Katasztrófavédelmi szemle

Védelem

Katasztrófavédelmi szemle 2012. XIX. évfolyam 6. szám

6

t a r t a l o m 2012. 19. évf. 6. szám Szerkesztõbizottság: Dr. Bánky Tamás PhD Dr. Beda László PhD Bérczi László Prof. Dr. Bleszity János Böhm Péter Dr. Endrődi István PhD Érces Ferenc Heizler György főszerkesztő Dr. Hoffmann Imre PhD a szerkesztőbizottság elnöke Kossa György Dr. Papp Antal PhD Dr. Takács Lajos Gábor PhD Dr. Tóth Ferenc Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM 03-1-22712 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadó: RSOE 1089 Budapest, Elnök u. 1. Megrendelhető: Baksáné Bognár Veronika Tel.: 82-413-339 Fax: 82-424-983 Email: [email protected]

szabályozás Az új tűzvédelmi szabályozás előkészítése............................................................ 5 tanulmány Mérnöki módszerek alkalmazása a tűzvédelmi tervezésben.................................. 7 Mérnöki módszerek alkalmazása a hő- és füstelvezetésben................................. 10 Hő- és füstelvezetés: csak természetesen – Mérnöki módszerek a gyakorlatban.15 visszhang Beépített tűzjelző rendszerek elméletben és gyakorlatban................................... 19 fókuszban Műveletirányítás, ügyeleti rendszer – a hatékonyság-növelés alapfeltételei........ 21 A műveletirányítás működtetésének személyi, tárgyi feltételei .......................... 23 A műveletirányítás rendszere és működésének tapasztalatai................................ 25 A PAJZS rendszer kiépítése és működési tapasztalatai........................................ 29 A műveletirányítási rendszer fejlesztése, tervek................................................... 32 ténykép Az új modul rendszerű tűzoltószakképzésre beiskolázottakfelvételi tapasztalatai. 34 A jelentkezők egészségi alkalmassági vizsgálatának tapasztalatai . .................... 37 Pszichológiai alkalmassági vizsgálat tapasztalatai a felvételizők körében........... 39 technika Korszerű Katasztrófavédelmi Mobil Laboratóriumok.......................................... 40 megelőzés Veszélyes anyagok – a közúti, vasúti és vízi szállítás ellenőrzése....................... 43 Az ADR ellenőrzés EU szabályozása és gyakorlati végrehajtásának fő jellemzői..... 47 Az ADR szabálytalanságok kockázati kategóriái................................................. 50 Tervezői felelősség – hiánycikk a tűzvédelemben? II.......................................... 51 Intelligens vészvilágító rendszerek...................................................................... 53 módszer Mélyből és szűk terekből történő mentés, légzésvédelemmel.............................. 55 INCA-MCPEX – nemzetközi meteorológiai és katasztrófavédelmi gyakorlat.... 57 fórum ENSZ INSARAG minősítést szerzett a HUNOR és a HUSZÁR mentőszervezet.61 A kutató-mentő csapatok nemzetközi minősítése . .............................................. 63 EASYBUS tűzvédelmi éslégtechnikai vezérlő rendszer...................................... 64

Felelõs kiadó: Dr. Bakondi György országos katasztrófavédelmi fõigazgató

Konferenciák

Nyomtatta: Corvina Nyomda, Kaposvár

Budapest, Belügyminisztérium, november 6 – 7: Veszélyes és mérgező anyagok felderítésének, semlegesítésének és a következmények felszámolásának egészségügyi és katasztrófavédelmi feladatai

Felelõs vezetõ: Nagy József Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 Elõfizetési díj: egy évre 4200 Ft (áfával)

Hajdúszoboszló, október 18 – 19: Országos Tűzvédelmi konferencia

Budapest, – 2012. november 16: Kompozit szerkezetek és acélszerkezetek tűzvédelme szimpózium A konferenciák témáira visszatérünk, a mérnöki módszerek alkalmazásáról lapszámunkban olvashatnak.

katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ TARTALOM

3

s z a b á l y o z á s

Célkitűzések • A védelmi célok világos megfogalmazása • A tényleges kockázathoz igazított követelmények • Rugalmas, alternatívát kínáló rendszer létrehozása • A szakmai szervezetek bevonása a szabályozási folyamatba • Rendszeres felülvizsgálat, és a felülvizsgálat alapján a szükséges módosítások végrehajtása Alappillérek • A mérnöki módszerek szélesebb körű alkalmazása • A tűzoltói beavatkozások során szerzett tapasztalatok felhasználása • valós tűztesztek figyelembevétele • A nemzetközi tapasztalatok erőteljesebb felhasználása

Érces Ferenc

Az új tűzvédelmi szabályozás előkészítése

Széleskörű szakmai előkészítés

Amint előző számunkban is jeleztük ez év tavaszán megkezdődött egy teljesen új megközelítésen alapuló Országos Tűzvédelmi Szabályzat előkészítése. Az óriási munka gyors ütemben és széles szakmai és érdekképviseleti körök bevonásával zajlik. November 9-ére, lapzártánkra kellett a szabályozásban résztvevőknek a normaszöveg javaslataikat megküldeni. Ebből az első szövegváltozat november 15-ig elkészül. Hol tart a munka jelenleg?

Alapelvek, célkitűzések Az eddigi OTSZ alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy számos nehézségbe ütköznek a gyakorlati szakemberek. Különösen a gyors ütemű építőipari, építészeti, tervezési fejlesztéseknél gyakori az értelmezés igénye, még mindig nagyszámú eltérés szükséges és számos speciális esetet nem kezel a jelenlegi szabályozás. Ezekkel a tényekkel szembenézve láthatóvá vált, hogy egy ennél jóval korszerűbb és rugalmasabb szabályozási struktúrára van szükség. Olyanra, amely jobban követi a változásokat ugyanakkor az alapelvek szintjén hosszútávon stabilitást biztosít, miközben a változásokat képes rugalmasan követni. Ez a látszólagos ellentmondás jól feloldható egy alapjogszabály és a hozzá kapcsolódó pl. „Tűzvédelmi Irányelvek” rendszerével. A követelmény a TI-k kiadásában a rugalmasság és az állandóság biztosítása. Ezt az eddigi javaslatok alapján az évenkénti felülvizsgálatok adnák. Fontos elem az új szabályozás tervezetben a tervezői, beruházói felelősség kiterjesztése. Melyek voltak a kiinduló pontok? Egyrészt számos ponton keletkeztek alkalmazási nehézségek, olyanok is, amelyeket a jelenlegi szabályozás nem kezel. Pl.: homlokzatszigetelés, burkolat, bevonat – homlokzati tűzterjedés, a kiürítés egyes kérdései, a metróval kapcsolatos kihívások, az új veszélytényezők, mint a napkollektorok, napelemek vagy a speciális építmények. Ezek alapján megfogalmazódott a változtatás szükségessége és a döntés is. Nem maradt más teendő, mint az elvek felvázolása. Ezek:

Ezeket az elveket széles körben véleményeztették, s messze a várakozások felett rendkívül pozitív visszajelzések érkeztek a különböző szakmai szervezetektől, akik egyben a részvételüket is felajánlották ebben a jogszabály előkészítési folyamatban. Ezzel a munka felgyorsult. Létrejött az OTSZ kidolgozását támogató munkabizottság! Ennek során a munkabizottság első lépésben az elveket, majd az elvekből következően a tervezett struktúrát véleményezte. Olyan kérdéseket vitattak meg, mint a jogszabály: • Hatálya – az átalakítás köre, mértéke, az eltérések, az átmeneti rendelkezések • Célkitűzései – alapelvek, életvédelem, vagyonvédelem • Fogalmak • Kockázati besorolás – anyagok, tevékenységek, építmények Az általános egyeztetéseket követően az egyes szabályozási területekhez felelősök lettek kijelölve és ezekhez a témákhoz kapcsolódtak az egyes külsős és katasztrófavédelmi szakemberek. Ezzel egy rendkívül széles – mintegy száz főt felölelő – merítési bázis alakult ki. Ennek összefogására a szabályozási területért felelősök hivatottak. Az ő feladatuk lesz elsőként november 15-ig a beérkezett javaslatok alapján a jogszabály első szövegverziójának összeállítása. Tervezett jogszabály-struktúra Az egyeztetések eddigi eredményeként kialakult a tervezett jogszabály struktúrája, amelynek lényeges eleme a jogszabály és a „tűzvédelmi irányelvek” egymásra épülő szabályozási rendje. Leegyszerűsítve a jogszabály hivatott a célokat, az alapelveket, a fogalmakat, és az adott követelményt megfogalmazni, vagyis a mit, hova, milyen esetben kérdésekre válaszolni, a „tűzvédelmi irányelv” pedig a megoldásokat szabályozza. A tervezett jogszabály-struktúra új eleme a „tűzvédelmi irányelv”, vagy ehhez hasonló szabályozás, ezért ezek kialakítása, tartalma a viták egyik sarokköve. Ebben is körvonalazódott egy szakmai konszenzus a résztvevő szervezetek között, bár a ki nem mondott félelem néhány esetben az volt, hogy a „Tűzvédelmi Irányelvekben” szereplő követelményeket a jogalkalmazók nem fogják komolyan betartani. Igaz számos

katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ SZABÁLYOZÁS

5

Az OTSZ koncepció munkabizottsága Katasztrófavédelem

Delegáltak

BM OKF Jogi és Igazgatási Főosztály

Dr. Rácz Edina

BM OKF Tűzoltósági Főosztály

Sándor László tű. őrnagy

BM OKF Tűzvizsgálati és Beavatkozás Elemzési Főosztály

Kovács Zoltán tű. alezredes

Baranya MKI

Fischer András tű. fhdgy

Borsod-Abaúj-Zemplén MKI Miskolc Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Bódi Zoltán tű. alezredes

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Blahó Tamás tű. alezredes

FKI Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Kis Levente tű. alezredes

Hajdú-Bihar MKI

Gáti Csaba tű. százados

Heves MKI

Katona István tű. őrnagy

Pest MKI

Ördög Tamás tű. százados

Katasztrófavédelmi Oktatási Központ

Müller Róbert tű. alezredes

Tűzvédelmi Tanácsadó Testület

Dr. Szöllősi Sándor ny. tű. ezds

Tűzvizsgálói Tanácsadó Testület

Kovács Zoltán tű. alezredes

Civil Szervezetek

Delegáltak

Debrecen Megyei Jogú Város Jegyzője

dr. Szekeres Antal

Magyar Építész Kamara

Dr. Takács Lajos

Magyar Mérnöki Kamara

Lengyelfi László

Magyar Építőanyagipari Szövetség

Lestyán Mária

Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.

