Tájházi Hírlevél. A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója Noszvaj, június

Tájházi Hírlevél A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója

2016. 2. Noszvaj, 2016. június

XIV. 2. szám 2016 Szerkesztő: Dr. Bereczki Ibolya, Hegedűsné Majnár Márta, Kapitány Orsolya Technikai szerkesztő: Matucza Ferenc Felelős kiadó: Dr. Bereczki Ibolya Alapító szerkesztő: Szablyár Péter HU ISSN 1785-4873 Kiadja a Magyarországi Tájházak Szövetsége (3325 Noszvaj, Gárdonyi Géza út 13.)

A kiadvány az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg. Szerkesztőség: 3325 Noszvaj, Gárdonyi Géza út 13. E-mail: [email protected] Sokszorosítás: NORDTÚRA Nonprofit Rendezvény- és Programszervező Kft. Címlapon: Viseletbe öltöztetés Ócsán a Tájházak Napja program országos megnyitó ünnepségén (Fotó: Hegedűsné Majnár Márta)

Tájházi Hírlevél • 2016. 2. szám

Összegzés a 2016. évi Tájházak Napja programsorozat hatásáról és eredményeiről A Magyarországi Tájházak Szövetsége idén is megrendezte a Tájházak Napja című országos rendezvénysorozatát április 23–24-én. A programsorozatra először 2013-ban került sor, és célunk az volt, hogy tavasszal, az év egy napján tájházaink az érdeklődők figyelmének középpontjába kerülhessenek, és a megszokott látnivalók mellett izgalmas, színes programokkal, kuriózumnak tekinthető egyedi lehetőségekkel tárják ki kapuikat a látogatók előtt. Az eseményhez csatlakozó tájházak országszerte a legtöbb helyszínen ingyenesen várták a vendégeket. Meghatározott időpontokban szakvezetéssel mutatták be az egyes épületek berendezéseit, sok helyütt hagyományőrző csoportok léptek föl, kézműves termékeket lehetett megtekinteni, vásárolni, vidám eszem-iszommal egybekötve. 2016-ban a kiemelt helyszínünk az Ócsai Tájház volt – ahol A ruha teszi az embert tematika köré szervezték a programot, többek között élő viselet-kiállítással, hagyományőrző keresztelővel fogadták a látogatókat, de a nap folyamán, a tájház udvarán kézműves kirakodóvásár és gyerekfoglalkozások is várták az érdeklődőket. Ebben az évben több mint 50 tájház, közülük egy határon túli is igyekezett felhívni magára a figyelmet a Tájházak Napján kínált programjaival. A csatlakozott tájházaktól érkező beszámolókat összegezve elmondhatjuk, hogy a helyszíneken összességében közel 2 000 közreműködő (néprajzosok, tájház vezetők, hagyományőrző csoportok, kézművesek, helyi termékek készítői) várta a látogatókat, akiknek a száma országszerte meghaladta a 10 000 főt. A kezdeményezés fontos eredményének tekintjük a tájházak közötti együttműködés erősítését, megismerve kölcsönösen az egyes helyszínek rendkívül széles programkínálatát, az egymástól tanulás lehetőségét. Mind a hazai, mind a határainkon túlról érkező vendégek felfedezhették egy-egy térség kulturális örökségét, magát a rendezvénynek helyszínt biztosító települések tájházait, gyűjteményeit, a 2016-ra tervezett eseményeiket. A Tájházak Napja rendezvénysorozat ráirányította a szakma és a sajtó figyelmét a Tájházszövetség szakmai munkájára, valamint a magyarországi tájházak helyzetére, jelenére és terveire. Az eseményt megelőzően igyekeztünk széles körben 3

A Magyarországi Tájházak Szövetsége tájékoztató lapja

közzétenni a Tájházak Napja programjait, erre leginkább saját csatornáink (www. tajhazszovetseg.hu weblap, valamint a szövetség Facebook oldala) és partnerszervezeteink (http://videkjaro.hu/ portál és közösségi oldala) kínáltak lehetőséget. Nagyon fontos előrelépés volt a sikeres kommunikáció terén a Magyar Turizmus Zrt. támogatása, hisz eseményünk a „Kóstolj bele a tavaszba” kampány kiemelt elemeként jelenhetett meg, kezdve a szentendrei Skanzenben tartott sajtótájékoztatóval, a Nemzeti Turisztikai Adatbázison keresztüli hírszolgálattal, vagy akár a központi turisztikai honlapon (http://itthon.hu/kostoljbele) történő címoldali, hangsúlyozott megjelenéssel. A tájházak egyre inkább vendégforgalmi attrakciókká is válnak, tapasztalataink szerint a hagyományteremtő céllal elindított Tájházak Napja programsorozat vendégvonzó eseményei idén is alkalmat kínáltak arra, hogy az érdeklődők szórakoztató formában fedezhessék fel, ismerhessék meg az őseik által fölhalmozott tárgyi- és szellemi örökséget, szűkebb pátriájuk múltját. Köszönjük a résztvevő tájházak példamutató együttműködését, lelkesedéssel megvalósított programjaikat, a látogatók iránti kedvességüket, őszinte vendégszeretetüket!

Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök

4


Balatonkenesei Tájház „Szent György napon, lepkeszárnyon” – A Balatonkenesei Tájház idén Szent György napjának hiedelmei közül választotta központi témáját. Azt tartják, aki ilyentájt lepkét lát vagy fog, nagy szerencse érheti. Piros pillangót fogni kifejezetten jót tesz a pénztárcánknak, mert gazdagságot hoz, de egyben óvakodjunk is: a mellettünk ellebegő sárga lepke betegséget okozhat. Pillangókban nem volt hiány, a tájház udvarán elhelyezett asztalok mellett többféle kézműves technikával kísérletezhettek a vállalkozó gyerekek és felnőttek, hogy elkészítsék a legtökéletesebb lepkét. Miközben a tavaszi napsütésben, a valóságban is láthattunk néhány szép pillangót, készültek a papírból, fonalból és gyöngyökből megalkotott változatok is. Szerencsére az idő kegyes volt hozzánk, nyoma nem látszott még a másnapra bekövetkező lehűlésnek, így zavartalanul folyhatott a munka a diófa alatti asztalok mellett. Reméljük, minden hozzánk betérőnek hasznos és kellemes volt ez az április végi nap, s jótékony hatását hosszabb távon is érzik, hiszen „Szent György napján fogott lepke, irtózatos nagy szerencse!” Nagy Krisztina

Tájházak Napja a Balatonkenesei Tájházban (Fotó: Kultúra Háza) 5


Kézműves foglalkozások a Tájházak Napján (Fotó: Kultúra Háza)

Szent György napon lepkeszárnyon (Fotó: Kultúra Háza) 6


„Nem úgy van most, mint volt régen”

Biharkeresztesi Csicsóka Tájház A Tájházszövetség felhívására döntöttünk úgy, hogy április 23-án a Tájházak Napja alkalmából kinyitjuk a Csicsóka Tájház kapuját és megtartjuk az első bemutatkozó rendezvényünket. Épp ezen a hétvégén zajlott a Szent László zarándoklat is, melynek végállomása a határ túloldalán lévő Nagyvárad volt. A zarándokok Gyomaendrőd – Újiráz – Komádi – Biharkeresztes útvonalon vonultak. Április 23-án reggel tájházunkat választották pihenőhelyül, ahonnan Dr. Dénes Zoltán atya vezetésével csoportosan vonultak a helyi Római Katolikus Templomba, azt követően pedig Nagyváradra. A zarándokok jelenlétével meghitten kezdődött a nap, melynek folytatását igyekeztünk változatossá tenni minden korosztály számára. A tájház és a hozzá tartozó gazdasági udvar bemutatásán kívül, a helyi termelők és kézművesek részére biztosítottunk bemutatkozási lehetőséget, akik nagyon szívesen jöttek bemutatni termékeiket Többek között volt mézeskalácsos, gyékényfonó, ékszerkészítő, voltak nagyon szép horgolások, varrottasok, csodálatos fazekas termékek, kecskesajt, méz, mangalica termékek stb. A gye-

A katolikus zarándokok megpihentek Miska Tata mellett (Fotó: Szatmáriné Bánlaki Andrea) 7


Ha a Saroglya zenekar húzza a muzsikát, akkor mindenki táncra perdül (Fotó: Szatmáriné Bánlaki Andrea)

Istálló Galéria Horváth Ágoston helyi festő munkáiból, háttérben a zenekar (Fotó: Szatmáriné Bánlaki Andrea) 8


rekek részére nyugdíjas kézművesek segítségével kézműves foglalkozást tartottunk, ahol csuhé virágokat és kékfestő tulipánokat készíthettek. Hatalmas lavórba vizet engedtünk, ahonnan nádból készült halakat pecázhattak, kukoricát morzsolhattak és darálhattak. Gazdasági udvarunkon vendégeink megtekinthették őshonos magyar állatainkat, (hortobágyi racka, kecske, fodros tollú lúd, tyúkok, mangalicák stb.) Igazán jó hangulatot teremtett a népzenét játszó Saroglya Zenekar, közös táncolásra is volt lehetőség. Népszerűsítettük névadó növényünket, a csicsókát. A helyi pékségben csicsókás kenyeret süttettünk, amit mangalica zsírral megkenve lilahagymával kínáltunk vendégeink részére, szomjunkat házi szörpökkel, szódával oltottuk. Nagyon sok érdeklődő megfordult nálunk, a gyermekek kíváncsian nézték a számukra sokszor ismeretlennek tűnő régi használati tárgyakat, míg az idősebb korosztály számára nosztalgikus élményeket ébresztettek a látottak. A helyi Közösségi Ház dolgozói készítettek számunkra egy szalma figurát, Miska bácsit, aki mellé sokan leültek a lócára egy-egy jó hangulatú fotót készíteni. A szomszédunkban lakó Molnár Sándor cirokból készült seprűivel mutatkozott be, és elhozta magával a seprűkötő felszereléseket is, a nap folyamán nálunk készítette seprűit, munkáját a vendégek nagy érdeklődéssel figyelték. A lakosság segítségét kértük, hogy meg tudjuk valósítani falvédő kiállításunkat. A kölcsönbe kapott régi írásos falvédőket az udvaron felállított paravánokon helyeztük el, melyeknek szintén nagy sikere volt. A nap végén örömmel olvastuk el a vendégkönyvbe írt jókívánságokat, köszöneteket, ami megerősített minket abban, hogy szükség van hasonló rendezvényekre, van iránta érdeklődés, és az embereknek van igénye az effajta programokra. Köszönjük a Tájházszövetségnek a remek ötletet, hogy egy napot az évből a Tájházak Napjának nevezünk, és köszönjük munkájukat, mellyel a programjainkat népszerűsítették. Marosánné Fésűs Judit

