Tájékoztató a települési támogatásokról és az egyéb szociális ellátásokról 2015. március 1. napjától hatályos települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II.27.) számú önkormányzati rendelet alapján az alábbi szociális ellátások igényelhetőek a Tápiósági Polgármesteri Hivatalnál az egyes ellátásoknál külön felsorolt jogosultsági feltételek alapján.
Pénzbeli szociális ellátások
A pénzbeli települési támogatás formái: Eseti települési támogatás: • • • •
rendkívüli települési támogatás, általános települési támogatás, települési temetési támogatás, települési támogatás elemi kár elhárításához,
Rendszeres települési támogatás: •
települési gyógyszertámogatás
Rendkívüli települési támogatás
Rendkívüli települési támogatásra - a jövedelemhatárra tekintet nélkül - jogosult az a személy, aki, illetve akinek családja olyan rendkívüli élethelyzetbe került, hogy más módon nem tud önmagáról, illetve családjáról gondoskodni. A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell, hogy miért került rendkívüli élethelyzetbe, mi alapján és mire kéri a rendkívüli települési támogatást. A rendkívüli települési támogatás kérhető gyógyszerre, élelmiszerre, gyermek óvodáztatására, iskoláztatására, tüzelőre, egyéb rendkívüli élethelyzetre tekintettel. A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel, egy naptári évben maximum 2 alkalommal adható. Az egy alkalommal megállapított rendkívüli települési támogatás maximális összege 3000 Ft. A rendkívüli települési támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselőtestületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
Általános települési támogatás
A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére általános települési támogatás állapítható meg. Az általános települési támogatás adható eseti jelleggel, évente maximum 4 alkalommal. Általános települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen a) élelmiszerre, b) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, c) óvodáztatáshoz, iskoláztatáshoz, d) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, e) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, f) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy g) a gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, h) egyéb rendkívüli élethelyzetre tekintettel. Általános települési támogatásban részesülhet az a személy, a) akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át (42.750,-Ft-ot) nem haladja meg, b) egyedül élő személy esetén az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át (57.000,-Ft-ot) nem haladja meg. Az általános települési támogatás összege alkalmanként maximum 10.000,- Ft lehet. Az általános települési támogatásról átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt. A bizottság döntéséhez környezettanulmány készítése szükséges. A környezettanulmányban szereplő adatokat, tényeket a döntésnél figyelembe kell venni. A kérelmező életvitelét, életvezetését a környezettanulmány alapján a Szociális Bizottság mérlegeli. Amennyiben a Szociális Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelmező nem jogosult a támogatásra, a kérelmet elutasíthatja. A környezettanulmány elkészítésére a Szociális Bizottság a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóját kéri fel.
Települési temetési támogatás
Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás nyújtható annak a személynek, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartására köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. 2
A települési temetési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát. Ha a települési temetési támogatás megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is. Az eredeti temetési számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított támogatás összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét –, illetve a határozat számát az ügyintéző a számlákra rávezeti. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás összege: a) hamvasztás és urnás temetés esetén 10.000,-Ft, b) koporsós temetés esetén 15.000,-Ft. A települési temetési támogatásban részesíthető az a kérelmező c) akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át (57.000,-Ft-ot) nem haladja meg, d) egyedül élő személy esetén az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (71.250,-Ft-ot) nem haladja meg. A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt. Települési támogatás elemi kár elhárításához
Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz, belvíz miatt bekövetkezett kár. Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást adni. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és c) a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős – 300.000 Ft-ot elérő egyéb ingó és ingatlan – vagyona, és d) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át (57.000,-Ft-ot), egyedül élő esetében 250%-át (71.250,-Ft-ot) nem haladja meg, Az önkormányzat hivatal jegyzője, vagy a jegyző által kijelölt dolgozója a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.
3
A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell az a)-d) pont igazolására vonatkozó nyilatkozatokat.
