennmaradását. Dr. Bereczki Ibolya a következő napirendi pontban Dr. Páll Istvánnak, a FB tagjának adott szót, hogy a Felügyelő Bizottság 2010. évre vonatkozó jelentését ismertesse a Közgyűléssel. Dr. Páll István felolvasta a jelentést, melyet a Szövetség alapszabálya VI. fejezet 6.3 pontjának megfelelően állított össze. A Felügyelő Bizottság véleménye szerint 5


összességében megállapítható, hogy a Szövetség a 2010. évben eredményes évet zárt, a mozgalom társadalmi elismertsége nőtt. Ezt követően az elnök ismertette a szervezet közhasznúsági jelentését, amelyet a közgyűlési meghívóval együtt mindenki megkapott. A Szövetség Közhasznúsági jelentését a jelenlévők egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el. Következő napirendi pontként az elnök szóbeli tájékoztatást nyújtott a Szövetség 2011. évi munkatervéről és költségtervéről, amelyet a Tájházi Hírlevél 2011/1. füzetében minden jelenlévő megkapott. A nyílt szavazást követően megállapította, hogy a megjelentek a Szövetség 2011. évre vonatkozó munkatervét és költségtervét egyhangúlag elfogadták. A közgyűlés felemelő momentumaként következett az „Év Tájházvezetője” díj átadása, melyet a szövetség évente egy személynek ítél oda. Az Elnökség egyöntetű döntése alapján a díjat 2010. évi tevékenysége elismeréseként Horváth Attilánénak, a Fertőszéplaki Tájházak vezetőjének ítélte oda. A díj átadását követően az elnök bejelentette Szablyár Péter ügyvezető elnök lemondását tisztségéről, s ennek folyamodványaként az Alapszabály VI. 1.7 pontja alapján került sor az új ügyvezető elnök megválasztására. A tisztségre Hegedűsné Majnár Mártát javasolta a jelölőbizottság, s megválasztása esetén az Észak-magyarországi Régió elnökségi tagjaként betöltött eddigi pozíciójára Szablyár Pétert jelölték. A titkos szavazással történő eljárás eredményeként mindkét tisztségviselőt egyhangúlag választották meg a jelenlévők.

Szövetségi tagok a közgyűlésen 6


A tájházak jövőjével kapcsolatos tervekről és a tárca elvárásairól a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya álláspontját tolmácsolva Dr. Vígh Annamária főosztályvezető írásban elküldött előadását az elnök kérésére Kovács Edina elnökségi tag olvasta fel. Az elkövetkezendőkben a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság és a Szövetség kapcsolatának bővítéséről Dr. Csonka-Takács Eszter igazgató vázolta a lehetőségeket. Az „Egyebek” napirendi pont keretében hozzászólások hangzottak el, melyeket Dr. Bereczki Ibolya elnök válaszolt meg. Dr. Bereczki Ibolya elnök végeSzablyár Péter ügyvezető elnök zetül zárszavában megköszönte a leköszönése megjelenteknek, hogy szép számmal megtisztelték a közgyűlést. Továbbá köszönetét fejezte ki az Elnökség egész évi munkájáért, és „A Felemelő Század” két koordinátorának, dr. Szonda Istvánnak és Kapitány Orsolyának, a kommunikációs feladatok ellátásáért pedig Szablyár Péternek. Noszvaj, 2011. április 13.

Hegedűsné Majnár Márta

7


Az Év Tájházvezetője: HORVÁTH ATTILÁNÉ Szentendre, 2011. április 9. A fertődi Porpáczy Aladár Általános Művelődési Központ szakmai igazgatóhelyetteseként 2007-től irányítja a Fertőszéplaki Tájházak működtetését. Ezt megelőzően egy nyertes pályázat segítségével 2005-ben dolgozta ki a „Fertő-táj Világörökség” című képzési projektet, melynek keretében egy könyv is megjelenhetett „Örökségünk a Fertő-táj” címmel. A kiadvány 10 fejezete megismerteti a tanulókkal a táj történelmét, gazdag régészeti örökségét, a Fertő-parton élő népcsoportok (magyar, horvát, német) szokásait, viseletét, jeles napokhoz kötődő szokásait, az emberi élet sorsfordulóit. A hagyományos foglalkozások közül bemutatja a földművelést, a halászatot, a nádaratást, a szőlőművelést, az állattartást és a zöldségtermesztést. Projektjük fontos részét képezi a diák-idegenvezetőképzés. A felkészített diákok alkalmasak arra, hogy a hozzájuk érkező diákcsoportokat szakszerűen vezessék, és felkeltsék saját korosztályuk érdeklődését a táj értékei iránt. A Fertőszéplaki Tájházak kezelését 2007-ben bízta az intézményre a GyőrMoson-Sopron Megyei Önkormányzat. Horváth Attiláné irányításával az iskola az országosan ismert és jelentős fertőszéplaki műemlék együttest felébresztette mély álmából. Diák idegenvezetőik fogadják a látogatókat és vezetik a csoportokat magyar és német nyelven. A világörökség-képzésben résztvevő osztályok naposi szolgálat keretében és nyári munkaként látják el ezt a feladatot. Így napi munkájukká vált a néhány éve elindított idegenvezetés. Fontosnak tartja, hogy ne csak diákjaik, hanem a térségben élők is megismerjék értékeiket, hagyományaikat, ezért elindítottak egy fesztiválsorozatot, melyet évről évre megrendeznek. Ennek keretében igyekeznek mindig más oldalát megmutatni a népi kultúrának. Az év folyamán több alkalommal szervezett, jeles napokhoz 8

„Az Év Tájházvezetője” díjat Horváth Attiláné a szövetség elnökétől, Dr. Bereczki Ibolyától veszi át


kapcsolódó rendezvényeik egyre több érdeklődőt vonzzanak a házakhoz. Így igazi közösségformáló intézménnyé is tették a házakat. A tájházak jó lehetőséget adnak arra is, hogy a múzeumpedagógia eszköztárát felhasználva minden korosztállyal tematikus foglalkozások keretében ismertessék meg a paraszti életet. „A múltból a jelenen át a jövőbe” című projektjük keretében négymodulos képzést dolgoztak ki, melyet beépítettek a szakképzéseikbe és tanfolyamként, pedagógus továbbképzésként is akkreditáltattak. Mind a négy modulhoz készültek tanfolyami füzetek is. A gyakorlati képzést a Fertőszéplaki Tájházak kertjében kialakított biokert is segíti, ahol gyógy-, fűszer- és zöldségnövényekkel ismerkedhetnek az érdeklődők. A kert táborok, erdei iskolai programok lebonyolítására is alkalmas. Az „Amit eszel, azzá leszel” gondolat jegyében kiemelt figyelmet fordítanak a helyben termelt élelmiszerek segítségével a betegségek megelőzésére, a korszerű főzési technikák megismerésére. A Tájházszövetség 2009-es „Tájházi Akadémia” képzési programjához Horváth Attiláné dolgozta ki a múzeumpedagógiai ismeretek fejezethez a „Múzeumpedagógia a gyakorlatban – Fertőszéplaki Tájházak” című esettanulmányt. Az Év Tájházvezetője elismerést a Magyarországi Tájházak Szövetsége 2009ben adta ki először. Az eddigi díjazottak:

2009-ben Balogh Imréné (Báta)