Dr. Matolcsy Károly

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Dr. Lajos Tamás Egyetem, Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék Magyar Elektrotechnikai Egyesület

Kruppa Attila

Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai és Épületvillamossági szakmai tagozat

Kun Gábor

Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesülete

Nagy Katalin

TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség

Zellei János

Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület

Bellák Balázs

Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar

Nagy Béla

Magyar Bányászati Szövetség

Dr. Magyari Dániel

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Bérces Tamás

Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Fülöp Zsolt

Bp. Belváros-Lipótváros V. ker. Jegyzője

Dr. Rónaszéki László

Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete

Kovács Zoltán

környező országbeli tapasztalat bizonyítja ennek félelemnek a megalapozatlanságát, a struktúra alkalmasságát, mégis ennek megoldását megnyugtatóan kell rendezni. Kockázati osztályok és tervezés Az új felépítésű szabályozás teljesen új eleme a kockázat elvű megközelítés hazai bevezetése. Ez az eddigiektől merőben eltérő követelménycsoportosítást követel meg. Követelmény csoportok • általános (pl.: vészkijárat nem zárható le) • kockázati osztálytól függő (egyes szerkezetek tűzállósága) • rendeltetéstől függő (pl.: bölcsőde csak fszt-en helyezhető el) A kockázati osztályba sorolás lényege, hogy a követelmények meghatározása céljából a tényleges kockázatot előidéző körülményeket, jellemzőket vesszük alapul, majd ezekből állapítható meg a kockázati osztály. A kockázatot megfelelő mértékben csökkentő védelmi megoldásokat az adott kockázat függvényében írja elő a követelményrendszer. A cél a tényleges kockázathoz igazított és arányos követelmények 6

Létesítési követelmények • kockázati osztályok • általános • szerkezeti állékonyság tűz esetén • tűzterjedésgátlás • rendeltetéstől függő követelmények • speciális építmények követelményei • gépészeti, elektrosztatikai, villamos követelmények, villámvédelem • kiürítés, mentés • hő és füst elleni védelem • tűzoltó beavatkozási feltételek • beép. tűzvéd. berendezések követelményei • hordozható tűzoltó készülékek • nem szabványos tűzvédelmi termékek műszaki és vizsgálati követelményei (tűzoltó szivattyúk, oltó készülékek, szórófejek stb) • mérési és használatbavételi dokumentációs követelmények Használati követelmények • tevékenység • tűzvédelmi feladatellátás • nyílt láng használata • tűzvédelmi jelölések • rendeltetéshez kapcsolódó szabályok • szabadtéri rendezvények, felvonulások és vásárok • tárolás követelményei • szabadtéri tűzgyújtás (szabadtéri főzés is) • tűzoltó készülékek, felszerelések • éghető folyadékok és veszélyes anyagok kezelése, tárolás • elektrosztatikus védelem • ellenőrzések, felülvizsgálatok és karbantartások

kialakítása. Külön kockázati osztályba sorolás vonatkozik a lakó-közösségi, a tárolási, az ipari és a mezőgazdasági funkciókra. A be nem sorolt rendeltetésű önálló rendeltetési egységeket a BM OKF sorolja kockázati osztályba.

A tervezett kockázati osztályok NAK – Nagyon alacsony kockázat AK – Alacsony kockázat KK – Közepes kockázat MK – Magas kockázat NMK – Nagyon magas kockázat

A teljesen új szerkezetű, új elveket tartalmazó szabályozást komoly előzetes teszteknek kívánjuk alávetni. Az alapjogszabály normaszövegének összehangolását, egységes egésszé „gyúrását” követően, a tervezetet december közepén az eddigieknél lényegesen hosszabb időre megküldjük véleményezésre, és egyben megkezdjük a részletszabályok, „irányelvek” kidolgozását és a tervezet tesztelését. A munka az előzetes ütemezésnek megfelelően, feszített tempóban halad. Jó tapasztalni, hogy ilyen széles körben gondolják és tesznek is érte, hogy a tűzvédelem szabályozásában aktívan részt vegyenek. Érces Ferenc tű. ezds., főosztályvezető BM OKF, Tűzvédelmi Főosztály

SZABÁLYOZÁS ■ 2012. 6. szám katasztrófavédelmi szemle

Tűzvédelmi tervezési módszerek

t a n u l m á n y

A tervezési célokat ki lehet elégíteni tételes (preszkriptív) előírások alkalmazásával és mérnöki módszerekkel egyaránt.

Tételes (preszkriptív) előírások A preszkriptív előírások az alábbiak lehetnek: • Kormányrendeletek, jogszabályok (TVT, OTÉK, OTSZ stb.) • Szabványok –– Nemzetközi szabványok (ISO) –– Európai szabványok (EN) –– Hazai szabványok (MSZ) • Irányelvek, egyéb előírások –– VdS (Verband der Sachversicherer) –– FM Global (Factory Mutual) –– IBC (International Building Code) – IFC (International Fire Code)

Dr. Takács Lajos Gábor

Mérnöki módszerek alkalmazása a tűzvédelmi tervezésben Cikkünk célja a tűzvédelmi tervezés hagyományos és mérnöki módszereinek összefoglaló bemutatása és osztályozása. A tervezési folyamatot annak teljes környezetében kell vizsgálni, nem lehet függetleníteni a tervellenőrzési, a kivitelezés és a használatbavételi eljárás során felmerülő tűzvédelmi tervezési feladatoktól. Alapvető cél a beruházás, az adott épület tűzvédelmi szempontból megfelelő megvalósulása, tehát nemcsak a tervezése, hanem a kivitelezése is.

Tűzvédelmi tervezési célok A tűzvédelmi tervezés céljai az alábbiak lehetnek: Az épület tűzeseti viselkedésének optimalizálása (életvédelem, vagyonvédelem, üzemfolytonosság védelme, kulturális örökség védelme stb.) • Tűzkeletkezés kockázatának csökkentése (pl. ipari technológiák esetén – a tűzkeletkezés megelőzése egyébként nem tervezői, hanem állampolgári feladat) • Az építmény számára leginkább megfelelő tűzvédelmi megoldások kiválasztása (pl. műemlékek esetén) • Passzív felkészültség és aktív tűzvédelmi rendszerek, valamint a különböző aktív tűzvédelmi rendszerek működésének összehangolása • Költséghatékonyság

Mérnöki módszereket a tűzvédelmi tervezésben ma még csak összetett, jelentős beruházásoknál alkalmazunk az alábbi célokkal: • Preszkriptív előírásokkal nem leírható (bonyolult, nagyméretű, újszerű szerkezetből épülő stb.) építmények tűzvédelmi követelményeinek meghatározása vagy megfelelőségének ellenőrzése. • Aktív és passzív, illetve különböző aktív tűzvédelmi rendszerek optimális működésének megtervezése (pl. tűzjelző rendszer, hő- és füstelvezetés és sprinkler rendszer működésének összehangolása). • Költséghatékonyság (pl. kiegészítő szerkezetvédelem elhagyása, ahol azt a bekövetkező tüzek során kialakuló hőmérsékleti kitétek lehetővé teszik). Mérnöki módszerek a gyakorlatban A tételes előírásokkal nem megoldható épületekre a budapesti CET (Közraktárak kulturális és kereskedelmi központtá alakítása) fejrészének hő- és füstelvezetési szimulációján keresztül mutatom be. A szimulációt Szilágyi Csaba tűzvédelmi mérnök készítette. Az épület hosszmetszetén látszik, hogy a fejrészben nem hagyományosnak tekinthető átrium, hanem szintenként eltérő alaprajzú, az egyes szintek között változó geometriával áttört belső tér található, amelyben a tűzszcenárió a legkedvezőtlenebb helyen, a légpótló nyílások környezetében található. Ennek

katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ TANULMÁNY

7

megfelelően többféle kialakítás ellenőrzésével lehetett csak megfelelően elhelyezni a gépi hő- és füstelvezető rendszer beszívónyílásait. A példa azt is megmutatja, hogy a hő- és füstterjedést szimuláló CFD vagy véges elemes modellek nemcsak a megtervezett megoldások ellenőrzésére, de a tervezést segítő eszközként is használhatók.

164. másodperc: a hő- és füstelvezető rendszernek köszönhetően hígul a füst

A tűz kezdete

476. másodperc: a füst optikai sűrűsége a kiürítést már nem korlátozza

42. másodperc a tűz kezdete után – a füst szétterjed

716. másodperc: a füst optikai sűrűsége minimális, pedig a tűz ugyanúgy ég a keletkezési helyén

98. másodperc a tűz kezdete után – a füst átterjed az I. emeletre, a hő- és füstelvezető rendszer már működik 8

A hő- és füst terjedésének megfelelően tervezett hő- és füstelvezető rendszer működése a fenti képsorozattal mutatható be, ahol nem a hőmérséklet, hanem az átláthatóság csökkenése

TANULMÁNY ■ 2012. 6. szám katasztrófavédelmi szemle

látható (a keletkező füst nagyobb a látást korlátozó hatást a sárga-piros színek jelölik).

golható életvédelmi kockázatok esetén kiküszöbölhetőek a beruházásokat meghatározó léptékű tűzvédelmi korlátozások, védelmi szintek (pl. logisztikai központok, magasraktárak helyenként túlzó passzív tűzvédelmi követelményei).

