TÁJÉKOZTATÓ. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának december 1-jei Közmeghallgatására

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Környezetvédelmi tanácsnok

TÁJÉKOZTATÓ Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. december 1-jei Közmeghallgatására

Tárgy:

Tájékoztató Veszprém város 2008. évi környezeti állapotáról

Előadó:

Dr. Bense László Erik környezetvédelmi tanácsnok

A tájékoztató készítésében részt vett: Károlyi Zoltán környezetvédelmi ügyintéző Sebestyén Violetta környezetvédelmi ügyintéző

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés..............................................................................................................................................................3 2. Veszprém és környéke.........................................................................................................................................3 3. A környezeti elemek állapota...............................................................................................................................7 4. Víz, szennyvíz....................................................................................................................................................17 5. Hulladékgazdálkodás.........................................................................................................................................25 6. Talaj.....................................................................................................................................................................31 7. Zajterhelés, zaj- és rezgésvédelem......................................................................................................................32 8. Energiaellátás......................................................................................................................................................41 9. Természetvédelem, zöld-felület gazdálkodás.....................................................................................................42 10. Természetvédelem............................................................................................................................................46 11. Környezetbiztonság..........................................................................................................................................54 12. Környezetvédelmi Program................................................................................................................................1 13. Európai Autómentes Nap és Mobilitási Hét.......................................................................................................2

2

1. Bevezetés A korábbi évekhez hasonlóan Veszprém Megyei Jogú Város legfontosabb környezet- és természetvédelmi feladatairól, eseményeiről beszámoló készül, illetve a város környezeti állapotával kapcsolatos főbb információk összegyűjtésre és nyilvánosságra hozatalra kerülnek. Az összeállítás célja, hogy abból az érdeklődők valós információkat kaphassanak közvetlen környezetük helyzetéről, illetve megismerhessék az Önkormányzat által – a környezeti állapotok javítása érdekében – az elmúlt évben végzett tevékenységet is. A jelen tájékoztatóban szereplő információk az idén elkészült Veszprém Megyei Jogú Város 1997-ben készült Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálati dokumentációja alapján, illetve a különböző városi és területi hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől kerültek beszerzésre. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §-a (1) bekezdése e.) pontja, valamint az 51. § (3) bek. alapján Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata városunk 2007-2008. évi környezeti állapotáról a lakosság részére a rendelkezésre álló adatok alapján a következő tájékoztatást adja:

2. Veszprém és környéke A Veszprémi-fennsík a Déli-Bakony tájegység része. A Déli-Bakonyt a devecseri törésvonal, a veszprém-nagyvázsony-diszeli törésvonal és a 84-es fóútvonal határolja. Hegyei 100-200 méterrel alacsonyabbak, mint az Északi-Bakonyban, csupán a Kab-hegy éri el a 600 méteres magasságot. A nyugati enyhén dombos rész már csak a 200-250 méteres magasságot éri el. Geológiáját tekintve egy keleti dolomitos régióra és egy nyugati, részben bazalttakaróval fedett (pl. Kab-hegy, Agár-tető) részre tagolódik. Itt a pliocén végi bazalt nem a pannon üledékre, hanem a triász időszaki dolomitra és mészkőre ömlött. Úrkúton a jura időszak rétegei közül mangánt, Ajka környékén kréta időszaki barnaszenet, míg néhány helyen bauxitot bányásznak. Az alapkőzetből adódóan erre a régióra is jellemzőek a különféle karsztformák, barlangok (pl. Tűzköves-hegyi-barlang, Csatári-barlang). Veszprém barlangjai: Kecske-lyuk (Állatkerti Medve-barlang), Benedek-hegyi-barlang, Csatár-hegyi-barlang, Csörgő-malmi kőfülke, Török-lik, Séd-völgyi-hasadékbarlang, Séd-völgyi-kőfülke, Tekeres-völgyi-kőfülke Nagyobb folyóvíz csak a hegyvidék peremein található (Séd-patak, Torna-patak), de a Kabhegyről és az Agár-tetőről is számos kisebb patak, csermely fut le, melyek többsége nagyobb szárazság esetén elapad. Az állóvizek közül említést érdemelnek a Kab-hegy tavai (pl. öcsi Nagy-tó, Nyír-tó). A területen nagy számban találunk forrásokat, melyek több esetben a települések vízzel való ellátásában is részt vesznek (pl. veszprémi Laczkó-forrás). A Déli-Bakonyban az évi átlagos középhőmérséklet 9,5 oC, a csapadék évi összege 700-750 mm, de a Kab-hegyen eléri a 800 mm-t is. /Forrás: Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint/ A Veszprémi Amatőr Meteorológusok Egyesülete hőmérsékleti és csapadék méréseket is végez Veszprémben. A hőmérsékleti mérések a Láhner György utcában, a csapadékmérés a

3

Fűzfa utcában történik. Tekintettel arra, hogy a technikai, valamint a terepfeltételek nem biztosítottak hivatalos mérés készítéséhez, ezért az adatok csupán tájékoztató jellegűek.

1.

táblázat: A Veszprémi Amatőr Meteorológusok Egyesülete által mért 2007 évi hőmérsékleti és csapadék mérési adatok

2007 Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október

Hőmérséklet minimum havi átlaga (°C) 2,2 2,1 3,5 6,8 12 15,7 16,6 15,9 9 6,2

Hőmérséklet maximum havi átlaga (°C) 9,1 8,9 12,3 19,9 24,1 28,3 30,4 26,7 19,3 13,9

Havi csapadék (mm) 55 59 70,5 2,5 100 62 39 178 77 69 712

Az adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők hivatalos információként 2.

táblázat: A Veszprémi Amatőr Meteorológusok Egyesülete által mért 2008 évi hőmérsékleti és csapadék mérési adatok

2008 Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október

Hőmérséklet minimum havi átlaga (°C) -1,3 0,6 2,4 6,7 10,7 15,6 15,6 14,5 11,2 8,0

Hőmérséklet maximum havi átlaga (°C) 3,9 8,8 10,3 16,6 21,3 25,6 26,3 27,0 20,0 17,0

Havi csapadék (mm) 32,5 7,0 78,5 32,0 40,5 156,0 134,0 78,0 64,5 37,5 671,50

Az adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők hivatalos információként További adatok: www.vmeteo.hu

4

1. diagram – Lehullott éves csapadék

5

3. diagram – Hőmérséklet maximum havi átlaga

6

3. A környezeti elemek állapota 3.1.

Levegő 3.1.1. Jelenlegi helyzet áttekintése

A környezeti levegő minőségét alapvetően befolyásoló antropogén tevékenységek a fosszilis energiahordozókra épülő energiatermelés, a közlekedés, valamint az ipari termelés. Városi területen fokozottan jelentkezik a közlekedésből és a lakossági fűtésből származó légszennyező anyag kibocsátás, míg az ipari eredetű levegőterhelés az adott településen jelenlévő ipari technológiák függvénye. 3.1.1.1. A levegőminőség vizsgálata (immisszió mérés) A levegő minőségét a városban 1978-tól kezdve az ÁNTSZ Veszprém Megyei Intézetének Immissziós Laboratóriuma vizsgálta. 2002-től az immissziós adatok gyűjtésének feladata a környezetvédelmi felügyelőségek hatáskörébe kerültek. A veszprémi mérőkonténer SO2, NO2, NOx, CO, O3 és PM10 szilárd részecskék koncentrációját méri. A mért adatok a http://www.kvvm.hu/olm/map.php?id=Veszprém internet címen nyomon követhetők. Ezen automata mérőhálózat adatai alapján a kén-dioxid, szén-monoxid és benzol szennyezettség szempontjából a levegőminőség kiváló, nitrogén-oxidok, ózon és szálló por szennyezettség szempontjából a levegőminőség jó. Az automata mérőhálózat keretén belül működő konténeren kívül Veszprémben történnek levegőminőségi mérések az ún. manuális mérőhálózattal, amely az egész országot befedő hálózat, az úgynevezett RIV (regionális immisszió vizsgáló állomás) "off-line" mérőhálózat jogutódjának tekinthető, s amelyben a mérések kiterjednek a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és az ülepedő por immisszió meghatározására. A mért adatok a http://www.kvvm.hu/olm/riv.php internet címen hozzáférhetők. Az adatok megerősítik az automata mérőhálózat eredményeit, a kén-dioxid szennyezettséget tekintve a levegőminőség kiváló, nitrogén-dioxidra jó, valamint az automatamérő hálózathoz képest plusz információként kijelenthető, hogy ülepedő por szennyezettséget tekintve a levegőminőség ugyancsak jó. 3. sz. táblázat Veszprém, automata monitor állomás mérési adatai (Kádár u.) 2008. január 1 - október 30. Az adatok csak tájékoztató jellegűek. Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október

Órás átlag (µg/m3) 32,6 28,6 23,7 28,8 22,8 15,2 13,4 17,6 18,4 27,4

Nitrogén-dioxid Túllépések száma -

7

24 órás átlag (µg/m3) 32,6 28,6 23,7 24,7 22,5 15,2 13,3 17,6 18,4 27,4

Túllépések száma -

Átlag Minősítés Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Átlag Minősítés Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Átlag Minősítés

22,9 kiváló Órás átlag (µg/m3) 52,2 44,1 30,3 33,9 26,3 15,9 14,0 20,4 22,6 42,9 30,3 kiváló Órás átlag (µg/m3) 6,4 4,6 1,6 1,3 1,7 3,7 2,5 2,3 2,8 4,2 3,1 kiváló

-

22,4 kiváló

Nitrogén-oxidok (NO2-ként) Túllépések száma 24 órás átlag (µg/m3) 52,1 44,1 30,3 29,8 26,1 15,9 13,9 20,4 22,6 42,8 29,8 kiváló Kén-dioxid Túllépések száma -

8

24 órás átlag (µg/m3) 6,4 4,6 1,6 1,3 1,7 3,7 2,5 2,3 2,8 4,2 3,1 kiváló

Túllépések száma -

Túllépések száma -

Hónap

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Átlag Minősítés

Hónap

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Átlag Minősítés

Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Átlag Minősítés

Szén-monoxid 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma alapján (µg/m3) 1083 970 966 558 527 629 556 836 1985 901,1 kiváló Ózon 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma alapján (µg/m3) 36 60 70 79 87 89 90 89 62 56 72 jó Benzol 24 órás átlag (µg/m3) 3,0 2,1 1,3 1,1 0,8 0,6 0,5 0,6 0,8 1,4 1,2 kiváló

9

Túllépések száma -

Túllépések száma -

Túllépések száma 9 -

PM10 szálló por 24 órás átlag (µg/m3) Január 36,8 Február 31,6 Március 17,7 Április 19,1 Május 22,4 Június 19,7 Július 17,3 Augusztus 18,5 Szeptember 20,1 Október 32,4 Átlag 23,6 Minősítés jó *Az éves megengedhető túllépések száma 35 Hónap

Túllépések száma* 5 4 1 1 6 Összesen: 17

A környezeti levegő átlagos minősítése a mért havi átlagok alapján: jó Megj.: a minősítés természetesen elsősorban a monitor állomás néhány 100 m-es sugarú környezetében, és a város hasonló környezetű helyein értendő, a város nagy forgalmú közlekedési útvonalainak közelében a forgalmi helyzettől és az időjárási körülményektől függően ettől minden bizonnyal magasabb koncentráció értékek adódhatnak. 4. számú táblázat PM10 szálló por koncentráció mérések Veszprém, Lóczy u. 24 órás koncentrációk átlaga Koncentrációk (µg/m3) 2008.02.24-03.05. 30,3 2008.05.01-05.15. 18,1 2008.08.19-09.02. 17,5 2008.11.01-11.15. Nincs kiértékelve Időszak

Eü. Határérték túllépések száma -

3.1.1.2. Közlekedés A közlekedés levegőminőségre való hatásának vizsgálatakor Veszprém város esetében leginkább figyelembe veendő tényezők a helyi járatú autóbusz forgalom, valamint a személygépkocsi közlekedés. A tehergépkocsi forgalom legnagyobb részben a várost elkerülő főúton folyik, a város esetében az áruszállításhoz kapcsolódó tehergépkocsi forgalmat kell figyelembe venni, ennek személygépkocsi forgalomtól való elkülönítésére azonban adatok hiányában nincs lehetőség. Vasúti közlekedés esetében a várost érintő Székesfehérvár – Veszprém – Boba vasútvonal villamosított, míg a Veszprém – Győr vonal kis mértékű forgalma miatt nem tekinthető jelentős légszennyező forrásnak. A városban a helyi járatú autóbusz forgalom üzemeltetéséért felelős cég a Balaton Volán ZRt. A társaság már 1993-ben elindította autóbusz-motor átépítési programját, azzal a céllal, hogy a kedvezőtlen emissziójú Rába D2156 típusú közvetlen befecskendezésű Diesel motorral