2010-ben Juhász László (Mezőcsát) Hegedűsné Majnár Márta

9


Bemutatkozik új ügyvezető elnökünk Hegedűsné Majnár Márta vagyok, egy Egerrel szomszédos faluban, Noszvajon élek. 1999-ben kezdtem el a helyi önkormányzatnál turisztikai munkatársként dolgozni, s a nagymamám finom süteményeire emlékezve nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy a Gazdaház kemencéit kipróbáljuk, és másokkal is megkóstoltassuk ezeket a felénk szokásos és kedvelt ízeket. A gondolat nyomán – az országban elsők között – hagyományőrző rendezvények sorozatának lett színtere a tájházunk, s a korábban alig látogatott Gazdaház rövid idő alatt a megye egyik legnépszerűbb célpontjává vált. Hegedűsné Majnár Márta 2004. januárjától 2010. novemberéig Mező- a szövetség új ügyvezető elnöke kövesden dolgoztam, ahol feladataim közé tartozott a Kisjankó Bori Emlékház működési feltételeinek biztosítása. Itt elsődleges kötelezettségemnek éreztem a helyi és környékbeli kézművesség és a matyó néphagyomány élővé tételét kiállításokkal, rendezvényekkel és szakmai eseményekkel. Az egyik legszebb emlékem az itt töltött évekből, amikor részese lehettem annak a folyamatnak, melynek eredményeként a Matyó Népművészeti Egyesület kezdeményezésére a „Matyó örökség” felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. A Magyarországi Tájházak Szövetségének alapító tagja vagyok, a kezdetektől az Észak-magyarországi régiót képviseltem az elnökségben. Az elmúlt években részt vettem az országos és regionális tájházi találkozók, az elnökségi ülések, a „Tájházi Műhely”, szakmai tanulmányutak szervezésében, megvalósításában, s alkalmanként a szervezet pályázati tevékenységében is szerepet tudtam vállalni. Szablyár Péter lemondását követően szövetségünk április 9-i szentendrei közgyűlésén választottak meg a jelenlévők ügyvezető elnöknek. Péter közel tízéves tevékenysége számomra példaértékű, de utánozhatatlan! Jelenlegi főállású munkaviszonyom mellett igyekszem lelkiismeretes, tisztességes munkát végezni, szükségem van azonban az elnökségi tagok és a tagság gyakorlatban is megmutatkozó támogatására, aktív együttműködésére. Ezúton is köszönöm Péter eddigi áldozatos munkáját, s kérem mindannyiuk kezdeményező, a kivitelezésben is felelősségteljes hozzáállását közös céljaink eredményes megvalósításához! A szövetség új levelezési címe: Magyarországi Tájházak Szövetsége Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök 3325 Noszvaj, Honvéd út 4. E-mail: [email protected] 10


Az alsónémedi Faluház Alsónémedi Nagyközség Faluháza 1995/96-ban a honfoglalás millecentenáriumának tiszteletére községünk fennállásának 930. évfordulójára épült. Az elhatározás évekig érlelődött a Képviselőtestület és a falu lakosságának szívében, hisz mindannyian láttuk régi értékeink rohamos pusztulását és kiszorulását a mindennap életből. Kellett egy hely, ahol a régi népi kultúra és műveltség tárgyi emlékei otthonra találnak, s közkincsként őrzik az elmúlt századok, és őseink emlékezetét. A helyszínt és az építőanyagot az Önkormányzat Alsónémedi biztosította, a ház – ősi szép szokás szerint – az emberek ös�Nagyközség címere szefogásával épült, sok munkával és nagy szeretettel. A Faluház berendezését, néprajzi anyagát a falu lakossága adta össze; az első gyűjtéseket a Széchenyi István Általános Iskola pedagógusainak irányításával a gyermekek végezték. A gyűjtemény a mai napig gyarapodik, bővül, szépül, a lakosság hagyományápolásának és a múlt tiszteletének köszönhetően. A Faluház Alsónémedi község

A Faluház utcai homlokzata 11


Tisztaszoba (részlet) néprajzi gyűjteményének kiállítóhelye, továbbá helyet ad különböző programoknak, előadásoknak, filmvetítésnek, kézműves foglalkozásoknak. 2010-től tagjai vagyunk a Magyarországi Tájházak Szövetségének. Az elmúlt évben kezdetét vette a Faluház állományának tudományos feldolgozása. A Fényképtár már elkészült, most folyik a tárgyleltározás, valamint az oral history, vagyis a hanganyagtár megteremtése. Terveink szerint a feldolgozott fényképekből egy igényes, reprezentatív kiadványt állítunk össze, mely bemutatja Alsónémedi népéletét a XIX. és XX. században a fényképek, írásos emlékek tükrében. A Faluház nyitva tartása: vasárnaponként 15–18 óra között. Más időpontban előzetes egyeztetéssel állunk a látogatók rendelkezésére. Alsónémedi Nagyközség Honlapján további információk, képek, programok is megtekinthetők. Kapcsolattartó: Jobbágy Ilona, (Tel: 70-771-2692) Halászy Károly Művelődési Ház 2351 Alsónémedi, Dózsa György tér 2. Cím: Faluház, 2351. Alsónémedi, Iskola u. 1/b. E-mail: [email protected] 12


Nagytótfalu első díszpolgára Dél-Baranyában, Nagytótfalu életében eddig egyedülálló eseményre került sor ez év április 9-én: ünnepi testületi ülésen a település díszpolgárává választották dr. Simor Ferencné Bokody Éva nyugalmazott tájházvezetőt, Külső-Drávaszög tájegység néprajzi gyűjteményének létrehozóját és gondozóját, a falu szellemi életének meghatározó alakját. A nagy eseményt közel öt hónapos, közös munka előzte meg: tervezés, szervezés – nagy szeretettel és teljes titokban. Az ünnepre díszbe öltözött a falu, és a Községi Kultúrház megtelt régi barátokkal – csak a terem véges befogadóképessége szabott határt a meghívottak létszámának. Az esemény díszvendégei voltak: dr. Andrásfalvy Bertalan prof. emeritus és Tiffán Zsolt országgyűlési képviselő. Az ünnepség hivatalos részében Raposa Attila polgármester a testület döntésének indoklásául többek között elmondta, hogy új díszpolgára egész életművével szolgálta a falut; kulturális életének újjáélesztésében, és folyamatos megújításában alapvető szerepe volt és van, kiemelkedő teljesítményével hozzájárult a település fejlődéséhez, gyarapodásához, hírnevének öregbítéséhez. Andrásfalvy professzor úr meleg szavakkal köszöntötte az ünnepeltet. Hozzászólásának egyik vezérgondolata volt, hogy „a néprajztudomány a jövő tudománya”. Ahol a népi műveltség, a hagyomány életben marad, ott van jövője a közösségnek. Aki ennek érdekében tesz, a jövő érdekében munkálkodik.

Nagytótfalu első díszpolgára: Dr. Simor Ferencné Bokody Éva 13


A hivatalos részt követően az ünnepi műsort élvezhette a közönség, ahol az elmúlt 23 év tájházas ünnepein fellépők közül a térség legjobbjai szerepeltek; majd kötetlen együttlétre került sor. Ennek az igazán felemelő, megbecsülő, és az elmúlt évtizedek sok keserűségét is feledtető kitüntetésnek közel négy évtizedes előzménye van. Érdekes, és már történelmi tény, hogy az események szerencsés összejátszása – még az emberi gyarlóságok is! – miképp befolyásolták, alakították döntően 32 évvel ezelőtt azt a folyamatot, aminek eredményeképpen a mai napig is Nagytótfalut gazdagítja ez az értékes gyűjtemény. Simorné a ‘70-es évek elejétől, Külső-Drávaszög 23 településében végzett, önkéntes, tárgyi és szellemi javakat gyűjtő munkája során, Nagytótfaluban is többekkel közeli, baráti kapcsolatba került. Adatközlők, adományozók egyaránt tudtak a szép tervről: a leendő múzeumról, ami Siklós-vidék népi hagyományait lesz hivatott bemutatni. A ‘70-es évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy az eredeti tervet – a gyűjteményt Siklóson, a tájegység központjában tenni közkinccsé – a helyi kulturális vezetés nem fogja pártolni, sőt… Nagytótfaluban 1976-ban megszűnt az iskola, és veszélybe került a község (református ősei által 1846-ban építtetett) tulajdona, a volt iskola és tanítólakás. A székhely község, Nagyharsány elindította az épület eladását. (A tanácsrendszerben a székhely községek korlátlan döntéshozatallal bírtak társközségeik javait illetően, jogi és anyagi vonatkozásban egyaránt…) Ekkor ez a kis falu (történelme során már nem először) bátor kezdeményező készségéről tett tanúságot: megtették az első lépést, hogy a tájegység gyűjteménye Nagytótfaluba kerüljön. A népi műemlékké nyilváníttatással megmenekült az épület; amellett a falu olyan szenvedélyesen elkötelezett küzdőtársat nyert, aki meghatározó egyénisége lett a közösségnek. Nagytótfalu első díszpolgárának gondolkodásmódját is híven tükrözi, amit Kapitány Orsolya etnográfus gratuláló levelében írt: „Nem a bürokratáknak tesszük, amit teszünk, nem politikai érdekből, de nem is pénzért, hanem belső indíttatásból, neveltetésből, a szép iránti érzékenységből, elődeink tiszteletéből. …Nagytótfalu polgárai nyitott szemű és szívű emberek, akik az értéket nevén tudják nevezni.” Simor Eszter

14


„A Felemelő Század” 2010–2011 tematikus évadban megvalósított időszaki kiállítások „A paraszti polgárosodás tárgyi világa – Nemzeti jelképek a magyarországi tájházakban” A program keretében 11 tájházi helyszínen valósult meg időszaki kiállítás. A kiállítások 2010.08.07 – 2011.03.15. között nyíltak meg. Felhasznált pályázati támogatás: 8.800.000 Ft (nettó)

I.

