Katasztrófavédelmi szemle

Védelem

Katasztrófavédelmi szemle 2012. XIX. évfolyam 5. szám

5

t 2012. 19. évf. 5. szám Szerkesztõbizottság: Dr. Bánky Tamás PhD Dr. Beda László PhD Bérczi László Prof. Dr. Bleszity János Böhm Péter Dr. Endrődi István PhD Érces Ferenc Heizler György főszerkesztő Dr. Hoffmann Imre PhD a szerkesztőbizottság elnöke Kossa György Dr. Papp Antal PhD Dr. Takács Lajos Gábor PhD Dr. Tóth Ferenc

a

r

t

a

l

o

m

szabályozás Új tűzvédelmi szabályozás születik – 2013 . ................................................................ 4 Módosul az Országos Tűzvédelmi Szabályzat.............................................................. 4 tanulmány Döntéstámogatás és vezetésirányítás a tűzoltók munkájában........................................ 5 A magyar önkéntes polgári védelmi szervezetek szerepe az új katasztrófavédelmi törvény alapján.................................................................... 11 Vasbeton szerkezetek tűzállósága............................................................................... 15 Hydro-Chem – ha rövid a porsugár............................................................................. 19 informatika A tűzoltósági feladatok informatikai támogatása a Paksi Atomerőműben.................. 23 megelőzés Megfelelőségi értékelési eljárások – atex 100a........................................................... 29 Irányjelző lámpatestek a menekülési útvonalon.......................................................... 33 Tervezői felelősség – hiánycikk a tűzvédelemben? I......................................................... 35 visszhang Turbó fokozaton a hő- és füstelvezető........................................................................ 37

Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM 03-1-22712 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983

fókuszban Erdőtűz-kockázat Magyarországon............................................................................. 39 Ismerkedés a horvát tűzoltóság rendszerével.............................................................. 43 Erdőtűz indexek – A meteorológiai tűzkockázat számszerűsítése............................... 44 Nemzetközi szervezetek az erdők tűzvédelmében...................................................... 45

Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly

ténykép Erdő- és vegetációtüzek 2012-ben.............................................................................. 46 A tűzvédelmi bírságok alkalmazása 2012 I. félévében................................................ 47

Kiadó: RSOE 1089 Budapest, Elnök u. 1.

tűzoltás – műszaki mentés Tűzoltói beavatkozás napelemes rendszerek környezetében....................................... 49 Hibrid járművek speciális veszélyforrásai, a tűzoltói beavatkozás sajátosságai......... 52

Megrendelhető: Baksáné Bognár Veronika Tel.: 82-413-339 Fax: 82-424-983 Email: [email protected]

kutatás A minőségirányítás bevezetésének folyamata a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon............................................................ 55

Felelõs kiadó: Dr. Bakondi György országos katasztrófavédelmi fõigazgató

fórum 6x9-es megbízhatóság a tűzjelzésben . ....................................................................... 62 Mi történt az Interschutz kiállítás (2010) óta?............................................................. 64

Nyomtatta: Corvina Nyomda, Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy József Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 Elõfizetési díj: egy évre 4200 Ft (áfával)

módszer Rakományrögzítés az ADR-es járműszerelvények esetében I.................................... 59

technika Egységesebb, hatékonyabb riasztás – PAJZS............................................................. 65 A Címlapon: 2012. október 1-től az új debreceni területi szervizzel együtt a BM HEROS Zrt. HEROS Szolgálat 7 országos szervize, valamint központi- és szintén országos lefedettségű légzésvédelmi szervize áll a Katasztrófavédelmi Igazgatóságok rendelkezésére. Bővebb információ és felhasználóbarát TMK rendszerünk megtalálható a www.bmheros.hu weboldalunkon. K ö zpo n ti d i szpécser szo lg á lat: +36-1-260-0389

katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ TARTALOM

3

s z a b á l y o z á s

Módosul az OTSz Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (OTSZ) módosítása ugyancsak napirenden van. A tűzvédelmi normák gyakorlati alkalmazása ugyanis indokolttá teszi a tűzvédelmi követelményeket tartalmazó szabályozás folyamatos felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását. Az OTSZ módosítása elsődlegesen az adminisztratív terhek csökkentését szolgálja, de a gyakorlati alkalmazás során felmerülő problémákra is reagál, egyértelművé téve a jogalkalmazást, javítva a műszaki követelményrendszer általános használhatóságán.

Érces Ferenc

Új tűzvédelmi szabályozás születik – 2013 A hatályban lévő OTSZ már több módosításon átesett, azonban így sem tudta megfelelően követni a műszaki fejlődést és az EU szabványok hazai átvételét. Megkezdődött egy új szabályozás előkészítése.

Mérnöki módszerek – valós tűztesztek Ez év tavaszán a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megtette az első lépéseket egy teljesen új megközelítésen alapuló szabályozás kidolgozására, melynek alapjait a mérnöki módszerek szélesebb körű alkalmazása, a tűzoltói beavatkozások során szerzett tapasztalatok, a valós tűztesztek, kísérletek, valamint a nemzetközi tapasztalatok felhasználása jelentik. A szabályozás felépítéséhez és témaköreihez javaslatokat adtak a megyei igazgatóságok, a tűzvédelmi oktatási intézmények és a szabályozás által leginkább érintett civil szervezetek is.

Fő célok Fontos, hogy az új szabályozás hosszabb távra készülő, időtálló, jól átgondolt, jól felépített, egyszerűbb, jobban kezelhető, a szakmai elvárásoknak megfelelő, gyakorlatban jól használható, továbbá a jogalkalmazók számára közérthető és egyértelmű legyen.

A beérkezett javaslatokat feldolgozva összeállt egy szerkezeti felépítés tervezet, amely szerint egy keretjogszabály készül, amely az alapokat rögzíti, míg a részleteket pl. a műszaki irányelvek tartalmazzák. Nagy hangsúlyt kap a mérnöki gondolkodás, a tervezői felelősségvállalás. Az új szabályozás alapvető célja, hogy lépést tartson a folyamatos műszaki fejlődéssel, ugyanakkor megfeleljen a szakmai elvárásoknak, továbbá a jogalkalmazók számára közérthető és egyértelmű legyen. A végleges szerkezeti felépítéshez, a normaszöveg elkészítéséhez szeptemberben munkacsoport alakult, melyben a katasztrófavédelem szakemberein kívül a kamarák, szövetségek, egyesületek, testületek, intézmények képviselői vesznek részt. Az összehívott munkacsoport az ősz folyamán elkészíti a szabályozás tervezetét, melyet a társadalmi egyeztetés követ. Az új szabályozás várhatóan 2013. második félévében léphet hatályba. 4

A Katasztrófavédelem új szervezeti struktúrájának következtében szükségessé vált az OTSZ-ben szereplő eljáró tűzvédelmi hatóságokra történő utalások javítása. A tervezet már nem nevesít tűzoltóságokat, hanem általános „tűzvédelmi hatóság” vagy „tűzvédelmi szakhatóság” szövegrészeket, így nem lesz szükség a jogszabály módosítására esetleges jogkörök változása miatt. • A lakóépületek menekülésre szolgáló közlekedőin történő tárolásra vonatkozó előírások pontosítása kiemelt figyelmet kapott. A középmagas társasházak esetében a meglévő száraz felszálló tűzivíz-vezetékre vonatkozó követelmények változnak. Ennek eredményeképpen jelentősen csökkenhet az állampolgárok terhe azonos biztonsági szint megtartása mellett. • Beépült a tervezetbe a repülő- vagy úszó „kívánság lámpások” használatának tilalma, mivel ezen eszközök jelentős tűzkeletkezési kockázatot jelentenek. • A bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendelettel összhangban szükséges a tűzoltó készülék felülvizsgáló szolgáltatók jogállásának megteremtése. • Az adminisztrációs terhek csökkentésével összhangban a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések részleges vagy teljes üzemszünetével (pl. karbantartás miatt), vagy meghibásodásával kapcsolatos bejelentéseket elegendő lesz a tűzoltóságot riasztó ügyelet részére telefonon jelezni, az írásbeli bejelentési kötelezettség az OTSZ-ből kikerül. • A szabadtéri rendezvények esetében a létszám korlát helyett a területi korlát jelenik meg a szabályozásban, amely lényegesen kezelhetőbb, egyszerűbb feltételeket teremt. A tűzvédelmi szabályok felülvizsgálata az építésügyi jogszabályok módosításával összhangban történt, az indokolatlan költségnövelő előírások megszüntetése mellett, ezzel csökkentve az adminisztrációs terheket. A módosítás során alapvető cél volt, hogy a tűzvédelmi biztonsági követelmények sérüléséhez ne vezessen, a szakmai követelményeknek és elvárásoknak megfeleljen, a jogalkalmazók számára közérthető és egyértelmű legyen. Számos fogalom meghatározást kellett pontosítani, illetve törölni, mivel egyéb jogszabály tartalmazza (pl. OTÉK). Jelenleg a tervezett módosítás notifikációs eljárása zajlik Brüsszelben, majd azt követően lép hatályba. Érces Ferenc tű. ezds., főosztályvezető BM OKF, Tűzvédelmi Főosztály

SZABÁLYOZÁS ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

t a n u l m á n y

Noskó Zsolt Műveletirányítási központ

Döntéstámogatás és vezetésirányítás a tűzoltók munkájában A döntés maga a választás a fennálló alternatívák között. A döntés tehát mindig jövőorientált irányultságot fejt ki a jelenben. Ha egyértelműen ismerjük a döntésünk eredményét, akkor nem igazán van szükségünk segítségre a meghozatalában. Mikor van szükség a döntéstámogatásra? Szüksége van erre egyáltalán a tűzoltóknak?

Döntéstámogatás, azaz mesterséges értelem?

Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat

Ha valaki megemlíti a döntéstámogatást a legtöbben valamilyen misztikus és megfoghatatlan szuperszámítógépre gondolnak, amely szinte biztosan átveszi majd a világ irányítását, valamilyen hiba folytán. A valóság ennél sokkal egyszerűbb. Számos olyan hétköznapi eszközt használunk, amelyek a mesterséges intelligencia módszerén alapulva kényelmünket szolgálják, vagy munkánkat segítik. A legelterjedtebb, és egyben a legjobb példa erre a navigációs rendszer, amely semmi mást nem tesz, minthogy folyamatosan „tippeket” ad az „A” pontból „B” pontba történő eljutásunk elősegítése érdekében. Mindehhez természetesen bonyolult számításokat végez és keresési algoritmusok eredményeinek százait elemzi a másodperc törtrésze alatt. Az eszköz ugyan javaslatot tesz az útvonalra, de a döntés mindig a gépjárművezető kezében van. A modern technika gyakran segíti elő a döntéseinket anélkül, hogy egyáltalán tudomást vennénk róla, s talán éppen ezért keverik össze az automatizálást a döntéstámogatással. A

A korai döntéstámogatók A régi uralkodók tanácsadók tucatjait alkalmazták, akik segítséget nyújtottak a megfelelő döntés meghozatalában. Ezek a bölcsek rendszerint élettapasztalataik, vagy éleslátásuk, esetleg kivételes logikájuk alapján tettek javaslatot a döntéshozóknak. Sőt, már az ókori görögök is alkalmaztak kezdetleges „döntéstámogatást”, hiszen a delphoi jóshely eredete a mükénéi korra, i.e. 1500 körüli időkre nyúlik vissza.

Veszélyes anyagok azonosítása mobiltelefonokon működő – sokak számára inkább bosszantó – prediktív szövegbevitel, egy előre definiált (és tovább bővíthető) szótárból a már beírt karakterek felhasználásával tesz javaslatot értelmes szó kiválasztására, kvázi támogatja az üzenet beírását. Ugyanakkor egy tolatóradar, bár csipog, ha túl közel kerülünk egy tárgyhoz, még nem minősül döntéstámogató rendszernek. Nagyon sok esetben csupán divatból, vagy egy termék eladhatóságának fokozása érdekében élnek a „rendszer” megnevezéssel, ami gyakran megtévesztés.

katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ TANULMÁNY

5

A mai döntéstámogatók Belátható, hogy egy tűzeset helyszínén elképzelhetetlen és lehetetlen lenne minden döntést órákig mérlegelni. „Szerencsére” a technikai eszközeink mára már komoly matematikai műveletek ezreit képesek a másodperc tört része alatt végrehajtani, legyen szó egy mobiltelefonról, PDA, PNA készülékről, vagy más számítástechnikai eszközről. Eszközeink néhány bemeneti adat feldolgozásával modelleket készíthetnek egy veszélyes anyag terjedéséről, vagy megtervezik az optimális útvonalat két cím között a közlekedési dugók elkerülésével. Egyes szoftverek képesek orvosok, vagy űrhajósok munkáját támogatni, más szoftverek komoly ipari folyamatokat irányítanak szenzorok százainak elemzésével. Néhány esetben akár önállóan is működhetnek ezek az intelligens rendszerek, de a legtöbb esetben ember hozza meg a végső döntést. A tűzoltók munkájában szintén csak az előkészítő és elemző feladatokat lehet számítógépekre bízni, hiszen a teljesen önálló működésig még nagyon hosszú kutató és fejlesztő folyamat van hátra.

Tűzcsapok térképen

Van-e létjogosultsága a döntéstámogatásnak a tűzoltók munkájában? A döntéstámogatás szükségessége szakterületenként eltérő lehet és rendkívül fontos tényező az is, hogy miről kell dönteni. Egy kellően megalapozott döntéshez feltétlenül tudnunk kell, hogy mit akarunk elérni, mi a cél. Mindamellett elengedhetetlen információ a jelen állapotot képező adottságok ismerete, amely maga a kiindulási pont. Egy navigációs rendszerre levetítve a célállomás az elérendő állapot, míg az aktuális GPS pozíciónk jelenti a kiindulási pontot. Egy tűzoltói munkát támogató rendszer esetében ez már sokkal bonyolultabb feladat. Ebben az esetben a kiindulási pont egy esemény észlelése, s a cél maga a nyugalmi állapot ismételt elérése, vagyis a készenlét helyreállítása. A két állapot között szinte megszámlálhatatlan alkalommal kell döntéseket hozni. Ahhoz, hogy átlátható legyen egy ilyen rendszer működése, kisebb részekre kell bontani a feladatokat, azaz modulokat kell létrehozni. Az első modul a segélykérő telefonhívás fogadása és a szükséges adatok bekérése, míg egy második modul lehet a riasztandó erők és eszközök meghatározása és egyben a riasztás végrehajtása. Egy külön modul szükséges a káreset helyszínére vonuló szerek útvonalának optimális meghatározásához, de szintén külön modult képezhet az értesítendő társzervek és intézmények körének meghatározása. Az egyes modulokat végeláthatatlanul sorolhatnánk. Ezen feladatok az esetek többségében több döntéshozó munkáját képezik, de a felelősség sok esetben egy személyre korlátozódik, a tűzoltás-vezetőre. Változás a katasztrófavédelemben A Katasztrófavédelem szervezeti átalakulásával egyidőben megkezdődött a Megyei Műveletirányítási Központok kialakítása, amely a „támogató szakcsoport” munkáját képes ellátni a káreset bejelentésének fogadásától, az esemény során felmerülő információ- és technikai-logisztikai igények biztosításán keresztül a kárfelszámolás lezárásáig. A megfelelő technikai háttér biztosításával (számítógépes szoftverek és adatbázisok) – a németországi modellnek megfelelően – egy központosított 6

Mini pc számítógépek szakértői támogatás valósul meg valamennyi katasztrófavédelmi igazgatóságon. A műveletirányítási központok megvalósítása az első lépés a katasztrófavédelem működésének komplex döntéstámogatása felé. Az új központok korszerű, gyors számítástechnikai eszközökkel felszerelt, a modern kori kihívásoknak eleget tevő munkaállomásokkal kerülnek kialakításra, az egyedi igényeknek megfelelő, feladatorientált szoftverek fejlesztésével. Ez a folyamat időigényes és rendkívül nagy szakmai kihívás a fejlesztésben résztvevők számára. Nagyon fontos ugyanakkor – a párhuzamosságok elkerülése érdekében – a fejlesztői munkálatok összehangolása. Így például a sajtó és a nagyközönség számára látogatható, a kiemelt események térképen történő megjelenítését biztosító adatbázis, a KAP On-line rendszerrel történő összekapcsolásával csupán egyszeri káreseti adatfeltöltést tenne szükségessé, a jelenlegihez képest. A fejlesztés jelen állapotában ugyanis külön felületen bejelentkezve más-más adatbázisba kell belépni az adminisztrátornak, hogy ugyanazon eseményről információt közöljön a nyilvánosság felé, illetve feltöltse a belső adatbázisba. Technikailag ezt a feladatot akár egy felületen is meg lehetne tenni, s csupán egy jelölőnégyzet kipipálásával kellene dönteni az adat publikálásáról, de ennek a megvalósítása és a hasonló párhuzamosságok megszüntetése még a jövő feladata lesz. A műveletirányítás és a vezetésirányítás A műveletirányítási központok létrehozása mellett ki kell emelni a műveletirányítás és támogatás másik példaértékű előrelépést, amely a korábban a fővárosi tűzoltóságnál csoport néven működő egység továbbfejlesztésével létrehozott Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat (KMSZ) életrehívásával

TANULMÁNY ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

valósult meg. A KMSZ jól képzett, nagy szakmai háttérrel és kárhelyszíni irányítói tapasztalattal rendelkező tűzoltókból álló készenléti szolgálat, amely megyénként létrehozva arra hivatott, hogy támogassa, szükség esetén irányítsa a kárfelszámolási munkát. A kárfelszámolás e két szervezeti egységgel történő támogatása előrelépést jelent a tűzestek és káresetek felszámolásának biztonsági és hatékonysági mutatóiban. A szolgálatnál lévő tapasztalat és felkészültség egyfajta biztosíték a káreseteknél beavatkozók munkájának támogatásához. A döntést hozó vezetők munkájának támogatása maga a vezetésirányítás. A vezetésirányítás (idegen szóval: „controlling”) állandó változásban van. Változnak eszközei, módszerei, kiterjedése és hangsúlya, és, még ha kis mértékben is, szemlélete, filozófiája is. Számos vezetésirányítási módszert, technikát, eszközt ismerünk és egyre nagyobb gyakorlatra tettünk szert. Ma már mások a kihívások, más az üzleti környezet, mások a vezetők is. Többféle problémára, többféle megoldást kell találnunk és nyújtanunk. Egyidejűleg több aspektusban elemezünk, tervezünk, szolgáltatunk információkat illetve készítünk elő döntéseket. [2] A tűzoltóságok vezetésirányítása alapjaiban változott meg a 2012. január 1-jei egységes állami katasztrófavédelem megteremtésével, így a rendszert komplex módon, egészében vizsgálva mint folyamatot kell néznünk. A változás jelen esetben egy fejlődés folyamata, amely a tűzoltóságok az országos és területi katasztrófavédelmi szervek korábbi minőségirányítási rendszerbe történő bevonásától a műveletirányítási és beavatkozási protokollok változásán át napjainkban is zajlik. [3]

Újabb megoldások A vezetői stratégiák egységesítésére utaló törekvés nem újdonság a tűzoltói munkában, hiszen korábban is számos szabályzat készült az egységes feladat-végrehajtás biztosítására, mint például a szerelési szabályzatok, vagy – a ma már hatályon kívül helyezett – a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelettel kiadott Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat. (TMMSZ) Ezek a szabályok elengedhetetlen feltételei a tűzoltói munka „zökkenőmentes” végrehajtásának, illetve a többi tűzoltósággal történő együttműködésnek. Természetesen egy adott faladat vagy probléma megoldására több helyes alternatíva is létezhet, de az egységességet biztosító szabályozás lényegesen leegyszerűsíti a végrehajtást. A legésszerűbb és az adott cél eléréséhez vezető optimális megoldás kiválasztását biztosító szoftverek, protokollok és egyéb megoldások együttesen alkotják a döntéstámogatást a vezetésirányítás eszközrendszerében.

Önellenőrző-lista támogatás A paksi atomerőmű tűzoltóságánál folytatott kutatói és fejlesztői munkám során találkoztam az egyik legötletesebb „döntéstámogató fejlesztéssel”, melyben egy tűzoltásvezető a káreset, vagy gyakorlat során a végrehajtandó feladatokat védőruhájának fényvisszaverő csíkjára jegyzetelte fel címszavakban, melyet a beavatkozás során tudott használni. E módszer mint döntéstámogató eszköz szűk körben alkalmas volt a feladata ellátására. Ha azonban a teljes TMMSZ-t fel szerettük volna rögzíteni egy védőruhára, akkor bizony kevés lett volna a hely. Böhm Péter, az Atomerőmű Tűzoltóság vezetője csoportjával papíralapon kezdte meg a végrehajtandó feladatok úgynevezett checklisten történő feldolgozását. Ezt a módszert az osztrák tűzoltóknál már évek óta használják, GAMS néven. A GAMS egy német mozaikszó, melynek lényege a feladatok fontossági sorrendben történő csoportosítása, melyet egy lemosható táblán végrehajtás után kipipálnak. Jelentése: G – veszélyek felismerése, A – terület lezárása, M – emberélet-mentés, S – speciális erők igénylése, alkalmazása. Az atomerőmű tűzoltóságán használt papír alapú önellenőrző listák (checklistek) bővített témakörben történő kidolgozása és automatizálása, a TMMSZ újraértelmezésével és bővítésével megoldást jelentett a bevetéstaktikai alapelvek elsajátításában. [5] Kirov Attila tű. százados a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tűzoltási és mentési szakcsoportvezetője, valamint Praksz György tű. alezredes a tűzoltási és műszaki szakcsoport tanára feldolgozta és csoportosította az egyes káresettípusoknál végrehajtandó feladatokat, elkészítve a fontossági rangsorolást is, melyet követően elkészült az osztrák GAMS-hoz hasonló, számítógépen működő önellenőrző lista. A program bizonyíthatóan segíti a káreset felszámolásának vezetőjét, hiszen az egyes feladatok végrehajtását másodperces pontossággal naplózza, így később is visszakereshető a beavatkozás elemzésénél. Az egyes feladatok egyszerűen, kattintással végrehajthatók, vagy a döntéshozó a feladat mellőzéséről, úgynevezett passzolásáról is dönthet. A módszer mind a gyakorlás, mind pedig éles bevetések során is alkalmazható, platform-függetlenül, számítógépen, táblagépen, PDA-n, PNA-n vagy okostelefonon futtatva. Adatbázisok létrehozása

Mindentudók nem léteznek! Szomorú, de tény. Bár a legjobb szakemberek törekednek saját szakterületük ismeretanyagának teljes-körű elsajátítására a tűzoltók esetében ez szinte lehetetlen feladat. Nem véletlen, hogy az egyes szakterületekre egyedi képesítési követelményt írtak elő, csakúgy, mint a beavatkozó állomány egyes szerkezelőinek. A szabályzatok többsége megtanulható, de ahogyan egy tanáromtól hallottam egykor, nem a szabványokat kell kívülről megtanulni, hanem tudni, hogy mit, hol találunk meg benne. Ezzel egyidőben persze ma már számos olyan eszköz is növelheti a beavatkozók biztonságát, melyek használatával jelentősen könnyebben lehet felügyelni a tűzoltók munkáját, így saját maguk is nagyobb biztonságban érezhetik magukat. [4] Ez a magabiztosság elengedhetetlen egy döntéshozónál.

A különböző káresetek felszámolásához természetesen eltérő információk feldolgozása szükséges, hiszen egy veszélyes állat felismeréséhez és egy vegyi anyag azonosításához is más és más nyilvántartás áll rendelkezésre. A vegyi anyagok, vagy veszélyes anyag-szállítmányok azonosítása egyszerű, ha ismerjük az egyezményes azonosítást jelentő UN számot, ugyanakkor egy ismeretlen anyag azonosítására már nehezebb olyan programot találnunk, amely a mérési eredmények alapján próbálja azonosítani az anyagot. Ennél jóval egyszerűbb feladat egy veszélyes állat beazonosítása, mint például egy kígyó, vagy pók, amelyek szabadon vagy terráriumból megszökve felbukkanhatnak lakókörnyezetünkben, ilyen adatbázis mégsem készült korábban. Az adatbázis-kezelő rendszerek feldolgozva a rendelkezésre álló adatokat különböző szűrések és lekérdezések segítségével másodpercek alatt képesek „választ adni a feltett kérdésre”, ehhez azonban megfelelő nyilvántartások szükségesek. Az adatbázisok


7

többsége már létezik, csupán a feldolgozáshoz szükséges elérés hiányzik, amelyek térinformatikai feldolgozással, vagy egyszerű szűrésekkel képesek lennének támogatni a tűzoltók munkáját. A tűzcsapok nyilvántartása, GPS koordinátákkal kiegészítve bármely navigációs rendszeren használható és megjeleníthető egy káreset során, amennyiben oltóvíz-szerzési lehetőséget keresünk, de a lakosságvédelmi intézkedések, kitelepítések során egyszerűen lekérhetők lehetnének az önkormányzatoknál bejelentett lakosság adatai. A komplex támogatáshoz szükséges adatbázisok köre hatalmas, egyben kezelni szinte lehetetlen, mégis csak a kapcsolat létrehozása, az átjárók biztosítása szükséges a közös feldolgozás érdekében. Ez a folyamat látható módon elindult, s csupán idő kérdése, hogy mikor válik elérhetővé valamennyi szükséges adat a munkához. Kárhelyszíni számítógépek

Parancsnoki táblagép

A tűzoltók beavatkozásainak irányítására visszatérve ismét felmerül a kérdés, hogy elegendő-e, hogy a rendelkezésre álló adatbázisok és információk feldolgozása a műveletirányítási központokban történik, hiszen a döntés meghozatalára jogosultak a kárhelyszínen tartózkodnak. A KMSZ feladatának végrehajtásához elengedhetetlen a kárhelyszíni informatikai támogatás.

Commander Tablet Az angol tűzoltók által rendszeresített úgynevezett Commander Tablet (parancsnoki táblagép) kifejezetten tűzoltók és életmentők számára kifejlesztett vízhatlan és ütésálló kivitelű speciális informatikai eszköz. A táblagép dokkoló-egysége révén a gépjármű akkumulátoráról tölthető, 4 óra üzemidőt biztosító cserélhető akkumulátorral van ellátva. Beépített GPS műholdvevő biztosítja a navigációs feladatok, illetve egyéb helymeghatározásokra való alkalmazhatóságot. Elérhető beépített 12 megapixeles kamerával, amely a káreset során videók és fényképek készítését teszi lehetővé anélkül, hogy újabb eszközt kellene üzembe helyezni. Az eszköz érintőképernyős, valamennyi operációs rendszerrel működőképes, csakúgy mint a hagyományos hordozható számítógépek, súlya alig éri el a 1,5 kg-ot. Vezeték nélküli hálózati csatlakozási lehetőségek (Bluetooth, Wi-fi) és szélessávú GSM kapcsolat létrehozására egyaránt alkalmas, melynek köszönhetően internetes, vagy online hálózaton elérhető adatbázisok elérésére is alkalmas.

Paksi példa A kárhelyi informatikai támogatás egyik legkiválóbb kísérlete az atomerőmű tűzoltósága által életre hívott mobil vezetésirányítási pont. A járművön kialakított 3 monitoros szünetmentes tápegységekkel ellátott nagykapacitású számítógép GSM, vagy műholdas internetkapcsolattal tökéletes kárhelyszíni támogatást biztosíthat, azonban az eszköz kivitelezési költsége ebben a formában rendkívül magas. Egy hordozható eszköz ugyanakkor már elérhető áron képes az asztali számítógépekkel azonos feladatok végrehajtására.

A számítógépek kiválasztásánál rendkívül sok feltételt kell vizsgálni, így például a kis helyfoglalást és az alacsony fogyasztást, mely előtérbe helyezhetné a tenyérnyi méretben megvásárolható úgynevezett mini-pc számítógépeket, melyek gyorsasága és paraméterei az asztali számítógépekkel csaknem azonos, ugyanakkor helyhez kötött és monitor, vagy egyéb kivetítő eszköz csatlakoztatását teszi szükségessé. Ez a technológia elsősorban mobil laborok támogatására hasznos. A hordozható számítógépek többségénél az alapvető gyenge pontot a kézben tartott használat nehézségei jelentik, hiszen egy felnyitott monitorral üzemelő laptoppal nem könnyű közlekedni. Rendelkezésre álló szerek a monitoron Kárhelyszíni vezetésirányítás A tűzoltásvezető számára elérhető adatbázisok mellett, nagykiterjedésű eseményeknél, illetve nagy beavatkozó erő bevetésénél igen fontos lehet a kárhelyszínen történő tájékozódás támogatása. A tájékozódás nem csupán a műholdas helymeghatározást jelenti, bár kétségkívül hasznos lenne, ha a tűzoltásvezető térképen is látná a beavatkozók elhelyezkedését, de erre sajnos még várni kell (erre vonatkozóan van 8

kialakított megoldás – szerk.), ugyanakkor akadálytalanul vizualizálhatóvá tehető a bevetett erők és személyi állomány hierarchikus elrendezése, amely akár a kapott feladatok, a hívónevek, vagy egyéb információkkal is kiegészíthetők. A beavatkozók létszámától, valamint a végrehajtandó feladatok összetettségétől függően a tűzoltásvezető döntése alapján változhat az irányítás módja alapirányítást, csoport- vagy törzsirányítást választva.


Azonnali képet kaphatnak

Tájékozódás és adatfeldolgozás

Egy összetett beavatkozásnál szinte átláthatatlanná válhat a résztvevők munkája, azonban egy központi adatbázis elérésével másodperc pontosságú képet kaphatunk a beavatkozókról. A Google API szolgáltatás révén a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok eseménytérképeihez hasonlóan akár háromdimenziós térképen, a domborzatok, épületek és más tereptárgyak között is megtekinthetjük a bevetés helyszínét anélkül, hogy bejárnánk a területet. Ha a központi adatbázis megfelelő formában van kialakítva, akkor bármely informatikai eszközzel, így akár egy mobiltelefonnal is lekérdezhetünk adatokat, vagy a Google szolgáltatásaival megtekinthetjük a káreset helyszínét. Az események rögzítése másodperc pontosságú naplózással, digitális hang- és képrögzítéssel [6] egy komplex és részletes dokumentálást tesz lehetővé, amely a későbbi elemzésekhez vagy akár az aktuális kárfelszámolás irányításához is felhasználható. katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ TANULMÁNY

9

Felhasznált irodalom Segítséget kérni nem szégyen! A támogatás több mint segítség! Nap mint nap bizonyítjuk az informatikai modellezések, a térinformatikai lehetőségek hasznosíthatóságát. Az igény a döntéstámogatásra rendkívül magas, hiszen kényelmesebbé és egyszerűbbé teszi mindennapjainkat, azonban pont ez a kényelem az, ami miatt mindenki csak hátradőlve várja a fejlődést.

Napjainkban a vezetésirányítás a vállalati menedzsment részét képező alaptevékenységek között kapott helyet, s annak ellenére, hogy a katasztrófavédelem egy speciális feladatokat ellátó rendvédelmi szerv, a minőségirányítás és a szabályokra épülő stratégiák szerinti munkavégzés elengedhetetlen feltétele az egységes feladatellátásnak. A központilag kidolgozott protokollok és szabályozók, valamint a beavatkozást elősegítő egységes szoftver kidolgozása lehetővé teszik a hatékony vezetésirányítást. Az első mérföldkövek – a műveletirányítási központok, és a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatok – már megvannak. A háttérmunkát végző megyei főügyeletek döntéstámogató rendszerekkel való ellátása megvalósítható, ugyanakkor a kárhelyszínen vezetői feladatokat ellátók, mint irányítók, a káresetek helyszínén kényszerülnek azonnali döntéseket hozni. A döntéstámogatás komplex rendszeréből így semmilyen formában nem szabad kihagyni a beavatkozás helyszínén tartózkodó vezetőket, ugyanakkor egy központi adatbázis, szerver-kliens szintű kezelése teszi a leginkább működőképessé az országos szintű egységes adatfeldolgozást.

