Représentation des Régions de la Hongrie a Bruxelles Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete 5, Square Vergote, 1200 Bruxelles Tel: (00322) 737 14 00 Fax: (00322) 735 65 99
[email protected]
TÁJÉKOZTATÓ Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács küldöttségének brüsszeli látogatásáról (2005. november 16-17.) A Graham Meadows-zal való találkozást (ld. korábbi tájékoztatónkat) követ en Alföldi Katalin, az Európai Bizottság kutatás-fejlesztési munkatársa tartott tájékoztatót a delegációnak az Európai Unió Hetedik Kutatás-fejlesztési Keretprogramjáról. A Hetedik Keretprogram hátterét a Lisszaboni Stratégia adja, els dleges szempont ezért a munkahelyteremtés, a foglalkoztatottság növelése; az Európai Bizottság szempontjából fontos még az európai kutatás-fejlesztési beruházások ösztönzése, valamint az úgynevezett európai kutatási kiválóság er sítése is. A Stratégiához három ponton (oktatás, innováció, kutatás) csatlakozik közvetlenül a Keretprogram. A Hetedik Keretprogramot a fenti szempontokra való tekintettel készítették el a szakemberek. Mivel nem célszer , hogy minden egyes keretprogram megalkotásakor teljesen új alapokra helyezzék azt az alkotók, ezért a Hetedik Keretprogram sok elemében hasonlít el djére, a Hatodik Keretprogramra. A Keretprogram kialakítását jelent s konzultáció el zte meg (szakmai és szakpolitikai egyaránt, el zetes hatástanulmány is készült). A Hetedik Keretprogram megalkotásának folyamata két lépcs ben zajlik; els lépésben a bizottsági javasat áprilisban készült el - ezzel kapcsolatban a nyár folyamán folytak az el készít munkálatok -, majd szeptemberre kialakult a négy specifikus program. A négy specifikus programról -
Cooperation-program ; ez a kutatás szempontjából legfontosabb, a Hatodik Keretprogram mintáját követve épül fel. Kilenc kutatási témát említ, ezek: egészségügyi kutatások, élelmiszerbiztonság, információs és kommunikációs technológiák, anyagtudományok, energiaügy, környezetvédelem, közlekedés, társadalmi és gazdasági témakörök, valamint biztonsági- és rkutatás.
-
People-program ; azokat az ösztöndíj-rendszereket támogatja, amelyeket már a Hatodik Keretprogram is; ezek: önálló kutatói ösztöndíjak, kamarai kutatói mobilitási program, kutatói kiválósági díjak, az úgynevezett agyelszívás megel zésének támogatása.
-
Kutatói kapacitás fejlesztése, Capacities-program : kiemelten a regionális fejl dést célozza. Ide tartozik a népszer Regions of Knowledge program is. Els sorban azokat az együttm ködéseket támogatja, amikor két partnerrégió közül az egyik fejlettebb a másiknál, és megszerzett tapasztalatait ( best practice ) szívesen átadja a másik, kevésbé fejlett régiónak. A program többi eleme a kutatási infrastruktúra és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését, valamint együttm ködések kialakítását szolgálja.
-
IDEAS program: ez a legfontosabb újítása a Hetedik Keretprogramnak, az alapkutatásokat támogatja. F célja a kiválóság támogatása.
A program véglegesítése -
Az Európai Bizottság elfogadta a Keretprogramra vonatkozó javaslatot, jelenleg az Európai Parlament tárgyalja azt; ezt követ en lehet elfogadni a speciális programokat. A részvételi szabályok várhatóan jöv év közepére lesznek világosak. 2007. január 1-én a program elindulhat. (Mindez azonban az Unió 2007-2013 közti költségvetésének elfogadásától is függ).