Sárközi Tájház, Decs 2010.08.07. – 2010.10.30. „A népművészet kivirágzása a paraszti polgárosodás időszakában”

A kiállítás a Duna szabályozása után a 19. század második felében végbement változásokat mutatja be: építkezés-, lakás-, textil- és viseletkultúra tekintetében. A tájházzá lett, 1863-ban épült, középbirtokos Bálint Andor lakóháza külső megjelenésében, belső tagolódásában a tulajdonos egykori gazdasági erejét reprezentálja. A kiállítás a település gyűjteményi anyagára támaszkodva a Decsen élő nép életmódváltozását ismertette meg a látogatókkal, kiemelve a tisztaszoba szerepét, reprezentációs célokat szolgáló funkcióját. 15


II.

Szlovák Tájház, Kiskőrös 2010.09.03. – 2010.09.22. 2010.11.02. – 2010.12.15. „Petőfi kultusz a kiskőrösi szlovák hagyományokban” Az időszaki kiállítás középpontjában Kiskőrös legnagyobb szülöttjének az emléke állt. A tárlat annak a folyamatnak a bemutatására vállalkozott, melyben a szlovák ajkú lakosság és az evangélikus egyház a nemzeti emlékezet színhelyévé tette a települést. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum udvarán, majd a múzeum galériájában tárgyakkal is kiegészített tablós kiállítás a 19. századi emberek példamutatásáról is tanúbizonyságot tett.

III.

Békési Tájház 2010.09.11. – 2011.09.30. „Paraszti polgárosulás Békésen” A tárlat a békési ipar jeles képviselőinek tárgy, fotó és egyéb dokumentum anyagát állította a középpontba, bemutatva a település építészetében, az ott élők életmódjában, gazdálkodásában bekövetkezett változásokat is. Múzeumpedagógiai foglalkozások keretében készített mézeskalács címerek segítenek a gyerekeknek a nemzeti jelképeink megismerésében.

16


IV.

Tájház, Báta 2010.09.18. – 2011.08.31. „A táj átalakulása és a gazdálkodás változásai a 19. századi Bátán”

A többségében katolikus vallású sárközi település a tájház épületén és gyűjteményi anyagán keresztül a Duna szabályozása után meggazdagodott népréteget mutatja be, kiemelve a tisztaszoba reprezentációs szerepkörét. A falu lakosságának viseletváltozását a kiállításban elhelyezett református és katolikus női és férfi öltözetek érzékeltetik. A tájház időszaki kiállítótermében rendezett fotókiállítás, a Duna szabályozása előtti és utáni népi építkezés emlékanyagát kíséri nyomon, bemutatva a településkép változását.

V.

Gyömrői Tájház 2011.03.15. – 2011.09.30. „Kossuth hagyomány Gyömrőn és vonzáskörzetében”

A kiállítás Kossuth Lajos életét, munkásságát, reformkori tevékenységét, a hozzá kapcsolódó legendákat mutatja be, kitérve a tárgyi- és folklóranyagban fellelhető Kossuth emlékekre, a Kossuth család gyömrői ágára is. Az emigrációban élt Kossuth Lajos hangját egy lemez őrzi, melyet a tisztaszobában elhelyezett lemezjátszó bekapcsolásával hallgathatnak meg a látogatók. A tájház berendezése a 19–20. század fordulójának időszakát mutatja be, mely jól kapcsolódik az időszaki tárlathoz.

17


VI.

Rendek – Ökocentrum (Kerekegyháza, Kunpuszta 81.) 2010.10.01. – 2011.9.30. „Mangalicatartás” A 20 hektáros családi gazdaság, a rajta álló 19. századi épületegyüttes, a régi gazdasági eszközök a korabeli tanyasi életformát mutatják be. Az 1830-as években a Szerbiából származó sumadia disznóból és a szalontai, illetve a bakonyi disznó keresztezésével kitenyésztett mangalica történetét, a mai gazdaságban betöltött szerepét a szabad téren felállított 11 tablóból álló kiállítás részletezi, kitérve az ökotartás-ökogazdaság lényeges elemére is.

VII.

Badár Balázs Emlékház, Mezőtúr 2010.11.06. – 2011.02.28. „Virágozás” A 19. század második felében fénykorát élő mezőtúri fazekasság legismertebb mestere Badár Balázs (1855–1939) „műfazekas” volt. Tehetségével, az új iránti fogékonyságával, nyitottságával a paraszti ízlést kiszolgáló tárgyalkotást a városi polgárság lakáskultúrájába illeszkedő díszkerámiák irányába lendítette. Számos hazai és nemzetközi díj birtokosaként megrendelői körében a társadalom minden rétege megtalálható volt. A kiállítás a mester és utódai munkásságát is bemutatja.

18


VIII.

Tabáni Tájház, Szolnok 2011.01.20. – 2011.04.30. (Damjanich János Múzeum) 2011.05.1. – 2011.09.30. (Tabáni Tájház) „Falu a városban” A múzeum gyűjteményi anyagán keresztül mutatják be, hogyan vált a népművészet divatja elfogadottá a társadalom felsőbb köreiben, hogyan jelentek meg a nemzeti jelképek a lakáskultúrában, illetve a kézműves mesterek termékein. A múzeumpedagógiai foglakozásokon különböző technikákkal készített címerek és huszárcsákók segítik a gyerekeket „A felemelő század”-nak is nevezett időszak hatékonyabb feldolgozásában.

IX.

Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, Budaörs 2011.03.04. – 2011.10.30. „Századvégi Budaörs – Ipari és kereskedelmi vállalkozások Budaörsön a 19. század második felében” A szatócsbolt, az asztalosműhely részlete, a múzeum gyűjteményi anyagából válogatott egyéb tárgy, fotó és dokumentum anyag hitelesen tárja a látogatók elé a budaörsi iparosok, kereskedők és a nagyobb vállalkozók életét, munkásságát a századforduló időszakában. A kiállításhoz készített két nyelvű múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet hozzájárul, hogy az iskoláskorú gyerekek a látottakat könnyebben megértsék.

19


X.

Mezőgazdasági Gépmúzeum, Mezőkövesd 2011.03.15. – 2011.06.15. „Új gazdálkodási módok és eszközök a XIX. század végi Mezőkövesden” A kiállítás a paraszti polgárosodás előfeltételét, a gazdaságok eszközkészletében végbement változásokat mutatja be. Az 1843-ban Pesten megalakított gazdasági gépgyárban előállított Vidacs eke, a gépi cséplés, a járgányos cséplőgép, majd a „tüzesgép” megjelenése hatékonyabbá tették a parasztgazdaságok termelését. A pályázati támogatásból restaurált négylovas Mathias Hofherr IN Wien típusú járgány és cséplődob a időszaki kiállítás kiemelt darabjai lettek.

XI.

Paloznaki Tájház 2011.03.15. – 2011.09.30. „Polgárosulás határán” A tájház új kiállítása a 19. század derekán élt paloznaki emberek életmódját tükrözi. A lakóház kamrájában bemutatott halászathoz és szőlőtermesztéshez kapcsolódó eszközök a fő megélhetési forrásukra utalnak. A szoba bútorzata, a viseletek megjelenítése, a térben elhelyezést nyert hazafias érzelmeket kifejező kézműves termékek és pásztorművészeti darabok, a Balaton part népének még a polgárosodás előtti időszakát idézik. Kapitány Orsolya

20


Szlovák Tájház, Kiskőrös (Tájházi Akadémia záró dolgozata) A tájház létrejötte Kiskőrös város legnagyobb iskolájában egy lelkes magyar-ének szakos tanár, Dulai András kezdeményezésére és szervezésében a tanulók nagyszüleik padlásáról az iskola pincéjébe összegyűjtötték a már használaton kívüli tárgyakat és egyéb néprajzi vagy kulturális értékeket. A nagy mennyiségű és széles keresztmetszetű anyag alkalmasnak bizonyult arra, hogy ebből egy tájházat/néprajzi gyűjteményt rendezzenek be. A gyűjtemény megléte és a városvezetés szándéka szerencsésen találkozott, így létre lehetett hozni az 1718-tól településünkön élő szlovákság tárgyi és kulturális értékeit, életmódját, öltözködését híven átadó komplett kiállítást. A város megvásárolta az akkor még lakott Szent István utca 23. számú nádfedeles házat melléképülettel és jó nagy portával, és 1977 tavaszán megnyílhatott a működési engedéllyel rendelkező, felkészült néprajzos által forgatókönyv alapján berendezett tájház. A megnyitásra kiállítás-vezetőt is készített az említett néprajztudós, Dr. Bárth János. A tájház élete A megnyitás a helyieknek olyan momentumot jelentett, amitől érezhették, hogy nem fognak megsemmisülni a XIX. század végi, XX. század eleji életkörülményeik, tradícióik, viseletük személyhez és közösséghez kötődő elemei. A működtetést kezdetben a település művelődési osztályáról, később a városi könyvtárból irányították, egy állandó gondnoka volt a háznak 1998 áprilisáig. A tájház ekkor az újonnan létrehozott, városi működtetésű Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumhoz került azzal a szakmailag indokolt döntéssel, hogy a város működtette közgyűjteményi egységek alkossanak egy intézményi struktúrát. (Kiskőrös város önkormányzata 1998. január elsejétől kivonta a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezetből Petőfi szülőházát és az irodalmi múzeumot, és összekapcsolta előbb a kiskőrösi működtetésű Petőfi Sándor Képtárral, később a tájházzal.) Ekkor új periódus kezdődött a tájház életében is, hiszen a Petőfi-ház látogatóinak szisztematikusan ajánlottuk a tájházat is, minden egységünkre érvényes belépőt alkalmaztunk. Ezzel a látogatók száma jelentősen megemelkedett. A humán erőforrásban mennyiségi változást ugyan nem jelentett az új struktúra, de minőségit mindenképpen hozott, hiszen a dolgozókat rendezvény esetén az éppen aktuális helyszínre lehetett „mozgatni”.