9


Boldogi Tájház „Tavaszi zsongás Boldogon” címet kapta az idei Tájházak Napja a Boldogi Tájházban. A gyermekeket Farkas L. Rozália, a Mese Kis Csillaga Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke fogadta a tájház udvarán, ahol különféle társasjátékokkal, kártyajátékokkal ismertette meg a kicsiket, mindezt a magyar népmesék igen gazdag gondolatvilágának segítségével. Az udvar végében kisállatok várták a látogatókat. Míg a bárányokat és a japán kakast párjával csak szemlélni lehetett, addig a nyuszikat meg is simogathatták az érdeklődőbbek. S ha valaki megéhezett volna, Misányiné Zsuzsa néni nagyrózsájából falatozhatott, aki szívesen elmesélte azt is, hogyan készül ez a hagyományos boldogi sütemény. Természetesen a tájházat nem csak kívülről, hanem belülről is meg lehetett tekinteni, s akinek megtetszett a boldogi népviselet, fel is próbálhatta azt. Azon a napon került megrendezésre a Boldogi Egyházközség által szervezett Családi nap is, ami a tájházhoz közeli katolikus templomban és annak környékén zajlott. Aki kíváncsi volt mindkét programra, azt lovas kocsival szállítottuk a két helyszín között, sőt egy kis falunézés is belefért az időbe. Nagy élmény volt a kocsikázás kicsinek és nagynak egyaránt, hiszen a mai rohanó világban kevés alkalom adódik az ilyen különleges utazásra. A nap végén örömmel nyugtáztuk, hogy a tájházunkat meglátogató kb. 150 fő nem csak a községünkből érkezett, hanem a környékbeli településekről, Turáról, Hatvanból és a fővárosból, Budapestről is. Kepesné Tóth Kati

Mesés társasjáték (Fotó: Csordás Anna) 10


Nyuszikkal (Fotó: Vitayné Kepes Gabriella )

Fotózás. Boldogi legény és leány (Fotó: Csordás Anna) 11


Receptkérés. Hogyan is készül a boldogi nagyrózsa (Fotó: Csordás Anna)

Újabb csapatot hoz a lovas kocsi (Fotó: Csordás Anna) 12


Budakeszi Tájház A 2016. évi Tájházak Napja rendhagyó módon nem a tájházban kezdődött. A Nagy Gáspár Városi Könyvtár lelkes túrázóinak közreműködésével, helytörténeti kirándulást szerveztünk a település kevéssé ismert történeti helyszíneire. Meglátogattuk a Segítő szentek (Schieli) kápolnáját, a mamutfenyőket, a régi felkeszi templom helyét és a zsidó temetőt. A több mint öt kilométeres séta után minden résztvevőnek jólesett egy frissítő a tájházban. Délután Krizsán Edit tartott szakszerű tárlatvezetést, majd a harmadik éve tartó Budakeszi Helytörténeti Szabadegyetem előadásait tekinthették meg az érdeklődők felvételről. Nádas Anna

Satu, vonópad vagy faragószék a Budakeszi Tájházban (Fotó: Ádám Éva) 13


Résztvevők a Schieli kápolnánál (Fotó: Ádám Éva)

Zsidó temetőben (Fotó: Ádám Éva) 14


Buzsáki Tájház Buzsák nagy hangsúlyt és energiát fordít hagyományainak és szokásainak megőrzésére. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalabb generációkkal is megismertessük a néptánc, a hímzés és a fafaragás szépségeit és erre igyekszünk minden alkalmat megragadni. A Tájházak Napja programsorozat már harmadik éve kínál erre lehetőséget. Az idei évben azonban kicsit átértelmeztük a feladatunkat. Arra fektettük a hangsúlyt, hogy a gyerekek úgy ismerjék meg a tájházat, mint egy helyet, ahol kikapcsolódni, játszani is lehet. A nagy füves terület lehetőséget adott egy sorverseny lebonyolítására, melyen a gyerekek és szüleik is szép számmal képviseltették magukat. Egy nagyon jó hangulatú „versenyen” vettek részt, utána pedig a szülők látták őket vendégül. Ezzel igyekeztünk megmutatni nekik, hogy ez egy olyan hely, ahol bármikor szívesen látjuk őket, nem kell ahhoz tanórának, vagy falusi rendezvénynek lenni. A délután folyamán került megrendezésre a férfiak közötti erőpróba is, melyen kiderült, hogy ki a legerősebb, ki a „Falu Bikája”. A napot, egy hagyományos népdalokat és néptáncot bemutató műsorral zártuk. Célunk az volt a rendezvénnyel, hogy közelebb hozzuk a résztvevőket a tájházhoz, és ne csak úgy tekintsenek rá, mint egy múzeumra, hanem lássák meg benne múltunk egy darabkáját. Vaszilkó Nóra

A Buzsáki Boszorkányos Néptánc Egyesület csoportjai fellépés előtt (Fotó: Vaszilkó Zoltánné) 15


A Nyugdíjasok Buzsáki Egyesületének dalköre (Fotó: Vaszilkó Zoltánné)

Készül a langalló (Fotó: Vaszilkó Zoltánné) 16


Csökmői Tájház 2016. április 23-án a Csökmői Hagyományőrző Egyesület idén is csatlakozott a Magyarországi Tájházak Szövetsége által meghirdetett Tájházak Napja programsorozathoz. A nap folyamán számos hagyományos tevékenységgel és a régi paraszti leleményességen alapuló népi játékokkal ismerkedhettek meg az érdeklődők. A népzenét szerető vendégeknek a Csökmői Tájház állandó zenekara, a Csökmői Fonó muzsikált. Szent György naphoz kapcsolódva pásztordalok és egyéb sárréti és hajdúsági dallamok csendültek fel a citerákon, tekerőn és furulyán egyaránt. A Csökmői Hagyományőrző Egyesület fontosnak tartja, hogy rendezvényein többnyire a szűkebb értelemben vett helyi és a területre jellemző népzene szólaljon meg. Az elmúlt évek folyamán sikerült elérni, hogy a tájházhoz érkező vendégek körében ugyanolyan ismertté váljanak a helyi gyűjtésű népdalok, mint a más közismertebb tájegységek dalai. A Tájházak Napján a kemence sem maradt fűtetlenül, hiszen többféle kenyérlángos készítésével kedveskedett az egyesület a rendezvényre érkezőknek. Az előkészítési és a sütési folyamatban is részt vettek az érdeklődők. Így többek között betekintést nyerhettek a tésztadagasztás, nyújtás és a kemencefűtés folyamatába egyaránt. A Csökmői Tájháznál eltöltött tartalmas délutánon minden korosztály megtalálhatta a számára érdekes és szórakoztató elfoglaltságot. A rendezvényt követően nagy érdeklődésre tett szert a Csökmői Pásztortalálkozó és a hagyományőrző egyesület, amely már a 2016 nyarán megrendezésre kerülő 9. Nemzetközi Népművészeti Tábor szervezését végzi. Nagy András Balázs

Minden korosztály megtalálhatta a számára érdekes elfoglaltságot 17


Közkedvelt játék a Csökmői Tájháznál a kosaras körhinta, amelynek helyi, régi elnevezése a geringelő.

