Tájházi Hírlevél. A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója füzet Noszvaj, június

Tájházi Hírlevél A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója

2014. 2. füzet Noszvaj, 2014. június

XII. évfolyam 2. szám 2014 Szerkesztő: Dr. Bereczki Ibolya, Hegedűsné Majnár Márta, Kapitány Orsolya Technikai szerkesztő: Matucza Ferenc Felelős kiadó: Dr. Bereczki Ibolya elnök Alapító szerkesztő: Szablyár Péter HU ISSN 1785-4873 Kiadja a Magyarországi Tájházak Szövetsége (3325 Noszvaj, Honvéd út 4.)

A kiadvány az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg. Szerkesztőség: 3325 Noszvaj, Honvéd út 4. E-mail: [email protected] Sokszorosítás: Magyarországi Tájházak Szövetsége Az Év Tájházvezetője díj átadása (Fotó: Schill Tamás)

Tájházi Hírlevél • 2014. 2. szám

A Tájházszövetség 2013. évi működéséről Elnökségi ülésekre 2013. február 1-jén és szeptember 6-án Szentendrén, valamint november 22-én Kiskőrösön került sor. A tizedik évfordulós jubileumi konferenciánkat – Halász János államtitkár úr részvételével – március 22-én, közgyűlésünket március 23-án tartottuk a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Országos eseményünk a Tájházak Napja, melyre április 27-én 54 helyszín csatlakozásával került sor. A Tájházak Napja részévé vált a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége által kezdeményezett „Vidékjáró tematikus napoknak”, amelyek a vidéki életformát előtérbe helyező sajtó megkülönböztetett figyelmében részesülhettek. Az összefogásnak köszönhetően a közszolgálati televíziók és rádiók turisztikai műsorai, a vidék kínálatát népszerűsítő honlapok, valamint a Tourinform Irodák is nagy odafigyeléssel kísérték programunkat. Tagságunk bemutatását vállaltuk a Múzeumok Majálisán, a bőséges kiadvány, prospektus megjelenítése mellett, prezentálva 10 éves jubileumunkra készült poszter-kiállításunkat is. Megjelenésünket gazdagítjuk kézműves bemutatókkal, foglalkozásokkal: A szokolyai Kacár Tanya közreműködésével kukoricamorzsolással magunk közé ültettük a látogatókat, különösen a fiatalabb korosztály számára kínálva „kézzelfogható” élményt. A Budakeszi Tájház közreműködésével sváb viseletes papír öltöztetőbabával a 19. és 20. század fordulóján készült fényképek segítségével bemutattuk a budakeszi ünnepi női és férfi viseletet, majd közösen kiszíneztük, kivágtuk és összeállítottuk a viseletes babákat. A Noszvaji Gazdaház részéről Antik Anti díszmű kovács tartott velünk, folyamatos bemutatóval és a „látogatók munkába állításával” igazi élményhez jutás lehetőséget kínálta. Színesítette bemutatkozásunkat a fertőhomoki Kajkavci tamburaegyüttes és néptánccsoport is. Regionális találkozóink 2013-ban: – április 13-án Pilisszentkereszten az Országos Szlovák Önkormányzattal közösen; – április 19-én az Észak- és Közép-magyarországi tájházak számára Boldogon; – a Kelet-magyarországi fórum április 26-án Létavértesen a határ menti együttműködéseket járta körül; – a Nyugat-dunántúli konferenciára május 25-én Felpécen került sor; – Dél-Dunántúlon, Szederkényben, a június 14-én tartott regionális találkozó a Német Nemzetiségi Tájházakkal közösen valósult meg; 3

A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja

– a Dél-alföldi találkozó Vésztőn július 26-án, a régiós, valamint a partiumi tájházak képviselőinek részvételével zajlott. Határon túli eseményeink: – Határok nélkül – Magyar tájházak Erdélyben címmel március 8. és 9. között Kolozsvárott rendezett közös konferenciát szövetségünk és a Kriza János Néprajzi Társaság, valamint a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány. A találkozó résztvevőit Magdó János kolozsvári magyar főkonzul is köszöntötte. Civil kapcsolataink építésének fontos állomása volt a RECOMESPAR, a Romániai Vidéki Néprajzi Múzeumok- és Gyűjtemények Szövetségével történt találkozó. A szervezet 2012-ben a Tájházszövetség mintájára jött létre, s több erdélyi magyar tájház is tagja. – „Hagyományok és értékek” címmel július 3-án Vágsellyén, a dél-szlovákiai magyar tájházak számára tartott találkozót a Mátyusföldi Muzeológiai Társasággal közösen valósítottuk meg, melyen Ékes Ilona országgyűlési képviselő is előadást tartott. – november 30-án Oromhegyesen tartottuk a Vajdasági Magyar Tájházak Múltja, jelene és jövője c. konferenciát a Vajdasági Magyar Folklórközponttal. Országos találkozónkra 2013. október 3–6 között Szekszárdon és a sárközi Decsen került sor. A rendezvény a „Tárgyi örökség-szellemi örökség tájházi környezetben. A szellemi kulturális örökség a Sárköz népművészetének tükrében” címet kapta, s megtisztelő volt számunkra, hogy dr. Réthelyi Miklós úr, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökeként, fővédnöki szerepben, személyesen is részt vett eseményünkön. 2013-ban az „Év tájháza” díj átadásával az elmúlt év legkiválóbb teljesítményét nyújtó tájházát díjaztuk. A pályázatok értékelésekor igen nehéz feladata volt az értékelő bizottságnak, hiszen négy kiváló tájház adta be tartalmas pályázatát, amely minden esetben egy szakmailag hiteles és közösségileg érvényes kulturális intézmény működését vázolta fel számunkra. A Decsi Tájház a népművészet megőrzésében, az Edelényi Tájház a kiterjedt gyűjteményi munkában, a Felpéci Tájház az önkéntesség szervezésében, míg a Cigándi Falumúzeum az élénk közönségkapcsolatban emelkedik ki a tájházak sorából. A négy pályázó közül – helyszíni bejárásaink közvetlen tapasztalatai alapján – végül a Cigándi Falumúzeumot választottuk a 2013. év tájházának. Választásunkban döntő volt, hogy a kitüntető cím majdani birtokosa az épület népi építészeti és a gyűjtemény örökségi értéke mellett, rendelkezzen a helyi közösség legszélesebb támogatásával is. Cigándon igazi oktatóközpontként működik a falumúzeum, amely az elmúlt években – a tárgyi, szellemi és társadalmi tudásátadás által – a hagyományápolás bodrogközi bázisintézményévé vált. 4


Ugyancsak az elmúlt évben jelentettünk meg „Erdélyi Tájházak és Néprajzi Gyűjtemények” címmel kiadványunkat, melynek szerkesztésében partnerünk volt a „Külhoni magyarságért díjjal” kitüntetett kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság. Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök

2013-ban az első ízben megvalósult Tájházak Napja központi helyszíne Dunaszentbenedek volt (Fotó: Hegedűsné Majnár Márta)

A Múzeumok Majálisán gazdag kínálattal fogadtuk az érdeklődőket (Fotó: Hegedűsné Majnár Márta) 5


A Magyarországi Tájházak Szövetsége Felügyelő Bizottságának beszámolója a Szövetség 2013. évi tevékenységéről (készült a 2014. május 10-i közgyűlésre) A Felügyelő Bizottság beszámolóját a Szövetség alapszabálya VI. fejezet 6.3 pontjának megfelelően állította össze. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre alapján a Szövetség alapszabályszerű működését, gazdálkodását és céljainak megvalósulását vizsgálta. Az Elnökség a FB tagjait üléseire rendszeresen meghívta, felmerülő problémák esetén konzultált a FB tagjaival. A Szövetség a 2013. évben a Közgyűlésén elfogadott munkaterve alapján folytatta tevékenységét, az első negyedévben kiemelt figyelmet fordítva a szervezet 10 éves jubileumi hazai és határon túli eseményeire. Tovább erősödtek a kapcsolatok a határokon túli magyar nyelvterület tájházaival, a szövetség vezetői tisztségviselői és elnökségi tagjai aktívan közreműködtek a felvidéki, partiumi, erdélyi és vajdasági tájházak fenntartóinak rendezett szakmai események, találkozók életre hívásában, megvalósításában. A Szövetség 2013-ban hagyományteremtő szándékkal indította útjára a Szent György napjához kötődő Tájházak Napja országos rendezvénysorozatot, melyhez első alkalommal máris több, mint 50 tájház csatlakozott, s központi megnyitó ünnepségének Dunaszentbenedek adott otthont. A kezdeményezés alkalmat kívánt teremteni arra is, hogy a szövetség ráirányítsa a figyelmet népi műemlékeink, gyűjteményeink értékeire, sérülékenységére, mulandóságára, ily módon is megismertetve a döntéshozókkal elhivatottságuk lényegét, jelentőségét. A Múzeumok Majálisán a szövetség ismét sikeresen mutatkozott be: a szokolyai Kacár Tanya, a Budakeszi Tájház kézműves foglalkozásait, valamint a Noszvaji Gazdaház képviseletében megjelenő kovácsmestert a látogatók érdeklődve fogadták. A fertőhomoki Kajkavci tamburaegyüttes és néptánccsoport horvát hagyományokat felelevenítő programja felejthetetlen élményt biztosított, a szervezőktől a nagyszínpadon is lehetőséget kaptak fellépésre. A Szövetség XI. Országos találkozójára Szekszárdon és a sárközi Decsen került sor 2013. október 3–6 között. A rendezvény a „Tárgyi örökség-szellemi örökség tájházi környezetben. A szellemi kulturális örökség a Sárköz népművészetének tükrében” címet kapta. Tartalmas prezentációkon keresztül juthattak a résztvevők új ismeretekhez, a programok a résztvevők meglehetősen heterogén szakmai ismereteit egészítették ki. A szövetség szakmai elismertségét példázza, hogy dr. Réthelyi Miklós úr, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökeként fővédnöki szerepben személyesen is részt vett az eseményen. 6


