Katasztrófavédelmi szemle

Védelem

Katasztrófavédelmi szemle 2012. XVIII. évfolyam 1. szám

Vörösiszap helyreállítás

1

t

a

r

t

a

l

o

m

2012. 19. évf. 1. szám Szerkesztõbizottság: Bérci László Kossa György Dr. Tóth Ferenc Érces Ferenc Böhm Péter Dr. Hoffmann Imre elnök Heizler György Dr. Bleszity János Dr. Beda László Dr. Takács Lajos Gábor Dr. Bánky Tamás Dr. Endrődi István Dr. Papp Antal Fõszerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM 03-1-22712 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadó: RSOE 1089 Budapest, Elnök u. 1. Megrendelhető: Baksáné Bognár Veronika Tel.: 82-413-339 Fax: 82-424-983 Email: [email protected] Felelõs kiadó: Dr. Bakondi György országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Corvina Nyomda, Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy József Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 Elõfizetési díj: egy évre 4200 Ft (áfával)

tanulmány A vegyi balesetek veszélyei és a megelőzés feladatai ................................................. 6 A vegyi baleset utáni védekezés ................................................................................. 9 A hő- és füstelvezetés elméleti háttere....................................................................... 13 megelőzés Miért kell(ene) a hő- és füstelvezetést tervezni? . .......................................................17 Nemzeti szabványban nem szabályozott beépített tűzoltó berendezések................... 19 ESFR sprinklerek követelményei............................................................................... 20 Vízköddel oltó berendezések...................................................................................... 21 Aeroszolos tűzoltó generátorok.................................................................................. 23 Aeroszolos oltóberendezések a gyakorlatban............................................................. 24 Nemzetközi szervezetek – akikre hivatkozunk.......................................................... 25 Az aeroszolos tűzoltó technológia nemzetközi elfogadásáról.................................... 26 fókuszban Biológiai veszélyek a beavatkozás során.................................................................... 27 Biológiai biztonság szintjei – Biztonság a laboratóriumban ..................................... 30 Bevetés biológiai veszélyes anyagok jelenlétében.......................................................31 Biológiai veszélyek a közúton – Mit lehet felderíteni?............................................... 35 Egészségügyi hulladékok a közúton és az intézményekben....................................... 37 kutatás Átbocsátó képesség vizsgálata számítógépes modell segítségével..............................41 fórum Személyi mentesítő rendszerek új változatai.............................................................. 43 Az INCA előrejelző rendszer tesztalkalmazása Somogy megyében és a Balatonnál.45 Fókuszban az épületek felújítása – IV. Rockwool Építészeti Tűzvédelmi Konferencia................................................. 47 módszer Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítás a gyakorlatban.................................................. 49 Villamos berendezések üzembe helyezés előtti első felülvizsgálata.......................... 53 szervezet A mentő tűzvédelem átalakítása az Önkormányzati Tűzoltóságok támogatási rendszerének tükrében........................ 56 tűz- és káresetek Az önkormányzatok működése a vörösiszap-katasztrófa során . .............................. 59 Az Önkormányzati Kárrendezési Újjáépítési Csoport (ÖKUCS) tevékenysége.........61 Együttműködés a nem önkormányzati szervezetekkel.............................................. 63 Pénzügyi feltételek biztosításának tapasztalatai a vörösiszap katasztrófánál............ 65 katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ TARTALOM

3

Tisztelt Olvasóink! Tisztelt Kollégáim! Jelentős vállalkozással kezdtük az új évet: az idén megalakult, egységes katasztrófavédelem, melynek feladat– és társadalmi kapcsolatrendszere alapvető változáson megy keresztül, próbák egész sora előtt áll. Mivel a körülmények folyamatosan változnak körülöttünk, mi sem engedhetjük meg magunknak, hogy ne válaszoljunk a kihívásra, és ne változzunk, ne változtassunk a feladatnak megfelelően. Az elmúlt évtizedekben milliárdokat költöttünk technikai fejlesztésre. Eközben azonban valami elsikkadt – valami nagyon fontos. A technikát megteremtő, alkalmazó emberre – a képzésben, önképzésben, új struktúrák megteremtésében – kevés figyelmet szenteltünk. A változás pedig elsősorban az embert érinti: az új katasztrófavédelem elméleti kihívások egész skálájával néz szembe, amely a fizikai-kémiai ismeretektől a jogon át egészen a pszichológiáig terjed. Ahhoz, hogy a változásokat elősegítsük, tudatos szakmai kommunikációra van szükség. A Védelem immár 18 éve bizonyítja, hogy erre van igény. Önöknek, nekünk van igényünk a szakmai fejlődést elősegítő, tudományos igényű folyóiratra, egy „szakmai horizontra”, amelyhez, mint a valódi horizonthoz a pilóták, igazodhatunk. A változásoknak köszönhetően pedig ez a horizont kitágul, változik, jóval szélesebb lesz. A katasztrófavédelmi szaktevékenység számos határterület szakmai és tudományos ismereteinek alkalmazásával teremt új elméleti és gyakorlati eredményeket. Ezeknek a feladatoknak a tudományos igényű megalapozása, az ilyen eredmények közreadása a katasztrófavédelmi tevékenység gyakorlati, szakmai tevékenységének fejlesztése segítheti a katasztrófavédelem területén dolgozók szakmai fejlődését. A feladat azonban nemcsak ez! Meg kell szólítani a katasztrófavédelem társadalmi kapcsolatrendszerében dolgozó vezető szakembereket is. Ez a kapcsolatrendszer a katasztrófavédelem megnövekedett feladatkörének megfelelően jelentősen kibővült. A közbiztonsági referensektől, a veszélyesanyag-szállító és -termelő szervezetetől, a szállító cégek szakmai szövetségein, az ADR tanácsadók egyesületén, az ipari és kereskedelmi szövetségeken át egészen a Tűzvédelmi Szövetségig, valamint az Építész– és Mérnökkamaráig terjed a skála. Pasteur szerint „Elmélet nélkül a gyakorlat csak a szokás ereje által irányított rutinmunka”. A Katasztrófavédelmi Szemle az a fórum, amely megmutatja: mi nem elégszünk, nem elégedhetünk meg a rutinnal. A katasztrófavédelemmel határos szakterületeken keletkező szakmai eredmények, új tudományos kutatások, valamint ezek gyakorlati megvalósításának bemutatása mellett célunk a szakmai fogalmak változásainak követése. Tesszük ezt reményeim szerint még jobb, még differenciáltabb, még részletesebb szakmai tartalommal, melyben a gyakorlatközpontú szemlélet tudományos igényességgel párosul. Bízom benne, hogy idővel bebizonyosodik majd: a Katasztrófavédelmi Szemle lesz az az elméleti fórum, amely hasznos gyakorlattá nemesíti a mindennapi szakmai munkát. Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy főigazgató BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

t a n u l m á n y

Dávidovits Zsuzsanna

A vegyi balesetek veszélyei és a megelőzés feladatai

Formalint szállító tartálykocsi az úttesten

Az egyre több és újabb vegyi anyagot előállító technológiák újabb kockázatokat vonnak maguk után, növelve az ipari balesetek előfordulásának esélyeit. A szerző a vegyi balesetek kapcsán bemutatja a veszélyhelyzeteket, és a védekezés lehetőségeit, módszereit.

A veszélyhelyzet jellemzése Minden vegyi baleset egyedi. A megelőző védelem és a vegyi állóképesség hatékonysága nagymértékben attól függ, hogy mennyire tudják a veszélyhelyzetet felmérni, mennyire tudják a veszélyhelyzetet reálisan jellemezni. Ebben tehát nagy szerepe van a jó prognóziskészítésnek. Egy jó helyzetfelmérés emberek százait, ezreit mentheti meg, mert lehetőséget ad a megfelelő preventív intézkedések megtételére. A vegyi baleset méreteit, környezetre gyakorolt hatásait több tényező is befolyásolja. Ilyenek: • az anyag kémiai tulajdonságai, • a vegyi felhő töménysége, • a meteorológiai viszonyok, • a lakosság gyors tájékoztatása, riasztása, • a védőeszközök és felszerelések, és • a mentés lehetőségei. A kikerülő gázok, gőzök, folyadékok és szilárd anyagok általában azonnal veszélyhelyzet idézhetnek elő, ezért még a normál üzemvitel időszakában célszerű prognosztizálni a várható veszélyhelyzetet. A következmények eltérőek: ha az anyag (először) a levegőbe kerül, ha a talaj felszínén fog elterülni és, ha a vízbe kerül. Eltérő közegben más az anyagok viselkedése és a közegek is másként hathatnak rájuk.

PB szállító jármű balesete

Levegőbe kerülve A levegőbe került anyag gőz, gáz halmazállapotú már kezdetben, vagy pedig valamiféle gőzfelhő képződik, vagy tűz vagy robbanás következik be. A levegőbe jutott anyag gőzei ugyanis a levegő ideiglenes alkotórészévé válnak, és úgy viselkednek, 6

TANULMÁNY ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

Háromezer liter nyersolaj az árokban

mint a közeg, amelybe jutottak. Mivel a légkör viselkedését, fizikai állapotát az időjárási elemek határozzák meg, ezért a vegyi anyagok kapcsán is ezeket kell figyelembe venni. A már említett gőzfelhő-képződés esetén például figyelembe kell venni a talaj menti légáramlást, melynek következtében a felhő, mozgásba jön. A mozgás sebessége és irányának tengelye végül is azonosnak tekinthető a talaj menti szél sebességével és irányával. A felhő koncentrációját a térfogat nagyobbodása mellett más tényezők is csökkenthetik. Ilyenek az időjárás elemei és a talaj. A talaj kapcsán a koncentráció csökkenésre azért kell számolni, mert a talaj a vegyi anyagok egy részét megköti.

Időjárási hatások A helyzetértékeléshez a talaj menti időjárási elemek ismerete is nélkülözhetetlen. Az időjárási elemek kapcsán említést érdemelnek a különböző hőfolyamatok hatásai. A talaj menti légrétegben lezajló hőfolyamatok a levegő függőleges stabilitását határozzák meg. A levegő függőleges stabilitásának három állapotát lehet megkülönböztetni: • konvekció, • izotermia és • inverzió. Konvekció során a talajjal érintkező levegő a talajtól elszakad és felemelkedik. Ez akkor következik be, mikor a földfelszín és a vele érintkező légréteg is nagyon felmelegszik. A helyére, pedig hidegebb, és egyben nehezebb levegő kerül. A lefelé áramló légáramlat a vegyi anyagok gőzeit gyorsan és intenzíven szétszórja. Izotermia alkalmával a levegő hőmérséklete a magasságtól függően nem változik, szinte állandó. Ilyenkor a talajfelszín hőmérséklete csak kis mértékben változik, például borús időben, téli hótakaró esetében, a reggeli és esti átmeneti időszakokban. Ilyenkor a vegyi anyag szétszóródása lassan megy végbe. Inverzióról akkor beszélünk, mikor a talaj menti légréteg hőmérséklete a magassággal nő. Ez a talajfelszín intenzív lehűlésekor jön létre, általában éjszaka, derült időjárás estén. Legmélyebb inverzió a napkelte előtti órákban figyelhető meg. Ilyenkor a legkisebb a vegyi anyagok szétszóródási intenzitása, a felhő adott koncentrációban való terjedési mélysége a legnagyobb.

A szél az egyik legfontosabb időjárási elem a vegyi balesetek kapcsán. Meghatározza az anyagok mozgási sebességét, ezenkívül intenzív hatása van a felhő szétszóródására (a koncentráció változására), a behatolás mélységére és az anyagok maradandóságára. Logikusan, a gyorsabb szélmozgás jobban hozzájárul a felhő gyors szétoszlásához. A csapadék esetében pedig elmondható, hogy az esős idő általában nem kedvező a vegyi anyagok számára. Egyrészt a nedvesség hatására hidrolízis következhet be, ezáltal csökkentve a mérgező anyag toxicitását. Másrészt az eső kimossa a levegőben, illetve elmossa a talajon lévő veszélyes anyag gőzeit, cseppjeit. A hóesés nem befolyásolja olyan jelentős mértékben a vegyi anyagok hatásait. Azonban a terep egyenletlenségeit kiegyenlíti, ezáltal a talaj menti légréteg örvénylő mozgása csökken. Következményként növekedhet az anyag behatolási mélysége: az anyag gőzei hatásos töménységben nagyobb távolságra juthatnak el. A levegőbe került veszélyes vegyi anyagok belélegzéssel (inhalációval) kerülnek az emberi szervezetbe. Az így bekerült anyagok felszívódása gyorsabb és teljesebb, mint a gyomron vagy bőrön át való felszívódás. Ezért a levegőbe került anyagok elleni védekezés a legfontosabb. [6] [11]

Talajba kerülve A talajra általában az anyagok kiömlés révén kerülnek, vagy robbanás során. A terepre hullott mérgező anyagok, főleg a cseppek, a talaj hőmérsékletének hatására melegedve – esetenként lehűlve – párolognak. Általában igaz, hogy minél alacsonyabb a talajfelszín hőmérséklete, annál hosszabb ideig marad a terepen a vegyi anyag. Az agyagos és a homokos talajokban a vegyi anyagok kevésbé maradnak ott, ugyanis ezekből a talajokból a növények könnyebben fel tudják azokat szívni, mint a például a barna, vagy fekete talajból. A talaj domborzati viszonyait nézve nem mindegy, hogy az anyag síkvidékre vagy épp dombságra került. Ez a mentési folyamatoknál lesz számottevő. Az sem mindegy, hogy az adott terület mennyire van növénnyel beborítva. Például egy erdős terep a vegyi anyag növényzet nélküli terepre vonatkoztatott maradási idejét akár tízszeresére is növelheti. A vegyi anyagok jelenős része a talajba jutva hidrolízis, oxidáció, fotokémiai és termikus bomlás eredményeként viszonylag gyorsan hatástalanná válik, a talaj élettevékenységét túlnyomó részben nem befolyásolja. Bizonyos szennyező anyagoktól a talaj képes öntisztulási folyamatai révén megszabadulni, mások megkötődnek és vannak olyanok, amelyektől csak emberi beavatkozás révén lehet megszabadulni, különböző talajjavítási és remediálási folyamatok révén. A talajba került szennyező és mérgező anyagok elsősorban a talajt szen�nyezve, majd a tápanyagot felszívó növényeket szennyezik és a körfolyamatban csak ezután következnek a különféle állatok és végül az ember. [11] Vízbe kerülve Vízbe kiszóródással, elfolyással, szennyvízzel, a mérgezőanyag-felhő besodródásával juthat szennyező anyag. Az anyagok a vízzel különféleképpen reagálhatnak. • A víz felszínén úsznak, s a víz felszínéről párolognak. • Vízzel heves kémiai reakció közben reagálnak, szennyezve vizet, a reakció során felszabadult gőzeik pedig a levegőt. • Nehezebb a fajsúlyuk a víznél, ezért a víz alá süllyednek, ott váltva ki a vízi élővilágra káros hatásaikat. A vegyi anyagok a víz pH-ját a savas vagy lúgos irányban tolhatják el. • Az emberre gyakorolt negatív hatásukat leginkább a bőrön keresztül felszívódva vagy szájon keresztül történő táplálékfelvételkor illetve ivóvíz fogyasztásakor fejthetik ki. [11] Balesetmegelőzési tevékenység A vegyi balesetek elleni védekezés összetett tevékenység, amely magában foglalja a megelőzés műszaki-technikai feladatait, a balesetek károsító hatásainak csökkentését, illetőleg a lakosság védelmét szolgáló intézkedéseket. [1] A hatályos törvények, rendeletek egyértelműen meghatározzák a szabályozásba bevont tevékenységek körét, a szakhatósági feladatokat, a veszélyes üzemek üzemeltetőjének, a kormányzatnak, az önkormányzatoknak a súlyos ipari balesetek megelőzésével, az azokra való felkészüléssel és azok elhárításával kapcsolatos feladatait és meghatározza a lakosság tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket. A veszélyes üzemek üzemeltetőinek eltérő kötelezettségeket állapítottak meg, attól függően, hogy az üzem alsó- vagy felső küszöbértékű üzemnek számít. (Vannak küszöbérték alatti üzekatasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ TANULMÁNY

7

mek is, melyekre nem vonatkoznak a biztonsági dokumentációs követelmények.) Az első fontos kötelezettség: az üzem veszélyes tevékenységének a bejelentése. Majd az illetékes hatóság meghatározza, hogy jogszabály alá tartozik-e az üzem és melyik küszöbértékhez kell sorolni. Ezek után az üzemeltetőnek biztonsági elemzést kell készítenie, ha az üzeme alsó küszöbértékű üzemek közé kapta meg a besorolást, és biztonsági jelentést, ha az üzeme a felső veszélyességi küszöbű üzemekhez tartozik. Ezeket változás estén, de minimum ötévenként felül kell vizsgálni az üzemeltetőnek. A hatóság és szakhatóság a dokumentumok valóságtartalmát helyszíni vizsgálatokkal ellenőrzik.

Biztonsági elemzés, jelentés A biztonsági elemzés egy összefoglaló dokumentum, mely tartalmazza a súlyos balesetek megelőzésével, illetőleg a bekövetkezett balesetek elleni védekezéshez kapcsolódó fő célokat és az ezzel kapcsolatos elveket. Tartalmaznia kell olyan irányítási rendszert, mely biztosítja a balesetek megelőzését illetve azok hatásainak a csökkentését. A biztonsági jelentés tartalmazza a súlyos baleset megelőzésével kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseket, feltárja a lehetséges veszélyforrásokat, elemzi a veszélyes tevékenység kockázatát, a veszélyességi övezet minden pontjára meg kell határozni a kockázat mértékét, továbbá a megelőzéssel és védekezéssel kapcsolatos feladatok ellátását garantáló biztonsági irányítási rendszert dolgoz ki. [9] [12]

A szabályozás végrehajtása során a katasztrófavédelmi feladatok közé sorolhatók a külső és belső védelmi tervek kidolgozása. Az üzemeltető az üzemen belül jelentkező feladatok végrehajtására belső védelmi tervet, a felső küszöbértékű veszélyes üzem káros hatásai által potenciálisan érintett település polgármestere együttműködésével a hatóság területi szerve külső védelmi tervet készít. A tervek hivatottak biztosítani az esetleges baleset következményeinek mielőbbi felszámolását. A tervnek tartalmaznia kell • a balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírását, • a veszélyhelyzeti irányítás bemutatását, • a külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatokat, • a védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatokat. A külső védelmi terv meghatározza a lakosság, az anyagi javak, és a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat, a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és

Baleseti zónák Három zónát különböztetnek meg. • A belső zóna esetén a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10¯5 esemény/év értéket. • A középső zóna esetén a sérülés egyéni kockázata 10¯5 és 10¯6 esemény/év közötti. • A külső zóna esetén pedig a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10¯6 esemény/év értékű, de nagyobb, mint 3x10¯7. A hatóság ítéli meg, hogy a veszélyességi övezetben engedélyezhető- e például új üzem építése, működtetése, vagy hogyan fejleszthető az út-, vasútés közműhálózat. [9]

8

TANULMÁNY ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

eszközöket. A tervnek tartalmaznia kell a védekezés irányításának a bemutatásánál a veszélyhelyzeti irányítást, együttműködést, a külső segítségkérést, a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek nevét, beosztását, elérhetőségi adatait és a szükséges technikai infrastruktúrát. Be kell mutatnia az adott szervek és a lakosság tájékoztatásának a feladatait a baleset bekövetkezése után. Az OKF és szervei biztosítják a külső védelmi tervben megjelölt feladatokhoz szükséges anyagi feltételeket, illetve a gyakorlást. [9] [13] A harmadik feladatelem a lakosság megelőző tájékoztatatása. Ebben a település polgármestere, a katasztrófavédelem segítségével kiadványt készít. Ebben tájékoztatja a lakosságot a veszélyes üzemről, a lehetséges súlyos balesetekről és a védekezés lehetőségeiről. A polgármester közmeghallgatást tart egy új veszélyes üzem létesítésekor vagy egy régi üzem tevékenységének a módosításakor.[9] A súlyos balesetek csökkentése érdekében a hatóság település rendezési módszereit használva, a veszélyes üzem körül veszélyességi övezeteket határoz meg. Irodalomjegyzék [1] Bíróné Ősz J. – Bojti I. – Cimer Zs. – Dr. Damjanovich I. – Hoffmann I. – Dr. Kátai- Urbán L. (szerk.) – Dr. Mógor J. – Dr. Szakál B. – Vass Gy.: Módszertani segédlet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek elleni védekezés területi és helyi feladatainak ellátásához, 2005 http://www.vedelem.hu/letoltes/jegyzet/jegy18.pdf (letöltés: 2010. 11.01.) [2] Dr. Szakál Béla: Polgári védelem jegyzet, Szent István Egyetem, Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar, 2005 [3] A Seveso II. EU Irányelv 2009. évi végrehajtása http:// www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/seveso/doktar_98.pdf (letöltés: 2010. 11. 13.) [4] Globaly harmonized system of classification and labelling of chemicals (GHS) United Nations New York and Geneva, 2009 [5] Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: Lakosságfelkészítés, A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezések szabályai, Felkészítés a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre http://lakossag.katasztrofavedelem.hu/index. php?pageid=110&content=1 (letöltés: 2010. 11. 13.) [6] Dr. Nagy Károly - Dr. Halász László: Katasztrófavédelem, Budapest, 2002, ZMNE [7] Dr. Vincze Árpád: Kockázatelemzés című tantárgyhoz használt előadásanyag, 2008, ZMNE [8] Egyre több a vegyi baleset a közutakon, in Origo internetes folyóirat www.origo.hu/itthon/20050113egyre.html (letöltés: 2010. 11. 11) [9] 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Cégbiztonság CD lemezen, Complex Wolters Kluwer csoport, 2007. III. negyedév Dávidovits Zsuzsanna biomérnök Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés és Vízbiztonsági Főosztály

Dávidovits Zsuzsanna

A vegyi baleset utáni védekezés A baleset bekövetkezése utáni cél a baleset hatásainak a megszüntetése, azok csökkentése és a lakosság védelmének a biztosítása. Ezek elvégzése összehangolt csapatmunkát igényel. Milyen feladatelemeket kell elvégezni?

Előkészítési feladatok Elsődleges intézkedés a baleseti helyszín biztosítása. Az adott területet és a szükséges útvonalakat le kell zárni, a veszélyességi övezeteket ki kell jelölni és meg kell határozni a szükséges felszereléseket, eszközöket és az egyéb védőintézkedéseket. Az intézkedés következő nagy részében a veszélyt kell korlátozni. Korlátozni kell például a kiömlött veszélyes anyag továbbfolyását, fel kell azt itatni, kármentő edénybe kell helyezni. Cél a veszélyes anyag továbbszennyezésének a megakadályozása. Majd következik az átfejtés és a műszaki mentés előkészítése és aztán azok végrehajtása. Itt meg kell tervezni a mentési tér sorrendjét, meg kell határozni a mentés menetét, majd át kell fejteni az anyagot például szivattyú, lefejtő csonk segítségével. Végül vannak a különféle utómunkálatok, úgymint: a helyszín, az eszközök, felszerelések, védőruházat mentesítése, a maradék anyagok lefedése, a veszélyes hulladékok összegyűjtése, azok veszélyes anyag-lerakóhelyre való szállítása. [14] A lakosság védelme A lakosság védelme érdekében a veszélyes anyag hatásainak azonosítása és a veszélyeztetett terület nagyságának a megállapítása után célszerű csak a veszélyeztetett személyek védelmét megszervezni. Ha az anyag veszélyessége indokolja, akkor a lakosságot azonnal kell tájékoztatni és meg kell szervezni a kitelepítést. A közvetett területeken lévőket is kell tájékoztatni. A tájékoztatást kiemelten kell kezelni, mert egy vegyi anyag baleset híre könnyedén kiválthatja az emberekben a pánikot. A lakosság tájékoztatatásának többféle módja lehetséges. A veszélyterületen lévőket informálni kell a bekövetkezett eseményről, ha a MAK érték háromszorosa alatt van a veszélyes anyag koncentrációja. Figyelmeztetni kell a lakosságot, és tájékoztatni a szükséges magatartási szabályokról, ha a MAK érték a megengedett határérték háromszorosát túllépte. A lakosság kitelepítését kell elrendelni, ha a MAK érték a megengedett koncentrációnak az ötszörös lesz. Kimenekítésre akkor kerül sor, ha a veszélyes anyagok baleseteinél a kiáramlás közvetlen hatása vagy egyéb ok miatt a sérülteket a beavatkozó állománynak a lehető legrövidebb időn belül ki kell mentenie. Elzárkóztatásra akkor kerülhet sor, amikor a kiáramló anyag erős koncentrációja vagy rövid idejű jelenléte miatt a lakosság egészsége így is megvédhető. A sérülteket elsősegélyben kell részesíteni és a kijelölt gyűjtőhelyre kell szállítani, majd szakorvosi ellátásban részesíteni. [1] [14]

Teljes védelemben

Védőtávolságot kell meghatározni

Olajsár az úttesten – ez is veszélyes A beavatkozók védelme A beavatkozók védelme során leginkább a védőtávolság és a különféle védőeszközök használata a mérvadóak. Minden veszélyes anyag baleseténél a veszélyforrás körül egy külső, azaz közvetett veszélyterületet és egy belső, azaz közvetlen katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ TANULMÁNY

9

Lakosságvédelem: légszennyezettségi adatok mérése a káreset során veszélyterületet kell képezni. Ebből a szempontból figyelembe kell venni a kiáramló anyagot, a lehetséges kiterjedését, a beépítettséget, a szélirányt, a szélsebességet, egyéb meteorológiai adatot stb. Ezeknek az adatoknak a figyelembe vételével több szakkönyv, illetve számítógépes program és modellezés kínál lehetőséget a döntésben. Ha a folyamatos felderítés további adatokkal szolgál, akkor ezeket a biztonsági távolságokat a kapott adatokhoz kell igazítani. A meghatározott védőtávolságok újabb felülvizsgálatát igényli, ha az eset kapcsán sugárzás vagy robbanás veszélye áll fenn. Ezekben az esetekben különleges szerepet kap a terepadottságok fedezékként való kihasználása. A veszélyes anyag jelenlétében való tartózkodás idejét és a közvetlen veszélyterületen tartózkodók létszámát a szükségesre kell korlátozni. A beavatkozóknak is kerülniük kell a veszélyes anyaggal való közvetlen érintkezést, számukra is kell biztosítani mentési útvonalat, mentőszolgálatot és orvosi ellátást kell biztosítani a számukra az egyéb nem várt események kapcsán. [1] [14] Védőeszközök A védőtávolságon belül, azaz a veszélyességi övezeten belül, az ott dolgozókat el kell látni légzés- és testvédelmi védőeszközökkel, védőruházattal. Szükség esetén a lakosság számára is biztosítani kell a különböző védőeszközöket. Általánosságban elmondható, hogy az egyéni védelem biztosítása érdekében elsősorban a békeidőszaki nukleáris és vegyi veszélyeztetettséget kell figyelembe venni. A védőeszközök használata során leginkább a kiszabaduló anyag fajtája alapján szokták a különféle védőeszközöket használatba vonni. A vegyi balesetek megtörténte után további fontos tevékenység a vegyi helyzetértékelés, a kimutatás, a felderítés és a mentesítés.

időt, pénzt lehet spórolni, és nagymértékben segíti a kimutatási módszereket. A vegyi anyag jelenléte automatikus eszközök segítségével való megállapítása igen rövid idő alatt lehetséges. A vegyi anyag milyenségének, koncentrációjának megállapítása, kimutatása már hosszabb időt vesz igénybe. A vizsgálatok egy része a helyszínen elvégezhető, másik része viszont komoly berendezésekkel ellátott laboratóriumi vizsgálatokhoz köthetők. A szubjektív módszerek az érzékszervekkel végzett közvetlen felderítést jelentik. Az objektív módszerek fizikai, kémiai hatásokon alapuló, illetve ilyen vizsgálatokra alkalmas eszközök, készülékek, és berendezések használatát jelentik. A veszélyes anyagok kimutatásának a célja, hogy meghatározzák a veszélyes anyag típusát (minőségi analízis), és/vagy a veszélyes anyag töménységét a levegőben, vízben vagy más közegben, abból a célból, hogy a megfelelő intézkedéseket megtehessük a károsító hatásaik ellen, és a beavatkozást a szükséges eszközökkel és módszerekkel végezhessük el. A szennyezett talajból, levegőből és a különféle anyagokból mintát vesznek, és elemzés céljából eljuttatják a laboratóriumokba. A laboratórium lehet stabil vagy mozgó laboratórium. [11] [15] Fizikai, kémiai módszerek A fizikai, kémiai módszerek lehetővé teszik az anyag szerkezeti formáinak a feltárását, ezért nélkülözhetetlenek az ismeretlen anyagok meghatározásában. A többkomponensű elegyek szétválasztására a kromatográfia különféle módszerei az alkalmasak.

A kromatográfia A kromatográfia olyan elválasztási módszer, melynél a vizsgálandó minta alkotóinak elválasztása egy helyhez kötött állófázis és az ezzel érintkező, mozgó fluid fázis közötti anyagátmeneten, valamint az egyes alkotóknak az állófázissal való eltérő kölcsönhatásán alapszik. Leggyakrabban használt kromatográfiás módszerek a következők: • gázkromatográfia, • folyadék-kromatográfia, • vékonyréteg-kromatográfia. A gázkromatográfia mozgó fázisa gáz, állófázisa lehet szilárd vagy folyadék halmazállapotú, de mindenképp helyhez kötött. Az elválasztandó minta különböző molekulái, atomjai, ionjai az állófázissal és mozgófázissal különböző típusú és méretű kölcsönhatásokat alakítanak ki, így az állfázisban különböző ideig tartózkodnak. Az elkülönített alkotókat valamilyen kémiai vagy fizikai tulajdonságuk mérése alapján lehet jelezni, detektálni. A folyadékkromatográfiánál a mozgófázis folyadék. Ha a szemcsés anyagok nem oszlopban, hanem síkfelületen vannak elterítve, akkor vékonyréteg kromatográfiáról beszélünk. A spektrális módszerek általában tiszta anyagok szerkezeti azonosítására, mennyiségi meghatározására alkalmasak. A tömegspektrofotometria olyan vizsgálati módszer, melynél ionos részecskéket választanak el fajlagos tömegük szerint, csökkentett nyomáson, elektromos vagy mágneses mezők segítségével.