10

[1] Tóth Péter: A Híradóügyelet helye, szerepe a tűzoltóságok munkájában 2008. PTE, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, Diplomamunka [2] Véry Zoltán: Mi lesz veled Controller? Letöltve: 2012.05.01. Menedzsment Fórum, http://blog.mfor.hu/controlling/2158. html [3] Kádár Pál: A Magyar Honvédség új szervezetéhez kapcsolódó felső szintű vezetés-irányítás jogi keretei, Hadtudomány On-Line Folyóirat, XVIII. évfolyam 3-4. szám 2008. november [4] Pántya Péter: A tűzoltói beavatkozás biztonságának növelése zárttéri tüzeknél, Letöltve: 2011.06.19. Hadmérnök On-Line, VI. évfolyam 1. szám 2011. március. http://portal.zmne.hu/ download/bjkmk/kmdi/hadmernok/2011_1_pantya.pdf [5] Heizler György tű. ezds.: Bevetés-taktikai alapelvek veszélyes anyagoknál, Védelem OnLine 2010 , http://vedelem. hu/letoltes/tanulmany/tan338.pdf [6] Dr. Nagy Lajos – Noskó Zsolt: Látni és látszani! Ez nem lehet kérdés. Védelem, HU ISSN 1218-2958, 2010. XVII. Évolyam 4. szám 42-44. o

Noskó Zsolt tű. mk. őrnagy, hivatalvezető Nógrád megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Salgótarján


Dr. Endrődi István

megszülessenek azok az intézkedések és döntések, amelyek segítségével könnyebben és gyorsabban kezelhetők a veszélyhelyzetek.

A magyar önkéntes polgári védelmi szervezetek szerepe az új katasztrófavédelmi törvény alapján

A polgári védelmi tevékenység megújítása

A polgári védelem szerepe a biztonságos élet- és munkakörülmények fenntartása, amelyet az ország biztonsági rendszerébe integrálva a megelőzés, a védekezés és a helyreállítás egységes feladatrendszerében hajt végre. Helye a rendvédelmi feladatok között van, szoros együttműködésben a lakosságtól a közigazgatáson át a vállalkozói és karitatív szerveken keresztül a társadalom minden szereplőjével. Mit jelent ez a gyakorlatban?

A szükséges változás Ma a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem az egyik legaktuálisabb nemzeti feladat Magyarországon. A közvélemény, a politikai és szakmai vezetés megkülönböztetett figyelmet fordít rá, ami meghatározza az ország fejlődését, és alapvetően befolyásolja az állampolgárok életét. Mára már világossá vált, hogy a biztonság nem egyszerűen műszaki probléma, hanem komplex társadalmi kérdés, nem egyszerűen helyi vagy egy-egy szakmát érintő feladat, hanem globális ügy, és nem számíthatunk rövid távú probléma-megoldásokra, csak elhúzódó, hosszú távú kihívásokra. A természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem nem csupán fontos és alapvető emberi és nemzeti érték, hanem egyben nemzetközi érdekeket is szolgál. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai is bizonyították, hogy nélkülözhetetlen a védelmi igazgatás területi és helyi szintjén az irányítási jogosítványok megújítása annak érdekében, hogy a szükséges megelőző intézkedések meghozatala szervezettebben, gördülékenyebben történjen. Fontos, hogy közvetlenül az adott eseményt megelőzően

Gyakorlati problémák Azt, hogy a védelemigazgatás rendszerén változtatni kell, több esemény, a többi között a 2010 késő tavaszán, kora nyáron kialakult árvízi helyzet tette egyértelművé, amelynél fejetlenség, a szakértelem, pénz, eszköz és a bevethető személyi állomány hiánya mutatkozott meg, következésképpen hatástalan és szétforgácsolt védekezés zajlott az érintett megyékben. Kiderült, hogy az egyes települések nem rendelkeztek elöntési tervvel, a meglévő kitelepítési és befogadási tervek rosszak voltak, nyomokban sem volt fellelhető a gyakorlatiasság és a tervszerűség. További hiányosságokra derített fényt az októberi vörösiszap-katasztrófa, például arra, hogy a tározók közvetlen közelében lévő településeken nem készült kockázatelemzés, azokat nem sorolták veszélyességük szerint. Összességében az látszott, hogy az egyes ügyeknek nincs gazdája, olyan felelőse, aki baj esetén, számon kérhető lenne.

Az utóbbi 10 évben a hazai polgári védelem a katasztrófavédelem integráns része lett. Ugyanakkor a jelentősebb erőt igénylő események tapasztalatai, az egyik legsürgetőbb feladattá tették, hogy a mennyiségi felülvizsgálat mellett, minőségileg kerüljenek átalakításra a polgári védelmi szervezetek. E fejlesztést két egymást erősítő elem biztosíthatja, egyrészt az önkéntesség alkalmazása, másrészt a történelmi hagyományokon alapuló köteles polgári védelem működtetése. Az alapos elemzés és értékelés, valamint a NATO és az EU irányelveit és elvárásait, és természetesen a magyar nemzetgazdaság teherbíró képességét is figyelembe vevő előkészítő munka nyomán a védelmi igazgatási rendszer megújításával, egy szakmailag megalapozott, átlátható és finanszírozható, a valós élethez igazodó rendszer jött létre. Kiemelten fontos volt a 2011. év során a polgári védelmi szakterületen a jogi alapok megteremtése, ez 62, a tevékenységet érintő jogszabály módosítását jelentette. A helyzet megoldására Magyarország Alaptörvényéből adódóan, a 2011 októberében elfogadott 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemrõl, és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló jogszabály (KAT) megteremtette a lehetőséget az önkéntes polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályait. Ugyanakkor a köteles polgári védelmi szolgálat biztosítása érdekében szabályozni kellett a polgári védelmi kötelezettség életkori határának módosítását, a polgári védelmi kötelezettség személyes közreműködéssel történő teljesítésének és szolgáltatásnyújtási kötelezettségének szabályozását.

Polgári védelmi feladat és szervezet A „Polgári védelem: olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében”.1 Polgári védelmi szervezet, amely önkéntes és köteles személyi állománya útján az KAT törvényben meghatározott, valamint fegyveres összeütközés idején végrehajtandó polgári védelmi feladatokat lát el.2 1 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 3.§.20. 2 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 3.§.21.

Köteles polgári védelem A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében. A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ TANULMÁNY

11

a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában. A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni. A kötelezett a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül vehető igénybe rendkívüli állapot és szükségállapot idején a külön törvényben meghatározottak szerint. Katasztrófa megelőzése érdekében szükséges beavatkozás céljából, valamint veszélyhelyzetben a polgári védelmi szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el, amelynek időtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem haladhatja meg. Aki a polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles az abban megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni, és a kapott utasítást végrehajtani.

A szolgálat elrendelése Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének elrendelésére a Kormány, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a megyei védelmi bizottság elnöke, a főpolgármester, valamint a polgármester jogosult.

Munkajogi védelem A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, erre az időszakra munkajogi védelemben részesül. A felmentés időtartamára távolléti díj jár.

A köteles polgári védelmi szervezetek országos létszáma 92 ezer fő lenne. Alkalmazhatóságuk első sorban helyi-települési szinten történik, de szükség esetén az egész országra kiterjedne. Megalakításuk szervezeti formája a települési, területi polgári védelmi szervezet (országosan összesen 2920). A polgári védelmi szervezetek elméleti és gyakorlati kiképzést, védőfelszerelést kapnak, ennek elvégzése után vizsgát, és ünnepélyes esküt tesznek.

A reagálás terén a munkának legfontosabb része az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek létrehozása, felszerelése, kiképzése és begyakoroltatása. Ennek során kiemelt szempont, hogy ezek az egységek a veszélyhelyzeti szintet el nem érő feladatokban is képesek legyenek részt venni, hiszen a katasztrófák csak akkor kezelhetők sikeresen, ha az átlagember is felelősséget vállal saját biztonságáért. Azokon a településeken, ahol nincs megfelelő képességű önkéntes polgári védelmi szervezet, vagy a kockázati viszonyok azt indokolttá teszik, ott állampolgári kötelezettségen alapuló köteles polgári védelmi szervezetre továbbra is szükség lesz. Az önkéntes polgári védelmi szervezet országos létszáma 3000 fő lenne. Alkalmazhatóságuk az egész országra kiterjedne. Megalakításuk szervezeti formája, területi polgári védelmi szakalegység (országosan 20). A legkiválóbbakból alakítjuk ki az országos önkéntes mentőszervezetet, melynek létszáma várhatóan 300 fő körül alakul. Speciális rendeltetésű önkéntes mentőszervezetek 1., HUNOR A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság égisze alatt alakul meg a speciális helyzetekben bevethető HUNOR (Hungarian National Organisation For Rescue Services) hivatásos nehéz kutató-mentő mentőszervezet.2 A csapat alkalmas lesz a bekövetkezett veszélyhelyzetek, katasztrófák során jelentkező speciális mentési feladatok ellátására, az elsőként beavatkozók megerősítésére. Magyarországon a HUNOR a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi, külföldön pedig Magyarország hivatalos katasztrófavédelmi mentőcsapataként végzi majd tevékenységét. Működését Budapesten három órán belül, vidéken 8 órán belül, külföldön pedig 48 órán belül képes lesz megkezdeni. A HUNOR hivatásos mentőszervezet szakfeladata a romok alatt rekedt áldozatok keresése, mentése, szükség szerint elsősegélynyújtás. Földrengés sújtotta területen magától értetődő feladat a műszaki mentés, áldozatok kiemelése, túlélési esélyeik biztosítása. A tervek szerint a Hunor Mentőszervezet létszáma: 210 fő, Törzs+logisztika 18 fő, a kutató-mentő egység 3 váltásban 3*64 fő. (Lásd: Katasztrófavédelmi Szemle 2012/2. szám 53 – 55. oldal.)

Önkéntes polgári védelem Önkéntes mentőszervezet alatt a különleges kiképzésű személyi állománnyal rendelkező, speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, katasztrófavédelmi feladatok ellátására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződést értjük.1 Az önkéntes polgári védelmi szervezetek alapja a nagy hazai hagyományokkal rendelkező már jól felszerelt civil mentőszervezetek bevonása. A hazánkban működő 94, az igazgatóságokkal együttműködési megállapodással rendelkező, különböző felkészültségű és kiképzettségű, mentési tapasztalattal rendelkező mentőszervezetek, garanciái egy komplex feladatokra bevethető polgári védelmi erőnek, amelynek a vezetői törzsét a hivatásos katasztrófavédelmi szakemberek adják. 1 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsoló-

dó egyes törvények módosításáról 3.§.20.

12

2., HUSZÁR A HUSZÁR (Hungarian National Organisation For Rescue Services) közepes kutató-mentő csapat, amelyet önkéntes különleges kutató-mentő egységek alkotnak3. A HUSZÁR csapat vezetését és irányítását nemzetközi bevetés esetén a BM OKF végzi, a csapat a riasztást is tőle kapja. Rendeltetése: Központi rendeltetésű közepes városi kutató és mentőszervezet az ország veszélyeztetettségének megfelelően létrehozott, a hazai és a nemzetközi segítségnyújtásban bevethető szervezet. Riasztás, mozgósítás, bevetés: A mentőszervezet bevetésre és gyakorlatra történő riasztása, mozgósítása, valamint hazai és nemzetközi szintű bevetése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének döntése alapján történik. 2 www.katasztrofavedelem.hu 3 www.katasztrofavedelem.hu


Képességei: Az ENSZ Nemzetközi Kutatás és Mentési Tanácsadó Csoport (INSARAG) Irányelvek és Módszertannak megfelelően képesnek kell lennie a következőkre: keresőkutyákkal vagy műszaki kereső berendezésekkel történő kutatás, mentés, beleértve a nagy tömegű tereptárgy megemelésével történő mentést, vasbeton és acélszerkezetek bontása, kötelekkel végzett speciális műveletek, dúcolási szakműveletek, veszélyes anyagok kimutatása és elkülönítése, újraélesztési és életben tartási szakműveletek. Egy beavatkozási helyszínen 7 napon keresztül napi 24 órás munkavégzésre való képesség. Bevethetősége: Alkalmazható országos (hazai) szinten, EU-n kívüli és EU-n belüli beavatkozás a lakosság élet-, egészség és anyagi javainak védelme érdekében. Működését a következő intervallumokban kezdi meg: Belföldön: A készenlét elérését követően Budapesten 3 órán belül, vidéken 8 órán belül. Külföldön: Felkészülési idő 24 óra, azt követően a szállítás módjától, a távolságtól, a határon történő átlépések számának függvényében változó. Készenléti ideje: A riasztástól számított 3 órán belül a csapat vezetői állományának, 6 órán belül a csapat többi részének el kell elérni a készenlétet. Alkalmazásba helyezése: A szervezet belföldön minden esetben a kárfelszámolást irányító területi (helyi) szervnek kerül át-alárendelésre. Külföldi alkalmazás során az ENSZ INSARAG Irányelvek és Módszertannak megfelelően az Helyszíni Műveleti

és Koordinációs Központ (OSOCC) feladatszabása alapján a Helyi Veszélyhelyzet Kezelési Hatóság (LEMA) iránymutatásainak megfelelően látja el feladatát. Szakfeladata: Romok (például összedőlt épületek, balesetet szenvedett közlekedési eszközök) alatt rekedt áldozatok keresése, lokalizálása és mentése. Szükség szerint elsősegélynyújtás a további ellátás céljából történő elszállításig. Földrengés sújtotta területen a műszaki mentés, áldozatok kiemelése és azok túlélési esélyeinek biztosítása. Komponensei: Vezetés-irányítás (irányítás, kapcsolattartás/ koordináció, tervezés, média/beszámolók, értékelés/elemzés, biztonság). Kutatás (keresés műszaki kereső berendezésekkel és keresőkutyával, veszélyes anyagok kimutatása és elkülönítése). Mentés (bontási műveletek, darabolás, megemelés és mozgatás, dúcolás, kötelekkel végzett speciális műveletek). Orvosi ellátás, beleértve az áldozatok és az egységek tagjai, valamint a keresőkutyák ellátását. Önellátási képesség: Munkavégzés legalább 7 napon keresztül. Tagjai: Nemzeti Minősítésen átesett, köztartozással nem rendelkező, jogilag rendezett hátterű (bejegyzett) önkéntes mentőszervezet tagja. Az önkéntes mentőszervezet rendelkezik együttműködési megállapodással a BM OKF területi szervévvel. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. Rendelet VIII. fejezet feltételeinek eleget tett.

2. számú ábra: A HUSZÁR mentőszervezet felépítése (Forrás: BM. OKF – www.katasztrofavedelem.hu) katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ TANULMÁNY

13

Szakmai felügyelet, koordináció: A mentőcsapat szakmai felügyeletét és koordinációját, a mentőcsapat tagjainak kiválasztását a BM OKF területi szervének útján a BM OKF Polgári Védelmi Főfelügyelőség látja el, a beosztó határozatok készítését a BM OKF területi szerve végzi. Nemzetközi segítségnyújtás koordinációját a BM OKF Nemzetközi és Jogi Főosztály fogja össze. Létszáma: 103 fő, azaz a vezetés 7 fő és 3 váltásban önkéntes mentőegység 3*32 fő. A HUSZÁR és a HUNOR mentőszervezetek kidolgozták felkészülési programjaikat az ENSZ OCHA ajánlásainak, és a hazai veszélyeztetettség maximális figyelembe vételével. Megtörtént az állomány kiválasztása, orvosi vizsgálata, fizikai, pszichológiai felmérése. Már megkezdődött az állomány felkészítése az októberi INSARAG vizsga letétele érdekében. A felkészítés végén a sikeres vizsga letétele után ünnepélyes eskütételre kerül sor.

A feladatok sikerének záloga a 2012. január 1-jén hatályba került új jogszabályok szerinti működés, az erre felkészített állomány, és a felállítandó önkéntes és köteles polgári védelmi erők alkalmazási feltételeinek megteremtése. Az önkéntes mentőszervezetek szervezése során meg kellett velük értetni, hogy az állami szervezet nem kíván beavatkozni a mentőszervezetek autonómiájába, viszont elvárja, hogy vegyék tudomásul az állam felelősségét, és irányítási kötelmét egy katasztrófa helyzetben. Nagyon meglepő volt, hogy a jelentezők közül sokan kiestek a fizikai, és az egészségügyi alkalmassági vizsgán.

Az önkéntesek szerepe

Felhasznált irodalom

A katasztrófavédelem „nemzeti ügy”, amelyben a társadalom legszélesebb köre vesz részt. A katasztrófavédelemben jelentős szerep hárul az önkéntes és civil szervezetekre is. Az önkéntes mentőszervezetek tevékenységére a katasztrófák elleni védekezésben – speciális szakismeretük, felkészültségük alapján – rendkívül nagy szükség van. E speciális felkészültségű „készenléti egységek” különböző szervezeti formában – többségük karitatív, társadalmi szervezetként – működnek. Az önkéntes mentőszervezetek tevékenységének nagy hazai és nemzetközi hagyománya van. Feladataikat alapszabályukban meghatározottak szerint látják el. Speciális felkészültségük és felszereltségük alapján tevékenységi körük sokrétű, a mentés és katasztrófa-elhárítás minden területére kiterjed.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2011. évi XXXVIII. törvény a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. szóló törvény végrehajtásáról 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetésérõl és visszatérítésérõl 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet A katasztrófák elleni védekezés egységes szabályairól Endrődi István (2007). A katasztrófa-elhárításra felkészítő ismeretek RTF jegyzet 2007. Endrődi István: Katasztrófavédelem a karitatív és önkéntes szervezetek együttműködésével, KATASZTRÓFAVÉDELMI SZEMLE 4: pp. 73-100.2000. Endrődi István, Ország Imre: Az Önkéntes Polgári Védelmi Szervezetek Európai Fóruma (ECF), valamint a Regionális Partnerségi Együttműködések, POLGÁRI VÉDELMI SZEMLE 1: pp. 128-146.2011. Endrődi István, Orovecz István, Zellei Gábor: A civil (nem kormányzati) szervezetek, önkéntesek bevonásának lehetőségei a nukleáris balesetek logisztikai biztosításába, POLGÁRI VÉDELMI SZEMLE 1: pp. 174-193. Jackovics Péter: HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek megalakítása, Katasztrófavédelmi Szemle 2012/2, 53 – 55. https://katasztrofavedelem.hu/polgárivedelem/2012.

Három pillér Megállapítható, hogy az első és legfontosabb változást maga az alaptörvény tartalmazza, amely kimondja, hogy mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok elvégzésében részt venni. „Ez azt jelenti, hogy a közbiztonság olyan közügy, amelyben az állam felelős az első helyen, de a polgároknak is ki kell venniük a részüket a biztonság megteremtéséből és helyreállításából.” Mindez a katasztrófavédelem számára azt jelenti, hogy a jövőben a magyar emberek biztonsága három pilléren nyugszik. • Egy erős állami pilléren, amelyben immár egységes, világos alá- és fölérendeltségi viszonyok, felelősségi körök és határozott irányítási rendszer lesz, és hatékonyan reagál veszélyhelyzetben. Fontos tényező a védelem-igazgatásban január elseje óta bekövetkezett változás is. • A biztonság második pillérét az állampolgárok bevonhatósága jelenti. Az új jogszabály szerint köteles polgári védelmi szolgálatba állíthatók azok az emberek, akik speciális tudást, vagy speciális felszereléseket birtokolnak (például az orvosok, vízügyesek, mérnökök, statikusok), illetve azok az emberek, akik fizikai erejük, munkabírásuk miatt képesek a védekezésben részt venni. • A harmadik pillér pedig az OKF vállán nyugszik.

14

Összességében megállapítható, hogy az állampolgárok nagyon jóra értékelték a katasztrófavédelem hivatásos szervezetének és a Magyar Polgári Védelmi Szövetségnek – az önkéntes és köteles polgári védelmi erők kialakításával – a közbiztonság növelésére tett lépéseit.

Dr. Endrődi István ny. pv. ezredes PhD., tanszékvezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet, Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék


Czoboly Olivér Attila – Majorosné Dr. Lublóy Éva

Vasbeton szerkezetek tűzállósága Kedvező tulajdonságainak köszönhetően napjainkra a vasbeton az egyik legjelentősebb építőanyaggá vált. Térhódításának egyik oka, hogy nemcsak az egyszerű, de különleges szerkezeteket egyaránt lehet készíteni vasbetonból.

1. Vasbetonszerkezetek tűzállóságának jelentősége A betonösszetétel tervezése hosszú időn át az előírt nyomószilárdság teljesítésére korlátozódott. A növekvő mérnöki kihívásokkal azonban a beton tulajdonságai és tervezésének szempontjai is folyamatosan változnak. Mára a betontechnológiában a tervezett nyomószilárdságon túl a betonok egyéb tulajdonságaira (pl.: várható használati élettartamára, fagyállóságára, tűzállóságára) is nagy hangsúlyt fektetnek. A szerkezetek tűzállósága is egyre fontosabbá vált. Ennek oka lehet az is, hogy az elmúlt évtizedekben számos épület-, alagút- és fúrótorony tűz történt világszerte. Ezek közül csak néhány nagyobb került be a köztudatba. Elég csak az egész világot megrázó New York-i World Trade Center 2001. szeptember 11-i katasztrófájára gondolni. A szakértők vizsgálatai szerint az acél keretvázas épület a repülőgép becsapódását még elviselte volna, azonban a közben keletkezett tüzet már nem.

Mélygarázs, magas épület, alagút Vasbetonszerkezetek esetén is jelentősen károsodhat a szerkezet egy tűzeset közben. 2004. november 27-én Gretzenbachban (Svájc) keletkezett tűz egy mélygarázsban. A tűz hatására 54 perc után a garázs födéme leszakadt. Az építmény födémátszúródás miatt ment tönkre [1]. A részben vasbeton szerkezetű madridi Torre Windsor torony 2005. február 15-i tűzesetét is gyakran említik épülettüzekkel kapcsolatban (1. ábra). A sors iróniája, hogy a tűz pont a tűzvédelmi berendezések és tűzgátló ajtók beépítése közben keletkezett. Az épület 21. emeletén volt a tűzfészek, ahonnan a legfelső szintig terjedt a tűz; ennek pusztító hatására jellemző, hogy még a 4. emeletig is lejutottak a lángok, mire a tüzet meg tudták fékezni. A jellemzően vasbeton szerkezetű alagutak tervezése során is fokozott figyelmet kell szentelni a tartószerkezetek tűzteherre történő tervezésére, mivel az alagutakban viszonylag gyorsan magas hőmérséklet alakulhat ki. Ezt megtörtént esetek is bizonyítják: a Montblanc-alagútban 1999. március 24-én, míg a Szent Gotthárd-alagútban 2001. október 24-én következett be tűz [4]. Alagúttüzeknél gyakori tönkremeneteli mód a teljes összeomlás mellett a betonfelület réteges leválása is (2. ábra), amit a gyorsan emelkedő léghőmérséklettel lehet magyarázni.

Hazai esetek Megdöbbentő adat, hogy Magyarországon 2000. és 2005. között évi átlagban 24 ezernél is több tűzesetet regisztráltak. Ebből 6300-nál több érintett lakóingatlant [6].

1. ábra: Madrid Torre Windsor torony [3]

2. ábra: Gotthárd-alagút betonfelületének réteges leválása [5] Az idei évben is több tűzesetről olvashattunk. Többek között Budapest XVIII. kerületében gyulladt ki egy családi ház és a hozzá tartozó két műhely 2012. július 20-án kora este. A tűzben több palack felrobbant, egyet mesterlövészek lőttek ki. A ház mintegy 300 m2 tetőszerkezete teljes terjedelmében leégett, akárcsak a mellette lévő két, használaton kívüli autószerelő-műhely [7]. A sok tűzeset miatt világszerte kiemelt téma a szerkezetek megfelelő tűzállóságának biztosítása. Európában az EUROCODE bevezetésével kötelezővé vált az épületek tűzállósági méretezése, így 2011 óta Magyarországon a szerkezetek erőtani méretezése, tervezése mellett el kell végezni a tűzállósági méretezést, és tervezést is. 2. Vasbeton szerkezetekben hőterhelés során bekövetkező átalakulások A vasbeton szerkezetekben a tűz hatására a következő változások következnek be [8]: katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ TANULMÁNY

15

anyagszerkezeti változások, amelynek okai lehetnek: – a cement és az adalékanyag eltérő hőtágulása, – belső vízgőznyomás, vagy annak hirtelen növekedése, – a keresztmetszeten belüli, illetve az elem menti eltérő hőmérsékletek, • túlzott lehajlások (beleértve a hő hatására bekövetkező kúszás és fajlagos alakváltozás okozta növekményt), • túlzott repedezettség, • a beton és a betonacél közötti tapadás és lehorgonyzóképesség leromlása, • betonfedés réteges leválása, • teherbírásvesztés (beleértve a stabilitásvesztést és az átszúródást). A vasbeton szerkezetek tűzállósági méretezését nehezíti, hogy a hőmérséklet emelkedésével a beton szilárdsági jellemzői megváltoznak. Sőt, a beton lehűlése után sem nyeri vissza eredeti tulajdonságait, mivel a hőterhelés hatására a beton szerkezetében visszafordíthatatlan folyamatok játszódnak le. A vasbetonszerkezetek tönkremenetele alapvetően a következő két okra vezethető vissza [9]: (1) a beton alkotóelemeinek kémiai és fizikai átalakulására (1. táblázat), (2) a betonfelület réteges leválására (2. ábra). 2.1. A beton alkotóelemeinek kémiai és fizikai átalakulása Thielen [10] megállapította, hogy a beton hőterhelés hatására való szilárdsági tulajdonságainak változása a cement típusától, az adalékanyag típusától, a v/c tényezőtől, az adalékanyagcement tényezőtől, a beton kezdeti nedvességtartalmától és a hőterhelés módjától függ. Magas hőmérsékleten a beton szerkezete megváltozik. A különböző hőmérsékleti tartományokban a betonban lejátszódó legfontosabb fizikai és kémiai folyamatok az 1. táblázatban vannak összefoglalva [11]. Azonban más kutatások nagy hangsúlyt fektetnek a betonok hőterhelés utáni maradó nyomószilárdságánál a beton pórusrendszerének alakulására. Hinrichsmeyer [12] szerint: a kvarckavics adalékanyagú betonoknál 150°C-ig a cementkő porozitása, valamint az adalékanyag és a cementkő közötti kontaktzóna porozitása nő. A kontaktzónában 150°C-ig repedések keletkezhetnek, amit az adalékanyag és a cementkő különböző hőtágulásával magyarázhatunk. A cementkő struktúrája 450°C-ig stabil, de mikrorepedések már e hőmérséklet alatt is kialakulhatnak. 450°C-550°C között azonban a portlandit bomlása miatt a pórusok száma megnő. Ezután 650°Cig a cementkő felépítése nem változik. E felett a CSH vegyületek bomlása megkezdődik és a kapillárisok száma megnő. 750°C felett a pórusok átmérője nagymértékben növekszik. Mindezen változások mellett a maradó szilárdság változását figyelhetjük meg a hőmérséklet függvényében. a beton hőmérséklete

16

100–400°C

a betonfelületek réteges leválása szempontjából kritikus tartomány

300°C

a kvarckavics adalékanyagú betonok szilárdságvesztésének kezdete, néhány adalékanyag dehidratációja

100°C

hidro-termikus reakciók, a kémiailag kötött víz távozásának kezdete

1. táblázat: A betonban lejátszódó folyamatok a hőmérséklet függvényében [11] A szerkezetek hőterhelése miatt jelentős alakváltozások alakulnak ki, melyek összegződése miatt akár a közvetlenül tűztehernek ki nem tett szerkezeti elemek is károsodhatnak. 2.2. A betonfelület réteges leválása A betonfelület réteges leválása (ún. spalling) miatt a betonacélok tűzhatás elleni védelme megszűnik, ezek gyors felmelegedése és szilárdságcsökkentése pedig a szerkezet statikai rendszerének átalakulását is eredményezheti, ezért el kell kerülni. A betonfelület réteges leválásának mechanizmusát a 4. ábrán mutatjuk be. A betonfelület réteges leválását a következő tényezők befolyásolják: • külső tényezők: a tűz jellege, a szerkezetre ható külső terhek nagysága; • geometriai jellemzők: a szerkezet geometriai adatai, a betonfedés nagysága, a vasbetétek száma és elhelyezkedése; • a beton összetétele: az adalékanyag mérete és típusa, a cement és a kiegészítő anyag típusa, a pórusok száma, az esetleges polipropilénszál, illetve acélszál adagolás mértéke, valamint a beton nedvességtartalma, áteresztőképessége és szilárdsága [13]. A betonban ébredő feszültség függvényében változik a felület réteges leválásának veszélye. Kisebb nyomóerő esetén kisebb keresztmetszeti méret előírása is elegendő a betonfelület réteges leválásának elkerülésére. A spalling vizsgálata kis méretű próbatesteken is lehetséges, azonban tudni kell, hogy a különböző alakú próbatestek hőterhelés hatására eltérően viselkednek. A hasáb alakú próbatesteknél nagyobb számban figyeltük meg a próbatest robbanásszerű tönkremenetelét, mint a henger alakú próbatesteknél (4. ábra). Ez azzal magyarázható, hogy a csúcsok és az élek környezetében ugyanakkora hőbevitel esetén magasabb hőmérséklet alakul ki, mint az elemek más részein (5. ábra), így a különböző alakú próbatesteknél eltérő feszültségeloszlás alakul ki. Ezzel magyarázható, hogy hasáb alakú próbatesteken nagyobb mértékben figyeltük meg a spalling, azaz a felület réteges leválásának jelenségét.

Folyamat

1200°C

az olvadás kezdete

800°C

kerámiai kötés bomlása

700°C

kalcium-szilikát-hidrátok

600°C

a kúszás erőteljes növekedése

500°C

kalcium-hidroxid bomlása

3. Összefoglalás Napjainkra a vasbeton kedvező tulajdonságai miatt az egyik legjelentősebb építőanyaggá vált. A gyakori tűzesetek miatt a vasbeton szerkezetek tervezése és ellenőrzése során is kiemelt jelentőségűvé vált a tűzteherre való méretezés, ellenőrzés. A vasbeton szerkezetek tűzállósági méretezését nehezíti, hogy a hőmérséklet emelkedésével a beton szilárdsági jellemzői


3. ábra: A beton felület leválásának mechanizmusa [11]

4. ábra: 1000°C hőterhelést követően az épen maradt henger alakú próbatestek, illetve a tönkrement hasáb alakú próbatestek

5. ábra: Ansys modell 120 perces hőterhelés hatására kialakuló betonhőmérséklet eloszlásáról egy vasbeton pillér élénél

6. ábra: Betonfedés sajátos leválása az ablak mentén, sarokban, a Miskolc, középszer u. 20 sz. alatti paneles lakóépület 2009. augusztus 15-i tűzeseténél [14]

megváltoznak, sőt a beton lehűlése után sem nyeri vissza eredeti tulajdonságait, mivel a hőterhelés hatására a beton szerkezetében visszafordíthatatlan folyamatok játszódnak le. A vasbeton szerkezetek tönkremenetele alapvetően a beton alkotóelemeinek kémiai és fizikai átalakulása, illetve a betonfe-

lület réteges leválása miatt következik be. A betonfelület réteges leválása miatt a betonacélok tűzhatás elleni védelme megszűnik, ezek gyors felmelegedése és szilárdságcsökkentése pedig a szerkezet statikai rendszerének átalakulását is eredményezheti, ezért törekedni kell annak elkerülésére.