Az „Év tájháza” címet 2013-ban a Cigándi Falumúzeumnak ítélte oda a bíráló bizottság. Cigándon igazi oktatóközpontként működik a falumúzeum, amely az elmúlt években – a tárgyi, szellemi és társadalmi tudásátadás által – a hagyományápolás bodrogközi bázisintézményévé vált. Az épület népi építészeti és a gyűjtemény örökségi értéke mellett a tájház rendelkezik a helyi közösség legszélesebb támogatásával is, mindezekért méltán érdemelte ki a szövetség elismerését. A Pilisszentkereszten, Boldogon, Felpécen, Szederkényben és Vésztőn rendezett regionális találkozók a tájházakat fenntartó, működtető, és az utóbbi fél évtizedben jelentős fejlesztéseket megvalósító egyéni és jogi tagok számára egy-egy összefoglaló témához kapcsolódóan széles kitekintésre adtak lehetőséget, ugyanakkor a konkrét eredmények, sikerek, mások számára alkalmazható jó gyakorlatok bemutatását is szolgálták. A szentendrei és kiskőrösi elnökségi ülések megfelelően előkészítettek voltak, a napirendi pontok írásos előterjesztése hatékony tárgyalást és döntést tett lehetővé. A Tájházi Hírlevél rendszeresen és időben megjelent, jól szolgálta a tagság és a Szövetség partnereinek tájékoztatását. A kiadáshoz szükséges pályázati támogatást 2013-ban a Nemzeti Együttműködési Alap biztosította. A Szövetség gazdálkodása a negatív eredmény dacára stabilnak tekinthető, a sikeres működési és szakmai pályázatok elősegítették a szervezet kiszámítható, biztonságos tevékenységét. A tagdíj-fegyelem változatlanul közepesen jónak mondható, a jogi tagoknál a korábbi évekhez hasonló mértékű tagdíjhátralék tapasztalható. A tagdíjhátralékokból adódó tartós „behajthatatlan követelések” egy részének (2012. évi) leírása a tisztább kép kialakítása érdekében szükséges lépés volt. Összességében: megállapítható, hogy a Szövetség a 2013-ban eredményes évet zárt, ismertsége, elismertsége hazai és nemzetközi viszonylatban is növekedett. A Felügyelő Bizottság 2014-ben is igyekszik minden tőle telhető segítséget megadni a tervezett továbblépésekhez, mind szakmai, mind szervezeti kérdésekben: Szentendre, 2014. május 10. Dr. Vígh Annamária a FB elnöke Dobosyné Antal Anna sk. a FB tagja

dr. Páll István sk. a FB tagja

7


Bemutatkozik az ÉV TÁJHÁZVEZETŐJE A 2013-as év tájházvezetője Duba Ernőné Oroszi Gizella, a garamszentgyörgyi Duba Tájház vezetője lett. Rövid életrajzát, vallomását az alábbiakban ismerhetjük meg. Duba Ernőné Oroszi Gizella, 1947. január 31-én születtem Garamszentgyörgyön, a Felvidéken. Itt születtek felmenőim, itt nőttem fel, itt alapítottam családot, itt találtam meg az élethivatásomat. Harmincnyolc éven keresztül tanítottam a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskolában, ebből a rendszerváltozás után 12 évet igazgatóként. Már éveken keresztül élvezem a nyugalmazott pedagógus „nyüzsgő” életét. Amikor a férjem 1993-ban szülei után megörökölte a családi házat, a benne felhalmozódott tárgyi és szellemi értékekkel, családom számára egyértelmű volt, hogy nem adjuk el. Nem kevés anyagi ráfordítással őrizzük benne családunk szellemi és tárgyi örökségét. Férjem dédapja 1863-ban ebben a házban született. Az itt lévő tárgyakat és eszközöket folyamatos gyűjtéssel szinte naponta bővítjük. Ez a szállóige járja a faluban és a környéken: „Féltve őrzött tárgyainkat adjuk csak Gizikének, ő majd tovább őrzi!” Igen, őrizem, mint a szemem fényét. Az esztendő minden napján igyekszem, hogy e gyönyörű gyűjtemény naprakészen megtekinthető legyen a látogatók előtt. Ezen „egyszerű“ feladat mellett számos olyan rendezvényt valósítunk meg, olykor önállóan, máskor pedig társrendezőként a községi önkormányzattal, vagy más civil szervezetekkel, amelyek már elengedhetetlen tartozékai tájházunk életének. Minden esztendőnek megvannak a maga szép és kegyeletteljes eseményei, így volt ez a 2013-as évben is. Tájházunkban sok értékes berendezési tárgy gyűlt össze, ezért három helységünket (elsőház, hátsóház, kamra), kora tavasszal át kellett rendeznünk, hogy mire jön a szezon, kész legyünk a látogatók fogadására. A komáromi Munka- és Családügyi Hivatal projektjén belül védett műhelyt működtettünk egy munkaerővel. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Magyar Néprajzi Társaság Önkéntes Néprajzi Gyűjtők szakosztálya által meghirdetett Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázata, Élettörténetek az első világháborúból címmel folyó kutatómunkába bekapcsolódva, a 2013-as év második felében összegyűjtöttem és feldolgoztam az ezzel kapcsolatos emlékeket, amelyek még falunkban fennmaradtak. Éves tevékenységünk során rendszeres kapcsolatot tartunk testvér tájházunkkal, a Felpéci Tájházzal. A Lévai DELET Kontakt Klub által megvalósult gyermektalálkozó idején, „Mindennapi kenyerünk” címmel a tájházban bemutattuk a kenyérsütés folyamatát. A 2013-as évben is megvalósítottuk azokat az éves rendszerességgel ismétlődő programokat, amelyek lebonyolításába társszervezőként kapcsolódtunk be. Ezek a következők voltak: 8


Duba Tájház kívül és belül

9


Húsvéti kavalkád – tavaszvárás: kézműves foglalkozást tartottunk a gyermekeknek, de a felnőttek is szívesen bekapcsolódtak. Mézeskalács tésztából tojásformákat sütöttünk, ezeket díszítettük, tojást festettünk. Néptánc az óvodában: néptánc tanítás óvodásoknak a helyi kultúrházban, a környékbeli szlovák óvodák részére, a Lévai Regionális Kultúrközpont rendezésében. Míg az óvónők szakmai előadáson vettek részt, az ovisoknak játszóházat tartottam. Első ízben kapcsolódtunk be a Magyarországi Tájházak Szövetsége által meghirdetett Tájházak Napja programba. Szent György napja nálunk a templombúcsú ünnepe, így megrendeztük a „Kisbúcsú a Duba Tájházban” című programot, búcsúfiát (papírrózsát, similabdát) készíthettek a vendégek. Szúdy Nándor, az elfelejtett festő, születésének 100. évfordulója alkalmából 2013. május 30-án emléktábla avatásra került sor a tájházban, festményeiből kiállítást rendeztünk. Szúdy Nándor 1938–47 között Garamszentgyörgy református lelkésze volt. Gyermeknap alkalmából kézműves foglalkozást tartottunk. Biciklitúra alkalmával a túra végén frissen sült kenyérrel vártuk a résztvevőket a tájházban. Egyhetes nyári kézműves tábort is rendeztünk. Tökparádé, őszi terménybemutató: ilyenkor a magyarországi testvértelepülésről, Pécsváradról érkező, az 1947-ben falunkból kitelepített lakosokat és a visszatérő vendégeket fogadjuk a tájházunkban. Karácsonyi kavalkád: karácsonyi díszek készítése, általában kukoricacsuhéból. Mindezen tevékenységek megszervezése és a napi teendők ellátása a tájház körül, a család tökéletes együttműködése nélkül nem valósulhatna meg. Hálás vagyok az Istennek, hogy komoly betegségem mellett mindezt a számomra megadta, hogy másoknak örömet szerezhettem és végig tudtam csinálni. Ez az én munkaterápiám. Duba Ernőné Oroszi Gizella Sebestyén Gyula díjas önkéntes néprajzi gyűjtő

10


11


12


13


14


15


16


17


18


19


A dél-dunántúli régió 2013. évi beszámolója Az elmúlt esztendőben a Tájházszövetség dél-dunántúli régiójában az alábbi kiemelt programok valósultak meg: – „A paraszti polgárosodás tárgyi világa, nemzeti jelképek a magyarországi tájházakban” című vándorkiállítás fogadása és vándoroltatása a régióban, – a 2013. évi regionális találkozó Szederkényben a Magyarországi Német Tájházak Szakmai Központjával (Budaörs) közösen, – a Tájházszövetség országos találkozója a Sárköz központjában, Decsen, – a térség tájházainak részvétele pályázatokon. A paraszti polgárosodás tárgyi világa, nemzeti jelképek a magyarországi tájházakban című vándorkiállítás fogadása és vándoroltatása a régióban Év elején ismét a Dél-Dunántúlra érkezett a Felemelő Század tematikus évadra 2010-ben összeállított, „A paraszti polgárosodás tárgyi világa – Nemzeti jelképek a magyarországi tájházakban” című vándorkiállítás. Már a kezdeti vándoroltatásba is bekapcsolódott a térség, akkor Szennában, a Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben és Kaposváron, a Rippl-Rónai Múzeumban volt látható a tárlat oly módon, hogy a kaposvári múzeum néprajzi gyűjteményében található tárgyakkal kiegészítésre került. A kiállításhoz múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet is készült.

A kiállítás 2013–2014. évi vándorlása az alábbi útvonalon zajlott:

A bemutatás helye

Megnyitó személy

1. Szekszárd – Wosinsky Mór Múzeum (2013. 02– Dr. Balázs Kovács Sándor 2. Sárpilis – Művelődési Ház Dr. Balázs Kovács Sándor 3. Orfű – Medvehagyma Fesztivál Dr. Bereczki Ibolya 4. Bátai Tájház Dr. Balázs Kovács Sándor 5. Nagymányok- Német Nemzetiségi Tájház Dr. Balázs Kovács Sándor 6. Marcali Múzeum Vidák Tünde 7. Szakcsi Tájház Kapitány Orsolya 8. Nagyatád – Városi Könyvtár Kapitány Orsolya 9. Csurgó – Városi Múzeum Kapitány Orsolya 10. Bonyhád – Völgységi Múzeum Dr. Balázs Kovács Sándor (2014. 04. 8–06. 21.) 20


A vándorlás során a kiállítást a múzeumok saját gyűjteményi anyaggal is kiegészítették, jelezve ezzel a korszak jelentőségét a térségben, illetve a gyűjtemény idevonatkozó anyagának sokszínűségét. A kiállítást Bonyhádon 504, Nagymányokban 275, Marcaliban 785, Nagyatádon 220 fő látta, a többi helyről számadatok nem érkeztek.