A vegyi federítés A vegyi felderítés a vegyi anyagok jelenlétének, térbeli elhelyezkedésének, mozgásának, továbbá fizikai és kémiai jellemzőiknek a megállapítására irányul. A vegyi anyag kimutatása előtt célszerű minél több információt összegyűjteni az adott anyagról (biztonsági adatlap, szállítási papírok stb.). Az információgyűjtéssel 10

TANULMÁNY ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

A mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia az egyes molekulákat felépítő atomok magjának és rádiófrekvenciás tartományba eső elektromágneses sugárzásnak a kölcsönhatásán alapul. A spektroszkópiai módszerekhez tatoznak a különböző atomspektroszkópiai módszerek is, úgymint: atomemissziós mód-

szer, atomabszorpciós módszer, és atomfluoreszcenciás módszer. Jellemzőjük, hogy az analitikai információt a szabad atomok és a szabad ionok elektrongerjesztésétől származó, vonalakból álló atomspektrum hordozza. Ezeket a módszereket főleg a fémek meghatározására használják. A spektrális módszerek hátránya, hogy bonyolult és nehézkes eszközök, használatuk komoly szaktapasztalatot igényel. A kolorimetria az optikai tulajdonságok mérésén alapul, az anyag megváltozott színét, vagy a jellemző szín eltűnését méri. [15] Biokémiai módszerek A különböző biokémiai módszerekkel az anyagok nagyérzékenységű kimutatása azon alapul, hogy ugyanazokat a folyamatokat használják fel bennük, mint amilyenek az élő szervezetben is lejátszódnak a mérgezés során. Az egyéb reakciók közül pedig a gravimetriát érdemes megemlíteni. Ez a tömegszerinti elválasztást jelenti, az oldat formájában előkészített mintából az ionos formájú mérendő alkotót oldhatatlan csapadék formájában leválasztják és a csapadék vagy a belőle nyert végtermék tömegéből számítják ki az alkotó mennyiségét. [15] A kimutatást követően helyzetértékelést kell végezni, mely alapján a kárelhárításra és védekezésre vonatkozó javaslatokat kell kidolgozni. Vegyi mentesítés A vegyi mentesítés célja a vegyi anyag kémiai összetételének valamilyen adalék anyaggal való megváltoztatása, a kémiai összetételét felbontjuk és így érjük el, hogy ártalmatlan anyaggá váljon. Mind a tárgyak, mind a terep mentesítése előtt figyelembe kell venni az olyan körülményeket, mint a felszívódás lehetősége, a talajösszetétele, a felszíni tagozódás, a növényzet, a mentesíteni kívánt tárgy jellege, a vegyi anyag eloszlása, stb. A mentesítés módszerei lehetnek fizikaiak és kémiaiak. Fizikai mentesítés A fizikai mentesítés csoportjába azokat az eljárásokat soroljuk, melyeket alkalmazva a szennyező anyag kémiai átalakuláson nem esik át, az anyag azonban megtartja eredeti toxikus hatását. A levegővel történő mentesítés a szennyező anyag elpárologtatását jelenti. A felületről történő elpárologtatás után a mélyebb rétegekbe húzódott anyag a felületre diffundál, majd onnan is elpárolog. Külön mentesítő anyagot nem igényel, ezért nagyon gazdaságos módszer. Az elpárologtatást lehet meleg levegővel is végezni. Ez fokozza a párologtatás sebességét. A legjobb kivitelezése, ha levegő befúvatással végzik ezt a módszert. Más módszerek utókezeléseként is kitűnően alkalmazható eljárás. Az oldószeres mentesítések alapja a vegyi anyagok oldószerben való oldhatósága. Oldószerként sok anyag használható, például víz, szerves oldószerek, vizes savoldatok stb. A fizikai mentesítés egyéb módszerei közt vannak olyanok, melyek elsősorban a terepmentesítésnél eredményesek és egyszerű eszközökkel végrehajthatók. Ilyen például az elszigetelés, az eltávolítás vagy a felégetés. Elszigetelés lényege, hogy a vegyi anyagot valamilyen anyaggal lefedjük, elszigeteljük, vagyis a szennyezett területen áthaladók számára hozzáférhetetlenné tesszük. Célszerű az ilyen

Veszélyes anyag terjedésének megállapítása Aloha modell segítségével területet megjelölni, lezárni. Az idő múlásával lassan végbemegy az önmentesülés. Az egyszerű eltávolítás során a szennyezett talaj felső rétegét a kijelölt helyről elhordják. A felégetés a fizikai és kémiai módszerek közötti átmenetet jelenti. Átmenet, mert az égés során az anyag egy része elpárolog, a másik része pedig oxidálódik, elég. Az égetés végrehajtható lángszórókkal, petróleumos égetéssel vagy egyéb segédeszközökkel, mint például nád, szalma. [11] Kémiai mentesítés Kémiai mentesítések során a vegyi anyagokat valamilyen kémiai reagens ártalmatlan anyagokká alakítja át. Átalakítja az adott anyag molekuláit vagy szétroncsolja azokat. Az ilyen vegyszereknél figyelembe kell venni, hogy olcsó legyen, az élő szervezetre ne legyen ártalmas, a mentesített tárgyakat ne károsítsa, az adott anyagokat gyorsan hatástalanítsa, lehetőleg minél többfajta anyag mentesítésére alkalmas legyen, sokáig legyen tárolható és használata egyszerű legyen. A legismertebb vegyi mentesítő anyagok az oxidáló és klórozó hatású mentesítő anyagok, és a lúgos mentesítő anyagok. Oxidáló és klórozó hatású mentesítő anyagok például: klórmész, kálciumhipoklorit, hexaklórmelamin, szulfonilklorid. A szulfonilklorid kivételével ezek a vegyszerek aktívklór-tartalmúak, hatásukat a belőlük felszabaduló aktívklór oxidáló, illetve klórozó tulajdonsága révén fejtik ki. A lúgos mentesítő anyagok például: a marónátron, az ammóniumhidroxid, a monoetanolamin vagy a szóda. Ezek főleg vízoldható, lúgos kémhatású anyagok, melyeket hidrolizáló képességük miatt alkalmaznak. [11] A vegyi mentesítéshez szükségesek a technikai eszközök is. Például: személyi mentesítő csomag, háti permetező készülék, különféle speciális gépkocsik, pótkocsik, stb. [11] A kármentesítésben vagy a felderítésben résztvevő dolgozók ruházatát, lábbeliét is mentesíteni kell. Itt is több módszer áll az emberek rendelkezésére. Például: sima mosás, mellyel elsősorban a pamutszövetből készült ruházatot mentesítik. Benzines mosás, kifőzés vagy a meleg levegős mentesítő eljárás főleg a veszélyesebb anyagok mentesítésére szolgál. Nagyon fontos a személyek mentesítése is. Elsődleges a maradó mérgező anyagoktól való mentesítés. Az emberi bőrfelület mentesítésére azokat az anyagokat használják, amelyek gyorsan reagálnak az anyagokkal, katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ TANULMÁNY

11

ugyanakkor az élő szövetekre nem jelentenek veszélyt. A bőrfelület tisztítására például használható neomagnol vizes oldata, diklóramin klórozott szénhidrogénes oldata, híg lúgoldat, híg ammóniaoldat. Azokat az anyagokat, melyek már felszívódtak, külső beavatkozással közömbösíteni nem lehet, az már orvosi, egészségügyi feladat. [11] Az élelmiszereket is mentesíteni kell. A csomagolt élelmiszereket szellőzéssel mentesíthetők. A többréteges csomagolású anyagot a mérgező anyag cseppjeivel történt szennyezés esetén úgy mentesíthetők, hogy a külső csomagolást leszedik, megsemmisítik. A belső csomagolást aztán szellőzéssel lehet mentesíteni. A rosszul vagy egyáltalán nem csomagolt élelmiszereket a legnehezebb mentesíteni. Itt esetleges vegyszeres beavatkozás csak akkor lehetséges, ha a szennyezés nem nagy mértékű. Ilyenkor a szennyezés 2%-os szódaoldattal lemossák, majd a felületi réteget eltávolítva 2%-os szódabikarbonát oldattal ismét lemossák, végül a szennyezett élelmiszert vízben felforralják. [11] Baleseti jelentés A megtörtént eseményeket dokumentálni kell és az üzemet bejelentési kötelezettség is terheli. Az üzemeltetőnek 18/2006. (I. 26) Kormányrendelet szerinti baleseti bejelentést, (rövid jelentés, teljes baleseti jelentés). Baleseti jelentés

Jelentés fajtája

Jelentés ideje

Jelentés címzettje

rövid baleseti jelentés

esemény után 2-3 nappal

hatóság

teljes baleseti jelentés

a teljes kivizsgálást követően

hatóság

12

TANULMÁNY ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

Nemzetközi jelentés Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről - ipari baleseti értékelési séma szerint. (Súlyos balesetek Jelentési Rendszere, a MARS. A MARS-ot a Bizottság olaszországi Közös Kutatási Központjának a Súlyos Baleseti Veszélyek Irodája, a MAHB működteti A MARS célja, hogy begyűjtse az EU tagországoktól a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek adatait, elemezze és statisztikailag feldolgozza azokat, biztosítsa a nem titkos baleseti adatokat és vizsgálati eredményeket az összes tagállam számára. [16] Irodalomjegyzék [10] 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve a tevékenységek részletes szabályairól Cégbiztonság CD lemezen, Complex Wolters Kluwer csoport, 2007. III. negyedév [11] Bányai Antal, Kovács Ignác, Madaras Péter: Sugárveszély Gázveszély Vegyi-, sugárfelderítés és mentés, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest 1967 [12] 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Cégbiztonság CD lemezen, Complex Wolters Kluwer csoport, 2007. III. negyedév [13] A szabályozás tárgya, Nemzetközi együttműködés a megelőzés érdekében Cégbiztonság CD lemezen, Complex Wolters Kluwer csoport, 2007. III. negyedév [14] Heizler György tű. ezredes: Veszélyes anyag balesetek tapasztalatai, PowerPoint-os előadásanyaga [15] Pokol György (szerk.) - Sztatisz Janisz (szerk.): Analitikai kémia I. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1999, Azonosító: 65028 [16] Súlyos baleseti jelentések Cégbiztonság CD lemezen, Complex Wolters Kluwer csoport, 2007. III. negyedév Dávidovits Zsuzsanna biomérnök Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés- és Vízbiztonsági Főosztály

Szikra Csaba

A hő- és füstelvezetés elméleti háttere Égés során hő és égéstermékek keletkezik. Tűzvédelmi szempontból a hő- és a füstfejlődést érdemes különválasztani. Egy átlagos belső tűz keletkezésekor a tűz kezdeti fázisában inkább jellemző a füst, mint a hő fejlődése. De mit is nevezünk füstnek? Talán célszerűbb lenne az égéstermék megnevezés, hiszen a tűz alatt keletkező füst nemcsak szilárd, hanem gáz halmazállapotú összetevőket is tartalmaz.

A füst szerepe A füst tartalmaz párát (gőzt), inert és mérgező gázokat (széndioxid, szénmonoxid, sósav, cianid vegyületek stb.) és lebegő részecskéket (korom, hamu). A lebegő szilárd részecske csökkenti az átláthatóságot, a mérgező gáz toxikus. A zárt tér térfogatához képest viszonylag kis kiterjedésű tűz esetén is gyorsan, nagy mennyiségű égéstermék kerül a levegőbe. Az égés közben a zárt tér oxigénkoncentrációja is csökken [4], ezért az épülettüzek jelentős részénél a leggyakoribb halálnem a mérgezés és a fulladás. Életvédelmi szempontból tehát a védett térben a lebegő füst, illetve a mérgező anyagok koncentrációja fontos jellemző. A füsttel (égéstermékkel) telített térben nemcsak a menekülés, a beavatkozás sem hatékony [1]. Tűz esetén tehát a védett térben menekülés szempontjából 15m feletti látótávolságot kell biztosítani. A mérgező anyagok koncentrációjára nem a maximális munkahelyi koncentráció (MAK) értékei lehetnek irányadók, hanem a BAT értékek (mely a vérben megengedett mennyiségből vezeti le a levegőben megengedett maximális koncentrációt). 1. A koncentráció és a szellőző levegő összefüggése A maximális koncentrációhoz szükséges szellőző levegőmen�nyiséget (V° ) az alábbi összefüggéssel határozhatjuk meg: mely egyenletben °

V=

ki,meg ko G ε fejezi ki.

G ki,meg – ko

e

[m3/ h],

– a szennyezőanyagra vonatkozó BAT határérték [mg/m3], – a védett térbe érkező levegőben lévő szennyezőanyag koncentrációja [mg/m3], – a keletkező szennyezőanyag forráserőssége, [mg/h], – a hő- és füstelvezető rendszer levegővezetéséből adódó koncentráció- egyenetlenséget

A fenti egyenletből látszik, hogy a szükséges szellőző levegő térfogatáramát alapvetően (ha a védett térbe érkező levegőben lévő szennyezőanyag-koncentrációjától eltekintünk) a tűz által keltett szennyezőanyag forráserősségének és a megengedett koncentrációnak a hányadosa határozza meg. A szükséges szellőző levegő arányos tehát a keletkezett füst egyes alkotóinak men�nyiségével. A maximális koncentrációt alkotónként kell vizsgálni (beleérthetve a füstszemcsék mennyiségének koncentrációját is). Az egyenlet utolsó tagja (ε) a légtechnikai (hő- és füstelvezető) rendszer hatékonyságát jellemzi. 2. A levegővezetés hatása az égéstermék terjedésére Levegővezetésen értjük a légtechnikai rendszerben elhelyezett elszívó- és befúvó elemek hatására a védett térben kialakuló sebesség-, hőmérséklet- és koncentráció eloszlást. A különböző típusú levegővezetésnek jelentős hatása van az épületen belüli füstterjedésre. 2.1. Érintő irányú szellőztetés Az 1-es számú ábra szemlélteti a védett tér átszellőzöttségét a különböző helyzetű levegő be- és elvezető nyílások esetén a várható átszellőzöttséget izoterm (kis hőfejlődés) esetén. A hő- és füstelvezető légtechnikai rendszerek esetében – levegővezetés szempontjából – leggyakrabban az érintőleges rendszert alkalmazzuk, melyre jellemző, hogy a levegő érintő irányban, nagy impulzussal lép a védett térbe. Az érintő vagy keveredéses szellőzés jellemvonása a nagy impulzussal a helyiségbe érkező levegő, mely elsődleges és másodlagos keveredési zónákat hoz létre. Az intenzív légmozgás a levegőnél nehezebb füstszemcséket is képes szállítani. Ez a levegővezetési mód okozza a legegyenletesebb koncentrációeloszlást a magasság függvényében. Ennek a jelenségnek hő- és füstelvezetés szempontjából hátránya, hogy a védett térben, a menekülési útvonalakban is magas lehet a káros anyag koncentráció. Az intenzív keveredést akadályozni a befújt levegő impulzusának csökkentésével lehet, mellyel együtt jár a befújt levegő keresztmetszetének növekedése. 2.2. Dugattyúhatáson alapuló szellőzés Ezt a szellőzési módot nagy hőterhelések elszállítására, illetve nagy tisztaságú légterek előállítására használjuk. Igen intenzív légcsere, de alacsony impulzuserő jellemzi, az áramlás hajtóereje a diffúzió jellegű erő. Az átöblítés iránya lehet vízszintes, illetve függőleges. Füstelvezetés szempontjából a függőleges alsó beszellőzés felső elvezetés a leghatékonyabb. Legrosszabb eset a vertikális irányú, alsó elvezetés. (2. ábra) Ekkor az áramlás ereje ellene hat a füstszemcsék mozgását segítő diffúziós erőnek. Mivel kényszerített áramlásról van szó, az áramlás lefelé ható ereje nagyobb, mint a füstszemcsékre ható erő. Ugyan hő- és füstelvezetés szempontjából a legkedvezőbb lenne a dugattyúhatáson alapuló levegővezetés, költségessége miatt nagyon ritkán alkalmazzák. Leginkább tisztaterek szellőzése esetén alkalmazott technika. 2.3. Elárasztásos szellőzés Mivel a hőfelszabadulás által keltett felhajtó erő a levegőmozgás oka, így az elárasztás legnagyobb erénye a különböző hőmérsékletű és szennyezettség szintű levegőrétegek kialakulása. (3. ábra) katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ TANULMÁNY

13

1. ábra. Érintő irányú szellőzési megoldások

2. ábra. Dugattyúhatáson alapuló szellőzési megoldások

3. ábra. Elárasztásos levegővezetési rendszer

4. ábra. Színházterem zónaszerű levegővezetési rendszere 14

TANULMÁNY ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

A rétegződés következménye, hogy a mennyezeten „légpárna” alakul ki, melyen a viszkozitás különbsége miatt nehezebb a keveredés az alsóbb rétegekkel. A függőleges légmozgás lokálisan a hőfelszabadulások nagyságától, helyétől és kiterjedésétől függ. A levegő függőleges irányú mozgásának oka a belső hőfejlődés, tehát maga a tűz. A menekülési útvonalon az elárasztásos szellőzés hatására alakul ki a legalacsonyabb szennyezőanyag koncentráció. 2.4. Zónaszellőzés A zóna – vagy helyi szellőztetés egyik legfontosabb erénye, hogy csak a tartózkodóteret látja el friss levegővel. Ez a szellőző rendszer sok esetben hasonlít az elárasztásos rendszerre, hiszen a tér összességét tekintve viszonylag alacsony impulzussal érkezik a friss levegő. (4. ábra) A tartózkodótéren kívül gyakran alakul ki pangó terület, melynek magasabb a szennyezőanyag-tartalma, hőmérséklete. A tartózkodótérben keletkezett füst keveredése alacsony, hiszen a levegőnél nehezebb füstszemcsét csak a felhajtóerő és a diffúzió segíti. A tűz korai szakaszában a diffúzió a fő mozgatóerő. A

Légvezetési rendszer

Rövid leírása

Dugattyúhatás

zónaszerű levegővezetési rendszerek ekkor nem gátolják, de nem is segítik a füst vízszintes irányú terjedését. 2.5. Levegővezetési rendszerek összevetése Az épületgépészet még ismer számos, komfort szellőzések esetén alkalmazott levegővezetést (rotációs, sugárszellőzés stb.), de a tűz égéstermékeinek elszállítására ezek alkalmatlanok. (5. ábra) A táblázatban a különböző hő- és füstelvezetés számára alkalmas levegővezetéseket vethetjük össze. Általában elmondható, hogy a kiszorítás elvén alapuló levegővezetést előnyben kell részesíteni a keveredésessel szemben, melynek épp a koncentráció függőleges irányú alakulása az oka. Ennek ellentmond a gyakorlat. Látható, hogy a kiszorításos elv megvalósulásához a levegő minden esetben alacsony impulzussal lép a védett térbe. Az alacsony impulzusú belépéshez igen nagy anemosztát (levegő bevezető elem) felület szükséges. Ha ötven centiméter alá szeretnék csökkenteni a másodpercenkénti levegőmozgás sebességét, 3600m3/h szellőző levegő esetén 2m2 anemosztát felületre lenne szükség. A nagy impulzusú levegővezetés, mely a tervezői gyakorlatban leginkább alkalmazott megoldás, hő- és füstelvezetés esetén a tartózkodók

Elárasztásos

Zóna

Érintő

Függőleges vagy vízszintes irányú egyenletes levegőmozgás

A felhajtóerőn alapuló átszellőzés

A tartózkodótér célzott, helyi szellőztetése

Intenzív keveredéses szellőztetés a teljes térben

Alacsony impulzussal érkező levegő elegendő, hogy a zavaró hatásokat kiküszöbölje. A vízszintes átöblítés gátolja a füst függőleges terjedését.

Alacsony impulzussal érkező levegő mozgatásának hajtóereje a tűz hője által keltett felhajtóerő, nem pedig a légtechnikai berendezés impulzusa. Elegendő hő képes a füstszemcsék mozgatására is

A tartózkodótér közvetlen átöblítése főleg nyáron markánsan elkülönülhet az átöblítetlen tértől. A két zóna közötti határon a levegőben mozgó részecskék csak diffúziós erővel közlekednek.

Az általában nagy impulzussal a helyiségbe vezetett levegő primer és szekunder keringést okoz, mely a legegyenletesebb keveredést biztosítja. A levegőnél nehezebb füst részecskéket az impulzus erő is mozgatja.

Füstmozgató hatása, koncentráció eloszlása a magasság függvényében

Legfontosabb jellemzői a füst mozgása szempontjából

5. ábra. Különböző levegővezetési rendszerek esetén a függőleges irányú koncentráció várható alakulása katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ TANULMÁNY

15

terében intenzív keveredést okoz, mely a füstkoncentráció növekedéséhez, illetve a láthatóság csökkenéséhez vezet a menekülési útvonalakon. 3. Felhajtóerő, mint a füst elszállításának motorja A belső térben keletkezett tűz kezdeti szakaszára is jellemző már a hőfejlődés, mely hajtóereje a gravitációs szellőzésnek.

távozó levegő

szélteher

távozó levegő

7. ábra. A védett térbe érkező levegő tömegáramára levezetett egyenlet

hőfejlődés Dp/2 depresszió

friss levegő

mesterseges szellőztetés

friss levegő

gravitációs szellőztetés

6. ábra. A hőfejlődés hatása a szellőző levegőre A fizikai folyamat modellezésére a statika alapegyenletét szoktuk használni. A külső- és a védett tér között kialakuló nyomáskülönbség (Δp), mely a levegő áramlásának hajtóereje, arányos a levegő bevezető nyílás geometriai közepének magasságkülönbségével (H), és szintén arányos a külső és a belső közeg átlagos (ρi – ρe) sűrűségkülönbségével: Δp = Hg (ρi – ρe) A külső levegő hőmérséklete a külső hőmérséklettől függ. Ha kint hidegebb van, nagyobb a kialakuló huzat is. A belső átlagsűrűség kicsit összetettebb, hiszen a kialakuló belső hőmérséklet függ a tűz kiterjedtségétől (hőfejlődés mértékétől), az épületszerkezet tömegétől (hőelvonó képességétől), mely főleg a tűz kezdeti szakaszában nem elhanyagolható. Függ továbbá a kívülről érkező hűvösebb levegőtől, hiszen az részben visszahűti a belső tér hőmérsékletét. Megfigyelhető tehát, ha a belső tér átlaghőmérséklete növekszik (egyre kiterjedtebb a tűz), a kívülről érkező hígító levegő mennyisége is növekszik. Ez tehát egy önszabályozó hatás. A helyesen méretezett gravitációs hő- és füstelvezető rendszer esetén ez az automatizmus, mely segíti az égéstermék eltávolítását. (7. ábra) Némi levezetés után a helyiségbe belépő levegő tömegáramára az alábbi összefüggést kapjuk, ahol Te, Ti a Kelvinben mért külső és belső hőmérséklet, A1, A2 a beáramlás, kiáramlás felületei, Cd felületek átömlési ellenállására jellemző tényező. 16

TANULMÁNY ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

Az egyenletből látható, hogy a gravitációs elven alapuló hő- és füstelvezető rendszerek esetén a hígító levegő függ a tűz (annak hőfejlődése), illetve a környezet jellemzőitől (épület geometria, környezeti hőmérséklet) is, melyekre az elvezető felületek méretezésénél tekintettel kellene lenni. A legfontosabb elméleti alapok ismeretében érdemes elemezni az OTSZ-ben rögzített hő- és füstelvezetésre vonatkozó szabályozást, melyre egy későbbi alkalommal vállalkozom.

Irodalom [1] Lestyán Mária: Minősítés = Biztonság? – Hőszigetelő anyagok tűzzel szembeni viselkedése, Védelem, 2010. 1. szám, PP.: 45-46 [2] Zoltán Ferenc: Új generációs csarnoképületek aktív-passzív tűzvédelmi rendszereinek kutatása, Doktori (PhD) értekezés, 2006. [3] Szikra Csaba: Levegővezetési rendszerek és a füstérzékelés, ÉPKO 2005 [4] Országos Tűzvédelmi Szabályzat, 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet

Szikra Csaba BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. [email protected]

m e g e l ő z é s

Nagy Katalin

Miért kell(ene) a hő- és füstelvezetést tervezni?

Egy nem szokványos, kiváló áruházi megoldás

Miért is ne kellene a hő- és füstelvezetést, ezen belül a természetes hő- és füstelvezetést is úgy tervezni, mint a másik két beépített tűzvédelmi berendezést, az oltót és a jelzőt? Miért mostohagyerek egy élet- és vagyonvédelmi rendszer ebből a szempontból? Erre keresi a választ szerzőnk.

Miért ne? Miért költünk sok esetben úgy hő- és füstelvezető rendszerre, hogy annak működési módját, a rendszeren belüli csatlakozási feladatokat csak a kivitelezés során gondoljuk át, az épületen belüli egyéb rendszerekhez való illeszkedésről már nem is beszélve? Miért nem tervezzük úgy a hő- és füstelvezető rendszereket, hogy a bennük rejlő egyéb lehetőségeket (természetes fényforrás, természetes szellőztetés) kihasználva, energiatudatos, költséghatékony megoldással jobb minőségű épületek jöjjenek létre? A válasz nagyon egyszerű is lehetne. Mert nem kötelező. De természetesen nem ilyen egyszerű, hisz nem a kötelező jelleg oldja meg önmagában a problémát. Az csak segíthet abban, hogy bizonyos tervezési faladatoknak legyen felelőse, ne maradjanak el, és költségelve legyenek. Nem akarom misztifikálni a természetes hő- és füstelvezető rendszerek tervezését, lehet, hogy nem olyan nagy feladat, mint a jelző- és oltó rendszerek tervezése, de van néhány lépés, amit végig kell követni.

Na, így ne csináljuk! Ettől fázik az üzembentartó

A tervezés lépései 1. Kell-e hő- és füstelvezetés? Banálisnak tűnhet, de napi munkám során találkozom olyan épülettel, ahonnan kifelejtették, és „Jaj, a tűzoltó nem veszi át a házat, találjanak már ki valami megoldást!” felkiáltással keresnek meg. Talán ez a legdrágább tervezési hiányosság. 2. A hő- és füstelvezetés (HFR) koncepciójának kialakítása. Majd e koncepciónak az MSZ EN 12101-es szabványsorozat lapjainak és az OTSZ előírásainak megfelelő termékekkel, műszaki kialakításokkal történő megoldása. Az előző mondat mindkét fele egyformán lényeges. A megnyitandó felületek elhelyezkedésében legyen füstelvezetési koncepció, ne a már kész építész terveken,

Így is lehet! Ahogy a nagykönyvben ne adj’ Isten az épületen kelljen kapirgálni, van-e elegendő felület és az jó helyen van-e. Ha az építésztervezés fázisában tisztázott a HFR koncepció, akkor a kivitelezés szakaszában nem jelent gondot az OTSZ előírásainak megfelelő termékek kiválasztása. 3. Méretezés. A koncepciónak megfelelő helyeken a megfelelő méretek, darabszámok, távolságok stb. meghatározása. katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ MEGELÕZÉS

17

4. A rendszeren belüli elemek (füstelvezető-frisslevegő pótlásmobil kötényfal-működtetés/vezérlés) működésének meghatározása, összehangolása. Alapkérdés: kinek legyen olcsó a rendszer? A beruházónak, a generálkivitelezőnek, a rendszer kivitelezőjének, az üzembentartónak? Vagy létezik esetleg több szereplő számára is optimális megoldás? (Igen, létezik.) Tipikus kérdések: pneumatikus, vagy elektromos legyen-e a rendszer. Ha pl. a kupolák, homlokzati füstelvezetők pneumatikusak, hogyan kapcsolódjon hozzá a motoros frisslevegő utánpótlás, mobil füstkötényfal, ill. egyéb füstszakaszolást biztosító szerkezet? Megoldható-e egy vezérlőszekrénnyel több rendszerelem vezérlése? Vagy bízzuk ezt a tűzjelzőre? 5. A kapcsolási helyek meghatározása. Hol legyenek a vezérlőszekrények? Szokásos válasz: ahova a tűzoltó kéri. Egy-egy csarnokban ez az előre nem tisztázott kérdés több száz, vagy akár ezer méteres rézcső vagy tűzálló kábel mennyiséget is jelenthet, aminek utólagos költségelése meglehetősen problematikus. 24V-os rendszereknél egyenesen elengedhetetlen a tervezés. De ki tervezze? Aki a hő- és füstelvezetést, vagy a villamos tervező? 6. A kapcsolódó rendszerekkel való együttműködés. Mi legyen a sprinklerrel? A füstelvezetőben van-e thermoautomata, ha van, az milyen hőfokra legyen kalibrálva? A tűzjelző hogyan vezérelje a füstelvezetést? A HFR kézi indításáról a tűzjelző kapjon-e vis�szajelzést és az indítsa pl. a frisslevegő utánpótlást? Vagy ebből a tűzjelző kihagyató? 7. A hő- és füstelvezetés egyéb célú felhasználása. A hő- és füstelvezetők könnyen használhatók napi szellőztetésre és természetes megvilágítás biztosítására, magasabb komfortérzetű épületek költséghatékony és energiatudatos létrehozására. Ezekkel a megoldásokkal könnyen, gyorsan energia megtakarítás érhető el, így például külföldön ezt sem hagyják kihasználatlanul. A koncepció sem minden – alvállalkozók útvesztőjében Vegyünk egy hagyományos anyagokból megépített, egyszerű elrendezésű, földszint + 1 emeletes épületet. Egyetlen különlegessége, hogy pénzintézet. És persze állatorvosi ló hő- és füstelvezetés szempontjából. Van benne zárt folyosó, lépcsőház. Elképzelés szerint a lépcsőház túlnyomásos, a ventilátor méretezve is lett. Vannak ablakok füstelvezető funkcióval, ajtó frisslevegő utánpótlásra. Egyszerűnek tűnő feladat. Mégis mi okoz bonyodalmat? A beruházó bizonyos kivitelezési feladatokat magánál tart, a többit leadja a generál kivitelezőnek. A generál kivitelező feladataihoz a megrendelő által kijelölt vállalkozókat és termékeket is kap. Így áll elő az a helyzet, hogy • a ventillátoros szállítja és beépíti megkívánt paraméterű ventillátort, • az ablakos szállítja a kiírásnak megfelelő ablakot és ajtót, nem feltétlen tudva azt, hogy ezt motorral mozgatni is fogják. Azaz a vasalat nem biztos, hogy megfelelő az esetenként plusz 0,5-2,5 kg-os terhelésnek, a szárny és tokozat kialakítása a motor tartós rögzítésének. • a motoros szállítja és felszereli a nyílószárnyak automatizálására szolgáló motorokat, • egy újabb cég a vezérlőközpontot, • a villanyszerelő kiépíti az elektromos hálózatot, • és végül ezt az egészet valakinek rendszerré kell varázsolnia és beüzemelnie úgy, hogy az tűzjelző által vezérelt legyen, 18

MEGELÕZÉS ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

plusz a pénzintézeti elvárásoknak megfelelő speciális beléptető rendszer biztonsági előírásai is teljesüljenek. Kell a rendszer is Ennél a példánál elmondható, hogy volt hő- és füstelvezetési koncepció. Nem kellett amiatt „vakarózni”, hogy nincs elég ajtó, ablak a megfelelő helyen. Gondot jelentett viszont, hogy a füstelvezetők nem szabványos termékek voltak.

Részelemek összehordása Még a legjobb részelemek összehordásával sem jön létre hő- és füstelvezető. Az ablakosnak többször kellett passzítani, a motoros is idegeskedett a beállítások miatt, a villanyszerelő nem akarta bekötni a motorokat, vezérlő szekrényeket, kapcsolókat. Szerencsére a kivitelezés során mindenki a megoldásra törekedett, a rendszeren belüli egységek összehangolásán dolgozott és a tűzjelzős, beléptető rendszeres együttműködés is megoldáshoz vezetett.