10

felszerelt Ikarus autóbuszok motorait kevesebb légszennyező anyag kibocsátásával járó motorokra cserélje ki. Veszprém MJV 2007. évi munkatervében elhatározta, hogy felülvizsgálja a város jelenlegi közlekedési helyzetét, s meghatározza a fejlesztési lehetőségeket. Azon prioritások, amelyeknek levegőminőségi kihatásai is lehetnek a következők: − közlekedés rugalmasságának növelése forgalomtechnikai, forgalomirányítási megoldásokkal, − városközpontban a zöldfelületek területének növelése, − forgalomkorlátozás bevezetése a városközpontban. Megtörtént egyes jelzőlámpás csomópontokban az útburkolatba épített detektorok telepítése, amellyel a lámpák vezérlése a pillanatnyi forgalmi igényekhez alakítható, rugalmasabbá téve ezáltal a forgalom áthaladását (pl. Budapest út – belső körgyűrű kereszteződés). A tervezett M8 autópálya az ország keleti felét köti össze a nyugati határral, a megépített dunaújvárosi hídon keresztül. A nyomvonal a híd után a Balatontól északra, Veszprémtől délre fog haladni. A korábbi tárgyalások szerint 2012-ig meg kell kezdeni a dunaújvárosi híd és a Veszprém közötti szakasz építését. Az elkészült tanulmánytervek szerint az M8 Duna-híd és Veszprém közötti szakasza első ütemében 2x1 sávos útként valósul meg. Veszprém szempontjából fontos, hogy a városi úthálózat több csomóponton kapcsolódjon a tervezett gyorsforgalmi úthoz, hogy a bekötőutak akadálymentesen lebonyolíthassák a várhatóan jelentős forgalmat. A várost országos szinten is egyedülálló, teljes külső gyűrű veszi körül. A város fő úttengelyén mégis a nagy forgalom, a torlódások jellemzőek. Ennek egyik oka, hogy az átmenő forgalom egy része még mindig a városon való áthaladást részesíti előnyben, a hosszabb elkerülő út helyett. A másik ok, hogy a főtengely (Budapesti út - Brusznyai utca – Dózsa Gy. út – Pápai út) mentén sok, jelentős forgalmat generáló intézmény, kereskedelmi egység helyezkedik el (pl. színház, kórház, bevásárlóközpont, hotel, stb.). A város sajátos topográfiai viszonyai miatt a jelenlegi úthálózat fajlagosan nagy költségű beruházásokkal fejleszthető. A fejlesztés stratégiájának kialakításánál alapvető szempontok: 1. a környezetminőség szempontjainak figyelembe vétele, annak javítása, különös tekintettel a jelenleg igen hátrányos helyzetben lévő városközpont területére (kisebb forgalom, teherforgalom minimalizálása, forgalomcsillapítás, a belvároson kívüli parkolási lehetőségek biztosítása), 2. az egyéni közlekedés egyre növekvő igényeinek teljes kiszolgálása helyett az egyéni és tömegközlekedés arányának javítása a tömegközlekedés javára, a tömegközlekedés minőségének javításával. 3. olyan forgalomtechnikai, illetve forgalomirányítási megoldások bevezetése, amelyek a gyalogosforgalom elsőbbségét és biztonságát szolgálják, 4. bármely, várhatóan jelentős forgalmat generáló intézmény, beruházás megvalósítása előtt közlekedési vizsgálatot kell végezni, hogy pontosan megállapítható legyen a tervezett létesítményhez kapcsolódó, szükséges közlekedési beruházás típusa és nagysága, 5. amennyiben helyhiány, vagy finanszírozási nehézségek miatt nem kerülhet sor nagy fajlagos költséggel megvalósítható útépítésekre, akkor forgalomtechnikai,

11

forgalomirányítási megoldásokkal, valamint a legújabb telematikai eszközök alkalmazásával kell a forgalombiztonságot és az úthálózat kapacitását növelni. A városközponton áthaladó, vagy oda irányuló nagyarányú forgalom jelentős környezeti terheléssel jár és a gyalogosforgalom biztonságát is veszélyezteti. A forgalomvonzó létesítmények elhelyezkedése miatt nem várható a városközpont forgalmának csökkenése, de a forgalomcsillapítás eszközeivel törekedni kell a sebesség csökkentésére, valamint a felesleges üzemanyag-fogyasztás és káros anyag-kibocsátás minimalizálására. Forgalmi vizsgálat elkészítése javasolható néhány jelzőlámpás csomópont forgalomirányításának megváltoztatására, körforgalommá való átépítésére. A városközpont környezeti helyzetének javítása, a gyalogosforgalom biztonságának növelése és a tömegközlekedés prioritásának biztosítása érdekében az új parkolási területek, illetve igény és lehetőség szerint parkolóházak helyének kijelölése a városközponton kívül, annak szélén javasolható. Az úthálózat fejlesztésének tervéből előrehaladott állapotban van az ún. északi összekötő út (Jutasi út – Pápai út összekötő szakasz) terve. A megvalósításhoz meg kell találni a finanszírozási forrásokat, ezen összekötő szakasz megépítése jelentősen csökkentené a belváros közlekedési terhelését, ezáltal a levegőminőség javulásához vezethet. A kerékpárosok számára a városban jelenleg két kiépített kerékpárútszakasz található. Az Almádi út mentén haladó kerékpárút a Veszprém - Balatonalmádi regionális jelentőségű kerékpárút városi bevezető szakasza, amely idegenforgalmi célokból valósult meg. A másik kiépített kerékpárút szakasz a Kádártai út végétől halad Veszprém - Kádárta határáig. Az elmúlt évben döntött a Testület arról, hogy Veszprém város is csatlakozik az Ajka -Veszprém között megvalósítandó kerékpárút-fejlesztési társuláshoz, valamint készülőben van egy tanulmány a Veszprémi Kistérség kerékpárút hálózatának megvalósítására. Veszprémre 2001-ben elkészült egy teljes városra kiterjedő kerékpáros koncepció, amelyben a távlati kerékpárút-fejlesztések irányait, helyét, típusát és javasolt ütemezését határozták meg. Veszprém geometriai adottságai nem kedveznek kerékpározásra alkalmas utak kialakítására, így a mindennapi használatban az alternatív közlekedési lehetőség nem tudott jelentős szerepet betölteni a városban lakók életében, de a jövőben kiemelt célnak kell tekinteni a turisztikai célok felfűzését. 3.1.1.3. Lakossági fűtés A lakossági hőenergia-termelés légszennyezést okozó hatása elsősorban az alkalmazott tüzelőanyagtól függ. Veszprémben a távfűtőhálózat teljes mértékben földgázalapú. Csökkentette a földgázfelhasználást a lakótelepi panel-program, amely magába foglalta a lakások hőmennyiségmérővel és fűtésszabályzóval való felszerelését, nyílászárók cseréjét, valamint a panelházak szigetelését. 3.1.1.4. Ipari tevékenység Az ipari tevékenység légszennyező anyag kibocsátásáról információ nyerhető a bejelentési kötelezettséggel rendelkező légszennyező források bevallásaiból, amelyek a területen illetékes környezetvédelmi hatóságnál hozzáférhetőek. Az adatok tanúsága szerint általánosságban elmondható, hogy a kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége a korábbi évekhez képest csökkent Veszprém közigazgatási területén, eredményeként a szigorodó jogi szabályozás hatására végrehajtott technológiai módosításoknak és levegőtisztaság-védelemmel

12

kapcsolatos beruházásoknak, egyes ipari termelést folytató cégek megszűnésének, illetve átalakulásának. A Bakony Művek telephelye a rendelkezésre álló negyedévre vonatkozó kibocsátási adatok alapján jelentős mértékben csökkentette a légszennyező anyag emissziót a 2006. január 1-ével életbe lépő energiaracionalizálási program, amelynek keretében megszüntették a központi kazánházat, s az egyes épületek fűtési hőenergia-, illetve melegvíz ellátását saját kazánokkal oldják meg. A Bakony Ipari Kerámia Kft. 17 pontforrással rendelkezik, ebből 3 pontforrás gázhalmazállapotú anyagokat bocsát ki, míg 14 pontforráson szilárd, nem toxikus por kibocsátás tapasztalható. Megemlítendő a Bakony Préstechnika Kft. hegesztési technológiához kapcsolódó 3 pontforrása, amelyek CO és NOx emisszióval járulnak hozzá a teljes levegőterheléshez. A VOC emisszió vonatkozásában speciális esetet képvisel a Balaton Bútorgyár ZRt. A VOC kibocsátás a cég felületkezelő technológiájából származik, amely tevékenységet ezidáig is a Házgyári úti telephelyén folytattak, így a termelő tevékenységek Budapest úti telephelyéről való kitelepülésének a VOC emisszióra nincsen hatása. Az Európai Uniós jogharmonizáció során új határértékek léptek életbe, ezek betartását kell elérni. A 2007. évi kötelező pontforrás mérések eredménye megfelelt az új határértékeknek, így ezek állandóságát biztosítva a pontforrások működését további öt évre engedélyezte a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Jelenleg a cég tárgyalásokat folytat vízbázisú lakkok beszállítóival, szeptembertől kezdődik meg két típusú vízbázisú lakk üzemi tesztelése. A vizeslakk kiválasztása, és a technológiába történő bevezetése megtörtént 2008. év tavaszán. A felületkezelt termékek kb. egyharmadánál már alkalmazzák. A sajnálatos termelés csökkenés és a vizeslakk alkalmazásának eredményeként az oldószer kibocsátás a kb. a 30 000 l/év mennyiségre lecsökkent 2008-ban. Ez jelentősen csökkenteni fogja a cég légkörbe való VOC kibocsátását. A termelő tevékenységek Budapest úti telephelyről való kitelepítésével megszűnt a technológia CO kibocsátása, ugyanis ez a korábbi telephelyen működő fatüzelésű kazánból származott. A Házgyári úti telephelyen gáztüzelésű kazán működik, amelynek CO kibocsátása határérték alatti. Veszprém város porterhelésének ipari eredetét vizsgálandó, a Bakony Művek telephelyén végrehajtott szilárd részecske emisszió csökkentő intézkedések mellet megemlíthető a Lasselsberger Knauf veszprémi egységénél az építőipari portermékek keverésénél alkalmazott zsákos porszűrő technológia, amellyel a szilárd nem toxikus por kibocsátás bőven határérték alatt tartható. Településünkön egyre több gondot okoznak a biológiai eredetű allergének, például a parlagfű, fekete üröm, stb. pollenjei. A város belterületein az önkormányzat egyrészt hatósági eszközökkel, másrészt a közterületek rendszeres gyommentesítésével védekezik.

13

5. számú táblázat – Parlagfű elleni védekezési adatok 2007. évi adatok település összesen

Hatósági eljárás megindítása

m2

db

Lakossági bejentésre Hivatalból (saját észlelés) Más hatóság megkeresésére Hatósági intézkedés jellege

település összesen m2

db Értesítés, felszólítás Növényvédelmi bírság Közérdekű védekezés elrendelése (határozat) Közérdekű védekezés végrehajtása Költségek, bírságok

település összesen db

Ft

Közérdekű védekezés költsége Növényvédelmi bírság összege

2008. évi adatok település összesen

Hatósági eljárás megindítása

m2

db

Lakossági bejentésre Hivatalból (saját észlelés) Más hatóság megkeresésére település összesen

Hatósági intézkedés jellege

m2

db

Értesítés, felszólítás Növényvédelmi bírság Közérdekű védekezés elrendelése (határozat) Közérdekű védekezés végrehajtása település összesen

Költségek, bírságok

db

Ft

Közérdekű védekezés költsége Növényvédelmi bírság összege

Veszprém városban működő pollencsapda minden év február 15 és november 15 között 100 km-es körzetből monitorozza a levegőben jelen levő 32 fele növény pollenjét, és kétféle gomba spóráját. A veszprémi állomás által mért parlagfű pollenkoncentráció – mely nem feltétlenül a város parlagfű-szennyezettségét jelzi – az alábbi táblázatból, és grafikonról leolvasható. 4. számú diagram - Veszprémi aerobiológiai állomás által mért Ambrózia pollenkoncentráció 2004-2008 között:

14

1000 (Forrás: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-Dunántúli Regionális Intézetének Aerobiológiai állomása)

900

Az elmúlt évek adatait összehasonlítva, az Ambrózia összpollen számát tekintve jelentős visszaesés tapasztalható. Az idei mért összpollen szám éppen duplája az előző évinek. A rendkívül csapadékos időjárás kedvezett a növény szaporodásának, majd az azt követő erős kánikula pedig a pollenszórásnak. Rendkívül erős, 200-400 pollenszám/légköbméter közötti koncentrációt – mely megemeli az éves értéket – augusztus 22. és szeptember 6. között mérték. Más időpontokban mért pollenszám az előző évek átlaga körül, vagy az alatt van. VMJV Önkormányzata minden évben parlagfű gyűjtési akciót hirdet, amelynek keretében százasával kötegelt gyomot fogadnak el a gyűjtőpontokon. A legsikeresebb résztvevőket az ÁNTSZ Kistérségi Intézete jutalomba részesítette. Az akció széleskörű meghirdetése ellenére a városlakók passzivitása volt megfigyelhető.

800

3.1.1.5. Környezet-egészségügyi hatások: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-dunántúli Regionális Intézete tájékoztatása szerint a lakosság egészségi állapotát számos (ún. kockázati) tényező határozhatja meg. A rizikótényezők túlnyomó többséges elsősorban betegségre hajlamosító, és nem közvetlen kiváltó tényező. Halmozódásuk azonban nagymértékben növelheti a betegségek a betegségek kockázatát, előfordulási gyakoriságát.