Mérnöki módszerek osztályozása A mérnöki módszereket osztályozhatjuk a tűzvédelmi tervezésben elfoglalt szerepük szerint is: • az épület egyes részeinek, szerkezeteinek, alrendszereinek, berendezéseinek méretezésére szolgáló mérnöki módszerek: ide tartoznak az Eurocode szabványok tartószerkezetek tűzvédelmi tervezési előírásai, de a kiürítési szimulációs programok is. • az épület egészére kiterjedő, integrált mérnöki módszerek: olyan tűzmodellek, amely az épület minden lényeges tűzvédelmi jellemzőjének tűzeseti viselkedését bemutatja, ezek napjainkban leginkább az elterjedt CFD vagy véges elemes modellek, amelyek a hőterjedést és felmelegedést, illetve füstterjedést egyaránt modellezik, az épület térbeli elrendezését és valós fizikai paramétereit pontosan tartalmazza, illetve a tűzjelző rendszer, a beépített oltóberendezés, a hő- és füstelvezető és légpótló nyílások és ezek együttes működése egyaránt modellezhetők. Alkalmazásának előnyei A mérnöki módszerek jellemzői, hogy az alapvető tűzvédelmi követelményeket kielégítő műszaki megoldások peremfeltételeit is meghatározhatjuk segítségükkel, az adott építményben bekövetkező tüzek modellezésével. A korszerű tűzmodellek nem a hazánkban általános tűzterhelés számítást veszik alapul, hanem a tűz valós, időbeni lefutását, a tűzidőtartam során a hőmérséklet változását, a hőmérséklet csúcsértékét, a tűz időben változó teljesítményét, a keletkező füst szétterjedését, látást korlátozó hatását stb. A tűzvédelmi követelmények meghatározására néhány példa: • az állékonysági követelmény általános érvényesítése mellett paraméteres tűzgörbékkel vagy akár CFD szimulációval pontosan meg lehet határozni a tartószerkezeteket érő hőhatást (amely egyébként a zárttéri tüzeket modellező ISO 834 szabvány szerinti hőmérséklet-idő görbével határozható meg); • hő- és füstterjedési szimulációval meg lehet határozni, hogy az épület egyes helyiségeiben, a kiürítési útvonalaiban a tűz keletkezési időpontjához képest mikor éri el a füst a kiürítést veszélyeztető magasságot (pl. 2,5 m a padlószint fölött): ez alapján a kiürítés megengedett időtartamát is meg lehet határozni; • ugyanúgy hő- és füstterjedési szimulációval lehet meghatározni a hő- és füstelvezetők keresztmetszetét, légszállítását is, de bonyolult belső térrendszerű épületben legfőképp az elvezetési és légpótlási helyek elrendezését, amelyre nincsenek részletes előírások (lásd CET bemutatott példája). A mérnöki módszerek alkalmazása során figyelembe vehetőek olyan, a hagyományos tűzvédelmi tervezési eljárások során nem szereplő tényezők is, mint a tevékenységhez vagy technológiához tartozó tűzkeletkezés veszélyének mértéke (bekövetkezési valószínűség statisztikai adatok alapján, a kockázat elfogadható mértéke) vagy egy bekövetkező tűz esetén a veszélyeztetés és annak mértéke. Alkalmazásukkal elhanya-

Mérnöki módszerek – alkalmazási kódexek A mérnöki módszerekkel élni és visszaélni egyaránt lehet. Nem megfelelő alkalmazásukra nemcsak visszaélés, de ismerethiány miatt is sor kerülhet. Éppen ezért a mérnöki módszerek alkalmazási szabályait tartalmazó nemzeti kiadványok, ún. kódexek tartalmazzák. A különböző országokban ezek az 1990-es évektől folyamatosan jelennek meg, leglényegesebb tartalmuk a mérnöki módszerek alkalmazhatóságának adott országra jellemző szabályai, korlátai. De gyakran ettől messze túlmutatnak: a mérnöki módszerek alkalmazásához nélkülözhetetlen alapadatokat tartalmaznak, amelyeket szakirodalomból elég körülményesen lehet begyűjteni (pl. egyes anyagok égési jellemzői: égéshő/ fűtőérték, gyulladási hőmérséklet, sűrűség, fajhő és hővezetési tényező a hőmérséklet függvényében stb.), továbbá a mérnöki módszerek esetén alkalmazandó sajátos követelményeket.

A mérnöki módszerek alkalmazását a legtöbb országban hosszú adatgyűjtés előzte meg, legfőképp a tüzek számát, a tűzkeletkezési okokat és következményeket számbavéve és osztályozva; az egyes épületek esetén alkalmazandó tűzforgatókönyvekhez a reálisan előforduló tüzeket kell ugyanis figyelembe venni. A mérnöki módszerek kódexei folyamatosan fejlődnek, több országban számos kiadást is megéltek már, hiszen napjainkban is dinamikusan fejlődik a szakterület, új tudományos és tapasztalati eredmények jelennek meg, amelyek a meglévő eredményeket egészítik ki. Szakirodalom Szabványok: ISO 16730, Fire Safety Engineering – Assessment, verification and validation of calculation methods. ISO/TS 16733 Fire Safety Engineering - Selection of design fire scenarios and design fires ISO/TR 16738 Fire Safety Engineering – Technical information on methods for evaluating behaviour and movement of people ISO 23932 Fire Safety Engineering – General principals. ISO/DIS 16732 Fire Safety Engineering – Guidance on fire risk assessment Eurocode szabványsorozat Kiadványok, portálok: – DIFISEK – Dissemination Of Fire Safety Engineering Knowledge http://www.difisek.eu/HU/DIFISEK_HU.htm – National Institute of Standards and Technolgy – Building and Fire Research Portal – http://www.nist.gov/building-and-fire-research-portal.cfm – Kevin McGrattan, Simo Hostikka, Jason Floyd, Howard Baum, Ronald Rehm: Fire Dynamics Simulator (Version 5) Technical Reference Guide. Nist Technology Administration U.S. Department Of Commerce 2007. – https://docs.google.com/folder/d/0BEZ4HlrI6VDUWtRN1N0MmM5c1U/edit?pli=1 – Leitfaden Ingenieurmethoden des Brandschutzes herausgegeben von Dietmar Hosser; 2. Auflage, 2009. május. Technisch-Wissenschaftlicher Beirat (TWB) der Vereinigung zur Förderung des Deutschen Brandschutzes e.V. (vfdb)

Dr. Takács Lajos Gábor PhD, építészmérnök, egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem


9

Szikra Csaba

Mérnöki módszerek alkalmazása a hő- és füstelvezetésben Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (28/2011. (IX. 6.) BM rendelet) preszkriptív (leíró) elvek alapján szabályozza az építmények hő- és füstelvezető berendezéseinek kialakítását. Az alábbiakban be szeretném mutatni, hogy gravitációs berendezések esetén a mérnöki módszerek milyen módon alkalmazhatók a hatásos elvezető és légutánpótló nyílások méreteinek meghatározásakor. Cikkem az előző számokban megjelent általam írt cikkek folytatása, azok elméleti alapjaira épít.

2.1. Hőmérséklet időbeli alakulása A tűztér jellemzésére igen gyakran a hőmérséklet időbeli változását használjuk (1. ábra), mely tulajdonképp egy indikátor, amelyet számos tűztéri paraméter befolyásol. A paraméterek közül az egyik legmeghatározóbb a tűz teljesítménye. A teljesítmény mellett azonban a helyiségtérfogat, az épületszerkezet, illetve a levegőcsere szintén hatással van a tűztérben kialakuló hőmérsékletre. A levegőcserének kettős hatása is van: az érkező környezeti levegő keveredve a tűztérben lévő gázkeverékkel azt hűti, illetve az égés teljesítményére is hatással van az oxigénellátáson keresztül. Az oxigénhiányos égésnek kisebb a teljesítménye, így a tűztér hőmérséklete is alacsonyabb. Hő- és füstelvezetés méretezésére egy-, illetve kétzónás modellek használhatók. Közös jellemzőjük, hogy a zónán belül a hőmérsékletet és a gázkeverék sűrűségét állandónak tekintjük. A tűztér hőmérsékletmodelljei az egyzónás modell számára kiválóan használhatók.

1. Az OTSZ preszkriptív elvei A gravitációs rendszerek esetén általában az alapterület százalékában határozza meg a hatásos elvezető- és légutánpótló nyílások méreteit: • Nem füstmentes lépcsőházak esetében az alapterület 5%-a, de legalább 1 m2 • Átriumok esetében az alapterület 3%-a, de legalább 1 m2 • A menekülésre számításba vett közlekedők esetében az alapterület 1%-a, de legalább 0,3 m2 • Pinceszinti helyiségek esetében az alapterület 1%-a Csarnok jellegű építmények helyiségei esetén a számítási belmagasságtól, az elérni kívánt füstmentes levegőréteg magasságától, valamint az épület, helyiség rendeltetésétől függően, az OTSZ 24. mellékletének 5. táblázatából határozhatjuk meg a füstszakaszonként szükséges hatásos nyílások méretét. A füstmentes levegőréteg minimális magassága 6 m számítási belmagasságig 3 m, 6 m-nél nagyobb belmagasság esetében annak legalább a fele. A tárolt anyagok alapján az épületet rendeltetés szerint négy csoportba lehet sorolni (a 24. melléklet 2–4. táblázatai szerint). A minimális füstmentes légréteg tartományán belül, a méretezéshez használt füstmentes levegőréteg magasságát a raktározási, tárolási, használati magasság alapján kell meghatározni. 2. Zárt téri tüzek lefolyásának vizsgálata A zárt téri tüzek lefolyásának ismeretére azért van szükség, mert az itt fejlődő tüzek jellemzésére a tűz teljesítményének és a tűztér hőmérsékletének időbeli változását használhatjuk. A tűz teljesítménye modellezhető, a hőmérséklet-eloszlás esetében azonban rögzített eloszlásfüggvényeket használunk. Az eloszlásfüggvények használatának az oka, hogy a tűztérben kialakuló ok-okozati elvek szerint igen nehezen lehet hőmérsékletre modellkapcsolatokat találni, a paraméterek száma és a jellemzők bizonytalansága miatt. 10