21


A tájház állagmegóvása, felújítások Az épület 1838-ban épült, vert agyagfalai vannak, ez eleve szükségessé teszi a gondoskodást. A kisebb karbantartási munkákat éves rendszerességgel, illetve szükség szerint a város intézményeit is karbantartó részleg végezte, a csoport műszaki vezetője szaktudásával és gondosságával felügyelte a ház állagát, szükség szerint megrendelte vagy elvégeztette az éppen aktuális munkát. Nem maradtak el a tisztasági meszelések, a nádtetőt szükség szerint, két-három évente átnézette szakemberrel. 2006 óta nehezebb a helyzet, ez a karbantartó csoport megszűnt, az intézmény feladata lett a műszaki állapot felügyelete, illetve a javítási munkák megszervezése. Nagyobb fejlesztésekre az új struktúrában került sor. Az első lépés a szolgálati vizesblokk kialakítása, illetve a telefon bevezetése volt. 2001-ben a szigetelés nélküli falak a magas talajvízszint miatt veszélyessé váltak, így meg kellett oldani a szigetelést, ami igen nagy anyagi ráfordítást és az erők koncentrálását igényelte, hiszen ha már ki kellett üríteni a házat, kézenfekvő volt a majd 25 éves kiállítás felújítása is. Ezt Dr. Bellon Tibor néprajzkutató szakmai irányításával Baranyainé Fekete Judit történész kolléganőnk forgatókönyve alapján végeztük el. Sikerült forrást találni a sürgető feladatokra, így most biztonságos, szigetelt falazata van a tájháznak. A régi épületek legnagyobb gondja szokott lenni, hogy a télinyári jelentős hőmérséklet-különbség megviseli a helyiségeket is és a berendezést is. Ezt sikerült a 2006-ban megvalósított temperáló fűtéssel kiiktatni. Ez jól igazodik a műemléki követelményekhez, hiszen az agyagpadló alatti fűtésből semmi sem látszik az épületben. A legjelentősebb bővítést a tájházi igényekhez is igazodva a foglalkoztató kialakítása jelentette, amit két lépcsőben sikerült megvalósítani szakminisztériumi, városi és civil segítséggel. A tájház programstratégiája • Ismétlődő, bárki számára elérhető Az intézményvezetés elsődleges célja a városvezetéssel szinkronban az volt, hogy a helyi lakosság is fedezze fel a hagyományápolásra kiválóan alkalmas tájházi portát. Ehhez kiszámítható és állandó program kellett, hogy készülni lehessen rá. Ilyen program a már hagyományos egész napos alkotóudvar, amikor családok, gyerekek, felnőttek idős szlovák, népviseletes asszonyokkal találkozhatnak, akik gyerekkoruk mondókáit, énekeit hajlandók ott elmondani, elkészítik azokat az egyszerű családi játékokat, amikkel saját gyermekeiknek kedveskedtek, illetve a város kézműves mesterei jönnek már hagyományosan minden és szeptemberének első szombatján a szüreti és szlovák nemzetiségi napok keretében. 22


Része ennek a programnak a szlovák ételek készítése is, aki ki akarja próbálni, vagy meg akarja kóstolni a jellegzetes rajbókát, vagy hólabdát, esetleg kalácsot, az megteheti. Ez a program 2000 óta minden évben megvalósul, és egyre több érdeklődőt vonz. Látogatottsága az utóbbi években 200–300 fő. • Egyszeri, helyi sajátosságokra építő program A Szlovák Tájház adottságai rendkívül jók, nagy udvarával és füves portájával sok ember befogadására alkalmas. Ezt használjuk ki akkor, amikor nagyobb rendezvényt szervezünk, bár ebből túl sokra nincs lehetőség. Ilyen volt a szlovák lakodalmas, amit – akkor még volt – néprajzos kolléga gyűjtése alapján játszottunk el, a gyűjtést lektorált füzet formájában meg is jelentettük a program időpontjára. Ez a program sok kiskőrösit is megmozgatott, a Múzeumok Éjszakája országos programba ezzel kapcsolódtunk be, és így csalogattuk a városlakókat az azóta már népszerű Múzeumok Éjszakája programokra. • Tematikus programlehetőségek Az állandó nap mellé olyan foglalkoztatásokra/foglalkozásokra is lehetőséget biztosítunk, amelyeken célcsoportok népismereti órát tarthatnak, vagy kérésre mi is megtartjuk. A népismereti csoportokat az alábbiak érdeklik leginkább: 1. néprajzi tárgyak, lakáskultúra, öltözködés 2. népi gasztronómia 3. népi játékok A művészetoktatásban a grafikusok ismerkednek meg szívesen a tájházi kiállítási darabokkal, a helyszínen készítik el a rajzaikat, majd ezekből a munkákból „ereszalja”vagy tornáckiállítást rendezünk. A jeles napok a népi kultúrában szintén nyitott lehetőség és népszerű foglalkozás, amit a Mi programunk pályázat tesz lehetővé tartósan (a kellékeink megvannak). Ezek közül a luca-napi szokások, a húsvéti tojásfestés, karcolás, berzselés, és a Szent Iván napi szokások a legnépszerűbbek. Ezekre a programokra változó létszámmal jönnek elsősorban gyerekek, a húsvétira kb. 300-at tudunk fogadni. Tapasztalat szerint csoportbeosztást kell készíteni. Hagyományápolók a tájházban A Szlovák Nemzetiségi Népdalkör és Citerazenekar még nem szervezett önálló programot a tájházba/tájházban, de közreműködőként szívesen jönnek.

23


Az elmúlt időszak kiemelkedő rendezvényei Nagy-Kultúra Élmény tanulmányi kirándulások A tájház pályázott az OKM múzeumpedagógiai programjában meghirdetett kirándulási lehetőségekre, összeállítottunk néprajzi előzetes, múzeumlátogató és visszaidéző feladatlapokat, népi gasztronómiát is tettünk az ajánlatba, és úgy tűnik, szívesen választják az iskolák a tájházi programunkat is. Ez valószínű, abból a kedvező tájházi helyzetből fakad, hogy a Petőfi szülőházzal egy intézményi struktúrába tartozik a tájház. Ez a program az országos érdeklődés miatt kiemelkedő. Múzeumok Éjszakája Ezen a rendezvényen a város minden múzeuma részt vesz összehangolt programmal. A Petőfi múzeum/szülőház, a Szlovák Tájház és a Közúti Szakgyűjtemény (Petőfi-szlovák kultúra, hagyományok- közlekedés témakörben) helyszíneken zajlik az éjszaka, különleges varázsa attól alakult ki, hogy minden helyszínre ellátogathat (ingyenes közösségi közlekedési eszközzel, az úthengerrel) az érdeklődő, és együtt láthatja Kiskőrös muzeális értékeit, a szervezők különleges Szent Iván napi ötleteit. A programstratégiánk összegezve: olyan lehetőségeket kínálni a kulturális turizmusban résztvevőknek és a helyi lakosoknak, iskolásoknak, óvodásoknak, hogy megismerjék, megszeressék a tájházunkat, lehetőség szerint tárgyi ismeretekkel gyarapodva távozzanak. A programlehetőségeket célcsoportok szerint állítjuk ös�sze, megvalósításukkor számítunk a pedagógus aktív részvételére és civil segítőkre, amennyiben a program jellege olyan. Egyébként a múzeum pedagógus végzettségű munkatársai tartják a múzeumpedagógiai foglalkozásokat. A Szlovák Tájházban évente 5500–6000-en fordulnak meg látogatóként vagy a program résztvevőjeként. Együttműködő partnerek A Szlovák Tájház a környék egyetlen „nagy múltú és rendezett státusú” néprajzi gyűjteménye, ezért szívesen látogatják a kistérség iskolásai is. A 15 településből álló kistérség oktatási intézményeivel, óvodákkal, a város könyvtárával, a Közúti Szakgyűjteménnyel és a Városi Művészetoktatási Intézménnyel 2008 februárjától együttműködési megállapodásunk van, ami a kereteket rögzíti, a konkrét programokhoz, tervekhez, projektekhez külön megállapodást készítünk. A Szlovák Nemzetiségi Népdalkör és Citerazenekarra programokon lehet számítani, ami nem csupán a tájházra érvényes. A múzeumba is szívesen jönnek kiállítás-megnyitóra énekelni. A múzeum mellett 2003 óta működik egy közhasznú alapítvány, civil segítőkkel, és ha szükséges, anyagiakkal is támogatja a múzeum munkáját. Pl. a Szlovák 24