700

Veszprém megye csaknem felét ellátó tüdőgondozó a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház – Rendelőintézet keretében működik. A Tüdőgondozó Intézet adatai alapján /Forrás: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház – Rendelőintézet, Tüdőgondozó munkájáról 2006ban, készítette: Dr. Naményi Miklós gondozó vezető főorvos/ városunkban az ellátott egyes légzőszervi betegek száma évek óta növekvő tendenciát mutat:

600

15

6. számú táblázat: A Tüdőgondozó forgalma /Forrás: Beszámoló a Veszprém Megyei pulmanológiai szakhálózat 2006-ban végzett munkájáról, készítette: Dr. Medgyasszay Balázs vezető főorvos, Farkasgyepü Beszámoló a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet Tüdőgondozójának munkájáról 2007ben, Összeállította: Dr. Naményi Miklós/

Veszprém

2003 21 817 fő

2004 20 706 fő

2005 21 535 fő

2006 23 095 fő

2007 23488 fő

7. számú táblázat: Gondozott betegek megoszlása 2007. december 31-én

Betegség megnevezése TBC (nyilvántartott) TBC miatt megfigyeltek (nem

Kezelt betegek száma 5 798

nyilvántartott)

COPD (hörgőrák) Asthma Rhinitis (szénanátha)

796 2906 9200

Fentiek alapján összességében megállapítható, hogy Veszprémben a vezető légúti megbetegedések közé a szénanátha tartozik. A légzőszervi megbetegedés típusoknak természetesen csak egyik kiváltó oka lehet a levegő szennyezettsége, mivel más faktorok is hozzájárulnak e betegségek kialakulásához. A betegségek korai felfedezésének szempontjából feltétlenül fontos lenne a szűrési fegyelem javítása és a megfelelő technika, valamint műszerpark alkalmazása. Fontos itt megjegyezni, hogy a város légszennyezettségének mértékét természetesen nagyban befolyásolják a meteorológiai viszonyok, mint a szél iránya, sebessége, relatív páratartalom, légnyomás, csapadék, szárazság, inverziós tényezők stb. A levegő szennyezettségének kedvezőtlen alakulásában közrejátszhatnak még a város völgyeiben kialakuló mikro-meteorológiai tényezők is. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet Veszprém Megyei Jogú Várost és a környező településeket a 4. zónába sorolja. A Levegőminőségi intézkedési program 2004-ben készült el, a Progressio Mérnöki Iroda Kft. által. A Program felülvizsgálata jövő évben tervezett. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség „jóvoltából” Veszprém közigazgatási területén 2007-ben 9 levegővédelmi bírság és 4 eseti légszennyezési bírság kiszabására került sor, míg 2008-ban egyre sem.

16

4. Víz, szennyvíz Veszprém ivóvizét teljes egészében karsztvízből nyeri. A város vízellátó rendszerét tápláló víztermelő telepek: Aranyosvölgyi galériák és kutak, Séd-völgyi fúrt kutak, Laczkó karsztakna, Lőtéri fúrt kút, Gyulafirátóti fúrt kutak, Kádártai galériák, Községi kút. A felsorolt vízbázisok több kiépített kútja nincs bekötve a termelő rendszerbe. Nyílt karsztos területről van szó, így a felszín alatti vizek fokozott védelme szükséges, mivel a karsztvíz kedvezőtlen hidrológiai adottságok miatt a felszíni eredetű szennyeződésekre fokozottan érzékeny. A szennyező anyagok közül elsősorban a nitráttartalom növekedése tapasztalható. A csapadékvizek végső befogadója a Séd-patak, ami egyben a keletkezett tisztított szennyvíz elvezetője is. 4.1. Vízellátás Veszprém Megyei Jogú Város és néhány környező település vízellátását és szennyvízének tisztítását is a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. biztosítja. Veszprém városának és a város ivóvíz-ellátási rendszeréhez hozzákapcsolt környező településeknek vízigénye jelenleg átlagosan 10.200 m3/nap, mely csúcsigények esetén elérheti a 12.300m3/napot is. A fenti mennyiségekben benne foglaltatik a Szentkirályszabadja (66 ezer m3/2007 év - átlag: 200m3/nap, csúcs: 300 m3/nap), valamint Nemesvámos község részére átadandó mennyiség (167 ezer m3/év - átlag: 500 m3/nap, csúcs: 650 m3/nap). Az alábbi táblázatban a jelenleg üzemelő víztermelő telepeket és azok kapacitásai láthatók (megnevezés a vízmű által használt jelölésrendszer szerint). Az alábbi kapacitások a jelenlegi felszereltség melletti kivehető vízhozamokat tüntetik fel. (villamos energia, irányítás technika, hidraulikai viszonyokat figyelembe véve) 8. számú táblázat - Jelenleg üzemelő víztermelő telepeket és azok kapacitásai

Vízbázis neve Sédvölgy

Vízbeszerző,-ellátómű neve Kiskúti fúrt kút Laczkó karsztakna Sédvölgyi kutak Lőtéri fúrt kút Aranyosvölgyi vízbázis Aranyosvölgy 3.és 5. kút Aranyosvölgyi galéria Kádártai Vízbázis Kádártai galériá DK-i ág Gyulafirátót vízbázis Gyulafirátóti 1.-6. kútak Gyulafirátóti községi kút Összesen:

Kút kapacitása (m3/nap) 2770 2500 11490 1540 3840 1800 5000 6900 620 36460

A vízbázisok korábban üzemelt kútjai közül több nincs bekötve a termelő rendszerbe, csak megfigyelőkútként működik, mivel ezek elnitrátosodtak mára már használhatatlanná váltak. Ezek a kutak és vízbázisok – Sintér-kút, Unger-, Lampert-, Kiskuti galériák – a valamikori, 110 évvel ezelőtt megépített vízellátó rendszer vízbázisai voltak.

17

Az utóbbi évek során az állami diagnosztika keretében elkészült Veszprém Megyei Jogú Város vízbázisai hidrogeológiai védőterületeinek pontos behatárolása, illetőleg az ezekkel kapcsolatos feladatok számbavétele. A védőterületekkel kapcsolatban a geodéziai munkarészek is elkészültek. Ezek alapján a közhírré tétel és az érintett területtulajdonosok kiértesítése Veszprém Megyei Jogú Város feladata, melynek teljesítése folyamatban van. Veszprém város teljes közigazgatási területén mintegy 23 ezer lakás található, amelyek mintegy 99%-a van bekapcsolva a vezetékes ivóvíz hálózatba. A Csererdő lakótelep vízellátása még mindig helyi, fúrt kutakból történik, de kiépítettségüket illetően gyakorlatilag ezek is vezetékes vízellátásszerűen üzemelnek. A vízbázisok hidrogeológiai védőterületei az ezredfordulóra megtervezésre kerültek, végrehajtási feladatik ütemterve felülvizsgálat alatt van. A víz minőségének, illetőleg változásának a folyamatos követésére, aktualizálására, vízbázis-védelmi tervek és védőterületek hatásos alkalmazására Veszprém Megyei Jogú Város és a Bakonykarszt Zrt., valamint az akkor még Veszprémi Egyetemként működött Pannon Egyetem közös kutatásfejlesztési projekt keretében (Oktatási Minisztérium IKTA-4) egy összekapcsolt döntéstámogató térinformatikai rendszert dolgozott ki. Ennek az üzemeltetése 2000-től folyamatos. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-dunántúli Regionális Intézete és az ÁNTSZ Veszprémi, Várpalotai, Zirci Kistérségi Intézetének tájékoztatása szerint Veszprém város vonatkozásában, hidrogeológiai helyzete folytán igen jelentős környezetegészségügyi feladatot jelent az ivóvízbázisul is szolgáló felszín alatti vizek minőségének megőrzése. Veszprém város ivóvíz higiénés helyzete jelentős mértékben nem változott az elmúlt évekhez képest. A vízellátás terén mennyiségi problémák már évek óta nem jelentkeznek. Vízminőségi gondok előfordulnak, de ezek nem ellátási gondot okozó veszélyhelyzetek, hanem egyes vízminőség-javító beruházásoknál, pl.: régi ivóvízvezeték szakaszok cseréje alkalmával, esetleg csőtöréseknél előforduló bakteriológiai kifogásoltsága a szolgáltatott ivóvíznek. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásának kontrollját, az úgynevezett hatósági ivóvízvizsgálatokat a Közép-dunántúli Regionális Intézet Kémiai Toxikológiai Laboratóriumi Osztálya végzi el. A vízszolgáltatóval kialakult szoros szakmai-hatósági kapcsolatnak köszönhetően a szolgáltatott víz minőségében bekövetkezett legkisebb változásra is történik hatósági intézkedés. A kialakult gyakorlatnak köszönhetően a szolgáltató teljes mértékben elvégzi az önkontroll vizsgálatokat, negyedévente szolgáltatja az adatokat, illetve azonnali tájékoztatást ad műszaki vagy vízminőségi problémák észlelése esetén. A Kistérségi Intézet közegészségügyi ellenőrzéseket végzett, ahol a helyszínen vizsgálták a vízbázisok biztonságát, rendjét, a kútakna zártságát, a vízkezelő berendezések működését. Az üzemtelepeken megtekintették a napi dokumentációkat, az üzemnaplót, a laboratóriumi vizsgálati eredményeket, Vizsgálták a szociális létesítmények tisztaságát, az orvosi vizsgálatok dokumentációját, valamint a kémiai biztonságról szóló törvény betartását a munkaterületeken. Az ivóvízellátás területén felhasznált szerkezeti anyagok, termékek esetében ellenőrzéseink során nem találkoztak engedély nélküli vagy nem erre a célra engedélyezett termék használatával. Az üzemeltetők a felhasznált vegyszerekről készletnyilvántartást vezetnek. Az elmúlt években, de évtizedekben sem volt vízjárvány, és methaemoglobinaemia /un. kék betegség az ivóvíz magas nitráttartalma miatt/ megbetegedés sem fordult elő csecsemők

18

körében. Veszprémben a hálózati víz nitráttartalma megfelel a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben előírtaknak. 2008-ban Veszprém város területén 6 nyilvántartott medencés fürdő egység működött. Az üzemeltetők minden egységnél elvégeztették a 37/1996. (X.18.) NM rendeletben előírt kémiai és bakteriológiai önellenőrző vizsgálatokat akkreditált laboratóriumokban. Nem megfelelő vizsgálati eredmény esetén az üzemeltetők a megtett intézkedésről (medence falainak mechanikai tisztítása, fertőtlenítése; teljes vízcsere; homokszűrő tartályok átmosása, fertőtlenítése; ismételt vizsgálat) szóban vagy írásban tájékoztatták Intézetünket. A város területén egyre több helyen üzemeltetnek pezsgőmedencéket. Vízminőségükkel kapcsolatban csak esetenként merül fel probléma, mivel a mintavételezések hétköznaponként napközben történnek és főleg az esti órákban vannak nagy igénybevételnek kitéve, így a vízvizsgálati eredmények nem adnak reális képet a medencevíz valós minőségéről. 4.2. Csapadékvíz elvezetés Veszprém város csapadékvíz hálózata zárt csatornákból, illetve nyílt árkokból és záportározókból áll. A zárt csatornák a Bakonykarszt Zrt. kezelésében vannak, a nyílt árkok és a záportározók üzemeltetője az Önkormányzat, míg az összes csapadékvizet és a tisztított szennyvizet befogadó Séd patak a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, és Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. A városban kizárólagos csapadékcsatornák csak a belvárosban és az új lakótelepeken létesültek. A város többi részén, ahol nem épült ki csapadékvíz csatorna, a csapadékvizet az útburkolat vezeti a befogadóba, vagy a csatornával ellátott területek felé. A csapadékvizek végső befogadója a Séd patak. A csapadékvíz elvezető csatornahálózat jelenlegi Kohéziós Alapból (KA) érkező pályázati pénzekből folyamatos felújításon, fejlesztésen esik át. Veszprém város dél-nyugati határában a két meglévő záportározó felújításával gyakorlatilag két új záportározó került kialakításra, melyek az időszakos csapadék-tározással segítenek csökkenteni a túlterhelt Erzsébet liget és az Ördögárok csapadékvíz elvezetését. A két újonnan épült záportározó Veszprém Megyei Jogú Város finanszírozásában készült központi költségvetési (HAZAI nem KA) támogatásának a felhasználásával. Az új beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó Erzsébet ligeti csapadékgyűjtő csatorna rekonstrukciója, valamint a városközpont alatt húzódó főgyűjtő csatorna megépítése (mintegy 560 méter hosszan) a Kohéziós Alapból nyert pályázati pénzekből idén elkészült.

19

4.3.

Szennyvíz

A 2007-es év közepén folyó szennyvízcsatorna építéseket, rekonstrukciókat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 9. számú táblázat – Csatornázási beruházások

Utca

Megjegyzés: Beruházás, rekonstrukció előtt után

Aranyoskút utca Árpád utca Szennyvíz csatorna nincs Aranyoskút utcától a város felé Bakony utca nincs Rossz műszaki állapotú Céház utca csatornaszakasz Csalogány utca Rövid szakaszon hiányzik Váltakozva meglévő és hiányzó Cséplő utca szakaszok Gátfő utca Szennyvíz csatorna nincs Ibolya utca Néhány ingatlan csatornázatlan Kengyel utca Szennyvíz csatorna nincs Liliom utca Rövid szakasz kiépítve Lövőház utca Szennyvíz csatorna nincs Körgyűrűtől délre eső szakasz Mester utca nincs Papod utca Rövid szakaszon hiányzik Fürei utcával párhuzamos részen Puskin utca hiányzik Váltakozva meglévő és hiányzó Remet utca szakaszok Egyes szakaszokon csatorna Sarló utca nincs Szikra utca Rövid szakasz kiépítve Szilvádi utca Rövid szakaszon hiányzik Tüzér utca 1szakaszon hiányzik Ady Endre utca Néhány ingatlan csatornázatlan Fáskert utca Szennyvíz csatorna nincs Huszár utca Néhány ingatlan csatornázatlan Köd utca Szennyvíz csatorna nincs Paál László utca Pajta utca Papvásár utca Pápai utca Tumler H. utca Völgyhíd tér

Teljes hossz kiépítése KA-ból Hiányzó megépítése KA-ból Meglévő rekonstrukciója KA-ból Hiányzó pótlása KA-ból Hiányzó szakaszok pótlása KA-ból Teljes hossz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakaszok kiépítése KA-ból Teljes hossz kiépítése KA-ból Teljes hossz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz pótlása KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakaszok bekötése a fő hálózatba KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Teljes hossz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Teljes hossz kiépítése KA-ból Rossz műszaki állapotú szakasz kijavítása KA-ból Teljes hossz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból

1 szaksz rossz műszaki állapotú Szennyvíz csatorna nincs Rövid szakaszon hiányzik Néhány ingatlan csatornázatlan Néhány ingatlan csatornázatlan Néhány ingatlan csatornázatlan Váltakozva meglévő és hiányzó Csapó utca szakaszok Hiányzó szakaszok pótlása KA-ból A fenti munkálatok idén lezárásra kerültek.