17

4. Hivatkozások [1] http://www.feuerwehrmagazin.de/magazin/2009/11/27/ erinnerung-an-sieben-tote-einsatzkrafte/ [2] Gambarova P. P. (2004): Opening Adresses on Some Key Issues Concerning R/C Fire Desing, Proceedings for Fire design of Concrete Structures: What now?, What next? [3] http://forum.skyscraperpage.com/showthread. php?t=118065 [4] Vass E. (2001): „Alagúttűz Svájcban, Kamionok ütköztek a kétszer egysávos úton”, http://index.hu/kulfold/ alagut1024/ [5] http://www.polizia.ti.ch [7] Leégett egy családi ház Budapesten (http://www.origo.hu/ itthon/20120620-tuz-budapesten-kigyulladt-egy-csaladihaz-a-xviii-keruletben.html) [8] Balázs L. Gy., Lublóy É. (2009), „Magas hőmérséklet hatása a vasbeton szerkezetek anyagaira” VASBETONÉPÍTÉS 2009/2, pp. 48-54 [9] Kordina K. (1997): Über das Brandverhalten punktgestützter Stahbetonbalkaen, Deutscher Ausschuss für Stahlbeton, Heft 479, ISSN 0171-7197, Beuth Verlag GmbH, Berlin [10] Thielen K. Ch. (1994): Strength and Deformation of Concrete Subjected to high Temperature and Biaxial Stress-Test and Modelling, (Festigkeit und Verformung von Beton bei hoher Temperatur und biaxialer Beanspruchung

Tûzvédelem • Tûzvédelmi dokumentációk készítése engedélyezési eljáráshoz. • Tûzvédelmi szabályzatok, tûzriadó tervek, tûzveszélyességi osztályba sorolások elkészítése. • Kockázat elbírálás, - elemzés végzése. • Szakvélemény készítése, szakértõi tevékenység. • Elektromos – és villámvédelmi rendszerek felülvizsgálata. • Tûzoltó készülékek, berendezések, tûzoltó vízforrások ellenõrzése, javítása, karbantartása. • Tûzvédelmi eszközök forgalmazása. • Tûzjelzõ rendszerek tervezésének, telepítésének, karbantartásának megszervezése. • Folyamatos tûzvédelmi szaktevékenység végzése.

– Versuche und Modellbildung), Deutscher Ausschluss für Stahlbeton, Heft 437, ISSN 0171-7197, Beuth Verlag GmbH, Berlin [11] Balázs L. Gy., Horváth L., Kulcsár B., Lublóy É., Maros J., Mészöly T., Sas V., Takács L., Vígh L. G. (2010): Szerkezetek tervezése tűzteherre az MSZ EN szerint (beton, vasbeton, acél, fa) Oktatási segédlet [12] Hinrichsmeyer K. (1987): Strukturorientierte Analyse und Modellbeschreibung der thermischen Schädigung von Beton, Heft 74 IBMB, Braunschweig [13] Silfwerbrand J. (2004): Guidelines for preventing explosive spalling in concrete structures exposed to fire, Proceedings of Keep Concrete Attractive, Hungarian Group of fib. 23‑25 Mai 2005, Budapest University of Technology and Economics, Budapest: 2005, pp. 1148-1156. - ISBN 963 420 837 1 [14] Szikra Cs., Takács L. (2010): Specialities of a Fire Case in a Residential Building at Miskolc, Középszer str. 20. A Miskolc, Középszer u. 20 sz. alatti lakóépület tűzesetének sajátosságai. Proceedings of ÉPKO, International Conference of Civil Engineering and Architecture 2010, Csíksomlyó, Romania Czoboly Olivér Attila tanszéki mérnök, Majorosné Dr. Lublóy Éva adjunktus BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

Munkavédelem • Munkavédelmi szabályzatok, dokumentációk készítése, ezek elkészítésében való közremûködés. • Idõszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok végzése. • Munkabiztonsági szaktevékenység végzése – veszélyes gépek, berendezések üzembehelyezése, – súlyos, csonkolásos, halálos munkabalesetek kivizsgálása – egyéni védõeszközök, védõfelszerelések megállapítása. • Munkavédelmi minõsítésre kötelezett gépek, berendezések minõsítõ vizsgálatának elvégeztetése. • Munkavédelmi jellegû oktatások, vizsgáztatások. • Folyamatos munkavédelmi tevékenység végzése. • Munkavédelmi kockázatértékelés

Konifo Kft.

18


Tanfolyamszer vezés, oktatás • A tûz- és munkavédelem területén kötelezõen elõírt oktatás, szakvizsgáztatás, továbbképzés végzése. • Egyéb képesítést adó tanfolyamok: – emelő- és földmunkagép kezelői tanfolyam, – motorfűrész kezelői tanfolyam, – fakitermelői tanfolyam, – fuvarozással kapcsolatos tanfolyamok. • A szaktevékenységekhez, az oktatásokhoz, vizsgáztatásokhoz szükséges formanyomtatványok, szakjegyzetek forgalmazása. • Egyedi szakanyagok elkészítése.

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 67. Telefon/fax: 221-3877, Telefon: 460-0929 E-mail: [email protected] www.konifo.hu

Pimper László

Oltópor – korlátok

Hydro-Chem – ha rövid a porsugár

Az oltópor több alkalmazási jellemzője is beavatkozási korlátot jelent, melyek közül a legfontosabbak: • A porraloltó eszközök bevetési ideje korlátozott, a porraloltás kizárólag a szállított oltópor terjedelméig alkalmazható. Gyors, helyszíni újratöltésre nincs lehetőség, így különösen fontos az oltópor tervszerű, megfelelően előkészített felhasználása. • Az oltóport kijuttató eszköz teljesítménye meghatározza a legnagyobb oltható lángtér méretét. A kilőtt oltópormennyiség értéke csak néhány, előre beállított fokozatban állítható a ma használt porsugaraknál és ágyúknál, így a ténylegesen bevetett teljesítmény csupán lépcsőkben igazítható a szükséges teljesítményhez. • A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 109/2000. számú, „a beavatkozáshoz szükséges erő-eszköz és oltóanyag számítás módjáról” szóló intézkedése rögzíti a porraloltásra vonatkozó közelítő számítás módszerét. Ennek értelmében a lángtér minden egyes négyzetméterére 0,6 kg oltópor kijuttatása szükséges másodpercenként. Belátható, hogy a gyakorlatban rendelkezésre álló porraloltó eszközök nagyobb tüzek eloltására – önállóan – nem alkalmasak, ami megerősíti a kombinált tűzoltás alkalmazásának jelentőségét. • Az oltópor-sugár hatásos lövőtávolsága meg sem közelíti a habbal, vagy vízzel belőhető távolságokat, általában annak negyede és fele közötti értékre tehető. A kisebb lövőtávolság miatt a porraloltó eszközt a lángzónához közelebb kell elhelyezni. Nagy hőképződéssel járó tüzek esetén, vagy beépített területen ez akár megoldhatatlan feladat is lehet, kizárva az oltópor bevetésének lehetőségét. Ez utóbbi korlátozó tényező komoly nehézséget okozhat például, ha egy tűzveszélyes folyadékot tároló tartály palástsérülése miatt a kiáramló égő anyag sugárszerű égése alakul ki. A környezet felületi tüze még nagyobb alapterületű védőgödörrel körülvett tartályok esetén is eloltható habbal. Nem lehetséges azonban a „térbeli tűz” eloltása a porsugarak, porágyúk mérsékelt hatásos sugártávolsága okán. Az éghető anyaggal töltött felfogóteret körülvevő gát és a tartály közötti távolság áthidalása akár 40-50 métert meghaladó lövőtávolságot és erre alkalmas eszközt is szükségessé tehet. Ez az elvárás hagyományos kialakítású porágyúval általában nem teljesíthető.

A Hydro-Chem technológia új fejezetet nyit a porraloltás történetében. A rendszer elsősorban az olaj- és vegyipari létesítmények területén kerülhet alkalmazásra, de esetenként más tűzeseteknél is bővítheti a beavatkozók eszköztárát és egyben újszerű módszerek, tűzoltás-taktikai elemek bevezetésének nyit utat a tűzoltói gyakorlatban. A következőben a Hydro-Chem technológia alapjait, jelentőségét és az alkalmazási választékának legfontosabb elemeit tekinti át szerzőnk.

Hab-por kombinált tűzoltás Nem túlzás kijelenteni, hogy az ipari tűzoltás területén a legtöbbet alkalmazott tűzoltási mód a kombinált oltás. A különböző oltóanyagok együttes bevetésével nagyobb hatékonysággal, gyorsabban szüntethető meg a lángolás. Bizonyos esetekben pedig a beavatkozás kizárólag az oltóanyagok oltási jellemzőiknek megfelelő, együttes alkalmazásával lehet eredményes. Oltógáz, por, hab, illetve kötött vagy porlasztott vízsugár együttes használata is ismert. A víz bevetése a habképzés vízigényén kívül is általános, azonban leginkább mint önállóan alkalmazott „oltóanyagot” használjuk. Az olaj- és vegyipar területén ritkábban alkalmazzuk tűzoltásra habképzőanyag bekeverése nélkül; „tisztán” leggyakrabban a felforrósodott berendezések hűtésére, a környezet védelmére vetik be. Ipari területen a leggyakrabban használt kombinált tűzoltás az oltópor és tűzoltó hab együttes alkalmazása. A hagyományos kombinált oltás során különálló egységként, de összehangoltan alkalmazzák a habot, valamint az oltóport kijuttató eszközöket. A hab általában a kijutott égő anyag felszínét letakarva, felületi tűzoltást végez. Ezt egészítheti ki az oltópor bevetése, melynek különleges bevetési jellemzői a felületi (kétdimenziós) tűzoltást új dimenzióval kiegészítve, térbeli (háromdimenziós) tüzek oltására teremt lehetőséget. A térbeli lángoltási képesség mellett az oltóporok különleges jellemzője, hogy az oltóanyagsugárral közvetlenül nem támadható takart terekbe, készülékek és berendezések mögé is képes bejutni és ott a lángolást megszüntetni.

Áramló folyadékok oltása A kombinált oltás szükségességére szemléletes példa az áramló folyadékok tüzeinek oltása; sugárszerű égés eredményes oltásához szinte elkerülhetetlen az oltópor és tűzoltóhab együttes, összehangolt bevetése. [1] Ebben az esetben két jól elhatárolható tűzoltási feladat azonosítható: • a kifolyt éghető folyadék felületének oltására habtakaró kialakítása míg • az áramló, lángoló folyadéksugár „térbeli” tüze többnyire csak oltópor bevetésével oltható el.

A Hydro-Chem technológia A Hydro-Chem rendszerű sugárcsövek és ágyúfejek egy különleges műszaki megoldás alkalmazásával vízzel-, habbalés porraloltásra is alkalmasak. Egy eszközből lőhető ki ezen oltóanyagok valamelyike, vagy szükség esetén a tűzoltópor az oltóhabbal (vagy a vízzel) együttesen. A Hydro-Chem alkalmazásának legnagyobb előnye mégsem ez a kombinált oltási lehetőség, hanem a megnövelt oltópor-lövőtávolság. Az eszköz különleges kialakítása következtében habbal- vagy vízzeloltás során a sugár középvonalába oltópor juttatható. (1. ábra) A port körülölelő folyadéksugár magával ragadja a kilőtt oltóport és elszállítja, így a „porsugár” hatásos lövőtávolsága megegyezik a szállítást végző habsugáréval. Az így megnövelt lőtávolságú (Hydro-Chem) porágyúval már elérhető és eloltható az egyébként túlságosan távoli ponton kiáramló folyadék térbeli


19

tüze is, míg a „szállítást biztosító” hab a környezet hűtésében, a felületi oltást végző habtakaró kialakításában vesz részt. E rendszer alkalmazásával az oltóporral elérhető hatásos lövőtávolság a hasonló teljesítményű, hagyományos porágyú szokásos lövőtávolságának akár három-négyszeresére növelhető.

Más kombinált sugárcsövek Kereskedelmi forgalomban, használatban vannak más jellegű kombinált víz/hab – por sugárcsövek és ágyúk is. Ezek a megoldások többnyire egy ágyútestből, egymás mellett vagy alatt elhelyezve vezetik ki a két lövőkét, melyek a beavatkozás során együtt mozogva, párhuzamosan lövik ki a két oltóanyagot. A párhuzamos oltóanyag-sugarak középvonalának távolsága és elhelyezkedése eltérő lehet, de – a Hydro-Chem eszközökkel szemben – nem esik egybe. E különbségből eredően a habsugár nem szállítja az oltóport, így nem segíti a beavatkozókat nagyobb por-sugártávolsághoz.

A Hydro-Chem eszközökhöz szinte bármilyen habképzőanyag kitűnően alkalmazható, azonban az oltópor helyes megválasztására nagy figyelmet kell fordítani. Ezen eszközökben kizárólag az oltóhab víztartalmát magába nem szívó, hidrofób oltóporok használhatóak. Nem víztaszító oltóporok használata esetén a por átnedvesedik, így a tűzoltásban nem vesz részt, sőt a habot is roncsolhatja, károsíthatja. A Hydro-Chem kifejlesztésében és elterjedésében a habbalés porraloltás amerikai szakérője, a Williams Fire & Hazard Control Services [2] jár az élen. Termékválasztékukban három teljesítménytartományban találhatóak meg az általuk szabadalmaztatott technológia eszközei: • Hydro-Chem kézi sugárcsövek; • Közepes teljesítményű Hydro-Chem ágyúk; • Nagyteljesítményű Hydro-Chem ágyúk. Ezek a termékek a Williams cég által optimálisnak ítélt hab/ víz – por teljesítmény-összeállításban teszik lehetővé a kétféle oltóanyag együttes alkalmazását. Az általuk bevezetett méretcsoportokba más gyártók hasonló eszközei is beilleszthetőek, így ebben a bontásban mutatom be a különböző eszközök kialakítását.

ban. A különböző specifikációk 950 – 5700 liter/perc közötti, automatikusan változtatható víz/haboldat-teljesítményt, fokozatmentesen állítható sugárképet és 9 kg másodpercenkénti porteljesítményt kínálnak. Más gyártók kínálatában ettől eltérő teljesítményű eszközök is megtalálhatóak, sőt a haboldat- és oltópor-teljesítmény arányának többszörös eltérése is előfordul. A svájci Vogt gyár kombinált rendszerű ágyúja 2400 liter percenkénti oldatteljesítményt 40 kg/másodperc oltópor teljesítménnyel társít [3]. (3. ábra) A Ranger család egyik legújabb, Hydro-Chem működésre is alkalmas változata a „Ranger 3”, mely igazán univerzális eszköz. Az ágyúfej impozáns, 4000 gallon percenkénti maximális oldat-teljesítménye (15 142 liter/perc) már-már a nagyteljesítményű Hydro-Chem ágyúk babérjaira tör, amelyhez 11,25 és 22,5 kg másodpercenkénti porteljesítmény választható. Egyaránt alkalmazható hagyományos, rögzített teljesítményű eszközként és automatikus ágyúfejként, amikor a működési teljesítményt automatikusan szabályozva tartja fenn a megfelelő sugárképhez szükséges nyomásértéket. A Ranger 3 másban is hasonlít nagyobb testvéreihez: Az ágyúfej habüzemben önfelszívó habbekeverésre is képes 1, 3 és 6%-ban. Ebben az esetben csak 1%-os bekeveréssel használható ki a teljes teljesítmény-tartomány, 3%-os illetőleg 6%-os habképzőanyag alkalmazása esetén – a telepítési körülményektől függően – meg kell elégednünk a névleges teljesítmény-maximumnak hozzávetőlegesen a felével. Ugyanezen ágyút Hydro-Chem módban bevetve nincs lehetőség az eszközt habbekeverőként használni, ezért a kombinált oltás érdekében haboldattal szükséges megtáplálni [2].

Hogyan van készenlétben? A közepes teljesítményű Hydro-Chem eszközöket rendszerint gépjárművekre, utánfutókra szerelten vagy kihajtható lábakra telepíthető változatban tartják készenlétben, de ismert rögzített, beépített megoldás is. A kézi működtetés mellett ezek az ágyúk elektromos és hidraulikus változatban, valamint a távvezérlés különböző megoldásaival felszerelten fordulnak elő. (4. ábra)

Hydro-Chem kézi sugárcső

Nagyteljesítményű Hydro-Chem ágyúk

Kézi Hydro-Chem sugárcsőként a Williams által gyártott eszköz terjedt el. A fokozatmentesen állítható sugárkép három lépcsőben változtatható víz/haboldat teljesítménnyel (225, 360, 475 liter/perc) társul, míg a másodpercenkénti porteljesítmény 2,25 és 4,5 kg között választható [2]. Az oltóanyag-ellátáshoz szükséges két táplálótömlő, valamint a por- és habsugarak nagy összesített reakcióereje nehezíti a sugárcső használatát. A működés közben történő hely- vagy irányváltás több kezelő együttes, összehangolt munkáját teszi szükségessé. (2. ábra)

A nagyteljesítményű ágyúk teljesítmény-kategóriájában rendszerint 18-20 ezer liter percenkénti oldatteljesítményű vagy még nagyobb eszközökről van szó. Ezen ágyúk sokban hasonlítanak közepes teljesítményű társaikhoz, de nagyobb méretekkel, lövőtávolsággal és oltási kapacitással rendelkeznek. A nagyteljesítményű ágyúk esetében jellemző az utánfutóra, gépjárműre, esetleg cserefelépítményre épített, „szállítható” megoldás – változtatható haboldat- és oltópor-teljesítménnyel. Ebben a kategóriában a kihajtható talpakra telepíthető, „hordozható” megoldás – a nagy reakcióerők miatt – nem valósítható meg, de nem terjedtek el a fixen beépített változatok sem. Az egység (általában nem az ágyúfej!) alapesetben alkalmas a habképzőanyag bekeverésére, de ez a lehetőség – a Ranger 3-hoz hasonlóan – nem minden típusnál alkalmazható HydroChem módban is.

Közepes teljesítményű Hydro-Chem ágyúk Ezt a teljesítmény-kategóriát a Ranger ágyúfej-család Hydro-Chem változatai testesítik meg a Williams választéká20


Ambassador A Williams által gyártott Ambassador ágyú teljesítmény-tartománya 3700-22 700 liter/perc 7 bar nyomásnál, amihez másodpercenként 11 kg, 22 kg, 33 kg vagy 45 kg oltópor adható [4]. (5. ábra)

Alco A német Alco1 APF 8-HR ágyúja akár 30 ezer liter percenkénti víz/ haboldat teljesítmény kilövésére is alkalmas, amihez a Hydro-Chem technológiát alkalmazva a MZVP12000 típusjelű ágyúfej társítható. Ebben az esetben a 6 és 12 ezer l/perc között fokozatmentesen állítható oldatteljesítmény mellett a sugárkép a kötöttől a szórtig változtatható, míg a pormennyiség 20 vagy 30 kg/másodperc értékben határozható meg [5]. (6. ábra)

1. ábra. Alco MZVP12000 típusú ágyúfej

Látszólag nem optimális, hogy az Alco ágyú esetében a kombinált oltóanyag alkalmazásra csak kisebb habteljesítmény esetén van lehetőség, de a használati körülményekre és az elérendő célra figyelemmel ez megfelelőnek ítélhető. Az oltópor bevetésével nem a nagy tűzfelületek önálló oltását kívánjuk elérni, sokkal inkább célzottan, egy-egy részfeladatra alkalmazzuk. A korábban jelzettnek megfelelően a – lokális – térbeli tűzoltásban szükséges a por bevetése (pl. áramló folyadék sugárszerű égése, vagy gázfáklya tüze), amihez rendszerint kisebb kilőtt oltópor mennyiség is elegendő, míg a környező nagy tűzfelület más módszerekkel, anyagokkal és további eszközökkel – általában habbal oltással – kontrolálható. Ugyanakkor az ágyú maximális átfolyási mennyiségéhez képest viszonylagosan kisebb, de mégis kiemelkedő oldatteljesítmény garantálja a Hydro-Chem alkalmazásától elvárt legfontosabb előnyöket: biztosítja a hatalmas, akár 100 méter feletti lövőtávolságot és képes az oltóport ilyen messze elszállítani-ellőni.

2. ábra. Hydro-Chem kézi sugárcső működése

Működtetésük A nagyteljesítményű ágyúk – a közepes teljesítményűekhez hasonlóan – helyben irányítható, illetőleg távvezérelt változatban; kézi, elektromos és hidraulikus működtetéssel fordulnak elő.

Tűzoltási- és járműtechnikai előnyök

3. ábra. Vogt Hydro-Chem ágyú (Fotó: FER Algyő)

A Hydro-Chem ágyúk említett előnyei mellett, e megoldással az egy ágyúegységből bevethető oltóanyagok köre kiegészül az oltóporral. Míg korábban egy emelőkosaras, vagy oltókaros tűzoltó gépjárművel magasba emelt ágyú „csak” vízzel- vagy habbaloltásra adott lehetőséget, addig a HydroChem alkalmazásával már oltópor is bevethető, vagy kombinált tűzoltásra is mód nyílik [7]. A tűzoltó ágyúk hagyományos – a gépjármű tetejére, vagy homlokfalára történő – beépítése esetén korábban külön víz/hab- és porágyúkat kellett alkalmazni. E korszerű kombinált eszköz alkalmazásával mindhárom oltóanyag bevetése egy ágyúval biztosítható a járművön, ami a költségcsökkentés mellett további járműépítési előnyöket is hozhat (pl. kevesebb meg1 Albach GmbH & Co. KG; Frankfurt

4. ábra. Ranger Hydro-Chem ágyú gépjárműre építve [6] katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ TANULMÁNY

21

erősítés és egyszerűbb vezérlés szükséges, súlycsökkentésre nyílik lehetőség). Természetesen e megoldás alkalmazása felesleges lenne az általános célú, univerzális gépjárművek esetében. Ipari tűzoltó gépjárművekbe is csak akkor indokolt a Hydro-Chem technológia beépítése, ha a védett terület szakmai elemzése feltárja a nagy távolságról végrehajtandó porraloltási feladat lehetőségét. Számítási módszer kutatása

5. ábra. Ambassador ágyú [4]

A Hydro-Chem technológia további gyakorlati vizsgálatán túl kutatni, fejleszteni javasolom a porraloltásra vonatkozó közelítő számítás módszerét, amely jelenleg nem veszi figyelembe a különböző oltópor-típusok eltérő lángoltási képességét. Az MSZ EN 13565-2 szabvány megjelenésével a habbaloltás-tervezés alapjává vált a habképzőanyagok minősítése, ami tudományos, szabályozott módon építette be a számításokba a készenlétben tartható habanyagok különbözőségét. A porraloltás-tervezés területén is szükségesnek látszik egy hasonló fejlesztés végrehajtása, különösen annak tükrében, hogy egyes – készenlétben tartott – oltóporok között ötszörös oltóhatásbeli különbség is tapasztalható [8]. A HydroChem technológia megjelenése új távlatokat nyithat a jól ismert kombinált tűzoltási módszerben. A különböző általánosan alkalmazott oltóanyagok együttes használata a beavatkozások bizonyos körében alapelv, azonban hagyományos eszközökkel alkalmazva a korlátozó tényezőktől terhes feladat. A kombinált tűzoltás beavatkozási nehézségeit csökkentik a HydroChem eszközök, melyekben az oltópor és víz/hab bevetése azonos pontról, egyazon lövőkéből lehetséges. Pimper László ügyvezető, tűzoltóparancsnok FER Tűzoltóság és Szolgáltató Kft., Százhalombatta

Hivatkozások

6. ábra. Alco APF 8-HR ágyú (Fotó: TMM Tűzoltóság)

7. ábra. Oltókarra épített Hydro-Chem ágyú 22

[1] Pimper László: Tűzveszélyes folyadékot tároló tartályok felfogótér-tüzeinek oltása, Védelem Katasztrófavédelmi Szemle folyóirat, 2012. XIX. évfolyam 3. szám, pp. 15-19 [2] http://www.williamsfire.com; letöltve 2012. augusztus 20. [3] TroTLF 40/40-10+800HDP kezelési útmutató; Vogt AG. 2009 p.7 [4] http://www.belohoubek.com; letöltve 2012. augusztus 20. [5] Dokumentáció - 300-APF 8-HR+MZVS30000 utánfutó rendszer; Albach GmbH & Co. KG; Frankfurt 2011. [6] http://www.danko.net/products/arff; letöltve 2012. augusztus 20. [7] Oszkár Cziva PhD - A new possibility for combined fire fighting – HydroChem; 5th International Conference for fire Brigades int he Oil & Chemical Industry; FER Fire Brigade Ltd. 2009. ISBN 978-963-06-8639-6 [8] Pintér Ferenc - Szalay Béla - Puskás Sándor - Szalontai Imre - Totzl Károly: Tűzoltás a Vegyiparban; BM Könyvkiadó, ISBN 963 03 2023 1; 1984, p. 88.


A tűzoltás vezetés bevált gyakorlata az atomerőműben

i n f o r m a t i k a

Böhm Péter

A tűzoltósági feladatok informatikai támogatása a Paksi Atomerőműben Egy káresemény hatékony kezelése nagyban függ a felelős parancsnok gyors, szakszerű döntéseitől. Ezek a döntések jellemzően nagy pszichikai terhelés mellett, rövid idő alatt, nagy mennyiségű információt figyelembe véve kell, hogy megszülessenek. Igen lényeges tehát, hogy milyen támogatást kap a felelős parancsnok a kárfelszámolási tevékenység irányítása során. Különösen fontos ez a Paksi Atomerőműben, hiszen egy rossz döntés következményei beláthatatlanok lehetnek, miközben maximum tíz percen belül meg kell kezdeni a beavatkozást.

A riasztástól a beavatkozás megkezdéséig eltelő rendkívül rövid idő nagy kockázatot jelent, ha csak a beavatkozást irányító személy emlékezetére hagyatkozunk. Jogszabályok, intézkedések, parancsok részletesen és egyértelműen meghatározzák a szükséges intézkedéseket, visszajelzéseket, jelentési és értesítési kötelezettségeket stb., valamint pontosan ismerni kell a helyszínhez kapcsolódó technológiai előírásokat és ehhez kell igazítani a beavatkozás során követendő beavatkozás elemeinek sorrendjét is. Látható, hogy ezek az elvárások komoly terhelést jelentenek a tűzoltásvezető számára, akit minden eszközzel támogatni kell, hogy ne hibázzon. Mindezek alapján az Atomerőmű Tűzoltóságnál már tizenöt éve az a gyakorlat, hogy az esemény felszámolását irányító személy nem vehet részt az effektív beavatkozásban, hanem a káresemény közelében egy adott felállítási helyen, a mobil vezetési pontnál kell tevékenykednie. Neki irányítani kell, fogadni és eligazítani a segítségre érkező tűzoltó, mentő, rendőri, stb. egységek vezetőit, valamint a technológiát legjobban ismerő üzemviteli személyzetet. A tűzoltás vezetőjének a jogszabályokban és szakmai előírásokban meghatározottak szerint kell eljárnia, ami ellenőrző listákkal segíthető. Talán nem véletlen, hogy a repülőgépeket vezető pilóták a fel- és leszállást, az egyéb, akár rutin műveleteket is minden alkalommal ellenőrző lista használata mellett végzik és nem emlékezetből. A szabályok mellett elengedhetetlen számunkra a beavatkozás helyszínének minél jobb ismerete, az alaprajzok, útvonalak, ott tárolt anyagok információi (ha van ott veszélyes anyag, akkor annak részletes adatlapjai). Létfontosságú a beavatkozó állomány beavatkozás közbeni helyzetének, állapotának ismerete, a beavatkozási idők figyelése (levegő, védőruha használati időkorlátja, sugárveszély miatti időkorlát, stb.), valamint tisztában kell lennünk a rendelkezésre álló eszközök, anyagok hollétével, mennyiségeivel.

Műveletirányítási rendszer Az Atomerőmű Tűzoltóságnál több éves elemző, felkészülő munka után döntöttünk úgy, hogy a kárhelyparancsnok tevékenységét informatikai célmegoldásokkal is támogatni kell. Ennek érdekében egy speciális műveletirányító jármű (1. ábra) lett kialakítva, amely számítógépekkel, nagy képernyőkkel, kommunikációs eszközökkel felszerelve vonulhat a káreseményhez (2. ábra). A járművön üzemelő szoftverrendszert a Geoview Systems Kft. fejlesztette, amely több mint tíz éve dolgozik az erőmű térinformatikai és műszaki informatikai rendszerein. A kialakított operatív műveletirányítási rendszer (OMR) feladata, hogy gyorsan áttekinthető, térképi megjelenítéssel is támogatott formában biztosítsa a felelős parancsnok számára a szükséges információkat. Segítségével könnyebb a műveletek taktikai helyszínrajz szintű tervezése és nyomon követése, megoldott az elvégzendő feladatok listájának szituáció-függő gyors összeállítása, az erők, eszközök hatékony menedzselése, a végrehajtás monitorozása, s lehetővé válik az együttműködő szervek automatizált tájékoztatása, stb. A fejlesztés nagymértékben járul hozzá az atomerőműben esetleg kialakuló káresemények gyors és eredményes kezeléséhez, az atomerőmű biztonsági szintjének emeléséhez. Ezért a rendszer jelenleg zajló gyakorlati tesztjeinek tapasztalatai alapján a fejlesztés folytatódik, amelybe várhatólag már a BM OKF szakemberei is bekapcsolódnak.

Előzmények – kísérletek Több mint tíz évvel ezelőtt beláttuk, hogy csak úgy tudjuk a legjobban segíteni a tűzoltás vezetőt, ha a helyszínen bocsátunk a rendelkezésére minden információt, ami a helyes döntések meghozatalában segíti. Ez kezdődött a bevetési ruha ujján lévő fényvisszaverő csíkokra filctollal írt „puskával”, majd folytatódott állványra rögzíthető papír alapú rajzokkal, listákkal. Később megpróbálkoztunk a saját erőből és kútfőből táplálkozó számítógépes feldolgozással, s egy notebookon az általában elterjedt szövegszerkesztő és táblázatkezelő programokat alkalmaztuk. A tapasztalatunk végül azt mutatta, hogy az említett nagy mennyiségű információ, ami integráltan és egy időben kell, hogy rendelkezésre álljon, nem biztosítható másként, csak speciális informatikai eszköz segítségével. Ezért a korábban kialakított műveletirányító járműre 2011-ben – az Atomerőmű Biztonsági Igazgatóságának támogatásával – megkezdődött egy célszoftver, az operatív műveletirányítási rendszer kifejlesztése. Ennek során az Atomerőmű Tűzoltóság tűzoltás vezetésére jogosult munkatársainak tapasztalata, ötletei támogatták az alkalmazást készítő Geoview Systems szakembereinek munkáját.

