Tábori szemle, újabb menetgyakorlat előtt

bevEzető

Tábori szemle, újabb menetgyakorlat előtt

Hadtörténész nem vagyok, de a törté­ nelmi tanulmányaimból úgy emlék­szem, hogy a magyar hadi históriában – a néhai zsoldos szerepeken túl – sosem volt olyan eset, hogy a haza védelmében, vagy a közösségi vállalkozásokban a mi erőink jól felszerelt, fölényes helyzetben vívták volna biztos sikerű, kecsegető csa­ táikat. Ellenkezőleg, majdnem mindig a minimálisan kielégítő feltételek híján, a szembeszálló ellenfél összehasonlíthatat­ lanul jobb felszereltségével, kényel­mes előnyeivel szemben kellett kiállni, amiben a virtus, az egyéni odaadás és hazaszeretet – vagyis az emberi tényezők döntő szerepet játszottak. Az ütközetek mérlegei pedig mindig úgy kezdődtek – ha maradt hírmondó –, hogy a nagy túlerővel szem­ ben… a mostoha körülmények ellenére… de mégis, a kiállás bátorsága és a lelkese­ dés… és így tovább. Tehát a vereségek – mert többnyire ez teljesült – elszámolása­ kor is a csodával határos tettekről szól a haditörténelmünk. Most a Magyar Népfőiskolai Társaság önkéntes csapatának hadoszlopai esetében is éppen így állunk. Összhangban a nemze­ ti múlttal hadba vonulni azért kell, mert hív a kötelesség, s a csatát pedig nem a győzelemért, hanem az életben maradásért szokták megvívni. Így állunk mi is olyan nehéz ütközetek után, mint az elmúlt évek, amikor „baráti”-nak feltételezett nehézfegy­ verzet tűzét kellett a szin­te fegyvertelen könnyűlovasságunknak kiállnia. Tábori je­ lentésünk első mondata mégis úgy hangzik: lehet, hogy egy-két csatát elveszítettünk, de a háborút semmiképp. Készen állunk az újabb menetgyakorlat­ra, csak rendeznünk kell a sorainkat. Ezt szolgálja ez a kiadvány is. Egy társadalmi szervezet életében ál­ landó a változás, hullámzás, s amikor el­ határoztuk ennek a körképnek az összeál­ lítását, bennünket is az a szándék vezetett, hogy tartsunk létszám és „hadifelszerelés” számvetést, nézzük kik „maradtak élet­ ben”, kik a sebesültek, hogyan lehet ren­ dezni a sorokat ebben a lepusztulásra ítélt helyzetben. Az összeállítás nem sikerült úgy, mint más időkben szokott, de fénye­ sebbre, semmint feltételezni lehetett.

Sokan eltűntek, passzívakká váltak, vagy feladták, mások megkeseredettek let­tek. Egyesek pedig, akik álltak a szem­ le elébe, talán elszoktak a szigorú, rend­ szeres mérlegkészítéstől. Elkapkodták, vagy ők maguk se tudták mi mindennel is rendelkeznek valójában. Tehát nem egy reprezentatív, csak egyes példákat mutató vegyes szemlét adunk közre, főként a 2013-as évi tevékenységről. S azzal a céllal is tesszük közzé ezt a gyűjteményt, hogy ébresztgessük az el­ fáradtakat, a hitehagyottakat, tán még a dezertálókat is – lám mások kitartottak és a sorok rendezésével, erőre kaphat az önkéntes csapat a további hadiszeren­ csék folytatására. Melyek azok a „haditechnikai” ér­ tékek, felszerelések, amelyek a kincsein­ ket jelentik, s szinte sértetlenül adottak a jövő utánpótlása számára? A beszámolókból kitűnik, hogy az el­ kötelezettség és az önkéntes vállalás kivé­ teles teljesítésekre képes. A zsoldosok rögtön otthagyják a terepet, s a gazdájukat, ha már nincs elég zsold, vagy nem lehet elég szabadon rabolni. A kistelepülések közösségi nép­ főiskolái szinte eszközök nélkül is értékes művelődési közösségi munkára voltak képesek. Nem úgy, mint a hivatásosok jó része, akik a feltételek hiányaira fogják a nehézkes teljesítést a feljebbvalóknak való magyarázkodáskor. A beszámolókban mindenütt jelen van a résztvevőkkel folytatott párbeszéd, a tanulók bevonása a művelődési program megtervezésébe, megvalósításába – va­ gyis a bevonás, befogadás alapvető eleme a népfőiskolai munkának. Nem így a hi­ vatal ideológikus erőlködésében, ahol a voluntaristák mindig jobban akarják tudni, mi kellene a közönségnek. Akik azt gon­ dolják, ők biztosítják a támogatást – pedig az adófizetők pénzéből dáridóznak. A műveltség és tudás tartalma mel­ lett a közösségi építkezés és formálódás legalább olyan fontos, mint a tudás és információ megosztás. A közösségen belüli egyenlőségeszmény, a pluralizmus európai és keresztény hagyománya ez.

A programok sokszínűsége jel­ lemzi a helyi népfőiskolák munkáját. Azt olvashatjuk az egyik beszámolóban, hogy az előadások tematikája rendkívül változatos: történelem, orvostudo­mány, turisztika, gasztronómia, irodalom, ké­ p­ zőművészet. Egy lapos szakképzési tech­ nokrata rögtön lekicsinyelné ezt a „cse­cse becsét”, mint ami nem elég hatékony. Ő még most sem tudja, hogy az autonóm polgár és a személyiségfejlesztés pedig megköveteli a sokoldalúságot. Ezt alátá­ masztandó kontrasztként tesszük közzé a népfőiskolák beszámolói előtt egy állami, nagy finanszírozású képzés tanárának „él­ ménybeszámolóját”, aki maga egyébként évtizednyi idő alatt a népfőiskolák vi­ lágában szocializálódott. Húsznál több helyről és közösségről, szervezetről olvashatnak beszámolókat – aminek terjedelmi korlát is határt szabott. Sok ez vagy kevés? Kevés, ha az aktivi­ zálandó tagjaink számát nézzük, elég, ha alapul vesszük: teljesítésük igen is erőteljes öntudatot és töltetet ad a jövőre nézve mindnyájunknak. Ahogy az egyik kistelepülés népfőiskolája Pusztahen­csén megfogalmazza: „Hisszük és valljuk, hogy a népfőiskola hozzájárul a közössé­ gek megtartásához és így a település élet­ ben tartásához, egy mederbe tudja terelni a jobbító és építő szándékú elképzeléseket, segít azok valóra váltásában, a falun élő emberek életminőségének javításában.” Emlékszem milyen döbbenet fogott el, amikor szembesültem két dologgal, az ötvenes évekről. Az összképünk helye­ sen az volt, hogy sötét és kemény dik­ tatúrát jelentő évek voltak ezek, amit a magyar társadalom megszenvedett. Egy másik metszetben arra emlékeztem, hogy egészen kisgyermek koromban milyen pezsgő hitélet folyt a falunkban, a bálok forgataga segítette a telek átvészelését, s a közösségi élet virágzott. Természetesen egy kis helyi szerencse is kellett ehhez. S mindkettő ugyanabban az országban tör­ tént. Hát hogyan lehet ez? – kérdeztem. Az erről folyó vitában előjött a sémák következő rohama, a falu elmaradott­ ságáról. – „Tudod ott minden nagy késés­ 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 1

Beszámoló

sel jelentkezik.” Pedig másról van szó. Ugyanúgy, mint a mai népfőiskolai gya­ korlatban. A túlélés és vitalitás jeleiről. A hagyomány dolgozik a jövőnek. Nem ketté, hanem többfelé szakadt világunk­ ban a helyi kisközösségek megtanulják a túlélés módjait, s virágzó kü­lön világot

tudnak teremteni, amelyben a jövő fényei és reménysége is ott ragyog. Ez az ellent­ mondás nem feledtetheti velünk, hogy az ún. makroszintű nemzetpolitikában, vagy falu politikában, vidékfejlesztésben ma is, ha nem is az 50-es évek mintájára, de igen aggasztó ellentmondások halmozód­

tak fel. Előre tehát a menetgyakorlatra, a helyi kisközösségi autonómiák felvirágoz­ tatására. Egyszer csak átölelik az egész országot. Újra időszerű. Szigeti Tóth János az MNT elnöke

„Ha egy álom közel kerül a megálmodóihoz, az azért történik, Mert az életüket az álmaikhoz igazítva szervezték meg; Minden cselekedetüket az álmuk határozta meg. Abban a pillanatban, amikor egy álmodozó csatlakozik egy másikhoz, Máris egy fokkal csökkent a távolság az álom és a megálmodott élet között. Mi éppen így fejlesztettük napról-napra tovább a közművelődést” (Paolo Freire)

A közmunkás képzés margójára1 Az alábbi sorok írójaként fontosnak tartom elmondani, hogy a közmunkások alap­ képzésében 2013 végétől, 2014 tavaszáig szerzett tapasztalataim nem rendszerszerű meglátások. Bár a képzési forma, a kur­ zusok megszervezése, finanszírozottsága, azok ellenőrzése és visszacsatolása, és legfőképpen a tananyag minősége, igen gaz­ dag véleményformálásra ad lehetőséget, de célom most nem ez. Képzőként nem kívánok sem a büszkén mentegetőző kurzusszervezők, sem a hango­ san csalódott célcsoport, vagy az ellenzéki politika oldalára állni. Esetemben egy oldal létezik. A kurzus napjait élettel, kapcsolat­ tal, újrakezdéssel megtöltő képző, és a hall­ gatók oldala. És igen, ez egy azon oldal, ne is próbálja senki másképp! Közel 500 képzési órát töltöttünk mi együtt, 26-an. Féltünk, kínlódtunk, össze­ kaptunk, visszafogtuk és előre lendítettük egymást, türelmesek és lelkesek voltunk, kimerültünk, és felfedeztük a közös erővel felszínre hozott mindennapi motiváció fon­ tos érzését. Egymásba kapaszkodtunk és volt egy pont, ahol rájöttünk, nem számít, hogyan ki és miért terelt össze bennünket egy hatalmas iskolaépület egyik sarkában elrejtett tanterembe. Nem számít, hogy

1

munkaerőpiaci statisztikajavítás, vagy csak egy szakmailag félrecsúszott oktatáspoliti­ kai terv kovácsolta össze a napjainkat. Paolo Freire már az elején tudta volna, hogy mind­ annyian nyertesek vagyunk. Időt és teret kaptunk arra, hogy egymástól ta­nuljunk, a felnőttkori tanulás ereje pedig ha tetszik, ha nem, hat. Ennyi idő alatt – persze némi kitar­ tással – el­kerülhetetlen a csoda. Amikor több mint tíz évvel először a kezembe került a fenti Paolo Freire idézet, már akkor azért fogott meg, mert kifelé mu­ tatott a felnőttoktatás kereteiből, a képzésen át az élet felé, az igazi vágyak felé. Most azért választottam mottóul, mert épp arra mutat rá, hogy a mindennapi életben meg nem valósuló elképzelések, az el nem érhető alapvető igények korlátai közé szorított em­ ber boldogulásának egyik legalapvetőbb mozgatórugója a tanulásban rejlik. Most nem a tanulásnak a közoktatási lépcsőfokaira, vagy szakmaszerzésre, vagy a tovább-, az át-, le- és fel-, be- és kiképzésre gondolok. A szakmák kódjai, a nyelvi szin­ tek, a többszintű vizsga­rendszer, a pedagó­ gusi portfóliók és a mesterleve­lek tüzes kari­ katáncot járnak. Megperzselik egymást és – bízom benne, hogy – nem csak az aktáikat tologatók kezét égetik, de az ebből megduz­

A lapszám egészétől elválik Jeney-Domigues Zsófia írása. Zsófi a közmunkások képzésében szer­zett élményeiről vállalt egy beszámoló írást. Rögtön elfogadtuk. Kontrasztként jól is illik ide, gyűjteményünkhöz, hiszen szemléletesen ábrázolja hogyan is végzi a munkáját egy szüle­ tett népfőiskolai lelkűségű tanár, az állami közmunkásképzésben.

2 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

zadt zsebeket is. De az is biztos, hogy füstté válnak a bérszámfejtők asztalán, amikor az ember megpróbálja havi jövedelemre váltani azt, amit tanult. Nem értem és nem tudom követni ezt a táncot, esetlenek a lépéseim, késve lépek be, rossz sarokban keringek együtt azokkal, akik nálam jóval rövidebb ideig próbálkoztak végzettséget és képesí­ tést szerezni, és talán sokakkal azokból, akik messzebbre jutottak a főiskolai diplománál. A tanulás számomra nem ezeken a színtere­ ken zajlik, ahogy ezt számos népfőiskolai és egyéb – a tényleges tudás megszerzésére irányuló – kutatás is bizonyítja. A tanulás az emberi létforma egyik legalapvetőbb (inter) aktusa, személyes tapasztalataim alapján bátran vallom, hogy együtt létezik a szeretettel, a tisztelettel, az odaadással és azzal az igénnyel, hogy szeret­ nénk önmagunkat újrateremteni, megsok­ szorozni, továbbadni. És bár a közmunkások képzését szervezők szándéka ennél jóval kevesebb és prózaibb volt, de csupán azzal, hogy egy fedél alá zártak bennünket közel négy hónapra, mindent megadtak ahhoz, ami az igazi tanuláshoz szükségeltetett. Kéttucat­ nyi – és ebből egy pillanatra sem vonnám ki magam –, más-más kátyúból kiigyekvő embernek, vagy megrekedt életnek legalább egy élet­re való hitet abban, hogy bárki bár­ milyen gödörből kiemelheti önmagát. Így vágtunk neki a tanóráknak, ame­ lyekhez a hivatalos tananyag csak nagyon elmosódott térképként szolgált. Követtük

Beszámoló

két partner, a tanár és a tanuló utastárs között. Tükröt mutat az egyik a másiknak, amiben sokkal könnyeb­ben látja viszont igaz önmagát, ahelyett hogy azt keresné én milyen nem vagyok, milyen nem tudok lenni.

volna, ha…ha figyelembe vette volna, mi lehet igazán fontos az azt olvasók, tanulók számára… ha partnerként kezelte volna azo­ kat, akiket oktatni akar… ha kaptunk volna iránymutatást az adaptációhoz, és még foly­ tathatnám, de nem teszem, hiszen igazság szerint magunkra hagyatottságunkban inkább jól jártunk. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt szükség a legalapvetőbb ma­ gyar nyelvi, matematikai, vagy életveze­ tési ismeretek áttekintése. Viszont akkor sem mondanék igazat, ha azt mondanám, a csoportnak csak erre lett volna szüksége. Mi beszéltünk Julius Caesarról és Walt Disenyről, Martin Luther Kingről és a nemzet színészeiről, tanultunk angolul és a velencei karneválról. Mindennek helye lett a tan­anyag­ ban és a napi menetrendben. Meditáltunk, asszociáltunk, gondolattérképet készítet­ tünk, sudoukut játszottunk. Vállalom, hogy a mai napig sok fejben nem tisztázott, hogy gálya vagy gája e a helyes szóalak, de min­ den nap akadt valami, amiről lehetett beszél­ getni. Sőt megtanultunk beszélgetni, és négy hónap alatt bebizonyosodott, hogy jó érzés egymás szemébe nézni – bár ezt hosszan, sokat, nagy bátorsággal kellett gyakorolni. Napokig lehetne sorolni azo­kat az egyszerű emberi megnyilvánulásokat, amelyektől a megrekedt élethelyzetek eltávolították a hall­ gatókat, de a kitartó partnerség, a közösség mindennapi megélése felélesztette erejüket. Látni, meghallgatni, megérinteni a másikat, kérni, kérdezni, visszakérdezni, nem tudni, elhinni. Akinek valaha is lehetősége nyílt rá, hogy együtt éljen egy nagyobb létszámú tanulócsoporttal, biztosan átélte, amit én is. Nehéz ezeket a tapasztalatokat oktatási célként, feladatként vagy javaslatként megfo­ galmazni. A képzés befejezése óta több mint 4 hónap telt el és szinte minden héten igyek­ szem újra átismételni, amit én tanultam ebből az élményből. Mert olyan lényegi útmutatást

adott ez számomra, ami jóval túlmutat nem­ csak a felnőttoktatás keretein, hanem bármi­ féle pedagógiai, nevelési munkán is. Ebből most mindössze hármat emelnék ki. PARTNERSÉG, azaz a velünk együtt dol­ gozó, tanuló, élő másik ember objektív és szubjektív módon érzékelhető lé­ tezésének egyen­ rangúként való elfogadá­sa. Ak­ kor is, ha bizon­ yos szem­pontból az erő­viszonyok nyilvánvalóan nem egyenlőek. Akkor is, ha nem ez tűnik a jó tak­ tikának. Akkor is, ha az én lábam alól csúszik ki a talaj emiatt. Ak­ kor is, ha a másik nem így tesz. Ak­ kor is, ha tudom, hogy többre jut­ nánk, ha nem így tennék. Akkor is! AZ ESENDŐSÉG TISZTELETE. Nem tudni, elveszni, szégyenkezni, nem hinni, rosszul dönteni bármely életszakaszban lehet, és ez mindannyiunkkal naponta megtörténik. Ezekből a tapasztalatokból származik a felnőtt ember legértékesebb tudása, így ezeket felvállalni minden tanár, oktató felelőssége és nem utolsó sorban egy csodálatos eszköze is. Utat nyit az őszinte érzelmi megnyilvánulások elsajátításához, és szabadabbá teszi az utat

A VÁLTOZÁS BÜSZKESÉGE. Új utakra lépni és közben makacsul szorítani a min­ ket gúzsba kötő elvek zászlaját, lehe­tetlen. Az ismeretek bővítésével együtt minden tanár kötelessége utat nyitni ahhoz is, hogy a személyiség képes legyen elfogad­ ni az eddig szilárdnak hitt elképzelések, meggyőződések megváltozását és helyet­ tük az újat képviselni. Egyértelművé kell tenni, hogy az öntudatos személyiség rugal­ mas, önazonossága nem meggyőződésének változatlanságában rej­lik, hanem pont ellenkezőleg, játékos rugalmassága köti össze az embert a móddal, ahogy a világot megismerheti. A fentiekkel a lap olvasói számára bi­ zonyosan nem mondtam sok újdonságot. Mivel hosszú ideig vettem részt én ma­ gam is a Magyar Népfőiskolai Tár­ saság munkájában tudom, hogy legtöb­ ben évtizedek óta hasonló élmények­ kel gazdagodnak a felnőttképzői, ok­ tatói munka során. Ennek ellenére örü­lök, hogy mind­ ezt itt és ilyen for­ mában mondhattam el, és nem kívánom elhallgatni azt sem, hogy sajnos az eredményekre, vagy ezek­re a meg­ látásokra a képzés szervezői nem vol­ tak kíváncsiak. Vá­ rom a következő le­ hetőséget, amikor hasonlóan hosszú távon dolgozhatok együtt valamilyen alapkompetencia kép­ zésben hallgatókkal. Emellett pedig köszönöm a nép­főiskolák világának, hogy megtanított mindarra, amit itt kamatoztathattam és köszönöm az én, szívembe zárt hallgatóimnak, hogy életem egyik legmeghatározóbb szakmai élmé­ nyéhez juttattak. Jeney-Domigues Zsófia 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 3

NépfÕiskolák 2013

Családi életvitel

Bagi Népfőiskola 2013. évi tevékenységéről A Helytörténeti Baráti Társulat bírósági bejegyzése, közhasznúvá válása óta, az alapszabályában megfogalmazott (kulturális tevékenység, építészet-, természet-, környezetvédelem (hagyományőrzés) közhasznú céljai megvalósítására törekedett. A keretében működő BAGI NÉPFŐISKOLA már tizennyolcadik évfolyamát zárta. Teljesítette az őszi-, tavaszi 8 – 8 előadásra tervezett előadás-sorozatát, amelyek a családi életvitelre, az aktív állampolgárképzésre, települési értéktárunk kezdeményezésére irányultak. Munkálkodásunk eredményei nehezen mérhetők, de nem maradtak el! Kimutathatók az értékes hagyományok művelésében, kitűzött terveink felelősségteljes megvalósításában. Falufejlesztési Körünk illeszkedve Önkormányzatunk munkatervéhez, havonként tartotta összejöveteleit Szakmai vizsgálatai alapján, támogatta az aktuális kérdések, tevékenységi körünket érintő napirendi javaslatokat. Kapcsolatot építettünk és együttműködtünk az önkormányzatunkkal és a falu közösségével, helyi és más civil szervezetekkel. Együttműködésünk mind a partner szervezetekben mind társulatunk életében hagyományaink megőrzését, művelését, kapcsolataink erősítését szolgálta. Állami és nemzeti ünnepnapokon, az általunk emelt Turulszobornál koszorúztunk, és aktívan részt vettünk a helyi ünnepségeken. Mécs László Irodalmi Körünk, a Gyöngykoszorú és a Zenekarunk – esetenként – részt vett és közreműködött a rendezvényeken. A „Piros Pünkösdi Rózsa” és a „Családi ünnep” rendezvényeinket sikeresen megtartottuk. E rendezvények keretében hangversenyeink (orgo­ nakoncertek) új és sajátos, kulturális szolgáltatással szolgáltak lakosaink és a vendég-, komolyzene iránt érdeklődő hallgatók számára. Tevékenységünkről, kutatási eredményeinkről tárgyaltunk partnereinkkel, internetes honlapunkon (hbtbag.hu) beszámoltunk az érdeklődő nyilvánosságnak. A pénzügyi helyzetünk, szerény – ám sikeres, bár költséges tevékenységi tervünk teljesítése következtében – úgy véljük, jól sáfárkod­ tunk a rendelkezésünkre álló forrásokkal és teljesítettük, igazoltuk pályázati vállalásainkat Balázs Gusztáv HBT elnök

Egészséges életmód

Bibó István Népfőiskolai Alapítvány (Balatonszepezd)

A Bibó István Népfőiskolai Alapítvány egy 2008-ban, a Magyar Népfőiskolai Társasággal (MNT) kötött megállapodás értelmében működteti a Balatonszepezdi Népfőiskolát és alapító okiratával összhangban szervezi a programjait és szakmai tevékenységét a népfőiskolán. Szakmai munkája alapvetően helyi, megyei és regionális szintre terjed ki, de az MNT-vel való együttműködés jóvoltából bekapcsolódik országos, sőt nemzetközi programokba is. Az alapítvány tevékenysége folyamatos, hosszas előkészületi és szervezőmunka eredményeképpen kezdődött el 2007-ben a Balaton­ szepezdi Népfőiskolán az esztergomi PPKE Vitéz János Kar andragógia szakos diákjainak nyári gyakorlata. A hallgatók szakmai tapasz­ talatszerzésének lebonyolítását jelentette ez több turnusban az alapítvány számára. 4 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

Sikeres és aktív alapító tagja az alapítvány a LEADER „Balaton-felvidéki Akciócsoportjának” – a munkacsoportban, az együtt­ működésben a képzési feladatok és programok területén tevékenykedik. Számítógép termének valamennyi szolgáltatása egész évben folyamatosan az érdeklődők rendelkezésére áll, látogatottsága éves szin­ ten megközelíti az 1000 főt. Az alapítvány bekapcsolódott az MNT országos és nemzetközi programjaiba is, így vett részt a felnőttek nem formális tanulását vizsgáló kutatási programban, a hazai felnőttképzés fejlesztését szolgáló stratégia munkálataiba, helyi szervezőként részt vett ez utóbbi program nemzetközi műhelymunkájának megvalósításában (11 országot képviselt a 25 fő résztvevő) Több éven keresztül szerkesztette a Szepezdi Tükör című helyi információs lapot.