A 2013. évi regionális találkozó Szederkényben a Magyarországi Német Tájházak Szakmai Központjával (Budaörs) közös szervezésben Jaszmann Gabriellával, a Tájházszövetség elnökségi tagjával úgy határoztunk, hogy együtt szervezzük meg a Dél-dunántúli és a Német Nemzetiségi Tájházak találkozóját. Helyszínként a Baranya megyei Szederkényt választottuk, ahol az önkormányzat kitűnő partnere volt a Szövetségnek. A rendezvény fő vezérfonala a gasztronómiához kapcsolódott, „Helyi ízek a tájházak udvarán” címmel. Előadók voltak a témában: Dr. Bereczki Ibolya, Hegedűsné Majnár Márta, Berger Józsefné, Serényi Ákos, Stepán Kata. Dobosyné Antal Anna a „Fachwerk házak a Dél-Dunántúlon” című előadásában a fagerenda vázas építkezés magyarországi történetéről beszélt, mely típushoz a Szederkényi Tájház is tartozik. Az építésznő e tájház jó ismerője, hiszen a megújulásához szakmai segítséget nyújtott. Jaszmann Gabriella a német nemzetiségi tájházakról számolt be, ismertetve a 2008ban Budaörsön megalakult Magyarországi Német Tájházak Szakmai Központja munkáját. A programon 52 fő vett részt, akik délután megtekintették a tájházat és a helytörténeti gyűjteményt Hoffmann Antal vezetésével. A Tájházszövetség országos találkozója a Sárköz központjában, Decsen A Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet 13. sorszámmal felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Az örökség bemutatásának a szándéka arra ösztönözte a szövetség vezetőségét, hogy 2013-ban „SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG A SÁRKÖZ NÉPMŰVÉSZETÉNEK TÜKRÉBEN” címmel rendezze meg az országos találkozót, melynek fővédnöke Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke volt. A felkért előadók között ott volt: Dr. Csonka-Takács Eszter, a SZKÖ Igazgatóság igazgatója, aki a Nemzeti Jegyzék elemeit mutatta be, Dr. Bereczki Ibolya, a Tájházszövetség elnöke, aki arról a kezdeményezésről szólt, aminek eredményekén a magyarországi tájház-hálózat jelölésre kerülhet a „A szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok, projektek és tevékenységek” regiszterébe. 21


Dr. Balázs Kovács Sándor, a szekszárdi múzeum néprajzkutatója, Decsi Kiss Jánosné, a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, Balogh Imréné, a Bátai Tájház vezetője különböző megközelítésben a sárközi örökségről beszéltek. Berecz Lászlóné, a Matyó Népművészeti Egyesület elnöke, a Tájházszövetség elnökségi tagja arról tartott előadást, hogy a Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése- felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. A tanácskozás másnapján kirándulás keretében ismerkedhettek meg a találkozó résztvevői a sárközi tájházakkal, kiállításokkal, a Sárközben éltetett népművészettel, hagyományokkal. A térség tájházainak részvétele pályázatokon A dél-dunántúli régió tájházai korábban, de 2013-ban is igen aktívak voltak a pályázatokon történő indulás tekintetében. A korábbi évek eredményeiről már szóltunk a Tájházszövetség megalakulásának 10. évfordulójára összeállított beszámolóban, most csak az önkormányzati fenntartásban működő tájházakra, az EMMI által kiírt pályázat eredményéről számolunk be. Mindegyik megyéből érkezett be pályázat, Buzsákról a tájház hátsó szobájában a megnyitás (1978) óta látható kiállítás megújítására, Hosszúhetényből infrastrukturális fejlesztésére, Bátaszékről a néprajzi kiállítás megújítására. Buzsák és Hosszúhetény 2-2 millió forint támogatást nyert, Bátaszék 1,5 millió forintot, így a térség három tájháza folytathatja az előző években már megkezdett fejlesztési munkálatait. Az elnyert támogatások eredményeiről a következő Tájházi Hírlevélben fogunk beszámolni. Kapitány Orsolya elnökségi tag

22


Kiállítás megnyitón Orfűn, az önkormányzat épületében és a Nagymányoki Tájházban (Fotó: Kapitány Orsolya, Stallenberger József)

23


A szederkényi találkozó résztvevői (Fotó: Kapitány Orsolya)

Az országos találkozó plenáris ülése a decsi Művelődési Házban (Fotó: Kapitány Orsolya) 24


Az országos találkozó részvevőinek kis csoportja a bátai Halászház udvarán (Fotó: Kapitány Orsolya)

Bátaszéki Tájház, vezetést tart Riglerné Stang Erika (Fotó: Kapitány Orsolya) 25


Észak-magyarországi régió, 2013. Az elmúlt év egyik kiemelkedő eseménye volt, hogy a régiónkból első alkalommal került ki az Év Tájháza díj nyertese. Észak-Magyarországról két tájház, az edelényi és a cigándi pályázott – rendkívül alapos és igényesen kidolgozott beadvánnyal – e megtisztelő címre. Végül a cigándiak vehették át a díjat Decsen, az országos találkozón, elismerve ezzel a kiemelkedő munkájukat. A muzeális intézmények 2013. évi szakmai támogatására négy tájházunk pályázott sikerrel: a boldogi, a cigándi, az abasári és a noszvaji. Az Ónodi Tájház is kapott ajánlást szövetségünktől – pályázatuk szintén eredményesen zárult –, viszont tagként még nem kapcsolódtak be a Tájházszövetség munkájába. A régiós találkozónkat „Élményprogramok a tájházakban” címmel 2013. április 19-én rendeztük meg Boldogon a közép-magyarországi régióval közösen. Házigazdáink – élükön Kepesné Tóth Katalinnal – szívélyes vendéglátása, az előadók felkészültsége, ismeretátadása a résztvevők számára emlékezetessé tette az eseményt. Örömmel konstatálhatjuk, hogy a szövetségünk elnökének kezdeményezése, a Tájházak Napja, pozitív visszhangra talált országos szinten és régiónkban egyaránt. Térségünkből a hercegkúti Sváb tájház, a terényi Nemzetiségi tájház, a szögligeti Pista Bácsi Tájháza, az abasári Kapásház, a Mezőcsáti Tájház, a Jósvafői Tájház és a Mezőkövesdi Hadas Városrész csatlakozott. Legtöbb helyen ingyenes belépést, tárlatvezetést, helyi ételek kóstolóját, folklór programokat, kézműves foglalkozásokat kínáltak vendégcsalogatóként. A Szövetség elnökségének tagjaként – egy kivételével – részt vettem a 2013ban megtartott elnökségi üléseken. Jelen voltam az éves beszámoló közgyűlésen, a Magyar tájházak Erdélyben című konferencián Kolozsváron, a Sárközben megszervezett országos találkozón, ahol előadást tartottam az UNESCO – Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára felkerült matyó örökségről. Berecz Lászlóné elnökségi tag

26


Az Év Tájháza-díj ünnepélyes átadása (Fotó: Kapitány Orsolya)

Regionális találkozó, Boldog 27


A közép-magyarországi régió 2013. évi beszámolója A Heves megyei Boldogon tartottuk az észak-magyarországi tájházakkal közösen regionális tájház találkozónkat 2013 áprilisában, amelyen közel negyvenen, 17 településről vettek részt. Szakmai tapasztalataim sok tekintetben gyarapodtak az elmúlt évben. Az elnökségi munka során foglalkoztunk az alapítás előtt álló tájházak működési engedélyek iránti kérelmével. Azzal, hogy milyen módon lehet azt megszerezni, milyen feltételei vannak a kiadásának. A Tájházi Hírlevél 2013/3. számában megjelent írásomban ehhez szerettem volna megfelelő segítséget nyújtani az érintetteknek. A települési önkormányzatok által fenntartott múzeumi szakmai támogatások 2013. és 2014. évi pályázatai iránt érdeklődők, azon résztvevők kérdései, sajátos helyzetük megismerése, számos hiányosságra irányította rá figyelmemet. Sok esetben – a pályázati elképzeléseknél – a hosszú távú fejlesztési koncepciók hiánya okozza a legnagyobb problémát. Műemléki tájházaknál az Örökségvédelmi Hivatal munkatársaival való kapcsolat felépítése, megfelelő építész bevonása, a jogszabályi háttér megismerése, betartása bizonyul bevehetetlen akadálynak. Tapasztalatból tudom, hogy ezen kollégákkal érdemes hosszú távra tervezni. Egy műemléki tájház fenntartója sohasem kerülheti meg a műemlékekre vonatkozó jogszabályokat. Bármilyen fejlesztési elképzelése van, azt minden esetben érdemes időben, még a pályázatok megjelenése előtt tisztázni. Saját tapasztalataim is, melyeket a gyömrői műemléki tájház elmúlt 10 évében szereztem, azt kívánja megerősíteni, hogy merjünk távlatokban gondolkodni, és ne féljünk pontokba szedve a legfontosabb és legapróbb szükségleteket összeírni. A karbantartástól a kiállításokig, a tájházban szervezett programokig egészen addig, hogy mit szeretnénk elérni a tájházunkkal. “Legyen ez egy közösségi hely, ahol havonta összegyűlik a falu lakossága egy-egy előadásra!” vagy, ahol rendszeres kiállítások vannak. Korszerűen egy szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ-t) és hasznosítási tervet kell készíteni. Jóllehet, ehhez hasonlót készítünk a működési engedélyhez a minisztérium felé, ez azonban több annál. Egy modern, egyedi, mindenki másétól különböző hasznos leírás. Mi a helyzet akkor, ha nincs ilyen fejlesztési elképzelésünk? Akkor az történik, hogy a pályázati beadás küszöbén azon gondolkodunk, hogy melyik a fontosabb: az állagmegóvás, a kiállítások megújítása, vagy a tájházi programok. Ilyenkor nem szeretünk a nehezebb dolog mellett dönteni. Én azonban minden ilyen esetben a gyűjtemény védelméből indulok ki. Mit ér a tájház népszerűsítéséért tett munkánk, ha épületünk vizes falai már-már megsemmisítik a benne lévő gyűjteményt? 28


Egy szépen felépített terv segítségünkre siet ebben az esetben és emlékeztet arra, hogy a düledező ház nem lesz képes hosszú távú közösségi programok befogadására, hogy a mosdók hiánya nem felel meg a 21. századi látogatói elvárásoknak. Azt gondolom, az elmúlt évben a Tájházszövetség erősítette érdekképviseleti tevékenységét, amikor egy-egy tájház érdekében – különösen a műemléki tájházaknál – felhívta a minisztérium figyelmét a műemléki építési engedélyek beszerzésével kapcsolatos ügymenet időbeli korlátaira. Az EMMI 60 milliós támogatási keretéből régiónk 2013-ban 9,3%-ot, míg 2014-ben a 65 milliós keretből 12%-ot nyert el. Minden tájháznak ajánlom, hogy készítse el a saját hosszú távú tervét, hogy merjen és tudjon felelősségteljesen dönteni házának jövőjéről! Ehhez kívánok jó munkát, sok örömet! Bajnóczy-Kovács Edina elnökségi tag