A kialakítás fő szempontjai A rendszer fő feladata, hogy a kárhelyszínen folyó tevékenység irányítását hatékonyan támogassa. Ennek érdekében:

katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ INFORMATIKA

23

• automatikus naplózással támogassa az esemény dokumentálását. Az operatív műveletirányítási rendszer főbb jellemzői

1. ábra. Műveletirányító jármű

2. ábra. Ezt látja a kárhely-parancsnok • jól áttekinthető formában mutatja meg a szükséges információkat mind grafikus, mind szöveges formában, • rendkívül egyszerű, érintőképernyős kezelőfelületet biztosít, amivel gyorsan lehet dolgozni, • minden információ-forrást (pl. térképek, veszélyes anyag katalógusok, létesítmény-technológiai adatbázisok stb.) ebbe az egységes megjelenítő- és kezelő rendszerbe integrál. A kialakítás során az alábbi fő szempontokat fogalmaztuk meg: • minden lényeges információ megjeleníthető legyen a műveleti térképen, • könnyen kezelhetők és módosíthatók legyenek a taktikai helyszínrajzok, miáltal az aktuális helyzet illetve a meghozott vagy tervezett döntések eredménye jól áttekinthető, • gyors térbeli elemzés segítségével mutassa meg a fontosabb berendezések, közművek, kapcsolók, elzárók, veszélyes anyagok stb. elhelyezkedését és információit a káresemény körzetében, • támogassa az erők, eszközök valós információi alapján a gyors és hatékony munkaszervezést, • automatizálható figyelő, figyelmeztető funkciókkal segítse a tűzoltás vezetőt, hogy az egyes intézkedéseket időben tegye meg, • aktualizált tűzoltási sztenderdeken alapuló döntés támogató rendszerrel és ellenőrzési listákkal csökkentse az emberi tévesztés lehetőségét, biztosítsa a jogszabályi megfelelést, • egyszerűen és gyorsan megoszthatók legyenek a helyzetmegoldáshoz szükséges információk a tűzoltás-vezető, a létesítmény híradó ügyelete és az OKF megyei ügyelete között, 24

A műveletirányító járművön elhelyezett három nagy képernyő mindegyikét kihasználja a szoftver a 3. ábra szerinti elrendezésben, hogy minél teljesebb körű képet tudjon biztosítani a kárhely parancsnok számára. Ez a kialakítás egyaránt alkalmas az önálló parancsnoki munka támogatására, a tűzoltás vezetés átadás‑átvételének meggyorsítására, a kiérkező elöljáró megfelelő tájékoztatására, vagy a külső segítségként odavezényelt állomány alapos eligazítására. A rendszer 24 órás készenlétben, folyamatosan üzemel a járművön, hogy riasztás esetén azonnal rendelkezésre tudjon állni. A szoftver saját adatbázisain kívül a gépkocsiba épített számítógépen az erőmű minden szükséges térképi, technológiai stb. adatbázisának az aktualizált másolata megtalálható, hogy még egy súlyos baleset során, az áramellátás és hálózati kapcsolat megszűnésével is rendelkezésre álljanak a szükséges adatok a legutoljára elérhető állapotukban. A járműre telepített modulok mellett a rendszer egyik komponense a híradó ügyeleten működik, ahol a szolgálatparancsnok és a híradó ügyeletes munkáját segíti. Itt történik a rendszer alapadatainak adminisztrációja, a szolgálati beosztások, a szerek és eszközök adatai, a málházási és készlet információk karbantartása. Ez a komponens végzi a riasztással kapcsolatos feladatok támogatását is. A műveletirányító járművön és a híradó ügyeleten működő rendszerelemek megfelelő kommunikációs csatorna (pl. wifi, vagy digitális rádió) rendelkezésre állása esetén képesek információkat cserélni. Így a tűzoltás vezetője megkaphat minden, a híradó ügyeleten összegyűjtött információt, illetve a járművön lévő adatokról a híradó ügyeleten is lehet tájékoztatás kapni.

Ki, mit kezel? A szoftverrendszer híradó központban működő moduljait a híradó ügyeletes és a szolgálatparancsnok kezeli, a járművön üzemelő modulokat pedig akár a tűzoltás vezető is működtetheti, de a gyakorlatban ezeket az operátori feladatokat inkább a műveletirányító jármű vezetője végzi.

Hogyan működik a rendszer riasztáskor? Jelzés fogadása, riasztás Jelzés fogadás történhet automatikusan, a létesítmény érzékelő rendszereinek jeleit fogadva, vagy „kézi úton”, azaz telefonos illetve személyes bejelentéssel is. Mindkét esetben támogatja a rendszer a jelzés helyszínének gyors lokalizálását, azt azonnal megjelöli, és megfelelő nagyításban megmutatja a létesítmény térképén. A helyszín beazonosítása után a rendszer automatikusan összegyűjti a helyszínhez rendelkezésre álló információkat (térképek, releváns TMMT‑k, az ott lévő veszélyes anyagok információi stb.) és ezeket jól áttekinthető formában megmutatja. Az információk alapján a szolgálatparancsnok egy‑két kattintással dönthet

INFORMATIKA ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

4. ábra. Folyamatosan aktivizálódó műveleti térkép térképét megmutatva, a 2. és a 3. ábrán már megmutatott módon áll rendelkezésre. A bal felső képernyőn mindig az aktualizált műveleti térkép látszik (4. ábra). A jobb felső képernyőn három panel található (5. ábra): a tűzoltás vezető helyzetfüggő feladatlistája, a figyelmeztető jelzések panelje (pl. időkorlátok jelzése), a harmadik panel, pedig tetszőlegesen választható (pl. riasztási lap adatai). A jobb alsó érintőképernyős monitor a munkaképernyő (6. és 7. ábra), ahol különféle, cserélhető paneleken lehet dolgozni. Itt lehet a rendszert vezérelni, rajzolni a térképen, kezelni a feladatlistákat, tájékozódni az erőforrásokról, megszervezni a rajokat, a munkát, keresni az információs bázisokban (pl. a veszélyes anyagok katalógusában).

5. ábra. Állandóan látható ellenőrző listák a riasztási fokozatról, a kivonulandó erőkről, eszközökről. A riasztás elrendelésekor a híradó ügyeleti rendszermodul az addig összegyűjtött riasztási információkat automatikusan továbbítja a műveletirányító járműre (de igény szerint akár a KVI megyei ügyeletére is). Ez után a híradó ügyeletes munkaképernyőjén automatikusan megjelenik a helyzetre érvényes feladatlista, amit persze a szolgálatparancsnok még módosíthat. A feladatlistán az elvégzett feladatok megjelölhetők, ezeket a rendszer naplózza, valamint a feladatlista státuszáról a rendszer képes értesítéseket küldeni akár a tűzoltás vezetőnek is. A műveletirányító jármű vonulása és használata A járművön folyamatosan üzemelő szoftverrendszer riasztáskor a híradó ügyeletről továbbított adatokat automatikusan fogadja, majd a jármű a vonulókkal együtt elhagyja a laktanyát. A helyszínre kiérkezve csak a monitorokat kell bekapcsolni, s a rendszer már ezeket az információkat felhasználva, a helyszín

Komplex helyzetkép A tűzoltásvezető tehát a kiérkezés után azonnal egy komplex képet kap a helyzetről. A térkép mellett újra áttekintheti a részletes riasztási lapot (minden helyszínhez kapcsolódó információval együtt, akárcsak a híradó ügyeleten). Az automatikusan összeállított feladatlistáját kiegészítheti a helyszínen látottak alapján, gyorsan ellenőrizheti a veszélyes anyaggal kapcsolatos tudnivalókat, stb. Ezek alapján a rendszer erőforrás adataiból összeállíthatja a rajokat, eszközöket és feladatokat rendelhet az emberekhez (7. ábra), s mindez elhelyezhető a térképen, ahol egyébként a megszokott taktikai helyszínrajz egyszerűen elkészíthető (pl. a rendszer a veszélyes anyag típusától függően automatikusan megjeleníti a védőzónákat).

A szoftver kezelését a kárhelyparancsnok segítőjeként a műveletirányító jármű vezetője végzi, aki a rádióforgalmazás


25

6. ábra. Munkaképernyő illetve a parancsnok utasításai alapján folyamatosan aktualizálja az információkat, így a feladat előrehaladása jól nyomon követhető. Az aktualizálás nagyon egyszerű eszközökkel végezhető mind a térképen, mind a feladatlistákban, hogy a gyors helyzetváltozások is jól megjeleníthetők legyenek. A rendszer természetesen minden mozzanatot automatikusan naplóz, amely bármikor részletesen visszakereshető. E mellett a műveletirányító járművön történtekről tetszőleges információ továbbítható akár a híradó ügyeletre, akár az erőmű védett vezetési pontjára. A káresemény felszámolása után ezekből az adatokból a szükséges jelentések könnyen elkészíthetők, illetve az utólagos elemzések lefolytathatók. Mindezek alapján látható, hogy egy káresemény kezeléséhez mekkora segítséget jelent egy ilyen megközelítésű célrendszer, amely nem csak a létesítményi tűzoltóságnak, hanem a katasztrófavédelem szakembereinek is olyan támogatást ad, amely jelentősen emeli a kiélezett helyzetekben az együttműködés hatékonyságát.

például magasság- szélesség- vagy területmérések is végezhetők, ami szintén komoly érték lehet egy beavatkozás megtervezésekor. Amint a 8. ábrán látszik, a lézerképen akár a létesítményben használatos azonosítóval is megjelölhetők az egyes objektumok, s a jelölések mellé különféle információk csatolhatók. Ilyen lehet például egy tolózár hatásterülete, a szakszerű elzáráshoz szükséges technológiai sorrend, stb. Bizonyára látható, hogy a lézerszkenner technológia alkalmazásában rendkívül széles lehetőségek rejlenek még, hiszen nem csak beltérben, talajról, hanem, kültéren, akár a repülő hordozóeszközről is készíthetők ilyen felvételek. Mindenesetre az operatív műveletirányítási rendszer képes ezeket kezelni, s számos tekintetben az alapértelmezetten túl hasznosítani a kárhely parancsnok számára.

Lézerszkenner technológia alkalmazása az atomerőműben A kétdimenziós megjelenítés mellett az erőmű egyes részeiről már háromdimenziós lézerképek is rendelkezésre állnak, melyek elérhetőségét egy adott helyszínről a műveletirányítási rendszer a térképen jelzi, s igény esetén meg is jeleníti azokat (8. ábra). Ezek a lézerpont-felhők általában gömbpanoráma felvételek, amelyekben mozogva nagyon valósághű megjelenítés érhető el, így az esetleg rossz látási viszonyok között dolgozó beavatkozó állomány is jobban navigálható. E mellett – mivel minden lézerpontnak georeferált háromdimenziós koordinátája van – a lézerképen 26

INFORMATIKA ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

Az együttműködés más beavatkozó szervekkel A fejlesztők a rendszert úgy alakították ki, hogy akár a műveletirányító járműnél, akár a híradó ügyeletben, vagy az erőmű védett vezetési pontján tudjon támogatást adni a tűzoltókon kívül a káresemény felszámolásában részt vevő más szakszemélyzet munkatársainak is, hiszen a beavatkozás során az ilyen jellegű csapatmunkára komoly szükség lehet. A rendszer továbbfejlesztési tervei között a technológiáért felelős üzemvitel, a biztonságért felelős rendészet stb. számára is vannak funkcionális és információs kiterjesztések, valamint az ilyen szakemberek munkahelyeinek fizikai kialakítása is tervezés alatt áll. Ennek köszönhetően a rendszer által szolgáltatott adatok többszörösen kihasználhatók. Az egyes szakterületek önállóan dolgozva, de egymás információit a szükséges mértékben felhasználva tudnak tevékenykedni, miközben a kárfelszámolásért felelős egyszemélyi parancsnok koordinációs lehetőségei kiszélesednek.

7. ábra. Komplex helyzetképet ad és segítséget nyújt

Háromdimenziós lézertérképek

Az operatív műveletirányítási rendszer alkalmazhatósága A rendszer tervezésekor szempont volt az is, hogy más létesítményekben, más szervezeteknél, más komplexitású igényeket is ki tudjon szolgálni. Ennek köszönhetően nem csak az atomerőműben kialakított speciális járművön képes üzemelni, hanem – modularitásának köszönhetően – egyes funkciói akár egy mobiltelefonon vagy tablet eszközön is használhatók. Ilyen például a megelőző tevékenység során a mobil információ gyűjtés támogatása, amely a biztonsági bejárások során használható. Természetesen a két „véglet” között az egyes létesítmények lehetőségeihez igazított kiépítések is megoldhatók, akár csak a híradóban működve, vagy egy egyszerűbb, notebook‑os kiépítésben a tűzoltás vezető járművében. A rendszer alkalmassá tehető például egy olyan speciálisan integrált eszközön való működésre is, amelynél egy erős, a környezeti hatásoknak ellenálló kivitelű tokozásban kommunikáció, navigáció és informatika működik együtt. Egy ilyen mobil „koffer” pedig integrálható a tűzoltósági járművekhez, vagy akár egy, az adott létesítményben a tűzoltás vezetést átvevő BM OKF szakember (pl. a KMSZ munkatársa) számára a helyszínen is átadható.

Tesztelés A rendszer most üzemelő verziója alkalmas arra, hogy éles körülményeket szimulálva teszteljük a programot. A tesztelést az Atomerőmű Tűzoltóság egy előre definiált program keretében végzi. Mindhárom szolgálati csoportból öt-öt fő, valamint a törzs tűzoltás-vezetésére jogosult körének teljes állománya végzi az alkalmazás használhatóságának vizsgálatát.

Az eddigi gyakorlati tapasztalatok A geo-referált térképi felületen az objektumok kihelyezése és mozgatása gyors a beavatkozás pillanatnyi állapotát hűen tükrözi. A helyzetértékelést a döntéshozók a bevetés támogató egységnél a legfontosabb információk birtokában meg tudják tenni. A státusz ellenőrzés funkció, biztonságot ad a kárhelyparancsnok részére, mert a stresszfaktor csökken, így jó döntések meghozatalát az objektív értékek és csökkentett stressz is befolyásolja. A veszélyes anyag beazonosítására és az anyaghoz tartozó

információk megjelenítésére kidolgozott rendszer gyors és pontos. Az a szolgáltatása, hogy a veszélyes anyag tulajdonságait figyelem bevéve azonnal megjeleníti az elsődleges és másodlagos veszélyességi zónát akár amorf módon is, elengedhetetlen segítséget ad a kárhely-parancsnoknak az első jó döntések meghozatalához. Az ellenőrző lista hatékonyan vezeti a döntéshozó kezét, hogy az előírásokat és a szakmai tapasztalatokat betartsa. A lista megjelenítésének formájáról vannak eltérő vélemények, néhányan strukturáltabb megjelenítést tartanának előnyösebbnek. A tapasztalatok értékelését követően ez a rész lehet, hogy fejlesztésre szorul a következő verzióban. A káreseményeknél összeállítható szervezeti egységek és beosztások jól és könnyen kezelhetők. Az eszközök és felszerelések könnyen hozzárendelhetők személyekhez, feladatokhoz és a változásokat egyszerűen kezeli az alkalmazás. Ezeknek az objektumoknak a kihelyezése a térképre szintén pillanatok alatt kivitelezhető. A bevethető erők eszközök fogyatékozása a málházott szerekről, illetve depókból a tesztelők szerint szintén támogatja a döntések meghozatalát. A naplózási funkció tesztelését csak a törzs állománya végezte, néhány ponton fejlesztést javasolt, a gyors egyszerűbb naplózási funkciók kinyerése érdekében. Az alkalmazás kezelése a mai érintőképernyős IT eszközök elvén működik, de csak akkor tudja a kezelője jól alkalmazni, ha ismeri a rendszer felépítését, és készségszinten begyakorolja az objektumok mozgatását, kezelését – ami egyébként nem bonyolult. E felelősséggel és tanulással járó folyamat, ha jó kezekben van, pénzben nem kifejezhető értékek megmentését segíti elő (életmentés, katasztrófa felszámolás). A rendszer jelenlegi verziója véleményünk szerint éles kárfelszámolásoknál is hatékonyan bevethető. Tesztelése, kifejlesztése folyamán olyan tapasztalatokkal és ötletekkel gazdagodtunk, amelyek felhasználásával még hatékonyabbá válhat a munka. Az eddig szerzett tapasztalatokat természetesen szívesen megosztjuk a kollégákkal, s ez úton invitálunk minden érdeklődőt egy szakmai látogatásra. Ennek természetesen az is célja, hogy a kollégák véleménye segítse a további fejlesztési irányok minél jobb meghatározását, ami mindannyiunk közös érdeke.

Böhm Péter tűzoltóparancsnok Atomerőmű Tűzoltóság, Paks


27

m e g e l ő z é s

Fogalom-meghatározások A fentiek megértéséhez fontos néhány fogalmat megmagyaráznunk:

Koburger Márk

Megfelelőségi értékelési eljárások – atex 100a Mit jelent az ATEX 100a? Kikre vonatkozik és mi a célja? Mit nevezünk kockázatértékelésnek? Mik azok a megfelelőségi értékelési eljárások? Milyen dokumentumok igazolhatják a megfelelőséget? Mi az összefüggés a gyártói EK megfelelőségi nyilatkozat és az EK-típus vizsgálati tanúsítvány között? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszokat adni a rendeleti és a szabványi háttér pontos bemutatásával, elsősorban a robbanásveszélyes ipari technológiákat kivitelező vállalkozóknak, engedélyező hatóságoknak és az azt üzemeltetőknek.

Mivel foglalkozik az ATEX 100a direktíva? Az ATEX 100a direktívát folyóiratunk 2012/2-es számában már összehasonlítottuk az ATEX 137 direktívával. Most részletesebben az ATEX 100a direktíva vagy más néven a 94/9/EK direktíva ide vonatkozó részeit kívánjuk bemutatni. Ez ugyanis egy Európai Uniós direktíva, melyet a magyar jogrendszerbe a 8/2002. (II. 16.) GM rendelet emelte be. Ennek a rendeletnek a legutolsó javított kiadása (corrigenda) 2000. 12. 5-i dátummal szerepel az Európai Uniós jogszabályok között. A rendelet alkotói a ATEX 100a direktíva kiadásától fogva különféle értelmezést segítő dokumentumokkal (guidelines) adnak választ az időközben felmerülő kérdésekre. Ezek közül a legfrissebb a 2011. májusi keltezésű 3. kiadású ATEX-útmutató (ATEX guidelines). Az ATEX 100a direktíva a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatával és tanúsításával kapcsolatban támaszt követelményeket az adott terméket gyártókkal szemben. Az ATEX 100a tehát nem a telepített rendszerek installációjának megfelelőségével, hanem mindössze az egyes robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések/gyártmányok gyártókra vonatkozó megfelelőségével foglalkozik. Ennek a megfelelőségnek az igazolása az ún. megfelelőségi értékelési eljárások során történik különféle modulok szerint (8/2002. (II.16.) GM rendeletben meghatározva), attól függően, hogy milyen jellegű – később részletezésre kerülő – berendezés kerül kiértékelésre és, hogy az milyen kategóriájú (8/2002. (II.16.) GM rendeletben meghatározva).

Robbanásveszélyes környezet (8/2002 (II.16.) GM rendelet 3.§ d) pontja: „a gáz, a gőz, a köd vagy a por formájú gyúlékony anyagok keveréke a levegővel, atmoszférikus feltételek mellett, melyben, miután a gyújtás bekövetkezett, az égés átterjed az egész keverékre” Megjegyzés: az MSZ EN 60079-0:2010 szabvány szerint az atmoszférikus feltétel -20°C…+60°C hőmérséklettartományt, 0.8…1,1 bar közötti nyomástartományt és 21 trf% oxigénkoncentrációt jelent.

Potenciálisan robbanásveszélyes környezet (8/2002 (II.16.) GM rendelet 3.§ e) pontja: „az a környezet, amely a helyi és használati feltételekből következően robbanásveszélyessé válhat”

Berendezés (8/2002 (II.16.) GM rendelet 3.§ a) pontja: „olyan gép, készülék, rögzített vagy mozgatható eszköz, vezérlő rész és műszerezése, érzékelő vagy hibaelhárító rendszer, amelyeket önmagában vagy együttesen, energia fejlesztésére, szállítására, tárolására, mérésére, vezérlésére és átalakítására és/ vagy anyagok feldolgozására szántak, és amelyek saját potenciális gyújtóforrásuk által robbanást okozhatnak”

 lámpatest,  hőmérséklet távadó,  villanymotor,  szivattyú test,  kuplung,  poradagoló csiga,  pneu. munkahenger

A berendezéseket két nagy csoportba lehet osztani: villamos, illetve nem-villamos üzemű gyártmányok. A nem-villamos gyártmányok működésükhöz hidraulikus, pneumatikus, vagy egyéb segédenergiát igényelnek.

Eszköz: olyan szerkezet, vagy szerkezeti elem, amely meghatározását tekintve nem tartozik a berendezés gyűjtőfogalom részeibe, de tűz- és robbanásveszélyes környezetben kerül alkalmazásra egyszerűbb műveletek elvégzése céljából

 kézi elzárószerelvény,  kézi szabályzószelep,  bimetál-hőmérő,  manométer,  vizuális áramlásjelző,  tároló edényzet

Védelmi rendszer (8/2002 (II.16.) GM rendelet 3.§ b) pontja: „abból a célból kialakított egység, hogy azonnal megszakítsa és/vagy korlátozza a robbanás hatását, és amely vagy beépítve vagy önálló rendszerként különállóan kerül forgalomba”

 detonációs zár,  deflagrációs zár,  lángzár,  hasadótárcsa,  robbanáselfojtó,  lefúvató szelep

katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ MEGELŐZÉS

29

Alkatrész (8/2002 (II.16.) GM rendelet 3.§ c) pontja: „a berendezés és a védelmi rendszer minden olyan része, amely a berendezés biztonságos működéséhez szükséges, de önálló funkciója nincs”

 kábelbevezető,  üres kötődoboz,  sorkapocs

megnevezését is. Amikor ATEX tanúsítványt írunk, akkor a műszaki gyakorlatban elfogadott – bár a jogszabályokban nem ismert – kifejezést használtunk. Ez a megnevezés valójában a következő dokumentumot takarja: ATEX tanúsítvány = EK-típus vizsgálati tanúsítvány (EC-type Examination Certificate) (EG-Baumusterprüfbescheinigung)

Berendezések kategóriái / készülék védelmi szintek (EPL) Az MSZ EN 60079-14-es szabvány foglalkozik a robbanásveszélyes környezetben alkalmazásra szánt villamos berendezések tervezésével, kiválasztásával és szerelésével. A szabvány 2009-es kiadása komoly változásokat tartalmaz az előző 2003., illetve 1999. évi kiadáshoz képest: az eddigi ún. kategóriákat felváltotta az ún. EPL (Equipment Protection Levels = készülék védelmi szint). Ezek a kategóriák, vagy készülék védelmi szintek hivatottak meghatározni, hogy az adott gép/készülék/berendezés milyen robbanásveszélyes zónában alkalmazható.

Zóna megnevezése

2009. év előtti kategória megnevezés

2009. év utáni EPL megnevezés

0-ás zóna

II 1G

II Ga

1-es zóna

II 1G , II 2G

II Ga, II Gb

2-es zóna

II 1G , II 2G , II 3G

II Ga, II Gb, II Gc

20-as zóna

II 1D

II Da

21-es zóna

II 1D , II 2D

II Da, II Db

22-es zóna

II 1D , II 2D , II 3D

II Da, II Db, II Dc

Hol, milyen védelmi szintű készülék alkalmazható?

Jól látszik, hogy a 2-es, 1-es, 22-es és 21-es zónába szánt nem-villamos gyártmányok, mint termékek (kivéve a védelmi rendszerek) esetében, illetve 2-es és 1-es zónába szánt villamos gyártmányok (kivéve a védelmi rendszerek) esetében a gyártómű is nyilatkozhat az általa gyártott termék megfelelőségéről, melyhez az alábbiakat kell tennie: • a gyártónak tanúsított minőségirányítási rendszert kell üzemeltetnie (ISO); • a gyártó elkészíti a termék műszaki dokumentációját; • a gyártó elvégzi a gyújtóforrások felelősségteljes kockázatértékelését és dokumentálja azt; • a gyártó a kockázatértékelés alapján alkalmazási jelet ad / meghatározza a készülék védelmi szintet, valamint bizonyos esetben különleges alkalmazhatósági feltételeket is megállapít; • a gyártó az elkészült vizsgálati dokumentációt átadja egy független és szakmailag kompetens személynek/cégnek, aki szakmai kontrolt gyakorolva felette eldönti, teljeskörű volt-e a kockázatértékelés – ettől fogva ez a személy/cég viseli a kockázatértékelés esetleges nem megfelelőségéből eredő károkat; • a gyártó kiadja az EK megfelelőségi nyilatkozatot. Megjegyzés: Az 1-es és 21-es zónába szánt nem-villamos gyártmányok esetében a vizsgálati dokumentációt a gyártó telephelyén túlmenően egy nemzetközi akkreditációval rendelkező kijelölt Tanúsító Szervezetnek (Notified Body) is meg kell küldeni, tárolásra. Milyen dokumentumokat kell keresnünk? Táblázatba foglaltuk, hogy az adott robbanásveszélyes zónabesorolású térrészben milyen dokumentációs kötelezettsége van a gyártónak/forgalmazónak az adott termékek esetében:

Vizsgálatok és dokumentumok A gyártók által előállított különféle gépek/készülékek/ berendezések/védelmi rendszerek (továbbiakban termék) esetében az ábrán jelölt vizsgálatokat kell elvégez(tet)ni. Itt tüntettük fel a megfelelőségi vizsgálatok lezárásakor elkészülő dokumentum megnevezéseit is. (Itt nem foglalkozunk a bányák föld alatti és külszíni részében alkalmazott termékekkel.) EK megfelelőségi nyilatkozat és EK-típus vizsgálati tanúsítvány (ATEX tanúsítvány) A folyamatábra jobb oldalán feltüntettük az adott megfelelőségi értékelési eljárási modul eredményeként létrejött dokumentumok 30

MEGELŐZÉS ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

Termék megnevezése

0-ás, vagy 20-as zóna

1-es, vagy 21-es zóna

2-es, vagy 22-es zóna

Önálló védelmi rendszer

EK-típus vizsgálati tanúsítvány (ATEX tanúsítvány)



Belső égésű motor

nem értelmezhető

EK-típus vizsgálati tanúsítvány (ATEX tan úsítvány)

EK megfelelőségi nyilatkozat

Villamos gyártmány




Nem-villamos gyártmány




Minden egyéb eszköz esetében, amely a fenti táblázatba nem sorolható be, nem kell alkalmazni a 94/9 EK direktívát a megfelelőségi értékelési eljárások vonatkozásában.

Tanúsító Szervezet1: Notified Body, nemzetközi akkreditációval rendelkező Kijelölt Tanúsító Szervezet (Magyarországon ilyen az ExVÁ Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft. – BKI Ex V.Á.)

Kockázatértékelés Röviden ismertetjük a már említett kockázatértékelés legfontosabb elemeit. Itt csak az „A modul” szerinti gyártói kockázatértékelésről beszélünk, nem tárgya cikkünknek a nemzetközi akkreditációval rendelkező kijelölt Tanúsító Szervezetek által végzett „B modul” szerinti EK-típusvizsgálat, valamint a „G modul” szerinti egyedi ellenőrzés. A kockázatértékelés célja annak megállapítása, hogy az adott termék normál üzemi gyújtóforrásai mekkora valószínűséggel gyújthatják be a környezetükben előforduló robbanóképes közeget. A gyújtóforrás vizsgálat során az MSZ EN 1127-1:2009 szabványban felsorolt 13 lehetséges gyújtóforrás jelenléte kerül elemzésre a legapróbb részletességgel, melyet a vizsgálati dokumentációban rögzítenek, kiértékelnek. • Nem-villamos gyártmányok esetében az MSZ EN 15198:2008 szabvány nyújt segítséget, mely bemutatja a kockázatértékelés módszertanát. Az MSZ EN 13463as szabványsorozat lapjai a különféle védelmi módokat mutatják be nem-villamos gyártmányoknál.

• Villamos gyártmányok esetében az MSZ EN 60079-0:2010 és az MSZ EN 60079-15:2011 szabványok adják meg az adott termék gyártókra vonatkozó előírásait. A kvantitatív módon meghatározott kockázati szinttől függően határozza meg a gyártó, hogy az általa gyártott/ forgalmazott termék milyen készülék védelmi szinttel (EPL)

Vigyázat, csalóka! Nem tudunk olyan jogszabályi hivatkozásról, amely lehetőséget biztosítana arra, hogy a gyártón kívül bárki más védelmi jelet állapítson meg és helyezzen el egy adott terméken. Ennek ellenére vizsgálataink során gyakran találkozunk olyan kifejezésekkel, melyek alapjában kérdőjelezik meg a gyártóművek és a szakértők kompetenciáját, elmosva az eddig élesnek tűnt kompetencia-határokat. Ilyen kifejezés pl. az „egyenértékű alkalmazási jel”, vagy „egyenértékű ATEX szerinti alkalmazási jel”, vagy „ATEX egyenértékűségi vizsgálat” mely kifejezéseket sem a rendeleteink, sem pedig a vonatkozó jogszabályaink nem ismerik, így tévedésre adhat lehetőséget a témában kevésbé jártas szakemberek számára.

katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ MEGELŐZÉS

31

rendelkezik. Hangsúlyozzuk, hogy a fentiekre kizárólag a gyártónak van módja, tekintettel arra, hogy ő rendelkezik mind az adott termék teljes műszaki, gyártási dokumentációjával, mind pedig a minőségirányítási rendszerét igazoló dokumentumokkal. Külső szakértő tehát nem jogosult ATEX alkalmazási jel nélküli gyártmányokra megfelelőséget megállapítani. EK megfelelőségi nyilatkozat Konkrét példákon szeretnénk bemutatni egy-egy EK megfelelőségi nyilatkozatot és ATEX tanúsítványt, ezen felül felsoroljuk azokat az ismertető jeleket, melyek alapján könnyedén eldönthető az adott dokumentum megfelelősége a robbanásveszélyes övezetben telepített gyártmány vonatkozásában. Az EK megfelelőségi nyilatkozat című gyártóművi nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: • gyártó neve és székhelye; • a termék megnevezése; • a termék típusa; • hivatkozás a 94/9 EK direktívára és a nyilatkozatban felsorolt szabványoknak való megfelelőségre; • alkalmazási jel / készülék védelmi szint és védelmi jel; • dátum és aláírás.

készített – dokumentumnak tartalmaznia kell az EK megfelelőségi nyilatkozatban szereplő információkon túl az alábbiakat: • a kijelölt Tanúsító Szervezet nevét, címét és azonosító jelét (pl. BKI, PTB, TÜV, CESI, DEMKO, KEMA, BAS, BASEEFA, LCIE, FTZU, IBEXU, ZELM, BVS, SNCH, SIRA, SEE, ISSEP, INERIS, TRL, FSA, LOM, ITS, stb.); • az ATEX tanúsítvány számát (pl.: PTB 07 ATEX 5002 X); • az szimbólumot. Maga a tanúsítvány melléklete tartalmazza a műszaki adatokat és megállapításokat, így pl. a tanúsítvány 17. pontjában a különleges alkalmazhatósági feltételeket, melyre a tanúsítvány száma utáni „X” jel utal.

Berendezés együttesek Sok esetben a berendezések nem önállóan, hanem összeszerelt ún. berendezés együttesként kerülnek telepítésre (pl. villamos motor, szivattyú test és az ezeket összekötő kuplung). Ilyen esetek megfelelőségi értékelési eljárásairól egy következő cikkünkben fogunk írni.

Reméljük sikerült más megvilágításba helyezni a gyártói EK megfelelőségi nyilatkozatok és EK-típus vizsgálati tanúsítványok (ATEX tanúsítványok) témakörét, segítséget nyújtva a robbanásveszélyes területen dolgozó, gyakran nehezen átlátható rendeleti és szabványi dzsungelben dolgozó szakembereknek.

EK-típus vizsgálati tanúsítvány (ATEX tanúsítvány) Az EK-típus vizsgálati tanúsítvány című – nemzetközi akkreditációval rendelkező, kijelölt Tanúsító Szervezet által

Koburger Márk (01-11274) robbanásvédelmi ipari szakértő EX-ON Mérnökiroda Kft. Tűzvédelmi Megfelelőséget Vizsgáló és Tanúsító Szervezet vizsgáló laboratórium vezetője

Sebők Imre

Irányjelző lámpatestek a menekülési útvonalon Egy fejlesztés nem feltétlenül ok a nyilvánosságra lépéshez. Ha azonban életvédelmi kérdésekről van szó, amelynek – még ha fellengzősen hangzik is – gazdasági és biztonságfilozófiai vetületei is vannak, már egészen más a helyzet, írja szerzőnk.