20

4.4. Szennyvíztisztítás Veszprém város kommunális szennyvíz csatornahálózatát és a szennyvíztisztító telepet a Bakonykarszt Víz és Csatornamű Zrt. üzemelteti. A szennyvíztisztítómű három fokozatú technológiával működik, úgymint fizikai, biológiai és tápanyag eltávolító rendszerrel. A tisztított elfolyó szennyvíz – folyamatos laboratóriumi vizsgálata mellett – befogadója a Séd felszíni vízfolyás egyedi határértékkel. A technológia során keletkezett szennyvíziszapot először sűrítik, majd szárítják és végleges elhelyezésre Ajkára az ún. vörösiszap depóinára kerül. A meglevő telepre száraz időben 12.000-15.000 m3/nap mennyiségű szennyvíz érkezik. Csapadékos időben a beérkező vízmennyiség elérheti ennek a másfél-kétszeresét is. A város területén működő ipari üzemek tisztítatlan, valamint részlegesen tisztított, előtisztított szennyvizeit is a városi szennyvíztisztító telep fogadja. A nagyobb kibocsátók között megtalálhatók közintézmények és ipari üzemek egyaránt: 10. számú táblázat – Veszprém nagyobb szennyvízkibocsátói

Név VESZPRÉMTEJ ZRt. CSOLNOKY FERENC Megyei Kórház-Rendelőintézet Unilever Magyarország Kft. HARIBO HUNGÁRIA Kft. CSOLNOKY FERENC Megyei Kórház-Rendelőintézet Veszprém Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet

Fogyasztási hely címe Veszprém Kistó u. 9. Veszprém Brusznyai tér 8. Veszprém Kistó u. 5. Nemesvámos Külterület Veszprém Hóvirág u. 1.

Veszprém KülsőKádártai u. 12. Veszprém Egyetem u. PANNON Egyetem 10.C. Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Herend Kossuth u. CSOLNOKY FERENC Megyei Veszprém Stromfeld A. Kórház-Rendelőintézet u. 10. HARIBO HUNGÁRIA Kft. Nemesvámos Külterület HM Elektr. Logiszt. és Vagyonkez. Veszprém Jutasi út 93. ZRt PANNON Egyetem Veszprém Wartha V. u. Videoton Holding Zrt. Veszprém Gyáregység Összesen:

Szennyvíz mennyiség m3/év m3/nap 151132 414,1 65602 179,7 42991 36882 30563

117,8 101,0 83,7

26377

72,3

25777

70,6

22630 21307

62,0 58,4

21189 19827

58,1 54,3

18811 17161 500249

51,5 47,0 1370,5

Veszprém város kimagaslóan legnagyobb vízfogyasztója (és szennyvíz-kibocsátója) a VESZPRÉMTEJ Zrt. Jelentős ipari fogyasztó (és kibocsátó) még rajta kívül az UNILEVER Magyarország Kft., a BRAMAC Kft, valamint Nemesvámos közigazgatási területén található HARIBO Hungária Kft. és az MTD Hungária Kft. Láthatóan a városi szennyvízbe a lakosságon túl döntően csak élelmiszeripari szennyvizek kerülnek. Szennyezőanyagaikat illetően tejzsír, tejfehérje, tejcukor és egyéb cukorterhelésről beszélhetünk. Ez rendkívül fontos a szennyvíz biológiai tisztíthatósága, valamint a maradék szennyvíziszap szennyezettsége vonatkozásában.

21

11. számú táblázat - veszprémi szennyvíztisztítóba előtisztított szennyvizet, a csatornahálózaton keresztül bebocsátó vállalkozások, közületek.

Kibocsátó 8200 Veszprém, Szabadság ltp. 030/18 hrsz. Algida Jégkrémgyártó 8200 Veszprém, Kistó Kft. utca 5. 8200 Veszprém, Kistó Veszprémtej Zrt. utca 9. 8248 Nemesvámos, Dózsa Alcoa-Köfém Kft. Gy. u. 2/A. 8200 Veszprém, Viola út Robix HUNGARY Kft. 12. Pannon Egyetem, 8201 Veszprém, Egyetem Radiokémia Intézeti út 10. Tanszék Balaton Húsipari Kft.

Előtisztító

Kibocsátott szennyvíz minősége

Mechanikai tisztítás

csatorna határérték

Fizikai kémiai tisztítás Fizikai kémiai tisztítás

csatorna határérték csatorna határérték

Kémiai tisztítás

csatorna határérték

Kémiai tisztítás

csatorna határérték

Időszakos betározás

csatorna határérték

Ez évben három alkalommal észleltünk illegális szennyvízkivezetést, két esetben a kivizsgálást követően a szennyvízkivezetés megszüntetésre került, egy esetben folyamatban van az eljárás. 2007-ben egy alkalommal sem, míg 2008-ban egyszer szabott ki vízszennyezési bírságot a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség.

4.5. Vízbázis védelem A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati lehetőséget írt ki a Környezet és Energia Operatív Program keretében az ivóvízbázis-védelem konstrukció, üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata egyfordulós pályázat keretében megvalósítandó projektek támogatására. A támogatás fő célja az emberi tevékenységekből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében. A vízbázis védelmi feladatokat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18) Korm. rendelet. 23. § (1) a) bek. szerint a védőidomot, védőterületet üzemelő vízbázis (vízkivétel), vízi létesítmény esetén a határozatnak megfelelő ütemezésben, de nem később mint a hatályba lépéstől számított 10 éven belül kell kialakítani. A Bakonykarszt Zrt. által összeállított döntéselőkészítő tanulmány szerint a társaság által üzemeltetett 56 db sérülékeny üzemelő vízbázisból 44 db vízbázisvédelmi biztonságba helyezési terve készült el a korábbi állami diagnosztikai munkák, illetve saját vízbázisvédelmi munkákra készített ütemezés alapján az alábbi összefoglaló táblázat szerint:

22

12. számú táblázat – Veszprémi vízbázisok

BAKONYKARSZT ZRt. (2008. november 17-i állapot) Vízbázisvédelem jelenlegi állapota Elrendelt Folyamatban lévő Hátralévő Összesen

Vízbázis Védett 1 db 5,0% 0 db 0,0% 19 db 95,0% 20 db 100,0%

Sérülékeny 16 db 28,6% 28 db 50,0% 12 db 21,4% 56 db 100,0%

Összesen 17 db 22,4% 28 db 36,8% 31 db 40,8% 76 db 100,0%

13. számú táblázat - A projectben szerepeltetett sérülékeny vízbázisok (előzetesen „sérülékeny” és „részleges védettségű” vízbázisok – várható legalább hidrogeológiai védőterület „B” zóna) Vízbázis kódja

Csehbánya Csesznek-BakonyszentkirályBakonyoszlop Nagyalásony és Dabrony

K Q1 Fm4 Vsz5

Védendő víztermelése (m3/nap) 50

K Q2 Fm4 Vsz5

250

R Q2 Iv 3

100

Eplény

K Q1 Fm4 Vsz5

60

Gyulafirátót Hajmáskér Litér Somlószőlős-Dobra-Oroszi Zalagyömörő-Gógánfa-DabroncZalagyömörő kistérségi vízmű Zalaerdőd-Hetyefő-Keléd-Rigács-Ukkkútja Zalameggyes-Megyer

K Q2 Fv2 Vsz2 K Q3 Fv1 Vsz1 K Q2 Fv1 Vsz 4 R Q2 Iv6

500 760 445 175

K Q2 Fm4 Vsz4

450

Vízbázis megnevezése

18069-10

Csehbánya

18031-10

Csetény Cs-81

18072-30

Dabrony Eplény karsztkút (Olaszfalu K-26) Gyulafirátót, községi vízmű Hajmáskér, Vízmű Litér, Községi vm. Somlószőlős

18268-20 18104-10 18105-10 18125-10 18093-10 18163-10

Ellátott települések

Vízbázis típuskód

A projekt lezárásra került, a védőterületet elrendelő jogerős határozat rendelkezésre áll.

4.6. Záportérkép A 2008-as évben rendkívüli esőzések számos problémát hozott felszínre Veszprém városában. Aminek következtében elkerülhetetlenné vált egy záportérkép készítése, amely a város csapadékvízzel veszélyeztetett területeit mutatja be. A vizsgálat célja az volt, hogy felderítsük Veszprém csapadékvízzel veszélyezett területeit, illetőleg alapot adhat a város Vízrendezési Szakmai Koncepciójának elkészítéséhez. A záportérkép összeállításában figyelembe vettük a lakosság, az Önkormányzati Képviselők, a Bakonykarszt Zrt., VMJV Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Bakonyvíz Zrt., Közép-dunántúli Környezetvédelmi, és Vízügyi Igazgatóság szakmai véleményét.

23

1. számú térkép - Veszprém záportérképe

24

5. Hulladékgazdálkodás 5.1. Illegális hulladéklerakás A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. évre pályázatot írt ki az önkormányzatok, illetve társadalmi szervezetek számára az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladataira. A pályázatot Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala is benyújtotta – többek között - az Apolló Repülő Klubbal együttműködve, melyhez a Repülő Klub által készített dokumentációt használtuk fel. A támogatás célja a közterületen található illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása, megszüntetése, a hulladékelhagyó magatartás jelenségének megváltoztatását, az ismétlődő lerakások megakadályozását célzó tevékenységek támogatása. A pályázaton az előzetesen kért összeget, azaz 4 833 500 Ft-ot nyert el az Önkormányzat, további 1 000 000 Ft önerőt saját költségből biztosít e célra. 14. számú táblázat

A pályázatba bevont, Veszprém közigazgatási területén található illegális hulladék lerakók adatai Kód

Hrsz.

Hulladék becsült mennyisége (m3)

06-VKX-26

0232/16

10

A begyűjtés, rakodás módja

Munkaerő Munkaidő igény (fő) igény (óra)

szelektív szétválasztás, kézi rakodás

02-ÖK-01

0441

42

szelektív szétválasztás, 60 %-ban gépi rakodás

4

12

4

32

6

144

6

192

80% gépi rakodás 03-VGYX-69

04-VGYX-86

01138

0129/1

240

68

szelektív szétválasztás, a gödörben gépi rakodás nem megvalósítható szelektív szétválasztás, kézi rakodás

05-VGYX-87

01-VGX-100

0129/1

0129/1

6

4

12

18

szelektív gyűjtés után kézzel felrakható és részben talicskával való begyűjtést igényel

6

142

részleges szelektív szétválasztás után lehetőség van kb. 95 %-os arányban gépi rakodásra

6

72

6

96

4

36

07-VA-139

094/16

240

08-VA-143

6605/2

95

Kb. 40 %-ban gépi rakodás

09-VA-156

072/1

8

nagy területről kézi begyűjtés és rakodás lehetséges

25

80 %-os gépi rakodás lehetséges 12-V-174

2560/1

42

13-V-176

0393

58

10-V-178

0393

10

30 %-ban gépi rakodás, nagy területről begyűjtés és kézi rakodás

6

48

8

126

6

48

4

36

70

996

csak kézi rakodás lehetséges

11-VA-168-169

2191/11

Összesen:

10

csak kézi rakodás lehetséges, szelektív gyűjtéssel

847

A projekttel kapcsolatos támogatási szerződés megkötése jelenleg folyamatban van, az illegális lerakók felszámolása még idén elkezdődik.

26

5.2. Köztisztaság A város közterületeinek tisztántartását, az utcai szemétgyűjtők rendszeres ürítését és a téli hóeltakarítást a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. végzi, 2008. december 31ig szóló szerződés alapján. A szerződés a város közigazgatási területén belül, I., II. és III. fenntartási kategóriát állapított meg, konkrétan meghatározva a végzendő takarítási feladatokat is. A Zrt. rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges személyi, tárgyi és műszaki feltételekkel. A 2008-ban 35 db új utcai szemétgyűjtő lett kihelyezve, ezáltal 520 db-ra bővült a város közterületeire kihelyezett utcai szemétgyűjtők száma. 15. számú táblázat: 2008-ban kihelyezett új utcai szemétgyűjő edényzetek helyszínei Helyszín Avar u. óvoda bejárat Szabadságpuszta, buszmegálló Balaton Pláza mögötti lépcső, járda mentén Dózsa Gy, Kőbánya u. kerezsteződés Kiskőrősi, Vámosi u. kereszteződés Kereszt u., Tököli lépcső teteje Cholnoky - Ady E. körforgalom Cholnoky - Lóczy körforgalom Cholnoky - Almádi körforgalom Giricses lécső teteje Kupa u. alja Margit romok közelében Március 15. út 3-7 közé Rómer Flóris - Dornyai Béla kereszteződése, gyalogjárda mellett Jutasi út Viadukt és a Jókai M. u. között Stromfeld 6. játszótér bejáratához Stromfeld u. KRESZ parkba Halle u. 7. játszótér körüli parkba Dióssy u. játszótér Rózsa u. 48. játszótér bejárata Erzsébet sétányra Avar u. (buszmegállókhoz) Pajta u. (buszmegálló) Aranyoskút, Árpád u. kereszteződése Összesen

Kihelyezett utcai szemétgyűjtők (db) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 1 2 4 1 1 1 2 2 1 35