Tevékenység vázlat 2013-ból TÁMOP-6.1.2 egészségnevelési program Balatonszepezden • a három éves egészségfejlesztési program kidolgozásának és az ehhez tartozó települési felmérésének a koordinálása • hét tematikus program és egy egészségnap rendezése (230fő) • a népfőiskola eszközfejlesztése az egészséges életmód programok megvalósítása érdekében LEADER támogatás: Magunknak és másokért tanulunk • 184 órás képzés négy, illetve ősztől három csoportban, három helyszínen (Balatonszepezd, Szentantalfa, Nemesvámos), 70 fő részvételével Grundtvig program: • március 12-15 I-Care program tanácskozás Hollandia 1 fő • június 18-21 Dánia I-CARE projekt találkozó 2 fő • október 23-26 I-CARE program Balatonszepezd – Bazsi – Vászoly településeken, magyar, spanyol, német, holland és belga résztvevőkkel 25fő „Családi sokadalom” program – a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet támogatásával. • május 25. családi nap Balatonszepezden, Balatoncsicsó, Tagyon, Zánka, Balatonakali, Dörgicse, Aszófő, Balatonfüred településeken élők részvételével 100 fő Községi könyvtár programja (működtető a népfőiskola) • 300 kötetes állományfejlesztés, illetve selejtezés • Az új könyvek bemutatása a település lakosságának • Téli esték sorozat a könyvtárban (50 fő) • Kirándulás Pannonhalmára, a Bencés Apátság könyvtárának megtekintése (20fő) Helyi programok: • honismereti kör és az „együtt gondolkodók” klubjának összejövetelei • egy hetes festőiskola júniusban • adventi vasárnapok • karácsonyi irodalmi est

Megváltozott munkaképességűek rehabilitációja

Dunamenti Regionális Népfőiskola Közhasznú Egyesület 1992-ben alakult, egyesületi formában működő, non-profit gazdálkodást folytató civil szervezet, amely küldetése szerint hozzá kíván járulni a térség felemelkedéséhez helyi társadalmak igényeit megfogalmazó közösségek támogatásával az egyének és csoportok egzisz­ tenciális és anyagi boldogulását segítő képzések biztosításával.  Tagjai közé sorolható egy jogi személyiségű szervezet, a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata és 27 fő magánszemély, a városban és kistérségében élő erős szociális elkötelezettséggel rendelkező személyek, gazdasági-műszaki, informatikai szakember, peda­ gógus, pszichológus, szociálpolitikus és szociális munkás.  Az egyesület tevékenységét 5 tagú választott vezetőség irányítja. 24 főállású alkalmazottja van, azon kívül 10-15 főt megbízási szerződéssel foglalkoztatott. A hallgatók száma jelenleg 61 fő Az Egyesület elkötelezett a közösség támogatása iránt és közösségi szervezetek, intézmények, önkéntes csoportok közreműködésével együttműködésre alapozott felnőttképzési, kulturális, fejlesztő programokat valósít meg, támogató szociális szolgáltatásokat kínál.  Akkreditált felnőttképzési intézményként iskolarendszeren kívül folytatunk saját tematikájú képzéseket, OKJ (Országos Képzési Jegy­ zék) szerinti szakképzést alap-, közép- és emelt szinten, több szakterületen, képességfejlesztő, pályaorientációs és munkaerő-piaci tré­ ningeket szervezünk. A munkaerőpiacon jól hasznosítható tudást adó képzések szervezésénél rugalmasan alkalmazkodunk a résztvevők igényeihez, figyelmet fordítunk az előzetesen megszerzett tudás felmérésére és beszámítására.  2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 5

NépfÕiskolák 2013

Az oktatás infrastrukturális feltételeit saját bevételből és nagyobb részt pályázati támogatásokból fejlesztjük, hogy megfelelő szín­ vonalú, praktikus és családias munkatereket alakítsunk ki.  Aktuális programok (részlet) Az Egyesület szociális tevékenysége a térségben újszerű, kockázatos és innovatív kezdeményezésnek bizonyult, amely kiállta az idő próbáját. Erősítette a helyi társadalom befogadó magatartását, és nem utolsó sorban a hátrányos helyzetű lakosságcsoportok társadalmi integrációja terén eredményesen használható szakmai protokollok létrehozását eredményezte. • • • • • •

Újtelepi Tranzit Program – képzéssel egybekötött foglalkoztatási program Pálya-futás – képzéssel egybekötött foglalkoztatási program Szent Angéla Szolgáltató Központ – Munkaerő-piaci szolgáltatások megváltozott munkaképességűek és fogyatékkal élők részére Dunamenti Ép Testben Ép Lélek – Egészségre nevelő életmód programok Sorsfordító Esély – képzési-foglalkoztatási program Tudásod a jövőd – Idegen nyelvi és informatikai képzések

A Dunamenti Regionális Népfőiskola a TÁMOP 5.3.8.A3-12/1-2012-0017 számú pályázat országos hálózatának tagjaként 2013.10.01.én hozta létre a SZENT ANGÉLA  SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOT Dunaújvárosban. A TÁMOP-5.3.8-11/A1 konstrukció célja a megváltozott munkaképességű, foglalkozási rehabilitációban részesülő, hátrányos helyzetű, fogya­ tékkal élő személyek, és egyéb hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, javítása képzésekkel, szakmai és informatikai fejlesztésekkel, munkaerő-piaci szolgáltatások biztosításával, országos szakmai módszertani és informatikai központ létrehozásával. Tevékenységünk a Dunaújvárosi kistérség településeire terjed ki (Baracs, Daruszentmiklós, Dunaújváros, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Rácalmás). Munkatársaink: 1 fő szakmai vezető, 4 fő foglakoztatási tanácsadó, 1 fő munkaerő-piaci asszisztens, 1 fő irodavezető. Szakmai munkánk során munkáltatókkal és megváltozott munkaképességű személyekkel vesszük fel a kapcsolatot.  A munkáltatók a velünk való együttműködési megállapodás után ügyfeleinknek igény szerint próbamunkára adnak lehetőséget, ezt követően pedig felve­ szik őket. A potenciális munkavállalók toborzás és kiválasztás után kerülnek be a projektbe, akiknek munkavállalásra felkészítő szolgál­ tatásokat nyújtunk. Egyéni pályaválasztási, álláskeresési, pszichológiai, jogi tanácsadással segítjük ügyfeleinket vissza-illetve bekerülni a nyílt munkaerő-piacra/a munka világába. Forrás: www.nepfosuli.hu

A Galgamenti Népfőiskola A Galgamenti Népfőiskola 1989. október 23-án kezdte meg működését. 1992 óta a szervezeti és intézményi hátteret a „Szentandrás” a Galgamenti Népfőiskola Alapítványa biztosítja, mely 1998 óta közhasznú szervezet. Alapítóink: Galgahévíz Önkormányzata és a Galgafarm Egyesület. Alapvető célunk a népfőiskolai gondolat jegyében a helyi értékek feltárá­ sa, a helyi nyilvánosság megteremtése és a közösség építése. Foglalko­ zunk ennek keretében egészségvédelemmel, természetes gyógymódok megismerésével, az ökológiailag tudatos életmód elősegítésével, ter­ mészeti adottságaink, építészeti, és kulturális örökségünk védelmével, hely­történeti kutatások előmozdításával. A helyi értékként tekintünk eleink néphagyományaira, népzenére, néptáncra, kézimunkákra, melyek Galgahévízre illetve a Galgamentére jellemzőek. Érdekesek számunkra az emberi sorsok, a hagyományos kézműves mesterségek, a hagyományos ételkészítés, a helyi jelentőségű műemlékek megismertetése és védelme. 1989-től közéleti népfőiskolai programokat szerveztünk, majd a mindennapi életet segítő programok kerültek előtérbe. Nyelvtanulás, egészségmegőrző programok, jóga, személyiségfejlesztés, autogén tréning, környezetvédelem és ökológia, az egészség megőrzése a családban és az iskolában, a személyiség fejlesztése. Ezeken túl szakmai továbbképzést tartottunk segítő foglalkozásúaknak: óvónőknek, iskolai pedagógusoknak, védőnőknek, szociális területen dol­ gozóknak. Éveken át Öko Nyári Egyetemet szerveztünk az ökofaluban letelepedni szándékozó fiatalok és érdeklődők részére. Környezeti tanácsadás­ sal foglalkoztunk 1994 – 2003 között, Egészség – Hagyomány vásárt szerveztünk a falunapok keretében. Adatbázist készítettünk a kistérségünkben működő környezetvédelemmel és egészségvédelemmel, valamint kézműves hagyományokkal foglalkozó vállalkozásokról, civil szervezetekről. 1998-ban a térségben négy települése szelektív hulladékgyűjtő beruházás tervezésébe, 2001-től üzemeltetésébe kezdett. A vállalkozás európai téren is példaértékű önkormányzati kezdeményezésként működik. A népfőiskola is bekapcsolódott a hulladékkal kapcsolatos szemléletformálásba. Regionális zöld, jeles napokat szervezünk tavasszal a Föld napján és ősszel az ún. Komposzt bulin. 6 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

Minden évben kétszer találkozunk turai, galgahévízi, zsámboki és vácszentlászló-i iskolásokkal és óvodásokkal. Boldog intézményeit is bevontuk a programokba. Valamely kiválasztott környezeti – ter­ mészeti – egészségvédelmi téma köré csoportosítjuk az adott jeles nap előkészítő feladatait, projektjeit, majd az adott napon a játékokat. Ehhez általában csatlakozik a Hulladékból mást c. kiállítás a rendez­ vény napján. Környezeti nevelés, fenntarthatóságra nevelés és egész­ ségvédelemmel kapcsolatos hírlevelet (ÖKO-INFO) adunk ki kétha­ vonta, melyet internetes formában intézmények, civil szervezetek és magánszemélyek kapnak meg a Galgamentén, illetve azon túl is. Közel 100 címre jut el ez a kiadvány, melyben népfőiskolai híreket, kistérségi és országos rendezvényeket jelzünk előre, pályázatokat, és kiadványokat mutatunk be. 2006 ősze óta tagja vagyunk a Környezet- és Természetvédelmi Oktató Központok Országos Szövetségének (KOKOSZ). A Galgahévízi Helyi Fenntarthatósági Terv kutatásainak folyományaként a helyiek legnagyobb problémájának a közbiztonság kérdése mutatkozott. 2011-ben és 2012-ben közbiztonsági fórumot szerveztünk a galgahévízi lakosság részére az érintett hatóságok és meghívott szakemberek részvételével. 2013 • 2013. január 8. kedd – Egészséges konyha – Házi praktikák. Tinktúra készítés. Natúr kozmetikum készítése. (Miklós Ágnes ter­ mészetgyógyász) KÉPEK • 2013 január 19. szombat 9-17 óráig – Somogyi Tibor Fényút tanfolyama FÉNYÚT tanfolyamok a változások szellemében • 2013. február 12. kedd 18 óra Egészséges konyha Szervezetünk méregtelenítése, tisztítókúrák, léböjt - Miklós Ágnes természetgyó­ gyász, Botosné Anikó háziasszony • 2013. február 15. péntek 18 óra Gondolkodás Móka Játékklub Vanó Judittal felnőtteknek • 2013. február 17. vasárnap 15 óra Gondolkodás Móka Játékklub Vanó Judittal gyerekeknek • 2013. február 19 kedd 18 óra Élő hit és gyógyítás - Országosan ismert vendégünk Dr. Eőry Ajándok kínai hagyományos orvoslással, akupunktúrával foglalkozó orvos. Vele beszélgethetünk a hit szerepéről, s a gyógyításról! Támogatónk: Gódor Biokertészet. Végül Eőry Emese jött el, nagyon jó beszélgetés volt. • 2013. február 26. kedd 18 óra Bruck Márton: Vitarendezés párbeszéddel (per vagy tettlegesség helyett). Várunk szeretettel olyanokat, akik bíznak ebben a megoldási módszerben, olyanokat is akik esetleg kétkednek, de nyitottak az új in­ formációkra. Vitás feleket szívesen mediál az előadónk, hogy élőben is láthassuk a folyamatot. • 2013 március 5. kedd 18 óra Egészséges konyha - Gyógynövények az egészséges immunrendszerért – légúti problémák, allergiák – Miklós Ágnes természetgyógyász, Botosné Anikó háziasszony • 2013. március 9. szombat 9-13-ig PORTÉKA Készítsétek össze jó előre azokat a holmikat, amiket szeretnétek továbbadni, elad­ ni, elcserélni.    • 2013 március 12. kedd 18 óra Zsoldos Éva – „Hogyan formáljuk társadalmunkat a gyermekekkel való viszonyunkkal” Beszélgetés egy kommunikációs trénerrel • 2013 március 23. szombat 14-18 óráig ZÖLDÜLJ, FORDULJ! Életmódváltó családi nap a galgahévízi művelődési ház és a falubeli civil szervezetek összefogásával, melynek idei központi témája a kiskert. Benne: • meseolvasás gyermekeknek • húsvéti díszkészítés újrahasznosítással • Életet a kertnek! – előadások • Egészséges termékek vására • Tombola 2013. március 26. kedd 18 óra Filmklub - Meditáció az indiai börtönökben dokumentumfilm és beszélgetés 2013. április 22 hétfő 14 óra - Regionális Föld Napja iskolásokkal (Zsámbok) 2013. április 22 hétfő Regionális Föld Napja ovisokkal (Boldog) 2013. április 23. kedd 14-16 óra Növénytelepítés iskolásokkal az ökofaluban (Zöldítő program) 2013. május 25 szombat és 26 vasárnap NOE, művház és a falubeli civilek együttes gyermeknapi programja. Játszóház és gyermekszínház 2013. június 18. kedd 18 óra Népfőiskolai évzáró A programokra belépődíj nincs. Adományokat szívesen elfogadunk. 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 7

NépfÕiskolák 2013

Folyamatos programok • Gerinctorna • Jóga • Könyv csere-bere: ha hozol egy könyvet, vihetsz helyette egy másikat! A megunt, vagy már sokszor olvasott könyveidért cserébe pénz nélkül vihetsz annyi könyvet, amennyit hozol.

Gazdálkodás, vállalkozás, közösségiség Hercegszántó: Vállalkozói és Gazdálkodói Népfőiskola

Több hónapos előkészítő munka után 1992. szeptemberében, 7-én 24 hercegszántói érdeklődő alapította meg a népfőiskolát. A megalaku­ láshoz segítséget kaptak a Magyar Népfőiskolai Társaságtól és a Bács-Kiskun megye szakreferensétől, Pető Istvántól. A helyi önkormány­ zat kezdettől támogatta elképzelésüket, működésükhöz a művelődési házban biztosított helyiséget. A Népfőiskolai Társaság által javasolt munkaformák közül a tanfolyam jellegűt választották. .A közösség vezetője, a megalakulás óta, Tölgyesi Gábor, az akkori közművelődési intézmény igazgatója. A programok szervezésében több aktív tag segédkezett. Az elmúlt két évtizedben változatos programokat bonyolítottak le. Az első években zömmel vállalkozókat érintő témakörben tartottak összejöveteleket. Miután egyre több gazdálkodó jelent meg a ren­ dezvényeken, ennek megfelelően változtak, bővültek a témák. A hallgatók igényeinek biztosítására hagyomány lett az, hogy november elejétől április közepéig tart az egyes év. A szeptember és az október az előkészítés időszaka, a program kialakítása, előadók felkérése. Az éves program jelentős része előadásokból áll, kéthetente érkeznek előadók, ezek meghallgatása után konzultáció következik. A népfőiskola megalakulásától kezdve a demokrácia szellemében működik. Ez jelenti azt is, hogy a hallgatóság javaslatai alapján ál­ lítják össze a tematikát. Kezdetben sokszor jelentett problémát az, hogy több igény érkezett, mint ahány foglalkozási napra tervezhettek. Így esetenként két vagy három előadó is érkezett egy alkalomra. A szervezők gondot fordítanak arra, hogy az igényelt témában jártas, friss információkkal rendelkező szakembereket kérjenek fel az országból és megyéjükből. A gazdálkodókat érdeklő témák nagyobbik részét az egyes vetőmag fajták megismerése, és azok növényvédelme öleli fel. Különböző cégekkel igen jó kapcsolat alakult ki, a tagság évente ezeknek a képviselőivel kíván találkozni. Egyesek már több mint egy évtizede láto­ gatnak el Hercegszántóra, személyes kapcsolat is alakult ki köztük és a hallgatók között. Természetesen a falugazdászok, az agrárkamara képviselői, az APEH/ jelenlegi NAV/ szakemberei is ott vannak minden évben és tájékoztatják a tagságot az őket érintő, elvégzendő feladatokról. Az összejöveteleket kezdettől fogva a művelődési házban tartják. Itt állandó helyük van, a szükséges technikai eszközöket is bizto­ sítják. Az előadások mindig 18 órakor kezdődnek. Minden évben tartottak ún. nyílt napokat azokban a témákban /pl. az adózás/, melyek érintették a helyi lakosságot. Voltak közös rendezvé­ nyeik a hercegszántói kertbarát klubbal is. Ennek vezetője alapító tagja a népfőiskolának. A két szervezet sokszor együtt hív meg szakembereket. Az előadásokat ki is viszik a községből, a szervezők különjáratú buszokkal kiállításokra és tapasztalatszerző kirándulásokra vitték el a tagságot. 8 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

Az elmúlt 22. év alatt háromszor voltak Bábolnán, a gazdanapokon, Gödöllőn /l996-ban/ megtekintették az OMÉK-ot, ott voltak a XIX. Mezőgazdasági és AGRO kiállításon, a fővárosunkban látták a BNV-t és többször az OMÉK-ot. Szarvason a PIONEER vetőmag előállító üzemet látogatták meg, majd 2000 augusztusában együtt ünnepelték ezen cég 25 éves hazánkban való működését. Bács-Kiskun megyében voltak Kecskeméten, a Kertészeti Főiskolán. Jánoshalmán, a kiállításokon ismerkedtek meg a legújabb mezőgazdasági gép­ típusokkal. A tagság rendszeres résztvevője a település határában, a SYNGENTA, a MONSANTO és a PIONNER cégek által számukra szervezett kukorica fajtabemutatókon. A kertbarátokkal több alkalommal bonyolítottak le borversenyt. A közösség összetartozását bizonyítja, hogy alkalmanként közösen ünneplik meg egymás névnapját. Hagyományosan az év végén, karácsonyi ünnepek előtt egy önköltséges közös vacsorát tartanak, ahol a gazdasági év befejeztével a népfőiskola pénztárosa beszámolót tart az anyagi helyzetről. A megalakulás 20. évfordulóján, 2012. szeptemberében ünnepi összejövetelt tartottak. Ezen ott volt az 5 alapító tag is, aki még most is aktívan vesz részt a rendezvényeken. Visszatekintettek a két évtized eseményeire, nosztalgiáztak együtt a mai hallgatókkal. Döntöttek arról, hogy miután még mindig jelentős érdeklődés van a szakmai és egyéb programokra, folytatják a népfőiskolát. A tagság összetétele természetesen változott az évek során, de a tagdíjat fizető létszám soha nem csökkent 40 fő alá. A tagdíj összege a kezdetben 120 forint volt, ami háromszázra, majd ötszázra emelkedett. Jelenleg 1.000 forintot fizetnek a tagok. Miután a tagság nagy része gazdálkodik, emiatt elfoglalt – nem tud minden összejövetelen megjelenni. A megjelenési arány 50-60 százalékos. A népfőiskola szerény anyagi körülmények között gazdálkodik. A megalakulás óta igyekeznek kihasználni a pályázati lehetőségeket. Többször nyertek el 30-50-100.000 forintot. A helyi önkormány­ zat minden évben 20.000,- forinttal járul hozzá a működéshez. A rendezvények megtartásához fűtött helyiséget biztosít, a meghívók készítését, a fénymásolásokat elkészíti. A tagdíj bevétel adott. A 2013/2014. évben ez 48.000,- forint volt. A kiadások zömmel a rendezvények költségei – az előadók tiszteletdíja és útiköltsége, valamint a tapasztalatszerző utak busz költségét foglalja magába. A bevételek fedezik a kiadásokat. Azok az előadók, akik egyes, a már említett cégeket képviselik, nem kérnek útiköltség térítést. A hercegszántói népfőiskola a Magyar Népfőiskolai Társaság egyik kis közössége. A megalakulását követő 22 év alatt igyekezett a hallgatóság igényének megfelelő programot kialakítani. A tagság érdeklődő, aktív. Ez biztosíthatja azt, hogy a népfőiskola a jövőben is céljainak megfelelően működjön.

Bio-kertészet, természetgyógyászat, vallástörténet, színjátszás

Jászok kultúrája a közösségért A Jászárokszállási Népfőiskolai Társaság

Társaságunk 1991. december 16-án alakult meg, felelevenítve az 1950-es évekig működő, azonos nevű tár­ saság működését, átvállalva annak szellemi örökségét. Létszámunk 90-105 fő között változik. Rövid tevékenység után, 1993-ban elnyertük az ENSZ Pro Habitat díját, majd a működés 10 éves év­ fordulóján, 2001-ben Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közművelődési Díját vehettük át. 2009.-ben a helyi önkormányzat Jászárokszállás Városért kitüntető címet adományozott egyesületünknek. Nehéz röviden összefoglalni a 23 esztendő eseményeit és munkáját, ezért a főbb tevékenységfajtákról teszek említést. Megalakulásunk óta éves programokat készítünk, melyet két féléves időszakra bontunk. Így félévenként legalább egy előadássorozatot szerveztünk. Az első időszakban megismertettük tagjainkat és az érdeklődőket a bio- kertészet alapjaival. Az indulástól kezdve hagyománnyá vált, hogy évente, az őszi időszakban az egri teológia tanárainak közreműködésével vallástörténeti kurzusokat szervezünk. Minden esztendőben igyekeztünk az aktuális eseményeket olyan módon követni, hogy azok népszerűsítő előadások formájában vonzzák tagtársainkat. Így pld. a természetgyógyászat jeles hazai képviselői tartottak számunkra előadásokat. Megismerkedtünk a Jászság történelmével, fontosabb néprajzi, régészeti értékeinkkel. Ezt követte a Jászság építészeti emlékeiről, fellelhető írásos és egyéb dokumentumairól szóló sorozat. Ehhez a kurzushoz kapcsoló­ dott a ma még élő népművészeti értékek megismerése. Gyakorlati foglalkozásokon ismerkedtünk meg a népi díszítő művészet kiemelkedő alkotóival. Megismertük a szőnyegszövés, hímzés, szalmafonás, kerámiázás, bútorkészítés, sütés-főzés ma is élő hagyományait. 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 9

NépfÕiskolák 2013

Szőlészeti-borászati tanfolyamot szerveztünk, melyhez felvettük a kapcsolatot a Gödöllői Szent István Egyetem oktatóival. Felejthetetlenek voltak dr. Selmeczi László régész jászágói ásatásainak megismerésével összefüggő előadásai és helyszíni kalauzolásai. Családi programjaink is nagy népszerűségnek örvendtek. A téma kiváló szakemberei beszéltek közérthető formában az iskolaérettségről, a kisgyermek kori beszédhibák javíthatóságáról, valamint a családi kommunikáció gyakorlati problémáiról. Külön előadássorozatot indítottunk fiataloknak az alkoholizmus és a kábítószer fogyasztás kialakulásának körülményeiről, veszélyeiről, valamint a kilábalás segítésének lehetőségeiről. Foglalkoztunk az idős kor társadalmi és egészségügyi problémáival, az időskori betegségek kialakulásának okaival, a felismerhetőség és a kezelhetőség kérdéseivel. A nagy érdeklődésre való tekintettel előadássorozatot szerveztünk a kistermelőknek a gyümölcs- és zöldségtermesztés korszerű, kis helyigényű és hatékony formáiról. Sokakat vonzott az időjárás változásairól, a felmelegedésről és ezzel együtt környezetünk átalakulásáról szóló sorozat. Művészettörténeti kurzusunk növelte ezen oktatási forma elfogadóinak táborát. Vallástörténeti sorozataink a Biblia világától a kereszténység felvételén át vallásfilozófiai kérdésekig, valamint a nagy világvallások megismeréséig terjedtek. A siker titkai címmel 2008-tól évente filmtörténeti előadás-sorozatot és filmklubot működtetünk a Jászárokszállási Ipartestülettel együtt. Legismertebb előadóink voltak: Bálint György, Győrfi Sándor, Oláh Andor, Vissy Károly, Gazda István, Reisinger János, Selmeczi László, Szabó László, Soltész Sándor, Wittner Mária, Pártai Lúcia, Seszták Ágnes. Egyháztörténeti sorozataink előadói Veres András püspök, Mikolai Vince rektor és Czakó István pápai prelátus urak voltak. Együttműködő partnereink: Dr. H. Bathó Edit a Jász-Múzeum igazgatója, Nagyné Kiss Mária a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népfőiskolai Társaság elnöke, Dr. Dobos László a Jászok Egyesületének ügyvivője, Dr. Barkó Endre a SZIE-ABK dékánja. Szakmai tanfolyamokat is szerveztünk, női szabó, illetve méregkezelő szakképesítések megszerzéséhez. A nyugdíjasok részére számítógépes ismeretek oktatása, az internet alkalmazása a mindennapi életben címmel szerveztünk tanfolyamot. Büszkék vagyunk arra, hogy az évek során több kiadványt jelentettünk meg kizárólag helyi alkotók műveiből merítettünk. Kiadványaink a következők voltak: 1./ Petró László: A talicska éneke /versek/ 2./ Méri Géza: A jászárokszállási színjátszás története 3./Fekete László: Egy palóc szép emlékei a Jászságról 4./ Szántó László: Lírai vallomások /versek/ 5./ Méri Géza: Gólok és emlékek I. Labdarúgás Jászárokszálláson 6./ Kóczián Gyula: Jász-árokszállás múltja és jelene 1996. /Reprint kiadás/ Társaságunk újból gondolkodik a könyvkiadási tevékenység folytatásán, azonban ehhez szponzorokra és jelentős anyagiakra lenne szükség, mivel a nyomdai költségek jelentősen megemelkedtek. A színjátszás történetéről megjelent könyv, illetve a régi színjátszóknak szervezett találkozó nagy sikere elvezetett a színjátszó hagyományok felelevenítéséhez. Egy lelkes drámapedagógus, Kovács Béláné vezetésével 1997-ben alakult meg színjátszó körünk. Települ­ ésünkön mindig is nagy hagyománya volt a színjátszásnak. Innen indult el Pethes Imre, Kaszab Anna, Görbe János, a nemrég elhunyt Bordás György Liszt díjas operaénekes, a ma élő művészek közül Farkas Bálint operett-énekes. Rangos helyi kulturális eseménnyé váltak a színházi bemutatók. Elsőként 1997-ben Tóth Ede: Falu rossza, majd 1998-ban Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, 1999-ben Móricz Zsigmond: Sári bírója, míg 2000-ben Molnár Ferenc: Doktor úr című da­ rabja került színre, majd ezt követte 2001-ben a Charley nénje, 2002-ben pedig az Imádok férjhez menni c. darab, 2003-ban a Zűrzavaros éjszaka, és 2004-ben pedig a Szabin nők elrablása került bemutatásra. Az évek során saját bevételeinkből, pályázatokból, valamint támogatók önzetlen segítségével több, mint 600.000-Ft értékű jelmez és kelléktár alakult ki. A jelmezek gyönyörűek, helyi népi iparművészek, szabók és cipészek alkotásai. A színfalakat a szintén helyi képzőművészeti műhely festői készítették. A darabokat nem csak Jászárokszálláson, hanem a megye több településén és a környező Heves megyei községekben is nagy sikerrel mutattuk be. Szerepeltünk Jászágón, Jászdózsán, Pusztamonostoron, Jászfelsőszentgyörgyön, Jászberényben, Jászapátiban, Jászfénysza­ run, Szolnokon, Mezőtúron, Adácson, Atkáron, sőt eljutottunk a Tolna megyei Újiregre is. A vidéken élő emberek ritkán jutnak el színházba, így ünnepi esemény számukra egy-egy előadás. Színészeink játszottak a határon túli magyaroknak is, vendégszerepeltek Kárpátalján és Erdélyben is. A társulat munkája sok elismerő kritikát kapott a Népszabadság, a Szabad Föld és a Szolnok megyei Néplap hasábjain is. Ezt a tevékenységet ismerte el a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Önkormányzat azzal, hogy a rendezőt, Kovács Bélánét 2001-ben kitüntette a megye közművelődési díjával. A színjátszókkal továbbra is jó kapcsolatot ápolunk, de ők önálló egyesületet, a Görbe János Színkört alapították meg 2006-tól. Külön öröm a számunkra, hogy évek óta tagunk és szponzorunk a helyi kábeltelevíziós hálózat vezetője, aki előadássorozatainkat, színdarabjainkat közvetíti. Így elmondható, hogy városunk minden lakója számára hozzáférhetőek voltak rendezvényeink. Színi előadásainkat a Gyöngyösi Városi TV is érdemesnek tartotta műsorára tűzni. Sajnos a Városi Televízió 2012-ben beszüntette működését. 1999-2005-ig működött népfőiskolánk ifjúsági tagozata. A fiatalok aktívan részt vettek a szervezet programjain, rendezvényein, de természetesen saját programokat is szerveztek. Az elmúlt időszakban közös, öt napos kiránduláson voltak Erdélyben. „Polgárosodás és 10 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

nemzeti gondolat” címmel 7 napos közös túrán voltak Zala megyében, megismerve a Göcsej tájegységét. 2004. nyarán Balassi emléktúrát szerveztek Esztergom-Zólyom-Hibbe-Krakkó útvonalon. A tanulmányút keretében megismerkedtek Krakkó nevezetességeivel. Több kísérlet történt az ifjúsági tagozat felélesztésére, de az utóbbi időszakra az a jellemző, hogy inkább a főiskolai hallgatók csatlakoznak egyesületünkhöz, mivel jó kapcsolatot alakítottunk ki a SZIE Jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti Karával. Egyesületünkben hagyományossá váltak a közös kirándulások. Évente több alkalommal szervezünk egy napos belföldi kirándulást, illetve minden évben van egy nyári, több napos külföldi tanulmányutunk is. Bejártuk a szomszédos országok magyar lakta területeit, többször voltunk Erdélyben, szerveztünk túrát a Fertő-tó körül, nagy sikerű volt az osztrák vár-túránk, illetve nagyon jól éreztük magunkat Olaszországban is. Megismerkedtünk Velence, Firenze és Padova neveze­ tességeivel, jártunk Horvátországban és Szlovéniában. A Szent István Egyetemmel kialakult kapcsolataink révén részt vettünk egy Csehés Szászországi tanulmányúton, Bécs-Prága- Drezda útvonalon. Strasbourg és Reims érintésével Párizsban jártunk, Krakkó és Czesto­ chowa is felejthetetlen élményeket nyújtott. Néhány tagtársunk vállalja a felkészülést, és lehetőség szerint minden érdekes eseményt és információt összegyűjt, majd továbbadja azt. 2013. nyarán Erdély déli felébe látogattunk Torockó- Gyulafehérvár- Déva volt útirányunk. 2014-ben az első világháború kitörésének centenáriuma alkalmából Dr. Ravasz István, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa tart előadássorozatot. Április 3-án Jászberény középis­ kolásainak szerveztünk történelmi vetélkedőt. Ezen a nyáron az Ipartestülettel közösen Erdély északi részével ismerkedünk. Évente több alkalommal tartunk társas összejöveteleket, így farsangi bált, nőnapi és anyák napi összejövetelt, május elsején családi napot az Ipartestülettel együtt, augusztus hónapban nyár-búcsúztatót a Sás-tónál, valamint decemberben évzáró közgyűlést, mely egyúttal zenés-táncos összejövetel is. Különösen fontos számunkra, hogy megalakulásunk óta többször részt vettünk a pünkösdi zarándoklaton Mátraverebély- Szentkúton. A Társaság méltó módon ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. Az ünnepi közgyűlésen fotó kiállítás volt a fontosabb eseményekről, kirándulásokról és közös élményekről. A kiállítás anyagából album készült. A kiállítás sikerén felbuzdulva 2013-ban a város napján kiállítással emlékeztünk meg a Népfőiskolai Társasághoz köthető alkotók munkásságáról. Pál Katalin, Szántó László és Petró László költő, Ördög Emánuell író, Méri Géza író és festő, valamint Nagy Ignác alapító elnök életútját dolgoztuk fel. Az összegyűjtött anyagot átadtuk a városi könyvtár honismereti részlegének. 2000 óta a Jászárokszállási Ipartestülettel kötött megállapodás alapján helyiség használati joggal rendelkezünk. Sikeres pályázatok révén tesszük infrastruktúránkat évről-évre korszerűbbé. Az NCA pályázatán a legelső évtől kezdve minden évben nyertünk támogatást a fenntartási költségeinkhez, illetve technikai eszközeink fejlesztéséhez. Kaptunk még támogatást a Lakitelek Alapítványtól illetve a helyi önkormányzattól. A rendelkezés hatályba lépése óta évről évre felhasználjuk az adó 1 %-ából származó bevételt. Működésünk anyagi alapját jelentik még a tagdíjak és egyéb támogatások. Dr Wirth István, elnök