Magas minőség – alacsony példányszám? Ha emberéletekről van szó, nagy a teher az azt biztosító berendezések gyártói, rendszerek tervezői, karbantartói és az ellenőrző hatóság vállán. Mi szükséges ahhoz, hogy a menekülési útvonalak – az élet védelmének utolsó bástyái – terén a legmagasabb színvonalt érjük el? A válasz csak látszólag egyszerű: egyrészt megfelelő (anyagi, jogi, műszaki-technikai, ellenőrzési és oktatási) szabályozásra, másrészt megfelelő minőségű termékekre van szükség. A jogi környezet kialakításának lehetséges főbb követelményeiről – érintve a gyártás, vezérlés, minősítés, tervezés, ellenőrzés, karbantartás témaköreit – már volt lehetőségem e lap hasábjain javaslatokat tenni. (Katasztró-

18 féle kivitelből lehet a rendszert tervezni

A régi és az új épület

Elektronikai beültető gép

Alkatrészt, évek múlva is Örökérvényű nézőpont, hogy a vásárló nem csak terméket, hanem szervizhátteret is választ a vásárlásával. Az ASM Security Kft. az alkatrészellátást garantálandó, gyártástechnológiai értelemben „biztosította be” magát. A minden alkatrészhez legyártatott szerszámok – amelyek az ASM tulajdonába és nyilvántartásába kerültek – garantálják, hogy a cég akár tizenöt év múlva is legyárthassa ugyanazt a bizonyos eszközt. A jelenleg az országba behozott termékekben csak egyvalami közös: az alkatrész teljes hiánya. Az ASM hazai gyártású termékpalettáján azonban minden rendszer egymásra épül, sőt – a hagyományos lámpatestekbe a címzett elemek is beépíthetők, így például egy átállásnál lámpatestet sem kell cserélni.

Az új épület biztonsági berendezéseit tesztelik favédelmi Szemle 2012/4 – 51-52. oldal – szerk.) Akkor arra az álláspontra jutottam, hogy a megfelelő „biztosítékok” beépítése mellett szavatolható egy működőképes jogi környezet. A kialakítás mellett a legfontosabb tényező, a „termék” azonban már problémásabb. Az a meglátásom ugyanis, hogy a kiemelkedően katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ MEGELŐZÉS

33

TMT – 8/2012 számú tanúsítvány megállapítása „Az ASM Security által gyártott irányjelző lámpatestek ún. átvilágított piktogramok áramkimaradás esetén segítik az épületből való kijutást. A CLEVER LIGHT típusú lámpatestek egyedi energiaellátással rendelkeznek. A beépített akkumulátorok 1 és 6 W, a LED-ek hálózat-kimaradás esetén 1 vagy 3 óráig képesek világítani, lehetőséget ad a folyamatban lévő tevékenység befejezésére, illetve vészhelyzetben biztosítja az épületből történő biztonságos kijutást. Minden lámpa LED-et használ fényforrásként, két állapotjelző LED helyi tájékoztatást ad az egység helyes működéséről vagy éppen annak hibájáról.”

magas minőség itthon is elérhető – a mennyiség a kérdéses, méghozzá a hazai piac méretei miatt. Ha valaki a minőségre törekszik, vagy marad a „manufakturális” gyártásmód mellett, a magasabb árat és az alacsony példányszámot megcélozva, vagy megpróbálja feljebb srófolni a példányszámot, lenyomva az árat, minőségromlást kockáztatva ezzel. Ráadásul a hazai gyártás előnye az alkatrész-utánpótlás biztosítása hosszú időre. Mindeközben azt is szavatolnunk kell, hogy a rendszer elemei egymásra épüljenek; nem fordulhat elő például, hogy egy változtatás miatt új vezetékeket kell építeni. Milyen típusválaszték legyen? A menekülési útvonalak biztosítása a bonyolult térszerkezetű épületekben ma már komoly tervezést igényel. Nem lámpákat kell elhelyezni – egy rendszert kell megtervezni! Ehhez a megfelelő, változatos lámpatest-kialakítás elengedhetetlen. Az elhelyezés szempontjából három alaptípus szükséges: • falra, • mennyezetre, • álmennyezetre szerelhető. Jelenlegi termékpalettánkon 32 termék, ezen belül 18 különböző lámpatest szerepel; ezek azonban csak a hagyományos, menekülési útirány-jelzők, nem számoltuk bele a jövőbe mutató címzett – „intelligens” – lámpatesteket. Minőségbiztosítás – tanúsítás Ha az élet biztonságát szolgáló termékekről beszélünk – főleg, ha olyanokról, amelyeknek vészhelyzetben kell csak igazán helytállniuk –, a minőségbiztosítás kiemelt szerepet kell, hogy kapjon. Az erre a célra kifejlesztett elektronikai beültető gépsor mellett háromfázisú tesztelés hivatott garantálni a megbízhatóságot. Az első fázisban a gépsorról leérkező készülék-elemek próbája, a következőben az összeszerelt lámpatestek ellenőrzése zajlik. Ez minden darabra kiterjed. A harmadik fázis a szabványos mintavétel alapján kiválasztott lámpák vagy egyéb elemek 72 órás igénybevételű tesztje. Itt még a meghibásodás előtti állapotok (pl. esetleges melegedések) is vizsgálat tárgyát képezik. Úgy vélem, a jogi környezet egyik legfontosabb feladata a silány, alkalmatlan termékek kiszűrése. Egy villamos hálózatot naponta tesztelünk használat során (lekapcsol, kiold, kiolvad, kigyullad), a menekülésiútvonal-jelzők hatékony működéséről viszont (szerencsére) csak ritkán adódik éles tapasztalatszerzési lehetőségünk. Ezért állítjuk, csak minősített terméket 34


Energiatakarékos épület A két épület önálló tűzszakasz, amit tűzgátló ajtó választ el egymástól. A címzett tűzjelző a berendezéssel, beléptető – és kamerarendszerrel ellátott épületnél az energiatakarékosság is fontos szempont. A villamos fogyasztást lux érzékelők optimalizálják, fűtés és a hűtés helyiségenként szabályozható. A tetőre 25 kW teljesítményű napelemet szerelnek fel, ami mintegy 200m 2 -es felületet jelent a tetőn.

lenne szabad beépíteni egy ilyen rendszerbe. Hogy jó példával járjunk elöl, az idei évben valamennyi lámpánk Tűzvédelmi Megfelelőségi tanúsítását elvégeztettük. E folyamat kapcsán az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) tűzvédelmi szakági laboratóriuma által kiadott tanúsítvány 2017. június 30-ig érvényes. Beruházás a minőségbe Lehet csúcsminőséget gyártani itthon is? Úgy vélem, erre a kérdésre igennel válaszoltunk. Hogy gazdaságosan is? Erre is megelőlegeztük az igent; ennek érdekében pedig a 2009-ben épült, 700m2-es csarnoképület mellé egy új, 650m 2-es – a régi épülethez nyaktaggal kapcsolódó – új gyártócsarnokot építettünk 2012-ben. Meggyőződésem, hogy egy épületnek az elsődleges funkciójának – a minőségi termékek előállításának – ellátásán túl önmagának is minőséget kell képviselnie. Ezért eleve a terek kialakításánál a minőségre és a funkcionalitásra törekedtünk. A legfontosabb térrészek – az elektronikai beültető gépsor, az összeszerelés és a tesztelés helyiségei – mellett az alapanyagés a késztermék-raktár, valamint a gyártás-előkészítés is itt kapott helyet. Azzal kezdtem, hogy egy termék akkor lehet igazán sikeres, ha a minőséget a magas példányszámmal sikerül ötvözni. A minősítések mellett a piaci visszajelzések is ezt igazolják – elég, ha az Egyesült Arab Emírségekben elért sikereinket említjük, ahol a minőségre különösen odafigyelnek. A megrendelések és az érdeklődés (Jelenleg: Németország, Egyesült Arab Emírségek, Norvégia, Ausztria, Nagy-Britannia.) felfutásának eredménye az épület beruházás. Az új gyártócsarnok megépítéséből az is következik, hogy maga a termelés két nagyságrenddel növekedhet. A gazdaságos termelési méretet – ugyanolyan minőségi mutatók mellett! – elértük. Így a paradoxont is megoldottuk: bizony lehet olcsón, jó minőséget termelni. Csak annyi kell hozzá, hogy a hazai piacon túlmutató célokat tűzzünk ki – az ASM Security Kft. termékeinek ugyanis kb. 90%-a exportra megy, ám a maradék 10% itthon szolgálja az emberek biztonságát.

Sebők Imre igazgató ASM Security Kft., Szolnok www.asm-security.com

Lestyán Mária

Tervezői felelősség – hiánycikk a tűzvédelemben? I. Ha a tűzoltó nem a gyerekünket tartja a kezében, nem számít a tűzvédelem? Ez volt az üzenete annak a képnek, amit a Facebookon legutóbb több ezren osztottak vagy néztek meg. Furcsa világban élünk: a tűzvédelmi szempontok tényleg mellékesek az építészetben, még akkor is, ha néha szeretteink élete múlhat rajta? A luxus nem egyenlő a biztonsággal! Hol marad a kockázat elemzés? Lassan már nincs olyan esti hírműsor, amelyben ne lenne egy-két tűzeset. Ennek ellenére sokan még mindig abban a hitben élünk, hogy velünk ez nem történhet meg. A nem éghető anyagok drágák, az aktív rendszerek túl költségesek – még ha van is előírás, akkor is inkább annak megkerülésén fáradozunk. A cél a minimum, a biztonság növelése pedig fel sem merül.

Tűzvédelem a Facebokon Pár hónappal ezelőtt létrejött az Építészet és Tűzvédelem Facebokoldal, amely az építészeti és tűzvédelmi szakemberek széleskörű tájékoztatását tűzte ki célul. A szakmai fórum természetesen mindenki számára szabadon hozzáférhető a https://www.facebook.com/ EpiteszetiTuzvedelem címen.

Sűrű fekete füst a luxus-bevásárlóközpontban lévő óvoda felett Szomorú tény: az építésztervezők – akik tűzvédelmi szempontból felelnek azokért a tervezési, felújítási feladatokért, ahol a katasztrófavédelem nem szakhatóság – 95%-a nem is olvasta az OTSZ-t. Ami még megdöbbentőbb: 99%-uknak fogalmuk sincs arról, milyen tűzvédelmi előírások vonatkozhatnak például egy egyszerű családi házra. Ez a tudatlanság a hagyományos épületszerkezeteknél – tégla, beton, kerámia, fém – kevéssé volt veszélyes, a modern, éghető építőanyagok rohamos terjedése mellett azonban egyenesen halálos lehet. A kockázatelemzés sok esetben nem is jelenik meg a tervezési folyamat során – a cél a legolcsóbban kivitelezhető épületek megépítése. 2012. május 28-án Katar fővárosában, Dohában 13 gyermek, 4 óvónő és 2 tűzoltó vesztette az életét, mert egy bevásárlóközpontban működő óvodából nem tudtak kimenekülni. A menekülési útvonalon elhelyezkedő lépcső egyszerűen összeomlott, ráadásul megfelelő aktív rendszerek sem voltak jelen. Tévedünk azonban, ha úgy gondoljuk, elavult épületről van szó: a 2006-ban átadott luxus bevásárlóközpont a maga 220 üzletével, saját vidámparkjával, korcsolyapályájával és egy mini velencei lagúnával igazi nevezetesség. Flashover – dinamikus csökkenés Éghető építőanyagok, műanyagszármazékok: manapság rengeteg hasonló tényezővel kell számolni egy épületnél. Ezek a tűz során kiszámíthatatlanul viselkednek, nagy mennyiségű,

Gyerekeket mentenek az óvodából sűrű fekete füstöt képeznek, amely jelentősen megnehezíti a menekülést és a mentést is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az épülettüzek során a halálesetek 80%-a nem a hő, hanem a füst hatására következik be. A növekvő rizikóra hívja fel a figyelmet a svéd SRA kutatása is: az ún. flashover (a helység teljes lángba borulása) 1950-ben még 15 perc volt, 1975-ben 5 perc, napjainkra, pedig 3 percre csökkent. Egy katari édesanya a dohai bevásárlóközpont tüze után így nyilatkozott: „Amikor a gyermekünknek óvodát választunk, megvizsgáljuk a személyzetet, a tisztaságot, az oktatási programot, a nyelvoktatást, hogy gyermekbarát-e, de azt, hogy milyenek pl. katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ MEGELŐZÉS

35

Mi lett volna, ha innen kell menekülni?

Szülők aggódva várják a híreket

Egyenlőtlen küzdelem

Teljesen kiégett az áruház

a tűzvédelmi papaméterek, a menekülés feltételek, senki nem vizsgálja. Én, ezentúl, mindig meg fogom tenni.” Éghető anyagok, aktív rendszerek Valószínűleg sokan voltak közülünk úgy, hogy játszóházban hagytuk gyerekünket. Végiggondoltuk, mi történne, ha tűz ütne ki az épületben? Hiába írja elő ugyanis a jogszabály a menekülési útvonalat, a tűz kitörésének pillanatában egy szülő egészen biztosan nem a kijárat, hanem a játszóház felé fog indulni. Ott, pedig értékes perceket tölt majd el azzal, hogy megkeresse és kivigye gyermekét. Ráadásul egy olyan helyről, amely gyakran nagyon messze van a vészkijárattól! Újabb tévhit, hogy az aktív rendszerrel minden megoldható. A maximális biztonságot ezek csak akkor biztosítják, ha nem éghető épületszerkezetekkel kombinálják őket. Ezek ugyanis 36


nem öregszenek, nem igényelnek karbantartást, felülvizsgálatot élettartamuk során. Kivitelezési hibáinak kockázata tűzvédelmi szempontból csekély. Egy későbbi funkcióváltás során kötöttségektől mentes tervezést jelenthet. Ráadásul – és ez az, ami nem mindegy – abban az esetben is „bolondbiztosak”, ha az aktív rendszer felmondja a szolgálatot. (In)aktív rendszer Az izraeli Netanyában tavaly egy IKEA-üzlet gyakorlatilag porig égett a legmodernebbnek tekinthető aktív védelmi rendszer ellenére. Habár a tűz szerencsére éjszaka történt, belegondolni is rossz, mi lett volna, ha az épület a tűzesetkor tele van emberekkel, a játszóházban pedig nyüzsögnek a gyerekek. A tervezés felelősség. Sok esetben túl kellene mutatnia a jogszabályi minimumon. A nem éghető anyaghasználat egy biztos pont lehet – de még ez sem elegendő! A két cikkben szereplő tűzről és további tanulságos tűzesetekről, szakmai anyagokról, építészeket, tűzvédelmi tervezőket érintő témákról információkat a Facebook Építészet és Tűzvédelem oldalán talál. Lestyán Mária, fejlesztési és szakmai kapcsolatokért felelős igazgató Rockwool Hungary Kft. [email protected]

v i s s z h a n g

Turbó fokozaton a hő- és füstelvezető A tűzmegelőzési szakértők alapvetően két állításra kaphatják fel a fejüket manapság. Az egyik: „Hamisítják az igazolásainkat!” Ilyet az ÉMI képviselője írt egy szakmai fórumon. A másik: „A mi termékünk világrekordot ért el!” Ilyesmivel egy cég kelt feltűnést. Ne tételezzünk fel mindjárt rosszat, foglalkozzunk a második állítással: egy 2011. október 26-án kelt Tűzvédelmi Megfelelőségről szóló igazolás alapján az egyik gyártó hő- és füstelvezető berendezése elérte a 0,9 cv értékes álomhatárt.

tolóerejét mutatja – ha viszont nincs munkahenger, akkor vajon mit? Ha a kukacoskodás mellett szőrszálhasogatók is lennénk, azt is megjegyezhetnénk, hogy az elektromos, a gázrugós és a munkahengeres termékeket pont ezért külön szokás minősíteni. Meg persze azért is, hogy tudjuk, milyen termékről szól az igazolás. Vagyis ez a TMI elektromos, pneumatikus és mechanikus nyitás esetén is használható. Az SL értékhez CO2-es patron méret kikötést tesz. Azaz, csak munkahenger + thermoautomata verzióra értelmezhető az SL igazolás, elektromotoros, vagy gázrugós teleszkóposra nem. Bár arra is gondolhatunk, hogy itt a távnyitás elektromos, pneumatikus, ill. mechanilkus módjára gondoltak a termék rövid leírásánál. Ki tudja?

Kettős látás Induljunk ki abból, hogy minden nagy eredmény mögött komoly munka áll. Az első ilyen Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás 2009. májusában született, és még ma is érvényes (2015 május 31-ig). Ezen az TMI-46/2010 számú iraton és annak jegyzőkönyvén nem szerepel egyetlen érték sem. Aztán ugyanerről a termékről találtunk egy 2011. október 16-án kelt TMI-46/2010 számú ÉMI Igazolást a Tűzvédelmi Megfelelőségről, amely már 2016. október 31-ig érvényes. Érdekes! A papírokkal egyébként is nehéz boldogulni, hát még itt! Az első ÉMI TMI az FR 179-09-AUNE számú, 2009. dec. 7-én kelt jegyzőkönyvre hivatkozik. A régi jegyzőkönyv mellé csatolt és a most a honlapról letölthető Fires jegyzőkönyv láthatólag ugyanaz, de a száma 1396-CPD-0038, és 2010. jan. 20-án kelt. Ami szakmailag igazán figyelemre méltó: az új Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolásban már vannak értékek, az egyik rögtön világraszóló! Nézzük sorban! A termék rövid leírásában nem bíbelődtek a részletekkel: egyben minősítették a „természetes hő- és füstelvezető berendezések pontszerű felülvilágítók elektronikus, mechanikus és pneumatikus úton nyitható szerkezetek, épületek füstmentesítésére”. Ha kukacoskodók lennénk, azt mondhatnánk, hogy az igazolt hóterhelés alatti nyomás (SL 500 – minimum 55 g CO2 patronnal – és SL 750 – minimum 80 g CO2 patronnal), ebben a formában értelmetlen. A hóteher alatti nyomás a munkahenger

Miről szól? Mit minősít? Ha már az elején sem tudható pontosan, milyen termékről szól az igazolás, meg sem lepődhetünk, hogy belebotlunk az oldalarány kérdésébe. Több cég katalógusát átnyálazva arra jutottunk, hogy a szimpla nyílószárnyas hő- és füstelvezető berendezéseknél általában 150x300-as oldalarány jellemző. A szélcsatorna-vizsgálatnál nincs kikötés az oldalarányra, így biztosan újabb szenzációs eredményt sikerült elérni: az igazolt eredmény 180x350-es. Egy kis folt a pedigrén: a céges katalógus nem említi, hogy dupla vagy szimpla klapnis kupoláról beszélünk. Lelke rajta! No de a TMI sem mondja, hogy mit minősített, ami bizony öreg hiba! Most akkor honnan tudjuk, hogy mit minősítettek?

Szenzációs cv érték + szélterhelés A hő- és füstelvezető berendezésekkel szembeni követelmény a CE minősítés és a szállítói igazolás. A CE minősítés 11 kritériumot állapít meg, ebből a TMI a 7 lényegesről szól. Ezek közül a legszenzációsabb a cv érték. Ez ugyanis 0,9. Nem sajnáltuk a fáradságot, hogy megtudjuk, valóban szenzáció született-e. Ismét átlapoztunk egy halom CE minősítést, ezek cv értékben még a közelébe sem értek ennek az eredménynek. (Mindezeket az eredményeket a BME Áramlástan Tanszékének jegyzőkönyve alapján állapították meg. Az meg komoly szervezet, hinnünk kell neki. Arra nem sikerült adatot találni, hogy akreditált laborról beszélünk-e.) Az már az ezoteria birodalmába tartozik, katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ VISSZHANG

37

hogy az új TMI-ben ez cv érték miért egyszerű műszaki adat és miért nem tervezési/megfelelőség-igazolási/típusvizsgálati értékek táblázatban szerepel? Talán maguk sem hitték el? Lássunk két másik értéket a jegyzőkönyvből! Tervezési/megfelelőség igazolási/típusvizsgálati értékek Termékjellemzők (és mértékegységeik)

Érték/adat

Megbízhatóság (ciklus)

Re 1000 (kétfunkciójú készülék)

Szélterhelési osztály (Pa)

WL 1000

Az első igazolásban ez még RE 50 volt, ez most RE 1000-re módosult. Mi változott azóta? A legérdekesebb az, hogy a táblázat megjegyzésében ez szerepel: „Szellőztetési funkciót is ellát, így az előírt Re 10 000 + 1000 megbízhatósági (nyitási ciklusok

Tűzvédelmi osztály Azt már csak az igazán keményvonalas „kákán csomót keresők” mondják, hogy a szerkezet héjalásaként alkalmazott Makrolon Multi UV típusú polikarbonátos lemezekkel kialakított szerkezet tűzvédelmi osztálya – B-s1, d0 – több mint érdekes. A füstelvezető minden alkotóelemének legalább D tűzvédelmi osztályúnak kell lennie, írja az OTSZ 510§ a pontja. A prospektusban meg polisztirolos hőszigetelés található.

38

VISSZHANG ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

száma) követelmény teljesíti.” A követelmény tényleg ez lenne, de az igazolt adat fényévnyi távolságra van tőle. Ez azért lényeges dolog, mert a szellőztetésre is használt hő- és füstelvezetőket akár naponta többször is nyitják, a csak hő- és füstelvezetési funkcióval rendelkezőket egész életciklusuk alatt kevesebbszer. Mást, szerényebb értéket mutat a szélterhelés. A táblázatban a WL 1000 érték szerepel. Ez egész jó lenne, ha nem WL 1500-at írna elő az OTSZ 511§-a. Jó, jó, de a TMI első lapján azt írják, hogy 2016-ig ez megfelelő. Akkor most mit tegyünk? Szóval nem tudjuk, hogy pontosan milyen termékről (elektronikus, mechanikus, vagy pneumatikus úton nyithatóról, szimpla vagy dupla nyílószárnyasról) van szó, de van róla ugyanazon a számon két eltérő igazolás a Tűzvédelmi Megfelelőségéről. Az elsőben nem szerepel adat, így a hitünkre hagyatkozhatunk, meg arra, hogy jó. A másodikban sok adat szerepel, némelyik egyenesen szenzációs, a másik nem. Félre a kételyekkel: a Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás 2016. október 31-ig érvényes. Ja, majd elfelejtettük: mindkét papír a Turbo M gyártmányú Meteor típusú természetes hő- és füstelvezető berendezések minősítéséről szól. Szenzációs! Szalay Barnabás épületgépész mérnök Az ÉMI tájékoztatása szerint nincs egyidejűleg két hatályos TMI. Ugyanazon a számon adták ki a két említett TMI-t, de az első változatot visszakérték. Az ÉMI honlapon csak a második változat szerepel. (szerk.)

f ó k u s z b a n

5. A tőzegtüzek a felszín alatti tüzek típusába tartoznak. Aszályos, száraz nyarakon fordulnak elő, általában a tőzegterület felett meggyulladó felszíni vegetációtűz következtében keletkeznek.

Erdőtűz-kockázat Magyarországon A hazai katasztrófakockázat-értékelésen az árvíz után az erdőtűz került a második helyre. Az erdőtüzek elleni védekezés több szakterület, gazdálkodó szervezet és hatóság folyamatos, átgondolt együttműködését igényli. Melyek az értékelés főbb megállapításai? Az erdőtüzek száma és a leégett terület nagysága Veszélyeztetettségi besorolás Az Európai Unióba történő belépéssel megváltozott a jogi szabályozás. A 4/2008. (VII. 1.) ÖM konkretizálja az erdőtűzvédelem szereplőinek feladatait. Előnye és erénye, hogy teljes egészében harmonizál az EU előírásokkal, és létrehozza a hazai körülményekhez igazodó veszélyeztetettségi besorolást. Kategóriái: a) nagymértékben veszélyeztetett terület, b) közepesen veszélyeztetett terület, c) kismértékben veszélyeztetett terület. Ez a veszélyeztetettségi besorolás az erdők tűz elleni védelmének rendszerében hasonló szerepet tölt be, mint a tűzvédelemben a „tűzveszélyességi osztályba” sorolás. Erdőterületeink tűzvédelmi szempontú jellemzői A magyarországi vegetációtüzeket 5 fő csoportba sorolhatjuk: 1. E tüzek tavasszal a hótakaró elolvadása után keletkeznek, amikor a vegetáció még nem zöldült ki, az előző évből azonban nagyobb mennyiségű elszáradt lágyszárú vegetáció, illetve lomb található a területen, amely könnyen és gyorsan képes kiszáradni. E tüzek februártól április közepéig jellemzőek elsősorban lombos (főleg tölgy és cser) erdőfelújításokban illetve egyes gyep- és cserjetársulásokban. 2. E tüzek a száraz, aszályos nyarakon jelentkeznek nagyobb számban idősebb lombos és fenyves állományokban. Lombos állományoknál általában felszíni tűz alakul ki, fenyves (FF és EF) állományokban a tűz legtöbbször rövid időn belül átterjed a koronára is. 3. Külön csoportot képeznek az alföldi borókás-nyaras társulásokban, elsősorban nyáron keletkező tüzek. 4. Nyár végén, illetve késő ősszel gyepterületeken keletkező tüzek elsősorban az alföldi régióra jellemzőek.

Az erdei tüzek formái • az avar (alom) tűz vagy futótűz; • a koronatűz; • a törzstűz és • a tőzegtűz. Az erdei tüzek jelentősége az utóbbi évtizedekben megnövekedett, melynek egyik oka az éghajlati szélsőségek, a kevesebb csapadék, magasabb átlaghőmérséklet, a hótakaró nélküli telek sorozata.

Klimatikus erdőtűz-szezon Magyarországon A klimatikus viszonyok ismeretében meghatározhatjuk az erdőtűz-szezon idejét és hosszát. Az éghajlati viszonyok és a historikus erdőtűz-adatok egybevetése alapján megállapítható, hogy klimatikus szempontból két jól elkülöníthető erdőtűzszezon van Magyarországon. 1. Az egyik ilyen időszak februártól április közepéig (ritkábban május elejéig) tart. Erre az időszakra jellemző, hogy átmenetileg csökken a levegő relatív páratartalma, egyre magasabb a nappali órák hőmérséklete, és a hóolvadás után száraz a felszín. A vegetációs ciklus kezdetén a biomassza meglehetősen száraz. Ugyanakkor az előző évből nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú vegetáció, illetve lomb található a területen, ami gyorsan képes kiszáradni. Ilyen feltételek mellett az őrizetlenül hagyott rét- és tarlóégetések gyakran átterjednek más állományokba is. 2. A másik igen tűzveszélyes időszak a nyári hónapokra tehető. Egyes években azonban a nyári erdőtűz-szezon elhúzódhat akár szeptember végéig, október közepéig is. A nyári vegetációtüzek éghajlati okaként a hazánkra jellemző hosszan tartó csapadékhiányt (aszály), a magas hőmérsékletet lehet meghatározni. Ahogy ezt az idei évben is tapasztalhatjuk. katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ FÓKUSZBAN

39

Erdőt és fás területet érintő tűzesetek (2011. június 16-i állapot szerint 1146 tűzeset)

Az erdőtüzek keletkezését befolyásoló meteorológiai elemek Az erdőtüzek kialakulására alapvetően négy meteorológiai paraméter van hatással. Ezek a tényezők: a szél sebessége és iránya, a levegő hőmérséklete, a levegő relatív páratartalma, valamint a csapadék mennyisége és időbeli eloszlása.

Fire day A klimatikus tűzkockázatot meghatározó meteorológiai elemek legtöbbjének napi menete van. Ezzel összhangban egy napon belül is változik a kockázat mértéke. Általánosságban elmondható, hogy akkor a legnagyobb a tűzkockázat, amikor a szélsebesség nagy, a relatív nedvesség alacsony és a levegő hőmérséklete magas. Mindezek alapján a vegetációtüzek kipattanásának kockázata általában 10 és 18 óra között a legmagasabb. Ezt az időszakot a tűz-klimatológiában „fire day”-nek nevezik. A hajnali órákban, 2 és 6 óra között ugyanakkor a tűzkockázat relatíve alacsony.

Az éghajlatváltozás lehetséges hatása a tűzkockázatra Az éghajlatváltozás ténye ma már többé-kevésbé bizonyított. A változás mértéke az egyes klímamodellek esetében ugyan eltérő lehet, de az iránya nagyjából megegyezik. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy a Kárpát-medencében a hőmérséklet minden évszakban növekedni fog a referencia időszakhoz (1961-1990) viszonyítva. A nyári és az őszi átlaghőmérséklet emelkedése a többi évszakhoz képest jelentősebb. 40

FÓKUSZBAN ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

A csapadék esetében az egyes éghajlati modellek a szárazodás felé mutatnak, míg más modellek szerint éves összegben nem várható jelentős mennyiségi változás. Általában a nyári és a téli csapadék mennyisége fog várhatóan elmaradni a referencia időszakban tapasztaltakhoz képest. Mindezek azt sugallják, hogy hazánkban erdőtüzekkel a jövőben fokozottabban kell számolni. Amennyiben a téli csapadékmennyiség valóban csökkenni fog, és mindeközben az átlaghőmérséklet emelkedik, akkor a kora tavaszi erdőtűz szezonban jelentősebb tűzesetekre kell számítanunk. Ugyanez a helyzet a nyári erdőtűz szezonban is, azzal a kiegészítéssel, hogy ebben az időszakban gyakrabban találkozhatunk majd kiterjedt, nehezen kezelhető koronatűzzel. Biotikus tényezők Köztudott, hogy a fenyőfajok tűzveszélyessége nagyságrenddel nagyobb a lombosokénál. Az erdőrészletek besorolásának alapját az erdőrészlet szinten elvégzett osztályozás képezi: • Nagymértékben veszélyeztetett kategóriába tartozó erdők: – Erdeifenyő és feketefenyő elegyes és elegyetlen állományok – Közönséges boróka állományok – Lombos erdőfelújítások és erdőtelepítések 5 méteres magasságig • Közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozó erdők: – A nagymértékben veszélyeztetett kategóriába nem sorolt egyéb fenyves fiatalosok – Tölgy, cser állományok, karsztbokorerdők 5 méteres magasság felett – A 2 évnél régebbi felújítandó üres vágásterületek Megyei bontásban: • Nagymértékben veszélyeztetett megyék:

A tűzesetek településenként összesített területe – Bács-Kiskun megye, – Borsod-Abaúj-Zemplén megye • Közepes mértékben veszélyeztetett megyék: – Csongrád megye, – Heves megye, – Nógrád megye, – Veszprém megye, – Budapest (főváros) és csatoltan – a Pilis és a Budai-hegység fenyvesei Az állományok kora: A leginkább veszélyeztetettek az erdősítések, a záródás előtt álló fiatalosok, melyekben a lágyszárú növényzet mennyisége meghatározó. Az elszáradt lágyszárú növényzet segíti a tűz terjedését az alsó száraz ágakra, így könnyen alakul ki koronatűz. Az összeroskadt, elszáradt gyom égése során a gyökfő, a vékony kéreg alatt a kambium rövid idő alatt elpusztul. Ez fenyőknél a fa pusztulásával jár, lomb fafajok tőremetszéssel megmenthetők. A fiatalosok a legkisebb avartüzet is felvezetik a koronába, így az élő részek is hamar lángra lobbannak. Nyeséssel csökkenthető a veszély, de csak a levágott ágak kihordása mellett. Az aljnövényzet mennyisége és minősége: legveszélyesebb az évente elszáradó dús egyszikű vegetáció, pl. siskanád az erdősítésekben. Különösen a kiritkult, ezért elgyomosodott fenyvesek a veszélyeztetettek. Az avartakaró vastagsága, tömörsége: összefüggésben a nedvességtartalommal elsősorban az avartüzeknél van jelentősége. A jó szerkezetű avartakaró sok vizet képes tárolni, így a tűz terjedésének megakadályozója is lehet. Gazdálkodási tényezők A terület ápoltsága: az elgyomosodott, elhanyagolt erdősítésekben felhalmozódó száraz gyomnövényzet a tűz terjedését segítő tényező.