Népi, logikai gyermekjátékok nemcsak gyermekeknek 18


Dunaszentbenedeki Tájház A Tájházak Napja programsorozathoz kapcsolódva immár negyedik alkalommal rendeztük meg a Dunaszentbenedeki Tájházban Szent György napi vigadalmunkat 2016. április 23-án. A nagy napra való készülést már két héttel korábban elkezdtük, mivel rajzpályázatot hirdettünk. Az óvodások tablóképet készítettek Élet a tanyán címmel, az iskolások pedig a pásztoréletet elevenítették fel alkotásaikon. A zsűrizés után a rajzok felkerültek az istálló falára, ahol a tájházba érkezők megtekinthették a pályamunkákat. Hagyománnyá vált már, hogy hétpróbán vehetnek részt a gyerekek ezen a napon. Idén a pásztorkodásról, állattartásról szóló témában mutathatták be tudásukat játékos feladatokon keresztül. Volt kirakó, találós kérdés, kidobó és tejtermék kóstoló is, ahol még a cica bajsza is tejfölös lett. Begyújtottunk a szabadtéri kemencében is, és hamuban sült pogácsával vártuk a vendégeket. Szent György napi vigadalmunkat Vargyas Mihály polgármester úr nyitotta meg. Beszédében kiemelte a Tájházak Napja eseménysorozatot, felhívta a figyelmet a hagyományaink fontosságára és arra, hogy megőrizzük, a fiatal generációnak adjuk is tovább. Magyar Sándorné alpolgármester Szent György legendájával ismertette meg a jelenlevőket és szót ejtett az e naphoz kapcsolódó helyi hagyományokról is. A rajzpályázat eredményhirdetése után kezdődött a hagyományőrző műsor, melyben az óvodások tavaszi népi játékokkal mutatkoztak be. Az iskolások Szent György napi hagyományokat elevenítettek fel. A helyi hagyományőrző csoportok pásztorélethez kapcsolódó dalokat és táncokat mutattak be. A rendezvény végén került sor a hétpróba értékelésére. Hamisítatlan áprilisi időjárásban volt részünk: napsütés és tavaszi záporok tarkították a napot, ám ez nem riasztotta el az érdeklődőket. Egy nagyon jó hangulatú, eredményes napot zártunk idén is. Posztobányi-Paulin Zsuzsanna

19


Iskolások műsora a Dunaszentbenedeki Tájházban (Fotó: Posztobányi-Paulin Zsuzsanna)

Néptánccsoport a Dunaszentbenedeki Tájháznál (Fotó: Posztobányi-Paulin Zsuzsanna) 20


Felpéci Tájház Tájházunkat e napon ingyenesen mutatta be néprajzosunk – Géber József – a látogatóknak. Igyekeztünk emellett olyan programot összeállítani, hogy a Felpécre látogatók és a programra érkezők találjanak maguknak egész napra elfoglaltságot, legyen részük programban és felhívtuk a figyelmet Felpéc látnivalóira is (templomok, természetvédelmi területünk, az ősborókás). Kosárfonók tartottak bemutatót és kipróbálhatták a látogatók is az alapfogásokat. A kenyérsütés gyakorlatát mutattuk be mindazoknak, akik velünk ébredtek és belekóstolhattak a kenyérdagasztásba. Az eredmény mindenki tetszését elnyerte. Miközben sült a kenyér, a gyömörei iskola citerásai és a tényői iskola néptáncosai szerepeltek, tették látványossá, élvezhetővé a várakozást. Még a tájház közelében található ipari műemlékünket is bemutattuk, és elindult a gatter a közönség érdeklődése mellett. Közben megsült a kenyér, sőt pogácsa is készült utána, a bográcsban nyúlpaprikás főtt, főként a szereplőkre gondolva. De kóstolhatták a résztvevők is a finom kemencés kenyeret zsírosan – hagymával, a pogácsa az „ízlelők” tetszését elnyerte, a bográcsban készült nyúlpaprikás is népszerűnek bizonyult, megalapozta a borkóstolót. A felnőttekből álló, Mihályházáról érkezett Rezeda Néptáncegyüttes szereplése méltó volt a Tájházak Napja programjához. Fergeteges táncukat az utcán ropták és ráadás is jutott a nézőknek. Dombi Alajosné

A tényői iskola néptánccsoportjának szereplése (Fotó: Dombi Alajosné) 21


Gyömörei gyerekek citeraműsora (Fotó: Dombi Alajosné)

Az érdeklődő közönség (Fotó: Dombi Alajosné) 22


Fertőhomoki Tájház Fertőhomokon ezen a napon volt a tájházi szezonnyitó. Ez a Szent György napjához legközelebbi szombat, a fertőhomokiak számára fogadott ünnep volt. „Megkezdődött a szombati ünnep, régi szokás szerint mindenki tartsa meg!” Az ünnep a mezőn lévő Szent György szobornál kezdődött búzaszenteléssel. Ezt tábori mise követte a tájházban. Az eseményen mintegy 80 fő vett részt, ahogy az azt követő kiállítás megnyitón is, melyen Dr. S. Kárpáti György fertőparti fotói kerültek bemutatásra. A művész nem csak fotóiról, hanem filmjeiről is ismert. (Leghíresebb a Sopron-pusztánál készített filmje, a volt NDK-sok előtt kinyitott határról.) A kiállítást Firtl Mátyás országgyűlési képviselő nyitotta meg. A jelenlévők a mintegy 40 fotót a művész kalauzolásával tekinthették meg. Horváth Attila

„Megkezdődött a szombati ünnep, régi szokás szerint mindenki tartsa meg!” (Fotó: Horváth Attila) 23


24


Gyenesdiási Tájház Idén is részt vettünk programjainkkal a Tájházak Napján a gyenesdiási Pásztorházban. Nyugdíjasaink a délután során folyamatosan sütötték és kínálták a palacsintát. A kosárfonó szakkör tagjai elhozták kiállítani munkáikat és bemutatták az érdeklődőknek a kosárfonás fortélyait. A Gyenesdiási Dalárda és a Gyenesi Négyes januárban kiadott, százkét katonadalt tartalmazó CD-t, ebből mutattak be egy csokrot, amit a látogatók nagy érdeklődéssel fogadtak. Nagy sikere volt az állatsimogatónak is, a Festetics Imre Állatparkból Szentes Szilárd hozott nekünk birkákat, kecskéket, kacsákat, tyúkokat. Örömünkre több olyan kisgyermekes család látogatott el a Pásztorházba, akik eddig még nem jártak itt. Hársfalvi György

Hóbár Jánosné, a nyugdíjasklub tagja palacsintával kínálja a látogatókat. A háttérben az erre az alkalomra rendezett kosárfonó kiállítás részlete látható (Fotó: Hársfalvi György) 25


Bemutatóznak a kosárfonó szakkörösök (Fotó: Hársfalvi György)

A Gyenesi Négyes – a Betyárlegenda műsoros bemutató után – szerenádot ad a palacsintasütő nyugdíjasklubosoknak. Az előtérben a Gyenesdiási Dalárda néhány tagja (Fotó: Hársfalvi György) 26


Heimatmuseum Nimmesch Német Nemzetiségi Tájház, Himesháza A himesházi Heimatmuseum idén először vett részt a Tájházak Napja rendezvénysorozatban, – „Egy délután a MÉZ jegyében – A méhészet hagyománya Himesházán” címmel rendezett programmal. A programot az iskola tanulóinak szerveztük, lebonyolításában pedig a pedagógusok segítettek. A szakmai hitelességet Hay István méhész közreműködése biztosította. A méhekkel és a mézzel nagyon hamar találkoznak a gyerekek. A méhek különleges és titokzatos életének megismerése nagy érdeklődésre tarthat számot, a megfigyelések és az adatgyűjtések tantárgyakon átívelő ismereteket nyújtanak. A matematikai feladatok is érdekesebbek, ha a valóságra épülnek. A méhek világa sok kérdést vet fel. (Mi a pollen? Mi a nektár?) Ezek beépíthetők a magyar nyelv tanításába, de fontos a természetismeret, a környezetismeret tanítása során a megfigyelés, adatgyűjtés, következtetés is. Mindezek mellett azért választottuk a méheket, mert falunkban hagyománya van a családi méhészetnek. Egy másik ok a Himesi Mézes Ünnep, mely idén második alkalommal került megrendezésre. A tájház programja jól illeszkedett a község kulturális életébe, fontos szerepet vállalt a hagyományok ápolásában és őrzésében. A programot úgy állítottuk össze (Stationarbeit), hogy a csapatok menetlevelet, „Utilapu”-t (Laufpass) kaptak, amely elvezette őket állomásról-állomásra, és a különböző feladatok elvégzése után mézes tallért kaptak jutalmul, melyet a Mézes Ünnepen, augusztus 13-án válthatnak be. A változatos feladatokkal jó hangulatban telt a délután. A méhekről tartott ismeretterjesztő előadás után „mézes” dalokat énekeltek. Nagy siker volt a kvíz játék, a bandolo, domino, memory, a puzzle, a „mézes” társasjáték. A napot a kézműves foglalkozás és a mézkóstoló koronázta meg. A nagy sikerre és érdeklődésre való tekintettel jövőre is megnyitja kapuit ezen a napon a Heimatmuseum. Természetesen az erre a napra eső német nemzetiségi mozgalomhoz a Tracht Tag -hoz is csatlakoztunk, így sokan felvettek egy-egy népviseleti ruhadarabot. Nagy örömmel támogatjuk azt a kezdeményezést, melyben egy hordható népviseletet hoznak létre a fuldai apátságból származó németek népviseletéből. Heller Anna

27


Memory: képek a méhekről és a méhészetről (Fotó: Heller Anna)

Micimackós puzzle (Fotó: Heller Anna) 28


Kézműves foglalkozás, méhecskék CD-lemezből és „Kinder tojás” belsejéből (Fotó: Heller Anna)

Filmvetítés, „A méhek élete” (Fotó: Heller Anna) 29


Jászalsószentgyörgyi Tájház Különleges vendégeink voltak a Tájházak Napján. Bejelentkeztek előre. A férfi Miskolcról, a hölgy Kerepestarcsáról érkezett, a két jeltolmács Szolnokról jött. Mindketten siketek, de jól olvastak szájról és beszéltek is. A falunkról és a tájházról Lukácsi László helytörténeti kutató előadását benn hallgatták meg, de a Rozmaring Asszonykórus népdalait már a ház előtt nézték. Megkínáltuk őket pogácsával. Utána még elvittem őket a falu többi nevezetességeihez (malom, lovarda), s csak ezek után indultak Jászkisérre, mert a Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház megtekintésére is bejelentkeztek. A programról az interneten keresztül szereztek tudomást. Marton Rita

A Rozmaring Asszonykórus műsora 30


Magyarlukafai Tájház 2016. április 23-án a Tájházak Napja országos rendezvény keretén belül a „Tájház újratöltve” projektzáró ünnepségen vehettek részt látogatóink Magyarlukafán. Gregorics Csabáné polgármester köszöntötte a meghívott vendégeket és a látogatókat. Pásztor Andrea projekt manager, muzeológus-történész ismertette a pályázat részleteit, végül Varga Ferencné Pető Mária egykori háztulajdonos, valamint Kaizer István helyi lakos osztotta meg a gyermekkori emlékeit. A Magyarlukafai Tájházat ezen a napon mindenki ingyenesen látogathatta. Bagó Ilona