A Boldogi Tájház és vezetője, Nagy György (Fotó: Bajnóczy-Kovács Edina) 29


A nyugat-magyarországi régió beszámolója a 2013. év munkájáról Az előző évben új színfoltként jelent meg a Tájházak Napja rendezvény, ami Szent György napjához kötődik. A részvételre bíztattam a régió tájház-vezetőit, és jó néhány helyen éltek is a lehetőséggel. Mi Fertőhomokon a régi hagyományt vettük elő. Ez a nap „fogadott ünnep” volt a településen, György napjától Szent Iván napjáig tartott. Ebben az időszakban szombat délután nem volt szabad dolgozni. Az emberek csak szentmisére és litániára mentek. A fogadalmat egyesek szerint egy dögvész, mások szerint kolera, tűzvész, jégverés miatt tették. Ezen a napon csak délelőtt dolgoztak a homokiak, akkor is csak a ház körül. Legfeljebb az állatok takarmányáért mehettek délelőtt a mezőre. Egy alkalommal, amikor a bíró meg akarta szüntetni az ünnepet, villám csapott az asztalába. A fogadott ünnep 1959-ig, a termelőszövetkezet megalakulásáig tartott. Mi szentmisével és egy zarándok kiállítással ünnepeltünk. A kiállítást a környék zarándok csoportjainak képi és tárgyi emlékeiből állítottuk össze. Részt vettünk a Múzeumok Majálisán, ahol a Szövetséget a fertőhomoki tánccsoporttal és tamburazenekarral erősítettük. A térségben több tájház létrejöttére is komoly esély van. Azokat a településeket, ahol ilyen szándék van, folyamatosan próbálom a Szövetség munkájába, tagjai sorába bevonni. Ez elég nehézkes, de nem adom fel. Ebben a szellemben rendeztük május 25-én Felpécen a regionális találkozónkat. Folyamatosan tájékoztatom az ismert tájházakat a pályázati lehetőségekről és a részvétel feltételeiről. Bízom benne, hogy egyre több tájház alakul a régióban és egyre többet tudunk a sorainkban. Erre ma a Rába-köz településein látok komoly esélyt. Természetesen állandóan részt veszek az elnökségi üléseken, az országos találkozókon és a Szövetség folyamatos megismertetésében, népszerűsítésében is munkálkodok. Horváth Attila elnökségi tag

30


Beszámoló a Tájházszövetség dél-alföldi régiójában végzett munkáról Szövetségünk ebben a nagykiterjedésű régióban jelentős számú tájházat és tagot képvisel, segítve őket a szakmai kérdések megoldásában, a pályázatok koordinálásban és az országos rendezvénysorozatok részvételén. Beszámolómat a 2013-as regionális találkozóval kezdem, mely Vésztőn, a Mesterségek Háza és Tájházban volt. A régióból érkező tagjainkat Molnár Sándor polgármester köszöntötte, majd Csősz Ferenc házigazda és Csüllög Istvánné tájház vezető mutatta be a gyűjteményt. A találkozó fő témája a gyűjtemények fenntartó váltásának problémái voltak. Andó György megyei múzeumigazgató, Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök és Szonda István különféle példákkal szemléltetve mutatták be a hazai muzeológiában történt változásokat. A tanácskozást követően ellátogattunk a vésztői Eszlári tájházba és a Vésztő-mágori Történelmi Emlékhelyre. A Múzeumok Őszi Fesztiválja 2013 programsorozatban régiónkból 12 muzeális gyűjtemény 68 programmal vett részt. Tagjaink közül a Békési Tájház, az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény, a kiskunmajsai Helytörténeti Gyűjtemény és tájház, valamint a mindszenti Helytörténeti Gyűjtemény indult programjaival a fesztiválon. 2013. október 18-án Bács-Kiskun Megyei Tájház-találkozó volt a kiskunhalasi Civil Házban. Az eseményen tíz tájház mutatkozott be, majd Bihari-Horváth László elnökségi tag az Észak-bihari Múzeumi Szakszolgálat tevékenységét ismertette. Szonda István tájékoztatott a Tájházszövetség munkájáról. A 2014-es év nyitórendezvénye a Tájházak Napja volt, melyen régiónkból az Érsekhalmi Tájház hagyományos gasztro-kulturális rendezvénnyel, a szegedi Napsugaras Tájház Szent György-napi népszokások felelevenítésével, a Csanádpalotai Tájház helytörténeti barangoló című programjával, a vésztői Eszlári Tájház tavaszi kapunyitó programokkal és a Dunaszentbenedeki Tájház Szent György-napi vigalommal várta kedves vendégeit. A régiónkban beszámolhatunk különféle fejlesztésekről és pályázati támogatásokról is. A teljesség igénye nélkül néhány jelentős fejlesztést mutatok be a tisztelt közgyűlésnek. A Kiskőrösi Szlovák Tájház régiónk egyik gyöngyszeme. Az ott folyó szakmai és közművelődési munka példaértékű. A Kreatív iparágak TÁMOP 323/A-11.1. pályázat kapcsán a fazekassághoz és a népi ételek készítéséhez kapcsolódva két tematika fut a tájházban. A Szlovák tájház a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeummal együtt tematikus gyűjtemény lett. Gratulálunk Kispálné dr. Lucza Ica tagunknak sikeres munkájához és az elnyert Magyar Örökség díjhoz! A szegedi Napsugaras Tájházban ugyancsak megerősödött szakmai munka folyik. Kulik Melinda néprajzkutató vezetése alatt a tájházban tizenegy féle múzeum31


pedagógiai foglalkozásból válogathatnak az intézmények. A 2012–2013-as nyertes TÁMOP pályázat révén a Múzeumok Mindenkinek programban múzeumpedagógiai füzeteket jelentettek meg. A 2014-es évben sikerült bővíteni a kézműves foglalkozások eszközállományát. A Dunapataji Tájház megújulásában jelentős szerepe volt az NKA pályázaton nyert 1.3 millió forintos támogatásnak. A pályázati forrás segítségével megújult a tájház tetőzete. A dunapataji gyűjtemény a Magyar Zarándokúthoz kapcsolódva helytörténeti és néprajzi kiállítással gazdagodott. A Csanádpalotai Tájház egymillió forint támogatást kapott az Alfa programban a cipészműhely kiállításának korszerűsítésére. Az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény kétmillió forintot nyert ugyancsak az Alfa programban kiállítás korszerűsítésre és múzeumpedagógia programok bővítésére. A kiskundorozsmai Szélmalom jelentős agrár-ipari emlék régiónkban. A gyűjtemény fokozatosan gyarapszik és hamarosan egy új nagyméretű kiállítóhely is kapcsolódik hozzá, ahol a helytörténeti és néprajzi anyag bővebb bemutatását is meg tudják oldani. Beszámolóm végén tisztelettel meghívok minden érdeklődőt 2014. július 25ére, Csanádpalotára, a Dél-alföldi Régió Találkozójára, melynek témája: „Az első világháború emlékei a Dél-alföldi tájházak gyűjteményeiben”. Szonda István elnökségi tag

Békési Tájház (Fotó: Dr. Szonda István) 32


A Tájházszövetség 2013. évi működése Kelet-Magyarországon A keleti régióban, vagyis Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben jelenleg 30 tagja van szövetségünknek. A tagság 40%-a jogi, 60%-a egyéni tagként csatlakozott hozzánk. A tagok mintegy 40%-a tart fenn, vagy működtet tájházat (13 tájház). A működési engedélyes tájházzal rendelkező tagok aránya 20% (6 tájház). A tag tájházak területi megoszlása arányos, 50%-ban Hajdú-Biharra és 50%-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére esik. A megyéken belül azonban vannak kiemelkedő tájházas területek. Ilyen a beregi Tiszahát, a Hajdúság és Észak-Bihar. A régió tájháztalálkozóját 2013-ban a hajdú-bihari Létavértesen, a térség legnagyobb népi kerámia-kiállítótermében, a Rozsnyai István Muzeális Gyűjteményben tartottuk. A találkozó megrendezését a Nemzeti Kulturális Alap és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) támogatása tette lehetővé. A találkozó két téma köré szerveződött. Az első ülésszak témája a határon átívelő együttműködések jegyében történő tájházfejlesztés volt, a második ülésszak pedig a tájházak közművelődési és múzeumpedagógiai tevékenységéről szólt. Köszöntőmben felhívtam a figyelmet a hálózati együttműködés jelentőségére: „A tájházak – falvaink kicsiny gyöngyszemei – csak együtt erősek. Ezért fontos az együttműködés, melyet a Tájházszövetség képvisel. Egy jó együttműködésnek pedig nincsenek határai. A Tájházszövetség nem egy zárt intézmény, hanem egy nyitott közösség, amely az értékek mentén képviseli az érdekeket. A tájházak megőrzése pedig nemzeti érdek, hisz a tájházak nem mást őriznek, mint nemzeti kultúránk tárgyi emlékeit. Nemcsak Magyarországon, de a határon túli területeken is. Ezt az érdeket képviselni kell, ezért választottuk konferenciánk egyik témájának a határ menti együttműködést.” A köszöntőt két előadás követte. Mészáros János, az Európa-kapu ETT projektmenedzsere, az európai uniós intézmények és támogatások kínálta lehetőséget ajánlotta a résztvevők figyelmébe. Bihari-Horváth László ÉszakBihar és az Érmellék együttműködési lehetőségeiről tartott előadást. A témát élénk érdeklődés követte, sokan hozzászóltak a kérdéskörhöz. A második ülésszakban a tájházak közművelődési tevékenysége került napirendre. A témát azért vetettük fel, mert úgy gondoltuk, hogy a számos életteli tájház mellett régiónkban több olyan is akad, amely sajnos nem végez közművelődési munkát és nem tart múzeumpedagógiai foglalkozásokat. Igény azonban volna rá… A találkozó ezeknek a tájházaknak kínált alternatívát szakavatott előadók ajánlásaival. A tájházak vezetői jó gyakorlatokat ismerhetnek meg a múzeumi közművelődés hivatásos képviselőitől. Bősze Katalin, a Sóstói Múzeumfalu közművelődési csoportvezetője olyan programlehetőségeket ajánlott ki, melyek a nyíregyházi skanzenben beváltak, és jól adaptálhatók tájházi környezetben is. Sándor Mária, a Bihari Múzeum múzeumpedagógu33


sa azokat a foglalkozástémákat ismertette, amelyek a legalkalmasabbak lehetnek a lokális identitástudat fejlesztéséhez. Végül Bihari-Horváth László előadásában a tájházvezetők továbbképzési lehetőségeiről, kiváltképp a MOKK képzéseiről tartott előadást. A rendezvényt szakmai kirándulás zárta, melyen Észak-Bihar tájházait ismerhették meg a résztvevők. A 2013. évi elnökségi munkámban különös figyelmet szenteltem a sajtómegjelenéseknek és a szövetség több eseményéről is beszámolót publikáltam a múzeumi szakma országos online folyóiratában, a Magyar Múzeumokban: A közös ügy: Erdély tájházai, in: Magyar Múzeumok – A Pulszky Társaság online magazinja, 2013 / március; Eldőlt: Cigánd az Év Tájháza, in: Magyar Múzeumok, 2013 / október. Néhány írásommal a tájházak-kisgyűjtemények általános problémáira is sikerült felhívni a figyelmet: Agrármecénások és kultúregyházak. Gyűjteményfinanszírozási alternatívák vidékről, in: Magyar Nemzet, 2013. augusztus 7. A kelet-magyarországi tájházak 2013-ban is sikerrel vettek részt az EMMI múzeumi szakmai támogatására kiírt pályázaton. A pályázat népszerűsítése során több intézményt is sikerült meggyőzni a pályázaton való indulásról. A nyertes táj- és emlékházak – Hosszúpályi, Hajdúböszörmény, Konyár, Tiszacsege, Tiszacsécse – pályázatait a Hírlevél következő számában ismertetem. Bihari-Horváth László elnökségi tag