Egy picit több tervezéssel, előre átgondolt megoldás jöhetett volna létre, helyi improvizációk nélkül. Szabványos termékekkel, nem nagyobb büdzséből, felesleges utánjárások és idegeskedések nélkül. Igaz, hogy ezt a tervezési díjat direkt ki kellett volna fizetni és nem a kivitelezők nyelték volna be. Cserébe viszont a tervezett dolgoknak lenne felelőse, számon kérhető lenne, ha valami nem éppen úgy működik, mint kéne.

Mi lehet az eredmény? Ha nem záródik az ablak, nem lenne szükség rögvest három-négy céget riasztani. Az ablakos nem tárná szét karjait, hogy a motor miatt szállt le a szárny, motoros nem mondaná, hogy így persze, hogy nem tud záródni az ablak, a központ szállítója sem mondaná, hogy így természetes a hibajelzés, a rendszer beüzemelője pedig, hogy ez miért is garanciális? Az, hogy az épületben lévők pedig egy rövid ideig sem fáznának?

Talán a sok kérdés rávilágít arra, miért is van szükség a természetes hő- és füstelvezetés átgondoltabb tervezésére. • Az eredmény: tisztább, számonkérhetőbb, az OTSZ-nek megfelelő, egymással összhangban működő elemekből felépülő szabványos rendszer. • A ráadás: az egyéb tűzvédelmi, biztonságtechnikai, épületfelügyeleti stb. rendszerek kapcsolódási pontjai könnyebben illeszkednének egymáshoz és a hő- és füstelvezetésben rejlő energiatudatos lehetőségeket jobban ki lehetne használni. Néhány tízezer forintos tervezési díj megspórolásával annak többszörösét költjük eseti megoldásokra. És persze marad a kérdés: Miért? Nagy Katalin, tűzvédelmi szakmérnök Ludor Kft. Hő- és füstelvezetés, szellőztetés, felülvilágítás 1082 Budapest, Baross utca 98. Tel: 20/36 41 985, Fax:1/210 38 34 E-mail: [email protected]

Nemzeti szabványban nem szabályozott beépített tűzoltó berendezések A Védelem korábbi számaiban folyamatosan mutattunk be olyan oltóberendezéseket, amelyek tervezése, telepítése nemzeti szabványban nem szabályozott, ugyanakkor ez nem jelent szabályozatlanságot. Milyen követelmények vonatkoznak ezekre a berendezésekre? Milyen nemzetközi szervezetek minősítéseit, méréseit tekintik irányadónak? A másik apropót az adja, hogy 2012. január 1-től változik az engedélyező hatóság (megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság).

Vízköd cseppmérése lézerrel

Külföldi előírásra szorulunk Az építmények tűzvédelmére leggyakrabban alkalmazott sprinkler, gázzal vagy habbal oltó beépített tűzoltó berendezések műszaki szabályozása ma már kielégítőnek mondható Magyarországon. A legtöbb részegység követelményeire honosított, harmonizált szabványok adnak útmutatást, valamint a tervezés, kivitelezés, karbantartás, üzemeltetés megfelelő gyakorlatának kialakítását is nemzeti szabványok segítik.

Döcögős szabványalkotás Bár a nemzeti szabványok hivatottak segíteni a szakmai munkát, meg kell jegyezni, hogy a magyar szabványalkotási lehetőség meglehetősen szerény, elsősorban európai szabványok átvételét, honosítását jelenti. Legnagyobb feladat a magyar nyelvre való fordítás, amely sajnos – pénzügyi lehetőségek hiánya miatt – általában döcögősen halad, sokszor évek telnek el a hivatalos bevezetése után, mire a magyar nyelvű fordítás is megjelenik. A gyakorlati alkalmazáshoz elengedhetetlen a magyar fordítás, bizonyítja ezt a felhasználók között keringő „házifordítások” terjedése.

Néhány viszonylag újabb fejlesztésű, de már elterjedőben lévő oltóberendezés, mint a különleges sprinklerek, vízköd, aeroszolos generátorok esetében viszont még nincs meg az európai „műszaki közmegegyezés”. A (CEN) szabványok előkészítése – talán a gyártók közötti vita miatt – sokszor évekig elhúzódik, vagy megreked a munka és végül a tagországok számára nem kötelező bevezetésű dokumentumok közreadásával zárul. A tervezés és kivitelezés helyes alkalmazási gyakorlatának megismerésében a forgalomba hozatali engedély, illetve az engedélyezés során jóváhagyott, a forgalmazó internetes honlapján is közzétett alkalmazástechnikai leírás, esetleg külföldi szabványok, ajánlások (NFPA, FM, VdS, ISO) segíthetnek. Új kormányrendelet – megyei engedélyezés A Védelem elmúlt számaiban több szabványon kívüli körbe tartozó rendszerrel kapcsolatos cikket is olvashattunk, elsősorban az azokat kiválóan ismerő forgalmazók, vagy gyártók képviselői tollából. A következő oldalakon néhány olyan fontosnak tartott vagy egyéb szempontból érdekes részt szeretnénk kiemelni, amelyeket

CEN logó

ISO logó

márkától függetlenül valamennyi termék esetében be kell tartani a biztonságos és eredményes tűzvédelem sikere érdekében. Ezeket a követelményeket a hatóság támasztja a telepíteni szándékozott berendezésekkel szemben. Aktualitást ad a témának, hogy a cikk írása közben megjelent 259/2011. (XII. 7.) kormányrendelet (A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról) megváltoztatja azt a közel három éves gyakorlatot, amely szerint a nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott, beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatba vételi ügyeiben – az egyben az e termékek forgalmazását engedélyező hatóság – a katasztrófavédelem központi szerve járt el országos illetékességgel. 2012. január elsejétől az eljáró hatóság a területi szerv (a megyei ill. fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság). Melyek azok a technológiák, amelyek hazai forgalomba hozatali engedéllyel rendelkeznek és ennek megfelelően a nemzeti szabványban nem szabályozott beépített tűzoltó berendezések körébe tartoznak? • ESFR sprinklerek, • vízköddel oltó berendezések, • aeroszolos tűzoltó generátorok, • kiterjesztett (megnövelt) szórásfelületű sprinklerek, amelyek nagyobb kiosztási távolság mellett is hatékonyak, • large drop sprinklerek, amelyek kisebb kifolyási nyomás mellett működtethetők, • nagykonyhai tűzoltó berendezések, az olajt, zsiradékot felhasználó konyhai berendezések és elszívók védelmére.

Lakóház védelme A lakóházak költséghatékony védelmére kifejlesztett residental sprinkler rendszer szabványosítását a CEN felvette a szabványalkotási munkaprogramjába. Ennek szabványosítása nagyban elősegítheti a sprinkleres tűzvédelem elterjedését a lakóépületekben.

Az első három legelterjedtebb típus bemutatására vállalkozunk. A további megoldások is rendelkeznek hazai forgalomba hozatali engedéllyel, azonban azok elterjedése nem olyan széleskörű.

katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ MEGELÕZÉS

19

Ambrus István

ESFR sprinklerek követelményei A nemzeti szabványban nem szabályozott beépített tűzoltó berendezések közül a leggyakrabban alkalmazott ESFR sprinklereket kifejezetten raktározási kockázatokra fejlesztették ki. Milyen követelmények vonatkoznak ezekre a berendezésekre?

Raktározási kockázatokra Az MSZ EN 12845 jelzetű szabványban nem tárgyalt különleges sprinklerek közül hazánkban a raktározási kockázatokra kifejlesztett Early Suppression Fast Response (elfojtó üzemmódú, gyors reagálású) ESFR sprinklerek alkalmazása a leggyakoribb. Nagy rugalmasságot kínál a raktározással foglalkozók számára, a ki- és betárolást zavaró polcközi sprinklerek elhagyása mellett, nagyobb bel- és tárolási magasság (azaz magas raktár) esetében is lehetővé teszi a hatékony sprinkler védelmet állványos vagy akár ömlesztett tárolás mellett is. A tárolási magasság néhány kedvező esetben a 12 méter magasságot is elérheti, amely már jelentősen növeli az alapterület kihasználtságát. Természetesen alkalmazásuk nem an�nyiból áll, hogy becsavarjuk egy normál sprinkler helyére, komoly teljesítmény elérése csak a kapcsolódó épületszerkezeti és -tárolási feltételrendszer szigorú betartása mellett lehetséges. A valósméretű tűztesztek eredményei bizonyították, hogy a sprinklerek szórásképének megtartása mennyire fontos. A 76 mm-nél szélesebb, tömör akadályok már jelentős mértékben zavarják az ESFR sprinklerek szórásképét. A zavaró akadályok kikerülése ügyes kiosztással, illetve a 600 mm-nél szélesebb akadályok alásprinklerezésével hidalható át. A födém dőlésszöge nem haladhatja meg a 16.7 fokot.

Szembetűnő különbség: balra K80-as hagyományos, balra ESFR 25 (K360) sprinkler

ESFR sprinklerek

Fő követelmények Az ESFR sprinklereket a gyors reagálás követelménye miatt a közelmúltig csak nedves rendszerben alkalmazták rövid reakcióidejű hőérzékelő elemmel szerelve, továbbá a helyiség hő- és füstelvezetése csak olyan kialakítású lehet, amely a sprinklerek kioldási jellemzőit nem befolyásolja hátrányosan. A sprinklerekben lévő hőérzékelő elemet az égés során keletkező hő aktiválja. • Ha a helyiségünk tűzvédelmét a beépített oltóberendezés mellett automatikus indítású hő- és füstelvezetés is segíti, akkor körültekintéssel kell eljárni, hogy a védekezésre szánt berendezések nehogy egymás ellen hassanak. A sprinkler „indulása” előtt a megkezdődött levegőáramlás (hőelvezetés) egyrészt időben elnyújtja a sprinkler aktiválásához szükséges hőmérséklet és hőmennyiség kialakulását, továbbá szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy nem a tűzkeletkezés helyéhez legközelebb lévő sprinkleren keresztül kezdődik a környezet hűtése, ami csökkentheti az oltás hatékonyságát. • Ha a hő- és füstelvezetés automatikus indítású, az csak olyan megoldású lehet, amely szavatolja, hogy csak a sprinkler indulását követően aktivizálódjon a hő- és füstelvezető berendezés. Megfelelő megoldás, ha a kupolákat indító elem kioldási hőmérséklete magasabb, mint 120 °C, és normál reagálási idejű. 20

MEGELÕZÉS ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

Magas-raktári kockázatok • A tűzjelzőről (és pontszerű füstérzékelőről) vezérelt hő- és füstelvezető indítás estében alkalmazott megoldás lehet még, hogy a vezérlést a sprinklerberendezés nyomáskapcsolójával reteszelik. (Ez utóbbit nem minden esetben fogadják el a biztosító társaságok.) • A csővezeték és szivattyú méreteztésekor, a szükséges vízmennyiség meghatározásakor 12 db (bizonyos esetekben 20 db) sprinkler egyidejű működésével kell számolni. A legnagyobb, K=362 kifolyási tényezővel rendelkező sprinkler darabjának víztérfogatárama – a különösen kockázatos habosított műanyagok védelmére esetében előírt 5,2 bar kifolyási nyomás mellett – 825 l/perc. Az ESFR rendszer szemmel látható jellemzője a nagy térfogatáramból következő nagy csőátmérők alkalmazása. Ambrus István tű. alez. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Budapest

Ambrus István

Vízköddel oltó berendezések A nemzeti szabványban nem szabályozott beépített tűzoltóberendezések közül a vízzel oltás másik különleges megoldása a vízköd alkalmazása. Milyen követelmények vonatkoznak ezekre a berendezésekre?

Gázkoncentrációt vizsgálni A víz elporlasztására és/vagy oxigén-koncentráció csökkentésére alkalmazott, a védett térbe a levegőtől eltérő gázt befúvó rendszereknél a vízköddel oltó berendezés által létrehozott gázkoncentrációt vizsgálni kell az EN 15004-1 szabvány szerinti biztonsági előírások figyelembevételével is. Továbbá azok a fúvóka tűztesztek, amelyek esetében víz porlasztására használt inert gázok is segítik a tűz eloltását, csak a tesztelésnél használt palackos rendszerrel együtt érvényesek.

Előszabvány szabályozza Az ESFR sprinklerrel ellentétben itt nagyon kicsi az intenzitás, különlegessége az egy milliméternél kisebb (akár 10 mikron) méretű vízcseppekben rejlik. A vízköddel oltók tervezésével, kivitelezésével foglalkozó CEN TS 14972 műszaki specifikációt szinte minden EU tagállam bevezette, nálunk az MSZE CEN TS 14972 jelzettel 2008-ban jelent meg magyar nyelven. Az előszabvány státusz egyik legfőbb oka, hogy nem nyújt teljes körű tervezési előírásokat. A szórófejek kiosztását, azaz egymástól, mennyezettől, faltól, akadályoktól vagy védett tárgyaktól megengedett távolságát, továbbá a szükséges minimális kifolyási nyomást nem határozza meg. Ezeket a lényeges paramétereket a gyártóknak kell meghatároznia a tervezési szerelési kézikönyvükben, és minden egyes fúvókaváltozat esetében a hatásosságot tűzteszttel (eredményes tűzoltási teljesítményteszttel) kell igazolni. A tűztesztek csak a gyakorlatilag azonos szcenáriók (geometria méretek, szellőzési viszonyok, éghető anyag fajtája stb.) esetében használhatóak az alkalmasság bizonyítékaként. Az OKF (www. katasztrófavédelem.hu/letoltes/piacfelugyelet/vizködösrendszer. pdf) közzétette a beépített vízköddel oltó rendszerek forgalmazási követelményeit. Eszerint a CEN TS 14972 szerint értékeli a vízköddel oltók megfelelőségét. Inertgáz segítségével porlasztó vízköd fúvóka felépítése Valós méretű tűztesztek A tűzteszt vizsgálatokat valós méretben folytatják le, a teszteredmények nem extrapolárhatóak (kisminta eljárás nem lehet). A manapság divatos tűz-szimuláció is csak a tesztelőkészítés segítésére korlátozódik, vízköddel oltók esetében ugyanakkor tényleges teljesítményértékelés szükséges.

Mire alkalmazható? Maga az elő-szabvány „B” tűzosztályú helyiségekre, kábelcsatornákra és OH1 kockázatba sorolt irodahelyiségekre határoz meg egyértelmű teszteljárásokat, az e körön kívüli alkalmazáshoz az alkalmasságot bizonyító tesztek lefolytatásához csak iránymutatást tartalmaz. Egyes gyártók több tucat szórófej-típust fejlesztettek a különböző tűztetek eredményes teljesítése érdekében. A (szilárd, éghető anyagokból fakadó) tűzterhelés és belmagasság növelésével arányosan csökken a napvilágot látott eredményes tűztesztek száma. A tűzkísérlet-sorozatok eredményeit EN ISO/IEC 17025:2005 5.10. szakaszának megfelelő jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amely tartalmazza a követelményeknek és előírásoknak való megfelelőségről vagy nem megfelelőségről szóló nyilatkozatot is. A nyitott szórófejes rendszerek indítására általában tűzjelző

Sprinkler vezeték (háttérben) és vízköd vezeték mérete berendezést alkalmaznak, amelynek érzékelőit a tűztesztek alapján kell megválasztani. Ha az önműködő indítás két vagy több érzékelő tűzérzékelésének függvénye, a gyors működés érdekében az érzékelők számát az általános telepítési előíráshoz képest meg kell kétszerezni. katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ MEGELÕZÉS

21

Mennyi az üzemidő? Ha a teszt során a vízköddel oltó rendszer képes volt a tűz teljes eloltására visszagyulladás nélkül, akkor a szükséges üzemidő tűzkísérlet oltási idejének kétszerese, de legalább 10 perc. A csak a tűz ellenőrzésére szolgáló rendszereknek az EN 12845 szerinti kockázati besorolástól függően 30/60 perc üzemidőre elegendő oltóanyagot kell biztosítaniuk. A vízellátás megválasztása a berendezés kívánt megbízhatóságától, valamint a védelmi jellemzőktől és a kockázattól függ. Különleges kockázatok vagy magas szintű, például személyvédelem esetén nagyobb megbízhatóságú vízellátás szükséges. E tekintetben nincs lényeges eltérés a sprinkler-berendezéshez képest. Könnyen beláthatjuk, hogy a legkiválóbb oltórendszer sem ér semmit, ha a rendelkezésre állásához szükséges feltételeket, mint a folyamatosan rendelkezésre álló oltóvíz és elektromos energia, nem teremtik meg. Nyomás, sebesség, tisztaság A folyadékok hatékony porlasztáshoz a fúvókából való kilépés sebességét kell növelni. Egyik megoldás erre nagy kifolyási nyomás elérése (ami a sprinklerhez képest nagyobb rendszernyomás mellett lehetséges), a másik, nagynyomású inert gáz alkalmazása a porlasztás elősegítésére. A legkisebb szükséges nyomás legalább 7 bar, de akár 100-140 is bar lehet. A rendszernyomás szempontjából kis-, közepesilletve nagynyomású csoportba sorolhatjuk a vízköddel oltó rendszereket. Ennek gyakorlati jelentősége elsősorban az alkotóelemekre ható nyomás szempontjából van. A kisnyomású, 12,5 bar alatti rendszernyomás esetében a sprinkler-berendezéssel azonos részegységek és akár horganyzott csővezeték alkalmazhatóak, 35 bar (nagy) nyomás

felett már különleges, nemes anyagú csővezeték és alkotóelemek a megfelelőek. A kis- és esetleg középnyomás esetén a vízellátás a sprinkler-berendezésével azonos lehet, nagynyomású rendszerek vízellátását elektromos meghajtású dugattyús szivattyúk vagy az önmagában is működőképes, gázzal oltóknál is használatos palackcsoport biztosítja. Ha olyan alkotóelemeket is felhasználnak, Vízköd fúvóka amelyekhez szabvány nem áll rendelkezésre, a gyártónak igazolnia kell, hogy az alkotóelemek megfelelnek az alapvető követelményeknek szilárdság, rezgés (vibráció), vízütés, korrózió, és hőállóság tekintetében. Egyes vízköd-rendszerek jóváhagyással rendelkeznek érzékeny elektronikus alkatrészeket is tartalmazó szervertermekben, azonban csak a tisztasági előírások szigorú betartása mellett szabad azokat alkalmazni. Ha a környezeti porszennyeződéstől nem tudjuk megvédeni a helyiséget, az elektromosan vezetővé váló, a ködből kiváló csekély mennyiségű víz is kárt tehet a védett elektronikus berendezésekben. Ambrus István tű. alez. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Budapest

Ambrus István

Aeroszolos tűzoltó generátorok A nemzeti szabványban nem szabályozott beépített tűzoltó berendezések közül vízmentes technológiai megoldást kínálnak (bár kisebb mennyiségű vízpára is keletkezik működésekor) az aeroszolos tűzoltó generátorok. Milyen követelmények vonatkoznak ezekre a berendezésekre?

Gázzal oltók helyett?! Az aeroszolos generátorok aktiválásukat követően inertgáz/szilárd halmazállapotú finom por aeroszol keveréket bocsájtanak ki, amely kémiai és fizikai (hűtő) oltóhatást kifejt. Mivel a kémiai és fizikai oltóhatás is a részecskék felületén jön létre, minél kisebbek a részecskék (nagyobb a fajlagos felület), annál jelentősebb az oltóhatás. Az aeroszolos berendezések elsősorban a gázzal oltókkal szemben jelentenek alternatívát, sokkal kisebb helyigénnyel és egyszerűbb karbantarthatósággal. Az A, B és C tűzosztályokra gyakorlatilag az oltógázoknál alkalmazott teszteljárásokkal határozzák meg a szükséges oltási koncentráció eléréséhez szükséges kondenzált aeroszol mennyiségét, amelyet a gyakorlatban 1.3-es biztonsági tényezővel kell alkalmazni. Megközelítőleg 100 gramm kondenzált fázisú aeroszol szükséges légköbméterenként, zárt terek esetében. Ha a védett tér nem kellően tömör, tovább kell növelni az aeroszol mennyiségét, hogy a tíz perces megtartási végén is elegendő legyen a koncentráció a visszagyulladás megelőzésére.

Személytartózkodású helyre Magyarországon kifejezetten személyek állandó tartózkodására szolgáló helyiségekben alkalmazásuk jelenleg nem engedélyezett. Ennek oka, hogy a berendezés működése közben jelentősen romlanak a látási körülmények, továbbá, bár mérgező hatásról nem beszélhetünk, az egészségre való hatással kapcsolatban nem állnak rendelkezése kellő tapasztalat.

Biztosítani kell, hogy az oltás után – a helyiségbe történő belépés előtt – az aeroszol kiszellőztethető legyen. Figyelembe kell venni, hogy az indítás után a kiáramlási folyamat nem megállítható. Főként karbantartás során előforduló téves indítások megelőzése céljából a

generátorok aktiválását blokkoló kapcsolót kell beépíteni. A blokkolás helyes megoldása, az indító vezetékek megszakítása és egyidejű földelése kellő megbízhatósággal képes egy esetleges téves indítás megakadályozására. A generátor típusától, kialakításától, az alkalmazott hűtőközegtől függően változik a kiáramló közeg hőmérséklete (szélsőséges esetben több száz °C is lehet). A tervezési utasításban előírt védőtávolságokat minden esetben be kell tartani. Az oltóanyag szemcsés maradékának hatását vizsgálni kell a különösen kényes berendezések esetében, az arra érzékeny eszközök biztonsága érdekében az oltás után visszamaradó finom port ki kell takarítani. Az előzőekben ismertetett három technológia a leggyakrabban alkalmazott megoldás, ugyanakkor a kisebbek is rendelkeznek hazai forgalomba hozatali engedéllyel. Ezek elterjedése azonban nem olyan széleskörű, mint a kiválasztott három típus. Ambrus István tű. alez. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Budapest Felhasznált irodalom: MSZE CEN TS 14972, CEN TR 15276, gyártói adatlapok.

katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ MEGELÕZÉS

23

Zoltánka Géza

Aeroszolos oltóberendezések a gyakorlatban A Millennium Városközpont korszerű épületeinek tűzvédelme is a legkorszerűbb elvek szerint létesült. Teljes körű tűzjelzés, a teljes épületre előírt oltóberendezés, a bonyolult tűzszakaszolásnak megfelelő hő- és füstelvezetés, légtechnikai kezelés. Az oltóberendezés teljes sprinklerezést jelent, a banktechnikai elvárások miatt a sprinkleres oltással nem védhető helyiségekben vízködös oltással. Ahol állandó emberi tartózkodással nem kell számolni, de sprinkler nem alkalmazható – speciális raktárak, irattárak, trezor – aeroszolos oltót alkalmaztak.

Új irodaház – korszerű tűzvédelem A Millennium Városközpontban épült utolsó épület most készült el, de még egy szálloda és bériroda tömb épül hozzá úgy, hogy az egész földszint közös passzázst alkot. A 75.000 m2 hatalmas épülettömbje a méret miatt osztott dilatált tűzszakaszokra, de a valóságban tűzvédelmi szempontból egységes egész, beleértve a később építendő szállodát és bérirodát is. A tervezés, kivitelezés is – méltóan a létesítményhez – igényes, magas színvonalú. Ízelítőül: a talajvíz energiáját télen-nyáron hasznosító, álmennyezeti csőkígyókba épített fűtő-hűtő rendszer, a környezetvédelmi LEED követelmények maximális betartása stb. Így természetesen az objektum tűzvédelme is a legkorszerűbb elvek szerint létesült. Teljes körű tűzjelzés, a teljes épületre előírt oltóberendezés, a bonyolult tűzszakaszolásnak megfelelő hő- és füstelvezetés, légtechnikai kezelés. Az oltóberendezés teljes sprinklerezést jelent, bizonyos helyeken vízfüggönyös megoldással. Azonban a banktechnikai elvárások miatt nem mindenhol alkalmazható direkt vizes oltás. Ahol állandó emberi tartózkodással nem kell számolni, de sprinkler nem alkalmazható – speciális raktárak, irattárak, trezor – gázos vagy aeroszolos oltó jött szóba, mint költséghatékony megoldás. Aeroszolos oltórendszer Cégünk a Firepro teljes elárasztásos aeroszolos rendszerrel pályázott, amelyet eddig is sok helyre telepítettünk. A széles, variábilis termékpaletta, teljes rendszert alkot a megfelelő oltásvezérlő központ, és tűzjelző eszközök alkalmazásával, s fajlagosan kevés oltóanyagra van szükség, mely környezetbarát, nem mérgező. A megbízás alapján 23 db Firepro oltórendszert terveztünk az épületbe. Ezek többnyire irattárak 8 - 280 m2 alapterülettel, ahol bankbiztonsági és az esztétikai követelményekkel is meg kellett küzdeni a tervezés, kivitelezés során. A tervezésnél CEN/TR 15276-2 dokumentum mellett nem csak a tervezési segédletet, hanem a különböző oltópatronok kiáramlási sugárhosszát és hőmérsékletét is figyelembe kellett venni. Vezérlési oldalról NOTIFIRE oltásvezérlő központot használtunk, System Sensor érzékelőkkel. Az oltórendszerek autonóm módon saját reteszelt érzékelőkről működnek, csak technikai jeleket – 24

MEGELÕZÉS ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

hiba, riasztás, oltás – küldenek az épület tűzjelző központjába. Oltásriasztás esetén az oltásvezérlő központ jelet biztosít, hogy a befúvó és elszívó légcsatornák lezárjanak a kvázi gáztömör állapot eléréséhez, mely a teljes elárasztásos aeroszolos oltáshoz szükséges. Az ajtó nyitott állapota is reteszeli a rendszert.

Vezérlési megoldások A patronok vezérléséhez, monitorozásához a PROMATT saját fejlesztésű, TMT-vel rendelkező FPVA2 és FPMA kártyáit használtuk. A vezérlőt a NOTIFIER központban helyeztük el, az 1 oltókör 12 monitorkártyájához alkalmas. A monitorkártyákat – mivel ezekhez a karbantartás során hozzá kell férni – vagy a patron tartókávájára, vagy álmennyezet alá, oldalfalra raktuk. A vezérlő- és monitorkártyák alkalmazásával elkerülhető, hogy az oltásvezérlő központ tápját tönkretegyük: ugyanis az elektromos aktiválású patron gyújtójának fűtőellenállása csak 2 ohm, így ha egyszerre több oltóeszközt indítanánk, a párhuzamos kapcsolás miatt nagy áram alakulna ki. A kártyák az egyes oltópatronokat időben eltolva sorban kapcsolják. A felügyelő áram max. 5 mA lehet, a véletlen gyújtás elkerülése végett! Az alkalmazási előírásoknak megfelelően nem csak tiltógombot, hanem blokkoló- és földelőkapcsolót is elhelyeztünk a helyiségek ajtajánál.

A változatos belmagasság- és álmennyezet méretek miatt sokféle megoldást alkalmaztunk, hiszen volt olyan helyiség, amelynek a belmagassága 4,92 m. Nehezítette a telepítést, hogy a bank raktár-irattár céljára a más célra már nem használható „maradék” helyiségeket jelölte ki, így változatos alaprajzok adódtak. Szerencsére a Firepro patronok felerősítő szerkezete lehetővé teszi a kiáramlási sugárirányok változatos beállítását. Zoltánka Géza ügyvezető HQ4 Kft. és Elektrounio Kft.

Czirok Antal

Nemzetközi szervezetek – akikre hivatkozunk A 2011. évi írásaimmal kapcsolatban számos telefonhívást, e-mailt kaptam, amelyeket ezúttal is nagyon köszönök, számomra fontos és értékes visszajelzések egytől-egyig – írja szerzőnk. A cikkekben, európai harmonizált szabványok, előírások hiányában sok helyen hivatkoztam NFPA, FM, VdS illetve egyéb nemzetközi szervezet rendelkezéseire, ajánlásaira vagy egyik-másik által jegyzett mérésre, vizsgálati eredményre. Néhányan hiányoltátok az ezekkel a szervezetekkel kapcsolatos információt. Valóban elkövettem azt a hibát, hogy „in medias res” módon, száraz műszaki adatokra és nem mindenki számára azonnal beugró testületekre hivatkoztam.

VdS nagyság Ma a VdS több mint 300 dogozója a 21. századi kihívásoknak megfelelően öregbíti a cég jó hírnevét nem csak Németországban, hanem szerte Európában és lépésről-lépésre a világ egyéb részein is.

UL – egy kanadai NFPA – USA Az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb tűzvédelemmel és munkabiztonsággal foglalatoskodó, nonprofit szervezete, amely nem kizárólag „szülőhazájában” tevékenykedik, az NFPA (National Fire Protection Association), 1896-ban jött létre. Célja, hogy tevékenysége nyomán világszerte csökkentse az esetleges tűz, vagy egyéb kockázat nyomán keletkező anyagi és dologi kárt. Védje az emberi életet szabályzatok, szabványok biztosításával és támogatásával, képzésekkel, tudományos kutatómunkával. Az NFPA több mint 100 országból csatlakozott 70 ezer tagjával a világ legnagyobb tűzvédelmi és munkabiztonsági tanácsadó és szabványosító szervezete. Mindennapi munkájuk során, a papírmunka mellett, minden egyes bejelentett tűzesetet, üzemi katasztrófát górcső alá vesznek, értékelnek és a tanulságokat levonva adott esetben módosítják az érvényben lévő előírást, vagy annak hiányában újat dolgoznak ki. Közel 200 munkacsoportban 6 ezer önkéntes dolgozik azon, hogy a 300 szabvány és biztonsági előírás lépést tartson a technológiai fejlődéssel, napjaink élet- és vagyonbiztonsági kihívásaival. VdS – német A tűzvédelmi és biztonságtechnikai szakma egyik legjelentősebb németországi, független vizsgáló- és minősítő intézete a VdS (Verband der Sachversicherer). A német biztosítótársaságok korán felismerték annak fontosságát, hogy az egyes kockázatokhoz kapcsolódó kockázatátvállalás (maga a biztosítás) akkor lehet a felek közös előnyére, ha a biztonságtechnikai, műszaki követelmények az adott kockázathoz kapcsolódóan kerülnek meghatározásra. A sprinkler vizsgálati osztály 1908-ban jött létre, amely gyakorlatilag azóta is működik, bár vizsgálati, ellenőrzési tevékenysége bővült. Az első világháború után az előírásokkal összefüggésben telepített tűzvédelmi rendszerek előzetes vizsgálata kötelezővé vált, a második után pedig a VdS a biztosítási, pénzügyi szegmens védőhálójává vált.