1.ábra. A tűztér hőmérsékletének időbeli változása A mérnöki módszerekben alkalmazott modellek szempontjából a tűzfejlődés korai szakasza a számunkra leginkább izgalmas. 2.2. Tűz teljesítményének időbeli változása A tűztér legfontosabb jellemzője a keletkezett tűz teljesítményének időbeli változása (2. ábra), ami számos mérnöki módszerben alkalmazott modell bemenő paramétere. Mivel a tűz teljesítménye szempontjából a korai (parázsló szakasz) elhagyható, a legegyszerűbb modellek szerint a tűz teljesítményének időbeli alakulása három szakaszra bontható (a fejlődő, a stabil és a hanyatló égés szakasza). Mindhárom szakasz modellezhető. A fejlődő szakasz időbeli változása négyzetes függvénnyel közelíthető (Q=at2), a négyzetes függvény együtthatója (α) a fejlődő szakaszra jellemző paraméter. A nemzetközi szakirodalomban kétféle közelítés találunk: A.: Adott éghető anyagok, objektumok (pl. egy összetett anyagokból készülő bútor – karosszék, fotel stb.) esetében méréssel megállapítható az együttható. B.: Mivel egy helyiségen belül számos összetett anyagú objektum található, nehezen határozható meg a fejlődő szakasz együtthatója, ezért az égés korai szakaszának jellemzésére kategóriákat alkotunk. Az egyes kategóriák a következők: nagyon gyors (α=0.190), gyors (α=0.047), közepes (α=0.012), lassú (α =0.03). A vizsgált helyiséget a használati módja alapján soroljuk a fenti kategóriák egyikébe. Tapasztalataink szerint pl.: a lakás


a közepes kategóriába tartozik. A stabil égés szakaszának teljesítményét az éghető anyagok tömegveszteségével modellezhetjük. Ennek a szakasznak a jellemzői a közel állandó teljesítmény, illetve a stabil égés szakaszának ideje. A tömegveszteség sebességéből, a teljes égéshez tartozó hőfelszabadulás mértékéből és az égés hatékonyságából a felszabaduló teljesítmény és az égési idő is egyszerűen számítható (Q=Afṁ”χDHc). Az irodalomban a folyékony anyagok tüzeinek felülete és a tömegveszteség sebessége között is találunk összefüggést (m”=ṁ”∞· (1-e-kβD). Mivel a hanyatló szakasz általában már nem képezi a mérnöki vizsgálatok tárgyát, ezért a legegyszerűbb modell, ha a stabil égés maximális teljesítményével számolunk tovább ebben a tartományban is.

Amire figyelni kell! Mivel a későbbi számítások bemenő paramétere a tűz teljesítménye, illetve annak időbeli eloszlása, ezért különösen fontos a „mértékadó tűzteljesítmény” és annak időbeli lefutásának meghatározása. Mivel nincs általános kidolgozott módszer, ezért a mérnöki módszerek alkalmazásának legelső lépése a mértékadó tűzteljesítmény helyes megválasztása. A mérnöknek döntésekor mérlegelni kell, amelyhez többek között az épületszerkezetek jellemzőit, az épület használati módját, a helyiségben lévő éghető anyagokat kell figyelembe vennie. Az előző bekezdésben leírt módszerek segítik döntését. A modellalkotás végén „érzékenységvizsgálatnak” kell alávetni az égés teljesítményét, melyben azt vizsgáljuk, hogy a választott égésteljesítmény, vagy annak pontatlansága milyen hatással van a végeredményre (hő- és füstelvezetés esetén a füstelvezető nyílás méretére, vagy a füstmentes levegőréteg magasságára).

Fejlődő

3. Lángmagasság modellek A lángmagasságot egy adott felületen égő tűz esetén a hőfelszabadulás mértéke és a tűz felületének kiterjedtsége határozza meg. Származtatása turbulens (fluktuáló) lángok esetében tapasztalati úton, a hasonlóságelmélet felhasználásával lehetséges. Ha a relatív lángmagasságot (L/D) a dimenziótlan lángteljesítmény

függvényében ábrázoljuk logaritmikus skálán általánosabb érvényű összefüggés alkotható. Az egyenletben ρ∞, cp, T∞ a tűz keletkezése előtt a környezeti levegő jellemzői (sűrűség, fajhő, hőmérséklet), Q a láng teljesítménye. A tűz geometriai jellemzőiből is alkothatunk dimenziótlan mennyiséget a jellemző átmérő és a közepes lángmagasság hányadosaként: L/D. (3. ábra) Kihasználva, hogy a dimenziótlan lángteljesítmény 100 és 4 10 tartományban a logaritmikus skálán lineáris, a közepes lángmagasság

Közepes lángmagasság – hol használható? A közepes lángmagasság egy példája a mérnöki módszerek alkalmazásának, hiszen a modell egyenletének fejlesztéséhez a hasonlóságelméletet hívtuk segítségül. A közepes lángmagasság használható a szerkezeti integritás vizsgálatokhoz, illetve bemenő paramétere a későbbi számításoknak (pl.: csóva egyenleteinek érvényesség tartomány vizsgálatához).

Hanyatló égés

Stabil égés

Jellemzői: Csökkenő teljesítmény, általában az éghető anyag csökkenő mennyisége vezérli az égést Módszerek: Mivel a vizsgálatok során leginkább az első 10-30 perc a lényeges, ennek a szakasznak a vizsgálata már nem szükséges, továbbra is Qmax feltételezéssel élünk

Módszerek: (1) Éghető anyagok alapján (táblázatok) (2) Ajánlások: tipikus α értékekre (pl.: lakások közepes; szállodai szoba gyors stb.)

Jellemzői: Qmax, ts Függ: Éghető anyag mennyiségétől, összetételétől, rendelkezésre álló oxigén mennyiségétől Módszerek: α (kW/s2) számítás

Nagyon gyors

0.190

Gyors

0.047

Közepes

0.012

Lassú

0.003

2. ábra. A tűz teljesítményének időbeli változása katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ TANULMÁNY

11

egyenlettel számítható. Érdemes megjegyezni, hogy Q* az égés jellegét is jelenti, kisebb értékei a szabadfelszíni tüzekre jellemző.

magasságon a kétzónás modellek hőmérsékletének számításához szükséges:

Az egyenletekből látszik, hogy a környezet jellemzői mellett a csóvában haladó tömegáram (ṁp) és átlaghőmérséklet (Dt) a láng előző fejezetben tárgyalt teljesítményétől függ. Az alapvető fizikai princípiumok felhasználásával lehetett alkotni egy modellt, melynek segítségével a csóva fontosabb fizikai jellemzői közelíthetők. A kapott függvények, ha nem is pontosak, de a csóva fizikai jellemzőinek magasság szerinti változását jellegre helyesen mutatják. Az ideális csóvamodellből származó egyenletek alkalmasak, hogy mérésekkel, az elhanyagolások számának csökkentésével pontosabb modelleket alkothassunk a csóvában uralkodó sebesség, hőmérséklet és tömegáram viszonyainak leírására.

3. ábra. Relatív lángmagasság (L/D) a dimenziótlan lángteljesítmény függvényében 4. Csóvamodellek A közepes lángmagasság mellett fontos ismernünk a csóva hőmérsékletét és a feláramló tömeget. A feláramló tömeg a tűzből kilépő és a környezet hígító levegőjével keveredő tömegek összessége (4. ábra).

4.2. Valóságos csóvamodellek A valóságos csóvamodellek a mérnöki gyakorlatban számos feladatra használhatók, ezért érdemes megismerni őket. Az ideális csóvamodellhez képest jelentős előrelépést figyelhetünk meg. Gyakran Heskestad [2] modelljét használjuk, mely a pontszerű forrás helyett bevezeti a padló síkja alatt definiált látszólagos pontszerű forrást. A tűz síkján, pontszerű forrás helyett a tűznek valódi kiterjedése van. A konvektív lángteljesítménnyel (Qc), tovább pontosítható a csóva viselkedése. Az átlagos hőmérséklet helyett, az egyenletek, a valóságnak megfelelően, adott síkban a sebesség- és hőmérséklet eloszlását modellezik. A feláramlási jellemzők maximumait a feláramlás tengelyében találjuk. A pontszerű hőforrás látszólagos helyzetét (z0) a tűz egyenértékű átmérője és a lángteljesítmény ismeretében

a egyenlettel határozhatjuk meg. A csóva termikus jellemzői szempontjából a konvektív hőáram (Qc) a meghatározó, hisz épp a konvektív hőáram a felhajtó erő forrása. A szokványos tüzekben a láng sugárzási vesztesége 20-40%, mely alapján a konvektív hányad meghatározható. A csóva tengelyében a környezethez viszonyított hőmérséklet-emelkedést az alábbi összfüggés írja le:

A csóva tömegáramát a szokásos környezeti jellemzőkkel 4. ábra. A korlátozás nélküli csóva viselkedése 4.1. Ideális csóvamodell Az ideális csóvamodell mérnöki gyakorlatban is használható eredményei a tűz környezetében felfelé haladó tömegáram és a tömeggel szállított teljesítmény egyenletei. Hő- és füst terjedésének modelljeiben a füstmentes levegőréteg határán vizsgáljuk a füsttel telített rétegbe lépő tömegáramot. A csóva átlaghőmérséklete ezen a 12

az egyenlet írja le, de csak a közepes lángmegasság fölött. A közepes lángmagasság szintjéig a tömegáramot az egyenlettel számíthatjuk.