Kelet-Magyarországi Regionális Találkozó Létavértesen, 2014. április 25. 34


A német nemzetiségi tájházak A német nemzetiségi tájházak Magyarországon ugyanazokkal a gondokkal küszködnek, mint a magyar, illetve szlovák nemzetiségi társaik és ugyanolyan dolgok adnak okot örömre is. Sajnos, csak német tájházaink kb. egyötöde rendelkezik működési engedéllyel és vehet részt pályázatokon, de így is nagyon sok szép eredményről számolhatok be az elmúlt év kapcsán. Ez elsősorban a pozitív hozzáállásnak, a rengeteg önkéntes munkának, önerőnek és az ügyes gazdálkodásnak köszönhető. Nem fontossági sorrendben, teljesen esetlegesen szeretnék hírt adni a 2013-ban végzett munkáról. Himesházán TIOP pályázat keretében az elmúlt években megújult a német nemzetiségi tájház, így azóta ideális körülményeket biztosít múzeumpedagógiai foglalkozások megvalósítására. Egy TÁMOP pályázat keretében 2012-ben és 2013-ban kreatív foglalkozások valósultak meg a kézművesség (kovács, bőrműves, fazekas, takács, textilműves), a néptánc és filmezés területén a hímesházi tájházban. A foglalkozásokon helyi kézműves mesterek, szakmai segítők és pedagógusok ismertették meg a kreatív ipar alapjait a helyi és környékbeli gyermekekkel, fiatalokkal. Császártöltésen húsz általános iskolás gyerek vett részt a Sváb Tájház hagyományőrző táborán augusztus harmadik hetében egy nemzetiségi pályázaton nyert összegből. A táborozók felkutatták, feldolgozták az 1930–40-es évek sváb lakodalmas szokásait. A lakodalmas játék – rigmusok, versek, menyasszonyt kikérő ének – betanulása német nyelvjárásban történt. Kézműves foglalkozások keretében stafírungot slingeltek, üveget festettek a lakodalomra. Az utolsó napon eljátszották a lakodalmat, majd vendégül látták a meghívott családtagokat. Volt az év során „Süssünk, süssünk valamit…” címmel kenyérsütés a Sváb Tájházban, egy másik rendezvényen pedig a borkészítéssel és a szőlő feldolgozásával ismerkedtek a gyerekek – a szürettől a palackozásig és címkekészítésig. A Zsámbékiak háromévente rendeznek Sváb Lakodalmast – ennek éppen tavaly volt ismét az ideje – helyi nyelvjárási rigmusokkal, menyasszonykikérővel a tájházból. Kapcsolódott hozzá egy többnapos testvérvárosi rendezvény: volt könyvnépviseleti és táncbemutató, ünnepi tárlatvezetés és sok más. Továbbra is aktív a 2009-ben Év Tájháza kitüntetett Dunaharaszti közösség. Csak néhány programcímet sorolok: Dunamenti Fesztivál, Tutajos Találkozó (ami az ún. Ulmer Schachtelen betelepített ősökre emlékezik), Sváb Bál, Farsangi Bál, Locsolóbál, Polka Party és rendszeres múzeumpedagógiai foglakozások gyerekeknek. 35


Megelevenedett az eddig csendes Budakeszi, ahol az új vezetőnek, Nádas Annának köszönhetően rengeteg programot kínál a tájház, mint pld. Budakeszi Búcsú, helytörténeti szombatok, helytörténeti szabadegyetem, szombati kézműves játszóházak, hímző kör. A Városlődi Noé Házban egyre több figyelmet szentelnek az óvodás korúak nemzetiségi nevelésére és múzeumba csalogatására, de egyre több múzeumpedagógiai program készül az iskolásoknak is. Hasonlóan eleven munka folyik Nagymányokon, ahol 2012-ben nyerték el az „Év tájháza” díjat is. A Kismarosi kiállítóhelyet bemutatta a „Hazahúzó” című TV műsor, de ünnepi kiállítást is rendeztek megalakulásuk 20. évfordulójára. Felújítások történtek pld. Vértesbogláron, Újbarokon, Sombereken. Ófaluban a teljes nádtető megújult. Vecsésen múzeumi tárlatvezető füzet készült és továbbra is a Vecsési Káposztafeszt résztvevői a néhány éve elkészült tájház fő szponzorai. Gyulán csak kiállítóhely működik ugyan, de immár hagyománnyá váltak a különböző konferenciák. Legutóbb a német nemzetiségek épített öröksége volt a téma. Budaörsön 2013-ban mindjárt két időszaki kiállítást is rendeztünk: a műegyetemisták závodi és felsőnánai építészeti felmérése volt az egyik (tablókkal, és makettekből felépített utcarészlettel) és a jelenleg is látható „Kék harisnya és bársonycipő”, amely a budaörsi viseletet, ruházkodást mutatja be. Immár hagyománnyá vált Tájházak Napján, hogy a német nemzetiségi tájházaink is megnyitották kapuikat és bekapcsolódtak a rendezvényfolyamba, így Újbarok, Zsámbék, Császártöltés, Kismaros. Egy közös nemzetközi internetes megjelenésről is szeretnék beszámolni: a Dunamenti németség bázismúzeuma, a Donauschwäbisches Zentralmuseum Ulm „történelmi útikalauzt” hozott létre egy webes felületen. Ennek lényege, hogy bemutassa azokat a Duna menti régiókat, ahová németek települtek 300 évvel ezelőtt. Ehhez Magyarországon is reprezentatív településeket választottunk ki, olyanokat, ahol még megtalálhatók a németség kulturális, építészeti, hagyományőrző illetve szakrális emlékei. Így zömmel olyan települések kerültek fel erre a felületre, ahol tájház is működik, pld. Pilisvörösvár, Etyek, Újbarok, Városlőd, Farkasgyepű, Tarján, Vecsés, Györköny, Ófalu és mások. http://www.danube-places.eu

36


Néhány szót szólnék még a Szederkényben megrendezett Dél-Dunántúli Regionális és Német Nemzetiségi Találkozóról. A szederkényiek szerencsések: hiteles német házzal rendelkeznek, hiszen a fagerenda vázas technikát a német telepesek hozták magukkal, ez az épület például az 1800-as évek elejéről származik. A találkozó pedig a „Helyi ízek a tájházak udvarán” témakör köré csoportosult és az előadások a szőlő minden megjelenési formáját, a szilvalekvár ízét és a manapság igen divatossá vált medvehagymát idézték fel. Az ebéd során pedig a környék vörös és fehérboraival ismerkedhettek a résztvevők, hiszen a falun áthalad a Fehérbor Út és a közelben találkozik a Vörösbor Úttal. Végezetül pedig itt szeretném megköszönni Gottschall Péternek a Hartai Tájházért végzett sokéves áldozatos munkáját, aki sok vívódás után döntött úgy, hogy átadja a lehetőséget másoknak. Köszönjük! Jaszmann Gabriella elnökségi tag

Zsámbéki fiatalok viseletben 37


JEGYZŐKÖNYV a Magyarországi Tájházak Szövetsége megismételt Közgyűléséről, melyet 2014. május 10-én 10.45 órakor tartottak a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum konferencia termében 1. Dr. Bereczki Ibolya köszönti a közgyűlésen megjelenteket, külön szeretettel köszöntve dr. Vígh Annamáriát, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztály vezetőjét, Felügyelő Bizottságunk elnökét, a határon túli magyar tájházak képviselőit, valamint dr. Füzes Endrét, tiszteletbeli elnökünket. Dr. Bereczki Ibolya elnök megállapítja, hogy a megismételt időpontra 41 tag jelent meg. Az alapszabály VI. fejezete 1.6 pontja alapján a Közgyűlés határozatképes. A jegyzőkönyv vezetésére: Jaszmann Gabriellát, a jegyzőkönyv hitelesítésére Berecz Lászlónét és Bihari Horváth Lászlót kéri fel. Dr. Bereczki Ibolya kéri a jelenlévőket, hogy kézfeltartással szavazzanak arról, hogy a jegyzőkönyv vezetőjére jelölt személyt és a hitelesítőket elfogadják-e? Megállapítja, hogy egyhangú igennel (41 igen szavazattal), ellenszavazat és tartózkodás nélkül a megjelentek a jegyzőkönyv vezetőjét és a hitelesítőket elfogadták. A szavazással járó napirendi pontokhoz a szavazatok összeszámlálásához felkéri Schill Tamást és Czeglédy Ákost. Dr. Bereczki Ibolya elnök kéri a megjelenteket, hogy kézfeltartással szavazzanak arról, hogy a szavazatok összeszámlálására tett javaslatot elfogadják-e. Megállapítja, hogy egyhangú igennel (41 igen szavazattal), ellenszavazat és tartózkodás nélkül a megjelentek elfogadták Schill Tamást és Czeglédy Ákost, mint szavazat számlálókat. Tájékoztatja a megjelenteket, hogy a tervezett napirendi pontokat előzetesen kiküldték a tagságnak, majd tisztelettel kéri, hogy a jelenlévők kézfeltartással szavazzanak arról, hogy az előzetesen kiküldött napirendet elfogadják-e? Napirendi Pontok: 1. Elnöki köszöntő – dr. Bereczki Ibolya 2. Az „Év tájház-vezetője” díj átadása 3. Beszámoló a 2013. évben végzett munkáról – Hegedűsné Majnár Márta és az elnökség tagjai 4. Közhasznúsági jelentés – Hegedűsné Majnár Márta 5. A Felügyelő Bizottság 2013. évre vonatkozó jelentése – dr. Vígh Annamária FB elnök 6. A múzeumszakmai támogatás 2014. évi tapasztalatai, eredményei a tájházak vonatkozásában – dr. Vígh Annamária Közgyűjteményi Főosztályvezető, EMMI 38