Nyesési munkálatok: különösen a fenyvesekben, száraz termőhelyeken, a természetes feltisztulás elmaradása miatt fontos tényező. A levágott ágak eltávolítása is fontos feladat. Elegyes állományok létesítése: A fenyő és lombos fajok sávos, pásztás elegyítésével, lombszegény ültetésével még az egyébként kiemelten veszélyes területeken is nagymértékben csökkenthető a tűzveszély. Az alkalmazott üzemmód: tarvágások, és mesterséges felújítások után a terület általában elgyomosodik, amely egészen a fiatalos záródásáig fokozott tűzveszélyt jelent. Az erdő feltártsága, látogatottsága: elsősorban a nagyvárosok közvetlen közelében, a kiemelt üdülőterületeket övező erdőben jelentkezik veszélyt növelő tényezőként. Szintén veszélyeztetettek a hétvégi kertekkel, nyaralótelepekkel szomszédos állományok a hulladék- és gyomégetések miatt. Veszélyforrásként jelentkeznek a közút- és a vasútvonalak. A kirándulóerdőkben a szabálytalanul és meg nem engedett időben rakott, majd őrizetlenül hagyott tűz jelent kiemelt veszélyt.

Fogalmak Fire hazard Egy adott területen lévő éghető biomassza mennyiségét, éghetőségét kifejező mutató, azaz a statikus kockázatot jelenti. Fire risk A veszély, hogy az éghető biomassza a területen meggyullad, az ember vagy a villám begyújtja. A dinamikus kockázatot jelenti. Fire severity Az adott területen bekövetkező tűz „súlyossága” az ott található ökoszisztémára gyakorolt hatás szerint. Fire danger Annak a kockázata, hogy az adott területen, adott környezeti feltételek mellett (éghető biomasza, mikroklíma, időjárás) és adott szocio-ökonómiai viszonyok közt tűz keletkezik.

katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ FÓKUSZBAN

41

A települések kockázati besorolása Vegetációtűz kockázat értékelés Az erdőtüzek elleni védekezés fontos eszköze a tűz kockázati térképezés, amely adott terület domborzati-, állomány- és szocio-ökonómiai viszonyainak figyelembevételével értékeli a tűz keletkezésének valószínűségét. A térinformatika fejlődésével új eszközök állnak rendelkezésre a különböző természeti katasztrófák (erdőtűz, aszály, árvíz, stb.) kockázatával és modellezésével foglalkozó szakemberek számára. A különböző információkat (topográfia, vegetáció) együtt lehet elemezni, illetve hogy az eredmények grafikus formában, az alkalmazók számára is könnyen értelmezhető módon jelennek meg. A tűzkockázati térképek segítségével a kockázatos területek azonosításán túlmenően lehetőség van a célzott támogatások szétosztásának, a tűzoltási kapacitások elosztásának, illetve a megelőzési tevékenységek koordinálásának szakmai megalapozására.

Országos adatok elemzése településekre lebontva

Hatás

Ritka <1/év

Nagyon súlyos >100 ha Súlyos 10-100 ha Nem súlyos 1-10 ha Alacsony mértékű <1 ha

közepes alacsony alacsony alacsony

Bekövetkezési gyakoriság Nem Gyakori Nagyon gyakori 4-25/év gyakori 1-3/év >25/év közepes magas magas közepes alacsony

alacsony

közepes közepes alacsony

magas közepes

alacsony

Országos adatok elemzése megyei viszonyításban Kockázati mátrix Hatás mértékének a megállapításakor – igazodva a rendelkezésre álló információkhoz – csak a tűz kiterjedésének mértékét vesszük figyelembe. A tűz káros hatásai által okozott veszélyeztetettség pl. füst figyelmen kívül hagyásra kerülnek. Kockázati térképek Az Európai Unió a 2158/92/EGK rendelet (később egységes szerkezetben a 308/97/EGK rendelettel) 2. cikk 1. pontja alapján a tagországokat kötelezi, hogy közigazgatási területüket a rajtuk található erdőterületek ismeretében tűzveszélyességi osztályokba sorolják. A tűzveszélyeztetettségi besorolás szempontjai az erdők tűzvédelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendeletbe is beépítésre kerültek. A besorolás alapját az erdőrészlet szinten elvégzett osztályozás képezi. A besorolási rendszer hatóságilag nyilvántartott adatokon alapul és segítségével megfelelően érvényre juthatnak a szakmai elvárások is. Az erdőrészlet szintű besorolás elsősorban az adott 42


Hatás

Ritka <1/ 5év

Nagyon súlyos >50 ha Súlyos 5-50 ha Nem súlyos 1-5 ha Alacsony mértékű <1 ha

közepes alacsony alacsony alacsony

Bekövetkezési gyakoriság Nem Gyakori Nagyon gyakori 3-20/év gyakori 1-2/év >20/év közepes magas magas közepes

közepes

magas

alacsony

közepes

közepes

alacsony

alacsony

alacsony

erdőterület statikus (Fire hazard) típusú kockázatát veszi figyelembe, mivel az erdészeti nyilvántartásból ez állapítható meg egyértelműen. A besorolásnál az erdőgazdálkodók üzemtervében alkalmazott ún. faállomány-típusokat és egyes faállományt leíró paramétereket vett figyelembe az erdészeti hatóság.

Barta-Vámos László

Ismerkedés a horvát tűzoltóság rendszerével A CTIF (Tűzoltó és Mentő Szolgálatok Nemzetközi Szövetsége) Erdőtűzvédelmi Bizottsága, horvát kezdeményezésre megbeszélést tartott 2012. július 10-12. között Trogírban. Az erdők tűzvédelmével kapcsolatos témák mellett a vendéglátók bemutatták a horvát tűzvédelem rendszerét, a résztvevőket elvitték a környező hivatásos és önkéntes tűzoltóságokra. A tapasztalatokról számol be szerzőnk.

A Horvát szervezeti felépítés Az önkéntes tűzoltók alkotják a horvát tűzoltóság zömét, létszámuk 38 ezer fő körül mozog, 1825 tűzoltóságon. • A hivatásos állomány létszáma 2351 fő, ők 20 régió 61 hivatásos tűzoltóságán teljesítenek szolgálatot. • A létesítményi tűzoltók közül a 800 hivatásos 34, az 1700 önkéntes 55 létesítményi tűzoltóságon lát el feladatokat. • Horvátország rendelkezik légi tűzoltó egységekkel is, melyeket a légierő működtet. Rendelkezésre áll 6 Canadair CL-415, 5 Air Tractor és 2 helikopter. • Ezen felül létrehozták az állami bevetési egységeket, amelyeket a bonyolultabb, nagy terjedelmű tűzesetek, műszaki mentések felszámolására vetnek be. A négy állami bevetési egységet Dubrovnikban, Sibenikben, Zadarban és Splitben (Divulje) helyezték el, központjuk – a már korábban említett – Divuljeben található. Ezek az erők biztosítják a 4,5 millió fős ország mentő tűzvédelmét.

Trogír-Kastelano A horvát házigazdák 2012. július 11-én először a Trogíri önkéntes tűzoltóság, majd a Divulje-ben található hivatásos tűzoltóságra és riasztás fogadó központba vitték a CTIF Bizottságának csoportját. Divuljeben állomásoznak a horvátok különleges légideszantos tűzoltói, akiket kiképeztek a helikopterrel való helyszínre jutásra és beavatkozásra is. A központot követően Kastelano három önkéntes tűzoltóságát látogatták meg a Bizottság tagjai.

Fejlett a légi tűzoltási technika és taktika A horvát hivatásos tűzoltóságok diszlokációja

Műemléki környezetben, szűk utcákba

Egyedi kialakítású erdőtűzoltó jármű katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ FÓKUSZBAN

43

Kastelano 45 ezer fős lakosságának védelmét 3 önkéntes tűzoltóság, nagyságrendileg (de nem egy időben értve) 400 tűzoltóval és 43 gépjárművel látja el. A vízszállító járműveket sok esetben lakossági vízellátásra is használják. Néhány esetben saját maguk alakítják át/ki a tűzoltó gépjárművet a helyi sajátosságoknak megfelelően (12 méteres emelőkosaras jármű, erdőtüzes jármű). A tűzoltók 10-15%-a (40-50 fő) hivatásos a többi önkéntes. Készenlétet minimális létszámban adnak, akik között mindig van hivatásos tűzoltó is. A gépjárművek feltöltése, önkéntesek berendelésével a beavatkozást igénylő esemény függvényében történik. Az önkéntes tűzoltóságok épületeiket saját anyagi és emberi forrásaikból építik, bővítik, tartják karban, önkormányzatok, helyi vállalkozók támogatják tevékenységüket. A létesítményeiket különböző módon (vendéglátás, szálláshely, sport) szolgáltatási céllal is hasznosítják. A kastelanói térségben más helyhez képest nagyobb megbecsülés övezi a tűzoltókat a társadalom körében, sok fiatal vesz részt a tűzoltóságok tevékenységében mint ifjúsági tűzoltó, de bevetésre csak 18 év fölött kerülhetnek.

Erdőtűz indexek – A meteorológiai tűzkockázat számszerűsítése A tűzveszélyre fel lehet hívni a figyelmet. Ennek kézenfekvő módja lenne az Országos Meteorológiai Szolgálat által működtetett Kistérségi Riasztórendszer (http://met.hu/idojaras/ veszelyjelzes/) keretében történő veszélyjelzés.

Időjárási indexek A meteorológiai tűzveszély meghatározására a legegyszerűbb módszer az ún. első generációs időjárás-indexek alkalmazása. Ezek az indexek csak meteorológiai paramétereken, leggyakrabban a levegő relatív nedvességtartalmán és hőmérsékletén alapulnak. Az indexeket általában empirikus úton alkották meg. A legismertebb elsőgenerációs indexek a Nesterov-index, és az Angström-index. Az OMSZ-nál az Angström-indexet alkalmazzák, elsősorban tűz-klimatológiai kutatásokra. Az időjárási indexek továbbfejlesztett változatai, az ún. második generációs indexek, általában valamilyen térinformatikai alkalmazás segítségével új információkat (pl. a különböző társulás-típusok eltérő tűzkockázati tulajdonságait) is figyelembe vesznek.

Erdőtüzek kezelése Horvátország területének 43%-át borítja erdő, amelynek 40%-a a tengerpart menti erdő. A száraz éghajlaton évente átlagosan 1500–3000 erdőtűz (95%-a emberi tevékenység hatására) keletkezik, 10–60 ezer hektár leégett területtel. Horvátországban a nagyterületű szabadtéri tüzek kezelésére rendelkezésre áll egy Veszélyhelyzet Kezelési Terv, továbbá nyári időszakban az erőforrások jelentős részét az Adriai partvidékre csoportosítják át, és szezonális tűzoltókat is alkalmaznak. A nagyobb tüzek kezelésénél az állami bevetési egységeket is bevetik, ahol a földi és légi egységek koordinációját a tűzoltósági műveleti központ (Divulje) végzi.

Barta-Vámos László tű. szds. BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Egyes országokban – így hazánkban is – a tűzkockázat értékelésére az előzőeknél összetettebb aszályossági indexeket is alkalmazzák (pl. KBDI – Keetch-Byram Aszályossági Index, PDSI – Palmer-féle Aszály-szigorúsági Index). Az aszályindexek nem helyettesítik az erdőtűz-indexeket, de hasznos kiegészítő információt jelentenek. Az ún. komplex tűzkockázati értékelő rendszereknél a tűz időjárási index számítása az egyes biomassza típusokra kialakított, azonos időjárási körülmények között is eltérő nedvességtartalom változását, illetve a társulás-típusok tűzkeletkezési viszonyait is figyelembe vevő részindexek összegzésével történik. Ilyen rendszer a kanadai Canadian Forest Fire Danger Rating System. Az Európai Unióban 2000-óta működő Európai Erdőtűz Információs Rendszer (EFFIS) 2007-ben adaptálta a kanadai rendszer tűz-időjárás indexet (FWI) számító modulját. A veszélyeztetett időszakban naponta készül egy, három és hatnapos tűz-veszélyeztetettségi előrejelzés. A veszélyességi térkép hozzáférhető az EFFIS internetes felületén (http://effis-viewer.jrc.ec.europa.eu/ wmi/viewer.html). Az OMSZ-nál folytatott vizsgálatokat szerint a különböző erdőtűz-indexek közül bizonyos helyzetekben az egyszerűbb indexek (FMA és FMA+) Magyarországon jobb eredménnyel jelzik előre a tűzveszélyes időszakokat. Az EFFIS keretében elérhető FWI index térbeli felbontása ma még rossz, finomabb felbontással alkalmazva, hazai meteorológiai megfigyelésekkel valószínűsíthetően jobb eredményekre jutnánk. Így a meteorológiai erdőtűz kockázat operatív előrejelzésének bevezetéséhez további vizsgálatok szükségesek.

A tüzek száma és az indexek veszélyességi értékei napi bontásban, március hónapban (bal oldali függőleges tengely: tüzek száma, jobb oldali függőleges tengely: veszélyesség foka) 44


Barta-Vámos László

Nemzetközi szervezetek az erdők tűzvédelmében Az erdő- és vegetációtüzek Magyarországon is visszatérő problémát jelentenek, különösen március-április és júliusaugusztus hónapokban. A statisztikai adatok alapján – az elmúlt év hasonló időszakához képest – 2012-ben megduplázódott az esetek száma, 13 853 erdő- és vegetációtűz volt. Az ilyen típusú tűzesetek megelőzéséhez a nemzetközi szervezetek tapasztalatai is hozzájárulhatnak. Melyek ezek a szervezetek, és mi a feladatuk?

EU MIC A tavalyi évhez hasonlóan az Európai Bizottság, Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóság, Humanitárius és Polgári Védelmi Műveletek, Veszélyhelyzet Reagálási egysége (European Commission, Directorate-General Humanitarian Aid and Civil Protection – ECHO, ECHO. – Humanitarian and Civil Protection Operations, B/1 - Emergency Response) idén is megszervezett egy találkozót, amelyen a tagállamok képviselői ismertették az erdőtűzvédelem terén a 2012. nyári időszakra várható helyzetet, a rendelkezésre álló erőket és eszközöket, kiemelve közülük a légi tűzoltó egységek számát, bevethetőségét. Az Európai Bizottságban az EU MIC (Monitoring and Information Centre = Megfigyelő és Információs Központ) felelős a tagállamoktól érkező katasztrófavédelmi – közte erdőtűzvédelmi – kérések kezeléséért, koordinálásáért. Az EU MIC hetente készít és küld a tagállamoknak egy erdőtűzvédelmi kiadványt (Forest Fire Bulletin) a tagállamok jelentései és az aktuális helyzet alapján, ami lehetővé teszi az információk folyamatos nyomon követését és összehasonlítását. Ezen felül az EU MIC és a 6 erdőtüzekkel leginkább fenyegetett tagállam (Portugália, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Horvátország, Görögország) 2012. június 21-től 2012. szeptember 13-ig hetente videó konferenciát tart az aktuális és várható helyzet értékelése, a rendelkezésre álló légi tűzoltó egységek állapotára vonatkozó információk megosztása céljából. Ezeken a megbeszéléseken lehetőség van arra is, hogy a tagállamok jelezzék, várható-e segítségkérés. Az erdőtűzvédelemmel kapcsolatos hatósági, tűzmegelőzési tevékenység összehangolása, koordinálása az EU szintjén nem jelenik meg, a hangsúly a beavatkozás és az ehhez kapcsolódó segítségnyújtás elősegítésén van. CTIF Az EU mellett egy másik nemzetközi szervezet, a CTIF (Tűzoltó és Mentő Szolgálatok Nemzetközi Szövetsége) is foglalkozik az erdők tűzvédelmének kérdéseivel. A CTIF 1986-ban hozta létre az Erdőtűzvédelmi Bizottságot (CTIF Bizottság), mely az EU MIC-hez hasonlóan szintén inkább a beavatkozás oldaláról közelíti meg az erdők tűzvédelmét. A CTIF Bizottság tevékenysége az elmúlt időszakban nem volt jelentős, ezért az

erdőtüzekkel veszélyeztetett Horvátország elhatározta a CTIF Bizottság újjászervezését, a munka beindítását. E célból 2012. július 10-12. között megbeszélést szerveztek Trogírba, melyen Magyarország is részt vett. A megbeszélésen összesen 11 ország 15 képviselője volt jelen, akik ismertették, hogy hazájukban az erdőtüzek megelőzése, kezelése hogyan történik. A CTIF Bizottsága ezek alapján felméri a problémás területeket, meghatározza a prioritásokat és ennek megfelelően következő ülésén dönt a további tevékenységekről. Emellett, a következő ülésig a tagországoktól, az erdőtüzekkel kapcsolatos alapvető statisztikai adatok gyűjtésére is sor kerül. Görögország képviselője a CTIF Bizottság üléseinek előkészítése, a tagállamok munkájának összehangolása és egységesítése céljából munkacsoportok felállítását javasolta az alábbi témákban: 1) Tűzmegelőzés 2) Erdőtűzoltó járművek 3) A tűzoltók feladatai az erdőtüzeknél 4) Légi tűzoltó egységek 5) Tűzoltásvezetés erdőtüzeknél 6) Biztonság az erdőtüzeknél 7) Aktuális helyzet és tapasztalatok 8) Erdőtűzoltási kézikönyv A CTIF Bizottságának ülésén szó volt még az elaknásított területek veszélyeinek kezeléséről a beavatkozások során – jellemzően a volt Jugoszláv tagállamok területén –, a TETRA rendszer alkalmazásának tapasztalatairól, a minőség-ellenőrzésről/ biztosításáról az erdőtűzoltásban, a CTIF Bizottság honlapjainak (www.euro-fire.eu, www.ctif.org) kezeléséről, továbbá az Európai Bizottsággal való együttműködésről.

GMES Egy új térinformatikai alkalmazás, az EU Környezeti és Biztonsági Globális Föld-megfigyelési Programja Veszélyhelyzet-kezelési Szolgáltatások részére (Global Monitoring for Environment and Security, Initial Operation Emergency Management Services, a továbbiakban: GMES) lehetőséget biztosít a tagállamoknak, hogy a nemzeti kapcsolattartó ponton keresztül – ez Magyarország esetén a BM OKF – a katasztrófa helyszínéről – köztük a nagy kiterjedésű erdőtüzekről – az EU műholdas felvételeket biztosítson díjmentesen. Magyarország a 2012. április 29. és 2012. május 6. közötti bugaci erdőtűzesettel kapcsolatban kért és kapott műholdfelvételeket a GMES-től, melyek a leégett terület nagyságának értékelésére voltak alkalmasak. A GMES-től kérhető távérzékeléssel készített felvételek gyakorlati, taktikai és műveleti szintű alkalmazásának módszerei még kidolgozásra várnak, továbbá az új rendszer lehetőségeit a kárhelyparancsnokok részére be kell mutatni.

Hasznos a nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel, így az erdőtüzekkel nagyobb mértékben sújtott országok tapasztalatait, új módszereit gyorsabban megismerhetjük.

Barta-Vámos László tű. szds. kiemelt főreferens BM OKF, Tűzoltósági Főfelügyelőség katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ FÓKUSZBAN

45

A leégett terület átlagos mérete egy tűznél

t é n y k é p

11,52-6,66 ha 5,15-4,54 ha 3,95-3,89 ha

Erdő- és vegetációtüzek 2012-ben

2,00-3,00 ha 2 ha alatt

Az idei év rendkívül száraz időjárása rekordméretű tűzesetszámot eredményezet, azonban szerencsére hatalmas kárral járó tűzeset nem következett be. A bekövetkezett eseteket az erdőtűzkockázat elemzésével összevetve erre az évre vonatkozóan árnyalják a tanulmány megállapításait.

Százezernél több védekező A szárazság mértékét jól mutatják a számok! 14 357 erdő-és vegetációtűz keletkezett, amelynek során 66 505 hektár terület égett le, a védekezésben pedig 111 479 fő vett részt. Ezek az idei tavaszi-nyári tűzesetek gyorsmérlegének adatai. Ha egy kicsit a számok mögé nézünk, jól láthatók a területi eltérések. Az egyes megyéket eltérő mértékben érintették a tűzesetek. A tűzesetek száma megyénként

Az erdő- és vegetáció tűzesetek összesített adatai 2012-ben Legmagasabb riasztási fokozat Megye

I

II

III

IV

V

Kiemelt

Oltásban résztvevő tűzoltó erők (fő)

Leégett terület (ha)

Baranya MKI

543

521

20

1

1

0

145

4088

1052

1267

1225

32

4

4

1

304

9733

4930

Békés MKI

326

314

7

4

1

0

64

2596

1478

Borsod MKI

2139

2097

35

5

1

0

278

16064

17768

Csongrád MKI

465

440

21

1

1

1

149

3794

945

Fejér MKI

450

425

19

2

1

2

105

3650

1779

Győr MKI

285

272

11

0

1

0

100

2313

198

Hajdú MKI

1098

1059

28

9

1

0

193

8730

12649

Heves MKI

991

976

12

3

0

0

75

7558

6598

Jász MKI

982

946

29

5

1

1

196

7436

2561

Komárom MKI

488

472

11

5

0

0

134

3857

1068

Nógrád MKI

821

807

11

1

2

0

101

5782

4230

< 500 eset

Vas MKI

TÉNYKÉP ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

Káresetek száma

Bács MKI

> 2000 eset >1000 eset > 800 eset > 500 eset

• 2000 eset felett – Borsod-Abaúj-Zemplén megye • 1000 eset felett – Bács-Kiskun megye, Hajdú-Bihar megye, Pest megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye • 800 eset felett – Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye • 500 eset felett – Baranya megye, Somogy megye • 500 eset alatt – Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas, Veszprém, Zala, Budapest A tűzesetek során országos átlagban 4,63 hektár terület égett le egy-egy tűz során, de ez az átlag is nagy eltéréseket takar. 46

• Hajdú-Biharban 11,52 ha • Borsod-Abaúj-Zemplénben 8,31 ha • Hevesben 6,66 ha • Nógrádban 5,15 ha • Békésben 4,54 ha • Fejér megye 3,95 ha • Bács-Kiskun 3,89 ha A többi megye (Csongrád, Pest, Somogy, Szabolcs, Veszprém, Zala) döntően a 2-3 hektár/tűzeset mezőben van az adatok szerint. A legkisebb terület (2 ha alatt) Baranya, Csongrád, GyőrMoson-Sopron, Tolna, Vas, Budapest megyékben égett le egy-egy tűznél átlagosan.

Pest MKI

1472

1391

62

11

5

3

357

11671

4278

Somogy MKI

594

581

10

2

1

0

131

4810

1351

Szabolcs MKI

1139

1118

19

1

1

0

112

8656

2989

Tolna MKI

239

237

1

0

1

0

29

2039

319

145

137

8

0

0

0

69

1203

155

Veszprém MKI

316

301

13

2

0

0

103

2513

797

Zala MKI

393

381

8

4

0

0

110

3348

1147

Fővárosi KI

204

176

20

6

1

1

35

1638

213

Összesen

14357

13876

377

66

23

9

2790

111479

66505

Az idei tapasztalatok feldolgozása a következő évek védekezési, megelőzési feladatait, a szükségesnek látszó fejlesztési irányok kijelölését is jól szolgálhatja. Forrás: BM OKF, Központi Főügyeleti Főosztály

Angyal István

A tűzvédelmi bírságok alkalmazása 2012 I. félévében 2012. január 1-én lépett hatályba a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. r.), amelynek 1. melléklete rögzíti, hogy a tűzvédelmi hatóság 41 féle tűzvédelmi szabálytalanság esetén, milyen mértékű tűzvédelmi bírságot szabhat, illetve 23 esetben köteles kiszabni. Melyek az I. félév tapasztalatai?

Ezernyi szabálytalanság 2012. első félévében a tűzvédelmi hatósági ellenőrzések során összesen 943 esetben kerültek megállapításra olyan szabálytalanságok, amelyek tűzvédelmi bírsággal sújthatóak. A tűzvédelmi hatóságok összesen 86 849 000 Ft értékben

Szabálytalanság típusa

szabtak tűzvédelmi bírságot, ami több mint kétszerese a 2011ben kiszabott egész évi összegnek. (1. táblázat) A leggyakrabban bírságolt szabálytalanság 40. számú, amit az egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén alkalmazandó. Kisebb, de ugyancsak jelentős számban fordult elő a tűzoltó készülékkel továbbá a tűzoltó technikai eszközökkel kapcsolatban tapasztalt szabálytalanság, melyért az eljáró hatóságok jelentős összegben szabtak ki tűzvédelmi bírságot. A legtöbb kiszabott bírság összeg a 8. – menekülési útvonalakon történő tárolás, illetve azok leszűkítése –, valamint a 16. szabálytalanságtípus – tűzoltókészülékek készenlétben tartási problémái – elkövetéséből adódott. Az arányaiban magasabb bírság összeg a zenés-táncos szórakozóhelyek, továbbá a társasházak fokozott ellenőrzésének is betudható. (2. táblázat) Összegezve megállapítható, hogy a Korm. rendelet hatálybalépése jelentős hatással volt a jogbiztonságra. Az egyértelmű szabálytalanságtípusok, az egyszerűen megállapítható bírság összegek, továbbá a számos esetben kötelező jellegű bírságkiszabás eredményezte azt, hogy a tűzvédelmi bírság jogintézményét az eljáró hatóságok gyakrabban alkalmazzák a korábbi években tapasztaltakhoz képest.

Leggyakrabban bírságolt szabálytalanság száma (db)

Kiszabott bírság összege (Ft)

Egy szabálytalanságra eső bírság összege (Ft/szabálytalanság)

40. Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése

362

9 400 000

25 967

16. Tűzoltókészülék készenlétben tartásának, karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével).

127

11 060 000

87 087

20. Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya

81

7 250 000

89 506

8. Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése

54

11 270 000

208 704

33. A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya

47

6 900 000

146 809

1. táblázat katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ TÉNYKÉP

47

Kiszabott bírság összege (Ft)

A kimagasló bírság tételt adó szabálytalanság típusok 8. Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése 16. Tűzoltókészülék készenlétben tartásának, karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével): – készenlétben tartás hiánya – karbantartás hiánya 40. Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén 20. Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya 33. A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya 2. Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 6. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal

11 270 000

11 060 000

9 400 000 7 250 000 6 900 000 6 610 000 6 120 000

2. táblázat Az új bírságolási gyakorlatot az állampolgárok kedvezőtlenül fogadták (pl. társasházak esetében), de a szigorúnak tűnő hatósági eljárás szükséges és indokolt volt annak érdekében, hogy a tűzbiztonság növekedjen hazánkban. A média segítségével, a hatékony kommunikációnak köszönhetően az

48

TÉNYKÉP ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

ügyfelek egyre jobban megismerik a tűzvédelmi előírásokat, és igyekeznek jogkövető magatartást tanúsítani. Angyal István tű. alezredes, osztályvezető BM OKF, Tűzvédelmi Főosztály

tűzoltás – műszaki mentés

Fülep Zoltán

Tűzoltói beavatkozás napelemes rendszerek környezetében

Hogyan lesz a napsugárzásból elektromos áram? A napelemek alapanyaga több rétegű félvezető. A fényérzékeny félvezetőben a Nap elektromágneses sugárzása szabad töltéshordozókat hoz létre, amelyek hatására a napelem fémelektródáin feszültségkülönbség keletkezik. Ha a fémelektródákat külső áramkörön keresztül összekapcsoljuk, akkor a napelem megvilágításának hatására a külső áramkörben azzal arányos mértékű egyenáram folyik. Ez az egyenáram azután tárolható akkumulátorokban, vagy inverterek segítségével átalakítható a háztartások számára felhasználható 400/230 V-os váltakozó árammá is. Ezzel közvetlenül felhasználható a fogyasztók számára és visszatáplálható az elektromos hálózatba, és így értékesíthetővé válik. Önmagában egy napelem cella alacsony feszültséget és áramot hoz létre, ezért a cellákból napelem táblákat alakítanak ki, olyan névleges feszültség- és teljesítményszinttel, amelyek már alkalmasak a napelemes rendszerek kialakításához, a fogyasztói igények kiszolgálásához. A napelemekből kinyerhető teljesítmény függ a fény beesési szögétől, a megvilágítás intenzitásától, és a napelemre csatolt terheléstől.

A Föld fosszilisenergia-készlete kimerülőben van, ezért már régóta keresik az alternatív megoldásokat, amelyek lehetővé teszik az új igények kielégítését, miközben a természeti környezetet nem éri kár. Régi cél, hogy a megújuló energiaforrásokat hatékonyan felhasználva állítsuk az emberiség szolgálatába. A törekvések egyre inkább célt érnek. Mit jelent ez a tűzoltói beavatkozások szempontjából?

Napenergia A legszembetűnőbb megújuló-felhasználás a napenergia hasznosítása napkollektorok és napelemek segítségével.

A Nap az összes, Földön található kőolajkészletben rejlő energiát alig másfél nap alatt sugározza a Földre. A jelen körülmények között egy órányi napenergia az egész emberiség teljes évi energiaigényét fedezné.

A naptól származó elektromágneses sugárzás villamos energiává történő átalakítását az űrtechnika már régóta használja. Számos, kisebb energiaigényű tárgy és eszköz működtetéséhez szükséges elektromos áram előállítását végző napelem-cellával találkozhattunk már eddig is, de ezek nagyteljesítményű változatait csak a közelmúltban sikerült gazdaságos formában kifejleszteni. A technikai fejlődés egyre olcsóbb és egyre nagyobb hatásfokkal működő panelek kialakítását teszi lehetővé. A fejlődés minden valószínűség szerint töretlen lesz az ezt követő időszakban is; ez azt is jelenti, hogy a napelemek terjeszkedése dinamikusan nő, az ipari termelők mellett pedig a háztartásokban is felbukkannak majd. Ez azt is jelenti, hogy a tűzoltói beavatkozások során is egyre gyakrabban kell majd számolni ezekkel. Ahhoz, hogy szakszerűen és biztonságosan legyünk képesek a beavatkozásokat elvégezni egy ilyen környezetben, ismernünk kell a napelemek működését, és a rendszerek felépítésének sajátosságait.

Napelemes űrállomás A napelemes energiatermelésben alkalmazott rendszerek Szigetüzemű napelem-rendszer A szigetüzemű napelem-rendszerek önmagukban, önállóan működnek. A szigetüzemű rendszereknél csak annyi energiánk van, amennyit megtermeltünk magunknak. Ott célszerű használni őket, ahol nagyon költséges, vagy nem megoldható a villamos energia hálózatra való csatlakozás kiépítése (tanyák, erdészházak, nehezen megközelíthető helyek). Egyre jobban terjed az alkalmazása a napelemes közvilágítás kiépítésénél is. A szigetüzemű napelem berendezések olyan hálózatra kapcsolás nélküli berendezések, amelyek az alábbi fő összetevőkből állnak: • napelem, • akkumulátortöltő elektronika, • akkumulátor, • szabályozó- illetve irányítórendszer, • inverter (ha váltakozó feszültségű fogyasztókat használunk). Az energiát a napelem termeli, ami az akkumulátortöltő elektronikán keresztül az akkumulátorokban tárolódik a későbbi felhasználásig. Amennyiben csak 12 vagy 24V egyenfeszült-

katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ TŰZOLTÁS – MŰSZAKI MENTÉS

49

Szigetüzemű napelem rendszer vázlata séggel működő fogyasztókat akarunk árammal ellátni, nincs szükség inverterre, ilyenkor egy töltésvezérlő elektronika irányítja a rendszerünket, védve a fogyasztókat, önmagát és az akkumulátorokat a káros terhelésektől, üzemállapotoktól. Általánosságban a 400/230V-os váltakozó feszültséget használó berendezéseink üzemeltetéséhez azonban szükséges az inverter, ami elvégzi az egyenáram váltakozó árammá alakítását. 2. Hálózatra kapcsolt napelem rendszer A hálózatra kapcsolt rendszer az előállított áramot vagy helyben felhasználja, vagy betáplálja a hálózatba, amelyért a szolgáltató átvételi díjat fizet. Amennyiben adott pillanatban a rendszerünk nem termel elegendő áramot, a hálózatból veszi fel a hiányzó mennyiséget. Az energia tárolására nincs szükség.