Látogatók a tájházban (Fotó: Bagó Ilona) 31


Noszvaji Gazdaház Idén már harmadik alkalommal kapcsolódott a Noszvaji Gazdaház is a Magyarországi Tájházak Szövetsége által szervezett Tájházak Napja elnevezésű országos rendezvényhez. Szombaton, április 23-án szerveztük meg az Unokák és Nagyszülők Napját a Gazdaházban. A program a helyi értékek megőrzéséről, összegyűjtéséről és átadásáról szólt amellett, hogy a helyi közösség összetartozásának érzését is erősíteni szándékoztuk. A rendezvény célja a generációkon átívelő tudás átadása és az élmények közösségen belüli gazdagítása volt. A program alkalmából a 60+ generációt is meghívtuk a Gazdaházba unokáikkal, hogy megismerjék a pályázati forrásokból megújított Gazdaházat, felelevenítve az ide kapcsolódó személyes emlékeiket. A rendezvény 10 órakor kezdődött a Noszvaji Cseperedő Óvoda középső csoportjának fellépésével, akik színes hagyományőrző műsorukkal jó hangulatot teremtettek. A délelőtt folyamán a gyerekek és családjaik süteményt kóstolhattak, játszhattak a különböző múzeumpedagógiai játékokkal és kézműves foglalkozáson vehettek részt. A kézműves foglalkozás egyrészről szervesen kapcsolódott a múzeumpedagógiai játékokhoz, hiszen öltöztető babát lehetett készíteni papírból, a képforgató játékon látható viseletek alapján. Másrészt, elsősorban fiúkra gondolva, szerveztünk fafaragást a játszóházba, amihez sok kislány is csatlakozott. A program minden résztvevője vendégünk volt egy hagyományos noszvaji birsalmás bablevesre és a kemencében sült süteményekre. Míg a birsalmás bableves készült, segítőimmel összeállítottuk a magunkkal hozott felszerelést, melynek segítségével szerettük volna értékmentő munkánkat folytatni. Régi fényképeket vetítettünk ki, hiszen egy települési fotógyűjtemény alapjai már rendelkezésre állnak, ezt szerettük volna fejleszteni a Tájházak Napján is további fotók gyűjtésével, ami mellé régi tárgyakat, ruhadarabokat, recepteket és történeteket is kértünk Noszvaj lakóitól. Bár sokféle csatornán hirdettük a programot, minden házhoz juttattunk el szórólapot is, mégis kevesen jöttek el, felhívásunkra nem érkeztek dokumentumok, emlékek. Jövőre újra megkíséreljük a helyi értékgyűjtést, reméljük, akkor nagyobb sikere lesz. Délután Magyar Gyula és zenésztársa noszvaji dalokat játszott tárogatón és harmonikán, amit vendégeink vele együtt énekeltek. Vasárnap kemencében készített sütemények kóstolására és játékra lett volna lehetőség a múzeumpedagógiai játékokkal, de sajnos, a rossz idő elriasztotta vendégeinket. Csorba Erzsébet 32


A Noszvaji Cseperedő Óvoda hagyományőrző műsora (Fotó: Daragó Ivett Ildikó és Csorba Erzsébet)

A műsort táncház követte, melyen az óvodások szülei és a vendégek is részt vehettek (Fotó: Daragó Ivett Ildikó és Csorba Erzsébet) 33


Bodnár Oszkárné készítette el a „Birsalmás bablevest”, ezt a hagyományos noszvaji ételt (Fotó: Daragó Ivett Ildikó és Csorba Erzsébet)

Készülnek a szilvalekváros bukták a Gazdaház kemencéiben (Fotó: Daragó Ivett Ildikó és Csorba Erzsébet) 34


Ócsai Tájház Mégis a ruha teszi az embert? Esős időt ígért aznapra az időjós, de szerencsére gyönyörű napos idő köszöntött azokra, akik 2016. április 23-án Ócsára látogattak, a Tájházak Napja keretében megrendezésre került viseletnapra. Akik figyelemmel követik az Ócsai Tájház programjait, és rendszeresen részt is vesznek rajta, évről-évre azt tapasztalhatják, hogy egyre jobb és színvonalasabb rendezvényekkel örvendeztetik meg a helyieket és az idegeneket. Április 23-án nagy nap virradt Ócsára, hiszen, Magyarországon eddig egyedülálló módon, egész napos élő népviseleti kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők, Ruha teszi az embert címmel. Egy ekkora rendezvény megszervezéséhez és lebonyolításához nagyon sok ember összefogása, munkája és energiája volt szükséges, és ez a nap, akárcsak az Ócsai Gazdanap, remélhetőleg ugyanolyan közkedvelt eseménnyé válik a jövőben. Hiszen tervek már jövőre is vannak. De térjünk vissza ehhez a naphoz. A viseletgyűjtemény tulajdonosa, Izsák Zoltán Sotiris és felesége már napok óta arra készültek, hogy a nagyobb részben eredeti viseletek, amelyek egy adott korból származnak, a lehető legjobb formájukban kerülhessenek a nagyérdemű elé. A viseletbemutató résztvevői már reggel 6 órától próbáltak a református műemléktemplomban, hogy minden tökéletes legyen, amikor megkeresztelik a Zsolnai család legifjabb tagját, Jankát. Suhogtak az alsószoknyák, készültek a hajfonatok, csillogtak a gyöngyös párták. Délelőtt 10 órakor megkondultak a műemléktemplom harangjai és megkezdődött az istentisztelet, amelynek keretében volt Janka keresztelője. Bevonultak a viseletbe öltözött nők és férfiak, akik visszahozták a régi idők hangulatát, amikor minden vasárnap így felöltözve mentek a templomba Nagy-Magyarország különböző településein, és ez volt a természetes. Az istentisztelet után ugyanilyen látványos volt a kivonulás is. A templom előtti téren a viseletbe öltözött lányok karikázót jártak, és régi szokás szerint rozmaringágakat adtak át a megkeresztelt gyermeknek. Ezután következett a felvonulás az Öreg-faluban. Kattogtak a fényképezőgépek, az emberek mosolyogtak, mindenki érezte a nap jelentőségét. Délután 2-kor kezdődött maga a viselet-bemutató. Divatbemutatónak is lehetne nevezni, hiszen régi korok divatja elevenedett meg a kis színpadon, a tájház udvarán. Tájegységenként vonultak fel a népviseletek, Navratil Andrea népdalénekes pedig sorban énekelte a gyönyörű népdalokat. Izsák Zoltán Sotiris hihetetlen hozzáértéssel vezette le a bemutatót, mutatta be a ruhákat, és néha történeteket is megosztott azokról a helyekről és emberekről, ahol gyűjteni volt. Természetesen a női viseletek voltak többségben a bemutatón. Izsák Zoltán Sotiris azt is elmondta, 35


V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának beszéde (Fotó: Hegedűsné Majnár Márta)

A „Tájházak Napja” program megnyitása az Ócsai Tájház udvarán. Megnyitót mond Hegedűsné Majnár Márta, a Tájházszövetség ügyvezető elnöke (Fotó: Hegedűs Gyula) 36


hogy a női viseletek mindig is jobban gyűjthetők voltak, a nők voltak azok, akik díszes és sokféle ruhában jártak. A férfiakat régebben sem öltöztették túl, a paraszti kultúrában a férfi viselet általában fekete nadrágból és mellényből állt. Az érdeklődők a bemutatón többek között hosszúhetényi, kalocsai, kéméndi kurtaszoknyás, rimóci, csángó, székely és kalotaszegi népviseleteket láthattak. A bemutató egy menyasszony öltöztetéssel zárult: Izsák Zoltán Sotiris és felesége annak idején rimóci viseletben esküdtek, és ezt elevenítették fel. Ebben az esetben azonban nem Zoltán, hanem adatközlő nénik öltöztették a menyasszonyt, egyenesen Rimócról. Legalább öt darab csontkemény, vasalt alsószoknyát adtak rá, föléje brokát, derékban ráncolt szoknyát és fekete szaténkötényt. Az öltöztetés végére a menyasszony is elsírta magát, és a közönség soraiban is sokan könnyeztek. A meghatódásnak azonban még koránt sem volt vége, hiszen ismét felvonulás következett. Agócs Gergely és dudásai vezetésével a népviseletbe öltözött emberek és a látogatók a műemléktemplom melletti nagy térre vonultak, ahol előző nap már mérnöki pontossággal kirajzolták Nagy-Magyarország térképét, és bejelölték a viseletekhez tartozó településeket. A látogatók alkották Nagy-Magyarország határát, a többiek pedig beálltak a helyükre a térképen. Minden férfiember levette a kalapját, így tisztelegve a Kárpát-medence magyarsága, hagyományai és értékei előtt. Felemelő pillanat volt. Még a viseletnap előtt, Kormos Rebekával, a program ötletgazdájával és háziasszonyával beszélgetve, került szóba a viselet fontossága. Ekkor mondta azt, hogy a népviseletek olyan belső tartalommal bírnak, amit reméli, hogy meg tudnak jeleníteni a nagyközönségnek, hogy mindenki megtudja: a kultúránk sokkal gazdagabb, mint hinnénk, és hogy büszkék legyünk rá. A visszajelzések, reagálások és a gyönyörű fotók erről a napról mind azt bizonyítják, hogy az üzenet elért a résztvevőkhöz. Talán a jövőben többen készíttetnek maguknak viseletet, és veszik fel a templomba, vagy más alkalomra. Egy biztos: ezen a szép, napsütéses szombati napon, Ócsán a ruha tette az embert. Orgován Szigeti Réka