lakodalmas füzetet az alapítvány adta ki, és finanszírozta. Éves szinten 30 napra tehető az önkéntes segítők munkavégzése. A tájházról eddig leírtak elsősorban az intézmény erősségeit tartalmazták. Természetesen gyenge pontjai is vannak, erről is essen szó: A néprajzi eszközök, különleges kulturális értékek, népviseleti darabok gyakran kerülhetnének a tájház gyűjteményébe, hiszen sok jó szándékú ember szívesen adná a múzeumnak. Egyik nagy hátrányunk, hogy nincs megfelelő raktárunk, így nem is tudjuk fogadni csak a nagyon különleges vagy ritka darabokat. Gyengéje még a múzeumnak, hogy a korábban szerződéssel alkalmazott néprajzos státusát leépítették, a szükséges létszám csak közhasznú munkásokkal biztosítható, így rendszeres szakmai, illetve tartós munkára nem lehet építeni. Elkezdtük a tájházi gyűjtemény elektronikus leltárát, a programot megvásárolta az intézmény, a feltöltés folyamatban van, csak lassan haladunk vele, hiszen létszámgondjaink vannak. A szabályos és szakszerű raktárkezeléshez beiskoláztuk egy kolléganőnket, aki a Nemzeti Múzeum OKJ-s képzésében vett részt (ez erősség is). Tervek a Szlovák Tájház működésével kapcsolatban Minden elképzelés annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A Szlovák Tájházban 2000 óta minden évben van program, kezdetben évi egy volt, az utóbbi négy évben 3–4 nagyobb, sok kisebb. Az intézmény alkalmas téli kiscsoportos és nyári foglalkozásokra. Az udvari kemence alkalmas a hagyományos ételek elkészítésére, hihetetlen népszerűsége miatt csak az előre egyeztetett iskolás és az óvodás csoportokat tudjuk fogadni. A jeles napok jól bevált program, folytatni kell. Terveink • Az épület jelenlegi állagának megőrzése A portához tartozó kert folyamatos gondozása mellett fontos az évente beiktatott tisztasági meszelés, a helyiségek agyagpadlójának karbantartása, valamint a kerítés és a nádtető felügyelete, és szükség esetén a jó időben történő beavatkozás. Az időben elvégzett karbantartási munka jelentősen csökkenti a ráfordítás nagyságát. • A működés anyagi feltételeinek biztosítása (városi feladat) A tájház működtetése nem kötelező önkormányzati feladat, ezért fontosnak is kell látszania a városvezetés szemében, hogy hosszú távon biztosítsa az anyagi hátteret. A település múltja miatt ez nem kétséges, de e kellő tartalom nélkül kevés lehet a források garantált biztosításához. • A működés személyi feltételeinek biztosítása A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum személyi feltételei az utóbbi időben nem változtak, jó lenne az intézményben néprajzos muzeológust alkalmazni, de erre nem 25


látszik reális esély. A meglévő kereteinket önkéntes segítőkkel tudjuk kiegészíteni, illetve többet kell építenünk a helyi csoportokat kísérő pedagógusokra. • A fent leírt programok szisztematikus szervezése Az ismétlődő programok (keret adott, a tartalom változik) minden előnyét kihasználva számítunk a korábbi eredményekre, építünk a „láncpropaganda” lehetőségére. • Vendégváró tájházként működés Az intézmény már meglévő látogató- és vendégbarát infrastrukturális hátterét lehetőség szerint minél gyakrabban használjuk ki, hogy már gyerekkorban kialakuljon, és maradandó értékként megmaradjon a népi értékek megbecsülése. A vendégek, látogatók fogadásakor az élmény, tapasztalat, interaktivitás a kulcsszavaink. • Civil erők bevonása a programokba Lehetőség szerint bővíteni szeretnénk az önkéntesek részvételét a revitalizációs tevékenységeink során. A régi, ház körüli szokások, tevékenységek felelevenítésébe lehetőség szerint minél több autentikus személyt kívánunk bekapcsolni. • A tájház népszerűsítése (PR-tevékenység) A helyi és a megyei média képviselőivel meg kell tartani a már kialakított jó kapcsolatot. A Szlovák Tájház kedvező intézményi struktúrája, jelenlegi rendezett állaga a meglévő értékeivel arra sarkall bennünket, hogy a vázlatosan bemutatott múltat, a jelen állapotot és a jövőt jelentő lehetőségeket az elvárható muzeológusi felelősséggel kezeljük. Kispálné dr. Lucza Ilona Kiskőrös, 2009. november 15.

Gyermekfoglalkozás a kiskőrösi Szlovák Tájház udvarán 26


Megnyílt a vecsési német tájház A Budapest szomszédságában található Vecsést a 18. században németekkel telepítették be, akik az 1946. május 15-én történt kitelepítésükig gazdag hagyományvilágot és tárgyi kultúrát hoztak létre. A kitelepítést követő években a legtöbben az újabb meghurcolásoktól való félelmükben magyarosították nevüket, a sváb nyelv visszaszorult a családi környezetbe, ma pedig már csak az idősek ismerik. Úgy tűnt, a sváb identitás lassan teljesen megszűnik. E szemszögből is lényeges mozzanat a Jókai utca 6. szám alatti tájház létrejötte, mely az 1930-as évek világát mutatja be az ideérkezőknek. A tájház gondolata az 1980-as évektől többször felmerült, de végül csak 2002 novemberében került sor az épület önkormányzat általi megvásárlására. Ezt követően az állagmegóváson kívül nem történt további lépés az önkormányzat részéről. A tájház megszületésének lelke Frühwirth Mihály, aki a Kulturverein Vecsés Egyesület keretében évek óta szervez olyan népszerű kirándulásokat, melyek célja az, hogy a résztvevők (többségük 20-as, 30-as éveiben jár) hasonló gyökerű településeket ismerjenek meg, s így erősödjön identitásuk. Ilyen alkalmak során mindig felkeresték az adott vidék tájházait, ami ösztönzést adott azoknak a fiataloknak, akik később vállalták a tájház létrehozásával járó feladatokat, hogy ezáltal is megmutassák és megőrizzék őseik életformájának egy szeletét. Ezek a tősgyökeres fiatalok magukévá tették a tájház megvalósításának ügyét. A népszerű Káposztafeszten ők működtették a nagy sátrat és a savanyúságos standot, melyhez helyi vállalkozók ingyen ajánlottak fel savanyúságot. A közös munkájukkal szerzett pénzt a leendő Heimatmuseumra gyűjtötték össze éveken keresztül, és ebből finanszírozták a felújítási költségeket. Az önkormányzat 2010-ben 10 évre az Egyesület használatára bocsátotta a tájházat, továbbá évi 500.000 Ft-tal hozzájárul az üzemeltetés költségeihez. A felújítási munkákat helyi mesterek végezték Buzás Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főépítészének vezetésével. A tárgygyűjtést és a leltározást Vass Erika végezte a helyiek segítségével. Szerencsére sokakat meg tudtunk mozgatni a gyűjtés során, s a megnyitón mindenki büszkén mutatta, milyen tárgyakkal járult hozzá a tájház berendezéséhez. A házat a jómódú Berger család építtette az 1930-as években. Az igényes kivitelű épület beosztásában a hagyományokat követte: az utca felől először a tisztaszoba, majd a tiszta konyha következett, ezután a lakószoba, a konyha, spájz, majd a gazdasági rész pincével. 27