6. A hő- és füstelvezetés statikus modellje

Mire tanít a csóvamodell? A csóvamodellek a mérnöki modellek egymásraépülésére tanítanak. Az ideális és valóságos csóvamodellek a mérnöki gyakorlatban számos feladatra használhatók, többek között a hőérzékelők viselkedésének tanulmányozására, a csóva útjában lévő szerkezeti elemek átmelegedésének számítására és nem utolsó sorban a gravitációs hő- és füstelvezető berendezések méretezésére.

5. Nyitott térből kiáramló füst modellje A zárt téri tüzek hőmérséklet-eloszlásának vizsgálatából láttuk, hogy meghatározott idő elteltével teljesen kifejlődött tűzről beszélhetünk. A teljesen kifejlődött tűz esetén a környezet és a tűztér nyomásviszonyainak elemzéséből kiderül, hogy ún. egyzónás modellel leírható a térbe áramló levegő és a térből kiáramló égéstermék tömegárama. Az 5. ábra jelöléseivel a levezetés részleteinek elhagyásával a nyíláson beáramló levegőt az alábbi összefüggéssel számíthatjuk:

A modell sajátossága, hogy a tűztérben a teljes térfogaton a hőmérsékletet és ezen keresztül a sűrűséget állandónak tekintjük. Egyszerűsítő feltételként elhanyagoljuk a tűz tömegáramát, így az anyagmegmaradást törvénye a tömegáramok azonosságához vezet, tehát az eláramló égéstermékek és a beáramló levegő tömegáramai azonosak: ṁg=ṁa 300°C feletti tartományban az egyenlet gyökjel alatti tagja közel állandóvá válnak, mely figyelembevételével igen egyszerű egyenlethez jutunk:

A mennyezeten elhelyezett hő-és füstelvezető kupolák esete átvezet minket a kétzónás modellek területére. A kétzónás modellek alapfeltételezése, hogy a zónán belül állandó a hőmérséklet és a sűrűség. A légkör egyensúlyi feltételéből, a környezet és a tűztér nyomáseloszlásának egyenletei származtathatóak. A füstkupolán eláramló gázkeverék tömege megegyezik a légutánpótló nyílásokon a tűztérbe érkező levegő tömegével. A két zóna a füsttel telített és a füstmentes levegőréteg. A füstmentes levegőréteg magassága HD, a belmagasság H. A két zóna sűrűségének segítségével a helyiségbe áramló levegő (ΔPl) és a füstkupolán távozó gázok (ΔPc) hajtóereje (nyomáskülönbsége) számítható. A hajtóerőkből a tömegáramegyenletek meghatározhatók. A tömegáram azonosságából HN természetes zóna magassága számítható. A természetes zóna magasságában a külső környezet nyomása egyezik a tűztér nyomásával. A természetes zóna felett túlnyomás, alatta alulnyomás uralkodik.

6. ábra. Mennyezeti hő- és füstelvezetők esetében használt modell jelölései A számításokhoz szükségünk van a beáramló levegő tömegáram egyenletére, illetve az eláramló égéstermék egyenletére:

Az egyenletben „A” szabad nyílásméret, „H0”a szabad nyílásmagasság.

5. ábra. Teljesen kifejlődött tűz modellje (egyzónás modell)

Modell és értelmezési tartomány Az égés folyamatainak megismerésével, a modellek alapján készített egyenletek célszerű átrendezésével sokszor igen egyszerű egyenlethez is juthatunk, mely adott értelmezési tartományon belül megfelelő pontosságú eredményt nyújt kevés szükséges paraméter megadásával. Általában elmondható, hogy az alkalmazott modell értelmezési tartományát az adott mérnöki alkalmazás estén az elhanyagolások miatt vizsgálni szükséges.

Érzékenység analízis A mérnöki számítások utolsó eleme az eredmények értékelése, a modell által szolgáltatott eredmény pontosságának vizsgálata. Ehhez az érzékenység analízis módszerét választhatjuk. Hő- és füstelvezető nyílások esetén ez azt jelenti, hogy a kupolák mérete hogyan változik a környezeti hőmérséklet, a lángteljesítmény, vagy a füsttel telített réteg hőmérsékletének hatására. A módszerrel feltárhatók a modell esetleges hibái, illetve megmutatják, hogy mely jellemzők precízebb meghatározása szükséges a végeredmény pontosítása érdekében.


13

Milyen méretezésre alkalmasak? Ugyan a fenti egyenletek számos elhanyagolást tartalmaznak, ennek ellenére alkalmasak vízszintes hő- és füstelvezető kupolák és függőleges légutánpótló nyílások esetén mérnöki számítások elvégzésére. Alapvetően két lehetséges feladatcsoport méretezési feladatait segítik a fenti egyenletek: Adott a csarnok belmagassága (H), a tűz teljesítménye, a légutánpóló nyílások mérete (Al). A követelmény a füstmentes levegőréteg magassága (HD), amely adott feladat esetén nem egyezik az OTSZ által előírtakkal. Keressük a füstelvezető nyílás szükséges (névleges) méretét. A feladat végrehatjátásához feltételt használjuk, amely azt jelenti, hogy a füstmentes levegőréteg határán a csóva tömege lép a füsttel telített zónába. Továbbra is szükséges feltétel, hogy a légutánpótló nyílásokon távozó tömegáram megegyezik a kupolákon távozó tömegárammal. A zónák sűrűségét az ideális gáztörvénnyel számíthatjuk. A számítási modell pontosítható a tűzből a csarnokba lépő tömeg modellbe építésével. A feladat a két fenti egyenlet segítségével egyértelműen megoldható. Adottak a füstelvezető kupolák geometriai méretei, a légutánpótló nyílások méretei, a csarnok magassága, tűz teljesítménye, keressük a füstmentes levegőréteg határát. A feladat nem oldható meg egyértelműen, mivel a csóva egyenleteiből számítjuk a füstmentes levegőréteg határán a tömegáramot, ezért kezdetben feltételezzük, hogy a füstmentes levegőréteg határa a csarnok magasságának felénél van. Evvel a feltételezéssel szímíthajuk a csóva tömegáramát. A csóva tömegáramának segítségével a valós füstmentes magasság már számítható. Az eljárást addig ismételjük, amíg a füstmentes magasság már nem változik számottevően.

14

A két zóna sűrűségét az ideális gáztörvényből számíthatjuk. A modell elgyenleteiben Cd a keresztmetszeti tényező. Láthattuk, hogy a zárt téri tüzek lefolyásának elemzésével, a tűz teljesítményének időbeli lefolyásának ismeretében a lángmagasság egyenleteivel, a zárt téri tüzek és a környezet nyomásviszonyainak elemzésével modellek készíthetők a hő- és füstelvezető nyílások méretének megállapítására. Az eljárás merőben különbözik a jelenleg hatályos OTSZ –ben megismert preszkriptív elvektől. Feladatunk egy olyan mérnöki módszereken (fizikai törvényszerűségeken) alapuló eljárás kidolgozása, mely továbblép a preszkriptív elveken. A mérnöki módszerek alkalmazása nagyobb szabadságot ad a tűzvédelmi mérnök számára, de ne feledjük, hogy a nagyobb szabadság több felelősséggel is jár! Irodalom [1] McCaffrey, B., “Flame Height,” SFPE Handbook of Fire Protection Engineering, 2nd ed., National Fire Protection Association, Quincy, MA, 1995. [2] Heskestad, G., “Fire Plumes,” SFPE Handbook of Fire Protection Engineering, 2nd ed., National Fire Protection Association, Quincy, MA, 1995. [3] Blair J. Stratton, Determining Flame Height And Flame Pulsation Frequency And Estimating Heat Release Rate From 3D Flame Reconstruction, Fire Engineering Research Report 05/2, July 2005. (http://www.civil. canterbury.ac.nz/fire/pdfreports/Blair_Stratton_05.pdf) [4] Zukoski, E. E., Kubota, T., and Cetegen, B., “Entrainment in Fire Plumes,” Fire Safety Journal, Vol.3, pp. 107–121, 1980.

Szikra Csaba, épületgépész mérnök BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, Budapest [email protected]


Nagy Katalin

Hő- és füstelvezetés: csak természetesen – Mérnöki módszerek a gyakorlatban Szikra Csaba tanár úr által felvázolt mérnöki módszerek lehetőségei hazai viszonyok között még kiaknázatlanok. Nézzük, mégis mit jelentenek a mérnöki módszerek alulnézetből, a gyakorlat oldaláról, és tekintsünk kicsit a jövő felé is, milyen új dimenziói vannak a mérnöki módszereknek! Miért van szükség hő- és füstelvezetőkre? Alapkérdések Még a mérnöki módszerek taglalása előtt tekintsünk át nagy vonalakban három alapkérdést. 1. Miért, mi célból van szükség hő- és füstelvezetőkre? 2. Ezeknek a céloknak a megvalósulását hol kell elérnünk? 3. Milyen termékszintű megoldásokkal lehet a feladatot optimálisan megvalósítani? Ha a célokat nézzük, a tűzvédelmi alapcélok mindegyike – életvédelem, vagyonvédelem, kármegelőzés/kárenyhítés – megjelenik védelmi célként. Pontosabban a hő- és füstelvezetés ezeknek az alapcéloknak az elérését segítő egyik eszközrendszerünk. Tekintettel arra, hogy 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségekben, csarnokokban, pinceszinti helyiségekben, menekülésre számításba vett lépcsőházakban, átriumokban és közlekedőkben kötelező a hő- és füstelvezetők használata, azt is mondhatjuk, hogy szinte mindenhol szükség van rájuk. A szükségesség, az elterjedtség és a biztonságos működés igénye miatt koránt sem mindegy, milyen termékkel oldjuk meg a feladatot. Akár homlokzaton, akár tetőn helyezzük el a szerkezetet, lényeges, hogy az MSZ EN 12101-2 honosított, harmonizált szabványunknak megfelelő terméket válasszunk, hiszen definíciószerűen csak ez nevezhető természetes hő- és füstelvezetőnek. És persze meg kell, feleljen az OTSZ 511. §-ban leírt speciális követelményeinek is. A nem egyben vizsgált ablak + motor/munkahenger/ mágnes… nem tekinthető hő- és füstelvezetőnek definíció és követelményteljesítés alapján sem. De legfőképp azért nem, mert igen gyakran nem üzembiztos a működése. Mérnöki módszerek Mérnöki módszerek alkalmazásánál pedig alapvető fontosságú a kiindulási védelmi célok elérése jól működő hő- és füstelvezető rendszerrel. A honi gyakorlatban szokásos mérnöki módszereknél is megjelenik a mesebeli hármas szám. Tapasztalatom szerint hagyományosan három mérnöki módszerről tudok beszámolni. 1. Az első az alap mérnöki módszer. Egyszerű, „szabályos” épületeknél ez a mérnöki módszer a vonatkozó előírások pontos betartását jelenti a méretezésnél, elhelyezésnél, termékválasztásnál. Hiszen ez az alapja a kivitelezés-