A UL (Underwriter’s Laboratories, Kanadában ULC) amerikai központú, független, tudományos vizsgáló és minősítő szervezet öt, kulcsfontosságú csoportba sorolja tevékenységét: Termékbiztonság, Környezet, Élet és Egészség, Egyetemlegesség és Igazolás. Alapítója, William Henry Merill 1894-ben nyitotta meg irodáját, a szervezet az akkor amerikai NBFI része volt, gyakorlatilag a tűzkockázatok ellenjegyzői voltak. 1895-ben 3 teljes munkaidős alkalmazott segítségével 75 vizsgálati jegyzőkönyvet készítettek összesen kb. 3000 dollárért. Szabványi megfelelősség mellett, valós tűz-, mechanikai- és kémiai vizsgálatok elvégzése mellett, teszt protokollok kidolgozásával és korszerűsítésével egyaránt foglalkozik. A UL-hez kapcsolódik számos a világon a legszigorúbbként számon tartott vizsgálati eljárás és jóváhagyás kritérium.

UL - számokban A UL-t számokban kifejezve könnyen érzékelhetjük, mekkora rálátással, tapasztalattal bír a világon, nem kizárólag a tűzvédelemhez kapcsolódóan. 67 ezer gyártó 90 ezer termékéből közel 23 milliárd rendelkezik UL logóval. 73 laboratóriumban, tesztállomáson, kutató intézetben több, mint 7000 UL munkatárs dolgozik világszerte.

FM – ismét egy amerikai Világszintű kereskedelmi és ipari létesítmény átfogó biztosítását látja el az FM Global (Factory Mutual). A mérnöki alapokon, valós termék-, és rendszerteszteken alapuló biztosítási és kockázatkezelési megolkatasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ MEGELÕZÉS

25

dások, megelőzési előírások egyik úttörője. Hitvallásuk szerint a kockázat előzetes felmérése, valós megismerése, a káresemény tapasztalatokon nyugvó technikákon, előírásokon keresztül történő megelőzése; költséghatékony fedezeti termékek kidolgozása és a káresemény következtében elszenvedett tényleges veszteség megtérítése a legfontosabb kulcsa a kétoldalú üzleti kapcsolatnak. A fő csapásvonal mentén ragaszkodnak ahhoz, hogy az általuk kockázatban tudott létesítményben telepítésre kerülő biztonsági rendszer előzetes FM minősítő eljáráson feleljen meg. Alapítása 1835-ig nyúlik vissza, amikor is Zacharian Allen saját maga kockázatcsökkentő beruházását az akkori biztosítója nem honorálta díjkedvezménnyel. Ő és még néhány hasonlóan gondolkodó üzemtulajdonos „közös kalapba” kezdtek befizetni és csoport tagjai között elszenvedett káreseményeket abból finanszírozni. Szinte

Az aeroszolos tűzoltó technológia nemzetközi elfogadásáról Az aeroszolos tűzoltó berendezések Megfelelőségéről/Tanúsításáról számos szervezet bocsátott ki irányelveket és normákat. Ezek a nemzetközi szervezzetek által közzétett dokumentumok a tervezés, telepítés alapját képezik. • CEN -Európai Szabványügyi Bizottság – CEN TR15276/1, Beépített aeroszolos tűzoltó rendszerek – Első rész: követelmények, és vizsgálati eljárások az alkotóelemeiről – hatályos. – CEN TR15276/2, Beépített aeroszolos tűzoltó rendszerek – Második rész: tervezés, telepítés és karbantartás – hatályos. • ISO – Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 15779: Szabvány a Beépített aeroszolos tűzoltó rendszerekről – A részegységek követelményei és vizsgálati módszerei, tervezés, telepítés és karbantartás. 2011 decemberétől – hatályos. • NFPA – Amerikai Szabványügyi Hivatal NFPA 2010 -2010: Amerikai Szabvány a beépített aeroszolos tűzoltó rendszerekről – 2005-től – hatályos. 26

MEGELÕZÉS ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

azonnal bele is kezdtek megelőzési célú előírásokat bevezetni és követni. Az FM gondolkodásmódja azóta mit sem változott. Természetesen az említett néhány mellett nagy számban vannak még hiteles, professzionális munkát végző, komoly múlttal rendelkező minősítő szervezetek, de talán az itt említettekkel dolgozunk leggyakrabban. Forrás: a tárgyalt szervezetek internetes oldalai és egyéb internetes források. Czirok Antal Typo Fire Protection Product [email protected] • UL (Underwriters Laboratories USA) UL 2775: Szabvány a Beépített Aeroszolos Berendezésekről, Követelmények és Vizsgálati Eljárások – 2009-től hatályos. • KIWA Nemzetközi Vizsgáló és Tanúsító Szervezet BRL-K23001: Értékelési irányelvek a beépített aeroszolos tűzoltó rendszerek jóváhagyásához – 2001/11/1–én kiadva. • IMO – Nemzetközi Tengerészeti Szervezet MSC/Circ. 1270: Irányelvek a beépített aeroszolos oltórendszerek elfogadásáról, amelyek azonosak a beépített gázzal oltó rendszerekre vonatkozó irányelvekkel, ahogy a SOLAS 74-ben szerepel – alkalmazások hajó gépházakban – hatályos. • EPA – Amerikai Környezetvédelmi Hivatal SNAP – Lényeges új alternatívák programja (Halon 1301 kiváltó anyagok/termékek teljes elárasztás esetén). A SNAP programjába beleveszi az EPA által elfogadott beépített aeroszolos berendezéseket, mint új alternatívát az ózonkárosító anyagok helyett – Halon betiltása óta – hatályos.

Georgios Pissinos ügyvezető igazgató FirePro Hungary Kft.,

f ó k u s z b a n

Biológiai veszélyek a beavatkozás során Baleset, tűzeset során az elsőként beavatkozók azonnal szembesülnek a veszélyes anyagokkal. A vegyi anyagokkal kapcsolatos eljárásrendről ma már több szakirodalomból szerezhetünk ismereteket. A radioaktív anyagok, de különösen a biológiai ágensek jelenlétében történő beavatkozás veszélyeiről, lehetséges szabályairól viszont kevés a szakirodalom. Megkíséreljük az ezzel kapcsolatos ismereteket csokorba szedni. Létezik egyfajta általános bevetési taktika, egy stratégia?

Bevetési veszélyek A biológiai ágensek nem érzékelhetők az emberi érzékszervek számára, és a tűzoltósági gyakorlatban jelenleg nincs olyan eljárás, amely ezek kimutatására a helyszínen alkalmazható lenne. Ugyanakkor a bio- és géntechnológia rendkívül gyors fejlődésének köszönhetően a biológiai ágensek a jövőben a bevetések szerves részét képezik. Mindettől függetlenül azonban az elsődleges beavatkozók számára már jelenleg is komoly fertőzésveszélyt jelent, hogy a fertőző anyagok szállítása és az állatjárványokkal szembeni küzdelem során állati tetemekkel és kórházi hulladékkal kerülnek kapcsolatba. Az égéshez és balesetekhez hasonló katasztrófák esetén biológiai anyagok szökhetnek meg laboratóriumokból, kísérleti területekről, termelési bázisokról és állattartó telepekről vagy különleges előállító helyekről. Egyre jelentősebb ezek, elsősorban közúti, szállítása is. A biológiai ágensek környezetben való elszabadulása során a bevetésben résztvevő állomány is megfertőződhet. További súlyosbító körülmény lehet, hogy a biológiai ágensekkel együtt gyakran rádióaktív és kémiai anyagok is jelen lehetnek.

Milyen problémákat okozhatnak? A biológiai ágensek okozta betegségek három típusba sorolhatók: • fertőzések, (Fertőzést okozhatnak: — a vérben levő vírusok, pl. a HIV és a hepatitisz-vírus, — egyéb baktériumok és vírusok, pl. Campylobacter, a hasmenést okozó kis gömb alakú vírus, a légutakat fertőző Legionelia pneumophila, valamint állatbetegségek (zoonózisok) kórokozói, mint Leptospira spp (leptospirózis) és Chlamydia spp (papagájkór, ornitózis). • allergiák, (Ide tartozik a felső légutak és a hörgők túlérzékenysége, a foglalkozási asztma és az allergiás alveolitisz a tüdőhólyagocskák gyulladása, döntően szennyezett szerves porokban levő gornbaspórák által okozott betegségek.) • mérgező vagy toxikus hatások. A patogén mikroorganizmusok az emberi szervezetbe bekerülhetnek a sérült keresztül, tűszúrás vagy csípés okozta sérüléseken keresztül vagy a nyálkahártyákon megtelepedve, belélegezhetőek vagy lenyelhetőek a felső légzőszervi traktus vagy az emésztőrendszer fertőzéseihez vezetve. A biológiai ágensek és az egyéb veszélyes anyagok közötti alapvető különbség az előbbiek szaporodási képessége. Kis mennyiségű mikroorganizmus kedvező feltételek mellett jelentős mértékben felszaporodhat nagyon rövid idő alatt. Alattomos az ún. teratogén hatás, amely a biológiai ágens azon tulajdonsága, hogy élőlények utódait károsítja, azok számát csökkenti, vagy fejlődési rendellenességeket, torz egyedképződést vált ki. (Pl.: rubeola vírus, az onkogén vírusok, a herpeszvírus, a hepatitis-B vírus.)

Mik a biológiai ágensek? – baktériumok – vírusok – gombák – paraziták – génmanipulált szervezetek

Veszélyes vírusok – AIDS – hepatitisz – madárinfluenza – himlő – ebola

Biológiai ágensek Biológiai ágenseknek hívják a természetben előforduló, illetve genetikailag megváltoztatott mikroorganizmusokat (baktériumok, vírusok, gombák stb.), sejtkultúrákat és parazitákat, amelyek fertőzéseket, allergiát vagy toxikus hatásokat váltanak ki, vagy visznek át.

katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ FÓKUSZBAN

27

Biológiai veszély jelölése

Szállítóedények

Az olyan létesítmények, helységek és szállítóedények jelölését, amelyekben biológiai ágensek találhatók, jogszabályi előírások rögzítik. Ilyen esetekben alkalmazni kell a biológiai veszély jelölést is. A szállítójárműveket az ADR által előírt módon, három oldalon kell veszélyjelölő bárcákkal jelölni a 6.2 osztály (Fertőző anyagok) ill. 9. osztály (Különféle veszélyes anyagok és tárgyak) típusból. Ezen túl a járművet narancssárga színű ADR veszélyjelző táblával kell megjelölni. A 6.2 osztály fogalomkörébe a fertőző anyagok tartoznak.

A biológiai ágensek szállítása során (6.2 és 9 osztály, az ADR/ RID szerint) megfelelő szállítóedényt kell használni, amely mechanikus behatás esetén (pl. a mikroorganizmusokat tartalmazó elsődleges tároló megsérülésekor) is megakadályozza a veszélyes anyag kijutását. Ezt a célt az elsődleges és a másodlagos tárolóedény között található szívóképes anyag szolgálja, amely a veszélyes anyag teljes mennyiségét fel tudja venni szükség esetén. A másodlagos tároló védi a szállítóedényt, ennek az ADR/ RID szerint ellenőrzöttnek kell lennie. A hűtést igénylő mintákat szállítóedényben egy szárazjéggel megtöltött, jól szellőztetett végső tárolóban szállítják. Éppen ezért a beavatkozás során a tároló közelében ködképződés lehetséges! A mikroorganizmusok számával és fajtájával, valamint a küldővel és a feladóval kapcsolatos információkat kötelező feltüntetni. A szállítás esetén gyakran van feltüntetve egy kapcsolattartó (telefonszám), akitől a veszélyes anyaggal kapcsolatos veszély mibenlétéről pontos információk szerezhetők.

Fertőző anyagok A fertőző anyagok olyan anyagok, amelyekről ismert vagy okkal feltételezhető, hogy kórokozókat tartalmaznak. A kórokozók olyan mikroorganizmusok (beleértve a baktériumokat, vírusokat, rickettsiákat, parazitákat, gombákat), amelyekről ismert vagy okkal feltételezhető, hogy emberben vagy állatban fertőző betegségeket okoznak. Ezen osztály értelmében a vírusokat, mikroorganizmusokat és élő szervezeteket, valamint az ezekkel szennyezett tárgyakat is anyagnak kell tekinteni.

A6.2 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva: 11 – Emberekre ártalmas, fertőző anyagok 12 – Csak állatokra ártalmas, fertőző anyagok 13 – Kórházi hulladék 14 – Biológiai anyagok

SzállítÓEDÉNYEK – csomagolás

tároló

Szállítás jelölése Táblával:

emberekre veszélyes

állatokra veszélyes

nem meghatározott kórházi hulladék

génmanipulált mikroorganizmusok

diagnosztikai minták

ADR BÁRCÁVAL:

Biológiai anyag megnevezés

név, cím, tel., (feladó) veszély szimbólum

szállítási tároló

A fertőző anyagokat „A” és „B” kategóriába sorolják, az e csoportba tartozó mikroorganizmusokat az ADR 6.2 osztálya táblázatba foglalja. A biológiai ágensek veszélyjelölője a 606. A következő UN-számok alkalmazhatók a különféle biológiai ágensekre: UN 2814: emberekre veszélyes UN 2900: állatokra veszélyes UN 3291: nem meghatározott kórházi hulladék UN 3245: génmanipulált mikroorganizmusok UN 3373: diagnosztikai minták

szívóképes anyag

Gázosított járművek és tárolók Előfordulhat, hogy a járművekben ill. tárolókban mérgező gázok találhatók, amelyek fertőtlenítési célokat szolgálnak.

név, cím, tel., (feladó)

Veszély!

Erre a következő tábla figyelmeztet – a gázosítószer és a gázosítás időpontjának A jármű (konténer) elgázosítva! megjelölésével – jól látható ----------- (gázosítószer megnevezése) helyen: ------------(a gázosítás időpontja) B ELÉ P N I T I L O S ! Az elgázosítás jelzése

A beavatkozók feladatai A beavatkozási információk elég szegényesek! A gépjárművezetők számára a 2009 ADR változásai nem kedvezőek, hiszen az új írásbeli utasítás, melyet a szállítónak kell biztosítani, nem tartalmaz a korábbi írásbeli utasításban előírt anyagspecifikus információkat, ráadásul a 6.2 áruosztálynál semmilyen kiegészítő útmutatás nem található.

28

FÓKUSZBAN ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

biológiai ágensek Inkorporáció kontamináció

Aeroszolok és porok, mint a kórokozók átvivői

L

Kórokozókkal való beszennyeződés

B

tüdő

L = légút



B = bőr

GYBT

GYBT = gyomor-bél-traktus A beavatkozókra leső veszélyek A beavatkozó állomány sincs elkényeztetve az információk tekintetében, hiszen a tűzoltóságok ügyeletein található veszélyes anyagokkal kapcsolatos kiadványok a fertőző anyagokkal kapcsolatban semmilyen információt nem közölnek. A beavatkozásnál a jelenleg keretjogszabályként kezelhető 1/2003. (1.9). BM rendelet 174.1 pontja a mérvadó, amely kimondja, hogy ismeretlen veszélyes anyagnál teljes test- és légzésvédelmet kell biztosítani az állománynak. Ilyen anyagok esetében különösen fontos az ÁNTSZ fertőző anyagokkal foglalkozó szakembereinek azonnali (a jelzés időpontjától, amennyiben ismert, hogy 6.2 osztály anyagaival történt a baleset) kárhelyszínre történő kirendelése. Ennek fényében nézzük meg, mit tesznek a szomszédok! Az osztrák ÖBFV-direktíva E-02 „Bevetés biológiai ágensek esetén” a következő feladatokat különíti el: • emberek mentése (állatok mentése csak különleges esetben) járvány- vagy karanténterületekről, • fertőzésgyanús holttestek és tetemek begyűjtése (pl. árvízkatasztrófa), • tűzoltás és technikai bevetés biológiai kutatólétesítményekben, termelési bázisokban és kórházakban, továbbá járványterületeken, • az ADR/RID alapján 6.2 és 9 osztályba sorolt veszélyesanyag-szállító járműveket érintő balesetekben történő segítségnyújtás, • állatjárvány-küzdelemben történő segítségnyújtás (pl. disznópestis, száj- és körömfájás), • segítségnyújtás más szervek kérésére (pl. bioterror esetén).

Veszélycsoportok A biológiai ágenseket a nemzetközi gyakorlatban négy rizikócsoportba osztják. A bevetési döntést ezekre lehet alapozni, figyelembe véve a résztvevőkre gyakorolt veszélypotenciált. A veszélycsoportok és a különféle résztvevőkre gyakorolt veszélypotenciáljuk: Beavatkozási veszélycsoport

Veszély a beavatkozókra

Veszély a dolgozókra

Veszély a közelben lakókra

Veszély a lakosságra, és a környezetre

BIO 1

csekély

nincs

nincs

nincs

BIO 2

közepes/magas

közepes

magas

csekély

BIO 3

magas

közepes/magas

közepes/magas

közepes

BIO 4

nagyon magas

nagyon magas

nagyon magas

magas

A beavatkozókra leső veszélyek A biológiai ágensek fertőzéseket, valamint allergikus és toxikus reakciókat válthatnak ki. Lehetséges • kontamináció, • a test felületének beszennyeződése biológiai ágensekkel, • inkorporáció, • a biológiai ágensek szervezetbe történő bejutása, • légutakon keresztül (belélegzés), • a gyomor-bél-traktuson keresztül (lenyelés), • nyálkahártyán, a sértetlen bőrfelületen vagy sebeken keresztül, • a fertőzések adott idő (inkubációs ciklus) letelte után betegséget okozhatnak (fertőző betegség). katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ FÓKUSZBAN

29

Biológiai biztonság szintjei – Biztonság a laboratóriumban A biológiai kockázatokat nemzetközi ajánlások alapján szabályozza a hazai jogrend. Ennek megfelelően a beavatkozások szabályai is egységesíthetők.

Biológiai biztonság szintjei A biológiai biztonság 4 szintje EüM 61/1999 rendelet (WHO alapján): 1. szint (alap biológiai kockázatú): Az a biológiai tényező, amely nem képes emberi megbetegedést okozni. Pl.: E. coli 2. szint (alap biológiai kockázatú): Az a biológia tényező, amely képes emberi megbetegedést okozni, ezért a munkavállaló számára veszélyt jelent(het), de elterjedése emberi közösségben nem valószínű vagy az általa kiváltott betegség eredményesen megelőzhető vagy hatásosan kezelhető. Pl.: Clostridium tetani; Herpes simplex vírus 3. szint (fertőzésveszélyes): Súlyos megbetegedést képes okozni. Elterjedése emberi közösségben valószínű, de eredményesen megelőzhető vagy kezelése hatásos. Pl.:Bacillus anthracis 4. szint (kiemelten fertőzésveszélyes): Súlyos emberi megbetegedést okoz. Az emberi közösségben való szétterjedés kockázata nagy. Általában nem előzhető meg vagy nem kezelhető hatásosan. Pl.: Ebola Laboratórium típusok A laboratóriumban végzett munka jellegét tekintve 4 biztonsági ill. védelmi szintet különböztetünk meg. Az egyetemeken, gyógyszergyárakban, kutatóintézetekben találhatók fokozottan

Fertőzési lánc 30

FÓKUSZBAN ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

veszélyes biológiai ágensekkel dolgozó laboratóriumok. Ezeket a biológiai veszély alapján sorolják kategóriákba. BSL-1 és BSL-2: vizsgálóhelyek, ahol alap biológiai kockázatú anyagok fordulhatnak elő. BSL-3: ezek már elkülönített laboratóriumok, ahol súlyos betegséget okozó biológiai ágensek jelenlétével kell számolni. BSL-4: maximálisan elkülönített laboratóriumok, ahol súlyos betegséget és járványokat okozó biológiai ágensek jelenlétével kell számolni. Ez utóbbi kettő esetében balestnél a behatolás csak szakértői konzultációt követően, teljes testvédelmet biztosító, gáztömör védőruhában lehetséges, ahol a terület lehatárolásáról, a környezetben dolgozók védelméről, a fertőtlenítés módjáról csak szakmai konzultációt követően lehet dönteni. Bejáratánál a biológiai veszélyt jelző táblán kívül egy információs táblát is találhatunk. Ennek tartalma és kialakítása:

B I O L Ó G I A I V ESZÉLY Biobiztonsági szint:_____________________________________ Felelős személy:_______________________________________ Baleset esetén hívandó:_ ________________________________ Telefon nappal:____________ _Telefon otthon:________________ Belépési engedélyt a fent nevezett felelőstől kell kérni

Bevetés biológiai veszélyes anyagok jelenlétében Előzetes tervezés – bevetési terv A bioveszélyek elleni hatékony védekezéshez célszerű az óvintézkedéseket már előzetesen megtenni. Ennek legegyszerűbb formája a hatósági engedélyezések vagy ellenőrzések során a biológiai ágensekkel dolgozó létesítmények vagy intézmények (pl. laborok, termelési bázisok), nyilvántartásba vétele, és a négy rizikófokozat egyikébe történő besorolása. Ugyancsak célszerű listát készíteni azokról a szállítási útvonalakról is, amelyeken gyakran folyik fertőző anyagok szállítása (ADR/RID szerinti 6.2 és 9 osztály). A tervezés során informálódni kell az intézmények és létesítmények bevetési tervéről. Különösen a következő információk beszerzése a fontos: • a biológiai ágensekkel való eljárásokért felelős személyek, ill. a biológiai biztonságért felelős megbízottak, (biztonsági erők, üzemorvosok, tűzvédelmi megbízottak valamint az esetleges létesítményi tűzoltók), • az egyes kockázati területek pontos terve, jelölve a biztonsági berendezéseket (pl. zsilipek, szellőztetők), és veszély esetén a velük kapcsolatban előírt teendőket, • különleges magatartási szabályok és védőintézkedések, • az oltóberendezések, oltóanyagok és az oltóvíz-visszanyerő berendezések, • a fertőtlenítőszerek elérhetősége.

Különleges felszerelés és fertőtlenítőszerek A biológiai ágensekkel foglalkozó létesítményekben vagy üzemekben általában vannak különleges felszerelések és segédanyagok (pl. fertőtlenítőszerek). Az üzemvezetéssel való megbeszélés során szükséges tisztázni ezek tűzoltóság általi használatát, valamint nagyobb mennyiség tárolását.

Kiképzés Az általános veszélyesanyag-kiképzés során az egyes oktatások keretén belül a megfelelő információs blokkokat kell kialakítani, amelyek a biológiai ágensekről szólnak. Különösen a következő témákra kell kitérni: –– a fertőzésvédelem és a bevetési higiéniával kapcsolatos ismeretek, –– a bioveszélyekkel kapcsolatos tudás, –– a higiéniával és testvédelemmel kapcsolatos gyakorlati ismeretek. Intézkedések egy bevetés során Alapvető bevetési taktika Biobevetésről beszélünk minden olyan alapvető helyszíni bevetési tevékenység (mentés, oltás, technikai segítségnyújtás) esetén, amelyet biológiai ágensek jelenlétében kell elvégezni.

Fertőző anyag szállításra előkészítve

A biológiai kockázat jelei Ilyen bevetések esetén alapvető higiéniai előírások betartása szükséges. Ezek: –– a személyes tárgyak elkülönítése, –– a szennyeződés és a biológiai ágensek környezetbe hurcolásának elkerülése, –– az inkorporáció elkerülése (a bevetés helyszínén tilos enni, inni és dohányozni!) Mindezek folyományaként tilos a bevetésbe olyan személyeket bevonni, akiknek nyílt sebe vagy bőrbetegsége van, illetve az immunrendszere legyengült. A bevetésre kiemelten alkalmas személyek lehetnek, akik oltási státusza jó. Felderítés Fontos felderítendő tények és intézkedések: –– Emberéletet veszélyeztet az esemény? –– Minden személy meghatározása, aki a veszélyzónában tartózkodik. –– Vannak bioveszélyre utaló laborok, termelési bázisok és szállítóedények? –– A biológiai ágensek milyen fajtájúak, milyen mennyiségben vannak jelen, és mely rizikócsoportba tartoznak? –– Vannak a helyszínen pl. centrifugából, lombikokból származó szilánkok? Vannak biztonsági leírások? –– A laborfelelőssel való azonnali kapcsolatfelvétel, a felelős minél előbbi kikérdezése! –– Az orvos, ill. egy állatjárvány esetén az állatorvos azonnali riasztása! –– A potenciális kórokozók lehetséges terjedési módjainak megállapítása! katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ FÓKUSZBAN

31

Lezárni és biztosítani A szabadban a széljárásra ügyelni kell. A biztonsági távolság szélcsend esetén 30-60 m legyen a baleseti helyszíntől, a helyi rendelkezésektől függően. A nagy kiterjedésű eseményeknél karanténzónák létrehozása szükséges, a megfelelő szervekkel együttműködésben. Meg kell akadályozni a továbbterjedést! Emberéletet menteni Az emberélet mentése csak akkor kezdhető meg, ha a fertőzésveszély mellett egyéb veszély (pl. tűz, gázszivárgás stb.) is fennáll. Ilyen esetben megfelelő légzés- és testvédelmi eszközök alkalmazandók! A fertőzésgyanús személyeket el kell különíteni (karantén).

A szennyeződés eltávolítása

Különleges erőkkel kapcsolatba lépni –– műszaki mentőbázisok, –– szakértők, –– különleges mentőszervezetek, –– polgári védelmi szakalegységek, –– hivatali szervek (polgármesteri hivatal), –– biovédelmi szakértők, mint biztonsági megbízottak, tiszti orvos, orvosok, mentőorvosok, –– TUI (Transport-Unfall-Informationssystem, szállítás-balesetiinformációs rendszer). A biológiai ágensekkel kapcsolatos bevetések esetén, ha lehetséges, azonnal be kell vonni az üzemvezetést. Terjedésre hajlamos biológiai ágensekre utaló jelek esetén tanácsadóként ill. segítőként kell bevonni a szakértő személyzetet (az üzem biológiai biztonságáért felelős személyt, az üzem(állat)orvost). Minden biobevetés alkalmával az illetékes hivatalt (pl. polgármesteri hivatal, jegyző) ill. a polgári védelmi vezetőt is be kell vonni. Járművek felállítása

Kifolyt az anyag a tárolóedényből VLEK-szabály (Németül GAMS = Gefahr erkennen, Absperrung und Absicherung durchführen, Menschenrettung durchführen, Spezialkräfte anfordern) A tűzoltóknak a bevetés helyszínén kerülni kell minden biológiai ágenssel való érintkezést (még annak kockázatát is!). A következő előírások betartása szükséges: Veszélyt felismerni/azonosítani A veszélyről tájékozódni a következő módokon lehet: –– veszélyjelző címke, –– baleseti jelölő, –– a sofőrtől származó információbiztonsági címke, –– az üzemben található veszélyes anyagok listája, –– az üzembiztonságért, biológiai biztonságért felelős személytől, üzemorvostól stb. származó információ, –– körzeti és állatorvosoktól származó információk, –– saját megállapítások (zsilipek, erjesztőtankok, centrifugák, tenyésztő- és hűtőszekrények, kísérleti állatok tartására szolgáló építmények jelenlétéből levont következtetések). 32

FÓKUSZBAN ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

A baleseti helyszín járművekkel való megközelítése és a járművek felállítása során fontos figyelembe venni, hogy azokban ne essen kár. Fontos, hogy –– a bevetési helyszín elérési útvonalát és a bevetés kivitelezési útvonalát ne blokkoljuk, –– már a járművek felállításánál figyeljünk a biztonsági távolságokra, karanténterületekre. Felszerelés és készülékek A bevetésvezetőnek a bevetés fajtájától (BIO 1-től BIO 4-ig) függően kell meghatároznia a felszerelést és a szükséges védelmet. Miután a biobevetés esetére nincs meghatározott felszerelés, ilyenkor a szokásos bevetési felszerelési tárgyakból, és különféle segédeszközökből kell válogatni. Ugyanakkor érdemes betartani a következő alapvetéseket: • BIO 1 A hagyományos bevetési felszerelés elegendő. • BIO 2 A hagyományos védőfelszerelés, kiegészítve légzésvédő készülékkel, valamint biztonsági gumicsizmákkal és a megfelelő fertőzésvédelmi kesztyűkkel. • BIO 3 és BIO 4 A bevetési erők csak hermetikusan záródó védőfelszerelésben avatkozhatnak be. Szükséges egy szakértő jelenléte is.

Kivételes helyzetek Életmentés Életmentés érdekében a bevetésvezető döntése alapján az első reagálás elvégezhető védőfelszerelés nélkül is. A BIO 3 és BIO 4 kategóriába tartozó esemény esetén azonban a bevetési erőket mindig külső levegőtől független légzésvédelmi berendezésekkel és a lehetőségekhez mérten legjobb szennyeződésvédelemmel kell ellátni. A sebesültek ellátása Fertőzésveszély fennállása vagy gyanúja esetén az életmentő tevékenységek kizárólag a mentést végzők saját biztonságának megóvásával végezhetők (pl. szájból szájba lélegeztetést csak légzőmaszkon ill. zacskón keresztül, védőkesztyű viselése stb.). A megfertőződött személyeket a szakértő személyzet dekontaminációnak veti alá, és veszély fennállásakor a mentőszolgálatnak adja át őket. A bevetési erők által elszenvedett sebesüléseket (akármennyire apró sebesülésekről is legyen szó) azonnal jelenteni kell a parancsnoknak. Az állatokat csak egy szakértővel való konzultáció után szabad kimenteni. Lezárások A veszélyterületen két zónát kell kialakítani. A külső és a belső lezárt területet meg kell jelölni, és szigorú felügyelet alá kell vonni. Figyelembe kell venni, hogy a fertőzésgyanús tárgyak, és a kifolyó oltóvíz a lezárt terület kiterjesztését teheti szükségessé. A belső lezárásokat kizárólag megfelelő felszereléssel szabad végezni. Tűzoltás Közvetlen hő hatására a mikroorganizmusok majdnem bizonyosan elpusztulnak. A „peremterületeken” viszont akadhatnak problémák, pl. az épület füsttel telítődésénél, a laborterület fölötti vagy melletti tüzeknél, az oltóvíz miatt és a füsttel való érintkezéskor, pl. túlélők keresésénél. A kialakult tüzeket, amennyiben lehetséges, azonnal széndioxidos oltással kell elnyomni (por bevetése tilos!). A vízzel kifejezetten takarékosan kell bánni, és ha lehet, inkább habot kell alkalmazni. BIO 3 és BIO 4 kategória esetén intézkedni kell az oltóvíz felfogására.