Értékes kulturális élet a volt internáló tábor szomszédságában Kistarcsai Kulturális Egyesület Bemutatkozás Az 1993-ban alakult – és 1994-ben bejegyzett – Kistarcsai Kulturális Egyesület (KIKE) tagsága 60-80 fő körül mozog, de egy-egy nagyobb rendezvénynél még szép számmal csatlakoznak szimpatizáns segítők. Feladatunknak tekintjük a településünkön folyó kulturális élet változa­ tosabbá tételét, és a város szépítését. Tevékenységünkben partner a helyi önkormányzat, az aktív civil szervezetek és néhány vállalkozás is. Az egyesületet hattagú elnökség irányítja, az ő munkájukat nagyban segíti az ugyancsak hattagú kuratórium. A szabályszerű működést háromtagú felügyelő bizottság ellenőrzi. Az egyesület működési területe Kistarcsa, de a rendezvények nagy részébe bevonjuk a környező települések, a megye, olykor az ország lakosságát is. Európai uniós projektjeink kapcsán széleskörű nemzetközi kapcsolatokra tettünk szert. Segítjük a településünkön működő amatőr csoportokat, és a tehetséges fiatalokat. Programokat szervezünk részükre, illetve lehetőségeink szerint anyagilag is támogatjuk őket. A Kistarcsai Kulturális Egyesület minden tagja térítésmentesen, társadalmi munkában végzi feladatát.

Tevékenység Deáktanya címmel heti rendszerességgel ismeretterjesztő előadásokat szervezünk, a megalakulás óta folyamatosan. Műsoros estjeinken fellépési lehetőséget biztosítunk a település tehetséges gyerekeinek, illetve az amatőr és hivatásos felnőtt előadóknak. Évente több pályázatot – irodalmi, képzőművészeti, városszépítési… – is meghirdetünk a település lakosságának. Ezek közül legjelentősebb az Aranykavics Díj, melyre az adott évben érettségiző fiatalok pályázhatnak. 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 11

NépfÕiskolák 2013

A helyi tizennyolc évesek tiszteletére emlékpadot állítunk valamely forgalmas közterületen. A Kistarcsai Napok keretében tizenkét-tizennégy kiállítást szervezünk különös tárgyakból. Minden ősszel kulturális hetet rendezünk, melynek keretében naponta más művészeti ág kerül sorra. Gasztrokulturális fesztiválunk – Görhönyfesztivál – országos hatókörű. Évi rendszerességgel rendezünk nemzetiségi folklórtalálkozót. Különböző kiadványaink mellett évenkénti rendszerességgel jelenik meg a Kistarcsai Kalendárium.

Egészalakos szobrot állítottunk településünk szülöttjének, Simándy József operaénekesnek. Egy felnőttképzési projekt eredményekép­ pen egyedülálló köztéri kőmozaikot készítettünk, az iskola homlokzatát pedig egy nagyméretű kerámia domborművel díszítettük. A volt internálótábor falára elkészíttettük boldog Meszlényi Zoltán kerámiadomborművét. Megemlékezünk a Hősök Napjáról. A Kistarcsa központjában található Szent Imre szobor köré adventi koszorút építünk, a gyertyagyújtásra meghitt ünnepség keretében kerül sor. Szervezünk szemináriumokat, konferenciákat, általában nemzetközi szinten. Külföldi partnereinkkel együttműködve számos projekt­ ben veszünk részt. Megemlítjük még a történelmi játékokat, a nemzeti esteket és a történelmi lakomákat. A nyilvánosan meghirdetett programokon túlmenően vannak zártkörű rendezvényeink is, melyek elsődleges célja a közösségfejlesztés. Ezeken az egyesületi tagok családtagjai is szívesen látjuk. Kora tavasszal gyalogtúrát szervezünk a környéken. A bortúra egy kulturá­ lis kirándulás, a közös ebédet borkóstolóval fűszerezve. Bográcsozásra egy szép erdei tisztáson jövünk össze. A kétnapos kirándulás alkalmából távolabbi helyszínt választunk. Vannak alkalmak – karácsony, közgyűlés… –, amikor a tagság által hozott étel, ital mellett adódik lehetőség a kötetlen beszélgetésekre.

A közelmúlt eseményei Rendszeres programjainkon túlmenően többnyire a pályázati támogatások teszik lehetővé egyéb rendezvények vagy kiadványok megvaló­ sítását. 2011-12-ben egy európai uniós – Grundtvig – projekt keretében szerveztünk kerámia és mozaikkészítő tanfolyamokat felnőtt tanulók részére. A résztvevők között a friss diplomástól a nyugdíjasig minden korosztály képviseltette magát. Az együtt tanulás és a kapcsolódó programok – tanulmányi kirándulások, projekttalálkozók… – mindkét csapatot igazi közösséggé kovácsolta. Görög és olasz partnereink­ kel nagyon jó szakmai és emberi kapcsolatok alakultak ki, melyek a projekt befejezése után is élénken élnek. Egyesületünk vezetősége már a tanfolyamok indulása előtt elhatározta, hogy a megszerzett ismeretek eredményeként készüljön majd egy-egy, köztéren elhelyezhető közös műalkotás. Mivel felénk a talaj sóderes, ésszerűnek tűnt, hogy kavicsmozaikot csináljunk. A helyszínek kiválasztásával és a tervek egyeztetésével hosszan elnyúló előkészületek után kiderült, hogy a rendelkezésünkre álló rengeteg kavics mind sárgásbarna, így a terv szerinti ötszínű kompozíció megvalósítására nem alkalmas. Miután az országban fellehető potenciális helyeket – építkezési szakáruházak, sóder­ bányák, folyamkotrások – eredménytelenül jártuk végig, az inter­ neten próbálkoztunk, de a nekünk megfelelő kavicsokhoz sehol nem tudtunk hozzájutni. Végül találtunk egy kőfaragóműhelyt, ahol fantáziát láttak elképzelésünkben, és vállalták a kavicsok mestersé­ ges előállítását. Egy külön erre a célra készített szerkezettel koptat­ ták a megfelelő formájúra és méretűre a homokkőből, márványból és gránitból kivágott darabokat. Ezzel a módszerrel néhány nap alatt sikerült elérni azt a hatást, ami a természetben évmilliók alatt lejátszódó folyamatok eredménye. A közel egyéves intenzív munkával elkészült, 3,5 m átmérőjű kőmozaik a technikai sajátosságok mellett abban is rendkívüli, hogy egy közösség készítette, ahol minden résztvevőt – a képességek szintjétől függetlenül – egyenlő rangú alkotónak tekintünk. 12 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

A mozaikot a település központjában álló Szent Imre-szobor – Sidló Ferenc alkotása – elé telepítettük. Mivel az elhanyagolt környezet nem volt méltó az új alkotás befogadására, így gondoskodtunk a szobor és az egész tér felújításáról. A munkálatokba egyesületünk számos tagja bekapcsolódott, és kaptunk támogatást az önkormányzattól meg vállalkozók is besegítettek. Az ünnepélyes átadás után egy évvel szerveztünk egy találkozót a mozaikos csapatnak, ahol mindenki elmondta, milyen nyomot hagyott benne ez a tanfolyam. Van, akiben csak a lelkesedés maradt meg, mások aktívan gyakorolják az elsajátított ismereteket: ajándék­ tárgyakat, kerti- és lakásdíszeket készítenek Ugyancsak ezen projekt eredményeként készült el az a, Simándy Józsefnek emléket állító nagyméretű kerámia dombormű, amely a Kistarcsán született operaénekesről elnevezett iskola homlokzatát díszíti. Ebben az esetben a kerámiázásban szokatlan méretek – 2x1,4 m – jelentettek technikai nehézséget. Szintén a projekt folyományaként készíttettük el a Kistarcsán vértanúhalált halt boldog Meszlényi Zoltán püspök portréját ábrázoló kerámiadomborművet, mely a volt internálótábor emlékfalára került. Az Európa a polgárokért program keretében 2012-ben rendeztünk egy nemzetközi szemináriumot, A tábor szomszédságában cím­ mel. Az egykori internálótábor kapcsán tíz országból érkezett vendégekkel elrettentő példaként idéztük fel a nácizmus és a sztálinizmus borzalmait. A résztvevők az előadásokon és műhelybeszélgetéseken túl közvetlen élményben részesültek a kistarcsai és a recski internáló­ táborban, valamit meglátogatták a Terror Háza Múzeumot. 2013-ban egy nagyrendezvény keretében ünnepeltük egyesületünk megalakulásának 20. évfordulóját. Erre az alkalomra meghívtuk mindazokat, akik valaha is tagjai voltak az egyesületnek, valamint jelentősebb támogatóinkat és segítőinket. A megemlékezés során vetített képes előadásban idéztük fel a kiemelkedő eseményeket, ami szinte mindenki számára tartogatott meglepetéseket, mivel kevesen látják át a sokrétű tevékenység egészét. Miután a résztvevők megnézték az egyesületi tagok által adott, tíz produkcióból álló változatos műsort, hidegtálas fogadás keretében zajló beszélgetésekben elevenedtek meg az egyesület életében em­ lékezetessé vált események. Az Európai Uniótól egy újabb felnőttoktatási projektre kaptunk támogatást, melynek keretében csipkekészítő és hímző tanfolyamokat indítottunk. Ezúttal mi vállaltuk a litván, olasz és szlovákiai magyar partnerekkel megvalósuló program koordinátori szerepét. Reméljük, ennek a kétéves együttműködésnek kapcsán is a korábbiakhoz hasonló sikerekben lesz részünk.

Látogatottság és gazdálkodás Rendezvényeink látogatottsága igen széles határok között mozog. Legkisebb létszámú érdeklődés a heti Deáktanya előadásokon tapasz­ talható, de öt-tíz főre mindig lehet számítani. Vannak népszerű témák – egzotikus úti beszámoló, ezotéria, vallás… – amikor tizenöthuszonöt fő közötti a létszám, de ismert előadó esetén hatvan-hetven ember is eljön. Programjaink többségét húsz-száz érdeklődő körében tartjuk, a műsoros estekre viszont száz-kétszáz ember kíváncsi. Leglátogatottabb rendezvényünk a nemzetiségi folklórtalálkozó és a Görhönyfesztivál, amelyen az egész napra kivetítve négy-ötezren is megfordulnak. Az egyesület éves költségvetése tíz-tizenötmillió forint közötti. A helyi önkormányzattal közművelődési megállapodást kötöttünk. A rendszeres programok megtartására és a működési költségek fedezésére az utóbbi néhány évben másfél millió forintot kaptunk. Anyagi forrásaink jelentős részét a pályázati – ezek közül is az európai uniós – támogatások képezik. Mivel ez utóbbiak többségénél nem kell tételes elszámolást készíteni, a tagság által végzett tetemes önkéntes munka által kiváltott kiadásokat meg tudjuk takarítani, és részben ebből fedezzük egyéb programjaink költségeit. A tagsági díjból befolyó összeg elenyésző, mivel ez mindössze évi ezer forint tagonként. Rendezvényeink és kiadványaink szinte mindegyike ingyenes, így ezekből is csekély bevételünk keletkezik. A vállalkozói támogatás az utóbbi években szinte teljesen elapadt, de a tagság részéről nyújtott hozzájárulásra továbbra is számíthatunk.

Kiadványok Kiadványaink nem kifejezetten szakmaiak, de azért érdemesnek tartjuk megemlíteni. Havonta küldünk hírlevelet a tagságnak. Ebben szerepel előzetes ismertető az aktuális ismeretterjesztő előadásokról, valamint beszámo­ lunk a közelmúlt eseményeiről, és felhívjuk a figyelmet az előttünk álló hónap rendezvényeire. Évente kétszer jelentetünk meg újságot – melyet önkénteseink minden helyi háztartásba eljuttatnak –, és minden évben kiadjuk a Kistarcsai kalendáriumot. További kiadványaink az utóbbi három évben: • European Ceramics and Mosaics from Tradition to Innovation – 2012, Grundtvig projekt • European Ceramics and Mosaics from Tradition to Innovation – 2012, Grundtvig projekt (DVD) • European Ceramics and Mosaics from Tradition to Innovation – 2012, Grundtvig projekt (honlap) • A tábor szomszédságában – 2013, Európa a polgárokért projekt • In the Neighborhood of the Camp – 2013, Európa a polgárokért project • In the Neighborhood of the Camp – 2013, Európa a polgárokért project (DVD) • In the Neighborhood of the Camp – 2013, Európa a polgárokért project (honlap) • Györe Zoltán: Kistarcsa lakosságának geneológiája 1719-1895 – 2014 • Deák Mór: Amulett – 2014 (verseskötet)

2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 13

NépfÕiskolák 2013

Honlap A Kistarcsai Kulturális Egyesület honlapja: www.kike.hu

Kereszti Ferenc

Oklevél elismerésben csak az aktív művelődők részesülnek

15 éves a Kölesdi Közéleti Egyesület népfőiskolája Népfőiskolánkat 1999 őszén indítottuk el a millennium jegyében Varga András agrármérnök vezetésével. Az első előadónk Renkecz József néptanító az uzdi népfőiskola vezetője volt. Már ezen a találkozón 23 hallgató megjelent és csak érdekesség, hogy a 15. jubileumi tanévzárón arról hallhattunk beszámolót, hogy elhalálozás miatt közülük öten nem jelenhettek meg a találkozón. A hallgatóság aktivitása 15 év során végig megmaradt. A sokszínű tematika, a közösség és az értékteremtés érzete magával hozta azt, hogy az évfolyamhoz újabb és újabb tagok csatlakoztak. Örömmel tapasztaltuk, hogy a régebbi tagok és a hűséges előadók adták, adják a gerincét és alapját a népfőiskola működésének. Találkozóinkat a helyi művelődési házban novembertől márciusig, minden második hétfőn tartjuk.

Milyen programjaink voltak, vannak? A programok között hallhattunk egészségről, művészetről, vallásról, történelemről, politikáról, gazdaságról, honismeretről, egyáltalán az élet minden területéről. Lényeges szempont volt mindig, hogy milyen témát választott a hallgatóság. A 15 év során 135 előadást 50 előadó szolgáltatta. Zentai András és Dr. Kiszler Gyuláné minden esztendőben tartottak előadást. Az előadók között volt tanár, tudományos munkatárs, mérnök, szakmérnök, régész, pap, állatorvos, természetgyógyász, újságíró. A teljesség igénye nélkül néhány téma: A kölesdi betelepítések a Rákóczi szabadságharc után, Kölesd vallás-etnikai térképe, Béri Balogh Ádám élete, Petőfi és Sas Erzsike románca. „Kirándultunk” távoli tájakra: Svájcba, Afrikába, Kínába, Törökországba és Egyiptomba. Foglalkoztunk Trianonnal, holokauszttal, Deákkal, Széchenyivel, Was Alberttel, József Attilával. Több éven keresztül foglalkoztunk az unió hatásával Európára, de kiterjedt a figyelmünk az egészségmegőrzés lehetőségeire is. Minden esztendőben kirándultunk egy alkalommal. Jellemzően Kölesd környéki témákat választottunk. Így voltunk az atomerőműben, Bátaapátiban, biogáz üzemben, lokátor állomáson, tv átjátszó állomáson és kőtárban is, és a faddi falumúzeumban. A programokon évente 50-60 hallgató van jelen. Jellemzően egy-egy előadáson 20-30 fő jelenik meg. A 15 év során egy előadáson legkevesebben 15-en voltunk és legtöbben 42 hallgató volt. A derékhadat a nyugdíjasok jelentik, több középiskolás és 40 év alatti hallgató van. Három hallgató minden évben kapott oklevelet és számosan rendelkeznek 10 vagy annál több oklevéllel. Az oklevél kiérdemléséhez az előadások 60%- án kellett megjelenni. Miután a Közéleti Egyesület kebelén belül működünk a terem, a fűtés, világítás biztosítva van. Az előadók minden esetben térítés díj nélkül tartanak előadást. A fizetség a hallgatóság feszült figyelme, érdeklődése és az előadást követő beszélgetés.

14 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

Az elmúlt három év témái, programjai: 13. évfolyam

14. évfolyam

15. évfolyam

Kettős honfoglalás Nyugatosok Közép-Itália kincsei Egy zseni legendája. Fejezetek Liszt Ferenc életéből Kölesdi történetek Modern kommunikáció Repülés Csődben az unió

Török kapcsolatok a magyar őstörténetben. Miért nem a török vált a magyarság anyanyelvévé? Kastélyok, kastélylakók, sorsok. Katalinpuszta. Kölesdi határnevek Törvény, jog, erkölcs- a bűn megítélésének szempontjai Történetírás levéltári adatokból Média titkok Jeruzsálem

Mindenről, ami aktuális Hun-magyar rokonság. A csodaszarvas nyomában Jónak lenni jó Tévedések, téveszmék a történelemben Szemelvények Medina község történelméből Holokausztról Barangolás Franciaországban Atomerőmű beruházás

Honlapunk, kiadványunk nincs, de a kozeleti.hu honlapon folyamatosan lehet tájékozódni.

Varga András, évfolyamfelelős

Elektronikus szolgáltatás és tanácsadás Nagyrábén 1991-ben alakult meg a Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület 33 alapító taggal. Ma 50 fős közhasznú szervezet. A társadalmi befogadás elősegítése érdekében közreműködő partnerként csatlakoztunk több szociális területen működő programhoz: • a Debreceni Életfa Segítő Szolgálat Egyesület HEFOP-ból nyert „Szomszédsági önkéntesek reintegrációja a munka világába” segítői programjához, • a berettyóújfalui Térségi Teleház és Forrásközpont „Bihari Teleház 2002-től” HEFOP-ból nyert projektjéhez, • a Megyei Népfőiskolai Egyesület felnőttképzéssel foglalkozó rendezvénysorozataihoz. Ezt a lehetőséget növeltük a 2000 óta Teleházunkba szervezett alapfokú és ECDL-es számítógépes tanfolyam megtartásával is. 2002ben segítettük a megváltozott munkanélküliek munkába állását. Az akkor még működő térségi rehabilitációs mentor munkáját segítve, vele együttműködve sikerült a településre hozni az Interplán Kft. által működtetett, 25 főt gyékényfonással, raffia-fonással, hímzéssel foglalkoztató munkahelyet, mely megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat és jelenleg is itt működik Nagyrábén. A Teleházunkban dolgozó munkatársunk rehabilitációs foglalkoztatása keretében az alábbi munkákat fogja végezni: • az itt élő és a szomszédos települések lakossága részére közszolgáltatások ellátását végzi – mint: fénymásolás, spirálozás, laminálás, Internet használat, számítógép használat, CD és DVD írás, szkennelés, fotók nyomtatása, névjegykártya-készítés, meghívók, szóró­ lapok megfogalmazása, gépelése. Ezek mellett biztosításokat köt Interneten, hirdetéseket ad fel, vagy APEH adóbevallásokat készít ügyfélkapun keresztül, Interneten gázóra bejelentéseket végez a lakosság részére. Tehát részben e-szolgáltatásokat is nyújt. Folyama­ 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 15

NépfÕiskolák 2013

tosan segíti a falugazdász, az agrárkamarai tanácsadó, a mozgáskorlátozottak egyesülete megbízottjának munkáját. A munkaügyi köz­ ponttal folyamatosan tartja a kapcsolatot. Egyesületünk Teleháza FIP pont. A Teleház vitathatatlanul egy nélkülözhetetlen közösségi iroda a falu lakosságának életében. • ellátja a Teleházban az Egyesület minden adminisztrációs feladatát, a számítógépeket felügyeli, közreműködik a számítógép-kezelői tanfolyamok szervezésében. További tevékenységi területeink, terveink: • A településért tenni akaró embereket, a különböző korosztályokat, nemzedékeket összefogjuk, cselekvésüket segítjük, • Közösségi, kulturális tevékenységet végzünk, • a helyi hagyományokat őrizzük, továbbadjuk. Így került megírásra a Nagyrábéi Falukönyv 3 kötete, a Nagyrábéi ízek, ahogy elődeinktől tanultuk című receptes gyűjtemény, a 15 éves a nők életmód népfőiskolája c. kiadványunk • a helyi nyilvánosság megteremtésére újság a Nagyrábéi Hírmondót írjuk, szerkesztjük, kiadjuk, valamint önálló honlapunk címe: www.rabeicivlek.hu , melyet 2008 óta folyamatosan aktualizálunk. • Ebben az évben rendezzük meg 13. alkalommal a Nagyrábéról elszármazottak találkozóját, Folyamatosan működtetjük Telehá­ zunkat 2000 óta. Egyesültünk által közhasznú foglalkoztatás keretében egy fő dolgozót foglalkoztatunk, az önkormányzat által pedig közcélú munkatársak segítették a kezdetektől munkánkat. Sajnos mára az önkormányzat tovább nem ad dolgozót a Teleházban végzett munkához. Információs irodánkat folyamatosan fejlesztjük úgy technikai berendezéseinket, mint szolgáltatásainkat. Itt segítjük a munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek, a hátrányos helyzetű rétegét a lakosságnak. • 20 év óta működtetjük a Nők életmód népfőiskoláját, így nagy tapasztalatunk van a felnőttképzésben, személyiség fejlesztésben és közösségépítésben. E kurzusokban évről-évre 30-35 fő vesz részt és 15 év óta szomszédolunk a hasonló tevékenységet végző, Földe­ sen működő Asszonyklubbal. „A művelődés hete – a tanulás ünnepe” rendezvénysorozatunkat a földesi Nagyközségi népfőiskolai egyesülettel és a nagyszalontai Sinka István Kézműves Kör Egyesülettel közös pályázatból sikerült megvalósítani. • Folyamatosan erősítjük a határon átnyúló kapcsolatainkat Nagyváraddal, Nagyszalontával. • Az Egyesület alakulásától kezdve segíti a helyi önszerveződő folyamatokat, a különböző nemzedékek közösségi életbe való bekap­ csolódását, szükség esetén anyagilag is támogatjuk őket. Munkánkat pályázatok útján szerzett támogatásokból, az egyre csökkenő önkormányzati támogatásból, az 1 %-os SZJA felajánlások­ ból, teleház bevételből valósítjuk meg. A Teleház munkatársai, és a szervezet vezetősége, tagjai részt vesznek szakmai konferenciákon, tanácsadásokon, gyűléseken, közgyűléseken – CEF, MNT, MTSZ, Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány, ÉRTE Egyesület, Megyei Népfőiskolai Egyesület – Berettyóújfalu, Kapcsolataink pozitívak, széleskörűek, kiterjedtek, folyamatosan fejlesztjük őket. Élő írásbeli együttműködési megállapodásunk van a helyi önkormányzattal, a kisebbségi önkormányzattal, művelődési intézménnyel, a Barangoló Ifjúsági Kulturális Egyesülettel, a kistérségi ifjúsági egyesülettel, a bihardancsházai (szomszéd település) civil szervezettel, a Polgárőr Egyesülettel, CKÖ-vel, a nagyszalontai Sinka István Kézműves Kör Egyesülettel. Tevékenységi formáinkat továbbra is tervezzük, a Teleház működését fontosnak tartjuk, hogy az itt élők indentitás-érzése, digitális írástudása, a felzárkózásuk esélye, mindennapi életminősége javulhasson, erősödhessen, komfortérzése fejlődhessen. Józsa Kálmánné, elnök

A falu vezetői is részt vesznek a kurzusokon A Pusztahencsei Népfőiskola

16 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

A Pusztahencsei Népfőiskola 2001-ben alakult Kakstetterné Sziklai Éva lelkes szervező munkájának eredményeként. Éva munkáját nagy­ ban segítette szakmai tapasztalatainak átadásával a Tolna Megyei Népfőiskolai Szövetség (mai nevén: Tolna Megyei Szabadművelődési és Népfőiskolai Társaság), annak is két vezetője: Hefner Erika és Vajda Tibor. A velük való kapcsolat ma is eleven és gyümölcsöző. A helyi önkormányzat kezdettől fogva támogatta a kezdeményezést. Ez nem pusztán abban nyilvánult meg, hogy méltó helyet biztosí­ tott a népfőiskolai előadások számára az IKSZT épületében (gondoskodva a fűtésről, világításról, egyebekről), hanem abban is, hogy polgármesterünk Lengyel Jánosné és az önkormányzat más dolgozói is a kezdetektől majdnem minden előadáson részt vettek, minden évfolyamról oklevelet szereztek.