A köztisztaság terén évente visszatérő probléma a közterületekre kerülő szemét. A kiváltó okok között első helyen szerepel a szemétgyűjtő konténerek mellé helyezett hulladék, amit a gyakori veszprémi szél az utakra, járdákra, illetve a parkokba, zöldterületekre hord. Egy település tisztaságát nagyban befolyásolja a lakossági hulladék összegyűjtésének módja, 27

a gyűjtőedények száma, fajtája és ürítésének gyakorisága, másrészt a lakosság fegyelmezettsége és környezettudatos magatartása. Jelenleg a város közterületeire összesen 520 db utcai szemétgyűjtő van kihelyezve. A hóeltakarítás és síkosság mentesítés feladataira minden év október 15-ig munkaterv készül, s a tevékenység a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda jóváhagyását követően ennek alapján történik. 5.3. Kommunális hulladékgyűjtés A lakosság számára 121 db szelektív hulladékgyűjtő sziget áll rendelkezésre. Itt a következő típusú hulladékok helyezhetők el: papír, karton, műanyag és társított csomagolás (kompozit), fehér üveg, színes üveg. A hulladékgyűjtő szigeteket anyagfajták szerint heti egy illetve két alkalommal üríti a VKSZ Zrt., előfordul sok esetben, hogy az edények csordultig telnek. Ennek egyik oka, hogy például a kánikulai időszakban, megnövekszik az ásványvíz fogyasztás mértéke, s a műanyagpalackokat nem tapossák laposra a lakosok. A másik visszatérő probléma, hogy a kartonpapírt pedig darabokra szedve, vagyis nem egészben begyömöszölve kell elhelyezni. A fém hulladékok közül kísérleti jelleggel az alumínium csomagolási hulladékok szelektív gyűjtését vezették be iskolákban és közintézményekben (1 óvoda, 12 iskola, 2 közintézmény). Veszprém több oktatási és kereskedelmi intézményében szárazelemek szelektív gyűjtésére van lehetőség. Az akkumulátorokat speciális saválló edényekben lehet elhelyezni vállalatoknál, autószervizeknél. A VKSZ Zrt. Kistó utca 8. alatti hulladékudvarában a lakosok a következő veszélyes és különleges kezelést, igénylő hulladékokat adhatják le: szárazelemek, akkumulátorok, elektromos- és elektronikai berendezések, hűtőgépek, fénycsövek, gumiabroncs, használt növényi étolaj, veszélyes anyagokat tartlamazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék (VKSZ Zrt honlapján lehet tájékozódni a leadható hulladékfajtákról). 2008. évtől a VKSZ Zrt. elindította a házhoz menő veszélyes hulladékgyűjtést. 16. számú táblázat - A „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. által 2008. I. félévéig szelektíven begyűjtött hulladék mennyisége kg-ban kifejezve

EWC 150101 150102 150105 150107 200101

Megnevezés Papír és karton csomagoló anyag Műanyag csomagoló anyag Vegyes összetételű, kompozit csomagolási hulladék Üveg csomagoló anyag Papír és karton

január február március április május június Lakosság Lakosság Lakosság Lakosság Lakosság Lakosság 52 903

64 873

55 383

64 997

59 775

77 032

10 977

10 066

10 686

12 084

12 293

11 598

550

2 000

1 080

1 630

730

1 450

18 946

13 220

12 310

16 790

13 580

11 530

830

1 410

0

0

16 020

0

28

17. számú táblázat - A „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. Kistó u. 8. alatti hulladékudvarának 2008. I. félévi adatsorra

EWC 150110 * 200121 * 200123 * 200125 200133 *

200135 * 200136 * 160103

Megnevezés Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Klór-fluorszénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések Étolaj és zsir Elemek akkumulátorok, amelyek között 160601 160602 vagy a 160603 kódszám alatt felsorolt elemek, akkumulátorok is megtalálhatók Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések Termékként tovább nem használható gumiabroncsok

január február március április május június Lakosság Lakosság Lakosság Lakosság Lakosság Lakosság 0

0

20

3 432

1 048

0

0

0

10

0

0

5

0

130

1 900

3 550

0

1 570

160

0

165

100

120

0

49

30

71

32

0

0

0

0

2 430

10 479

190

870

0

0

1 540

640

0

0

200

0

0

8 220

0

0

A 2005-től évente kétszer zajló lomtalanítási akciók sikeresek, ezen belül a nagydarabos hulladék elszállítását, továbbá a gumiabroncsok elkülönített gyűjtését végzik. 18. táblázat – 2008-ban végzett lomtalanítás eredményessége Lomtalanítás 2008. tavasz 2008. ősz LOM

GUMI

LOM

GUMI

20 03 07

16 01 03

21 03 07

16 01 03

kg

kg

kg

kg

Jutasi lakótelep

113 450

600

95 630

1 090

Cholnoky lakótelep

75 070

1 210

69 350

380

Dózsaváros

81 240

1 470

89 090

970

Endrődi-Egry ltp.

68 600

1 750

45 510

260

Gy.rátót - Kádárta

84 930

3 740

52 560

780

összesen:

423 290

8 770

352 140

3 480

Városrészek

29

A nem hasznosítható illetve vegyesen gyűjtött hulladékok ártalmatlanítása a Cseri murvabányában (Veszprém, 0105. hrsz.) található lerakón zajlik, amelynek szennyeződésérzékenységi besorolása „A” fokozottan érzékeny terület, az intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1. A lerakón 2008. évben 100 M Ft-os beruházással közbenső szigeteléssel kapacitás bővítés történt a környezetvédelmi előírások betartása érdekében.

EWC

20 03 01 20 03 07

19. számú táblázat – Cseri murvabányában lerakott lakossági hulladék mennyisége Egész gyűjtőkörzet 2008 (21 település) január február március április május Lakosság Lakosság Lakosság Lakosság Lakosság Egyéb települési hulladék, ideértve 2 034,53 2 153,87 2 396,70 2 828,57 2 485,65 a kevert települési hulladékot is lom hulladék 3,70 2,40 51,10 408,38 306,28

június Lakosság 2 438,35 214,61

Az Észak-Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszer Európai Unió támogatásával (költségek 50%-a), a Magyar Államtól érkező forrásokból (40%) és saját erőből (10%) valósul meg. A Társulás az el nem számolható beruházási költségeket (területvásárlás, előkészítő munkák, stb.) és a működési költségeket teljes egészében saját forrásból fedezi. Az Európai Bizottság elfogadta a projekten történt változásokat és úgy döntött, hogy az ahhoz kapcsolódó kiadásokat 2010. december 31-ig támogatja. Az elfogadott ütemterv szerint a projekt teljes megvalósítátást a pénzügyi elszámolással együtt 2010. december 31-ig kell befejezni. A Társulás Királyszentistván község külterületén vásárolta meg a beruházás megvalósításához szükséges területeket. „VKSZ” Zrt. - Házi komposztálást népszerűsítő mintaprojekt megvalósítása Kádárta valamint Gyulafirátót településrészeken (KEOP-2008-6.2.0/A): Veszprém Megyei Jogú Város belterületi, kertvárosi övezetében, Gyulafirátóton és Kádártán valósítja meg a „VKSZ” Zrt. a házi és közösségi komposztálást népszerűsítő mintaprojektet. A projekt alapcélja, hogy a háztartásokban képződő zöld hulladékok komposztálását népszerűsítsük. A háztartási szemét jelentős részét ún. zöld hulladék alkotja, a konyhából, kertből kikerülő szerves anyagok által. Amellett, hogy hasznosításuk nem történik meg, jelentősen megnövelik a háztartásokban keletkező kommunális hulladék térfogatát. A komposztládák kihelyezésével a szerves anyagok nem terhelik a hulladékkezelési rendszert, nem kerülnek feleslegesen elszállításra, nem nyelik el a lerakók, hanem biztosítottá válik a természetes anyag utánpótlása. A közszolgáltatás keretében kezelendő, a lerakásra kerülő biológiailag lebomló szerves hulladék mennyiségének csökkenésével számolunk, ami legalább 2500kg/év mennyiséget jelent a projekt fizikai befejezésétől a fenntartási kötelezettség végéig terjedő időszakban. A kiválasztott családi házas környezetek mindegyike alkalmas a projekt fogadására, így körükből a rendelkezésre álló komposztláda keretszámig (várhatóan 600db) egyenlő feltételek mellett kívánjuk biztosítani a részvétel lehetőségét, mintegy felmérve a városrészi lakosság ilyen irányú igényeit, valamint motivációját. A projekttel kapcsolatos 30

támogatási szerződés megkötése jelenleg folyamatban van, a komposztládák kihelyezése tavasszal fog kezdődni. A FOREGO Kft. az elemgyűjtő rendszer kiépítését 2005. decemberében kezdte el a városban. Veszprémben jelenleg 82 ponton folyik a gyűjtés, ahol összesen 112 edény van kihelyezve. Fontos megjegyezni, hogy minél régebb óta van kihelyezve egy edény, annál tisztább benne a hulladék. A 2007-es évben, Veszprémben összesen: ~ 2000 kg elemet gyűjtöttek össze, míg 2008-ban ezidáig 2267 kg-ot. Az ATEV Zrt-vel kötött szerződés keretében elszállított állati tetem mennyisége elérte a 48000.-kg-t. VMJV PH Szociálpolitikai, Egészségügyi és Közigazgatási Irodájának tájékoztatása szerint 2008-ban környezetvédelemmel kapcsolatos szabálysértési ügy 6 db volt. 78 db köztisztasággal kapcsolatos szabálysértési eljárási ügy volt, főleg közterületen vizelés, szemetelés, építési törmelék közterületen való elhelyezése. A Veszprémi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának tájékoztatása szerint 2008-ban 217 esetben intézkedtek járőreik lejárt környezetvédelmi igazolólappal közlekedő járművezetővel szemben. 437 esetben tettek feljelentést köztisztasági, közterületen történő alkohol fogyasztás, valamint csendháborítás szabálysértések miatt. A Veszprémi Városi Bíróságon a 2008-as évben egy büntetőeljárás van folyamatban a bíróságon, természetkárosítás bűntette miatt. További négy esetben viszont nyomozást indítottak. Két esetben a Btk. 281/A szakaszába ütköző hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény miatt – ebből egy eljárás jelenleg is folyamatban van.

6.

Talaj

Veszprém térségében a talaj megóvása azért fontos, mert dolomit és mészkő kőzeten sérülékeny, jellemzően sekély talajtakaróval rendelkező köves/sziklás váztalajok, kopárok, redzinák helyezkednek el. A talaj állapota és imissziója közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a felszíni és felszín alatti vizeket, valamint a sérülékeny karsztvízbázist. A nagy vízfogyasztók mellett talajvédelmi szempontból szükséges a benzinkutak, az autó szervizek emisszióira is nagyobb figyelmet szentelni. A kertvárosi és a külső területek (Kádárta, Gyulafirátót, Szabadság puszta, Csatár Hegy) esetében (néhány esetben még csatornázott területen is) a szigeteletlen árnyékszékek, valamint a talajba juttatott szennyvíz (mosó és mosogatóvíz, fürdővíz) jelent nagyon komoly problémát. Az állattartás ellenőrizetlensége is komoly talajterhelést jelent (trágya, állati tetemek). A közlekedésből eredő talajszennyezés az utak gyakoribb takarításával csökkenthető. A illegális hulladéklerakók „üzemeltetése” pedig közvetlen hatással van a talaj minőségére. 2008-ban a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozatai alapján a veszprémi 8709, 8710, 8711 hrsz-ú ingatlanokra tartós környezetkárosodást állapított meg.

31

7.

Zajterhelés, zaj- és rezgésvédelem

7.1. Ipari tevékenység hatása Veszprém Megyei Jogú Város helyzete igen kedvezőnek tekinthető az ipari tevékenység hatását tekintve. A nagy zajszennyezéssel járó tevékenységek jellemzően a város külső részén, lakott területektől messzebb helyezkednek el. Viszont számos kis telephely okoz kis területen jelentős zajterhelést. 7.2. Szolgáltatási tevékenység hatása A lakossági zajpanaszok zömét jelenleg is a város különböző közterületein – túlnyomórészt a Belvárosban – megrendezett alkalmi szabadtéri rendezvények és a zenés szórakozóhelyek okozzák. A probléma nehezen orvosolható, hiszen az effajta tevékenységeket korlátozó határozatokat csak határérték feletti mérési értékek többszöri előfordulásának eredményében lehet meghozni. 7.3. Közlekedés hatása Veszprém Megyei Jogú Város közlekedési zaj- és rezgéshatása során legnagyobb problémát a megnövekedett gépjárműpark és a tömegközlekedés szervezési gondjaiból adódó emelkedő gépjárműhasználat jelenti. A város útjai túlterheltek, ami jelentős rezgés és közepes méretű zajproblémákat okoz. A várost elkerülő körgyűrű kifejezetten jó hatással van a belváros zaj-és rezgés védelmi viszonyaira, de sok helyen jelentősen terheli a hozzá közel elhelyezkedő utcák lakóházait, sőt éjszakánként számos helyen rendszeres impulzus-szerű határérték átlépést is okoz (például Varga utca, Átrium köz, Rómer Flóris utca, stb.). E helyek védelme érdekében zajvédő fal vagy zajvédelmi növénysor telepítése feltétlen indokolt. Az új tervezésű utaknál (pl.: belső körgyűrű további szakaszai, észak-déli tengely) fokozottan figyelni kell az újonnan létesülő utak melletti zajterhelési értékek betartásáról. Ezen utaknál más megoldás hiányában zajvédő létesítmények (zajvédő fal, töltés, növénysáv) létesítése is szükséges. Az útburkolatok megfelelő karbantartása, minőségi cseréje is segíthet egyes helyeken a zajterhelés csökkentéséhez. A vasúti közlekedés Veszprémet elkerülő úton halad. A légi közlekedés kapcsán a Veszprém – Kádárta közötti légi folyosón repülő helikopterektől származó zaj okozhat problémákat. Idén elvégezték a Veszprém, Északi, Keleti és Déli útgyűrű környezetében a közúti közlekedési zaj műszeres vizsgálatát, az érintett útszakaszok közelében kijelölt lakóépületek közúti közlekedési zajterhelésének műszeres vizsgálatát. A vizsgálati eredmények határérték közeli zajterhelést mutattak a körgyűrű közelében lévő lakóterületeken. 2007-ben zajterhelés kapcsán két lakossági panaszbejelentés érkezett, ez esetekben eljárást indítottunk, de zajbírság kiszabására nem került sor. 2008-ban további 4 panaszosi bejelentés érkezett. Egy esetben zajbírság kiszabására került sor, másik esetben kötelezés alapján zajvédő fal építésével sikerült határérték alá csökkenteni a zajt. Többi ügy kivizsgálása folyamatban van.