A bevetésben részt vevő személyzetnek BIO 2 esetén a védőruházatot és a felszerelést, BIO 3 és BIO 4 esetén a teljes ruházatot le kell adni a bevetési helyszín elhagyásánál a belső lezárási vonalnál. Az arc, a kezek és a szennyezett bőrfelületek azonnali fertőtlenítése és tisztítása szükséges. Adott esetben zuhanyzás is szükséges lehet. Minden esetben követni kell a szakértők utasításait. A bevetési helyszín átadása A bevetés végeztével a helyszínt át kell adni az illetékes hivataloknak (polgármesteri hivatal, jegyző, tiszti orvos), amelyek szükség esetén újabb hivatalos szerveket vonhatnak be. Intézkedések a bevetés után Dokumentáció A BIO 2, BIO 3 vagy BIO 4 besorolású bevetéseken részt vett személyzetet név, és a velük kapcsolatba került biológiai ágensek szerint kell feljegyezni, és mindenkit egyenként orvosi vizsgálatnak alávetni. A bevetési jelentésnek tartalmaznia kell minden, mégoly apró sebesülést, vagy különleges eseményt (pl. a védőruházat megsérülését, a légzőálarc hibáját). A listákat a bevetési jelentéssel együtt kell megőrizni. Utánkövetés Amennyiben a bevetés után olyan megbetegedés lép fel, amely összefüggésbe hozható a bevetésen történtekkel, azonnal orvosi vizsgálatnak kell alávetni a bevetés minden résztvevőjét. Ebben az esetben a bevetéssel kapcsolatos dokumentációt az orvosok rendelkezésére kell bocsátani. A biológiai ágensekkel egyre gyakrabban kell a 6.2. osztályú anyagok által érintett ipari és kereskedelmi területeken, valamint a közlekedési útvonalakon bekövetkező baleseteknél és tüzeknél számolni. A biológiai ágenseket a hő ugyan elpusztítja, de az oltóvízzel kijuthatnak a tűzeset peremterületeire, és kapcsolatba kerülhetnek a bevetési személyzettel. A helyzetnek megfelelő légzés- és testvédelem ezért elsődleges fontosságú a biztonsági intézkedések során.

Szennyeződés és inkorporáció A szennyeződés és inkorporáció bevetési helyszínen történő ellenőrzésére méréstechnikai értelemben jelenleg nincs lehetőség. Minden személy, készülék és egyéb tárgy, aki/ami BIO 2 és BIO 4 kategóriájú bevetésen vett részt, mindaddig szennyezettnek minősül, amíg a megfelelő fertőtlenítő és tisztító eljárásokat el nem végezték, vagy egy szakértő személy vizsgálat útján ki nem zárja a fertőzés fennállását.

Irodalom Dr. Otto Wiedetschek: Biologische anzeigen und ihre Gefahren, Blaulicht 05/2007 ÖBF RL E-02 Einzatz bei Vorhandensein biologischer Agenzien Bundesamt für Bevölkerungsschutz und Katastrophenschutz, Robert-Koch-Institut (Hrsg.): Biologische Gefahren I. Handbuch zum Bevölkerungsschutz. Bonn 2007, ADR 2009 — 2009. évi LVIII. törvény

Védelem Online – virtuális szakkönyvtár Minőségi tartalom – a szakmai információ forrása

katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ TANULMÁNY

33

34

TANULMÁNY ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

Biológiai veszélyek a közúton – Mit lehet felderíteni? A közúti baleseteknél a biológiai ágensek jelenléte komoly kihívás! A legfontosabb a gyors információszerzés. A beavatkozás előtti felderítés során ismerni kell, hogy milyen jelöléseket hol kell keresni, ezért röviden összefoglaljuk a felderítés szempontjából legfontosabb tudnivalókat. A fertőző anyagokat az ADR 6.2 osztályba, az UN 2814, 2900, 3291, ill, a 3373 tételekhez kell besorolni. Kórházi hulladék felvétele UN 2814 Emberekre ártalmas fertőző anyag Ennél az anyagnál az ADR 0 szállítási kategóriát határoz meg, tehát az ilyen anyagot szállító járműveket minden esetben meg kell jelölni. Az ADR előírásai alapján küldeménydarabos szállításnál a jármű elejét és hátulját elegendő a „sima” narancssárga táblával megjelölni. Magán a küldeménydarabon (csomagolóeszközön) az UN 2814 feliratot és a 6.2 osztály bárcáját kell elhelyezni.

Az alkalmazott csomagolóeszközök Csomagolásként csak merevfalú külső csomagolóeszközt és ebben elhelyezett folyadéktömör elsődleges tartályt és folyadéktömör másodlagos csomagolást lehet alkalmazni. A csomagolás csak minősített lehet azon az UN jelölés a csomagolóeszköz típusát jelölő kód, a CLASS 6.2 szöveg, a gyártási év utolsó két számjegye, az engedélyező állam jele, a gyártó neve, vagy jele. Pld.

u

4G/CLASS 6.2/06

n S/SP-9989-ERIKSSON

Ha a fertőző anyag mélyhűtött cseppfolyósított nitrogénben van elhelyezve, akkor a fentieken túl a 2.2 osztály bárcáját is el kell helyezni.

A fuvarokmányban szerepeltetni kell –– az anyag UN számát és nevét, műszaki megnevezését (ha az anyag ismeretlen, de az „A” kategóriába és az UN 2814, vagy az UN 2900 alá besorolható, akkor a fuvarokmányba a helyes szállítási megnevezés után zárójelben a „feltehetően „A” kategóriájú fertőző anyag” bejegyzést kell tenni), –– az anyaghoz tartozó bárcák számát, –– a csomagolási csoportot, –– a küldemény darabok számát, fajtáját, –– alagútkorlátozási kódot, ha az útvonal alagúton keresztül vezet, –– a feladó nevét, címét, –– a címzett nevét, címét.

Pld.: UN 2814 emberekre ártalmas fertőző anyag (feltehetően „A” kategóriájú fertőző anyag) 6.2, I1 (E) 6 db. láda, xy. Kórház/ cím, zk laboratórium/cím.

UN 2900 csak állatokra ártalmas fertőző anyag Az ADR az ilyen anyagokra vonatkozó előírásai teljesen megegyeznek a UN 2814 anyagra vonatkozó előírásaival, a változások az anyagnév változásából erednek – pld. a menetlevélben a helyes szállítási megnevezésnél ez szerepel: Pl. UN 2900 csak állatokra ártalmas fertőző anyag (feltehetően „A” kategóriájú fertőző anyag) 6.2, I2 (E), 6 db. láda, xy kórház, zk. Laboratórium/cím. UN 3291 nem specifikált kórházi hulladék, vagy (bio)gyógyászati hulladék, vagy szabályozott gyógyászati hulladék Ennél az anyagnál az ADR 2 szállítási kategóriát határoz meg, tehát ez az anyag mentességgel szállítható max. 333 kg, (e) mennyiségben, tehát ilyen esetben a szállító járművet nem kell megjelölni. Ilyen anyagot a korlátozott mennyiségben csomagolásra (LQ) vonatkozó mentességgel nem szabad szállítani. Ha a 333 kg mentességi határt átlépik, a járművet meg kell jelölni. Az ADR előírásai alapján küldeménydarabos szállításnál a jármű elejét és hátulját elegendő a „sima” narancssárga táblával megjelölni. Csak közúti szállítás során tartányos szállítás engedélyezett, ilyen esetben a jármű elejét és hátulját „számozott” narancssárga táblával kell megjelölni. A tábla felső sorában a 606 veszélyt jelölő szám, az alsó sorban a 3291 UN szám szerepel. Magán a csomagolóeszközön az UN 3291 feliratot és a 6.2 osztály bárcáját kell elhelyezni. Az IBC-ben és nagycsomagokatasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ TANULMÁNY

35

lásban történő szállítás esetén az IBC két szemközti oldalát kell megjelölni az anyag UN számával és a hozzá rendelt bárcával. Ha a fertőző anyag mélyhűtött cseppfolyósított nitrogénben van elhelyezve, akkor a fentieken túl a 2.2 osztály bárcáját is el kell helyezni.

számjegye, az engedélyező állam jele, a gyártó neve, vagy jele. Ezt az anyagot fedett vagy ponyvás járműbe, illetve zárt vagy ponyvás konténerbe kell rakni, így ezeknél a járműveknél kereshetjük őket. UN3373 „B” kategóriájú biológiai anyag

A Fuvarokmányban szerepeltetni kell –– az anyag UN számát és nevét, műszaki megnevezését, –– az anyaghoz tartozó bárcák számát, –– a csomagolási csoportot, –– a küldemény darabok számát, fajtáját, –– alagútkorlátozási kódot, –– a feladó nevét, címét, –– a címzett nevét, címét.

Ennél az anyagnál az ADR P650 csomagolási utasítást határoz meg, azaz, ha az áru ezen csomagolási utasítás alapján van csomagolva, akkor nem tartozik az ADR hatálya alá. Az ilyen csomagolást az adott ország hatósága (TMBF, ÁNTSZ) engedélyez. Az anyagot a korlátozott mennyiségben csomagolásra (LQ) vonatkozó mentességgel nem szabad szállítani. Az ADR előírásai alapján küldeménydarabos szállításnál a jármű elejét és hátulját elegendő a „sima” narancssárga táblával megjelölni (több különböző veszélyes áru szállítása). Ha csak az UN 3373 anyagot szállítják mobil tartányban, vagy ömlesztettáru konténerben a jármű elejét és hátulját „számozott” narancssárga táblával kell megjelölni. A tábla felső sorában a 606 veszélyt jelölő szám, az alsó sorban a 3373 UN szám szerepel. A mobil tartányt és konténert mind a négy oldalukon meg kell jelölni a következő nagybárcával.

Pld.: UN 3291 nem specifikált kórházi hulladék, m.n.n. vagy (bio)gyógyászati hulladék, m.n.n. vagy szabályozott gyógyászati hulladék, m.n.n. (műszaki megnevezés) 6.2, II, 6 db. láda, xy kórház, zk. Laboratórium/cím. Az alkalmazott csomagoló eszközök Csomagolásként csak merevfalú szivárgásmentes csomagolóeszközt szabad használni, amelyben elegendő nedvszívó anyagot helyeztek el a teljes folyadékmennyiség felszívására. A csomagolóeszköz legyen képes a folyadék megtartására és az éles tárgyak (törött üvegek, orvosi tűk) esetén döfésállónak kell lenniük. A csomagoló eszköz zárszerkezete olyan legyen, hogy légmentes zárást tegyen lehetővé és kialakítása olyan legyen, hogy azonnal tegye felismerhetővé a későbbi esetleges felnyitást. A csomagolás csak minősített lehet; azon az UN jelölés a csomagolóeszköz típusát jelölő kód, a gyártási év utolsó két

Veszélyességi jellemzők A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény témánkhoz kapcsolódó veszélyességi jellemzői: H7 ,,Karcinogén’’: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik. H9 ,,Fertőző’’: életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben. H10 ,,Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító’’: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik. H11 ,,Mutagén’’: anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát.

36

FÓKUSZBAN ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

A Fuvarokmányban szerepeltetni kell –– az anyag UN számát és nevét, –– az anyaghoz tartozó bárcák számát, –– a csomagolási csoportot, –– a küldemény darabok számát, fajtáját, –– a feladó nevét, címét, –– a címzett nevét, címét, –– ömlesztettárú konténer (BK) esetén a hatósági jóváhagyást.

Pld.: UN 3373 „B” kategóriájú biológiai anyag (csak állati eredetű anyagok) 6.2, A ............... Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság által jóváhagyott BK1 ömleszettárú-konténer, xy. Kórház/cím, zk laboratórium/cím. Tartányos szállítás esetén ezekben a tartányokban (kód: L4BH) csak olyan kórokozókat tartalmazó anyagokra számíthatunk, amelyek általában nem képviselnek jelentőst veszélyt, bár az anyag kikerülése esetén súlyos fertőzést okozhat, azonban ennek a megelőzésére és kezelésére hatékony módszerek állnak rendelkezésre és a fertőzés veszélyének továbbterjedése korlátozott. Sajnos a beavatkozás során a járművezetőknél lévő írásbeli utasítás nem sok információt biztosít. Kórházi hulladék szállítása esetén a hazai dokumentumok adnak némi útmutatót. Ilyen anyagok esetében különösen fontos az ÁNTSZ fertőző anyagokkal foglalkozó szakembereinek azonnali (a jelzés időpontjától, amennyiben ismert, hogy 6.2 osztály anyagaival történt a baleset) kárhelyszínre történő kirendelése.

Egészségügyi hulladékok a közúton és az intézményekben A biológiai veszélyeken belül különös figyelmet érdemelnek az egészségügyi veszélyes hulladékok. Hazánkban a gyógyító intézményekben 8 ezer tonna fertőzésveszélyes hulladék keletkezik évente. Ezekkel az intézményekben és a közutakon találkozhatunk. Mit kell itt figyelembe vennünk? Milyen kiegészítő információkhoz juthatunk a beavatkozás biztonsága érdekében? Zárt tároló edény a folyadékot tartalmazó hulladék számára Információszerzés Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok különös figyelmet érdemelnek, amit a 1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezeléséről szabályoz. Számunkra a • fertőző hulladékok, és a • vegyi összetételük alapján veszélyes hulladékok érdekesek. Egészségügyi intézményben, ha balesetnél, tűzesetnél felmerül a hulladékok jelenléte, keressük a hulladékgazdálkodási felelőst, aki hulladékkezelési utasításról, a hulladékkezelési nyilvántartásról és a veszélyekről tud információt adni. A hulladékok jegyzékét tartalmazó, a 10/2002. (II.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet az EWC (European Waste Catalogue) kódszámokkal sorolja fel a különböző hulladékokat, amelyek között a veszélyes hulladékokat *-gal jelöli. A veszélyes hulladékok közül kiemeli • a 18 01 06 kódszámú veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszereket, • a 18 01 08 kódszámú citotoxikus és citosztatikus gyógyszereket, • a 18 01 10 kódszámú fogászati célokra használt amalgám hulladékokat. Különleges kezelést igénylő veszélyes (fertőző) hulladékok EWC kódja 18 01 03, csoportjai • ca) csoport: éles, hegyes eszközök, amelyek fertőző mikroorganizmusokkal szennyezettek vagy feltételezhetően szennyezettek. Ide tartoznak az éles eszközökön kívül a törött tárgylemezek, a használt ampullák és egyéb szúrt vagy vágott sérülést okozó hulladékok. • cb) csoport: humán biológiai anyagok így, vér és vérkészítmények, műtéti és más orvosi beavatkozás során visszamaradó, fel nem ismerhető emberi testrészek és szervmaradványok, váladékok, vizsgálati anyagok és ezek maradványai. • cc) csoport: betegápolási hulladékok. 1. fertőző egységek és elkülönítők összes hulladéka, továbbá a járványügyi szempontból különösen veszélyes és/vagy ellenálló, külön jogszabályban meghatározott fertőző betegségek ellátása során keletkező mikroorganizmusokkal szennyezett vagy feltételezhetően szennyezett hulladékok; 2. a nem fertőző betegellátás során keletkező vérrel, váladékkal szennyezett hulladékok pl. kötszerek, rögzítések, egyszerhasználatos ruha, lepedő, tampon, katéter, pelenka, egyéb hasonló betegellátási hulladékok. 

Gyűjtőcsomagolás

Hulladékok belső szállítása

• cd) csoport: légszűrő berendezések mikrobiológiai szűrőbetétjei; • ce) csoport: fertőző kórokozókat tartalmazó kísérleti állatok tetemei és hulladékai; • cf) génsebészeti és mikrobiológiai hulladékok, ha nincsenek sterilizálva; • cf) citosztatikummal szennyezett anyagok és eszközök: ágynemű, ruhanemű, kötszer, kesztyű, vizeletgyűjtő tasak egyéb eszközök. Ezek a hulladékok ugyan fertőző hulladékként kezelendők, de egyben vegyileg is veszélyes hulladékok. katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ FÓKUSZBAN

37

Tárolás Ezeket a hulladékokat tárolni kell, s a következő helyeken találkozhatunk velük: • a keletkezés helyén környezetszennyezést kizáró edényzetben, bizonyos anyagok hűtőszekrényben, • intézményi gyűjtőhelyen, ahol akár több rendelőből lévő hulladék is lehet, vagy • hulladékgyűjtő udvarban, (max. évi 500 kg-ig). Kórházi hulladékgyűjtő konténer Fertőző hulladékok tárolóeszközei Szállítás Miről ismerhetők fel a gyűjtőeszközök? Melyiket milyen tárolóeszközben találhatjuk? • Az „éles” eszközöket, hulladékokat szilárd falú, szúrásálló edényzetben kell gyűjteni. Ezek lehetnek különböző térfogatú műanyag vagy impregnált papírdobozok.  • A humán biológiai anyagok folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló edényzetben gyűjthetők, a keletkezési helyről történő eltávolítás előtt az edényt ki nem nyitható módon kell lezárni. • Az ápolási hulladékok gyűjtése történhet dobozokban, edényekben vagy zsákokban, a fontos, hogy ellenálljon a mechanikai sérülésnek, és folyadékzáró legyen. A zsákokat lekötik. Jelölésük A gyűjtőeszközön a sárga (fertőzésveszély) színkódot, a nemzetközi bioveszély jelet, továbbá a „Fertőző hulladék” feliratot kell alkalmazni, valamint címkét a keletkezési hely megnevezésével. Ezek max. 10 kg-os edények. A sárga színkód megjelenhet a gyűjtőedény és a zsák anyagának színében, vagy legalább 10 cm széles csík formájában

„Sz” kísérőjegy a tároló edényen...

... és ami benne van 38

FÓKUSZBAN ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

Találkozhatunk szállításra szakosodott vállalkozással, vagy az intézmény saját járművével és ún. begyűjtőjárattal (ekkor a hulladék mennyisége a 200 kg-ot nem haladhatja meg). Balesetnél fontos információforrás a szállítási dokumentum. Itt az ADR előírásain túl kérjük az „SZ” és „K” kísérőjegyet.

Kísérőjegyek Az „SZ” kísérőjegy a veszélyes hulladék szállításához kell. Ezt 200 kg-ot meghaladó, nem darabos veszélyes hulladékot szállítanak. A „K” kísérőjegyből a 200 kg-t alatti hulladék a hulladék mennyiségét és összetételét tudhatjuk meg.

Az ADR a fertőző anyagokat a 6.2 osztályba sorolja és ezen belül 3 csoportot különböztet meg A. Nagykockázatú fertőző anyagok B. Egyéb fertőző anyagok C. Üres csomagoló eszközök Ezek ADR szerinti besorolása • 2814 nagy kockázatú fertőző anyagok, m.n.n. ADR 6.2 osztály 1 és 2.(m.n.n. = másként meg nem nevezett) Ebbe a csoporba tartoznak a 3. vagy 4. csoportba tartózó kórokozó mikróbákkal fertőzött betegek ápolásánál keletkező hulladékok. A nagykockázatú fertőző anyagok csomagolóeszközei: 1. folyadéktömör elsődleges tartály, 2. folyadéktömör másodlagos csomagolás, 3. az elsődleges tartály és a másodlagos csomagolás közé helyezett adszorbeáló anyag. • Az egyéb fertőző hulladékok, 3291 nem specifikált kórházi hulladék, m.n.n. ADR 6.2. osztály 4.b.Ezek a hulladékok saját gépkocsival 330 kg-ig szállíthatók, ha a hulladék csomagolása szabályos és a gépkocsiban van 2 kg-os tűzoltó készülék. • A kiürített másodlagos csomagoló eszközök és járművek a tisztítás és fertőtlenítés elvégzéséig fertőzőnek tekintendők. Speciális anyag • A fogászati célokra használt amalgám hulladék, mint szilárd higany vegyület az UN 2025 szám alá tartozik, az ehhez tartozó ADR besorolás: 6.1. osztály II. csomagolási csoport, korlátozott mennyiség: LQ 18, szállítási kategória 2. Az LQ 18-hoz tartozó mentességi szint (vagyis ADR feltételek nélkül szállítható mennyiség) belső tartalom: 1 kg, küldemény bruttó tömege: 4 kg. Ezeket az anyagokat szinte naponta szállítják a gyűjtőhelyekre, majd a megsemmisítés helyére, így jelenlétükkel és veszélyeikkel a beavatkozások során számolni kell.

k u t a t á s

Ajtó átbocsátóképesség vizsgálata A modellezés során a haladási sebesség és a nyílás szélesség viszonyát vizsgáltam. A felvett haladási sebességek 0,26 m/s, 0,5 m/s, 0,66 m/s és 1,2 m/s voltak. Eredmények: • A 0,26 m/s haladási sebességnél 4-64 s, • a 0,5 m/s haladási sebességnél 2-63 s, • a 0,66 m/s haladási sebességnél 1-62 s valamint • a 1,2 m/s haladási sebességnél 0-61 s értékek között történt a 25 fő áthaladása.

Veres György

Lépcső átbocsátóképesség vizsgálata

Átbocsátó képesség vizsgálata számítógépes modell segítségével

A lépcső átbocsátóképesség vizsgálata 0,26 m/s, 0,5 m/s, 0,66 m/s és 1,2 m/s haladási sebesség, négy lépcső méret felvételével – 1. táblázat – valamint lépcsőn fel és lefelé haladás figyelembevételével, 32 szcenárióval történt.

A kiürítést szimuláló számítógépes modellek egyes apró, de igen fontos részletek vizsgálatára is felhasználhatóak. Az átbocsátóképesség tényezője az egyik ilyen fontos elem, amely döntően befolyásolja a kiürítésszámítás eredményeit. A felhasználás lehetőségeit egy egyszerű példán mutatjuk be.

fokmagasság (cm)

fokszélesség (cm)

15

30

16

30

17

28

20

23 1. táblázat. Lépcső méretek

Egy nagyobb helyIségből Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 5. rész XXVIII. fejezete meghatározza a kiürítés megengedett időtartamait, valamint a kiürítés első és második szakaszának számítását. A kiürítés számítására meghatározott képletekben mind az első és második ütemben az átbocsátóképesség vizsgálata során a k tényezőre 41,7 fő/m min. értéket határoz meg a jogszabály, amely 25 fő 0,6 m szélességen történő áthaladását jelenti 1 perc alatt. A fejlett kiürítési modellek segítségünkre lehetnek egyes általános tényezők pontosítására. A Pathfinder kiürítési szimulációs program segítségével az átbocsátóképesség tényező vizsgálata érdekében egy egyszerű modellteret hoztam létre. Fő paraméterei • Alapterület: 38,5 m2 • Létszám: 25 fő • Nyílásszélesség: 0,6 m A modellezés során az ajtó átbocsátóképességet, majd lépcsőn történő le, illetve felfelé haladást vizsgáltam. A lépcső méreteknél az OTÉK1-ban meghatározott értékeket alkalmaztam. A lépcsőfok magasságok felvételénél az akadálymentes közlekedéshez szükséges 15 cm magas, az építészek által használt általános 16 és 17 cm magas, valamint a lakáson vagy üdülőegységen belüli, időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér) vagy üzemi berendezés megközelítésére szolgáló 20 cm magas lépcső fokmagasságokat vittem be a modell térbe.

1 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településren-

dezési és építési követelményekről

Felfelé haladó lépcső átbocsátóképesség vizsgálata A modelltér mérete megegyezik a modelltér I. paramétereivel, kiegészülve egy 0,6 m széles egykarú 10 fokú felfelé haladó lépcsővel (1. ábra).

1. ábra. Modelltér A kapott értékeket a modell ábrázolta, ennek alapján a következő eredmények születtek. Eredmények: • A 0,26 m/s haladási sebességnél 149-212 s, • a 0,5 m/s haladási sebességnél 81-116 s, • a 0,66 m/s haladási sebességnél 63-88 s között, míg • az 1,2 m/s haladási sebességnél 61 s alatt történt a 25 fő áthaladása. Lefelé haladó lépcső átbocsátóképesség vizsgálata A modelltér mérete megegyezik a modelltér I. paramétereivel, kiegészülve egy 0,6 m széles egykarú 10 fokú lefelé haladó lépcsővel (2. ábra). katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ kutatás

41

kivételével eltérés figyelhető meg. Más haladási sebességeknél csak a 20/23-as lépcsőnél van a le, illetve felfelé haladás esetén különbség. Az értékek „k” tényezőre történő átszámítását a 3. ábrában, valamint a 3. táblázatban foglaltam össze.

2. ábra. Modelltér Eredmények: • A 0,26 m/s haladási sebességnél 149-204 s, • a 0,5 m/s haladási sebességnél 81-109 s, • a 0,66 m/s haladási sebességnél 63-83 s között értékek, valamint • az 1,2 m/s haladási sebességnél 61 s alatt haladt át a 25 fő a lépcsőn. 3. ábra. „k” tényező sávdiagramba rendezve Az eredmények értékelése A kapott tényezőkkel az alkalmazott lépcsőméretek figyelembevételével az OTSZ-ben rögzített kiürítésszámítási képletek alkalmazása során pontosabb számítási érték feltételezhető.

A 36 modellezett szcenárió során másodpercben kapott értékeket a 1. táblázatban foglaltam össze. Megállapítható, hogy ajtó áthaladás sorban és az 1,2 m/s haladási sebesség oszlopban megegyező értéket kapunk. A lépcső méretek már befolyással bírnak az áthaladási tényezőre. A 0,26 m/s haladási sebességnél a lefelé haladásnál a 15/30-as lépcső áthaladás/ m/s

Veres György tű. alez. okl. biztonságtechnikai mérnök (MSc)

0,26

0,5

0,66

1,2

ajtó

61

61

61

61

lépcsőn fel 15/30

149

81

63

61

lépcsőn fel 16/30

159

83

65

61

lépcsőn fel 17/28

189

89

76

61

lépcsőn fel 20/23

212

116

88

61

lépcsőn le 15/30

149

81

63

61

lépcsőn le 16/30

156

83

65

61

lépcsőn le 17/28

166

89

68

61

lépcsőn le 20/23

204

109

83

61

2. táblázat. Kapott áthaladási értékek másodpercben 0,26

0,5

0,66

1,2

ajtó

40,98

40,98

40,98

40,98

lépcsőn fel 15/30

16,78

30,86

39,68

40,98

lépcsőn fel 16/30

15,72

30,12

38,46

40,98

lépcsőn fel 17/28

13,23

28,09

32,89

40,98

lépcsőn fel 20/23

11,79

21,55

28,41

40,98

lépcsőn le 15/30

16,78

30,86

39,68

40,98

lépcsőn le 16/30

16,03

30,12

38,46

40,98

lépcsőn le 17/28

15,06

28,09

36,76

40,98

lépcsőn le 20/23

12,25

22,94

30,12

40,98

áthaladás/ m/s

3. táblázat. „k” tényező meghatározása 42

KUTATÁS ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

Személyi Mentesítő Felszerelés

f ó r u m

Személyi mentesítő rendszerek új változatai

A Személyi Mentesítő Felszerelés /utánfutón/ (SZMF-U) szakmai képességének alapját egy – hosszában 4 párhuzamos sorra osztott – pneumatikus rendszerű sátor, valamint a felszerelés szállíthatóságát megalapozó utánfutóba beépített vízellátó modul képezi (ez utóbbi a víz továbbítása és melegítése mellett a mentesítő anyag adagolását és vízhez keverését is megvalósítja). Mindegyik sor hármas (vetkőző-, nedves-műveleti-, valamint öltözőtér) tagolású, s a sátor mindkét végén vannak csatlakozó adapterek is. Ezek célja, hogy a fogadó oldalon megnövelt szennyezett felszerelés levételi helyet, illetve a kimeneti oldalon öltözőtér bővítő elemeket lehessen hozzákapcsolni.

A Respirátor Zrt. a személyi mentesítő rendszerek új változatainak fejlesztését fejezte be, a KMOP-2009-1.1.4 pályázaton „Utánfutóra telepített képességbővítő rendszerelemek kifejlesztése a személyi mentesítő rendszerek speciális alkalmazási igényeihez” témában elnyert támogatásnak is köszönhetően. Ezeket a fejlesztési eredményeket mutatjuk be.

Mentesítési igények és válaszok A veszélyes anyagok növekvő forgalma és a bevetésben résztvevők, valamint a kárterületen rekedtek biztonsága egyre nagyobb igényeket támaszt a korszerű mentesítő rendszerekkel szemben. Erre a kihívásra válaszolt a Respirátor Zrt. amikor különböző funkciójú személyi mentesítő rendszer fejlesztésébe fogott. • Az alapvetően műveleti célú (azaz a harcképesség visszaállítását célzó) katonai kivitelű Személyi Mentesítő Konténer mellett megjelent a katasztrófavédelmi kivitelű Személyi Mentesítő Felszerelés, • a korábbi képességhiányokat pótló Sebesült Mentesítő Rendszer, valamint • az egyedi alkalmazási igényeket szolgáló Beavatkozó Mentesítő Felszerelés is.

SZMF sátor belső részlete A rendszer egyidejűleg 12 fő személyi mentesítését teszi lehetővé! A négy sorban beépített 3-3 személyi mentesítő fej alatt történik a mentesítés. Az elsőn jut ki a személyi mentesítő anyaggal kevert víz, majd két lépésben következik a tiszta vízzel leöblítés. A teljesítőképesség elérheti az óránkénti 240-300 főt.

Személyi Mentesítő Felszerelés katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ FÓRUM

43

Sebesült Mentesítő Rendszer Sebesült Mentesítő Rendszer A Sebesült Mentesítő Rendszer /utánfutón/ (SMR-U) a sebesültek ellátási láncába illeszthető egység. Ilyen helyzetben a sebesültek kettős teherrel küzdenek. Ezzel a rendszerrel az egyik probléma, a vegyi szennyezettség minimalizálható és ezzel sebesültek (sérültek) túlélési esélyei javíthatók, s egyidejűleg a szennyeződés továbbvitele is megakadályozható. Az SMR két – alapvetően elkülönülő - műveleti soron alapszik: • mozgásképtelen (hordágyon szállított) sebesültek, ahol minden műveletet (vetkőzés, személyi men­tesítés, törölközés, öltözés) a kezelőállománynak kell végrehajtania, • ambuláns (járóképes) sebesültek, akik részben önállóan is tudják végezni a műveleteket, de egy részüknél szükséges lehet a kezelőállomány segítségnyújtása. Az SMR ugyanazon méretű és közel egyező elrendezésű pneumatikus sátrat használ, mint az SZMF, csak itt – a sebesültek mentesítésekor – a kivehető belső elválasztó falakkal három hosszanti sorra van osztva (kétoldalt az ambuláns, középen a hordágyon szállított sérültek), s a középső – duplaszéles – sorban kerül telepítésre a sátrat végigérő állványsor, amely a mentesítőhordágyak tartására és a rajta való továbbításukra szolgál.

• az SZMF-rendszer sebesültek mentesítésére is alkalmazható, a két középső személyi mentesítő sort egybenyitva, és az opcionális kiegészítő elemeket is telepítve, • az SMR-rendszer normál személyi mentesítésére is alkalmazható, ha a hordágyas mentesítő elemeket nem telepítik, és a középső sort kettéválasztják. Beavatkozó Mentesítő Felszerelés A Beavatkozó Mentesítő Felszerelés rendeltetése az első beavatkozó csoportok ön- és személyi mentesítési feladatainak végrehajtása szennyezett alkalmazási területen való tevékenykedést követően. Ez három fő egységből áll • vízellátó modul – az utánfutókba beépített berendezésekkel egyező feladatokra • védőeszköz mentesítő szett – a szennyezett védőeszközök szabadtéren (egy mentesítő ponyvatálca fölött megvalósított) való mentesítéséhez, • személyi mentesítő szett – az állomány személyi mentesítésének végrehajtásához (kétállásos pneumatikus sátorban – a lementesített védőeszközök levétele után).