El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy a) az elemi kárt szándékosan idézte elő, b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt. Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről és az ügy összes körülményét figyelembe véve a támogatás összegéről az önkormányzat képviselő-testülete a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt. A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon. Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget határozatban kell kötelezni a támogatás visszatérítésére.
Települési gyógyszertámogatás
A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére települési gyógyszertámogatás adható. Települési gyógyszertámogatásra jogosult az, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át (57.000,-Ft-ot), egyedül élő esetén a 300%-át (85.500,-Ft-ot) nem haladja meg, és a havi gyógyszerköltségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %át (5700,-Ft-ot) eléri. A fentebb meghatározott értékhatártól különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmezőre nézve kedvező irányban 50 % -os mértékben el lehet térni , ami az egy főre számított havi családi jövedelemhatár esetében 300%-ot (85.500,-Ft-ot), egyedül élő esetében 450%-ot (128.250,-Ft-ot) jelent. A méltányosság nem vonatkozik a havi rendszeres gyógyító ellátás költségére. Különös méltánylást érdemlő eset, ha a kérelmező a) 3 vagy több személy eltartásáról gondoskodik, vagy b) 70 év feletti személy, vagy c) fogyatékossági támogatásban részesülő személy. Amennyiben a kérelmező egynél több méltányossági feltételnek is megfelel, az 50%-os kedvezményt csak egyszer lehet figyelembe venni. A havi gyógyszerköltség összegének megállapítása a háziorvos gyógyszerjavaslata alapján, a mindenkori piaci árakat figyelembe véve hivatalból kerül meghatározásra.
4
A települési gyógyszertámogatás havi rendszerességgel 12 hónapra vehető igénybe. Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszertámogatás összege 2500 Ft. Az a kérelmező, aki az Szt. alapján alanyi vagy normatív közgyógyellátásban részesül, az nem jogosult települési gyógyszertámogatásra. Az a személy, aki 2015. február 28. napjáig beadott kérelme alapján méltányossági közgyógyellátásban részesül, az csak a méltányossági közgyógyigazolvány lejárata után kérheti települési gyógyszertámogatást. A települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselőtestületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.
Szociális alapszolgáltatások
Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás. A házi segítségnyújtást a Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el az önkormányzat.
Étkeztetés
A szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk vagy b) egészségi állapotuk vagy c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük vagy d) szenvedélybetegségük vagy e) hajléktalanságuk miatt. Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult, a) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, b) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni. Minden 90 év feletti egyedülálló lakos kérelemre térítésmentesen étkezhet. A képviselőtestület erre a célra a mindenkori költségvetési rendeletben külön forrást biztosít. A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: élelmezési térítés). 5
Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át. Az önkormányzat e feladatát óvodai és iskolai étkeztetési intézmények bevonásával bonyolítja. Az étkezés igénybevételének módjai: a) jogosult által történő elszállítás, b) házi segítségnyújtás keretében történő házhozszállítás. A térítési díj összegét a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg. A szociális étkezésre vonatkozó jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) 19. §-a alapján a jegyzői gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át (39.900,-Ft-ot), aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át (37.050,-Ft-ot) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben megfogalmazott értéket. A Gyvt. szempontjából vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek a gyermeket gondozó családban külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hússzorosát (570.000,-Ft-ot), együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét (1.995.000,-Ft-ot). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1997. évi III. törvényben meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének (óvodában, általános iskolában 100%, középiskolában 50%-os térítési díj kedvezmény), valamint a Gyvt-ben meghatározott természetbeni támogatásnak (évente kétszer gyermekenként 5800,-Ft értékű Erzsébet-utalvány), külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek (pl. tankönyvtámogatás) igénybevételére.
6
A jövedelemszámításnál - a kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c) 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket, f) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.” A törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra, de legfeljebb a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig, b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a nagykorúvá vált gyermek a nagykorúvá válása után is jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a) a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy ha b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága - a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, - a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. Az esetenkénti támogatás összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja (új vagy első kérelem esetén) a kérelem benyújtásának napja. A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie. A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
7