Programjaink A Pusztahencsei Népfőiskola nem önálló gazdálkodású szervezet, a Pusztahencse Jövőéért Egyesület keretein belül működünk. Mivel a két szervezet tagsága közel azonos, nem okoz gondot a közös rendezvények megszervezése. 2001 óta minden évben szerveztünk előadás-sorozatot. Mindig januárban kezdjük az évfolyamot, minden héten egyszer, általában szerda este 6-kor kezdődik az előadás. A tavaszi munkák kezdetéig, április elejéig végzünk. Ez évfolyamonként 12-14 előadást jelent. Az a hallgató, aki az előadások több mint a felén jelen volt oklevelet kap. Szintén oklevéllel köszönjük meg az előadók munkáját, tiszteletdíjat fizetni ugyanis nem tudunk. Az előadások tematikája rendkívül változatos: történelem, orvostudomány, turisztika, gasztronómia, irodalom, képzőművészet, stb. Az évek során kialakult egy 25-30 fős törzsgárda, mely az előadások java részén jelen volt. Az előadók részben helyi pedagógusok, vál­ lalkozók, de szívesen látunk környékbeli orvosokat, lelkészeket, régi népfőiskolai előadókat (pl. Renkecz Józsi bácsi is többször tartott előadást nálunk). Az évfolyamokat vacsorával egybekötött oklevélosztó ünnepségekkel zárjuk, ahol jó hangulatú társaságban beszéljük meg az évfolyam tapasztalatait. Alapító tagunk Koch Ádám nagylelkű felajánlásainak köszönhetően finom vadhúsból készült vacsora, a tagok pedig süteménnyel, borral, üdítővel járulnak hozzá az esemény emlékezetessé tételéhez. A legutóbbi -2013-as- évfolyam 12 előadását 350-en látogatták, 29 oklevelet oszthattunk ki. Ha mód és lehetőség van rá, akkor más népfőiskolai programokat is szervezünk, pl. kirándulásokat. Legutóbb Gödöllőn, Visegrádon és Szentendrén jártunk, ez az út is hozzájárult kis közösségünk még szorosabb összekovácsolódásához. Bár Kakstetterné Sziklai Éva 2008 óta már nem a faluban dolgozik, ha teheti, eljár a népfőiskolai előadásokra. Az általa elkezdett munkát most Horváth Heléna és Gazdag Ferenc folytatja. Hisszük és valljuk, hogy a népfőiskola hozzájárul a közösségek megtartásához és így a település életben tartásához, egy mederbe tudja terelni a jobbító és építő szándékú elképzeléseket, segít azok valóra váltásában, a falun élő emberek életminőségének javításában.

Cigány bibliaóra a teleházban

Zsivora György Népfőiskolai Alapítvány Gyülekezetünk 1994-ben hozta létre népfőiskolai alapítványát. Céljai: munkahelyteremtés, a falu múltjának kutatása, hagyományőrzés, segítségnyújtás, közösségteremtés. Az alapítvány létrehozatalakor alapító tőkéül szolgált Dr. Predmerszky Tibor adománya, 340 000 Ft, amit apósa édesapja, Pesthy Pál földjeinek kárpótlásaként kapott. A Népfőiskolai Alapítvány működteti a Teleházat, amely különféle közösségi rendezvények színtere. Sárszentlőrinci Evangélikus Egyházközség 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 17

NépfÕiskolák 2013

Mit csináltunk 2013-ban? Röviden szeretnék beszámolni a Zsivora György Népfőiskolai Alapítvány elmúlt évi munkájáról, amelyet az elmúlt évtizedekben kiala­ kult, szokott módon végezte a munkáját. Az idősek Napközijében (az Alapítvány épületében) naponta 9-2-ig adunk lehetőséget az erre igényt tartóknak az együttlétre, közös játékra, beszélgetésre, közös ebédelésre, az idő hasznos eltöltésére. 2-4-ig a Teleház tart nyitva, ahova jöhet bárki ügyei intézésére. Segítséget kérhet internet használatban, plakátok, önéletrajz elkészíté­ sében. Telefonálásra, faxolásra, fénymásolásra is lehetőség van itt délutánonként. Szerdán este és szombaton délelőtt az alapítvány dolgozói és önkéntesei a pusztahencsei cigánygyerekek korrepetálásában és tanu­ lásban való felzárkóztatásában segédkeznek. Csütörtök esténként a Teleházban cigány bibliaóra van. A kertben egyre szebb a gyümölcsös. Az idei termés nagy részét rászorulók között osztottuk szét. Tartunk ruhaosztásokat is. Ha valaki valami miatt bajba kerül, fordulhat hozzánk, lehetőség szerint orvosoljuk kérését. Nyáron a bentlakásos gyerektábort is az Alapítvány épületeiben tartottuk az Alapítvány dolgozóinak segítségével. Négy napos tábort tudtunk szervezni a kisebbeknek és ugyancsak négy naposat a nagyobbaknak. Több ízben nyílt lehetőségünk szállóvendégeket is fogadni épületeinkben. Idén sem maradt el kedvelt rendezvényünk, a Cigány ételek főzőnapja. Színvonalas kulturális és lelki műsor követte az ételek kóstolását. Ezen a napon tekinthették meg az érdeklődők Balogh Tibor cigány festő kiállítását és hallgathatták meg előadását a cigány képzőművészetről. Szalonnasütés ürügyén többször összegyűltünk a Teleház udvarán. Hangulatos együttléteinken kicsik-nagyok jól érezték magukat. Alapítványunk elvállalta a falu (evangélikus) temetőjének rendben tartását. Októberben az öreg temetőben végzett vandál sírrombo­ lások utáni helyreállításban is segédkeztünk. Munkánkat egész évben két félállású dolgozó segítette. A temetőben végzendő feladatok ellátására hat hónapon át alkalmaztunk egy félállású dolgozót. TÁMOP pályázat keretében novemberben közel egy évre családsegítő feladatra egy személyt vettünk fel. Köszönettel tartozunk azon magánszemélyeknek és a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, akik támogatják munkánkat. Karl Jánosné Csepregi Erzsébet, kuratóriumi elnök

Nemzedékek népfőiskolája és a szeretetnap

Sréter Ferenc Népfőiskolai Egyesület (Salgótarján, 1993) Részlet a 2013. évi közgyűlési beszámolójából Egyesületünk 2013-ban is az Alapszabályunkban megfogalmazott céloknak megfelelően, azok figyelembe vételével szervezte és valósí­ totta meg programjait. A feladatainkat a lehetőségekhez, megvalósíthatóságukhoz mérten határoztuk meg és végeztük. Úgy értékeljük, hogy sikerült azokat az egyesületünk hírnevéhez, ismertségéhez megfelelően megvalósítani az értékeink további be­ mutatásával, a magyarságtudat erősítésével, a hagyományőrzéssel .

Kiemelt feladataink voltak: 1. Az egyesületünk fennállásának 20. évfordulója, ünneplés: – 2013. március 5.: Szanda. 57 egyesületi tag látogatott el Szandára az ottani civil barátainkhoz, akik együtt ünnepeltek velünk, szívélyes vendéglátással összekötve. Megkoszorúztuk Sréter Ferenc emléktábláját, amely Nógrád megye első népfőiskoláját működtető ház falán áll. Méltattuk Sréter Ferenc munkásságát. – 2013. április 17-én a Tarján vendéglőben ünnepi közgyűlésen folytattuk a visszaemlékezést ahol megtisztelt jelenlétével bennünket: Nagyné Kiss Mária a Magyar Népfőiskolai Társaság alelnöke, a szan­ dai civil baráti kör, a JAMKK képviseletében Iványi Zsuzsanna, Dr. Diósiné Taracsák Judit, a SCKA El­ nöke, Tari Ottó a TESZ Nógrád Megyei elnöke, Bakos Norbert a Salgótarjáni Városi Rendőrkapitányság képviselője, Vadasi Zsuzsanna, a CIC Nógrád Megyei irodavezetője, Homoga József a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület elnöke, a Duci csapat Karancslapujtőről, Szendrődi György a NYOSZ Megyei el­ nöke, Almádi Balázs a Vakok és Gyengénlátók Nógrád Megyei Szervezetének elnöke, Fenyvesi Péter Pál Adventista lelkész, és levélben köszöntötte és méltatta a 20 éves egyesületet Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester asszony, valamint Eötvös Mihály és Fenyvesi Gábor alpolgármester urak. Ez alkalomból emlékkiállítást is rendeztünk. 18 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

2. Nemzedékek Népfőiskolája XIX. évfolyama: Sikerült a XIX. évfolyamot is értékes és nagy érdeklődésre számot tartó témákkal megszervezni és megvalósítani. Új előadóink ezen az évfolyamon Noskó Zsolt tűzoltó őrnagy, Garai Levente tűzoltó főhadnagy, Pántya Anita, Bettes Anna író és oktató, Shah Gabriella a Dornyai Béla Múzeum igazgatója, Bodor Pálné Kazárról. Úgy gondoljuk, hogyha egy program megér 19 évfoylamot, akkor még évekig életképes marad. Komoly feladatot jelent az elnökségnek a folyamatos megújulás, újszerűség, a látogatók szervezése, megtartása és be­ vonása az előadások utáni beszélgetésbe is. 3. A VI. SZERETETNAPUNK programját hasonlóan az előzőkhöz úgy állítottuk össze, hogy tükrözze a nemzedékek kézfogását az óvodás korúaktól az idős korosztályig. A szeretet sokoldalú megközelítése a két pszichológus előadásában érzelmileg újra ellátta a jelenlévőket egy évig gondolkodnivalóval. Ajándékműsort adott a világhírű Nógrád Táncegyüttes a szintén világhírű Dűvő Zenekar kí­ séretével, valamint a KiVISzI Színházi Műhely. Tanulság: a 124 délelőtti látogatóból az értékes délutáni ajándékműsorra kevesen maradtak ott. Feladatunk a délutáni programra való nagyobb odafigyelés. 4. Megyei Közlekedési Biztonsági Nap 2013. április 17-én került megrendezésre. E programunk országos rendezvénnyé nőtte ki magát. Sok együttműködő partner dolgozott össze a sikeres megvalósításban: Salgótar­ jáni Rendőrkapitányság, Salgótarján Megyei Jogú Önkormányzata, Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft, Nógrád Megyei Hírlap, Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei Szervezete, Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nógrád Megyei Mentőszolgálat, ATI, Karvai Sándor vak motoros, Kanyó Zsolt para olimpikon, Salgótarjáni Egészségügyi Szociális Központ addiktológusai. A város főterének lezárása után látványos, tanulságos bemutatók döbbentették rá a jelenlévőket, járókelőket a biztonságos közlekedés fontosságára az egymásra figyelés jelentőségére, gyalogosként és járművezetőként egyaránt. „Környezetvédelmi Világnap” a VGÜ Kft-vel 2013. június 5-én a Városi Sportcsarnokban. Az egyesületet képviselte e rendezvényen Papp Istvánné Nagy Annamária, a Beszterce lakótelepi Általános Iskola tanára, együttműködő partnerünk. A NYOSZ-szal közösen megszerveztük a megyei versmondó, a megyei – régiós „Magyarnóta-népzene-és könnyűzenei válogatót”, valamint az Országos Könnyűzenei döntőt. 5. Kirándulásaink: Májustól-októberig háromhetenként szerveztünk kirándulásokat. Ellátogattunk Rimócra, ahol a falu gazdag életét és látnivalóit Virág László képviselő mutatta be, valamint szívélyes vendéglátásban részesített bennünket Erdélyi Ildikó. Voltunk Mátraverebé­ lyen, a Nyugdíjas Klub meghívására, a Korbás lovastanyán kellemes környezetben kedves fogadtatásban volt részünk. Kirándultunk Ipoly­ tarnócra, a Medves fennsíkra. Recsken az Emlékparkban együtt emlékeztünk sok száz résztvevővel a Munkatábor felszámolására. Gond, hogy bár szükségét érzik tagjaink a kirándulásokon való együttlétnek, mégis kevesen jönnek el, pedig aki velünk van maradandó szép élménnyel gazdagodik. Bogácson, az Országos Nyugdíjas Találkozón 27 fő vett részt. 6. Kiállítások szervezése: 2013-ban 8 kiállítást rendeztünk a JAMKK-ban többeknek első kiállítását: a karancsaljai Telekné Tőzsér Irén, Hupcsik László, Lóczi Lászlóné (recski tűzzománc festő), Szőllősi Mónika Rebeka és Szél Gergő középiskolások közös fotó kiállítása. Kiállítása volt: Vargáné Kővári Krisztina somoskőújfalui amatőr festőnek, valamint Nógrádi Andor jobbágyi festőművésznek. 7. Kézimunka – Hímzőkör: Csak az első félévben működött a SITI JAMKK-ba költöz­ tetése miatt. Jelentős volt munkájukban az adománygyűjtés és készítés gyermekruhákból, takarókból és játékokból, melyeket a Vöröskereszttel együttműködve a „Családok támogatása a jövőért” program keretében 2013. május 16-án és 2013. december 30-án a Szent Lázár Megyei Kórház Gyermekosztályán és Koraszülött részlegén tartózkodó gyermekek között osztottak szét. Köszönet a szervezésért Szeles Gyulánénak, Lantos Klárának és Dudás Pálnénak. 8. Márciusban megszerveztük a Csengő hangú énekesek régiós találkozóját hagyományőrző csoportok részére. A találkozón 15 csoport 138 fővel lépett színpadra. Célunk e találkozóval a népzene életben tartása, megszólaltatása, népszerűsítése, kiemelten a palóc népzenei kincsestárra. Jelentős e rendezvény közösségformáló ereje, kapcsolatépítése, bemutatkozási lehetősége. 9. A Sréter Séfek csapata második alkalommal kapott meghívást a Duci csapattól az Országos Park-Party-ra melyet májusban rendeztek Karancslapujtőn. A csülkös-káposztás babgulyásuk a zsűri különdíjat kapta, süteményük dicsérő oklevélben részesült. Köszönet Szabados Istvánné főséfnek a csapat összefogásáért. Szeptemberben a Sréter Séfek szintén meghívást kapott a szolnoki Országos Gulyásfesztiválra ahol 6 taggal képviseltük egyesületün­ ket és segítettünk a Duci csapatnak a főzésben. 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 19

NépfÕiskolák 2013

10. Februárban megalakult a Sréter dalosai kiscsoportunk saját kezdeményezésükre, Baraczki Imréné vezetésével. Népdalcsokrukkal örömet szereztek már a 20 éves ünnepi közgyűlésünkön, és ajándékműsort adtak szeptemberben a zagyvarónai Falunapon és a Zagyvapál­ falvai Bányász Nyugdíjas Egyesület bányász napi megemlékezésén. Sajnos, Baraczki Imréné Budapestre költözött A csoport Szőllős Istvánnét kérte meg a csoport jövőbeni összefogására. Pék Ottónénak köszönet az „egyen sál” varrásáért. 11. Aktív részesei vagyunk az „Ízek utcája” működtetésének így május 1-én, a Bányarém fesztiválon, az „Itthon vagy – Magyarország, szeretlek!” országos rendezvénynek. Május 1-én 23 önkéntes és támogató sütött süteményt az „Ízek utcáj-”ában. A Bányarém fesztiválra 22-en, az „Itthon vagy – Ma­ gyarország, szeretlek!” ünnepségre 40-en sütöttek. Molnár kalácsot készített a karancsaljai, nagylóci és szécsényfelfalui nyugdíjas szervezet, többek között velük is élő kapcsolatot ápolunk. 12. Községek bemutatkozása Folytattuk a nógrádi községek bemutatkozását, lehetőséget biztosítva arra, hogy megmutassák községük múltját, jelenét, értékeit és jövőképét. Áprilisban Nagylóc, novemberben Mihálygerge mutatkozott be. Mindkét község bemutatkozása nagy érdeklődést váltott ki Salgótarjánban. 13. Önkéntesek: 2013-ban 18 önkéntes segítette az elnökség munkáját. Mindannyian szerződéssel vállalták e szép feladatot. Köszönet az önzetlen, hozzáértő és lelkes, lelkiismeretes és felelősségteljes munkájukért. (2911 óra 1.781.532Ft) 14. Pályázat. A 2013 évi közgyűlésünkön Pántya Anita kapott megbízást a pályázat figyelésre, pályázat írásra. Legnagyobb igy­ ekezete ellenére nem volt nyertes pályázatunk. Így működésünket az együttműködő partner VGÜ és SMJV által kiírt nyertes pályázatból és támogatásából, valamint Micserics József támogatásából, a személyi jövedelemadó 1%-nak bevételéből biztosítot­ tuk. 15. Szervezet fejlesztési feladataink: Az önkénteseink képzése melynek eleget tettünk a MESE és Micserics József által 5 alkalommal szervezett képzéseken. A képzéseket folytatjuk 2014-ben is. Lantos Klára és Nagy Ferencné két napos losonci civil tanácskozáson vett részt a határon átnyúló kapcsolatépítés céljából. Kazáron szeptember 14-én „Palócföldi hagyományok” játékos honismereti versenyén Nagy Ferencné képviselte az egyesületet a „Szedett-vedett” csapatban. 2013. november 1-től két fő ügyviteli alkalmazottat foglalkoztatunk 2014. április 30-ig. Nagy segítséget jelentenek munkánkban. 16. Kapcsolatépítési rendszerünk Együttműködési megállapodást kötöttünk ez évben a NYOSZ-val és a VGÜ Kft-vel. és a KiVISzI-vel. Folyamatos a kapcsolatunk a már régebben kialakított együttműködő partnereinkkel, megyénk civil szervezeteivel, intézményekkel és támogatóinkkal. Feladatunk a támogatói körünk bővítése és további kapcsolatépítés és együttműködés. Képviseljük szervezetünket a városi és civil szervezetek rendezvényein, megyei, régiós és országos szinten. Tagszervezete vagyunk a MNT-nek, NYOSZ-nak, TESZ-nek. Nagy Ferencné kuratóriumi tag a Salgótarjáni Civilekért Közhasznú Alapítványnál. 17. Kommunikációs bázisunk: A www.sreterferencnepfoiskola.hu, a facebook közösségi oldala, a Salgótarjáni Városi Televízió, a Nógrád Megyei Hírlap, a JAMKK havonta megjelenő műsorfüzete. Programjainkat meghívókon, szórólapokon, email-en és postai úton is népszerűsítjük. Köszönet mindenkinek a segítségért! 18. Ünnepeink Az adott ünnep jelentőségének megfelelően ünnepeltünk kará­ csonykor és az Újév köszöntő vidám délutánon is meghívott civil partnereinkkel. 19. Szeptemberben a Civil Hónap keretében értékes elismerés­ ben részesült Dudás Pálné gazdasági vezetőnk akinek munkáját „Salgótarján Emlékérem” elismeréssel köszönte meg Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata. Elismerő oklevelet kapott Lantos Klára és Lászlók Gyuláné. Ezúton is gratulálunk az elismerésben részesülteknek. Egyesületünk elnöksége szoros kapcsolatot ápol a tagokkal. Szinte minden történésről tájékoztatást ad. Féléven át heti rend­ 20 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

szerességgel utána pedig a kommunikációs csatornáinkon keresztül értesíti az érintetteket az aktuális programokról, rendezvényekről, találkozási lehetőségekről. Az elnökség nagy felelősséggel, az egyesület illetve tagjai iránti elkötelezettséggel végezte munkáját, egyre jobban támaszkodva a lelkes önkénteseinkre. Megköszönöm mindannyiuknak a nagyon értékes munkáját, mellyel növelték egyesületünk jó hírnevét városunkban, megyénkben és egész Magyarországon. Kérem, hogy a 2014-es évet is hasonló odaadással, hozzáértéssel végezzék tagságunk megelégedésére. Salgótarján, 2014. február l2.

Nagy Ferencné, egyesületi elnök

Fogyatékos vagy állami gondoskodásban élő gyermekek segítése Szent Gergely Népfőiskola

Web: www.szentgergely.hu E-mail: [email protected] Vezető: Dr. Danyi Gyula PhD. címzetes egyetemi docens, főigazgató

A szervezet rövid bemutatása A Szent Gergely Népfőiskola 2012 óta működik népfőiskolai minőségben, ezt megelőzően más szervezeti struktúrában volt jelen a magyar kulturális – oktatási közéletben. Jogelőd intézményeinek alapítását figye­ lembe véve, a szervezet múltja 2005-ra nyúlik vissza, így közel tíz éves szakmai múlttal büszkélkedhet. A Szent Gergely Népfőiskola a Nógrád megyei kis településen, Tar községben székel, de programjai, szakmai feladatvégzése révén megyei, sőt országos lefedettséggel rendelkezik. A szervezet fő profilja olyan általános és szakmai képzések lebonyolítása, amelyek pályázati forrásból finanszírozhatók, így az intézmény kizárólag pályázati programokat valósít meg, piaci képzések semmilyen formában nincsenek jelen a képzési kínálatában. A szervezet partnerei közt találunk köznevelési intézményeket, (országszerte 95 köznevelési partnerintézménnyel rendelkezik) közművelődési intézményeket (az ország több pontján, összesen 33 intézmény) szakmai-pedagógiai szervezeteket, felsőoktatási-tudományos partnereket. A pályázatok kapcsán kiemelt partner a Pályázat Figyelő – szakmai orgánum. A Szervezet több minősített munkatárssal rendelkezik, ez is segíti a magas szintű programok le­ bonyolítását. A Szent Gergely Népfőiskola különösen büszke arra, hogy a volt hallgatók „visszajárnak”, a mindenkori hallgatói állománya közel 42 %-a visszatérő hallgató.

Jellegzetes programok A Szent Gergely Népfőiskola célkitűzése, hogy olyan személyek is képzéshez (és ezáltal újabb esélyhez) juthassanak, akik saját forrásból, csupán önerőből ezt nem tudnák megvalósítani. A szervezet szakmai programokat bonyolít le a pályázatírás, az ügyvitel, az informatika, a pedagógia, a közművelődés, a közbeszerzés, a minőségbiztosítás és az irányítás területén. Hallgatói az ország minden részéről érkeznek. A mindenkori hallgatók döntő többsége, azaz kb. 60-70 %-a vidéki lakhellyel rendelkező természetes személy, míg ebből a hányadból kb. 80 % Budapesttől több, mint 100 km-es körzetben él, dolgozik, tölti mindennapjait. A Szent Gergely Népfőiskola több kezdeményezést hívott életre. Ezek közül a legfontosabb a hátrányos helyzetű, fogyatékos vagy állami gondoskodásban élő gyermekek segítése és támo­ gatása. Jellegzetes ünnepek alkalmával (farsang, gyermeknap, tanévzárás, tanévkezdés, szüret, mikulás, karácsony, szilveszter) több száz 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 21

NépfÕiskolák 2013

gyermekhez ér el és ajándékaival, programjaival kedveskedik számukra. E programsorozat tekintetében az elmúlt három évben összesen 4789 gyermeket sikerült ilyen formában elérni. A szervezet 2014 tavaszán megalapította a Szent Gergely Díjat – Az év pedagógusa címet. A pályázati felhívásra 146 jelölés érkezett az ország minden pontjából, a szakmai zsűri összesen 12 fő pedagógust jutalmazott a megtisztelő címmel és értékes tárgyi jutalmakkal. A díjátadó egy nagyszabású Gála-műsor alkalmával került megrendezésre, több száz résztvevővel. A népfőiskola útjára indította Mosolytúra elnevezésű programját is. A kezdeményezés lényege, hogy gyermeknap-szerű ren­ dezvénnyel kedveskedjen a hátrányos helyzetű, fogyatékos vagy állami gondoskodásban élő gyermekek számára sok-sok meglepetéssel és ajándékokkal. Az elmúlt időszakban összesen hat helyszínre jutott el a Szent Gergely Népfőiskola küldöttsége, így 960 gyermek arcára sikerült mosolyt csalni. Folytatódik a konferencia sorozat is, 2014-ben második alkalommal került megrendezésre az Országos Pedagó­ giai Szakmai Nap 440 fő részvételével. A támogatott formában megvalósuló képzési programok lebonyolítása 2014 őszén is folytatódik, ebben az időszakban a támogatott résztvevők száma 450 fő – ők különböző szakterületeken kezdik meg egy vagy két féléves képzésüket a Szent Gergely Népfőiskolán.

Bihar megyei és nagyváradi civil szervezetek szövetsége (bincisz) 2013. évi szakmai beszámolója I. 2013-ban megvalósult programok és szakmai tevékenység 2013-ban 13. alkalommal valósítottuk meg Nagyváradon a Magyar Kultúra Ünnepét és a Civil Társadalom Napját és 9. alkalommal a Művelődés Hete-Tanulás Ünnepe rendezvénysorozatot, amelyeken mintegy 600-an vettek részt. Ezeken kivül fő vagy társzervezőként a következő más rendezvényeket szerveztük közösen: Károly József Irenaeus emlékülés márciusban, Félix-Kupa nemzetközi sakkverseny júniusban, Tudós püspökök megemlékezés októberben. A szakmai programok változatosak voltak, főleg kultúrális jelleggel, így irodalmi, történelmi előadások, megbeszélések, kerekasztal beszélgetések, konferenciák, könyvbemutatók, irodalmi és zenei műsorok. Továbbá több tudományos, kultúrális és közéleti rendezvényt is szerveztünk közösen a helyi, illetve magyarországi szervezetekkel. II. Szervezet- és intézményfejlesztés A szervezetépítés tovább folyt főleg a Nagyváradi Civil Kerekasztal keretében, de a BINCISZ tagja a budapesti Civil Együttműködési Tanácsnak is. (CET) 22 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

III. Kiadványok, publikációk, honlap Egy szerkesztett kötetet jelentettünk meg a magyar kultúra napi rendezvényekről Magyar Kultúra Ünnepe 2013 címmel, a helyi sajtóban rendszeresen hírt adtunk legfontosabb tevékenységeinkről a BINCISZ honlapunkat pedig rendszeresen frissítjük. IV. Partnerkapcsolatok, regionális, kistérségi, helyi együttműködések Tovább folytatódott a Berettyóújfalu civil szervezeteivel kiépített másfél évtizedes jó kapcsolat. Ezen belül partner szervezet voltunk a Népfőiskolák Együttműködése Európában című TÁMOP uniós pályázatban és Szövetségünk küldöttei rendszeresen részt vettek a népfőiskolai képzéseken. Előrelépés történt a többi kapcsolatainkban is a tatai, jászfényszarui, szarvasi, debreceni, derecskei. szervezetekkel. Jelentősen kibővült a Gyula városával és Békés megyével kialakított kapcsolat és a jövőben itt további közös rendezvények várhatók. V. Pénzügyi források/ támogató szervezetek (pályázatok), a támogatás mértéke Az egyetlen pénzügyi forrást a 2012-ben megnyert Bethlen Gábor Alap pályázat biztosította, amelynek összege 200.000 forint volt, és a pályázat késlekedése miatt ebből 2013 első negyedére is maradt. Szerencsére az önkéntes tevékenység, valamint a magyarországi szervezetek segítsége által sikerült mindegyik rendezvényünket magas színvonalon megrendezni, olyannyira, hogy a kívülállók talán észre sem vették, hogy nincs pénzünk, persze ez sok áldozattal és közösségi összefogással járt. VI. A 2013. évi programterv A működési költségeket már a minimumra csökkentettük, programjainkra pedig csak pályázati úton van némi lehetőség pénzforrásokat szerezni, de ez nem sok reménnyel kecsegtet. Így programjainkat az önkéntesség és esetleg más szervezetek segítsége által próbáljuk megoldani.