Kárhelyszíni mentesítés (változat) Mindegyik megvalósított berendezés közös jellemzője, hogy teljesen autonóm alkalmazása nem tervezettek, hanem mindig valamely rendszerhez kapcsolódnak, annak támogató elemeként működnek. SMR sátor belső részlete Mindkét rendszer többfunkciós kialakítású, ami úgy értendő, hogy 44

FÓRUM ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

A berendezések gyártói tesztelése befejeződött, s azok jelenleg a csapatpróbára felajánlás fázisában vannak. Forrás: Respirátor Zrt., Budapest

Simon André, Heizler György

Az INCA előrejelző rendszer tesztalkalmazása Somogy megyében és a Balatonnál Az időjárás a bekövetkezett káresetek jelentős részében döntő veszélytényező, ezért az időjárásról szerzett ismereteink bővítése és különösen a kisebb térségekre koncentráló előrejelzések kifejlesztése javíthatja a katasztrófavédelmi reagálóképességet. Ezen kívül a megelőzésben, sőt a megfelelő mérőpontok számának kiépítésével az események elemzésében is jelentős szerepet tölthet be. Speciális előrejelzés A meteorológia a nagy időjárási jelenségek előrejelzésében óriási fejlődést produkált, azonban számunkra a régiós veszélyelőrejelzések nem adnak elegendő információt. A nagy kérdés az, hogy egy kisebb területen, pár négyzetkilométeren, egy város környékén, egy rendezvény helyszínén, egy kisebb patak vízgyűjtőjén milyen időjárás várható néhány órán belül. Ennek a feladatnak a kísérleti megoldására szövetkezett az INCA projekt keretén belül 8 ország 16 szervezete, köztünk hazánkból az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A cél egy speciális előrejelző rendszer tesztjellegű alkalmazása Somogy megye és a Balaton térségében.

Mi a nowcasting? A program meteorológiai lelke az INCA finomfelbontású előrejelzési rendszer, amit az osztrák Meteorológiai és Geodinamikai Intézet fejlesztett ki. Az INCA-CE Európai Uniós pályázat keretében teszteljük Magyarországon. A rendszer alkalmazásának fő feladata az időjárási analízisek és ultra-rövidtávú (0-6 órára vonatkozó) nagyon részletes szél, hőmérséklet és csapadék előrejelzés készítése. A módszer kombinálja a megfigyelési adatokat (radar, automata állomások) a számítógépes előrejelzési modellek kimeneteivel, így képes az időjárási viszonyokat ott is leírni, ahol nincs közvetlen mérés.

Szél rövid távú előrejelzése Az INCA rendszert az Országos Meteorológiai Szolgálat 2011 nyarán kezdte tesztelni. A Somogy Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság a teszteredményeket a munkája során felhasználva kiértékelte azokat, és a visszajelzéseivel segítette a meteorológusok munkájának finomítását. Erre főleg kiemelt időjárási helyzeteknél (70 km/h-át meghaladó széllökés), illetve nagyobb rendezvények alkalmával került sor. Az INCA analízisek és előrejelzések bizonyítják, hogy a rendszer képes leírni a lokális szélviszonyokat és a nagy különbségeket a szélsebességben, melyek főleg a Balatonnál figyelhetők meg. Például a 2011. július 14-i időjárási helyzetnél látható volt a hideg levegő előtörése a Tapolcai medence irányából, ami szélerősödést okozott a Balaton nyugati medencéjének egyes részein (1. ábra). Ugyanakkor a Balaton keleti medencéjében

1. ábra. Átlagszél sebesség és szélirány (nyilak, m/s) és széllökés analízis (m/s, színes skála) 2011. július 14. 17 órára (helyi idő) vonatkozóan. A fekete ill. a fehér szaggatott vonal jelzi az erős szél ill. a szélcsendes területeket

2. ábra. Széllökés (m/s, színes skála) egy órás előrejelzés 2011. július 20. 11 órára vonatkozóan még szélcsendes területeket lehetett észlelni. Ezek a bonyolult időjárási viszonyok lényegesen befolyásolták az akkor rendezett Kékszalag vitorlásverseny lefolyását. Ezeket a várható időjárási adatokat a vitorlásverseny szervezői és részvevői folyamatosan megkapták, a rendezőség összesen 7 esetben tájékoztatta kör SMS-ben a hajóskapitányokat. Óránkénti analízisek Az ilyen bonyolult időjárási helyzetekben az óránként készített INCA hőmérséklet és szél analízisek és előrejelzések elősegítik az időjárási folyamatok követését. A gyakran változó időjárásnál a szöveges előrejelzés sokszor nem elegendő ahhoz, hogy leírja a hőmérséklet, a szél és a csapadék időbeli és térbeli változását. A képes információnak köszönhetően a felhasználó könnyebben és gyorsabban megítélheti a viharos szél területi kiterjedését és intenzitását. Ez főleg a frontoknál katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ FÓRUM

45

5. ábra. Csapadék előrejelzés és beválás értékelés a Kapos folyó vízgyűjtőjén 2011. május 15-18 között

3. ábra. Hőmérséklet (°C, színes skála), átlagszél sebesség és szélirány (nyilak, m/s) analízis 2011. szeptember 14. 17 órára vonatkozóan.

(számítógépes modellek bemenő adatainak köszönhetően), ezek beválása azonban bizonytalanabb, mint a nagyméretű front- vagy zivatarrendszereknél. Rendezvények biztosítása

4. ábra. Átlagszél analízis (nyilak, m/s ) 2011. augusztus 06. 15 órára vonatkozóan és a nagyméretű szélviharoknál lehet fontos, mint például a 2011. július 20-i viharos időjárásnál (2. ábra), vagy a 2011. szeptember 14-i dunántúli hidegfront-betörésnél. A hidegfront átvonulásoknál gyakran kialakulhatnak nagy különbségek a hőmérsékletben (akár 10, 15 fokos lehűlés is bekövetkezhet), és jelentős változások figyelhetők meg a szélirányban és a szélsebességben (3. ábra). Ilyen esetekben nagyon magas a valószínűsége a viharos szélnek, még akkor is, ha a front átvonulását nem kíséri zivatartevékenység. A számítógépes modellek és az ultrarövidtávú (úgynevezett nowcasting) előrejelző rendszerek általában ilyen helyzetekben a legpontosabbak. Az INCA rendszer egyes időjárási helyzetekben a lokális, zivatarok alól kiáramló kifutó szelet is előrejelezheti 46

FÓRUM ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

Az INCA rendszer segíthet számos rendezvény biztosításánál, mint például a Balatonátúszás. A finom felbontásnak (1km) köszönhetően követni lehet a szélirány és a szélsebesség változásait az átúszás sávja mentén és közvetlen környezetében (4. ábra). Az OMSZ által kifejlesztett HAWK megjelenítő rendszer lehetővé teszi a meteorológiai előrejelzések és a részletes geográfiai háttér (települések, utak, vasúthálózat) kombinációjának megjelenítését. A lokális szélviharoknál vagy villámárvizeknél az INCA előrejelzéseket gyakran csak az időjárás okozta károk feltérképezésével lehet kiértékelni. A Somogy megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ebben jelentős segítséget nyújthat a rendszer fejlesztőinek az előrejelzések beválásnak elemzésével és visszajelzésével. Erre is több példát hozhatunk. Különösen jól segítette a védekezést a 2010 májusi a Kapos és a Koppány folyó vízgyűjtőjére adott pontos előrejelzés, amelynek beválását elemeztük. A tömegrendezvények biztonságának szavatolásában bevált gyakorlat a biztonsági terv készítése mellett, a felelős személlyel való kapcsolattartás. Várható veszélyhelyzet esetén a megyei ügyeletes telefonon ad információt és szükség szerint intézkedési utasítást. 2011-ben ilyen intézkedés alapján 2 rendezvényt elhalasztottak, egyet pedig zárt térben tartottak meg. Az INCA további fejlesztésénél a lokális zivatarfejlődés pontosabb meghatározása jelenti a legnagyobb kihívást. Az elérhető alkalmazások közül a jövőben a heves csapadék előrejelzése lesz a tesztelés célpontja.

Simon André, Országos Meteorológiai Szolgálat, Siófoki Viharelőrejelző Obszervatórium Heizler György tű.ezredes, Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Fókuszban az épületek felújítása – IV. Rockwool Építészeti Tűzvédelmi Konferencia Immár hagyományosan februárban – IV. alkalommal – az év első nagy tűzvédelmi konferenciája a Rockwool Építészeti Tűzvédelmi Konferencia. Ugyancsak hagyományosan egy kiállításhoz, az idén a Comfort kiállításhoz, kapcsolódik a Rockwool Hungary Kft. által életre hívott tűzvédelmi konferencia, amely nem csak, és nem elsősorban a tűzvédelmi szakmának, hanem az építészeknek, társasházkezelőknek, építésügyi hatósági területen dolgozóknak nyújt hasznos információkat.

Miről, kinek szól a konferencia? Ha a konferencia jelmondatát nézzük: „Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a tervek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelnek!”, akkor a tervezők a megcélzott közönség. Az előadások témái ezt a feltevést alá-

támasztják! A konferencia előadásai ugyanis most kiemelten az épületek felújításával kapcsolatos építészeti és tűzvédelmi előírásokra fókuszálnak, azért, hogy a tervezők tudják, mit írnak alá, amikor a tervezői nyilatkozatban vállalják ezt a mondatot. Mindezek ellenére, és ezzel együtt, nem csak a tervezők a célközönség! Az építészek mellett a tűzmegelőzési szakemberek, a társasházkezelők, az építésügyi hatóság szakemberei, vagyis a teljes érintett szakma átfogó képet kaphat: • ki miért felel, • mit és mikor kell betartani, • hol lehetnek buktatók, kockázatok a beruházás során? A változások éve A 2011-es év szinte megszámlálhatatlan jogszabályi változást eredményezett az építészet és az építészeti tűzvédelem területén, és ez a folyamat még nem fejeződött be! Ha csak az egyik meghatározó változást az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatot említjük már ez is elég lenne, de december 31-én megjelent kormány 375/2011. (XII. 31.) Kormányrendelete a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól. Másrészt az egységes katasztrófavédelem a megelőzést emelte ki a legfontosabb prioritásként, s feladatrendszerén belül a tűzvédelmi hatósági tevékenység is új szervezeti keretekben

katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ FÓRUM

47

végzi majd tevékenységét. Ezek a jogszabályi és szervezeti változások 2012-ben érnek be, amelyek megismerése és alkalmazása minden érintett elemi érdeke. Ezen a konferencián ezeknek a nagyléptékű változásoknak egy szűk, de az épületek tűzbiztonságát, és így a bentlakók, dolgozók életét alapvetően érintő szeletét érintik az előadók: az épület felújítást.

A konferencia programjáról A konferencia programját a szervezők három egymástól jól elkülönülő részre bontották. 1. A jogszabályi környezet változásai

A konferencia helyszíne, időpontja Helyszín: COMFORT Budapest Szakkiállítás SYMA Csarnok Időpont: 2012. február 16., 10:00-16:30 óráig

Mérnöki tevékenység Alapvető szemléleti változást hozott a 28/2011. (IX.06.) BM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban, amikor előírta: „Minden terv része a tűzvédelmi műszaki leírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műszaki leírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti.” Ez a követelmény a laikusok számára is egyértelművé teszi, hogy az építészeti és tűzvédelmi tervezés egymástól elválaszthatatlan szerves egészet kell, hogy képezzen. A hangsúly ezzel a tűzvédelmi mérnöki tevékenységre helyeződött! Ennek kiemelésére, az idei konferencia társszervezője és egyben szakmai fővédnöke nem a hatósági oldal lesz, hanem a szakmagyakorlókat tömörítő TMKE Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete. Nekik különösen fontos szakmai szempont mindazok ismerete és az érintettek körével való megismertetése, amelyet a tervezőknek az épületek átalakításának, felújításának körében mértékében és természetesen új épületek tervezése esetén is maradéktalanul be kell tartaniuk.

Akkreditált képzés A konferencián való részvételt a Magyar Építész Kamara kiemelten magas 2+1 ponttal díjazta, míg a Magyar Mérnökkamaránál, amelynél a múlt év végén alakult meg a Tűzvédelmi tagozat és az OKF Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál az akkreditációja folyamatban van. Hatóságnak ingyenes A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az alábbi linken lehet elérni: www.comfortbudapest.hu 2012. január 31-ig jelentkező Tűzvédelmi hatóság vagy Építéshatósági területen dolgozók részvételi költségét a Rockwool Hungary Kft. átvállalja. A részletes program a www.rockwool.hu illetve www.vedelem. hu oldalon érhető el. 48

FÓRUM ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

Az elmúlt évben a tűzvédelem, építésügy és építőanyag ipar területén igen jelentős jogszabályi változások történtek és várhatóak a jövőben is. Ezekről adnak tájékoztatást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és a Belügyminisztérium előadói, de a Tűzvédelmi mérnöki és szakértői tevékenységről és a Magyar Mérnök Kamara alatt megalakult Tűzvédelmi Szakmai Tagozatról is kaphatunk információkat. A témák: • A tűzvédelem területét érintő jogszabály változások és azok kihatása az épületek felújítására. • Építési termékdirektívát, valamint az épületek energetikai jellemzőinek meghatározását érintő rendeleti változások. • Mikor építési engedély köteles egy épület-felújítás? Mikor milyen előírást, jogszabályt kell betartanunk? Ki miért felel? • Tűzvédelmi mérnöki tevékenység a jogszabályváltozások tükrében. 2. Az épületek felújításának tűzvédelmi vonatkozásai A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság az elmúlt évek felújításainak tapasztalatairól, a tűzvédelmi kárszakértő az épülettüzek tanulságairól, a Budapesti Műszaki Egyetem előadói pedig a jogszabályi előírásokon túlmutató tervezői szemléletváltás fontosságáról és a tervezői felelősségről adnak információkat. A témák: • Rontás a házon!? Épület-felújítási tapasztalatok. Lépjünk át a buktatókon! • Hogyan tévedjünk a biztonság oldalára? Bővülő anyagválaszték és felhasználási területek, más és más vizsgálatokat igényelnének! A szabványos vizsgálatok nem mindig adnak minden kérdésre, problémára választ, a tűz viszont igen! Hol vannak még fehér foltok? • Nem lehet mindent szabályozni! A tervezői döntés felelősség! Hogyan feleltessük meg épületünket az OTSZ általános előírásainak? Hogyan ne rontsunk a tűzvédelmi adottságokon? Szakmai irányelvek, mint megoldási lehetőségek! 3. A legfőbb halálok: a füst A befejező részben az épülettüzek egy igen fontos eleméről, a halálesetek majd 90%-nak okozójáról, az égés során keletkező füstről, annak kockázatairól, a menekülési feltételek megfelelő biztosíthatóságáról szólnak az előadások. No meg arról is, hogy mire adnak, és mire nem adnak választ a szabványos anyagvizsgálatok. A témák: • Füstképződés: s , s , s és égvecsepegés: d , d , d A besorolástól 3 2 1 0 1 2. a valóság néha távol állhat! • Segítség nélkül, saját erőből elhagyni az épületet? Miért nem tudják az esetek többségében elhagyni az épületeket az emberek egy tűz során? Hő- és füstelvezetési szempontok, megoldási lehetőségek. • Biztos, hogy nem fontos a tűzvédelemben: éghető-e vagy füstöl-e? A gyilkos füst szerepe a tűzeseti halálesetekben. Mit tehetünk a felújításnál ennek elkerülésére?

m ó d s z e r

nemzetközi jogrendszerbe. Első kiadása a 27/1997 (IV.10.) BM rendelet, mely 2004-ig változatlan formában szabályozta a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítások területét. Hét év után azonban szükségessé vált a rendelet módosítása. Ennek oka az Európai Unióhoz való csatlakozás során megkövetelt jogharmonizáció, így kiadásra került a 15/2004 (V.21.) BM rendelet, az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezésekkel való összhang megteremtése érdekében. A tanúsítással kapcsolatos rendelet ismételt átdolgozásával megszületett a mai nappal is hatályos 22/2009 (VII.23.) ÖM rendelet, azonban ez a rendelet is átdolgozás alatt áll. Sem a 15/2004 (V.21.) BM rendelet, sem pedig a 22/2009 (VII.23.) ÖM rendelet nem tartalmazza a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés fogalmát, értelmezését.

Koburger Márk

Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítás a gyakorlatban Mi az a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány? Mi a tanúsító eljárás célja? Mely szervezetek és mely jogszabályok alapján végezhető? Miből áll a tanúsítási folyamat? Ezekre a kérdésekre segítünk válaszokat adni cikkünkben, ahol bemutatjuk mind a gyakorlati alkalmazást, mind pedig a jogszabályi hátteret.

Mi a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés? Az érvényben lévő „a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról” szóló 1996. évi XXXI. törvény (Tűzvédelmi Törvény) értelmező rendelkezéseinek 4.§ i) pontja azonban egyértelműen meghatározza, mit kell a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés kifejezés alatt érteni: „i) tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezeti egység, illetve ezekből álló technológiai rendszer, amelyben, vagy amellyel fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, vagy tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó – a robbanó- és a robbantóanyagok kivételével – anyagok előállítása, feldolgozása, használata, tárolása, kimérése történik;”

Megfelelőségi tanúsítvány A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány olyan – a kijelölt tanúsító szervezet által kiadott – dokumentum, amely bizonyítja, hogy az adott tűzoltó-technikai termék, továbbá a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés (és az ezekből álló technológiai rendszer) megfelel a jogszabályokban, honosított harmonizált szabványokban meghatározott tűzvédelmi előírásoknak. Tekintettel arra, hogy cégünk a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezések vizsgálatára és tanúsítására rendelkezik belügyminiszteri kijelöléssel, a továbbiakban kizárólag e termékek, és az ezekből álló technológiai rendszerek tanúsító vizsgálatával kívánunk foglalkozni.

Tanúsító szervezetek A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsító vizsgálat célja, hogy a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés a normál üzemi használata során ne okozzon se tüzet, se pedig robbanást. Ehhez tisztában kell lennünk a területet érintő direktívákkal, jogszabályokkal, szabványokkal és műszaki irányelvekkel. Az ezek tükrében végzett tanúsító vizsgálatokat kizárólag kijelölt tanúsító szervezetek végezhetik, melyek listája megtalálható a www.katasztrofavedelem.hu honlapon (hatósági tájékoztatók – tűzvédelem – piacfelügyelet – kijelölt tanúsító szervezetek).

Rendeleti háttér A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítás gyakorlata 1997-ben indult. Külön rendelet vonatkozik a tanúsító szervezetek kijelölésére, és a gyártókra/forgalmazókra. Mindkét rendelet folyamatos evolúción ment át, hogy mind jobban beilleszkedjen a hazai és

Szabályozás – pontosítás alatt A fentiek szerint tehát kötelező minden olyan gép, készülék, és berendezés illetve ezekből álló technológiai rendszer tanúsítása, melyre vonatkozik a Tűzvédelmi Törvény 4.§ i) bekezdése. Nem értelmezhető azon termékek tűzvédelmi megfelelőségi tanúsító vizsgálata, melyekre nem vonatkozik a Tűzvédelmi Törvény 4.§ i) bekezdése. Miután a tanúsítandó termékek és technológiai rendszerek köre a Tűzvédelmi Törvény 4.§ i) bekezdése alapján csak általánosságban került megfogalmazásra, a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet gyakorlati alkalmazása során kérdések merülhetnek fel a tanúsítandó termékek és technológiai rendszerek) körét illetően. A korrekt szabályozhatóság érdekében – ahogyan már említésre került – a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet átdolgozás alatt van, mely már pontosabban fogja meghatározni a tanúsítandó termékek körét. E rendelet véglegesítéséig az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Piacfelügyeleti Osztályával folytatott egyeztetések során egyre közelebb jutunk egy olyan lista véglegesítéséhez, mely egyértelműen tartalmazni fogja a tanúsítandó termékek és technológiai rendszerek körét, hogy a gyártó/forgalmazó/felhasználó egyértelműen megállapíthassa a tanúsítás szükségességét. Ez a lista – mely reményeink szerint a többi kijelölt tanúsító szervezet egyetértésével, kölcsönösen elfogadásra kerül – a hozzá fűzött egyedi megjegyzésekkel együtt a cikkünk folytatásában fog szerepelni. Ugyancsak a cikkünk folytatásában kívánunk kitérni a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítás és az ATEX direktíva közötti párhuzamról. katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ MÓDSZER

49

Ezek után lássuk, hogyan működik a vizsgálati/tanúsítási eljárás a gyakorlatban. A tanúsítás folyamata A tanúsítási folyamat a kijelölt tanúsító szervezet megkeresésével kezdődik, aminek vezetője a megkeresés tárgya alapján egyértelműen eldönti, hogy a termékre kérhető-e a tanúsítás az érvényben lévő 22/2009 (VII.23.) ÖM rendelet és a már említett 1996. évi XXXI. törvény 4.§ i) pontja alapján.

Tanúsítás – szakvélemény Ha a termék tanúsítható, a megbízónak mindenképpen ragaszkodnia kell a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványhoz és nem „elégedhet meg” pl. tűzvédelmi megfelelőségi szakvéleménnyel, miután ezt a kifejezést egyetlen hazai rendelet sem ismeri. Egy ilyen szakvélemény kellemetlen helyzetbe hozhatja mind az azt elfogadó I. fokú Szakhatóságot, mind pedig az ügyfelet. Ha az adott termék illetve technológiai rendszer nem tanúsítható, mert nem vonatkozik rá sem az 1996. évi XXXI. törvény (Tűzvédelmi Törvény) értelmező rendelkezéseinek 4.§ i) pontja, sem pedig a 22/2009 (VII.23.) ÖM rendelet, akkor a szakvélemény sem lehet kötelező érvényű a megbízóra nézve.

Amennyiben nem vonatkozik, rövid indoklás mellett meg kell tagadni a tanúsítást. Ha vonatkozik rá, akkor pedig a kijelölt tanúsító szervezet eldönti, hogy vállalja-e a megbízatást képességeinek és kapacitásának megfelelően. Ha vállalja, úgy árajánlatot ad a leendő megbízónak a tanúsítás tárgyát képező tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés illetve ezekből álló technológiai rendszer (termék) tanúsító vizsgálatára és csak és kizárólag tanúsító vizsgálatára. Amennyiben a megbízó elfogadja az árajánlatot, szerződéskötésre kerül a sor és kezdetét veheti a vizsgálat és a tanúsítás a következő sorrendben: Vizsgálat • A tűzvédelmi megfelelőségi vizsgálat szemrevételezésből, működtetési próbából, valamint dokumentáció vizsgálatból áll. • A kijelölt tanúsító szervezet az eredményes tanúsítási folyamathoz meghatározza a szükséges vizsgálati dokumentációt, bekér vizsgálati mintát, stb. • Szükség esetén helyszíni vizsgálatot tart a terméket gyártó, vagy forgalmazó, esetleg a termék telepítésének helyén. Kiértékelés • A kiértékelés a vizsgálati eredmények összevetéséből áll a vonatkozó rendeletekkel, szabványokkal, valamint ágazati előírásokkal. • A vizsgálatvezető által elvégzett munkáról jegyzőkönyvben számol be, amely pontosan, világosan és félreérthetetlenül bemutatja a vizsgálati eredményeket és az összes rájuk vonatkozó egyéb információt. A jegyzőkönyv adott pontja tartalmazza a követelmény és/vagy előírás teljesítés módjának leírását. Tanúsítás • A tanúsító szervezet vezetője összeveti a vizsgálatvezetőtől kapott vizsgálati dokumentációt, szabványokat, valamint az összeállított jegyzőkönyvet. Ellenőrzi, hogy a Minőségirányítási Kézikönyvben közölt eljárások, adatok megfelelnek-e a jóváhagyott eljárásoknak és módszereknek. Ellenőrzi, hogy 50

MÓDSZER ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

pontosan specifikáltak-e a mérési, vizsgálati eljárások. • Ellentmondások, vagy hiányosságok esetén visszaadja további vizsgálatra és kiértékelésre. • Megfelelőség esetén kiadásra kerül a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány. • Nem-megfelelőség esetén a tanúsító vizsgálat tanúsítvány készítése nélkül zárul le, a jegyzőkönyv átadásra kerül a megbízónak, mely tartalmazza a termék megfelelőségének és nem-megfelelőségének megállapításait azok szabványi, rendeleti, elvégzett mérések jegyzőkönyvi, stb. hivatkozásaival.

Elválaszthatatlan Az a folyamatból jól látható, hogy a vizsgálat, a kiértékelés és a tanúsítás egymástól elválaszthatatlanok, külön-külön pedig nem értelmezhetők. Bár a kijelölt tanúsító szervezet kijelölési okiratában a tevékenység jellege bekezdésben a „vizsgálat és tanúsítás” szerepel. Ezt könnyen úgy lehet (félre)értelmezni, hogy egy tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés – ha arra a gyártó, vagy forgalmazó felkéri a tanúsító szervezetet – akkor az a tanúsító szervezet által vagy vizsgálható, vagy tanúsítható. Ez félreérthető! A Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelményeket tartalmazó MSZ EN 45011:1999 szabvány alapján egyértelmű, hogy a vizsgálat és tanúsítás szét nem választható, egymást követő eljárások sora.

Mit tartalmaz a tanúsítás? Egy sikeres tanúsítási folyamatot követően a terméket gyártónak/forgalmazónak a birtokába kerül egy vizsgálati jegyzőkönyv, valamint egy tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványban nincsenek műszaki adatok (azok a vizsgálati jegyzőkönyvben találhatók meg), a tanúsítvány kizárólag a következőket kell, hogy tartalmazza: • a tanúsító szervezet nevét, címét, jelét, engedély számát (pl. EX-ON Mérnökiroda Kft., BM/2800/1/2010); • a tanúsítvány azonosító jelét (pl. EXON 11 TMT 043); • a tanúsító szervezet kijelölésére való utalást; • a tanúsítást megrendelő nevét, címét; • a tanúsított termék/technológia megnevezését; • a tanúsított termék típusát, azonosító jelét vagy jelzetét; • a gyártó nevét, címét; • a vizsgálat során figyelembe vett jogszabály, szabvány, műszaki követelmények előírásait; • a vizsgálatot végző laboratórium(ok) nevét, címét; • az ellenőrzések gyakoriságát; • a termék biztonságos alkalmazásának feltételeit; • a tanúsítvány kiadásának napját, érvényességének határidejét; • a tanúsító szervezet aláírásra jogosult képviselőjének nevét, beosztását. Publikus és bizalmas adatok A tanúsító szervezetek kijelöléséről és működéséről szóló rendelet alapján a tanúsítás adatai közül a mindenki számára hozzáférhetővé tesznek a honlapjukon, negyedéves rendszerességgel. Ezek az adatok publikusak, a tanúsítvány kiállításának alapjául

A tanúsítás folyamata

A tanúsítás publikus adatai –– a tanúsítvány száma;

Megkeresés – megtagadás (ha nem vonatkozik rá)

–– –– –– –– ––

Szerződéskötés

Vizsgálat

Kiértékelés

Tanúsítás – érvényesség 5 év

Rendszeres ellenőrzés

a megbízó cég neve; a megbízó székhelye; a gyártó; a gyártó székhelye; a tanúsított termék megnevezése; –– a tanúsított termék típusa; –– a tanúsítvány kiállítása; –– a tanúsítvány érvényessége.



szolgáló jegyzőkönyvben szereplő adatok azonban bizalmasak, ezért a megbízónak egy sikeres tanúsítási eljárást követően az általa gyártott/forgalmazott berendezések értékesítésekor nem kell, hogy a vevő felé átadja a vizsgálati jegyzőkönyvet, kizárólag a tanúsítványt kell csatolnia. Az EX-ON Mérnökiroda Kft. Tűzvédelmi Megfelelőséget Vizsgáló és Tanúsító Szervezeténél ez általában 4 oldal, hiszen a tanúsítványunk tartalmazza a biztonságos üzemeltetési feltételeket is, melyek így a tanúsítvány átadásával kötelező érvényűen vonatkozni fognak a felhasználóra is.

Érvényesség és ellenőrzés A tanúsított termékek illetve ezekből álló technológiai rendszerek gyártása a tanúsítvány kiállításától számított 5 évig lehetséges, a vizsgálati jegyzőkönyvben dokumentált műszaki tartalom megváltozásáig, így, ha a tanúsított terméken olyan változtatást, korszerűsítést hajtanak végre, mely a biztonságos üzemeltetést befolyásolja, újra kell kérni az ily módon megváltozott termék tanúsítását. Egy már tanúsított terméket nem csak az eredeti tanúsítványt kiállító cég, hanem bármely kijelölt tanúsító szervezet – a gyártó/forgalmazó kérésére – újra vizsgálhat/tanúsíthat. Fontos azt is tudni, hogy a termékek vizsgálata és tanúsítása nem ért véget a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány kiállításával, hiszen a 22/2009 (VII.23.) ÖM rendelet 5.§ (1) k.) pontja értelmében a tanúsított termék rendszeres ellenőrzését a kijelölt tanúsító szervezetnek kell végeznie, biztosítva ezzel a termék megfelelőségét a vizsgálati jegyzőkönyvben és a tanúsítványban foglaltaknak.

Koburger Márk (01-11274) robbanásvédelmi ipari szakértő EX-ON Mérnökiroda Kft. Tűzvédelmi Megfelelőséget Vizsgáló és Tanúsító Szervezet vizsgálólaboratórium vezetője

katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ MÓDSZER

51

✘ A Holmatro holland hidraulikus mentőszerszámokat (feszítővágók stb.) és pneumatikus emelőpárnákat, ✘ A Ziegler tűzoltójárművek és felszerelések teljes skálája, ✘ A PROCOVES tűzoltó-és munkavédelmi kesztyűket. ✘ A FINIFLAM tűzoltó habképző anyagokat. Közvetlenül importálja és forgalmazza:

✘ A PULVEX tűzoltóporokat, ✘ Az EWS és a BALTES német tűzoltó védőcsizmákat, ✘ A TEXPORT osztrák tűzoltó védőruhákat, ✘ A TUBEX angol habgenerátorokat. 1071 Budapest Hernád u. 40. T/F:06 1 461 0109, 06 1 461 1010 Rádiótelefon: (30)952-9352 Email: [email protected]

Olasz Lajos

Villamos berendezések üzembe helyezés előtti első felülvizsgálata Az OTSZ 3. rész XII. fejezete foglalkozik a villamos berendezések ellenőrzésével, s szó szerint a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (OTSZ) nem írja elő a villamos berendezések üzembe helyezés előtti felülvizsgálatát (első felülvizsgálat), de közvetetten benne van ez a követelmény. Mit jelent ez a gyakorlatban?