A Berger családot 1946-ban Németországba telepítették ki, de szerencsénkre az impozáns házat későbbi tulajdonosaik megőrizték eredeti állapotában. Időközben csak a funkcióját vesztett gazdasági részt bontották le. A felújítás során igyekeztünk, hogy ne csak tömegében, hanem részleteiben is megmaradjon a ház. Az első szobában teljes mértékben, a második helyiségben pedig részben sikerült megmenteni a mennyezet színes festését. (Ezt valószínűleg az 1940-es évek végén az új tulajdonos készítette, aki eredetileg festő volt, de formavilágában és színeiben a két világháború közötti ízlést tükrözi, melyre többen visszaemlékeztek.) Sajnos, az első A vecsési tájház részlete helyiség falainak korábbi hengermintás festését korábbi beázás miatt nem tudtuk megőrizni, de a házat festő helyi mester gazdag mintakincsében találtunk hasonló jellegű mintát. Kuriózumnak számítottak a redőnyök is, melyek mellett a márkajelzés is megmaradt: „Pick Ede utódai Budapest VI. Lehel utca 5.” A redőnyössel is sikerült megegyezni, így a két utcai és a két udvari ablakok redőnyeinek ép darabjaiból megjavította az udvari redőnyöket, az utcaiakra pedig színben és stílusban hasonlót készített. Frühwirth Mihály és felesége évek óta gyűjtötték azokat a tárgyakat, melyeket tulajdonosaik vagy az örökösök kidobásra ítéltek. Emellett 2010 tavaszán célzottan felkerestük a tősgyökeres sváb családokat – vagy évek óta üresen álló épületeket –, végignéztük a padlásokat, a pincéket és a melléképületeket, ahol nagyon sok régi tárgyra leltünk. Emellett az idősebb, jó emlékezetű emberekkel interjút készítettem gyermekkoruk világáról, többek között a lakberendezésről, ami segítséget nyújtott a berendezési terv elkészítéséhez. A begyűjtött tárgyak között nagyon szép bútorok, szentképek találhatók, és bekerült egy szoknya és egy blúz is, melyet egykori tulajdonosa azért őrzött meg, mert ebben ért haza a testet-lelket megtipró malenkij robotról. A tárgygyűjtést kiegészítette az egyik legjelentősebb helyi ünnep, az úrnapi körmenet dokumentálása, melyről videofelvételt készítettem. A berendezett épületet 2010 szeptemberében mutatták be a helyieknek, hivatalos megnyitójára pedig a kitelepítés 65. évfordulóján, 2011. május 15-én került 28


sor, amikor a kitelepítettek közül is többen hazalátogattak. Ekkorra készült el a ház folytatásaként az új szín: egyrészt itt tervezzük bemutatni a nagyobb mezőgazdasági eszközöket, melyeket hely hiányában eddíg még nem gyűjtöttünk be, másrészt nagyobb rendezvények, múzeumpedagógiai foglalkozások szervezéséhez is hasznosítható lesz. Bízom benne, hogy sokak érzik majd sajátjuknak ezt a tájházat, s hogy a munka ezzel nem ér véget, hiszen nagyon sok mindent kellene még megőrizni, s ezalatt nemcsak a tárgyi, hanem a szellemi örökséget is értem, hiszen a fiatalok többsége nem ismeri felmenői múltját. Így például fontos lenne minél több videofilm készítése az idősekkel, hogy legalább filmen megőrződjenek a vecsési sváb nyelvjárás és az egykori szokások. Dr. Vass Erika

A tájház szobájának részlete (Dr. Vass Erika felvételei) 29


Múzeumok Majálisán Hagyományainkat őrizve szövetségünk idén is képviseltette magát a Nemzeti Múzeum kertjében május 21–22-én megrendezett Múzeumok Majálisán. A hétvége során elnökségi tagjaink közül Kapitány Orsolya, Nagyné Bősze Katalin, Szablyár Péter, Dr. Szonda István, Horváth Attila, Hegedűsné Majnár Márta, szövetségünk Felügyelő Bizottságának tagjai közül Dr. Páll István fogadta az érdeklődőket. Elnökünk, Dr. Bereczki Ibolya is többször időzött a sátrunknál. Az „A” szektorban, a kiskőrösi Szlovák Tájház, a Tardi Tájházak és a Turai Tájház közvetlen szomszédsáHorváth Attila elnökségi tag fogadja az gában vártuk látogatóinkat. Állandó érdeklődőket a szövetség sátrában programként a „A Felemelő Század” 2010–2011 tematikus évad keretében megvalósult „A paraszti polgárosodás tárgyi világa – Nemzeti jelképek a magyarországi tájházakban” című vándorkiállítást mutattuk be, mely a Sóstói Múzeumfaluból érkezett az eseményre. Szombaton a sátrunkban a csökmői hagyományőrzők citeráztak és énekeltek, a Nagytótfalusi Tájház képviseletében Simor Eszter meghívására Haramza Klára énekes mutatkozott be népdalokkal és balladákkal. Az Öcsényi Tájházat Csapai János képviselte, szervezésében Minorics Jánosné sárközi viseletbe öltöztette az őcsényi együttes 9 tagját. A különböző korosztályt bemutató női öltözeteket Minorics Jánosné szakszerű ismertetésével a nagyszínpadon is bemutathattuk! A Csökmői Tájház kukoricaszárból készülő játékokkal, Bátáról Balogh Imréné Erzsike a „A Felemelő Század” programhoz kapcsolódó kirakós játékkal, Dr. Szonda István piros-fehér-zöld színű fonalsodrással, Tábori Kata fazekas agyagozással, korongozással várta a kézművesség kedvelőit. A szombati napon átadták „Az Év Múzeuma 2010” és „Az év kiállítása 2010” elismeréseket, melyek tagjaink számára is nagyszerű eredményeket hoztak. A kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Szlovák Tájház hosszú távú fejlesztési programjának kidolgozásáért és folyamatos megvalósításáért, a Petőfi kultusz ápo30


lásában betöltött kiemelkedő szerepéért részesült „Az Év Múzeuma 2010” elismerésben. A Magyar Nemzeti Múzeum különdíját a Bátai Tájház érdemelte ki. „Az év kiállítása 2010” díjat a zsűri a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-magyarországi falu tájegységének ítélte oda. A kiemelkedő szakmai elismerésekhez ezúton is szívből gratulálunk! Vasárnap a vándorkiállítás anyaga mellett az Észak-Bihari Múzeológiai Szakszolgálat kézműves foglalkozása, Tábori Kata fazekas műhelye és a szokolyai Kacár Tanya kovácsműhelye gondoskodott arról, hogy a hozzánk érkezők tartalmasan tölthessék el idejüket. Köszönet mindenkinek, aki munkájával, segítségével hozzájárult bemutatkozásunk sikeréhez! Hegedűsné Majnár Márta

Tábori Kata fazekas a korongozás fogásait mutatja meg a gyerekeknek 31


Tájékoztató a Magyarországi Tájházak Szövetsége IX. Dél-dunántúli Regionális Találkozójáról

Előadások a nagymányoki Sportcsarnokban

2011. június 4-én Nagymányok adott otthont a IX. Dél-dunántúli Regionális Tájház találkozónak A konferencia színhelye a Művelődési Házzal egybeépített Sportcsarnok volt, melynek tágas terét erre az alkalomra rendezett „Szakrális kisemlékek Nagymányokban” című fotókiállítás paravánsora osztotta előadó- és étkezőtérre. Karl Béla polgármester köszöntője után a Glück Auf Egyesület gyermek tánccsoportja mutatkozott be. Dr. Bereczki Ibolya hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a találkozón, így elmaradt az előadása is. A konferencia levezető elnöki szerepét is betöltő Kapitány Orsolya a szövetség elnökének 2009. február 11-én tartott „Módszertani megújulás a múzeumpedagógiában – A Múzeumok Mindenkinek Program a TÁMOP pályázatán – A TÁMOP 3.2.8./A projekt és kapcsolódási pontjai” című előadásából idézett néhány gondolattal vezette fel a találkozó előadásait. Az előadások egy része a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban megvalósuló múzeumpedagógiai programokról adtak tájékoztatást, melyek nagy részét a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) program keretében (2009-es pályázat után) 2010-ben indítottak útjukra. Az előadók 32