Napelemes eszközök

Hálózatra kapcsolt napelem rendszer vázlata

Napelemek elhelyezése épületeken

A napelem egyenáramot állít elő, amit a hálózatba való betápláláshoz egy inverter segítségével váltakozó árammá kell alakítani. A fel nem használt áram betáplálása a hálózatba kedvezőbb megoldás, mintha a felesleges áramot akkumulátorba vezetnénk.

Egy hálózatra tápláló napelemes rendszer három fő részből áll:

50

• napelem, • inverter, • termelés-fogyasztás mérő.

TŰZOLTÁS – MŰSZAKI MENTÉS ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

Napelemek telepítése A napelemes rendszerek tűzvédelemre gyakorolt hatásai 1. Tűzmegelőzési A napelemes rendszerek létesítésének, telepítésének különálló tűzvédelmi szabályai nincsenek. Ezért jelenleg a vonatkozó általános szabályok alapján lehet biztosítani az ilyen berendezések tűzvédelmi szempontú, biztonságos kialakítását. Milyen veszélyt hordoz magában a napelemes rendszer? A veszélyeztetés alapja természetesen a rendszer villamos berendezés mivoltából adódik. Tehát a létesítés során az elektromos áram élő szervezetekre gyakorolt, valamint a hőfejlesztő képességéből adódó negatív hatások kiküszöbölésére kell a hangsúlyt fektetni. A gyártók, forgalmazók véleménye szerint az ilyen rendszerek esetében tűzveszélyt a helytelen szerelésből adódó elektromos ívek, a kialakuló nagy átmeneti ellenállásoknál keletkező hőfejlődés jelentenek. Kiemelt fontosságú tehát, hogy a rendszerek szerelését szakemberek, a villamos hálózatok, berendezések létesítésére, üzembe helyezésére vonatkozó szabályok betartásával végezzék. Figyelmet kell továbbá fordítani a sziget üzemű, vagy akkumulátoros tárolóval rendelkező rendszerek esetében az akkumulátorok elhelyezésének tűzvédelmi szabályaira. A napelemek gyakran az épületek tetőszerkezetére fém tartók segítségével kerülnek rögzítésre. Ez az épületszerkezetre gyakorolt plusz teher mellett villámvédelmi szempontból is veszélyeket hordoz. Szükséges tehát a szakszerű villámvédelemről és túlfeszültség levezetésről is gondoskodni. 2. Tűzoltási, műszaki mentési Beavatkozói oldalról vizsgálva a napelemes rendszerek környezetében kialakult káresetek kezelését, kiemelt feladat a beavatkozási terület áramtalanításának megoldása. A napelemes berendezések, vagy azok környezetében keletkezett tüzek oltása során a kisfeszültségű berendezésekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, mivel ezen berendezések egyenfeszültsége kisebb, mint 1500 V, illetve az inverterrel előállított váltakozó feszültség is a kisfeszültségű hálózat feszültségszintjéhez igazodik.

A napelemes berendezések villamos leválasztásánál kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a napelem-modulok mindaddig fenntartják a feszültséget, amíg napsugárzás éri azokat. Ezért a napelemek és az inverter között elhelyezett szakaszolókapcsoló kikapcsolása esetén is a szakaszolókapcsoló és a napelemek közötti vezetékszakasz feszültség alatt marad. Így a feszültségmentesítés érdekében a napelem-modulok fényt át nem eresztő letakarásáról, vagy festékkel történő lefújásáról kell gondoskodni. Amennyiben a letakarásos módszer nem megvalósítható, úgy szükség szerint villamos szempontból minősített, szigetelt nyelű szerszámmal a vezetékek levágásával tudjuk végrehajtani az áramtalanítást. Itt figyelembe kell venni, hogy a napelem pólusainak fémes áthidalása elektromos zárlatot okoz, mivel fény hatására a napelem dolgozik. A kényszer-beavatkozás esetén elvágni mindig csak a magában haladó egyerű vezetéket, vagy kábelt szabad. Az akkumulátorral ellátott rendszerek esetén az energiatároló elemek leválasztását is el kell végezni. A hálózatra kapcsolt napelemrendszerek esetén a váltakozó áramú hálózat részek a napelem-moduloknak az inverterről való leválasztását követően is feszültség alatt maradhatnak, hiszen az áramtermelés szünet időszakában a szükséges villamos energiát a közüzemi elektromos hálózat szolgáltatja a berendezések számára. Tehát nem elegendő csak a napelem-rendszer áramtalanítására koncentrálni, hanem a hagyományos hálózatról történő leválasztásról is gondoskodni kell.

Az elektromos problémákon túl mire kell figyelnünk a káresetek felszámolása során? Az épületekre szerelt napelemek a saját és a rögzítő elemek súlyával terhelik az épületszerkezeteket, ami az épületrész állékonyságát befolyásolhatja. A felszerelt elemek akadályozhatják a beavatkozók mozgását a tetőszerkezeten. A tűz következtében felszabaduló hő a napelem védelmét szolgáló üveg borítások szétrobbanását okozhatják, ami veszélyeztetheti a beavatkozókat. A napelemek tüze esetén, egyes technológiáknál kis mennyiségű mérgező anyag kerülhet a levegőbe, ami csak a nagyteljesítményű központi rendszerek esetén érheti el az észlelhető nagyságot, ami csekély munka- és közegészségügyi kockázatot okozhat. Összességében a kis teljesítményű rendszerek esetén nem kell számítanunk olyan mértékű mérgezőanyag felszabadulásra, ami speciális intézkedést igényelne a beavatkozók és az érintettek részére.

Mindent összegezve kijelenthetjük, hogy a jövőben a napelemes rendszerek nagy mértékű ipari és lakossági szintű elterjedésére kell számítanunk. Az energiatermelésben jelentkező előnyök mellett figyelemmel kell lennünk az alkalmazás okozta veszélyforrásokra is. A megelőzési, és a beavatkozói oldalon megfogalmazott szabályok megfelelő kezelésével garantálható a felhasználok és a mentést végzők biztonsága az üzemelés és a káresetek felszámolása során. A cikk megírását képekkel és a napelemek működésének elektromos szakmai kérdéseiben az internet támogatta, különösen a www.napelemcentrum.hu, www.omikk.bme.hu, www.greenetik.eu, www.emergia.hu web oldalak. Fülep Zoltán tű. ezredes BM OKF Tűzoltósági főosztály-vezető


51

Toldi Péter

Hibrid járművek speciális veszélyforrásai, a tűzoltói beavatkozás sajátosságai A közlekedésben a tűzoltói beavatkozás során egyre gyakrabban találkozhatunk a megszokottól eltérő veszélyforrásokkal. Ezért kell tisztában lennünk a jelenkor új kihívásaival, a modern kori technológiákból adódó veszélyekkel is. Egyedi problémákat vetnek fel az elektromos, vagy a hibrid meghajtású autók. 1. ábra. Belsőégésű és elektromos motor kombinációja Veszélyforrások Vegyük sorra, milyen veszélyforrásokkal találkozhatunk a beavatkozások alkalmával, illetve mik azok a legfőbb szabályok, amiket a műszaki mentések és tűzesetek során be kell tartanunk. E járművek • magas- és középfeszültségű kábelei, • az akkumulátor és az áramtalanító kapcsoló elhelyezkedése, • az áramtalanítás után fellépő elektromos aktivitás, valamint • az úgynevezett „alvó autó hatás” mind potenciális veszélyforrást jelentenek a beavatkozókra, ezért a járművek műszaki mentése, tűzoltása speciális figyelmet igényel. A hibrid járművek meghajtásában legalább két, különböző elven működő erőforrás vesz részt. A legtöbb autóban egy belsőégésű motort kombinálnak elektromos motorral. (1. ábra) Ez az elektromos motor speciális kábelalagúttal van összekötve a magasfeszültséget tároló akkumulátorral. A kábelalagútban futnak a nagyfeszültségű kábelek. (2. ábra) Ezen kívül az általános elektromos hálózat működtetéséhez kapcsolódik egy hagyományos 12 Voltos rendszer is.

Megrázó lehet! A nagyfeszültségű rendszer – melynek része a villanymotor, a magasfeszültségű tároló akkumulátor, illetve a magasfeszültség kábelezése – feszültsége jármű típustól függően elérheti a 650 Voltot is. Ismerve azt a tényt, hogy szerencsétlen esetben akár néhány 10 Volt is halált okozhat, a hibrid járművek esetében a tűzoltói beavatkozás csak maximális körültekintéssel végezhető.

Egy baleset helyszínén az első és legfontosabb dolgunk, hogy felismerjük a hibrid járművet annak jellegzetességei alapján, hiszen erre a balesetet szenvedett jármű utasai nem minden esetben tudják felhívni a figyelmet. Éppen ezért kiemelt fontossággal bír a mentésvezető felderítése. Valóban járja körbe a járművet, vizsgálja meg a helyszínt és az autót. Az azonosítás legegyszerűbb módja a gépjármű hajtására utaló embléma keresése. (3. és 4. ábra) Ugyancsak szembetűnők a gépjármű alvázán, a motorterében, vagy a csomagtartóban fellelhető narancssárga színű kábelek. 52

2. ábra. Nagyfeszültségű kábelek

3. ábra. Embléma a járművön

4. ábra. és narancssárga kábelek a motortérben


Jelzések Minden nagyfeszültségű kábel és annak tartozéka narancssárga (egyes járműveken kékszínű) a hibrid hajtású járműben. A műszerfalon található teljesítménymérő, POWER nyomógomb, továbbá a motoron olvasható hibrid technológiára utaló jelzés is elárulja a tűzoltóknak, hogy speciális beavatkozást kell végrehajtaniuk.

motor hangját, még nem lehetünk abban biztosak, hogy az álló motoron nincs rajta a gyújtás, ugyanis a villanymotor készenléti állapotban lehet, amit a műszerfalon lévő READY felirat jelez. Ezt hívjuk „alvó autó” hatásnak, hiszen ha a beavatkozó, vagy a gépjárműben lévő személy véletlenül a gázpedálra lép, az autó elindul. Van olyan járműtípus, amelynél a gyártó előírja, hogy az autó kulcsait 5-6 méternél távolabbra kell vinni a járműtől, hogy az ne lépjen kapcsolatba az elektronikával. (5. ábra) Áramtalanítás

5. ábra. Speciális műszerfal

6. ábra. Áramtalanító a csomagtérben

Amennyiben meggyőződtünk arról, hogy nincs gyújtás az autón, akkor a következő lépés a jármű áramtalanítása. A 12 Voltos rendszer áramtalanítása a szokásos módon történik, azonban a nagyfeszültségű akkumulátorral már más a helyzet. Az akkumulátor helye és áramtalanító kapcsolójának elhelyezkedése változatos képet mutat, rendszerint a hátsó ülés alatt, vagy a csomagtér padlójában találhatók. (6. és 7. ábra) Ebből egy narancssárga biztosító kallantyút kell kirántani az áramtalanításhoz. Sok modellben ez a kárpitok lepattintásával érhető el, de akadnak olyanok, ahol a burkolat lebontásához szükséges egy 10-es villáskulcs. Amennyiben az akkumulátorhoz nem lehet hozzáférni – baleseti deformálódás okán – akkor a motortérben található főbiztosítékot kell kiszerelni. A módszerek jármű típusonként eltérőek, konkrét ismeretet igényel az eltávolításuk, viszont a kiszereléssel a jármű hajtása is leáll. Míg egy hagyományos autónál az akkumulátor-saruk levétele után 1,5 perccel már nem kell számítani semmilyen elektromos aktivitásra sem, a hibrideknél akár 5 perc is lehet a rendszerben lévő áram teljes lemerülése. Ez idő alatt aktiválódhatnak a még ki nem nyílt légzsákok és pirotechnikai övfeszítők is. A teljes lemerülést megelőzően tilos a magasfeszültségű kábelek elvágása a hagyományos szakfelszerelésekkel. A jármű magasfeszültségű rendszere kikapcsol, amennyiben a légzsákok működésbe léptek. Amennyiben a légzsákok nem léptek működésbe, egy újabb veszélyforrással kell számolnunk. Most, hogy megismerkedtünk a veszélyforrásokkal, vegyük sorra a beavatkozás szabályait. Hibrid jármű műszaki mentése

7. ábra. Áramtalanító a hátsó ülés alatt Motor leállítása Ha azonosítottuk a járművet, legfontosabb feladat a járó motort leállítása. Figyelem! A hibrid járművek esetén nem hagyatkozhatunk a hallásunkra. Amennyiben nem halljuk a

• Balesetet szenvedett jármű kerekeinek kiékelése. • Gyújtáskulcs segítségével jármű kikapcsolása (ha van), majd annak kivétele (ez kikapcsolja mind két motort, illetve a légzsák és az övfeszítő tápellátását). • Indítókulcs kivétele és annak távolra helyezése a magasfeszültségű rész elszigetelése miatt. • Keressük meg a 12 Voltos akkumulátort (nem biztos, hogy a motortérben helyezkedik el), kapcsoljuk szét, vagy 5cm-es duplavágással vágjuk el először a negatív majd a pozitív kábelt. Ez kikapcsolja a nagyfeszültségű rész vezérlését, és megakadályozza, hogy áram folyjék a nagyfeszültségű kábelekben. • Az indítókulcs eltávolítása és a 12 V akkumulátor szétkapcsolása után a mentést végre lehet hajtani, a nagyfe-


53

•

• • •

szültség még jelen van, de kizárólag az akkumulátorban, ami általában a gépjármű hátsó részén helyezkedik el. Megoldást nyújthat a gépjármű kikapcsolására a HEV biztosíték eltávolítása, amely általában a motortérben lévő biztosítéktáblán található, amennyiben kétely merül fel, minden biztosítékot vegyünk ki. Támasszuk alá a járművet 4 ponton a jármű stabilizálása érdekében, de ne támasszunk alá a nagyfeszültségű részeknél. Innentől kezdve a hagyományos mentési módszereket alkalmazhatjuk arra figyelve, hogy ne vágjuk át a narancssárga (vagy kék) kábeleket. A biztonságtechnikai berendezések ismeretében, a beavatkozás biztonságos végrehajtása megköveteli a teljes feszültségmentesítést, ezért kellő gyakorlattal és megfelelő védőfelszereléssel rendelkező tűzoltó azt a mentésvezető irányításával végrehajthatja. Áramtalanítás csak a megjelölt helyen lévő áramtalanító retesz, illetve főbiztosíték eltávolításával hajtható végre, amennyiben ez nem lehetséges a főkábelt csak a megjelölt helyen lehet elvágni.

Hibrid jármű tűzoltása • Hibrid jármű tűzeseténél a tűzoltást végezhetjük egy hagyományos gépjármű tűz oltásához hasonlóan, biztos távolságból kellő mennyiségű vízzel támadjuk a tüzet. • Az égés mérgező gázokat termelhet, ezért a teljes beavatkozás során légzőkészülék viselése kötelező.

• A beavatkozás megkezdésekor gyors, intenzív támadást kell indítanunk. • Amint arra lehetőség van, a kerekek kiékelését végezzük el. • Ha a tűz eléri a magasfeszültségű akkumulátor telepet, bőséges vízzel kell elárasztani azt.

Oktatás 2011-ben az irányítói beosztást ellátó állomány részére, központi továbbképzés keretein belül tartottunk oktatást a hibrid technológiáról. A képzési anyagokat, valamint az autógyártók által rendelkezésünkre bocsátott veszélyhelyzeti útmutatókat közzétettük, így a speciális elméleti ismeretek beépültek a továbbképzési rendszerbe. Az érvényben lévő tűzoltás-taktikai, valamint műszaki mentési műveleti szakutasítások is külön fejezetben foglalkoznak a közlekedés területének különleges fajtáival.

A különböző továbbképzések, valamint önképzések keretein belül meg kell ismernünk az elektromos, illetve hibrid járművek veszélyforrásait, műszaki mentési, tűzoltási lehetőségeit, így az elsajátított tudásunkat felhasználva biztonságosan végezhetjük a tűzoltói feladatainkat. (A cikk megírásához nyújtott segítségért köszönet: Karsa Róbertnek, Nagy Lászlónak, Óh Andrásnak) Toldi Péter tű. őrnagy, osztályvezető BM OKF, Budapest

A TéR EXIM forgalmazza 8 Az olasz Sabo Foam; Plurex, Hydral oltóhabjait, 8 A HOLMATRO holland hidraulikus mentőszerszámokat (feszítővágók stb.) és pneumatikus emelőpárnákat, 8 Az EWS német tűzoltó védőcsizmákat, 8 A TUBEX angol habgenerátorokat, 8 A PULVEX ABC EURO tűzoltóport, 8 A PROCOVES tűzoltó és munkavédelmi kesztyűket, 8 A ZIEGLER tűzoltójárművek teljes skáláját. 1078 Budapest Hernád u. 40.

Kereskedelmi Kft. 54


T/F: 06 1 461 0110 Rádiótelefon: 06 30 952 9352 Email: [email protected]

A szervezeti átalakítást szemléltető módszerek

k u t a t á s

Az új követelmények minél magasabb szintű teljesítéséhez több módszer egyidejű alkalmazása vezethet. Az egyik ilyen alkalmazott módszer a mind map (agytérkép, gondolattérkép), amely lehetővé teszi a vezetői kvalitások finomítását, az egyéni hatékonyság és a szervezeti eredményesség növelését. Ezt a 4 fő tényezőt (az emberi tényezők, a környezet, a technika és a folyamati tényezők) térképen ábrázoltuk. (1. ábra) A szervezeti átalakítást megelőző állapot szemléltetésére a szervezet adottságait, erősségeit és gyengeségeit bemutató SWOT-analízist és a PEST-elemzést alkalmaztuk. Varga Ferenc

A minőségirányítás bevezetésének folyamata a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon Új szervezetként milyen új módszerek alkalmazásával törekedtek konkrétan meghatározható szervezeti minőségi mutatók elérésére a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon?

Mi a SWOT-analízis? A SWOT olyan stratégiai szituációelemzés, ahol az Erősségeket arra kell használni, hogy a Gyengeségek és Veszélyek szem előtt tartásával a Lehetőségek megvalósítására törekedjünk. Az értékelés szubjektív: a munkatársaknak a 4 szempont szerint kell rendezni, hogy ők mit gondolnak a szervezet belső erősségének és gyengeségének, illetve külső lehetőségnek és a szervezetet kívülről, esetlegesen érő veszélynek.

Fontos, hogy a SWOT-listát kiértékeljük abból a szempontból, hogy milyen következményei vannak a stratégiára nézve, és a stratégia alkotásánál milyen területeket kell még feltárni.

1. ábra. FKI gondolattérkép a szervezeti átalakulásról katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ KUTATÁS

55

Az FKI SWOT elemzése Erősségek 1. Magas szakmai kompetencia. 2. Nagy tradíciókkal rendelkező szervezet, illetve elődszervezete. 3. Megfelelően karbantartott felszerelések és szükség esetén azonnali utánpótlásuk. 4. Összetartás, jó csapatmunka. 5. Erős vezetés. Említendő még: –– Társadalmi megbecsültség, –– speciális szolgálatok (búvár, hajós, kutyás, stb.), –– fejlett kiválasztási és képzési rendszer, –– „országos példa” szerepkör, –– generációkon keresztül öröklődő szaktudás, –– hatékony, jól szervezett munkavégzés, –– folyamatos készültség. Gyengeségek 1. Infrastruktúra nem fejlett, informatikai rendszer fejlesztésre szorul. 2. Alacsony bérek, rugalmatlan bérezési rendszer. 3. Kommunikációs problémák, belső információáramlás nehézkes. 4. Csökken a pálya megtartó ereje. 5. Jelentősen megfiatalodott, tapasztalatlan végrehajtói állomány. Ezen kívül még: –– Beruházások, eszközbeszerzések finanszírozásának nehézségei, –– elöregedő, lassan megújuló eszközpark, –– látszólagos érdekellentét vezető és beosztott között. Lehetőségek 1. Az igazgatóság szervezeti jó hírét erősíti a különböző versenyeken való részvétel és jó szereplés. 2. Az igazgatóságnak erősítenie kell a külső kommunikációt, emelni a kapcsolattartás színvonalát. 3. A képzés, oktatás színvonalát, a munkatársak szakmai és vezetői képességeit növelni kell, mert a szervezeti átalakulás miatt sok az új vezető és az új munkatárs. A képzések révén, a magas kvalitású kollégák emelik az igazgatóság imázsát. 56

KUTATÁS ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

4. A különböző sikeres programok révén növelni lehet az igazgatóság presztízsét. 5. A bérmunka, bemutatók alkalmazása segít az igazgatóság jó hírét emelni. Ezen kívül még: –– Az átszervezés miatt jelenleg nincs létszámhiány, egyszerűbb a szolgálat-szervezés, –– A fiatal átlagéletkorú állomány jobb fizikai és pszichés állapotú, csökken a betegállomány és a FÜV eljárások aránya, –– Az átalakulás felülről szervezettsége miatt szükséges apróbb szervezeti korrekciók sikeres kommunikációja a irányító szerek, illetve a tulajdonos (állam) felé. Veszélyek 1. Megélhetési gondok miatt folytatódik az elvándorlás. 2. Kedvezmények csökkenése miatt (szolg. nyugdíj, bérlet, stb.) csökken a pálya vonzereje. 3. A jelentkezők mind nagyobb hányada alkalmatlan a követelményszintre. 4. A szervezeti átalakulás nem igazolja az elvárásokat, újabb átszervezés feszültséget okoz. 5. Kedvezőtlen gazdasági folyamatok visszavethetik a technikai fejlesztést. A 2012. évi felmérését a 2007. és 2009. évvel összehasonlítva 2007.

2009.

2012.

1. hely

Privatizáció

Befolyás az irányító szerv részéről

Elvándorlás

2. hely

Labilis munkaviszony

Szervezet presztízsvesztése

Kedvezmények csökkenése

3. hely

Befolyás az irányító szerv részéről

Vezetés hibái

Alkalmatlan jelentkezők

4. hely

Kapcsolattartás hiánya

Önállótlan szervezeti működés

Jövőbeni szervezeti átalakulás

5. hely

Negatív emberi tényezők

Fluktuáció, emberelszívás

Elmaradó technikai fejlesztés

A PEST-elemzés A 2012. év januári állapot PEST-elemzése – a SWOT-analízis adatait kiegészítve – bemutatja a szervezet tágabb, külső környezetének helyzetét.

Mi a PEST analízis? A PEST-analízis egy makroszintű környezetelemzés, mely a következő tényezőket veszi figyelembe: P=political, politikai; E=economical, gazdasági; S=social, társadalmi; T=technological, technológiai. Hasonlóak a mikroszintű SWOT-elemzés lehetőségeket-veszélyeket meghatározó tényezőivel.

Political (Politikai/jogi környezet) • Politikai befolyás, jogi szabályozottság erőssége, kiszámíthatósága, hatása a szervezet A jogi szabályozottság az FKI vonatkozásában kifejezetten erős. A politikai befolyás a magánszférához mérten magas. Ugyanakkor a jogállamiságból következő fékek és ellensúlyok szerepe jól érvényesül. (Pl. a hivatásos állomány az összeférhetetlenségi szabályok miatt nem vehet részt az országos politikában, a politikamentes rendvédelem hagyományai igen erősek.) A szervezeti átalakítás erősen érintette az FKI-t. • Támogatások, elvonások szabályozása, hatása a szervezet működtetésére A működés feltételeit az állam biztosítja, ez stabilitást ad, s ez a piacnak nem kiszolgáltatott működési feltételeket jelent, ugyanakkor az állam pillanatnyi gazdasági helyzetének való kiszolgáltatottság magas. Utóbbi különösen a beruházások és a fejlesztések terén meghatározó. Economical (Gazdasági környezet) • A gazdasági feltételrendszer jellemzése, hatása a szervezet működtetésére. Hatáskört, tevékenységi területet tekintve pozitívan érintette a szervezetet, ugyanakkor az egy főre eső feladatmennyiség jelentősen nőtt. A szervezet átalakulása mellett a költségvetési feltételek változatlanok, mely állami szinten megtakarításokat eredményez, a szervezet szintjén pedig újfajta gazdálkodási szemléletet követel meg. • Erőforrásokhoz való hozzájutás, felhasználás szabályozása, hatása a szervezet működtetésére A pénzügyi erőforrások az államtól származnak. A saját bevétel aránya alacsony. A költségvetés felhasználását az önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre vonatkozó szabályok határozzák meg, melyek kötött formát eredményeznek. (Szigorúak a közbeszerzési szabályok, az előirányzat átcsoportosítások engedélyhez kötöttek, kötött a jogszabályi környezet.) Ez a rendszer biztosítja az állam, mint fenntartó (tulajdonos) által megkövetelt átláthatóságot és az önkormányzati fenntartáshoz mérten gazdasági szempontból nehézkesebb szervezetet eredményezett. A humán erőforrás vonatkozásában a hivatásos állomány szerepe döntő. Ez két dolgot jelent: a bérviszonyok kiszámíthatóak, de a versenyszférához mérten alacsonyabbak, illetve a hagyományos munkaerőpiacról nehezen vonható be új erőforrás a speciális követelményrendszer miatt. Ez a két tényező komoly szervezet-tervezési és humán erőforrás gazdálkodási feladatokat követel meg. Social (Társadalmi környezet) • Demográfiai tendenciák hatása a szervezet működtetésére. A szervezet számára meghatározó volt a korengedményes, ún. szolgálati nyugdíjak elvonása a hivatásos állományt illetően. E mögött tetten érhető a civil társadalomban megfogalmazódó igény és a politikai érdekhordozók által adott természetes válaszreakció is. • A szervezet ismertsége, elismertsége a lakosság körében. A szervezet ismert és elismert. A tevékenység mentő, ve-

szélyelhárító jellege miatt össztársadalmi érdek a szervezet alapszintű megismertetése, de a működésről adott folyamatos tájékoztatás is nagyon fontos. • Lakossági szokások változása, és azok hatása a szervezet működtetésére. A modern társadalmakban természetesek bizonyos alapszolgáltatások. A „természetes” szolgáltatásokból fakadó biztonságérzet a lakosságban hamar kialakul. Ez a gyakran hamis biztonságérzet vezet. Ez a szabályok be nem tartásában nyilvánul meg, ami megelőző, illetve iskolai felkészítő munkával javítható. A tömegrendezvények felhívták a figyelmet ezekre a kiemelt veszélyekre. Technological (Technológiai környezet) • A technológiai változás sebessége, hatása a szervezet működtetésére. A saját eszközpark illetve az épített környezet, mint bevetési terület, változási szoros kapcsolatban vannak egymással. Ishikawa (halszálka) diagram A minőségirányítási rendszer működtetése során alkalmazott belső audit segítségével sok fejlesztendő területre derült fény. Az audit során feltárt hiányosságokat az Ishikawa (halszálka) diagrammal rendszereztem.

Mi a halszálka diagram? A halszálka-diagramm a minőségellenőrzési analízis egyik módszere a problémák ok-okozati összefüggéseinek megállapítására, egy adott probléma (okozat) lehetséges okainak ötletbörze keretében történő összegyűjtésére, majd azok csoportosítására és ábrázolására. Mindig az okozatból kell kiindulni, valódi okokat, nem pedig valaminek a hiányát kell keresni. A problémát, mint végeredményt a diagram jobb oldalán (a hal feje), a fontosabb befolyásoló tényezőket a diagram bal oldalán a hal csontvázához hasonlatos formában tüntetjük fel. Innen ered a halszálka elnevezés. Fő kategóriák a halszálka diagramnál: Ember (Man), Eszköz (Machine), Környezet, módszer (Method), Anyag (Material)

Az audit egyik „legsúlyosabb” megállapítása a szervezeti rendszer belső kommunikációjának gyengesége volt, ami csak részben magyarázható az alapjaitól újonnan alakult, nagyméretű, nagy dolgozói létszámú szervezettel. Mivel a kommunikáció napjainkban egyik alapfeltétele a sikeres és hatékony szervezeti működésnek, szükséges az okok feltárás, amelyet az alábbi (58. oldalon található) halszálka diagrammal végezetem el.

Átalakítás, minősítés A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság életében az elmúlt fél év igen intenzív időszak volt. A 2012. január 1-i és 2012. április 1-i szervezeti átalakítás, párhuzamosan az ISO 9001:2008 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer kiépítése, majd a külső tanúsításon való részvétel komoly erőpróbája volt a szervezetnek.

katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ KUTATÁS

57

Az FKI Ishikawa (halszálka) diagramja A különböző diagramok, elemzések használata a problémákat kézzel foghatóbbá, átláthatóbbá teszi, ezzel megoldásukat is megkönnyíti. Azok a problémák, nehézségek, amelyek a végrehajtás során különböző időben, legtöbbször váratlanul jelentkeztek, az alkalmazott elemzésekkel, folyamatleírásokkal előre feltárhatók, igazolhatók lettek volna.

2. Szeder Zoltán: Problémamegoldó folyamat a minőségért és hatékonyságért. Számítástechnikai és Könyvkiadó Betéti társaság, Budapest, 1999. 3. Parányi György: Minőséget gazdaságosan. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. 4. A SWOT elemzés fogalma. www.idesol.hu/minsegfejlesztes/ swot.html (letöltés: 2012. 06. 04.) 5. Az ok-okozati összefüggés vizsgálata. http://www.innostrada. hu/okokozati (letöltés: 2012. 06. 04.)

Felhasznált irodalom 1.

Bálint Julianna: Minőség tanuljunk és tanítsuk. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1998.

58

KUTATÁS ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

Varga Ferenc tű. ezds. igazgató Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Budapest A teljes tanulmányt a Védelem Onlinen közöljük. (szerk.)

m ó d s z e r

Dr. Lázár Gábor

Rakományrögzítés az ADR-es járműszerelvények esetében I. Az áruk nem megfelelő módon történő kezelése, rögzítése súlyos balesetekhez vezethet, amint azt hazai és nemzetközi példák is igazolják. Milyen követelményeket kell érvényesíteni?

Hazai és nemzetközi előírások A rakománybiztonság, rakományrögzítés európai szinten nincs direktívával szabályozva, csupán „European Best Practice Guidelines on Cargo Securing for Road Transport“ (Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban) jelent meg az Európai Bizottság gondozásában. Hazánkban a szállításbiztonsági követelményeket törvényi (munkavédelmi) szabályozásból, balesetmegelőzési előírásokból és elsősorban nemzetközi technikai irányelvekből, szabványokból lehet levezetni. A KRESZ szerint: „…a rakományt a járművön ... úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. ...a rakomány úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék,... le ne szóródjék.”

Ellenőrzési feladat Az ADR 1.1.3.1 a, c, f pontja alatti szállításokra – a szállítás jellegéből adódóan – ugyan nem kell alkalmazni a veszélyesáru-szállítási szabályokat, de a rakományrögzítési kötelezettség ezekre az estekre is vonatkozik. Tehát indokolt adott esetben az ADR jelzettel nem rendelkező járműveket ellenőrzés alá vonni és vizsgálni, hogy a rakomány biztonságos szállítása érdekében megtették-e a szükséges intézkedéseket.