Eseménynaptára 2014-re 2014. január 17-25. – Magyar Kultúra Ünnepe (XIV.) 2014. március 6-9. – Károly József Irenaeus (1854-1929) premontrei tudós fizikus- megemlékezés és művelődéstörténeti vetélkedő 2014. május 12-18. – Festum Varadinum Ünnepségsorozat (XXIII.) 2014. május 14 – Civil Társadalom Napja (XIV.) 2014. május 16-17 –„Hol sírjaink domborulnak” – kárpát-medencei magyar középiskolások történelmi vetélkedője 2014. október 10-11. – Nagyvárad tudós püspökei, jeles személyiségei (XVI.) tudományos ülésszak és megemlékezés 2014. október 10-26. – A Művelődés Hete – A Tanulás Ünnepe (X.) 2014. október 24. – Szacsvay Imre (1818-1849) a magyar országgyűlés mártír jegyzője – megemlékezés 2014. november 2-3. – Magyar Tudomány Napja A Partiumban 2014. december 9. – Hagyomány és civil építkezés Ünnepi rendezvény a bincisz megalakulásának 15 éves és a Nagyváradi Civil Kerekasztal (nck) megalakulásának 5 éves évfor­ dulója alkalmából Dr. Fleisz János

Kell egy ház! székház avatás

Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület Berettyóújfalu A Bihari Népfőiskola a berettyóújfalui Városi Mű­ velődési Központ munkatársainak kezdeményezé­ sére kezdte meg munkáját. Tevékenységébe igye­ kezett bevonni a település értelmiségét, elsősorban az oktatási, kulturális intézmények helyi ügyek iránt érdeklődő, nyitott munkatársait. Kapcsolódtunk az akkori újjáéledő népfőiskolai mozgalmakhoz, a Ma­ gyar Népfőiskolai Társaság és a Megyei Népfőiskolai Tanácshoz. Kezdetektől tudatosan felvállaltuk az 1920-as években Brózik Dezső által szervezett gaz­ dasági népiskolák és az 1946 – 48. között működött bihartordai Sárréti Népfőiskola szellemiségét, örök­ ségét. A szervezetet 2000-ben jegyeztettük be önálló egyesületként, bízva abban, hogy ezáltal hatékonyab­ 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 23

NépfÕiskolák 2013

ban végezzük munkánkat. Legfontosabb célnak a kistérség forrásteremtő képességének a javítását határoztuk meg. A forrásteremtő képesség növelésének egyik lehetséges módját a helyi értelmiség „szürke állományának” aktivizálásában láttuk. Ennek megfelelően elsősorban a helyi humánerőforrás fejlesztésére, illetve aktivizálására törekszünk. Fontosnak tartjuk, hogy a hatékony munkavégzéshez hálózatokat hozzunk létre, ebbe szükség szerint vonjunk be nem csak a kistérségben tevékenykedő szakembereket, mert első pillanattól kezdve célunk volt a tör­ ténelmi Bihar szellemi újraépítése. Céljaink közül néhány, az alapító okiratban is megfogalmazott tevékenység: • Berettyóújfalu és a Bihari tájegység területén népfőiskolai tevékenység szervezése, folytatása • Az élethosszig tartó oktatás, nevelés, képzés elősegítése. • Iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés • A népfőiskolai hálózaton belül horizontális és vertikális kapcsolatok ápolása. • Az önműveltség fokozatainak megerősítése. • Szociális, illetve kisebbségi programok tervezése és erőforrás gyűjtése. • Szociokulturális animáció. • Foglalkoztatással kapcsolatos tevékenységek szervezése. Legfontosabb partnereink az elmúlt években: • Magyar Népfőiskolai Társaság • Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége • Tibor Ernő Galéria, Nagyvárad • KultúrÁsz Közhasznú Egyesület • Debreceni Egyetem Andragógia Tanszék • Méliusz Központ, Debrecen • Hajdú-Bihar Megyei Népművelők Egyesülete • Városi Művelődési Ház és Könyvtár, Biharkeresztes • Faluház és Könyvtár, Csökmő • Biharkeresztes Város Önkormányzata • Szentpéterszeg Község Önkormányzata • Tépe Község Önkormányzata • Berettyóújfalu Város Önkormányzata • Bihari Népművészeti Egyesület • Bihari Múzeum, Berettyóújfalu A rendszerváltás kezdetén jelentkező szociális problémák érintették a közművelődés területét is. A helyi nyilvánosság szélesítésére szerveztünk különböző előadásokat és rétegprogramokat. Egy-egy szakterület neves tudósát, közéleti szereplőjét kértük fel előadások tartására. A társadalmi válságok újabb és újabb megjelenésével azonban előbbi tevékenységeinknek hatása nem volt környezetünkre, és ekkor döntöttünk úgy, hogy a felnőttképzést, mint eszközt használjuk a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására, integrációjára. Összetett személetmóddal törekszünk integrációs programokat kidolgozni. Először a hátrányos helyzetűek képességeinek, készségeinek fejlesztését kell ellátni, hogy váljanak alkalmassá a társadalmi felzárkózást jelentő integráció folyamatába bekapcsolódni. Mivel ez a fejlődés több szereplős, a befolyásunk korlátozott az eredményességre, ezért törekszünk a partnerségi kapcsolatok, programok kialakí­ tására. Ezek a partnerségi programok ágazatköziek. • Néhány jellegzetes programunk az elmúlt 10 évből: • Ifjúsági animátor képzés • Álláskereső Klub Minden évben a magyar kultúra napja, A művelődés hete – a tanulás ünnepe rendezvénysorozatok határon túli szervezetekkel. 2002. óta Teleházat működtetünk, amelynek a szolgáltatásait nagy számban veszi igény a térség lakossága. Egyesületünk 2004. óta valósít meg európai uniós forrásból támogatott projekteket. A Berettyóújfalui Kistérségben a HEFOP-3.5.4P-2004-06-0015/2.0 azonosító számú projektünk volt az első uniós támogatási forrásból finanszírozott program. A pályázat keretében elsőként dolgoztuk ki a kulcskompetencia alapú felnőttképzés tananyagát összhangban az uniós direktívák alapján. Az elmúlt három év megvalósított projektjei: • „Építő közösségek” – Közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért (TÁMOP-3.2.3-08/1-2009-0006) keretében a biharkeresztesi Városi Művelődési Ház intézmény akkreditációs eljárásának lefolytatását és 8 felnőttképzési program megszervezését 24 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

•

•

•

•

•

vállaltuk fel. A minőségbiztosítási folyamat megtervezése, bevezetése mellett nagyon fontos volt a korábbi felnőttképzési „jó gyakor­ lataink” elterjesztése. Ebben is elsősorban a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatásának elősegítése volt a célunk a felnőttképzés sajátos eszközeivel. „Tarka-barka” Népfőiskolai programok a tanórán kívüli és szabadidős tevékenységekben (TÁMOP-3.2.12/1-2012-0305) A projektet 2013-ban kezdtük el és 2014. áprilisban fejeztük be. Együttműködő partnerek Berettyóújfaluból a Diószegi Kiss István Református Iskola, Széchenyi István Általános Iskola, Vass Jenő Óvoda, Széchenyi utcai óvoda, és az Általános Iskola és az Óvoda Szentpéterszegről. A program keretében a 6 együttműködő partner munkatársainak közreműködésével heti, havi szakköröket, tehet­ séggondozásokat, versenyeket és témanapokat valósítottunk meg. A programba közel 1250 tanuló került bevonásra. „Népfőiskolák együttműködése Európában” (TÁMOP-2.2.4-11/1-2012-0025) A projekt 2012 – 2014 között zajlott le. Több mint 30 fő került bevonásra a programba, melynek keretében megismerkedhettek a kompetencia alapú felnőttképzés módszertanával, műhelymunkák keretében felnőttképzési programokat dolgoztunk ki és tananyag­ fejlesztést valósítottunk meg. A kilenc, egyenként 30 órás képzési program elméleti összefoglalójához közel 400 gyakorlati feladat készült el, melyet a http://www.biharinepfoiskola.hu/kompetencia_eu/ linken érhetnek el szakemberek. Hazai együttműködő partne­ rek a Kultúrász Közhasznú Egyesület, A Művelődés Háza és Könyvtára Sárospatak, határon túliak: EMKE, Kallós Zoltán Alapítvány, TÉKA Alapítvány, BINCISZ, Teleki Magyar Ház Nagybánya, Mihail Viteazul Szakképző Iskola voltak. A család fája – Magtól az erdőig (TÁMOP-5.5.1-B-11/2-2011-0117) 2012. augusztus 1-jén indult projektünk a helyi családok összefogására, közös programok, rendezvények szervezésére, a gyermekvál­ lalás népszerűsítésre irányultak. A családokat támogató szolgáltatások (pl.: gyermekfelügyelet, tanácsadó iroda, szívességcsere – köz­ pont) a Kerekerdő Családi Központban, a rendezvények (családi napok, családi alkotó napok, tartós betegséggel élők napja) különböző helyszíneken valósulnak meg, főként jeles napokhoz kapcsolódóan. A gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztetését segítő szolgáltatások, képzések (munkaerő-piaci tréningek) mellett számos, a harmonikus családi életre, a felelős párkapcsolatra felkészítő közösségépítő program, tréning valósul meg a projekt keretében. „Kell egy ház…” Felnőttképzési és Módszertani Központ kialakítása a hátrányos helyzetűek életminőségének javításáért (ÉAOP5.1.3-11-2011-0030) 2013-ban készült el székházunk. Az I. ütemben a földszinti termek kerültek kialakításra. A projekt része volt a Felnőttképzési Központ Információs Szolgálatának működtetése, valamint 12 csoportban Álláskeresési technikák tréningek szervezése. Az épület használat­ bavételi engedélyét 2013. őszén kaptuk meg, a tetőtér beépítése 2014. március végére befejeződött és április elején átköltöztünk az új székházunkba. LEONARDO LOGIC – Leonardo da Vinci Partnerségi projekt Az Egész életen át tartó tanulás program keretében 2013. nyarán zártuk le a 2011-ben kezdődött Leonardo partnerségi programunkat. A projekt keretében Törökországban, Spanyolország­ ban, Portugáliában, Franciaországban, Lengyelországban, Bulgáriában illetve nálunk zajlottak a műhelymunkák. A műhelymunkákon készítettük el azt a kiadványt, amelyben az egyes országok „jó gyakorlatait” mutattuk be a logikai gondolkodásra összpontosítva.

Felnőttképzési Központ Információs Szolgálata • A tevékenység célja: a szervezet felnőttképzési tevékenységének segítése a naprakész adatok szolgáltatásával személyesen, vagy egyéb kommunikációs eszközökkel. • A tevékenység célcsoportja: Berettyóújfalu és Bihari kistérség lakossága, civil szervezetei, vállalkozói. • A tevékenység tartalma: Napi 8 órában nyitva tartó intézmény nyilvános internet- és irodatechnikai szolgáltatásokat biztosít. 5 munkaállomás szolgálja a látogatókat. Gazdálkodásunk legfontosabb forrása – egyben gyengeségünk is – az európai uniós pályázati források. Az utóbbi években több olyan külső megrendelőnek tartott képzést valósítottunk meg, amely bevételek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a jelenlegi pályázatokban egyáltalán nem bővelkedő időszakot sikerül „átvészelnünk”. Kiadványaink: • „Építő közösségek” – Népfőiskolai füzetek 6. • „Második Esély Népfőiskolai Program Biharban” – Népfőiskolai füzetek 7. • Füzet és fazék… a Bihari Népfőiskola receptes füzete – Népfőiskolai füzetek 8.

2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 25

NépfÕiskolák 2013

• Népfőiskolák együttműködése Európában – Népfőiskolai füzetek 9. • „A család fája – Magtól az erdőig” – Népfőiskolai füzetek 10. Elérhetőségeink: Bihari Népfőiskola 4100 Berettyóújfalu, Bessenyei u. 2. • Tel. 06-54-887-394 • www. biharinepfoiskola.hu

Tanuló régió Közép-Magyarországon

Budapest-környéki Népfőiskolai Szövetség 2013. évi beszámolója Egyesületünk, Szövetségünk 1989 októberében, 24 éve alakult meg a Szentendrei-szigeten, Pócsmegyer – Surányban, amelyet akkor mintegy 20 népfőiskolai közösség alkotott. Az elmúlt év is eseményekben gazdag volt egyesületünk életében. Küldöttgyűlést 1 alkalommal, vezetőségi ülést 2 alkalommal, ellenőrző-számvizsgáló bizottsági ülést 1 alkalommal tartottunk. Szakmai működésünket a választott tisztségviselők önkéntesen végzik. Munkánk fő tartalmi elemei: – A „Tanuló Régió” modell népszerűsítését, megerősítését végeztük a Közép-Magyarország (KMO) régióban, esélyteremtő, jó felnőttképzési, népfőiskolai gyakorlatokkal kiegészítve. – Kulturális, vidékfejlesztési programok bonyolítottunk le az esélyegyenlőség, a társadalmi integráció erősítése érdekében. • Falukutatás, falu-város újszövetsége, az önellátó, közösségi gazdasági formák, szociális szövetkezetek népszerűsítése, létrehozásuk segítése. • A szervezeti élet megerősítése-kapcsolatépítés területén, a Pest megyével határos Dél-Szlovákia térségben működtünk. Miből állt ez? Érdeklődők, szövetségesek megkeresése, hálózatépítés, a népfőiskola, mint a legközvetlenebb önkéntes közösségi felnőtt tanulási forma egyenrangúságának népszerűsítése, az önkéntes művelődő és felnőtt tanulói lakossági csoportok végiglátogatása. Web-oldal, le­ velezési lista bővítése, frissítése. Projekt generálás és a partnerség építés ösztönzése regionális, megyei, járási, helyi együttműködések bővítése elsősorban kulturális, felnőttképzési nem-kormányzati szervezetekkel, települési önkormányzatokkal, intézményekkel. • Tanulás másképp: népfőiskolai önkéntesség, tanulókörök szakmai támogatása, érték teremtő, jó felnőttképzési, népfőiskolai gyakorla­ tok tapasztalatcseréje, kiterjesztése elsősorban – a vidéki családi kisgazdasági önellátás segítése, felkészítése terén, – a határ menti aprófalvas térségünk (szobi kistérség) határon inneni és túli népfőiskolai kapcsolatok szakmai támogatása.

Közhasznú tevékenységünk bemutatása 1. Információ és módszertani szolgáltatás: • folyamatos pályázatfigyelés és tanácsadás a Szövetség partnerei számára a tevékenységhez szükséges forrásszerzés, bővítés érdekében. • módszertani tanácsadás folyamatosan a nem formális felnőttképzés, a „Tanuló Régió” fejlesztése érdekében tagságunk, partnereink valamint elsősorban a Pest megyei civil közösségek számára. • Honlapunk folyamatos működtetése: www.bknsz.hu • Részvétel a KMO Régióban népfőiskoláink rendezvényein, és a vidékfejlesztéssel, közösségi művelődéssel foglalkozó fórumokon. • Népszerűsítettük a „Napsütés és villámlás” c. Grundtvig életrajzi könyvünket, amelyet saját kiadásban valósítottunk meg még 2010ben – számos saját és tag- valamint partnerszervezeti rendezvényen, és egyéb más szervezetek által rendezett programokon. Közhasznú tevékenységhez kapcsolódó közfeladat, jogszabályhelye: A szövetség által végzett tevékenység az 1997. évi CXL. tv. a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 73. és 76. §-a alapján állami és helyi önkormányzati feladat, a jog gyakorlása közérdek, támogatása közcél… Közhasznú tevékenységünk célcsoportja: lakossági érdeklődők, művelődő csoportok, civil szervezetek, különféle szakemberek, települési önkormányzatok, népfőiskolai civil hálózat a KMO Régióban és az országban. Közhasznú tevékenységből részesülők létszáma: 400 fő Eredmények: • A népfőiskolai szellemiség, az önkéntes tanulás népszerűsítése közvetlenül az emberek találkozásán keresztül. A részvételi demokrácia és megtartó kisközösség építése, erősítése. • Szerény mértékű költség hozzájárulás a Grundtvig életrajzi könyvünk kiadásához. 2. Regionális rendezvények szervezése „Fenntartható vidékfejlesztés a családi kisgazdaságokra alapozva” címmel nagy sikerű közép-magyarországi regionális fórum kon­ ferenciát rendezett a Budapest Környéki Népfőiskolai Szövetség (BKNSZ) még 2012. augusztusban. Szentendre, Pócsmegyer, Sziget­ 26 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

monostor-Horány helyszínekkel megrendezett programsorozat közel százötven résztvevővel zajlott le. Ezt a programunkat Pest megyében több kistérségben tovább folytattuk műhelybeszélgetésekkel 2013.ban. A résztvevőket tekintve bekapcsolódott nintegy 200 fő: lakossági érdeklődők, családi gazdaságok, szociális szövetkezetek, civil szervezetek, különféle szakemberek, települési önkormányzatok, népfőiskolai civil hálózat a KMO Régióban és az országban, valamint a határon túl, elsősorban a Pest megye északi részével határos Dél-szlovákiai Ipoly mentén. Eredményként könyveljük el, hogy egyre többen ismerik fel a fenntartható életmódot jelentő öntevékenység és kisközösségi önszerveződés nemzetmegtartó erejét. Büszkék vagyunk rá, hogy több helyre hívták meg ezt a BKNSZ programot, az itt közreműködő szakértőivel együtt. 3. Felkészülés a 2014-es esztendő számunkra egyik legfontosabb eseményére, mivel ebben az évben lesz 25 éve annak, hogy a BKNSZ megalakult. Számos pályázatot nyújtottunk be a tervezett programokra: NKA, MNVH, NEA-hoz. Ebből már két pályázatunk támogatást is nyert: NKA, MNVH, a NEA pályázatok elbírálása folyamatban van. 4. Szakmai tevékenységünk megvalósításához pénzügyi forrásként a Lakitelek Népfőiskolai Alapítvány és az MNVH pályázati támo­ gatása valamint a Grundtvig életrajzi könyvünk szerény mértékű értékesítése adott alapot. Összességében éppen teljesítettük az 1mFt-ot (kissé) meghaladóan, a közhasznú tevékenységből származó bevételi kötelezettséget – civil törvényből adódó – előírást. 5. Részt veszünk az országosan kezdeményezett és koordinált kulturális közfoglalkoztatásban, így 2013. dec. 1- 2014. április 30. között 2 személlyel bővült a BKNSZ humán erőforrása, szervezeti kapacitása. Az elmúlt 25 év alatt nem volt lehetőségünk főállású alkalmazottal dolgozni, mindeddig önkéntesen láttuk el szervezetünk működtetését és a szakmai, módszertani, információs, szervezési, tanácsadó, képzési szolgáltató tevékenységet. A főállású munkatársak segítségével megerősödik a BKNSZ szervezeti hálózata. Nagy Júlia, BKNSZ elnöke

Méltó ünneplés a negyedszázados jubileum alkalmából

A Magyar Népfőiskolai Társaság Népfőiskola Intézetének 2013-ban végzett szakmai munkája – részlet a közhasznú beszámolóból

Bevezető A két háború közötti magyar népfőiskolai hagyományokra épülve 1988 júniusában alakult meg az MNT. Ma közhasznú társadalmi szervezetként működve munkájában jelentős szerepe van a felnőttkori kompetencia képzés és az alapkészség fejlesztés elméletének és gyakorlatának. Ez a munka azt szolgálja, hogy a felnőtt lakosság megbízható kulcskompetenciákkal rendelkezhessen az élet minden terü­ letén – legyen az a családi élet, a munkahely, a különböző egyéni, szakmai kihívások területe. Felnőttképzési programjainkat Társaságunk – mint a magyar népfőiskolák szövetsége – a tagszervezeteivel közösen valósítja meg, általában pályázati forrásokból. Tagszervezeteink elsősorban az ország hátrányos helyzetű régióiban szervezik a képzéseiket. Az általában ingyenes vagy jelképes költséget jelentő képzésekbe bárki bekapcsolódhat, aki a tanuláson, az alapkészségek erősítésén keresztül akar változtatni megrekedt élethelyzetén, vagy így szeretne új munkahelyet találni, sikeresebben részt venni közössége életében, vagy egyszerűen nagyobb befolyást szeretne gyakorolni az őt körülvevő világra. Fiatal felnőttek, nők, idősek, hátrányos szociális vagy kulturális közegben élők, romák egya­ ránt közösségre és lehetőségre találhatnak a népfőiskolák programjaiban. 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 27

NépfÕiskolák 2013

Céljaink, feladataink                                               • • • • • • •

A hátrányos helyzetű felnőttek felzárkóztatása a képzettség és műveltség területén A felnőttképzés és az élethosszig tartó tanulás népszerűsítése, a felnőtt tanulók hangjának hallatása Felnőttképzési, szakmai térségfejlesztési programok megvalósítása A népfőiskolai hálózat támogatása és irányítása, érdekképviseletük ellátása Nemzeti szintű szakpolitikai tevékenység és kutatás Fejlesztési projektekben önálló programokkal való részvétel Nemzetközi fejlesztések és azok hazai hasznosítása Az MNT 1992 óta rendes tagja az Európai Felnőttképzési Társaságnak, amely 1953-ban alakult meg Hollandiában. Jelenlegi székhelye Brüsszelben van és több kapcsolati irodát, működtet. Az MNT elnökét, Sz. Tóth Jánost 1998-ban az EAEA elnökség tagjává választották és 2002-től három egymást követő időszakban töltötte be az EAEA elnöki tisztségét. A szervezet célcsoportjába tartoznak a fiatal felnőttek, nők, idősek, hátrányos szociális vagy kulturális közegben élők, romák, lakossági érdeklődők, művelődő csoportok, civil szervezetek, különféle szakemberek, települési önkormányzatok, népfőiskolák az országban. Közhasznú tevékenység eredménye: a felnőttkori kompetencia képzés és az alapkészség fejlesztés elméletének és gyakorlatának fejlődése, annak érdekében, hogy a felnőtt lakosság megbízható kulcskompetenciákkal rendelkezhessen a család, a munka, a szak­ maszerzés és az élet minden kihívásával szemben. A tagszervezetek szakmai fejlődése, a népfőiskolai szellemiség, az önkéntes tanulás népszerűsítése közvetlenül az emberek találkozásával. A részvételi demokrácia és megtartó kisközösség építése, erősítése.

Közhasznú tevékenységek bemutatása (tevékenységenként) Kiadványok, felmérések • Sz. Tóth János: Népfőiskola a XIX – XX… században, szerepe és fejlődése a magyar művelődésben c. könyv kiadása • Művelődés – Népfőiskola – Társadalom című lap 4 számának megjelentetése • Egészséges életmód program – részvétel a felmérésben és tanulmány megírásában (részlet az MNT 2013/4 számában) Konferenciák • az MNT megalakulásának 25. évfordulója – tanácskozás és nemzetközi kerekasztal, Benda Kálmán megemlékezés, november 14 -15. 1988 júniusában alakult meg hivatalosan is a Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT), azzal az elhivatottsággal, hogy elsősorban a vidék kistelepülésein élők művelődését, tanulását segítse elő. A közhasznú szervezet 2013-ban ünnepelte alapításának 25. évfordulóját, amely alkalomból egy konferenciát szervezett, megvitatva az élethosszig tartó tanulás napjainkban jelentkező kihívásait. A tanács­ kozás méltó keretet adott a szervezet első elnökének, Benda Kálmán születése 100. évfordulója alkalmából megrendezett emlékülés­ nek, amely a konferencia megnyitó eseménye volt. A magyar felnőttképzési szakemberek részvétele mellett vendégek érkeztek a határon túli magyar partnerszervezetektől, valamint számos közép-európai országból. A megemlékezéshez kapcsolódó nemzetközi kerekasztal beszélgetések rangos külföldi vendégek vettek részt, Dániából, Németországból, Hollandiából, Ausztriából. • konferencia és tanácskozás Balatonfüreden, november 28 Fókuszban a kistérség – Családok helyzete és lehetőségei a kistérségben címmel a Balaton-felvidéken futó családprogram részeként került sorra. Képzések, műhelymunkák • Pályázatíró tréning, április 17. – a balatonfüredi kistérség települései résztvevőinek egy napos pályázatíró képzése • ELTE MA andragógia szakoktatás február – június. • Műhelymunka az MNT tagszervezetei számára, március 26. Téma: Az MNT és a magyar közösségi művelődés strukturális vál­ tozásai Javaslat a népfőiskolák és a közösségi művelődés megyei intézményei közötti együttműködésre, a népfőiskolák megyénként tervezhető és megvalósítható helyi programjainak a bemutatásával • Művelődés hete könyvbemutató Berettyóújfalu, október 18. • Évzáró megbeszélés a családmentorokkal, december 11. Család program • 26 fórum, 20 településen: fókuszban a gyermekgondozásból visszatérő szülők, számukra rendezett fórum és tanácsadás szervezése a projekt 20 településén, valamennyi aktív érdeklődő helyi lakos bevonásával A közvetlen célcsoport: az egyes településeken élő családok, akik több éve nevelnek otthon kisgyermekeket, ám elérkezett a pillanat, amikor a gyermekeket nevelő szülők szeretnének visszatérni a munka világába. Ekkor számos problémával szembesülnek: mehetneke régi munkahelyükre, van-e egyáltalán lehetőség dolgozni, hol találni munkát a térségben, kikre számíthatnak, mint munkaadókra, miként kezelik a kisgyermekes anyákat, miként kell összehangolni a munkavégzést a családi élettel, milyen új helyzetet jelent ez a gyermek számára? Ezekről és további kérdésekről, élethelyzetekről beszéltünk szakértők közreműködésével a nyilvános fórumokon. • Mentorképzés 80 órában Célcsoport: a balatonfüredi kistérségben elő szülők, akik érintettek a munkavállalásban, és szükségük van a munkaerőpiacon vagy új munkahelyükön az érvényesülésüket elősegítő készségekre és ismeretekre. 28 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

A képzés célja: a résztvevők megerősítése a munkakeresés eredményességét támogató kompetenciákban, amelyek úgy segítenek megma­ radni szülőnek és munkavállalónak, hogy egyik szerep sem csorbul. Mivel az új körülmény – a munkavállalás – sokszor tapasztalhatóan feszültséget okoz a családi életben, a képzésen a felmerülő nehézségek megoldási lehetőségeinek feltárása is szükség volt. A képzésen résztvevők egyúttal ahhoz is felkészítést kapnak, hogy településükön másokat segíteni tudjanak az álláskeresés eredményességében. Előadások és tréningek: A munkaerőpiacra való felkészítés egyrészt 90-120 perces előadások, másrészt az előadások tréning módszer­ rel történő feldolgozása (állásinterjúztatási szimulációs gyakorlatok, önéletrajzírás, önismereti gyakorlatok) keretében valósul meg. Határon túli együttműködések • rendszeres együttműködés a BINCISZ-szel (lásd BINCISZ beszámoló) • Tardoskedd – részvétel az CSEMADOK érsekújvári járási vezetői és az önkormányzati vezetők tanácskozásán, május 24 • Közös megemlékezés az MNT alapításának 25. évfordulóján (MNT lap 2013/4 és MŰVELŐDÉS című erdélyi folyóirat) Nemzetközi tanácskozások, műhelymunkák • Zágráb (Vitalize) találkozó, február 28- március 1. A Grundtvig tanulási kapcsolatok program témája: időskorúak a vidék élhetőbbé tételéért. ( partnerek Németország, Ausztria, Spanyolország, Szlovákia, Horvátország, Olaszország) • május 29 – 31 Vitalize program tallálkozó Cadca Szlovákia – közreműködők: lásd a zágrábi találkozót. • A felnőttoktatási nemzetközi hírnév csarnoka ( Hall of Fame) elismerés magyar pályázatainak előkészítése és megküldése a Halll orf Fame bizottság számára z USA-ba • Vitalize találkozó és tanácskozás Eisenstadt ( Kismarton) Győr, Mezőőrs, június 19 -22 • Jővőfórum – a jelenlegi válság és a felnőttoktatás – Innsbruck , július 2-6. Téma: A válságra válaszolva ! Vajon van-e válasza az élethosszig tartó tanulásnak a kialakult válságra és az abból kivezető útra. Munkacsoportokban vitatták meg a résztvevők a válság és a felnőttoktatás kapcsolatának különböző aspektusait. (tájékoztató írás a rendezvényről megjelent az MNT folyóiratban) • Tanulással a szegénység ellen (Grundtvig tanulási kapcsolatok program) – projektindító találkozó Hollandiában, november 21-24. Téma: milyen módszerek alkalmazhatók sikeresen a tanulás bármilyen formájába általában nehezen bevonható csoportok és egyének motiválása érdekében. A NIACE walesiek általvezetett projektben 6 ország vesz részt. – A „Kulturális útikalauz” – projektvezetők megbeszélése, november 4-6 Koppenhága. A két éves Grundtvig multilaterális projekt, dán, holland, brit, magyar, szlovén partnerekkel. Témája: a kultúra legyen a teljes népesség számára elérhető, akár fogyasztóként, akár alkotóként, s leküzdeni azt a visszatérő problémát, ami a nagy társadalmi csoportok távolmaradását jelenti, főként a hátrányos helyzetű rétegek köréből.