Napjaink fő kérdései a világban

Mérnöki válaszok napjaink fő kérdéseire nek, majd a megfelelő használatnak. Gondoljunk itt egy lépcsőházra, vagy egyszerű csarnokra. Ezt leírni könnyű volt. A gyakorlat azonban, mint mindig, sokkal összetettebb. A tűzvédelmi tervező munkáját leginkább az adatszolgáltatás-, az idő- és az elvégzendő tervezési munkára szánt pénz hiánya nehezíti. 2. Második esetben már összetett mérnöki módszerről beszélhetünk. Bonyolult, szabálytalan épületeknél kerül elő ez a módszer, amikor is vagy az a feladat, hogy az adott védelmi célt a lehető legköltséghatékonyabb módon érjük el, vagy az adott költségvetésből a legmagasabb védelmi szint elérése a cél. Egy bonyolultabb átriumos, ráadásul ne adj Isten vegyes rendeltetésű létesítmény már


15

természeteshez, természetesen magasabb szinten térünk vissza. A hőtechnikai-, akusztikai paraméterek javultak, a használat során előtérbe kerül a természetes fény tervezett és számított bejuttatása a belső terekbe, az árnyékolástechnika és a napi szellőztetés vezérelt használata az energiamanagement keretein belül és a bonyolult építészeti igények minél rafináltabb kielégítése a szigorú szabványok betartása mellett. De hogyan is valósulhatnak meg ezek az új dimenziók termékszintű megoldásokként? Természetes fény használata

Első válasz: a természetes fény használata – gazdaságos, környezetbarát

A jövő mérnöki feladata: Biztonság + komfort, dizájn, energiahatékonyság és környezettudatosság egységben szemlélve tud komolyabb fejtörést okozni. Ekkor már előkerül a tűzmodelles szimulációval kikísérletezett, működő hő-és füstelvezető rendszer kialakítása. 3. Nem kerülhető meg a harmadik, az általam „vegyesnek” nevezett hazai gyakorlati módszer sem. Itt nem feltétlen az épület bonyolultsága a vízválasztó. Ennek a módszernek a célja a lehető legolcsóbban kihozni azt a megoldást, amit a hatóság használatbavételkor átvesz. Talán ennél a módszernél a legnagyobb a tervezői felelősség, leginkább érezhető a hazai beruházói, tervezői, kivitelezői és üzembentartói viszonyok torzultsága. Mérnöki módszerek új dimenziói Az imént vázolt gyakorlati mérnöki módszerek mellett vannak új, eddig rejtettnek számító dimenziók is a hő- és füstelvezetésben. Elég csak napjaink fő kérdésire gondolnunk. Unos-untalan találkozunk a globális felmelegedés, üvegházhatás, fenntartható növekedés hívószavakkal és a hozzájuk kapcsolódó energiahatékonyság, környezettudatosság témakörökkel. Nemcsak Európában, de az egész világon egyre nagyobb teret hódít a „vissza a természethez” mozgalom. Nincs ez másképp a hő- és füstelvezetés területén sem. Sőt, itt nem kell mást tenni, mint visszatérni a gyökerekhez. A felülvilágítókat ugyanis először szellőztetésre használtuk, és csak később hő- és füstelvezetésre. A 16

A természetes fény használatának kétségkívül legnagyobb vonzereje és egyben előnye, hogy korlátlanul és ingyen áll rendelkezésünkre. Az év napjainak 85 százalékában – a 8 és 17 óra közötti időszakban – kellő mennyiségű napfény áll rendelkezésre ahhoz, hogy az épületek belsejét megfelelő erősségű fénnyel lássa el. Így a felülvilágító kupolák, sáv-felülvilágítók vagy üvegtetőkonstrukciók segítségével a belső terek különösen harmonikusan, egyenletesen és nagy fényerővel világíthatók meg. Az energiatudatosság jegyében több szabvány is született, amely a fény és világítás viszonyát igyekszik szabályozni. Itt van például a DIN 5034 zárt terek megvilágítási céljainak és követelményeinek tisztázására. Ennek a szabványnak az alkalmazására készített célirányos számítást a német FVLR (Fachverband Tageslicht und Rauchschutz e.V.).

Német számítás – Mennyit takaríthatunk meg? Egy 800 négyzetméter alapterületű, nyolc méteres belmagasságú csarnok a DIN 5034 előírásai szerint 101 m2-nyi felülvilágítóval rendelkezik. • Természetes felülvilágítók nélkül az éves energiaköltség átlagosan 6000 €. • A természetes megvilágítás révén ez 1800 €-ra csökkenthető. • A megtakarítás évente 4.200 euró!

Citálható még az MSZ EN 12464-1-es szabvány is, ami a munkahelyi világítás kérdéseit járja körül. Anélkül, hogy elvesznénk a részletekben, a szabvány szintén a természetes fény fontosságára irányítja a figyelmet, nemcsak energiatakarékossági, hanem ergonómiai, termelékenység javító szempontból is.

EU szabvány – Francia számítás A szabvány használatával és a francia INRS ajánlásával ökölszabályként használható a 300 lux megvilágítási igény a munkaidő legalább 50%-ban. Ez ismét egy mérnökileg számítható igény, illetve követelmény.

Hőtechnikai-, akusztikai paraméterek Alapellentmondásnak tűnhet: minél nagyobb felülvilágító felületet integrálunk a tetőbe, annál nagyobb a hőveszteség. Cél tehát a természetes megvilágítás maximális energiahatékonyság mellett. Azaz megnő a hőszigetelés jelentősége. Az energetikai minőséget döntően a kivitelezés és az anyagok minősége határozzák meg, a lényeg az izoterma-lefutás olyan módon történő optimalizálása, mellyel megszüntethetők a hőhidak. Erre születtek a hőhídmentes, fokozott hőszigetelésű termékszintű megoldások


akár Urc = 1,4 W/m²K értékkel, mely speciális beépítés alkalmazásával akár Urc beépített 1,0 W/m²K-re is javítható! (Urc a termék egészére vonatkozó hőátbocsátási tényező) A hőtechnikai kihívásnál is nagyobb feladat az épületek akusztikai követelmények kielégítése. Ha figyelembe vesszük, hogy egy csarnokon pl. 60 dB-es léghanggátlású tetőfelületbe pusztán 2%-nyi felülvilágító beépítésével ez 37dB-re csökken, érezhető a feladat nagysága. Ha viszont Rw 30,35, 40, vagy akár 47 dB-es termékekből választunk, egy kis számolással máris a megfelelő ár/érték arány kiválasztását segíthetjük elő. Energiamanagement Az energiamanagement az épületek energiahatékonyságát taglaló 2010/31/EU irányelv hatására vált napjaink feladatává. Az eddig „láthatatlan” költségek számszerűsítéseként az épületek energiafelhasználásából mintegy 12%-ot fordítunk szellőztetésre, és 8%-ot világításra. A világítási energia 60 százaléka, a fűtési-hűtési energia 30 százaléka már az energiamanagement, mint vezérlési eszköz hatékonyságnövelő funkcióinak kihasználásával megtakarítható lenne. A cél, hogy ez a vezérlés automatizálja a világítás és árnyékolás, a szellőztető funkció és klímaberendezések, illetve a hő- és füstelvezetők tűzeseti működését. (Lsd. Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 2012/4. szám 49 – 50. oldal: Free cooling, night cooling kánikula idején – természetesen füstelvezetőkkel – szerk.)