azokat a TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) keretében megvalósuló beruházásokat is érintették, melyek a múzeumok 21. századi megújulását eredményezik, és a múzeumpedagógiában is hasznosulnak. A tájházakban folyó múzeumpedagógiai munkával a himesházi és nagymányoki példákon keresztül ismerkedtek meg a találkozó résztvevői. Előadók voltak: Andrásné Marton Zsuzsa múzeumpedagógus (Wosinsky Mór Megyei Múzeum), Stepán Kata múzeumpedagógus (Rippl-Rónai Múzeum), Jakabné Heller Anna múzeumpedagógus tanár (himesházi Német Nemzetiségi Tájház). Stallenberger József tanár, tájházvezető. Kisebbségi Önkormányzat elnöke, aki Nagymányok rövid bemutatása után a tájház és az iskola kapcsolatáról beszélt, bemutatva a tájház kiállításának és közösségi terének oktatásban betöltött szerepét. A szakmai előadások végén Dr. Balázs Kovács Sándor és Kapitány Orsolya a Szellemi Kulturális Örökség UNESCO egyezményről és annak magyarországi megvalósulásáról tartottak rövid tájékoztatót. A sportcsarnokban feltálalt kitűnő ebéd után a találkozó résztvevői a tájházba mentek, ahol a Glück Auf Egyesület felnőtt kórusa énekszóval várta a vendégeket. A tájházat, a kiállítás tárgyait Stallenberger József és Hadikfalvi Istvánné mutatták be és válaszoltak a feltett kérdésekre. A tisztaszobában – korabeli viseletben – menyasszonynak és vőlegénynek beöltőzött pár várta a látogatókat, ami mindenki számára nagy meglepetés volt. Nagymányok Város Önkormányzata és Kisebbségi Önkormányzata kitűnő gazdája volt a rendezvénynek. Külön köszönjük a helyben történt szervezést Stallenberger Józsefnek, segítőinek az önfeláldozó munkát. Nagymányok után a találkozó résztvevőinek mintegy fele Bonyhádra utazott a Völgységi Múzeumba, hogy Dr. Szőts Zoltán igazgató vezetésével megismerkedhessen a TÁMOP és a TIOP program keretében megvalósult beruházásokkal, a fokozatosan kialakított látogatóbarát múzeummal. A múzeumépület frissen festett belső terei jó hatással voltak a már matuzsálem kort megért kiállításokra is. A tisztaság, a frissesség, a folyamatosan állományvédelemben részesített kiállítási tárgyak képesek voltak feledtetni az állandó kiállítás megvalósulásának idejét. Csibi Krisztina által rendezett, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének és a NKA támogatásával megvalósított „Emelt fővel” című időszaki tárlat a bukovinai székelyek 1941–2011. közötti történetét dolgozza fel. A tárlat vándorkiállítás, 33


melyet a völgységi falvakban történő bemutatását követően az ország más pontjaira is majd kölcsönözni lehet. Köszönjük Dr. Szőts Zoltánnak is a szívélyes fogadtatást és a szakmai bemutatót. A találkozón 48 fő vett részt, köztük Dr. Füzes Endre, a szövetség tiszteletbeli elnöke, Dobosyné Antal Anna és Jaszmann Gabriella elnökségi tagok. A bonyhádi múzeumlátogatás méltó befejezése volt a nagyon tartalmas szakmai napnak. Fotó: Kapitány Orsolya és Gőzsy Gáborné

Kapitány Orsolya

A Glück Auf Egyesület felnőtt kórusa bemutatót tart a tájház udvarán 34


IX. Országos Tájháztalálkozó Örökségünk, a Fertő-táj – tudás és élmény tájházainkban Fertőd – Fertőszéplak, 2011. szeptember 22–25. Fővédnök: dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter (tervezet) 2011. szeptember 22. csütörtök 17.00 – 18.00 Regisztráció (A középiskola kollégiumában – Sarród) 18.00 – 19.00 Kastélynéző – Látogatás a fertődi Esterházy-kastélyban. Az Esterházy-kastély rekonstrukcióját bemutatja dr. Varga Kálmán 19.30 – Vacsora (fakultatív), majd baráti találkozó a kollégiumban 2011. szeptember 23. péntek Örökségünk, a Fertő-táj – tudás és élmény tájházainkban Konferencia és szakmai nap Fertődön és Fertőszéplakon A tanácskozás fő témái: Világörökség, turizmus – A Fertő parti települések helyi értékei és programkínálata a turizmus szolgálatában, turisztikai fejlesztések és hatásaik Múzeumpedagógiai foglalkozások, hagyományőrzés a tájházakban, a Fertőszéplaki Tájházak példája Fertőd, Esterházy-kastély, Könyvtár terem Regisztráció 8.30 – 9.30 Ünnepélyes megnyitó, köszöntők 9.30 – 10.00 Dr. Fazekas Sándor, Hammerstein Judit/ dr. Vígh Annamária, Wellner Andrea, dr. Bereczki Ibolya

Az „Év tájháza” díj átadása

Előadások 10.00 – 10.20 10.20 – 10.40 10.40 – 11.00 11.00 – 11.20

Dr. Fazekas Sándor: Helyi örökség – helyi érték – helyi termékek Taschner Tamás: Világörökség és turizmus Fersch Attila: Természeti örökségünk dr. Cseri Miklós: Múzeumok megújuló szerepben – értékközvetítés a szabadtéri múzeumokban és tájházakban 35


11.20 – 11.40 11.40 – 12.00 12.00 – 12.20 12.20 – 12.50 12.50 – 13.10 13.10 – 13.25 13.30 – 13.50 14.00 – 15.30 16.00 – 18.00 18.00 – 19.00 19.00 19.30

Szünet Rendezvények és múzeumpedagógia a Mönchhofi Falumúzeumban Wellner Andrea: Jó gyakorlatok a Porpáczy Középiskolában Dr. Szonda István-Barna Zsuzsanna: Helyi örökség és tudásátadás az Endrődi Tájházban Kovács Edina: Hagyományőrzés a Gyömrői Tájházban Hozzászólások Sajtótájékoztató Büfé ebéd A Fertőszéplaki Tájházak megtekintése A tájházakat bemutatják: Horváth Attiláné és diák idegenvezetők Foglalkozások élőben: Gyógynövények használata – Bujnáné Kenyeres Klára Kenyérsütés – Piskoltiné Magyar Marianna A konferencia és szakmai nap folytatása Tájházak bemutatkozása Fertőhomoki lakodalmas Vacsora a tájháznál – Zene: Fertőhomoki „Kajkavci” tamburazenekar

2010. szeptember 24. (szombat) 7.30-tól Reggeli Tanulmányi kirándulás 8.00-kor a kollégiumtól indul az autóbusz Program 8.15 – 8.45 9.00 – 9.30 9.45 – 10.45 11.00 – 13.30 14.30 – 16. 30 17. 00 – 17.30 17.30 – 18.30 19.30 – 36

Fertőhomok – Tájház – kiállítások megtekintése Fertőszéplak – Lámpamúzeum Sarród – Tájház és Kócsagvár Csermajor – Sajtünnep – ebéd, a fesztivál megtekintése, őshonos állatok Mönchhof, Dorfmuseum – bemutatja az alapító tulajdonos: Josef Haubenwallner Frauenkirchen, Bazilika Frauenkirchen, szabad program Vacsora


2010. szeptember 25. vasárnap Fakultatív kirándulások • Kirándulási lehetőségek: • Sopron – Pékmúzeum • Fertőrákos – kőfejtő, Páneurópai Piknik Emlékhely, Kristálymúzeum, Tájház, Fertő-tó • Sopron-Balf – Nemzeti emlékhely • Fertőboz – Gloriett kilátó • Nagycenk – Múzeum, mauzóleum. Kisvasút • Hidegség – Grubits János portája, kiállítás, faluséta, Árpád-kori templom • Ágfalva, Kópháza tájháza • Hegykő – gyógyfürdő Részvételi díj: A találkozó teljes időszakára Magában foglal 3 reggelit, 3 vacsorát, (09. 22-től 09. 25-ig) két ebédet, a szakmai nap és a tanulmányi út költségét. A találkozó szakmai napjára Magában foglal egy ebédet, egy va(09. 23.) csorát, s a konferencia költségét Szakmai tanulmányútra Magában foglal egy ebédet, egy va(09. 24.) csorát, a buszköltséget és az ausztriai Mönchhof falumúzeumának kedvezményes belépőjét.

12.000.- Ft

3.000.- Ft 5.000.- Ft

A szállásfoglalást és az ezzel kapcsolatos költség megtérítését a jelentkezők önállóan intézik! Szállás javaslataink: Kollégium 3 ágyas szobában 2100 Ft/fő 6 ágyas szobában 1900 Ft/fő Újvári Panzió a kollégium mellett – 1 főre 6900, 2 főre 9200 Ft reggelivel Elérhetőség: Cím: H – 9435 Fertőd-Sarród Tel..: +36 99 537 097 | Fax: +36 99 537 097 E-Mail: [email protected] 37


ESTERHÁZY KASTÉLY Joseph Haydn Utca 2. 9431 FERTŐD Telefon: 0036-99-537-640 Fax: 0036-99-537-642 2 ágyas szoba két fő részére 8000 Ft/szoba, reggelit nem tartalmaz. További szállások interneten kereshetők. MINDEN KEDVES TAGUNKAT, A TÁJHÁZAK IRÁNT ÉRDEKLŐDŐKET SZERETETTEL VÁRJUK! További információ kérhető a szövetség ügyvezető elnökétől a [email protected] e-mail címen vagy a 20/438-1092-es telefonszámon. Kérjük jelentkezésüket a mellékelt űrlap kitöltését követően legkésőbb 2011. augusztus 25-ig juttassák el a [email protected] e.mail címre, vagy postán a 3325 Noszvaj, Honvéd u. 4. címre.