37


Viseletbe öltöztetés (Fotó: Hegedűsné Majnár Márta) 38


Oszkói Tájház A Tájházak Napja elnevezésű országos program egyik Vas megyei helyszíne az oszkói Hegypásztor Kör birtoka volt. A szőlőhegy területén számos boronafalú, zsúpfedeles pince található, amelyek történetével, funkcióival vezetett séta keretében ismerkedhettek meg a látogatók. Az érdeklődők bepillantást nyerhettek a zsúpkészítés fortélyaiba, elleshették a rozsszalma cséplésének, kettőzésének folyamatát. Megismerhették a régi mezőgazdasági gépeket, megtudhatták, mire való a bakker-rosta, vagy akár a répavágó. A szőlőhegyre látogatók a tavaszi napsütésben élvezhették a helyi gyümölcsökből eltett lekvárok és édes szörpök zamatát, kóstolhattak egészséges, gyógynövényekből készült salátát. A gyerekeket népi játékok, kézműves foglalkozás várta. Kicsik és nagyok örömmel próbálták ki a fűzfavesszőből készült karikakapkodót, míg a kemencében piruló langallóra vártak. Tilinger-Kecskeméti Edit

Karika kapkodó készítése (Fotó: Tilinger-Kecskeméti Edit) 39


Váltva forgatós eke (Fotó: Tilinger-Kecskeméti Edit)

Zsúpkészítés bemutatója (Fotó: Tilinger-Kecskeméti Edit) 40


Őrtilosi Tájház Második alkalommal csatlakoztunk a Tájházak Napja kapunyitó programhoz. Már tavaly eldöntöttük, hogy az őrtilosi lakodalom lesz az állandó téma, amely mellé mindig újabb kísérő eseményeket szervezünk. Tájházunk udvara és környezete sokat csinosodott, szépült az elmúlt egy év alatt, ideális helyszín a tervezett vigadalomnak. Színpadot, sátrakat állítottunk fel az udvaron, az istálló-pajta épületét alkalmassá tettük a főzésre, egyéb előkészületi munkákra. Újdonságként a padláson fellelt ágyvégekre kerültek az információs feliratok (mosdók, őrtilosi lakodalom, Isten hozott, illetve kelengye-pénz, adományok). A lakodalom dramaturgiája a helyi népszokásokból állt össze, a következő sorrendben zajlott: • Búcsú a szülőktől, násznép indulása a legényes háztól (tájház) • Lakodalmi menet- zenekar kísérettel, énekszóval a lányos házhoz • Kikérési ceremónia (násznagy és a kertész között), menyasszony búcsúja a szülőktől, rokonoktól, lánypajtásoktól • Tánc, kínálás az udvaron, menet vissza a legényes házhoz • Bebocsátás, „cerefa-mászás”, kínálás • Hagyományos lakodalmi ételsor felhordása kísérő szövegekkel, kásapénz szedése, menyecsketánc, „itatás”-ra vonulás, Halál megjelenése, deresre húzás. A szokások felelevenítése között a környékbeli falvak dalos-táncos csoportjai egy- egy produkcióval színesítették a lakodalmat (Belezna: Labdarózsa Tánccsoport,

Zákány: Drávagyöngye Ifjúsági Néptánc Egyesület, Nagykanizsa: Kanizsa Táncegyüttes; Gyékényes: Gyékényesi Nótakör; Őrtilos: Szelence Dalkör; Őrtilos: Lurkó Kuckó Óvoda; Zákányfalu; Együtt Egymásért Hagyományőrző- és Nyugdíjas Egyesület, Nagyatád: Őszi Napfény Nyugdíjas Egyesület, Porrog: Hétszergörbe és Környéke Hagyományőrző Egyesület). A népzenét a nagykanizsai Bojtár Együttes szolgáltatta.

Vendégek nemcsak a környékbeli településekről jöttek, többek között Budapestről, Győrből, Ausztriából is érkeztek. Az erdei iskolánk kis lakói (diákok) alig várták, hogy kisüljön a lakodalmi rétes, amit jóízűen falatoztak. A vidám lakodalmi hangulatot és ételeket, italokat megízlelhették az idelátogatók, színpompás látvány volt a különböző népi viseletek kavalkádja. Egész nap megtekinthették a tájház néprajzi gyűjteményét. Örömünkre itt volt Kapitány Orsolya is, a Magyarországi Tájházak Szövetsége elnökségi tagja, a Dél-dunántúli Régió képviselője. A résztvevőkkel beszélgetve megtudtuk, hogy örömmel ismerték meg a népszokásainkat, jókat kacagtak a néhol pajzán dramatikus játékokon. Az itt élők közül az idősebbek még ismerték ezeket, jó szívvel emlékeztek a régi szép időkre. Tóthné Iváncsics Gyöngyi 41


Lakodalmi menet

Tánc a lakodalomban 42


Parádi Tájház A Tájházak Napja 2016 program a Parádi Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület (PIKE) szervezésében került megrendezésre 2016. április 23-án. Az önkormányzat rendelkezésünkre bocsátotta a kiállítóhelyeket, ahol önkéntesen biztosítottuk a tárlatvezetéseket, az önkormányzat pedig sátrakat, padokat adott a helyszínekre. Az egyesület még csak alakulóban van, s nem volt semmilyen anyagi támogatásunk, így elsősorban kézműveseket igyekeztünk megnyerni a program színesítéséhez, valamint parádi iskolásokat és a Palócbokréta Hagyományőrző Egyesület tagságát, illetve a Bodonyi Asszonykórust, akik a Palóc ház udvarán egy kis műsort is adtak. Parád három kiállítóhelye (Palóc ház, Tájház, Asztalos Johák népi fafaragó hagyatéki kiállítása) mellett Baji Imréné és Ifj. Baji Imre kosárfonók kiállítását is bekapcsoltuk a program helyszínei közé. A négy helyszínen a kiállításokon tárlatvezetések, kézműves bemutatók, vásárok várták a vendégeket. A szervezés nehézségei ellenére is sikerült mintegy száz embert a programokra csábítani, akik érdeklődve ingáztak a négy helyszín között. Parád több olyan kiállítással is rendelkezik, amely fontos tere a kulturális turizmusnak. A palócok életvitelét, használati tárgyait, kulturális hagyományait, gasztronómiáját, népviseletét, kézműves foglalkozásait bemutató kiállítóhelyek remélhetőleg a későbbiekben majd színvonalasabb, több generációnak is programot kínáló helyszínek lesznek. Béres Magdolna

Parádi Palócbokréta a Palóc ház udvarán (Fotó: Kárpáti Viktória) 43


Bodonyi Asszonykórus a Palóc ház udvarán (Fotó: Kárpáti Viktória)

Palóc ház – Fejes Fanni kerámiái és bodonyi sajtok (Fotó: Vass Gábor) 44


Szászvári Tájház A 2014-ben átadott Szászi Tájház idén immár második alkalommal vett részt az országos Tájházak Napja rendezvénysorozaton. A műsort Torma Gabriella nyitotta meg magyar népdalokkal, aki egyébként a Pálfai Néptáncegyüttes tagja. Az ének után Dunai Péter, Szászvár polgármestere köszöntötte a fellépőket és a nézőket. Rónai Márk, a Kiss György Alapfokú és Művészeti Iskola 6. osztályos tanulója egy német prózát mondott el, aki a német vers és prózamondó verseny megyei fordulóján Véménden, korosztályában 3. helyezést ért el, és ezzel bekerült az országos versenyre. Őt Nagy Lilla követte, aki klarinéton játszott népdalokat. A néptánc sem maradhatott ki a műsorból. A Magyaregregyi Hagyományőrző Néptánccsoport legifjabb tagjai bemutatták nekünk, hogy milyen is az az egregyi fergeteges. A Szászvári Német Nemzetiségi Egyesület Énekkara egy dalcsokorral készült erre a napra. Az éneklőket vezetőjük citerán kísérte. A fellépők sorát a Kiss Zenekar zárta, tagjaik hegedűn és nagybőgőn játszva hamisítatlan népzenével szórakoztatták a közönséget. A Szászi Tájház ajtaja nyitva áll a látogatók előtt. Az aznap odalátogató legkisebbek kosárhintázhattak, valamint érdekes népi játékokat is kipróbálhattak, közben Adri óvó néni gitáron játszott nekik népdalokat. A nagyobbak Püski Gabriella hímzéseit csodálhatták meg, aki nem csak elhozta a munkáit, de be is mutatta az érdeklődőknek, hogy hogyan készíti őket. A Főtér Kávézó és Étterem bajor perec és mártogatós kóstolót tartott mindenkinek. A résztvevők pozitív visszajelzése alapján már elmondhatjuk, hogy jövőre is csatlakozunk ehhez a rendezvénysorozathoz. A Szászi Tájház mellett érdekes látnivaló lehet a felújított Szászvári Várkastély, ami hamarosan megnyitja kapuit a látogatók előtt. Ezek mellett az év minden időszakában színes és változatos programokkal várunk sok szeretettel mindenkit Szászvárra! Walke Márta

45


A Magyaregregyi Hagyományőrző Tánccsoport műsora (Fotó: Szokoly Károly)