Benda Kálmán születésének centenáriuma Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság

2013-ban kiemelkedő feladatot jelentett a Magyary konferencia országos jellegű szervezése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. A népfőiskolai szervezetünk elnöksége az előző év értékelésének időszakában megfogalmazott tervei, elképzelései sikeresen és eredmé­ nyesen valósultak meg, néhány területen bővültek, is. Sikerült teljesíteni a 2013. évi célkitűzéseinket. a.) A népfőiskola a következő képzési és ismeretterjesztő programokat, rendezvényeket valósította meg közhasznú tevékenysége keretében: S. sz.

Téma/sorozat neve

Programok/ alkalmak száma

Éves óraszám Beiratkozottak Éves résztvevõk száma száma

Egyetemes történelem – határon túli magyarság és szomszédaink

17

34

50

630

Egészségügyi sorozat

14

28

65

400

Vallástörténet

15

30

60

600

Tatai képzõmûvészet

9

18

70

435

Alkotmánytól…

6

12

40

150

Magyar irodalomtörténet

7

14

50

245

Benda konferencia

1

4

50

50

Angol középhaladó I.

30

60

8

240

Angol társalgás

30

60

7

210

2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 29

NépfÕiskolák 2013

S. sz.

Téma/sorozat neve

Programok/ alkalmak száma

Éves óraszám Beiratkozottak Éves résztvevõk száma száma

Angol középfokú nyelv.v.

11

33

2

22

Német kezdõ

30

60

9

270

Német újrakezdõ

24

48

4

96

TÁMOP-2.6.2

6

40

40

60

Magyary konferencia

1

5

250

250

Versbarát Kör

6

12

50

30

Népfõiskola Nap

1

10

250

250

„Látóutak”

3

30

180

170

Lengyel-magyar…

3

7

35

60

12

60

380

350

226

565

1600

4518

Egyéb programok (Magyar KN, MNT közgy, 25 éves, Hamary emlékezés, MTA, Kult.Örökség N.), Bacsi hgv. Agostyán, Bláthy, Vár, Civilek É., Kovács T.) Összesen

A képzési programok tapasztalatait, adatait elemezve pozitív változások történtek, annak ellenére, hogy a feltételeink működési körülményeink nem változtak lényegesen az előző évhez viszonyítva. A már ismert és több éve szervezett programjainkat, sorozatainkat sikerült tovább bővíteni újakkal kiegészíteni. A hagyományos programjaink mellett (egészségügyi, történelem és vallástörténet) sikerült bemutatni a Lakitelek Alapítvány támoga­ tásával Tata képzőművészeti hagyományait. A nehézségek ellenére új sorozatokat is sikerült elindítani. Egyik a Magyar irodalom törté­ nete, másik az Alkotmánytól az alaptörvényig c. sorozatunk. A tanfolyamok keretében továbbra is fontos tényező a nyelvoktatás, az elmúlt évben 5 tanfolyamot szerveztünk népfőiskolánkon annak ellenére, hogy mi nem nyertünk ezekhez támogatást, és a máshonnan érkező nyertesek hirdetik az ingyenes tanfolyamaikat (egyiknek még helyet is biztosítottunk!). Érdemes kiemelni, hogy az elmúlt évben, egyenlő arányban mutatkozott igény az angol és a német nyelvtanfolyamok iránt. „Látóútak”-ra is sor került ismét 2013-ban, amelyek közül nagy élményt jelentett az ausztriai Őrvidéken tett látogatás, továbbá pannonhalmi egész napos program, ahol Várszegi Asztrik apát is fogadta a népfőiskolás csopor­ tunkat. A környékbeli települések közül e programok keretében jártunk Kocs községben, – jelenlegi székhelyünkön – amely szintén nagy élményt jelentett a részt vevőknek. Folytattuk Kocson is az előadások szervezését egészség­ ügyi és a kertbarát témakörben a helyi szervezőkkel együttműködve. A község részére elnyertünk egy szakmai pályázatot, amelynek a célja az ifjúsági munka fejlesztése, ennek kidolgozása és előkészítése a település számára. A programok után érdemes és szükséges szólni röviden az előadóinkról is. A 2013-as évben közel 100 fő működött közre előadóként, tanárként a népfőiskola által szervezett sorozatokon vagy más programokon. Nagy többségük magas szintű képzettséggel, felkészültséggel és/ vagy tapasztalattal rendelkezett azon a területen, amelyet vállalt. Nagyon nehéz egy-két nevet kiemelni, de példának okáért érdemes felhívni a figyelmet, hogy a Magyary konferencia mellett az Alkotmánytól… c. sorozaton is előadott az ELTE rektora, Stumpf István alkotmány­ bíró, a Pázmány P. Katolikus egyetem számos tanára és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont több munkatársa, és akadémikusok is akadtak, mint pl. Madas Edit az irodalomtörténeti sorozatban vagy Glatz Ferenc a Benda Kálmán emlék-konferencián. Az országosan ismert előadók mellet nagyon örültünk a helyi előadóinknak is, akik sok érdeklődőt vonzottak. Ezek közé tartozik Kövesdi Mónika vagy az orvosok közül Pálfi János körzeti orvos, de megemlítjük dr. Nemes Lajos professzor nevét is, és még lehetne tovább is sorolni a neveket. Az „egyéb programok” csoportja jelentőségét mutatja, hogy, több mint 10 rendezvényről van szó! Ezek közül mindenképpen kiemelendő a Népfőiskola Nap, amit a Tanácsadó Testület tagja javasolt, s amit első alkalommal szerveztünk meg sikeresen. Ennek fő oka valószínűleg a sokszínűség, a színvonal és a határon túlról érkező barátaink: Tardoskedd (kézművesek csoportja) és Nagyvárad (Egei György festő). Az elmúlt évben is részt vettünk a MTA-án szervezett Magyar Örökség Díj átadási ünnepségen, és sikert aratott a Kulturális Örökség Napja alkalmából szervezett programunk (Pezsgőgyári látogatás), részt vettünk az MNT országos fórumain, megemlékeztünk a Magyar Kultúra Napjáról, fogadtuk továbbá a felvidéki Kürt településről Kovács Tamás kerekest, (távkerékpárost) és hangversenyt szerveztünk a Kárpátaljai Bacsi Jánosnak. Kiemelkedő esemény volt az agostyáni Természetes Életmód Alapítvány meglátogatása és a miskolci irodalmi együttes ott adott műsora (egy külön műsort a Bláthy iskola tanulóinak is bemutattak). A városban szervezett programok közül említésre érdemes a városi program keretében a Várban is jelen voltunk és a Honvédség családi napján szintén bemutatkoztunk. Végül, mint új kezdeményezést a Civilek Éjszakáját említjük, ahol dr. Kálmán Attila életével, tevékenységével ismerkedhettek meg az érdeklődők. 30 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

2013-ban Hamary Dániel orvosra és íróra szerényebb módon emlékeztünk, mint előző évben, de az elmúlt évben is megtörtént, s ezt a hagyományt szeretnénk folytatni a továbbiakban is. Az elmúlt évben ismét sor került a Magyary konferencia megszervezésére, amely­ nek növekvő jelentőségét mutatja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen szerveztük, és országos jellegűvé vált! A Benda konferencia szervezését fontos feladatunknak tekintettük Benda Kálmán születésének centenáriuma alkalmából, mivel a régi Tatai Népfőiskola négy évfolyamát is vezette, és erről az időszakról sok fontos dokumentumot őrzött meg és számos publikációt is köz­ readott róla. A konferencia színvonalát jelzi, hogy azon Kálmán Attila mellett előadást tartott Glatz Ferenc akadémikus és Sz. Tóth János a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke is. A rövid elemzésből is látható – amit a számok is mutatnak –, hogy 2013-ben is széles körű munkát végzett, és kiemelkedő eredmé­ nyeket ért el a népfőiskola. A szakmai erőfeszítéseknek és az előadóinknak is köszönhetően szerencsére nem olyan arányban változott, mint azt a pénzügyi lehetőségek (korlátok) indokolták volna, sőt több vonatkozásban még fejlődést, bővítést is sikerült elérni. b) Egyéb rendezvények, események értékelése Az egyéb programok köréből most egy projektet emelünk ki, amely a TÁMOP-2.6.2-12/1-2012-0009 számot viseli. Ez a programunk ugyan szorosan kapcsolódik szakmailag a következő pontban értékelt munkaügyi szolgáltatásokhoz, de jellegénél fogva külön érdemes róla néhány fontos tapasztalatot-tanulságot elmondani. A pályázat azt a célt szolgálta, hogy az ezen a területen működő feladat ellátók (vagy akik vállalni szeretnének ilyet) szakmai felkészítését segítse. A pályázat előkészítését és adminisztrációját az Agenda Pályázatház vállalta fel, de a megvalósításban is közreműködtek. A szakmai program, amely a munkatársak képzését-felkészítését szolgálta sikeresen valósult meg. Két fórumot is szerveztünk ennek keretében a civil szervezeteknek és a munkáltatóknak, ezeket kevésbé kísérte érdeklődés, ami azért is volt furcsa számunkra, mert a munkaügyi kirendeltség együttműködésével szerveztük a programokat. A fejlesztés az OFA szakértők ellenőrzésével zárul, s azt követően kaphatjuk meg az erre vonatkozó akkreditációt, ez év elején. c) A munkaerő-piaci szolgáltatás teljesítése Az elmúlt évben a szolgáltatás március végén zárult, de szerencsére újabb szerződéssel folytatódott és jelenleg is tart. A programban alkalmazottak száma 2013. áprilistól 8 főre csökkent a munkatársak száma, aminek természetesen nem örültünk, annak ellenére, hogy továbbra is komoly pénzügyi feladatot jelentett számunkra az újabb hitel felvétele. (A 20 % visszatartása miatt.) A kirendeltségi adatokat elemezve azt látjuk, hogy mindenütt elvégezték a kötelező regisztrációs nyilvántartást. Az éves adatok azt mutatják, hogy csökkent a kollégák által ellátottak száma, ami arra utal, hogy javultak a munkanélkülieket érintő lehetőségek. Az egész évben ellátott személyek száma 7 095 fő, amely az előző évhez viszonyítva is több mint 1000 fős csökkenést mutat. A kirendeltségek között az elmúlt évben lényeges különbségek nem alakultak ki, azt csak a helyi körülmények, lehetőségek befolyásolták. A szakmai munka minőségét nagymértékben befolyásolják a személyi feltételek, ebben a vonatkozásban az jelentett nagyobb változást, hogy a járási hivatalok beindulása miatt négy fő távozott, de a kirendeltségekkel együttműködve sikerült zökkenőmentesen megoldani az új munkatár­ sak beállítását. Ezt a folyamatot segítette az előző pontban bemutatott (TÁMOP-os) képzési programunk, ahol az év során 4 alkalommal is több napra találkoztak egymással is a kollégák. Az információ-szolgáltatást ellátó munkatársakat elismerés illeti elnökségünk részéről, mert fontos feladatukat – a változások ellenére – igyekeztek lelkiismeretesen és pontosan teljesíteni. d) Munkatanácsadás szolgáltatás ellátása A munkatanácsadás szolgáltatási feladat ellátását folyamatosan végeztük az elmúlt évben október közepéig. Itt a személyi változások még jelentősebbek voltak, mint az információ szolgáltatás esetében, ennek ellenére sikerült a vállalt feladatot teljesíteni. és a négy fő munka­ társa a jelzett időpontig 1 357 főt látott el a megye 7 kirendeltségén. Az októberi határidő (és váltás) számunkra nem volt kedvező, mert a közbeszerzés keretében ugyan mi is beadtuk pályázatunkat, de nem nyer­ tük el, s ezzel ismét megszakadt a munka folyamatossága. (Ez szakmailag azért is újra gondolást érdemelne, mert ráadásul más megyei szolgáltató kapta meg a feladatot. „Ezen felbátorodva” magunk is indultunk egy Baranya megyei pályázaton, de ott természetesen a helyi pályázó nyert.) Összességében a munkaügyi szolgáltatás területén 14 főt foglalkoztattunk közel egész éven át (sőt a cserék miatt 20 fő felett is van a volt munkatársak száma), ami a civil szervezeti körülményeket figyelembe véve nem akármilyen teljesítmény. Érdemes lenne a dön­ téshozóknak az ilyen tényezőket is mérlegelni, amikor különböző döntésekkel befolyásolják a civil szervezetek működését. Egyáltalán nem mindegy, hogy segítik, vagy akadályozzák az eredményes működést.

II. Szervezet- és intézményfejlesztés Népfőiskolánk alapszabályának, és hagyományainak megfelelően megtartotta éves közgyűlését, ahol elfogadta tagságunk az előző év értékelését, beszámolót és a 2013. évre vonatkozó feladatokat. Itt már figyelembe vettük az új civil törvény rendelkezéseit. Elnökségünkben az jelentett változást, hogy egyik tagja súlyos betegséggel küzdve az év közepén elhunyt. Jelenleg az elnökségi tagok száma 8 fő. A másik problémát az okozta, hogy az elnök kisebb egészségügyi gondja miatt hosszabb ideig korlátozottan tudta csak ellátni a feladatát, s ebben az időben kiemelkedő módon segítették a feladatok megoldását a titkár és az egyik alelnök és más elnökségi tagok is. Az eddigi gyakorlatot folytattuk az elnökségi ülések megtartásában, az akadályok ellenére 5 alkalommal ülésezett a testület és megtár­ gyalta a szervezet életében fontos ügyeket. Szervezeti szempontból jelentős változásnak tartjuk a népfőiskola Tanácsadó Testületének létrehozását az év elején. A testület közel 15 fős száma és változó összetétele alkalmas arra, hogy véleményével, ötleteivel segítse a népfőiskola eredményes működését, társadalmi elismertségének erősítését. Meghatározó szerepet töltöttek be a Népfőiskola Nap elindításában és megvalósításában, de más tevékeny­ ségi területre vonatkozóan is megfogalmaztak javaslatokat, amelyeket tudunk (és szeretnénk is) majd hasznosítani. 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 31

NépfÕiskolák 2013

A népfőiskola személyi feltételeiben is történtek változások az elmúlt évben. A fiatal munkatársunkat az év végéig ugyan sikerült meg­ tartanunk, (akkortól nem tudtuk meghosszabbítani a szerződését), de a kulturális közfoglalkoztatás keretében sikerült „alkalmaznunk” december 1-től egy fő pályakezdőt, s ez tette lehetővé az adminisztrációs feladatok maradéktalan teljesítését. A népfőiskolánk elhelyezésével kapcsolatban a Rákóczi utcai új irodahelyiséget belaktuk, de sajnos a fűtése csak árammal működik, amiből következik, hogy nem megfelelő a helyiség komfortja, és még drága is. (Felvetődik a kérdés, hogy hosszabb távon érdemes-e így használni, vagy sikerül más elhelyezést találni?) A város polgármesterével az elmúlt évben is folyamatos volt a kapcsolat. Ebben fontos szerepet játszott, hogy előkészítésre és megsza­ vazásra került a képviselőtestület és a népfőiskola elnökség között kötött együttműködési megállapodás az év első felében. Az önkormányzati együttműködés pozitív jellegét dokumentálja az is, hogy polgármesterünk saját döntése alapján – és a hivatal segítségével az év vége felé 500 e Ft támogatásban (részben feladat ellátásán keresztül) részesítette a népfőiskolát, hozzájárulva ezzel az átmeneti finanszírozási problémáink megoldásához. Fontosnak tartjuk, hogy a Pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke elfogadta meghívá­ sunkat az elnökségi ülésre, és érdemi párbeszéd alakult ki. A nehézségek ellenére székhelyünkön, Kocson is szerveztünk néhány programot, és sor került falulátogatásra is (nagy sikerrel). A kocsi udvarház felújítása befejeződött, amely az integrált közösségi tér működési feltételeit biztosítja. Ebben az időszakban kerestük a lehetőséget a helyi vezetéssel a szükséges egyeztetés érdekében, erre nehezen került sor, illetve akkor derült ki az, hogy a népfőiskola az előzetes elképzelések ellenére sem kap lehetőséget, feladatot az ott végzendő szakmai munkára. (Az elnökség vizsgálja, hogy ilyen formában érdemes-e tovább fenntartani ezt a helyzetet.) Az eszközök fejlesztése területén jelentős előrelépés történt a saját erőfeszítések révén és az erre irányuló pályázataink eredmé­ nyeként. A már előzetesen említett TÁMOP pályázat adott lehetőséget eszközök, szakmai felszerelések beszerzésére, és külön erre a célra kiírt kedvezményes számítógépes beszerzést nyertünk el (ez a munkatanácsadás feltételeit biztosította volna, ha elnyerjük). A tagsággal való kapcsolattartásra folyamatosan törekedtünk, amit ebben az időszakban is jól szolgáltak folyamatos rendezvényeink és az elektronikus levelezés. A szervezet múlt évi közgyűlésén támogatói oklevelet kapott Döbrentey Ildikó és Levente Péter a „Minek a házasság” program önkéntes munkában történt megvalósításáért, „Az év tanára” elismerést Medgyessy S. Norbert, a Pázmány P. KE tanára kapta, a szervezet „Év önkéntese” díját Benkő Benedek kapta, aki a honlap működését segítette és segíti. Az önkéntességgel kapcsolatos esemény, hogy az „Éve Önkéntese” díjat kapott a szervezet elnöke is(az elnökség javaslatára) Tatabányán a Bázis Egyesület által kezdeményezett elismerés keretében. A tagdíjfizetési arány viszonylag magas (129 fő), – jelenleg a nyilvántartott tagok száma 143 fő, ami a törléseket (17 fő) követően alakult ki. A jelenlegi időpontig nem reagált megkeresésünkre 14 fő (nem fizető). A társaságunk életképességét jelzi, hogy számos új tag is csatlakozott a népfőiskolához 2013-ben (17 fő). A tagságunk viszonyát a szervezethez, a kapcsolattartás jellegét mutatja, hogy közel 61 fő volt, akik „túlfizették” a tagdíjat s ezzel támogatást nyújtottak, hozzájárul­ va ezzel is a működési feltételek biztosításához, ahhoz, hogy az elmúlt évet, ha nehezen is, de működőképesen zárjuk! A témához tartozik még, hogy további 7 fő – nem tagként – nyújtott támogatást a népfőiskola munkájához. Hasonlóan jelentős volt az előadóink vállalása, hozzájárulása a működéshez (21 fő – 25 alkalommal), akik díjazás nélkül, tehát szintén önkéntes munkában vállalták az előadások megtartását.

III. Kiadványok, publikációk A népfőiskola rendezvényeiről, eseményeiről az elmúlt évben is rendszeresen jelentek meg információk. A rendszerességet a KTV képújságja és a havonta megjelenő Harangláb c. újság jelentette. Mellette időnként a 24 Órában (megyei napilap) is megjelentek híradások programjainkról, és örvendetes, hogy egyre több alkalommal jelen vagyunk a Helyi Téma c. hetilapban is. A megyében működő rádiókhoz is elküldtük rendszeresen információinkat, ahol szívesen fogadják a híradásokat. Hirdetési jelleggel, néhány alkalommal közre adtuk tanfolyamainkat a Tatai Hírözön c. kéthetenként megjelenő újságban és időnként a 24 órában és a KTV-ben is, de a költségek miatt ezt csak korlátozottan tudtuk felhasználni. A hagyományos információs csatornák mellett saját magunk is törekedtünk, hogy plakátjainkat és szórólapjaikat eljuttassuk azokra a helyekre, ahol az érdeklődők találkozhatnak velük (pl. Művelődési ház, rendelő, Busz pályaudvar és más intézmények, főleg iskolák és a rendelőintézet, a városi könyvtár). Ezek elhelyezését a nehézségek ellenére is számos helyre eljuttattuk, hogy a városban és környékén minél szélesebb körben keltsük fel a potenciális érdeklődők figyelmét. Ezen a területen a körzeti orvosi rendelőkkel bővült a bevont intézmények köre. Elektronikus formában is jelen vagyunk már néhány éve, törekszünk, hogy honlapunkon aktuális információk is megjelenjenek. A honlapunk folyamatos frissítését sikerült megoldani az elmúlt évben, illetve bővítettük ezt a területet a Facebookra történő csatlakozás­ sal is. Külön kell szólni a hamarosan 10. évfordulójához közeledő Népfőiskolai Hírmondóról. A saját „újságunknak” a szerepe továbbra is fontos szerveztünk tagsága és a külső kapcsolatok miatt is, amelyből a múlt évben három számot sikerült kiadni (egy a Magyary kon­ ferenciára jelent meg). A Hírmondót is szerkesztőbizottság (10 fős) készíti elő, ez is hozzájárult, hogy színesebbé vált a kiadvány. Ebben kiemelkedő szerepe volt egy Afganisztánban katonai szolgálatot ellátó kedves ismerősnek, aki érdekes helyszíni beszámolót küldött. (Azóta szerencsésen hazatért.) Mellette az országosan is megjelenő MNT újságban is lehetőséget kaptunk a megjelenésre, ami szintén fontos elem a publicitás, az országos nyilvánosság szempontjából. Ebben az összefüggésben fontosnak ítéljük megjelenési lehetőségünket – szintén a Magyary konferenciához kapcsolódva – a Jegyző és közigazgatás 2013. május-júniusi számában, ahol összesen három oldal terjedelemben voltunk jelen, és a Közszolgálati Magazin c. folyóiratban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel történő együttműködésről jelent meg híradás. 32 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

IV. Partnerkapcsolatok Az elnökség úgy értékeli, hogy a jó programok, kiváló előadók (szakértők) mellett nagyban hozzájárult eredményeinkhez az a szándék, hogy a kapcsolatokat folyamatosan erősítsük (a már beváltak mellett) és újabbakkal bővítsük. Az önkormányzatok több szempontból fontos partnerei a népfőiskolának (erre már az előzőekben is több alkalommal utaltunk). A he­ lyi önkormányzat vezetésével tovább erősödött az együttműködés, ezt igazolja az együttműködési megállapodás megkötése, programok­ hoz kapcsolódó együttműködés (főként a konferenciákhoz kapcsolódva), de a pénzügyi támogatás növekedése is ezt igazolja. A kapcsolat szándékának jelentőségét növeli, hogy már hosszabb távú elképzelések, pályázatok ötlete is felvetődött. A Magyary konferencia országossá válásában is fontos elem volt az önkormányzati kapcsolat. Emellett a Benda konferencia szervezé­ sében és megvalósításában is szoros kapcsolat alakult ki, s más formában is hozzájárult az önkormányzat vezetése, személy szerint Michl József polgármester a népfőiskola sikeres működéséhez, akinek elnökségünk köszönetét fejezi ki ezért. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, és a Közigazgatás-tudományi Kar az új egyetem karával a jó kapcsolat-együttműködés ered­ ményeként sikerült a hagyományos Magyary Zoltán konferenciánkat országos szinten megszervezni. Ebben a törekvésünkben partnerre találtunk dr. Cserny Ákos dékán, és munkatársai személyében. Fontosnak ítéljük, hogy felvetődött a Magyary szülőház szakmai bázissá fejlesztése-kialakítása, de sajnos, ebbe az irányban konkrét lépés, gyakorlati elmozdulás nem történt. Az elmúlt évben is folytatódott az eddigi jó kapcsolatra építve a K-E Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával és K-E megyei Kirendeltségeinek vezetőivel az együttműködés. Ezt igazolja, hogy az együttműködés, a jó szakmai kapcsolat az új megyei veze­ téssel is folytatódott. Amint előzőleg is utaltunk rá – a munkaügyi kapcsolatnak – meghatározó szerepe van a szervezet tevékenységében, még akkor is, ha pénzügyileg ez okoz nehézségeket számunkra. A népfőiskola számára továbbra is jelentős tényező volt a munkaerő-piaci szolgáltatási pályázat sikeressége. A 2013-as évben tovább folytathattuk a munkatanácsadás feladatainak ellátását, ahol pénzügyileg szűkösebb keretek között vállaltuk fel a szakmai munkát (4 fő közreműködésével). Az előzőekben említettek mellett még foglalkoztatási támogatásban is részesültünk, egy rövid időre, amely szintén hozzájárult szervezetünk működőképességének fenntartásához. A Tatai Lengyel Kisebbségi Önkormányzat vezetésével folytatódott az együttműködés, ha kisebb intenzitással is, mint előző évben. A határon túli kapcsolatainkat továbbra is ápoljuk a nagyváradi civilekkel, ennek keretében fogadtuk a Márványhegyi művészeti tábor­ ban Egei György festőt (ő az aki kiállításával is hozzájárult a Népfőiskolai Nap sikeréhez). És új kapcsolatként fogadtuk a tardoskeddi – szlovákiai – kézművesek kiállítását, szintén az előzőekben említett program keretében, de a már hagyományossá váló találkozó Kovács Tamás kürti (Szlovákia) kerekessel is ide kapcsolódik. Befejezésül szólni kell a Magyar Népfőiskolai Társaság elnökségével, a központ munkatársaival kialakult, megvalósult 2013. évi együttműködésről. A folyamatos és rendszeres kapcsolat az elmúlt évben is jól működött. Az országosan is kialakult finanszírozási prob­ lémák, sajnos nem tették lehetővé a nagy, közös szakmai programokat, ami helyi tevékenységünkre is negatív hatással volt, de folyama­ tosan számíthattunk szakmai tanácsaikra, közreműködésükre, amit jól bizonyít a Benda konferencián Sz. Tóth János elnök előadása. Büszkék vagyunk rá, hogy népfőiskolánk mindig nagy számban képviselteti magát az országos népfőiskolai rendezvényeken. Az elmúlt évben ez még azzal is kiegészült, hogy a magyar népfőiskolai mozgalom újra indulásának 25. évfordulója alkalmából dr. Kálmán Attila (a régi tatai népfőiskola emlékeinek egyik aktív gyűjtője, a Magyary népfőiskola alapító és tiszteletbeli tagja) tarthatta a méltatást Benda Kálmánról születésének centenáriuma alkalmából. Az évforduló alkalmából elnökségünk javasolta a Magyar Népfőiskolai Társaságot Magyar Örökség díjra, ahol szintén számíthattunk Kálmán Attila segítségére is.

