Tájékoztatások és közlemények. 98. plenáris ülés november

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

Közleményszám

Tartalom

I

ISSN 1977-0979

C 17

56. évfolyam 2013. január 19.

Oldal

Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Régiók Bizottsága 98. plenáris ülés – 2012. november 29–30.

2013/C 17/01

A Régiók Bizottsága állásfoglalása ‒ A Régiók Bizottsága 2013. évi prioritásai az Európai Bizottság jogalkotási és munkaprogramja alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1

2013/C 17/02

A Régiók Bizottsága állásfoglalása ‒ A többéves pénzügyi keretről jelenleg folyó tárgyalások . . . . . . . . .

6

VÉLEMÉNYEK

Régiók Bizottsága 98. plenáris ülés – 2012. november 29–30.

2013/C 17/03

A Régiók Bizottsága véleménye ‒ Az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8

2013/C 17/04

A Régiók Bizottsága véleménye ‒ A partnerségről szóló magatartási kódex . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13

HU

Ár: 7 EUR

(folytatás a túloldalon)

Közleményszám

Tartalom (folytatás)

2013/C 17/05

A Régiók Bizottsága véleménye ‒ A közösségek szintjén irányított helyi fejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18

2013/C 17/06

A Régiók Bizottsága véleménye ‒ Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítése . . . . . .

25

2013/C 17/07

A Régiók Bizottsága véleménye ‒ Úton a 7. környezetvédelmi cselekvési program felé: az uniós környezetvédelmi jogszabályok jobb végrehajtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

30

2013/C 17/08

A Régiók Bizottsága véleménye ‒ A talajvédelemről szóló tematikus stratégia végrehajtása . . . . . . . . . . .

37

2013/C 17/09

A Régiók Bizottsága véleménye ‒ Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság . . .

45

2013/C 17/10

A Régiók Bizottsága véleménye ‒ Európai innovációs partnerség: „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

51

III

Oldal

Előkészítő jogi aktusok

RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

98. plenáris ülés – 2012. november 29–30.

2013/C 17/11

A Régiók Bizottsága véleménye ‒ Közös stratégiai keret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

56

2013/C 17/12

A Régiók Bizottsága véleménye ‒ A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kikülde tése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

67

2013/C 17/13

A Régiók Bizottsága véleménye ‒ Az európai alapítvány statútuma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

81

2013/C 17/14

A Régiók Bizottsága véleménye ‒ A vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok . . . . . . . . . . . . . .

91

2013/C 17/15

A Régiók Bizottsága véleménye ‒ Európa kulturális fővárosai (2020‒2033) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

97

HU

2013.1.19.

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 17/1

I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények)

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 98. PLENÁRIS ÜLÉS – 2012. NOVEMBER 29–30.

A Régiók Bizottsága állásfoglalása – A Régiók Bizottsága 2013. évi prioritásai az Európai Bizottság jogalkotási és munkaprogramja alapján (2013/C 17/01)

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

— tekintettel az RB 2012. július 19-i állásfoglalására az Európai Bizottság munkaprogramjához kapcsolódó prioritásairól, (1) valamint a 2012. tavaszi Európai Tanács következtetéseivel kapcsolatos állásfoglalásá ra; (2) — tekintettel az Európai Bizottság 2013. évi munkaprogramjáról szóló közleményre, (3) valamint az Európai Bizottsággal 2012. február 16-án aláírt együttműködési jegyzőkönyvre; — tekintettel az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i, az Európai Bizottság 2013. évi munkaprog ramjáról szóló jogalkotási állásfoglalására; (4) A 2013. év főbb politikai prioritásai 1. a gazdasági, szociális és pénzügyi válság leküzdését az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívásnak tekinti. Ennél fogva határozottan támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az EU továbbra is, sőt fokozottan figyelmet fordítson:

— az eredmények elérésére, a helyi és regionális önkormányza tokkal együttműködve;

2. kiáll amellett, hogy nagy ívű többéves pénzügyi keretre van szükség, és hogy az Unió tényleges saját forrásokkal rendel kezzen;

— az Európa 2020 stratégiára,

— az egységes piacra,

— a célzott beruházásokra, különösen a kutatás és fejlesztés területén, ahol is az (európai) oktatási és kutatási létesítmé nyek, vállalkozások és kormányok (a „hármas spirál”) együtt működnek egymással, így segítik elő az Európa 2020 stra tégia intelligens végrehajtását, valamint (1 ) (2 ) (3 ) (4 )

CdR 1031/2012 fin. CdR 42/2012 fin. COM(2012) 629 final. P7_TA(2012) 0319.

3. üdvözli a fiatalok munkanélküliségére irányuló figyelmet, és kész közreműködni a fiatalok foglalkoztatásáról szóló jövő beli csomag kialakításában;

4. emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződés megnöveke dett felelősséggel ruházta fel a szubszidiaritás elvével kapcsolat ban, és hangsúlyozza az iránti elkötelezettségét, hogy hivatko zási ponttá váljon az említett elv megfelelő alkalmazásával kapcsolatban; e tekintetben kiemeli, hogy nagy jelentőséget tulajdonít majd a 2013. évi európai bizottsági munkaprog ramban szereplő uniós kezdeményezések nyomon követésének, és felhívja a figyelmet 2013. évi, a szubszidiaritásfigyelést középpontba állító munkaprogramjára, amelyet januárban fogadnak majd el;

C 17/2

HU


5. támogatja azt az elgondolást, hogy részletes vitát folytas sanak Európa jövőjéről a demokratikus legitimitás, az elszámol tathatóság és az eredményes integráció szempontjából, és alap vetően fontosnak tartja politikai álláspontjának meghatározását a regionális és helyi szint jövőbeli szerepét illetően, beleértve az EU intézményrendszerének esetleges változtatásait is; az RB ezért politikai viták szervezése révén, illetve a szubszidiaritási elvet és a többszintű kormányzás elgondolását mint az említett célok elérésének fontos eszközeit fokozottan előtérbe helyezve ösztönzést szeretne majd adni a Szerződés 2013-as reformjáról folytatandó vitáknak;

6. támogatja azt az Európai Parlament 2012. november 20-i állásfoglalásában szereplő, a tagállamokhoz intézett felhívást, hogy fontolják meg egy szociális beruházásokról szóló megálla podás aláírását. Ez a „szociális beruházási megállapodás”, amely az Euró Plusz Paktum mintájára jönne létre, beruházási célokat határozna meg a tagállamok által egy meghatározott időszakban foganatosítandó szociális beruházásokhoz annak érdekében, hogy teljesüljenek az Európa 2020 stratégiában foglalt foglal koztatási, szociális és oktatási célok, összhangban az éves növe kedési jelentéssel és a nemzeti reformprogramokkal;

7. folytatja az Európai Bizottság jogalkotási programja által gyakorolt területi hatás elemzését;

Gazdasági és monetáris unió 8. kéri, hogy konzultáljanak vele az Európai Bizottságnak az átfogó és valódi európai monetáris unióra irányuló tervéről, mivel annak mind a négy pillére területi dimenzióval bír;

9. síkraszáll amellett, hogy jobban össze kell hangolni a gazdasági és szociálpolitikákat az európai és nemzeti szintek között az európai szemeszter keretében, és kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat szorosabban vonják be ebbe a koordinációba. Az RB továbbra is nyomon követi az ilyen irányú előrelépéseket, szorosabb együttműködésre törekedve az Európai Parlamenttel;

10. határozottan támogatja az Európai Parlament Európai Bizottsághoz intézett felkérését, (5) vagyis azt, hogy a Bizottság következő éves növekedési jelentésében „teljes körűen térjen ki az uniós költségvetés európai szemeszterben betöltött szerepére, és hang súlyozza azt azzal, hogy tényszerű és konkrét adatokat szolgáltat annak a helyi, regionális és nemzeti szintű, összes közkiadásra gyako rolt mozgósító, katalizáló, szinergikus és kiegészítő hatásairól”;

11. üdvözli, hogy hatékony uniós szintű mechanizmusok épültek ki a tagállamok fenntartható költségvetési politikáinak biztosítása érdekében, de figyelmeztet arra, hogy a költségvetési politika uniós szintű koordinációja kockázatot jelenthet a helyi (5) Az Európai Parlament állásfoglalása: „A gazdaságpolitikai koordiná cióra vonatkozó európai szemeszter: a 2012. évi prioritások végre hajtása”.

2013.1.19.

és regionális önkormányzatok számára és a megfelelő közszol gáltatások biztosításának tekintetében;

12. sajnálattal fogadja, hogy javaslatát, amely az európai, nemzeti és nemzetek alatti szintek költségvetési politikái közötti szinergiák létrehozásáról szóló zöld könyvre vonatkozik, nem foglalták bele a munkaprogramba. Ismételten kiemeli, hogy támogatja az Európai Bizottságnak a közkiadások minőségéről szóló közleményét, amelynek egyebek mellett arra is ki kellene térnie, hogy a költségvetési hiány kalkulációjában különböz tessék meg a folyó kiadásokat és a beruházásokat annak érdekében, hogy a hosszú távú nettó előnyökkel járó beruházásokat ne negatívként számítsák be;

13. elkötelezi magát amellett, hogy részletesen elemezni fogja a bankunió helyi és regionális dimenzióját;

14. kéri, hogy pontosítsák a bankszámlákra vonatkozó kezdeményezésben tervezett jogi eszközöket;

Kohéziós politika 15. a többéves pénzügyi keretről jelenleg folyó tárgyalások fényében határozottan kiáll amellett, hogy a kohéziós politika olyan beruházási politika, amelynél – különösen a válság idősza kában – a pénzeszközök hatékony felhasználására és egy nem csökkenthető, komoly összegű költségvetésre egyaránt szükség van, amennyiben ösztönözni kívánjuk a növekedést és a munkahelyteremtést, növelni akarjuk a versenyképességet, és küzdeni szeretnénk az uniós régiókon belüli és közötti területi különbségek ellen;

16. sajnálattal fogadja, hogy a ciprusi elnökség nem vette napirendre az Európai Bizottság által javasolt magatartási kódexet. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze és ellenőrizze a helyi és regionális önkormányzatok bevonását a partnerségi megállapodások és vonatkozó operatív programok kidolgozásába, és 2013 végéig jelentést kér e tárgyban. E tekin tetben a Régiók Bizottsága szorosan nyomon követi majd az Európai Bizottságnak az ehhez kapcsolódó, a közös stratégiai kerethez tartozó alapok 2014–2020-as időszakára vonatkozó országspecifikus tárgyalási mandátumai alapján zajló tárgyaláso kat, mindenekelőtt a partnerségi elv szempontjából;

17. felkéri az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen hivatalos konzultációt a regionális támogatásról szóló irány mutatások felülvizsgálatával összefüggésben;

18. sürgeti egy európai vidékfejlesztési stratégia kidolgozását, amely azoknak a vidéki területeknek a vonatkozásában állítja helyre a források egyensúlyát, amelyek fejlettségi szintje még mindig alulmúlja az EU-átlagot, és gyakran jóval a túlnyomó részt városi területek fejlettségi szintje alatt van;

2013.1.19.

HU


19. sürgeti az európai területi együttműködési csoportosu lásról szóló felülvizsgált rendeletnek a strukturális alapokról szóló jogalkotási csomagtól független elfogadását;

C 17/3

tekintetben azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy fokozza az egyes tagállamok energiaügyi elszigeteltségének csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, és 2014-ig valósítson meg egy teljesen működőképes belső energiapiacot;

Egységes piac 20. sajnálattal fogadja az egységes piaci intézkedéscsomag lassú végrehajtását; 21. tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság javaslatot kíván előterjeszteni a közbeszerzések keretében kötelezően alkalmazandó elektronikus számlázás tárgyában, rámutat azonban arra, hogy az elektronikus rendszerekre való teljes áttérés nagy kihívást jelent majd néhány helyi és regionális önkormányzatnak, amelyeknek segítségre vagy hosszabb átme neti időszakra lesz majd szükségük; 22. sürgeti a „kisvállalkozói intézkedéscsomagra vonatkozó partnerségek” létrehozását a kisvállalkozói intézkedéscsomag nemzetek alatti szintű további végrehajtása érdekében. Úgy véli, hogy az „Európai Vállalkozói Régiók” (EVR) díj, amelyet az RB 2010 óta ítél oda, ihletet nyújthat a vállalkozói szellem további ösztönzéséhez, különösen a fiatalok körében; 23. magyarázatot vár az Európai Bizottságtól arra, hogy az elektronikus egészségügyi cselekvési tervet, amelynek elkészí tését a Régiók Bizottsága korábban kérte, és amelyet a 2012. évi munkaprogramban meghirdettek, miért nem terjesztették még be, és a terv miért nem jelenik meg sem a 2012 végéig elfogadásra tervezett dokumentumok között, sem pedig a 2013. évi munkaprogramban; 24. úgy véli, hogy a szociális gazdaság keretében végzett tevékenységekhez nagyobb jogbiztonságra van szükség, ebben az összefüggésben pedig szükségesnek tart egy statútumot az európai önsegélyező egyesület számára; 25. üdvözli, hogy az Európai Bizottság korszerűsíteni kívánja az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat, valamint hogy az általános csoportmentesség kiigazításával csökkenteni szeretné az adminisztratív terheket. E tekintetben a minimális küszöbérték megemelésére szólít fel; 26. sajnálja, hogy az Európai Bizottság nem konzultált hiva talosan az RB-vel az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak a szélessávú hálózatok közfinanszírozására való alkalmazásával kapcsolatos új iránymutatások kidolgozásáról; 27. üdvözli, hogy a munkaprogram II. melléklete az admi nisztratív terhek egyszerűsítését és csökkentését célzó konkrét kezdeményezésekre összpontosít, és hozzá kíván járulni ezek végrehajtásához; A holnap hálózatainak építése 28. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a tagállamok között, illetve a tagállami régiók között fennálló összekapcsolódási problémák megoldása érdekében. Ebben a

29. sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az Európai Bizottság nem kötelezi el magát egyértelműen az olyan politikák erősítése mellett, amelyek egy modern rácshálózati infrastruktúra kiépí tésére irányulnak, különös tekintettel az intelligens hálózatok és az intelligens fogyasztásmérés elterjesztésére, pedig ezek az energiahatékonyság és az ellátásbiztonság fontos elemei. Sürgeti az Európai Bizottságot, hogy továbbá ösztönözze az olyan intézkedések meghozatalát, amelyek elősegítik a kisléptékű helyi energiatermelés terjedését és az így termelt energia elosz tóhálózatokba való betáplálását;

30. sajnálja, hogy az Európai Bizottság munkaprogramja nem tartalmaz további kezdeményezéseket a városi mobilitással kapcsolatban; újfent hangsúlyozza ebben az összefüggésben, hogy az összes közlekedési módra kiterjedő elektronikus és intelligens – például mobiltelefonos – jegyértékesítés alapvető előfeltétele a fenntartható városi mobilitásnak, és reményét fejezi ki, hogy ezzel a kérdéssel „a kártyás, internetes és mobiltele fonos fizetések integrált európai piacának megteremtéséről” szóló zöld könyv tervezett nyomon követése során is foglalkoz hatnak majd;

31. elvárja, hogy az Európai Bizottság mindent megtegyen a transzeurópai közlekedési hálózat felülvizsgálatában kitűzött célok következetes megvalósítása érdekében;

32. várakozással tekint a jövőbeli uniós kikötőpolitikára vonatkozó, küszöbönálló javaslat elé, és emlékeztet annak szük ségességére, hogy a javaslatot területi hatásvizsgálatnak vessék alá;

Növekedés, munkahelyek és társadalmi beilleszkedés 33. úgy véli, hogy a munkaerő mobilitása a tagállamokban és a tagállamok között fontos tényező a munkanélküliség elleni küzdelemben, és ezért támogatja az állami foglalkoztatási szol gálatok korszerűsítésére irányuló terveket, különös tekintettel az EURES reformjára, amely jelenleg lehetőségei alatti szinten telje sít. Ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy az állami foglalkozta tási szolgálatok gyakran a helyi és regionális önkormányzatok irányítása alá tartoznak, és így ezekkel széleskörűen konzultálni kell a reformokkal kapcsolatban;

34. sajnálja, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe az RB többször is megismételt kérését egy európai szociális lakhatási menetrend összeállítására vonatkozóan, amely többek között tisztázza a szociális lakhatásra érvényes versenyszabályo kat, és eszközt ad a helyi és regionális önkormányzatok kezébe ahhoz, hogy tisztességes és megfizethető szociális lakhatást biztosítsanak, előmozdítsák a társadalmi keveredést, és felve hessék a harcot a diszkriminációval szemben;

C 17/4

HU


2013.1.19.

35. kiemeli az öregségi nyugdíjak jelentőségét a helyi és regi onális önkormányzatok számára, mivel ezek igen sok munka vállalót foglalkoztatnak, és azt várja, hogy az idevágó európai bizottsági javaslat ajánlásokat tartalmazzon a foglalkoztatói nyugellátások határokon átnyúló, jobb hordozhatóságával kapcsolatban;

közlekedésből és a mezőgazdaságból származó kibocsátások kérdésének rendezését, továbbá a mérésekhez használt mutatók és kritériumok egyszerűsítését. Kéri az uniós levegőminőségi politika beépítését a többi szakpolitikába, különös tekintettel a közlekedési, a lakhatás-, az ipar-, az energia- és az éghajlatpolitika területére;

36. a be nem jelentett munka elleni küzdelem céljából létre hozandó platformot időszerű kezdeményezésnek tartja; és úgy véli, nagyon fontos, hogy a regionális végrehajtó szerveket és a munkaügyi felügyeleteket bevonják ebbe a platformba. Komoly lehetőségeket lát továbbá az említett platform és a javaslatok közötti szinergiákat illetően a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok érvényesítésének erősítése érdekében;

43. megismétli, hogy elkötelezett az Európai Bizottsággal való fokozott együttműködés iránt az EU 2020-as biodiverzitási stratégiájának végrehajtásában;

37. annak szavatolására kéri az Európai Bizottságot, hogy a filmekhez és egyéb audiovizuális alkotásokhoz nyújtandó állami támogatásra vonatkozó új iránymutatásaiban – az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d. pontjával összhangban – továbbra is tartsa tiszteletben a területi kiadási kötelezett ségeknek a 2001. évi filmművészeti közleményben rögzített elvét;

38. sajnálja, hogy a munkaprogram nem elég ambiciózus a kultúra vonatkozásában, tekintettel arra, hogy ez utóbbi lényeges eleme az európai identitásnak, és a növekedés motorja;

Európa erőforrásainak hatékonyabb hasznosítása 39. üdvözli a 7. környezetvédelmi cselekvési program közzé tételét, amely az Európa 2020 stratégiában foglalt célok környe zetvédelmi intézkedések formájában történő megvalósításának fontos eszköze, és amelynek arra kell koncentrálnia, hogy vala mennyi kormányzati szinttel szoros együttműködésben javuljon az EU környezetvédelmi politikájának végrehajtása, és a környe zetvédelmi szempontok valamennyi szakpolitikai területbe beépüljenek, illetve kiemelten figyelembe kell vennie a környe zeti problémák nemzetközi vetületét is;

40. kéri, hogy az EU éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiája tartalmazzon egy fejezetet a regionális és települési szintű konkrét alkalmazkodási fellépésekről, illetve nyújtson iránymutatást és támogatást a finanszírozással és kormányzással kapcsolatos megoldások tekintetében a helyi és regionális szintű döntéshozók számára a Polgármesterek Szövetsége által java soltaknak megfelelően;

41. elkötelezett amellett, hogy az Európai Bizottsággal együttműködjön a dohai UNCCC-konferencia eredményeinek, valamint az erőforrás-hatékony Európa ütemtervének sikeres végrehajtása érdekében;

42. azt várja a levegőminőséggel kapcsolatos uniós politika felülvizsgálatától, hogy a háttér-koncentrációk csökkentése érde kében erősítse meg a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvet. Támogatja a járművekre vonatkozó előírások szigo rítását, és elengedhetetlennek tartja a hajózásból, a légi

44. üdvözli az Európai Beruházási Banknak a Régiók Bizott ságához intézett kérését, hogy járuljon hozzá a bank energiaköl csönökkel kapcsolatos jövőbeli politikájához, és a maga részéről kéri, hogy könnyítsék meg a kis- és középvállalkozások és a helyi és regionális önkormányzatok számára az ilyen kölcsö nökhöz való hozzáférést az energiahatékonyság és a megújuló energiák terén történő beruházások érdekében; ebben a kontex tusban úgy véli, hogy az energiaszegénység fokozódó veszélyét tekintetbe kell venni az uniós energiapolitikai kezdeményezések kialakítása során;

Európa a polgárokért 45. arra törekszik, hogy valamennyi, a polgárok európai évéhez (2013) kapcsolódó uniós fellépés részese legyen, a polgá rokban az eddigieknél jobban tudatosítsa és számukra érthe tőbbé tegye jogaikat, hogy ezáltal is minél jobban elháruljanak az e jogok érvényesülésének még útjában álló akadályok, és megerősödjön az uniós polgárság intézménye;

46. üdvözli az Európai Bizottság abbéli szándékát, hogy jelentést készítsen a korrupcióellenes küzdelemről, valamint hogy igazságszolgáltatási eredménytáblát hozzon létre. Szívesen segít ezeknek a mechanizmusoknak a kialakításában, amelyek növelni fogják a polgároknak a közigazgatás valamennyi szint jébe vetett bizalmát;

47. örömmel tekint az integrációs hálózat kidolgozása érde kében az Európai Bizottsággal való közös munka elébe, amelynek távlati célja az egység a sokféleségben megvalósítása;

Európa mint globális szereplő 48. javasolja, hogy az Európai Bizottság a bővítési stratégi ával kapcsolatos jelentéseiben részletesebben fejtse ki a regio nális és helyi önkormányzatokkal kapcsolatos kérdéseket, továbbá hogy – ahol ez szükséges – hangsúlyozza a bővítési folyamatban érintett országoknak a decentralizáció fontosságát;

49. kéri, hogy könnyítsék meg a bővítési folyamat, valamint az európai szomszédságpolitika által érintett országokban tevé kenykedő helyi és regionális szintű szereplők hozzáférését az ezen a téren rendelkezésre álló specifikus uniós alapokhoz, és támogatja a létező programok – többek között az Erasmus Mundus és az EGTC – további felhasználását a szomszédságpo litika országaiban található partnerek esetében;

2013.1.19.

HU


50. újból megerősíti azt a szándékát, hogy folytassa az Európai Bizottsággal való hasznos együttműködését a helyi közigazgatást támogató eszköz keretében azzal a céllal, hogy javítsa a helyi kapacitásépítést és terjessze az EU-val és annak eljárásaival kapcsolatos ismereteket a tagjelölt és a leendő tagje lölt országokban; felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségek vannak a programnak az európai szomszédságpolitika országaira való kiterjesztésére; 51. üdvözli, hogy az Európai Bizottság – két külön közle mény közzététele révén – különbséget tett a helyi és regionális önkormányzatok, illetve a civil társadalom szerepében a fejlesz

C 17/5

tési együttműködési politika végrehajtása terén, és arra kéri az Európai Parlamentet, hogy hasonlóan járjon el; 52. elvárja, hogy a városokat és régiókat bevonják a millen niumi fejlesztési célokkal kapcsolatos 2015. évi csúcstalálkozóra készülő uniós álláspont meghatározásába; 53. megbízza a Régiók Bizottsága elnökét, hogy terjessze ezt az állásfoglalást az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke, az Európai Parlament elnöke, az EU Tanácsának ciprusi elnöksége, valamint soron következő ír és litván elnöksége elé.

Kelt Brüsszelben, 2012. november 30-án. a Régiók Bizottsága elnöke Ramón Luis VALCÁRCEL SISO

C 17/6

HU


2013.1.19.

A Régiók Bizottsága állásfoglalása – A többéves pénzügyi keretről jelenleg folyó tárgyalások (2013/C 17/02)


— tekintettel 2012. október 9-én elfogadott, a 2013 utáni időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretről szóló átdolgozott véleményére; — tekintettel az Európai Tanács következtetéseinek tervezetére, 1. sajnálja, hogy 2012. november 22–23-i ülésén az Európai Tanács nem tudott megállapodni a 2013 utáni időszakra vonat kozó új többéves pénzügyi keretről; 2. hangsúlyozza a megállapodás fontosságát, és figyelmeztet a – különösen a 2014 utáni időszakra szóló közös stratégiai kerethez tartozó alapokra vonatkozó – programtervezéssel kapcsolatos késlekedés következményeire. A késlekedés az uniós régiókba és városokba irányuló beruházásokat is súlyosan fogja érinteni; 3. nyugtázza, hogy az Európai Tanács elismerte, hogy „a költségvetésnek nagy a jelentősége az Unió kohéziója, valamint országaink összességében a munkahelyek és a növekedés szem pontjából”; ez a megállapítás azonban nincs összhangban azzal, hogy egyes tagállamok költségvetési csökkentéseket javasoltak a kohéziós politikában. Hangsúlyozza, hogy mindenképpen több időre van szükség a tárgyalt számadatok és javaslatok konkrét szakpolitikai következményeinek további megvizsgálásához; 4. hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a Régiók Bizottsága mint a helyi és regionális önkormányzatokat képviselő uniós szerv teljességgel tisztában van azokkal a gazdasági gondokkal, amelyekkel az EU tagjai szembesülnek, és úgy véli, hogy mindennél fontosabb prioritásként kevésbé bürokratikus, erős gazdaságokat kell létrehozni, ami a tagállamokban több foglal koztatási lehetőséghez vezet; 5. megismétli, hogy olyan hiteles többéves uniós költségve tésre van szükség az összes uniós tagállam és régió javát szol gáló beruházási eszközként, amely a GNI százalékában mért kötelezettségvállalási előirányzatokat tekintve legalább ugyan olyan szintű, mint amiről a jelenlegi, 2007–2013-as programo zási időszakra vonatkozóan állapodtak meg, és támogatja, hogy az Európai Parlament olyan költségvetést szorgalmaz, amely az Európa 2020 stratégia céljainak megfelelően újraindíthatja a növekedést, és megfelelő választ tud adni a települések és régiók igényeire; 6. kiemeli az Európai Parlament szerepét a tárgyalási folya matban, nemcsak az egész többéves pénzügyi keretre érvényes egyetértési eljárással kapcsolatban, hanem azért is, mert az Európai Tanács következtetéstervezetében (2012. november 22-i változat) számos kérdés – különösen az 1b alfejezettel (kohézió), a 2. fejezettel (KAP), a közös stratégiai kerettel, vala mint horizontális témákkal kapcsolatos pontok – az együttdön tési eljárás alá tartozik;

7. emlékeztet rá, hogy a Szerződések (az EUMSZ 312. cikke) rendelkeznek arról az esetről, ha a többéves pénzügyi keretet nem fogadják el, mielőtt az EU valamennyi jelenlegi többéves kiadási programja – eltekintve a közös agrárpolitika (KAP) első pillérjétől – 2013 végén hatályát veszti; 8. ellenzi a kohéziós költségvetés megnyirbálását. Emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika olyan eszközt jelent a beruhá zások számára, amely fenntartható módon ösztönzi a verseny képességet, és elősegíti a régiók közötti különbségek mérséklé sét; 9. emlékeztet rá, hogy a 177. cikk által tárgyalt kohéziós politikával kapcsolatos kérdések – például a nemzeti juttatások elosztása vagy a támogatások felső határa a kohéziós politi kában és a vidékfejlesztésben – az együttdöntési eljárás alá tartoznak, és kötelező róluk kikérni az RB véleményét. Az EUMSZ 263. cikkének (3) bekezdésének alapján az RB-nek jogában áll, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon; 10. a 2012 eleje óta az Európai Bizottság különféle jogalko tási javaslatai tárgyában elfogadott véleményei nyomán megismétli az alábbiakat: a. az 1a. és az 1b. alfejezet, valamint a közös stratégiai keret (KSK) alá tartozó alapok kapcsán: — támogatja a kutatás és az innováció finanszírozásának megerősítését; — kéri az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz számára eredetileg javasolt költségvetés visszaállítását a transz európai hálózatokba történő beruházások finanszírozása érdekében; támogatja közös stratégiai keret kialakítását a két strukturális alap, a Kohéziós Alap, az EMVA és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap számára; — megismétli, hogy egyértelműen és határozottan ellenez mindenfajta makrogazdasági feltételességet; — örömmel fogadja, hogy átvették azt a javaslatot, hogy hozzák létre az „átmeneti régiók” új kategóriáját, illetve azt, hogy tekintetbe kell venni a legkülső régiók külön leges és egyedülálló helyzetét; — ismételten fontosnak tartja, hogy fenntartsanak egy – a jelenlegi előirányzatok kétharmadának megfelelő – biztonsági hálót a konvergencia-célkitűzésből kikerülő régiók számára;

2013.1.19.

HU


— egyetért azzal, hogy biztosítani kell a források szintjét a kevésbé fejlett régiók és tagállamok számára, valamint az egy főre jutó átlagos támogatások közötti különbségek csökkentését, mivel ezek jelentik a kohéziós politika elsődleges célját; — sajnálja, hogy az európai tanácsi következtetések terve zete 26 %-os csökkentést javasol az „európai területi kohézió” célkitűzés terén; üdvözli azonban, hogy meghal lották az RB-nek azt a kérését, hogy emeljék 85 %-ra a társfinanszírozás arányát; — támogatja olyan társfinanszírozási arány létrehozását, amely az átmeneti költségvetési nehézségekkel küzdő tagállamok esetén 10 százalékponttal magasabb; — egyetért azzal, hogy a vissza nem igényelhető héa támo gatható legyen a KSK-alapokból; — megismétli, hogy ellenzi a javasolt teljesítményhez kötődő tartalékot; b. a 2. fejezet kapcsán: — sajnálattal látja, hogy az európai tanácsi következtetések tervezete azt javasolja, hogy a tagállamok önkéntes alapon korlátozhassák a közvetlen kifizetések szintjét; — szorgalmazza, hogy a közvetlen támogatást a következő időszak során méltányosabban osszák el azon tagállamok között, amelyek esetében a hektáronkénti közvetlen kifi zetések az uniós átlag 90 %-a alatt vannak, már a követ kező tervezési időszak kezdetén hozzálátva a különb ségek felszámolásának dinamikus folyamatához, és a következő pénzügyi terv közepére elérve az uniós átlagot; — üdvözli, hogy a kizöldítési intézkedésekre fordított finan szírozás 30 %;

C 17/7

11. üdvözli, hogy az európai tanácsi következtetések terve zete fenntartja a leginkább rászoruló személyek számára indított élelmiszersegély-programot, azonban határozottan ellenzi, hogy ennek finanszírozását kivegyék az ESZA-előirányzatok közül; 12. úgy véli, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap számára előirányzott összegnek a jelenlegihez képest 47 %-kal történő csökkentése teljes mértékben ellentmond a jelenlegi válság teremtette körülményeknek. Megérti, hogy a tanácsi következtetések tervezetének összeállításakor azt feltéte lezték, hogy a jövőbeli EGAA nem terjed majd ki a mezőgaz dasági ágazatra; Bevételek és saját források 13. sajnálja, hogy a tárgyalások középpontjában az uniós költségvetés kiadásainak csökkentése állt, anélkül, hogy megfelelő figyelmet fordítottak volna a bevételi oldalra és arra, hogy mindenképpen meg kell reformálni a jelenlegi rendszert annak érdekében, hogy az EU saját forrásokkal rendelkezhessen, illetve hogy megszűnjön a jelenlegi pénzügyi korrekciók és mentességek rendszere; 14. üdvözli azt a javaslatot, hogy a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére megerősített együttműködési eljárás keretében kötelezettséget vállalt tagállamok által beszedett összeg kéthar madát új saját forrásként be kelljen fizetniük az uniós költség vetésbe, és hogy ezen tagállamoknak az EU-költségvetéshez történő GNI-alapú hozzájárulását ennek megfelelően csökkent sék; 15. megbízza a Régiók Bizottsága elnökét, hogy terjessze ezt az állásfoglalást az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke, az Európai Parlament elnöke, az EU Tanácsának ciprusi elnöksége, valamint soron következő ír és litván elnöksége elé.

— támogatja annak lehetőségét, hogy költségvetési átcsopor tosításokat hajtsanak végre az első pillérből a másodikba; — támogatja, hogy az átmeneti régiókat foglalják bele a vidékfejlesztésről szóló rendeletbe; — ellenzi a mezőgazdasági válságokra képzendő új tartalé kot, és különösen azt a javaslatot, hogy közvetlen kifize tések formájában térítsék vissza a fel nem használt össze geket;


C 17/8

HU


VÉLEMÉNYEK


A Régiók Bizottsága véleménye – Az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése (2013/C 17/03)


— meg van arról győződve, hogy a fogyasztói politika segíteni fogja az EU gyorsabb kilábalását a válságból: tudatos fogyasztók nélkül elképzelhetetlen a megbízható, minőségi és versenyképes javak és szolgáltatások előállítása, ami hozzájárul a gazdaság tartós fellendüléséhez; és kéri az Európai Bizottságot, hogy: — lássa el a helyi és regionális önkormányzatokat az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy hatáskörükhöz mérten biztosítani tudják a fogyasztók védelmét; — szorosan működjön együtt a nemzeti, regionális és helyi szintű önkormányzatokkal. Külön kiemeli, hogy még ha a stratégiából adódó intézkedéseket természetüknél fogva főként az európai és nemzeti szerveknek kell is végrehajtaniuk, a helyi hatóságok fontos szerepet játszanak, mivel ők képviselik a helyi közösségeket, és hatékonyan hozzá tudnak járulni az ilyen rendelkezések végrehajtásához; — ne hagyják figyelmen kívül, hogy a helyi önkormányzatok maguk is fogyasztói a javaknak és szol gáltatásoknak, ennélfogva – és ahogy azt ők maguk is követelik – biztos keretre van szükségük, amely garantálja saját és az általuk képviselt, az önkormányzatok költségvetéséhez gyakran hozzájáruló helyi közösségek érdekeinek a tiszteletben tartását; — ismerje el, hogy a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása a fogyasztók képzettségének is függvénye, és hogy fontos a helyi és regionális önkormányzatok és a civil társadalom részvétele a fogyasztók tájékoztatását szolgáló kampányokban; — megfelelő források és szakértelem segítségével javítsa az ellenőrzési mechanizmusokat azokban a régiókban, amelyek tartós földrajzi vagy demográfiai hátrányoktól szenvednek.

2013.1.19.

2013.1.19.

HU


Előadó

Spyros SPYRIDON (EL/EPP), Attika régió önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai fogyasztóügyi stratégia: a fogyasztói bizalom növelése és a növekedés fellendítése

C 17/9

(COM(2012) 225 final)

I.

POLITIKAI AJÁNLÁSOK


Bevezető 1. üdvözli az Európai Bizottság alaposan kidolgozott közle ményét, amely a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos problémák igen széles körére terjed ki; 2. örömmel fogadja, hogy a stratégia koherens, integrált eszközt képez, amely előmozdítja a fogyasztóvédelem erősíté sére szolgáló politikával kapcsolatos intézkedéseket. Fontos, hogy felismerjük, milyen nagy kihívást jelent a fogyasztók auto nómmá tétele és az egységes piac megerősítése. Az Európa 2020 stratégia megvalósításának kulcselemét a tájékozott, tudatos fogyasztók jelentik; 3. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bár a stratégia széles körben alkalmazandó, az mégsem terjed ki a fogyasztóügyi politika fontos elemét képező egészségügyi szolgáltatásokra. Az egészségügyi szolgáltatásokat fogyasztók veszik igénybe, fogyasztók fizetnek értük, és a szolgáltatások túlnyomó több sége általános érdekű. Az egészségügyi politikának ezért – a fogyasztókhoz kapcsolódó politikaként – a stratégia részét kellene képeznie; 4. egyetért azzal a négy tematikus célkitűzéssel, amelyet az Európai Bizottság olyan területekként választott, amelyre a fogyasztóvédelmi politikának összpontosítania kellene. Ezek a következők: i) a fogyasztók biztonságának növelése, ii) a tájé kozottság növelése, iii) a végrehajtás javítása, az érvényre juttatás megerősítése és a jogorvoslat biztosítása és iv) a jogok és kulcs fontosságú szakpolitikák összehangolása a gazdasági és társa dalmi változással. Az RB azt kéri, hogy növeljék az átláthatósá got, és nyújtsanak a fogyasztóknak összehasonlítható és jobb minőségű információkat, hogy ésszerűbb döntéseket hozhassa nak;

rugalmasaknak kell lenniük ahhoz, hogy a fogyasztók védelme érdekében alkalmazkodni tudjanak a regionális sajátosságokhoz, a sérülékeny csoportokhoz és a piacok gyors változásaihoz;

7. az intézkedésekkel kapcsolatban a fentebb említett ágazati lépéseken kívül a meglévő kompetenciák keretében horizontális perspektívát is javasol, hogy a fogyasztók jogait az összes európai szakpolitika tekintetbe vegye;

8. megjegyzi, hogy a közlemény nem helyez hangsúlyt a területi kohéziós célkitűzésre, amelyet a Lisszaboni Szerződés vezetett be. Különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy védeni kell a sérülékeny fogyasztói csoportokat, amelyek nehezen férnek hozzá a piacokhoz, vagy csak korlátozott választási lehe tőségekkel rendelkeznek, vagy pedig problémát okoz számukra jogaik érvényesítése. Ehhez a kategóriához azok a fogyasztók tartoznak, akik a legkülső régiókban, az alacsony népsűrűségű régiókban vagy a szigeti, illetve hegyvidéki régiókban élnek, ahol a piac működése nem megfelelő;

9. ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy e fogyasztói csoportok számára egyre fontosabb az internet, egyrészt azért, hogy hozzáférhessenek a piacokhoz, másrészt azért, hogy infor mációkhoz jussanak, összehasonlíthassák a termékeket és szol gáltatásokat és jogvita esetén érvényesíthessék jogaikat;

10. hangsúlyozza, hogy megfelelő források és szakértelem segítségével javítani kell az ellenőrzési mechanizmusokat azokban a régiókban, amelyek tartós földrajzi vagy demográfiai hátrányoktól szenvednek;

11. felhívja az Európai Bizottság és a nemzeti jogalkotási intézmények figyelmét annak szükségességére, hogy az elfoga dott intézkedéseket hozzáigazítsák a hátrányos helyzetű régi ókhoz tartozó termelők lehetőségeihez. E kategóriák számára a hozzáigazítás költsége és ideje lényegesen eltérhet attól, mint amire a többi európai régió esetében van szükség;

Az Európai Unió alapelveinek alkalmazása 5. rámutat, hogy az intézkedések megtervezésekor ügyelni kell a meghozandó intézkedések arányosságának elvére, külö nösen pedig arra, hogy végezzenek részletes költség-haszon elemzést; 6. hangsúlyozza, hogy garantálni kell a meghozandó intéz kedések hatékonyságát és célszerűségét, mindenekelőtt az egész ségügy és a biztonság területén. Az előírásoknak kellően

Az internet által kínált lehetőségek kihasználása, ellenőrzés és frissítés 12. megragadja az alkalmat annak hangsúlyozására, hogy az Európa 2020 stratégia keretében meg kell valósítani a digitális menetrendet, mivel az internet az összes fogyasztói kategória számára rendkívül fontos szerepet játszik. Az európai polgárok életminőségének javítása végett a különféle – európai, nemzeti és regionális – kormányzati szinteknek aktívan részt kell venniük ebben a feladatban;

C 17/10

HU


13. rámutat az internet fiatalabbakra gyakorolt hatására, akik a felnőtteknél feltehetően annál is inkább sérülékenyebbek az új technológiák tekintetében, mivel többet használják ezeket;

14. megjegyzi, hogy az olyan sérülékeny népességcsoportok ban, amilyenek az idősek és a fogyatékkal élők és a szociálisan hátrányos helyzetűek, kevésbé elterjedt az internet használata. Az RB különösen azt emeli ki, hogy a földrajzi hátrányok által sújtott régiókat nagyobb mértékben érinti a lakosság elöregedé sének problémája, mint a többi régiót. E népességkategóriáknak általában kevesebb lehetőségük nyílik az egységes piac kínálta előnyök kihasználására és jogaik érvényesítésére. A helyi és regi onális önkormányzatokkal közösen különösen törekedni kell arra, hogy a célzott intézkedésekkel előmozdítandó jólét az ehhez a kategóriához tartozó polgárokra is kiterjedjen;

15. figyelembe véve a régiók és a települések, különösen a vidéki, hegyvidéki vagy szigeten fekvő, vagy pedig távoli vagy legkülső térségek által az internet-hozzáférés javításával kapcso latban tapasztalt nehézségeket, támogatja az Európai Bizottság közelmúltbeli javaslatait az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok módosítására irányulóan. Többek között, a belső piaccal összeegyeztethetőnek tartja a szélessávú internetkap csolat biztosítását célzó támogatások bejelentési kötelezettség alóli mentességét;

16. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve tegyen kezdeményezéseket a fogyasztók elektro nikai kompetenciáinak javítására, ügyelve arra, hogy a polgárok valamennyi csoportja hozzáférjen az egységes digitális piachoz, és teljes mértékben élvezhesse annak előnyeit;

17. rámutat, hogy a fogyasztók számára létfontosságú az elektronikus kereskedelem gyors fejlődése, mivel így több választási lehetőséghez jutnak. Ez különösen azokra a polgá rokra érvényes, akik nehezen megközelíthető, legkülső vagy távoli régiókban élnek, de azokra is, akik csökkent mozgáské pességűek, hiszen másképpen ők nem jutnának hozzá a válasz tási lehetőségek széles skálájához;

18. erőteljesen hangsúlyozza, hogy az internet biztonsága különösen fontos, a fogyasztóügyi stratégia keretein túllépő probléma. Minden szükséges intézkedést meg kell hozni annak érdekében, hogy ezt a fontos eszközt az európai polgárok javára használják – akár fogyasztókról, akár vállalko zókról legyen szó –, elkerülve a bűnös vagy tisztességtelen gyakorlatokat, például a személyes adatok jogtalan gyűjtését vagy a tulajdonjogok megsértését;

19. üdvözli az Európai Bizottság azon kezdeményezését, hogy jogalkotási javaslatokat tesz a jogviták online és alternatív rendezésére – mivel ez fontos eszközt jelent a területi kohézió

2013.1.19.

tekintetében. Osztja az Európai Bizottság véleményét, hogy a fogyasztói jogok végrehajtását a bíróságon kívüli rendezés által is meg kell könnyíteni. Szükségesnek tartja azonban, hogy az irányelvek alkalmazási köre az EU hatásköreire és legfőbb képpen a határokon átnyúló ügyekre korlátozódjon;

A helyi és regionális önkormányzatok szerepe 20. meggyőződése, hogy a helyi és regionális önkormányza tokat feltétlenül el kell látni az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy hatáskörükhöz mérten biztosítani tudják a fogyasztók védelmét. Ebben a keretben és tekintettel arra, hogy az időpont éppen megfelelő, ugyanis a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keretről jelenleg folynak a viták, az RB azt javasolja, hogy program megvalósításához ne csupán a struktu rális alapok forrásait vegyék igénybe, hanem a nemzeti reform programok előirányzatait is;

21. mindenekelőtt a strukturális alapokkal kapcsolatban intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy a vállalkozások finanszírozása olyan kritériumoktól is függjön, amelyek a fogyasztókkal szembeni kötelezettségeiket és a velük szemben tanúsított általános magatartásukat (ilyen például a fenntartható termelés) is figyelembe veszik, és nem korlátozódnak lénye gében a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó adatokra;

22. ehhez kapcsolódóan hangsúlyozza az európai, nemzeti, regionális és helyi hatóságok szoros együttműködésének szük ségességét az intézkedések elfogadása során. Külön kiemeli, hogy még ha a stratégiából adódó intézkedéseket természe tüknél fogva főként az európai és nemzeti szerveknek kell is végrehajtaniuk, a helyi hatóságok fontos szerepet játszanak, mivel ők képviselik a helyi közösségeket, és hatékonyan hozzá tudnak járulni az ilyen rendelkezések végrehajtásához;

23. hangsúlyozza azt is, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a regionális és helyi önkormányzatok maguk is fogyasztói a javaknak és szolgáltatásoknak, ennélfogva – és ahogy azt ők maguk is követelik – biztos keretre van szükségük, amely garantálja saját és az általuk képviselt, az önkormány zatok költségvetéséhez gyakran hozzájáruló helyi közösségek érdekeinek a tiszteletben tartását;

24. megjegyzi, hogy a válság jelenlegi időszakában nem szabad luxusnak tekinteni a menetrend hatékony végrehajtása érdekében kifejtett erőfeszítéseket. Ellenkezőleg, a Régiók Bizott sága meg van arról győződve, hogy a fogyasztói politika segíteni fogja az EU gyorsabb kilábalását a válságból: tudatos fogyasztók nélkül elképzelhetetlen a megbízható, minőségi és versenyképes javak és szolgáltatások előállítása, ami hozzájárul a gazdaság tartós fellendüléséhez;

2013.1.19.

HU


A stratégia szociális dimenziója 25. megjegyzi, hogy a jelenlegi pénzügyi válság gyökeresen meg fogja változtatni a polgárok fogyasztási szokásait, mivel egyrészt felerősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, másrészt pedig, mivel csökkenti a fogyasztáshoz rendelkezésre álló jöve delmet. Ez ahhoz fog vezetni, hogy a polgárok új fogyasztási formák felé fognak fordulni, amelyek keretében azt kívánják elérni, hogy fogyasztóként szorosabban ellenőrizhessék a műve leteket, több és érthetőbb információval rendelkezzenek, vala mint lehetőségük legyen az összehasonlításra, az eredeti döntésük visszavonására, és viták esetén jogaik érvényesítésére. Az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie a felmerülő új feltételeket, és ki kell használnia a stratégiát annak érdekében, hogy a lehető legkedvezőbb környezetet teremtse meg a polgárok jólétének a támogatásához, ahogy arról a Lisszaboni Szerződés is rendelkezik; 26. emlékeztet arra, hogy ahhoz, hogy a fogyasztó pontosan felmérhesse az áruk ár-érték arányát, több információval és garanciával kellene rendelkezni a termékek nyomonkövethető ségével kapcsolatban; 27. megállapítja, hogy egyre nagyobb annak a kockázata, hogy a fogyasztó olyan választásokat hoz, amelyeket az érintett áruk ára diktál a minőségi szempontok rovására. Az Európa határain átnyúló kereskedelmet illetően pedig attól tart az RB, hogy növekedni fog a csempészet; 28. üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy tanul mányozni fogja a háztartások eladósodásának a következmé nyeit. Javasolja, hogy ez a tanulmány ne korlátozódjon arra, hogy megoldási lehetőségeket keres a problémára – amely a válsággal kezelhetetlen méreteket öltött –, hanem vizsgálja meg annak okait, és tegyen javaslatokat olyan intézkedésekre, mint például a hitelezési tevékenységek felelősségteljes gyakor lásának a garantálása, egyúttal hajtson végre konkrét intézkedé seket a túlzott eladósodás következményeinek az enyhítésére; 29. figyelmeztet arra, hogy szabályozni kell az orvosi termékek és szolgáltatások biztonságával kapcsolatos kérdéseket, amelyek a közelmúltban reflektorfénybe kerültek; 30. aggodalommal állapítja meg, hogy a közlemény szerint a fogyasztók csupán 2 %-a válaszolta meg helyesen a saját joga ikra vonatkozó kérdéseket. Mivel ez az arány rendkívül alacsony, az RB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamo kat, hogy tegyenek több erőfeszítést a fogyasztói jogok széle sebb körben való megismertetésére. Az európai szintű tájékoz tató kampány megszervezésére vonatkozóan megfogalmazott szándék hozzá fog járulni ehhez a törekvéshez. A helyi és regi onális önkormányzatok a fogyasztók támogatása iránt elkötele zett érdekelt felekkel együttműködésben szintén szerepet tudnak vállalni ebben; 31. egyetért az Európai Bizottság azon következtetésével, amely a jogszabályokat végrehajtó hatóságokat arra kéri, hogy kevesebb forrás biztosítása mellett többet tegyenek. Ezért pontos tervezésre és a meghozott rendelkezések

C 17/11

hatékonyságának a folyamatos vizsgálatára van szükség a legjobb eredmény elérése érdekében;

32. hangsúlyozza, hogy a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása a fogyasztók képzettségének is függvénye, és ennek kapcsán rámutat arra, hogy mennyire fontos a helyi és regio nális önkormányzatok és a civil társadalom részvétele a fogyasztók tájékoztatását szolgáló kampányokban. Lehetővé kell tenni azt is, hogy az információs kampányokat a regionális sajátosságokhoz igazítsák. Az RB javasolja, hogy fektessenek hangsúlyt az iskolák és egyetemek oktatási programjaira, hogy felkészítsék a fiatal generációkat arra, hogy tudatosan választó fogyasztókká váljanak; emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a felnőttképzés szervezőinek szerepét;

33. támogatja, hogy a problémákat a gyökerüknél próbálják megragadni, olyan intézkedések révén, amelyek a vállalkozá sokat a szabályok betartására ösztönzik. Ennek a megközelí tésnek ugyanakkor figyelembe kell vennie a gyártók sajátosságait valamennyi országban és régióban, továbbá mindenütt a vilá gon, ahol beszállítókkal rendelkeznek. Elégséges ösztönző intéz kedésekre van szükség ahhoz, hogy ellensúlyozzák azokat a költségeket, amelyek a jövőben megjelenő új szabályoknak való megfelelésből erednek, és figyelembe kell venni a vállalatok alkalmazkodási képességét;

34. hangsúlyozza, hogy a fogyasztói politika végrehajtása során az Európai Bizottságnak tiszteletben kellene tartania a tagállamok jogrendjét és a szubszidiaritás elvét. Másrészt pedig a tagállamoknak az uniós jogszabályok nemzeti jogrendjükbe való átültetésekor külön erőfeszítést kell tenniük annak elkerü lésére, hogy további követelményeket támasszanak azokhoz képest, amelyek ehhez szükségesek. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy a tagállamoknak különleges esetekben továbbra is lehető ségük legyen magasabb fogyasztóvédelmi szintre törekedni;

35. megítélése szerint annak érdekében, hogy a szabályozás javítása valóban hasznukra is váljon, tájékoztatni kell a fogyasz tókat a bekövetkezett változtatásokról. Az RB hangsúlyozza továbbá, hogy meg kell adni a lehetőséget a regionális és helyi önkormányzatoknak ahhoz, hogy hozzájáruljanak a fogyasztók körében végzett tájékoztató fellépésekhez, amelyek ismertetik a fogyasztókkal jogaikat és azokat a jogszabályi változtatásokat, amelyeket az ő érdeküket szolgálják;

36. az RB üdvözli, hogy a fogyasztóügyi stratégia hivatkozik a kollektív fellépésekre; és az Európai Bizottságot konkrét cselekvési keretre vonatkozó javaslatok megtételére ösztönzi. Az Európai Bizottság kollektív jogvédelmi eszközökkel kapcso latos javaslatainak egy olyan keretjogszabályra kellene korláto zódniuk, amely legfeljebb a nemzeti szinten betartandó mini mális normákra vonatkozóan tartalmaz előírásokat, egyebekben pedig a tagállamokra hagyja, hogy azok a kollektív jogvédelmi eszközöket az ott érvényes jogi hagyományok figyelembevéte lével konkrétan miként ültetik át a gyakorlatba. Ha az EU további kollektív jogorvoslati eszközök vonatkozásában is szabályozási hatáskört kíván szerezni, akkor ezeket az eszkö zöket hozzá kell igazítani az egyes tagállamok jogrendjéhez és jogérvényesítési rendszeréhez;

C 17/12

HU


37. meggyőződése, hogy az integrált fogyasztóügyi stratégia ösztönzéséhez szükséges, hogy a fogyasztók nagy arányban legyenek képviselve a döntéshozatali szerveken belül. Az RB ezzel kapcsolatban a fogyasztói szervezetek szerepét hangsú lyozza, amelyek átfogóbb képpel rendelkeznek a hétköznapjaik során felmerülő problémákról, következésképpen – felkérés esetén – hozzá tudnak járulni azok megoldásához. Ezek a szer vezetek ugyanakkor kommunikációs csatornát is biztosítanak a polgárok és a közigazgatás között, lehetővé téve az információk felülről lefelé irányuló terjesztését. Az RB elismeri, hogy van még mit javítani a helyi és regionális önkormányzatok, és – mind az elsőfokú, mind a másodfokú – fogyasztói szervezetek közötti kapcsolatokon, egyidejűleg felkéri a tagállamokat, hogy ebben, ahol szükséges, támogassák, és ehhez, adott esetben, alakítsanak ki egy működési keretet. A stratégia hatékonyabb végrehajtása 38. abból indul ki, hogy szükséges, hogy a polgárok bízni tudjanak a jogszabályok végrehajtásával megbízott hatóságok ban. Ez a célkitűzés elérhető mind a szabályozás megfelelő végrehajtásával, mind pedig azáltal, hogy a polgároknak bizto sítják azt a lehetőséget, hogy jogviták esetén ezekhez a hatósá gokhoz fordulhatnak; 39. a vállalatokat illetően hangsúlyozza, hogy meg kell győzni őket arról, hogy jobban megéri a jogi kötelezettségvál lalásaikat tiszteletben tartani a teljes termelési lánc során, mint azokat megszegni. Fontos megjegyezni, hogy a fogyasztóügyi jogszabályokra vonatkozó tájékoztatásnak nem csupán a fogyasztókat kellene céloznia, hanem ki kellene terjednie a válla latokra is;

2013.1.19.

40. a közvetítők szerepéhez kapcsolódóan egyetért azzal a megállapítással, hogy egyre fontosabbá válnak, főként az online szolgáltatások esetében. Következésképpen alapvető fontosságú az átláthatóság és a bizalom garantálása, valamint annak bizto sítása, hogy fizetésképtelen közvetítők esetén jogorvoslatra és szankciók kiszabására kerül sor. Ennek érdekében ellenőrzési és felügyeleti struktúrákat kell létrehozni, mind tagállami, mind uniós szinten; 41. az Európai Bizottság azon szándékát illetően, hogy közvetítőkkel és szakértőkkel működik együtt a kereskedelmi megállapodások szabályozási keretének javítása érdekében, azt javasolja még, hogy a kereskedelmi garanciákra vonatkozóan kötelező érvényű szabályokat fogadjanak el, egy jelentős fogyasztóvédelmi hiányosság orvoslása érdekében; 42. felkéri az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a tagállamok időben és főként maradéktalanul hajtsák végre az egységes piac elmélyítésére vonatkozó jogszabályokat; 43. sajnálja, hogy a fogyasztóügyi stratégia fellépéseire előirányzott költségvetés korlátozott: vagyis európai polgáron ként és évenként mintegy 0,05 eurót tesz ki. Arra is felhívja az Európai Bizottság figyelmét, hogy a lehető legjobb eredmény eléréséhez nagy elővigyázatosságra van szükség e fellépések kidolgozása és végrehajtása során; 44. figyelemmel fogja kísérni, hogy az európai fogyasztóügyi stratégiát gyorsan és hatékonyan hajtsák végre, az európai polgárok életminőségének javítása érdekében.