Fertőszéplaki Tájházak 38


Pályázati felhívás „Az Év tájháza” cím elnyerésére A Magyarországi Tájházak Szövetsége – alapítóinak szándékát szem előtt tartva – a hazai tájház-mozgalom népszerűsítése, értékeinek szélesebb körű megismertetése és a gyűjteményeket létrehozó, ápoló, gyarapító személyek áldozatos tevékenységének elismertetése érdekében meghirdeti pályázatát az „Az Év tájháza” cím elnyerésére A pályázaton azok a tájházak vehetnek részt, amelyek fenntartói jogi tagként, vagy képviselői egyéni tagként a Tájházszövetség tagjai. A címért az a tájház indulhat, amely a 2010. évben muzeális intézményi működési engedéllyel rendelkezett, és a NEFMI felé statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette. Az „Év tájháza” kitüntető cím évente egy intézménynek adományozható, amely 100 000 Ft pénzösszegből és egy – a Tájházszövetség emblémáját és „Az Év tájháza 2011.” feliratot tartalmazó – táblából áll, amelyet a győztes az épületén kihelyezhet. A díj átadására 2011 őszén a Tájházszövetség által szervezett Országos Tájházi Találkozón (Fertőd-Fertőszéplak) kerül sor. A folytonosság és esélyegyenlőség biztosítása érdekében a pályázatok tényadatait a 2010. év mutatói alapján, a mellékelt adatlap szempontjai alapján kell összeállítani, de a beérkezett pályázatok elbírálásában meghatározó jelentősége lesz a pályázó helyszíneket bejáró bizottsági tagok közvetlen tapasztalatainak is. A bizottság tagjait a Tájházszövetség elnöksége kéri fel saját soraiból. A pályázati űrlapot – lehetőleg nyomtatott betűvel vagy géppel kitöltve – 2011. augusztus 5-ig kérjük postai úton benyújtani egy eredeti és egy másolati példányban zárt csomagolásban, a pályázó intézmény nevének és „Az Év tájháza” szövegnek a borítékon történő feltüntetésével (Postacím: Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök, Tájházszövetség 3325 Noszvaj, Honvéd u. 4.) A kiírásnak nem megfelelő, hiányos, vagy határidő lejárta után érkezett pályázatokat a bíráló bizottság nem veszi figyelembe, azokat nem őrzi meg, és nem küldi vissza. A pályázattal kapcsolatos további információ a 06-20-438-1092-es számon, vagy a majnarmarti@t-online címen kapható Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnöktől. Várjuk pályázataikat!

39


„Az Év tájháza” pályázati adatlap (a 2010. évi tény adatok alapján töltendő ki) 1.

A tájház neve:

2. A tájház címe: 2. a Muzeális intézményi működési engedély száma, kelte: 3.

A tájház vezetőjének neve:

4.

A fenntartó megnevezése, címe (önkormányzat, múzeum, egyesület, magánszemély, egyéb: ....................................................................................) 4.a A fenntartó képviselője, elérhetősége: 5. A működés személyi ellátottsága: 5.a Foglalkoztat-e a tájház önkénteseket? Ha igen, kérjük, mutassa be számukat, tevékenységüket (max. ½ A4-es oldal mellékelve) 6.

A ház bemutatása, leírása (max. 3 A4-es oldal mellékelve)

7. Rövid, maximum 500 karakter terjedelmű, a sajtó számára közre-bocsájtható összefoglalás a tájházra, működésére, eredményeire vonatkozó legfontosabb információkról 8.

A tájház kiállításainak (állandó, időszakos) bemutatása (max. 2 A4-es oldal mellékelve):

9.

A tájház szerepe a település kulturális, közösségi életében (max. 1 A4-es oldal mellékelve)

10. A tájház szerepe a településen folyó hagyományőrző, helyismereti tevékenységben (max. 1 A4-es oldal mellékelve)

40


11. A tájházban tartott rendezvények bemutatása (max. 2 A4-es oldal mellékelve) 12. A tájház oktatási, ismeretátadási tevékenységének bemutatása (max. 1 A4-es oldal mellékelve) 13. Van-e honlapjuk (ennek címét kérjük megjelölni) 14. Látogatószám 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben, és annak megoszlása (felnőtt, gyermek, kedvezményes, ingyenes): 15. A nyilvántartásba vett tételek száma gyűjteményenként: 15.a A leltározatlan tárgyak, dokumentumok száma gyűjteményenként: 16. Adatbázis kezelő rendszerben (pl. MONARI) nyilvántartott tételek száma: (Kérjük az adatbázis kezelő szoftver nevét is megadni) 17. A 2010. évi gyarapodás mértéke: 18. Éves költségvetése és annak főbb elemei: 19. Jegybevétel : eFt 19.a Egyéb bevétel (rendezvény, tábor, kiadvány, bolt):

eFt

20. 2010-ben végzett felújítások értéke (eFt): 21. 2010-ben végzett beruházás értéke (eFt): 22. A tájházban kapható magyar nyelvű kiadványok (szórólap, prospektus, levelezőlap, TKM füzet, stb; ezekből 1–1 pld-t kérünk mellékelni) 23. A tájházban kapható idegen nyelvű kiadványok (mint a 12. pontnál) 24. A tájházban árusított ajándék- és élménymegőrző tárgyak:

41


25. A tájház vendégkönyvének legfontosabbnak ítélt bejegyzése: 26. A tájház legnagyobb erőssége, legemlékezetesebb része: (max. ½ A-es oldalon) 27. A tájház legsürgősebben fejlesztendő területe (állományvédelem, maga az épület, kiállítások, melléképületek, idegen-nyelvű tájékoztatás, stb.) 28. Infrastruktúra kiépítettsége, állapota (WC-mosdó, ruhatár, tájékoztató táblák, idegen-nyelvű feliratok, akadálymentesítés, vagyonvédelem, max. 1 A4-es oldalon) 29. Milyen pályázatokon vettek részt 2009–2010-ben, milyen eredményt értek el, mire fordították az elnyert összeget? 30. Milyen pályázatokon vesznek részt 2011-ben? 31.

„Az Év tájháza” pályázattal kapcsolatban kereshető személy neve: címe: beosztása: telefonszáma: e-mail címe:

32. A 2010. évi, NEFMI-nek megküldött statisztika másolata (mellékelve) 33. Fotódokumentáció a tájház kiállításairól, gyűjteményéről, programjairól (max. 15 kép, nyomtatásban és CD-re írva, elektronikusan mellékelve, a szerző megjelölésével, nyilatkozattal, hogy a szerző és a fotók jogtulajdonosa a fotók közléséhez hozzájárul) ............................... 2011. ........... hó ........... -n. P.H.

42

...................................... a pályázó képviselője


Tartalom Dr. Bereczki Ibolya: A Tájházi Hírlevél 2011 ................................................................ 3 Hegedűsné Majnár Márta: Beszámoló a Szövetség 2011. évi rendes közgyűléséről .............................................. 5 Hegedűsné Majnár Márta: Az Év Tájházvezetője ......................................................... 8 Bemutatkozik új ügyvezető elnökünk .......................................................................... 10 Az alsónémedi Faluház .................................................................................................... 11 Simor Eszter: Nagytótfalú első díszpolgára ................................................................. 13 Kapitány Orsolya: „A Felemelő Század” 2010–2011 tematikus évadban megvalósított időszaki kiállítások .................................................................................. 15 Kispálné dr. Lucza Ilona: Szlovák Tájház, Kiskőrös ................................................... 21 Dr. Vass Erika: Megnyílt a vecsési német tájház ......................................................... 27 Hegedűsné Majnár Márta: Múzeumok Majálisán ..................................................... 30 Kapitány Orsolya: Tájékoztató a Magyarországi Tájházak Szövetsége IX. Dél-dunántúli Regionális Találkozójáról ............................................................... 32 IX. Országos Tájháztalálkozó ......................................................................................... 35 Pályázati felhívás az „Év tájháza” cím elnyerésére ....................................................... 39

43

Tájházi Hírlevél szám. Tájházi Hírlevél. A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója füzet Noszvaj, 2011

Recommend Documents