A szabályozás Az OTSZ 390. § (3) bek. szerint a létesítmény, építmény villamos berendezéseit a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően, vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. A 212.§ (2) bek. alapján nem tárgya e fejezetnek az új berendezések üzembe helyezése előtt, vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálat eljárásainak ismertetése. Ez a két jogszabályi hely szabályozza az első felülvizsgálatot. A villamos berendezések első felülvizsgálatát már az MSZ 2364-610:1998 is tartalmazta, de nem volt teljes. A 2009. szeptember 1-jétől már csak egyedül érvényes MSZ HD 60364-6:2007 részletesen szabályozta az első felülvizsgálatot. Főbb változások: • az alkalmazási terület kiterjesztése a villamos berendezés első ellenőrzésén túlmenően az időszakos ellenőrzésre • az első és az időszakos ellenőrzés befejezése utáni jelentés követelményei • a villamos berendezés leírásához, valamint az első és az időszakos ellenőrzéséhez alkalmazható adatlap-minták A szabvány alkalmazási területe a villamos berendezések első ellenőrzésére (61. fejezet) és időszakos ellenőrzésére (62. fejezet) vonatkozó követelményeket adja meg.

Szakkifejezések A magyar nyelvű szabvány nagyon helyesen a zárójelben szerepelteti az angol kifejezést is. • ellenőrzés (verification): Az összes intézkedés annak ellenőrzésére, hogy a villamos berendezés megfelel-e a HD 60364 vonatkozó követelményeinek. • szemrevételezés (inspection): A villamos berendezés vizsgálása az érzékszerveinkkel annak kiderítése céljából, hogy a villamos szerkezetek helyesen lettek-e kiválasztva és megfelelően lettek-e szerelve. • (műszeres) vizsgálat (testing): A villamos berendezésen mérések végzése a hatékonyság igazolására.

Villamos berendezés első ellenőrzése Minden villamos berendezést, az ésszerű megvalósíthatóság határain belül, a szerelése alatt és annak befejezése után, az üzem-

szerű használatba vétele előtt ellenőrizni kell. Az első ellenőrzésnek magában kell foglalnia az eredmények összehasonlítását a vonatkozó kritériumokkal annak megerősítésére, hogy a HD 60364 követelményei teljesülnek. Az első ellenőrzést csak az arra feljogosított, szakképzett személy végezheti. A szabvány nemzeti hatáskörbe utalja a jogosultság kérdését. Magyarországon nincs kritérium az első felülvizsgálatot végző személy jogosultságára. Értelemszerűen legalább gyakorlott villanyszerelőnek kell lennie a felülvizsgálónak. Az első felülvizsgálat ugyanis egyben minőségellenőrzés is. Szemrevételezés A műszeres vizsgálatot szemrevételezésnek kell megelőznie és azt általában a villamos berendezés feszültség alá helyezése előtt kell elvégezni. A szemrevételezést annak igazolására kell elvégezni, hogy a rögzített villamos berendezés részét alkotó villamos szerkezetek: • megfelelnek a szerkezetre vonatkozó termékszabvány biztonsági követelményeinek (Ez igazolható a gyártói információk, a jelölés vagy a tanúsítvány ellenőrzésével.); • a HD 60364 és a gyártó előírásainak megfelelően pontosan lettek kiválasztva és szerelve; • nincs olyan látható sérülésük, amely csökkentené a biztonságot. Szemrevételezéssel kell ellenőrizni: a) az áramütés elleni védelmi módot (szabvány 4-41. részt); b) tűzgátló szerkezetek és a tűz továbbterjedésének meg-

Útmutató az ellenőrzéshez A szabvány C melléklete ad egy útmutatót az ellenőrzés alkalmazásához. Tűzgátló szerkezetek hőhatások elleni védelem (4-42. rész és az 5-52. rész 527. fejezete) • a tűzgátló szerkezetek megléte (az 5-52. rész 527.2. fej.) A tömítések elhelyezésének ellenőrzése annak igazolására, hogy azok megfelelnek az adott termékre vonatkozó IEC-típusvizsgálattal kapcsolatos szerelési utasításoknak. Ez után az ellenőrzés után más vizsgálatra nincs szükség. • hőhatások elleni védelem (4-42. rész) A 4-42. rész hőhatások elleni védelemre vonatkozó szabályai normál üzemre, azaz hiba nélküli állapotra vonatkoznak. A védelmi eszközök hiba – beleértve a zárlatot – vagy túlterhelés következtében bekövetkező működése normál üzemnek tekintendő. • tűzvédelem (a 4-42. rész 422. fejezete) A 422. fejezet tűzveszélyes helyekre vonatkozó követelményei feltételezik, hogy a túláramvédelem megfelel a 4-43. rész szabályainak. • a vezetők megfelelő megválasztása, valamint a védelmi eszközök és folyamatosan ellenőrző készülékek kiválasztása és beállítása A vezetők kiválasztását, beleértve az anyagukat, létesítésüket és keresztmetszetüket, a szerelésüket, a védelmi eszközök beállítását kell ellenőrizni a villamos berendezés tervezőjének számításai alapján, összhangban e szabványsorozat, különösen a 4-41., 4-43., 5-52., 5-53 és 5-54. rész szabályaival. A G melléklet (tájékoztatás) egy adatlap villamos berendezés szemrevételezéséhez. Két részből áll: • G1. Adatlap villamos berendezés szemrevételezéséhez • G2. Példák a villamos berendezés szemrevételezésekor ellenőrizendő tételekre

katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ MÓDSZER

53

akadályozására szolgáló más óvintékedések, valamint a hőhatások elleni védelem meglétét (szabvány 4-42. rész, 5-52. rész 527. fej.); c) a vezetők megfelelő megválasztását a megengedett áram és a feszültségesés szempontjából d) a védelmi eszközök és az ellenőrzőkészülékek kiválasztását és beállítását e) a megfelelő leválasztó- és kapcsolóeszközök meglétét és alkalmas elhelyezését f) a villamos szerkezetek és a védelmi módok külső hatásoknak megfelelő kiválasztását g) a nulla- és a védővezető helyes megjelölését (szabvány 5-51. rész 514.3. fejezetét); h) azt, hogy az egypólusú kapcsolóeszközök a fázisvezetőkben vannak i) a kapcsolási rajzok, figyelmeztető feliratok vagy más hasonló információk meglétét j) az áramkörök, túláramvédelmi eszközök, kapcsolók, csatlakozókapcsok stb. megjelölését k) a vezetők csatlakozásainak megfelelőségét (lásd az 5-52. rész 526. fejezetét); l) a védővezetők, köztük a védő egyenpotenciálra hozó vezetők és a kiegészítő egyenpotenciálra hozó vezetők meglétét és megfelelőségét m) a szerkezetek könnyű kezeléséhez, azonosításához és karbantartásához szükséges hozzáférhetőséget.

Első ellenőrzés, felülvizsgálat Mikor? – használatbavétel előtt Feladatai – szemrevételezés – műszeres vizsgálat Jelentés – berendezés kiterjedése – szemrevételezés leírása – vizsgálati eredmények Segédletek – szabvány 61. szakasza – F1, G1, G2, H mellékletek – adatlap minták – csekklista

  

berendezés kiterjedését, a szemrevételezés leírását és a vizsgálati eredményeket. Az ellenőrzés során felmerült bármilyen hibát el kell hárítani, illetve minden hiányt pótolni kell, mielőtt az ellenőrzést végző fél kinyilvánítja, hogy a berendezés megfelel a HD 60364-nek. A meglévő berendezések módosításainak vagy bővítéseinek első ellenőrzése esetén a jelentés tartalmazhat javításokra és tökéletesítésekre vonatkozó ajánlásokat.

Műszeres vizsgálat Ahol alkalmazhatók, a következőket kell – ajánlottan a következő sorrendben – műszeres vizsgálattal ellenőrizni: a) a vezetők folytonosságát (szabvány 61.3.2. szakaszt); b) a villamos berendezés szigetelési ellenállását (szabvány 61.3.3.); c) SELV-vel és PELV-vel, valamint a villamos elválasztással megvalósított védelmet (szabvány 61.3.4. szakaszt); d) a padlózat és a fal ellenállását/impedanciáját (szabvány 61.3.5.); e) a tápforrás önműködő lekapcsolását (szabvány 61.3.6. szakaszt); f) a kiegészítő védelmet (szabvány 61.3.7. szakaszt); g) a fázis-nulla azonosítását (szabvány 61.3.8. szakaszt); h) a fázissorrendet (szabvány 61.3.9. szakaszt); i) a működést és üzemelést (szabvány 61.3.10. szakaszt); j) a feszültségesést (szabvány 61.3.11. szakaszt). Ha bármelyik vizsgálat nem megfelelőséget jelez, akkor a hiba kijavítása után a vizsgálatot meg kell ismételni minden olyan előző vizsgálattal együtt, amelynek az eredményét az észlelt hiba befolyásolhatta. MEGJEGYZÉS: Potenciálisan robbanóképes közegben történő vizsgálat esetén megfelelő biztonsági óvintézkedéseket kell tenni EN 60079-17 és EN 61241-17 szerint. Az első ellenőrzés jelentésének elkészítése Egy új berendezésnek vagy egy meglévő berendezés bővítéseinek vagy módosításainak ellenőrzése után egy első jelentést kell készíteni. A dokumentációnak tartalmaznia kell az adott 54

MÓDSZER ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

Az első jelentés tartalma • a szemrevételezés eredményei; • a vizsgált áramkörök leírása és a vizsgálati eredmények. Az áramköri részletek és a vizsgálati eredmények leírásának azonosítania kell minden áramkört, beleértve a kapcsolatos védelmi eszköz(öke)t és tartalmaznia kell a megfelelő vizsgálatok és mérések eredményeit. A jelentést az ellenőrzésre jogosult személynek vagy személyeknek kell összeállítani és aláírni, vagy más módon hitelesíteni. Az F, G1, G2, H mellékletek adatlap-minták a jelentés elkészítéséhez. A G2 melléklet csekklistának is alkalmazható.

Időszakos felülvizsgálat Ha elő van írva, akkor minden villamos berendezés időszakos ellenőrzését a szabvány 62.1.2.- 62.1.6. szakasz szerint kell elvégezni. A berendezés részletes megvizsgálásából álló időszakos szemrevételezést szétszerelés nélkül vagy szükség esetén részleges szétszereléssel kell elvégezni, kiegészítve a 61. fejezet megfelelő vizsgálataival – beleértve, hogy a 4-41. részben áram-védőkapcsolókra (RCD-kre) megadott lekapcsolási idők teljesülnek-e – és mérésekkel biztosítani: a) a személyek és állatok biztonságát az áramütés és az égés hatásai ellen, és b) a vagyontárgyaknak a berendezés hibájából származó hő és tűz által okozott károsodása elleni védelemét, és c) annak igazolását, hogy a berendezés nem károsodott vagy romlott le olyan mértékben, amely csökkentené a biztonságot, és d) a berendezés azon hibáinak és e szabvány követelményeitől való azon eltéréseinek kimutatását, amelyek veszélyt okozhatnak.

A villamos felülvizsgálat gyakorisága Felülvizsgálat fajtája

Helyiség tűzveszélyességi osztálya

Első felülvizsgálat

Felülvizsgálat ideje

Használatbavétel előtt

év év

Időszakos felülvizsgálat

Időszakos ellenőrzés, felülvizsgálat Mikor? – tűzveszélyességi osztálytól függően 3, 6 évente Feladatai – időszakos szemrevételezés • szétszerelés nélkül vagy • szétszerelésessel + első felülvizsgálat feladatai Jelentés – a berendezés kiterjedése – a vizsgálat mértéke – vizsgálati eredmények – károsodás mértéke – veszélyes állapot leírása

 

Segédletek – szabvány 62.1.2 – 62.1.6. szakasza, 61. szakasza – F1, G1, G2, H mellékletek – adatlap minták – csekklista

Az időszakos ellenőrzés jelentése A meglévő berendezés időszakos ellenőrzésének befejezésekor időszakos jelentést kell készíteni. A dokumentációnak tartalmaznia kell a berendezés azon részeinek részletezését és az ellenőrzés korlátozásait, amelyekre a jelentés vonatkozik, együtt a szemrevételezés feljegyzéseivel, benne a 62.1.5. szakaszban említett valamennyi hiányossággal és a vizsgálat eredményeivel. Az időszakos ellenőrzés tartalmazhat ajánlásokat javításokra és tökéletesítésekre, mint például a berendezés felújítására, hogy amennyire lehet, megfeleljen az érvényes szabványnak. A vizsgálati eredmények feljegyzéseinek tartalmaznia kell a 62. fejezetben részletezett megfelelő vizsgálatok eredményeit (amiben benne vannak a 61. fejezet megfelelő vizsgálatai is). A jelentéseket arra feljogosított személynek vagy személyeknek kell összeállítani és aláírni, vagy más módon hitelesíteni. Az időszakos ellenőrzés jelentését már össze tudjuk hasonlítani az MSZ 10900:2009. szabványban leírt Minősítő irattal. A gyakorlati tartalmukat szemlélve nincs ellentmondás, különbség a két irat között. A Minősítő irat megfelel az időszakos ellenőrzés jelentés tartalmi követelményeinek. Ha az időszakos vizsgálat jelentését elkészítjük, különösen, ha a G2 Melléklet listáját használjuk, akkor a Minősítő irat előírását is ki tudjuk elégíteni. Összefoglalás, összehasonlítás

Az időszakos ellenőrzés gyakorisága Az időszakos ellenőrzések közötti legnagyobb időtartamot jogi vagy más nemzeti előírások határozhatják meg. Magyarországon a helyiség tűzveszélyességi osztályától függően 3 vagy 6 év.

Az időszakos vizsgálatnál is használhatjuk a Mellékleteket, hiszen a vizsgálatot ki kell egészíteni a 61. fejezet (első felülvizsgálat) által előírt vizsgálatokkal. A berendezés vagy bármely része időszakos ellenőrzésének mértékét és eredményeit fel kell jegyezni. Bármilyen károsodást, állagromlást vagy veszélyes állapotot szintén fel kell jegyezni. Továbbá fel kell jegyezni az e szabvány szerinti időszakos ellenőrzés jelentős korlátozásait és azok okát. Az ellenőrzést csak szakképzett, az ellenőrzésre feljogosított személy végezheti. (Ezt a szabvány szintén nemzeti hatáskörbe utalja. Ez már szabályozott Magyarországon.)

Az első felülvizsgálatot csak az MSZ HD 60364-6:2007 szabvány szabályozza. Az időszakos felülvizsgálatot már több! Az MSZ 10900:2009 szintén az időszakos (tűzvédelmi) felülvizsgálatot szabályozza. Felmerül a kérdés, hogy látszólagos, vagy valós ellentmondás van-e köztük? Az MSZ 10900:2009 2 éve hatályos, de az eredeti szabvány már régóta ismert. A jelenlegi viszont célirányosan a tűzvédelemre hegyez, már az elnevezésében is. Az európai szabványsorozat, melynek része az MSZ HD 60364-6:2007 követelményrendszere általánosabb, kevésbé részletes. Alkalmazásához nagyobb szakértelemre és felelősségre van szükség, de szakmai ellentmondás nincs a két szabvány között. Olasz Lajos okl. villamosmérnök, villamos tűzvédelmi szakértő (F-001/2008) Felhasznált irodalom: MSZ HD 60364-6:2007 katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ MÓDSZER

55

s z e r v e z e t

ÖT történelem 1996-tól a jogszabályok lehetőséget biztosítottak az állam számára, hogy önálló működési területet jelölhessen ki az önkéntes tűzoltóságok részére. A jogszabály megjelenését követő első öt évben 1996- tól 2000-ig alakult meg a tűzoltóságok közel fele (32 db), majd az azt követő tíz évben a másik fele (37 db). A tíz éves periódusból a 2005-től 2007-ig terjedő időszak mutat még kiugró értékeket, hiszen három év alatt 20 db tűzoltóság megalakítására került sor. Az önkéntes tűzoltóságok számának alakulását az 1. ábra szemlélteti.

Bérci László

A mentő tűzvédelem átalakítása az Önkormányzati Tűzoltóságok támogatási rendszerének tükrében A 2012. év jelentős változásokat hoz az ország mentő tűzvédelmében is. Hogyan jelenik ez meg az új Önkormányzati Tűzoltóságok finanszírozásában? Milyen elvek mentén zajlik ezek költségvetési támogatása?

Önkéntesből Önkormányzati A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben foglalt, Tűzvédelmi törvény módosítása alapján tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság megnevezése 2012. január 1-től önkormányzati tűzoltóság lesz. Az önkormányzati tűzoltóság a települési önkormányzat, vagy az önkormányzati társulás és az önkéntes tűzoltó egyesület által közösen, vagy a települési önkormányzat, vagy az önkormányzati társulás által önállóan alapított köztestület.

Mi volt eddig? Hazánk területének tűzvédelmét a 2011. december 31-ig hatályos jogszabályok – a 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (Tűzvédelmi törvény), a 256/2008. (X. 21.) Korm. rendelet az önkéntes tűzoltóság létesítéséről, működésének feltételeiről és feladatáról, valamint a 32/2009. (XI. 30.) ÖM rendelet a tűzoltóságok legkisebb erő- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a működési területről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről – előírásai alapján 96 db készenléti szolgálatot ellátó, 16 db készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság, és 68 db önkéntes – köztestületi – tűzoltóság látta el.

Magyarország mentő tűzvédelem átalakítása elkerülhetetlen volt. A 2012. január 1-i változások ismertetése előtt szükséges egy kis történeti áttekintés az önkéntes tűzoltóságokat illetően. 56

SZERVEZET ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

1. ábra A kezdeti időszakban a működő önkéntes tűzoltó egyesületek kezdtek átalakulni önkéntes „köztestületi” tűzoltósággá, ahol többnyire volt önkéntes tagság, mely a bázisát biztosíthatta az önkéntes mozgalomnak. A normatív támogatásban rejlő előnyök az önkéntes tűzoltó egyesületek és az önkormányzatok számára biztosabb anyagi hátteret jelentettek a tűzvédelem biztosítására, mint az egyesületi forma. Az azt követő időszakban, felismerve a munkahelyteremtés lehetőségét is, az önkormányzatok inkább már gazdasági alapon próbáltak létrehozni önkéntes tűzoltóságokat, segítve ezzel az adott térség helyzetét. Ekkor már egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem egy működő önkéntes tűzoltó egyesület alapjain építik fel a köztestületet, hanem a köztestület megalakítása érdekében létrehoznak egyet, vagy mesterségesen felélesztenek egy már hosszabb ideje nem működő egyesületet. E tűzoltóságok már szinte kizárólag főállású tűzoltókkal működnek, nem támaszkodnak az egyesületi tagságra, hiszen gyakorlatilag nincs is ilyen állományuk, a normatív támogatás nagy részét bér jellegű kiadásokra fordítják. Normatív támogatásból bér jellegű juttatásokra használt összeg (%)

önkéntes tűzoltóságok száma (db)

50 % alatti felhasználás

1 tűzoltóság

51 – 60 % közötti felhasználás

2 tűzoltóság

61 – 70 % közötti felhasználás

7 tűzoltóság

71 – 80 % közötti felhasználás

10 tűzoltóság

81 – 90 % közötti felhasználás

32 tűzoltóság

91 – 99 % közötti felhasználás

10 tűzoltóság

100 %-os felhasználás

7 tűzoltóság

1. táblázat

Ebből következően forráshiány miatt nem tudják fejleszteni, korszerűsíteni a tűzoltóságot, hiszen a normatíva fennmaradó részét a dologi kiadásokra, döntően a rezsire költik.

Mi kell az alapvédelemhez? 2010. évben 80.361 vonulás volt, melyből 70.781 eseményt (88%) 1db gépjárműfecskendő vonultatásával sikerült felszámolni. A cél, hogy minél rövidebb idő alatt legalább egy fecskendő kiérkezzen a helyszínre. Az I. riasztási fokozatú eseményeknél 23.423 esetben (29 %) fél raj számolta fel a káresetet. Megállapítható, hogy az alapvédelemhez elégséges egy 4 fős gépjárműfecskendő.

Öregedő felszerelések A 68 önkéntes tűzoltóságnál 156 db gépjárművet tartanak készenlétben, melyek átlagos életkora 20 év. A szerállomány 29%-a tíz évnél fiatalabb, 55 %-a húsz év feletti, 16 %-a pedig harminc év feletti. A laktanyák állapota jelentős mértékben nem javult, az önkéntes készenléti szolgálatot vállaló egyesületi tagság leforgácsolódott.

Alapvédelmi kötelezettség Pontrendszer változás A hivatásos tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltóságok feladatmutatói egységesen kialakított pontrendszerben rögzítésre kerültek, de a feladattal arányos finanszírozásuk nem fedezte a feladatellátáshoz szükséges kiadásokat. Az önkéntes tűzoltóságok miniszteri rendeletben meghatározott működési területtel rendelkeznek, hazánk területének 23%-ának és a lakosság 13%-ának védelmét biztosítják. 2010. évben az éves tűzoltói vonulások közel 20%-át az önkéntes tűzoltóságok hajtották végre. (2. ábra) 2012. január 1-től, tűzoltóságok támogatása a feladat átvállalásával arányos lesz. A pénz felhasználhatóságát részletesen szabályozták. A támogatási rendszer, a diszlokáció, a létszám, és a legkisebb erő- eszköz állomány újraszabályozásra került. Mind a 68 önkéntes tűzoltóság folytatja mentő-tűzvédelmi tevékenységét. 2012. április 30-ig pedig eldől, hogy a tűzoltóság fenntartója tudja-e, akarja-e az új feltételek mellett működtetni a tűzoltóságot. Az önkéntes tűzoltóság helyébe az önkormányzati tűzoltóság lép. Ehhez kapcsolódó változás, hogy nem működési területtel, hanem vonulási területtel fog rendelkezni.

Az önkormányzati tűzoltósággal kapcsolatos elvárás az alapvédelem biztosítása, amelynek elsődleges célja, hogy 8 perc alatt, legalább 4 fő és 1 gépjárműfecskendő kezdje meg a vonulást. Az alapellátáshoz szükséges körülmények meghatározása során a hivatásos tűzoltóság feltételrendszere lett alapul véve, miszerint a minimum 200 m2 –es laktanya 1+4 fő állomány időszakos tartózkodására és 2 gépjárműfecskendő elhelyezésére legyen alkalmas. Mi változott a támogatásban? Az önkormányzati tűzoltóság támogatásának elosztása változott. Régi szempontrendszer • Település lakossága – 80,5% • Település nagysága – 15% • Ipari terület nagysága – 3% • Idegenforgalmi vendégéjszakák – 1,5% Új szempontrendszer • Település távolsága a legközelebbi hivatásos tűzoltóságtól (HT) – 40% • Település lakossága – 30%

2. ábra katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ szervezet

57

• Település nagysága – 10% • Település távolsága a hozzá tartozó önkormányzati tűzoltóságtól (ÖT) – 10% • Településen elhelyezett SEVESO üzemek típusa és száma – 10% Jelenleg összesen 628 db település tartozik önkormányzati tűzoltóság működési területéhez. A védelmi pontok meghatározásánál csak az érintett településeket (628 db) vizsgáltuk. A vizsgált településeken a legtöbb lakosú település lakossági pontja 1000. A többi település lakossági pontja a legnagyobb lakosú településhez rendelt lakossági ponttal arányosan került kialakításra. Ezt mutatja az 2. és 3. táblázat. Például: Település Hajdúböszörmény Nagykőrös Törökszentmiklós Békés Oroszlány Balmazújváros Pomáz Tapolca Mór

Tűzoltóság Hajdúböszörmény ÖT Nagykőrös ÖT Törökszentmiklós ÖT Békés ÖT Oroszlány ÖT Balmazújváros ÖT Pomáz ÖT Tapolca ÖT Mór ÖT

tóságtól mért távolságnál ugyanilyen számítási metodika szerint határoztuk meg a pontokat. A településen elhelyezett SEVESO üzemek típusánál az alsó küszöbértékű üzem – 1 ponttal a felső küszöbértékű üzem – 2 ponttal számított bele az összesen pont értékbe. Az alábbi 4. és 5. táblázat a pontértékek számítását mutatja be.

Lakosság Terület ÖT távolság HT távolság SEVESO Összesen

Lakos 31956 24625 22091 20870 19661 18122 17231 16849 14679

4. táblázat

Lakosság Terület ÖT távolság HT távolság SEVESO Összesen

2. táblázat Tűzoltóság Hajdúböszörmény ÖT Nagykőrös ÖT Törökszentmiklós ÖT Békés ÖT Oroszlány ÖT Balmazújváros ÖT Pomáz ÖT Tapolca ÖT Mór ÖT

Lakos 31956 24625 22091 20870 19661 18122 17231 16849 14679

Gyulakeszi – Tapolca ÖT Pont Súlyozás 723 22,62485918 30 % 972,3682 26,22510439 10 % 4 105,26315790 10 % 8 148,1481481 40 % 0 0 10 % 302,2612696 100 %

Értékek

Ezért: Település Hajdúböszörmény Nagykőrös Törökszentmiklós Békés Oroszlány Balmazújváros Pomáz Tapolca Mór

Hajdúböszörmény – Hajdúböszörmény ÖT Értékek Pont Súlyozás Súlyozott pont 31956 1000 30 % 300 37077,7628 1000 10 % 100 1 26,31578947 10 % 2,631578947 17 314,8148148 40 % 125,9259259 1 500 10 % 50 2841,130604 100 % 578,5575049

Súlyozott pont 6,787457754 2,622510439 10,52631579 59,25925926 0 79,19554324

5. táblázat

Lakossági pont 1000 770,5908124 691,2942796 653,0854926 615,2522218 567,0922518 539,2101640 527,2562273 453,3503567

Az önkormányzati tűzoltóság vonulási területéhez tartozó települések pontértékeinek összesítése határozta meg a tűzoltóság összesített pontszámát, melyre példát az 6. táblázat mutat. Jelenleg hazánk területének 16,15%-a, lakosságának 5,87%-a fehér folton helyezkedik el, az új diszlokáció által hazánk területének 99%-a, lakosságának 98%-a lefedetté válik, a fehér folt 1% alá csökken.

3. táblázat A település területi nagyságánál, a hozzá tartozó köztestületi tűzoltóságtól mért távolságnál és a legközelebbi hivatásos tűzolTelepülés

Tűzoltóság

Lakos

Bérczi László tű. dandártábornok, tűzoltósági főfelügyelő BM OKF, Budapest

Terület

ÖT távolság

HT távolság

SEVESO

Hajdúböszörmény

Hajdúböszörmény ÖT

31956

37077,7628

1

17

1

Hajdúhadház

Hajdúböszörmény ÖT

13198

8783,9227

13

18

0

Téglás

Hajdúböszörmény ÖT

6557

3831,8723

16

21

0

Település

Tűzoltóság

Lakos pont

Terület pont

ÖT távolság pont

HT távolság pont

SEVESO pont

Hajdúböszörmény

Hajdúböszörmény ÖT

1000

1000

26,31578947

314,8148148

500

Hajdúhadház

Hajdúböszörmény ÖT

413,0053824

236,8973216

342,1052632

333,3333333

0

Téglás

Hajdúböszörmény ÖT

205,188384

103,3469213

421,0526316

388,8888889

0

Település

Tűzoltóság

Lakos 30 %

Terület 10 %

ÖT távolság 10 %

HT távolság 40 %

SEVESO 10 %

Hajdúböszörmény

Hajdúböszörmény ÖT

300

100

2,631578947

125,9259259

Hajdúhadház

Hajdúböszörmény ÖT

123,9016147

23,68973216

34,21052632

133,3333333

0

Téglás

Hajdúböszörmény ÖT

61,55651521

10,33469123

42,10526316

155,5555556

0

Település

Tűzoltóság

Teljespont

Hajdúböszörmény

Hajdúböszörmény ÖT

578,5575

Hajdúhadház

Hajdúböszörmény ÖT

315,13521

Téglás

Hajdúböszörmény ÖT

269,55203

Összes pontszám

6. táblázat 58

SZERVEZET ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

1 163,244737

50

t ű z -

é s

k á r e s e t e k

Benkovics Zoltán

Az önkormányzatok működése a vörösiszap-katasztrófa során A megválasztott polgármesterek beiktatására nem is kerülhetett még sor hivatalosan, amikor bekövetkezett az iszapkatasztrófa. Ekkor az egynapos települési vezetőknek máris az élére kellett állni a súlyos tragédia mentési, kárfelszámolási, feladatainak. Munkamódszerük, a vezetés rendje ebből adódóan nem lehetett még kiforrott, a kötelezettség és a felelősség menet közben vált világossá számukra. A polgármesteri hivatalok központjai lettek a mentésnek, otthont adtak egyben a központi irányítást végrehajtó katasztrófavédelmi szerveknek is. Az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ működésének tapasztalatait adjuk közre.

Kolontár Kolontáron a képviselőtestület tagjai aktívan vettek részt bajbajutottak megsegítésében. A községben 36 ingatlan bontását kellett

elvégezni és az ezzel kapcsolatos kárenyhítési eljárást lefolytatni, illetve a helyreállítási, újjáépítési feladatokat koordinálni. A településen a halálos áldozatokat is követelő katasztrófa miatt feszült hangulat alakult ki, melynek kezelésében a polgármester és az önkormányzat többi munkatársa is példamutatóan vett részt. Az önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatokat (rendeletalkotás, határozatok meghozatala) a szükséges egyeztetéseket követően végezték. Az eljárások során és a katasztrófa után közvetlenül a károsultak, majd a kárenyhítés másik szakaszában a vállalkozók adatairól és elérhetőségéről adtak információt. Az ingóságok kárenyhítésével kapcsolatban az önkormányzat volt az ügyintéző, ahol a helyi viszonyok figyelembevételével mérlegelték a bejelentéseket és hozták meg a döntéseiket. Nehézséget okozott a kolontári ügyek intézésében, hogy a körjegyzőség Pusztamiskére költözött ki, és hónapokon keresztül ott látta el hivatalát, miközben a valós élet, a mentést irányító tevékenység a polgármesteri hivatalban, illetve az operatív törzsben történt. Hiányos nyilvántartások Devecserben kezdetben szinte az egész polgármesteri hivatal elvesztette közigazgatási irányítási szerepét, névleges mentőközpontként működve a mentőerők kiszolgálását látta el. A közigazgatási feladatokhoz való visszatérésre, a kárfelmérésre, a károsultak nyilvántartásba vételére, az ingatlan-nyilvántartási feladatok megkezdésére az Operatív Törzs szólította fel a polgármestert. A károsodott területekről az önkormányzat nem rendelkezett pontos térképekkel és kimutatással. Eltérések voltak utcanevek és házszámok tekintetében, a helyrajzi számok és címek egyezőségében, egyes területeken a lakosok és lakóingatlanok nyilvántartásában. Mindezeket az Újjáépítési Csoport tisztázta, rakta rendbe. Az ingatlan-nyilvántartások hiányosak voltak. A tulajdoni lapokon több esetben a régi utcanevek szerepeltek és a házszámokban is tapasztaltunk eltéréseket. Ezek a problémák a kezdeti időszakban az értékbecslések elvégzésénél is okoztak fennakadásokat. A helyrajzi számok alapján történő beazonosítással, folyamatos egyeztetésekkel sikerült megfelelő adatbázist kialakítanunk. A munkafolyamatokhoz elengedhetetlen volt a tulajdoni lapokon szereplő aktuális adatok ismerete, hiszen a különböző terhek és a tulajdonosok kiértesítésében is megfelelő információ tartalommal bírtak. A kárenyhítési lehetőségekből kifolyólag nemcsak a

Téves információk A kárenyhítési folyamatok elindulásakor az eltérő értelmezések és egyeztetés hiányában ellentmondásos és félrevezető információk kerültek a lakosság körébe. Ezek a félretájékoztatások nehézségeket okoztak a munkálatok során, a bontásoknál, a nyilatkozattételeknél és a szerződéskötéseknél. Több esetben ennek következtében a károsultak egyedi igényekkel álltak elő, amelyek további vizsgálatot igényeltek. Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi rendeleteket és határozatokat többször utólag kényszerült módosítani, mert hiányos vagy a jogszabályoknak nem megfelelő döntéseket hoztak. A döntéshozatal előtti egyeztetésekkel időt és energiát lehetett volna megtakarítani.