Kelt Brüsszelben, 2012. november 29-én. a Régiók Bizottsága elnöke Ramón Luis VALCÁRCEL SISO

2013.1.19.

HU


A Régiók Bizottsága véleménye – A partnerségről szóló magatartási kódex (2013/C 17/04)


— üdvözli, hogy az Európai Bizottság elő kívánja írni, hogy a tagállamok az európai uniós politika végrehajtásának minden szakaszában partnerségen alapuló együttműködést építsenek ki az országos, regionális és helyi szintű hatóságokkal, valamint a gazdasági, szociális és nem kormányzati szereplők részvételével, — támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendeletet (CPR) a partnerségről szóló európai magatartási kódexszel (ECCP) egészítse ki, és mély ségesen sajnálja azt a tanácsi döntést, hogy a magatartási kódexet leveszik a tárgyalási napirendről, — arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a partnerségről szóló európai magatartási kódexben biztosítsa a tényleges egyensúlyt a tagállamok számára előírt, az utóbbi dokumentumban szereplő partnerségi követelmények teljesítése és aközött, hogy a tagállamoknak továbbra is jogukban áll saját, specifikus lehetőségeik és eddigi gyakorlataik szerint eljárni, különös tekintettel a szubszidiaritás elvére, — hangsúlyozza, hogy a partnerség elengedhetetlen feltétel a kohéziós politika hatékonyságának növe léséhez, és csak a többszintű kormányzás rendszere képes hatékony kapcsolatot biztosítani az Európai Unió stratégiai iránymutatásai és a regionális és helyi kihívások között, — kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben vonják be a partnerségi szerző dések előkészítésébe, valamint a regionális politika beruházási prioritásainak meghatározásába és megvalósításába, — úgy véli, hogy ki kell alakítani a partnerek megfelelő hierarchiáját, melynek élén a helyi és regionális önkormányzatok állnak, mivel közös nézeteket, értékeket és érdekeket juttatnak kifejezésre, — szükségesnek tartja a partnereknek a programok típusához való igazítását, bár kétségesnek tartja, hogy a programokat csoportosítani lehetne az alapok típusa szerint.

C 17/13

C 17/14

HU


Előadó

Stanisław SZWABSKI (PL/EA), Gdynia városi tanácsának elnöke

Referenciaszöveg

Az Európai Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma – A partnerségi elv a közös stratégiai kerethez tartozó alapok igazgatásában – adalékok az európai partnerségi magatartási kódexhez

2013.1.19.

SWD(2012) 106 final

I.



Bevezetés 1. osztja az Európai Bizottság nézetét, mely szerint a part nerség az Európa 2020 stratégia sikeres megvalósításának és az Európai Unió közös stratégiai keretéhez (KSK) tartozó alapok megfelelő végrehajtásának kulcsfontosságú tényezője; 2. üdvözli, hogy az Európai Bizottság elő kívánja írni, hogy a tagállamok az európai uniós politika végrehajtásának minden szakaszában partnerségen alapuló együttműködést építsenek ki az országos, regionális és helyi szintű hatóságokkal, valamint a gazdasági, szociális és nem kormányzati szereplők részvé telével; 3. támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeménye zését, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendeletet (CPR) a partnerségről szóló európai magatartási kódexszel (ECCP), azaz egy olyan dokumentummal egészítse ki, amely konkrétan és pontosan meghatározza a partnerséget a közös stratégiai kerethez (KSK) tartozó alapok programjainak előkészítési, végre hajtási és értékelési szakaszában; 4. mélységesen sajnálja azt a tanácsi döntést, hogy a maga tartási kódexet leveszik a tárgyalási napirendről, mivel így figyelmen kívül hagyják az Európai Parlament és az RB nézeteit, mely intézmények továbbra is kiállnak amellett, hogy szükség van egy ilyen eszközre a 2014–2020-as tervezési időszakban; 5. a fentiekre való tekintettel arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a partnerségről szóló európai magatartási kódexben bizto sítsa a tényleges egyensúlyt a tagállamok számára előírt, az utóbbi dokumentumban szereplő partnerségi követelmények teljesítése és aközött, hogy a tagállamoknak továbbra is jogukban áll saját, specifikus lehetőségeik és eddigi gyakorlataik szerint eljárni; 6. a fentiekkel kapcsolatban megfontolandónak tartja egy olyan eljárás beépítését a partnerségről szóló európai magatar tási kódex tervezetébe, amelynek keretében előzetesen megálla podnának a partnerségi követelmények teljesítésének az egyes tagállamokra jellemző – és specifikus körülményeikkel össz hangban álló – módszeréről. Az Európai Bizottság ezeknek az írásbeli megállapodásoknak az alapján a későbbiekben ellenőriz hetné, hogy a partnerségi szerződések és a programok össz hangban vannak-e a partnerségről szóló európai magatartási kódex követelményeivel; 7. emlékeztet arra és hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika természeténél fogva összeköti a stratégiai dimenziót a

felelősségi köröknek a regionális és helyi szintre történő átru házásával, amely szintek rendelkeznek a tagállamokbeli haté kony megvalósítás biztosításához szükséges tapasztalatokkal és szakismeretekkel. Azt követően, hogy megszületik a megegyezés az Európai Bizottsággal az átfogó stratégiáról, gyakran a régi ókra hárul a kulcsfontosságú döntések meghozatalának, pl. a projektek kiválasztásának és irányításának feladata ezeken a területeken; 8. hangsúlyozza, hogy a partnerség ezért elengedhetetlen feltétel a kohéziós politika hatékonyságának növeléséhez, hozzáigazítva az Európai Unió stratégiai iránymutatásait a regi onális és helyi kihívásokhoz. A gyakorlatban csak a minden szintet magában foglaló többszintű kormányzás rendszere képes hatékonyan kombinálni e két dimenziót. A helyi és regi onális önkormányzatok a sokszintű kormányzás alapvető elemei, és ezért nem hasonlíthatók össze a nem kormányzati ágazathoz tartozó partnerekkel; 9. nem ért egyet ugyanakkor a többszintű kormányzás elve inek olyan módon történő alkalmazásával, amely a partnerségi eljárásokban gyakorlatilag előnyben részesíti a magasabb szin teket az alacsonyabbakkal szemben. A partnerségről szóló európai magatartási kódexnek nyomatékosan ösztönöznie kell a tagállamokat arra, hogy hatékonyan megelőzzék az ilyen hely zeteket; 10. kéri, hogy teljes mértékben vonják be a helyi és regio nális önkormányzatokat az Európai Bizottság és a tagállamok által aláírandó partnerségi szerződések előkészítésébe, és hogy e megállapodások foglalják magukban a tagállami ható ságok és a területi önkormányzatok között egyeztetett együtt működési elvek leírását. Ez része lehetne az általános rende letben megfogalmazott előzetes feltételeknek; 11. kívánatosnak tartaná azt is, ha a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet játszanának a regio nális politika beruházási prioritásainak meghatározásában és megvalósításában. Felkéri ezért az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg a helyi és regionális önkormányzatok vezető szerepét a partnerségről szóló európai magatartási kódexben szereplő más partnerekkel szemben; 12. megértését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság a partnerségről szóló európai magatartási kódexben csak minimumkövetelményeket kíván meghatározni azzal az előírással kapcsolatban, mely szerint a tagállamoknak be kell vonniuk a partnereket a tervezés különböző szakaszaiba. Remé nyét fejezi ki ugyanakkor, hogy ezek a követelmények megfele lően ambiciózusak és világosak lesznek ahhoz, hogy a legfon tosabb kérdésekben biztosítsák a valós partnerséget;

2013.1.19.

HU


13. nyomatékosan hangsúlyozza a szubszidiaritás és az arányosság elvének jelentőségét. Fontos, hogy ezek az elvek egyfelől tegyék lehetővé és erősítsék meg azoknak a szerep lőknek a részvételét a partnerségben, akik az adott program területi hatályának megfelelő szintet képviselik, másfelől pedig garantálják a partnerek – lehetőségeiknek és a program megvalósításában betöltött szerepüknek megfelelő – részvéte lének súlyát; 14. felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállamok nemcsak intézményeik és politikai kultúrájuk tekintetében, hanem mére tükben, illetve lakosságuk számának és területi megoszlásának szempontjából is jelentősen különbözőek. Ennek megfelelően a nemzeti, regionális és helyi szintű tagozódás valójában igen különböző helyzeteket fed az egyes tagállamokban, ami hatással van a partnerségek megvalósítására;

C 17/15

eljárásait és technikáit (workshopok, felmérések, fórumok, taná csok, találkozók), miközben figyelmeztet a társadalmi kommu nikáció módozatait érintő, az új telekommunikációs techno lógiák elterjedésével összefüggésben álló forradalmi változás figyelembevételének szükségességére is. A partnerségről szóló európai magatartási kódexnek e tekintetben bátrabb és innova tívabb szemléletre kellene ösztönöznie a tagállamokat. Ez a legfiatalabb polgárok partnerségi folyamatokba történő bevoná sának is elengedhetetlen feltétele; 21. osztja az Európai Bizottságnak azt a nézetét, hogy feltét lenül be kell vonni a leginkább veszélyeztetett és marginali zált csoportok képviselőit. Az általános dokumentumban azonban nem tartja feltétlenül szükségesnek ezeket név szerint megemlíteni, mivel a helyi körülményektől és a konkrét prog ramoktól függően különböző csoportok is szóba kerülhetnek;

15. örömmel veszi, hogy az Európai Bizottság a partner ségről szóló európai magatartási kódexet felhatalmazáson alapuló jogi aktusként, közvetlenül a közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálybalépése után szándékozik elfogadni. Ha a dokumentumot illetően más jogállásról döntenének, az RB olyan megoldásokat tart szükségesnek, amelyek a partnerségi elv teljesítését tekintve tényleges és minőségi javulást biztosí tanak a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban;

22. felhívja a figyelmet arra, hogy mivel a múltban társa dalmi konfliktusok is kialakultak egyes kezdeményezések végrehajtása nyomán, a partnerségről szóló európai magatartási kódexnek arra kell ösztönöznie a tagállamokat, hogy már a partnerségi folyamat korai szakaszába vonják be az olyan csoportok és szereplők képviselőit, amelyek kritikusan szemlél hetik az adott program végrehajtását;

Partnerek

Regionális, helyi, városi és más hatóságok

16. felhívja a figyelmet arra, hogy a partnerségről szóló európai magatartási kódex tervezetében a lehetséges partnerek három csoportba történő besorolása – a) regionális és helyi szintű hatóságok; b) gazdasági és szociális partnerek, illetve c) a civil társadalmat képviselő testületek, beleértve a környezetvé delmi szervezeteket, a nem kormányzati szervezeteket, valamint az egyenlőséget és megkülönböztetésmentességet propagáló szervezeteket – nagyon különböző természetű szereplőket helyez egy szintre, akiknek a programok végrehajtására gyako rolt tényleges hatásuk tekintetében is eltérőek a lehetőségeik;

23. emlékeztet arra, hogy a regionális és helyi közös ségeket képviselő partnerek – az adott tagállamban betöltött formális hatásköreiktől függetlenül – közös nézeteket, értékeket és érdekeket testesítenek meg. Ennek megfelelően partnerként elfoglalt helyzetük objektívan szemlélve eltér a részcsoportok nézeteit, értékeit és érdekeit képviselő ágazati és szociális part nerek helyzetétől. Ezt a tényt határozottan kifejezésre kell juttatni a partnerségről szóló európai magatartási kódexszel kapcsolatos dokumentumban;

17. a fentiekkel összefüggésben úgy véli, hogy ki kell alakí tani a partnerek megfelelő hierarchiáját. A partnerség folya matában vezető szerepet kell betölteniük a helyi és regionális önkormányzatoknak, mivel politikai legitimitással, valamint politikai és pénzügyi felelősséggel rendelkeznek, és kötelességük az általános érdekek képviselete. Felelősséget viselnek számos program és projekt végrehajtásáért is. A regionális önkormány zatoknak pedig egyes decentralizált államokban még jogalkotási hatásköreik is vannak; 18. felhívja a figyelmet, hogy azt a megfogalmazást, amely a „régiók” kulcsszerepéről szól a partnerség megszervezésében a „decentralizált” tagállamokban, nem úgy kell érteni, hogy a többi tagállamban a nemzeti hatóságoknak kell vállalniuk ezt a fontos szerepet; 19. osztja az Európai Bizottság nézetét, mely szerint első sorban olyan intézményeket, szervezeteket és csoportokat kell választani, amelyek tényleges hatást gyakorolnak az adott program végrehajtására, illetve határozottan érzékelik majd a program megvalósításának előnyeit; 20. üdvözli, hogy az Európai Bizottság tiszteletben tartja a partnerségek megvalósításának eddig kidolgozott tagállami

24. javasolja, hogy a partnerségről szóló európai magatartási kódex közvetlenül sorolja fel a területi egységeknek azokat a típusait, amelyeket be kell vonni a partnerségi folyamatba. Első sorban azokról az egységekről van szó, amelyek nem az érintett tagállam területi felosztásának következményei: funkcionális (városi, vidéki, infrastrukturális, természeti, határokon átnyúló, tengerparti stb.) területek, a településközi együttműködés területi csoportosulásai és a városok együttműködési hálózatai; 25. támogatja az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy a partnerségről szóló európai magatartási kódexben arra kívánja kötelezni a programokat irányító regionális önkor mányzatokat, hogy a programok megvalósításának összes szakaszában szervezzenek partnerségeket, bevonva a helyi és városi hatóságok képviselőit, a gazdasági és szociális part nereket, valamint a civil társadalom képviselőit, ideértve a környezetvédelmi és nem kormányzati szervezeteket, valamint az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet propagáló szervezeteket; 26. javasolja, hogy a városi önkormányzatokat és a funk cionális városi területek képviselőit ne csak az integrált terü leti beruházások megvalósításakor vonják be a partnerségi folya matokba, hanem minden olyan esetben, amikor ez az adott program szempontjából ésszerű;

C 17/16

HU


Gazdasági és szociális partnerek 27. egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a partner ségi folyamatban biztosítani kell a munkaadói és a munkavál lalói szervezetek egyenlő képviseletét. Figyelembe kell azonban venni, hogy a különböző tagállamokban nagyon eltérő szintek és szervezési módok jellemzik e csoportokat. Számos ágazatban a munka jellege gyakorlatilag lehetetlenné teszi a munkavállalói szervezetek létrehozását. A partnerségről szóló európai magatartási kódexnek olyan ajánlásokat kellene tartal maznia, amelyek nem konkrét megoldásokra vonatkoznak, hanem a gazdasági és szociális partnerekkel való együttműködés folyamatainak kidolgozását írják elő a tagállamok számára, a nemzeti, regionális, sőt helyi sajátosságok figyelembevételével;

28. felhívja a figyelmet arra, hogy tekintettel a számos európai munkaerőpiacon tapasztalható helyzetre, a szociális partnerek körébe a – különösen a fiatal és képzett – munkake resőket képviselő szervezeteket vagy intézményeket is be kell vonni;

A civil társadalmat képviselő partnerek, ideértve a környezetvédelmi és nem kormányzati szervezeteket, valamint az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet propagáló szervezeteket 29. teljes mértékben támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a civil társadalmat képviselő, számos és sokféle szervezettel való partnerségnek az ernyőszervezetekkel való együttműködésen kell alapulnia, valamint hogy támogatni kell a partnerségben részes egyes szervezetek közötti kapcsolat építés és együttműködés különböző formáinak a kiépítését;

30. felhívja a figyelmet arra, hogy a partnerségről szóló európai magatartási kódexnek világos és átlátható elvekre kell hivatkoznia a reprezentatív nem kormányzati szervezetek kiválasztását tekintve, elsősorban az adott program által érin tett területre vonatkozó kompetenciájuk és addigi tevékenysé geik alapján;

A Partnerség Folyamata A partnerség hozzáigazítása a programokhoz 31. szükségesnek tartja a partnereknek a programok típu saihoz való igazítását, bár kétségesnek tartja, hogy a progra mokat csoportosítani lehetne az alapok típusa szerint (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), Kohéziós Alap, Európai Szociális Alap (ESZA)), külö nösképpen mivel a programok több alapból történő társfinan szírozását tervezik. A partnerek kiválasztását a program típu sának és tevékenységi területének kell meghatároznia;

32. javasolja, hogy a partnerségről szóló európai magatartási kódex foglalja magában azt az általános elvet, hogy egy adott típusú partnernek kulcsfontosságú partnerként való elismerése ne zárja ki automatikusan más szereplők részvételét a partner ségben, amennyiben ez tartalmilag megalapozott;

2013.1.19.

33. felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap forrásaiból finanszí rozott programok esetében biztosítani kell a helyi és regionális önkormányzati szövetségek, köztük a határokon átnyúló szövetségek képviseleti szervezeteinek a partnerségét; 34. a megfelelő programokban szükségesnek tartja a kutatás és fejlesztés területén aktív szereplők partnerségét, a sajátos jellegüknek megfelelő körben és formában. Ennek hátterében bonyolult társadalmi fejlődési folyamatok állnak, illetve az átfogó szakértői ismeretekhez való hozzáférés igénye e folya matok hatékony megvalósításának érdekében; A partnerek bevonása a programozási dokumentumok kidolgozásába 35. egyetért az Európai Bizottság által javasolt elvvel, hogy a partnereket már a tervezés lehető legkorábbi szakaszába vonják be, és azzal is, hogy ezeket a partnerségeket válasszák el a stratégiai környezeti vizsgálat (SEA) folyamatától; 36. nyomatékosan hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok bevonásának jelentőségét a következő terve zési szakaszokba: (1) azoknak az igényeknek és kihívásoknak az elemzése, amelyekkel a közös stratégiai keret (KSK) foglalkozik, (2) a célok és a prioritások kiválasztása, (3) a fejlesztési sziner giák elérését szolgáló mechanizmusok koordinációja. Ugyan akkor szorgalmazza, hogy a tagállamok konkrétan határozzák meg, miként garantálják az ilyen partnerségeket; A partnerségi szerződés előkészítése 37. kéri, hogy a tagállamokkal szemben fogalmazzanak meg bizonyos általános követelményeket, amelyek értelmében olyan eljárásokat kell kidolgozni, amelyek valódi partnerséget biztosí tanak a partnerségi megállapodások kialakításának folyamán; 38. úgy véli, hogy az illetékes regionális és helyi önkormány zatoknak szervesen részt kellene venniük a partnerségi megállapodás előkészítését célzó tárgyalási folyamatban országos és regionális szinten egyaránt; 39. üdvözli, hogy a partnerségről szóló európai magatartási kódexben figyelembe vették a Régiók Bizottságának az Európa 2020 stratégiára irányuló területi paktumokról szóló kezde ményezését, mint a többszintű kormányzás kulcsfontosságú elemét. Ugyanakkor úgy véli, hogy nem kielégítő mértékben alkalmazták ezt az eszközt; A partnerségben való részvétel elvei 40. elfogadja és támogatja, hogy a partnerségről szóló európai magatartási kódex tervezete kötelezi a tagállamokat arra, hogy a következő kérdések tekintetében határozzák meg a partnerségi eljárás világos elveit: (1) a dokumentumok korai szakaszban való hozzáférhetősége, (2) elegendő idő biztosítása a megismerésre, a konzultációra és a visszajelzésekre, (3) az infor mációs csatornák biztosítása, (4) a javaslatokra és megjegyzé sekre adott átlátható válaszok, (5) az eredmények terjesztése;

2013.1.19.

HU


A partnerség megvalósításának módozataira vonatkozó információk a programozási dokumentumokban 41. elfogadja és támogatja, hogy a partnerségről szóló európai magatartási kódex tervezete kötelezi a tagállamokat a partnerségi szerződéseknek a részletes partnerségi elvekkel való kiegészítésére. E követelménynek azonban figyelembe kell venniük az egyes tagállamok sajátosságait. Ez különösen vonat kozik a regionális és helyi szintű hatóságok helyzetére; A monitoringbizottságok összetétele, jelentősége és eljárásai 42. egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a monito ringbizottságok kulcsfontosságú szerepet játszanak az Európai Unió közös stratégiai keretébe (KSK) tartozó vala mennyi program végrehajtásában. Elfogadja és támogatja, hogy a partnerségről szóló európai magatartási kódex tervezetében részletesen megállapítják a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a partnereket, különös tekintettel a regionális és helyi szintű hatóságokra, be kell vonni a monitoringbizottságok felállításába. E hatóságoknak közre kell működniük a monito ringbizottságok tevékenységét alátámasztó elvek hivatalos kidolgozásának eljárásában, valamint a bizottságok folyamatban lévő tevékenységeiben;

C 17/17

A partnerek bevonása a projektek kiválasztásába 44. elfogadja azt a javaslatot, hogy a partnerségről szóló európai magatartási kódex tervezetében az irányító hatósá goknak konkrét követelmények megfogalmazását ajánlják azzal kapcsolatban, hogy a partnereket bevonják a programok végrehajtásáról szóló éves jelentések, valamint a partnerségi megállapodás végrehajtásról szóló, 2017 és 2019 első felében készítendő jelentések kidolgozásába, különösképpen az ezen utóbbi jelentésekben szereplő azon információkkal összefüggés ben, amelyek a partnereknek a végrehajtásban játszott szere péről és ennek értékeléséről szólnak; 45. egyetért az Európai Bizottság kérésével, hogy az irányító hatóságok készítsenek értékelési tervet a közös stratégiai keretben (KSK) szereplő valamennyi programra vonatkozóan. Annak a véleményének is hangot ad, hogy alaposan meg kell indokolni az értékelési tervek elkészítését szabályozó eltérő előírások elfogadását, egyrészt az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), a Kohéziós Alap és az Európai Szociális Alap (ESZA), másrészt pedig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesz tési Alap (EMVA) forrásaiból finanszírozott programok vonat kozásában;

A partnerek bevonása a projektek kiválasztásába

Segítségnyújtás a partnerek számára

43. elfogadja azt a javaslatot, hogy a partnerségről szóló európai magatartási kódex tervezetében az irányító hatósá goknak konkrét követelmények megfogalmazását ajánlják az alábbi területeken: (1) az érdekelt partnerek bevonása a pályá zati felhívások kidolgozásába és az értékelési folyamatba, (2) a partnerek közötti érdekellentét hatékony megelőzése, (3) annak biztosítása, hogy a pályázati felhívásokba bevont part nereket képviselő személyek rendszeresen cserélődnek, (4) annak biztosítása, hogy a partnerek teljes mértékben tudatában vannak a pályázat-kiválasztási folyamatban való részvételükből eredő kötelezettségeiknek. A helyi és regionális önkormány zatok kiemelt szerepet játszanak a területekre várhatóan hatást gyakorló pályázatoknak a kiválasztásában és értékelésében;

46. tekintettel az elégtelen szakértelemre és a korlátozott forrásokra, elsősorban a civil társadalmat képviselő néhány part ner, különösen a környezetvédelmi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek, valamint az egyenlőséget és megkülönböztetésmentességet propagáló szervezetek nehéz ségekkel szembesülhetnek, ha megfelelő módon részt kívánnak venni a partnerségi folyamatban; 47. ezért a Régiók Bizottsága elfogadja és támogatja, hogy a partnerségről szóló európai magatartási kódex tervezetében azt ajánlják a tagállamoknak, hogy a technikai támogatásra szánt források egy részét különítsék el a gyengébb partnerek megsegí tésére.


C 17/18

HU


A Régiók Bizottsága véleménye – A közösségek szintjén irányított helyi fejlesztés (2013/C 17/05)


— véleménye szerint a helyi fejlesztés számára több uniós pénzügyi támogatás nyújtandó a következő programozási időszakban, annak érdekében, hogy a polgárok jobban magukénak érezhessék az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit, és hogy megkönnyítsük és ösztönözzük a gazdasági fellendülést és a munkahelyteremtést; — úgy látja, hogy a CLLD egyike a 2014–2020-ra javasolt jogszabálycsomag leginkább úttörő elemeinek, és hogy ezért annak alkalmazása nagymértékben ösztönzendő; — rámutat, hogy a CLLD az egyetlen olyan rendelkezése a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek, amelynek esetében a végrehajtás szintjén kifejezett elvárás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a strukturális alapok és a Kohéziós Alap közötti valódi szinergiák kialakítása és az alapok közös alkalmazása; a CLLD tehát egyfajta „egyablakos ügyintézés” eszközéül szolgálhat a helyi kedvezményezettek számára, továbbá lehetővé teszi helyi szinten az integrált és egyszerűsített végrehajtást; — a CLLD-t a városi és vidéki területek harmonikus fejlesztése olyan kulcsfontosságú eszközének tekinti, amely megerősíti az arra való képességüket, hogy összeköttetéseket alakítsanak ki az őket körülvevő városkörnyéki és vidéki övezetekkel; — sürgeti az Európai Bizottságot, hogy vegye számításba a Számvevőszék megállapításait, továbbá más jelentéseket és értékeléseket annak garantálására, hogy a LEADER és az URBACT programok tanul ságai valóban sokkal szilárdabb, átláthatóbb és elszámoltathatóbb CLLD-modellt eredményezzenek; — arra hívja fel az Európai Bizottságot, hogy készítsen – amint lehet – közös, tájékoztató jellegű, egyszerűsített iránymutatásokat a CLLD döntő kérdésekben történő végrehajtására vonatkozóan.

2013.1.19.

2013.1.19.

HU

Előadó


C 17/19

Graham GARVIE (UK/ALDE), Scottish Borders régió önkormányzati képviselője

Referenciaszövegek

I.



1. üdvözli az Európai Bizottságnak a következő programo zási időszakra vonatkozó javaslatait, amelyek ismét különös súlyt helyeznek a helyi fejlesztésre az EU regionális, vidékfejlesz tési és tengerpolitikáinak egészét érintően;

2. úgy véli, hogy a helyi fejlesztés a területfejlesztés átfogóbb uniós megközelítésének egy része;

3. úgy látja, hogy a helyi fejlesztést jobb olyan holisztikus koncepcióként meghatározni, amely az egyes régiótípusok mindegyike kapcsán foglalkozik a kihívásokkal és a lehetőségek kel, legyen szó akár városi, vidéki, vidéki-városi vagy funkcio nális jellegű régiókról;

4. véleménye szerint a helyi fejlesztés számára több uniós pénzügyi támogatás nyújtandó a következő, 2014–2020-as programozási időszakban, nemcsak annak érdekében, hogy a polgárok jobban magukénak érezhessék az Európa 2020 stra tégia célkitűzéseit, és könnyebbé váljon azok megvalósítása, hanem azért is, hogy megkönnyítsük és ösztönözzük a gazda sági fellendülést és a munkahelyteremtést a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság által különösen érintett övezetekben;

5. úgy gondolja, hogy a helyi fejlesztési megközelítés külön böző eszközök révén valósítható meg, és az egyik legfontosabb, az Európai Bizottság által javasolt opció az új „közösségek szintjén irányított helyi fejlesztés” (CLLD) eszköz, ugyanakkor a helyi fejlesztés fogalma tágabb értelmű, és figyelembe kell vennie az EU-tagállamok intézményi keretét és gyakorlatát;

Fejlesztési Alap – ERFA, Európai Szociális Alap – ESZA) és a Kohéziós Alap közötti valódi szinergiák kialakítása és az alapok közös alkalmazása. A „közösségek szintjén irányított helyi fejlesztés” eszköz tehát számottevő szerepet játszik a kohéziós politika hitelességének fokozásában, annak bebizonyítása révén, hogy a különféle uniós alapok valóban végrehajthatók együtte sen, integráltan és hatásosan;

8. hisz abban, hogy ez az eszköz mind az Európai Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohézió hatékonyabb biztosítására, mind a közös stratégiai keret tizenegy tematikus célkitűzésének és így az Európa 2020 stratégiának a helyi végre hajtására felhasználható. Ki szeretné emelni ugyanakkor, hogy meg kell hosszabbítani a helyi fejlesztési stratégia kidolgozására megállapított határidőt;

9. meglátása szerint a válság és a gazdasági visszaesés e nehéz időszakában minden eddiginél inkább üdvözlendő a különböző uniós alapok közti mesterséges korlátok felszámo lása, hogy azok helyi szinten végrehajthatók legyenek, mind városi, mind vidéki térségekben, az egyes területek sajátos szük ségleteire összpontosítva és jobban figyelembe véve azokat;

10. kiemeli, hogy a kapacitásépítés a CLLD kulcseleme, és hogy elegendő erőforrás bocsátandó a helyi érintettek rendelke zésére ahhoz, hogy helyi szintű stratégiájukat előkészíthessék és megvalósíthassák;

6. nagy örömére szolgál, hogy a javasolt közös rendelkezé sekről szóló rendeletben (CPR) egész fejezetet szenteltek kifeje zetten ennek az eszköznek;

11. nagy örömmel fogadja, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet előírásai szerint a CLLD-térségeknek magasabb társfinanszírozási arányban kell részesülniük (nevezetesen további 10 %-os uniós társfinanszírozásnak kell járnia az ERFA és az ESZA esetében, ha egy egész tengely a CLLD-n keresztül valósul meg). Nézetei szerint ugyanilyen vagy hasonló ösztönzőknek kellene vonatkozniuk valamennyi alapra, ideértve mindenekelőtt az ETHA-t;

7. rámutat, hogy a CLLD az egyetlen olyan rendelkezése a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek, amelynek esetében a végrehajtás szintjén kifejezett elvárás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és Halá szati Alap (ETHA), a strukturális alapok (Európai Regionális

12. hangsúlyozza, hogy a CLLD fő értéktöbblete a helyi közösség és azon belül a magán- és az önkéntes szektor bevo nása helyi akciócsoportok felállításán keresztül, amelyek integ rált helyi fejlesztési stratégiákat dolgoznak ki;

C 17/20

HU


13. úgy véli, hogy ez az alulról felfelé irányuló megközelítés határozottan ellentmond az uniós források elköltésében egyéb ként uralkodó felülről lefelé irányuló megközelítésnek. Ez teszi a CLLD-t a legjobb gyakorlati példává arra, hogy mit jelent a szubszidiaritás elve helyi szinten, és elősegíti majd, hogy a lakosság jobban tudatában legyen az EU által támogatott hely színi fellépéseknek, és inkább felelősséget érezzen azokért;

A legfontosabb célkitűzések

2013.1.19.

hez, amelyek megnehezítik néhány régió gazdasági és társadalmi fejlődését;

20. sürgeti ezért a közös stratégiai keret (KSK) olyan értelmű módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a CLLD-t megemlítsék a KSK mind a tizenegy tematikus célkitűzése kapcsán, és hogy a helyi viszonyoknak megfelelően, és ne csak a társadalmi integ rációhoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében alkalmazzák;

Az Európa 2020 stratégia és a közös stratégiai keret 14. emlékeztet arra, hogy a tagállamok és a régiók teljesen szabadon dönthetnek arról, hogy beépítik-e a CLLD-t az ERFA és az ESZA vonatkozásában partnerségi szerződéseikbe és operatív programjaikba;

15. úgy látja, hogy a városi menetrend, az integrált területi beruházások és a közös cselekvési tervek mellett a CLLD egyike a 2014–2020-ra javasolt jogszabálycsomag leginkább úttörő elemeinek, és hogy ezért annak alkalmazása nagymértékben ösztönzendő;

16. úgy gondolja, hogy a CLLD döntő eszközzé válhat arra, hogy elősegítsük a közös stratégiai keretben meghatározott célkitűzések és a 2020-ig szóló területfejlesztési menetrend helyi szintű megvalósulását azáltal, hogy lehetővé tesszük az Európa 2020 stratégiát megvalósító politikák közös program tervezését;

17. véleménye szerint a CLLD-nek elsősorban az alábbi korábbi, helyi fejlesztést célzó ágazatspecifikus eszközök tapasz talataira kellene épülnie: a LEADER program a vidékfejlesztés és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 4. tengelyének kezde ményezései esetében, a városfejlesztési hálózati program (URBACT), az előző URBAN kezdeményezés a hátrányos hely zetű városi kerületek fenntartható fejlesztéséért, valamint az egykori EQUAL kezdeményezés a kirekesztés, a diszkrimináció és az egyenlőtlenség ellen;

18. aggódik amiatt, hogy a közös stratégiai keret kidolgozá sakor a CLLD kapcsán vázolt tevékenységek túl nagy súlyt helyeznek a stratégiák fejlesztésére és a kapacitásépítésre. Bár e folyamatot alapvetően fontosnak kellene tekinteni, a CLLD fő célja az, hogy kézzelfogható és számottevő eredményeket érjen el a helyi közösség jólétét növelő beruházásokon át;

19. megkérdőjelezi annak ésszerűségét, hogy a CLLD-t kizá rólag a közös stratégiai keret 9. tematikus célkitűzése, a társa dalmi integráció kapcsán említsék meg. A CLLD olyan, a helyi közösségre irányuló többcélú eszköz, amelynek széles spekt ruma és kihívásai jóval túlmutatnak a társadalmi integráció kérdésén. Konkrétabban, számottevően hozzájárulhat olyan, jelentős földrajzi és demográfiai egyensúlyhiányok kiegyenlítésé

21. kiemeli, hogy a CLLD helyi akciócsoportjainak igénybe kell tudniuk venni a 10 %-kal magasabb társfinanszírozási arányt, függetlenül attól, hogy a KSK melyik tematikus célkitű zésével foglalkoznak. Döntő fontosságú, hogy a 10 %-os többlet akkor is érvényes legyen, amikor a közös rendelkezésekről szóló rendeletben a társadalmi integrációra elkülönített keretet nem rendelik kizárólag a CLLD-eszközhöz;

Konkrét értéktöbblet 22. úgy gondolja, hogy a CLLD értéktöbbletet jelentő elemei a következők: a helyi szereplőkkel és valamennyi helyi állami és magánvállalkozással folytatott konzultáció és együttműködés, valamint ezek részvétele, a helyi fejlesztési stratégia sajátos helyi igényekhez való igazítása, a többszintű és ágazatközi együttműködésre gyakorolt erős hatás, az alapos helyi ismeretek és szakértelem hasznosítása, a helyi területek innovációs kapa citása, az integrált, több ágazatot összefogó megközelítés, a helyileg meghatározott fellépések és eredmények, valamint a rugalmas és stratégiai jellegű megközelítés;

23. úgy látja, hogy a CLLD keretében megvalósuló helyi fejlesztési megközelítés az eredményorientáltabb kohéziós poli tika iránti igényre is válaszol azáltal, hogy a problémákat a megfelelő területi szinten kezeli, továbbá lehetővé teszi a közös ségek és a helyi önkormányzatok számára, hogy tevékeny szerepet töltsenek be az EU szakpolitikai célkitűzéseinek és különösen az Európa 2020 stratégiának a teljesítésében;

24. kiemeli, hogy a CLLD egyfajta „egyablakos ügyintézés” eszközéül szolgálhat a helyi kedvezményezettek számára, amely a közös stratégiai kerethez tartozó alapok integrált és egyszerűsített végrehajtását teszi lehetővé helyi szinten. Ez potenciálisan óriási előrelépést jelenthetne annak biztosítása felé, hogy az önkormányzatok képesek legyenek olyan integrált projektek összeállítására, amelyek egy sor uniós alapból része sülhetnek társfinanszírozásban;

25. azzal érvel, hogy a CLLD – integrált jellegének és a közösségek bevonásának köszönhetően – strukturálisan inkább képes a tevékenységek diverzifikációjának, a fejlődésnek és a gazdasági és szociális innovációnak a támogatására, mint a felülről lefelé irányuló szabványos kérelmezési folyamatok;

2013.1.19.

HU


26. nézetei szerint megkönnyítené olyan innovatív projektek megvalósítását, amelyeket egyébként nem terveznének az operatív programokban. A helyi fejlesztési partnerségek fő értéktöbblete a helyi akciócsoportok sokféle szakértelmének kihasználásában rejlik. A csoportok, ha a kedvezményezettekkel együttműködnek eredeti finanszírozási kérelmük továbbfejlesz tésén, javítják a kérelem minőségét és lehetővé teszik, hogy sikeresebb legyen az alkalmazkodás a konkrét helyi igényekhez;

27. annak alapos felmérésére ösztönzi a tagállamokat és a régiókat, hogy vajon egy specifikus CLLD-dimenziónak a part nerségi megállapodásaikba, illetve operatív programjaikba történő beillesztése révén nem tudnák-e hatékonyabban felhasz nálni a kapott uniós finanszírozási forrásokat, mint a hagyomá nyos, felülről lefelé irányuló programok esetében;

C 17/21

kellene lehetővé tenniük és elősegíteniük, hogy egy vagy több akciócsoportot azzal bízzanak meg, hogy a kiterjedtebb földrajzi szinten egy ITI-re bízott tevékenységek egy részét kisebb léptékben valósítsák meg;

32. úgy látja, hogy ezekben az esetekben teljesen ésszerű lenne, hogy egy ITI a CLLD-k számára előirányzott plusz 10 %-ból is részesüljön;

33. fel kívánja azonban hívni a figyelmet arra, hogy a CLLD többletértéke éppen a szélesebb körű helyi közösség bevonása és az olyan létező eszközök közötti kifejezett kapcsolat, mint a LEADER vagy az EHA 4. tengelye, valamint a strukturális alapok;

Szint

A CLLD a városi és vidéki térségekben

28. sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy rendelkezésre álljon a kellő kritikus tömeg mind a helyi akciócsoportok méretét, mind pedig azon átlagos pénzösszeg nagyságát illetően, amelyért a CLLD helyi akciócso portjai várhatóan felelősek lesznek. A LEADER-rel és az EHA 4. tengelyével kapcsolatos jelenlegi tapasztalat azt mutatja, hogy az egyes helyi akciócsoportok akár egy 5 000–150 000 fős népes ségű összterületet is lefedhetnek, egy integrált helyi stratégia pedig átlagosan 2–10 millió eurónyi uniós támogatást is hasz nosíthat a hét éves időszak során;

34. úgy gondolja, hogy a CLLD közösségi eleme különösen alkalmas az olyan, földrajzilag koncentráltan megjelenő prob lémák kezelésére, amelyek az egész közösség fellépését igénylik;

29. úgy véli ugyanakkor, hogy a CLLD egyes esetekben képes a 28. pontban vázoltnál nagyobb kritikus tömeg elérésére, ezért indokolt esetben meg kell engedni az eltérést a nagyobb városi térségek és az olyan földrajzi térségek számára, mint például a szigetek vagy távol eső területek, feltéve ha a közösségek szintjén történő irányítás megmarad;

Integrált területfejlesztés 30. emlékeztetni kíván arra, hogy a CLLD – a helyi fejlesz tésnek a közös rendelkezésekről szóló rendelethez tartozó vala mennyi alapon keresztüli megvalósítását szolgáló fakultatív eszközként – más olyan eszközökhöz kapcsolódik, mint az integrált területi beruházások (ITI), és hozzájárul egy olyan, szélesebb körű fejlesztési stratégia megvalósításához, amely lehe tővé teszi a helyi politikák területi dimenzióval való felruházá sát;

31. üdvözli, hogy az európai és tagállami végrehajtási szabá lyok egyértelműen előirányozzák, hogy az integrált területi beruházások és a helyi akciócsoportok bevonhatóak legyenek abból a célból, hogy – ha ezt a lehetőséget tartják megfelelőnek – közös stratégia keretében együttesen valósítsák meg a helyi célkitűzéseket. A végrehajtási szabályoknak elsősorban azt

35. nagy örömére szolgál, hogy a CLLD ezenkívül egyike lehet azoknak a lehetséges eszközöknek, amelyek a befogadó, mindenki számára hozzáférhető közszolgáltatásokat nyújtó városi térségek kialakítására rendelkezésre állnak, amelyek megelőzik a gettósodást, kezelik a szegénységgel járó problémá kat, és előmozdítják a különféle közösségeken belüli társadalmi kapcsolatokat, többek között szakpolitikákat dolgozva ki az aktív időskor, a társadalmi innováció, valamint a nemzedékek és kultúrák közötti kölcsönös támogatás ösztönzésére;

36. úgy véli, hogy bár jelen vélemény fő célja, hogy a LEADER vidéki területeken történő jelenlegi és jól bevált hasz nálatán túl egyéb területeken és ágazatokban megvizsgálja a CLLD alkalmazhatóságát, a CLLD – a LEADER program 2014. utáni természetes kiterjesztéseként – egyike lehet azoknak a lehetséges eszközöknek, amelyekkel leküzdhetőek a vidéki térségek kihívásai a megközelíthetőség, a fejlesztés és a gazda sági diverzifikáció, valamint a lakosság számára alapvető szol gáltatások nyújtása szempontjából, ideértve az aktív időskor, a társadalmi innováció, valamint a nemzedékek és kultúrák közötti kölcsönös támogatás ösztönzésére szolgáló szakpoliti kákat is;

37. úgy véli, hogy a nagyobb városi térségekben több CLLDhez kapcsolódó helyi akciócsoport is létezhet lakókörzeti vagy települési szinten, ami lehetővé teheti az alulról felfelé kialakított megoldásokat mind a helyszínhez kötődő kihívások, így a több szörös depriváció vagy a környezeti állapot romlása, mind pedig egyes közös hátrányokkal bíró, konkrét csoportok foglalkoztat hatósága tekintetében. Bizonyos fokú koordináció valósítandó meg az akciócsoportok között akkor, ha ugyanazon a helyi térségen belül egynél több csoport aktív;

C 17/22

HU


2013.1.19.

Vidéki-városi térségek (A vidéki és városi térségek közötti kapcsolatok)

Tengerparti és part menti halászközösségek

38. a CLLD-t a városi és vidéki területek harmonikus fejlesz tése olyan kulcsfontosságú eszközének tekinti, amely megerősíti az arra való képességüket, hogy összeköttetéseket alakítsanak ki az őket körülvevő városkörnyéki és vidéki övezetekkel, ami segít a városok terjeszkedésének megakadályozásában, a kis és közepes méretű városok kiegyensúlyozott hálózata létrehozá sának ösztönzésében, valamint a helyi mezőgazdasági termékek termelői és fogyasztói közötti kapcsolatok megerősítésében;

44. megjegyzi, hogy a CLLD sikeresen alkalmazható konkrét ágazati problémákkal küzdő területeken is. Ez például a helyzet az Európai Halászati Alap jelenlegi 4. tengelye kapcsán, amelynél a CLLD-módszert alkalmazzák a helyi halászatból élő közösségek és a halászati ágazat támogatására;

39. kedvezően fogadja a RURBAN nevű előkészítő fellépést, amelynek célja a friss kutatási és szakpolitikai fejlemények összegyűjtése a városi-vidéki kapcsolatok terén. Az RB a szóban forgó fellépést még a 2014–2020-as időszak kezdete előtt szeretné programmá fejleszteni, hogy ösztönözze a jó gyakor latok cseréjét és a szakértői értékelést, feltérképezve az új CLLDpartnerségek által hasznosítható innovatív megoldásokat és hálózatépítést;

40. az RB emlékeztet továbbá arra a javaslatára, hogy alakít sanak ki egy működőképes, ún. RURBACT programot, mely lehetővé tenné a jó gyakorlatok cseréjének ösztönzését, valamint a városi és a vidéki problémakörökkel foglalkozó hálózatok létrehozását (1).

45. tájékoztat arról, hogy a CLLD Európa számos pontján építhet sikeresen az EMVA-ból és/vagy az EHA-ból finanszí rozott, már működő helyi partnerségekre; ráadásul néhány térségben már van bizonyított együttműködés az EHA 4. tenge lyéhez és a LEADER-hez kapcsolódó partnerségek között, mivel időnként ugyanarról a testületről van szó. A CLLD arra is lehe tőséget fog kínálni, hogy a fenti EMVA- és ETHA-fellépéseket adott esetben összekapcsolják ESZA- és ERFA-intézkedésekkel;

46. rámutat az abban rejlő számottevő nehézségre, hogy az ETHA-t a tervek szerint tagállami szinten irányítják majd, miközben a strukturális alapokat és a LEADER programot gyakran regionális alapon kezelik. Ez a következetlenség hátrál tatni fogja a CLLD megvalósítását.

Partnerség 41. úgy véli, hogy a városi-vidéki kapcsolódások különféle formái léteznek szerte az Unióban, amelyekre erős hatással vannak a tagállami politikai és adminisztratív rendszerek. Az uniós beavatkozás minden formájának eléggé rugalmasnak kell tehát lennie ahhoz, hogy megfeleljen az irányítási rendszerek e széles skálájának;

42. a fő kihívásnak az uniós alapok jelenlegi földrajzi és ágazati megosztottságának a megszüntetését tekinti. Míg az operatív programok általában meglehetősen ágazati jellegűek, az olyan új eszközök, mint a CLLD, és főként az ITI, biztosít hatnák a szükséges területi megközelítést, és leküzdhetnék az ágazati elkülönüléseket;

43. úgy gondolja, hogy a városi-vidéki kapcsolatokkal foglal kozó CLLD-nek el kell ismernie, hogy az egyes országok viszo nyai igen eltérőek, különösen a város és a vidék között az egyes tagállamokban fennálló kapcsolatokat illetően (jelentősebbek a különbségek a városi és a vidéki térségek jólétében, kevesebb a kapacitás), illetve a számos településsel bíró országok között (ahol a települések együttműködése szükséges a kritikus tömeg eléréséhez), vagy a nagyobb településekkel bíróak között (ahol a helyi partnerségek főleg egy adott térségen belül jönnek létre); (1) A RURBACT program a RUR@CT hálózat tapasztalatain alapulna a városi és a vidéki dimenziók közötti kapcsolat jobb figyelembevétele érdekében.

47. emlékeztetni kíván arra a korábbi kérésére, hogy azokban az esetekben, amelyekben már működik intézményesí tett helyi fejlesztési partnerség, vizsgálják felül azt a szabályt, amely szerint az állami szervek nem rendelkezhetnek a szava zati jogoknak több mint 49 %-ával, és hogy a különféle szek torok „kiegyensúlyozott képviselete” jöjjön létre a helyi akció csoportban;

48. úgy véli emellett, hogy a helyi akciócsoportokhoz kapcsolódó döntéshozatali folyamatoknak szilárdaknak és a kezdetektől egyértelműen meghatározottaknak kell lenniük ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok mint a helyi partnerség demokratikusan elszámoltatható közintézményei képesek legyenek az átfogó stratégia irányítására, és ugyanakkor bizto sítva legyen, hogy az akciócsoportokban nincs túlnyomó súlya az önkormányzatoknak;

49. hangsúlyozza, hogy bár a CLLD a helyi magán- és önkéntes szektor érvényre juttatására törekszik, elismerendő a helyi önkormányzatok által e helyzetekben betöltendő alapsze rep. A helyi önkormányzatoknak gyakran kell vezető szerepet vállalniuk annak érdekében, hogy biztosítsák az irányító ható ságokat és az Európai Bizottságot arról, hogy a meghozott döntések audittal kapcsolatos és megfelelőségi kockázatait kellő képpen kezelni fogják, és hogy a helyi kapacitások révén ered ményessé tehetők a helyi akciócsoportok struktúrái és eljárásai;

2013.1.19.

HU


50. fel szeretné ezért hívni a figyelmet arra, hogy a CLLD szervezhető úgy, hogy a felelősségi kört a helyi akciócsoportra az irányító hatóságról vagy adott esetben más helyi vagy regi onális végrehajtó testületről olyan arányban ruházzák át, amely tükrözi az akciócsoport valódi kapacitásait, valamint annak szükségességét, hogy döntései inkluzívak és átláthatóak legye nek, és a csoport azokért elszámoltatható legyen;

51. határozottan arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe az egyes tagállamokban már létező helyi kezdeményezéseket, hogy azok harmonikusan illeszkedhessenek az új CLLD-eszközhöz;

Kihívások 52. sürgeti az Európai Bizottságot, hogy vegye számításba a Számvevőszék megállapításait, továbbá más jelentéseket és érté keléseket annak garantálására, hogy a LEADER és az URBACT programok tanulságai valóban sokkal szilárdabb, átláthatóbb és elszámoltathatóbb CLLD-modellt eredményezzenek;

53. ösztönzi, hogy a kezdetektől fogva határozzanak meg egyértelmű szabályokat az érdekellentétek elkerülésére, és hogy legalább a helyi akciócsoportokra vonatkozó elszámoltatható sági, nyilvános vizsgálatra, illetve határozat elleni fellebbezésre vonatkozó, valamint átláthatósági szabályok legyenek ugyanany nyira kötelező erejűek, mint a helyi önkormányzati képviselőkre érvényesek. Mind az önkormányzatoknak, mind pedig az akci ócsoportoknak átláthatóan felelősséget kell vállalniuk az általuk elköltött közpénzekért és meghozott döntésekért;

54. hangsúlyozza, hogy a kapacitás alapvető kérdés, amelyet az eljárási és adminisztratív követelmények tisztázása és egysze rűsítése révén meg kell oldani – ahol lehet, „egyablakos” ügyintézési lehetőségeket teremtve az alapok között, ha lehet séges, elektronikus eszközökkel is;

55. úgy véli, ehhez az szükséges, hogy az audit és a megfele lőségi vizsgálat valamennyi alapot illetően túlmutasson a jelenleg javasolton. E követelményeknek arányosaknak is kell lenniük, hiszen különben elrettentenék a potenciális helyi kedvezményezetteket az uniós támogatásra való pályázástól;

56. aggódik tehát amiatt, hogy a CLLD-nek az egyes alapokat illetően esetleg különböző pénzügyi igazgatási és auditkövetel ményekkel kell majd szembenéznie – gyakran különböző irányító hatóságok vagy minisztériumok által vertikálisan kezelt különböző alapokról van szó –, ami azt eredményezheti, hogy a

C 17/23

kettő vagy több alapot is érintő, integrált projektek a leglas sabban végrehajtható alap ütemében haladnak. Ezenkívül igen fontos, hogy az említett irányító hatóságok eltekintsenek attól, hogy saját maguk további, az eljárásokat nehezítő követelmé nyeket állítsanak;

57. kiemeli, hogy a helyi kapacitások és stratégiák kiépítése csupán eszköz azon cél elérésére, hogy a CLLD révén kézzel fogható beruházások és mérhető eredmények valósuljanak meg a helyi közösség hasznára;

58. úgy látja, hogy CLLD keretében sokkal nagyobb hang súlyt kell fektetni a világosan meghatározott eredmények felé haladó helyi stratégiák kidolgozására és végrehajtására,

59. rámutat, hogy a CLLD egyik fő ütőkártyája az innová cióra való képesség, ami a végrehajtás rugalmasságán keresztül érhető el. E tekintetben az uniós és tagállami szabályoknak nem szabad valamennyi országra és régióra felülről lefelé kötelezően előírt, egységes intézkedéseket, jogosultsági követelményeket és kritériumokat meghatározniuk, hogy könnyebb legyen alulról felfelé irányuló javaslatok alapján megtalálni a helyi problé mákra alkalmazható helyi megoldásokat;

60. véleménye szerint a helyi stratégiák kialakítása, továbbá a jó ötletek megosztása és a szélesebb körű megvalósítás közötti kapcsolatnak közvetlennek és szilárdnak kell lennie, különösen a strukturális alapokhoz kapcsolódó nagyobb léptékű fellépések végrehajtásakor;

61. megjegyzi, hogy az irányító hatóságok esetleg hajlanak majd arra, hogy ne támogassanak olyan integrált és erőforrásigényes műveleteket, mint a CLLD, ha létezik könnyebb mód a források elköltésére. Ugyanakkor, ha a jelenleginél több tech nikai segítségnyújtás válna lehetővé, akkor a CLLD jóval erősebb minőségi vetülettel bírhatna, és a helyi közösség sokkal jelentő sebb támogatására számíthatna, mint a felülről lefelé irányuló megközelítés;

62. rámutat az abban rejlő ellentmondásra, hogy a CLLD alkalmazásakor a LEADER vonatkozásában létezik 5 %-os erőforrás-elkülönítés, de a többi alap esetében nem. Kéri az irányító hatóságokat, hogy fontolják meg ennek az 5 %-nak a többi három alapra való alkalmazását, amikor a CLLD-opciót választják a közös rendelkezésekről szóló rendelethez tartozó egyes alapoknál, akár a partnerségi megállapodás, akár az operatív program keretében;

C 17/24

HU


63. meglátása szerint kezelendő a helyi fejlesztés mostani, programok közötti szétszabdaltsága az ismert ség, az elszámoltathatóság, valamint a projektdemonstráció, az egymástól való kölcsönös tanulás és az ismeretátadás fokozása érdekében, különös tekintettel a kevésbé kézzelfogható eredményekre; 64. arra hívja fel az Európai Bizottság érintett négy Főigazgatóságát, hogy készítsen – amint lehet – közös, tájékoztató jellegű, egyszerűsített iránymutatásokat a CLLD végrehajtására vonatkozóan olyan döntő kérdésekben, mint hogy hogyan valósíthatók meg realisztikusan a közös rendelkezésekről szóló rendelethez tartozó alapokból integrált helyi programok és egyedi projektek, továbbá olyan szempontokat illetően, mint a kiadások jogosultsága, a jelentéstétel, az együttműködés, a szükséges audit és megfelelés, valamint a népszerűsítési és ismeretátadási módszerek. Ezáltal az Európai Bizottságnak stratégiai párbeszédet kellene kezdeményeznie a tagállami, regionális és helyi fejlesztési szakemberekkel, amelynek alapján meghatározható lenne az iránymutatásokban tárgyalandó kérdések egy része és az azokra adható válaszok, továbbá példákat lehetne gyűjteni a már működő helyi fejlesztési partnerségekre.


2013.1.19.

2013.1.19.