7. A Szövetség 2014. évi munkaterve és költségterve - Hegedűsné Majnár Márta 8. A 2015. évi tagdíj meghatározása 9. Alapszabály módosítás (Megfelelés a közhasznúsági feltételeknek) 10. Egyebek 11. Tájékoztató a XII. Országos Találkozó előkészületeiről, programjáról 12. Elnöki zárszó – dr. Bereczki Ibolya Megállapítja, hogy egyhangú igennel (41 igen szavazattal), ellenszavazat és tartózkodás nélkül a megjelentek az előzetesen kiküldött napirendet elfogadták. 2. Dr. Bereczki Ibolya elnök ismerteti, hogy a Tájházszövetség elnöksége 2009ben elhatározta, hogy az „Év tájháza” elismerés mellett az egyéni teljesítményt is díjazni kívánja, ezért a színvonalas, példamutató tájházvezetői munka elismerésére megalapította az „Év tájházvezetője” díjat, amit évente egy személynek ítél oda. Az elnökség a díjat hatodik alkalommal Duba Ernőné Gizikének, a garamszentgyörgyi Duba Tájház vezetőjének adja. Dr. Bereczki Ibolya megkéri Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnököt, hogy olvassa fel a díjazott méltatását. Majnár Márta felolvassa a méltató szavakat. Dr. Bereczki Ibolya megkéri Duba Ernőnét, vegye át a díjat, ill. az azt jelképező kerámiát! Egyben köszönti a Duba Tájház jelenlévő tulajdonosait, a Duba családot és a település polgármester asszonyát. További munkájukhoz jó egészséget, kitartást és sok-sok látogatót kíván! 3. Dr. Bereczki Ibolya felkéri Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnököt, hogy a 2013. évben végzett munkáról és a költségvetési terv teljesüléséről szóló elnökségi beszámolót tegye meg. (Vetített képes beszámoló) Az ügyvezetői beszámolót követően Dr. Bereczki Ibolya megkéri a régiók jelen lévő képviselőit, hogy 5-5 percben adjanak számot a területükön végzett elmúlt évi tevékenységről. A régiók képviselői elmondják beszámolóikat. Dr. Bereczki Ibolya megköszöni a beszámolókat, majd megkérdezi a jelenlévőket, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban észrevétel, kiegészítés, hozzászólás van-e? Hozzászólás hiányában megerősíti mindazt az információt, amely az ügyvezető elnök, valamint az elnökség beszámolójában elhangzott, s kéri, szavazzanak a beszámoló elfogadásáról. Megállapítja, hogy egyhangú igennel (41 igen szavazattal), nem szavazat és tartózkodás nélkül a megjelentek a 2013. évben végzett munkáról szóló elnökségi 39


beszámolót elfogadták, ezt a Határozatok Könyvébe 1/2014. sorszámon fogjuk bevezetni. 4. Dr. Bereczki Ibolya felkéri Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnököt, hogy ismertesse a szövetség közhasznúsági jelentését, ill. ehhez fűzött szóbeli kiegészítését, melyet a közgyűlést megelőzően elektronikus úton kaphattak kézhez, ill. a regisztráció során nyomtatott formában vehettek át. Az elhangzott tájékoztatást követően Dr. Bereczki Ibolya kéri a jelenlévőket, hogy szavazzanak a Szövetség közhasznúsági jelentéséről. Megállapítja, hogy a jelenlévők egyhangú igennel (41 igen szavazattal), ellenszavazat és tartózkodás nélkül a Szövetség magyar számviteli törvény szerint elkészített 2013. évre vonatkozó beszámolóját és Közhasznúsági jelentését elfogadták. Ennek eredményét a Határozatok Könyvébe 2/2014. sorszámon fogjuk bevezetni. Tájékoztatja továbbá a megjelenteket, hogy a Közhasznúsági jelentést a www. tajhaszovetseg.hu honlapon nyilvánosságra hozzuk. 5. Dr. Bereczki Ibolya: felkéri dr. Vígh Annamáriát, a Felügyelő Bizottság elnökét, hogy a Felügyelő Bizottság 2013. évre vonatkozó jelentését ismertesse a Közgyűléssel! Dr. Vígh Annamária felolvassa a FB jelentését. (Teljes egészében a jegyzőkönyvhöz mellékelve, s a Tájházi Hírlevélben is olvasható lesz!) Dr. Bereczki Ibolya megköszöni a Felügyelő Bizottság tagjainak az elnökségi üléseken való rendszeres részvételt, együttműködő, segítő tevékenységüket. Kéri a megjelenteket, szavazzanak a Felügyelő Bizottság jelentéséről. Megállapítja, hogy egyhangú igennel (41 igen szavazattal), nem szavazat és tartózkodás nélkül a megjelentek a Felügyelő Bizottság 2013. évre vonatkozó jelentését elfogadták. Ennek eredményét a Határozatok Könyvébe 3/2014. sorszámon fogjuk bevezetni. Ezt követően Dr. Bereczki Ibolya megkéri dr. Vígh Annamáriát, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztályvezetőjét, hogy tartsa meg tájékoztatóját a tájházak vonatkozásában a múzeumszakmai támogatás 2014. évi tapasztalatairól, eredményeiről. Dr. Vígh Annamária megtartja tájékoztatóját. Dr. Bereczki Ibolya megköszöni főosztályvezető asszony tartalmas összegzését, értékelését.

40


6. Dr. Bereczki Ibolya kéri, hogy a Szövetség 2014. évi munkatervét és költségtervét Hegedűsné Majnár Márta ismertesse. A tájékoztatót követően kéri a jelenlévőket, hogy a 2014. évi tervekkel kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket tegyék fel! Hozzászólás, észrevétel nem érkezik. Kéri, szavazzanak a Szövetség 2014. évi munka- és költségtervéről. Megállapítja, hogy egyhangú igennel (41 igen szavazattal), ellenszavazat és tartózkodás nélkül a megjelentek a Szövetség 2014. évre vonatkozó munkatervét és költségtervét elfogadták. Ennek eredményét a Határozatok Könyvébe 4/2014. sorszámon fogjuk bevezetni. 7. Dr. Bereczki Ibolya felkéri Hegedűsné Majnár Mártát, hogy ismertesse az elnökség javaslatát a 2015. évi tagdíj meghatározására. Hegedűsné Majnár Márta felvezeti a javaslatot. Dr. Bereczki Ibolya kéri a közgyűlést, hogy szavazzon az elnökség által javasolt tagdíjváltoztatásról, amely a 2015. évtől lép életbe. Eszerint az egyéni tagdíj 3 000.- Ft-ra emelkedik, ill. a jogi tagdíj mértéke az eddigi 15 000.- Ft-ról 17 000.- Ft-ra növekszik. Szavazás után Dr. Bereczki Ibolya megállapítja, hogy a közgyűlés egyhangú igennel (41 igen szavazattal), ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a tagdíj változásával kapcsolatos előterjesztést. Az erről szóló határozatot a Határozatok Könyvébe 5/2014. sorszámon fogjuk bevezetni 8. Dr. Bereczki Ibolya ismerteti, hogy a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetve a 1959. évi IV. törvény hatályon kívül helyezésre került. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásáról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvényben (Civil tv) és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. Törvényben (Cnytv), illetve az új Ptk-ban (2013. évi V. törvény) találhatóak a egyesületre vonatkozó főbb jogszabályi rendelkezések. Levezető elnök ismerteti az új törvény főbb rendelkezéseit, különösen a beszámoló letétbe helyezésére a közhasznú minőségre vonatkozó rendelkezéseket. Ismerteti, hogy a törvény 75. § (5) bekezdése szerint a törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti a törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú. A törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasz41


nú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet az új törvény szerinti feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31. napjáig kezdeményezheti a törvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1. napjától csak az új törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. 2014. június 1. napjától a szervezet nyilvántartására illetékes szerv törli az új törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek közhasznú jogállását, kivéve ha a szervezet igazolja, hogy az új törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránt kérelmét benyújtotta, és a bíróság megállapítja, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel. Ismertetésre került a Civil tv. közhasznú jogállás megszerzésének, megtartásának feltételei is, így különösen a törvény 32-37. §-a is, valamint a Cnytv 44. §-a, amely a közhasznú minősítés nyilvántartásba vételének feltételeiről szól. Ismertetésre került, hogy a társaság könyvelőjével történt egyeztetés szerint a Szervezet megfelel a Civil tv 32. §-nak, az alapszabályt ugyanakkor a jogszabályi változásokra figyelemmel módosítani kell. Ezen felül a Ptké 11. § (1) bekezdése alapján az alapszabályt az új Ptk-nak megfelelően hatályosítani is kell és dönteni kell az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről. Dr. Bereczki Ibolya elnök javasolja, hogy az Alapszabályt a közgyűlés módosítsa, hatályosítsa a jogszabályoknak megfelelően és hagyja jóvá a határidő szerint a közhasznú minősítés nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtását. Dr. Bereczki Ibolya elnök részletesen ismerteti a módosított Alapszabály tervezetét. Levezető elnök ismerteti továbbá, hogy szükséges a székhely megváltoztatása. Az egyesület új székhelyének a 3325 Noszvaj, Gárdonyi Géza utca 13. (hrsz: 607/3) alatti ingatlant javasolja. A módosítási javaslatokra tekintettel Dr. Bereczki Ibolya elnök javasolja, hogy a közgyűlés szavazzon és döntsön az Alapszabály módosításáról: Ezt követően a Közgyűlés meghozta az alábbi határozatot: 6/2014.05.10 számú Kgy. Határozat: A Közgyűlés résztvevői – ellenszavazat és tartózkodás nélkül – egyhangú nyílt szavazással (41 igen szavazattal) elfogadják a külön íven szövegezett és a közgyűlésen jelen levőknek előzetesen bemutatott módosított Alapszabály-tervezetet és ezzel a Közgyűlés megállapítja a Magyarországi Tájházak Szövetsége egységes szerkezetbe foglalt módosított Alapszabályát az új Ptk-nak megfelelően. Közgyűlés egyhangú nyílt szavazással dönt az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről. 42