Adatok egyeztetése a hivatalban katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ TÛZ- ÉS KÁRESETEK

59

károsodott ingatlanokról kellett adatokat beszerezni, hanem az ország egész területéről a vásárlandó ingatlantól függően. Ezeket az adatokat a Takarnet program segítségével folyamatosan a rendelkezésünkre bocsátották. Károsodott ingóságok felmérése A gépjárműkárokkal és az ingóságokkal kapcsolatos dokumentumok gyűjtését is az ÚKKK végezte. A kiadott iratminták alapján az önkormányzatok elvégeztették a károsodott ingóságok számbavételét, majd a kitöltött adatlapokat kiértékelésre megküldte az ÚKKK a települési jegyzőnek ellenőrzésre, igazolásra. A feladatból a devecseri jegyző, illetve a kolontári körjegyző írásban azonnal kihátrált. Illetéktelenségre hivatkozva az ügyben nem tettek lépéseket. Ezt követően a polgármesterek kaptak felszólítást, hogy ellenőriztessék az ingósági kárigények valóságtartalmát. Később, jelentős idő elteltével alkotott rendeletet Devecser önkormányzata az Önkormányzati Kárrendezési Újjáépítési Csoport (ÖKUCS) létrehozására, az ingósági kárigények rendezésére. A gépjárművek kárenyhítésével kapcsolatos feladatokat az önkormányzat kapta meg, ezért az elkészült dokumentumok és az időközben megérkezett kárszakértői vélemények átadásra kerültek. Az önkormányzat számára meghatározott ingóságokkal és gépjármű károkkal kapcsolatos feladatok ügymenetének megkönnyítése érdekében az ÚKKK Újjáépítési Munkacsoportjának mintájára létrehozta az Önkormányzati Kárrendezési és Újjáépítési Csoportot. Az így létrejött csoport előkészítésével az önkormányzat rendeleteket hozott, melyben a Kormányhatározatokkal összhangban szabályozták a kárenyhítés menetét. A szabályozás ellenére sok károsult fordult a belügyminiszterhez egyedi elbírálást kérve, annak ellenére, hogy kormányhatározatok és önkormányzati rendeletek világosan szabályozták a kárenyhítés kérdését. A károsultak tájékoztatásakor merültek fel problémák és a karitatív szervezetek sem mindig a szabályozott módon lettek bevonva az ingóságokkal kapcsolatos kárenyhítésbe. Az ingóságokban keletkezett kárigények felmérésekor a vörösiszap katasztrófa károsultjai a kárba veszett használati tárgyaikat és azok vélt értékének feltüntetésében a beszerzéskori és az avult érték feltüntetésével a károkat tévesen alul vagy felül értékelték. Sokan – a katasztrófa utáni sokkhatás következtében – azt sem tudták összeírni, hogy milyen ingóságokkal rendelkeztek. Ezért kérdőívek kiértékelése igen lassan haladt. Szükséges lett volna egy részletes kárfelmérő lap, amely segítette volna a károsultaknak összeállítani kárba veszett tárgyaikat. A bútorok pótlása A bútorszállításra vonatkozó keretszerződésünk bemutatóterem működtetéséről nem rendelkezett, azonban a bemutatóterem kialakítása hasznosnak bizonyult. A bútorkínálat minden korosztály számára kielégítő volt. Ennek tulajdoníthatóan néhány kivételtől eltekintve az érkezésükkor még elégedetlen károsultak is elégedetten távoztak a devecseri bemutatóteremből.

60

A károsodott ingóságok felmérése sok időt igényelt Az előzetes tervek szerint heti 40 károsult rendelésének felvétele a magyar gyártók számára lehetővé tette volna a sorozatgyártást, valamint a kiszállítások megszervezését. Ez azonban a támogatási szerződések megkötésének elhúzódása miatt nem valósulhatott meg, így a bútorok többségében egyedi gyártásban készülnek. A minőségre panasz nincs, a kínálatot viszont a nagy multikhoz hasonlították az állampolgárok. Zavart okozott, hogy a karitatív szervezetek – ígéretük ellenére – mégis részt vettek a bútorok pótlásában. A kolontári önkormányzattal és a kolontári károsultakkal a munka gyorsan és rendben zajlott.

Összefoglalva • A helyi bemutatóterem nagyban segítette a bútorok pótlásába fektetett munkát. • A kárigények felmérése, kiértékelése nagyon elhúzódott. • A karitatív szervezetek közreműködése a kárenyhítésben zavart okoz, mivel e szervezetek is pótoltak bútort. A feladatok megosztását korábban és egyértelműbben kellett volna tisztázni. • Az ingóságok pótlásával kapcsolatos minden kommunikáció az önkormányzat részéről hibás vagy félreérthető volt, ennek elkerülése érdekében folyamatos kapcsolattartásra, informálódásra volt szükség, a helyi önkormányzat tapasztalat, szakértelem vagy szándék hiányában erre nem volt alkalmas.

TÛZ- ÉS KÁRESETEK ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

Az Önkormányzati Kárrendezési Újjáépítési Csoport (ÖKUCS) tevékenysége A katasztrófánál a mentési és mentesítési munkálatok során elszállítottak minden vörösiszappal szennyezett ingóságot. Ezek kárigényének rendezésére Devecser önkormányzata létrehozta az Önkormányzati Kárrendezési Újjáépítési Csoportot (ÖKUCS). Megsemmisült ingóságok A csoport feladata Az 5/2010 (XII.3.) BM rendelet és a 1222/2010 (XI.4. ) számú kormányhatározat alapján, Devecser képviselőtestülete, 2011. március 4. napján megalkotta a 2010. október 4-i vörösiszap által okozott katasztrófa károsultjainak a Katasztrófaelhárítási célelőirányzat igénybevételével történő támogatásáról szóló önkormányzati rendeletét, mely időközben több alkalommal módosításra került. Az így létrejött az Önkormányzati Kárrendezési és Újjáépítési Csoport (ÖKUCS), feladata az önkormányzat kárrendezési és újjáépítési feladataiban történő közreműködés, többek között a természetes személyek kárenyhítési célú támogatására vonatkozó eljárás végrehajtása volt. Mire terjedt ki a kárfelmérés? Folyamatosan érkeztek a felajánlások A kihirdetett veszélyhelyzet során nem lakóépületekben keletkezett további károk enyhítéséről szóló 1222/2010 (XI.4. ) Korm. határozatban meghatározott támogatási célok figyelembevételével megkezdődött a károsult lakosok egyes vagyontárgyaiban

bekövetkezett károk felmérése. Erre a devecseri önkormányzat kidolgozta támogatási kérelemre vonatkozó nyomtatványát, melynek segítségével a károsult személyek bejelentették: • konyhakertekből be nem takarított terményekben és természetes személyek tulajdonában lévő, károsodott ingatlanon tartott, elhullott haszonállatokban keletkezett káraikat és annak a károsult által becsült értékét, • természetes személy károsult tulajdonában álló, a katasztrófa során sérült, vagy megsemmisült gépjárművek megnevezését, s károsult által becsült értékét, • a katasztrófa során károsodott lakóépületekben megsemmisült háztartási ingóságok (bútor, háztartás viteléhez elengedhetetlenül szükséges háztartási eszközök) tételes felsorolását, s károsult által történő értékelését, • a károsodott lakóépületben bejelentett természetes szeméMi ment tönkre a kertekben? lyek megsemmisült ruházatákatasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ TÛZ- ÉS KÁRESETEK

61

nak és élelmiszerének felsorolását, s károsult által történő értékelését. A kárigények felmérése körében, Devecser Város Polgármesteri Hivatala, a hatósági nyilvántartások (népesség-nyilvántartás adatai, gépjármű nyilvántartás adatai) alapján ellenőrizte a bejelentett adatokat. Ezt követően, az önkormányzat jegyzője igazolást állított ki, a kárigény befogadásáról, valamint arról, hogy a káresemény időpontjában, a károsodott ingatlanokban életvitelszerűen kik laktak. A kárrendezés tapasztalatai Az önbevalláson alapuló támogatási kérelmek elbírálásához szükséges előkészítő munka körében: A konyhakertekből be nem takarított terményekben és az elhullott haszonállatokban keletkezett károk mértékéről a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal készített helyszíni szemle alapján szakértői véleményt. A katasztrófával érintett gépjárművek esetében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által felkért szakértő készített véleményt a kár mértékéről. A károsodott lakóépületekben megsemmisült háztartási ingóságok (bútor, háztartás viteléhez elengedhetetlenül szükséges háztartási eszközök) valamint a megsemmisült ruházat és élelmiszer körében az önkormányzati rendelet alapján áttekintették és ellenőrizték az egyes kérelmeket. Jelentősebb problémát, a háztartási ingóságok (bútor, háztartás viteléhez elengedhetetlenül szükséges háztartási eszközök) körének meghatározása jelentette, mivel a jogi normák nem határozták meg egyértelműen az e fogalomkörbe tartozó tárgyakat. A teljes károsulti körrel történő egyeztetés során az ÖKUCS, az egyeztetett kérelmeket folyamatosan terjesztette be Devecser Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális- és Egészségügyi Bizottságához, a kérelmek elbírálása, s a támogatási szerződés alapját képező bizottsági határozat meghozatala céljából. A Szociális- és Egészségügyi Bizottság döntését követően került sor a támogatási szerződések megkötésére. Ezután leigényeltük a támogatás összegét a katasztrófa-elhárítási célelőirányzatból.

Milliós támogatás Az ingóságok pótlására szolgáló összeget a 1053/2011 (III.22.) kormányhatározat – hivatalos nevén a lakóépületben lévő háztartási ingóságok pótlása címén nyújtható támogatás mértékét – a korábbi 500.000.- Ft-ról 1.000.000.- Ft-ra emelte. Kedvező változás volt az is, hogy a korábbi kormányhatározat a károsodott lakóépületbe bejelentett személyek ruhaneműjének és élelmiszernek a pótlását tette lehetővé, a módosítást követően a jogosultak köre kibővült a lakóépületbe be nem jelentett, de életvitelszerűen ott lakó személyekre is.

Együttműködés a karitatív szervezetekkel A karitatív szervezetek vállalták, hogy közreműködnek a katasztrófával érintett személyek ingóságainak pótlásában. A folyamat során azon személyek kerültek besorolásra az egyes karitatív szervezetekhez, akiknek az ingatlan lakótér részét érintette a katasztrófa. 62

A karitatív szervezetek szintén személyes egyeztetést folytattak a károsultakkal, s személyre szabottan, élethelyzetükhöz igazodóan határozták meg az általuk nyújtandó adományozás formáját, módját és mértékét. A hatékony együttműködés érdekében, az Önkormányzat, Vöröskereszt, CHKK (Civil Humanitárius Koordinációs Központ), és az ÚKKK folyamatosan egyeztetett. A támogatás kérdésében, s annak érdekében, hogy az ingóságok, ruhaneműk és élelmiszerek pótlása teljes mértékben megtörténjen, az ÖKUCS folyamatosan tájékoztatta a karitatív szervezeteket arról, hogy milyen állami támogatásban részesültek a károsultak. Az egyes károsultakkal történő támogatási szerződés időpontjáról, elektronikus üzenet útján értesítettük azt a karitatív szervezetet, melyhez az adott károsultat besoroltuk. Így egységesen kezelhettük a károsultaknak nyújtott támogatást. Az ÚKKK írásban is felhívta a devecseri polgármester figyelmét, hogy a karitatív szervezetek egymás között felosztották a családokat, az eddigi támogatásukat is annak jegyében tették meg, illetve az ÖKUCS kérjen kötelezettségvállalást minden karitatív szervezettől az egyes állampolgárok támogatásának mértékére. Ez biztosíthatta azt a kormányzati előírást, hogy a más forrásból megtérülő károkat is be kell számítani. A támogatás felosztása Az önkormányzati rendelet megállapította a természetes személy tulajdonában álló ingóságok pótlását célzó támogatás folyamatát is, mely szerint: 1. az állami kárenyhítés 1.000.000.- Ft mértékig készpénzben történik, mely természetben nyújtandó, bútorvásárlási támogatás formájában, 2. a háztartási technikai eszközökben keletkezett károk megtérítését a Magyar Vöröskereszt végzi, 3. az egyéb, a háztartás viteléhez elengedhetetlenül szükséges ingóságok pótlását, a CHKK keretében együttműködő segélyszervezetek végzik. Természetesen az egyes karitatív szervezetek által nyújtott támogatás, segély, adomány mértékéről megtörténtek az egyeztetések az esetleges alul-, vagy túltámogatás elkerülése érdekében. Az önkormányzati összekötő Az önkormányzatnál a katasztrófa- és polgári védelmi ismeretekkel rendelkező alkalmazott nem volt. Már a védekezés szervezésének kezdeti időszakában is szükséges volt olyan munkatárs alkalmazása, aki ismeri az önkormányzat felépítését, munkáját, képes anyagbeszerzést, anyagkiadást, raktározást is végezni, és kapcsolatot tud tartani az önkormányzat épületébe betelepülő katasztrófavédelmi törzs munkatársaival, egyben az elhelyezési feltételek kialakításánál segítségre tudott lenni. Az összekötőnek sikerült az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ (ÚKT) minden munkacsoportjával (Műveletirányítás, Logisztikai, Újjáépítés, Jogi, Törzs) kialakítania a megfelelő együttműködést. A személyes kapcsolataik, és helyismeretük révén hasznosan tudták segíteni minden területre kiterjedően az ÚKKK (ÚKT) működésének hatékonyságát.

TÛZ- ÉS KÁRESETEK ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

Együttműködés a nem önkormányzati szervezetekkel Az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ a teljes helyreállítási folyamat szervezését és koordinációját végezte, ennek megfelelően nem csak az önkormányzati és a különböző hatósági jogosítványokkal rendelkező szervekkel, hanem az ott dolgozók teljes körével kapcsolatba került. Különösen fontos ezek közül az építkezéseket, a külterületi mentesítést és a MAL felügyeletét ellátókkal végzett munka.

de az elvégzendő munka megtervezését, ütemezését ez nem befolyásolta, a bontások elvégzése a kivitelező rendelkezésre nem állása miatt nem volt akadályoztatva. A Fővállalkozó 1 fő bontási koordinátort bízott meg a bontási munkálatok ütemezésére, megszervezésére. A koordinátor naponta két alkalommal (reggel 08.00-kor valamint a napi bontási, kiszállítási munkálatok befejezése után) megjelent a Műveletirányító Munkacsoport Vezetője által tartott eligazításon. Folyamatosan tartotta a kapcsolatot a munkacsoporttal, vitás esetekben mindig kikérte a munkacsoport, bontásokkal foglalkozó munkatársának véleményét. A bontási munkálatok a fővállalkozó részéről jól lettek megszervezve, a koordinátoron keresztül az alvállalkozókkal időben sikerült a bontási blokkokban kijelölt problémamentes házak lebontása. A külterületi mentesítést végzők

Az építést, bontást kivitelező cégek Az építési munkálatokat a devecseri (87 db) és a kolontári (21db) lakóparkban, valamint a Somlóvásárhelyen (1 db) felépülő házak tekintetében fővállalkozóként a VeszprémBer Zrt. végezte. Kolontáron 1 fő irányította a munkát, Devecserben pedig a kialakított 7 építési blokknak külön voltak építésvezetői. Somlóvásárhelyen építésvezetőt nem jelöltek ki. Mindkét lakóparkban a napi munkavégzést a Műveletirányító Munkacsoport több alkalommal ellenőrizte. Az építésvezetők az elvégzett fő munkafázisokról, a munkavégzés humán és technikai létszámairól, a különböző százalékos készültségekről a napi munkavégzés befejezését követően pontos adatszolgáltatást nyújtottak. A munkálatokat irányító munkavezetők készségesen álltak mindig az ÚKKK, majd ÚKT rendelkezésére. A kapcsolatban fennakadás nem volt, vitás kérdések nem alakultak ki, az építési munkálatok alatt baleset nem történt. A bontási munkálatokat Devecser 270 db, Somlóvásárhely 3 db bontásra ítélt ingatlanja esetében a VeszprémBer Zrt., Kolontár 34 db háza esetében pedig a GeoVol Kft. végezte. A kolontári bontásokat végző vállalkozó az elvégzett munkákról napi rendszerességgel pontos adatokat szolgáltatott az ÚKKK Műveletirányító Munkacsoportja részére. A devecseri és somlóvásárhelyi bontásokat kivitelező alvállalkozókat több alkalommal is lecserélte a Fővállalkozó,

Koopreációs értekezlet a kivitelezőkkel

A külterületi kármentesítés végrehajtását a Mecsekérc Zrt. végezte fővállalkozói szerepben. Szerződést a Vidékfejlesztési Minisztériummal kötöttek. A fővállalkozó ÚKKK irányában tevékenykedő összekötőt alkalmazott, aki minden nap reggel a Műveletirányító Munkacsoport Vezetőjének eligazításán részt vett, és tájékoztatta a napi várható kármentesítési feladatairól. Minden munkanap végén elektronikus formában összefoglaló napi jelentést küldött a munkacsoportnak. A kármentesítés ideje alatt a napi feladatellátás mellett keletkezett egyéb problémák kezelésére minden alkalommal rendelkezésünkre állt. Feladat-végrehajtásukat a jól szervezettség, az alaposság jellemezte. A szennyezett-anyag tározókba történő beszállítása zökkenőmentesen történt, az időjárási feltételek zömében kedvezően alakultak a kármentesítés idején. A szennyezett anyag kiszállításban érintett vállalkozók tehergépjárművei részére útdíj-használat mentességet kértünk a Veszélyhelyzet idejére a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától. Együttműködés a MAL munkáját irányító felügyelővel A MAL munkáját irányító felügyelővel a kapcsolatot közvetlenül az ÚKKK mindenkori parancsnoka tartotta. A jelentkező feladatok megoldását egyeztetés után, a felügyelő bizottság és ÚKKK hatékony együttműködése jellemezte. A felügyelő bizottság titkárságával a kapcsolat jórészt elektronikus úton valósult meg. A napi jelentéseink megküldésével folyamatos tájékoztatást kaptak az elvégzett feladatokról, a VFCS által megküldött táblázatokból pedig a meghatározott mérési pontok aktuális pH értékeiről. A műveletirányító munkacsoport a felügyelő bizottságba delegált rendőrségi összekötővel és a katasztrófavédelmi összekötővel tartotta a kapcsolatot. Együttesen vettek részt a MAL Zrt-nél hetente megtartott szállításokkal, befogadó helyekkel kapcsolatos értekezleteken. Az értekezletekről minden esetben emlékeztetők készültek. A tapasztalat az volt, hogy szükség volt ezen egyeztető értekezletekre, mert a felmerült problémákat helyben tisztázni lehetett, illetve így tudtuk biztosítani a beszállítás, és befogadás folytonosságát.

katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ TÛZ- ÉS KÁRESETEK

63

Tûzvédelem • Tûzvédelmi dokumentációk készítése engedélyezési eljáráshoz. • Tûzvédelmi szabályzatok, tûzriadó tervek, tûzveszélyességi osztályba sorolások elkészítése. • Kockázat elbírálás, - elemzés végzése. • Szakvélemény készítése, szakértõi tevékenység. • Elektromos – és villámvédelmi rendszerek felülvizsgálata. • Tûzoltó készülékek, berendezések, tûzoltó vízforrások ellenõrzése, javítása, karbantartása. • Tûzvédelmi eszközök forgalmazása. • Tûzjelzõ rendszerek tervezésének, telepítésének, karbantartásának megszervezése. • Folyamatos tûzvédelmi szaktevékenység végzése.

Munkavédelem • Munkavédelmi szabályzatok, dokumentációk készítése, ezek elkészítésében való közremûködés. • Idõszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok végzése. • Munkabiztonsági szaktevékenység végzése – veszélyes gépek, berendezések üzembehelyezése, – súlyos, csonkolásos, halálos munkabalesetek kivizsgálása – egyéni védõeszközök, védõfelszerelések megállapítása. • Munkavédelmi minõsítésre kötelezett gépek, berendezések minõsítõ vizsgálatának elvégeztetése. • Munkavédelmi jellegû oktatások, vizsgáztatások. • Folyamatos munkavédelmi tevékenység végzése. • Munkavédelmi kockázatértékelés

Konifo Kft.

Tanfolyamszer vezés, oktatás • A tûz- és munkavédelem területén kötelezõen elõírt oktatás, szakvizsgáztatás, továbbképzés végzése. • Egyéb képesítést adó tanfolyamok: – emelő- és földmunkagép kezelői tanfolyam, – motorfűrész kezelői tanfolyam, – fakitermelői tanfolyam, – fuvarozással kapcsolatos tanfolyamok. • A szaktevékenységekhez, az oktatásokhoz, vizsgáztatásokhoz szükséges formanyomtatványok, szakjegyzetek forgalmazása. • Egyedi szakanyagok elkészítése. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 67. Telefon/fax: 221-3877, Telefon: 460-0929 E-mail: [email protected] www.konifo.hu

Pénzügyi feltételek biztosításának tapasztalatai a vörösiszap katasztrófánál Egy ilyen hatalmas munkánál a pénzügyi feltételek biztosítása különösen érzékeny kérdés. A katasztrófavédelmi célelőirányzatot szabályzó BM rendeletek átfogó jellegűek, azonban a károsult lakosság vagy vállalkozások ingatlan és ingósági helyzete számos olyan jelenséget mutatott, ami alapján állásfoglalást vagy miniszteri egyedi elbírálást kellett kérni. Milyen tapasztalatokkal zárult a munka? A lakosság és a védekezésben résztvevők ellátása A kármentő Alap tevékenysége A Magyar Kármentő Alap, amely a társadalmi szolidaritás megnyilvánulására és erősítésére nyújt lehetőséget, komoly forrásokat biztosított. A legfőbb szerve a Kármentő Bizottság, ennek tagjai között van a három érintett település polgármestere és a Veszprém megyei védelmi bizottság elnöke is. A rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználása során megvalósult az átláthatóság és a társadalmi kontroll. Mivel a károsultak lakhatásával és az ingóságok visszapótlásával kapcsolatos károk megtérítését az állam magára vállalta (ingóságok vonatkozásában a karitatív szervezetekkel közösen) így az Alap forrásai a 252/2010. (X.21.) Kormány rendelet 9.§.a. pontja szerinti célok veszélyeztetése nélkül a katasztrófával érintett térség revitalizációjára és közösségi érdekeket szolgáló beruházásokra fordíthatók. Segélyszállítmányok raktározása Segély- és karitatív szervezetek tevékenysége A 2010. október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa után a segélyszervezetek a helyszínen haladéktalanul hozzákezdtek az adományok gyűjtéséhez, kezeléséhez és szétosztásához. A területen segítő tevékenységet végzők: • Magyar Máltai Szeretetszolgálat, • Katolikus Karitasz, • Magyar Baptista Szeretetszolgálat, • Magyar Ökomenikus Szegélyszervezet, akikből megalakult a Civil Humanitárius Koordinációs Központ, valamint a • Magyar Vöröskereszt és később csatlakozott a • Református Szeretetszolgálat. Az említett szervezetek részt vettek az ingóságok kárenyhítésének rendezésében. A katasztrófa során keletkezett kár állami kárenyhítés keretén belül rendezhető része fölötti kárérték adomány formájában térülhetett meg, a szervezetek valamelyikétől. A segélyszervezetek a kárt szenvedett családok ügyeit felosztották egymás között, hogy a lehető leghatékonyabban tudjanak segítséget nyújtani. Segítették a károsult családok lakhatását, ehhez albérleti hozzájárulást, ingatlan felújítást biztosítottak, továbbá berendezési tárgyak, konyhai kisgépek beszerzését végezték. Adományokkal segítették a mindennapi gondok, a ruházkodás, az élelmezés, és a tisztálkodás megoldását.

Hatalmas logisztikai feladat Kiemelt fontossággal kezelték a katasztrófával érintett lakosságnak a lelki segítségnyújtást, telefonos lelki segély szolgálatot működtettek, valamint személyesen látogatták végig a károsult családokat otthonaikban. 2010 októberétől Devecser településen az önkormányzat a beérkezett adományok kezelésére, logisztikai feladatainak ellátására a Magyar Vöröskereszt szervezetét kérte fel. A karitatív szervek a kezdetektől képviseltették magukat a helyszínen. Kiváló volt

katasztrófavédelmi szemle 2012. 1. szám ■ TÛZ- ÉS KÁRESETEK

65

Ne a lomot! Az ingóságbeli felajánlások kezelésénél gondot okozott, hogy sokan lomtalanításként értelmezték a károsultak megsegítését, és többen sérelmezték, hogy a felajánlásukat nem szállítottuk el azonnal a rászorulóknak az ország másik végéből, olyan esetekben is, amikor a szállítási költség többszöröse lett volna a felajánlásnak.

Csizma, melles nadrág, védőkesztyű a beavatkozó szervekkel az együttműködésük, azonban szerepvállalásuk nem volt egyforma, ebből adódóan az egymás közötti kapcsolattartás sem mindig volt megfelelő.

Nagyon fontos volt, hogy a segélyt csak a jogosultak – a károsult ingatlan tulajdonosa, bérlője, lakója – kaphassanak ehhez szükséges a logisztikai feladatok ellátásának irányításában jártas szakemberek, célzottan katasztrófavédelmi dolgozók idevezényeltetése, mellyel biztosítható a helyi érdekektől mentes, objektív, független elosztás. A kijelölt raktárak üzemeltetését az önkormányzat dolgozói (ideiglenesen, a káresemény miatt, nem a civil szakmájukban, munkahelyükön foglalkoztatott személyek) és a Somló COOP Ipari Kereskedelmi KFT. munkatársai koordinálták, azonban ez a rendszer nem volt megfelelő, változtatásra szorult. Működési feltételek biztosítása

Lakhatási feltételek biztosítása A kárt szenvedett lakosság elhelyezését már az első nap meg kell szervezni. Befogadó helyek lettek kijelölve, iskola, zeneiskola, és nagyon sokan az első napokban még sérült ingatlanjaikban laktak továbbra is, de sokan rokonoknál, barátoknál nyertek elhelyezést. Teljes kitelepítés Kolontáron történt (715 fő). Devecseren 5466 fő kitelepítését előkészítettük. A kolontári lakosság elhelyezése Ajkán három befogadó helyen biztosított volt. A devecseri lakosság befogadása Győrben lett előkészítve. Ajkán 3 befogadó hely közül a lakosság csak a sportcsarnokot vette igénybe, ahol 39-en igényeltek elhelyezést, étkezést pedig közel százan. Albérleti elhelyezést huzamos időn keresztül Devecserben 84, Kolontáron 20 családnak kellett biztosítani, melyet a Máltai Szeretetszolgálat vállalt magára.

Adományok, felajánlások kezelésének tapasztalatai Az ország megmozdult, soha nem látott országos és nemzetközi összefogás jött az iszapkárosult települések lakosságának megsegítésére. A jelentős média érdeklődés előnye, hogy általa megvalósult széleskörű nyilvánosság az adakozási hajlandóságot is erősítette. Az adományok nyilvántartása átláthatóbbá vált a vidékfejlesztési minisztérium által fejlesztett nyilvántartó program létrehozásával és az igényeknek megfelelő folyamatos fejlesztésével. Ebben az adatbázisban összesítésre kerültek az ÚKKK-hoz, az OKF-hez, a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz beérkezett felajánlások. Sajnos a program lehetőségeit nem lehetett maradéktalanul kihasználni, mert a felajánlások végfelhasználójaként is értelmezhető önkormányzatoknak nem volt hozzáférése. A program tökéletesen használható egy nagyobb kiterjedésű védekezésnél, ahol egy időben több végfelhasználó is lehet. Így a védekezők is tudhatják, hogy milyen felajánlásokból választhatnak, és a felhasználást engedélyező elöljáró is tud mérlegelni a beérkezett igények alapján, hogy hol van a legnagyobb szükség az adott felajánlásra. 66

Egy ilyen hatalmas kárelhárításnál, amelynél ezernyi ember és gép munkáját kell koordinálni az élelmezés, veszélyessége miatt a védőeszköz-ellátás, a gépjárműtechnika üzemeltetése, és az ott dolgozók pihentetése komoly feladat, s számos tapasztalattal gazdagíthatja a jövőbeni beavatkozókat. A beavatkozók élelmezését központilag szerveztük, s ezzel egyidejűleg a rászorultak élelmezését naponta 3 alkalommal főzőpontok felállításával szervezték. Ezeket kezdetben jelentős részben önkéntes felajánlók működtették. A védőeszköz ellátásra az OKF intézkedett. A helyszínen, a Kolontáron a művelődési házban, illetve Devecseren a régi általános iskola épületében telepített raktárban kellő mennyiségű munkaruha, védőeszköz, gumicsizma, kéz- és szemvédő eszköz folyamatosan beszerzésre, raktározásra és kiosztásra került a kárelhárítást, takarítást, mentesítést végzők részére. Leginkább az egyszer használatos védőruha lett kiosztva a napi munkavégzésre beosztottak számára. A folyamatos szállításnak köszönhetően kellő mennyiségű porálarc is rendelkezésre állt. A gépjárműtechnika a helyszínre vezényelt személyi állománnyal együtt lett kijelölve. Így azok üzemképességének biztosítása a küldő szervet terhelte, de a nagy terhelés miatt a meghibásodások természetesen jelentkeztek. Az eszközök javítását, szükség szerinti technikai kiszolgálását a logisztikai munkacsoport és a gépjárműtechnikai szolgálat a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műhelyében vagy szakszervizben végeztette. Az üzemanyag ellátás Mol-kártyák felhasználásával történt, azonban a Magyar Honvédség is huzamos időn keresztül működtetett tartálykocsikat üzemanyag-feltöltő pontként. Úgy vélem, hogy ehhez a példa nélkül álló katasztrófa felszámolásához többek között Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ felállításával sikerült hatékony megoldást találni. Működésének tapasztalatai pedig mintául, de egyben tanulságul is szolgálhatnak. Benkovics Zoltán pv. ddtb. igazgató, UKKK parancsnok Pest megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Budapest

TÛZ- ÉS KÁRESETEK ■ 2012. 1. szám katasztrófavédelmi szemle

Dräger. Technika az életért.

Dräger Safety Hungária Kft. 1135 Budapest, Szent László út 95. Tel.: +36 1 452 2020, fax: +36 1 452 2030 www.draeger.com