HU


A Régiók Bizottsága véleménye – Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítése (2013/C 17/06)


— üdvözli az Európai Bizottságnak azt a célját, hogy a belső piacra különösen erős hatást gyakorló esetekre összpontosítsanak, és hogy ezért a támogatási eljárásban oly módon határozzák meg a prioritásokat, hogy valamennyi résztvevő – Európai Bizottság, tagállamok, helyi és regionális önkor mányzatok – számára csökkenjenek a terhek; — megállapítja, hogy ahhoz, hogy a fentiek értelmében valóban a tényleges és jelentős belső piaci hatással járó esetekre lehessen összpontosítani, többek között megfelelő lépés lehet a határokon átnyúló kereskedelemre gyakorolt hatás kritériumának pontosítása és a vállalkozás fogalmának konk retizálása; — kéri, hogy ennek során vegyék figyelembe, hogy az olyan tevékenységekkel kapcsolatos kifizetések, amelyek lényegében tisztán helyi jellegűek, jogilag ugyan állami támogatásnak tekinthetők, a tagállamok közötti kereskedelmet azonban csak korlátozott módon befolyásolhatják; — magasabb küszöbértékeket szorgalmaz a de minimis rendelethez, beleértve az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó külön de minimis küszöbértékeket, illetve e korszerűsítési javaslat keretében, az általános csoportmentességi rendeletben a bizottsági cél elérésére szolgáló lehetőségként kéri a felhatalmazó rendeletben szereplő horizontális kategóriák kiterjesztését, továbbá megfelelő kiterjesztéseket és pontosításokat.

C 17/25

C 17/26

HU


Előadó

Clemens LINDEMANN (DE/PES), Saarpfalz járás vezetője

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az állami támo gatások uniós szabályozásának korszerűsítése

2013.1.19.

COM(2012) 209 final

I.



Általános megjegyzések 1. üdvözli, hogy az Európai Bizottság felismerte, hogy az állami támogatások szabályai olyan széttöredezett és bonyolult jogi keretté alakultak, amely a belső piaci következmények mértékétől függetlenül valamennyi résztvevő számára nagy terhet jelent;

2. ezért kéri a támogatási szabályok egyértelmű egyszerűsíté sét, gyakorlati alkalmazhatóságuk javítását és azt, hogy első sorban a lényeges esetekre vonatkozzanak. Kéri továbbá az eljá rások gyorsítását, illetve számuk csökkentését;

3. ennek kapcsán üdvözli az Európai Bizottság bejelentését a szabályok egyszerűsítéséről és a lényeges fogalmak pontosításá ról;

4. üdvözli az Európai Bizottságnak azt a célját, hogy a belső piacra különösen erős hatást gyakorló esetekre összpontosítsa nak, és hogy ezért a támogatási eljárásban oly módon hatá rozzák meg a prioritásokat, hogy valamennyi résztvevő – Európai Bizottság, tagállamok, helyi és regionális önkormány zatok – számára csökkenjenek a terhek;

5. megállapítja, hogy ahhoz, hogy a fentiek értelmében valóban a tényleges és jelentős belső piaci hatással járó esetekre lehessen összpontosítani, többek között megfelelő lépés lehet a határokon átnyúló kereskedelemre gyakorolt hatás kritériu mának pontosítása és a vállalkozás fogalmának konkretizálása;

6. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tisztázza, milyen körülmények között feltételezhető a tagállamok közötti keres kedelem hátrányos befolyásolása, illetve milyen esetben nem jelentős egy tevékenység a belső piac szempontjából;

7. kéri, hogy ennek során vegyék figyelembe, hogy az olyan tevékenységekkel kapcsolatos kifizetések, amelyek lényegében tisztán helyi jellegűek, jogilag ugyan állami támogatásnak tekint hetők, a tagállamok közötti kereskedelmet azonban csak korlá tozott módon befolyásolhatják;

8. javasolja, hogy ha az ilyen kompenzációs kifizetések nem tartoznak az általános mentesség körébe, akkor legalább egy egyszerűsített eljárást vegyenek fontolóra alternatívaként;

9. indítványozza, hogy pontosítsák a vállalkozás fogalmát, egyrészt a gazdasági és a nem gazdasági terület közötti egyér telműbb elhatárolással – pl. kritériumokkal –, másrészt pedig úgy, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság közösen kidol goznak listákat az egyes tagállamokra vonatkozóan. Míg az absztrakt kritériumok dinamikus fejleményeket is figyelembe vesznek, a közösen kidolgozott listák jogbiztonságot jelentenek a meghatározott területek számára. Ez könnyítést jelentene a helyi és regionális önkormányzatok, valamint az Európai Bizottság számára is;

10. elutasítás esetén alternatívaként azt javasolja, hogy rész letesebben írják körül azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén ezeken a területeken gazdasági tevékenység meglétéből kell kiindulni;

11. úgy véli, hogy a vállalkozás fogalma általában nem foglalja magában szükségszerűen a szociális ügyeket, a kultúra és az oktatás területét, valamint a nem gazdasági érdekű álta lános szolgáltatásokat;

12. megerősíti, hogy nem kellene minden, méretében és hatókörében igen korlátozott támogatásról értesíteni az Európai Bizottságot, és hogy e téren a tagállamoknak maguknak kell vállalniuk a felelősséget a támogatási jog alkalmazásáért (pl. mentesítések vagy de minimis szabályok révén);

13. magasabb küszöbértékeket szorgalmaz a de minimis rendelethez, beleértve az általános gazdasági érdekű szolgáltatá sokra vonatkozó külön de minimis küszöbértékeket, illetve e korszerűsítési javaslat keretében, az általános csoportmentességi rendeletben a bizottsági cél elérésére szolgáló lehetőségként kéri a felhatalmazó rendeletben szereplő horizontális kategóriák kiterjesztését, továbbá megfelelő kiterjesztéseket és pontosításo kat;

14. hangsúlyozza, hogy az e korszerűsítés alapját képező általános támogatási rendelkezéseket egyértelműbben el kell határolni az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonat kozó támogatási szabályoktól (ún. Almunia-csomag), különös tekintettel a határesetekre, amikor az ilyen szolgáltatásként való kategorizálás nem egyértelmű;

2013.1.19.

HU


Az Európa 2020 stratégia céljainak jobb figyelembevétele 15. üdvözli az Európa 2020 stratégia céljai felé történő erősebb orientálódást. Nem engedhető azonban meg, hogy a tervezett egyszerűsítés helyett a hatóságok végül terjedelmesebb és bonyolultabb szabályozásokkal szembesüljenek; 16. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális támogatási iránymutatások nagyon fontosak a helyi és regionális önkor mányzatoknak, mivel előzetesen azok határozzák meg, mely területeken mely vállalati ágazatokat lehet támogatni. Ebben az összefüggésben a helyi és regionális önkormányzatoknak a támogatott területeken is mérlegelési mozgástérrel kell rendel kezniük ahhoz, hogy mérettől függetlenül támogathassanak vállalati struktúrákat; 17. hangsúlyozza, hogy rugalmas és a helyi körülményeknek megfelelő támogatást kell lehetővé tenni ott, ahol konkrét igény van támogató intézkedésekre, főként a vidéki vagy hegyvidéki területek demográfiai változásait vagy állandó természeti hátrá nyait figyelembe véve; 18. nagyobb mozgásteret szorgalmaz a regionális körülmé nyekhez igazított fejlesztési stratégiák és támogatási intézke dések kidolgozásához, illetve helyi és regionális költségvetések lehetővé tételéhez; 19. fontosnak tartja, hogy a 2014–2020-as időszakra vonat kozó regionális irányelvek átdolgozásakor az állami támoga tások terén a népességmaximum szempontjából ne alakuljanak ki igazságtalan aránytalanságok a tagállamok között, és hogy a jövőben a nagyvállalatokat is vegyék figyelembe; 20. ezért üdvözli az integrált területi beruházások eszközét. Az eszköz helyi alakítási mozgásteret biztosít és átfogó beruhá zások megvalósítását teszi lehetővé; 21. üdvözli, hogy az Európai Bizottság integráltabb megközelítésre és a támogatási intézkedések koordinációjának javítására törekszik; 22. üdvözli a támogatási intézkedések és az alapokat átfogó finanszírozás kombinációjának lehetőségét és a regionális támo gatási eszközök hosszú távú alkalmazásának ezzel összefüggő javítását; 23. ezzel összefüggésben és a regionális célú állami támoga tásokról szóló iránymutatások felülvizsgálatát figyelembe véve nyomatékosan kéri, hogy az általános gazdasági érdekű szolgál tatásokra irányuló állami támogatásokat – amelyek az EUMSZ 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szol gáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támo gatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i európai bizottsági határozatnak megfelelően eleve a szerződéssel össze egyeztethetőnek és egyúttal a strukturális alapokból származó társfinanszírozásra jogosultnak tekintendők – ne, vagy csak igen alacsony szorzóval szerepeltessék a regionális támogatások

C 17/27

intenzitási plafonjának kiszámításakor. Ezt tisztázni kellene vagy a regionális célú állami támogatásokról szóló iránymuta tások módosított változatában, vagy pedig egy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások társfinanszírozásához használt strukturális alapokra vonatkozó állami támogatások rendsze réről szóló közlemény révén; 24. nyomatékosan kéri, hogy az Európai Bizottság ismerje el, hogy az infrastrukturális közprojektek közfinanszírozása – függetlenül attól, hogy állami megbízásból működnek – nem minősül állami támogatásnak; 25. hangsúlyozza, hogy fontos tisztázni az állami támoga tások rendszerének az infrastruktúrákra való alkalmazhatóságát, ugyanis a Közszolgálati Törvényszék 2011. március 24-i, Freis taat Sachsen és Land Sachsen-Anhalt (T-443/08) és Mittelde utsche Flughafen AG és Flughafen Leipzig-Halle GmbH (T455/08) kontra Európai Bizottság ügyben hozott ítélete nehezen értelmezhető, és ez jelentős késedelmeket is eredményezett mintegy 200, a strukturális alapokból finanszírozott infrastruk turális projekt előzetes ellenőrzése során; A támogatási szabályok egyszerűsítése 26. támogatja az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy egy közleményben akarja összefoglalóan kifejteni, hogy az állami támogatások fogalma miként értelmezhető a döntéshozatali és ítélkezési gyakorlat révén, és hogy ezt a fogalmat kivétel nélkül egységesen akarja alkalmazni; 27. azt kéri, hogy az értelmező közlemények következtében ne legyen szükség további értelmezésekre. Mindenképpen kerülni kell a meghatározatlan jogi fogalmak használatát; 28. támogatja az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy következetesebben összefogja, és ahol lehet, összevonja a támo gatás területén létező számos másodlagos jogi és nem kötelező érvényű jogi szöveget (rendeleteket, közleményeket, iránymuta tásokat stb.); 29. alapvetően elutasítja, hogy az összeegyeztethetőség vizs gálatába az Európai Bizottság további minőségi és hatékonysági megfontolásokat vonjon be. A minőségi és hatékonysági szem pontok, amelyek tovább korlátozzák a helyi és regionális támo gatásnyújtók mérlegelési hatáskörét, elméletileg nem tartoznak az Európai Bizottságnak az EUMSZ versenyről szóló fejezetében megállapított jogkörébe. A minőségről és hatékonyságról szóló döntéseket a helyi cselekvési mozgástér értelmében a helyi ható ságokra kell hagyni; 30. megállapítja, hogy a tagállami szervek egyre növekvő jelentési kötelezettségei rendkívüli bürokratikus terhet jelentenek mind a tagállamoknak, mind az Európai Bizottságnak; 31. kéri – különösen az EU-ban elérni kívánt bürokráciacsök kentés fényében – a szúrópróbaszerű ellenőrzés rendszerének bevezetését, hogy egy bizonyos pénzügyi küszöb alatt teljesen mellőzni lehessen a minden részletre kiterjedő jelentést;

C 17/28

HU


A jogszabályok átdolgozása 32. Az uniós támogatásokra vonatkozó jogszabályok korsze rűsítésének keretében összesen négy jogi szöveg átdolgozására kerül sor a prioritások hangsúlyosabb meghatározásának céljá val:

a) Az Európai Bizottság de minimis rendeletének átdolgozása A Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének (EUMSZ 107. és 108. cikk) a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról 33. üdvözli az Európai Bizottság azon célkitűzését, hogy a kisebb összegű támogatások esetében nagyobb felelősséget ruház át a tagállamok szintjére. Ennek azonban általánosan érvényesnek kellene lennie, nem csak a kis összegű támogatások esetében. Ez egyrészt jelentősen megkönnyíti az Európai Bizottság munkáját, másrészt pedig a települési szervek is profi tálnának belőle, mivel a nemzeti szint közelebbről látja a tele pülési szükségleteket, mint az Európai Bizottság;

2013.1.19.

támogatásra jogosult költségekre nem lehet más támogatásokat is igénybe venni; b) A Tanács felhatalmazó rendeletének átdolgozása A Tanács 994/1998/EK rendelete (1998. május 7.) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének (EUMSZ 112. és 113. cikk) a horizontális állami támoga tások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról 40. üdvözli az Európai Bizottság által javasolt intézkedéseket a Tanács felhatalmazó rendeletének módosítására annak érdeké ben, hogy a támogatások további kategóriái összeegyeztethetőek legyenek a belső piaccal, és ezért mentesüljenek a bejelentési kötelezettség alól; 41. üdvözli továbbá az Európai Bizottság bejelentését, mely szerint a következő támogatástípusok mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól: — a kultúrát előmozdító támogatások,

34. kéri, hogy az általános de minimis rendelet küszöbértékét 200 000 euróról legalább 500 000 euróra emeljék fel három adóév alatt, annak megfelelően, hogy az Európai Bizottság helyes módon erősebben kíván összpontosítani a belső piac szempontjából különösen jelentős esetekre;

35. utal arra, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatá sokra vonatkozó külön de minimis rendeletet az általános de minimis rendelet alacsonyabb küszöbértékeit ismerve, attól elhatárolódva dolgozták ki;

36. ezért azt kéri, hogy az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó küszöbértékeket egyértelműen emeljék meg az általános de minimis küszöbértékhez képest, hogy figyelembe vegyék az álta lános gazdasági érdekű szolgáltatások jellegzetességeit és az összes szolgáltatás között elfoglalt különleges helyüket;

37. emlékeztet arra, hogy az RB már az Almunia-csomag kapcsán is évi 800 000 eurós küszöbértéket szorgalmazott az ilyen szolgáltatásokra vonatkozóan, és újból megerősíti ezt a kérését;

38. az olyan támogatásokra tekintettel, amelyeket nem pénz beli formában nyújtanak (garanciák, különösen a kezesség), azt kéri, hogy az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó de minimis rendelet szabályait alkalmazni lehessen az általános de minimis rendeletre is;

39. ebben az értelemben kéri, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó de minimis rendelethez hasonlóan a garanciaszabályozások alapján juttatott egyedi támogatások esetében is emeljék meg a maximális összeget 3,75 millió euróra. Ez különösen arra az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozó de minimis rendeletben szereplő tilalom miatt indokolt, mely szerint ugyanazokra a

— természeti katasztrófák által okozott károk enyhítését célzó támogatások, — a (részben) uniós finanszírozású projektek (pl. a JESSICA) támogatása, valamint — egyéb támogatások; 42. javasolja, hogy a szociális ügyek területét, az oktatást, az egészségügyet – amennyiben ezek nem kereskedelmi vagy profi torientált jellegűek –, a szélessávú lefedettséget, valamint az állatbetegségek elleni intézkedéseket vegyék fel az „egyéb támo gatások” kategóriájába; 43. annak konkretizálását kéri, hogy ezek a horizontális mentesítések milyen viszonyban állnak az általános gazdasági érdekű szolgáltatások mentesítéséről szóló határozattal; c) Az Európai Bizottság általános csoportmentességi rendele tének felülvizsgálata A Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke (EUMSZ 107. és 108. cikk) alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) 44. üdvözli, hogy a felülvizsgált felhatalmazó rendelet által lefedett támogatási kategóriákban intézkedéseket irányoznak elő az általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálatára és kiter jesztésére, melyek célja a csökkentett adminisztrációs terhek a helyi és regionális önkormányzatok számára; 45. kéri, hogy a felhatalmazó rendeletben szereplő horizon tális bővítésnek megfelelően a csoportmentesítési rendeletet terjesszék ki a szociális ügyek, az oktatás, az egészségügy és a szélessávú szolgáltatások területére;

2013.1.19.

HU


46. hangsúlyozza, hogy az oktatás területén a mentesítésnek főként a nem állami iskolai és felnőttképzésre kell vonatkoznia, amennyiben ez nem tartozik az általános érdekű szolgáltatá sokra vonatkozó támogatási jog szabályozásai alá; 47. megerősíti, hogy ugyanennek kell érvényesülnie a szako sodott klinikák és osztályok által nyújtott egészségügyi szolgál tatások területén, valamint a jótékonysági szervezetek és (az idősotthonoktól különböző) idősgondozó intézmények szociális szolgáltatásainak nem kereskedelmi jellegű területén; 48. emlékeztet a digitális menetrendre és az EU-nak arra a célkitűzésére, hogy 2013-ig valamennyi európai számára széles sávú alapszolgáltatás álljon rendelkezésre; 49. megállapítja, hogy a vidéki területeken támogatás nélkül nem adottak a nagy teljesítményre képes szélessávú hálózatok kiépítésének feltételei. Hangsúlyozza, hogy ezért a támogatások jogi szabályozásának nem szabad szükségtelenül megnehezítenie a vidéki területek szélessávú hálózatokkal való ellátását. A vidéki területeket meg kell védeni a digitális kirekesztéstől; 50. hangsúlyozza, hogy ennek kapcsán különösen figye lembe kell venni azokat az előnyöket is, amelyeket a szélessávú infrastruktúra létrehozásakor a szélessávú szolgáltatások ehhez kapcsolódó piacának létrejötte eredményez; 51. sajnálja, hogy az Európai Bizottságnak a szélessávval kapcsolatos átdolgozott iránymutatás-tervezete nem foglalkozik a szabályozás egyértelmű csökkentése és egyszerűsítése iránti, ismételten megfogalmazott követeléssel; 52. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a szélessávú hozzáférés kiépítésének a csoportos mentesítési rendeletben történő figyelembevétele révén biztosítsa, hogy azokon a kevésbé sűrűn lakott területeken is lehetséges legyen a minden területet lefedő szélessávú hozzáférés, amelyeken abból kell kiindulni, hogy a bevételek nem elegendőek a technológia kiépí tésével és az üzemeltetéssel járó költségek teljes fedezéséhez; 53. a felhatalmazó rendeletben szereplő horizontális bőví tésnek megfelelően a csoportmentesítési rendeletnek az állatbe tegségek elleni intézkedések területére való kiterjesztését java

C 17/29

solja, különös tekintettel felszerelések rendelkezésre bocsátására járványok kitörése esetén; 54. üdvözli, hogy a mentesítés kibővítései révén a tagállamok nagyobb felelősséget vállalnak majd. Ennek kapcsán üdvözli, hogy a tagállamokra összességében nagyobb felelősség hárul a támogatások ellenőrzése terén; 55. kéri, hogy ez ne vezessen ahhoz, hogy csak az Európai Bizottság terhei csökkennek, a tagállamokra pedig egyre több teher hárul a különféle jelentési és dokumentációs kötelezett ségek, pontos és részletes igénybevételi követelmények stb. révén; 56. ennek során azonban szükségesnek tartja, hogy az Európai Bizottság utólagos ellenőrzési jogát ne terjesszék ki még jobban, hanem ehelyett a Bizottság ténylegesen ruházzon át felelősséget az egyes tagállamokra. Ennek során nem szabad, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság az előzetes ellenőrzése kért felelős hatóságként kihasználja a nemzeti támogatáselle nőrző szerveket, legalábbis nem olyan esetekben, amikor a döntés joga továbbra is az Európai Bizottságé; 57. elutasítja az Európai Bizottságnak azt az elképzelését, hogy a támogatások tagállami ellenőrzését független hatósá gokra (például kartellhivatalokra) ruházza át, mivel a támoga tások ellenőrzésével foglalkozó nemzeti szintű szervezetekről való döntés egyedül a tagállamok hatásköre, nem az Európai Bizottságé. Ugyanebből az okból elutasítjuk annak lehetőségét is, hogy az Európai Bizottság saját vizsgálatokat végezzen; d) A Tanács eljárási rendeletének átdolgozása A Tanács 659/1999/EK rendelete (1999. március 22.) az EK-Szerződés 93. cikkének (EUMSZ 113. cikk) alkalmazá sára vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 58.

üdvözli az eljárási rendelet előírásainak egyszerűsítését;

59. elutasítja azt, hogy az Európai Bizottság új saját vizsgálati jogköröket kapjon a vállalkozások esetében, pl. a belső piaci információs rendszer révén, a tagállamok megkerülésével. Ez a tagállami hatáskörök európai szintre való áthelyezését jelentené.


C 17/30

HU


A Régiók Bizottsága véleménye – Úton a 7. környezetvédelmi cselekvési program felé: az uniós környezetvédelmi jogszabályok jobb végrehajtása (2013/C 17/07)


— kéri, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési terv támogassa a helyi és regionális önkormányzatokat a végrehajtásban, különösen az alábbi elemek figyelembevételével: fokozott részvételük az uniós jogsza bályok meghatározásában, végrehajtásában és értékelésében; hatékony kibocsátási politikák és a költ ségfedezeti lehetőségek spektrumának kibővítése a helyi és regionális önkormányzatok számára; a városi környezeti fenntarthatóság kezelésének figyelembevétele; valamint ésszerű időközök megálla pítása a jogszabályok elfogadása és későbbi módosítása között; — támogatja a strukturálás javítását, az információk proaktív terjesztését és az azokhoz való hozzáférés biztosítását, ideértve a strukturált végrehajtási és információs keretrendszerek létrehozását; ehhez a pénzügyi támogatásokat a 2007–2014-es időszakra vonatkozó strukturális alapok és a jövőbeli LIFE program által nyújtott technikai segítségnyújtás keretében kellene lehetővé tenni; — úgy véli, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési programnak a reakcióképesség javítása érdekében új és hatékonyabb eszközök bevezetésére kell sarkallnia az EU-t és a tagállamokat, ilyen eszköz lehet a környezetvédelmi ellenőrzésekről és felügyeletről szóló általános uniós keret; az Európai Bizottság ellenőrzési hatásköre; a nemzeti panaszkezelés általános kritériumai; valamint az igazságszolgálta táshoz való hozzáférésről szóló irányelv; — üdvözli a partnerségen alapuló végrehajtási megállapodásokat, ugyanakkor azokat nemcsak az Európai Bizottság és egy adott tagállam között kellene kötni, hanem egy vagy több helyi és regionális önkormányzatot is be kellene vonni ebbe, hogy megfelelően visszaköszönhessen a többszintű kormányzás elve; — javasolja a környezetvédelem területén elért eredmények javítását a többszintű kormányzás innovatív módszereivel, ideértve a Polgármesterek Szövetségének kiterjesztését az erőforrás-hatékonyságra, illetve az Európa zöld fővárosa díj továbbfejlesztését; — üdvözli, hogy közleményében az Európai Bizottság támogatja azt az RB-s javaslatot, hogy rendez zenek közösen rendszeres fórumot a helyi és regionális problémák, illetve az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásában alkalmazott megoldások megvitatására.

2013.1.19.

2013.1.19.

HU


Előadó

Nilgun CANVER (UK/PES) Haringey londoni kerület önkormányzatának képviselője

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye – Az uniós környezetvédelmi intézkedések hozadékainak láthatóvá tétele – bizalomépítés az ismeretek gyarapítása és a reakcióképesség javítása révén

C 17/31

COM(2012) 95 final

I.



A.

Általános megjegyzések

1. felhívja a figyelmet arra, hogy ez a vélemény hármas célt szolgál:

— válasz a 2012. március 7-i európai bizottsági közleményre, amely elősegíti a 7. környezetvédelmi cselekvési program kialakítását;

— hozzájárulás a jövőbeli 7. cselekvési programról szóló vitá hoz, melynek középpontjában várhatóan a jogszabályok jobb végrehajtása áll majd;

— „A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a jövőbeli környe zetvédelmi politikában” című korábbi RB-s feltáró vélemény (CdR 164/2010 fin) kibővítése, amely rávilágított azokra a lehetőségekre, amelyekkel a kormányzás valamennyi szint jén, illetve a politikaalkotás összes szakaszában hatéko nyabbá tehető a környezetvédelem;

2. elismeri, hogy míg az uniós környezetvédelmi jogszabá lyok végrehajtásáról szóló 2008. évi európai bizottsági közle mény (1) az Európai Bizottság végrehajtási jogkörére helyezte a hangsúlyt az uniós környezetvédelmi jogszabályok megsértése elleni küzdelemben, a jelenlegi 2012-es közlemény arra össz pontosít, hogy helyes nemzeti, regionális és helyi szintű kormányzással miként javítható a végrehajtás. Ez az RB által korábban megfogalmazott bírálatokat és ajánlásokat tükrözi (2);

3. megjegyzi, hogy a közlemény célja az, hogy erősítse a párbeszédet minden érdekelt féllel – köztük a helyi és regionális önkormányzatokkal – azzal kapcsolatban, hogy miként tudnak jobban együttműködni az uniós jogszabályok jobb végrehajtása érdekében az ismeretek összegyűjtésének és megosztásának javí tása révén, valamint azáltal, hogy valamennyien jobban magu kénak érzik a környezetvédelmi célkitűzéseket, és felelősséget vállalnak a problémák hatékony helyi szintű orvoslásáért. Az RB megerősíti, hogy a tudás és a felelősségvállalás egymást kiegészítő szempontok a végrehajtásban; (1) COM(2008) 773 final. (2) CdR 164/2010 fin.

4. úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok különböző eszközökkel akár nagyobb koherenciát is elérhetnek a végrehajtásban és a végrehajtási jogkörök megerősítésében – ilyen eszközöket jelenthet hosszú távú környezetvédelmi célki tűzések felállítása és stratégiák kidolgozása; az ott élő emberek mobilizálása; jól működő adminisztráció és szolgálatok kialakí tása; uniós alapok felhasználása környezetvédelmi infrastruktú rákkal és ökoszisztéma-rendszerekkel kapcsolatos beruházások hoz; alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz és a katasztrófakoc kázatok csökkentése, a KHV- és az SKV-irányelvek alkalmazása, valamint az átláthatóság és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés elősegítése (3);

5. elismeri ugyanakkor, hogy az új feladatok és az EU által ezen a téren a helyi és regionális kormányzatokra vonatkozón alkalmazott szabályok kérdéseket vethetnek fel a költségekkel és az adminisztratív terhekkel kapcsolatban. Az RB úgy véli, hogy az új kezdeményezéseket úgy kellene megvalósítani, hogy a helyi és regionális önkormányzatok adminisztratív és költség terhei ne növekedjenek. Az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatokat, valamint tanulmányokat a témával kapcsolatban. Utalva az adminisztratív terhekkel kapcsolatos jól ismert nézeteire és a Szerződés rendelkezései (4) alapján arra kéri az Európai Bizottságot, hogy végezzen alapos hatáselemzést minden olyan új uniós kezdeményezés lehetséges adminisztratív és szabályozási terhéről, amely ennek a közle ménynek az alapján indulhat el;

B.

A végrehajtás legyen a 7. környezetvédelmi cselekvési program egyik prioritása

6. megismétli, hogy szükség van a 7. környezetvédelmi cselekvési programra, hiszen a jelenlegi ilyen cselekvési program 2012. július 22-én lejárt, és biztosítani kell az idevonatkozó folytonosságot. A 7. cselekvési programnak garantálnia kell, hogy az uniós környezetvédelmi célok világosak és kiszámítha tóak maradjanak a helyi és regionális önkormányzatok számára (5); (3) CdR 164/2010 fin, CdR 38/2010 fin, CdR 199/2009 fin, CdR 89/2009 fin. (4) „A jogalkotási aktus tervezetének figyelembe kell vennie annak szük ségességét, hogy az Unióra, a nemzeti kormányokra, a regionális vagy helyi hatóságokra, a gazdasági szereplőkre és a polgárokra háruló pénzügyi vagy igazgatási terheket a lehető legkisebbre csök kentsék, és hogy azok arányban álljanak az elérendő célkitűzésekkel.” [Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, 2. jegyzőkönyv, 5. cikk]. (5) CdR 164/2010 fin, 2012. április 20-i európai parlamenti állásfog lalás (2011/2194(INI).

C 17/32

HU


7. megismétli ajánlásait, amelyeket a 7. környezetvédelmi cselekvési program általános jellege és prioritásai kapcsán fogal mazott meg (6). Ezekben elsősorban az szerepel, hogy a cselek vési programnak elő kell segítenie, hogy az Európa 2020 stra tégia keretében létrejöjjön az erőforrás-hatékony Európa, illetve meg kell mutatnia, hogy az EU környezetvédelmi politikájának hosszabb távon milyen irányt kell vennie. Világos célokat, ütem tervet és intézkedéseket is le kell fektetnie 2020-ra. A Rio+20 ENSZ-konferencián (UNCSD) 2012. június 22-én elfogadott nyilatkozatnak, melynek középpontjában az inkluzív zöld gazdaság és a 2015 utáni fenntarthatósági célok állnak, valamint a riói csúcsra írt RB-s anyagnak (7) is vissza kell köszönnie a cselekvési programból; 8. aggodalommal állapítja meg, hogy a környezetvédelem terén a közösségi vívmányok végrehajtása még mindig hiányos, és hogy minden szintre kiterjedő teljes megvalósításra és végre hajtásra van szükség a környezet és a közegészségügy álla potának javításához, az egyforma feltételek biztosításához, a szabályozási biztonság megteremtéséhez az ipar számára, illetve a piaci torzulások elkerüléséhez (8). 2009 végén az uniós jogsza bályok megsértése miatt uniós tagállamok ellen folyó összes eljárás 18,8 %-a (544 eljárás) a környezettel függött össze, ami azt jelzi, hogy tovább folyik a környezet károsítása és a verseny torzulása (9); 9. megjegyzi például, hogy a jelenlegi uniós környezetvé delmi jogszabályok végrehajtásának elmulasztásából eredő költ ségeket nagyjából évi 50 milliárd euróra becsülik, amelyek egészségügyi költségek és közvetlen környezeti költségek formá jában jelentkeznek (10). Más ilyen költség is adódik – elszalasz tott üzleti lehetőségekből, különböző megfelelési költségekből, az uniós iparágak közötti torz versenyből, illetve a jogsérté sekből eredő megnövekedett költségekből. Becslések szerint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok teljes végrehaj tása 42 milliárd eurós többletforgalmat generálna az ezzel (és az újrahasznosítással) foglalkozó ágazatnak, és mintegy 400 000 új munkahelyet is teremtene (11). Az Európai Unió környezetvé delmi iparának becsült éves forgalma meghaladja a 300 milliárd eurót, így a megvalósítást, az irányvonalakat és az időkereteket övező bizonytalanság következtében elszalasztott lehetőségek haszonáldozati költsége is igen magas lehet (12). Amennyiben egy jogsértés miatt egy nagyon rövid időintervallum alatt kell beruházásokat megvalósítani, akkor ezek valószínűleg drágábbak lesznek annál, mintha a végrehajtást jól megtervezték volna; 10. azt kéri, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési prog ramban legyen prioritás a helyes megvalósítás, hogy így bizto (6) CdR 164/2010 fin. (7) CdR 187/2011 fin. (8) Lásd az Európai Parlament 2012. április 20-i állásfoglalását (2011/2194(INI) és a Tanács „A környezetvédelmi politikai eszközök javítása” című 2010. december 20-i következtetéseit is. (9) Az Európai Bizottság honlapja: „Statisztikák a környezetvédelmi jogszabályok megsértéséről”. (10) „Az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtásának elmulasz tásából eredő költségek” című tanulmány, COWI 2011, készült az Európai Bizottság megbízásából. (11) „A hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós jogszabályok végrehaj tása a környezetbarát növekedésért” című tanulmány, Bio Intelli gence Service 2011, készült az Európai Bizottság megbízásából. (12) „Az uniós környezetvédelmi vívmányok végrehajtásának elmulasz tásából származó költségek”, a COWI 2011-es tanulmánya.

2013.1.19.

sított legyen a jobb környezeti eredmények iránti elkötelezett ség. Különösen az erőforrás-hatékonysági ütemtervben, az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó ütemtervben és a 2020-ig terjedő biodiverzitás-stratégiában meghatározott célszá mokról van szó;

11. azt kéri, hogy a 7. cselekvési terv támogassa a helyi és regionális önkormányzatokat a végrehajtásban. Ehhez az alábbi tényezőkre kellene kiterjednie:

— a helyi és regionális szint nagyobb mértékű részvétele az uniós jogszabályok meghatározásában, végrehajtásában és értékelésében, a helyi és regionális szintű tapasztalatokra építve, illetve a jogszabályok jobb végrehajtása és a felelős ségvállalás növelése;

— mechanizmusok, amelyekkel a helyi és regionális önkor mányzatok ösztönözhetők a politikák végrehajtása terén szerzett bevált gyakorlataik egymással történő megosztására;

— hatékony kibocsátási politikák és a költségfedezeti lehető ségek spektrumának kibővítése a helyi és regionális önkor mányzatok számára;

— a városi környezeti fenntarthatóság kezelésének figyelembe vétele, integrált környezeti tervezésre, fenntartható mobili tásra, életminőségre és közegészségügyre összpontosítva;

— ésszerű időközök megállapítása a jogszabályok elfogadása és későbbi módosítása között, annak érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak legyen idejük a végre hajtás megtervezésére és stabil jogi környezetben tudjanak invesztálni a kiigazításokba, kellő mozgásteret hagyva ugyanakkor az EU számára ahhoz, hogy a technológiai fejlő désnek, a változó igényeknek vagy a polgárok változó elvá rásainak megfelelően módosíthassa a jogszabályokat;

12. úgy véli, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési prog ramnak új és hatékonyabb végrehajtási eszközök bevezetésére kell sarkallnia az EU-t és a tagállamokat. Ennek során érdemes kiindulópontnak tekinteni a közleményben foglalt, illetve a C. és D. részben ismertetett alábbi kezdeményezéseket is (13);

— a strukturálás javítása, a környezettel és a végrehajtással kapcsolatos információk proaktív terjesztése és az azokhoz való hozzáférés biztosítása, többek közt a nemzeti környe zetvédelmi hivatalok és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség révén; (13) CdR 164/2010 fin, CdR 140/2011 fin. Lásd az Európai Parlament 2012. április 20-i állásfoglalását (2011/2194(INI), a 2012. június 11-i tanácsi következtetéseket a 7. környezetvédelmi cselekvési programról és a Tanács 2011. október 10-i „A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program értékelése és a további lépések: a hetedik uniós környezet védelmi cselekvési program felé” című következtetéseit is.

2013.1.19.

HU


— uniós keret a tagállami szinten végzett környezetvédelmi ellenőrzésekhez;

— kritériumok a nemzeti panaszkezeléshez, ideértve az olyan vitarendezést is, mint a mediáció;

C 17/33

15. úgy véli, hogy az átláthatóság fontos szerepet tölt be a jobb végrehajtás és megvalósítás ösztönzésében. Támogatni kell az olyan online információs rendszerekbe történő beruházáso kat, amelyek révén a környezettel és a végrehajtással kapcsolatos információk hozzáférhetővé válnak a nyilvánosság és a közintézmények számára. Ehhez többet kellene tenni vala mennyi kormányzati szinten az ilyen információk proaktív terjesztéséhez és a hozzájuk való hozzáférés biztosításához;

— az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló irányelvre vonatkozó megfeneklett javaslat felélesztése;

Hatékonyabb információs rendszerek a nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtásról

— háromoldalú végrehajtási megállapodások kidolgozása a tagállamokkal, illetve a helyi és regionális önkormányzatok kal; valamint a többszintű kormányzást szolgáló egyéb eszközök kidolgozása;

16. úgy véli, hogy az információhoz való hozzáférésről szóló irányelv megerősítése mellett – ami a közleményben is szerepel tervként – az Európai Bizottságnak biztosítania kellene, hogy a tagállamok és azok helyi és regionális önkormányzatai megfele lően betartsák az irányelvben szereplő minimumkövetelménye ket, különösen azokat, amelyek az Aarhusi Egyezmény (14) értel mében az információknak az emberekhez való proaktívabb, naprakészebb és rendszeresebb eljuttatásával kapcsolatosak;

— az EU erőforrás-hatékonysági ütemtervének hatékony nyomon követése úgy, hogy erőforrás-hatékonysági célszá mokat és mutatókat vesznek bele az éves növekedési felmé résbe és a tagállami nemzeti reformprogramokba;

— innovatív finanszírozási módozatok és ösztönző lehetőségek a végrehajtásba irányuló magánberuházásokhoz, a környe zetvédelmi szempontból káros támogatások megszünteté sével és az erőforrás-használatot jobban figyelembe vevő, környezetbarát költségvetési reformok ösztönzésével;

— a környezetvédelmi és éghajlat-politika jobb beépítése a többi uniós politikába annak érdekében, hogy a helyi szintű végrehajtáshoz integrált megközelítésmódot segítsenek elő, és hogy a kockázatcsökkentési szempontokat is belevegyék a környezeti hatáselemzésekbe;

C.

A végrehajtásra vonatkozó ismeretek gyarapítása

13. egyetért az Európai Bizottság azzal kapcsolatos aggodal maival, hogy Európában nem egyformák a nyomon követésre tett erőfeszítések, az ezekből szerzett információk pedig gyakran hiányosak, ellentmondásosak és nem naprakészek. Nem tesznek közzé az interneten elegendő hasznos információt, és ennek megjelentetése is gyakran rendszertelen. Az RB szerint, ha jobb és hozzáférhetőbb információkkal rendelkezünk nemzeti, regionális és helyi szinten, akkor korábban foglalkozhatunk a fontosabb környezeti problémákkal, ami hosszabb távon költ ségkímélő lehet;

14. kiemeli a helyi és a regionális önkormányzatoknak a végrehajtással kapcsolatos ismeretek gyűjtésében betöltött sarka latos szerepét. Azt kell célul kitűzni, hogy az információk össze függőek és egyaránt felhasználhatóak legyenek nemzeti és uniós szinten úgy, hogy közben hasznosak és megbízhatóak is legyenek;

17. támogatja, hogy minden kulcsfontosságú uniós környe zetvédelmi jogszabályhoz hozzanak létre strukturált végrehajtási és információs keretrendszereket, ahogy azt az Európai Bizottság is javasolja. Az ilyen információs rendszereket azonban célirányosan és hatékonyan kell kifejleszteni, hogy – praktikus és rugalmas módon – jobban alkalmazhatóak legyenek az egyes tagállami rendszerek. Kéri a tagállamokat, hogy működjenek együtt az Európai Bizottsággal az ilyen rend szerek kidolgozásában, és ebbe vonják be a helyi és regionális kormányzatokat is. Az RB úgy véli, hogy az ilyen keretrend szereknek egy sor SEIS-kezdeményezéssel együtt olyan átlátható információs rendszereket kell eredményezniük nemzeti, regio nális és helyi szinten, amelyek interneten hozzáférhetővé tesznek információkat, és lehetővé teszik, hogy minél hatéko nyabb módon és időben kerüljön sor a helyi és regionális önkormányzatok, a polgárok, a szakértők és az üzleti élet képvi selői részéről történő végrehajtásra (15);

18. úgy látja, hogy a többszöri felhasználás elvének szelle mében van még mit tenni a nemzeti, regionális és helyi önkor mányzatoktól történő adatbekérések további összehangolása és racionalizálása terén. Az egy jogszabály keretében a jelentéstételi kötelezettség részeként nyert adatok gyakran más jogszabályok szempontjából is relevánsak;

19. hangsúlyozza ugyanakkor, hogy pontosítani kell az uniós irányelvekben a meghatározásokat, hogy egyforma feltételeket teremtsünk a nyomon követésben és a jelentéstételben, a köztá jékoztatásban és a megvalósításban – példát jelenthetnek erre a hulladékokról szóló keretirányelv szerinti különböző hulladék kezelési lehetőségek és hulladékáramlások; (14) A környezeti ügyekben az információ-hozzáférésről, a nyilvános ságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszol gáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ-EGB-egyezmény. (15) Az Európai Bizottság példája erre: az uniós ivóvízszabályok nemzeti, regionális és helyi szintű végrehajtásához egy térképen jelölve lennének víznyerő helyek, védett forrásterületek, víztisztító létesítmények és ellátó hálózatok, és lennének linkek olyan kapcso lódó információkkal, mint a szivárgás csökkentésére szolgáló prog ramok jellemzői (Európai Bizottság MEMO/12/159).

C 17/34

HU


2013.1.19.

20. úgy véli, nagyon fontos, hogy az Európai Bizottság elkö telezte magát annak feltérképezésére, hogy miként használható uniós finanszírozás strukturált végrehajtási és információs keret rendszerek, releváns interoperábilis információs rendszerek és kapcsolódó képzések tagállamokon, régiókon és településeken belüli ki- és továbbfejlesztéséhez és bevezetéséhez, illetve ahol szükséges az adminisztratív kapacitások növeléséhez. Különösen a 2007–2014-es időszakra vonatkozó strukturális alapok és a jövőbeli LIFE program keretében nyújtott technikai segítség nyújtás terén kellene lehetővé tenni az ilyen támogatásokat;

26. elismeri, hogy az EEA fontos szerepet tölt be a tagállamok által az Európai Bizottsághoz benyújtott nyomonkö vetési adatok feldolgozásában, és támogatja is, hogy az EEA játsszon nagyobb szerepet a tagállami végrehajtási jelentések európai bizottsági elemzésében. Azt szorgalmazza, hogy – mint más különböző eszközök, például az INSPIRE, SEIS, GMES, GEOSS és EyeonEarth esetében – az EEA vállaljon nagyobb részt a koordinációban, hogy összefüggő és jól felhasz nálható adatokat lehessen gyűjteni és egymással egybevetni uniós szinten;

21. arra kéri az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (EEA), hogy kísérleti projektek révén mérje fel, hogy ikt-kkal és e-kormányzással miként csökkenthető a nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségből a helyi és regionális önkormány zatokra nehezedő nyomás anélkül, hogy ez a jogszabályok által elérendő hatás rovására menne;

27. azt várja az Európai Bizottságtól, hogy érjen el haladást a SEIS (közös környezetvédelmi tájékoztatási rendszer) terén, és még 2012-ben ismertesse a SEIS-re vonatkozó végrehajtási tervét, bemutatva az aktuális helyzetet és azt, hogy miként lehetne további javulást elérni;

22. támogatja azokat az európai bizottsági és tagállami kezdeményezéseket, melyek célja annak feltárása, hogy az olyan földmegfigyelési technikák, mint például a GMES, milyen lehetőségeket rejtenek magukban (akár a nyomonkövetési költ ségek csökkentése szempontjából is) a helyi szintű végrehajtás hatékonyabb nyomon követésére (16). Ide tartozhat még a helyi és regionális önkormányzatokkal végzett kísérleti projektek támogatása is;

28. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy teljes körű és demokratikus vitákat lehessen folytatni a környezetvédelmi jogszabályok helyzetéről, tegye közzé azokat a megfelelőség-ellenőrzési tanulmányokat, amelyeket rendsze resen kér a 27 tagállamtól az uniós környezetvédelmi jogszabá lyok végrehajtásáról;

D.

A reakcióképesség javítása

Az ellenőrzések és a felügyelet javítása 23. hangsúlyozza, hogy a KHV- és az SKV-irányelvek fontos eszközt jelentenek abban, hogy a helyi és regionális szint részt vegyen a környezetvédelmi politika kialakításában, és megismétli, hogy a KHV-irányelv közelgő felülvizsgálatakor meg kell erősíteni azokat a rendelkezéseket, melyek szerint a környezeti hatásvizsgálatokhoz rendezendő nyilvános konzultá ciót minél hamarabb meg kell kezdeni, például az alkalmazási kör meghatározásának bevezető szakaszában vagy a szűrési szakaszban, a soron következő szakaszok lebonyolításának és az illetékes hatóságok döntéshozatalának felgyorsítása érdeké ben; ezen túlmenően az irányelvnek minimumkövetelményeket kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy miként kell a környe zeti hatásvizsgálatok dokumentációját hozzáférhetővé tenni az érintettek számára (17);

Az uniós szintű információk minőségének javítása 24. egyetért azzal, hogy jobb minőségű, uniós szintű, rend szeresen és proaktívan megosztott, online elérhető és földrajzi referenciákkal bíró adatokra és térképekre van szükség a környe zetről, hogy a tagállamokon és a helyi és regionális önkormány zatokon belül egyenlő feltételek és jobb minőségű információs rendszerek jöjjenek létre;

29. ismételten arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy általános uniós keretet a környezetvédelmi ellenőrzésekről és felügyeletről (18). Egy ilyen keret lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy rugalmas módon követhes senek irányvonalakat úgy, hogy közben egymáshoz nagyon hasonlóan alkalmazzák őket;

30. a szabályozás javítása (better regulation) szempontjából az uniós környezetvédelmi jogszabályokon belül az ellenőrzésekre vonatkozó európai keret kell, hogy legyen a központi keret. A lehető legnagyobb mértékben el kell kerülni specifikus előírások meghatározását az ágazatokra vonatkozó uniós környezetvé delmi irányelvekben. Amennyiben elengedhetetlen külön előírások beépítése az ágazatokra vonatkozó irányelvekbe, akkor a kerethez kell igazítani azokat;

25. üdvözli, hogy az Európai Bizottság a fürdővizek minő ségéről szóló irányelvben alkalmazott módszert valamennyi releváns uniós környezetvédelmi jogszabályra ki akarja terjesz teni, építve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) fejlesztése alatt álló, a levegőminőséggel és a hulladékkal kapcsolatos kísérleti projektekre;

31. úgy véli, hogy a nemzeti ellenőrzések uniós szintű kerete csökkenthetné az eltérő vagy hiányzó ellenőrzési rendszerek miatt kialakuló tisztességtelen versenyt az uniós régiók és tele pülések között. A keret egyenlő feltételeket is teremthetne a jogi fellépésben, javíthatná a határokon átnyúló együttműködést és elősegítené az egységességet EU-szerte. Az ellenőrzések formáját és tartalmát nemzeti szinten kellene szabályozni, és helyi és regionális szinten kellene kialakítani, de az uniós keret által lefektetett általános elvek – köztük egy racionalizált és kockáza talapú megközelítés – alapján, (19) az Európai Környezetvédelmi Ügynökség pedig – a nemzeti környezetvédelmi hivatalokkal együttműködve – fontos szerepet játszhatna ezek meghatározá sában és terjesztésében;

(16) Lásd még: CdR 163/2011 fin. (17) CdR 38/2010 fin.

(18) CdR 164/2010 fin. (19) CdR 164/2010 fin.

2013.1.19.

HU


32. úgy véli, hogy lehetőséget kell adni az Európai Bizott ságnak arra, hogy megvizsgáljon olyan eseteket, ahol fennáll annak gyanúja, hogy nem tartották be az uniós környezetvé delmi jogszabályokat. Ilyen ellenőrzési lehetőségek már most is léteznek a vámunió, a mezőgazdaság, a halászat, a regionális politika, a versenyjog, az állategészségügy és a pénzügypolitika terén (20). Az Európai Bizottságnak az ilyen ellenőrzési lehető ségei ellentétesek lehetnek az egyes hatóságok közötti kapcso latokkal a tagállamokon belül. A fent említett vizsgálatoknak ezért tekintetbe kell venniük a különböző kormányzási szintek közötti felügyeletre érvényes adott tagállami szabályokat. Az Európai Bizottság vizsgálatait pedig lehetőleg a rendes uniós kötelezettségszegési eljárás (infringement procedure) szerint kell végrehajtani; 33. úgy véli, hogy kiegészítő intézkedésként nagyon fontos lenne, hogy az Európai Bizottság jelentést tegyen arról, hogy miként lehetne megerősíteni a környezeti jog alkalmazására és végrehajtására létrehozott uniós hálózatot (IMPEL). Ennek az is része, hogy megfelelő hosszú távú pénzügyi támogatást bizto sítsunk a hálózatnak, növeljük a rendszeres szakértői ellen őrzések számát, illetve hogy az IMPEL tegyen többet a bevált gyakorlatok feltérképezéséért és azok terjesztéséért, és hogy terjesszék ki munkáját a helyi és regionális szintre (21); A nemzeti szintű panaszkezelés és -közvetítés fejlesztése 34. aggodalmának ad hangot, amiért számos panaszkezelési rendszer rosszul és hiányos jogorvoslattal működik, ami arra kényszeríti az embereket, hogy az Európai Bizottsághoz, az Európai Parlament petíciós bizottságához vagy az uniós ombudsmanhoz forduljanak, akiket elárasztanak panaszokkal; 35. támogatja azokat a javaslatokat, hogy határozzanak meg általános kritériumokat a panaszkezeléshez, köztük az olyan vitarendezéshez is, mint amilyen a mediáció. Ennek alapjául a fogyasztóvédelmi jogszabályokban szereplő nemzeti fellebbezési és vitarendezési mechanizmusokra vonatkozó, közelmúltban hozott rendelkezések szolgálhatnának (22). A kritériumok között szerepelhetnének például általános garanciák az információk bizalmas kezelésére és a gyors ügyintézésre vonatkozóan, illetve tartalmazhatnák azt a követelményt is, hogy online tájékoztatást kell nyújtani az embereknek arról, hogy egy adott problémát hogyan oldottak meg, illetve hogy panaszkezeléssel foglalkozó független helyi intézményeket kell a polgárok és az NGO-k rendelkezésére bocsátani. Ennek során figyelembe kell venni az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítására vonat kozó kötelezettségeket, amelyek az Aarhusi Egyezményből fakadnak, és nem szabad, hogy sérüljön az az általános jog, hogy az emberek panasszal élhetnek az uniós intézményeknél;

C 17/35

való hozzáférésről szóló 2003-as irányelvjavaslatot, az Európai Bíróság megerősítette, hogy a nemzeti bíróságoknak úgy kell értelmezniük az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos szabályokat, hogy az összhangban legyen az Aarhusi Egyezménnyel (23). Az esetjog miatt, amely nagyobb hozzáférést irányoz elő a polgárok és az NGO-k számára a bíróságokhoz, a nemzeti bíróságok, a helyi és regionális önkor mányzatok, illetve a gazdasági és a környezetvédelemmel foglal kozó érdekcsoportok most bizonytalanok abban, hogy miként kezeljék ezt a kihívást;

37. ezért megismétli, hogy életet kell lehelni az igazságszol gáltatáshoz való hozzáférésről szóló irányelvbe (24). Ez megoldást hozna arra, hogy számos tagállamban hiányosságok tapasztalhatók az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) és (4) bekezdésében előírtak betartásában. Megerősítené a közvéle mény katalizátorszerepét is, amely minden szinten nagyobb érvényt tudna szerezni a környezetvédelmi jogszabályoknak. A mostani közlemény nem közli egyértelműen, hogy az Európai Bizottság miként akarja megoldani ezt a problémát;

A környezetvédelem területén elért eredmények javítása kapacitásbővítéssel és a tagállamok által kötendő végrehaj tási megállapodásokon keresztül 38. üdvözli, hogy közleményében az Európai Bizottság támogatja azt az RB-s javaslatot, hogy rendezzenek közösen rendszeres fórumot a helyi és regionális problémák, illetve az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásában alkalma zott megoldások megvitatására (25). Egy ilyen fórum lehetővé tenné a folyamatos párbeszédet és a tapasztalatcserét a helyi és regionális önkormányzatok, illetve szövetségeik környezetvé delemmel foglalkozó szakértői között, valamint az RB és az Európai Bizottság konzultatív platformjainak és hálózatainak szakértői között;

39. üdvözli, hogy az Európai Bizottság – új eszközt, azaz „partnerségen alapuló végrehajtási megállapodásokat” ajánlva – komolyan figyelembe veszi az RB-nek azt a korábbi kérését, (26) hogy az EU terjessze ki az Európai Bizottság által már 2002-ben elvégzett kísérleti munkát háromoldalú megállapodásokra és szerződésekre is (27). Az RB azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy nyújtson részletesebb tájékoztatást és iránymutatást annak kapcsán, hogy miként akarja kialakítani és alkalmazni ezt az eszközt;

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása 36. megjegyzi, hogy bár még nem fogadták el jogi eszköz ként a környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz (20) Lásd még: ClientEarth 2012 – A 7. környezetvédelmi cselekvési program és végrehajtása. (21) Lásd még: CdR 164/2010 fin; az IMPEL 2012. évi válasza a 7. környezetvédelmi cselekvési programmal kapcsolatos konzultációra, az Európai Parlament 2012. április 20-i állásfoglalása (2011/2194(INI) és a Tanács „A környezetvédelmi politikai eszközök javítása” című 2010. december 20-i következtetései. (22) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabá lyokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14.).

40. úgy véli, hogy partnerségen alapuló végrehajtási megálla podásokat nemcsak az Európai Bizottság és egy adott tagállam között kellene megkötni, hanem egy vagy több helyi és regio nális önkormányzatot is be kellene vonni ebbe, hogy megfele lően visszaköszönhessen a többszintű kormányzás elve. Így háromoldalú végrehajtási megállapodásokról lehetne beszélni; (23) (24) (25) (26) (27)

C-240/09. sz. ügy. CdR 164/2010 fin. COM(2012) 95 final, 10. o. Potočnik biztos 2012. július 5-i levele. CdR 164/2010 fin. CdR 89/2009 fin, COM(2002) 709 final.