V. Pénzügyi források/támogató szervezetek felsorolása A népfőiskola szakmai tevékenysége – mint civil szervezetnek – az elmúlt évben is pályázatokra és pályázati jellegű támogatásokra épült, ebben a vonatkozásban 2013-ban sem történt változás. Az tény, hogy továbbra is nagy erőfeszítéseket kellett (kell) tennünk működésünk fenntartása érdekében. A 2013. évi pénzügyi működést, alapvetően nagyon hasonló – mondhatnánk azonos – körülmények jellemezték, mint az előző évet. Egyik kulcstényezője volt a helyzetnek a munkaerő-piaci szolgáltatás finanszírozási rendje, részben, hogy a szolgáltatás költségeiből csak a lezárást követően kapjuk meg a költségek 20%-át. Pozitívum, hogy a munkaügyi szolgáltatások másik területét, a munkatanácsadást is végezhettük október közepéig, s ez jelentősen növelte a pénzügyi mozgásteret. A szomorú az, hogy ezt követően közbeszerzést hirdettek meg a feladatra, ahol már csak az a szem­ pont érvényesült, hogy ki végzi el kevesebb pénzért. (A munkaügyi szolgáltatások közül még további kettőre pályáztunk, de egyik sem nyert.) Szintén sikerként könyvelhetjük el a TÁMOP 2.6.2. projekt támogatásának elnyerését és megvalósítását, amelyre az elmúlt évben közel 4 M Ft érkezett, de hasonló tétel áthúzódik 2014-re. Megvalósításában az Agenda Pályázatház nyújt szakmai segítséget. Az átmeneti finanszírozásban jelentős segítséget nyújtott a Pannon Takarékbank Kocsi Kirendeltsége a folyószámla hitellel, a hitelekben a Mikrohitel Zrt. – továbbá a Multimix Kft., az elnökségi tagjaink és tagságuk, mint támogatók is fontos szerepet töltenek be. Problémáinkat fokozta még az a tény, hogy az elmúlt évben sem nyertünk működési támogatást. Ennél is szomorúbb, hogy a lehetséges szakmai pályázataink közül egyikre sem kaptunk támogatást (kettőt lehetett ben yújtani a NEA-hoz). Ebben a helyzetben az elnökség és a szakmai vezetés folyamatosan küzdött az év során annak érdekében, hogy a finanszírozás ügyét sikeresen oldja meg, ami végül közösen és nagy erőfeszítéssel sikerült! 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 33

NépfÕiskolák 2013

Nemzeti kultúra napjai a határ két oldalán Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen

Egyesületünk és előd szervezete már közel 20 éve vállalta a népfőiskolai mozgalom megismertetését és terjesztését a megyében. Az egyesületünk hivatalos bejegyzése és megalakítása 2001-ben történt. Az egyesületet a megyében működő népfőiskolák vezetői és tagjai alapították. Célul tűztük ki, hogy a térségben működő népfőiskolák ernyő szervezete legyen. A kezdetektől folyamatosan olyan programokat valósítottunk meg, amelyek elősegítették a népfőiskolák együttműködését, szakmai fejlődését. Alapításkor célnak tűztük ki a határon túli, nagyváradi és Bihar megyei civil szervezetek segítését és bekapcsolását a népfőiskolai mozgalomba. Ennek érdekében szervezetünk különböző képzéseket, előadásokat, tréningeket szervezett, például a Képzők képzése, Forrásterem­ tés a kulturális szektorban, Civil szervezetek menedzsmentje. A határ túloldalán működő Bihar megyei és nagyváradi civil szervezetek vezetőinek szerveztünk több éven át Szentjobbon képzéseket Híd Európában címmel a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával. 2005-től a BINCISZ is csatlakozott a megyei népfőiskolai mozgalomhoz. Ennek a közös munkának máig meghatározója a 2001-ben indított közös programunk, a magyar kultúra napi megemlékezés. Az első közös ünnepünk legjelentősebb rendezvénye A Kárpát- me­ dencei magyarság műveltségi állapota című fórum volt, amelyet Nagyváradon és Berettyóújfaluban is megtartottunk tükör programként. A nagyváradi Bihari Napló így számol be az eseményről: „Nagyváradon és Berettyóújfaluban közös rendezvényekkel ünnepelték tegnap a magyar kultúra napját. A gazdag és sokszínű, szokatlanul zsúfolt eseménysorozatban helyet kapott szoboravatás, képzőművészeti kiállítás, koncert, díjátadás, fotótárlat, és kulturális problémákat feszegető fórum is, melyet mindkét oldalon megtartottunk…” Szintén a Bihari Napló a következőképpen számol be a fórumról: „A vitáktól sem mentes együttgondolkodás során a legtöbb szó a civil szervezetek közművelődési szerepéről és lehetőségeiről esett, de terítékre került az európai integráció, a globalizáció számos előnye,, hátránya, esélye, veszélye is a nemzeti kultúra, az anyanyelv, a hagyományok és sajátos értékek megőrzése, továbbéltetése és nemzetközi közkinccsé tétele szempontjából.” A rendezvény több újszerű alkotóelemet hozott előtérbe. Az egyik, a váradi magyar civil szervezetek és Nagyvárad Polgármesteri Hivatala közötti együttműködés volt, a másik Nagyvárad és Berettyóújfalu civil szervezeteinek, intézményeinek együttműködése, a har­ madik a két város vezetőségének közös részvétele a szervezésben és az eseményekben. A határokon átívelő, akkor újdonságszámba menő együttműködés, szokatlanul gazdag programokat eredményezett. Az első év sikeréből adódóan a következő években tovább gazdagodott és színesedett a rendezvény. A két alapító szervezethez – a Megyei Népfőiskolai Egyesülethez és a BINCISZ-hez – számtalan új civil szervezet, érdekképviseleti szervezet ( RMDSZ) is csatla­ kozott, valamint intézmények és önkormányzatok. Az elmúlt 14 évben Nagyváradon és Berettyóújfalun kívül a környező településeken is valósítottunk meg programokat. Ilyen települések: Debrecen, Derecske, Tépe, Biharkeresztes, Csökmő, Báránd, Földes, Nagyrábé, Bihartorda és a határ túloldalán Margita, Szentjobb, Nagyszalonta. A rendezvényeinket nagy sajtóvisszhang jellemzi, a helyi médiákon kívül rendszeresen tudósítanak az országos médiák is. A magyar kultúra napja mára nem csak kulturális esemény, hanem a magyarság együvé tartozásának szimbólumává vált Biharban. Az évek alatt az együttműködés mellett barátságok is létrejöttek a rendezvényeken. Évente 2500-3000 fő vesz részt a rendezvényeinken. 2006-ban a BINCISZ és a Megyei Népfőiskolai Egyesület Bihar kultúrájáért érmet alapított, amelyet minden évben egy személynek, vagy egy közösségnek adunk át a határ mindkét oldalán. Ennek célja, hogy elismerjük azok munkáját, akik a legtöbbet tesznek Bihar össze­ tartozásáért, a bihari identitás erősítéséért. 2014-ben ezt az érmet Dr. Po­ mogáts Béla irodalomtörténész kapta. Ezek a sikerek is hozzájárultak ahhoz, hogy a megyében működő népfőiskolák elismert és meghatározó szereplői lettek a megye és térség közösségi művelődésében. A Megyei Népfőiskolai Egyesület és a társegyesületei, elsősorban a Bihari Népfőiskola küldetésének tekintette, hogy ismertesse meg a megyében működő közművelődési intézmények körében a nem formális felnőttképzés módszereit. Ennek érdekében szervezzük meg 2001. óta A művelődés hete – a tanulás ünnepe rendezvénysorozatot. Első alkalom­ mal a Déry Múzeum dísztermében tartottuk nyitó rendezvényünket, ahol a megyében működő felnőttképzéssel foglalkozó civil szervezetek és in­ tézmények képviselői vettek részt. Itt mutattuk be először az úgynevezett „jó gyakorlat” módszerét. A módszer alkalmazásával, segítségével egy kiadvány szerkesztettünk, a megyéből 25 „jó gyakorlatot” mutattunk be és „Jó gyakorlatok” Hajdú-Bihar megyében címmel, az NCA támoga­ tásával 500 példányban a Népfőiskolai Füzetek sorozatunk 5. füzeteként megjelentettünk. A kiadványunkat kötelező irodalomként a Debreceni 34 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

Egyetem Bölcsészettudományi Kar Andragógia Tanszékén a hallgatók is használják a tanulmányaikhoz. 2005-ben a BINCISZ is bekap­ csolódott A művelődés hete – a tanu­ lás ünnepe programunkba, így Na­ gyvárad is otthont ad minden évben a művelődés hete rendezvényeinek. A Nagyváradon tartott eseményso­ rozatnak kiemelkedő rendezvénye a minden évben megrendezésre kerülő Nagyvárad tudós püspökei című tudo­ mányos ülés, amelyet a nagyváradi Ró­ mai Katolikus Püspökséggel közösen a Püspöki Palota dísztermében tartunk. A művelődés hete- tanulás ünnepe rendezvénysorozat mára Európában az egyik meghatározó ünnepe a felnőtt tanulóknak, azoknak, akik a tanulásukkal hozzájárulnak a tágabb és szűkebb környezetük jobbí­ tásához, egyéni életük boldogításához. A ’90-es évek második felében a Magyar Népfőiskolai Társaság honosította meg Magyarországon ezt az eseménysorozatot, sajnos, mára hazánkban alig gyakorolják ezt az ünneplést. 2013-ban csak a Megyei Népfőiskolai Egyesület és a BINCISZ szervezte meg ezt a rendezvény sorozatot. Tavaly a Méliusz Központ könyvtárosainak és a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola tanárainak mutattuk be a kulcskompetenciákra épülő tréning módszerünket. 2011-ben egyesületünk bekapcsolódott a Fejedelmek útja című mintaprojektbe, amelynek célja, hogy a határ két oldalán élő magyar szervezetek megismertessék egymással közös értékeiket, ünnepeiket, programjaikat. A projekt honlapjára az egyesületünk vezetésével 15 „jó gyakorlat” került fel, amely bemutatta az együttműködéseket és közös programokat. Az elmúlt években több országos kutatásban vettünk részt a Magyar Népfőiskolai Társaság partnereként: Jó gyakorlatok a felnőttképzésben, Hogyan tanulunk? Felnőtt képzési civil hálózat Több, mint 10 éve, minden évben megrendezzük a határ mind két oldalán a Civil társadalom napját. Itt a civil élet aktuális kérdé­ sei képezik a témát, előadásokat hallgatunk az aktuális kérdésekről. Megvitatjuk a két ország civil életének problémáit, különbségeit és hasonlóságait, a kisebbségi lét nehézségeit. Ezek az alkalmak azt is segítik, hogy új együttműködések alakuljanak a határ mentén. A rendezvényen alkalmanként 50-100 fő vett részt. 2013. óta akkreditált felnőttképzési intézmény vagyunk, több akkreditált felnőttképzési programunk van: Forrásteremtés a kulturális szektorban; Az információ feldolgozás az audiovizuális informatikában; Fiatalok konfliktus helyzeteinek erőszakmentes feldolgozási módjai; Az iskolai erőszakok elleni fellépés új lehetőségei; Ifjúsági mediátor képző tréning. Egyesületünk 2013-ban három uniós projektet nyert meg és kezdte el a megvalósítását: 1. TÁMOP -3.2.13-12/1-2012-0484 számú „Hagyomány és tudomány” –képesség fejlesztés tanórán kívül című pályázat. Ebben a pályázatban 6 oktatási, nevelési intézmény a partnerünk, a berettyóújfalui Széchenyi István Tagiskola, a József Attila Ál­ talános Iskola és EPSZ, a biharkeresztesi Gárdonyi Zoltán Református Általános Iskola és AMI, a furtai Általános Iskola és ÁMK, a berettyóújfalui Gyermekkert Tagóvoda és a váncsodi Óvoda. Az intézményekben különböző témájú szakkörök és tehetséggondozások keretében folynak a foglalkoztatások. Szakkörönként 8, tehetséggondozásonként 2 gyereket vonnak be a programokba, összesen ez 364 főt jelent. A projektben táborozási lehetőséget is lehetővé tettünk, ilyen volt a létavértesi kézműves tábor, a Füzesgyarmaton és a Bogá­ cson megtartott kézműves táborok. Minden intézménynek lehetősége van 2-2 vetélkedőt tartani a pályázat időtartama alatt. Az elnyert pályázat összege 24.980.624 Ft. A projekt 2013.- 2014 ben zajlik. 2. TÁMOP – 6.1.2-11/1-2012-1488 számú Fő az egészség! programsorozat Az egészséges életmóddal, egészségmegőrzéssel kapcsolatban különböző témákban tartott előadásokon vehetnek részt az érdeklődök. Ilyen például a cukorbetegség esetei és kockázatai, a túlzott alkoholfogyasztás élettani hatásai, önismeret és a békés együttélés feltételei. A pályázat keretén belül egészségnap is megrendezésre került, ahol a szakértők bemutatták a fűszernövények szerepét és a bio ételek elkészítési lehetőségeit. A pályázat keretében alkalmunk nyílt eszközöket beszerezni, ezek egy új tűzhely, mosogató, hűtőszekrény, különböző főzőedények, sütőeszközök, asztalok és székek, amiket az egészséges életmód foglalkozásokon használhatnak a résztvevők. Az elnyert összeg 9. 627.980 Ft. A projekt megvalósítási időszaka: 2013. szeptember1 – 2014. június 30. 3. TÁMOP- 1.4.1.-12/1-0804569/130 számú „Fiatalok foglalkoztatása a Sárréten” című pályázat A főpályázó Megyei Népfőiskolai Egyesület, viszont a pályázat helyileg Bárándon valósul meg, ahol egy aszalóüzemet létesítenek. Az üzemben tartósítószer-mentes, bio-termékeket állítanak elő.. A projekt 1 éves időtartamú és a fenntartási idő 5 év. 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 35

NépfÕiskolák 2013

A pályázatban 4 fő foglalkoztatását biztosítjuk 1 éven keresztül, majd fél éves továbbfoglalkoztatást vállaltunk. Az elnyert összeg 27. 421.755 Ft. 2013-ban a következő szervezetekkel láttuk el szoros partneri kapcsolatban munkánkat: Bihari Népfőiskola, Földes Nagyközségi Népfőiskolai Egyesület, Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület, a Bihari Múzeum, Kertbarátkör vezetők Népfőiskolája, a Bihari Népművészeti Egyesület, a biharkeresztesi Városi Művelődési Ház és Könyvtár, a csökmői Sárkány Népfőiskolai Egyesület, Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár, a bárándi Balassa Iván Művelődési Ház és Könyvtár, a csökmői Faluház és AMI, Tépe Község Önkormányzata, BINCISZ, Tibor Ernő Galéria Kiadványaink: • Bihari és sárréti népfőiskolák ma, Közművelődés felnőttképzés a végeken • „Jó gyakorlatok” Hajdú- Bihar megyében„ , Együttműködés az élethosszig tartó tanulásért” 2011., Népfőiskolai Füzetek 5. Porkoláb Lajos, elnök

Hol és hogyan terem a „mindennapi kenyerünk”? A termőföldtől az étkező asztalig... Mezőföld Népfőiskolai Társaság

A Dániában járt, és a népfőiskolák jelentőségét megértő helyi emberekkel alapítottuk meg 1992-ben a Mezőföld Népfőiskolai Társaságot, mely a Kishantosi Kastélyt reprezentatív vadászkastélyból a dán népfőiskolák elveit alkalmazó felnőttoktatási központtá, népfőiskolává alakította, és 1995 óta önálló intézményként működteti. Egyik legjelentősebb, 1994 óta folyó programunkban eddig százötven magyar fia­ talnak biztosítottunk több hónapos dán népfőiskolai ösztöndíjat a fenntartható fejlődés és a demokrácia dán példáinak tanulmányozására.   A Kishantosi Népfőiskola a legváltozatosabb hazai és külföldi csoportoknak (gazdáknak, helyi embereknek, vidékfejlesztési szakem­ bereknek, középiskolai és egyetemi csoportoknak, munkanélkülieknek) szervez programokat a fenntartható fejlődés, a vidékfejlesztés, valamint az ökológiai gazdálkodás témakörében.   Szintén 1992-ben alakult az Ökológiai Mezőgazdaság Alapítvány egy német-magyar minisztériumi együttműködésben megvalósuló ökológiai gazdálkodási projekt megvalósítására. A német minisztérium kötötte ki, hogy önálló szervezet képviselje a támogatott projek­ tet. Az 1994 és 1996 között zajló szakmai segítségnyújtási projekt keretében készültek el a kishantosi ökológiai mintagazdaság tervei a kastélyt és a szép parkot körülölelő szántóföldi területekre, háromfős német szakértői csoport és a Gödöllői Agrártudomány Egyetem (ma Szent István Egyetem) Környezet és Tájgazdálkodási Intézetének együttműködésével. A tervek alapján indultak meg a tárgyalások az ál­ lami tulajdonú területek önálló ökológiai mintagazdasággá alakítására. A szerteágazó nemzetközi kapcsolatok segítségével több nemzetközi programot bonyolítottunk, melyek keretében magyar csoportok számára tudtunk német és dán tanulmányutat szervezni. Részt vettünk nemzetközi oktatási programokban is. Például 2008-ban szakem­ 36 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

bereink a portugáliai Lisszabonban vezettek tanfolyamot európai résztvevők számára a fenntartható fejlődésről. A nemzetközi elismertsé­ get jelzi az is, hogy hat európai ország nagykövetségének szakemberei tanulmányozták már a Kishantoson folyó munkát, mely komplexi­ tás tekintetében Európában egyedülálló. Látogatást tett Kishantoson a német Bundestag Környezetvédelmi Bizottsága, de többek között ázsiai országok szakértői is megfordultak nálunk. Mindenkinek, aki Kishantosra látogat, bemutatjuk azokat az ökológiai és rendszerelméleti ismereteket, melyek alapján nagy bizton­ sággal eligazodhatnak a világban; megérthetik, hogy hol és miért árt az emberiség a természetnek és saját magának; és megtalálhatják a fenntartható fejlődéshez vezető utat. Ezeknek az ismereteknek minden ma élő emberhez el kell jutnia, de különösen a döntéshozókhoz, a politikusokhoz, mert a mai döntések hosszú távra hatnak, és ahhoz, hogy az ökológiai katasztrófát elkerüljük, ma kell jó döntéseket hozni és cselekedni. A meghirdetett rendezvényeken felül a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ nyitott intézményként működik. Előzetes egyeztetés alap­ ján bárkit – csoportokat és magánszemélyeket egyaránt – fogadunk, és igényeik, érdeklődésük szerint tájékoztatjuk őket A Mezőföld Népfőiskolai Társaság a 2013. évben a következő programokat szervezte meg: • A dán Vestjyllands népfőiskoláról 2012. decemberében hazatért diákok beszámolója • A dán népfőiskolai programra jelentkezők meghallgatása – 2013. tavaszi kurzus • Kishantos bemutatása • A dán népfőiskolai program tavaszi kurzusa résztvevőinek felkészítője • Biokertészet a gyakorlatban – Növényvédelem a biokertben – Zöldségtermesztés biomódszerekkel • Biokertészet a gyakorlatban – Bio fűszer és gyógynövénytermesztés – Tervezz Csodakertet! • A demokrácia egyszerűen – Egy földműves szemszögéből • Kishantos bemutatása – Nyugat-Magyarországi Egyetem csoportja • Kishantos bemutatása – Kodolányi János Főiskola csoportja • Kishantos bemutatása – szaktanácsadás • A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ bemu­ tatása • Nyílt nap – A Kishantosi Csodakert bemuta­ tása • Nyílt nap – A Kishantosi Ökológiai Mintagaz­ daság bemutatása • A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ bemu­ tatása – Szent István Egyetem csoportja • Nyílt nap – A Kishantosi Csodakert bemutatása • Kishantos bemutatása – Gazdák • Krétakör Színházi Tábor • A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ bemu­ tatása – Greenpeace csoportja • A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ bemu­ tatása – 1 fő • Dán népfőiskolai programra jelentkezők meghallgatása – 2013. őszi kurzus • Nyílt nap – Nyár a biogazdaságban és a csoda­ kertben • Nyílt nap – Nyár a biogazdaságban és a csoda­ kertben • Nyílt nap – Nyár a biogazdaságban és a csodakertben • Dán népfőiskolai program felkészítő – 2013. őszi kurzus • NÉPFŐISKOLAI PROGRAM AZ EGÉSZSÉGÉRT – TÁMOP pályázat: Egészségnap I. • Nyílt nap – Koraősz a biogazdaságban és a csodakertben • NÉPFŐISKOLAI PROGRAM AZ EGÉSZSÉGÉRT – TÁMOP pályázat: Egészségnap II. • Nyílt nap – Vetésidő a biogazdaságban • Nyílt nap – Vetésidő a biogazdaságban • A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ bemutatása – A dán Vestjyllands Hojskole fogadása • NÉPFŐISKOLAI PROGRAM AZ EGÉSZSÉGÉRT – TÁMOP pályázat – előadás: A termőföldtől az asztalig, hol és hogyan terem a „mindennapi kenyerünk”? • A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ bemutatása – Törökkoppányi csoport • A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ bemutatása – Dunaföldvári gazdák csoportja • NÉPFŐISKOLAI PROGRAM AZ EGÉSZSÉGÉRT – TÁMOP pályázat – előadás: Az élelmiszerekben levő vegyszermaradványok hatása az egészségre Összesen: 470 fő vett részt a programjainkon

Ács Sándorné 2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 37

NépfÕiskolák 2013

A fogvatartottak szabadulásáért

Zalai Népfőiskolai Egyesület szakmai tevékenységének bemutatása

1. Szervezet bemutatása Egyesületünk 1988-ban jött létre Zala megyében, a népfőiskolai mozgalom segítésére, koordinálására. 1999 óta kiemelkedően közhasznú szervezet, majd a 2011. évi CLXXV. tv. alapján, közhasznú besorolást kapott. Tagjai vagyunk a Magyar Népfőiskolai Társaságnak, s an­ nak Táji központjaként, segítjük a hozzánk tartozó kisebb népfőiskolák és civil szervezetek közösségeinek fejlődését. Ösztönözzük a népi hagyományok ápolását, segítjük a helytörténeti és lakóhelyhez való kötődést teremtő tevékenységek, formák kibontakozását. Alaptevékenységünk a felnőttképzés, az iskolarendszeren kívüli szakképzés. Felvállaljuk a különböző felnőttoktatási formák megszervezését, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtését és működtetését. Feladatrendszerünkön keresztül, megvalósuló programjaink révén közreműködünk az egészségfejlesztés, egészségvédelem, az egész­ séges életmódra nevelés, a betegségmegelőzés, az egyenlő bánásmód, és esélyegyenlőség érvényesítésében, az ehhez kapcsolódó közös­ ségfejlesztési, környezetvédelmi elvárások figyelembe vételével. Az egyesület munkáját a titkár szervezi, melyet együttműködő partnerei bevonásával valósít meg.

2. Jellegzetes programok Egyesületünk tevékenységét alapítását követően rövidebb bentlakásos programok jellemezték. (pl. nyelvoktatás, népfőiskolai szervezők tréningje). 1992-ben indítottuk a Népi Kismesterségek Népfőiskolája programot, melyet érettségizett fiatalok részére szerveztünk. Ettől az évtől volt jelen egyesületünk a képzők körében. 1997-2008-ig regisztrált képzők voltunk. Ez idő alatt kapcsolódtunk be a munkaerő piaci képzésekbe, ahol hallgatóink államilag elis­ mert bizonyítványt kaptak. Képzéseinket a Zala Megyei Munkaügyi Központ együttműködésével szerveztük. Foglalkoztunk mezőgazdasági, biogazdálkodási és állampolgári lét erősítését szolgáló képzésekkel. Tevékenységünket 1999-ben méhész szakképzéssel bővítettük. Kurzusainkon hallgatóink biogazdálkodásról, bioméhészetről, méhészetről, borászatról hallhattak, s vállalkozói, jogi, adózási, állampolgári, önismereti, helytörténeti ismereteiket gyarapíthatták elmé­ leti és gyakorlati tudással. 2000 őszén megalakítottuk az Ifjúsági Tagozatunkat, melynek a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépis­ kola adott helyet. Egyesületünk a tanítási szünetek alatt rendszeresen szervezte programjait: gyermektáborokat, ifjúsági programokat, a felnőttek számára 1 hetes Népi Kismesterségek Műhelyét. Képzésünk célja a mindenkori tárgykultúra megújítása, hagyományápolás, egyéni formavilág ki­ alakítása volt, ami a hallgatókat segítette a munkavállalásban, vállalkozóvá válásban. Általános felnőttképzési programjainkat a megye különböző településein, városaiban szerveztük meg helyi önkormányzatokkal való együttműködésben, a különböző pályázati alapok támogatásával. Célcsoportunk életkora a 18 és 70 év közötti korosztály volt. Rugalmasan alkalmazkodtunk az élethosszig tartó tanulás elvéhez, ezért a képzések és tanfolyamok célja az volt, hogy a megszerzett tudás az élet minőségi változásának elérése érdekében történjen.