Építészeti megoldások, design A fény, a hő- és hangszigetelés, az energiamanagement közvetlen hatással van az épület architektúrájára. Az épület kompaktságára, a homlokzatok tájolására, az anyagválasztásra. Minél speciálisabbak az építészeti igények, annál nehezebb standard termékekkel válaszolni az esztétikai kihívásokra. És itt ismét előtérbe kerül a tervező anyag és termékismerete, méretezési tudása, rendszerszemlélete. Napjaink globális kihívásaira válaszolva a természetes hő- és füstelvezetők nemcsak a tűzvédelem alap védelmi céljainak elérését szolgálhatják. A biztonsági alapfeladat megőrzése mellett létjogosultsága van a komfort, a dizájn, energiahatékonyság és környezettudatosság követelményeinek és a hő- és füstelvezető termékekkel rájuk adott válaszoknak is. Mindehhez szükséges, hogy a tűzvédelmi tervező ezeken a területeken is jártasságot szerezzen. Sőt együtt dolgozzon eddig érdekességnek számító szakágak tervezőivel. Csak néhány példaként az akusztika, a világítástechnika, a klímatechnika stb. tervezőivel. Érdemes ebbe a tanulásba energiát fektetni, hisz jól eladható ismerethez lehet ezzel jutni, Ráadásul az alap tűzvédelmi tervezés eszközrendszerét és presztízsét is növelni lehet ezzel a tudással. Nagy Katalin tűzvédelmi szakmérnök, Ludor Kft. Hő- és füstelvezetés, szellőztetés, felülvilágítás 1082 Budapest, Baross utca 98. Tel: 0620/36 41 985 E-mail: [email protected]


17

szám (ami természetesen nem egyenlő a jogosultsággal, mert csak a kamarai tagságot jelöli, ami az éves tagdíj befizetésével már megkapható) feltüntetésével is többen végeztek az elmúlt években tervező tevékenységet? Fontos lenne a jogosultságok automatikusabb ellenőrzése, illetve egy olyan rendszer, ami a szabályok be nem tartóival szemben következetesen lép fel.

v i s s z h a n g

Üzembehelyező mérnöki tevékenység

Mohai Ágota, Farkas Károly

Beépített tűzjelző rendszerek elméletben és gyakorlatban A beépített tűzjelző rendszerek a tűzvédelemnek egy viszonylag jól szabályozott részét képezik. Ennek ellenére vannak olyan területek, ahol ellentmondások merülnek fel az elmélet és a gyakorlat, az előírások és az alkalmazás között. Ezekről érdemes beszélni annak tudatában is, hogy itt állunk az új OTSZ kidolgozásának közepén. Szerzőink gondolatébresztőnek szánt cikkét olvashatják a témában.

Mind engedélyes, mind egyéb esetekben egy jó garancia (lehetne), hogy a tűzjelző rendszerünk az előírásoknak, a tervnek megfeleljen. De miután nincs feltételekhez kötve, hogy az üzembehelyező mérnöknek függetlennek kell lennie, adja magát, hogy legtöbbször maga a tervező vagy a telepítő embere lesz az üzembehelyező mérnök. Ez eleve kizárhatja az objektivitást. A megrendelő legtöbbször nem is tudja, hogy az ő dolga lenne megbízni az üzembehelyező mérnöki tevékenységgel valakit. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az üzembe helyezés során elvégzendő – az OTSZ-ben egyébként részletesen leírt vizsgálatok – egy nagyobb rendszer esetén akár napokat is igénybe vehetnek. Ez anyagilag sokba kerül(ne) a megrendelőnek, ami természetesen megint egyenes út oda, hogy olyannal végeztesse el ezt a feladatot, akinek ez „belefér”. De akkor hol marad az egésznek az értelme? Tervdokumentáció

Képesítési követelmények Mint azt tudjuk, a tervezéshez – leegyszerűsítve – felsőfokú műszaki végzettség, valamint tervezői tűzvédelmi szakvizsga, a telepítéshez, karbantartáshoz pedig telepítői, karbantartói tűzvédelmi szakvizsga szükséges. Gyakorlati szempontból vizsgálva nem biztos, hogy mindenféle és fajta felsőfokú műszaki végzettség megadja az alapot arra, hogy valaki egy szakvizsgával tervezni tudjon. A kamarában éppen ezért folyik egy szűrő kidolgozása, ami már kreditösszetétel szerint is vizsgálja a végzettséget. Méltán reméljük tehát, hogy ez a látszólagos probléma hamarosan orvosolva lesz. Marad viszont a kérdés, hogy a tűzvédelmi szakvizsga alkalmassá tesz-e valakit e munkák tényleges végzésére. Mi a helyzet a különböző gyártmány, illetve típusismeretekkel? Mi az egyéni tervezői (kivitelezői) felelősség kérdése? Kell-e, illetve lehet-e típusvizsgákhoz kötni egyes rendszerek tervezési (telepítési, karbantartási) „jogát”? Ki kötheti ezt feltételekhez, egyáltalán van-e erre szükség és lehetőség? És van-e értelme? Jogosultsági követelmények A beépített tűzjelző rendszerek tervezése eddig V-T, jelenleg TUJ jogosultsággal végezhető tűzvédelmi tervezői tevékenység. Ki és mi módon vizsgálta/vizsgálja, illetve ellenőrzi a jogosultságot? Van-e értelme szabálykövetőnek lenni, amikor a valóság sajnos az, hogy egy kamarai azonosító

A tűzjelző rendszerek tervezése és dokumentálása kissé eltérőnek mondható más szakági tervekétől. Míg például egy építészeti tervezés során születik tender terv (ha tendereztetnek), engedélyezési terv, kiviteli terv és szükség esetén megvalósulási terv, a tűzjelző rendszereknél a következő gyakorlat érvényesül. • Tender terv szokott készülni ugyan, ha van tendereztetés, de nagyon nagyvonalúan, esetenként nem is gyakorlott tűzjelző rendszer tervező bevonásával. Így legtöbbször köszönő viszonyban sincs a várható eszközszámokkal. (De ez elvileg versenyeztetésre még alkalmas is lehetne, ha utána beruházó nem ragaszkodna az ott kalkulált darabszámokhoz.) • Tűzjelző rendszerek esetén a következő terv fázis az ún. engedélyezési- és kiviteli terv az építésnek abban a fázisában, amikor még jó kiviteli terv nem is születhet. Egészen egyszerűen azért sem, mert nincsenek meg a kellő információk a tényleges megoldásokhoz. Itt még csak koncepciójában tudjuk az építészeti tűzvédelmi szakértőre támaszkodva, és a szakági terveket figyelembe véve megmondani, hogy a rendszer, és azon belül a vezérlések mit csináljanak (engedélyezési fázis). De a hogyanra, a konkrét műszaki megoldásra és annak dokumentálására a később elkészülő kiviteli tervnek kellene megadni a pontos választ. Az összevont engedélyezési- és kiviteli terv úgy 20-30 éve, illetve kisebb rendszerek esetén még jól működött, de a mai nagyobb és bonyolultabb, összetett vezérlési feladatokat igénylő rendszereknél ez idejét múlt megoldás.

katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ VISSZHANG

19

Külön terv kell! A tervfázishoz kívánkozik még az a gyakorlati tapasztalat is, mikor az engedélyezési- és kiviteli tervben szereplő rendszertől teljesen eltérő típussal épül ki végül a tényleges tűzjelző rendszer, de persze az eredeti rendszertervet felhasználó típusmódosítással, jobb és ritkább esetben egy teljesen új tervvel. Ezen gyakorlat legalitása és műszaki elfogadhatósága a mai intelligens, és esetenként nagyon is eltérő rendszerek idejében szintén megkérdőjelezhető. A külön engedélyezési és külön kiviteli terv talán erre a rossz gyakorlatra is megoldást jelenthetne.

mészetesen a több eszköz, több kábelezés drágítja a költségvetést. 2. Másik megoldás, hogy a hangnyomás mérés alapján utólag növeljük a hangjelzők számát, ahol szükséges. Ez esetben nincs felesleges hangjelző, de ez utólagos költséget és szerelést jelent, amivel a megrendelőnek előre számolnia kell. Mindezek tükrében kérdés lehet e területen egyéb mérnöki módszerek alkalmazhatósága. Tűzálló kábelezés

• És végül lelkiismeretesebb tervező, tűzoltó vagy határozott megrendelő esetén beszélhetünk még megvalósulási tervről, ami a leírtakat tekintve lényegében helyettesíteni hivatott a kiviteli tervet, és jó esetben átvezeti a tényleges megoldásokat a papírra. Kérdés, hogy ezt ki fizeti meg, illetve, hogy akkor mi alapján történt a kivitelezés? „Fordítva ülünk a lovon?” Vezérlések Nagyobb épületeknél már nem kérdés a vezérlések kiemelt fontossága, jelentősége! De ki határozza meg az elveket, a koncepciót? Az építésügyi tűzvédelmi tervező (szakértő), a tűzjelző rendszer tervezője? Vagy a szakági tervezők? Vagy közösen („közös ló” esete)? Bármennyire is ismeri mindenki ennek a kérdésnek a fontosságát, a gyakorlat azt mutatja, hogy nincs igazán gazdája. Végül általában azé lesz a feladat, aki felvállalja, vagy aki nem tud kibújni a feladat alól. Az építésügyi tűzvédelmi tervező maximum a főbb elveket rögzíti (kell - nem kell). A tűzjelzős sokszor nem is ért mélységében az egész épületet érintő vezérlési feladatok előírásaihoz (beírja, hogy vezérli). A szakági tervezők pedig sokszor nem is tudják, hogy vezérelni kell („ő nem tüzes”). Míg a vezérlést kiadó eszköz kiválasztásának, elhelyezésének és tervben való megjelenítésének kérdése viszonylag tiszta sor (a tűzjelző tervező feladata), addig a vezérlő jelet fogadó eszköz, berendezés típusának, helyének, terven történő megjelenítésének – nem is beszélve a két eszköz közötti kábelezésről – sokszor nincs gazdája. Utólag rátolják a „leggyengébb láncszemre”, de egyértelmű szabályok hiányában mindenki próbál kibújni alóla. Hangnyomás biztosítása Nagyon jó, hogy vannak konkrét követelmények, ezeket többnyire már mindenki ismeri, de hogyan tartsuk be őket? A gyakorlati tapasztalat is azt mutatja, hogy a használt ökölszabályok és tapasztalatok ellenére is igen nehéz megtervezni úgy a hangjelzőket, hogy az előírásnak megfeleljünk, de mégse essünk túlzásba. Én két lehetséges eljárás tudok leegyszerűsítve arra, hogy a végeredmény jó legyen. 1. Első, hogy túlméretezzük a hangjelzők mennyiségét, amivel biztos meglesz a szükséges hangerő, de ter20

Jó, hogy van és kell is! De hogyan valósítsuk meg? Ami papíron „egyszerű”, az a valóságban legtöbbször nem az. Vannak költségek, amelyek csak a kivitelezés során jelentkeznek, miután egy akkor jelentkező problémát valahogy meg kell oldani. Ezek íróasztal mögül, tervezési fázisban nehezen kalkulálhatók. Mekkora a felelőssége a telepítőnek a tényleges kialakításban? Mert vannak jól tájékozott és kevésbé jól tájékozott telepítők. Hogyan lehet a tervezést és a kivitelezést úgy összehangolni, hogy minél kevesebb legyen az eltérés, az utólagos módosítgatás, a helyszíni megoldások? A jogos esztétikai kívánalmak a megrendelő részéről legtöbbször nincsenek összhangban az előírásokkal és a lehetséges műszaki megoldásokkal. Vagy eleve túl drága (lásd 3 cm betonfedés). Tűzjelző rendszerek bővítése

OTSZ követelmény OTSZ: „A tűzvédelmi berendezés létesítésére vagy átalakítására (módosítás, bővítés) műszaki tervdokumentációt kell készíteni melyet – meghatározott esetekben – a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell.”