C 17/36

HU


41. úgy véli, hogy ezek a háromoldalú végrehajtási megálla podások segíthetnek bizonyos uniós környezetvédelmi politikák végrehajtásában, amikor hagyományos eszközökkel nem teremt hető meg a sürgős környezetvédelmi és a követelmények be nem tartásából eredően felmerülő problémák megoldása iránti elkötelezettség. El kell érni, hogy a megállapodások eredménye képpen a tagállamok, illetve a helyi és regionális önkormány zatok egyértelműen elkötelezzék magukat a szükséges intézke dések meghozatala iránt, az EU pedig aziránt, hogy támogatást nyújt ezekhez. Ezekhez a kötelezettségvállalásokhoz hivatalosan is megvalósítható célok és határidők kellenek, és nyilvánosságra kell őket hozni, hogy ellenőrizhetőek lehessenek; A környezetvédelem területén elért eredmények javítása a többszintű kormányzás innovatív módszereivel 42. sajnálja, hogy a közleményből nem köszön vissza az az RB-s javaslat, hogy közösen vegyenek számításba speciális módszereket arra, hogy miként lehetne kiterjeszteni a Polgár mesterek Szövetségét „Az erőforrás-hatékony Európához vezető út” ütemtervben szereplő olyan kulcsfontosságú területekre, mint a biodiverzitás, a földhasználat, a hulladék- és vízgazdál kodás vagy a légszennyezés (28). Az RB szerint ez megköny nyítené, hogy a többszintű kormányzás egy olyan innovatív módszerével hajtsák végre az uniós környezetvédelmi politikát, amely ösztönzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok proaktívan kötelezzék el magukat a végrehajtás iránt ahelyett, hogy csak egyszerűen átültetik az uniós jogszabályokat; 43. sajnálja, hogy a közlemény nem tesz utalást az Európai Bizottság Európa zöld fővárosa díjára, amelyet egyébként az RB nagyon komolyan támogat, mivel véleménye szerint egy olyan fontos eszközről van szó, amely bemutatja azokat a városokat, amelyek példaértékűek és innovatívak az uniós környezetvé delmi jogszabályok végrehajtásában, és egyben meg is osztja ezek tapasztalatait más városokkal. Ezért az RB megismétli azt a 2010-es ajánlását, hogy fejlesszék tovább a díjat (29); 44. kiemeli, hogy sem a környezeti problémák megoldásához és az éghajlatváltozás kezeléséhez, sem pedig az uniós politika végrehajtásához nem elég egyetlen kormányzati szint. Több szintű megközelítés szükséges, amelynek keretében minden

2013.1.19.

egyes kormányzati szint (az európai, nemzeti, regionális és helyi szint) felvállalja a saját felelősségét, és meghozza azokat az intézkedéseket, amelyeket az adott szinten meg lehet és meg kell hozni. Az RB támogatja, hogy a tagállamokon belül belső irányítási csoportokat hozzanak létre, amelyek keretében a különféle kormányzati szinteket képviselő szakértők közösen alakítják ki a nemzeti végrehajtási terveket (30); E.

Szubszidiaritás, arányosság és jobb szabályozás

45. emlékeztet, hogy a környezetvédelmi politika olyan terü let, ahol a jogkörök meg vannak osztva az EU és a tagállamok között, így itt alkalmazni kell a szubszidiaritás elvét; 46. megjegyzi, hogy az Európai Bizottság nem vizsgálja a közleményben leírt különböző választási lehetőségeknek a szub szidiaritás elvével való összeegyeztethetőségét. Úgy véli, hogy a közleményben ismertetett választási lehetőségek egyelőre a megvitatás és a továbbgondolás szakaszában vannak, és még nem elég kiformáltak ahhoz, hogy végleges álláspontot tükröz zenek, ezért sok múlik az Európai Bizottság döntésén, hogy melyeket valósítja meg (és hogyan); 47. ezzel a megkötéssel megjegyzi, hogy szubszidiaritásfi gyelő hálózatának általános észrevételei szerint – amennyiben szó szerint valósítják meg őket – a közleményben szereplő lehetőségek valószínűleg nem sértik komolyan a szubszidiaritás elvét (31); 48. ugyanakkor megjegyzi, hogy bár támogatják az ellen őrzések jelenlegi keretének továbbfejlesztését, tapasztalható némi ellenállás a szubszidiaritásfigyelő hálózaton belül azzal kapcsolatban, hogy a keret kötelező erővel bírjon, és hogy létre hozzanak egy uniós ellenőrző szervet. Ugyanígy, bár támogatják a tagállami panaszkezelés kritériumait, a szubszidiaritásfigyelő hálózat egyes tagjai azt szeretnék, ha ezek inkább kötelező erővel nem bíró ajánlások lennének. Általánosan elfogadottnak tűnik, hogy az EU határozza meg az uniós környezetvédelmi jogszabályok kapcsán a nemzeti bíróságokhoz való hatékony hozzáférés feltételeit.


(28) CdR 140/2011 fin, CdR 164/2010 fin, COM(2011) 571 final. (29) CdR 164/2010 fin.

(30) Az ilyen jellegű csoportok létrehozását a CdR 164/2010 fin jelű dokumentum is ajánlja. (31) Az eredmények letölthetők az alábbi linkről: http://extranet.cor. europa.eu/subsidiarity/Pages/default.aspx

2013.1.19.

HU


A Régiók Bizottsága véleménye – A talajvédelemről szóló tematikus stratégia végrehajtása (2013/C 17/08)


— úgy véli, hogy Európa különböző régiói a talajtípus, a földkezelés és az éghajlat tekintetében nagyon eltérőek, ami azt jelenti, hogy testre szabott kezelési iránymutatásra és védelmi stratégiákra van szükség annak biztosításához, hogy a talajvédelmi intézkedések arányosak legyenek, regionális prio ritásokon alapuljanak, de mindez átfogó keretben történjen annak érdekében, hogy az uniós politikák is megvalósuljanak; — megjegyzi, hogy a talajjal kapcsolatos kockázatok és veszélyek kezelése sürgős, különös tekintettel az éghajlatváltozásra; — hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás egy sor következménnyel járhat a talajra nézve, főként a talajnedvesség és -hőmérséklet, valamint a csapadékviszonyok változása miatt, ami talajromlást ered ményez, ideértve a szerves anyagok csökkenését és az erózió, a tömörödés, illetve az elfolyások fokozódását; — hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok lényeges szerepet játszhatnak a talajminőség romlásának figyelemmel kísérésében és a szennyezett területek jegyzékének összeállításában; — úgy véli, hogy a talajpolitika terén megfelelő egyensúlyt kell teremteni a szubszidiaritás elvével kiegyensúlyozott európai szintű fellépés és a jobb szabályozás között annak érdekében, hogy elke rüljük a felesleges adminisztratív többletterhet és az aránytalan költségeket. Az uniós szabályozás tehát úgy alakítandó ki, hogy csak akkor avatkozzon be, ha szükséges; — úgy véli, hogy a talajvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos hiányosságok az egész EU-ban egységes alapon kezelhetők a legjobban, általános keret és közös elvek mentén, melyeket minden országnak el kell fogadnia. Támogatandó lenne ezért a talajvédelmi keretirányelv, bár alapvető jelentőségű, hogy a szakpolitika ne legyen szükségtelenül előíró jellegű, például ne tartalmazzon mennyiségi előírásokat és korlátokat.

C 17/37

C 17/38

HU


Előadó

Corrie McCHORD (UK/PES), Stirling önkormányzati képviselője

Referenciaszöveg

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A talajvédelemről szóló tematikus stratégia végrehajtása és a folyamatban lévő tevékenységek

2013.1.19.

COM(2012) 46 final

I.



A.


1. Az Európai Bizottság jelentése a talajvédelemről szóló tematikus stratégiának a 2006. szeptemberi elfogadása óta történő végrehajtását tekinti át, és a talajromlási tendenciákat, valamint a talajvédelem terén jelentkező jövőbeli kihívásokat is megvizsgálja. 2. A stratégia négy pillért nevezett meg a végrehajtáshoz, amelyek az alábbiak: a nyilvánosság figyelmének felhívása, kuta tás, a kérdés beépítése a szakpolitikákba és jogalkotás. A stra tégia szerves része volt a talajvédelmi keretirányelvre vonatkozó javaslat (COM(2006) 232 final), amely a következő három témára épült: megelőző intézkedések, a probléma azonosítása és operatív intézkedések. 3. Az RB korábban az alábbi véleményeket adta ki a talajvé delem tárgyában: — Erőforrás-hatékony Európa – Az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedő kiemelt kezdeményezés (Michel Lebrun, CdR 140/2011 fin); — A helyi és regionális önkormányzatoknak a jövőbeli környe zetvédelmi politikában betöltendő szerepe (Paula Baker, CdR 164/2010 fin); — Tematikus talajvédelmi 321/2006 fin);

stratégia

(Cor

Lamers,

CdR

5. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EKÜ) és az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által az európai talajok (1) állapotáról 2012-ben készített kulcsfontosságú jelentés az európai talajokat fenyegető tíz fő veszélyforrás jelen tőségét emelte ki, ezek: a szerves anyagok csökkenése, az erózió, a tömörödés, a területbeépítés, a szikesedés, a savasodás, a biológiai sokféleség csökkenése, a sivatagosodás (Dél-Európa esetében), a földcsuszamlások és a talajszennyezés. Megvizsgálta továbbá a talaj széntartalmával és a globális klímával, az erózi óval, a vízmegtartással, a savasodással és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos kilátásokat. Megállapította, hogy az EU területén a talajromlás folytatódik, sőt, Európa egyes részein súlyosbodik. A jelentés bebizonyítja, hogy a jelenlegi uniós, nemzeti és regio nális politikák és jogszabályok nem elegendőek a talaj teljes körű védelmének biztosításához.

6. Európa különböző régiói az ásványi és szerves jellegű talajféleségek, valamint a földkezelés és az éghajlat tekintetében nagyon eltérőek, ami azt jelenti, hogy testre szabott kezelési iránymutatásra és védelmi stratégiákra van szükség annak bizto sításához, hogy a talajvédelmi intézkedések arányosak legyenek, regionális prioritásokon alapuljanak, de mindez átfogó keretben történjen annak érdekében, hogy az uniós politikák is megvaló suljanak.

7. A helyi és regionális önkormányzatoknak döntő szerepük van az európai talajok védelmében. Ebbe beletartozik az, hogy – a területrendezésben illetékes, illetve az építési és földhasználati engedélyek kiadására jogosult szervekként – ők felelősek azért, hogy a területrendezési jogszabályok biztosítsák a talajvédelmi cél teljesülését, és megfelelő végrehajtást nyerjenek. Az önkor mányzatok hatáskörrel rendelkezhetnek a városok terjeszkedé sének és a területbeépítésnek a megakadályozására, a szennye zett talajú vagy elhagyott ipari területek vagy lakóövezetek hely reállításának az ösztönzésére és a zöldmezős területek védel mére és növekedésük elősegítésére.

— Egy tematikus talajvédelmi stratégia felé (Corrie McChord, CdR 190/2002 fin). 4. A talaj környezeti, társadalmi és gazdasági rendszereink szerves részét és az élelmiszer-termelés alapját képezi, és egyéb környezetvédelmi szolgáltatások mellett szerepe van a vízáramlás minőségének és mennyiségének a szabályozásában, az éghajlatváltozás enyhítésében és a hozzá való alkalmazkodás ban, valamint a biodiverzitás megőrzésében. Az európai környezet és gazdaság fenntarthatóságához mindenképpen biztosítani kell, hogy a talaj jó állapotban maradjon, és be tudja tölteni létfontosságú funkcióit.

8. Az RB támogatja, hogy a talajra vonatkozó jövőbeli európai rendelkezések olyan megközelítést alkalmazzanak, amelyek elég rugalmasak ahhoz, hogy figyelembe vegyék a különféle nemzeti és regionális körülményeket. Egy közös, uniós szintű talajvédelmi kerettel biztosítható, hogy – a legszé lesebb értelemben vett – földkezelőkre vonatkozó talajvédelmi kötelezettségek minden tagállamban hasonlóak legyenek, csök kentve ezáltal a belső piaci verseny torzulásának a kockázatát. (1) http://ec.europa.eu/dgs/jrc/downloads/jrc_reference_report_2012_ 02_soil.pdf

2013.1.19.

B.

HU


Jelenlegi és új kihívások

9. Az Európai Bizottság jelentése (4. rész) értékeli a jelenlegi és az új kihívásokat. Az RB egyetért az Európai Bizottság elem zésével abban, hogy az elmúlt évtizedben mind az Unióban, mind globális szinten fokozódott a talajromlás, és hogy e tendencia valószínűleg folytatódik, hacsak nem kezelik eredmé nyesen a földhasználat és –gazdálkodás, a szerves anyagok és a szén, valamint az erőforrás-hatékonyság problémáit.

10. Egyértelmű, hogy a világ népességének várható növeke dése, a hús- és tejtermékfogyasztás fokozódása, továbbá a biomassza energiatermelési célú felhasználásának növekedése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és azok mérséklése feladataihoz, az elsivatagosodás veszélyéhez és a talaj művelés alól történő kivonásához társulva a földért és vízért folytatott verseny kiéleződéséhez és a talajromlás kocká zatának növekedéséhez fog vezetni.

11. A talajjal kapcsolatos kockázatok és veszélyek kezelése sürgős, különös tekintettel az éghajlatváltozásra. A mezőgaz daság rendkívüli módon befolyásolja a talajból eredő széndioxid- és dinitrogén-oxid-kibocsátást. Az Unió területén talál ható talaj több mint 70 milliárd tonna szerves szenet tartalmaz, ami csaknem ötvenszerese az üvegházhatást okozó gázok éves uniós kibocsátásának. A talaj szervesanyag-tartalmának csökke nése és az így megnőtt szén-dioxid-kibocsátás különösen súlyos problémát jelentenek, mivel hozzájárulnak az éghajlatváltozás hoz. A szervesanyag-tartalom bizonyítottan (2) csökken az Egye sült Királyságban, Franciaországban, Belgiumban és Ausztriában. A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése – amellett, hogy rontja a talajminőséget – a légkörbe történő szén-dioxid-kibo csátást is eredményezhet, így negatív hatással járhat a széndioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló uniós célkitűzések teljesülésére.

12. Az éghajlatváltozás egy sor következménnyel járhat a talajra nézve, főként a talajnedvesség és -hőmérséklet, valamint a csapadékviszonyok változása miatt, ami talajromlást eredmé nyez, ideértve a szerves anyagok csökkenését és az erózió, a tömörödés, illetve az elfolyások fokozódását. A földgazdálkodási politikák jelenleg nem mindegyik európai országban védik a talaj széntartalmát.

C 17/39

több mint 50%-áért felelősek. Az elmúlt években fokozódott az aggodalom annak kapcsán is, milyen hatással jár a tőzeg keres kedelmi célú, kertészeti felhasználású kitermelése.

14. A talajbeli szénkészletek megőrzése (és a dinitrogén-oxidkibocsátás minimálisra csökkentése) jelentősen hozzá fog járulni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás enyhítéséhez. Az Európai Bizottság „Fenntart ható mezőgazdaság és talajmegóvás” nevű projektje (3) egy sor hasznos esettanulmányt és ajánlást tartalmazott.

15. A hatékony erőforrás-felhasználás döntő fontosságú. A mezőgazdaság nagymértékben függ a talaj termékenységétől, különösképpen annak tápanyagtartalmától. Az EU-ban felhasz nált foszfortartalmú műtrágya jelentős része importált. Az Unióban azonban évről évre nagy mennyiségű trágya, biológiai hulladék és szennyvíziszap is termelődik. Ezen anyagok megfelelő gyűjtése, kezelése és felhasználása biztosíthatja a jövőben a tápanyagellátás biztonságát, a talaj állapotának javí tását és a potenciálisan mérgező elemekkel való szennyezés korlátozását. Az RB azt ajánlja, hogy vizsgálják felül a szenny víziszap-irányelvet a szárazföldön alkalmazott olyan szerves anyagok használatának ellenőrzése céljából, amelyekre az irányelv hatálya jelenleg nem terjed ki.

16. A művelés alóli kivonás (területbeépítés) aktuális tenden ciái Unió-szerte tarthatatlanok, és a talajromlás számottevő okát jelentik. A területbeépítés gyakran érint termékeny mezőgazda sági földterületeket, veszélyezteti a biológiai sokféleséget, növeli az árvizek és a vízhiány kockázatát és hozzájárul a globális felmelegedéshez. Az Európai Bizottság 2012 áprilisában irány mutatásokat (4) tett közzé a területbeépítés korlátozásának, hatásai csökkentésének és ellensúlyozásának bevált gyakorlatá ról. Az RB határozottan ajánlja ezen iránymutatások követését.

17. A savasító anyagoknak a légkörből a talajba történő lerakódása negatív következményekkel járhat a savasodás és a nitrifikáció miatt. Mára a nitrogén-oxidok és az ammónia váltak a fő savasító anyagokká, míg a kén-dioxid-kibocsátás az elmúlt években a szabályozásnak köszönhetően általában mérséklődött. Alapvető fontosságú lesz annak biztosítása, hogy tovább csök kenjen szerte Európában a savasító anyagok kibocsátása annak érdekében, hogy korlátozódjon a kritikus mértéket meghaladóan savas földterület.

13. Sürgős fellépés szükséges a károsodott tőzeglápok hely reállítására a széntartalom csökkenésének megállítása, továbbá az egészséges tőzeglápok által nyújtott számos különféle ökoszisztéma-szolgáltatás élénkítése érdekében. Bár a tőzeg lápok a mezőgazdasági művelés alatt álló területeknek csak 2%-át teszik ki az EU-ban, az ágazat szén-dioxid-kibocsátásainak

18. Az európai bizottsági jelentés (5. rész) öt folyamatban lévő tevékenységet nevez meg, amelyek kapcsán az RB az alábbi megjegyzéseket kívánja tenni:

(2) Európai Környezetvédelmi Ügynökség/az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC), 2012: „State of Soil in Europe” [Az európai talajok állapota], http://ec.europa.eu/dgs/jrc/downloads/jrc_reference_ report_2012_02_soil.pdf

(3) Lásd: http://eusoils.jrc.ec.europa.eu/projects/SOCO/ (4) Report on best practices for limiting soil sealing and mitigating its effects [Jelentés a területbeépítés korlátozásának és hatásai mérséklé sének legjobb gyakorlatairól] (2011. április).

C.

Az Európai Bizottság folyamatban lévő tevékenységei

C 17/40

HU


A nyilvánosság figyelmének felhívása 19. A talajvédelemről szóló tematikus stratégiával és a talaj EU-beli védelmének szükségességével kapcsolatos figyelemfel keltés nagyon fontos. A földkezelőknek ismerniük kell az összes fenntartható talajkezelési gyakorlatot, amely megőrzi a talaj által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Az RB ezért hatá rozottan üdvözli az Európai Bizottság által 2006 óta a talajvé delemmel kapcsolatos tudatosságnövelés terén végzett munkát, melynek keretében például atlaszokat adott ki az európai tala jokról (5) és a talaj biológiai sokféleségéről, (6) valamint jelentős talajvédelmi konferenciákat szervezett. Az RB méltányolja továbbá az Európai Bizottság által az Európai Talajtani Hiva talok Hálózatához (ESBN) kapcsolódóan egy figyelemfelkeltéssel és oktatással foglalkozó munkacsoport létrehozására tett erőfe szítéseket.

20. A földkezelők és egyéb érdekeltek tudatosságának kiala kítása, valamint a nagyközönség tájékoztatása és tudatosítása a talaj fontossága kapcsán döntő szerepet fog játszani a talaj fenn tartható használatának ösztönzésében. Azonban a figyelemfel keltés révén önmagában nem érhető el a kellő szintű talajvéde lem, inkább olyan intézkedéscsomagra van szükség, ahol az oktatás és a gazdasági ösztönzők ugyanúgy elsőbbséget élvez nek, mint a szabályozás. A fenntartható talajkezelési gyakor latok javításával kapcsolatos tudatosságnövelés továbbra is fontos szerepet fog játszani a talajromlás minimálisra csökken tésében. Az RB ezért arra bátorítja a helyi és regionális önkor mányzatokat, hogy követként lépjenek fel e téren, ehhez követ hetik például az Európai Föld- és Talajszövetség (ELSA e.V.) példáját.

2013.1.19.

hasznosuló tápanyagok. Az RB egyetért azzal, hogy mindez a kutatás szükséges, és az érdekeltek számára történő megfelelő ismeretátadást is igényel majd.

23. A Régiók Bizottsága szorgalmazza, hogy dolgozzanak ki egy aktualizált áttekintést arról, hogy az EU-ban milyen mértékű a talajszennyezettség, és hogy a tagállamok miként kezelik ezt a problémakört. Ennek során különösen a talajszennyezettség és az ivóvíz szennyezettsége közötti összefüggést kellene jobban megvizsgálni, mivel a talajvíznek számos országban nagy jelen tősége van az ivóvíznyerés szempontjából.

Ellenőrzés 24. Jelenleg nincsenek környezetvédelmi normák a legfonto sabb talajfolyamatok és –funkciók védelmére, és Európának nincs átfogó talajellenőrzési rendszere. Pótolni kell a rendsze resen EU-szerte gyűjtött talajadatok hiányát, fel kell mérni, hogy mely információk állnak már rendelkezésre, meg kell határozni a hiányosságokat és ajánlásokat kell tenni a jövőbeli talajelle nőrzésre vonatkozóan. Az RB egyetért azzal, hogy fokozott ellenőrzésre van szükség, többek között a megfelelő regionális talajvédelmi megközelítések támogatására. Javítanunk kell az európai, nemzeti és regionális politikaalkotók és döntéshozók hozzáférését a megfelelő mennyiségű releváns talajadatokhoz és –információkhoz. Ezenkívül Európa egészében hiányzik a megfelelő hosszú távú talajellenőrzés a helyszínek hálózatán belül, amelynek keretében elsősorban olyan problémákat kellene kezelni, mint a talajok és az éghajlatváltozás közötti kölcsönha tások. Az RB ezért üdvözli az Európai Talajügyi Adatközpont (ESDAC) tevékenységének folytatását.

Kutatás 21. A kutatás alapvető jelentőségű a talajvédelmi prioritások jobb felmérése és annak biztosítása szempontjából, hogy a szak politikák kidolgozása ezután is szilárd tudományos alapokon történjen. Az RB ezért határozottan üdvözli az Európai Bizottság által 2006 óta huszonöt olyan, a talajjal összefüggő problémák megoldását célzó kutatási projekt (7) finanszírozása terén végzett munkát, mint az ENVASSO, a RAMSOIL vagy a SOILSERVICE. Fontos lesz annak garantálása, hogy a fenti kuta tási projektekből nyert ismereteket továbbra is megfelelően átadják a kutatás végfelhasználóinak, köztük végső soron a föld kezelőknek. További talajjal kapcsolatos kutatási és talajellenőr zési adatok rendelkezésre bocsátására van szükség a jelenlegi ismerethiány pótlásához, erre azonban mindig csak a költségek arányosságát szem előtt tartva és a valamennyi közreműködő szervezet közötti kölcsönös csere keretében kerülhet sor. Döntő fontosságú azonosítani az értékelési módszereket, a hatásmér séklő intézkedéseket és a talajellenőrzési tevékenységek össze hangolásának minimumkövetelményeit.

22. Az RB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság folytatja a kutatás finanszírozását, mégpedig elsősorban a következő terü leteken: földcsuszamlások, területbeépítés, talajfunkciók, a talaj szén- és nitrogénciklusai (középpontban a tőzeglápok helyreál lításával), talajtermékenység, valamint a mezőgazdaságban újra (5) Lásd: http://eusoils.jrc.ec.europa.eu/projects/soil_atlas/index.html (6) A talaj biológiai sokféleségének európai atlasza. (7) A Közös Kutatóközpont talajjal kapcsolatos projektjei.

25. Bár a stratégia már hatodik évében jár, az EU továbbra sem rendelkezik semmilyen rendszeres vagy Unió-szerte össze hangolt talajellenőrzési rendszerrel, és a kutatási módszerek is különböznek. Az EU-ban számottevő eltérések mutatkoznak a talajvédelem formáit és a talajminőséget illetően, ezeknek a mérséklésére törekedett a javasolt talajvédelmi keretirányelv. Ennek kapcsán az RB üdvözli a LUCAS-hoz hasonló kutatási projekteket, amelyek az ESDAC adatokkal való ellátását céloz zák. Az RB egyetért az Európai Bizottság arra irányuló javasla taival, hogy megerősíti az összehangolt talajellenőrzést azáltal, hogy rendszeres talajellenőrzést vezet be, többek között új, távérzékelős technikák alkalmazásával.

26. A helyi és regionális önkormányzatok lényeges szerepet játszhatnak a talajminőség romlásának figyelemmel kísérésében és a szennyezett területek jegyzékének összeállításában. A célzott és hatékony talajvédelmi politikának a talajromlás megjelenésének várható helyére vonatkozó ismereteken kell alapulnia.

27. A talajminőség ellenőrzését az egyes tagállamokban számos különböző módon végzik. Az Európai Bizottság az ellenőrzési tevékenységek összehangolását javasolta annak érde kében, hogy tisztább képet kapjanak az európai talajok állapotá ról. A Közös Kutatóközpont már jelentős mennyiségű adatot

2013.1.19.

HU


összegyűjtött, azonban többet is el lehetne érni, ha a tagállamok egyértelmű és összehasonlítható jelentéseket tennének. Az összehangolt ellenőrzést az ellenőrzési mechanizmusról szóló, jelenleg felülvizsgált határozattal összhangban kell végrehajtani.

C 17/41

Európai Bizottság arra vonatkozó észrevételeivel, hogy bővíteni kellene a vidékfejlesztési forrásokból megvalósuló intézkedések hatályát a talajminőség javítása és az intézkedések által lefedett terület kiterjesztése érdekében.

A talajvédelem kérdésének beépítése a szakpolitikákba 28. Az RB kedvezően fogadja az Európai Bizottság tevékeny szerepvállalását abban, hogy a tagállamokkal együtt, többek között az erőforrás-hatékonysági ütemterv, a közös agrárpolitika (KAP) és a regionális politika keretében is a talajjal kapcsolatos intézkedéseket dolgoz ki. Mivel a talaj oly sok területen szerepet játszik, az Európai Bizottság talajvédelemre vonatkozó javaslatait integrálni kell számos politikai kezdeményezésbe és végrehajtási mechanizmusba (pl. víz-keretirányelv, nitrát-irányelv, árvíz- és szennyvíziszap-irányelvek, a biodiverzitás védelmét célzó „Élő helyek” és „Madarak” irányelvek; a tervek, programok és projektek környezeti értékeléséről szóló irányelvek, vidékfejlesz tési rendelet és KAP).

29. Az RB a talajvédelemről szóló tematikus stratégiának egy olyan közös cselekvési terv formájában való rögzítésére kéri az Európai Bizottságot, amely megkönnyíti a tagállamok, illetve a helyi és regionális önkormányzatok számára a talajvédelmi poli tikák alkalmazását és az uniós jogszabályok végrehajtását. A talajvédelemmel kapcsolatos javaslatok és intézkedések jelenleg több uniós javaslatban szétszórva találhatók. A talajvédelemről szóló tematikus stratégia általános áttekintést nyújthat a meglévő és az új intézkedésekről, és részletesen ismertetni lehet benne, hogy

— mely talajproblémákat oldják meg az ágazati környezetvé delmi jogszabályok, és mi jelent továbbra is problémát, illetve

— milyen lehetőségek vannak arra, hogy az ágazati környezet védelmi jogszabályok kiigazítása révén megoldódjanak a fennmaradó talajproblémák,

31. Az EKÜ/JRC 2012. évi jelentése jelzi, hogy a KAP jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó jelenlegi intézkedései (GAEC) nem felelnek meg teljes mértékben a talaj védelmi céloknak. A KAP „kizöldítésére” irányuló jelenlegi javas latok tehát úgy alakítandók át, hogy jobb talajvédelmi eredmé nyek elérését célozzák anélkül, hogy növelnék a tagállami ható ságokra háruló adminisztratív terheket. Ebbe annak felmérése is beletartozik, hogy vajon továbbfejleszthetők-e a GAEC-intézke dések a talajvédelem javítása érdekében.

32. Azt is fel kell ismerni, hogy a KAP intézkedései csak azokra a mezőgazdasági területekre vonatkoznak, amelyek gazdálkodási támogatásban részesülnek. Az RB egyetért az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslataival, hogy a KAP álta lános reformja keretében kerüljön sor a talajra vonatkozó köve telmények további tisztázására és meghatározására is. Az RB különösen azt a mostani javaslatot fogadja kedvezően, hogy vezessenek be egy olyan új, a szerves anyagok védelmével össze függő, a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó intézkedést, amely magában foglalja a tarlóégetés tilalmát és a vizes élőhelyek, illetve a jelentős kötöttszén-készletekkel rendel kező talajok első szántásának a tilalmát.

33. Az RB támogatja az Európai Bizottság által annak érde kében folytatott munkát, hogy a talajvédelmet jobban beépítse az összes kapcsolódó szakpolitikába. Ez többek közt az alábbi akból áll: a mezőgazdaság termelékenységével és fenntartható ságával foglalkozó európai innovációs partnerség kialakítása, középpontjában a földterület- és talajgazdálkodással, az európai vizek védelmére irányuló tervezet kidolgozása és a kohéziós politika végrehajtása.

— másfelől át lehet tekinteni az uniós finanszírozású talajpro jekteket. Az RB kéri, hogy az Európai Bizottság az uniós alapokon belül teremtsen helyet talajprojektek számára.

30. Üdvözlendő a KAP javasolt „kizöldítése”. Reform kere tében olyan intézkedésekre volna szükség, amelyek révén a KAP kedvezőbben viszonyulna a regionális megoldásokhoz a talajvédelemhez hasonló kérdésekben. Többek között fontolóra kellene venni az EU vidékfejlesztési forrásainak olyan vidékfej lesztési szerződésekhez történő felhasználását, melyek révén a földkezelők finanszírozást kapnának talajvédelmi feladatokra, tőzeglápok helyreállítására, vizes élőhelyek létrehozására, termő területek legelővé alakítására, a talajerózió megelőzésére és a szerves anyag védelmére. Az RB ezért határozottan egyetért az

34. Egyértelmű kapcsolat van a talajkezelés és a diffúz szeny nyezés között, amely Európa-szerte a vízminőséggel összefüggő fontos és sürgős probléma. A vízminőséget veszélyezteti a megművelt földek talajeróziója, valamint az onnan származó rovarirtószer- és tápanyag-elszivárgás. A diffúz szennyezés jelen tősége ellenére sem a nitrát-irányelv (91/676/EGK), sem a felszín alatti vizekről szóló irányelv (2006/118/EK), sem pedig a vízkeretirányelv nem követeli meg kifejezetten a talajra vonatkozó jogszabályok meghozatalát. A szennyeződött felszín alatti vizek megtisztulása akár sok száz évet is igénybe vehet, ezért az RB arra szólít fel, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a talaj romlás és a diffúz szennyezés által a felszín alatti vizekre és más vízfolyásokra jelentett veszélyek elleni küzdelemhez.

C 17/42

HU


35. Jóllehet továbbra is a talajromlás megelőzését kell előnyben részesíteni, egyes európai talajok mostani állapota helyreállítási intézkedéseket is igényel majd. Az RB üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a Kohéziós Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a következő programozási időszakban (2014–2020) továbbra is támogatni lehessen a szennyezett talajú területek helyreállítását. A helyi és regionális önkormányzatoknak ezentúl is szem előtt kell tarta niuk azt, hogy a Kohéziós Alapból még mindig számottevő forrás áll a talajromlást megoldani kívánó, pályázásra jogosult régiók rendelkezésére.

36. Az RB kéri, hogy az Európai Bizottság a LIFE+ támoga tóprogramon belül gondoskodjon további lehetőségekről a talaj projektek számára. Az elkövetkező időszakban tágabb keretek között lehetne alakítani a finanszírozás módját. A jelenlegi követelmények értelmében a „környezetvédelmi szakpolitika és irányítás” területéhez tartozó projekteknek példaértékűnek és/vagy innovatívnak kell lenniük. A talajgondok kezeléséhez azonban gyakran nem feltétlenül innovációra, inkább ismétlődő fellépésekre vagy a már megkezdett tevékenységek folytatására van szükség.

2013.1.19.

politikákba való beruházások ösztönzőinek megteremtése érde kében. Az RB azt is örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság tenni fog nemzetközi szinten azért, hogy ösztönözze egy, a talajjal foglalkozó kormányközi panel felállítását.

D.

Szubszidiaritás, arányosság és jobb szabályozás

40. Az európai bizottsági jelentés önmagában nem vet fel semmilyen szubszidiaritással vagy arányossággal összefüggő problémát, mivel tárgya a talajvédelemről szóló tematikus stra tégia végrehajtása. Közvetve azonban utal esetleges uniós talaj védelmi szabályozásra, ami viszont már problematikus lehet.

41. Azok a tagállamok, amelyek ellenzik a keretirányelvre vonatkozó 2006-os javaslatot, és 2010-ben a Tanácsban megakadályozták a jogszabály elfogadását, a szubszidiaritásra hivatkoznak. A probléma az, hogy bár egyes tagállamok már fejlett talajvédelmi szabályozással bírnak, mások egyáltalán nem rendelkeznek e téren jogi kerettel, vagy csak sokkal kevésbé fejlettel. Az RB nemzeti szintű fellépésre kéri a tagállamokat, és sürgeti, hogy:

Jogi szabályozás 37. Az RB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javas latát, hogy felülvizsgálják a környezetre gyakorolt hatások vizs gálatáról szóló irányelvet, ami lehetővé fogja tenni a talajjal kapcsolatos szempontok jobb integrálását a projekttervezés korai szakaszában. Fontos, hogy az Európai Bizottság mérlegelje majd, hogy hogyan lehet ösztönzőket létrehozni a szén-dioxidkibocsátás csökkentésére és a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzésére azáltal, hogy a földhasználat, a földhasználatmegváltoztatás és az erdőgazdálkodás (LULUCF) területét is figyelembe veszik az éghajlatváltozással kapcsolatos, 2020-ig megvalósítandó uniós kötelezettségvállalásban.

— azok a tagállamok, amelyek már rendelkeznek talajpolitiká val, tovább bővítsék ezt a szakpolitikát, amennyiben szük séges,

— azok a tagállamok, amelyek fejlett talajpolitikával rendelkez nek, szakértelmük megosztása révén töltsenek be hídsze repet a talajpolitikával nem rendelkező tagállamok felé. Az RB kéri, hogy az Európai Bizottság kísérje figyelemmel ezt a folyamatot,

Nemzetközi szint 38. A talajkár határokon átnyúlóan is éreztetheti hatását (pl. az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a szennyezőanyagok terjedése, az erózióból eredő üledék, a talaj széntartalmának csökkenése, a szennyezés határon átnyúló terjedése). Az európai talajok az üvegházhatású gázok jelentős elnyelői, de egyben potenciális forrásai is (ideértve a dinitrogén-oxid-kibocsátást is).

39. Az RB kedvezően fogadja az Európai Bizottság által a Rio+20 konferencián tett építő jellegű észrevételeket és a talaj romlási szempontoknak a végleges szövegbe (8) való belefogla lását. Arra kívánja bátorítani az Európai Bizottságot, hogy tartsa prioritásai között a talajpolitikát az olyan nemzetközi konferen ciákon, mint az UNFCCC megbeszélései vagy az egyéb kapcso lódó fórumok, így a biológiai sokféleségről szóló egyezménnyel foglalkozó ülések. Az RB örül emellett annak, hogy az Európai Bizottság az Egyesült Nemzetek Szervezetének az elsivatago sodás elleni küzdelemről szóló egyezményével (UNCCD) össz hangban aktívan támogat egy, a talajromlás gazdaságtanával kapcsolatos kezdeményezést a fenntartható földgazdálkodási (8) http://www.uncsd2012.org/thefuturewewant.html

— azok a tagállamok, amelyek még nem rendelkeznek talajpo litikával, belátható időn belül dolgozzanak ki egy ilyen szak politikát, amíg az európai szintű előrelépések váratnak magukra.

Az RB támogatja az Európai Bizottság azon intézkedéseit, amelyek lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy saját hatáskö rükben megfelelő talajvédelmi szabályokat alakítsanak ki és alkalmazzanak.

42. A talajromlás és azon belül az üvegházhatásúgáz-kibo csátás, a szennyeződés, a tömörödés, a diffúz szennyezés és a területbeépítés mind határokon átnyúlóan is éreztetheti hatását, ezért szükséges, hogy a szakpolitikákat európai szinten (leg alább) összehangolják. Példaként hozható fel az, amikor az összetömörödése vagy minőségromlása miatt az esővíz tárolá sára már képtelen talaj növeli az áradás kockázatát a szom szédos országokban. Vízszennyezés és eutrofizáció is bekövet kezhet a talajszennyeződés miatt, és ezeket sem korlátozzák az

2013.1.19.

HU


országhatárok. Az egyik országban a talajerózióból eredően a vízfolyásba került üledék más, szomszédos országokban blok kolhat egy gátat, vagy károsíthatja például a kikötői infrastruk túrát, a szennyezett talaj pedig továbbszennyezheti a felszín alatti vizeket. Az európai szabályozást ezért lehetőségnek tekintjük arra, hogy megvédjük egy adott országban a földterü letek hasznosítóit egy másik országban alkalmazott gyakorlat káros kihatásaitól, amelyekért azok nem felelősek. (9) Amikor egy jelenség határon átnyúló hatással jár, döntő fontosságú, hogy a helyi és regionális önkormányzatok együttműködési kezdeményezéseket hajtsanak végre a problémák megoldására.

43. Tekintettel arra, hogy hat évvel a talajvédelmi tematikus stratégia közzétételét követően még mindig tapasztalhatók a talajjal kapcsolatos káros hatások, nehéz elképzelni, hogy hogyan lesz e stratégia elegendő – akár átdolgozott formában, de a talajvédelmi keretirányelv nélkül – ahhoz, hogy magas szintű talajvédelem valósuljon meg valamennyi uniós tagállam ban, és megszűnjenek a fenti problémák. Az Európai Bizottság és a tagállamok részéről egyaránt fokozott erőfeszítésekre lesz szükség a talajvédelem biztosításához.

44. Az arányosság biztosítása érdekében a jövőbeli uniós talajvédelmi szabályozásnak elegendő teret kell a tagállamok számára nyújtania arra, hogy azonosítsák a legmegfelelőbb föld rajzi és közigazgatási szinten a legalkalmasabb intézkedéseket. Ez létfontosságú annak garantálásához, hogy a talaj sokfélesége, a földterületek felhasználási módjai, a helyi éghajlati feltételek és a társadalmi-gazdasági viszonyok területén jelentkező regionális és helyi sajátosságokat megfelelő módon figyelembe vegyék.

E.

Következtetések

45. Az RB üdvözli az Európai Bizottság által a tematikus talajvédelmi stratégia megvalósításáért végzett munkát. A talaj alapvető a megélhetésünkhöz itt Európában, ezért védelmet igényel. A talaj mint a környezet fenntarthatóságához alapvető, nem megújuló erőforrás jelentőségét átfogó talajvédelmi poli tikák és intézkedések révén el kell ismerni.

46.

A talajt védeni kell a következők érdekében:

— a biztonságos és jó minőségű élelmiszerekkel való jelenlegi és jövőbeli ellátottság biztosítása;

— segítség a felszíni és felszín alatti vizek tisztántartásában; (9) Európai Környezetvédelmi Hivatal (EEB) (2011) – „Soil: Worth Stan ding your ground for. Arguments for the Soil Framework Directive” [A talajért megéri síkraszállni – érvek a talajvédelmi keretirányelv mellett].

C 17/43

— szénmegkötés, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás enyhítése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;

— az árvizek és egyéb természeti katasztrófák kezelése és hatá sainak enyhítése;

— a biológiai sokféleség és alkotóelemeinek védelme;

— egészséges pihenőterületek megőrzése;

— a földrajzi sokféleség, valamint a kulturális és régészeti örökség megőrzése.

47. Minden európai országban bekövetkezhet egy sor olyan, a talajjal összefüggő probléma, amely időnként súlyos, vissza fordíthatatlan és költséges következményekkel jár. Ennek oka elsősorban a talajszennyeződések, a földcsuszamlások, a szerves anyag-tartalom csökkenése, az erózió, a szikesedés, az elsivata gosodás és a területbeépítés. Uniós szinten további talajvédelmi politikák és jogszabályok, tagállami szinten pedig nemzeti intéz kedések és – amennyiben még nem lennének – jogszabályok szükségesek azon létfontosságú funkciók és ökoszisztéma-javak érdekében, amelyeket a talaj nyújt az európai gazdaság, társa dalom és környezet számára. A szabályozási fellépés költségei összemérendők a fellépés hiányának költségeivel, vagyis az éghajlatváltozás, a vízszennyezés, az árvizek, a közegészség romlása stb. által kiváltott közvetett költségekkel. Az Európai Bizottság 2006-ban a talajromlás által a 25 tagú EU-ban okozott teljes költséget évi 38 milliárd euróra becsülte.

48. A talajminőség szorosan kapcsolódik egyéb, uniós jelen tőségű környezetvédelmi szempontokhoz (pl. levegő- és vízmi nőség, árvízkockázatok, biológiai sokféleség, éghajlatváltozás, megújuló energiák stb.). A jövőbeli talajpolitikának el kell ismernie a többi uniós környezetvédelmi célkitűzéshez (pl. a víz-keretirányelvhez) való kapcsolódását. Bár nincs átfogó talaj védelmi szabályozás, sok olyan európai uniós rendelkezés léte zik, mely tartalmaz néhány talajvédelemmel kapcsolatos elemet. Ezek azonban általában konkrét földhasználatra vagy földgaz dálkodásra korlátozódnak és nem vonatkoznak teljes egészében az összes földterület- és talajtípusra.

49. A helyi és regionális önkormányzatoknak fel kell mérniük a hatáskörükbe tartozó területek művelés alóli kivoná sának arányát, és át kell gondolniuk, mit lehet tenni, ha a tendencia fenntarthatatlanná válik. E tevékenységükben támogat hatják őket az Európai Bizottság területbeépítéssel kapcsolatos iránymutatásai és a talajvédelmi tematikus stratégia négy pillé rének folyamatban lévő végrehajtása. Az önkormányzatoknak ezenkívül továbbra is proaktívan kell hozzájárulniuk e stratégi ához, például azáltal, hogy előmozdítják a bevált talajvédelmi gyakorlatok helyi gyűjteményeinek összeállítását.

C 17/44

HU


50. A talajvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos hiányosságok az egész EU-ban egységes alapon kezelhetők a legjobban, álta lános keret és közös elvek mentén, melyeket minden országnak el kell fogadnia. Támogatandó lenne ezért a talajvédelmi keret irányelv, bár alapvető jelentőségű, hogy a szakpolitika ne legyen szükségtelenül előíró jellegű, például ne tartalmazzon mennyi ségi előírásokat és korlátokat. A szubszidiaritás elve különösen fontos, mivel a talaj rendkívüli mértékben eltérő Európa külön böző régióiban. A talajvédelmi stratégiáknak ezért kockázatala púaknak és arányosaknak kell lenniük, az adott helyzetből kell kiindulniuk, és figyelembe kell venniük a regionális sajátosságo kat. A talaj védelméhez egyedi intézkedések szükségesek. A

2013.1.19.

talajvédelmi szakpolitikát elsősorban helyi és regionális szinten hajtják végre, ezért a megfelelő jogi szabályozásnak elsősorban ezen a szinten kell megszületnie. Jobb talajellenőrzés szükséges a talajvédelmi regionális megközelítések kidolgozásának elősegí téséhez, támogatásához és kiértékeléséhez. 51. A talajpolitika terén megfelelő egyensúlyt kell teremteni a szubszidiaritás elvével kiegyensúlyozott európai szintű fellépés és a jobb szabályozás között annak érdekében, hogy elkerüljük a felesleges adminisztratív többletterhet és az aránytalan költ ségeket. Az uniós szabályozás tehát úgy alakítandó ki, hogy csak akkor avatkozzon be, ha szükséges.


2013.1.19.

HU


A Régiók Bizottsága véleménye – Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság (2013/C 17/09)

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA kiemeli, hogy

— az élettudományok és a biotechnológia számottevően hozzájárul a legfontosabb uniós szakpolitikai célokhoz, vagyis a lakosság jobb egészségéhez, a fenntartható fejlődéshez, a gazdasági fejlődéshez és a munkahelyteremtéshez, — a biogazdaságra való átállás előfeltétele annak, hogy Európa a világelsők közé kerüljön a biogazda ságban, különös tekintettel az innovációra és a versenyképességre, — a Horizont 2020 az élelmezésbiztonsággal és a fenntartható mezőgazdasággal együtt a „társadalmi kihívások” sorában említi a biogazdaságot, amelyhez az Európai Bizottság – üdvözlendő módon – 4,5 milliárd EUR összegű költségvetést javasol, — legalább 25 év el fog telni addig, amíg a biogazdaság képes lesz felvenni a versenyt a fosszilis energiahordozókon alapuló gazdasággal, amihez hosszú távú (K+F) beruházásokra, (2020-on túlmutató) stratégiákra, illetve arra van szükség, hogy a kölcsönös tudástranszfer érdekében az érték láncban részt vevő összes fél együttműködjön, — a biogazdaság új üzleti és innovációs lehetőségeket teremt az európai értéklánc – ezen belül az agrárágazat – számára, — a területrendezési intézkedések igen fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási célokra használt területek megőrzésében, — az Európai Bizottság által javasolt cselekvési terv nem tartalmaz intézkedéseket a természeti erőfor rások hatékonyságának fokozására.

C 17/45

C 17/46

HU


Előadó

Rogier VAN DER SANDE (NL/ALDE), Dél-Holland tartomány önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság

2013.1.19.

COM(2012) 60 final

I.


Legfontosabb üzenetek 1. üdvözli az Európai Bizottság közleményét, amely a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű és fenntarthatóbb hasznosítására való átállást javasolja, és arra szólít fel, hogy a társadalom – kutatómunka és innováció segítségével – a fosszilis energiahordozókról térjen át a bioforrásokra;

2. egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a biogaz daság az intelligens és zöld növekedés kulcsa, és hozzájárul az Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” és „Erőforrás-hatékony Európa” elnevezésű kiemelt kezdeményezéseiben megfogalma zott célkitűzések teljesítéséhez. Emlékeztet arra, hogy az élettu dományok és a biotechnológia számottevően hozzájárul a legfontosabb uniós szakpolitikai célokhoz, vagyis a lakosság jobb egészségéhez, a fenntartható fejlődéshez, a gazdasági fejlő déshez és a munkahelyteremtéshez; (1)

3. tisztában van azzal, hogy a biogazdaságra való átállás előfeltétele annak, hogy Európa a világelsők közé kerüljön a biogazdaságban, különös tekintettel az innovációra és a verseny képességre. Hangsúlyozza, hogy a biogazdaság jelentős munka hely-teremtési lehetőségeket rejt magában – és nem csak a mezőgazdasági ágazatok számára. Megállapítja, hogy egyre szűkösebbek Földünk természeti erőforrásai, és Európának gyor sabban kell lépnie, ha versenyképes kíván maradni a biogazda ságban, mivel világszerte több ország (például Kína és az Egye sült Államok) is hasonló stratégiákat alkalmaz, és aktívan ösztönzi a piaci kezdeményezéseket. Úgy véli, hogy a biogaz daság támogatásához Európának az innováción alapuló, hatá rozott európai fellépésre van szüksége;

4. úgy látja, hogy a közleményben ismertetett cselekvési tervből hiányoznak azok a gyakorlati intézkedések és eszközök, amelyekkel a biogazdaságra való átállás során kezelni lehet az esetleges akadályokat és kockázatokat. Hangsúlyozza, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az egymást átfedő vagy egymásnak ellentmondó szabályozásokra és a kockázati tőke rendelkezésre állására;

5. üdvözli, hogy a Horizont 2020 (2) az élelmezésbizton sággal és a fenntartható mezőgazdasággal együtt a „társadalmi (1) CdR 174/2007 fin. (2) COM(2011) 808 final.

kihívások” sorában említi a biogazdaságot, amelyhez az Európai Bizottság 4,5 milliárd EUR összegű költségvetést javasol. Ez teret enged olyan innovatív intézkedéseknek, amelyek az élel mezésbiztonság, a szűkös természeti erőforrások, a fenntartható mezőgazdaság, a fosszilis energiahordozóktól való függőség, a talajtermékenység és az éghajlatváltozás kezelését célozzák, miközben fenntartható gazdasági növekedést valósítanak meg. Utal azonban arra, hogy a szóban forgó eszközök „élelmezés biztonságra, fenntartható mezőgazdaságra, tengerkutatásra és tengerhasznosítási célú kutatásra, valamint a biogazdaságra” való korlátozása nagymértékben szűkíti az Európai Bizottság által a közleményben biogazdaságként meghatározott ágazatok értelmezését. Hangsúlyozza, hogy legalább 25 év el fog telni addig, amíg a biogazdaság képes lesz felvenni a versenyt a fosszilis energiahordozókon alapuló gazdasággal, amihez hosszú távú (K+F) beruházásokra, (2020-on túlmutató) stratégiákra, illetve arra van szükség, hogy a kölcsönös tudástranszfer érde kében az értékláncban részt vevő összes fél együttműködjön;

6. úgy véli, hogy a fosszilis energiahordozókon alapuló gazdaságról a bioalapú gazdaságra való átállásból adódóan az agrárágazat – miközben továbbra is gondoskodik az élelmezés biztonságról és nem gyengíti elsődleges, élelmiszerellátási szerepét – különféle (nem élelmiszer jellegű) bioalapú termé kekkel is jelentkezhet a piacon, ami fenntarthatóbb agrárága zathoz vezethet. A biogazdaság új üzleti és innovációs lehető ségeket teremt az európai értéklánc – ezen belül az agrárágazat – számára. Úgy véli, hogy a természeti erőforrások optimális hasznosítása érdekében szoros együttműködésre van szükség a mezőgazdasági, biogazdálkodási és tudományos ágazatok között, (3) hogy fenntartható és hatékonyabb agrárágazatot hozzanak létre. Meggyőződése, hogy az elsődleges termelés növelésének nem szabad ütköznie a szubszidiaritás elvével, ezért kiemeli, hogy a területrendezési intézkedések igen fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási célokra használt területek megőrzésében;

7. egyetért azzal, hogy a fenntartható európai biogazdaságra való átállás felgyorsításához feltétlenül szükség van biztonságos és minőségi bioalapú termékek biztos és elégséges kínálatára, valamint erőforrás-hatékony elsődleges termelési rendszerekre. Utal azonban arra, hogy az Európai Bizottság által javasolt cselekvési terv nem tartalmaz intézkedéseket a természeti erőforrások hatékonyságának fokozására; (3) CdR 1749/2012 – NAT-V-022.

2013.1.19.

HU


Az (ágazatokon átnyúló) biogazdaság megvalósítása 8. hangsúlyozza, hogy a biogazdaság terén több figyelmet kell fordítani a stratégiára, a szakpolitikákra, a szabályozásra és az ösztönzőkre. Kiemeli, hogy a szakpolitikai célok közötti ellentmondások elkerülése és a minden szereplő számára egyenlő feltételek biztosítása érdekében folyamatos koordináci óra, egyértelmű politikai elkötelezettségre és arra van szükség, hogy az európai politikák (Horizont 2020, kohéziós politika, KAP, megújulóenergia-irányelv, hulladékokról szóló keretirá nyelv) és ágazatok között további integrációra kerüljön sor;

C 17/47

ezeket az európai célokat a biogazdasággal kapcsolatos, ágazatokon átnyúló szakpolitikák mindegyikébe be kell építeni;

9. üdvözli az Európai Bizottság azzal kapcsolatos erőfeszíté seit és törekvését, hogy a biogazdaságot a szakpolitikákban integrált, ágazatokon átnyúló és interdiszciplináris módon közelítsék meg. Megjegyzi, hogy az Európai Bizottság részéről határozott szakpolitikai koordinációra van szükség, és hogy az ambíciók egyelőre nem veszik figyelembe a regionális és helyi szinten szükséges gyakorlati végrehajtás mértékét;

10. támogatja a biogazdaság közös és tág meghatározására irányuló európai bizottsági törekvést. Elképzelhetőnek tartja, hogy ágazatokon átnyúló jellege miatt a „biogazdaság” mást és mást jelent a biogazdálkodási ágazat különféle európai, nemzeti és regionális szereplőinek körében. Úgy véli, hogy a biomasszapiramis (1. ábra) (4) jobban felépített keretet biztosíthat a biomassza értékéről és preferált hasznosításáról szóló vitához;

11. úgy látja, hogy Európának saját, egyértelmű és hosszú távú biogazdálkodási jövőképet kellene kidolgoznia és megvaló sítania, amely a biomassza-piramis (1. ábra) különféle elemein alapul (a magasabban elhelyezkedő elemek magasabb értéket képviselnek). Úgy véli, hogy Európának „értékközpontú straté giát” kellene folytatnia, amely a biomassza-piramis magasabban elhelyezkedő elemeire összpontosít és a másod-, majd később a harmadgenerációs biomassza alkalmazását részesíti előnyben. (5) Elismeri, hogy a másod- és – a későbbiekben – a harmadgene rációs biomasszára való átálláshoz elkerülhetetlen lépés az első generációs biomasszába történő beruházás. Úgy véli, hogy (4) Lásd a következő jelentéseket: „De Ecopyramide” (Derksen et al 2008) és „The Ecopyramid – better biomass efficiency”. Angol nyelvű összefoglalás: http://www.innovatienetwerk.org/en/bibliotheek/rapporten/342/ DeEcopyramide. (5) Az első generációs bioüzemanyagokat általában élelmiszernövé nyekből (pl. búza, kukorica), olajos magvú növényekből (pl. repce, pálmaolaj) és cukortartalmú növényekből (pl. cukorrépa, cukornád) állítják elő bevett technológiákkal. A másodgenerációs bioüzem anyagok általában cellulózalapú anyagokból (lignocellulóz takarmá nyokból) származnak, és külön erre a célra (nem élelmiszerterme lésre) termesztett növényekből fejlesztett maradékáramot használnak fel, míg a harmadgenerációs bioüzemanyagokat nem élelmiszernö vények formájában megjelenő, termesztett biomasszaként lehet összefoglalni, amelyek fény- és földhasználati szempontból igen hatékonyak. Erre a legjobb példát az algák szolgáltatják, amelyekből olaj és más értékes anyagok nyerhetők ki. Lásd például: http://www. biofuelstp.eu/fuelproduction.html és http://biofuelsandthepoor.com/ facts-and-definitions/.