32

7.4. Kistérségek A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 2008. január 1-én lépett a 12/1983. (V. 12) MT. rendelet helyébe. Az új rendeletet a 2008-ban indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet a zajvédelmi hatósági jogkört elveszi a települési önkormányzatoktól és az alábbi esetekben a kistérség székhelye szerinti település önkormányzata jegyzőjének adja: épületek építése, egyéb építmények építése, speciális szaképítés; gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása; nagykereskedelem; kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár); szálláshely szolgáltatás; vendéglátás; reklám, piackutatás; építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés. Veszprémi kistérséghez az alábbi települések tartoznak: 20. számú táblázat – Veszprémi kistérséghez tartozó települések

Márkó Pula

Hárskút (Magyarország) Mencshely Sóly

Nagyvázsony Szentgál

Veszprémfajsz

Vilonya

Vöröstó

Bánd

Barnag

Hajmáskér

Hidegkút Nemesvámos

Királyszentistván Papkeszi

Tótvázsony

Veszprém

Herend

2. számú térkép - Veszprémi kistérséghez tartozó települések

Lakossági panaszbejelentés nem érkezett a kistérségi településekről. A kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyekben a zajforrások üzemeltetőinek 2008. december 31-ig zajkibocsátási határértéket kell kérelmezniük, illetve 2012-ig kell a zajkibocsátási határértéket teljesíteni. A kérelmek folyamatosan érkeznek be Hivatalunkhoz.

33

7.5. Zajtérkép A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK Irányelv, illetve az azt honosító 280/2004. (X.20.) Kormányrendelet szerint kell elkészíteni az országos közúthálózat 6 millió jármű/év-nél nagyobb forgalmat lebonyolító szakaszainak stratégiai zajtérképét, valamint a kritikus helyzetek kezelésére, megoldására el kell készíteni az erre épülő Intézkedési tervet. A 8002/2005 (V.24.) számú miniszteri közleményében közétette az érintett útszakaszok listáját. A fentiek értelmében Veszprémre a 8-as számú főút 44+073 – 48+358 km közötti szakaszát kellett elkészíteni. A térképeket a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. készítette. A zajtérképekből kiderül, hogy intézkedési tervet nem kell készíteni, mivel az érintett útszakasz nem érint védendő épületeket.

3. számú térkép - 8-as számú főút modellezett útszakasza Forrás: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

34

4. számú térkép - 8-as számú főút stratégiai zajtérképe Lden ill. Léjjel vonatkozóan Forrás: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

35

5. számú térkép - 8-as számú főút konfliktus térképe Lden ill. Léjjel vonatkozóan Forrás: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

36

7. 6. Veszprém város közúti és vasúti stratégiai zajtérképei és konfliktus térképei A Zöld Könyv és ezek a megjegyzések képezték az 1998-as Koppenhágai Konferenciára szóló felhívás alapját. A „környezeti zajterhelésre vonatkozó Irányelv” kidolgozását célzó munka hivatalosan is elkezdődött. Ezt követően 2002. július 18-án bocsátották ki az Európai Parlament és Tanács 2002/49/EK számú, 2002. június 25-i irányelvét a környezeti zajterhelés értékeléséről és kezeléséről (Environmental Noise Directive). Az irányelvet Magyarország 2004-ben vette át az alábbi két rendelet megalkotásával: •

280/2004.(X.20.) Kormányrendelet a környezeti zaj kezeléséről és értékeléséről,

•

25/2004.(XII.20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól.

Az új szabályozás legfőbb eleme és lényege, hogy első lépésben stratégiai zajtérképeket kell készíteniük a tagállamoknak a területükön található, meghatározott kritériumok szerinti nagyvárosi agglomerációkra, fontosabb, nagy forgalmú közutakra, vasútvonalakra és repülőterekre. Igaz Veszprém városára még nem kell elkészíteni zajtérképet, de célszerű lenne a diplomázó munkáját továbbfolytatni. Veszprém – Győr vasútvonal stratégiai zajtérképe Összességében elmondható, hogy nincs szükség zajvédelmi beavatkozásra a Veszprém vasúti közlekedése területén. Bár zavarónak tűnhet a vasút okozta zajterhelés, de konfliktusos helyzet nem alakult ki a lakóépületek és a vasút között. Ugyanis egyedül a Veszprém – Győr szakasz mellett helyezkednek el lakóépületek. S itt a

kiindulási egyenértékű A-

hangnyomásszint nem lépi túl az előírt Lden=63 dB-t, és Léjjel=55 dB-t. A vasúti tengelyhez legközelebb fekvő épület zajterhelési értéke nappal 49 dB. (Forrás: Károlyi Zoltán - Veszprém város zajtérképének elkészítése térinformatikai és zajtérképező szoftver eszközökkel c. diplomamunkája) Cholnoky városrész közúti stratégiai zajtérképe A vizsgált területet az Almádi út – Budapesti út és Külső körgyűrű veszi közre. A problémás területek elsősorban a Budapesti út ill. a forgalmasabb útszakaszok mellett helyezkednek.

37

6. számú térkép - Győr-Veszprém vasútvonal stratégiai zajtérképe (Lden) Forrás: Károlyi Zoltán - Veszprém város zajtérképének elkészítése térinformatikai és zajtérképező szoftver eszközökkel c. diplomamunkája

38

7. számú térkép - Cholnoky városrész közúti stratégiai zajtérképe (Lden) Forrás: Károlyi Zoltán - Veszprém város zajtérképének elkészítése térinformatikai és zajtérképező szoftver eszközökkel c. diplomamunkája

39

8. számú térkép -Cholnoky városrész közúti konfliktus térképe (Lden) Forrás: Károlyi Zoltán - Veszprém város zajtérképének elkészítése térinformatikai és zajtérképező szoftver eszközökkel c. diplomamunkája

40

8.

Energiaellátás

Veszprém energetikájára inkább a fogyasztás növekedése volt jellemző a növekvő energiaárak ellenére is. A jelenlegi helyzetben örömmel kell fogadni az olyan híreket (Forrás: 2006. június 26., Napló), amelyek szerint az önkormányzati fenntartású intézményekben tíz oktatási intézmény fűtésrendszerének korszerűsítésével energia-megtakarítások érhetők el, amelyek jelentős, éves szinten körülbelül 43 millió forintos megtakarítást jelentenek. Ebbe a témakörbe tartozik a vezetékes energiahordozókkal (áram, földgáz) való ellátottság és fogyasztás, a tüzelőanyagok felhasználása, a távhő- és melegvíz-szolgáltatás. Gázközmű vezetékes ellátással a lakások mintegy 90%-a rendelkezik, ami a régiós vagy a megyei átlaghoz viszonyítva jónak mondható. A közel 22500 fogyasztó kb. 80 millió m3 gázt használ fűtésre, melegvíz-előállításra. Veszprémben a lakások kb. 35%-a kapcsolódik a hőközponthoz a Felszabadulási lakótelepen. A hőközpont a fűtési és melegvíz-előállítási célok mellett a földgáztüzelésű kazánokon kívül kogenerációs (hő- és áramtermelésre alkalmas) gázmotorokat üzemeltet. Ezek összes termikus teljesítménye 8,7 MW, a 3 motor a téli időszakban naponta 21 órát üzemel, nyáron a fűtési igény hiánya miatt nincsenek kihasználva. A kommunális áramfelhasználás a közvilágítást és az intézmények világítását is biztosítja. Ezek nem mérhetők egyértelműen, de az utóbbi időben a városi közvilágítás mellett kb. 100 műemlék díszkivilágítását is meg tudja engedni magának a város, ami az áramtermelés jelenlegi környezetszennyező megoldásai miatt nem nevezhető környezetbarát megoldásnak. Veszprém városa a panelprogram, ill. a társasházak, családi házak felújításakor elvégzett energetikai korszerűsítések keretében kihirdetett pályázatai révén sokat tett az energiatakarékos épületek megvalósításának az érdekében. Az ilyen módon átalakított épületek száma azonban csekély, és a programot tovább kell folytatni a középületekre történő erőteljesebb kiterjesztéssel is. Jelenleg Veszprémben alig lehet találni megújuló energiát hasznosító berendezést. Az egyik kiemelhető alkalmazás a szennyvíztisztító mű kiépítése során már évtizedekkel ezelőtt megépült anaerob iszaprothasztó. Az iszapfeldolgozás vonalán az anaerob rothasztó felújítása, bővítése, gázmotoros energia-visszanyeréssel történő kiegészítése 2003 nyarán befejeződött, s ugyanekkor elkészült a hazánkban egyedülálló szolár (napenergiát hasznosító) iszapszárító is. 2007-ben „Szemünk Fénye” program keretében Caminus Zrt kivitelezésében 9 intézmény beltéri világításkorszerűsítése bruttó 137 millió forint értékű beruházás készült el, mely a beépített villamos teljesítményt 32,8%-al, 316 kW-al csökkentette. 10 intézmény fűtéskorszerűsítése bruttó 320 millió forint értékű beruházás készült el, mely a gázfogyasztást 40,1 %-al, 323.982 m3-el csökkentette. 2008-ben „Szemünk Fénye” program keretében 26 intézmény beltéri világításkorszerűsítése bruttó 114 millió forint értékű beruházás készült el, mely a beépített villamos teljesítményt 34 %-al, 246 kW-al csökkentette. 25 intézmény fűtéskorszerűsítése bruttó 314 millió forint értékű beruházás készült el, mely a gázfogyasztást 30,24 %-al, 159.959 m3-el csökkenti. Felújítások, rekonstrukciók kapcsán is megtörtént több intézmény energetikai korszerűsítése, kiemelendő a Simonyi Zsigmond Általános Iskola, Kossuth Lajos Általános Iskola, Lovassy László Gimnázium megújulását címzett állami támogatás igénybevételével. Az Éltes Mátyás Fogyatékkal Élők Intézményének felújítása, Vadvirág Körzeti Óvoda újjáépítése, Családsegítő és Gyermekjóléti Központ kialakítása, a Csap utca 9. szám alatt a Közgazdasági Szakközépiskola elhelyezése érdekében végzett átalakítások, mind az épületek teljes energetikai felújítását is tartalmazták. 41

9.

Természetvédelem, zöld-felület gazdálkodás

Parkfenntartás 2008. évi tevékenysége •

• •

2008 évtől a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízása alapján a „VKSZ”Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. látja el Veszprém város parkfenntartási és egyéb városüzemeltetési feladatait. A tevékenység zömét saját dolgozói létszámmal, saját –erő- és munkagép, továbbá eszközállománnyal látták. Az alvállalkozók bevonására csak a dömpingmunkaként végzendő fűnyírások, kaszálások esetén került sor illetve egyes speciális munkák (idős, veszélyes fák kivágása, ágazása, vadgesztenyefák növényvédelmi permetezése) esetén. 2008. január 02-a és október 30-a között 115 tonna – a takarítások, szemétszedések utáni – hulladékot szállítottak el a város közterületeiről „VKSZ”Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. munkatársai. A rendszeresített zöldterület-takarításon túl 4 fő munkavállalót foglalkoztatnak azzal a céllal, illetve feladattal, hogy naponta, folyamatosan járva a várost, összeszedjék a zöldfelületen éppen fellelt szemetet, s megakadályozzák a hulladék esetleges felhalmozódását.

Fasormetszés, fűnyírás, takarítás 105 db már elpusztult vagy erősen beteg, veszélyes fát vágtunk ki. Fákkal, elsősorban a sorfákkal kapcsolatos munkavégzésünk természetesen nem csak a kivágásra/kivágásokra szorítkozott. Sok éve gondozatlan fák, facsoportok, fasorok szakmai, balesetveszélyelhárítási, illetve lakossági kívánalmaknak megfelelő metszését végeztettük el. Az eltelt 10 hónap során 4.250 db fa ágazását, gallyazását és további 2.010 db fa zöldmetszését, valamint 385 db (I. és II. fenntartási kategóriájú területen levő) fa víztányérozását hajtottuk végre. A cserjék közti szemétfelhalmozódásban, tulajdonképpen nagy szerepe van a hajléktalanoknak, akik elképesztő mennyiségű hulladékot halmoznak fel kiszemelt hálóhelyeik környékén. A megmetszett cserjefelület: 9.737 m2, míg a sövény-nyírás 7.504 m2-t jelent. Az éves fenntartás során 130.527 m2 a cserjekapálás területe, s a parkfenntartási pénzügyi keret terhére 870 db cserjét pótoltunk. A fák ágazása, gallyazása, a cserjék részben ifjító, részben alakító metszése során további 85 tonna hulladék elszállítását oldottuk meg. Parkfenntartási feladataink részét képezi a nem szilárd burkolatú parki utak karbantartása is. E téren végzett munkánk: 21.516 m2 murvás, illetve kavicsos felület sarabolása, vegyszeres gyomirtás 8.381 m2-en, 3.090 fm út-, illetve gyepszélvágás, továbbá 89 m3 murva felülterítése. A Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda a takarítási akciók keretében a helyi lakóközösségekkel, civil szervezetekkel együttműködik. Szállítóeszközt, konténert, zsákokat, kesztyűt biztosítottak az azt igénylő lakóközösségek, iskolák részére.