Rónai Márk német nyelven szaval egy verset (Fotó: Szokoly Károly) 46


Szegedi Napsugaras Tájház Ebben az évben egy mesebeli utazásra invitáltuk a látogatókat, melynek során megismerkedhettek a magyar és más nemzetek népmeséiben, népi hiedelemvilágában található sárkányalakokkal. A családokat egész napos népi játszóházzal vártuk, ahol készíthettek tűzokádó sárkányt, egyfejű cserépsárkányt, kínai sárkányt, repülő sárkányt, fakanálbábokat. Igyekeztünk úgy összeállítani a kézműves foglalkozásokat, hogy már itt megismerjék a látogatók a különféle kultúrák sárkányalakjait. Tizenegy órától Lóvátett sárkány címmel ügyességi játékra hívtuk a gyerekeket. A játék során a gyerekeknek különféle feladatokat kellett teljesíteniük. A játékot úgy állítottuk össze, hogy azonos motívumot feldolgozó – Lóvátett sárkány – de különböző népek: így magyar, spanyol, kazak, kínai, indián népmesékben szereplő furfangos és erőt igénylő feladatokból egy új mesét alkottunk, amiben természetesen a sárkányt a legény furfanggal legyőzi. A feladatok között volt kincsőrzés, nyájterelés, kősajtolás, sárkánylovaglás és reptetés, sárkányfejvágás. A délutáni program egy előadással indult, melynek címe A magyar és más nemzetek sárkányalakjai. Az előadás bepillantást engedett a magyar népmesékben és néphiedelemben szereplő sárkányok világába, ábrázolásaiba, típusaiba, feladataiba, valamint abba is, hogy miért jóságosak a keleti sárkányok. Ezután a sárkányeregető verseny következett. A délelőtt folyamán elkészített papírsárkányokat lehetett reptetni. Aztán a Cserregő Bábtársulat Tövisdisznó című előadása következett. A bábjáték után a gyerekek megismerkedhettek a bábosok világával. Kipróbálhatták, hogyan lehet a különféle bábokat mozgatni. A napot egy újabb ügyességi verseny zárta, melynek során paradicsommal lehetett sárkányt dobálni, vagy becsukott szemmel levágni a sárkányfejeket. Egész nap ingyenes tájház bemutató és kelt lepény várta a látogatókat. Kulik Melinda

47


Lóvá tett sárkány (Fotó: Lapatinszki Edit)

Tövisdisznó- bábelőadás (Fotó: Lapatinszki Edit) 48


Szentlászlói Tájház Csatlakozva a Magyarországi Tájházak Szövetsége felhívásához idén április 23-án, szombaton tartottuk meg a helyi rendezvényünket, mely hagyományosan Német Nemzetiségi Nap volt. A szervezők köre bővült, a helyi és a Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezési, lebonyolítási munkáját segítette a község új civil szervezete, a Zselicben a Zselicért Egyesület. A 13.30 órakor kezdődő rendezvény programjában az ünnepi köszöntők és a kulturális műsorok (helyi óvodások, iskolások német nemzetiségi tánccsoportja, nyugdíjasklub énekkara, Hahner Duó) mellett nyitott tájház, vezetett múzeumlátogatás volt. Előadást hallgathattak meg a résztvevők a tavaszi ünnepkörről, a Szent György-napi hagyományokról. Ezután következett a már hagyományos honismereti verseny, ahol 11 csapat, 7 állomáshelyen játékos formában adott számot helytörténeti, néprajzi, német nemzetiségi nyelvi ismereteiről („Tájházi tekergés”, Dr. Vargha Károly gyűjtötte helyi mondához, helyi szobrokhoz, sváb szavakhoz, templomunkhoz kapcsolódó feladatok, puzzle összerakása német családról, daltanulás). A programot még kiegészítették kiállítások, a tájház udvarán fotók a Zselicről (Fáth József kiállítása) és községünk szobrairól (a helyi értéktár bizottság kiállítása), valamint az iskolában a „Helyi nemzetiségi értékeink” című pályázatra benyújtott munkákat bemutató kiállítás. Ezen kívül kézműves foglalkozások, népi sportjátékok, ételkóstolók gazdagították a programot. Erre a napra jelentette meg a Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Szentlászló Település Értéktár Bizottsága a Német ételek Szentlászlón / Ungardeutsche Gerichtein Senglasl című kiadványt, melyet a résztvevők ajándékként megkaptak. A programot este jókedvű mulatozás, bál zárta. A rendezvényen kb. 250 fő vett részt, ebből 40 fő a horvátországi testvértelepülésünkről, Szentlászlóról érkezett. Úgy érezzük, hogy hasznos, közösségteremtő, identitástudatot erősítő nap volt ez, melynek fontos színtere volt a Tájház – Helytörténeti és Néprajzi Gyűjteményünk. Budai Kinga

49


A Szentlászlói Nyugdíjasklub műsora. Tájház – Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény (Fotó: Fáth József)

Honismereti vetélkedőn a temető előtti parkban (Fotó: Fáth József) 50


Tabáni Tájház Az idén első alkalommal kapcsolódtunk a Tájházak Napjához. A szolnoki Tabáni Tájház 24 éve várja a látogatókat egy néprajzi kiállítással, és egyben a néhai halászmester, Kovács Sándor emlékét is őrzi. A tájház a Zagyva partján, a Zagyva és a Tisza torkolatánál helyezkedik el, hangulatos, zegzugos, kanyargós utcáival a város kedves színfoltja. A tabáni lakosok egykoron halászok voltak, de éltek itt napszámosok, tímárok, kékfestőmesterek és iparosok is. A Tabán 24. szám alatti ház századunk elején épült, kétosztatú szoba-konyhás, utólag hozzáépített tornáccal. A cseréptetős, földes padlójú, kétablakos ház szobai mennyezetgerendáját eredeti szépségében megőrizték. A szoba és konyha berendezése a 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. A szolnoki művésztelepen élő festők örömmel alkottak a Tabánban. Az elmúlt években sok rendezvénynek adott otthont a tájház: Szent Iván Éjszakája, Kulturális Örökség Napok, Múzeumok Őszi Fesztiválja. A nyár sokszínű programokkal várja a gyermekeket. Fontos a hagyományőrzés: készül itt is csutkababa, levendulazsák, szappant főzünk, gyertyát mártunk, agyagozunk. Kedveltek a nyári táborok. Ezeken az alkalmakon a Tabán 24 foglalkoztató füzetet gyakran használjuk, mely a gyűjteményhez ad hasznos, játékos feladatokat. A Tájházak Napján óvodások népi játékai örvendeztették meg a vendégeket, a katolikus iskolások hangszeres zenével (citerával és csellóval köszöntötték az ünneplő tájházat). Kovács Antal tanár úr tartalmas megemlékezését hallhattuk a Tabánról, aki izgalmas török szavakkal fűszerezte meg az előadást. Ez idő alatt az apróságok kézműves foglalkozáson vehettek részt, amelyen színes madarakat vághattak ki. A számunkra jeles napot a Sodrás népi együttes örömzenéje zárta. Ez a nap is bizonyította, hogy méltán vagyok büszke, hogy Magyarország 300 tájháza közül az egyikben dolgozhatom és őrizhetem a hagyományokat. Péter Istvánné Mocsáry Magdolna

51


Kovács Antal nyugalmazott tanár előadása a régi Tabánról

A Sodrás népi zenekar előadása és Gecse Annabella néprajzkutató 52


Tényői Tájház A helyi önkormányzat felkérésére a Szelence Egyesület sokszínű programot szervezett a Tényői Tájházban a Tájházak Napja eseményeihez kapcsolódva. Az érdeklődők játékos próbák keretei között mérethették össze tudásukat és ügyességüket. A vetélkedés mellett belekóstolhattak a helyi ízekbe és meghallgathatták a Tényői Dalkör népdalcsokrát is. 2016. április 23-án reggel nagyra tártuk a Tényői Tájház kapuit. A programon szerencsénk volt, a hajnalban még az ég alján gyülekező felhők elkerültek bennünket, és csak az esemény végére érkeztek meg az első esőcseppek a hidegfront előszelével. A Szelence Egyesület évek óta használja programjaihoz a helyi tájház udvarát abban a hitben, hogy a fiatalabbakat és idősebbeket egyaránt megszólító eseményekkel lehet élővé tenni a tájházat és becsalogatni az érdeklődőket, hogy az élő hagyományok mellett a múlt lenyomatait is megismerhessék a házfalakon belül. Idén új programmal készültünk, a tájház és a környék természeti- és kulturális értékeit játékos feladatok keretei között „Tájházi Viadalok” címmel mutattuk be. Volt madárhang felismerés, illatvadászat, ahol a kerti virágok, fűszerek illatait kellett felismerni – a kis zsákokba csomagolt zsálya, kakukkfű vagy levendula illata bizony sokakon kifogott. A tájház népi tárgyait játékos kvíz keretei között ismerhették meg a résztvevők. Egy-egy tárgy nevét kihúzva egyszerűnek tűnő feladat volt annak megkeresése a házban. Persze hamar kiderült, hogy a mai fiatalok – és nem csak a fiatalok – közül sokan nem ismerik a csizmavetőt, a mángorlót, a páros szilkét, a szuszékot vagy a köpülőt. A hely ízei ismét osztatlan sikert arattak: volt paprikás kattancs és a kis kemencénkben folyamatosan sült a kenyérlángos és a helyi hungarikum: a keletlen is. A bátrabbak még lovagolhattak is. A Tényői Dalkör az alkalomhoz illő népdalcsokorral zárta a szombati programot. Lajtmann Csaba

53


Népdalcsokor a Tényői Dalkörtől (Fotó: Lajtmann Csaba)