1. ábra: A biomassza-piramis

12. úgy véli, hogy Európának tartósan vezető szerepet kell vállalnia a biomassza (avagy „megújuló biológiai erőforrások”) kínálatának és keresletének optimalizálását szolgáló fenntartha tósági kritériumok kidolgozásában, amihez hozzátartozik a fenntartható földhasználat előmozdítása, a fokozott mezőgazda sági termelőképességnek és a másod-, majd később a harmad generációs biomassza egyre gyakoribb alkalmazásának figyelem bevétele, az első generációs biomassza nem fenntartható hasz nosításából adódó esetleges negatív hatások minimalizálása és az „élelmiszer kontra üzemanyag” vita;

13. közös biogazdálkodási útiterv kidolgozását ajánlja az Európai Bizottságnak, amely felméri az európai biogazdaság fejlesztéséhez szükséges következő lépéseket, figyelembe veszi az értékláncon alapuló megközelítést, és megvizsgál egyéb meglévő (például az európai technológiai platform, az OECD és mások által végzett) tanulmányokat. Gyakorlati intézkedések és eszközök meghatározását kéri, melyek figyelembe veszik az egyes régiókra jellemző profilokat. Kiemeli a régióközi együtt működésben rejlő lehetőségeket az értéklánc szempontjából;

14. kiemeli, hogy a biogazdaság számos európai bizottsági szakpolitikai területet fog át. Ezért a biogazdasággal kapcsolatos uniós kezdeményezések és programok könnyebb elérése érde kében az „egyablakos rendszert” javasolja, vagyis azt, hogy az Európai Bizottságon belül egy egységes hozzáférési pont foglal kozzon a felmerülő kérdésekkel;

C 17/48

HU


A többszintű kormányzás eszközei és a szubszidiaritás 15. üdvözli, hogy az európai bizottsági közlemény figye lembe veszi a biogazdaság regionális vetületét, és úgy véli, hogy a közlemény és a biogazdasági cselekvési tervben foglalt javaslatok megfelelnek a szubszidiaritás elvének;

16. megjegyzi, hogy néhány európai tagállam intézkedé sekkel támogatja a biogazdaság fejlesztését, és az ilyen stratégi ákat többnyire a nemzeti kormányzatok dolgozzák ki (jó példa erre a Biobased Delta Europe (Délnyugat-Hollandia és Flandria) közös regionális biogazdasági stratégiája). Úgy véli, hogy integ rált keretre és együttműködőbb európai szemléletre van szükség, és meg kell erősítenünk a helyi és regionális kezdeményezéseket azáltal, hogy minden (azaz uniós, nemzeti, regionális és helyi) együttműködési szinten végrehajtunk bizonyos biogazdasági stratégiákat, és koordináljuk az ágazatokon átnyúló tevékeny ségeket. Mechanizmusokat kell kidolgozni a biogazdasággal kapcsolatos, releváns (ágazatokon átnyúló) szakpolitikai terü letek uniós, nemzeti és regionális szintű koordinálására;

17. támogatja a biogazdasági fórum kialakítására vonatkozó európai bizottsági javaslatot. Ez a fórum elő fogja segíteni a szakpolitikák közötti szinergia és összhang fokozását, és lehető séget nyújt a biogazdasággal kapcsolatos szakpolitikai fellépések gyakorlati hatásának megvitatására és értékelésére. Úgy véli, még nem egyértelmű, hogy mi a fórum pontos célja, hogyan működik majd a gyakorlatban, és miként vonják be a régiókat. Hangsúlyozza, hogy többszereplős fórumra lenne szükség, amelyben a hármas spirál („Triple Helix” – vállalkozói szféra, kutatóintézetek és helyi/regionális önkormányzatok) modellje alapján gyűlnek össze az érdekeltek, hogy megosszák egymással tudásukat és ötleteiket, és megvitassák a bioalapú társadalommal kapcsolatos megoldásokat, illetve a fosszilis energiahordozókon alapuló gazdaságról a biogazdaságra való átmenethez szükséges gyakorlati lépéseket. Úgy véli, hogy a fórumban megfelelően képviseltetni kell az ágazatok széles körét, mivel ez stabil alapot biztosít ahhoz, hogy egyszerűbbé váljon a biogazdaság ágazatokon átnyúló megközelítése;

18. mivel a nemzeti, regionális és helyi biogazdasági plat formok működésüket és szerepüket tekintve különbözőek lehet nek, specifikus iránymutatások kidolgozására kéri az Európai Bizottságot, amelyek meghatározzák a nemzeti, regionális és helyi biogazdasági fórumok kompetenciáit. Hangsúlyozza, hogy a biogazdasági fórumoknak koordinációs feladatokat kellene ellátniuk a politikai, tudományos és üzleti szféra között annak érdekében, hogy meg lehessen állapodni a versenyt megelőző szakaszban végrehajtandó intézkedésekben. Fontos, hogy a helyi adottságokat tekintsék kiindulópontnak, figyelembe véve az adott földrajzi, fejlettségi, környezeti és regionális körül ményeket és prioritásokat, valamint a meglévő regionális kezde ményezéseket. Fontosnak tartja továbbá, hogy minden régió „elmondhassa a maga történetét” és kidolgozhassa saját regio nális biogazdasági stratégiáját;

19. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormány zatok kulcsszerepet töltenek be a biogazdaság megvalósításában és fejlesztésében. Tudatában van annak, hogy a helyi és regio nális önkormányzatok nélkülözhetetlenek a helyi megvalósítást

2013.1.19.

veszélyeztető kockázatok és esetleges akadályok feltérképezésé hez, ezért határozottan ösztönzi, hogy az önkormányzatok kapjanak aktív szerepet és vegyenek részt a biogazdasági fórum létrehozásában, megszervezésében és megvalósításában. Kéri, hogy az Európai Bizottság gondoskodjon a megfelelő rugalmasságról, és tisztázza a regionális és/vagy nemzeti fórumok feladatait és szerepét, kapcsolattartásuk módját, illetve azt, hogy a regionális és/vagy helyi tapasztalatok miként jelennek majd meg az EU biogazdasági fórumában;

20. úgy véli, hogy a biogazdaságra való átállás sikere azon múlik majd, hogy a civil társadalom mennyiben vállal aktív szerepet a tervezési és végrehajtási folyamatokban. Fontosnak tartja a polgárok figyelmének felkeltését, és arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy hangsúlyozza a tudomány, a társa dalom és a politikai döntéshozás közötti kapcsolatot, valamint a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepét az átállás ban;

21. úgy véli, hogy a biogazdaságra való átállás csak egy „bio alapú társadalomban” sikerülhet. Ezért azt javasolja, hogy a nem kormányzati és a civil szervezetek játsszanak főszerepet az átállás korai szakaszaiban, és képviseltessék magukat a fórum ban;

22. hangsúlyozza, hogy a biogazdaságban sok növekedési és foglalkoztatási lehetőség rejlik Európa számára. Úgy véli, hogy ehhez magasan képzett munkavállalókra van szükség, hogy fejleszteni lehessen a biogazdaságot megvalósító innovációkat és tudásalapot. Fontosnak tartja, hogy az általános iskolák, vala mint a szakképzési és felsőoktatási intézmények tanrendjében – mezőgazdasággal, kémiával és az élelmiszerekkel foglalkozó tanulmányok és tanfolyamok révén – helyet kapjanak a biogaz dasággal kapcsolatos tudnivalók. Az oktatás ugyanakkor az EUMSZ 165. cikke értelmében tagállami hatáskörbe tartozik, ezért uniós szinten ezen e téren nem lehet előírásokat megfogal mazni;

23. úgy véli, hogy a hármas spirál („Triple Helix”) modelljén alapuló együttműködés alapvetően fontos az innovációk megvalósításához és az ismeretek kamatoztatásához a biogazda ságban. Ezt a modellt is korszerűsíteni és fejleszteni kell a regi onális innovációs ökoszisztémák eredményes működésének biztosítása érdekében. E terület természeténél fogva élvezi a polgárok széles körű, pozitív részvételéből származó előnyöket. Ennek köszönhetően igen jó helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be Európában a sok kutatással járó, ám mégis felhasználóközpontú innovációs tevékenység terén;

Fenntartható biogazdaság a belső piacon és a világpiacon 24. hangsúlyozza a köz-magán társulások (PPP) fontos szerepét a biogazdaságra való átállás felgyorsításában. Úgy véli, hogy a kkv-k kulcsszerepet játszanak abban, hogy a tudomá nyos kutatási eredményeket a gyakorlatban alkalmazzák, és új termékek vagy technológiák formájában bevezessék a piacra. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a regionális kkv-k szerepét az innovációban, és tevékenységeik ösztönzéséhez erőteljes, struk turált támogatásra van szükség;

2013.1.19.

HU


25. úgy véli, hogy a kkv-k számára meg kell könnyíteni a finanszírozáshoz való hozzáférést – például vállalkozásala pításba, kockázati tőkébe és a technológiai transzfer támogatá sába történő befektetések, egyszerűbb szabályozások és a biogazdasággal kapcsolatos ismeretek kamatoztatása révén. Java solja egy kkv-fórum létrehozását, amely tanácsokkal látja el a biogazdasági fórumot, és gondoskodik a vállalkozásorientált szemléletről;

26. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU-ban a jelenlegi politikai és gazdasági szerkezet nem támogatja a biomassza mint (nyers)anyag ipari hasznosítását;

27. hangsúlyozza, hogy a bioalapú gazdaságra való átállásnak összhangban kell állnia a belső piac megvalósításával és a kereskedelmi politikával;

C 17/49

32. javasolja, hogy az Európai Bizottság – a meglévő prog ramok, például a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, (7) az Interreg, a tudásrégiók és a hetedik keretprogram (8) által már elvégzett munkára építve – tegye lehetővé a regionális klaszte rekben és régiókban bevált gyakorlatok, folyamatban lévő tevé kenységek és rendelkezésre álló bioalapú termékek áttekintését és feltérképezését, és támogassa a több alapból finanszírozott programozást;

33. üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapból különítsenek el egy részt „karbonszegény gazdasággal” kapcsolatos projektekre a kevésbé fejlett, az „átmenetben lévő” fejlett és a gazdagabb régiók számára. Úgy véli, hogy ez kedvezően befolyásolja a bioalapú európai társadalomra történő átállást. Kiemeli az intel ligens szakosodási stratégiákban (Smart Specialisation Strategies, S3) rejlő lehetőségeket arra, hogy a régiók számára könnyebb legyen a biogazdaság még inkább stratégiai jellegű és integrált megközelítése;

Regionális megoldások és finanszírozási eszközök 28. üdvözli az élvonalhoz tartozó biogazdasági regionális hálózatok és klaszterek kiépülését. Példaként említhetnénk az együttműködést Flandria (Belgium), Délnyugat-Hollandia, Észak nyugat-Franciaország, Észak-Rajna–Vesztfália (Németország), a Helsinki régió (Finnország) és Stájerország (Ausztria) között, valamint a svéd, észt és magyar kezdeményezéseket. Kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa az ilyen hálózatokat és klasztereket. Ezzel egyfelől elősegítheti a tapasztalatcserét és azt, hogy több európai régió közösen nyújtson be pályázatot különféle projektekre, másfelől megkönnyítheti részvételüket a biogazdasági fórumban. Az RB fontosnak tartja a befektetési alapok létrehozásával és a technológiatranszferrel kapcsolatos tapasztalatok cseréjét;

29. úgy véli, hogy a bioalapú társadalom létrehozása szem pontjából fontosak az alulról felfelé építkező kezdeményezések, és alapvető, hogy a megvalósítás mozgatórugóit a kereslet és a vállalkozások jelentsék, a kormányzatokkal együttműködésben;

30. fontosnak tartja, hogy a biomasszát termelő régiók profi tálhassanak a technológiai innovációból, és ne csak biomasszabeszállítónak tekintsék őket. Ezért kiemelt figyelmet kell fordí tani a technológiatranszferre és az ismeretek kamatoztatására. Úgy véli, hogy a városi és mezőgazdasági régiók közötti szoros kapcsolatok fontosak ahhoz, hogy általánossá váljon a techno lógiatranszfer és az ismeretek kamatoztatása;

31. úgy véli, hogy a KAP-alapok egy részéből – a Horizont 2020-hoz kapcsolódva – támogatni kell a mezőgazdasági terme lékenységgel és fenntarthatósággal kapcsolatos európai innovációs part nerséget, így hidalva át a szakadékot a K+F és a gazdálkodási gyakorlat között annak érdekében, hogy erősebb legyen a tudás alap és jobban lehessen kamatoztatni az ismereteket. (6) (6) A Régiók Bizottsága vélemény(tervezet)e a következő tárgyban: Európai innovációs partnerség – Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság, CdR 1749/2012 (NAT-V-022).

34. javasolja, hogy a biogazdálkodási téren fejlett régiókat támogassák a biogazdasági értékláncokhoz szükséges lépések megtételében és a kevésbé fejlett régiókkal való kapcsolatépítés ben. Hasznosnak tartaná, ha a fejlett és kevésbé fejlett régiók közösen támogatnának olyan kísérleti létesítményeket, amelyekben (induló) vállalkozások védett környezetben tesztel hetnek új termékeket. Úgy véli, hogy ez „a kiválósághoz vezető lépcső” hatékony forrásfelhasználást eredményezne, miközben előmozdítaná a kohéziót. Támogatja az olyan kezdeményezé seket – például a tudásrégiókat –, amelyek hasznosak az isme retátadás, a kutatási eredmények hatékony regionális szintű elterjesztésének és alkalmazásának nagymértékű elősegítése, valamint a további kutatási együttműködések kialakítása szem pontjából;

35. meggyőződése, hogy a tudományos és innovációs közös ségek (KIC) és a regionális innovációs és végrehajtási közösségek (RIC) hosszú távú társadalmi kihívásokat kezelhetnek, illetve új innovációs lehetőségeket térképezhetnek és tárhatnak fel Euró pában. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az új tudo mányos és innovációs közösségek újabb hullámában – a 2014 és 2020 közötti időszakban (9) – hozzanak létre egy biogazdasággal foglalkozó tudományos és innovációs közös séget; (7) http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/biotechnology/index_en.htm és http://www.europe-innova.eu/web/guest/cluster-cooperation/clusterinnovation-platform. (8) ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/kbbe/docs/regional-biotechreport.pdf, http://cordis.europa.eu/fp7/kbbe/library_en.html. (9) Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), valamint annak különböző területekre összpontosító tudományos és innovációs társulásai 2014-ben foglalkozni fognak a biogazdaságot érintő kérdésekkel, elsősorban a javasolt „a jövő élelmiszerei” (Food4future) elnevezésű tudományos és innovációs társulás keretén belül (lásd: COM(2012) 60 final). A biogazdasághoz nemcsak élelmiszerek, hanem nem élelmiszer jellegű termékek is tartoznak. Fontos, hogy a nem élelmiszer jellegű elemek is az általános biogazdasági érték lánc részét képezzék.

C 17/50

HU


36. az a benyomása, hogy az európai, nemzeti, regionális és helyi érdekeltek érezhetően sürgősnek tartják a karbonszegény gazdaság/biogazdaság fejlesztését. E cél elérése és gyakorlati megvalósítása érdekében forradalmi változásra van szükség gondolkodásmódunkban és cselekedeteinkben. Mivel a régiók kulcsszerepet játszanak a gyakorlati végrehajtásban, az RB felajánlja tapasztalatát, és kész szorosan együttműködni az Európai Bizottsággal abban, hogy az európai biogazdasági stra tégia újabb szakaszba léphessen; 37. az Európai Bizottságot az alábbi uniós szintű lépések megtételére kéri: a. fejlessze tovább a biogazdasági stratégiát (a hármas spirál struktúrájának alkalmazásával) – a biomassza-piramis maga sabb lépcsőire fektetve a hangsúlyt, és hozzon létre biogaz dasági platformot, melyben az üzleti szféra, a tudományos és képzési intézmények és a (regionális, nemzeti és uniós szintű) állami szervek képviselői vesznek részt; b. dolgozza ki a biogazdaság integrált megközelítését, amelynek bázisa és előfeltétele egy több alapból származó finanszí rozásra épülő stratégia mind regionális, mind európai szinten (Horizont 2020, kohéziós politika, KAP, energiapolitika); c. tudatosítsa a régiók lakosságában, hogy a biogazdaság mennyire szükséges, és milyen lehetőségeket rejt magában; d. alapozza a biogazdaság integrált megközelítését egyfelől ösztönző és egymásnak ellent nem mondó szabályokra és intézkedésekre (tanúsítási rendszerek, több főigazgatóságot átfogó integrált és testre szabott K+F programok révén), másfelől arra, hogy a régióknak lehetőséget ad saját irányaik meghatározására a biogazdaságot és az intelligens szakoso dási stratégiát illetően; kéri emellett olyan európai stratégia kidolgozását, melynek középpontjában az alábbiak állnak:

2013.1.19.

— szakosodás és az innovációs ismeretek kamatoztatása az európai biogazdasági ágazatban, hogy világszinten verseny képesek maradhassunk, — a másod- és harmadgenerációs biomassza kutatása és fejlesz tése, — értékláncok (a nyersanyag-előállítástól a piackész terméke kig), — magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek; 38. úgy véli, hogy a régiók az alábbi módokon nyújthatnak segítséget: a. feltérképezhetik és rendelkezésre bocsáthatják az olyan régi ókban dokumentált legjobb gyakorlati megoldásokat, amelyek sikeresen tervezték és valósították meg a biogazda ságot (illetve annak egyes aspektusait), emellett lehetőségeket kereshetnek arra, hogy ezeket a struktúrákat más régiókban népszerűsítsék és meghonosítsák („a kiválósághoz vezető lépcső”); b. segítséget nyújthatnak a hármas spirál modelljén alapuló struktúrák kiépítésében, és hozzájárulhatnak a biogazdasági fórumok tevékenységéhez; c. polgárközeliségüknek köszönhetően a helyi és regionális önkormányzatok helyi és regionális szinten felhívhatják az emberek figyelmét a biogazdaságra (annak szükséges voltára és előnyeire); d. támogathatják „kiválósághoz vezető lépcsők” kiépítését oly módon, hogy megkönnyítik és kezdeményezik a kevésbé fejlett és fejlettebb régiók közötti együttműködést, az európai programokat és projekteket pedig több alapból származó finanszírozást igénybe véve közelítik meg.


2013.1.19.

HU


A Régiók Bizottsága véleménye – Európai innovációs partnerség: „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” (2013/C 17/10)

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA az alábbiakat tanácsolja az Európai Bizottságnak:

— ismerje el, hogy a helyi és regionális önkormányzatok és szereplők kulcsszerepet játszanak a „Mező gazdasági termelékenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerség sikerében, — teljes mértékben vonja be a helyi és regionális önkormányzatokat a kezdeményezés ösztönzésére és nyomon követésére létrehozott irányítási struktúrákba, — a „termelékenység növelését” a következőképpen határozza meg: „kevesebből többet és jobbat termel ni”, — mivel az európai innovációs partnerség ezekre a területekre terjed ki, a témák széles skáláját engedé lyezze az elsődleges termeléssel, az erőforrás-gazdálkodással, a biogazdasággal, az ellátási lánccal, a minőséggel, az élelmiszer-biztonsággal és a fogyasztókkal kapcsolatban, — prioritással kezelje azokat az innovációs programokat, amelyek az európai mezőgazdasági tevékeny ségek megőrzésére irányulnak, és gondoskodjon arról, hogy e programokban helyet kapjanak olyan kutatások, amelyek az állattenyésztő régiók, az elővárosi régiók, a természeti korlátokkal küzdő területek és a helyi gazdálkodó területek javára szolgálnak, — a szervezeti és kapacitásbeli különbségekből adódó egyenlőtlen részvétel ellensúlyozására az alulról építkező kkv-innovációs kezdeményezéseket részesítse előnyben az ipari kezdeményezésekkel szem ben, — tegyen további erőfeszítéseket az elsődleges termelők helyzetének javítására a termelésben, a feldol gozásban és az értékesítési láncban, — tegye lehetővé az operatív csoportok számára, hogy a kezdeti költségeknek, például valamely technikai vagy tudományos kérdés megoldását szolgáló módszer kidolgozásának a fedezésére EMVA-támogatást is felhasználhassanak.

C 17/51

HU

C 17/52


Előadó

Henk BRINK (NL/ALDE), Drenthe tartomány önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a „Mező gazdasági termelékenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerségről

2013.1.19.

COM(2012) 79 final

I.

KIHÍVÁSOK ÉS CÉLKITŰZÉSEK


Az Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezése

6. a mezőgazdaságnak és az élelmiszer-ellátásnak a jövőben takarékosabban kell bánnia a vízzel és a fosszilis üzemanyagok kal, kevesebb trágyát és növény-egészségügyi terméket kell alkal maznia, diverzifikálódnia kell, és intelligensebben ki kell aknáznia a növénytermesztés, az állattenyésztés, a szerveshulla dék-kezelés, a termelési hulladékok hasznosítása és a megújuló energia-termelés közti szinergialehetőségeket;

támogatja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiát, és tudatában van annak, hogy: és rámutat arra, hogy: 1. a globális versenyben való helytálláshoz Európának fokoznia kell erőfeszítéseit annak érdekében, hogy megőrizze és javítsa kereskedelmi és ipari vezető pozícióját, valamint kivá lóságát a tudományok terén; 2. a fenntartható élelmiszer-termelés, ezen belül a mezőgaz dasági üzemvezetés, az ikt-megoldások, az élelmiszer-biztonság, az agrár-biotechnológia, a növekedést elősegítő technológia, a növényvédelem, a vízgazdálkodás, a maradványanyagok keze lése, az energia- és a hulladékgazdálkodás, valamint az agrárszociológia területén az európai szaktudás világszerte elisme résnek örvend, és jelentős marketingpotenciált rejt magában az európai és Európán kívüli feltörekvő, gyorsan fejlődő piaco kon; 3. ahhoz, hogy e tudásból értéket teremtsen, Európának a következőkre van szüksége: 1. innovatívabb kkv-k a növekedés fokozása és a munkahelyteremtés érdekében, 2. több magánbe ruházás, 3. a meglévő és a feltörekvő ágazatokban végrehajtott innovációk, 4. multidiszciplináris együttműködések az úttörő megoldások megtalálásához és 5. az ígéretes megoldások tesz telésére, bemutatására és továbbfejlesztésére kész szereplők. A mezőgazdasággal, élelmezésbiztonsággal és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kihívások megjegyzi, hogy: 4. a világ jelenleg sokféle komoly kihívással néz szembe: folyamatos népességnövekedés és a vásárlóerő növekedése, ami az étkezési szokások változását és az elsődleges termékek iránti kereslet erősödését vonja maga után, kiegészülve a világ mező gazdasági termelési kapacitását fenyegető, az éghajlatváltozás következményeként jelentkező veszélyekkel; 5. ezek mellé társul még a fenyegető élelmiszer-, takarmány-, fosszilisüzemanyag-, rost és édesvízhiány, a fokozódó talaj romlás és a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a pénzügyi piacok összeomlásának, a politikai egyensúly felborulásának és a fegyveres konfliktusoknak az egyre növekvő kockázata;

7. egyfelől a tagállamok és az érdekeltek többször is kifeje zésre juttatták, hogy támogatni kívánják a mezőgazdasági inno vációt egy Unió-szerte alkalmazott megközelítés segítségével, másfelől a 2008. június 20-i Európai Tanács már jelezte, hogy „folytatni kell az innovációra és kutatásra, valamint a mezőgaz dasági termelés fejlesztésére irányuló munkát, különösen az energiahatékonyságnak, a termelékenység növekedésének és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás képességének a foko zása érdekében”.

8. hasonló következtetéseket vontak le az agrárszervezetek és a mezőgazdasági kamarák is, a G20-ak cannes-i közleménye pedig kiemelte a mezőgazdasági kutatási és innovációs beruhá zások alapvető szükségességét.

A Régiók Bizottsága ezért

9. üdvözli, hogy az Európai Bizottság a mezőgazdasági termelékenységgel és fenntarthatósággal kapcsolatos európai innovációs partnerség létrehozásával ösztönözni kívánja az innovációt a mezőgazdasági ágazatban, valamint üdvözli a part nerség két fő célkitűzését, melyek a következők: 1.) annak előse gítése, hogy a mezőgazdasági ágazat termelékenyebbé és haté konyabbá váljon (a termelékenységnövekedés közelmúltbeli csökkenő tendenciájának 2020-ra történő visszafordításával); 2.) a mezőgazdaság fenntartható fejlődésének előmozdítása (a megfelelő földhasználat 2020-ra történő megvalósításával);

10. különösen üdvözli, hogy az együttműködés alá vonható területek között szerepelnek a helyi mezőgazdasági és élelmi szer-ellátási rendszerek, például az ellátási lánc szereplői közötti – a rövid ellátási láncok és a helyi piacok támogatására szolgáló logisztikai platformok létrehozását célzó – horizontális és verti kális együttműködés, valamint a rövid ellátási láncok és a helyi piacok fejlesztésére vonatkozó, helyi szinten végrehajtott promóciós tevékenységek;

2013.1.19.

HU


11. üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy 4,5 milliárd eurót különítsenek el az élelmezésbiztonság, a biogazdaság és a fenntartható mezőgazdaság terén való kutatás és innováció céljaira (a Horizont 2020 program keretében); 12. egyetért azzal, hogy a KAP forrásaiból csakúgy mint a kutatási keretprogram forrásaiból támogatni kell a mezőgazda sági termelékenységgel és fenntarthatósággal kapcsolatos európai innovációs partnerségeket, áthidalva ezzel a szakadékot a kutatás világa és a gazdálkodási gyakorlat között; 13. úgy véli, hogy az egyre sürgősebben szükséges erőforráshatékonyság miatt elkerülhetetlen mezőgazdasági szerkezetváltás elsősorban azt eredményezi majd, hogy több élelmiszert termelnek fenntarthatóbb módon, de az is várható, hogy külön féle – az egészséggel, szórakozással, földgazdálkodással, hulla dékkezeléssel, takarmányokkal, rostanyagokkal és megújuló energiával kapcsolatos – társadalmi szolgáltatások és bioalapú termékek jelennek meg a piacon. Ez a szélesebb kínálat mind az ágazat, mind pedig a társadalom számára előnyös, de csak akkor, ha garantált a megfelelő egyensúly az élelmiszer jellegű és nem élelmiszer jellegű termelés között, a mezőgazdasági ágazat a KAP újradefiniált prioritásaira helyezi a hangsúlyt és a hatóságok következetesen figyelembe veszik ezeket a prioritá sokat; 14. úgy véli, hogy ez az újraértelmezett mezőgazdasági ágazat új üzleti és innovációs lehetőségeket biztosít az európai értékláncon belül; 15. úgy véli, hogy a természeti erőforrások optimális felhasz nálása és egy fenntartható, hatékonyabb mezőgazdasági ágazat megteremtése érdekében a mezőgazdaság, a biogazdaság és a tudományos ágazat (1) között szoros együttműködésre van szükség, a mezőgazdaságot mint az energiatermelésre szolgáló biomassza előállítóját tekintve pedig ügyelni kell az élelmiszerés biomasszatermelés egyensúlyára; II.

AGGÁLYOK ÉS A SIKER FŐ TÉNYEZŐI

Aggályok rámutat arra, hogy: 16. a gyakorlat és a tudomány közötti szakadék áthidalása alapvető fontosságú, azonban az európai innovációs partnerség létezése önmagában nem oldja fel a két egyformán fontos szem lélet közötti kulturális és szakmai különbségeket: 1.) a tudomá nyos közösség szemléletének középpontjában a tudományos háttér kiválósága, az felderítő kutatás, a jövőbeli és feltörekvő technológiák, a képességek fejlesztése és a szakmai fejlődés, valamint a kutatási infrastruktúrák állnak; 2.) a vállalkozók és a politikai döntéshozók viszont arra törekednek, hogy a tudásból értéket állítsanak elő, és olyan megoldásokat keresnek, amelyek segítik a társadalmi igények kielégítését, és üzleti lehe tőségeket kínálnak. Mindkét oldalon kommunikációra és ösztönzőkre van szükség; (1 )

CdR 1112/2012 – EDUC-V-024: „Innováció a fenntartható növeke désért: az európai biogazdaság”.

C 17/53

17. a javasolt EMVA – a 15., 16., 18., 20., 33., 36., 46., 53., 61., 62. és 63. cikkben – számos ösztönzőt kínál –, ezeket azonban csak akkor lehet hasznosítani, ha az európai innová ciós program „tudásbrókere” a partnerségi szerződések véglege sítése előtt és a nemzeti és/vagy regionális vidékfejlesztési operatív programok készítése során tájékoztatja a tagállamokat a lehetőségekről; 18. az európai innovációs partnerség csak akkor épül bele a vidékfejlesztési programokba, ha a tagállamok gondoskodnak az innovációs folyamat különböző szakaszainak társfinanszírozásá ról. A következő szakaszokról van szó: 1.) együttműködés (az operatív csoportok létrehozására) az üzletfejlesztés (innovációs projekt elindítása) érdekében; 2.) tudástranszfer és tanácsadói szolgáltatások (a szaktudás megszerzése és a meglévő kutatási eredmények felhasználása érdekében); 3.) minőségbiztosítási rendszerek bevezetése (a társadalmi haszon és az üzleti eredmé nyek ösztönzésére); 4.) beruházás (pénzügyi támogatás a célki tűzések elérése érdekében; termelékenység és fenntarthatóság); 19. jelenleg öt európai innovációs partnerség működik, melyek a következő területekkel foglalkoznak: a. aktív és egészséges időskor, SEC(2011)1028, elfogadás napja: 2011. szeptember 1. b. nyersanyagok, COM(2012) 82, elfogadás napja: 2012. február 29. c. mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság, COM(2012) 79, elfogadás napja: 2012. február 29. d. víz, COM(2012) 216, elfogadás napja: 2012. május 10. e. intelligens városok, C(2012) 4701, elfogadás napja: 2012. július 10. E partnerségek mindegyike 1.) fontos a regionális és helyi önkormányzatok számára, de 2.) a sikerhez regionális gondnok ságra, támogatásra és finanszírozásra van szükség. A regionális önkormányzatok azonban egyelőre nem kaptak felkérést a folyamatban való részvételre; A siker fő tényezői Rámutat arra, hogy: 20. a régiók és a vidéki közösségek döntő szerepet játsz hatnak az EMVA által elindított tevékenységek és az innovációt ösztönző egyéb eszközök irányításában és társfinanszírozásá ban, és jelenleg nélkülözhetetlen a szerepük abban, hogy a támogatásokat az adott régió mezőgazdasági, környezeti és terü leti sajátosságaihoz szabják, lehetővé téve ezzel az európai források hatékonyabb felhasználását; 21. a régiók és a vidéki közösségek üdvözölnék, ha lenne beleszólásuk a prioritásokba vagy a végrehajtási és irányítási rendelkezésekbe;

C 17/54

HU


22. a többszintű (európai, nemzeti, regionális) irányítási keret létrehozása a 2013 utáni közös agrárpolitika – ezen belül az európai innovációs partnerség – sikeres megújításának alapvető feltétele; 23. az érintett szereplőknek egy alapvető operatív csoportot kell létrehozniuk, amely folytatná a technológiával, üzleti modellekkel, szervezeti rendszerekkel, marketingstratégiákkal, fogyasztói igényekkel, oktatással stb. kapcsolatos tudáshiányok feltárását. Már ehhez is üdvözlendő lenne az EMVA-finanszí rozás. A következő lépés a partnerek keresése és egy multidisz ciplináris csapat létrehozása lenne azzal a feladattal, hogy vizs gálja meg a határokon átnyúló együttműködés lehetőségeit és/vagy mérje fel a meglévő tudásalapot, mielőtt további támo gatás érdekében kapcsolatba lépne az európai innovációs part nerségi hálózattal. Ez a lépés azonban nem lenne kötelező; 24. előfordulhat, hogy bizonyos alulról építkező fenntartha tósági és termelékenységi innovációs kezdeményezéseket regio nális vagy nemzeti szinten örömmel fogadnának ugyan, de ezek nem illeszkednek a stratégiai végrehajtási tervben és (az Agrár kutatási Állandó Bizottsággal és a Vidékfejlesztési Bizottsággal folytatott konzultációt követően a magas szintű irányítócsoport által közzétett) többéves ütemtervben meghatározott kiemelt témakörökhöz. Ez azonban nem lehet gátja a támogatásnak, mivel a támogatás elmaradása erőteljesen csökkentené a részt vevők érdeklődését, és a legsérülékenyebb ponton szakítaná meg az innovációs spirált; 25. az innovációs folyamatok elindításához és előrehaladá sához elengedhetetlen az innováció- és tudásközvetítés; III.


Az Európai Bizottság részére

2013.1.19.

30. a „termelékenység növelését” a következőképpen hatá rozza meg: „kevesebből többet és jobbat termelni”; 31. mivel az európai innovációs partnerség ezekre a terüle tekre terjed ki, a témák széles skáláját engedélyezze az elsőd leges termeléssel, az erőforrás-gazdálkodással, a biogazdasággal, az ellátási lánccal, a minőséggel, az élelmiszer-biztonsággal és a fogyasztókkal kapcsolatban; 32. prioritással kezelje azokat az innovációs programokat, amelyek az európai mezőgazdasági tevékenységek megőrzésére irányulnak, és gondoskodjon arról, hogy e programokban helyet kapjanak olyan kutatások, amelyek az állattenyésztő régiók, az elővárosi régiók, a természeti korlátokkal küzdő területek és a helyi gazdálkodó területek javára szolgálnak; 33. a szervezeti és kapacitásbeli különbségekből adódó egyenlőtlen részvétel ellensúlyozására az alulról építkező kkvinnovációs kezdeményezéseket részesítse előnyben az ipari kezdeményezésekkel szemben; 34. helyezzen hangsúlyt a fenntartható gazdálkodásra, a legújabb technológiák rendelkezésre állásának köszönhető termelékeny gazdálkodásra, az élelmiszer-pazarlás és az aratás utáni veszteségek megelőzésére és a termelési mennyiségek növelése mellett a felelős fogyasztói magatartásra; 35. helyezzen hangsúlyt az EU tudásának és (bio)technológi ájának exportjára és marketingjére, valamint a harmadik orszá gokban a félreeső területeken zajló helyi (nagyvárosi és kis léptékű) termelésben való tisztességes részvételre; 36. tegyen további erőfeszítéseket az elsődleges termelők helyzetének javítására a termelésben, a feldolgozásban és az értékesítési láncban;

határozottan javasolja az Európai Bizottságnak, hogy: 26. ismerje el, hogy a helyi és regionális önkormányzatok és szereplők kulcsszerepet játszanak a „Mezőgazdasági termelé kenység és fenntarthatóság” európai innovációs partnerség sike rében; 27. teljes mértékben vonja be a helyi és regionális önkor mányzatokat a kezdeményezés ösztönzésére és nyomon köve tésére létrehozott irányítási struktúrákba;

37. a tudományos szakemberek ösztönzéseképpen szüntesse meg az innovációs szakadékot, szorgalmazza, hogy a tudásköz pontok rangsorolásakor a „kutatási eredmények gyakorlati felhasználhatóságának mértékét” is vegyék figyelembe; 38. üdvözli a termelékenységgel és fenntartható mezőgazda sággal foglalkozó vezető európai régióhálózatokat, kutatóintéze teket és klasztereket, egyben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ismerje el az ilyen hálózatok és klaszterek szerepét, és mind helyi szinten, mind a régiók között segítse elő a vállal kozók közötti tudástranszfert;

28. annak érdekében, hogy a kezdeményezést a helyi és regi onális önkormányzatok valós szükségleteinek megfelelően hajtsák végre, kérje fel a Régiók Bizottsága egy képviselőjét, hogy vegyen részt a magas szintű irányítócsoport munkájában, mely testület stratégiát fog kidolgozni az európai innovációs partnerség és az európai vidékfejlesztési hálózat koordinációs bizottsága számára;

39. tegye lehetővé a tagállamok számára, hogy – az európai innovációs partnerség célkitűzésein dolgozó – operatív csoportok korai szakaszban lévő és regionális tevékenységeit EMVA-forrásokból és regionális társfinanszírozás révén támo gassák, tekintet nélkül arra, hogy ezeknek a csoportoknak sike rül-e támogatást kapniuk az európai innovációs partnerségi hálózattól is;

29. kötelezze a tagállamokat arra, hogy az európai innová ciós partnerség több ágazatot átfogó célkitűzéseit foglalják bele a partnerségi szerződésbe;

40. hagyja jóvá, hogy az operatív csoportok vagy egy adott tagállam határain belül működhessenek, vagy több tagállamban, valamint harmadik országokban is lehessenek tagjaik;

2013.1.19.

HU


41. a csoportok létrehozásának megkönnyítése érdekében a „mezőgazdasági termelők és termelői szervezetek” kifejezést használja ott, ahol a „mezőgazdasági termelő”-ként említett szereplők támogatásban részesülhetnek;

C 17/55

A helyi és regionális önkormányzatok részére javasolja a helyi és regionális önkormányzatoknak, hogy:

42. tegye lehetővé az operatív csoportok számára, hogy a kezdeti költségeknek – például valamely technikai vagy tudomá nyos kérdés megoldását szolgáló módszer kidolgozásának, illetve innovációs bróker vagy tudásbróker igénybevételének – a fedezésére EMVA-támogatást is felhasználhassanak;

44. támogassák az európai innovációs partnerség iránti elkö telezettséget, illetve a partnerség felvételét az EMVA operatív programjai közé, és készítsék elő az operatív csoportok létreho zását;

43. a magas szintű irányítótestület, a SHERPA támogató csoport/munkacsoport, az operatív csoportokat támogató szol gálat és a stratégiai végrehajtási tervet író titkárság létrehozása előtt jelöljön ki egy kommunikációs csoportot, amelynek feladata a következő eszközök igénybevételének elősegítése: 1.) az európai innovációs partnerség a nemzeti vidékfejlesztési programokban; 2.) a Horizont 2020 keretprogramban biztosí tott lehetőségek a kutatási projektek, többszereplős projektek, innovációs klaszterek, innovációs brókerek és innovációs központok támogatására; 3.) az európai innovációs partnerség eszközei és kapcsolatai; 4.) kézikönyv vagy útmutató a helyi csoportok számára.

45. figyelmeztessék a tagállamokat, hogy sürgősen és komo lyan foglalkozzanak a termelékenységgel, az erőforrás-hatékony sággal és a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekkel, és ezért az összes EMVA-hozzájárulás legalább 10%-át fordítsák a tudás transzfer ösztönzésére, valamint a mezőgazdaságot, az erdőgaz dálkodást és a vidéki területeket szolgáló innovációk támogatá sára;

46. fokozzák részvételüket a nemzeti és európai vidékfejlesz tési hálózatban.


C 17/56

HU


III (Előkészítő jogi aktusok)


A Régiók Bizottsága véleménye – Közös stratégiai keret (2013/C 17/11)


— ismételten hangsúlyozza meggyőződését, hogy ki kell dolgozni a 2014–2020-as időszakra szóló közös stratégiai keretet, annak érdekében, hogy megteremtsék az e kerethez tartozó öt alap intézke dései közötti koordinációt és szinergiát, valamint világosabb stratégiai iránymutatást nyújtsanak a partnerségi szerződések és az operatív programok számára, — kétségesnek tartja a közös stratégiai keret két részre – az általános rendelet mellékletére, illetve a magas európai hozzáadott értékkel bíró indikatív fellépéseket és az együttműködési prioritásokat tartalmazó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusra – történő bontására vonatkozó javaslat ésszerűségét. Támogatja, hogy a KSK-t kizárólag az általános rendelet mellékleteként fogadják el, — úgy véli, hogy a magas európai hozzáadott értékkel bíró indikatív fellépéseket egy nem kötelező érvényű közlemény formájában az Európai Bizottságnak kell elfogadnia, a 2007–2013 közötti időszakra szóló közösségi stratégiai iránymutatásokhoz hasonló módon, — hangsúlyozza, hogy a KSK-nak a jogszabálycsomag, valamint a partnerségi szerződések és az operatív programok közötti akadálymentes átmenet feltételeinek biztosítását kell célként követnie, és utal arra, hogy pontosítani kell a végrehajtási mechanizmusok részleteit, — sajnálatát fejezi ki, hogy az általános rendeletjavaslatban felsorolt 11 tematikus célkitűzés különbözik az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap hat, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap másik hat prioritásától, ami rendkívül nehézzé teszi a koordinációt, — meggyőződése, hogy az operatív irányítást át kell adni a helyi és a regionális szintnek, hogy növe kedjen az alapok közötti koordináció és komplementaritás, ami biztosítja a hatékony és integrált, azaz a multitematikus, alulról felfelé építkező és a valamennyi terület sajátosságai iránt nyitott megköze lítést, — határozottan ajánlja a több alapra épülő operatív programok alkalmazását, — stabil programtervezési keretet tart szükségesnek a kohéziós politikára vonatkozó többéves tervvel való összhang érdekében, — kérdésesnek tartja, hogy lehetséges-e a KSK-nak a felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján történő módosítása.

2013.1.19.

2013.1.19.

HU


Főelőadó

Marek WOŹNIAK (PL/EPP), Wielkopolska vajdaság közgyűlésének elnöke

Referenciaszöveg

Módosított javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításá ról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

C 17/57

COM(2012) 496 final, I. melléklet

I.



4. úgy véli, hogy a KSK-t a Tanácsnak és az Európai Parla mentnek kell elfogadnia, valamint hogy esetleges felülvizsgála tára csak az EU társadalmi-gazdasági helyzetében bekövetkező alapvető változások esetén kell sort keríteni. Ezzel összefüg gésben kérdésesnek tartja, hogy lehetséges-e az I. mellékletnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján történő módosítása;

Általános megjegyzések 1. ismételten hangsúlyozza meggyőződését, hogy ki kell dolgozni az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap (KA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) 2014–2020-as időszakra szóló közös stratégiai keretét, annak érdekében, hogy megteremtsék a közös stratégiai kerethez tartozó alapok intézkedései közötti koordinációt és szinergiát, valamint világo sabb stratégiai iránymutatást nyújtsanak a partnerségi szerző dések és az operatív programok számára;

2. emlékeztet azokra a politikai ajánlásokra, amelyeket az RB az általános rendeletről szóló véleményében dolgozott ki, és hangsúlyozza, hogy mivel a közös stratégiai keretet az általános rendelet mellékleteként fogadják majd el, az általános rendelet az, amely stratégiai víziót és célokat határoz meg, míg a KSK-t a végrehajtás fő eszközének kell tekinteni;

3. kétségesnek tartja a közös stratégiai keret két részre – az általános rendelet (1) mellékletére, illetve a magas európai hozzá adott értékkel bíró indikatív fellépéseket és az együttműködési prioritásokat tartalmazó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusra – történő bontására vonatkozó javaslat ésszerűségét. Támogatja, hogy a KSK-t kizárólag az általános rendelet mellékleteként fogadják el. Emlékeztet arra, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az alapvető jogi aktusok nem lényeges elemeire kell korlátozni, ezzel szemben a KSK-hoz kapcsolódó vala mennyi ügy alapvető/kiemelkedő jelentőséggel bír a helyi és regionális önkormányzatok számára, és természetüknél fogva stratégiai jelentőségűek. A felhatalmazáson alapuló jogi aktu sokkal összefüggésben nem konzultálnak a Régiók Bizottságá val, miközben az EUMSZ 177. cikke értelmében a KSK tárgyában kötelező konzultációt folytatni az RB-vel; (1) COM(2012) 496 final.

5. úgy véli, hogy a magas európai hozzáadott értékkel bíró indikatív fellépéseket egy nem kötelező érvényű közlemény formájában az Európai Bizottságnak kell elfogadnia, a 2007–2013 közötti időszakra szóló közösségi stratégiai irány mutatásokhoz (COM(2005) 299 final) hasonló módon;

6. emlékeztet arra, hogy központi szerep hárul a KSKalapokra azoknak az eszközöknek a támogatásában, amelyek az Európa 2020 stratégiának, valamint a tagállamok közötti, a régiók közötti, illetve a régiókon belüli különbségeket kiegyen lítő beruházásoknak a végrehajtását célozzák. Ezzel egyidejűleg a szerződéses kötelezettségek iránymutatásokként való kezelését is szükségesnek tartja;

7. üdvözli, hogy a közös stratégiai keretben szereplő javasla toknak köszönhetően megvalósulnak majd az általános rende letjavaslat 11. cikkében szereplő elvek, amelyek értelmében a KSK-nak választ kell adnia a legfontosabb területi kihívásokra. Ugyanakkor utal arra, hogy a KSK-ban szereplő javaslatoknak világos hivatkozást kell tartalmazniuk a legkülső régiókra és a sajátos területi jellemzőkkel bíró területekre – ideértve a hegy vidéki területeket, a periferikus régiókat, az ipari szerkezetváltás által érintett térségeket, a szigeteket és a gyéren lakott vagy szórványközösségek jellemezte területeket –, amelyeknek sajátos beavatkozási formákra van szükségük;

8. üdvözli, hogy a regionális és helyi partnerek bevonását a politikai célok megvalósításának feltételeként említik. Úgy véli, hogy ez megkönnyíti az alulról felfelé építkező területi megközelítés alkalmazását;

C 17/58

HU


9. kéri, hogy az arányosság elvével összhangban a KSK tisz tázza és pontosítsa az alapok felhasználásának logikáját a követ kező tervezési időszakban, továbbra is lehetőséget biztosítva azonban arra, hogy az intervenciós programokat az egyes tagállamok és régiók sajátosságaihoz, szükségleteihez és képes ségeikhez igazítsák. A KSK-nak indikatív kereteket kell nyújtania az egyes tagállamokban kidolgozott partnerségi szerződések és operatív programok számára, biztosítva a meghatározott fejlő dési kihívásokkal összefüggésben az önálló válaszadás lehető ségét ezeknek a tagállamoknak, valamint az illetékes helyi és regionális önkormányzatoknak, különös tekintettel az Európa 2020 stratégia céljaira. Hangsúlyozza, hogy a KSK-nak a jogsza bálycsomag, valamint a partnerségi szerződések és az operatív programok közötti akadálymentes átmenet feltételeinek biztosí tását kell célként követnie;

10. utal arra, hogy pontosítani kell a végrehajtási mechaniz musok részleteit;

11. sajnálatát fejezi ki, hogy az általános rendeletjavaslatban felsorolt 11 tematikus célkitűzés különbözik az Európai Mező gazdasági Vidékfejlesztési Alap hat, valamint az Európai Tenger ügyi és Halászati Alap másik hat prioritásától, ami rendkívül nehézzé teszi a koordinációt;

Bevezetés a KSK-ra vonatkozó melléklethez 12. sajnálattal állapítja meg, hogy a KSK-ból hiányoznak a tudnivalók a megvalósítandó kulcsfontosságú elvekről;

Az Unió gazdasági irányításával való koherencia és össz hang 13. stabil programtervezési keretet tart szükségesnek a kohé ziós politikára vonatkozó többéves tervvel való összhang érde kében;

14. úgy véli, hogy már a kezdetektől fogva a 2014–2020-as időszak teljes egészére szóló programok megfelelő prioritása inak a kitűzését kellene a fő feladatnak tekinteni, például a partnerségi szerződések és az operatív programok előkészítése kor. Ezzel összefüggésben némileg tart attól, hogy az országs pecifikus ajánlások és nemzeti reformprogramok figyelembevé tele ellentmondhat a regionális szintű, összehangolt többéves programtervezés céljainak;

15. emlékeztet az általános rendelet tárgyában kidolgozott RB-véleményre, amely elutasítja azt a javaslatot, hogy a kohéziós politikát a stabilitási és növekedési paktum tiszteletben tartá

2013.1.19.

sához kössék, (2) tartalmazza viszont annak lehetőségét, hogy a partnerségi szerződéseket és az operatív programokat az európai szemeszter ajánlásainak alapján megváltoztassák;

16. felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a gyakori átprog ramozás avval a kockázattal jár, hogy megzavarhatja az alapok kezelésének kiszámíthatóságát, ezért azt a szükségesre kell korlátozni;

A közös stratégia kerethez tartozó alapok közötti koordi nációs mechanizmus 17. kiemeli, hogy a KSK-hoz tartozó alapok jobb koordiná ciójára van szükség, ami egyrészt növeli majd az alapok felhasz nálásának hatékonyságát, másrészt a nehéz költségvetési hely zettel és a korlátozott pénzügyi eszközökkel összefüggésben biztosítani fogja a szükséges szinergiát. Ennek révén elérhetővé válik az uniós beruházások közötti fokozottabb szinergia és komplementaritás;

18. kéri, hogy a komplementaritás kerüljön a közös stratégiai keret középpontjába. Ennek érdekében egy integrált, több témát átfogó megközelítés kidolgozására kell törekedni, amely az azonos cél elérése érdekében összeköti a különböző alapokhoz tartozó, egymást kölcsönösen kiegészítő legfontosabb intézke déseket. Sajnálattal fogadja azonban, hogy az Európai Bizottság nem foglalkozott részletesebben a lehetséges komplementari tással a különféle tematikus prioritások között, bizonyos KSKalapok beruházási prioritásai között, illetve az indikatív intézke dések és a beruházási prioritások között. A fentiekkel összefüg gésben hangsúlyozza, hogy a KSK-ra vonatkozó dokumentum tervezetnek biztosítania kell az egyes alapok felhasználásai közötti komplementaritást, és el kell hárítania a párhuzamos ságok kockázatát;

19. meggyőződése, hogy az operatív irányítást át kell adni a helyi és a regionális szintnek, hogy növekedjen az alapok közötti koordináció és komplementaritás, ami biztosítja a haté kony és integrált, azaz a multitematikus, alulról felfelé építkező és a valamennyi terület sajátosságai iránt nyitott megközelítést;

20. határozottan ajánlja a több alapra épülő operatív prog ramok alkalmazását, maximalizálva az uniós intézkedések kedvező hatását a régiókban azoknak a lehetőségeknek az integ rált kihasználása révén, amelyeket egyrészt a különféle regionális fejlesztési eszközök, másrészt a helyi és regionális önkormány zatok társadalmi-gazdasági fejlődési stratégiájának tényleges megvalósítása biztosít; (2) Ez, amennyiben megsértik az EU gazdasági kormányzásra vonatkozó ajánlásait, az operatív programok kifizetéseinek és kötelezettségvál lalásainak felfüggesztésével járna.

2013.1.19.

HU


21. elégedetten állapítja meg, hogy az Európai Bizottság kiemelt hangsúlyt helyez az integrált területfejlesztés megterve zésének szükségességére. Üdvözli az „integrált területi beruházá sokra (ITB)”, az „integrált műveletekre (IO)” és a „közös cselek vési tervekre (JAP)” történő hivatkozást, sajnálattal fogadja azon ban, hogy a KSK-ról szóló általános rendelet és melléklet nem tér ki ezeknek az eszközöknek és az „integrált műveletek (IO)” fogalomnak a leírására. Hangsúlyozza az „integrált műveletek” fogalom olyan eszközként történő pontos meghatározásának szükségességét, amely az egyéb uniós politikákkal és eszkö zökkel együtt az integrált finanszírozást szolgálja;

22. hangsúlyozza az ERFA-rendelet 7. cikkében szereplő városfejlesztési stratégiával kapcsolatban különösen azoknak a pénzügyi eszközöknek a jelentőségét és innovatív jellegét, amelyeket a fenntartható városfejlesztés keretében végzett, az „integrált területi beruházások” formájában megvalósuló integ rált intézkedésekre fordítanak, és sajnálja, hogy a szabályozási keret nem rendelkezik egyértelműen úgy, hogy ebben az esetben az „integrált területi beruházások” irányításával és megvalósítá sával kapcsolatos felelősség közvetlenül a városi hatóságokra hárul;

23. úgy véli, hogy meg kell tartani a közösségek szintjén irányított fejlődés helyi jellegét;

24. a közösségek szintjén irányított fejlődésről szóló RB-véle ménnyel összhangban felhívja a figyelmet a helyi fejlődés holisz tikus jellegére, amely az összes régiótípus – többek között a városi, vidéki és városkörnyéki régiók – és a funkcionális térségek kihívásaira és lehetőségeire összpontosít. Ezzel össze függésben kéri, hogy tegyék lehetővé a közösségek szintjén irányított fejlődésnek – a helyi szükségletekkel összhangban történő – bevonását a stratégiai keret mind a tizenegy tematikus célkitűzésének a megvalósításába;

A KSK-alapok közötti, valamint a más uniós szakpoliti kákkal és eszközökkel való koordináció 25. támogatja a KSK-n kívüli egyéb uniós politikákkal és eszközökkel való koordináció szükségességének megemlítését, mivel ez elősegíti az Európa 2020 stratégia, valamint az EU kohéziós és ágazati politikái közötti kapcsolatok európai, nemzeti és helyi szintű megerősítését. Mindenekelőtt úgy véli, hogy így lehetővé válik a megvalósítandó programok irányítá sának ésszerűsítése és hatékonyságának növelése;

26. kéri a koordinációs mechanizmusok pontosítását, vala mint a közös stratégiai kerettel kapcsolatban álló uniós szak politikákra és eszközökre vonatkozó iránymutatások kidolgozá sát, különösképpen az EU szintjén. Megállapítja, hogy mivel ezeknek az eszközöknek a nagy része központilag irányított, a tagállamok mellett az Európai Bizottság felelősségét is ki kell hangsúlyozni;

27. üdvözli annak a listának a beépítését, amelyik a mellék lettervezetben figyelembe vett uniós politikákat és eszközöket/

C 17/59

programokat [többek között: Horizont 2020 program, NER, COSME, LIFE, Erasmus mindenkinek, A társadalmi változás és innováció programja (PSCI), Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI), Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA), Európai Fejlesztési Alap (EFA)] tartalmazza;

28. megelégedéssel fogadja, hogy hangsúlyt helyeznek a közös stratégiai kerethez tartozó alapok és a Horizont 2020 program közötti összefüggésre. Véleménye szerint az Európai Bizottság pontosította az irányvonalakat, amikor azt javasolta, hogy a közös stratégiai kerethez tartozó alapoknak a Horizont 2020 programmal összefüggésben támogatniuk kell azokat az intelligens szakosodási stratégiákat, amelyek intézkedései két irányba mutatnak: egyrészt a kapacitásépítés felé, másrészt ezzel ellentétes irányba, vagyis a kutatási és innovációs eredmé nyek alkalmazásának és közvetlen terjesztésének az irányába;

29. üdvözli azokat az ajánlásokat, amelyek szerint lehetővé kellene tenni, hogy az oktatási, a gazdasági és a kutatási ágazatok közötti partnerségek társfinanszírozásához a KSK-hoz tartozó alapok is hozzájárulhassanak, valamint hogy ezeket az intézkedéseket a vállalkozások és az oktatási intézmények közötti – tudásszövetségek és ágazatspecifikus képességek alapján létrejött szövetségek formájában működő – nemzetközi partnerségek kereteiben hangolják össze, amelyek támogathatók az Erasmus mindenkinek programból;

30. támogatja annak a lehetőségnek a bevezetését, hogy a KSK-alapokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kiegészí tésére használják fel, például az EU infrastrukturális prioritásait érintő másod-, illetve harmadrendű kapcsolatok keretében;

31. emlékeztet a LIFE programról szóló RB-véleményre, és egyetért azzal, hogy ez a program döntően fontos szerepet játszik abban, hogy az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap keretében számottevően több eszközt lehessen mozgósítani környezetvédelmi célokra. A Régiók Bizottsága támogatja a LIFE program „integrált projektjeit”, amelyek új, magasabb rendű projektekként kerülnek bemutatásra;

32. kiemeli az ENI, IPA és EFA elnevezésű külső eszközök közötti nagyobb koordináció szükségességét, különösképpen a keleti partnerség és az Unió a földközi-tengeri térségért tagálla maival szomszédos régiók, valamint az EU AKCS-országokkal szomszédos legkülső régiói vonatkozásában;

Az együttműködési tevékenységek koordinációja 33. felhívja a figyelmet arra, hogy a Régiók Bizottságának az általános rendelettervezet tárgyában készült véleményében megfogalmazottaknak megfelelően nem indokolt az európai területi együttműködés beépítése a partnerségi szerződésekbe. Ezért ellenzi a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatályának kiterjesztését az „együttműködési prioritásokra”;

HU

C 17/60


2013.1.19.