3. Elmúlt három év programjai Az elmúlt tíz évben tevékenységünk jelentősen megváltozott. Előtérbe került a halmozottan hátrányos helyzetű emberek, különös tekin­ tettel a Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben fogva tartottak ún. re-s zocializációjának elősegítése. Így indítottuk el 2004-ben Börtön Népfőiskolai programunkat, mely azóta is működik. 38 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

Projektjeink komplexitását az intézeten belüli személyiségfejlesztő-konfliktuskezelő tréningre épülő, egyéni szociális munka, pszicholó­ giai tanácsadás, képzések, ismeretterjesztő előadások, kulturális programok, családgondozás, szabadulás utáni utógondozás jellemzi. Munkánk szükségességét fokozottan indokolja a fogvatartottak összetételének folyamatos változása, illetve a felgyülemlett feszültség programjaink által való csökkentésének igénye. Állandó jelenlétünket az alábbi számok igazolják: az eltelt idő alatt csak a börtönben 28 pályázati program (NFI, OFA, ESZA, MNT, NCA, NEA, BVOP, NCSSZI, Városi, Megyei Önkormányzatok) keretében 100 különböző programot, 328 fő előadóval, 751 napon való­ sítottunk meg, több száz fogvatartott bevonásával. Nem számszerűsíthető eredményeink: a bizalom és együttműködés fejlődése a fogvatartottak, az intézet, a munkáltatók, előadóink, partnereink részéről. További eredményeink: a résztvevők lényeges magatartásbeli változása mutatható ki egyesületünk több éves munkája során. A sza­ badultak esetében folyamatos az utánkövetés, egyesületünk külső szakmai megítélése nőtt. Reszocializációs munkánk középpontjában a személyiségfejlesztés, egyéni gondozás, felvilágosítás áll, kiegészítve a börtön speciális helyzetét figyelembe vevő prevenciós programokkal, mellyel törekszünk az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés mellett a szabadidő hasznos eltöltésére, a bűnismétlés esélyének csökkentésére, amit a szabadulás utáni utógondozással egészítünk ki. 3/1. 2011-2014 közötti támogatási időszak alatt sikerült folyamatosan megnyernünk a Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás kollégiuma által kiírt szakmai pályázatokat, melyek keretében munkaerő-piaci, egészségmegőrző programokat való­ sítottunk meg. 2009-től nyújtjuk be pályázatainkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetéhez, amelynek támogatásával folyamatosan valósítjuk meg drogprevenciós programjainkat. Működésünket általánosságban is a Nemzeti Civil Alap, illetve a Nemzeti Együttműködési Alap Társadalmi Felelősségvállalás kol­ légiumának támogatásával biztosítjuk. Támogatásainkat három csoportba soroltuk megvalósítási idejük szerint. 3/2. Az alábbi táblázat tartalmazza az elmúlt három év támogatással megvalósult programjait. Pályázati azonosító

Megnevezés

Megvalósítás ideje

Támogatás összege Résztvevõk száma (e Ft) (fõ)

KAB-ME-10-Bv

Második esély

2010.11.15-2011.06.15.

1 100

24

KAB-ME-10-MM

Együtt a jövõért

2010.12.01-2011.03.31.

600

12

KAB-ME-11-C

FŰ-SZER-Nélkül

2012.01.02-2012.05.15.

1 700

24

KAB-ME-12

Segítõ kezek

2012.11.15-2013.06.30.

600

12

KAB-ME-13-B

Tiszta tudattal szabadon

2013.12.01-2014.06.30.

700

24

KAB-ME-14-B

Tabuk nélkül

2014.07.01-2015.03.31.

1 000

24

Vissza a társadalomba

2012.08.01-2013.03.31.

2 100

24

Drogprevenciós programok

Munkaerõ-piaci program NEA-TF-12-SZ

2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 39

NépfÕiskolák 2013

Pályázati azonosító

Megnevezés

Megvalósítás ideje

Támogatás összege Résztvevõk száma (e Ft) (fõ)

NEA-TF-13-SZ

Egészségünk védelmében

2013.08.01-2014.03.31.

2 005

24

NEA-TF-14-SZ

Az egészség érték

2014.04.01-2015.03.31.

1 462,5

24

NCA-NYD-10

Mûködési tám.

2010.06.01-2011.05.31.

972

-

NCA-NYD-11

Mûködési tám.

2011.06.01-2011.09.30.

383,5

-

NEA-TF-12-M

Mûködési tám.

2012.05.31-2013.03.30.

300

-

NEA-TF-13-M

Mûködési tám.

2013.03.31-2014.03.30.

1 210

-

NEA-TF-14-M

Mûködési tám.

2014.03.31-2015.03.30.

1 000

-

15 133 000

192

Egészségmegõrzõ programok

Mûködési pályázatok

ÖSSZESEN:

– Nyolc éve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának támogatásával megteremtettük az intézeten belüli drogprevenciós program elindításának lehetőségét, azóta KAB-os projektjeinket egymásra építve segítjük a kábítószer miatt elítélteket. Általában 24 – 24 főt vonunk be egy-egy programba. Prevenciós projektünk eredménye volt, hogy az érintett szabadulók folytatták elterelésüket, együttműködtek a drogambulancia munkatársaival, egyesületünkkel. „EGYÜTT A JÖVŐÉRT” c. projektünket az intézet dolgozóinak bevonásával valósítottuk meg azzal a céllal, hogy fokozzuk az intézetben dolgozó (felügyelők, nevelő) szakemberek együttműködését. Vonjuk be őket a drogprobléma kezelésébe azért, hogy fel tudják ismerni, szükség esetén segíteni tudják a hirtelen elvonás miatt keletkezett feszültség, egyéb tünetek feldolgozásában a fogvatartottakat. Az ismétlődő projektek szükségességét a fogvatartottak összetételének állandó változása indokolja. Ezáltal bővítjük azoknak a körét, akiknek programjainkon keresztül alternatív megoldásokat tudunk kínálni a kábítószer miatti visszaeső bűnözés csökkentésére. – „VISSZA A TÁRSADALOMBA” c munkaerő-piaci programunk, 24 fő bevonásával valósult meg. Célunk az volt, hogy felkészítsük résztvevőinket a szabadulás utáni társadalomba való beilleszkedésre. Személyiségfejlesztő tré­ ningekkel, álláskeresési technikák, munkaügyi szabályok megismertetésével segítettük résztvevőinket. – Egészségmegőrző programjainkat szintén egymásra építjük azzal a céllal, hogy az egészséges életmódra nevelés mellett a szabadidő hasznos eltöltését segítsük elő. Az ismétlődő programok szükségességét ebben az esetben is célcsoportunk állandó cserélődése indokolja. Projektjeinket kiegészítjük családi (karácsony, anyák napja) kulturális, történelmi eseményekről való megemlékezésekkel is. 3/3. 2013- 2014-ben projektjeinket az alábbi programokkal egészítettük ki: A Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnokságának felhívására jelentkeztünk egy színjátszó versenyre, ahol Móricz Zsigmond „Az ördög” c darabját mutattuk be. • A darabot az intézet lakóinak egy farsangi program keretében is előadtuk, mellyel szereplőink nagy sikert arattak. • 1848 tavaszára emlékeztünk, amit fogvatartottak szavalataival színesítettünk. • Szakkörök keretében ajándékokat (képeslapot, hímes tojást, karácsonyi díszeket) készítettünk. • Költészet napján József Attila és más költők műveinek feldolgozásával foglalkoztunk. • Október 6-án az ARADI VÉRTANÚKRA emlékeztünk. • Ki mit tud-ot szerveztünk • Karácsonykor, családi karácsonyi programunkat szerveztük. Erre az alkalomra Lev Tolsztoj Panov apó karácsonya című darabját, il­ letve karácsonyi verseket adott elő az a 10 fogvatartott, aki fogadhatta családjának tagjait. • Másnap ezt az előadást az intézeti misét követően is bemutattuk, ezáltal a karácsonyi hangulatot is fokoztuk. • Év végén fókuszcsoportos beszélgetést szerveztünk az Életrevalók c. film vetítését követően. Ezen a programon 45-50 fő vett részt. 3/4. Börtön tevékenységünkön kívül, több együttműködő partnerünk projektjeinek megvalósításában is részvettünk: • Magyar Népfőiskolai Társaság munkájában, ahol egyesületünk regionális koordinátorként, mint táji központ vesz részt és látja el fela­ datát, az MNT által szervezett országos programokban, projektekben. • Kisebb szervezetek projektjei keretében előadásokat tartunk, segítünk pályázataik elkészítésében. • Jelenleg aktívan részt veszünk egyik szombathelyi partner szervezetünk áldozattá válás megelőzését segítő programjának megvalósí­ tásában. 3/5. 2013. december 30-án bensőséges keretek között ünnepeltük egyesületünk alapításának 25. évfordulóját. Felelevenítettük elért ered­ ményeinket, megemlékeztünk azokról az alapító tagjainkról, akik már nem lehetnek velünk. Közös ígéretet tettünk jövőbeni tevékeny­ ségünk folytatására. 40 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

3/6. Együttműködő partnereink: Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, drogambulancia, vöröskereszt, kormányhivatal szakirányú szervei, önkormányzatok, családsegítő civil szervezetek, KEF-ek. 3/7. A működési támogatások elnyerésével lehetőséget kapunk arra, hogy a megfelelő működési feltételek biztosításával, partnereink­ kel együttműködve, tovább erősítsük egyesületünk társadalmi szerepvállalását, az általunk támogatott célcsoport jövőbeni boldogulása érdekében. Továbbá folytathassuk a helyi társadalmi közösségek szolidaritásának, belső kohéziójának megerősítését, célcsoportunk peri­ fériára szorulásának megállításáért. Erősítsük a társadalmi párbeszédet az együttműködés további fejlesztéséért, a társadalmi előítéletek gyengítéséért.

4. Részvevők száma, gazdálkodására vonatkozó adatok Résztvevőink számát évente több száz főre becsüljük, ami abból adódik, hogy vannak nyílt és zárt programjaink. Zárt programok: az egyes projektek résztvevőihez kapcsolódó személyiségfejlesztő tréningek, ahol 24-30 fő vesz részt. Nyílt prog­ ramok: pl. a projektekhez kapcsolódó ismeretterjesztő előadások, kulturális, szakköri, sport és egyéb programok, melyre bárki jelent­ kezhet. Egy-egy nagyobb rendezvényen akár 30-70 fő is részt vehet. Programjaink népszerűek, a fogvatartottak igénylik a jelenlétünket. Talán azért is, mert lehetőségeinkhez mérten figyelembe vesszük javaslataikat, ötleteiket, a tervezéskor. Építünk az együttműködésükre, kapcsolataikra, bevonjuk őket az előkészítő, szervező munkákba. Egyesületünk vállalkozási tevékenységet nem folytat. Működésünket, vállalt szakmai tevékenységünk finanszírozását pályázati támo­ gatásokra építjük, ami éves szinten 3-4 millió Ft-os bevételt jelent. Saját bevételként a csekély összegű tagdíj befizetésére alapozhatunk. Bevételeinket az adó 1%-os támogatásból befolyt összeggel egészítjük ki. Sajnos célcsoportunk alapvetően nem a tehetősebbek közé tartozik, illetve a bűnözést sokan elítélik, ennek ellenére tevékenységünk támogatásaként az elmúlt évben is sok-sok munkával 50 302 Ft-ot sikerült gyűjtenünk.

5. Megjelent szakmai anyagok Egyesületünk programjairól, rendezvényeiről folyamatosan jelennek meg tudósítások Zalai Kapocs című újságunkban, és egyéb megyei, országos lapokban (melyek elektronikusan honlapunkon is elérhetőek). Országos szakmai kiadványok közül több alkalommal közölte írásainkat a Magyar Népfőiskolai Társaság Művelődés –Népfőiskola –Társadalom című folyóirata, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának Börtönújság című lapja, a Magyar Sakkvilág. Megyei lapok közül kiemelnénk a Zalai Hírlapot, mely az elmúlt évben öt alkalommal tudósított munkánkról. Fontosnak tartjuk, hogy a médiákon keresztül is megmutassuk, hogy a különböző típusú, működési rendszerű intézmények között, ebben a zárt világban is példaértékű szakmai együttműködés alakulhat ki, a fogvatartottak esélyegyenlőségének megteremtése érdekében. Az érdeklődést fokozza továbbá az, hogy a közvélemény milyen felfogást képvisel bizonyos széles társadalmi rétegeket érintő jelen­ ségekkel – így a bűnelkövetéssel és a szabadságvesztés büntetéssel – kapcsolatban. Nem véletlen ez az érdeklődés és figyelem, az utóbbi időben bekövetkezett események miatt sem, hiszen az adófizetők egyre érzékenyebben figyelik, hogy a bűnüldözés és büntető igazság­ szolgáltatás ellátása mennyibe kerül, mennyire eredményes.

6. Honlap Egyesületünk elérhetőségét, munkájának megismerését fontosnak tartjuk, melynek egyik eszköze a honlapunk. www.nepfoiskola.hu/zalainepfoiskola Ezen keresztül lehetőségeinkhez képest (személyiségi jogok betartásával) nagy hangsúlyt helyezünk szakmai programjaink eredmé­ nyeinek bemutatására. Honlapunkat folyamatosan karbantartjuk, frissítjük. Látogatóink száma fokozatosan emelkedik, akiktől pozitív visszajelzéseket ka­ punk munkánkról.

7. Fotók 8. Javaslat a népfőiskolák törvényi elismerésére, finanszírozására • Törvényileg javasoljuk a népfőiskolák jogbiztonságát. • Javasoljuk, hogy a népfőiskolák kapjanak nagyobb szerepet a közművelődés különböző területein. • 25 éves szakmai tapasztalatunkra hivatkozva vehessünk részt a felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai bizottságok előkészítő munkájában. • Javasoljuk a népfőiskolák folyamatos és kiszámítható működése érdekében a költségvetési támogatási rendszer kidolgozását.

2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 41

NépfÕiskolák 2013

Jövőterv

Kemény Bertalan Népfőiskola

A képzéseket helyben kell biztosítani az emberek számára A Falufejlesztési Társaság – Népfőiskola Tagozata – (székhely: Vértesacsa) és a Budapest – Környéki Népfőiskolai Szövetség (székhely: Szentendre), mindkét egyesület elhatározta, hogy a magyar népfőiskolai mozgalmat, és a vidékfejlesztést segítő (civil) műhelyt szeretne létrehozni Vértesacsán, a Falugondnokok Házában: Kemény Bertalan nevét viselő bentlakásos Népfőiskolát, a szelíd vidékfejlesztés műhelyét. • Kemény Bertalan alapítója volt 1989-ben a Falufejlesztési Társaságnak (Vértesacsa), amelynek haláláig ( 2007) elnöke volt, valamint mintegy 10 éven át volt elnöke a Bu­ dapest – Környéki Népfőiskolai Szövetségnek (Szentendre) is. E sorok írója ( Nagy Júlia) abban a szerencsében részesült, hogy hosszabb ideig közvetlen, (önkéntes) munkatársa lehetett a hazai és határokon túli falufejlesztési és népfőiskolai folyamatokban, a közös munkában, programokban. • A Budapest – Környéki Népfőiskolai Szövetség régi törekvése volt, hogy pótolja azt a hiá­ nyosságot, amellyel a hazai népfőiskolai mozgalom tartozik az aprófalvak, és a kisközösségek iránt elkötelezett, a megújulást szorgalmazó, cselekvő falufejlesztés hazai megteremtőjének Kemény Bertalannak. A szellemiség megismerésével, megértésével erősíthesse a hazai és határokon túli népfőiskolai, szabadművelődési-szabadoktatási mozgalmat. Szeretnénk létrehozni egy bentlakásos népfőiskolai intézményt, műhelyt Vértesacsán, a már meglévő, egykor általa kezdeményezett és lé­ trehozott Falugondnokok Házában. Tervünk, hogy a ház népfőiskolai funkciót is betöltsön, amely­ re jelen állapotában is kiválóan alkalmasak a helyiségei, kertje: Kemény Bertalan Kutató Szoba és Kézikönyvtár, tágas étkező, konyha, oktató terem, csoportos szálláshelyek mintegy 14 fő számára, első és hátsó kert tűzrakó hellyel, kemencével. – Egyetértésben a megyei falugondnoki egyesületekkel és a szolgálat kitalálójával, megteremtőjével, a Falufejlesztési Társasággal. A névhasználathoz hozzájárultak a Kemény család nevében fiai, Kemény András, Kemény Pál.

Mi végre is a Kemény Bertalan Népfőiskola? • A vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek érdekében népfőiskolai felnőttképzéssel, szaktanácsadással is, minél jobban elősegíteni a Nemzeti Vidékstratégia 2020-ig megfogalmazott céljai, cselekvési terve megvalósítását • Hozzájárulás a falu, a faluközösség, a nemzet „a képesség megtartó népesség „talpra állításához. • A vidékfejlesztés kapcsolatrendszerében, a falu-tanyagondnokság fejlődésének hatékony, emberközpontú jövőbeni működésének biz­ tosítása a változó faluban, ehhez erőforrások, partner népfőiskolák keresése és velük való együttműködés. • Helyi társadalmi innovációk, piacok generálása.

Módszerek: • hálózatépítés, • módszertani falukutatás, a falu-város újszövetség ösztönzése, • tanulókör, beszélgető kör, kistáji népfőiskola, mint közösségszervező, önkéntes művelődési, tanulási hálózatok életre segítése és képzése, • látó – út, tudáscsere, jó példák, gyakorlatok elterjesztése, • kompetencia alapú felnőttkori készségfejlesztés a munkaerőpiac és a társadalmi integráció valós igényei, elvárásai figyelembe vé­ telével, • gazdaság orientált képzési programok, (célcsoport: fiatalok, azok a földhöz, gazdálkodáshoz irányítása, dán minta) • modell-kísérleti programok a fenntartható vidékstratégia mentén: helyi erőforrások, helyi közösség, helyi kultúra, helyi termék prog­ ram.

Alapkoncepció A népfőiskolai képzési programokat az érintettek számára elérhetővé kell tenni, azt az elvet valljuk, hogy a képzéseket helyben kell biztosítani az emberek számára. A klasszikus népfőiskolai modell, vagyis a több hetes, bentlakásos képzés csak speciális területeken és speciális célcsoport számára működőképes a mai életvitel mellett. Az eredményesség és hatékonyság szempontjából a helyi tematikus népfőiskolai programokat október és április közötti időszakban célszerű megtartani, tematikánként 20-30 órás programok az ideálisak, vagyis egy őszi-téli időszakban több helyi képzési program valósítható meg. — Megyénként népfőiskolai előadói szakértői adatbázist kialakítva kell és lehet biztosítani a helyi programokhoz a megfelelő szakem­ bereket (felkészítésük a felnőttképzésre azonban szükséges). 42 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2

NépfÕiskolák 2013

Partnerség – a következő, legfontosabb partnerekkel összefogva szeretnénk dolgozni: • Önkormányzatok • Vidékfejlesztési központok • A mezőgazdaság és szaktanácsadás szervezetei • Helyi intézmények (iskolák, könyvtárak, stb.) • Egyházak, civil szervezetek, népfőiskolai táji központok, szociális szövetkezetek. Program típusok 1.) Helyi tematikus, a Kárpát – medence bármely települése számára fontos és megvalósítható, megvalósítandó programok, amelyek a népfőiskolai táji központok szervezési, módszertani segítségével valósulnak meg: • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Helytörténet/kulturális örökség feltárása és ismertté tétele Faluszépítés az épített örökség gondozása, létrehozása, megújítása Helytörténet, honismeret a táj sajátosságai képzések, tanfolyamok helyi identitás (mit teszek a településemért – fejlesztés, tervezés, egyéni felelősség) aktív állampolgárság/egy nemzethez tartozás/nemzeti felelősség család – gazdálkodás, a család szerepe a vidék felemelésében konyhakert – az ökológia konyhakert fenntartás újratanulása kisállatok tartása (liba, kacsa, tyúk, stb.) helyi ízek konyhája – egészséges étkezés, önellátás helyi élelmiszer feldolgozás, helyi piac (önellátó település) környezetem védelme egészséges életmód/tudatos fogyasztó helyi szövetkezetek (szociális szövetkezet) helyi vállalkozások kezdeményezése, elindítása, működtetése helyi kézművesség és népművészet (népi kismesterségek) Helyi értékekre épülő vidéki turizmus fejlesztése Helyi társadalom fórumok, tájékoztatók, tanácsadások Mindennapi életben való eligazodást szolgáló népfőiskolai programok.

2.) Járási szintű, – részben bentlakásos, tematikus népfőiskolai képzési programok – országos szakmai kérdések, speciális szakmai képzések a vidékfejlesztési központok és a népfőiskolai táji központok koordinációjával: Tematika: • ökológiai gazdálkodás • mezőgazdasági vállalkozási ismeretek • talajvédelem • növényvédelem • erdőgazdaság • vízgazdálkodás • halgazdaság • állattenyésztési ismeretek (sertés- és/vagy marhatartás, lótenyésztés, őshonos állattartás) • energiagazdálkodás stb. Programtípus: • Vidékfejlesztés, mikro- és kisvállalkozás fejlesztés • Gazdák tájékoztatását szolgáló fórumok szervezése (falugazdász hálózat és a mezőgazdasági intézményrendszer szakemberei be­ vonásával) • Társadalmi partnerség elősegítése, a helyi közösségek megerősítése a szaktanácsadás bevonásával • Közösségi, szociális szövetkezetek létrehozása és működtetése • Helyi kereskedelmi csererendszerek kezdeményezése és inspirálása (szívességbankok, helyi pénz, cserekörök létrehozása) • Népfőiskolai táji központok szolgáltatásainak kiépítése (járási és megyei szinten) • Közösségi részvétel növelését szolgáló ún. aktív állampolgári képzések • Mintagazdaságok, nyitott porták adatbázis létrehozása a gyakorlati eredmények terjesztése céljából • Az önellátó falu – helyi élelmiszertermelés, feldolgozás, képzés • Térségi energia ellátási program kialakítását szolgáló fejlesztő képzés • Falusi, tanyai vendéglátás képzési program • Környezeti nevelési és ökológiai gazdálkodást népszerűsítő programok • Modellgazdaságok tájközpontok inspirálása illetve ezekkel együttműködés – szakmai látogatások, tapasztalatcserék bonyolítása. Lásd Pl. Puskás Ferenc uszkai mintakertje és országos modellhálózati terve ...   2014/2 Magyar Népfõiskolai Társaság 43

KönyvismertetÕ

Együttműködő szervezetek: • Falufejlesztési Társaság, az egyesületet képviseli Fáy Dániel elnök, Székhely: 8089 Vértesacsa, Kossuth u. 1. [email protected], [email protected] • Budapest – Környéki Népfőiskolai Szövetség, az egyesületet képviseli Nagy Júlia elnök, Székhely: 2000 Szentendre, Pátriárka u. 7. [email protected] Támogató partnerszervezetek: • Magyar Népfőiskolai Társaság, képviseli Dr.Sz. Tóth János elnök, projektgazdaként Nagy Júlia alelnök Székhely: 1138 Budapest, Révész u.2/c.fszt.1. [email protected], [email protected], [email protected] • Dunakanyar – Pilis Helyi Termék Szociális Szövetkezet, képviseli Nyitrai Zsuzsa igazgatósági tag Székhely: 2000 Szentendre, Deli Antal u.32-34. [email protected] Dunakanyar – Pilis Helyi Termék Szociális Szövetkezet/facebook.com Referencia, dokumentumok, jó gyakorlatok: www.falufejlesztesitarsasag.hu www.bknsz.hu www.nepfoiskola.hu

A tanuló társadalom létrehozása: új megközelítés a növekedésről, a fejlődésről, és a társadalmi haladásról Joseph E. Stiglitz, Bruce C. Greenwald Már régen felismerték, hogy a magasabb életszínvonal eredménye a technológiai fejlődésen alapszik, nem pedig a tőkefelhalmozáson. Az is világossá vált, hogy ami igazán megkülönbözteti a fejlett, s a kevésbé fejlett országokat, az nem csak a forráshiány, illetve az előállított termékek, de a tudás terén lévő különbség. Tény, hogy a sebesség, ahogy a fejlődő országok növekednek, nagymértékben függvénye an­ nak, ahogy a tudáskülönbséget csökkenteni képesek. Így az országok növekedésének és fejlődésének megértéséhez fontos tudni, az egyes országokban hogyan tanulnak és lesznek egyre termelékenyebbek, s a kormány hogyan ösztönzi a tanulást. A tanuló társadalom létrehozása c. könyv szerzői, Joseph E. Stiglitz és Bruce C. Greenwald megvilágítják, mi a jelentősége ennek a gazdaság- és politikaelméletben. Kiindulási pontként Kenneth J. Arrow 1962-es „Tanulás gyakorlat által” c. tanulmánya szolgál, amelyben a szerző kifejti, a tudás miért eltérő termék a többi áruhoz képest és hogy a piacgazdaság önmagában általában nem hozza létre, és továb­ bítja hatékonyan a tudást. A tudásbeli szakadék betemetése és a lemaradók tanulásának elősegítése központi szerepet játszanak a növekedésben és a fejlődésben. De a tanuló társadalom létrehozása éppoly fontos, ha fenn akarjuk tartani a jobb életszínvonalat a fejlett országokban. Stiglitz és Greenwald, az „endogén növekedés” új modelljét vázolja fel, a hazai és Joseph E. Stiglitz a globális politikák és kereskedelmi rendszerek számára. Bemutatják, hogy a jól meg­ tervezett kormányzati kereskedelmi és ipari politikák segíthetik kialakítani a tanuló társadalmat, és a rosszul tervezett szellemi tulajdon védelem­ rendszere hogyan késleltetheti a tanulást. Elmagyarázzák, hogy gyakorlatilag minden kormányzati politika pozitív, vagy negatív hatással van a tanulásra, amit a politikai döntéshozóknak fel kell ismerniük. Azt bizonyítják, hogy sok hagyományos politikai előírás, különösen azok, amelyek az ún. „neoliberális” doktrínákon alapulnak, s a statikus erőforrás-elosztásra építenek, akadályozzák a tanulást. Provokatív következtetésük, hogy a liberalizált kereskedelem stagnáláshoz vezethet, míg a széles körű iparvédelem és árfolyam beavatkozások előnyökkel járhatnak – nem csak az ipari szektorra, hanem az egész gazdaságra. A könyv anyaga a Columbia Egyetemen tartott Kennett J. Arrow előadássorozat anyagából állt össze, s 2014 júniusában jelent meg a Columbia University Pressnél. A szerzőpáros számos közös tanulmányt publikált korábban. Greenwald a Columbia Buiseness School tanára. Joseph E. Stiglitz 2001-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott, a Columbia Egyetem tanára, a Világbank vezető közgazdásza és alelnöke is volt. Ez utóbbi pozíciójáról is azért mondott le, mert kritizálta a Világbank neoliberális pénzügyi politikáját. Eddig megjelent könyvei magyarul: A viharos kilencvenes évek: a világ eddigi legprosperálóbb tíz évének új története. (The roaring nineties) Budapest: Napvilág, 2005 A globalizáció és visszásságai (Globalization and its discontents) Budapest: Napvilág, 2003 (Tatabánya: Alfadat Press) A kormányzati szektor gazdaságtana Budapest : KJK-Kerszöv, 2000 ([Budapest]: Akad. Ny. (Sz. T. J ) 44 Magyar Népfõiskolai Társaság 2014/2