Nem kukoricázunk! (Fotó: Lajtmann Csaba) 54


Tihanyi Tájház A Tájházszövetség által 2016. április 23–24-re hirdetett Tájházak Napjához idén a Tihanyi Tájházak is csatlakoztak. Tihanyban a népi építészetet bemutató két ház, a Parasztgazda Háza és a Halászcéh Ház az idei nyitásra megszépült. A házakba textilek kerültek, az udvart rendbe tették, virágosítás kezdődött, megújult az ajándékbolt kínálata. Annak érdekében, hogy minél többen látogassák a két házat, és ezzel együtt ismerjék meg a régi népi építkezést és életmódot, tájékoztató táblák kerülnek kihelyezésre, illetve igyekszünk csatlakozni a tihanyi nagyrendezvényekhez kísérőprogramok helyszíneként. A Tájházak Napja alkalmából a Tihanyi Tájházakba térítésmentes volt a belépés, ezen felül a tavasz jegyében kézműves foglalkozás várta az érdeklődőket. Az első nap közel 150 ember járt nálunk, a második nap – a viharos időjárás és a nagy eső miatt – elmaradt. Petróczi Orsolya

Tavaszi kavicsdíszítés decoupage technikával (Fotó: Steixner Mária) 55


A legkisebbek is lelkesen készítették a tavaszi virágos kavicsokat (Fotó: Steixner Mária)

Száradnak a remekművek a Parasztgazda Háznál

(Fotó: Steixner Mária)

56


Tordasi Tájház A Tordas Értékmegőrző Kulturális Egyesület fenntartásában működő Tordasi Tájház 2016. április 23-án nyitotta kapuit. Hagyományainknak és sajátosságainknak megfelelően e napon Tordasra az 1780-as évek elején betelepült szlovákok életvitelét biztosító, a régmúltban használatos eszközök, berendezési tárgyak kerültek bemutatásra a paraszti gazdáságok mindennapi eszközeivel. A színesen és ízlésesen berendezett tájház hátsó szobájában a „Csillag és őszi szó” címmel Sajnovics János jezsuita szerzetes, nyelvész és csillagász, Tordas község szülöttje életútjára építve, időszaki kiállítást rendeztünk, amely egész évben, a nyitva tartás ideje alatt megtekinthető. A kiállítás nem csak Tordas szülöttjének állít emléket, hanem a 20. században élt Csupor Zoltán Mihály érseki tanácsos katolikus papnak, mint Sajnovics kutatónak, és az 1989-ben rendezett emlékexpedíciónak, az abban résztvevő egyetemistáknak. A kiállítás ismét egy tordasi érdekességet, sajátosságot mutat be, amely túlmutat helyi jellegén. A nyitva tartás ideje alatt (9–18 óra) több mint ötven fő látogatott meg bennünket, ahol szükség szerint szakmai vezetést biztosítottunk. A bátrabbak a helyi gazdák borát kóstolhatták meg és az egyesület tagjainak, a tájház ügyelő személyzetének jóvoltából, sütött süteményekkel és külön e célra főzött slambuccal kínáltuk meg a látogatókat. Örültünk annak, hogy a látogatók többsége az ország különböző pontjairól érkezett, akik olvasták a Tájházak Napja hirdetéseit. Üröm az örömben, hogy a helyi önkormányzat vezetése és képviselői egyáltalán nem voltak kíváncsiak sem a megnyitóra, sem a Tordast népszerűsítő kiállításra. A tordasi Asszonykórus tagjai zárás előtt jó hangulatot teremtettek éneklésükkel, amelybe a még ott lévőket is bevonták. A jó idő, a szép környezet, és a tájház kiállítása révén egy sikeres napot mondhatunk magunkénak, miután a tájház kapuit este 8 órakor, két órával később, mint terveztük, bezártuk.

Jövőre ismét!

Márki Ferenc

57


Megnyitó – Cifka János egyesületi elnökkel és Márki Ferenc tájház vezetővel (Fotó: Cifka Jánosné)

Vendégek, akik megkóstolták az egyesület tagjai által készített ételt és süteményeket, no meg a jó tordasi bort. (Fotó: Cifka Jánosné) 58


Vértesszőlősi Tájház A Tájházak Napja (április 24.) minden évben Szent György sárkányölő legendájához kapcsolódik. Szent György római katona, keresztény mártír, aki a tettével, hitével megszünteti a démon uralmát, legyőzi a gonoszt. A pásztorok védőszentjeként is emlegetik. Az állatokat ezen a napon a rontás elkerülése végett tűzön hajtják végig, hogy a füsttől megtisztuljanak. Nevéhez kötődik még a tavasz beköszöntése. A tájházak ezen a napon szélesre tárják a kapuikat, hogy az érdeklődő közönség megismerje a helyi örökséget, megtekintse a tájházat, bemutatkozzanak a gyerek, illetve felnőtt hagyományőrző csoportok. Az idei Tájházak Napja a szeszélyes áprilisi időjárás miatt falunkban a Közösségi Házban lett megtartva, de kárpótolt mindenkit a fellépők színes, vidám műsora. A dinamikus táncokkal, szép énekléssel tarkított műsorban a vértesszőlősi óvodások vidám tavaszi játékos összeállítása, az Ogyevacska iskolás tánccsoport magyar és szlovák dalai és táncai Csanálosi László harmonikakíséretével megadták az alaphangulatot. Őket követték Kelemen Petra Piroska magyarbődi melegszívű dalai, Jakab András és Kelemen Petra Piroska magyarbődi szólótánca, a Zimozeleny asszonykórus szlovák dalai Urbanics Vilmos harmonikakíséretével, a Szarkalábak felnőtt vendég tánccsoport bukovinai székely táncai. A vértesszőlősi Aszúszemek felnőtt tánccsoport szatmári tyukodi táncaihoz a zenét szolgáltatta Németh Dénes és Zenekara. A gyerekek kézműves foglalkozáson vettek részt az óvónők segítségével. A műsort táncház zárta, ahol mindenki kedvére rophatta Jakab András táncpedagógus irányításával, Németh Dénes és Zenekara zenéjére. Nem maradhatott el a frissítő üdítő, a sós és édes sütemény, melyhez támogatást is kaptunk a Jenei cukrászdától. Örömmel vettük, hogy a Tatabánya-Bánhida Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Mazalin Zoltánné és Keveházi István elfogadta meghívásunkat. Köszönjük a segítőknek, a Közösségi Ház vezetőjének, Kutenics Kingának és dolgozóinak, Kutenics Szilviának, Szabó Máriának, Mátyási Piroskának, Zoltánfi Zsuzsának, Pátrovics Erika óvodavezetőnek, Zsidek Judit, Bahurek Judit óvodapedagógusnak, Gyurkó Erzsébet néptáncpedagógusnak, Scsibrán Zoltánné Zsuzsinak, Kutenics Gáborné Tündének – a finom, jóízű kalácsért, továbbá minden segítő kéznek és nem utolsó sorban a szereplőknek, hogy ezen a napon vidámságot és jókedvet varázsoltak az érdeklődőknek. A programot finanszírozta a Vértesszőlősi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat. Krajczárné Száraz Erzsébet

59


60


Vésztői Tájház

Nehezen tudtuk összehozni az idei Tájházi Napot, de végül is úgy gondolom, hogy megérte. Ha az idő kedvezett volna egy kicsit , biztosan többen is rászánták volna magukat, hogy eljöjjenek. A kis tájházunk minden kis helyét kihasználtuk, hogy bemutathassuk az összegyűjtött falvédőket, az 1963–1980-ig működő gimnázium osztálytablóit (én is idejártam 1963–67 között, és itt érettségiztem), a Komádi Hímző asszonyok gyönyörű munkáit és a Füzesgyarmati Foltvarrók ötletes munkáit. Hogy a hagyománnyá vált rejtőzködő tehetségek sorát se szakítsuk meg, egy testvérpár munkáját állítottuk ki. Ők Körösújfaluban nevelkedtek fel, de a jobb megélhetés érdekében elköltöztek. Kolozsvári Antalné Hegedűs Erzsébet az otthoni emlékeit csuhé bábuk készítésében mintázta meg. Testvére, Zsuzsanna pedig a grafikáit mutatta be. A műsorban szerepeltek a vésztői, a dunaújvárosi népdalkörök, a Kis Bálint Református Általános Iskola Kankalin citerásai. Megtisztelt bennünket Tímár Sára Prima Primissima díjas népdalénekes és Lázár Enikő Boris Bora díjas énektanár, régi jó ismerőseink, akik a húsz évvel ezelőtt kezdődött Nemzetközi Népművészeti Táborban vettek rész több alkalommal, és nálunk voltak elszállásolva. A kemence reggeltől estig üzemelt, készültek a finom sütemények (töpörtős, medvehagymás- és sima pogácsa, kelt lekváros papucs, túrós táska és tanyasi túrós lepény. De a kenyérlángos sem maradt el (sültszalonnával, kolbásszal, lila hagymával és tejföllel gazdagítva). Úgy gondolom, hogy a megjelentek jól érezték magukat (leszámítva a hideg, szeles időt), amit az is bizonyít, hogy búcsúzáskor ismét azzal köszöntek el, hogy jövőre találkozunk. Eszláriné Anna

61


Bartók Béla Népdalkör

Füzesgyarmati Foltvarrók munkái 62


Pásztornap a Vésztői Tájháznál 2016. április 22-én rendeztük meg a Vésztői Tájház és Mesterségek Házánál a Tájházak Napja programsorozat keretében a Pásztornapot. A nap folyamán főzőverseny, népzenei és néptáncos előadások, valamint kézműves bemutatók, kiállítás várta az érdeklődőket. A helyi dalkörök és nyugdíjas egyesületek színpadi előadásuk során a pásztorélethez kapcsolódó igényes műsorral várták a vendégeket. Így a Vésztőhöz köthető Sinka István költemények mellett számos helyi és a szűkebb tájegységre jellemző pásztordalok csendültek föl a tájház színpadán. Mahovics Tamás és Varjú Dóra előadásában dévaványai pásztortáncot és páros táncokat láthattunk, melynek a felkutatása és visszatanulása fontos mérföldkő volt a Békés megyei néptánc kutatásban. A színpad mellett több csoport és baráti kör a Sárrétre jellemző pásztorételeket főzött, bemutatva a pásztorhagyományok gasztronómiai oldalát is. A nap témájához kapcsolódóan birkanyírást és körmözést vehettek szemügyre a rendezvényre látogatók. A Vésztői Tájház és Mesterségek Háza által meghirdetett „Így éltek a sárréti pásztorok” című rajzversenynek az eredményhirdetésére is sor került. A gyermekek több korosztályban mutatták be különböző képzőművészeti technika segítségével a pásztorélet mozzanatait. Az egész nap folyamán élő népzene, hagyományos ételek és kézműves bemutatók gondoskodtak a rendezvény jó hangulatáról. Nagy András Balázs