34. üdvözli azonban „Az együttműködési tevékenységek koordinációja” című lerövidített fejezet szerepeltetését a KSK-ra vonatkozó mellékletben;

megoldások, amelyek a létező intézményi struktúrákban tennék lehetővé ennek az alapelvnek az alkalmazását;

35. felhívja a figyelmet arra, hogy hasznos lenne a transz nacionális területi együttműködés kiszélesítése az ESZA kereté ben, hogy a régióközi és a határokon átnyúló együttműködést is lefedje;

40. emlékeztet az ERFA-val és az ESZA-val kapcsolatban régebben kiadott véleményeire, amelyekben utalt a demográfiai változások kérdésével kapcsolatban hiányzó érdeklődésre. Ezzel összefüggésben nagy megelégedéssel fogadja, hogy a javasolt, több területet érintő politikai célkitűzések egyikeként a demog ráfiai változások kérdése is megemlítésre kerül;

36. örömmel veszi tudomásul, hogy figyelembe vették a makroregionális dimenziót, és hangsúlyozza a makroregionális stratégia célkitűzései megvalósításának fontosságát a területi együttműködés eszközén belül;

A horizontális elvek és a több területet érintő politikai célkitűzések 37. megelégedéssel fogadja, hogy – az általános rendeletter vezet 5. cikkével összhangban – a közös stratégiai keret a hori zontális célkitűzésekkel összefüggésben említést tesz a több szintű kormányzás, valamint a partnerség elveiről;

38. kéri, hogy a gyakorlatban is érvényesítsék a többszintű kormányzás elveit, hangsúlyozva annak jelentőségét, hogy a döntéshozatali folyamatban, valamint a partnerségi szerződések és az operatív programok kidolgozásának folyamatában alkal mazzák az alulról felfelé építkező megközelítést;

39. nyomatékosan üdvözli a férfiak és a nők egyenlőségének ösztönzését. Úgy véli azonban, hogy nem hatékony azoknak az új szerveknek a létrehozása, amelyek az alapok végrehajtási rendszerén belül kizárólag ezzel a témakörrel foglalkoznak. Ennél célravezetőbbek lennének azok az új eljárás-technikai

II.

A területi nehézségek kezelésére irányuló előírások 41. üdvözli, hogy a KSK szerint az intézkedéseket pontosan hozzá kell igazítani az adott helyi szint kihívásaihoz és lehető ségeihez. Ezzel kapcsolatban azonban alaposabb elemzést és további munkát tart szükségesnek, hogy az eredmények vezér elvként szolgálhassanak a területi önkormányzatok számára;

42. üdvözli a partnerségi szerződésekkel kapcsolatos javasla tot, amely megállapodásoknak át kell ültetniük az egyes országok gyakorlatába a közös stratégiai keretben szereplő szempontokat. Hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a területi felosztás alacsonyabb szintű egységeit is, ami miatt elengedhetetlen a megfelelő helyi és regionális önkormányzatok bevonása;

43. megjegyzi, hogy nehéz a földrajzi területek egységes meghatározásának kidolgozása a KSK-hoz tartozó alapokon belül, és felajánlja támogatását az ügy előmozdításában. Hang súlyozza, hogy a meghatározás az ágazatokhoz tartozó jogi előírások függvényében változik, ami nem könnyíti meg a legfontosabb kihívások megállapítását területi szinten.

MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás COM(2012) 496 final I. melléklet, 3.2. pont Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A tagállamok és a KSK-alapok végrehajtásáért felelős irányí tóhatóságok szoros együttműködésben dolgoznak a part nerségi szerződések és a programok előkészítése, végrehaj tása, ellenőrzése és értékelése során.

Indokolás Magától értetődik.

Az RB módosítása

A tagállamok, helyi és regionális önkormányzataik, part nereik és a KSK-alapok végrehajtásáért felelős irányítóható ságok szoros együttműködésben dolgoznak a partnerségi szerződések és a programok előkészítése, végrehajtása, ellenőrzése és értékelése során.

2013.1.19.

HU


C 17/61


(…) 2. A tagállamok – különösen a közösségek szintjén irányított helyi fejlesztés révén– ösztönzik a helyi és szub regionális megközelítések kialakítását, az állami, magán- és civil szektorbeli szereplők partnerségére ruházva a döntés hozatalt és a végrehajtást. A közösségek szintjén irányított helyi fejlesztést a stratégiai megközelítés keretében kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy a helyi igények „alulról felfelé” haladó meghatározása figyelembe vegye a magasabb szinten meghatározott prioritásokat. A tagállamok ezért meghatározzák a KSK-alapok körébe tartozó, közösségi szinten irányított helyi fejlesztésre irányuló megközelítésüket, és a partnerségi szerződésekben ismertetik az ily módon megoldani kívánt főbb problémá kat, a közösségi szinten irányított helyi fejlesztés fő célki tűzéseit és prioritásait, valamint az intézkedések által érin tett területtípusokat és azt, hogy milyen sajátos szerep jut a helyi akciócsoportoknak a stratégiák megvalósításában, illetve miként járulnak hozzá a különböző KSK-alapok a helyi fejlődést célzó stratégiák különböző területtípusokon – például vidéki, városi és tengerparti területeken – történő megvalósításában, valamint az intézkedéseknek megfelelő koordinációs mechanizmusokat.

Az RB módosításą

(…) 2. A közösségek szintjén irányított helyi fejlesztést a stratégiai megközelítés keretében kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy a helyi igények „alulról felfelé” haladó meghatározása figyelembe vegye a magasabb szinten meghatározott prioritásokat. A tagállamok – külö nösen a közösségek szintjén irányított helyi fejlesztés révén– ösztönzik a helyi és szubregionális megközelítések kialakítását, az állami, magán- és civil szektorbeli szereplők partnerségére ruházva a döntéshozatalt és a végrehajtást. A közösségek szintjén irányított helyi fejlesztést a stratégiai megközelítés keretében kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy a helyi igények „alulról felfelé” haladó meghatározása figyelembe vegye a magasabb szinten meghatározott prioritásokat. A tagállamok ezért meghatá rozzák a KSK-alapok körébe tartozó, közösségi szinten irányított helyi fejlesztésre irányuló megközelítésüket, és a partnerségi szerződésekben ismertetik az ily módon megoldani kívánt főbb problémákat, a közösségi szinten irányított helyi fejlesztés fő célkitűzéseit és prioritásait, vala mint az intézkedések által érintett területtípusokat és azt, hogy milyen sajátos szerep jut a helyi akciócsoportoknak a stratégiák megvalósításában, illetve miként járulnak hozzá a különböző KSK-alapok a helyi fejlődést célzó stratégiák különböző területtípusokon – például vidéki, városi és tengerparti területeken – történő megvalósításában, vala mint az intézkedéseknek megfelelő koordinációs mechaniz musokat. Az integrált területi beruházás (ITI) olyan eszköz, 3. amely a beruházások integrált módon történő megvalósí tását irányozza elő egy vagy több operatív program egynél több prioritási tengelyén belül. A több prioritási tengelyből és programból történő finanszírozás integrált beruházási stratégiává alakítható egy adott térség vagy működési terület vonatkozásában. Ez megvalósulhat integrált város fejlesztési stratégia, vagy bizonyos területeken folytatott, települések közötti együttműködések formájában. Lehetővé teszi az irányító hatóságok számára, hogy a különböző prioritási tengelyek egyes részeinek végrehajtását egy helyi hatóságra ruházzák át, és így a beruházásokat egymás kiegészítőiként lehessen végrehajtani. Az integrált területi beruházás néhány eleme végrehajtható a közösségek szintjén irányított helyi fejlesztésen keresztül, a két megközelítés kombinálásával. 4. Az integrált művelet (IO) olyan projekt, szerződés, intézkedés vagy projektcsoport, amely egy vagy több KSK-alapból és egyéb uniós eszközből is kaphat támoga tást. Ennek feltétele, hogy egy adott kiadási tétel nem finan szírozható kétszer a KSK-alapok vagy egyéb uniós eszközök keretén belül.

C 17/62

HU


Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

2013.1.19.

Az RB módosításą

5. A közös cselekvési terv (JAP) eredményalapú megközelítéssel végrehajtott művelet, amely az adott tagállam és a Bizottság által közösen meghatározott konkrét célkitűzések elérésére irányul. A közös cselekvési terv egy vagy több operatívprogramnak is része lehet, így hasznos eszköznek bizonyulhat a különböző KSKalapoknak egy közös cél érdekében megvalósuló fokozot tabb integrációjához. 56. A közös operatív program (JOP) olyan operatív program, amely több KSK-alapból származó támogatást kombinál. A tagállamoknak ösztönözniük kell a közösségek 67. szintjén irányított helyi fejlesztést, az integrált területi beru házásokat, az integrált műveleteket, a közös cselekvési terveket és az operatív programokat, a partnerségi szerző désekben ismertetve az ily módon megoldani kívánt főbb problémákat, ezen eszközök fő célkitűzéseit és prioritásait, az intézkedések által érintett területtípusokat és azt, hogy milyen sajátos szerep jut a helyi akciócsoportoknak a stra tégiák megvalósításában, illetve miként járulnak hozzá a különböző KSK-alapok a helyi fejlődést célzó stratégiák különböző területtípusokon – például vidéki, városi és tengerparti területeken – történő megvalósításához, vala mint az intézkedéseknek megfelelő koordinációs mechaniz musokat.

Indokolás Lásd a vélemény 21. pontját.

3. módosítás COM(2012) 496 final I. melléklet, új pont beillesztése a 3.3.2. pont után Véleménytervezet

Módosítás

3. Amennyiben egy, a strukturális alapokról szóló álta lános rendeletre vonatkozó javaslat 99. cikke szerinti „integrált területi beruházás” az ERFA-rendeletre irányuló javaslat 7. cikke szerinti fenntartható városfejlesztésre irányuló stratégiára vonatkozik, ennek az integrált beruhá zásnak a kezelését és megvalósítását közvetlenül a kedvez ményezett települési önkormányzatokra kell bízni;

Indokolás A módosító indítvány jogi rendelkezés formájában beemelné a szövegbe a vélemény 22. pontjának tartal mát, amely hangsúlyozni kívánja, milyen innovatív jellegű az integrált területi beruházások irányításának és megvalósításának a városokra történő átruházása. Erről az intézkedésről már az ERFA-rendelet 7. cikke és az általános rendelet 99. cikke is rendelkezik.

2013.1.19.

HU


C 17/63


Az RB módosítása

Szükség esetén a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a KSK-alapokból nyújtott finanszírozást összehangolják a NER 300 programból nyújtott finanszírozással (…)

Szükség esetén a tagállamok és az Európai Bizottság gondoskodnak arról, hogy a KSK-alapokból nyújtott finan szírozást összehangolják a NER 300 programból nyújtott finanszírozással (…)

Indokolás Lásd a vélemény 26. pontját. 5. módosítás COM(2012) 496 final I. melléklet, 4.5. pont Az RB módosítása


1. Amennyiben lehetséges, a tagállamok törekednek az éghajlatváltozás enyhítését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a környezetvédelmet és az erőforrások hatékonyságát szolgáló uniós szakpolitikai eszközökkel (finanszírozási és nem finanszírozási eszközök) való sziner giák kiaknázására.

1. Amennyiben lehetséges, a tagállamok és az Európai Bizottság törekednek az éghajlatváltozás enyhítését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a környezetvé delmet és az erőforrások hatékonyságát szolgáló uniós szakpolitikai eszközökkel (finanszírozási és nem finanszí rozási eszközök) való szinergiák kiaknázására.

2. A tagállamok adott esetben biztosítják a komplemen taritást és az összehangolást a LIFE-programmal, különösen az integrált programokkal, a természet a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, a levegő, az éghajlatváltozás enyhítése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén.

2. A tagállamok és az Európai Bizottság adott esetben biztosítják a komplementaritást és az összehangolást a LIFE-programmal, különösen az integrált programokkal, a természet a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, a levegő, az éghajlatváltozás enyhítése és az éghajlatválto záshoz való alkalmazkodás területén.

Indokolás Lásd a vélemény 26. pontját. 6. módosítás COM(2012) 496 final I. melléklet, 4.6.1. pont Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok arra törekednek, hogy felhasználják a KSKalapokat az „Erasmus mindenkinek” program keretében kidolgozott és sikeresen tesztelt eszközök és módszerek horizontális alkalmazására.

A tagállamok és az Európai Bizottság arra törekednek, hogy felhasználják a KSK-alapokat az „Erasmus mindenkinek” program keretében kidolgozott és sikeresen tesztelt eszközök és módszerek horizontális alkalmazására.


C 17/64

HU


2013.1.19.

7. módosítás COM(2012) 496 final I. melléklet, 4.9.2. pont Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2. A területi integráció elmélyítésének támogatása érde kében a tagállamok törekednek a szinergiák kihasználására a kohéziós politika, valamint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközök alapján kifejtett területi együttműkö dési tevékenységek – különösen a határon átnyúló együtt működési tevékenységek – között. A tagállamok továbbá – adott esetben – gondoskodnak arról, hogy a meglévő tevé kenységekbe bevonják az újonnan létrejött európai területi együttműködési csoportosulásokat, különös figyelmet fordítva a legjobb gyakorlatok összehangolására és cseréjé re.

2. A területi integráció elmélyítésének támogatása érde kében a tagállamok törekednek a szinergiák kihasználására a kohéziós politika, valamint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközök, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Fejlesztési Alap alapján kifejtett terü leti együttműködési tevékenységek – különösen a határon átnyúló együttműködési tevékenységek – között. A tagállamok továbbá – adott esetben – gondoskodnak arról, hogy a meglévő tevékenységekbe bevonják az újonnan létrejött európai területi együttműködési csoportosulásokat, különös figyelmet fordítva a legjobb gyakorlatok összehan golására és cseréjére.

Indokolás Lásd a vélemény 32. pontját. 8. módosítás COM(2012) 496 final I. melléklet, 6.3.2. pont Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok biztosítják a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetés-mentesség és a hozzáférhetőség elősegí téséért felelős, megfelelő szervek részvételét a partnerség ben, továbbá gondoskodnak arról, hogy a nemzeti gyakor latok szerinti, megfelelő struktúrák álljanak rendelkezésre a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetés-mentesség és a hozzáférhetőség terén történő tanácsadás céljából, annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges szakértelmet a KSK-alapok előkészítése, nyomon követése és értékelése tekintetében. A nyomonkövetési bizottságokban nemi szempontból kiegyensúlyozott összetételt kell biztosítani, továbbá a nemi egyenlőségért felelős/szakértői tisztséget kell létesíteni.

A tagállamok a meglévő nemzeti struktúrák keretén belül biztosítják a nemek közötti egyenlőség, a megkülönbözte tés-mentesség és a hozzáférhetőség elősegítéséért felelős, megfelelő szervek részvételét a partnerségben, továbbá gondoskodnak arról, hogy a nemzeti gyakorlatok szerinti, megfelelő struktúrák álljanak rendelkezésre a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetés-mentesség és a hozzáférhetőség terén történő tanácsadás céljából, annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges szakértelmet a KSK-alapok előkészítése, nyomon követése és értékelése tekintetében. A nyomonkövetési bizottságokban nemi szempontból kiegyensúlyozott összetételt kell biztosítani, továbbá a nemi egyenlőségért felelős/szakértői tisztséget kell létesíteni.


9. módosítás COM(2012) 496 final I. melléklet, 7. pont Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

7.1. A tagállamok és a régiók a következő lépéseket teszik partnerségi szerződéseik és programjaik előkészítése céljából:

7.1. A tagállamok és a régiók a következő lépéseket teszik partnerségi szerződéseik és programjaik előkészítése céljából:

2013.1.19.

HU



C 17/65

Az RB módosítása

(a) A tagállam vagy régió fejlődési lehetőségének és képes ségének elemzése, különös tekintettel az Európa 2020 stratégiában meghatározott legfontosabb kihívásokra, a nemzeti reformprogramokra és a vonatkozó országs pecifikus ajánlásokra. A felelős hatóságok elvégzik a nemzeti, regionális és helyi jellemzők részletes elemzé sét;

(a) A tagállam vagy régió fejlődési lehetőségének és képes ségének elemzése, különös tekintettel az Európai Bizottság kohéziós politikáról szóló jelentéseiben és az Európa 2020 stratégiában meghatározott legfonto sabb kihívásokra, a nemzeti reformprogramokra és a vonatkozó országspecifikus ajánlásokra. A felelős hatóságok elvégzik a nemzeti, regionális és helyi jellemzők részletes elemzését;

(b) A régió vagy a tagállam által kezelendő legfontosabb kihívások elemzése, a szűk keresztmetszetek és a hiányzó kapcsolatok, valamint az innovációs hiányos ságok – köztük a hosszú távú növekedési és munka hely-teremtési lehetőségeket gátoló tervezési végrehajtási kapacitáshiány – azonosítása. Ez képezi az alapját a szakpolitikai rangsorolás, beavatkozás és összpontosítás szempontjából figyelembe vehető területek és tevékeny ségek meghatározásának;

(b) A régió vagy a tagállam által kezelendő legfontosabb kihívások elemzése, a szűk keresztmetszetek és a hiányzó kapcsolatok, valamint az innovációs hiányos ságok – köztük a hosszú távú növekedési és munka hely-teremtési lehetőségeket gátoló tervezési végrehaj tási kapacitáshiány – azonosítása. Ez képezi az alapját a szakpolitikai rangsorolás, beavatkozás és összponto sítás szempontjából figyelembe vehető területek és tevékenységek meghatározásának;

(c) Az ágazatokon, jogrendszereken vagy határokon átnyúló koordinációs kihívások értékelése, különösen a makro-regionális és tengeri medencével kapcsolatos stratégiákkal összefüggésben;

(c) A területi sajátosságok elemzése, figyelembe véve: — a városok, vidéki térségek, halászterületek, part menti térségek, valamint a sajátos földrajzi vagy demográfiai problémákkal küzdő térségek szerepét; — az ipari szerkezetváltás által érintett térségek, a legkülső régiók, a nagyon gyéren lakott legésza kibb régiók, a szigetek, a határokon átnyúló és a hegyvidéki régiók sajátos kihívásait; — a város és a vidék közötti kapcsolatokat a magas színvonalú, megfizethető infrastruktúrához és szol gáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából, vala mint a társadalmilag perifériára szorult közösségek erőteljes koncentrációjával jellemezhető régiók problémáit;

(d) A különböző területi szintek és finanszírozási források közötti jobb koordináció érdekében megteendő lépések azonosítása, az Európa 2020 stratégiát, illetve a regio nális és helyi szereplőket összekötő integrált megköze lítés kialakítása céljából.

(dc) Az ágazatokon, jogrendszereken vagy határokon átnyúló koordinációs kihívások értékelése, különösen a makro-regionális és tengeri medencével kapcsolatos stratégiákkal összefüggésben;

(ed) A különböző területi szintek és finanszírozási források közötti jobb koordináció érdekében megteendő lépések azonosítása, az Európa 2020 stratégiát, illetve a regionális és helyi szereplőket összekötő integrált megközelítés kialakítása céljából. 7.2. A területi kohézió célkitűzésének szem előtt tartása érdekében a tagállamok és a régiók gondoskodnak arról, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elősegítő átfogó megközelítés:

7.2. A területi kohézió célkitűzésének szem elõtt tartása érdekében a tagállamok és a régiók gondoskodnak arról, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elősegítő átfogó megközelítés:

(a) tükrözze a sajátos földrajzi vagy demográfiai problé mákkal küzdő városok, vidéki térségek, halászterületek és part menti térségek szerepét;

(a) tükrözze a sajátos földrajzi vagy demográfiai problé mákkal küzdő városok, vidéki térségek, halászterületek és part menti térségek szerepét;

C 17/66

HU


2013.1.19.


Az RB módosítása

(b) figyelembe vegye a legkülső régiók, a legészakibb, rend kívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók kihívásait;

(b) figyelembe vegye a legkülső régiók, a legészakibb, rend kívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók kihívásait;

(c) kezelje a város és a vidék közötti kapcsolatok kérdését, a magas színvonalú, megfizethető infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint az olyan területek problémáinak vonatkozásában, amelyekre a társadalmilag perifériára szorult közösségek erőteljes koncentrációja jellemző.

(c) kezelje a város és a vidék közötti kapcsolatok kérdését, a magas színvonalú, megfizethető infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint az olyan területek problémáinak vonatkozásában, amelyekre a társadalmilag perifériára szorult közösségek erőteljes koncentrációja jellemző.

Indokolás A 7.2. pontban szereplő területi kohéziós célkitűzéssel összefüggésben az RB üdvözli a szerződéses köte lezettségekre való hivatkozást, azonban azt ajánlja, hogy illesszék e szempontot a 7.1. pontban megemlített lépések közé.


2013.1.19.

HU


A Régiók Bizottsága véleménye – A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetése (2013/C 17/12)


— megállapítja, hogy az európai uniós munkavállalók kiküldetése az utóbbi években növekvő méreteket öltött; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kiküldött munkavállalók száma mind a kiküldetés származási országait, mind célországait tekintve igen eltérő, — ezért fontosnak tartja most egy, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kikülde tésére vonatkozó közösségi eszköz elfogadását, amely egységesíti a végrehajtás ellenőrzését, ugyan akkor foglalkozik az Európai Bíróság ítéletei alapján esetleg fölmerülő alapvető kérdésekkel, mivel ezek az ítéletek a 96/71/EK irányelv korlátozó értelmezéséhez vezettek, — sajnálja, hogy az Európai Bizottság e javaslata nem vizsgálja felül, illetve nem dolgozza át a 96/71/EK irányelvet, és így nem képes tisztázni az ítélkezési gyakorlat által felvetett összes alapvető kérdést, mindenekelőtt azokat, amelyek a kollektív szerződések kiterjesztésével, az alkalmazandó szabályok leglényegesebb pontjainak kiterjesztésével, a fogadó ország kedvezőbb rendelkezéseinek alkalmazá sával és az olyan alapvető szociális jogok tiszteletben tartásával kapcsolatosak, mint a sztrájkhoz való jog, — javasolja, hogy a munkaadó és az alvállalkozó egyetemleges felelősségét erősítsék meg az alvállalkozói szintek számát korlátozó rendelkezés bevezetésével, — örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság 2012. szeptember 11-én visszavonta azt a rendeletja vaslatot (Monti II), amelynek tárgya a sztrájkjog összeegyeztethetősége az Európai Unió gazdasági szabadságaival a belső piac kiteljesítésére vonatkozó rugalmassági záradék (az EUMSZ 352. cikke) alapján.

C 17/67

C 17/68

HU


Előadó

Alain HUTCHINSON, Brüsszel fővárosi régió parlamenti képviselője

Referenciaszövegek

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről

2013.1.19.

COM(2012) 131 final és Javaslat tanácsi rendeletre a kollektív fellépéshez való jognak a letelepedés szabad ságával és a szolgáltatásnyújtás szabadságával összefüggésben való gyakorlásáról COM(2012) 130 final

I.



1. támogatja azokat az európai bizottsági kezdeményezése ket, amelyek a belső piac szociális dimenziójának erősítésére irányulnak, összhangban a Lisszaboni Szerződés 9. cikkével, mely szerint a szociális dimenziót az Európai Unió valamennyi politikájában figyelembe kell venni; A kiküldetések száma növekszik 2. megállapítja, hogy az európai uniós munkavállalók kikül detése az utóbbi években növekvő méreteket öltött; az Európai Bizottság szerint évente körülbelül egymillió munkavállalót küld munkaadója kiküldetésbe az egyik tagállamból egy másikba; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kiküldött munkavállalók száma mind a kiküldetés származási országait, mind célorszá gait tekintve igen eltérő; 3. megjegyzi, hogy a munkavállalók kiküldetését főleg a leginkább munkaerő-igényes ágazatok alkalmazzák. Hagyomá nyosan az építőipar és a közületi munkák ágazata foglalkoztatja a legtöbb kiküldött munkavállalót (az Európai Bizottság adatai szerint ez az európai kiküldetések 24%-át teszi ki), akiknek túlnyomó többsége munkás; 4. rámutat, hogy az egyes országok között lényeges különb ségek lehetnek a fizetésekben; A munkavállalók kiküldetésének területi dimenziója 5. felhívja a figyelmet, hogy bizonyos ágazatokban a kikül detések meghatározott földrajzi területekre koncentrálódnak: a kiküldetési nyilatkozatok jelentős része a határokon átnyúló régiókra vonatkozik;

7. hangsúlyozza, hogy a kollektív munkaszerződések területi hatóköre az 1996/71/EK irányelv értelmében az egyik feltétele annak, hogy e szerződéseket a kiküldött munkavállalókra alkal mazni lehessen, ezért az illetékes hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy tájékoztassák a szolgáltatásnyújtókat és az ezekre a területekre egy másik országból kiküldött munkaválla lókat a szerződések tartalmáról, és biztosítsák ezek alkalmazá sát; A kiküldetésre vonatkozó szabályok alkalmazásának jobb ellenőrzése 8. hangsúlyozza, hogy a munkavállalók kiküldetése gyakran a szociális biztonságra vonatkozó munkajogi szabályozás és az adózási törvények megkerülésével történik. A jogszabályi köte lezettségek megkerülésének módjai közé például a következők tartoznak: — a csak a kiküldetés céljából történő munkaerő-felvétel olyan fedővállalkozások révén, amelyeket abban a tagállamban jegyeznek be, amely a kiküldetés származási országaként tüntethető fel, — a színlelt „független vállalkozók”, akik nem fizetnek társada lombiztosítási hozzájárulást, és megkerülik a fogadó ország munka- és bérfeltételeinek a 96/71/EK irányelv szerinti alkal mazását, amely csak a munkavállalókra vonatkozik, — kiküldött munkavállalók platformjának létrehozása, amelyet egyes nagyvállalatok vesznek igénybe. Egy olyan tagállam ban, amelynek pénzügyi szempontból előnyösek az adóügyi és szociális szabályai, leányvállalatot hoznak létre, ahová munkavállalókat küldenek ki, — a kiküldetések inkorrekt alkalmazása olyan munkakörök betöltésére, amelyek valójában állandók, — kiküldetési nyilatkozat hiánya;

6. úgy véli, hogy a régiókra – különösen a határ mentiekre – nagyobb szerep hárul az egyes országok hatóságai közötti együttműködés keretében, amely annak biztosítására irányul, hogy a kiküldetések során tartsák tiszteletben az érintett személyek jogait és méltóságát, és cseréljék ki a bevált gyakor latokat. Az érintett régióknak rendelkezniük kellene az ezzel kapcsolatos feladataik ellátásához szükséges eszközökkel;

hangsúlyozza, hogy tanulmányok utalnak arra, hogy a munka vállalók kiküldetése során a fogadó országban jogszabályilag meghatározott minimális munkavégzési és foglalkoztatási felté teleknek számos esetben nem tesznek eleget, vagy megpróbálják a társadalombiztosítási előírásokat, valamint az adójogszabá lyokat megkerülni;

2013.1.19.

HU


9. utal arra, hogy mivel az Európai Bizottság megállapítása szerint igen nagy különbségek vannak a tagállamok által, illetve azon harmadik országok által alkalmazott nemzeti ellenőrzési intézkedések között, amelyekre egyezmények révén a személyek szabad mozgása kiterjed, különösen fontosak a közös ellen őrzési normák, a nemzeti hatóságok ellenőrzési lehetőségeit azonban e tekintetben nem szabad korlátozni;

10. ezért fontosnak tartja most egy, a munkavállalók szolgál tatások nyújtása keretében történő kiküldetésére vonatkozó közösségi eszköz elfogadását, amely egységesíti a végrehajtás ellenőrzését, ugyanakkor foglalkozik az Európai Bíróság ítéletei – mindenekelőtt a Viking (C-438/05), a Laval (C-341/05), a Rüffert (C-346/06) és a Luxemburg (C-319/06) ügy – alapján esetleg fölmerülő alapvető kérdésekkel, mivel ezek az ítéletek a 96/71/EK irányelv korlátozó értelmezéséhez vezettek;

11. ezért kedvezően fogadja egy erre a területre vonatkozó irányelvjavaslat elfogadásának tervét, ugyanakkor sajnálja, hogy az Európai Bizottság e javaslata nem vizsgálja felül, illetve nem dolgozza át a 96/71/EK irányelvet, és így nem képes tisztázni az említett ítéletek által felvetett összes alapvető kérdést, mindenek előtt azokat, amelyek a kollektív szerződések kiterjesztésével, az alkalmazandó szabályok leglényegesebb pontjainak kiterjesztésé vel, a fogadó ország kedvezőbb rendelkezéseinek alkalmazásával és az olyan alapvető szociális jogok tiszteletben tartásával kapcsolatosak, mint a sztrájkhoz való jog;

12. rámutat, hogy a vizsgált irányelvjavaslat arra szorítkozik, hogy a 96/71/EK irányelvben foglalt rendelkezések alkalmazá sának és végrehajtásának ellenőrzését javítani és erősíteni hiva tott intézkedéseket és mechanizmusokat nevezzen meg, holott ez az irányelv mostanáig nem bizonyult elégségesnek a szociális dömping és a csalások elleni küzdelemben;

Az alapvető jogokat nem szabad a gazdasági szabadsá goknak alárendelni 13. örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság 2012. szep tember 11-én visszavonta azt a rendeletjavaslatot (Monti II), amelynek tárgya a sztrájkjog összeegyeztethetősége az Európai Unió gazdasági szabadságaival a belső piac kiteljesítésére vonat kozó rugalmassági záradék (az EUMSZ 352. cikke) alapján;

14. egyetért azzal az elemzéssel, amely szerint a sztrájkjog nem rendelendő alá a belső piac kiteljesítésére vonatkozó kiegé szítő célkitűzésnek, mivel az Alapjogi Charta által garantált sérthetetlen alapelvről van szó, ezenkívül a Szerződés 153. cikkében meghatározott lex specialis (különleges jogi eszköz) a sztrájkjogot egyértelműen kizárja a közösségi jogalkotás köréből;

15. úgy véli azonban, hogy a rendeletjavaslat visszavonása függőben hagy néhány olyan kérdést, amelyet az Európai Bíróság joggyakorlata vetett fel. Ezért olyan új jogalkotási javas latot sürget, amely explicit módon garantálja, hogy az alapvető

C 17/69

szociális jogokat (a kollektív tárgyaláshoz való jog, a szakszer vezeti tevékenységhez való jog) nem korlátozhatják a gazdasági szabadságok (letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsá ga), és hogy a gazdasági szabadságok nem jelenthetnek indokot a szociális jellegű nemzeti törvények és gyakorlatok megkerülé sére;

16. emlékeztet rá, hogy ezzel a rendeletjavaslattal kapcso latban 12 nemzeti parlament (19 szavazat) az Európai Bizott sággal szemben első alkalommal igénybe vette a korai előrejelző rendszert, mivel ezek a javaslatok összeütközésbe kerülnek a nemzeti hatáskörökkel, valamint a szubszidiaritási és az arányossági elv tiszteletben tartásával;

17. úgy véli azonban, hogy az uniós jogalkotónak csele kednie kell annak érdekében, hogy tisztázza a „kollektív fellépés ek”, valamint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsá gának a viszonyát a tényleges transznacionális jelleggel bíró helyzetekben, mint például egy több tagállamban telephellyel rendelkező vállalat esetében;

18. ezért azon az állásponton van, hogy amennyiben az Európai Bizottság nem vonta volna vissza rendeletjavaslatát, a nemzeti parlamentek által elfogadott, indoklással ellátott véle mények és az RB-n keresztül regionális szinten kifejtett állás pontok tükrében az utóbbi megfontolhatta volna egy utólagos eljárás kezdeményezést a javaslat ellen, mivel az megsértette a szubszidiaritás elvét egyrészt a jogalap megválasztásával, másrészt a tárgyra vonatkozó közösségi fellépés hozzáadott értékének nem elégséges bizonyítása miatt; felhívja az Európai Bizottság figyelmét, hogy az RB ebben a kérdésben továbbra is éberen őrködik a szubszidiaritási elv tiszteletben tartása fölött;

19. úgy véli, hogy a 96/71/EK irányelv végrehajtására vonat kozó javaslat semmit sem veszített érvényességéből, és kiemelt figyelmet érdemel;

20. úgy gondolja, hogy a 96/71/EK irányelv alapvető jogokat szentesít, amelyek alkalmazását meg kell könnyíteni, továbbá hogy ezeket az emberi méltósághoz kötődő jogokat megszilár dította a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése, amelynek nyomán az Alapjogi Charta immár kötelező jogi érvénnyel bír, végül pedig hogy ezek a jogok nem rendelendők alá a gazdasági szabadságok logikájának;

21. ebben az értelemben sajnálja, hogy az európai bizottsági javaslat kapcsán nem kezdődött vita a jogalap megválasztásáról, ugyanis a kiválasztott jogalap, a „szolgáltatásnyújtás” (az EUMSZ 62. cikke, az 53. cikkel együtt), azzal a következménnyel jár, hogy a 96/71/EK irányelv alkalmazásának kérdéseit ismét a gazdasági szabadságok szemszögéből tárgyalják, és nem vonják be teljes mértékben a Régiók Bizottságát, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, valamint a szociális partnereket egy őket közvetlenül érintő dokumentum kidolgozásába;

C 17/70

HU


Az irányelvjavaslatnak a kiküldetéssel kapcsolatos összes helyzetet figyelembe kell vennie 22. mindazonáltal támogatja a vizsgált európai bizottsági javaslat tartalmát a munkavállalók kiküldetésével összefüggő szociális dömping és csalások elleni küzdelem terén, valamint azt, hogy mechanizmusokat hoznak létre a munka- és fizetési feltételek kiküldött munkavállalókra történő alkalmazásának ellenőrzésére, a beterjesztett javaslat azonban nem felel meg ennek a célkitűzésnek, ezért azt lényeges pontjaiban javítani kell; 23. úgy ítéli meg, hogy az EU-n kívüli országokból történő kiküldetést, amelyet a 96/71/EK irányelv figyelembe vett, meg kellene említenie a javaslatnak. Az irányelvet az elfogadását követően mielőbb fel kellene venni az EGT joganyagába és a személyek szabad mozgásáról szóló, Svájccal kötött megállapo dásba; 24. tisztában van az ellenőrzés korlátaival, amilyenek például a nyelvi akadályok, a rövid időtartamú kiküldetés ellenőrzése, egy másik tagállamban történő információszerzés nehézségei, a szankciók alkalmazásának bonyolultsága, a nemzeti hatóságok ellenőrzési eszközeinek nem megfelelő volta; 25. ezért határozottan támogatja az irányelvjavaslat azon rendelkezéseinek elfogadását, amelyek célja e korlátok lehető legnagyobb mértékű megszüntetése, továbbá az ellenőrzési intézkedések és a szankciók végrehajtási mechanizmusainak megszilárdítása, hogy a 96/71/EK irányelv alkalmazása ne csak hatékony, hanem eredményes is legyen; ugyanakkor az ítéletek határokon átnyúló végrehajtásának rendszerét egyértelműbben kell kialakítani, összhangban kell állnia a nemzetközi együtt működésre és az ítéletek kölcsönös elismerésére és végrehajtá sára vonatkozó jelenlegi alapelvekkel, és figyelembe kell vennie az egyének eljárásokkal kapcsolatos jogait; 26. úgy véli, hogy a 96/71/EK irányelv, illetve a tárgyalt irányelv be nem tartása esetén – például ha kiderül, hogy egy munkavállaló valójában nincs kiküldetésben – az érintett vállal kozásra az abban a tagállamban hatályos jogszabályt kellene alkalmazni, ahol a szolgáltatás nyújtása történik. Az érintett munkavállalók esetében pedig úgy kell tekinteni, hogy az EUMSZ 45. cikke szerint éltek a szabad mozgáshoz való joguk kal; Egyetemleges felelősség: az irányelvjavaslat egyik legfonto sabb rendelkezése, amelyet érdemes lenne kiegészíteni 27. kedvezően fogadja a munkaadó és az alvállalkozó egye temleges felelősségére vonatkozó rendelkezéseket, mindenek előtt az építőipari ágazatban, és üdvözli, hogy nyolc uniós tagállam (Ausztria, Németország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Belgium) már érvénye síti ezt az egyetemleges felelősséget. Ez azonban nem elegendő a visszaélések eredményes megelőzéséhez, inkább azt kell biztosí tani, hogy minden olyan vállalat, amely visszaélést követ el a kiküldetéssel kapcsolatban, vagy abból profitál, feleljen is ezért; 28. úgy véli, hogy ezt az egyetemleges felelősségről szóló rendelkezést célszerű lenne egy másik rendelkezéssel kiegészí

2013.1.19.

teni, amely korlátozná az alvállalkozói szintek számát, ami mérsékelné a munkavállalók kiküldetésével kapcsolatos vissza élések kockázatait. Ez továbbá az alvállalkozók pontosabb nyil vántartását is lehetővé tenné;

A szociális partnerek proaktív szerepe a jogszabályok alkalmazásának ellenőrzésében 29. támogatja az Európai Bizottság azon rendelkezéseit, amelyek meghatározó szerepet ruháznak a szakszervezetekre és a szociális partnerekre, valamint a munkaügyi felügyelő ható ságokra; ugyanakkor azonban figyelembe kell venni az egyes tagállami rendszerek különbségeit is;

30. úgy gondolja, hogy fontos lenne e szerep oly módon történő megerősítése, hogy az alkalmazás ellenőrzéséért felelős szervek megkapnák azt a jogot, hogy az ellenőrzéssel kapcso latos gyakorlataikat kicserélhessék, és így jobban egyesítsék az ezen a téren kifejtett erőfeszítéseiket;

31. úgy gondolja továbbá, hogy a munkavállalók képviselőit, különösen az európai üzemi tanácsok tagjait – többek között az építőipari vállalatoknál – szintén meg kellene említeni a fontos szereplők között, mivel például a nagy építkezéseknél a képvi seleti szervek közötti koordináció a tájékoztatást és a riasztást is elősegítheti. A munkavállalók képviselőinek ezek a kezdeménye zései annál is inkább indokoltak, mivel számos vállalat a nyil vánosság elé tárja a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos politikáját;

A rendelkezések megfelelő alkalmazása érdekében pontosí tani kell a javaslat szövegét 32. rámutat, hogy a nemzeti bíróságok fontos szerepet fognak játszani az irányelvjavaslat gyakorlati megvalósításában, és ezért a javaslatnak világos, pontos rendelkezéseket kell tartal maznia, hogy a szövegnek az egyes nemzeti bíróságok általi értelmezése során ne merüljenek fel újabb kétségek, és ne sokszorozódjon meg az Európai Bíróság elé előzetes döntésho zatalra terjesztett kérdések száma;

33. ezért úgy véli, hogy az irányelvjavaslatban szereplő bizo nyos fogalmakat világossá kell tenni, és egyértelműen meg kell határozni. A munkavállalók kiküldetésének feltételeit például egyértelműen rögzíteni kell, mégpedig oly módon, hogy a visszaélés jogi következményei a munkavállalókat ne sújthassák. Emellett például egyes nyelvi változatok két különböző alakot használnak az „ideiglenesen kiküldött” munkavállaló jelölésére (így a francia változatban „provisoirement détaché” és „tempo rairement détaché” szerepel), vagy szintén ilyen a „hatékonyság” illetve az „alapvető munka- és foglalkoztatási szabályok” fogalma, amely utóbbi a 96/71/EK irányelvben nem szerepel;

34. ugyanezen okoknál fogva felhívja a figyelmet a javaslat 5. preambulumbekezdésére, amely hangsúlyozza ugyan, hogy „egyértelműsítésre szorul a 96/71/EK irányelv és a kötelezett ségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK rendelet (…) közötti kapcsolat”, ám a javaslat nem veszi figyelembe ezt az egyértelműsítési igényt;

HU

2013.1.19.


A rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos bármilyen félreérthetőség megszüntetésének szükségessége 35. úgy véli, hogy a javaslat preambuluma félreértésekhez vezethet a munkaszerződésre alkalmazandó jogszabályok tekin tetében (a származási ország vagy fogadó ország jogszabályait kell-e figyelembe venni?). Ha igaz is – ahogy ezt a 6. preambu lumbekezdés hangsúlyozza –, hogy az irányelv nem foglalkozik közvetlenül a Róma I. rendelet 8. cikke szerint érvényes jogsza bályok alkalmazásával, érdemes emlékeztetni rá, hogy az 1996os irányelv sem arra törekedett, hogy módosítsa ezt a rendelke zést (akkor az 1980-as Római Egyezmény 6. cikke), hanem arra, hogy pontosan meghatározza a kötelező érvényű jogszabályok alkalmazási feltételeit a Róma I. rendelet 9. cikkének értelmében (akkor az 1980-as Római Egyezmény 7. cikke);

II.

C 17/71

36. ügyelni fog rá, hogy az irányelvjavaslat ne változtasson a 96/71/EK irányelv szellemiségén és célkitűzésén; 37. úgy véli, hogy a 96/71/EK irányelv rendelkezéseinek az ajánlattevő általi betartására vonatkozó követelménynek kellene az egyik kritériumnak lennie, amikor odaítélik a közbeszerzési és a magánszerződéseket, és a szabályok lényeges megsértése esetén – ahogyan az már ma is adott – lehetőséget kell terem teni az érintett ajánlattevő kizárására; 38. támogatja, hogy az Európai Bizottság közelíteni szándé kozik azokat a tagállami jogszabályokat, amelyek a közigazga tási bírságok és büntetések határokon átnyúló teljesítéséről szól nak.


1. módosítás Preambulum 1. bevezető hivatkozás Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére és 62. cikké re,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153.53. cikke (1) bekezdésénrek b) pontjáraés 62. cikkére,

Indokolás A munka- és foglalkoztatási feltételek hagyományosan a kollektív tárgyalások hatálya alá tartoznak, vagyis vonatkozik rájuk a szociális partnerek autonómiája, akik egyébként kulcsszerepet töltenek be ezen a terü leten a kollektív szerződésekben szereplő szabályok betartásának ellenőrzésében. Ezért a legmegfelelőbb jogi alap a Szerződés 153. cikke (1) bekezdésének b) pontja, amely kifejezetten megnevezi a munkafeltételek területére vonatkozó közösségi kezdeményezéseket. Egyébiránt, mivel itt a „szolgáltatásnyújtás” jogalapra támaszkodó 96/71/EK irányelv végrehajtására vonatkozó irányelvjavaslatról van szó, az Európai Bíróságnak a jogalap megválasztására vonatkozóan hozott ítéletei kifejezetten nem tiltják meg, hogy a szóban forgó javaslat elfogadásához megfelelőbb jogi alapot válasszanak.

2. módosítás 3. preambulumbekezdés Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3) Az olyan munkavállalók tekintetében, akiket ideigle nesen külföldre küldenek, hogy a szokásos munkavég zésük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban való szol gáltatásnyújtás céljából ott munkát végezzenek, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a kiküldött munkavállalók minimális védelme érdekében világosan megfogalmazott, alapvető munka- és foglal koztatási szabályokat és feltételeket állapít meg, melyeket a szolgáltatónak teljesítenie kell abban a tagállamban, amelybe a kiküldetés irányul.

(3) Az olyan munkavállalók tekintetében, akiket ideigle nesen külföldre küldenek, hogy a szokásos munkavég zésük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban való szol gáltatásnyújtás céljából ott munkát végezzenek, azon államon kívüli tagállam területén végezzenek munkát, amely államban őket szokásosan alkalmazzák, a szokásos tevékenységvégzési helyük szerinti államtól eltérő tagállamban való szolgáltatásnyújtás céljából ott munkát végezzenek, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a kiküldött munkavállalók minimális védelme érdekében világosan megfogalmazott, alapvető munkaés foglalkoztatási szabályokat és feltételeket állapít meg, melyeket a szolgáltatónak teljesítenie kell abban a tagállamban, amelybe a kiküldetés irányul.

C 17/72

HU


2013.1.19.

Indokolás A módosítás nem csupán szemantikai jellegű, hanem a 96/71/EK irányelvben használt fogalmakkal való koherencia megőrzésére is irányul. A módosítás szó szerint átveszi a 96/71/EK irányelv 3. preambulum kezdésének megfogalmazását, amely nem korlátozódik a tagállamok közötti kiküldések vizsgálatára, ellen tétben a javaslat preambulumbekezdéseivel. Ha mégis ez lenne a jelenlegi javaslat szándéka, akkor eltérne az 1996. évi jogszabály megfogalmazójának szándékától, aki annak érdekében, hogy a harmadik országból származó kiküldetéseket is figyelembe lehessen venni, az „azon államon kívüli tagállam területén” megfogal mazást használja (a 96/71/EK irányelv 3. preambulumbekezdése), nem pedig „a szokásos munkavégzésük szerinti tagállamtól eltérő” megfogalmazást, ahogyan ezt a jelenlegi irányelvjavaslat teszi. A jogbiztonság érdekében célszerű ezt az elvet a jelenlegi javaslat preambulumbekezdéseiben megőrizni.

3. módosítás 6. preambulumbekezdés Az RB módosítása


(6) A 96/71/EK irányelvhez hasonlóan ez az irányelv nem érintheti a Róma I. rendelet 8. cikke szerint az egyéni munkaszerződésekre vonatkozó jogszabályok alkalma zását vagy a szociális biztonsági rendszerek koordiná lásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parla menti és tanácsi rendelet alkalmazását.

(6) A 96/71/EK irányelvhez hasonlóan ez az irányelv nem érintheti a Róma I. rendelet 8. cikke szerint az egyéni munkaszerződésekre vonatkozó jogszabályok alkalma zását, a Róma I. rendelet 9. cikke szerint a kiküldött munkavállalókat fogadó tagállam kötelező szabályainak alkalmazását, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazását.

Indokolás Ez a kiegészítés azért fontos, mert minden félreértést eloszlat a 96/71/EK irányelv hatókörére és annak a nemzetközi magánjoggal való kapcsolatára vonatkozóan. A 96/71/EK irányelv ugyanis nem érinti közvet lenül a Róma I. rendelet 8. cikke szerint az egyéni munkaszerződésekre vonatkozó jogszabályok alkalma zását, hanem a Róma I. rendelet 9. cikke alapján explicit módon rendelkezik a fogadó ország kötelező szabályainak a kiküldött munkavállalók vonatkozásában történő alkalmazásáról (függetlenül a szerződésre alkalmazandó jogszabályoktól). Ha ezt itt nem hangsúlyozzuk, illetve nem jelentjük ki világosan, az félre értések forrása lehet, azzal a veszéllyel, hogy eltérünk a 96/71/EK irányelv szellemétől és betűjétől.

4. módosítás (14) preambulumbekezdés Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Tovább kell pontosítani a tagállamok azon kötelezettségét, hogy elérhetővé tegyék a foglalkoztatásra vonatkozó szabá lyokkal és feltételekkel kapcsolatos információkat, és haté kony hozzáférést biztosítsanak hozzájuk nem csupán a többi tagállam szolgáltatói, hanem az érintett, kikülde tésben lévő munkavállalók számára is.

Tovább kell pontosítani a tagállamok azon kötelezettségét, hogy elérhetővé tegyék a foglalkoztatásra vonatkozó szabá lyokkal és feltételekkel kapcsolatos információkat, továbbá ingyenes és hatékony hozzáférést biztosítsanak hozzájuk nem csupán a többi tagállam szolgáltatói, hanem az érin tett, kiküldetésben lévő munkavállalók számára is.

Indokolás Ahhoz, hogy a hozzáférés valódi lehessen, az információnak ingyenesnek kell lennie.

HU

2013.1.19.


C 17/73

5. módosítás 1. cikk, új (3) bekezdés Az RB módosítása


1. cikk

1. cikk

Tárgy

Tárgy

(…)

(…) (3) A kiküldött munkavállalók munka- és foglalkoztatási feltételei alkalmazásának és végrehajtásának tekintetében a jelenlegi irányelvnek összhangban kell lennie a 96/71/EK irányelv 1. cikkének (4) bekezdésével, amely így szól: „A nem tagállamban letelepedett vállalkozások nem részesül hetnek kedvezőbb elbánásban, mint a tagállamban letelepe dett vállalkozások”;

Indokolás A módosító indítvány teljes mértékben indokolt, ha arra gondolunk, hogy a jelenlegi irányelvjavaslatnak nem szabad felborítania a 96/71/EK irányelv struktúráját; az 1. cikk (4) bekezdésével a jogalkotónak az volt a célja, hogy elkerülhető legyen a harmadik országokból származó szociális dömping veszélye. Ugyanebből az okból el kellene kerülni, hogy a 96/71/EK irányelv szigorú alkalmazása csak az egyik tagállamból a másikba kiküldött munkavállalókra vonatkozzék, mert ez lehetővé tenné a harmadik országokból kiinduló esetleges csalásokat és a szabályok megkerülését. A tagállamoknak tehát ébereknek kell lenniük, és a szük séges intézkedések meghozásával meg kell akadályozniuk a jogszabályok ilyen jellegű megkerülését, amely gyengítené a jelenlegi ellenőrzési mechanizmust.

6. módosítás 3. cikk (1) bekezdés Az RB módosítása


3. cikk A visszaélés és szabálykerülés megelőzése (1) A 96/71/EK irányelv végrehajtásának, alkalmazá sának és érvényesítésének céljából az illetékes hatóságok a vállalkozás által a letelepedési helye szerinti tagállamban folytatott tevékenységeket ténylegesen jellemző tényállási elemeket veszik figyelembe annak eldöntéséhez, hogy a vállalkozás a kizárólag belső igazgatási és/vagy adminiszt ratív tevékenységeken kívül folytat-e érdemi tevékenységet. Ilyen elemek a következők: a) az a hely, ahol a vállalkozás bejegyzett székhelye és ügyvitele található, irodai helyiségeket használ, adót fizet, működési engedéllyel rendelkezik vagy kereske delmi kamara vagy szakmai testület bejegyzett tagja; b) a kiküldött munkavállalók felvételének helye; c) a vállalkozás által egyrészről a munkavállalóival, másrészről az ügyfeleivel kötött szerződésekre alkalma zandó jog; d) az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységének jelentős részét végzi, és ahol adminisztratív személyzetet alkalmaz; e) a letelepedés helye szerinti tagállamban meglévő szerző dések és/vagy elért forgalom abnormálisan korlátozott száma, illetve nagysága.

3. cikk A visszaélés és szabálykerülés megelőzése (1) A 96/71/EK irányelv végrehajtásának, alkalmazá sának és érvényesítésének céljából az illetékes hatóságok a vállalkozás által a letelepedési helye szerinti tagállamban folytatott tevékenységeket ténylegesen jellemző tényállási elemeket veszik figyelembe annak eldöntéséhez, hogy a vállalkozás a kizárólag belső igazgatási és/vagy adminiszt ratív tevékenységeken kívül folytat-e érdemi tevékenységet. Ilyen elemek a következők: a) az a tagállam, ahol a vállalkozás az elsődleges tevékeny ségét végzi – alkalmazottanként számított időegy ségekben mérve –, valamint az a hely, ahol a vállalkozás bejegyzett székhelye és ügyvitele található, irodai helyi ségeket használ, adót fizet, működési engedéllyel rendel kezik vagy kereskedelmi kamara vagy szakmai testület bejegyzett tagja; b) a kiküldött munkavállalók felvételének helye; c) a vállalkozás által egyrészről a munkavállalóival, másrészről az ügyfeleivel kötött szerződésekre alkalma zandó jog; d) az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységének jelentős részét végzi, és ahol adminisztratív személyzetet alkalmaz;

C 17/74

HU


2013.1.19.


Az RB módosítása

Ezen elemek értékelését mindig az egyes konkrét esetekhez kell igazítani, és figyelembe kell venni a vállalkozás által a letelepedési helye szerinti államban folytatott tevékenységek jellegét.

e) a letelepedés helye szerinti tagállamban meglévő szerző dések és/vagy elért forgalom abnormálisan korlátozott száma, illetve nagysága. Ezen elemek értékelését mindig az egyes konkrét esetekhez kell igazítani, és figyelembe kell venni a vállalkozás által a letelepedési helye szerinti államban folytatott tevékenységek jellegét.

(2) Annak megállapításához, hogy egy kiküldetésben lévő munkavállaló a szokásos munkavégzése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban munkáját ideiglenes jelleggel végzi, meg kell vizsgálni a munkára és a munkavállaló helyzetére vonatkozó összes tényállási elemet.

(2) Ezen elemek értékelése részét alkotja a kiküldött munkavállalói besorolásnak a fogadó tagállamban, ahogyan erről a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK parlamenti irányelv 2. cikkének (2) bekezdése rendelkezik.

Ilyen elemek a következők:

(3) Annak megállapításához, hogy egy kiküldetésben lévő munkavállaló a szokásos munkavégzése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban munkáját ideiglenes jelleggel végzi, meg kell vizsgálni a munkára és a munkavállaló helyzetére vonatkozó összes tényállási elemet.

a) a munkát korlátozott ideig egy másik tagállamban végzik; b) a kiküldetésre azon tagállamtól eltérő tagállamban kerül sor, amelyben vagy amelyből a kiküldetésben lévő munkavállaló a munkáját az 593/2008/EK rendelet és/vagy a Római Egyezmény szerint szokásosan végzi; c) a kiküldetésben lévő munkavállaló visszatér abba a tagállamba, amelyből kiküldetésre küldték, vagy várha tóan folytatja ott végzett munkáját, miután elvégezte a munkát vagy befejezte a szolgáltatásnyújtást, amelyért kiküldetésbe küldték; d) az utazást, valamint a szállást és ellátást a munkavállalót kiküldetésbe küldő munkaadó biztosítja, vagy azok megtérítését garantálja, és ha igen, ez miként történik, valamint e) minden olyan ismétlődő korábbi időszak, amely alatt az állást ugyanazzal vagy másik (kiküldött) munkavállalóval töltötték be. Valamennyi fent felsorolt tényállási elem csupán jelzés értékű tényező az elvégzendő átfogó értékelésben, ezért külön-külön nem lehet őket figyelembe venni. A kritériu mokat mindig az egyes konkrét esetekhez kell igazítani, és figyelembe kell venni a helyzet egyediségét.