Magyarországi Tájházak Szövetsége egységes szerkezetbe foglalt módosított Alapszabályát Dr Bereczki Ibolya elnök és Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök írja alá. A közgyűlés felhatalmazza Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnököt, hogy az alapszabály módosítása és a közhasznúsági nyilvántartásban való feltüntetés érdekében az illetékes törvényszék előtt eljárjon, a szükséges nyilatkozatokat megtegye. E meghatalmazás kiterjed arra is, hogy ezen eljárásokra jogi képviselőnek megbízást adjon. 9. Dr. Bereczki Ibolya kéri, hogy az „Egyebek” napirendi pont keretében az idővel gazdálkodva rövid, tömör hozzászólásokkal éljenek. EGYEBEK: Bodó László egyéni tag ismerteti a településén folyó, tájház létrehozására irányuló törekvéseket és megköszöni a pályázati lehetőségekről szóló információkat. 10. Dr. Bereczki Ibolya a XII. Országos Találkozóról szóló rövid felvezetés után felkéri Csáki Balázsnét, a Bodrogköz Tájmúzeumáért Alapítvány vezetőjét, hogy házigazdaként invitálja a XII. Országos Találkozóra a szövetség jelen lévő tagjait. Csáki Balázsné tájékoztatója. Dr. Bereczki Ibolya megköszöni a tájékoztatást, és reményének ad hangot, miszerint a kiváló helyszín és program a 2014. évi találkozóra nagyszámú közönséget fog vonzani. 11. Dr. Bereczki Ibolya megköszöni a hozzászólásokat és bezárja a közgyűlést! A jegyzőkönyvet készítette: Jaszmann Gabriella Szentendre, 2014. május 10. A jegyzőkönyvet hitelesítette: Berecz Lászlóné Mezőkövesd

Bihari Horváth László Hajdúszoboszló

dr. Bereczki Ibolya elnök

Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök

43


Pályázati felhívás „Az Év tájháza” cím elnyerésére A Magyarországi Tájházak Szövetsége – alapítóinak szándékát szem előtt tartva – a hazai tájház-mozgalom népszerűsítése, értékeinek szélesebb körű megismertetése és a gyűjteményeket létrehozó, ápoló, gyarapító személyek áldozatos tevékenységének elismertetése érdekében meghirdeti pályázatát az „Az Év tájháza” cím elnyerésére A pályázaton azok a tájházak vehetnek részt, amelyek fenntartói jogi tagként, vagy képviselői egyéni tagként a Tájházszövetség tagjai. A címért az a tájház indulhat, amely a 2013. évben muzeális intézményi működési engedéllyel rendelkezett, és az EMMI felé statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette. Az „Év tájháza” kitüntető cím évente egy intézménynek adományozható, amely 100 000 Ft pénzösszegből és egy – a Tájházszövetség emblémáját és „Az Év tájháza 2014” feliratot tartalmazó – táblából áll, amelyet a győztes az épületén kihelyezhet. A díj átadására 2014 őszén a Tájházszövetség által szervezett Országos Tájházi Találkozón (Cigándon) kerül sor. A folytonosság és esélyegyenlőség biztosítása érdekében a pályázatok tényadatait a 2013. év mutatói alapján, a mellékelt adatlap szempontjai alapján kell összeállítani, de a beérkezett pályázatok elbírálásában meghatározó jelentősége lesz az legjobb pályázó helyszíneket bejáró bizottsági tagok közvetlen tapasztalatainak is. A bizottság tagjait a Tájházszövetség elnöksége kéri fel saját soraiból. A pályázati űrlapot – lehetőleg nyomtatott betűvel vagy géppel kitöltve – 2014. augusztus 18-ig kérjük postai úton benyújtani egy eredeti és egy másolati példányban, valamint CD-re vagy DVD-re írva, elektronikus formában zárt csomagolásban, a pályázó intézmény nevének és „Az Év tájháza” szövegnek a borítékon történő feltüntetésével (Postacím: Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök, Tájházszövetség, 3325 Noszvaj, Honvéd u. 4.) A kiírásnak nem megfelelő, hiányos, vagy határidő lejárta után érkezett pályázatokat a bíráló bizottság nem veszi figyelembe, azokat nem őrzi meg, és nem küldi vissza. A pályázattal kapcsolatos további információ a 06-20-438-1092-es számon kapható Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnöknél. Várjuk pályázataikat!

44


„Az Év tájháza” pályázati adatlap

(a 2013. évi tény adatok alapján töltendő ki)

1. 2. 2.a 3. 4.

A tájház neve: A tájház címe: Muzeális intézményi működési engedély száma, kelte: A tájház vezetőjének neve: A fenntartó megnevezése, címe (önkormányzat, múzeum, egyesület, magánszemély, egyéb: .............................................................................................................) 4.a A fenntartó képviselője, elérhetősége: 5. A működés személyi ellátottsága: 5.a Foglalkoztat-e a tájház önkénteseket? Ha igen, kérjük, mutassa be számukat, tevékenységüket (max. ½ A4-es oldal mellékelve) 6. A ház bemutatása, leírása (max. 3 A4-es oldal mellékelve) 7. Rövid, maximum 500 karakter terjedelmű, a sajtó számára közrebocsájtható összefoglalás a tájházra, működésére, eredményeire vonatkozó legfontosabb információkról 8. A tájház kiállításainak (állandó, időszakos) bemutatása (max. 2 A4-es oldal mellékelve) 9. A tájház szerepe a település kulturális, közösségi életében (max. 1 A4-es oldal mellékelve) 10. A tájház szerepe a településen folyó hagyományőrző, helyismereti tevékenységben (max. 1 A4-es oldal mellékelve) 11. A tájházban tartott rendezvények bemutatása (max. 2A4-es oldal mellékelve); 12. A tájház oktatási, ismeretátadási tevékenységének bemutatása (max. 1 A4-es oldal mellékelve) 13. Van-e honlapjuk (ennek címét kérjük megjelölni) 14. Látogatószám 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban, és annak megoszlása (felnőtt, gyermek, kedvezményes, ingyenes): ......................................................... 15. A nyilvántartásba vett tételek száma gyűjteményenként: 15.a A leltározatlan tárgyak, dokumentumok száma gyűjteményenként: 16. Adatbázis kezelő rendszerben (pl. MONARI) nyilvántartott tételek száma: (Kérjük az adatbázis kezelő szoftver nevét is megadni) 17. A 2013. évi gyarapodás mértéke: 18. Éves költségvetése és annak főbb elemei: 19. Jegybevétel: .......................................... e Ft 45


19.a Egyéb bevétel (rendezvény, tábor, kiadvány, bolt): .................................... eFt 20. 2013-ban végzett felújítások értéke .................................... eFt 21. 2013-ban végzett beruházás értéke .................................... eFt 22. A tájházban kapható magyar nyelvű kiadványok (szórólap, prospektus, levelezőlap, TKM füzet, stb; ezekből 1-1 pld-t kérünk mellékelni) 23. A tájházban kapható idegen nyelvű kiadványok (mint a 12. pontnál) 24. A tájházban árusított ajándék- és élménymegőrző tárgyak: 25. A tájház vendégkönyvének legfontosabbnak ítélt bejegyzése: 26. A tájház legnagyobb erőssége, legemlékezetesebb része: (max. ½ A-.es oldalon) 27. A tájház legsürgősebben fejlesztendő területe (állományvédelem, maga az épület, kiállítások, melléképületek, idegen-nyelvű tájékoztatás, stb.) 28. Infrastruktúra kiépítettsége, állapota (WC-mosdó, ruhatár, tájékoztató táblák, idegen-nyelvű feliratok, akadálymentesítés, vagyonvédelem, max. 1 A4-es oldalon) 29. Milyen pályázatokon vettek részt 2011-2012-ben, milyen eredményt értek el, mire fordították az elnyert összeget? 30. Milyen pályázatokon vesznek részt 2013-ban? 31. „Az Év tájháza” pályázattal kapcsolatban kereshető személy neve: címe: beosztása: telefonszáma: e-mail címe: 32. A 2013. évi, EMMI-nek megküldött statisztika másolata (mellékelve) 33. Fotódokumentáció a tájház kiállításairól, gyűjteményéről, programjairól (max. 15 kép, nyomtatásban és CD-re írva, elektronikusan mellékelve, a szerző megjelölésével, nyilatkozattal, hogy a szerző és a fotók jogtulajdonosa a fotók közléséhez hozzájárul) ....................................... 2014. ............. hó .............-n. P.H. ...................................... a pályázó képviselője

46


Épített örökségünk a tájház, mint közösségi színtér – a Magyarországi Tájházak Szövetsége XII. Országos Szakmai Konferenciája és Találkozója 2014. szeptember 25–27., Cigánd Program (tervezet) 2014. szeptember 25., csütörtök 15.00 – 16.00 Regisztráció – Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak, Szent Erzsébet u. 19. 16.00 – 19.00 Sárospatak, múzeumi és városnéző séta (indulás a regisztráció helyszínéről); házigazda: Dr. Tamás Edit múzeumigazgató 19.00 – Vacsora, majd baráti találkozó 2014. szeptember 26., péntek Cigánd, Nagy Dezső Művelődési Ház (Fő út 38.) Konferencia: Épített örökségünk a tájház, mint közösségi színtér 8.30 – 9.30 Regisztráció 9.30 – 10.00 Néphagyományőrző Tündérkert Óvoda műsora Ünnepélyes megnyitó, köszöntők: Oláh Krisztián, Cigánd Város polgármestere, Dr. Cseri Miklós, kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma Dr. Bereczki Ibolya, a Magyarországi Tájházak Szövetsége elnöke Az „Év tájháza” díj átadása 10.00 – 10.20 Dr. Vígh Annamária (EMMI Közgyűjteményi Főosztály, főosztályvezető) Épített örökségünk a tájház, mint közösségi színtér 10.25 – 10.35 Jékely Berta (Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Kp.) A műemléki tájházak, mint a világörökségi lista várományosai 10.40 – 11.00 Babos Rezső – Devescovi József (Pannon-Protect Kft.) Helyreállított népi műemlékek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 47