42

Közterületi bútorok, padok Az állapot felmérés és a fényképes nyilvántartás elkészítése még a tavasz folyamán megtörtént. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elfogadta a „VKSZ” Zrt. ötéves szakmai programját (215/2008 VfKB határozat) a városrészekbe tervezett pad megszüntetetések, cserék, pótlások új kihelyezések tekintetében. A „VKSZ” Zrt által kidolgozott középtávú üzemeltetési javaslat meghatározza azokat a pad típusokat, amelyeket az új kihelyezéseknél preferál. Az üzemeltetés szempontjából előtérbe helyezzük a rongálásnak és az időjárásnak jobban ellenálló típusokat, amelyeket a fent említett VfKB határozat melléklete tartalmazza. 21. számú táblázat – Pad üzemeltetéssel kapcsolatos munkálatok 2008-ban

Stadion utca 6-8-10-12 Viadukt Betekints völgy Megyeház tér Hóvirág utca 10 Barátság park Gizella udvar Kossuth utca Stadion 4 bm. Stadion 12 bm Stromfeld 3 Stromfeld 5 Stromfeld 6 Kálvária domb Török Ignác u. Barátság jt Stromfeld jt Ady 77 Tátorján - Hérics Tátorján - Hérics Erzsébet parkoló Kossuth utca Szerelem sziget

14db 4db 17db 8db 8db 10db pergola 21db 6db 4db 2db 2db 3db 3db 2db 3db 4db 1db 1db 1db 1db

(pad) (szombathelyi) lóca lóca

2db

43

léccsere,festés hegesztés, léccsere, festés festés léccsere,festés léccsere,festés léccsere,festés komplett felújítás léccsere,festés hegesztés, léccsere, festés hegesztés, léccsere, festés hegesztés, léccsere, festés hegesztés, léccsere, festés hegesztés, léccsere, festés hegesztés, léccsere, festés léccsere, festés hegesztés, léccsere, festés léccsere,festés beszállítás telephelyre (betongyámos) felújítás beszállítás telephelyre (betongyámos) léccsere,festés balesetveszély elhárítás a lócákon áthelyezés Budapest útra

Játszóterek A játszóterek üzemeltetésével 2008 év április elsejétől bízta meg a VKSZ Zrt.-t a Polgármesteri Hivatal. Feladat a szerződés szerint az új építésű (,,A”típusú) játszótereken április elsejétől november harmincadikáig heti ellenőrzés és dokumentálása, ütéscsillapító felületek lazítása, szemétszedés, balesetveszély elhárítása kisebb hibák azonnali javítása, sérült játszóeszközök javítása, cseréje az üzemeltetési keret által lehetővé tett összeg erejéig. A régi építésű (,,B”típusú) játszótereken és a labdapályákon a heti szemrevételezéses ellenőrzés és a balesetveszély elhárítása ugyanúgy a feladat részét képezi mint az új játszótereken. Az idei év folyamán az alábbi játszóterek kerültek átadásra: • Wartha Vince u. 26. mellett • Pipacs u. • Martinovics tér • Ady Endre u. 75-77 között • Jutaspuszta • Rózsa u. 45. mellett • Kiskukta étteremnél • Endrődi 42. mellett • Stadion u. 6. mellett. Szobrok, szökőkutak, térplasztikák Szobrok, szökőkutak üzemeltetésével 2008 év január elsejétől bízta meg a VKSZ Zrt.-t a Polgármesteri Hivatal. Feladatadukat képezi a szóban forgó tárgyak takarítása, vízkő, moha eltávolítása, rongálások, sérülések javítása, feliratok restaurálása, világító berendezések, szivattyúk karbantartása, ránőtt növényzet eltávolítása, a szobrok, szökőkutak téli letakarása, tavaszi kitakarása. A szökőkutak vizes részének karbantartását, üzemeltetését a Bakonykarszt Zrt. végzi. A városban található szobrok, emléktáblák, térplasztikák fényképes állapot felmérésével megbízott hölgy december 9.-re ígérte az anyag elkészülését. Ennek alapján egyeztetést kezdeményezünk annak érdekében, hogy szakmailag mely képzőművészeti alkotást kell a téli időjárásra való tekintettel védelembe/takarásra helyezni. Ezzel minimálisra szeretnénk csökkenteni az utcaképet elcsúfító fekete fóliás letakarást.

44

Nyilvános illemhelyek A városban jelenleg négy nyilvános illemhelyet található. Ezek közül egy egész évben (Kossuth u.6), a másik három (Vár utca, Erzsébet sétány, Csaplár utca) időszakosan van nyitva (május 01.- október 31.). A nyitva tartási idő a hét minden napján reggel 7 órától este 8 óráig tart. A Csaplár u-i illemhely beléptető rendszere nem tudta ellátni a funkcióját felügyelet nélkül, mivel az ajtó megfogásával akárhányan is használhatták 1db százforintos érme bedobását követően. A pénzgyűjtő kazettákat is rendszeresen megrongálták illetéktelenek ezért augusztus hónaptól kezdve oda is állandó személyzetet biztosított a VKSZ Zrt. 22. számú táblázat - A köztéri illemhelyek forgalmi átlaga (fő/hét)

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október

Kossuth utca (20 emeletes alatt) 150 130 150 150 150 140 150 140 140

Erzsébet sétány

Csaplár u.

Vár utca

15 10 10 10 8 -

25 27 -

175 160 160 200 170 -

45

10. Természetvédelem Veszprém város külterületének értékes része a településtől É-ra található katonai lőtér területe, a Csatár-hegy és a Tekeres-völgy. A dolomitkopárokkal, sziklakibúvásokkal, a völgyekben és a Csatár-hegyen sasbércekkel tagolt felszín változatos élőhelyet jelent az alapvetően melegkedvelő és szárazságtűrő fajok számára. Természetes vegetációját jól jellemzik a száraz gyepek (pl. lejtősztyeppek, sziklagyepek), a mezophil lombos erdők, a xerotherm tölgyesek, a karsztbokorerdők. A Csatár-hegy É-i hűvösebb részén bükkös is előfordul. Néhány védett növényfaj: magyar gurgolya, Szent István-szegfű, orchideák (pl. agár-, sömörös-, bíboros kosbor), tavaszi hérics, fekete- és leánykökörcsin, stb. Védett állatfajok: ürge több állománya, denevérfajok (pl. az Érseki Palota padlásán élő közönséges denevér kolónia), fészkelő, ill. táplálkozó védett madarak (pl. vörös vércse, kerecsensólyom), havasi cincér. A Séd vízfolyás állapota, mint „állatorvosi ló” a környék kisvízfolyásainak állapotát tükrözi. A Veszprém feletti szakasz természetközeli mederben folyik, de a vízminőség a települések alatti szakaszokon nem jó, egy távolság után „feltisztul”. A Veszprém városi szakasza egyszerű csatorna, amiben sokszor a városból szivárgó (szenny)vizek folynak csak. Természetvédelmi szempontból kis jelentősége van. A Veszprém alatti szakasz, különösen a szennyvíztisztító környékén büdös, szennyezet, különösen ha nincs érkező más víz a mederben. De az is megállapítható, hogy a védett és nem védett halfajok (védett halfaj pl. fürge cselle, kövi csík) száma, denzitása növekszik a kifolyótól távolodva. Megállapítható, hogy a telepről kifolyó víz minőségétől és mennyiségétől függ az alsó szakasz természeti állapota. A Séd mellékágai fontos reliktum élőhelyként jelentkeznének, de az illegális feltöltések miatt a meder eltömedékelt, lefűződött, a halak számára átjárhatatlan. Veszprémben és Gyulafirátóton az ún. Miklád területén (egykori halastavak) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatálya által védett, azaz „ex lege” védelem alatt álló láp található (földhivatalban bejegyezve, nagyrészt a Balatoni NP Igazgatóság kezelésében). Található aztán több forrás és barlang is a közigazgatási területen (feljebb példák is szerepelnek), amelyek szintén „ex lege” védettek. Helyi jelentőségű védett természeti terület is van a közigazgatási egységben, ezzel Veszprém város rendezési terve, illetve önkormányzati rendeletek foglalkoznak. Jelenleg folyamatban van a Csatár-hegy helyi jelentőségű védett területté nyilvánítása. Természetvédelmi törekvések, lehetőségek lehetnek: • Natura 2000 területek megőrzése, illetve növelése. (A HM kivette a lőtér egy részét Veszprém területén! A Papod-Miklád Natura 2000-es területhez csatlakozó területek: Márkó 055/2, Veszprém 0129/1 hrsz: 2302,4508 ha. Natura 2000 élőhelyek: Pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők 40 %, Pannon sziklagyepek 30 %, Szálkaperjés és rozsnokos gyepek 1 %, Pannon molyhostölgyesek 3 %. Natura 2000 fajok:Szent István szegfű (Dianthus regis-stephani) 100000 tő, Ürge (Spermophilus citellus) 1000, Egyéb jelentős fajok: Csajkavirág (Oxytropis pilosa), Őszi csillagvirág (Scilla autumnalis), Pézsmahagyma (Allium moschatum), Bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), Ezüstaszott (Paronychia cephalotes), Kerecsensólyom (Falco cherrug) FV, Kígyászölyv (Circaetus gallicus) FV.) • A tervezett - NFT II-ben is szereplő - fejlesztések (pl. Betekints-völgy rehabilitációja, az Állatkert Gulya-dombi fejlesztései, repülőtér fejlesztés) természetvédelmi

46

•

• • • 10.1.

szempontokat figyelembe vevő végigvitele (pl. természetes élőhelyek megtartása, javítása). A karsztos területek miatt ez a térség is a Bakony vízrajzi központjának számít. Az itt lehulló csapadék a víznyelőkön befolyva a mélységi karsztvizet táplálja. Mint szennyezés-érzékeny vízbázis környezetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, így ennek védelme fokozottan szükséges (pl. Veszprém térségében megvalósuló szennyvíztisztítási projektek). A város külterületét érintő illegális terep autózás és motorozás felszámolása. Az itteni élőhelyek fokozottan érzékenyek és könnyen károsodnak. Az egykori fekete fenyves telepítések felszámolása, lecserélése lombos, hazai honos fafajokra. Újabb helyi jelentőségű védett természeti területek létrehozása (főleg Csatár-hegyen, Tekeres-völgyben). HELYI VÉDETTSÉGRE JAVASOLT, VÁROSKÉPET MEGHATÁROZÓ VAGY JELENTŐS BOTANIKAI, ESZTÉTIKAI ÉRTÉKET KÉPVISELŐ FACSOPORTOK, FÁK

Az alábbiakban felsoroljuk a jelenleg védetté nyilvánítási eljárás alá vont facsoportokat, fákat, egyéb védendő értékeket, ezek a HÉSZ 29. §-ába kerülnek be: KÖZTERÜLETEN TALÁLHATÓ FACSOPORTOK, FÁK FACSOPORTOK Facsoport sorszáma 1.

2.

Élőhelye (utca/tér neve)

Latin (tudományos) neve

Brusznyai Árpád utca (Kossuth Lajos utca és OTP székház között)

Budapest utca (volt ÁB-székház előtt)

Értékes(ebb) faj/fajta Magyar neve

Becsült sége (db)

kora (év)

Cupressus glabra kanyon-ciprus Juniperus chinensis ’Ketleri’ 3 Pinus bungeana platánkérgű fenyő Pinus nigra feketefenyő Tilia cordata kislevelű hárs

1

40

1 1 1

35 90-100 90-100

Cedrus atlantica atlasz-cédrus Cornus mas húsos som Pyrus betulaefolia nyírlevelű körte

3 1

45 50

1

45

hegyi mamutfenyő

1

45

jegenyefenyő

1

45

Sequoiadendron giganteum 3.

Mennyi-

Csikász Imre utca 11. sz. épület északi oldalánál található fenyőcsoport Abies concolor

50

kolorádói

Chamaecyparis

47

lawsoniana ’Glauca’

oregoni hamisciprus fajta simafenyő

Pinus strobus 4.

Erzsébet tér (Erzsébet-szobor környéke)

andalúziai jegenyefenyő Aesculus parvifloracserjés vadgesztenye Cedrus atlantica atlasz-cédrus Cedrus atlantica ’Glauca’ ezüst atlaszcédrus Chamaecyparis pisifera szavára hamisciprus Ginkgo biloba kínai páfrányfenyő Liriodendron tulipifera tulipánfa 1 Parrotia persica perzsafa, varázsfa 1 Sequoiadendron giganteum hegyi mamutfenyő Tsuga canadiensis kanadai hemlokfenyő

5.

6.

Fortuna-udvar

45 45

1

60

1 1

35 60

1

50

1

40

1

60

Abies pinsapo

Cedrus atlantica atlasz-cédrus Pinus wallichiana selyemfenyő 1 Sequoiadendron giganteum hegyi mamutfenyő Taxus baccata tiszafa Taxus baccata ’Semperaurea’ tiszafa fajta

Kossuth Lajos utca (a Bástya- és Kinizsi Üzletház, illetve a Hotel Veszprém közötti teresedésben) Cerasus yedoensis ’Moerheimi’ Cedrus atlantica Cedrus deodara

jedói díszcseresznye fajta atlasz-cédrus himalájai cédrus

Gymnocladus dioecus vasfa Taxus baccata ’Overeynderii’ tiszafa fajta Torreya californica kaliforniai nagymagvú tiszafa Tilia ’Petiolaris’ bókoló hárs 7.

5 1

Kossuth Lajos utca (a Posta és a Skála Üzletház, illetve a Kossuth Lajos utca 21. sz. épület közötti teresedés-

48

60 35 1

50

1

50

1

45 40

1 9

40 45

1

45

1 1

45 60

1

60

1

30

2

50

1 1

40 20*

ben)

Ginkgo biloba

kínai páfrányfenyő

Sorbus bakonyensis ’Fánivölgy’

Fáni-völgyi berkenye 2

Taxus baccata ’Semperaurea’ Sequoiadendron giganteum 8.