Ilyen elemek a következők: a) a munkát korlátozott ideig egy másik tagállamban végzik; b) a kiküldetésre azon tagállamtól eltérő tagállamban kerül sor, amelyben vagy amelyből a kiküldetésben lévő munkavállaló a munkáját az 593/2008/EK rendelet és/vagy a Római Egyezmény szerint szokásosan végzi; c) a kiküldetésben lévő munkavállaló visszatér abba a tagállamba, amelyből kiküldetésre küldték, vagy várha tóan folytatja ott végzett munkáját, miután elvégezte a munkát vagy befejezte a szolgáltatásnyújtást, amelyért kiküldetésbe küldték; d) II. a kiküldetésben lévő munkavállaló érvényes A1. jelű űrlappal rendelkezik, amely igazolja, hogy a székhely szerinti tagállam szociális biztonsági rendszerébe tarto zik. Az A1. jelű űrlap nem lehet visszamenőleges hatá lyú, és a kiküldetési idő kezdetétől biztosítani kell, az ellenőrzéseket megelőzően; e) az utazást, valamint a szállást és ellátást a munkavállalót kiküldetésbe küldő munkaadó biztosítja, vagy azok megtérítését garantálja, és ha igen, ez miként történik, valamint f) minden olyan ismétlődő korábbi időszak, amely alatt az állást ugyanazzal vagy másik (kiküldött) munkavállalóval töltötték be. Valamennyi fent felsorolt tényállási elem csupán jelzés értékű tényező az elvégzendő átfogó értékelésben, ezért külön-külön nem lehet őket figyelembe venni. A kritériu mokat mindig az egyes konkrét esetekhez kell igazítani, és figyelembe kell venni a helyzet egyediségét.

2013.1.19.

HU


C 17/75

Indokolás Ennek a rendelkezésnek a célja az, hogy megakadályozza, hogy olyan vállalkozások jöjjenek létre, amelyek a székhelyül szolgáló tagállamban csak „papíron” végeznek tevékenységet, azzal a céllal, hogy megkerüljék a fogadó tagállamban a munkakörülményekre vonatkozóan érvényes rendelkezéseket. A 96/71/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése annak megakadályozására törekszik, hogy egy állam (ideértve a harmadik országokat is) kiküldött munkavállalói önállónak minősülve kibújhassanak az irányelv alkalma zása alól. Ha például egy alkalmazott munkavállalót, aki A ország építőiparában dolgozik, munkáltatója önfoglalkoztatónak nyilvánít A országban, ez már elég lenne ahhoz, hogy a munkáltató mentesüljön az irányelv értelmében rá háruló kötelezettségek alól B tagállamban, ahová a munkavállaló kiküldésre kerül. Az ilyen csalások elkerülése végett az 1996. évi irányelv a munkavégzés helye szerinti országra (ebben az esetben B tagállamra) bízza, hogy saját jogszabályai alapján meghatározza a munkavállaló és így a munka viszony fogalmát. E jogi konstrukció egyetlen gyenge pontját az így meghatározott elv konkrét alkalmazá sának nehézsége jelenti: a 4. cikkben felsorolt elemek listája minden bizonnyal kiindulópont lehet a 96/71/EK irányelv 2. cikk (2) bekezdése konkrét alkalmazásának megkönnyítéséhez. 7. módosítás 3a. cikk Az RB módosítása


A szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciók Az 96/71/EK irányelv 3. cikkének vagy ezen irányelv megfelelő cikkeinek megsértése esetén, a vállalkozás és munkavállalói a szolgáltatásnyújtás szerinti országban alkal mazandó megfelelő jogszabályok hatálya alá tartozik, és az érintett vállalkozás által kiküldött személyekre úgy kell tekinteni, mint az Unión belül az EUMSZ 45. cikke szerint a mozgás szabadságához fűződő jogukat gyakorló munka vállalókra. A fogadó tagállam ekkor kérheti annak azonnali bizonyí tását, hogy az érintett munkavállalók a fogadó tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesülnek minden foglalkoztatási szabály és feltétel, valamint a kapcsolódó szociális jogok tekintetében az EUMSZ 45. cikkében foglal takkal összhangban.

8. módosítás 5. cikk (1) bekezdés Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok megfelelő intézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatók által alkalma zandó és betartandó, a 96/71/EK irányelv 3. cikkében emlí tett foglalkoztatási szabályokra és feltételekre vonatkozó információk világosak, átfogóak, valamint távolról, elektro nikus formában, könnyen hozzáférhető módon általánosan elérhetők legyenek olyan formátumban és internet-szab vány szerint, amely a fogyatékossággal élők számára is hozzáférést biztosít, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a kapcsolattartó hivatalok és a 96/71/EK irányelv 4. cikkében említett egyéb illetékes tagállami szervek képesek legyenek feladataik hatékony végrehajtására.

A tagállamok megfelelő intézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatók által alkalma zandó és betartandó, a 96/71/EK irányelv 3. cikkében emlí tett foglalkoztatási szabályokra és feltételekre vonatkozó információk világosak, átláthatóak, átfogóak, valamint távolról, elektronikus formában, ingyenesen, könnyen hozzáférhető módon általánosan elérhetők legyenek olyan formátumban és internet-szabvány szerint, amely a fogya tékossággal élők számára is hozzáférést biztosít, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a kapcsolattartó hiva talok és a 96/71/EK irányelv 4. cikkében említett egyéb illetékes tagállami szervek képesek legyenek feladataik haté kony végrehajtására.

Indokolás Ahhoz, hogy a hozzáférés valódi lehessen, az információnak ingyenesnek kell lennie.

C 17/76

HU


2013.1.19.



Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség nem teszi kötelezővé a letelepedés helye szerinti tagállam számára, hogy tényellenőrzéseket és ellenőrzéseket végezzen a fogadó tagállam területén, ahol a szolgáltatásnyújtás törté nik. Amennyiben ilyen szemlékre és ellenőrzésekre szükség van, azokat a letelepedés helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak kérésére a fogadó tagállam hatóságainak kell elvégezniük a 10. cikknek, valamint a fogadó tagállam nemzeti joga, gyakorlata és közigazgatási eljárásai által biztosított és az uniós jogszabályoknak megfelelő felügye leti jogkörnek megfelelően.

Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség nem teszi kötelezővé a letelepedés helye szerinti tagállam számára, hogy tényellenőrzéseket és ellenőrzéseket végezzen a fogadó tagállam területén, ahol a szolgáltatásnyújtás törté nik. A Amennyiben ilyen szemléketre és ellenőrzéseketre szükség van, azokat a letelepedés helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak kérésére a fogadó tagállam hatósága inak kell elvégezniük a 10. cikknek, valamint a fogadó tagállam nemzeti joga, gyakorlata és közigazgatási eljárásai által biztosított és az uniós jogszabályoknak megfelelő felügyeleti jogkörnek megfelelően.

Indokolás A tényfeltáró ellenőrzéseket lassító eljárási akadályokat fel kell számolni mind a letelepedés helye szerinti, mind pedig a fogadó tagállamban.

10. módosítás 9. cikk (1) bekezdés, bevezető rész Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok csak a következő közigazgatási követelmé nyeket és ellenőrzési intézkedéseket írhatják elő:

A tagállamok csak A 96/71/EK irányelv 3. és 5. cikkének való jobb megfelelés érdekében a fogadó tagállam – mini mumként – a következő közigazgatási követelményeket és ellenőrzési intézkedéseket írhatjaák elő:

Indokolás Ahelyett, hogy – az Európai Bizottság mintájára – maximális követelményeket határozunk meg, minimális követelmények kitűzését javasoljuk. Ez a logikai csavar egyébként összhangban áll az európai bizottsági javaslat 12. cikke (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel.

11. módosítás 9. cikk (1) bekezdés a) pont Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

a más tagállamban letelepedett szolgáltatókat terhelő, arra vonatkozó kötelezettség, hogy legkésőbb a szolgáltatás megkezdésekor egy egyszerű nyilatkozatot tegyenek az ille tékes nemzeti hatóságoknak, mely nyilatkozat csak a szol gáltató azonosságára, egy vagy több egyértelműen azono sítható kiküldetésben lévő munkavállaló tartózkodására, várható létszámukra, tartózkodásuk várható időtartamára és helyére, valamint a kiküldetést indokolttá tevő szolgálta tásokra vonatkozhat;

Az RB módosítása

a más tagállamban letelepedett szolgáltatókat terhelő, arra vonatkozó kötelezettség, hogy legkésőbb a szolgáltatás megkezdésekor egy egyszerű nyilatkozatot tegyenek az ille tékes nemzeti hatóságoknak., Emely nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy csak a szolgáltatót tájékoztatták a 96/71/EK irányelv 3. cikkébe foglalt, a munkaviszonyra vonatkozóan a szolgáltatásnyújtás szerinti országban alkalmazandó mini mumszabályokról és -feltételekről, amelyeknek eleget fog tenni. E nyilatkozat kell hogy tartalmazza legalább a azonosságára, egy vagy több egyértelműen azonosítható kiküldetésben lévő munkavállaló tartózkodására, várható létszámukra, tartózkodásuk várható időtartamát a kezdőna pot, a kiküldött munkavállalók személyazonosságát és számát, valamint a munkahelyeket a fogadó tagállambanra és helyére, valamint a kiküldetést indokolttá tevő szolgálta tásokra vonatkozhat;

HU

2013.1.19.


C 17/77

Indokolás Azoknak a követelményeknek a tisztázása, amelyeknek a szolgáltatók nyilatkozatának meg kell felelnie. 12. módosító indítvány 9. cikk (1) bekezdés b) pont Az RB módosítása


arra vonatkozó kötelezettség, hogy a munkaszerződést (vagy a 91/533/EGK irányelv szerint azzal egyenértékű dokumentumot, beleértve adott esetben az említett irányelv 4. cikkében említett kiegészítő információkat), bérpapíro kat, munkaidő-kimutatási lapokat és a bérkifizetést igazoló dokumentumokat vagy az ezekkel egyenértékű dokumen tumok másolatát a kiküldetés ideje alatt megőrizzék vagy rendelkezésre bocsássák és/vagy papíralapú vagy elektro nikus másolatban megőrizzék a területükön – például a munkahelyen vagy az építési területen vagy, a közlekedési ágazatban dolgozó utazó munkavállalók esetében, a tevé kenység bázisán vagy a járműben, amellyel a szolgáltatást nyújtják, – hozzáférhető és egyértelműen meghatározott helyen;

arra vonatkozó kötelezettség, hogy a munkaszerződést (vagy a 91/533/EGK irányelv szerint azzal egyenértékű dokumentumot, beleértve adott esetben az említett irányelv 4. cikkében említett kiegészítő információkat), bérpapíro kat, munkaidő-kimutatási lapokat és a bérkifizetést igazoló dokumentumokat, érvényes A1 űrlapot, amely igazolja, hogy a székhely szerinti tagállam szociális biztonsági rend szerébe tartozik, a 89/391/EK irányelvnek megfelelően a munkahelyi egészség és biztonság kockázatainak szükséges értékelését, abban az esetben, ha a kiküldött munkavállaló harmadik ország állampolgára, akkor a munkavállalási és a tartózkodási engedély egy példányát, illetve a 96/71/EK irányelvnek való megfelelőség ellenőrzéséhez szükséges egyéb dokumentumokat, vagy az ezekkel egyenértékű dokumentumok másolatát a kiküldetés ideje alatt megőrizzék vagy rendelkezésre bocsássák és/vagy papír alapú vagy elektronikus másolatban megőrizzék a terüle tükön – például a munkahelyen vagy az építési területen vagy, a közlekedési ágazatban dolgozó utazó munkavál lalók esetében, a tevékenység bázisán vagy a járműben, amellyel a szolgáltatást nyújtják, – hozzáférhető és egyér telműen meghatározott helyen;

Indokolás Megjegyzés: a 3. cikk (2) bekezdésére vonatkozó módosító indítványhoz kapcsolódik.

13. módosítás 11. cikk, új (4) bekezdés Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

11. cikk

11. cikk

Jogvédelem – a panasztétel megkönnyítése – elmaradt kifizetések

Jogvédelem – a panasztétel megkönnyítése – elmaradt kifizetések

(…)

(…)

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a szakszervezetek és más harmadik felek, mint például azok az egyesületek, szervezetek vagy egyéb jogi személyek, amelyeknek a nemzeti jogszabályokban lefektetett kritériumoknak megfelelően jogos érdeke az ezen irányelv rendelkezései betartásának biztosítása, a kiküldött munkavállalók és/vagy munkaadóik jóváhagyásával az ő nevükben vagy érde kükben részt vehessenek az ezen irányelv végrehajtásáért és/vagy az ebből az irányelvből eredő kötelezettségek érvé nyesítéséért folytatott bírósági vagy közigazgatási eljárás ban.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a szakszervezetek és más harmadik felek, mint például azok az egyesületek, szervezetek vagy egyéb jogi személyek, amelyeknek a nemzeti jogszabályokban lefektetett kritériumoknak megfelelően jogos érdeke az ezen irányelv rendelkezései betartásának biztosítása, a kiküldött munkavállalók és/vagy munkaadóik jóváhagyásával az ő nevükben vagy érde kükben részt vehessenek az ezen irányelv végrehajtásáért és/vagy az ebből az irányelvből eredő kötelezettségek igények érvényesítéséért folytatott bírósági vagy közigazga tási eljárásban. A szakszervezetek jogot kapnak arra, hogy a kiküldetésben lévő munkavállalók beleegyezésével az ő nevükben is keresetet indítsanak;.

C 17/78

HU



2013.1.19.

Az RB módosítása

(4) A munkavállalók képviselőinek, mindenekelőtt az építőipari vállalatoknál működő európai üzemi tanácsok tagjainak jogukban áll, hogy bármikor riasszák a szakszer vezeteket és a jogszabályok alkalmazásának ellenőrzésében illetékes hatóságokat a kiküldetéssel kapcsolatos bármely olyan tényállás esetén, amely komoly kétségeket ébreszt a kiküldött munkavállalókra vonatkozó munka- és foglalkoz tatási feltételek tiszteletben tartásával kapcsolatban; (5)4. Az (1) és (3) bekezdést a hasonló keresetek indí tására határidőket meghatározó nemzeti jogszabályok, vala mint a bíróság előtti képviseletre és védelemre vonatkozó eljárást érintő nemzeti jogszabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

Indokolás A munkavállalók képviselői a vállalatoknál, különösen pedig az európai üzemi tanácsok tagjai közvetlenül érzékelik mindazt, ami a különféle vállalatoknál és létesítményeknél történik a tagállamokban. A munka feltételek valódi, helyszíni vagy transznacionális megfigyelőiként rendelkezniük kellene azzal a joggal, hogy a munkavállalók kiküldésére vonatkozó dokumentumok alkalmazásával kapcsolatos csalás esetén riaszthassák az illetékeseket.



12. cikk

12. cikk

Alvállalkozás – Egyetemleges felelősség

Alvállalkozás – Egyetemleges felelősség

A 96/71/EK irányelv mellékletében említett építőipari tevé kenységek tekintetében, a 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésében felsorolt valamennyi kiküldetést megvalósító helyzet esetében a tagállamok a területükön letelepedett közvetlen alvállalkozók munkavállalóinak jogaival egyen értékű jogok védelme szempontjából megkülönböztetés mentesen biztosítják, hogy a kiküldetésben lévő munkavál laló és/vagy a szociális partnerek közös alapjai vagy intéz ményei azt a vállalkozót, amelynek a munkáltató (szolgál tató vagy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás vagy munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozás) közvetlen alvállalkozója, a munkáltatóval együtt vagy helyette felelősségre vonhassák az alábbiak meg nem fize tése esetén:

ValamennyiA 96/71/EK irányelv mellékletében említett építőipari tevékenységek tekintetében, a 96/71/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésében felsorolt valamennyi kiküldetést megvalósító helyzet esetében a tagállamok a területükön letelepedett közvetlen alvállalkozók munkavállalóinak joga ival egyenértékű jogok védelme szempontjából megkülön böztetésmentesen meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosításáraják, hogy valamely más a kiküldetésben lévő munkavállaló és/vagy a szociális partnerek közös alapjai vagy intézményei azt a vállalkozót, amelynek a munkáltató (szolgáltató vagy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozást munkával megbízó vállalkozás – vagy munkaerőt rendelkezésre bocsátó vállalkozás) közvetlen alvállalkozója, a munkáltatóval együtt vagy helyette – felelősségre vonható e vállalkozás által megbízott vállalkozás, alvállalkozó vagy munkaerő-kölcsönző kötele zettségeiértssák az alábbiak meg nem fizetése esetén:.

Indokolás Nem indokolt, hogy az alvállalkozói láncok szabályozását az építőiparra korlátozzuk. A betartandó köte lezettségek tisztázása.

2013.1.19.

HU


C 17/79


Az RB módosítása

A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy egy olyan vállalkozó, amely teljesítette az átvilágítási kötelezettségét, nem tartozik felelősséggel az (1) bekezdés szerint. Az ilyen rendszereket átláthatóan, megkülönböztetéstől mentesen és arányosan alkalmazzák. Ezek jelenthetnek olyan megelőző intézkedé seket, amelyeket a vállalkozó az alvállalkoző által a 96/71/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében említett, kiküldetésben lévő munkavállalókra alkalmazandó fő munkafeltételekre vonatkozóan szolgáltatott bizonyítékok, többek között a bérpapírok és a bérkifizetést igazoló doku mentumok, a letelepedés szerinti tagállam a társadalombiz tosítási és/vagy adóügyi kötelezettségek teljesítése és a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok betartása tekintetében tett.

A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy egy olyan vállalkozó, amely teljesítette az átvilágítási kötelezettségét, nem tartozik felelősséggel az (1) bekezdés szerint. Az ilyen rend szereket átláthatóan, megkülönböztetéstől mentesen és arányosan alkalmazzák. Ezek jelenthetnek olyan megelőző intézkedéseket, amelyeket a vállalkozó az alvállalkoző által a 96/71/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében említett, kiküldetésben lévő munkavállalókra alkalmazandó fő munkafeltételekre vonatkozóan szolgáltatott bizonyítékok, többek között a bérpapírok és a bérkifizetést igazoló doku mentumok, a letelepedés szerinti tagállam a társadalombiz tosítási és/vagy adóügyi kötelezettségek teljesítése és a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok betartása tekintetében tett.

Indokolás Uniós szinten nincs definiálva az „átvilágítási kötelezettség” fogalma. Egyébként elkerülendő, hogy az alvál lalkozó felmentse a vállalkozót a felelősség alól a munkafeltételek betartásának ellenőrzését illetően. 16. módosítás 12. cikk (3) bekezdés Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok a nemzeti jogban az uniós joggal összeegyez tethető módon rendelkezhetnek szigorúbb, az alvállalkozó felelősségének hatálya és köre tekintetében megkülönbözte téstől mentes és arányos szabályokról. A tagállamok az uniós joggal összeegyeztethető módon a 96/71/EK irányelv mellékletében felsoroltaktól eltérő ágazatok tekintetében is rendelkezhetnek ilyen felelősségről. A tagállamok ezekben az esetekben úgy rendelkezhetnek, hogy egy olyan vállal kozó, amely a nemzeti jog szerint átvilágítást végzett, nem tartozik felelősséggel.

A tagállamok a nemzeti jogban az uniós joggal összeegyez tethető módon rendelkezhetnek szigorúbb, az alvállalkozó felelősségének hatálya és köre tekintetében megkülönbözte téstől mentes és arányos szabályokról. A tagállamok az uniós joggal összeegyeztethető módon a 96/71/EK irányelv mellékletében felsoroltaktól eltérő ágazatok tekintetében is rendelkezhetnek ilyen felelősségről. A tagállamok ezekben az esetekben úgy rendelkezhetnek, hogy egy olyan vállal kozó, amely a nemzeti jog szerint átvilágítást végzett, nem tartozik felelősséggel.

Indokolás Uniós szinten nincs definiálva az „átvilágítási kötelezettség” fogalma. Egyébként elkerülendő, hogy az alvál lalkozó felmentse a vállalkozót a felelősség alól a munkafeltételek betartásának ellenőrzését illetően. 17. módosítás 12. cikk, új (4) bekezdés Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

4a. Amíg az érintett ágazatban tevékenykedő szociális partnerek nem kötöttek megállapodást az alvállalkozói szintek számának korlátozásáról, az alvállalkozói szintek számát háromban rögzítik;

Indokolás Ez a módosító indítvány a vélemény politikai ajánlásainak 28. pontjából következik.

HU

C 17/80


2013.1.19.

18. módosítás 18. cikk, a 18. cikk után új cikk illesztendő be Az RB módosítása


Új cikk Csökkentést kizáró rendelkezés Ennek az irányelvnek a végrehajtása semmi szín alatt nem jelent elégséges indokot a munkavállaló-védelem általános szintjének csökkentéséhez az irányelv által lefedett területe ken. A végrehajtás során nem sérülhetnek a tagállamok és/vagy a szociális partnerek arra vonatkozó jogai, hogy a helyzet alakulásának függvényében olyan jogalkotási, szabá lyozási vagy szerződéses rendelkezéseket alkossanak, amelyek eltérnek az irányelv elfogadásakor létezőktől, feltéve, hogy tiszteletben tartják az irányelvben meghatá rozott minimális követelményeket.

Indokolás Ez az úgynevezett „csökkentést kizáró rendelkezés” immár számos uniós irányelvben szerepel, és ezek megfelelőbb tagállami alkalmazására szolgál. Egy irányelv tagállami átültetése nem járhat azzal a hatással, hogy csökkennek az irányelv területeire vonatkozó védelmi szintek, többek között a vizsgált irányelv 12. cikkében meghatározott egyetemleges felelősség tekintetében. 19. módosítás 21. cikk Az RB módosítása


21. cikk

21. cikk

Jelentés

Jelentés

Legkésőbb az átültetésre megszabott határidő lejárta után öt évvel a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlament nek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról, amelyet adott esetben megfelelő javaslatok kísérnek.

Legkésőbb az átültetésre megszabott határidő lejárta után öt évvel a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parla mentnek, a Tanácsnak, és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának ezen irányelv végrehajtásáról, amelyet adott esetben megfelelő javaslatok kísérnek;

Indokolás A módosítás abból az igényből következik, hogy az irányelvjavaslat jogalapja az EUMSZ 153. cikke legyen.


2013.1.19.

HU


A Régiók Bizottsága véleménye – Az európai alapítvány statútuma (2013/C 17/13)


— támogatja az Európai Bizottságnak az európai alapítvány statútumára vonatkozó rendeletjavaslatát, és úgy véli, hogy az az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet elfogadásának folytatásaként értékelhető; — támogatja ezért az Európai Bizottságnak az európai alapítvány statútumáról szóló rendeletjavaslatát, és elismeri, hogy az az európai polgári kezdeményezésről, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásról (EGTC) szóló rendelet elfogadásának folytatásaként értékelhető, minthogy célja az, hogy elősegítse és ösztönözze a közösségi szintű határokon átnyúló, transznacionális és interregio nális együttműködést; — megjegyzi, hogy a statútumnak meg kell felelnie az egyszerűsítés és a hatékonyság kívánalmának, lehetőséget biztosítva az alapítványoknak arra, hogy hatékonyabb munkát végezhessenek a határokon átnyúló vagy a transznacionális projektek keretében, önállóan, illetve a nemzeti, helyi és regionális szereplőkkel partnerségben, egyúttal annak a szándéknak is megfelelve, amely a jogbiztonságra, illetve működésüknek és finanszírozásuknak a polgárok számára való átláthatóvá tételére irányul; — megértéssel fogadja, hogy azokat a nemzeti jogszabályokba foglalt kötelezettségeket, amelyek a külön féle tagállamokban egy alapítvány elindításához szükséges minimális induló vagyonra vonatkoznak, egyensúlyba kívánják hozni azzal az elvárással, hogy EU-szerte egyszerűsödjön az európai alapítvá nyok létrehozása. Az RB ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy az európai alapítványok elégséges vagyonbiztonságát tekintve megfelelő garancia álljon az adományozók és a polgárok rendelkezésére. Kívánatosnak tartja, hogy egy európai alapítvány nyilvántartásba vételéhez szükséges minimális vagyon szintjét 25 000 euróról (ami számára túl alacsony összegnek tűnik) 50 000 euróra emeljék, valamint azt, hogy ez az összeg az európai alapítvány működésének teljes időtartama alatt álljon rendelkezésre, és ennek az alsó határértéknek a be nem tartását pedig büntessék a feloszlatással.

C 17/81

HU

C 17/82


Előadó

Claudette BRUNET-LECHENAULT (FR/PES), Saône és Loire régió általános taná csának alelnöke

Referenciaszöveg

Javaslat tanácsi rendeletre az európai alapítvány (FE) statútumáról

2013.1.19.

COM(2012) 35 final

I.

BEVEZETÉS


1. elismeri az alapítványok gazdasági súlyát és az általuk játszott alapvető szerepet Európa-szerte, valamennyi közhasznú területen és különösképpen azokon, amelyek a helyi és regio nális önkormányzatok hatáskörét érintik, például a szociális és az egészségügyi szolgáltatások, a társadalombiztosítás, a művé szetek és a kultúra, az oktatás és a képzés, a tudományok, a kutatás és az innováció, valamint a környezetvédelem területén; 2. megértéssel és sajnálattal fogadja az alapítványok azon nehézségeit, amelyekkel akkor szembesülnek, amikor a hatá rokon átnyúló vagy a transznacionális projektek esetében tevé kenységüket a nemzeti korlátok akadályozzák, és amelyek a tanácsadási szolgáltatások vagy a struktúra vonatkozásában jelentős költséget jelentenek számukra, miközben ezeket az összegeket hatékonyabban lehetne felhasználni társadalmi szerepük megvalósítására; 3. támogatja az Európai Bizottságnak az európai alapítvány statútumára vonatkozó rendeletjavaslatát, és úgy véli, hogy az az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet elfogadásának folytatásaként értékelhető; 4. egyébként örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság javaslata azon tevékenységek biztosításának tágabb perspektívá jába illeszkedik, amelyek a belső piac keretében a szociális és szolidáris gazdasághoz kapcsolódnak, és ezzel összefüggésben azt reméli, hogy az európai alapítvány statútumának elfogadása a biztosító egyesületek statútuma előtt is megnyitja az utat; 5. úgy véli, hogy a statútumnak meg kell felelnie az egysze rűsítésre, hatékonyságra és az alapítványok jogbiztonságára vonatkozó igénynek, lehetővé téve az alapítványok számára, hogy önállóan, vagy más nemzeti, helyi és regionális part nerekkel közösen hatékonyabb munkát végezhessenek a hatá rokon átnyúló és a transznacionális projektek keretében; 6. kijelenti azt is, hogy a statútumnak tiszteletben kell tartania azt a szándékot, hogy tisztázza az alapítványok műkö désének és finanszírozásának kérdését a polgárok számára; 7. kívánatosnak tartja az európai alapítvány európai dimen ziójának megerősítését, nem csupán az európai alapítvány létre hozásakor, de működésének teljes időtartama alatt, valamint hogy az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések a lehető legin kább illeszkedjenek a rendeletjavaslathoz és az egyes európai

alapítványok statútumához, korlátozva a nemzeti jogszabá lyokra való hivatkozást;

8. emlékeztet arra, hogy mivel az európai alapítványok feladataik elvégzéséhez magánadományokat gyűjthetnek vagy közfinanszírozást kaphatnak, mind finanszírozóikkal, mind pedig az Európai Unió összes polgárával szemben meg kell felelniük az elszámolási kötelezettségnek az alapok felhaszná lását tekintve;

II.



Az alapítványi ágazat gazdasági súlya 9. megállapítja, hogy nem elhanyagolható az alapítványi ágazat gazdasági súlya: globális szinten évi 150 milliárd euró nagyságrendű kiadást eszközöl, és megközelítőleg 1 millió fő számára biztosítja közvetlenül a teljes munkaidős foglalkoztatást szerte az Európai Unióban;

10. tudomásul veszi, hogy az alapítványok a nemzeti hatá rokon túllépve kívánnak dolgozni annak érdekében, hogy globális szinten kezelhessék azokat az átfogó problémákat, mint például a migráció, a társadalmi-gazdasági fejlődés, a tudo mányos kiválóság, az emberi jogok, a környezetvédelem stb.;

11. külön kiemeli azt a szerepet, amelyet az alapítványok játszhatnak forrásaik és kreativitásuk felhasználásában egy olyan súlyos politikai, pénzügyi és szociális válságidőszakban Európában, amikor létfontosságú, hogy minden lehetőséget megvizsgáljunk az Európai Unió megerősítésére, illetve arra, hogy jövőt és növekedési kilátásokat biztosítsunk a polgárai számára;

Súlyos és költséges adminisztratív terhek 12. megjegyzi, hogy az alapítványok transznacionális vagy határokon átnyúló működésük során nehézségekbe ütközhetnek a nemzeti jogszabályok által meghatározott követelmények miatt, amelyek következtében forrásaik egy részét, kb. évi 90–102 millió eurót különböző tanácsadási szolgáltatásokra és adminisztratív díjakra kell költeniük, ahelyett, hogy ezt az összeget közhasznú projektek megvalósítására fordítanák, önállóan, illetve más alapítványokkal vagy a területi önkormány zatokkal partnerségben;

2013.1.19.

HU


Egy olyan statútum felé, amelyik az alapítványok szerepén keresztül megerősíti az európai polgári kezdeményezést 13. hangsúlyozza, hogy a – leggyakrabban a magánjog hatálya alá tartozó felek (magánemberek vagy vállalatok) által létrehozott – alapítványok tevékenységei az európai polgárok számára igen fontos közhasznú projektekre irányulnak, és gyakran a helyi és regionális önkormányzatok hatáskörébe tartozó területeket érintik, mint a szociális és az egészségügyi szolgáltatások, a társadalombiztosítás, a művészetek és a kultúra, az oktatás és a képzés, a tudomány, a kutatás és az innováció stb.;

14. úgy véli, hogy egy új, a nemzeti státusokhoz képest alternatív és az „európai alapítvány” státusának megfelelő jogi forma kiválasztása alapvető lépés lenne afelé, hogy javuljon az alapítványok szerepe az Európai Unió területén;

15. támogatja ezért az Európai Bizottságnak az európai alapítvány statútumáról szóló rendeletjavaslatát, és elismeri, hogy az az európai polgári kezdeményezésről, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásról (EGTC) szóló rendelet elfogadásának folytatásaként értékelhető, minthogy célja az, hogy elősegítse és ösztönözze a közösségi szintű határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést;

16. úgy véli, hogy mivel a Szerződések nem tartalmaznak olyan konkrét rendelkezéseket, amelyek kifejezett hatáskört biztosítanának az uniós intézményeknek, az EUMSZ 352. cikke, amelynek értelmében a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértését követően megfelelő rendelke zéseket fogad el a Szerződés által meghatározott célkitűzések egyikének megvalósítására, e rendeletjavaslat egyedüli megfelelő jogalapja. Ugyanezt a jogalapot választották a más statútu mokra, pl. az európai társasági statútumra vagy az Európai Gazdasági Egyesülés statútumára vonatkozó rendelkezések elfo gadásakor is, és az semmilyen formában nem érinti az alapít ványokra vonatkozó nemzeti szabályozásokat. Az RB egyébként megjegyzi, hogy a szubszidiaritási elv végrehajtására vonatkozó korai előrejelző rendszer keretében a rendeletjavaslat tárgyában az ügyiratot elemző 19 nemzeti parlament egyetlen, indoko lással ellátott véleményt nyújtott be;

17. megjegyzi, hogy a statútumnak meg kell felelnie az egyszerűsítés és a hatékonyság kívánalmának, lehetőséget bizto sítva az alapítványoknak arra, hogy hatékonyabb munkát végez hessenek a határokon átnyúló vagy a transznacionális projektek keretében, önállóan, illetve a nemzeti, helyi és regionális szerep lőkkel partnerségben, egyúttal annak a szándéknak is megfelelve, amely a jogbiztonságra, illetve működésüknek és finanszírozásuknak a polgárok számára való átláthatóvá tételére irányul;

Az európai dimenzió előtérbe helyezése 18. kívánatosnak tartja, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt az európai alapítvány európai dimenziójára, előírva, hogy létre

C 17/83

hozásakor, de működésének teljes időtartama alatt is folytasson határokon átnyúló vagy a transznacionális tevékenységet, vagy ezt célként fogalmazza meg;

19. sajnálatát fejezi ki e tekintetben amiatt, hogy a rendelet javaslat gyakran visszautal a tagállamok nemzeti jogszabályaira, mivel véleménye szerint harmonizációs szabályok hiányában ez az eljárás jogbizonytalanságot teremthet az európai alapítványok számára;

Az érthetőség, a megbízhatóság és az átláthatóság követel ménye 20. emlékeztet arra, hogy az, hogy az európai alapítványok feladataik megvalósításával összefüggésben magánadományokat gyűjthetnek és közfinanszírozásban részesülhetnek, feltételezi, hogy képeseknek kell lenniük stabilitásuk tekintetében a legna gyobb biztonságról, míg irányításuk és a számukra biztosított források felhasználása tekintetében a teljes átláthatóságról bizto sítani adományozóikat és finanszírozóikat, illetve általános ságban az Európai Unió területén élő polgárok összességét;

Az európai alapítvány célkitűzésének tisztázása 21. megjegyzi, hogy bizonyos tagállamokban a „közhasznú” és az „általános érdekű” kifejezés különböző koncepciókat fed, és bizonyos esetekben vagy a nemzeti jogszabályokra jellemző sajátos jogállásra vagy eljárásra, vagy egy kifejezetten fiskális megközelítésre utalhat. Ezért az alkalmazott terminológia harmonizálását javasolja, bevezetve a „közérdekű” kifejezést, amelyet az európai alapítvány céljának meghatározásakor minden tagállamban egységesen kell alkalmazni, bármilyen fiskális megközelítés nélkül;

22. ugyancsak kívánatosnak tartja, hogy a javaslat 5. cikke határozza meg az „amatőr sport” kifejezést, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen, hogy az európai alapítványok tevé kenységük révén az inkább a professzionális sporttal összefüggő gyakorlatokat támogassák;

A megerősített megbízhatóság felé 23. megértéssel fogadja, hogy azokat a nemzeti jogszabá lyokba foglalt kötelezettségeket, amelyek a különféle tagálla mokban egy alapítvány elindításához szükséges minimális induló vagyonra vonatkoznak, egyensúlyba kívánják hozni azzal az elvárással, hogy EU-szerte egyszerűsödjön az európai alapítványok létrehozása. Az RB ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy az európai alapítványok elégséges vagyonbiztonságát tekintve megfelelő garancia álljon az adományozók és a polgárok rendelkezésére. Kívánatosnak tartja, hogy egy európai alapítvány nyilvántartásba vételéhez szükséges minimális vagyon szintjét 25 000 euróról (ami számára túl alacsony összegnek tűnik) 50 000 euróra emeljék, valamint azt, hogy ez az összeg az európai alapítvány működésének teljes időtartama alatt álljon rendelkezésre, és ennek az alsó határértéknek a be nem tartását pedig büntessék a feloszlatással;

HU

C 17/84


24. magától értetődőnek tartja, hogy az európai alapítványok nem lehetnek profitorientáltak, elismeri ugyanakkor, hogy közhasznú céljaik megvalósítása érdekében az alapítványok gazdasági tevékenységet folytathatnak. Javasolja a 11. cikk módosítását, hogy jobban meghatározzák azokat a korlátokat, amelyek között egy európai alapítvány gazdasági tevékenységet folytathat;

25. úgy véli, hogy az európai alapítványok irányító testüle tében és felügyeleti szervében helyet foglaló tagok jövedelmének kérdése összefügg az alapítványok nonprofit jellegével, és hogy az erre vonatkozó alapszabályokat a javaslatnak kell meghatá roznia;

26. kívánatosnak tartja, hogy tisztázzák az összeférhetet lenség megelőzésére vonatkozó elveket, véleménye szerint ugyanis a jelenlegi megfogalmazás különböző értelmezéseket tesz lehetővé, ami az elvárttal ellentétes hatással járhat;

III.

2013.1.19.

27. jóváhagyja az elszámoltathatóságra és az átláthatóságra vonatkozóan megfogalmazott szabályokat, javasolja azonban, hogy tisztázzák és pontosítsák az európai alapítványok tevé kenységét illető ellenőrzési és népszerűsítési tevékenységeket;

A harmonizáció szükségessége 28. megértéssel fogadja a költségvetési fegyelem célkitűzését, amely döntő szempont volt abban, hogy az európai alapítvá nyok felügyeleti hatóságát inkább nemzeti szinten hozzák létre, és ne egy európai szintű ellenőrzési eljárást és szervezetet alakít sanak ki;

29. célszerűnek tartja az adóügyi rendelkezések integrálását a statútumra vonatkozó javaslatba, fenntartással fogadja azonban a nemzeti közhasznú szervezetek adózási rendszerének kiter jesztését az európai alapítványokra, mivel e nemzeti kedvez ményt biztosító adórendszerek feltételeinek tekintetében jelentős különbségek állnak fenn a tagállamok között.


1. módosítás 2. cikk (5) bekezdés A RB módosítása


E rendelet alkalmazásában: […]

E rendelet alkalmazásában: […]

5) „közhasznú szervezet” az a közhasznú céllal rendel kező alapítvány és/vagy hasonló, tagsággal nem rendelkező közhasznú jogi személy, amelyet valamely tagállam jogának megfelelően hoztak létre;

5) „közhasznú szervezet” „közérdekű szervezet” az a közhasznú közérdekű céllal rendelkező alapítvány és/vagy hasonló, tagsággal nem rendelkező közhasznú közérdekű jogi személy, amelyet valamely tagállam jogának megfele lően hoztak létre;

Indokolás Az előadó első módosításra vonatkozó ajánlásában a „közhasznúság” fogalmát a „közérdek” fogalmával helyettesíti. 2. módosítás 5. cikk (1) bekezdés A RB módosítása


5. cikk

5. cikk

Közhasznú cél

Közérdekűhasznú cél

(1) Az európai alapítvány közhasznú célra létrehozott önálló jogi személy.

(1) Az európai alapítvány közérdekűhasznú célra létre hozott önálló jogi személy.

Indokolás A „közérdekű” kifejezés segítségével harmonizálható a „közhasznú” és az „általános érdekű” fogalma, továbbá csökkenthető az adójogi vagy polgárjogi koncepciók használatának összekeverése, amelyeket bizo nyos tagállamokban arra használnak fel, hogy különleges adójogi státuszt vagy elbánást alkalmazzanak a nemzeti jog alá tartozó alapítványokkal szemben.

HU

2013.1.19.


C 17/85



5. cikk

5. cikk

Közhasznú cél

Közhasznú cél

(2) Az európai alapítvány az általában vett közérdeket szolgálja.

(2) Az európai alapítvány az általában vett közérdeket szolgálja.

Kizárólag a következő célokra hozható létre, és a vagyonát visszavonhatatlanul e céloknak kell szentelni:

Kizárólag a következő célokra hozható létre, és a vagyonát visszavonhatatlanul e céloknak kell szentelni:

a) […]

a) […]

r) amatőr sportok;

r) amatőr sportok, amely alatt olyan személyek által végzett sporttevékenység gyakorlását kell érteni, akik ebből nem szereznek rendszeres és jelentős összegű jövedelmet.

s) […]

s) […] t) mindenfajta erőszakos cselekmény áldozatainak védelme.

Indokolás Hasznosnak tartjuk pontosan meghatározni az amatőr sportok fogalmát, mivel azok gyakorlása sporttípu sonként és államonként változó, és mivel néhány amatőrnek nevezett sportot olyan szinten és olyan feltételek mellett gyakorolnak, amely közelebb áll a professzionális tevékenységek gyakorlásához, amely nem szolgálja a közérdeket. Emellett hasznosnak tűnik a mindenfajta erőszakos cselekmény áldozatainak védelmére vonatkozó kiegé szítés. Hangsúlyozni kell a harmadik országokkal folytatandó, a következő pontban említett együttműködés fontosságát. 4. módosítás 6. cikk A RB módosítása


6. cikk

6. cikk

Határokon átnyúló alkotóelem

EurópaiHatárokon átnyúló alkotóelem

A nyilvántartásba vételkor az európai alapítvány legalább két tagállamban végez tevékenységet, vagy az alapító okira tában szerepel az erre irányuló célkitűzés.

A nyilvántartásba vételkor az európai alapítványnak legalább két tagállamban végez tevékenységet, vagy az alapító okiratában szerepelnie kell az erre arra irányuló célkitűzésnek, hogy legalább két tagállamban végez tevé kenységet. A nyilvántartásba vétel után az európai alapítványnak legalább két tagállamban kell végeznie tevékenységet. Az alapítvány a fennállásának teljes ideje alatt legalább két tagállamban folytatja tevékenységét.

Indokolás A javasolt módosítás célja az európai alapítvány európai dimenziójának megerősítése azáltal, hogy meggyő ződnek róla, hogy az európai alapítvány fennállása idején végig, és nem csupán a létrehozásakor, tényleges tevékenységet folytat több tagállamban. Az újonnan létrehozott európai alapítvány esetében – amely nyil vántartásba vételének pillanatában még nem végezhet tevékenységet – ennek az európai dimenziónak az alapító okiratban kell tükröződnie, ez indokolja a bekezdés módosítását.

HU

C 17/86


2013.1.19.



7. cikk

7. cikk

Vagyon

Vagyon

(2) Az európai alapítvány legalább 25 000 EUR-val egyenértékű vagyonnal rendelkezik.

(2) Az európai alapítvány nyilvántartásba vételekor és fennállásának teljes időtartama alatt legalább 5025000 EUR-val egyenértékű vagyonnal rendelkezik.

Indokolás Az európai alapítványok által felmutatandó stabilitás és megbízhatóság biztosítása érdekében az RB azt javasolja, hogy erősítsék meg az alapítvány létrehozása időpontjában megkövetelt vagyon minimális összegét úgy, hogy azt 50 000 euróra emelik, és fenntartják az alapítvány fennállásának teljes időtartama alatt. 6. módosítás 10. cikk (1) bekezdés A RB módosítása


Jogképesség

Jogképesség

(1) Az európai alapítvány minden tagállamban teljes jogképességgel rendelkezik.

(1) Az európai alapítvány minden tagállamban teljes jogképességgel rendelkezik, amennyiben ez a rendelet nem tartalmaz ezzel kapcsolatos korlátozó rendelkezéseket.

Alapító okirata korlátozó rendelkezésének hiányában az európai alapítvány rendelkezik a tevékenységének végzé séhez szükséges minden jogosultsággal, ideértve a saját ingó és ingatlantulajdonhoz fűződő jogot, a támogatások nyújtásának jogát, a pénzeszközök szerzésének jogát, vala mint a bármilyen jogszerű forrásból, így többek között harmadik országokból származó bármilyen fajta adományok – így részvények és más forgalomképes érték papírok, örökségek és természetbeni ajándékok – fogadá sának és megtartásának jogát.

Alapító okirata korlátozó rendelkezésének hiányában az európai alapítvány rendelkezik a tevékenységének végzé séhez szükséges minden jogosultsággal, ideértve a saját ingó és ingatlantulajdonhoz fűződő jogot, a támogatások nyújtásának jogát, a pénzeszközök szerzésének jogát, vala mint a bármilyen jogszerű forrásból, így többek között harmadik országokból származó bármilyen fajta adományok – így részvények és más forgalomképes érték papírok, örökségek és természetbeni ajándékok – fogadá sának és megtartásának jogát.

Amennyiben tevékenysége végzéséhez szükséges, az európai alapítvány letelepedési joggal rendelkezik bármely tagállamban.

Amennyiben tevékenysége végzéséhez szükséges, az európai alapítvány letelepedési joggal rendelkezik bármely tagállamban.

Indokolás Az a megállapítás, hogy egy európai alapítvány minden tagállamban teljes jogképességgel rendelkezik, kiegészítésre szorul a 11. cikk gazdasági tevékenységekre vonatkozó korlátozó rendelkezéseinek fényében (közérdekű célok követése; az európai alapítvány közérdekű céljához nem kapcsolódó gazdasági tevékenység az európai alapítvány éves nettó forgalmának legfeljebb 10%-áig engedélyezett, feltéve hogy a nem kapcso lódó tevékenységek eredményét külön tüntetik fel a beszámolókban, valamint hogy minden nyereséget kizárólag a közérdekű feladatai ellátása érdekében használ fel).

HU

2013.1.19.


C 17/87

7. módosítás 11. cikk A RB módosítása


11. cikk

11. cikk

Gazdasági tevékenységek

Gazdasági tevékenységek

(1) Alapító okirata korlátozó rendelkezésének hiányában az európai alapítvány rendelkezik az arra vonatkozó képes séggel és szabadsággal, hogy kereskedelmi vagy más gazda sági tevékenységet folytasson, amennyiben minden nyere séget kizárólag a közhasznú célja(i) megvalósítása érde kében használ fel.

(1) Az európai alapítvány az alapító okiratok korlátozó rendelkezéseinek hiányában rendelkezik a gazdasági tevé kenységek végzésének képességével, amennyiben ezek a tevékenységek nem választhatóak el közérdekű küldetései től, és amennyiben az alapítvány minden nyereséget kizá rólag a közérdekű céljainak megvalósítása érdekében használ fel. Alapító okirata korlátozó rendelkezésének hiányában az európai alapítvány rendelkezik az arra vonat kozó képességgel és szabadsággal, hogy kereskedelmi vagy más gazdasági tevékenységet folytasson, amennyiben minden nyereséget kizárólag a közhasznú célja(i) megvaló sítása érdekében használ fel.

(2) Az európai alapítvány közhasznú céljához nem kapcsolódó gazdasági tevékenység az európai alapítvány éves nettó forgalmának legfeljebb 10%-áig engedélyezett, feltéve hogy a nem kapcsolódó tevékenységek eredményét külön tüntetik fel a beszámolókban.

(2) Az európai alapítvány közérdekűhasznú céljához nem kapcsolódó gazdasági tevékenység az európai alapít vány éves nettó bevételeinekforgalmának csupánlegfeljebb 10%-áig engedélyezett, feltéve, hogy a nem kapcsolódó tevékenységek eredményét külön tüntetik fel a beszámolók ban, és hogy az eredményeket teljes egészében a közérdekű küldetésének folytatására fordítja.

Indokolás A módosítás célja, hogy jobban keretbe foglalja az európai alapítvány gazdasági tevékenység végzésére irányuló képességét, hogy az ne veszítse el a nonprofit szervezeti jellegéből adódó lényeges tulajdonságait azáltal, hogy túl nagy mértékben foglalkozik kizárólag kereskedelmi jellegű műveletekkel, amelyek nem kapcsolódnak célkitűzéséhez. 8. módosítás 21. cikk Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A RB módosítása

Nyilvántartásba vétel

Nyilvántartásba vétel

(1) Az európai alapítványt egyetlen tagállamban veszik nyilvántartásba.

(1) Az európai alapítványt egyetlenabban a tagállamban veszik nyilvántartásba, ahol a székhelye található.

(2) A két, jogszerűen ugyanazon tagállamban létesült közhasznú szervezet egyesülésével létrejött európai alapít ványt ugyanabban a tagállamban veszik nyilvántartásba.

(2) A két, jogszerűen ugyanazon tagállamban létesült közhasznú szervezet egyesülésével létrejött európai alapít ványt ugyanabban a tagállamban veszik nyilvántartásba.

(3) A határokon átnyúló egyesülés útján létrehozott európai alapítványt az egyesülő szervezetek valamelyikének jogszerű letelepedése szerinti tagállamban veszik nyilvántar tásba.

(3) A határokon átnyúló egyesülés útján létrehozott európai alapítványt az egyesülő szervezetek valamelyikének jogszerű letelepedése szerinti abban a tagállamban veszik nyilvántartásba, ahol az újonnan létrejött alapítvány szék helye található.

(4) Az átalakulás útján létrejött európai alapítványt abban a tagállamban veszik nyilvántartásba, amelyben az átalakult szervezet eredetileg jogszerűen létesült.

(4) Az átalakulás útján létrejött európai alapítványt abban a tagállamban veszik nyilvántartásba, amelyben az átalakult szervezet eredetileg jogszerűen létesült.

Indokolás

Annak meghatározásakor, hogy az európai alapítványokat hol kell nyilvántartásba venni, jogbiztonsági okokból figyelembe kellene venni az alapítvány székhelyét is, ami személyes kötődést képvisel.

HU

C 17/88


2013.1.19.

9. módosítás Új cikk beillesztése a 31. után A RB módosítása


Igazgatási elvek 1. Senki nem lehet egyidejűleg az irányító testület és a felügyelőbizottság tagja is. 2. Az irányító testület és a felügyelőbizottság tagjai ingyenesen látják el feladataikat. Az alapító okiratokban meghatározott feltételek mellett kérhetik a feladatuk teljesí tése során felmerülő költségeik megtérítését. 3. Semmilyen közvetlen vagy közvetett előny nem juttatható sem az alapítóknak, az irányító testület vagy a felügyelőbizottság tagjainak, az ügyvezető igazgatóknak vagy a könyvvizsgálóknak, sem olyan személyeknek, akik velük üzleti vagy közeli családi kapcsolatban állnak, kivéve, ha az az európai alapítványon belüli kötelezettségeik telje sítéséért jár nekik.

Indokolás A javasolt módosítás az RB azon törekvéséről tanúskodik, hogy pontosítsa az európai alapítványok irányítási és etikai szabályait, amelyek megfelelnek az európai alapítványok elsősorban nonprofit jellegének, és eleget tesznek az abból következő érthetőségi és átláthatósági követelményeknek. 10. módosítás 32. cikk A RB módosítása


32. cikk

32. cikk

Összeférhetetlenség

Összeférhetetlenség

(1) Az alapító és az irányító testület azon tagjai, akik olyan üzleti, családi vagy más kapcsolatban állhatnak az alapítóval vagy egymással, amely az ítélőképességüket +gyengítő tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséget okozhat, nem alkothatják az irányító testület többségét.

(1) Az alapító és az irányító testület azon tagjai, akik olyan üzleti, családi vagy más kapcsolatban állhatnak az alapítóval vagy egymással, amely az ítélőképességüket gyen gítő tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséget okoz hat, nem alkothatják az irányító testület többségét. Az irányító testület és a felügyelőbizottság minden tagjának írásban tájékoztatnia kell az európai alapítványt bármely harmadik félhez fűződő közvetlen vagy közvetett érdekéről, ami összeférhetetlenséget okozhat személyes érdeke, vagy az ővele üzleti vagy családi kapcsolatban álló személy érdeke és az európai alapítvány érdeke között.

(2) Senki nem lehet egyidejűleg az irányító testület és a felügyelőbizottság tagja is.

(2) Senki nem lehet egyidejűleg az irányító testület és a felügyelőbizottság tagja is. Az irányító testület és a felügye lőbizottság valamennyi tagjának adott esetben tartózkodnia kell minden olyan ülésen és tárgyaláson vagy döntéshoza talban való részvételtől, amelyen a megvitatott kérdés olyan szervezetre vagy személyre vonatkozik, akivel üzleti vagy családi kapcsolatban áll, vagy amelyben közvetlen vagy közvetett módon érdeke van.

(3) Semmilyen közvetlen vagy közvetett előny nem juttatható az alapítónak, az irányító testület vagy a felügye lőbizottság tagjainak, az ügyvezető igazgatónak vagy a könyvvizsgálónak, sem olyan személynek, aki velük üzleti vagy közeli családi kapcsolatban áll, kivéve, ha az az európai alapítványon belüli kötelezettségeik teljesítéséért jár nekik.

(3) Semmilyen közvetlen vagy közvetett előny nem juttatható az alapítónak, az irányító testület vagy a felügye lőbizottság tagjainak, az ügyvezető igazgatónak vagy a könyvvizsgálónak, sem olyan személynek, aki velük üzleti vagy közeli családi kapcsolatban áll, kivéve, ha az az európai alapítványon belüli kötelezettségeik teljesítéséért jár nekik.

HU

2013.1.19.


C 17/89

Indokolás A javasolt módosítás az RB azon törekvéséről tanúskodik, hogy megerősítse az irányítási és az etikai szabályokat, amelyeknek eleget kell tenniük az európai alapítványokkal szemben a támogatóik és vala mennyi polgár által támasztott érthetőségi és átláthatósági követelményeknek. 11. módosítás 33. cikk Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A RB módosítása

33. cikk

33. cikk

Az európai alapítvány képviselete harmadik személyek felé

Az európai alapítvány képviselete harmadik személyek felé

Harmadik személyek felé és jogi eljárásokban az európai alapítványt az irányító testület, valamint az irányító testület által meghatalmazott és utasításai alapján eljáró bármely más személy képviselheti.

Harmadik személyek felé és jogi eljárásokban az európai alapítványt az irányító testület, valamint az irányító testület által meghatalmazott és utasításai alapján eljáró bármely más, a nyilvántartásban szereplő személy képviselheti.

Indokolás Pontosítás, amely kimondja, hogy csak a nyilvántartásban szereplő, a képviseletre felhatalmazott személyek képviselhetik az európai alapítványt harmadik személyekkel szemben és jogi eljárások során, ahogy azt a 23. cikk (1) bekezdés e) pont ii) alpontja rögzíti. 12. módosítás 34. cikk (5) bekezdés A RB módosítása


34. cikk

34. cikk

Átláthatóság és elszámoltathatóság

Átláthatóság és elszámoltathatóság

(5) A tevékenységi jelentést, valamint az irányító testület által megfelelően jóváhagyott éves beszámolót a beszámoló könyvvizsgálatának elvégzéséért felelős személy által benyújtott véleménnyel együtt közzé kell tenni.

(5) A tevékenységi jelentést, valamint az irányító testület által megfelelően jóváhagyott éves beszámolót a beszámoló könyvvizsgálatának elvégzéséért felelős személy által benyújtott véleménnyel együtt közzé kell tenni. Ezeknek az európai alapítvány honlapján keresztül legalább az Európai Unió polgárai számára hozzáférhetőnek kell lenni ük.