11.05 – 11.25 Buzás Miklós (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, főépítész) Műemléki tájházak felújításai - Közösségi terek és funkciók 11.25 – 11.40 Szünet 11.40 – 12.00 Krizsán András: A „Nagyapám háza” program és hatása a népi műemlékek megőrzési gyakorlatára 12.05 – 13.20 Népi műemlékek, tájházak újjászületést követő szerepe a helyi közösségek életében – elmélet és gyakorlat: Kispálné dr. Lucza Ilona: a kiskőrösi Petőfi szülőház és Szlovák Tájház, mint közösségformáló erő Juhász László: a Mezőcsáti Tájház fejlesztéseinek hasznosulása a gyakorlatban Hadobás Pál: Az edelényi tájház együttes helyi hagyományokra épülő programjai Bajnóczy-Kovács Edina: A Gyömrői Tájház közösségfejlesztő eredményei Verbőczi Gyuláné: Az Ócsai Tájház és a helyi közösségek érték alkotó szerepe Verbőczi Gyuláné: Népi építészeti értékvédelmi program Terényben Kérdések, válaszok az elhangzott előadásokhoz 13.30 – 14.30 Ebéd – Iskolai étkezde Cigándi Falumúzeum 14.30 – 15:30 Kézműves bemutatók a Falumúzeumban az „Új utakon a Bodrogköz hagyományainak megőrzésében” című TÁMOP-3.2.3/ A-11/1 projekt eredményeként „A Bodrogköz Tájmúzeumáért Alapítvány” elnöke, Csáki Balázsné vezetésével 15.30 – 16:30 Hagyományőrző műsor a Falumúzeum udvarán Nagy Dezső Művelődési Ház 17:00 – 18:00 Épület felújítás és értékőrzés műemléki környezetben. Tájházak sikeres pályázati programjainak bemutatása 18.00 – 18: 45 A Tájházszövetség közgyűlése 19.00 – Vacsora, hagyományőrző műsor, baráti találkozó – Iskolai étkezde 21.30: Visszaindulás a szálláshelyre További információ és jelentkezés: Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök, Magyarországi Tájházak Szövetsége, [email protected] 48


2014. szeptember 27. (szombat) Tanulmányi kirándulás Útvonal és tervezett program: 8.00 – Sárospatak – indulás 8.15 – 9.30: Hercegkút, Sváb Tájház: A sváb közösség korabeli tárgyait, emlékeit bemutató tájházat 2006. júniusában súlyos természeti katasztrófa sújtotta. Villámcsapás következtében lángra kapott a nádfödém és teljesen kiégett. A hercegkúti lakosok által hosszú évtizedeken át őrzött, majd a Sváb Tájház korhű berendezése céljából, közösségi érdekből felajánlott bútorok, eszközök, okiratok pótolhatatlanok, mindegyikéhez személyes emlékek fűződtek. Az építészeti rekonstrukciót követően a közösség összefogását szimbolizáló Sváb Tájház újbóli átadása 2007. augusztus 18-án került sor. Az elődjéhez hasonlóan gazdag gyűjteménnyel büszkélkedő Tájház azóta folyamatosan látogatható. Gomboshegyi pincesor: a Hercegkúthoz tartozó pincesor 195 pincéjével 2002ben a Világörökség részévé vált. A népi építészet remekeiként a gomboshegyi pincék négy sorban állnak egymás alatt. A kőből épült pincék jellegzetes háromszög alakú bejárata már messziről felismerhető. A pincék itt általában kétágúak, de nem ritkák a három ággal bíró pincék sem. A 1–40 m mélyen a domboldalba nyúló pinceágak többszintes pincerendszert alkotnak. 9. 45 – 10.30: Néprajzi Kiállítóhely Sárazsadány A Kiállítóhely létrehozása a település házaiból leválasztott területen az épületek teljes felújítását követő bemutatási terület kialakításával valósult meg, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma (Sárospatak) kihelyezett Kiállítóhelyeként üzemel és anyagát a sárospataki múzeum gyűjtött anyagából állították össze. A kiállító területen lévő bemutató házak: a Mesék háza, a Tűz háza, a Vizek háza, az Emlékek háza és a Föld háza. (Forrás: http://attrakcio.rakoczimuzeum.hu/index. php/about-us/neprajzi-kiallitohely-sarazsadany ) 11.00 – 12. 00: Bodrogkisfalud, Tájház: A XIX sz. végén épült Tájház kiállított emlékei mind a községből származnak, megtalálhatók benne a múlt század berendezései, használati, mezőgazdasági, kertés szőlőművelési, valamint állattenyésztési eszközei. A kirándulás során a működést biztosító Bodrogkisfaludért Egyesület lesz a vendéglátónk.

49


13. 00 – 17. 00: 13. 00: 14. 00: 14. 30:

Erdőbénye ebéd az Aszú Fesztiválon szüreti felvonulás megtekintése Tájház

2008-ban részben pályázati forrásból épült újjá az az épület, amely helyet ad a Tájháznak. Az itt berendezett kiállítás megtekintésével megismerkedhetünk a település múltját, hagyományait őrző, a lakosság által önzetlenül összeadott gyűjteménnyel. A Tájház berendezése korhűen tükrözi a településen élők mindennapjait. Az itt található eszközök, szerszámok a több évszázadon keresztül megélhetést adó foglalkozások emlékét őrzik. A kőfaragás, a fafaragás, a kádármesterség mai is él Erdőbényén, apáról fiúra öröklődött mindmáig. 15. 00: részvétel az Aszú Fesztiválon – szeptember 27-én az Aszú Fesztivál keretében szüreti programokkal várja a település a látogatókat, amelynek ezúttal mi is részesei lehetünk, s megtekinthetjük többek között a híres kádár táncot is. 18.00: Sárospatak (önálló program) 2014. szeptember 28., vasárnap: JAVASLAT FAKULTATÍV PROGRAMRA: - Pácin ékessége a Mágocsy-kastély, amely egyike hazánk legépebben fennmaradt reneszánsz épületeinek. A látogató a teljesen megújult kiállítás révén nyerhet bepillantást a kastély egykori lakóinak az életébe, majd kellemes sétát tehet a kastélyt övező parkerdőben. - A karcsai román stílusú Árpád-kori templom: a robosztus, mégis kecses falak, az ezer éves kőoszlopok, és a mai szemnek szokatlan, ősi kőfaragványok minden szónál jobban érzékeltetik az Árpád-korban élt emberek gondolkodásmódját és hiedelmeit, a kora kereszténység világképét. - Karos, Honfoglalás Kori Látogató Központ: a Bodrogköz nagyszámú, igen gazdag leletanyagot rejtő honfoglalás kori lelőhelyei közül kiemelkedik Karos, ahol az 1980-as évek végén Magyarország legjelentősebb vezérsírjait tárták fel. Maga a kiállítás a karosi leleteken túl interaktív eszközök, makettek, érintőképernyős alkalmazások, valamint audiovizuális tartalmak segítségével mutatja be a Kelet-európai sztyeppe, a Vereckei-hágón való átkelés, a kalandozások kora, végül pedig a letelepedés és ország alapítás témaköreit.

50

JELENTKEZÉSI LAP a Magyarországi Tájházak Szövetsége XII. Országos szakmai konferenciájára és találkozójára, amelyet 2014. szeptember 25-27. között rendezünk Cigándon Jelentkező neve (nyomtatott betűvel): ................................................................................................ Levelezési címe: ..................................................................................................................................... Munkahelye: ........................................................................................................................................... E-mail címe: ............................................................................................................................................ Telefonszáma: ........................................................................................................................................ Részvételi díjak: Időtartam

Tartalom Magában foglal 2 vacsorát, 2 ebédet, a szakmai nap és A találkozó teljes időszakára a tanulmányi út, a Sárospatak-Cigánd- Sárospatak út (2014. szeptember 25-27.) (2014. szept. 26.) költségét. Kérjük, jelölje az igen vagy a nem szó aláhúzásával, hogy 2014.szeptember szeptember 25-én 16 órától részt kíván-e venni a sárospataki Rákóczi Múzeum és a városközpont megtekintése c. programon! Magában foglal egy ebédet, egy vacsorát, és a A találkozó szakmai napjára konferencia költségét, a Sárospatak-Cigánd- Sárospatak (2014. szeptember 26.) út (2014. szept. 26.) költségét. Szakmai tanulmányútra Magában foglal egy ebédet és a buszköltséget, (2014. szeptember 27.) sárospataki indulással és érkezéssel.

Költség 8 500,- Ft Igen / Nem 2 500,- Ft 4 500,- Ft

Kérjük, hogy a fenti táblázatban aláhúzással legyenek kedvesek a részvételi szándékuknak megfelelő sort jelölni! Felhívjuk a kedves jelentkezők figyelmét, hogy idei találkozónkon is szívesen vennénk, ha a tájházukat bemutató poszterekkel, ismertetőkkel jelentkeznének. Ezek elhelyezésének biztosításához kérjük anyagaik adatait a jelentkezési lapon feltüntetni: darabszám: ............................................................................. méret (egyenként): .............................................................. 2014. szeptember 26-án 17.00-18.00 óra között tájházanként 5–5 perces bemutatkozásra is lehetőséget biztosítunk. Leginkább azok jelentkezésére számítunk, akik az „Épületfelújítás és értékőrzés műemléki környezetben” című témához kívánnak kapcsolódni. Kérjük, itt jelezzék, amennyiben élni szeretnének ezzel a lehetőséggel:

Tartok bemutatót

nem tartok bemutatót

.............................................................. aláírás A jelentkezési lapot a szövetség levelezési címére (3325 Noszvaj, Honvéd u. 4.) 2014. szeptember 5-ig kérjük visszaküldeni! A részvételi díjat vagy a szakmai nap és/vagy tanulmányi kirándulás költségét csekken vagy átutalással a 11991281-06365369-10000001. sz. bankszámlaszámra kérjük befizetni. Amennyiben számlára van szüksége, ezt jelezze a csekk/átutalás „Közlemény” rovatában. Az ellenőrző szelvényt vagy az utalásról szóló igazolást, kérjük, hozzák magukkal a regisztráláshoz!

A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja Tartalom

A Tájházszövetség 2013. évi működéséről .................................................................................... 3 A Magyarországi Tájházak Szövetsége Felügyelő Bizottságának beszámolója a Szövetség 2013. évi tevékenységéről ................................................................... 6 Bemutatkozik az ÉV TÁJHÁZVEZETŐJE .................................................................................. 8 Kettős könyvvitel vezető egyéb szervezet... ................................................................................ 11 A dél-dunántúli régió 2013. évi beszámolója ............................................................................. 20 Észak-magyarországi régió, 2013. ................................................................................................. 26 A közép-magyarországi térség 2013. évi beszámolója .............................................................. 28 A nyugat-magyarországi régió beszámolója a 2013. év munkájáról ...................................... 30 Beszámoló a Tájházszövetség dél-alföldi régiójában végzett munkáról ................................ 31 A Tájházszövetség 2013. évi működése Kelet-Magyarországon ............................................ 33 A német nemzetiségi tájházak ....................................................................................................... 35 Jegyzőkönyv ...................................................................................................................................... 38 Pályázati felhívás .............................................................................................................................. 44 „Az Év Tájháza” pályázati adatlap ................................................................................................. 45 Épített örökségünk a tájház, mint közösségi színtér – a Magyarországi Tájházak Szövetsége XII. Országos Szakmai Konferenciája és Találkozója .......................................... 47

52

Tájházi Hírlevél. A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója füzet Noszvaj, június

Recommend Documents