Alföldi Katalin kérdésre válaszolva elmondta: a Keretprogram nem tartalmaz nemzeti alapú forrásallokációt, a f szempont a (nemzett l független) kiválóság támogatása; ezért a források hozzáférhet ségéhez gondosan ki kell választani, hogy az adott régió miben lehet jó, és azon a területen érdemes pályázni. Arra a kérdésre, hogy a régiók miként vehetnek részt a programban, Alföldi Katalin elmondta: minden, a nemzeti szint alatti , jogi személyiséggel rendelkez szerepl részt vehet a Keretprogramban (régió, város, kistérség stb.). Dr. Braun Gyula, a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének igazgatója a képviselet tevékenységér l tartott el adást, valamint reflektált a délel tt folyamán, a Graham Meadows regionális f igazgatóval folytatott megbeszélésen elhangzottakra. Kifejtette: áttörést jelent, hogy a regionális f igazgató most el ször fogadott magyar regionális szint delegációt, valamint az is, hogy Meadows direkt párbeszédet kezdeményezett a küldöttség tagjaival, mondván: szívesen tárgyal a f várossal, de a régiókkal sokkal szívesebben. A képviselet vezet je elmondta: az Unióban nincsenek automatizmusok, azaz a támogatási forrásokat nem lehet automatikusan lehívni, ehhez jól kidolgozott program is kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy a következ tervezési ciklus prioritása a versenyképesség növelése és a munkahelyteremtés. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a partnerség és valamennyi érdekgazda egységes cselekvése. Nemzetközi példákkal illusztrálta ennek hatékonyságát. Elmondta, hogy a régiók megnövekedett szerepvállalása és a hazai decentralizáció el rehaladása lehet vé és egyben szükségessé teszi, hogy a Képviselet ezekhez a folyamatokhoz igazítsa tevékenységét, ezzel még nagyobb teret adva a régiók közvetlen részvételének az integrációs munkában. Tájékoztatást adott a decemberben megalakuló Keleti Határrégiók Hálózatáról (NEEBOR), melybe a magyar régiók is aktívan bekapcsolódtak. Fésüs Gabriella, a Regionális Politikai F igazgatóság, valamint Gergely Csaba, a Foglalkoztatási, Szociális-és Esélyegyenl ségi F igazgatóság munkatársa az Európai Unió kohéziós politikájáról és pénzügyi eszközeir l tartott el adást a küldöttségnek. Az Európai Bizottságban 24 000 ember dolgozik, és 38 f igazgatóság alkotja azt (amelyek gyakorlatilag az Európai Unió minisztériumainak felelnek meg). A Foglalkoztatási F igazgatóságon ebb l 750 ember dolgozik, a cseh Vladimir Spidla európai biztos és Odile Quintin f igazgató asszony (közigazgatási államtitkárnak megfelel poszt) vezetése alatt. A f igazgatóság fontosabb tevékenységi területei az alábbiak: a társadalmi párbeszéd fejlesztése, a munkaer -kapcsolatok modernizálása, a diszkrimináció megszüntetése, az esélyegyenl ségi programok és jogszabályok átvizsgálása. A f igazgatóság kilenc igazgatóságból (ami közigazgatási nyelvre lefordítva helyettes államtitkárságnak felel meg) áll. A szervezeti felépítés úgy készült, hogy az lefedje az összes (25) tagállamot; Magyarország Hollandiával és Horvátországgal közös unit -ba, azaz egységbe került a f igazgatóság szervezeti felépítésén belül. A kohéziós politika az Alapokra épül (Európai Regionális Fejlesztési Alap - ERFA, Kohéziós Alap - KA, Európai Szociális Alap - ESZA). Az ERFA célja a regionális egyenl telenségek csökkentése, a régiók fejl désének, szerkezetátalakításának el segítése, a támogatott területek pedig a termel és
infrastrukturális beruházások. A Kohéziós Alap a környezetvédelmi, illetve transzeurópai közlekedési hálózatokkal összefügg infrastrukturális beruházásokkal foglalkozik. Az ESZA a munkaer -piac és a humán er források fejlesztésére irányuló tagállami tevékenységek támogatásával és kiegészítésével foglalkozik, az alábbi területeken: aktív munkaer -piaci politikák, társadalmi befogadás, egész életen át tartó tanulás, a n k munkaer -piaci támogatása. A kohéziós politika jöv je A kohéziós politika jöv jével kapcsolatban az el adók elmondták, hogy a tervezett reformnak az alábbi pillérjei a legfontosabbak: -
-
koncentráció, földrajzi és tematikus értelemben; a források 80 %-át a kevésbé fejlett régiókra kell elkölteni (földrajzi értelembe vett összpontosítás), valamint maximálisan figyelembe kell venni a lisszaboni és göteborgi napirendet (tematikus koncentráció); egyszer sítés: csökken a rendeletek száma, kevesebb lesz a célkit zés; decentralizálás; a régiók és helyi szerepl k nagyobb szerepet kapnak a jöv ben.
A regionális politika f vezérelvei -
kiegészít jelleg, következetesség és megfelel ség: a beavatkozás kiegészíti a nemzeti, regionális, helyi és uniós prioritásokat, összhangban van a Szerz déssel; a többéves programozás biztosítja a folyamatosságot; partnerség; a politika stratégiai és operatív szempontjait érinti; szubszidiaritás és arányosság: a lehet legalacsonyabb szint elve; megosztott igazgatás: a tagállamok és a Bizottság megosztják a költségvetési ellen rzés felel sségét; addicionalitás: a Strukturális Alapok nem léphetnek a nemzeti közkiadások helyébe; a n k és férfiak esélyegyenl sége az Alapok igazgatásának minden lépésére vonatkozik.