Indokolás A javasolt módosítás az RB azon törekvéséről tanúskodik, hogy megerősítse az irányítási és az etikai szabályokat, amelyeknek eleget kell tenniük az európai alapítványokkal szemben a támogatóik és vala mennyi polgár által támasztott érthetőségi és átláthatósági követelményeknek. 13. módosítás 43. cikk (2) bekezdés Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A RB módosítása

Megszüntetésre vonatkozó határozat

Megszüntetésre vonatkozó határozat

[…]

[…]

C 17/90

HU



2013.1.19.

A RB módosítása

(2) A felügyeleti hatóság az európai alapítvány irányító testületének meghallgatása után az alábbi helyzetek valame lyikében dönthet úgy, hogy megszünteti az európai alapít ványt, vagy – ha az alkalmazandó nemzeti jog így rendel kezik – javasolhatja a megszüntetést egy hatáskörrel rendel kező bíróságnak:

(2) A felügyeleti hatóság az európai alapítvány irányító testületének meghallgatása után az alábbi helyzetek valame lyikében dönthet úgy, hogy megszünteti az európai alapít ványt, és felszámolót bíz meg, vagy – ha az alkalmazandó nemzeti jog így rendelkezik – javasolhatja javaslatot tehet a megszüntetésret és a felszámoló személyére egy hatáskörrel rendelkező bíróságnak:

a) ha az irányító testület nem intézkedett az (1) bekez désben említett esetekben;

a) ha az irányító testület nem intézkedett az (1) bekez désben említett esetekben;

b) ha az európai alapítvány folyamatosan megsérti az alapító okiratát, ezt a rendeletet vagy az alkalmazandó nemzeti jogot.

b) ha az európai alapítvány folyamatosan megsérti az alapító okiratát, ezt a rendeletet vagy az alkalmazandó nemzeti jogot.



Megszüntetés

Megszüntetés

(1) Ha a felügyeleti hatóság jóváhagyta az irányító testület 43. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti határozatát, vagy ha a felügyeleti hatóság vagy adott esetben egy bíróság az európai alapítvány megszün tetéséről határozott, akkor az európai alapítvány vagyonát e cikk (2) bekezdésével összhangban kell felhasználni.

(1) Ha a felügyeleti hatóság jóváhagyta az irányító testület 43. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti határozatát, vagy ha a felügyeleti hatóság vagy adott esetben egy bíróság az európai alapítvány megszün tetéséről határozott, akkor az európai alapítvány vagyonát e cikk (2) bekezdésével összhangban kell felhasználni. A megszüntetés költségeit az európai alapítvány viseli.


2013.1.19.

HU


A Régiók Bizottsága véleménye – A vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok (2013/C 17/14)


— üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy bővítsék a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok listáját, és úgy véli, hogy az előterjesztett javaslatok célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, hogy a gyógyszerészeti anyagokat felvegyék az elsőbbségi anyagok és az elsőbbségi veszélyes anyagok listájára, vagy legalább fontolóra vegyék ezt; — arra kéri az Európai Bizottság illetékes szolgálatait, hogy mielőbb vizsgálják felül a gyógyszerészeti anyagok engedélyezését, és tegyenek ajánlást az uniós piacon való alkalmazásukra vonatkozóan; fontosnak tartja, hogy a környezeti hatások csökkentését már a gyógyszerészeti anyagok előállításakor és engedélyezésekor figyelembe vegyék; megjegyzi, hogy gondoskodni kell arról, hogy a nyomonkö vetési intézkedések költséghatékonyak legyenek a helyi és regionális önkormányzatok számára; — kéri, hogy a tagállamok számára az irányelvnek való megfelelésre előírt határidőt az elfogadást követő 24 hónapra növeljék, hogy pontosan felmérhetőek legyenek a nemzeti szabályozás hatásai, és hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára felmerülő költségek hosszabb időszakra legyenek eloszt hatóak; — kéri, hogy a 2., 5., 15., 20., 22., 23., 28. és 34–48. sorszámmal szereplő anyagok tekintetében a tagállamok – a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek átdolgozásával kezdve – csak 2021-től alkalmazzák az EQS-t azzal a céllal, hogy 2027-re jó kémiai állapotot érjenek el a felsorolt anyagok tekintetében; — elismeri, hogy szükség van arra, hogy a tagállamok nyomon kövessék a megfigyelési listán szereplő anyagokat, ugyanakkor célszerűnek tartaná, ha ezt az anyagoknak a megfigyelési listára történő felvételét követő legalább 12 hónapon belül kezdenék el, ami elegendő időt biztosítana az előkészí téshez; a megfigyelési listán szereplő anyagok megfigyelésekor a tagállamok akár határokon átnyúlóan is együttműködhetnek; — kiemeli, mennyire fontos, hogy lehetővé tegyék a veszélyes anyagokról szóló információkhoz való hozzáférést, és biztosítsák e terület átláthatóságát; úgy véli, hogy tájékoztatni kell a lakosságot a vízi környezet állapotáról és a javítását célzó tervezett intézkedésekről.

C 17/91

C 17/92

HU


Előadó

Urve ERIKSON (EE/EA), Tudulinna község képviselő-testületének tagja

Referenciaszöveg

Javaslat irányelvre a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról

2013.1.19.

COM(2011) 876 final – 2011/0429 (COD)

I.



A.


1. üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amelyben a vízpo litika terén elsőbbséginek minősülő anyagok listájáról, azaz a vízi környezetre vagy azon keresztül uniós szinten jelentős kockázatot jelentő, a 2000/60/EK víz-keretirányelv X. mellékle tében meghatározott vegyi anyagokról van szó; 2. úgy véli, hogy a javasolt módosítások a biológiai sokfé leség 2020-ig szóló uniós stratégiáját tükrözik. Az irány elveknek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosítására vonatkozó javaslatok kife jezik a biológiai sokféleség stratégiájában meghatározott célkitű zéseket, és kiegészítik azokat; 3. üdvözli az elsőbbségi veszélyes anyagok fogalmának tisz tázását, és egyetért azzal, hogy bővíteni kell az elsőbbségi anyagok listáját és össze kell állítani a „felülvizsgálandó elsőbb ségi anyagok” jegyzékét, hangsúlyozza továbbá, hogy a listára új anyag kizárólag akkor kerülhet fel, ha megalapozott tudomá nyos bizonyíték áll rendelkezésre az anyagnak az emberre, az állatokra és a növényekre gyakorolt hatásairól, valamint arról, hogy megvalósítható-e és milyen költségekkel jár ezeknek az anyagoknak a nyomon követése, illetve eltávolítása a vízkörfor gásból;

B.

Politikai ajánlások

7. támogatja az Európai Bizottság módosítási javaslatát, amely szerint az uniós vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez a vegyi anyagokat nem csupán nemzeti, hanem helyi szinten, valamint a vízgyűjtő területek szintjén is meg kell határozni, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy elegendő időt és pótlólagos eszközöket kell a tagállamoknak biztosítani ahhoz, hogy hatályba léptessék a szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, illetve végrehajthassák a vizek jó kémiai és ökológiai állapotának biztosítására irányuló rendel kezéseket;

8. támogatja a veszélyes anyagok megfigyelésére vonatkozó alapelveket, amelyek szerint a szennyezés okait a keletkezési helyen, minél hamarabb és a szennyezés forrásához a legköze lebb – a gazdasági fenntarthatóság és a környezetvédelem szem pontjait is szem előtt tartva – kellene feltárni. Amennyiben nem hoznak kiegészítő intézkedéseket, a környezetet mélyreható és tartós károk érhetik. Ezért nagyon fontos, hogy a lehetséges szennyezési forrásokat megvizsgálják és megfigyeljék, hogy lehe tőleg korán felismerjék, milyen mértékű a szennyezés és milyen veszélyek fenyegetik a vízi környezetet. Ezen túlmenően megfelelő mátrixok segítségével nyomon kell követni a veszélyes anyagok környezetbe való kikerülésének a lehetséges útját. Az EGSZB ezért amellett foglal állást, hogy határozzanak meg uniós szinten hatékony kibocsátási szabályozásokat;

5. az uniós vízkészletek jobb védelmét szolgáló intézkedés ként támogatja a megfigyelési lista mechanizmusát, amelyet azért hoztak létre, hogy az esetlegesen veszélyes anyagoknak az Unióban történő célzott megfigyelése által támogassa a prio ritási sorrend megállapítását az elsőbbségi anyagok listájának a jövőbeni átdolgozása során;

9. egyetért azzal, hogy a perzisztens, bioakkumulatív és toxikus anyagok (PBT-k), valamint más, PBT-ként viselkedő anyagok még széles körű, a kibocsátások csökkentésére vagy kiküszöbölésére irányuló intézkedések megtétele esetén is évti zedekig terhelhetik a vízi környezetet. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a jelen irányelvben a veszélyes anyagok alapját a veszély fogalma, nem pedig a kockázat fogalma adja. Az irányelvtervezet ennek megfelelően előírja néhány anyag koncentrációjának határértékét, ám azt figyelmen kívül hagyja, hogy milyen kockázatokkal jár, ha az anyagok a vízi környezet más anyagaival reakcióba lépnek. Mind elemzési, mind pénzügyi szempontból célszerűbb volna a belvizekben előforduló anyagok kémiai vegyületeinek hatását szem előtt tartani, kivált képp mivel ezek a vegyületek a vízi környezetet még rendkívül alacsony koncentrációban is képesek befolyásolni;

6. hangsúlyozza, hogy kiemelt jelentőségű a helyi és regio nális szint hozzájárulása a környezetvédelemhez. Ennek oka az, hogy lehetőségük van a helyi szinten meglévő tudásból meríteni, valamint hogy ezeket a helyi és regionális közösségeket a vízi környezetet károsító, elsőbbségi vagy az elsőbbségi veszélyes anyagok aránytalanul súlyosan érintik;

10. kiemeli, mennyire fontos, hogy lehetővé tegyék a veszé lyes anyagokról szóló információkhoz való hozzáférést, és biztosítsák e terület átláthatóságát. Úgy véli, hogy tájékoztatni kell a lakosságot a vízi környezet állapotáról és a javítását célzó tervezett intézkedésekről;

4. úgy véli, hogy a vízminőség még tovább javítandó, mivel a kiegyensúlyozott vízi környezet elengedhetetlen az ökoszisz téma egésze és az emberi egészség szempontjából. Ezenkívül a folyó- és állóvizek megfelelő kezelése kedvező hatással van az akvakultúra-gazdálkodásra is;

2013.1.19.

HU


11. elismeri, hogy szükség van arra, hogy a tagállamok nyomon kövessék a megfigyelési listán szereplő anyagokat, ugyanakkor célszerűnek tartaná, ha ezt az anyagoknak a megfigyelési listára történő felvételét követő egy éven belül kezdenék el, ami elegendő időt biztosítana az előkészítéshez;

12. javasolja, hogy ne szigorítsák az eddig az irányelvjavaslat 8b. cikkében megfogalmazott megfigyelési követelményeket, különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának a lehetőségét illetően;

13. úgy véli, hogy az előterjesztett javaslatok célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, hogy a gyógyszerészeti anyagokat felvegyék az elsőbbségi anyagok és az elsőbbségi veszélyes anyagok listájára, vagy legalább fontolóra vegyék ezt, mivel tudományos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a vizekben található gyógyszermaradványok nemcsak a környe zetet károsítják, hanem az emberi egészségre is veszélyt jelen tenek, és a halállomány „genetikai szennyeződését” is maguk után vonhatják. Az Európai Bizottság elemzése szerint az emlí tett gyógyszerészeti anyagok veszélyt jelenthetnek a vizekre, de adott esetben az emberre is. A Régiók Bizottsága ezért arra kéri az Európai Bizottság illetékes szolgálatait, hogy mielőbb vizs gálják felül a szóban forgó anyagok engedélyezését, és tegyenek ajánlást az uniós piacon való alkalmazásukra vonatkozóan. E tekintetben a Régiók Bizottsága elengedhetetlennek tartja a kezelésmódokkal és költséghatékonyságukkal kapcsolatos kutatás fejlesztését. A Régiók Bizottsága fontosnak tartja, hogy a környezeti hatások csökkentését már a gyógyszerészeti anyagok előállításakor és engedélyezésekor figyelembe vegyék. Végül megjegyzi, hogy az elemzési módszerekre, valamint a megfigyelés optimális lehetőségeire vonatkozó hatályos jogi aktusok újrafogalmazása és koordinálása során konzultálni kell a helyi és regionális önkormányzatokkal, és gondoskodni kell arról, hogy az intézkedések költséghatékonyak legyenek;

14. megjegyzi, hogy a víz szennyezése határokon átnyúló jelenség. Ezért üdvözölni kell a vízminőségre vonatkozó össze urópai normák létrehozását. A tagállamoktól elvárják, hogy megfigyeljék a vízben található elsőbbségi anyagokat, és hogy jelentsék a környezetminőségi előírások megszegését, ennek kapcsán pedig üdvözlendő a régiók közötti együttműködés. Fontos rögzíteni, hogy az élővilág megfigyelése hol, hogyan és milyen módon történjen, hogy azt az összes tagállam között össze lehessen hasonlítani. Az RB hangsúlyozza, hogy az uniós szintű megfigyelési lista mechanizmusának a bevezetése jelentős mértékben hozzájárul az Unió utóbbi években tett azon erőfe szítéseihez, amelyek célja a talajszennyezésre, a légszennyezésre, a biológiai sokféleség megőrzésére és a fenntartható fejlődésre vonatkozó környezetvédelmi előírások javítása. Kiemeli, hogy a jövőbeli projekteknél a helyi és regionális önkormányzatokkal folytatott konzultációnak is lényeges a szerepe az optimális megoldások kidolgozásában és a környezetvédelem fenntartha tóságának biztosításában;

15. felhívja a figyelmet arra, hogy a vizeket olyan különböző termékek is szennyezhetik, amelyek elsőbbségi és veszélyes

C 17/93

anyagokat tartalmaznak, amennyiben azok életciklusuk folyamán vagy végén a környezetbe kerülnek. Nagyon fontos tehát, hogy az EU-ban pontosan szem előtt tartsuk a veszélyes összetevőkkel rendelkező problémás termékeket és terjesztésü ket. Ezzel egyidejűleg a polgárokat is fel kell világosítani ezekről a termékekről, megfelelő kezelésükről és alkalmazásukról, hogy kevesebb veszélyes anyag kerüljön ezekből a termékekből a környezetbe. Gyakran előfordul, hogy annak ellenére, hogy nem gyártanak veszélyes anyagokat tartalmazó termékeket és nem alkalmaznak ilyen kémiai anyagokat, mégis foglalkozni kell a behozott áruk és termékek környezeti hatásaival. A vizek jó ökológiai állapotára tekintettel nagyobb összefüggésben kell szemlélni a tervezett intézkedéseket. Ezenkívül valószínűleg ideje volna felülvizsgálni az élelmiszerekre vonatkozó jelenlegi maradékanyag-határértékeket (MRL), különös tekintettel az Unióba behozott növényi eredetű élelmiszerekre;

16. ebben az összefüggésben bírálja, hogy az Európai Bizottság a jövőben sem tervezi egységes európai szabályozás bevezetését a kibocsátásokra, illetve az ezen anyagok vagy az ezen anyagokat tartalmazó termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozóan, amely pedig lehetővé tenné a tagállamok számára az irányelvjavaslat követelményeinek a betartását;

Helyi és regionális jelentőség 17. egyetért azzal, hogy az uniós környezetpolitika egyik fő céljává a vizek tartós károsodásának megakadályozását kell tenni. E területen egyértelmű mandátummal rendelkezik a Régiók Bizottsága, amely közgyűlésként biztosítja a helyi és regionális szint Unión belüli képviseletét. A helyi és regionális önkormányzatok segítségével a Régiók Bizottságának lehetősége van a helyi és regionális szint tudásanyagának az összegyűjté sére, és arra, hogy segédkezzen a megfigyelés során, amelyet a tagállamoknak önmaguknak kell megvalósítaniuk. A helyi és regionális problémáknak a helyi és regionális önkormányzatok segítségével történő feltárása, valamint utóbbiak tájékoztatása és képzése hozzájárulhat az ezen irányelvekre vonatkozó módosí tási javaslatok hatékony végrehajtásához, valamint a felmerült kérdések megoldásához;

18. mivel a megfelelő vízminőség biztosítása hasznos mind az életminőség, mind pedig a vállalkozások fejlődése szempont jából, a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepet játszanak, amennyiben az ehhez való hozzájárulásról van szó;

19. kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok szerepét a vizek kémiai állapotával, valamint az ezzel kapcsolatos intézke désekre vonatkozó információk valamennyi társadalmi szinten való terjesztése terén. A nyilvánosság támogatása, illetve bevo nása feltétele annak, hogy védjék a vizeket, azonosítsák a prob lémákat és az azok megoldására leginkább alkalmas intézkedé seket, valamint meghatározzák az ezekkel kapcsolatos költsége ket;

HU

C 17/94


A szubszidiaritás elve 20. megjegyzi, hogy az országhatárokon átnyúló, közös vízgyűjtő területek az EU területének 60 %-át alkotják. A vízi erőforrások eredményes védelme ezért közös, uniós szintű megközelítést igényel. Ez a dokumentum az elsőbbségi anyagok meghatározására, valamint közös környezetminőségi előírások megállapítására korlátozódik. A már rendelkezésre álló uniós intézkedéseken felül további intézkedéseket nem javasol. Az egyedi és további szennyezés-ellenőrzési intézkedések meghoza talát a tagállamokra bízza, amelyek a helyi körülmények figye lembevételével megválaszthatják a célkitűzések elérésének legha tékonyabb módját; 21. mivel a javasolt intézkedések céljait jellegük miatt a tagállamok önállóan nem képesek megfelelő mértékben elérni, és mivel kiterjedésük és hatásuk miatt európai uniós szinten könnyebb megvalósítani őket, a javaslat összhangban van az EU-Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével. Az említett cikkben lefektetett arányossági alapelvvel össz hangban a szóban forgó javaslat nem mutat túl az e célok eléréséhez szükséges mértéken;

II.

2013.1.19.

22. bár az Európai Bizottság javaslatának indokolásában arról van szó, hogy nem várhatók hatások a költségvetésre, valószí nűleg számolni lehet majd azzal, hogy a tagállamokban a további ellenőrzés, az új anyagok beazonosítása és az új veszé lyes anyagok eltávolítása miatt az eddiginél több költség hárul a regionális és helyi szintre is. Mivel azonban tenni kell valamit a tiszta környezet fenntartása érdekében, célszerűbb megteremteni a vizek jó ökológiai állapotának alapjait, máskülönben a jövőben lényegesen nagyobb költségek mellett juthatunk csak tiszta vízhez. Hosszú távon a vizek védelme jelentős haszonnal jár;

23. megjegyzi, hogy az Európai Bizottság becslése szerint az irányelv alkalmazásából adódó haszon leginkább azzal magya rázható, hogy ezáltal az ivóvíz tisztítása kevesebb költséggel jár. Az elsőbbségi anyagok jelenlétének csökkentése a vizekben az ivóvízen és az élelmiszereken keresztül hatással van az emberek egészségére, így az egészségügyi költségek csökkenését is haszonként kell értékelnünk.


1. módosítás 2. cikk – a 2008/105/EK irányelv a következőképpen módosul: A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép Az RB módosítása


3. cikk

3. cikk

(1) Ezen irányelv 1. cikkének és a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének megfelelően a tagállamok a felszíni víztestekre az ezen irányelv I. mellékletének A. részében megállapított EQS-eket alkalmazzák.

(1) Ezen irányelv 1. cikkének és a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének megfelelően a tagállamok a felszíni víztestekre az ezen irányelv I. mellékletének A. részében megállapított EQS-eket alkalmazzák.

A tagállamok az EQS-t a felszíni víztestekre az I. melléklet B. részében meghatározott követelményekkel összhangban alkalmazzák. [Megjegyzés: ez a bekezdés nem módosul.]

A tagállamok az EQS-t a felszíni víztestekre az I. melléklet B. részében meghatározott követelményekkel összhangban alkalmazzák. [Megjegyzés: ez a bekezdés nem módosul.]

(2) Az I. melléklet A. részében 5., 15., 16., 17., 21., 28., 34., 35., 37., 43. és 44. sorszámmal szereplő anyagok tekintetében a tagállamok az I. melléklet A. részében meghatározott, biótára vonatkozó EQS-eket alkalmazzák. A többi anyag tekintetében a tagállamok az I. melléklet A. részében meghatározott, vízre vonatkozó EQS-eket alkalmazzák.

(2) A 2., 5., 15., 20., 22., 23., 28. és 34–48. sorszámmal szereplő anyagok tekintetében a tagállamok – a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek átdolgozásával kezdve – 2021-től alkalmazzák az EQS-t azzal a céllal, hogy 2027-re jó kémiai állapotot érjenek el a felsorolt anyagok tekintetében. Az I. melléklet A. részében 5., 15., 16., 17., 21., (23) 28., 34., 35., 37., 43. és 44. sorszámmal szereplő anyagok tekintetében a tagállamok az I. melléklet A. részében meghatározott, biótára vonatkozó EQS-eket alkalmazzák. A többi anyag tekintetében a tagállamok az I. melléklet A. részében meghatározott, vízre vonatkozó EQS-eket alkalmazzák.

Indokolás Új (2) bekezdés beillesztését javasoljuk. Az irányelvjavaslat azt írja elő, hogy a szóban forgó anyagokat már a 2015-ös vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben vegyék figyelembe. A fennmaradó idő rövidsége miatt egyfelől nem lesz elég ellenőrzési adatunk ahhoz, hogy megfelelő ismereteket gyűjtsünk a vizek terheléséről és állapotáról. Így nem lesz mire alapozni a megtervezendő intézkedéseket. Másfelől pedig egyelőre nagyon keveset tudunk arról, hogy milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a terhelést az érintett anyagok tekintetében. Ezért a (2014 végén közzéteendő) 2. gazdálkodási terv kidolgozásáig túlságosan rövid az idő ahhoz, hogy megfelelő módon figyelembe vegyük ezeket az anyagokat.

2013.1.19.

HU


2. módosítás 2. cikk, a 2008/105/EK irányelv a következőképpen módosul: 8b. cikk beillesztése – Megfigyelési lista, (4) bekezdés Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(4) A tagállamok a megfigyelési listán szereplő minden egyes anyagot annak megfigyelési listára történő felvételétől számított 3 hónappal kezdődő, legalább 12 hónapos időtartamig, kijelölt, reprezentatív megfigyelőállomásokon figyelik meg.

(4) A tagállamok a megfigyelési listán szereplő minden egyes anyagot annak megfigyelési listára történő felvételétől számított 3 12 hónappal kezdődő, legalább 12 hónapos időtartamig, kijelölt, reprezentatív megfigyelőállomásokon figyelik meg.

Minden tagállam átlagosan 15 000 km2-nyi földrajzi terü letenként legalább egy – és tagállamonként legalább egy – állomást jelöl ki.

Minden tagállam átlagosanlegalább egy állomást jelöl ki, figyelembe véve a hatáskörzetében található 15 000 km2nyi földrajzi területet, amelynek irányértéke 15 000 km2 lehet.enként legalább egy – és tagállamonként legalább egy – állomást jelöl ki. A megfigyelési listán szereplő anyagok megfigyelésekor a tagállamok akár határokon átnyúlóan is együttműködhetnek.

A reprezentatív állomások, a megfigyelés gyakorisága és az egyes anyagokkal kapcsolatos időzítés kiválasztása során a tagállamok figyelembe veszik az anyag használati mintáit. A megfigyelést legalább évente egyszeri gyakorisággal kell végezni.

A reprezentatív állomások, a megfigyelés gyakorisága és az egyes anyagokkal kapcsolatos időzítés kiválasztása során a tagállamok figyelembe veszik a termelési volumenek ellen őrzését, az anyag használati mintákatit, a környezetben mért koncentrációkat és a környezetre gyakorolt hatásokat. A megfigyelést legalább évente egyszeri gyakorisággal kell végezni.

Indokolás A megfigyelési listára (amelyre az irányelvbe beillesztendő 8b. cikk hivatkozik) felvett anyagok megfigyelését a jelenlegi javaslat szerint valamely anyag listára történő felvétele után igen gyorsan meg kell kezdeni. Mivel a tagállamok nem rendelkeznek kielégítő információkkal a jövőbeni megfigyelés részleteiről, igen nehéz kesnek tűnik mindössze három hónap alatt a költségvetés felállítása, a finanszírozás biztosítása, a megbízások kiadása, a mintavétel, valamint ennek elemzése megfelelő módszerrel. A megfigyelési listán szereplő anyagok megfigyeléséhez együttműködés lenne célszerű és megfelelő, kivált képp a határokon átnyúló vízterületek esetében, máskülönben aránytalanul nagy összegeket kellene felhasz nálni új elemzési eljárások kidolgozására. Gazdaságilag célszerűbb lenne a közösen szervezett megfigyelés és elemzés, és az elemzések nagyobb összehasonlíthatóságához vezetne. Az együttműködési lehetőségek megteremtése nem áll ellentétben a független regionális megfigyelőközpontok létrehozásával. A közösen szervezett megfigyelés megbízhatóbb. 3. módosítás 2. cikk, a 2008/105/EK irányelv a következőképpen módosul: 8b. cikk beillesztése – Megfigyelési lista, (5) bekezdés Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

(5) A tagállamok a 4. bekezdés szerint végzett megfigyelés eredményeit az adott anyagnak a megfigyelési listára való felvételét követő 18 hónapon belül, azt köve tően pedig – mindaddig, amíg az anyag szerepel a listán – 12 havonta jelentik a Bizottságnak. A jelentésnek informá ciókat kell tartalmaznia az állomás reprezentativitásáról és a megfigyelési stratégiáról.


(5) A tagállamok a 4. bekezdés szerint végzett megfigyelés eredményeit az adott anyagnak a megfigyelési listára való felvételét követő 18 24 hónapon belül, azt követően pedig – mindaddig, amíg az anyag szerepel a listán – 12 havonta jelentik a Bizottságnak. A jelentésnek információkat kell tartalmaznia az állomás reprezentativitá sáról, és a megfigyelési stratégiáról, és adott esetben a hatá rokon átnyúló együttműködésről.

C 17/95

C 17/96

HU


Indokolás Amennyiben az 1. módosítási javaslat támogatásra talál, meg kell hosszabbítani a jelentési időszakot is. 4. módosítás 3. cikk, első bekezdés Az Európai Bizottság által javasolt szöveg


(1) A tagállamok legkésőbb -ig (26) hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezése ket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelést bemu tató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottság számá ra.

(1) A tagállamok legkésőbb -ig (26) hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezése ket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irány elvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

(26) Ezen irányelv elfogadását követően 12 hónappal.

(26) Ezen irányelv elfogadását követően 12 24 hónappal.

Indokolás Az európai uniós szinten elkészített tervezet általános hatásértékelése nem teszi lehetővé az egyes tagálla mokban bevezetendő jogi rendelkezések hatásainak pontosabb értékelését. Az államokon belüli jogi rendel kezések hatásainak helyes értékeléséhez gyakorlati terepkutatást kell végezni, ami 24–36 hónapot vesz igénybe és nagy költségekkel jár. Az új meghatározási módszerek kialakítása időt és jelentős anyagi eszkö zöket igényel. A javaslatban megfogalmazott feltételeknek könnyebb megfelelni, ha a felmerült költségek hosszabb távon oszlanak meg.


2013.1.19.

2013.1.19.

HU


A Régiók Bizottsága véleménye – Európa kulturális fővárosai (2020–2033) (2013/C 17/15)


— határozottan támogatja a kezdeményezés folytatását, amely az európai kulturális gazdagságot annak teljes sokszínűségében kifejezésre juttatja, és a polgárok bevonása révén ösztönzi egy közös európai kulturális térség hosszú távú fejlődését; — hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a pályázó városok a helyi és regionális erőforrásokra építve specifikus kulturális programot dolgozzanak ki, és ennek erős európai vetületet adjanak. Egy ilyen program kidolgozásának alapja egy fenntarthatóan hatékony stratégiai irányultság kell, hogy legyen, és a programnak a kezdeményezés egyéves tartamán túlmutatva hosszú távon pozitív hatást kell kifej tenie a kulturális ágazatra és az érintett helyszínre; — amellett száll síkra, hogy a kulturális programnak mind az előkészítésébe, mind pedig a végrehajtásába bevonják az összes társadalmi, vallási és etnikai–kulturális csoportot. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra, hogy javuljanak a kulturális életben való részvételük esélyei; — újfent megerősíti a kulturális fővárosok környéke, illetve a tágabb értelemben vett régió bevonásának szükségességét, hogy lehetővé váljon a növekedést mutató és gyakran a tagállamok határain is átnyúló földrajzi területek együttműködése; — utal azokra az előnyökre, amelyek a Régiók Bizottságának fontos szerepéből adódnak ezzel a kezde ményezéssel kapcsolatban. Ezért a Régiók Bizottsága legalább egy választott tagjának jelölése és részvétele ésszerűnek és szükségesnek tűnik az európai testületben.

C 17/97

HU

C 17/98


Előadó

Elisabeth VITOUCH (AT/PES), Bécs városi önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az Európa kulturális fővá rosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozá sáról

2013.1.19.

COM(2012) 407 final

I.



Általános háttér 1. síkra száll az „Európa kulturális fővárosa” kezdeményezés mellett, amelyet az EU egyik legnagyratörőbb, legátfogóbb és leghatékonyabb intézkedésének tart a kultúra terén, és amely kifejezésre juttatja a helyi, regionális, nemzeti és európai kultu rális fejlődés sokféleségét és közös vonásait; 2. határozottan támogatja a kezdeményezés folytatását, amely az európai kulturális gazdagságot annak teljes sokszínű ségében kifejezésre juttatja, és a polgárok bevonása révén ösztönzi egy közös európai kulturális térség hosszú távú fejlő dését; 3. utal azokra az előnyökre, amelyek a Régiók Bizottságának fontos szerepéből adódnak ezzel a kezdeményezéssel kapcsolat ban. Ezért a Régiók Bizottsága legalább egy választott tagjának jelölése és részvétele ésszerűnek és szükségesnek tűnik az európai testületben;

Általános megjegyzések 7. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a pályázó városok a helyi és regionális erőforrásokra építve specifikus kulturális programot dolgozzanak ki, és ennek erős európai vetületet adjanak. Egy ilyen program kidolgozásának alapja egy fenntarthatóan hatékony stratégiai irányultság kell, hogy legyen, és a programnak a kezdeményezés egyéves tartamán túlmutatva hosszú távon pozitív hatást kell kifejtenie a kulturális ágazatra és az érintett helyszínre; 8. amellett száll síkra, hogy a kulturális programnak mind az előkészítésébe, mind pedig a végrehajtásába bevonják az összes társadalmi, vallási és etnikai–kulturális csoportot. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra, hogy javuljanak a kulturális életben való részvételük esélyei; 9. ismételten megerősíti azt a nézetét, hogy a társadalmi és területi kohézióhoz kapcsolódva különösen a kultúrák közötti párbeszéd járulhat ahhoz hozzá, hogy közvetítse a magán-, a társadalmi és a polgári élet olyan alapvető értékeit, mint a szolidaritás, a felelősség, a tolerancia és a tisztelet (2). A súly pontok ilyen értelemben történő meghatározása lehetővé teszi az egyénnek, illetve a különböző társadalmi csoportoknak, hogy eltérő kulturális hátterük ellenére is kommunikáljanak egymás sal, és európai értékek alapján együtt éljenek;

4. üdvözli a javaslat Európai Bizottság által történő előkészí tését, és elégedettségét fejezi ki az RB „Az »Európa kulturális fővárosa« kezdeményezés jövője” című saját kezdeményezésű véleményében (1) kiemelt a helyi és regionális szempontok messzemenő figyelembevétele miatt, ami megkönnyíti a helyi és regionális önkormányzatok tevékeny részvételét;

10. a kezdeményezésben a helyi és regionális kulturális és kreatív gazdaság fenntarthatóan hatékony támogatását is látja, és egyben hangsúlyozza az európai művészeti és kulturális alko tás, illetve ezek közvetítésének és fogadtatásának belső értékét;

5. utal arra, hogy az Európai Unió az EUMSZ 6. cikkének értelmében a kultúra területén csak a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedéseket illetően rendelkezik hatáskörrel, és az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése értelmében köteles tiszteletben tartani a tagállamok kulturális és nyelvi sokféleségét, és gondoskodni Európa kulturális örök ségének megőrzéséről és további gyarapításáról;

11. aláhúzza egy többéves alapos előkészítési idő, illetve a szakmai támogatás (ajánlások kidolgozása, értékelés és nyomon követés) szükségességét, valamint annak fontosságát is, hogy a kezdeményezés továbbra is egész évre szóljon. A Régiók Bizott sága ebben az összefüggésben üdvözli azt az újítást, hogy az értékelést maga az érintett város végzi, azonban munkáját közösségi szinten segítik;

6. megállapítja, hogy a javaslat összhangban áll a szubszidi aritás elvével. A Régiók Bizottsága ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ennek a ténynek és a hatáskör jellegének a javasolt eljá rásra nézve is (például az európai testület összetételét, a kijelö lést, a követelményeket illetően) következményekkel kell járnia, hogy megfelelően tükrözze a szerződések szellemét;

12. támogatja a jelenlegi kétlépcsős kiválasztási eljárást, amelynek első lépcsője egy tagállamok közötti rotációs rend szeren alapul. Ez egyenlő esélyeket biztosít a városok és régiók számára az EU összes tagállamában, és a programot megvaló sító helyszínek földrajzi egyensúlyáról is gondoskodik az EU-n belül;

(1) CdR 191/2011 fin.

(2) CdR 191/2011 fin.

2013.1.19.

HU


13. utal annak jelentőségére, hogy a kulturális fővárosok hosszú távú stratégiát kövessenek. Ennek sikere többek között az összes szint politikai támogatásától, az összes területen megvalósított jó kormányzástól, a művészetileg független inten dánsok kinevezésétől, valamint a megfelelő pénzügyi források megbízható, több évre biztosított rendelkezésre bocsátásától függ; 14. külön erőfeszítéseket ajánl annak érdekében, hogy a kivá lasztási eljárás keretében a városok és régiók széles spektrumát bírják pályázásra megfelelő intézkedések segítségével; 15. támogatja, hogy az intézkedést mint az Európai Unió egyik kezdeményezését ismertebbé tegyék. Ez a kijelölt kultu rális főváros kommunikációs stratégiájának kötelező része kellene, hogy legyen; 16. újfent megerősíti a kulturális fővárosok környéke, illetve a tágabb értelemben vett régió bevonásának szükségességét, hogy lehetővé váljon a növekedést mutató és gyakran a tagállamok határain is átnyúló földrajzi területek együttműkö dése; 17. szeretné, hogy az Európai Bizottság ösztönözze az Európa kulturális fővárosai által a transznacionális és határokon átnyúló együttműködéseik során szerzett tapasztalatoknak a hasznosítását, mivel ezek a kulturális fővárosok egyrészt transz nacionális párost alkotnak, másrészt pedig egyre több, „kultu rális fővárosokra” vonatkozó tervezet lényeges alkotóeleme a határokon átnyúló együttműködés; 18. a kezdeményezést az európai szomszédságpolitikához, illetve a többi európai államhoz fűződő kapcsolatokhoz való lehetséges hozzájárulásnak tekinti, mivel nemcsak az EU-n belüli kulturális együttműködést erősíti, hanem ezen túlmenően az EU és a keleti és déli szomszédos országok közötti kapcsolatok elmélyítését is a jólét, stabilitás és biztonság ösztönzése céljából az EU külső határain. Ennek megfelelően nemcsak a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok városainak, hanem az európai szomszédságpolitika partnerországai és az EFTAországok városainak is lehetőséget kellene biztosítani a kezde ményezésben való részvételre; 19. ajánlja a szinergiák lehető leghatékonyabb hasznosítását az összes rendelkezésre álló pénzügyi forrás optimális kiakná zása érdekében. Ebben az összefüggésben az RB egy olyan megbízható mechanizmus kidolgozása mellett száll síkra, amely lehetővé teszi a kezdeményezés kölcsönös támogatását az EU különféle támogatási programjainak keretében; 20. üdvözli azt a lehetőséget, hogy megfelelő városjelölt hiányában eltekinthessenek a jelöléstől;

C 17/99

során, és jobb célirányossággal hosszú távú stratégiák követését is lehetővé teszik; 22. hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy új, tartósan ható intézkedéseket hozzanak a különböző társadalmi csoportok kulturális tevékenységekben való aktív és passzív részvételének elősegítése érdekében, különös tekintettel a fiatalokra, a perifé riára szorult vagy hátrányos helyzetben lévő csoportokra, illetve a kisebbségekre. Külön figyelmet kell fordítani arra is, hogy a kínált programok a fogyatékkal élők és az időskorúak számára is hozzáférhetőek legyenek; 23. utal arra, hogy a követelmények még közvetett módon sem vezethetnek oda, hogy az Európai Unió befolyást gyako roljon a kulturális programok tartalmára. 6.

cikk

–

Európai testület Kijelölés

és

11.

cikk

–

24. hangsúlyozza, hogy az európai testületnek nagy jelentő sége van e kezdeményezés szempontjából, és kritikusan szemléli a testület tagjainak kinevezése tekintetében az Európai Bizottság által javasolt újításokat. Különösen a testület tagjainak előválo gatását, illetve az érintett tagállamból kikerülő tagok részvéte lének teljes kizárását utasítja el; 25. hangsúlyozza, hogy fennáll az a potenciális veszély – többek közt éppen a kinevezésnek a határozatjavaslatban is szereplő új módjával, vagyis azzal összefüggésben, hogy az eddigi, Tanács általi kinevezés helyett az Európai Bizottság által történjen a kinevezés –, hogy a tagállamok a kezdeménye zéssel szimbolikus és materiális értelemben kevésbé tudnak azonosulni, és annak elfogadottsága csökken; 26. ezért lényegében azt javasolja, hogy az európai testület eddigi tagválogatási eljárását – módosított formában – tartsák meg. Emellett a kulturális főváros kijelölésének a jövőben is a Tanács részéről kellene megtörténnie; 10. cikk – A tagjelölt és potenciális tagjelölt országokra vonatkozó rendelkezések 27. amellett emel szót, hogy a kezdeményezés a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok városainak pályázatai mellett más európai államok (EFTA-országok) és az európai szomszédsági politika partnerországai számára is nyitott legyen; 28. úgy véli, hogy a Melina Mercouri díj mellett, amellyel az EU minden kulturális főváros felkészüléséhez hozzájárul pénz ügyileg, meg kellene vizsgálni az egyéb uniós alapokkal lehet séges komplementaritásokat és az innovatív pénzügyi támoga tások igénybevételének lehetőségeit, többek között az Európai Beruházási Bank (EBB) révén;

Konkrét cikkekhez fűzött észrevételek 5. cikk – Követelmények 21. egyetért azzal, hogy részletes, átlátható és érthető kivá lasztási követelményeket dolgozzanak ki, amelyek a potenciális pályázóknak nagyobb biztonságot nyújtanak az előkészületek

29. a tagállamok városaival való egyenlő kezelés érdekében kéri, hogy a 2020-tól 2033-ig terjedő időszakban a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, az európai szomszédságpolitika partnerországai és az EFTA-országok számára rendezett versenyben minden város csak egyszer vegyen részt.

HU

C 17/100

II.


2013.1.19.



Az RB módosítása

A tagjelölt és potenciális tagjelölt országok városai nyílt pályázat keretében szintén pályázhatnak az Európa kultu rális fővárosa címre; e nyílt pályázatok lebonyolítására háromévente, a mellékletben szereplő naptárral össz hangban kerül sor, az éppen érintett két tagállamban folyó pályázatokkal párhuzamosan. A tagjelölt és potenciális tagjelölt országok városaira vonat kozó különös rendelkezéseket a 10. cikk határozza meg.

A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok, az európai szomszédságpolitika partnerországai és az EFTA-országok városai nyílt pályázat keretében szintén pályázhatnak az Európa kulturális fővárosa címre; e nyílt pályázatok lebo nyolítására háromévente, a mellékletben szereplő naptárral összhangban kerül sor, az éppen érintett két tagállamban folyó pályázatokkal párhuzamosan. Az tagjelölt és potenciális tagjelölt országok ezen városai okra vonatkozó különös rendelkezéseket a 10. cikk hatá rozza meg.

Indokolás Nem tűnik ésszerűnek, hogy támogatási programtól vagy kezdeményezéstől függően különböző legyen a résztvevői kör, ezért a részt vevő államok körének kibővítését javasoljuk. 2. módosítás 4. cikk (1) bekezdés Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európa kulturális fővárosa címért folyó pályázaton csak városok vehetnek részt. A pályázó városok bevonhatják a környező térségeket. A pályázatokat azonban a vezető város neve alatt kell benyújtani, és sikeres pályázat esetén ez a város kapja meg a címet.

Az Európa kulturális fővárosa címért folyó pályázaton csak városok vehetnek részt. A pályázó városok bevonhatják a környező térségeket vagy régiót. A pályázatokat azonban a vezető város neve alatt kell benyújtani, és sikeres pályázat esetén ez a város kapja meg a címet.

Indokolás A közvetlen környezet mellett a szélesebb értelemben vett „régió” bevonására is lehetőséget kell teremteni. 3. módosítás 5. cikk (5) b) bekezdés Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

új és fenntartható lehetőségek kialakítása a polgárok széles rétegei, különösen a fiatalok, valamint a társadalom pere mére szorult és a hátrányos helyzetű emberek, köztük a kisebbségek számára, hogy megjelenjenek vagy részt vegyenek kulturális tevékenységekben. Lehetőség szerint külön figyelmet kell fordítani arra is, hogy ezek a tevékeny ségek hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek és az időskorúak számára is;

új és fenntartható lehetőségek kialakítása a polgárok széles rétegei, különösen a fiatalok, valamint a társadalom pere mére szorult és a hátrányos helyzetű emberek, köztük a kisebbségek számára, hogy megjelenjenek vagy részt vegyenek kulturális tevékenységekben. Lehetőség szerint kKülön figyelmet kell fordítani arra is, hogy ezek a tevé kenységek hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek és az időskorúak számára is;

Indokolás A fogyatékossággal élők és az időskorúak hozzáférését nem kellene eleve korlátozni.

2013.1.19.

HU


C 17/101

4. módosítás 6. cikk (1)–(3) bekezdés Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. Létrejön egy független szakértőkből álló európai testület (a továbbiakban: európai testület) a kiválasztási és ellenőrzési eljárások lefolytatására.

1. Létrejön egy független szakértőkből álló európai testület (a továbbiakban: európai testület) a kiválasztási és ellenőrzési eljárások lefolytatására.

2. Az európai testület tíztagú. A tagok uniós polgárok. Mindannyian független szakértők, akik jelentős tapaszta lattal és szakértelemmel rendelkeznek a városok kulturális szférája, kulturális fejlesztése vagy Európa valamely kultu rális fővárosának szervezése terén. Évente megfelelő számú munkanapot az európai testületnek kell szentelniük.

2. Az európai testület tíz tizenegy tagú. A tagok uniós polgárok. Mindannyian független szakértők, akik jelentős tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek a városok kulturális szférája, a helyi, regionális vagy városi szintű kulturális fejlesztése vagy Európa valamely kulturális fővá rosának szervezése terén. Évente megfelelő számú munka napot Kellő időt kell tudniuk szentelni az európai testü letnek kell szentelniük.

A Bizottság a pályázati felhívás megszervezését követően előválogatás keretében kialakítja a lehetséges testületi tagok névsorát. Ezt követően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kiválaszt és saját eljárásának megfele lően kinevez három-három szakértőt a névsorból. A Régiók Bizottsága kiválaszt és saját eljárásának megfelelően kinevez egy szakértőt.

Mindegyik intézmény és szerv törekszik arra, hogy az általa kinevezett szakértők szaktudása a lehető legnagyobb mértékben kiegészítse egymást, és kiválasztásukra kiegyen súlyozott földrajzi eloszlás szerint kerüljön sor.

Az európai testület kijelöli elnökét.

3. Az európai testület tagjainak kinevezése három évre szól. Ettől eltérően azonban az e határozat alapján létrejövő első testület esetében a testületi tagok fokozatos cserélődése érdekében az Európai Parlament három évre, a Tanács egy évre, a Bizottság két évre nevezi ki a maga három szak értőjét, a Régiók Bizottsága pedig egy évre nevezi ki a maga szakértőjét, hogy a testületi tagok fokozatosan cserélődje nek, és így ne vesszen el a tapasztalat és a know-how, amire valamennyi tag egyidejű cseréjekor sor kerülne.

A Bizottság a pályázati felhívás megszervezését követően előválogatás keretében kialakítja a lehetséges testületi tagok névsorát. Ezt követően aAz Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kiválaszt és saját eljárásának megfelelően kinevez három-három szakértőt a névsorból tagot. A Régiók Bizottsága kiválaszt és saját eljárásának megfelelően kinevez egy szakértőt tagot. Egy, az érintett tagállamból való tag kinevezésére az Európai Bizottsággal egyeztetve kerül sor. A 10. cikk szerinti államok pályázatai esetében ezt a tagot egy, az Európai Bizottság által kinevezett további tag pótolja.

Mindegyik intézmény és szerv törekszik arra, hogy az általa kinevezett szakértők tagok szaktudása a lehető legnagyobb mértékben kiegészítse egymást, és kiválasztásukra kiegyen súlyozott földrajzi eloszlás szerint kerüljön sor.

Az európai testület kijelöli elnökét.

3. Az európai testület Európai Parlament, Tanács, Európai Bizottság és Régiók Bizottsága által kinevezett tagjainak kinevezése három négy évre szól. Ettől eltérően azonban az e határozat alapján létrejövő első testület esetében a testületi tagok fokozatos cserélődése érdekében az Európai Parlament három évre, a Tanács egy két évre, a Bizottság két pedig három évre nevezi ki a maga három szakértőjét tagjait, a Régiók Bizottsága pedig egy évre nevezi ki a maga szakértőjét, hogy a testületi tagok foko zatosan cserélődjenek, és így ne vesszen el a tapasztalat és a know-how, amire valamennyi tag egyidejű cseréjekor sor kerülne.

Indokolás

Az RB a testületi tagok Európai Bizottság általi előválogatását kritikusan szemléli. Alapvetően azt javasolja, hogy kissé megváltoztatott formában tartsák fenn az eddigi rendszert. Emellett nagyon bevált az is, hogy az érintett tagállam a kiválasztást végző testületben képviseltesse magát.

C 17/102

HU


2013.1.19.

5. módosítás 10. cikk (1), (2) és (3) bekezdés Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagjelölt és potenciális tagjelölt országokra vonat kozó rendelkezések

Az egyéb tagjelölt és potenciális tagjelölt országokra vonatkozó rendelkezések

1. A tagjelölt és potenciális tagjelölt országok városai közötti verseny megszervezése a Bizottság feladata.

1. A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok, az európai szomszédságpolitika partnerországai és az EFTAországok városai közötti verseny megszervezése a Bizottság feladata.

2. A Bizottság hat évvel a cím viselése évének kezdetét megelőzően pályázati felhívást tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A felhívásra valamennyi tagjelölt és potenciális tagjelölt ország városai jelentkezhetnek, ameny nyiben az adott ország részt vesz a Kreatív Európa prog ramban vagy az azt követő, a felhívás közzététele idején a kultúra támogatására irányuló uniós programokban.

Mindazonáltal a tagállami városokkal szembeni méltá nyosság jegyében minden város csak egyszer vehet részt a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok városainak verse nyében a 2020–2033 közötti időszak folyamán, és az a város, amely már részt vett egy ilyen versenyben, nem vehet részt ugyanebben az időszakban későbbi, a 3. cikk (2) bekezdésében az új tagállamokra vonatkozóan meghatá rozott szabályok szerinti versenyben sem.

Továbbá szintén a tagállamokkal szembeni méltányosság jegyében, minden tagjelölt vagy potenciális tagjelölt ország csak egyszer viselheti a címet a 2020–2033 közötti időszak folyamán. Ezért azon országok városai, amelyeknek már odaítélték a címet, nem vehetnek részt ugyanebben az időszakban későbbi versenyekben.

2. A Bizottság hat évvel a cím viselése évének kezdetét megelőzően pályázati felhívást tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A felhívásra valamennyi tagjelölt és potenciális tagjelölt ország városai jelentkezhetnek, ameny nyiben az adott ország részt vesz a Kreatív Európa prog ramban vagy az azt követő, a felhívás közzététele idején a kultúra támogatására irányuló uniós programokban.

Mindazonáltal a tagállami városokkal szembeni méltá nyosság jegyében minden város csak egyszer vehet részt a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok, az európai szomszédságpolitika partnerországai és az EFTA-országok városainak versenyében a 2020–2033 közötti időszak folyamán, és az a város, amely már részt vett egy ilyen versenyben, nem vehet részt ugyanebben az időszakban későbbi, a 3. cikk (2) bekezdésében az új tagállamokra vonatkozóan meghatározott szabályok szerinti versenyben sem.

Továbbá szintén a tagállamokkal szembeni méltányosság jegyében, minden tagjelölt vagy potenciális tagjelölt ezen országok csak egyszer viselhetik a címet a 2020–2033 közötti időszak folyamán. Ezért azon országok városai, amelyeknek már odaítélték a címet, nem vehetnek részt ugyanebben az időszakban későbbi versenyekben.

3. A tagjelölt és potenciális tagjelölt országokra a 4. cikkben meghatározott feltételeket és az 5. cikkben meghatározott követelményeket kell alkalmazni. 3. A tagjelölt és potenciális tagjelölt Ezekre az orszá gokra a 4. cikkben meghatározott feltételeket és az 5. cikkben meghatározott követelményeket kell alkalmazni.

Indokolás

Nem tűnik ésszerűnek, hogy támogatási programtól vagy kezdeményezéstől függően különböző legyen a résztvevői kör, ezért a részt vevő államok körének kibővítését javasoljuk. Lehetőséget kellene biztosítani a túl magas pénzügyi ráfordítások testre szabott megoldások révén való elkerülésére.

2013.1.19.

HU


C 17/103

6. módosítás 11. cikk Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Bizottság, figyelembe véve az európai testület ajánlásait, végrehajtási jogi aktusok révén hivatalosan kijelöli Európa kulturális fővárosait. A kijelölésről a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát.

Az RB módosítása

A Bizottság, figyelembe véve az európai testület ajánlásait, végrehajtási jogi aktusok révén hivatalosan kijelöli Európa kulturális fővárosait. A kijelölésről a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát. (1) Az Európai Bizottság az érintett tagállamokkal egye tértésben jelöl egy várost az Európa kulturális fővárosa címre. Erről legkésőbb a szóban forgó rendezvény várható kezdete előtt négy évvel értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát. Az értesítésben a jelölést az európai testület jelentéseire utalva meg kell indokolni. A jelölésnél figyelembe kell venni az európai testület által kibocsátott ajánlásokat. (2) Az Európai Parlament legkésőbb a jelölések beérke zését követően három hónappal állásfoglalást juttathat el az Európai Bizottsághoz. (3) A Tanács az Európai Parlament véleményének, vala mint az európai testület jelentésein alapuló indoklások nyomán megfogalmazott bizottsági ajánlásnak a figyelem bevételével kijelöli a szóban forgó városokat európai kultu rális fővárossá arra az évre, amelyre azokat jelölték.

Indokolás A Tanács általi kijelölés a kulturális fővárossá való kijelölés jelentősége miatt indokolt. Az EUMSZ 291. cikkének (2) bekezdése egyértelműen előirányozza, hogy különleges és kellően indokolt esetekben a Tanácsra végrehajtási hatásköröket lehet ruházni.


2013-as előfizetési díjak (áfa nélkül, rendes szállítási költségeket beleértve) Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, kizárólag nyomtatott kiadvány

Az EU 22 hivatalos nyelvén

1 300 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, nyomtatott kiadvány + éves DVD


1 420 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L sorozat, kizárólag nyomtatott kiadvány


910 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, L + C sorozat, havi DVD (összevont)


100 EUR/év

A Hivatalos Lap Kiegészítő Kiadványa (S sorozat), közbeszerzés és ajánlati felhívások, DVD, heti egy kiadvány

Többnyelvű: az EU 23 hivatalos nyelvén

200 EUR/év

Az EU Hivatalos Lapja, C sorozat – versenyvizsga-kiírások

A vizsgakiírás szerinti nyelv(ek)en

50 EUR/év

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának, amely az Európai Unió hivatalos nyelvein jelenik meg, 22 nyelvi változatára lehet előfizetni. Az L (jogszabályok) és a C (tájékoztatások és közlemények) sorozatot foglalja magában. Valamennyi nyelvi változatra külön kell előfizetni. A 920/2005/EK tanácsi rendelet értelmében, amelyet a Hivatalos Lap 2005. június 18-i L 156. száma tett közzé, és amely előírja, hogy az Európai Unió intézményei nem kötelesek minden jogi aktust ír nyelven is megszövegezni, illetve ezen a nyelven kihirdetni, az ír nyelven kiadott Hivatalos Lapok értékesítése külön történik. A Hivatalos Lap Kiegészítő Kiadványára (S sorozat – közbeszerzés és ajánlati felhívások) történő előfizetés mind a 23 hivatalos nyelvi változatot magában foglalja egyetlen többnyelvű DVD-n. Kérésére az Európai Unió Hivatalos Lapjára történő előfizetéssel a Hivatalos Lap különféle mellékleteit is megkaphatja. Az előfizetők a mellékletek megjelenéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában közölt „Az olvasóhoz” című közleménynek köszönhetően értesülnek.

Értékesítés és előfizetés A különböző, térítés ellenében kapható kiadványokra – például az Európai Unió Hivatalos Lapjára – való előfizetés a Kiadóhivatal forgalmazó partnereitől szerezhető be. A forgalmazó partnerek listája a következő címen található: http://publications.europa.eu/others/agents/index_hu.htm

Az EUR-Lex (http://eur-lex.europa.eu) közvetlen és ingyenes hozzáférést biztosít az Európai Unió jogához. Erről a honlapról elérhető az Európai Unió Hivatalos Lapja, valamint tartalmazza a szerződéseket, a jogszabályokat, a jogeseteket és az előkészítő dokumentumokat is. További információt az Európai Unióról a http://europa.eu internetcímen találhat.

HU

Tájékoztatások és közlemények. 98. plenáris ülés november

Recommend Documents