Be- és kirakodás Az ADR 7.5.1 fejezete foglalkozik a be- és a kirakással, valamint az árukezelés általános rendjével, aminek betartásáról a telephelyi ellenőrzés során kell meggyőződni. Ezen belül a következő pontok érintettek: 7.5.1.1 „A be- és kirakás helyére (ideértve a konténer terminált is) érkezéskor a járművezetőnek be kell tartania az előírt rendelke-

Üres, tisztítatlan gázpalackok, hordók szabálytalan elhelyezése, rögzítése zéseket, valamint a járműnek, ill. a nagykonténernek, ömlesztettáru-konténernek, tankkonténernek és mobil tartánynak is meg kell felelnie ezeknek (különösen a biztonságra, közbiztonságra, tisztaságra és a ki- és berakáshoz használatos berendezések kielégítő üzemelésére vonatkozóan). 7.5.1.2 „A berakás nem hajtható végre, – ha az okmányok vizsgálata, vagy – a jármű, ill. a nagykonténer, ömlesztettáru-konténer, tankkonténer és mobil tartány, valamint ki- és berakáshoz használatos berendezéseik szemrevételezése azt mutatja, hogy a jármű, ill. a nagykonténer, ömlesztettáru-konténer, tankkonténer és mobil tartány, valamint berendezéseik vagy a jármű vezetője nem felel meg az előírásoknak. 7.5.1.3 „A kirakás nem hajtható végre, ha az előzőekben említett vizsgálat során olyan hiányosságokat tapasztalnak, ami a kirakás biztonságát vagy a közbiztonságot befolyásolhatja. Berakás előtt a jármű, ill. a konténer külső felületét és a belsejét is meg kell vizsgálni, hogy ne legyen rajta olyan sérülés, ami a jármű, a konténer vagy a berakandó küldeménydarabok épségét befolyásolná.” 7.5.1.5 „Ha az álló helyzetet jelző nyilak elő vannak írva, akkor a küldeménydarabokat a jelölésnek megfelelően kell elhelyezni.” „Hacsak egy mód van rá, a folyékony veszélyes árukat a száraz veszélyes áruk alatt kell elhelyezni.” 7.5.7.1 Árukezelés és rakodás fejezet „A járművet, illetve a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni.”

A spanifer A feszítő láncok, sodronyok stb. mellett viszonylag új megoldás az eltávolítható racsnis feszítős spanifer. Alkalmazásának célja, hogy az árut a raktér felületéhez szorítsa; a feszítőerőt egy racsnis szerkezettel növeljük. A rövidkaros spaniferek (németül „Kurzhebelratschen”) maximum 300 daN (dekaNewton)1, értékű előfeszítésre alkalmasak. A szélesebb kivitelű hosszúkaros spaniferekkel („Langhebelratschen”) max. 450 daN előfeszítési érték biztosítható. Fontos adat még az ún LC („Lashing Capacity”), vagyis maximális terhelhetőség kötözéskor. Adatcímke nélküli spaniferek alkalmazása tilos! 1 A daN értelmezése: m x g = G [N] X10 = G [daN]

katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ MÓDSZER

59

7.5.7.1 „A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, illetve a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, illetve a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná.”

Szabályos rögzítés: a raklapon tartja a hordót Darabáruk csomagolása és rögzítése A darabáruk összerakására vonatkozó általános rakománybiztosítási előírások az áruk sokfélesége miatt nagyon hiányosak. A darabáruk szabályos összerakása, különösen a gyűjtőforgalomban (vegyes rakományok), komoly kihívást jelent, hiszen jelentős eltérések mutatkozhatnak minden téren. A darabáruk rakománybiztosítására vonatkozó előírások azokra az árukra érvényesek, amelyeket be- és kirakodáskor egy egységként kezelnek, azonban különböző csomagokból vagy egyedi daraboktól tevődhetnek össze. Biztosításukra egyre gyakrabban alkalmazzák a zsugorfóliás burkolatokat. A fóliával való tekercselésnél előnyösebb a fóliaburok alkalmazása, mivel kevesebb a fólia felhasználás, öt irányba hat a feszítő erő. A kéttengelyű zsugorítás vízszintes és függőleges irányú érvényesülése következtében, maximálisan érvényesül szállításnál az állandósult feszítőerő, stabil a rögzítési mód, ugyanakkor a termékcsomagolásra felhasznált anyagot takarékosan használja fel, védelmet nyújt a szennyeződéssel, a nedvességgel és a lopással szemben. Csúszásgátlás mint alternatíva A rögzítő eszközök alkalmazásának alternatívájaként vagy kiegészítéseként kínálkozik még a csúszásgátló anyagok használata. Ennél a súrlódási erőt a megfelelő felület (pl. csúszásgátló felületi szerkezet, csúszásgátló szőnyeg) segítségével a mindenkori súrlódási tényezőn keresztül lehet befolyásolni. Vizsgálatok igazolják, hogy a súrlódás, ill. a súrlódási együttható sok változótól függ, például a rakomány és a rakfelület felületi érdessége, a toló-, ill. mozgatóerők nagysága és jellege stb. A gyakorlati alkalmazás számára ez azt jelenti, hogy figyelembe kell venni elsősorban a VDI 2700 és az azt követő VDI-irányelvek képleteit és előírásait tekintve, hogy 60

MÓDSZER ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

Egységrakatok biztosítása Az egységrakatok biztosítását a szállító járművön kétféle elv alkalmazásával oldják meg: • lekötöző segédeszközök használatával, egyidejűleg a csúszásgátló szőnyegek, ill. betétek igénybevételével • egymással összezáródó alakzatokkal, amikor résmentes áruilleszkedést biztosítanak, akár változtatható rakodótér-behatárolással A fenti alapelvek gyakorlati megvalósítását hazánkban az MSZ EN 12195 „Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság” szabványsorozat segíti, amely a következő részekből áll: 1. rész: A rögzítőerő számítása 2. rész: Mesterséges szálból készült rögzítőheveder 3. rész: Rögzítőláncok 4. rész: Rögzítő acélsodrony kötél Az A.D mellékletek tájékoztató jellegűek. A lekötözéshez rögzítő hevedert és hasonló segédeszközöket (láncokat és köteleket) használnak, amelyekkel a rakományokat megcsúszás, dőlés és leesés ellen rögzíteni lehet. Ezeket a rakománybiztosító eszközöket úgy kell méretezni, hogy a rakomány és a rakfelület között a gyorsulásból származó tömegerőnél nagyobb súrlódási erő keletkezzen.

Rögzítési pontok A rögzítési pontok vonatkozásában a DIN 75410 tekinthető irányadónak, ennek alapján nemcsak a jármű rakfelületén, hanem az oldalfalakon is lehetnek kötözési pontok. Lehetőleg a rakfelület közelében, attól legfeljebb tizenöt centiméter magasságban kell lenniük. A kötözési pontok párosával, egymással szemben legyenek, lehetőleg egyenletesen elosztva a raktér hosszoldala mentén. Egymástól való távolságuk legfeljebb hetven centiméter lehet. Az egyes kötözési pontokon megengedhető legnagyobb húzóerő (a teherszállító jármű megengedett összsúlyától függően) négyszáz-nyolcszáz daN lehet.

Rögzítési pont adattáblája a Német Mérnökegyesület (Verein Deutscher Ingenieure – VDI) 2700 ff „Teherbiztosítás közúti járműveken” irányelvsorozata az alapja ezeknek a rendszabályoknak. Az ADR szempontjából is legkritikusabb darabáruk rakománybiztosítása lekötözéssel nem mindenkor eredményez megfelelő megoldást. Egyebek mellett az áru csomagolásának ebben az esetben a biztosítani kívánt tapadási erővel arányos alak- és nyomásállósággal kell rendelkezni. Rakományhatárolók Amikor – a csomagolások kialakítása miatt – a lekötözés nem jöhet szóba, az árut közvetlenül a felépítmény határoló falaihoz rakják és kitámasztják.

Amennyiben a felépítmény kiérdemli az „XL” kódot, további kötelezettségek is adódnak: a felépítményeket, pótkocsikat évente egyszer független műszaki intézettel felül kell vizsgáltatni, és a tanúsítványt a jármű papírjai között tartani. Hézagkitöltés

Torlaszolás kitámasztó rudakkal Rakomány torlaszolásos rögzítésre szolgáló eszközök a járműveken: • rakományhatároló, végzáró rúd (ponyvás teherautókhoz és kamionokhoz), • árukitámasztó rúd (merev falú járművekhez), • élvédő. Az új járműkonstrukciók lehetővé teszik e különleges követelmények kielégítését is. Ezek a jármű felépítmények, a teljes rakomány homogén elhelyezésére is alkalmasak. Követelmények a torlaszolás kapcsán 2002-ben megjelent a DIN EN 12642 Erópai Szabvány, amely a felépítmények szerkezetére követelményeket ír elő, terhelhetőséget ad meg a rakományhatárolóknak. Például a mellfal terhelhetősége a hasznos terhelés 40 százaléka, maximum 5 tonna kell legyen, az oldalfalaké a hasznos terhelés 30, a hátfalé 25 százaléka, utóbbié maximum 3100 kg. Ez a szabvány már rendelkezik arról, hogy a felépítmény határoló-elemeinek milyen erőknek kell ellenállniuk. A DIN EN 12642 felülvizsgálata során javasolták, hogy a felépítmény az alábbi erőhatásoknak álljon ellen: • homlokfal – a megengedhető hasznos teher ötven százaléka, • oldalfal – a megengedhető hasznos teher negyven százaléka, • hátoldal – a megengedhető hasznos teher harminc százaléka. A DIN EN 12642 különbséget tesz standard és erősített felépítmények között. A normál felépítmény kódja „L”. Az „XL” kód az erősített felépítményt illeti. Az „L” kódot kapott járművek esetén a felépítmény a rakományrögzítési feladatoknak nem tud megfelelni, ezért a VDI 2700-es irányelv szerint a szállított árut kiegészítőileg rögzíteni kell, például spaniferrel.

A darabárus szállítás során betartandó rakománybiztonsági alapelv a küldeménydarabok közötti hézagok kitöltése. Végrehajtása többféle anyag és módszer alkalmazásával lehetséges. vagy akár üres raklapokkal. 7.5.7.1 „...A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen, arra alkalmas anyaggal töltik ki.” 7.5.7.1 „...Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, illetve a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki.” 7.5.7.2 „A küldeménydarabokat csak akkor szabad egymásra halmazolni, ha arra vannak kialakítva.” 7.5.7.3 A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat a be- és a kirakás során óvni kell a sérülésektől. 7.5.7.4 A 7.5.7.1 bekezdés előírásai érvényesek a konténereknek a járművekre való felrakására, elhelyezésére és onnan való lerakására is. Források Európai Bizottság Energiaügyi és közlekedési Főigazgatóság: Európai legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban Frank Rex: Überlegung zur Ladungssicherung, VDSI Veranstaltung, Hannover MSZ EN 12195 ADR MK 2011. évi 73. szám Ing. Erich Haudum: Gedanken zur Ladungssicherung Barna Györgyné: Rakománybiztonság a közúti fuvarozásban, BME OMIKK: LOGISZTIKA 11sz. 6.sz. pp. 47-57 Jurisits Jánosné: Rakománybiztosítás a közúti fuvarozásban, Szállítási Logisztika A cikk a maga nemében hiánypótló, részletesen, teljes terjedelmében a Védelem Online-on olvasható. (szerk.) Dr. Lázár Gábor ny. tű. alez. egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katasztrófavédelmi Intézet, Iparbiztonsági Tanszék

katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ MÓDSZER

61

f ó r u m

6x9-es megbízhatóság a tűzjelzésben A stratégiailag fontos, kritikus adattároló központok, IT infrastruktúrák üzemeltetői 100%-os megbízhatóságra törekszenek. Az általuk egyre inkább használatos „mértékegység” a hat kilences. A 6 darab kilences 99,9999%-os megbízhatóságot jelent, ami igen közel van az óhajtott 100%-hoz. 99,9999%-os üzemidő a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott berendezés vagy szolgáltatás egy évben maximum 31,536 másodpercre állhat le csupán! Ahol ilyen magas megbízhatóságú rendszerek üzemeltetése folyik, ott nem engedhető meg egy téves tűzjelzés miatti leállás, ugyanakkor kiemelkedően fontos a valódi tüzek jelzése, azok kialakulásának lehető legkorábbi fázisában. Egy új fejlesztést mutat be szerzőnk.

Ultra nagy érzékenységű alkalmazások Gyakorlatban a korai jelzés csak nagy érzékenységű aspirációs füstérzékelővel oldható meg. A Promatt Kft. által forgalmazott A211E-LSR, A222E-LSR típusú System Sensor aspirációs érzékelőkkel megvalósítható legnagyobb központi érzékenység 0,03 %/m-es, mely érzékenység nagyságrendileg százszorosa egy normál pontszerű optikai füstérzékelő érzékenységének. Ez elegendő másodlagos mintavételezésű, C érzékenységi osztályú alkalmazásokhoz, vagy megfelel kisebb területek emelt, B osztályú érzékenységi igényeinek, de nagy, A osztályú érzékenység már csak néhány mintavevő lyuk alkalmazása mellett érhető el, így az olyan alkalmazások, melyek nagy érzékenységet kívánnak, területileg korlátozottak voltak

A FAAST a speciális, nagy érzékenységet kívánó alkalmazások megoldása 62

FÓRUM ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

eddig. Mindemellett ezek a típusok igen nagy népszerűségnek örvendenek a telepítők körében, mely elsősorban kiváló ár/érték arányuknak köszönhető. A 2012 őszén megjelenő új aspirációs érzékelő egyedülálló technikai paramétereinek köszönhetően az ultra nagy érzékenységű alkalmazások is elérhetővé válnak. A FAAST érzékelő érzékenysége egyedülálló, 0,0015 %/m, ez hússzorosa az A2xxELSR típusoknak, így kétezerszerese(!) egy normál, pontszerű érzékelő érzékenységének. Ezzel a FAAST a jelenleg kapható egyik legérzékenyebb aspirációs füstérzékelő a piacon. Érzékenység kontra téves jelzések A korai jelzés mellett azonban van még egy fontos elvárás: a téves jelzések miatti leállások sem engedhetők meg, mert ezek a leállások üzleti biztonságot veszélyeztethetnek, de adott esetben stratégiai kockázatot is jelenthetnek. Általában a nagy érzékenység velejárója a téves jelzésekre való fokozottabb hajlam, ez azonban a FAAST esetében szerencsére nincs így, hiszen modern jelzésszűrési eljárások teszik lehetővé, hogy az érzékelő gyakorlatilag tévesjelzés-mentesen működhessen. Ez egy ilyen érzékenységű eszköznél egyedülálló teljesítmény. A FAASTTM technológia (FAAST: Fire Alarm Aspiration Sensing Technology®) A beszívott levegő először speciális, szabadalmaztatott, űrtechnológián alapuló szűrőn halad keresztül. Ez leválasztja a levegőből a téves jelzések leggyakoribb okozóit, a 20 mikronnál nagyobb részecskéket. Ezután a levegő egy cserélhető szűrőn keresztül halad tovább, ez biztosítja a maradék szennyeződés mechanikai szűrését. A következő jelzésszűrés a többlépcsős érzékelő kamrán belül történik. Itt két LED található, egy kék színű, mely a füstrészecskék felismeréséért és egy IR lézer LED, mely a por felismeréséért felelős. Annak köszönhetően, hogy az érzékelő figyeli a részecskékről visszavert fény előre- illetve hátra szóródását is, a FAAST a füstöt nem csak a portól, de a gőztől is képes megkülönböztetni. A berendezés dupla (ultrahangos és elektronikus) légáramlásfelügyelettel rendelkezik, így nem csupán a csőhálózat esetleges hibáit jelzi, hanem a cserélhető szűrőbetét eltömődésére is figyelmeztet.

Főbb jellemzők • Egycsatornás, önálló kivitel; • 0,0015 és 20,5 %/m között állítható érzékenység; • tévesjelzés-mentes üzem; • 5 állítható riasztási szint, külön relékkel; • éjszakai, nappali, hétvégi vagy alkalmazkodó üzem; • beépített webszerver; • eseményekhez kapcsolható e-mail küldés; • 18 ezres mélységű eseménytár; • felhasználóbarát kijelző- és kezelőszervek; • ingyenes méretező, konfiguráló, monitorozó PipeIQ program.

További újdonságok Az előzőeken túl a gyártó számos további kedvező tulajdonsággal kedveskedik a készülék tervezőinek, telepítőinek, végfelhasználóinak. A csőhálózat méretezése, a készülék teljeskörű konfigurálása, vagy akár on-line felügyelete az ingyenesen letölthető a PipeIQ programmal lehetséges. Az érzékelőn öt jelzési szint állítható be, mindegyikhez külön relé tartozik, mely relék tároló vagy követő működésre állíthatók be. Az ultranagy érzékenység és az öt jelzési szint lehetővé teszi azt, hogy a közelben tartózkodók időben reagáljanak és még a tűz tényleges kialakulása előtt érdemben be tudjanak avatkozni, elkerülve ezzel egy esetleges oltást, kiürítést, üzemkiesést. Az egyes jelzési szintekhez beállítható nappali, éjszakai, sőt hétvégi érzékenység is, de választhatjuk az alkalmazkodó üzemmódot is, ekkor a készülék automatikusan nyomon követi a környezet zavartságának változását és annak megfelelően állítja be a riasztási szintet. Az egység relékimenetein keresztül bármely tűzjelző rendszerhez illeszthető. Látványos, korunk műszaki színvonalát reprezentáló újdonság, hogy a FAAST egység állapota beépített webszerverén keresztül böngészővel, a világ bármely pontjáról akár egy okostelefonról is folyamatosan nyomon követhető. Az érzékelő minden fontosabb beállított eseményről automatikusan e-mailt küld akár 6 előre beállított címre, így egy érintett (karbantartó, felhasználó, tűzoltó) sem marad le egyetlen fontos eseményről sem. A PipeIQ programmal a karbantartó a készüléket távolról is elérheti, akár felügyelet, akár a 18 ezres mélységű eseménytár

letöltése, akár beállítás céljából, de végezhet akár diagnosztikai célból trendfigyelést is. A FAAST igazi újdonsága abban rejlik, hogy az összes olyan mai műszaki megoldást alkalmazza egy készülékben, amit más gyártók legfeljebb külön-külön tesznek, ráadásul mindezt, a hasonló képességű készülékek árához viszonyítva, rendkívül csábító áron... Kinek készült, hová ajánlják? A FAAST azoknak készült, akiknek nagyon fontos a rendkívül korai tűzjelzés, mert egy kialakuló tűz óriási károkat vagy nagy veszteséggel járó üzemkiesést okozna, de a téves jelzések miatti üzemkiesések sem vállalhatók. Ideális választás például telefonközpontok, internetszolgáltatók, számítógép termek, adattárolók, banki, tőzsdei rendszerek, nagy tisztaságú gyártás vagy ipari irányító központok nagy érzékenységű érzékelőinek egyaránt. Az érzékelő az Egyesült Államokban már forgalomban van, európai, hazai engedélyeztetése pedig már folyamatban van, ősztől elérhető lesz a Promatt Kft.-nél. Nagy Norbert Promatt Elektronika Kft. 1116 Budapest, Hauszmann Alajos u. 9-11. Tel.: (+36-1) 205-2385, 205-2386, Fax: 205-2387 E-mail: [email protected] Honlap: www.promatt.hu

katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ FÓRUM

63

Adorján Attila

Bevetés-felügyelet

Mi történt az Interschutz kiállítás (2010) óta?

A bevetés-felügyelet területén új megoldás a „csak” manométerrel rendelkező légzőkészülék-használóknak, hogy BodyGuard 1000 önálló mozgásérzékelővel növelhetik biztonságukat. Az új BodyGuard 7000 a könnyű elektronikus jelző és riasztó egység által küldött jeleket a Merlin telemetrikus rendszerhez továbbítja. A jeladó és a fogadó egység a Merlin Modem bekerült a légzőkészülék PSS 5000 /7000 háttámlájába. Az új Merlin PC Modem (2012. augusztus) lehetőséget ad arra, hogy ne csak Merlin táblán (2001 – az első telemetriás rendszer a piacon), hanem asztali PC-n, laptopon vagy tableten is elérhetők legyenek.

Az 5 évente megrendezésre kerülő Interschutz kiállítás etalon az európai tűzvédelemben. Ezen a kiállításon mutatják be a gyártók újdonságaikat és a jövőre vonatkozó koncepciójukat. Ezt tette a Dräger is, számos újdonsággal álltak elő a cég által képviselt területen. Mi történt a nagysikerű kiállítás óta? Mivel védik a hazai tűzoltókat?

Bizalom a bevetésben – ami a hazai tűzoltókat szolgálja A szlogen valóban fontos, hisz a bevetésben a bizalomra épül minden. Ezt a bizalmat persze a biztonság megteremtésével meg kell szolgálni. Erre tett kísérletet az új generációs UCF 7000/9000 hőkamerák fejlesztőcsapata. Ezek az elsők, amelyek ATEX engedéllyel rendelkeznek és a UCF 9000 (videó és hőkamera egyben) 2011 végén megjelent hazánkban is, hisz az OKF közbeszerzés keretében kiválasztotta és szerződést kötött 30 db szállítására. A vegyvédelmi ruháknál két gáztömör ruhatípussal két eltérő koncepció jelentkezett. Az egyik a korlátozottan használható (limited use) CPS 5800 (1/b) és CPS 5900 (1/a), a másik a javítható, többször használható CPS 7800 (1/b) és CPS 7900 (1/a). Ezek különlegessége az új D-mex 5 rétegű anyag. Ez az első olyan fejlesztés, amely egyszerre teljesít három fontos követelményt: • megfelel az EN 943-1,2 gáztömör vegyvédő ruha szabványnak, • a BS CBRN szabvány szerint megfelel a harci gázok ellen és • -80 °C-ig bevethető. Hamarosan ez is a hazai tűzoltók biztonságát szolgálja, hisz az OKF közbeszerzés keretében 169 darab kiszállítására kerül sor.

A bevetés-felügyelet előnyei Egy pillantással felmérhető a kezelő számára. –– Intuitív kezelés –– A palacknyomás megjelenítése szimbólummal –– Csapat-összefoglaló Automatikus regisztráció –– A légző viselő palacknyitás után automatikusan bejelentkezik –– Nem kell, hogy a „kulcsot” átadják.

Eset jelentési funkció Fejvédelem

Légzésvédelem A felszerelések (légző, álarc, vegyvédő stb.) megbízható időszakos ellenőrzéséhez (légző statikus és dinamikus mérés) a Questor 5000 fél-automatikus és a Questor 7000 automatikus készülék már 2011ben elérhetővé váltak. A légzőkészülékeknél az Interschutz kiállítást követően ugyancsak azonnal elérhetők lettek az új PSS 3000 (alapmodell) és PSS 5000 (PSS 90 utód) légzőkészülékek. Ezeknél a nyomáscsökkentő, a hordkeret, a hevederzet teljesen új technikát kapott – fókuszban a hordkomforttal és használhatósággal. Itt is a biztonság új dimenzióit célozták meg a tervezők! Az új koncepciójú FPS COM PLUS álarc kommunikáció ebben különleges. A bevetések folyamán fontos ugyanis, hogy a társainkat és a bevetésirányítót ne csak halljuk, hanem (a zajos háttér mellett) értsük is. A társaink felé az új kihangosító segít, a rádióforgalmazásban pedig a tiszta, érthető beszédet az álarcba rejtett mikrofon segíti. A jó hallhatóságot a fülünkre állítható hattyúnyak-hangszóró biztosítja.

64

FÓRUM ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

A fejvédelemben a HPS 3100 műszaki-mentő sisak került az Interschutzon bemutatásra. De a a tűzoltó sisak területén is lehet újat mutatni, erre jó példa a 2013 elején debütált HPS 7000 sisak. Erről ma még csak annyit említhetünk, hogy a fejlesztők 2008 óta zajló tervezés során több mint 100 tűzoltó szervezettel konzultáltak a világon. Egyedülálló, hogy az engedélyezés előtti utolsó fázisban Magyarország (OKF – FKI) is bekerült – 2012. júliusában – abba az utolsó körbe, ahol 11 tűzoltóság (Európa, Ázsia, USA) adott segítséget. A gyakorlati próbák után több mint száz kérdésre érkezett válasz a felhasználóktól – az előzetes vélemények pedig biztatóak, a HPS 7000 jó irányba halad. Adorján Attila mérnök Dräger Hungária Magyarország Kft.

t e c h n i k a

Tanka László

Egységesebb, hatékonyabb riasztás – PAJZS Korábban 165 helyen széttagolva és eltérő színvonalon fogadták a jelzéseket a tűzoltóságokon. A fejlesztések célja az egységes, térinformatikával támogatott műveletirányítási rendszer bevezetése volt. A fejlesztés eredményeként a 105-ös számra indított segélyhívások a 19 megyei műveletirányító központba futnak be, ahol gyakorlatilag minden tűzoltóság mindegyik szeréről tudják, merre jár és riasztható-e.

Közelebb a tűzhöz A hivatásos tűzoltóságok január elsejei integrálásának egyik célja, hogy a beavatkozások gyorsak, egységesek legyenek, azok során a meglévő erőket-eszközöket hatékonyan használjuk

Káresemény felvitele térinformatikai támogatással

Káreset fajtájának felvitele „faábra” alapján

Riasztási lap fel. Ezt a törekvést erősíti az őrsprogram is, az idén tizenhat, három év alatt pedig összesen hatvannégy katasztrófavédelmi őrs jön létre, amelyekkel a tűzoltói egységek úgymond közelebb kerülnek az eseményekhez, a lehetséges helyszínekhez. Elsőként mindenkor a beavatkozó erők legközelebbi egységét indítják a helyszínre. Ennek érdekében egységes protokollal és a teljes országot lefedő térinformatikai rendszerrel ellátott megyei műveletirányítási központokat hoztunk létre. A műveletirányítás kialakítása a teljes ügyeleti rendszer megújításának egyik eleme. A technikai feladatok között az egyik legfontosabb a 105-ös segélyhívószám fogadásának áthelyezése, ugyanis február előtt ezt a számot tárcsázva még 165 helyen, az önkormányzati és a hivatásos tűzoltóságokon csöngött a telefon. Ez a korábbi rendszer különösen a nagyobb káresemények irányításában okozott problémákat. Két lépcsőben alakult át úgy a rendszer, hogy most már a megyei műveletirányítási központban szolgálatot teljesítő kolléga fogadja a 105-re érkező segélyhívásokat. Ehhez, komoly szervezési, képzési feladatok is tartoztak, hatszázan kaptak felkészítést az új rendszer működtetésére. Mindezek mellett megszülettek a szükséges belső intézkedések, és módosítani kellett a Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzatról szóló miniszteri rendeletet is. A kevesebb több A központosítás eredményeként a korábbi 165 helyett ma már tizenkilenc megyei és egy fővárosi központban fogadják a lakosság 105-ös segélyhívásait. A korábbi megosztottság a hatékonyság, az információáramlás bizonytalanságát okozta. Korábban a városi tűzoltóság ügyeletesének csak a hozzájuk tartozó, átlagosan 3-5 szerrel kellett „gazdálkodnia”, amelyekről természetesen mindig tudta, éppen mit csinálnak, merre járnak, milyen esethez mit riasszon. Ezt a tudást kellett „elvinni” a 30-50 szerrel gazdálkodó, félmilliónyi ember biztonságáért katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám ■ TECHNIKA

65

Döntéstámogatási térkép – Távolság mátrix

Megyei szerállapot-táblák

Döntéstámogatási térkép – Szerkövetés felelős megyei műveletirányításnál szolgálatot teljesítőkhöz. Ezek a központok nemcsak ügyeleti, hanem a nevükből eredően komplex műveletirányítási feladatokat látnak el. Ezek a feladatok más megoldásokat követeltek, így a 2012 áprilisától fokozatosan bevezetett műveletirányítási rendszer személyi, elhelyezési feltételei mellett fontos elem az informatikai támogatás megteremtése. Az ügyeletek egyre több adattal és információval dolgoznak, amelyeknek a nap 24 órájában rendelkezésre kell állniuk ahhoz, hogy a szükséges erőket, eszközöket másodpercek alatt a helyszínre lehessen irányítani. E téren a BM OKF-en komoly fejlesztési háttérmunka folyt, amelynek eredményeként rendszerbe állt a PAJZS program. Mit tud a PAJZS? A PAJZS egy térinformatikával támogatott központi informatikai rendszer, amely rendelkezik • káresemény-kezelési és riasztási modullal, amellyel a szereket lehet a káreseményekhez rendelni; • megyei szintű szerátcsoportosítási modullal, ez az erő- és eszközgazdálkodást szolgálja, valamint • térképi modullal. A térképi modul egy sor dologra képes, így például megjeleníti az ország összes településének tűzoltási és műszaki mentési szempontból legfontosabb adatát (működési és illetékességi területek, megközelíthetőség, stb.); automatikusan riasztási sorrendre tesz javaslatot. Ennek lényege, hogy a rendelkezésre állás függvényében településre lebontva meghatározza a riasztandó egységek javasolt vonulási sorrendjét; műveletirányítási térképi objektumokat jelenít meg. Az igazgatóságok folyamatosan töltik fel a rendszerbe a különböző, így például a vízvételi helyeket, a Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervvel rendelkező létesítményeket, a hidakat és felüljárókat (megjelenítve az esetleges korlátozásokat is), a tűzoltóságokat, rendőrségeket, kórházakat, oktatási intézményeket stb. tartalmazó adatokat, amelyekből az OKF Informatikai 66

TECHNIKA ■ 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

Főosztályán dolgozó térinformatikusok különböző térképi rétegeket készítenek. Ezek a térképi rétegek aztán az összes műveletirányítási munkahelyen elérhetővé válnak. A PAJZS mindezek mellett megmutatja, hogy a bekövetkezett esemény hány lakost érint, egy felületen megjeleníti az aktuális tűzoltási, műszaki mentési eseményeket, és képes lesz a tűzoltó gépjárművek GPS-alapú nyomon követésére, amelyhez körülbelül nyolcezer EDR-rádiót kellett átprogramozni.

Saját fejlesztés az eddigi alapokon A PAJZS alkalmazás a katasztrófavédelem saját fejlesztése, az OKF munkatársai a korábbi, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon (korábban FTP) évek óta működő rendszert gondolták tovább, hasznosították annak tapasztalatait.

A rendszer a helyi szinttől az országosig kiépült, helyi szinten alapvetően a riasztások végrehajtása a feladat. A fő tevékenység területi szinten zajlik, hiszen a segélyhívó számokon beérkezett jelzések rögzítése és az események kezelése a megyei igazgatóságok műveletirányító ügyeletein történik. A központi főügyeleten az országosan vonultatható szerek riasztása, illetve az átcsoportosítások végrehajtása a feladat.

Képzések Az ügyeleteken dolgozók az első félévben részt vettek a PAJZS rendszer használatához szükséges képzéseken. A megyei főügyeleti osztályvezetők és főügyeletesek képzése központilag, míg a műveletirányítók és a helyi ügyeleteken szolgálatot teljesítők képzése megyei szinten valósult meg. Tesztprogram segíti a műveletirányítók továbbképzését, a szoftver fejlesztése és a szakmai előírásokhoz történő igazítása pedig a BM OKF-en történik.

A rendszer jól illeszkedik az európai uniós forrásból megvalósuló egységes segélyhívó rendszer jelenleg is zajló kiépítéséhez, amely alapvetően a megyei szintű műveletirányítást célozza meg. Ma már az ország 19 megyéjében a Pajzsot alkalmazzák, egyedül a fővárosban maradt a régi rendszer, és az Egységes Segélyhívó Rendszer (112) kiépítéséig ez nem is lesz másképp. Tanka László tű. ezds., főosztályvezető BM OKF., Informatikai Főosztály

Katasztrófavédelmi szemle

Recommend Documents