A Vésztői Tájház és Mesterségek Háza a Pásztornapon 63


Pásztornapon…

A Csökmői Fonó pásztordalokat adott elő 64


Pályázati felhívás „Az Év tájháza” cím elnyerésére A Magyarországi Tájházak Szövetsége – alapítóinak szándékát szem előtt tartva – a hazai tájház-mozgalom népszerűsítése, értékeinek szélesebb körű megismertetése és a gyűjteményeket létrehozó, ápoló, gyarapító személyek áldozatos tevékenységének elismertetése érdekében meghirdeti pályázatát az „Az Év tájháza” cím elnyerésére A pályázaton azok a tájházak vehetnek részt, amelyek fenntartói jogi tagként, vagy képviselői egyéni tagként a Tájházszövetség tagjai. A címért az a tájház indulhat, amely a 2015. évben muzeális intézményi működési engedéllyel rendelkezett, és az EMMI felé statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.

Az „Év tájháza” kitüntető cím évente egy intézménynek adományozható, amely 100 000 Ft pénzösszegből és egy – a Tájházszövetség emblémáját és „Az Év tájháza 2016” feliratot tartalmazó – táblából áll, amelyet a győztes az épületén kihelyezhet. A díj átadására 2016 őszén a Tájházszövetség által szervezett Országos Tájházi Találkozón (Oszkón) kerül sor.

A folytonosság és esélyegyenlőség biztosítása érdekében a pályázatok tényadatait a 2015. év mutatói alapján, a mellékelt adatlap szempontjai alapján kell összeállítani, de a beérkezett pályázatok elbírálásában meghatározó jelentősége lesz az legjobb pályázó helyszíneket bejáró bizottsági tagok közvetlen tapasztalatainak is. A bizottság tagjait a Tájházszövetség elnöksége kéri fel saját soraiból. A pályázati űrlapot – lehetőleg nyomtatott betűvel vagy géppel kitöltve – 2016. augusztus 19-ig kérjük postai úton benyújtani egy eredeti és egy másolati példányban zárt csomagolásban, a pályázó intézmény nevének és „Az Év tájháza” szövegnek a borítékon történő feltüntetésével (postacím: Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnök, Tájházszövetség, 3325 Noszvaj, Honvéd u. 4.). Kérjük továbbá a teljes dokumentációt és képanyagot elektronikus formában is (szükség esetén óriásfájl küldő igénybevételével) megküldeni a [email protected] e-mail címre. A kiírásnak nem megfelelő, hiányos, vagy határidő lejárta után érkezett pályázatokat a bíráló bizottság nem veszi figyelembe, azokat nem őrzi meg, és nem küldi vissza. A pályázattal kapcsolatos további információ a 06-20-438-1092-es számon kapható Hegedűsné Majnár Márta ügyvezető elnöknél. Várjuk pályázataikat!

65


„Az Év tájháza” pályázati adatlap (a 2015. évi tény adatok alapján töltendő ki) 1. A tájház neve: 2. A tájház címe: 2.a Muzeális intézményi működési engedély száma, kelte: 3. A tájház vezetőjének neve: 4. A fenntartó megnevezése, címe (önkormányzat, múzeum, egyesület, magánszemély, egyéb: ........................................) 4.a A fenntartó képviselője, elérhetősége: 5. A működés személyi ellátottsága: 5.a Foglalkoztat-e a tájház önkénteseket? Ha igen, kérjük, mutassa be számukat, tevékenységüket (max. ½ A4-es oldal mellékelve) 6. A ház bemutatása, leírása (max. 3 A4-es oldal mellékelve) 7. Rövid, maximum 500 karakter terjedelmű, a sajtó számára közrebocsájtható összefoglalás a tájházra, működésére, eredményeire vonatkozó legfontosabb információkról. 8. A tájház kiállításainak (állandó, időszakos) bemutatása (max. 2 A4-es oldal mellékelve) 9. A tájház szerepe a település kulturális, közösségi életében (max. 1 A4-es oldal mellékelve) 10. A tájház szerepe a településen folyó hagyományőrző, helyismereti tevékenységben (max. 1 A4-es oldal mellékelve) 11. A tájházban tartott rendezvények bemutatása (max. 2 A4-es oldal mellékelve) 12. A tájház oktatási, ismeretátadási tevékenységének bemutatása (max. 1 A4-es oldal mellékelve) 13. Van-e honlapjuk (ennek címét kérjük megjelölni) 14. Látogatószám 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben és annak megoszlása (felnőtt, gyermek, kedvezményes, ingyenes): 15. A nyilvántartásba vett tételek száma gyűjteményenként: 15.a A leltározatlan tárgyak, dokumentumok száma gyűjteményenként: 16. Adatbázis kezelő rendszerben (pl. MONARI) nyilvántartott tételek száma: (Kérjük az adatbázis kezelő szoftver nevét is megadni) 17. A 2015. évi gyarapodás mértéke: 66


18. Éves költségvetése és annak főbb elemei: 19. Jegybevétel: ........................................... eFt 19.a Egyéb bevétel (rendezvény, tábor, kiadvány, bolt): ................................... eFt 20. 2015-ben végzett felújítások értéke (eFt): 21. 2015-ben végzett beruházás értéke (eFt): 22. A tájházban kapható magyar nyelvű kiadványok (szórólap, prospektus, levelezőlap, TKM füzet, stb; ezekből 1–1 pld-t kérünk mellékelni) 23. A tájházban kapható idegen nyelvű kiadványok (mint a 12. pontnál) 24. A tájházban árusított ajándék- és élménymegőrző tárgyak: 25. A tájház vendégkönyvében a legfontosabbnak ítélt bejegyzés: 26. A tájház legnagyobb erőssége, legemlékezetesebb része: (max. ½ A/4-es oldalon) 27. A tájház legsürgősebben fejlesztendő területe (állományvédelem, maga az épület, kiállítások, melléképületek, idegen-nyelvű tájékoztatás, stb.) 28. Infrastruktúra kiépítettsége, állapota (WC-mosdó, ruhatár, tájékoztató táblák, idegen-nyelvű feliratok, akadálymentesítés, vagyonvédelem, max. 1 A/4-es oldalon) 29. Milyen pályázatokon vettek részt 2013–2015-ben, milyen eredményt értek el, mire fordították az elnyert összeget? 30. Milyen pályázatokon vesznek részt 2016-ban? 31. „Az Év tájháza” pályázattal kapcsolatban kereshető személy neve: címe: beosztása: telefonszáma: e-mail címe: 32. A 2015. évi, EMMI-nek megküldött statisztika másolata (mellékelve) 33. Fotódokumentáció a tájház kiállításairól, gyűjteményéről, programjairól (max. 15 kép, nyomtatásban elektronikusan mellékelve, a szerző megjelölésével, nyilatkozattal, hogy a szerző és a fotók jogtulajdonosa a fotók közléséhez hozzájárul). .................................... 2016. ...........hó ..........-n. P.H.

...................................... a pályázó képviselője 67

Tartalom Összegzés a 2016. évi Tájházak Napja programsorozat hatásáról és eredményeiről ............ 3 Balatonkenesei Tájház ...................................................................................................................... 5 Biharkeresztesi Tájház ....................................................................................................................... 7 Boldogi Tájház .................................................................................................................................. 10 Budakeszi Tájház .............................................................................................................................. 13 Buzsáki Tájház .................................................................................................................................. 15 Csökmői Tájház ............................................................................................................................... 17 Dunaszentbenedeki Tájház ............................................................................................................ 19 Felpéci Tájház ................................................................................................................................... 21 Fertőhomoki Tájház ........................................................................................................................ 23 Gyenesdiási Tájház .......................................................................................................................... 25 Himesházi Tájház ............................................................................................................................. 27 Jászalsószentgyörgyi Tájház ........................................................................................................... 30 Magyarlukafai Tájház ...................................................................................................................... 31 Noszvaji Tájház ................................................................................................................................ 32 Ócsai Tájház ..................................................................................................................................... 35 Oszkói Tájház ................................................................................................................................... 39 Őrtilosi Tájház .................................................................................................................................. 41 Parádi Tájház ..................................................................................................................................... 43 Szászvári Tájház ................................................................................................................................ 45 Szegedi Tájház .................................................................................................................................. 47 Szentlászlói Tájház ........................................................................................................................... 49 Tabáni Tájház .................................................................................................................................... 51 Tényői Tájház ................................................................................................................................... 53 Tihanyi Tájház .................................................................................................................................. 55 Tordasi Tájház .................................................................................................................................. 57 Vértesszőlősi Tájház ........................................................................................................................ 59 Vésztői Tájház ................................................................................................................................... 61 Pásztornap a Vésztői Tájháznál ..................................................................................................... 63 Pályázati felhívás „Az Év Tájháza” cím elnyerésére ................................................................... 65

Tájházi Hírlevél. A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója Noszvaj, június

Recommend Documents