Ezt követ en a Magyarországnak 2004-2006 között nyújtott uniós támogatásokat ismertették az el adók. A közösségi támogatási keret 1, 9 milliárd euró volt, ebb l a gazdasági versenyképesség OP 21,5, a környezetvédelem és infrastruktúra OP 16,4, a regionális fejlesztés OP 18,01, a humáner forrás-fejlesztés OP 28,20, az agrár- és vidékfejlesztés 15,89 %-kal részesült. Az INTERREG 68, 6 millió, az EQUAL 30, 2 millió euróval támogatta hazánkat, míg a Kohéziós Alap 1, 1 milliárd euróval. A jöv re nézve (a 2007-2013 közti programozási id szakra való felkészülés jegyében) az el adók elmondták: a Magyarország rendelkezésére álló források nagyságrendekkel n nek. Rendkívül fontos a lisszaboni célrendszerrel és a közösségi stratégiai iránymutatásokkal való összhang megteremtése, illetve betartása. Az ágazati és regionális prioritásoknak is összhangban kell lenniük. Kiemelked en fontos Magyarország számára a humáner forrás fejlesztése, mivel a magyar foglalkoztatási ráta a második, az aktivitási ráta a harmadik legrosszabb az Európai Unióban. A Magyar Köztársaság Állandó Képviseletének regionális politikáért felel s szakdiplomatája, Szalóki Flórián a regionális politika aktuális kérdéséir l, valamint a kohéziós politikával kapcsolatos magyar álláspontról tájékoztatta a delegáció tagjait. A kohéziós politikának magyar szempontból három szakaszát különböztetjük meg (-2004, 20042006, 2007. jan. 1 -). 2004-ig Magyarország 300 millió euró támogatásban részesült (javarészt ISPA, SAPARD, PHARE-támogatásokban el csatlakozási alapok). 2004-t l 2006-ig 1 milliárd euró áll Magyarország rendelkezésére; az ISPA, a SAPARD megsz nt, helyükre a Kohéziós Alap támogatása került. A pénzügyi tervezés hatéves ciklusokra osztható az Unióban; 2004-ben
Magyarország a ciklus közepén lépett az Unióba, így a pénzügyi perspektíva kialakításában nem vettünk részt, lévén Magyarország akkor még nem volt tagja az Európai Uniónak. Az Unió költségvetésér l fontos tudni, hogy nem lehet deficites, és éves költségvetési rendszerben m ködik. Magyar szempontból jó, hogy a pénzügyi tervezés többéves ciklusokra osztható, ugyanis az új perspektíva kialakításakor általában az el z t veszik alapul, amikor is Magyarország mindössze 1 milliárd eurót kapott. A magyar kormány álláspontja ezért az, hogy a megállapodás mindenképp szükséges, az összegszer ség kérdésénél fontosabb szempont. Az egyik szabály szerint semelyik tagállam nem részesülhet magasabb mérték uniós támogatásban, mint a GDP-jének 4 %-a. A támogatás mértékét egy bonyolult képlet, az úgynevezett berlini formula alapján számítják ki; Magyarországot ennek alapján GDP-je legfeljebb 7 %-ának megfelel összeg támogatás illetné meg, így hazánk eleve rossz pozícióból indul, hiszen ez egy 3 százalékos vágást jelent a járandósághoz képest. Ez a 4 százalék az a rész, amit a Közösség a fejlesztésekhez hozzátesz, ehhez jön még a társfinanszírozás (mintegy 25 %); a végs összeg, amit fejlesztésre kell fordítani, mintegy 6 milliárd eurót tesz ki. A gyakorlat azt mutatja, hogy ennyit nem tudunk megfelel en elkölteni ezért nem tragédia a 3 %-os vágás . A pénzügyi perspektíváról szóló megállapodás menetrendje ideális esetben (amennyiben sikerül a tagállamoknak ez év decemberében megegyezniük): -
2004 februárja: bizottsági javaslat; folyamatos egyeztetések a COREPER-ben; 2004 vége (Európai Tanács): döntés az alapelvekr l; 2005. júniusa: kísérlet a politikai megállapodásra (ami emlékezetes módon kudarcba fulladt); 2005 vége: az új pénzügyi perspektíva és a végrehajtási rendelet elfogadása.
A 2006 utáni kohéziós politika szerkezete a következ képp alakul: -
konvergencia (78 %, ide tarozik a Közép-magyarországi Régió kivételével minden magyar régió; pénzügyi eszköz: ERFA, ESZA és Kohéziós Alap); regionális versenyképesség és foglalkoztatás (18 %, ide tartozik a Közép-magyarországi Régió; eszköz: ERFA és ESZA); területi együttm ködés (4 %; eszköz: ERFA).
Az Állandó Képviseleten tett látogatást aktív párbeszéd, kérdések és válaszok zárták. Brüsszel, 2005. november 22. Készítette: dr. Süveges András, munkatárs Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete
This document was created with Win2PDF available at http://www.daneprairie.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.