Megyeház tér

Abies concolor

1

30 40

tiszafa fajta

1

40

hegyi mamutfenyő

1

35

jegenyefenyő

1

45

1 1

40 35

kolorádói

Chamaecyparis nootkatensis ’Pendula’

csüngőágú nutka hamisciprus Eucommia ulmoides gumiszil 1 Evodia hupehensis kínai mézesfa 1 Ginkgo biloba kínai páfrányfenyő Ginkgo biloba kínai páfrányfenyő Liriodendron tulipifera tulipánfa 1 Taxus baccata ’Semperaurea’ tiszafa fajta 9.

Óváros tér (Városháza előtt)

Cedrus atlantica Cedrus atlantica

10. Stadion utca 21-23. sz. épületek előtti fenyőcsoport Abies nordmanniana Abies pinsapo

atlasz-cédrus atlasz-cédrus

kaukázusi jegenyefenyő andalúziai jegenyefenyő

35 2

40

1

30

30 1

35

3 3

35 30

2

45

1

40

1

40

Juniperus chinensis ’Keteleeri’

kínai boróka fajta Juniperus virginiana virginiai boróka Pinus wallichiana selyemfenyő 1 Taxus baccata tiszafa Taxus baccata ’Semperaurea’ tiszafa fajta Thuja plicata óriás életfa Torreya californica kaliforniai nagymagvú tiszafa 11. Stadion utca 24. sz. (az épület északkeleti sarkánál található facsoport)

12.

Szabadság tér

Cedrus atlantica Chamaecyparis nootkatensis ’Pendula’

Aesculus carnea ’Briotii’

atlasz-cédrus

3 3

40

1 2

40 40

1

40

1

csüngőágú nutka hamisciprus

35 35

40

1

40

1

20

hússzínű vadgesztenye

49

Cedrus atlantica Ginkgo biloba

atlasz-cédrus kínai páfrányfenyő

Phellodendron amurense amuri parásfa Pinus wallichiana selyemfenyő Quercus macrocarpa

13. 14.

Quercus macrocarpa nagymagvú

Színház-kert

Abies concolor

1

30 25 40

1 3

tölgy

30 45

1

18

kolorádói jegenyefenyő koreai jegenyefenyő

Abies koreana Abies procera ’Glauca’

40

1 2

nagymagvú tölgy tiszafa

Taxus baccata

1

2

50

4

30

jegenyefenyő fajta

1

20

fehértarkalevelű korai juhar

1

25

papíreperfa

1

30

1 2 1

40 25 25

1

50

1

40

2

25

1

40

nemes

Acer platanoides ’Drummondii’ Broussonetia papyrifera Carpinus betulus ’Pendula’

csüngőágú gyertyán Eucommia ulmoides gumiszil Fagus silvatica bükk Ginkgo biloba kínai páfrányfenyő Ginkgo biloba kínai páfrányfenyő Ginkgo biloba kínai páfrányfenyő Gleditsia triacanthos ’Sunburst’ aranyoslevelű lepényfa Gymnocladus dioecus vasfa Juglans nigra feketedió 1 Juniperus chinensis ’Keteleeri’ kínai boróka fajta Liquidambar styraciflua ámbrafa Liriodendron tulipifera tulipánfa 1 Pinus strobus simafenyő Pinus wallichiana selyemfenyő 1 Quercus macrocarpa nagymagvú tölgy Sequoiadnedron giganteum hegyi mamutfenyő Taxus baccata tiszafa Taxus baccata tiszafa Taxus baccata tiszafa Taxus baccata ’Nissen’s Corona’ tiszafa fajta 1 Ulmus elegantissina ’Jacqueline Hillier’ törpeszil 1

50

1

30 30

3

50

1

35

40 1

45 45

1

35

2 1 2 1

50 50 35 25 25 30

15.

Fraxinus excelsior

3

Quercus robur Tilia cordata Tilia platyphyllos Tilia tomentosa

15

2 1 2 3

15 1* 15 15

EGYES, ÉRTÉKES FÁK Fa sorszáma 1.

2.

3.

4.

5-6.

7.

8.

9.

Élőhelye (utca/tér neve)

Latin (tudományos) neve

Batthyány u. 15. (épület nyugati oldalán, középen)

Budapest u.1-3. előtti (zebrától átvezető lépcső bal oldalán levő) Pinus nigra – feketefenyő-csoportban)

Acer monspessulanum

Jutasi út 59. (az épület nyugati oldalán, kb. középen található üzletek előtt)

Kórház utca (a Mártírok útjai becsatlakozásnál, a McDonald’s étterem előtt) Taxus baccata

kora (év)

tengerparti mamutfenyő

1

40

franciajuhar

1

50

1

50

1

30

2

35

1

50

kaukázusi tölgy

görögtölgy

Sequoiadendron giganteum

hegyi mamutfenyő

tiszafa

Stadion utca 16. sz.

51

Becsült sége (db)

andalúziai Jegenyefenyő

Quercus macranthera

Erzsébet-sétány (a főút nyugati oldala mentén, a nyilvános WC-től néhány méterrel délre) Quercus graeca

Mennyineve

Sequoia sempervirens

Csermák A. u. 12. sz. épület észak-nyugati sarkánál (a játszótér sarkában) Abies pinsapo Erzsébet liget (kb. a liget közepén)

Magyar

1

120

épület (Stadion utca – Wartha Vince utcai sarok) 10.

Szent István utca

Liriodendron tulipifera

tulipánfa

13.

Victor Hugo utca étterem északi oldalánál)

45

1

30

2

40

1

50

1 1

180-200 50

1

45

1 1 1

40 100-120 45

1

45

Tilia ’Szent István’ Szent Istvánhárs

11-12.

1

Sequoiadendron giganteum

hegyi mamutfenyő

Zrínyi utca 15. sz. épület dél-nyugati sarka Sorbopyrus auricularis

berkenye-körte (intergenetikus hibrid)

MAGÁNTERÜLETEN ÁLLÓ, HELYI VÉDETTSÉGRE JAVASOLT FÁK, ILLETVE EGYÉB DENDROBIUMOK 1-2.

Dózsa Gy. út.4.

3-7.

Fenyves u. 19. (volt városi kertészet)

Taxus baccata Taxus baccata

Chamaecyparis lawsoniana ’Pendula’

tiszafa tiszafa

csüngőágú oregoni hamisciprus

Sequoiadendron giganteum

hegyi mamutfenyő Taxus baccata tiszafa Taxus baccata tiszafa Torreya californica kaliforniai nagymagvú tiszafa

8-9.

Jókai u. 3.

Taxus baccata

tiszafa

2

75-80

10-12.

Kollégium utca

Hedera helix

borostyán

3

120-150

13-14.

Vörösmarty tér 7. Taxus baccata

2

80-100

tiszafa

52

Természetközeli értékek 1. Benedek-hegy – Vár-hegy – Szerelem-sziget (Balatoni Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetés) 2. Sintér-domb (Balatoni Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetés) 3. Jutaspusztai szikla (Balatoni Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetés) 4. Kálvária-domb – Erzsébet liget (Balatoni Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetés) 5. Ördögszikla (Balatoni Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetés) 6. Dózsavárosi temető fái, Vámosi úti temető fái, Alsóvárosi temető faállománya („VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. készít javaslatot)

53

11. Környezetbiztonság 11.1. Közlekedéssel kapcsolatos veszélyhelyzetek A baleseti statisztikák alapján a közúti közlekedés a legveszélyesebb közlekedési mód. A 8. sz. főút biztosít kapcsolatot az M7 autópályától Székesfehérváron át kelet felé, Körmend és a nyugati határ irányába nyugat felé. A 8. sz. elsőrendű főút Székesfehérvár és Veszprém között több szakaszán 2x2 forgalmi sávval kiépített, jelentős teherforgalmat bonyolít le, míg a város jelenlegi észak-nyugat irányú közúti kapcsolata a Győr felé vezető 82. sz. főút biztosítja. Veszprém vasúthálózatát három részre lehet tagolni: Veszprém – Győr, Veszprém – Szombathely, Veszprém – Székesfehérvár vasútvonalra. A Veszprémet érintő Székesfehérvár - Szombathely hazai törzshálózati fővonal, Veszprém kapcsolatai mellett a Dunántúl egyik legfontosabb kelet-nyugati irányú vasúti tengelyét jelenti. Bár mellékvonal, de kapcsolatot biztosít az északi országrésszel a Győr – Veszprém vasútvonal, melynek szerepe az utóbbi évtizedben jelentősen leértékelődött. Meghatározó turisztikai és ipari szerepe van. A közlekedési balesetek a nagyobb forgalmú útszakaszokra jellemzőek: Házgyári út, Jutasi út, Budapesti u., Brusznyai u., Munkácsy M. u. A közlekedési veszélyeztetettség szempontjából az alábbi kereszteződések kiemelendőek: Óvári F. u. – Szeglethy u.; Iskola u. – Komakút-tér; Kádártai u. – Budapesti u. ; Haszkovó u. – Stromfeld A. u.; Szegfű u. – József A. u.; Wartha V. u. – Stadion u.; Jutasi u. – Haszkovó u.; Csaplár J. u. – Jutasi u, Csatári elágazó. 23. számú táblázat - Közlekedési balesetek alakulása Veszprém területén Közlekedési balestek 2007 2008

Könnyű

Súlyos

49 41

31 17

Halálos 2 0

Összesen 82 58

(Forrás : Veszprémi Rendőrkapitányság)

A rendőrség elkészítette a baleseti gócpontok interaktív térképét. Célja, hogy felhívja a közlekedők figyelmét azokra az útszakaszokra, kereszteződésekre, ahol a leggyakrabban fordulnak elő balesetek. A térképek az elmúlt 30 napban történt baleseteket mutatják be. A térkép jelenlegi formájában nem teljes, ám folyamatosan frissítik, hamarosan egy olyan képet fog mutatni, amely az egész ország úthálózatát lefedi. A fekete színű pöttyök jelzik a halálos baleseteket, a vörös pöttyök a súlyos sérüléssel járó autós, teherautós, motoros, kerékpáros és gyalogos baleseteket.

54

9. számú térkép - Veszprém baleseti térképe

Forrás: http://www.police.hu/mapdisplay/orsz.html

10. számú térkép - Veszprém baleseti térképe 2008.01.01.-2008.11.17. között Forrás: http://www.police.hu/mapdisplay/orsz.html

A veszélyes anyagok közúti szállítása elvileg magyar és nemzetközi szabványok szerint történik. A veszélyes anyagok közúti szállítását az ADR -"A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás" - szabályozza a legátfogóbban. Az ellenőrzéseket a Katasztrófavédelmi Igazgatóságok végzik. 24. számú táblázat - ADR ellenőrzési adatok Veszprém Megyére vonatkozóan Ellenőrzési alkalom Ellenőrzött gépjármű

2003

2004

2005

2006

2007

2008.I.félév

33

42

43

67

63

31

80

79

105

83

86

68

(Forrás: Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

Veszprém városában SEVESO II. irányelvnek megfelelően veszélyes üzemet nem tartanak nyílván. Veszélyes vegyi anyagot a város területén nem állítanak elő, ugyanakkor felhasználásuk és tárulásuk jellemző. Környezetbiztonsági szempontból a tüzek is megemlítendőek, különösen abban az esetben, ha azok ipai üzemekben történnek vagy veszélyes anyagot szállító közlekedési eszköz gyullad ki, robban fel. 25. számú táblázat - VMJV Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának vonulási adatai Veszprém területén Tűzesetek Erdő Lakás Üzemi Közlekedési

2003 106 76 8 21

2004 43 71 6 19

2005 50 80 5 20

2006 43 43 24 16

2007 77 28 7 24

2008.08.26.-ig 24 22 6 11

(Forrás: VMJV Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság)

12. Környezetvédelmi Program Veszprém Megyei Jogú Város 1997-ben készült Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata 2007-ben készült el, felülvizsgálatát a Pannon Egyetem Környezeti és Informatikai Kooperációs Kutató Központ (KIKKK) munkatársaival végeztettük el. Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése 249/2007. (X.18.) sz. határozatával jóváhagyta e felülvizsgálati dokumentációt és egyben kérte újabb fejezetek beépítését (Környezetbiztonság, Emberi egészség védelme, Radiológia). A kiegészített Program véleményezése folyamatban van, s az elérendő célállapotok és intézkedési tervek 2009 – 2014 évekre fognak szólni.

13. Európai Autómentes Nap és Mobilitási Hét Az Európai Autómentes Nap és Mobilitási Hét idén nyolcadik alkalommal került megrendezésre városunkban. 2008. szeptember 22-én Jutasi út Munkácsy és a Halle utca közötti szakaszát zártuk el a forgalom elől, ahol a helyi és területileg illetékes hatóságok, valamint civil szervezetek részvételével, együttműködésével egész nap színes programokkal vártuk az oda látogatókat. A hét programjait az idei évben a “ Tiszta levegőt mindenkinek” jelmondat köré szerveztük meg. Sikeresnek bizonyult az Autómentes Nap alkalmából meghirdetett rajzpályázat, amelyen közel 100 pályamű érkezett az óvódás és általános iskolás kategóriából. A „Bringázz a munkába” pályázat kevésbé volt sikeres, amelyet a veszprémi vállalatok dolgozói között hirdetünk meg. A nap végén számos értékes díjat sorsoltunk ki a szponzorok jóvoltából. A rendezvényt pedig egy hagyományosnak mondható kerékpáros felvonulás tette még színesebbé.

Veszprém, 2008. december 1.

Dr. Bense László Erik környezetvédelmi tanácsnok