Szándékosan eltúlzott példával élve: egyetlen érzékelőbővítés miatt tokkal-vonóval végig kell járni a teljes engedélyezési procedúrát? Mennyire van ennek valóságalapja? Ki az, aki ezt tényleg betartja? Nem lenne egyszerűbb bizonyos feltételekhez kötni vagy más módon szabályozni? Gondoljunk csak bele a bérlőnként változó irodaházak esetébe (gipszkarton falak). Remélem, hogy sok szakmabelinek sikerült „bogarat ültetni a fülébe”, és a jövőben találunk mindenki számára megnyugtató megoldásokat a tényleges problémákra. (A cikk a Hajdúszoboszlón 2012. október 19-i Tűzvédelmi konferencia előadása alapján született.) Mohai Ágota tanszéki mérnök Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi kar, Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet, Budapest Farkas Károly igazgató Schrack Seconet Kft, Budapest

VISSZHANG ■ 2012. 6. szám katasztrófavédelmi szemle

f ó k u s z b a n

Deák István, Dobos Gábor, Erdélyi István, Dr. Hesz József

Műveletirányítás, ügyeleti rendszer – a hatékonyság-növelés alapfeltételei A magyar katasztrófavédelmi rendszer átszervezésének egyik sarkalatos pontja a reagálóképesség és a beavatkozások hatékonyságának növelése. Ennek talán legfontosabb eleme a túlhaladott ügyeleti rendszer felváltása és a műveletirányítás feltételeinek megteremtése. Mi történt és miért – ezt járják körül szerzőink.

Az ügyeleti rendszerekről A készenléti szervek azonnali reagálásának elengedhetetlen követelménye a 24 órás ügyelet fenntartása. E szervek alapvető rendeletetése, hogy a lakosság jelzéseire azonnali válaszokat adjanak, aktivizálják a rendelkezésükre álló, illetve szükség esetén más szervekhez tartozó erőket és eszközöket, információt biztosítsanak a beavatkozó állománynak és a döntéshozatalért felelős vezetőknek egyaránt. Mindehhez szükség van az alaprendeltetésről tudással és tapasztalattal rendelkező szakemberekre, azaz ügyeletesekre, megfelelő informatikai és távközlési eszközökre, valamint azokhoz tartozó szoftverekre és elhelyezési lehetőségekre. Az ügyeleti rendszer sajátja, hogy az adott szervezet teljes szakmai spektrumát átfogja, azonnali döntéseket hoz, úgy vesz részt az elhárítási folyamatban, hogy fizikailag attól távol helyezkedik el, valamint folyamatosan információt gyűjt és feldolgoz. Egy szervezet különböző szinteken üzemeltet ügyeleteket, attól függően, hogy ott milyen döntéseket kell hozni, milyen erőket, eszközöket kell mozgósítani, riasztani, milyen területi elv alapján alakították ki a struktúrát. Általában helyi, területi, központi szintek léteznek, elnevezésük függ a közigazgatás szintjeitől. A szintek között állandó kapcsolat van, általában alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással. A mellérendeltségi viszony az azonos szintű, szomszédos ügyeletek és a társzervek ügyeletei között figyelhető meg. Magyarországon a szervezetek működése szempontjából az ügyelet kulcsfontosságú szerepet tölt be két szempontból is: egyrészt a megóvni kívánt lakosság és a szervezet közötti

Fogalmak A Magyar Nyelv Értelmező Szótára is ezt a tartalmat fogalmazza meg, természetesen általánosságban és közérthetően, nem pedig a katasztrófavédelmi terminológiát használva: • Bevetés: az a cselekvés, hogy valamit bevetnek. • Művelet: egymással összefüggő, tervszerűen végrehajtott cselekvések sorozata vagy ennek egy szakasza, mozzanata. • Tevékenység: tartós, folyamatos, rendszeres cselekvés • Irányítás: valamely intézkedés helyes végrehajtását elősegítő utasítás. A szakmai előírások (jogszabályok, belső szabályozó eszközök) is tartalmaznak fogalom-meghatározásokat, amelyek általában a szabályozni kívánt részterület szempontjait veszik figyelembe, így azok gyakran eltérnek egymástól, más részekre helyezve a hangsúlyt. Így például a • Beavatkozás (vagy bevetés) a Katasztrófavédelmi Törvény végrehajtási Kormányrendelete szerint: a katasztrófák és vészhelyzetek hatásainak felszámolására irányuló szervezett, tervszerű megelőző, védekező, segítségnyújtó és kárfelszámoló tevékenység. • Ezeknek lehet részfogalma a Tűzvédelmi Törvényben megfogalmazott tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása vagy a műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről – a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel – végzett elsődleges beavatkozói tevékenység.

elsődleges kapcsot jelenti, másrészt az élet mentése és a károk csökkentése alapvetően a gyors beavatkozáson múlik, amelynek megindítása az ügyeleteken történik.

Hol működik ügyelet? A katasztrófavédelem szervezetében helyi szinten az önkormányzati tűzoltóságokon (ÖTP), a főállású létesítményi tűzoltóságokon (LTP), a hivatásos tűzoltó-parancsnokságokon (HTP), területi szinten a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságokon (MKI), központi szinten pedig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon (BM OKF) működik ügyelet.

A műveletirányítás elemei Mielőtt részletesen bemutatnánk műveletirányítást az újonnan kialakított ügyeleti struktúra tekintetében, előtte néhány általános fogalmat (bevetés, művelet, tevékenység, irányítás) tisztázni szükséges, mert a katasztrófavédelmi rendszer ki-, illetve átalakítása az eddigiekhez képest integráltabb irányítási tevékenységet és bonyolultabb fogalmakat eredményezett. Megfigyelhető a rendvédelem ágainak „egymásba érése”, sőt a hon- és rendvédelmi tevékenység összehangolása, ponto-

katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ FÓKUSZBAN

21

san a katasztrófák elleni védekezés területén. Ennek egyik következménye, hogy a fogalomrendszer is kezd közelíteni egymáshoz, amely új definíciókat vagy azok átértelmezését vonja maga után. Mindez az ügyeleti területet alapvetően érinti, hiszen az események kezelésének döntő eleme az irányítás. Így e cikk szerzői úgy gondolták, hogy rögzítenek néhány fogalmat, hogy az összefüggések egyértelműek és átláthatóak legyenek. Az események kezelésének a NATO terminológia szerint van taktikai, operatív (műveleti) és stratégiai szintje. A taktikai szint a bevetés, azaz irányítás szempontjából a helyszíni irányítás, amely a magyar tűzoltó számára a klasszikus tűzoltásvezetést jelenti. A műveleti szinten az egyes konkrét események kapcsán tett intézkedések ös�szességét értjük, amikor az egységek helyszínre irányítása mellett elvégezzük a jelentési és adatszolgáltatási, értesítési, tájékoztatási, koordinációs cselekményeket is, amely alatt a műveletirányítást értjük. A tevékenységirányítást, mint tartós, folyamatos, rendszeres cselekvés végrehajtására irányuló utasítások összességét, a teljes beavatkozási és műveleti cselekmények stratégiai szintje jelenti, azaz a teljes védelmi rendszer filozófiája.

–– törekszik a jelző személy megnyugtatására, célirányos kérdéseivel elősegíti az értékelhető jelzés felvételét, –– számítógépen rögzíti a káreset-felvételi lapot, –– rögzíti a tűzoltásvezető visszajelzéseit és a tűzesetekkel, műszaki mentésekkel kapcsolatos egyéb információkat, –– amennyiben nem az illetékességi területén lévő tűzoltóságok működési területéről érkezik hozzá tűzjelzés, haladéktalanul továbbítja azt az illetékes MKI műveletirányító ügyeletére, –– tevékenységét a műveletirányítás rendje és a megyei főügyelet ügyrendje szerint végzi, –– végrehajtja a megyei főügyelet és a BM OKF Központi Főügyeletének utasításait a riasztások és jelentések végrehajtásával kapcsolatosan.

Kik a műveletirányítók? A leírtak alapján a műveletirányítók azok a személyek, akik elsősorban a műveletirányító helyiségben irányítói, döntési jogkörrel felhatalmazott személyek. Így az alábbi tevékenységek végrehajtása és azok irányítása is a feladatuk: • integrált katasztrófavédelmi feladatokkal (tűzvédelem, iparbiztonság, polgári védelem) kapcsolatos riasztási, tevékenységirányítási és koordinációs feladatok (pl. tűzvizsgáló, ADR ügyintéző, lakosságvédelemi intézkedést igénylő esemény során a polgári védelmi szakterület ügyeletes munkatársának a kirendelése), • a kommunikációs feladatok koordinálása, információk átadása a médiával kapcsolatot tartó sajtós munkatárs felé, • lakosságtájékoztatási és sajtókommunikációs (dinamikus eseménytérkép, nyilvános közzététellel vagy szervezeten belüli közléssel) és azok koordinációs feladatainak ellátása, • mozgósítási feladatok végrehajtása.

Az ügyeleti feladat szintjei és szereplői A kárhelyen tűzoltásvezetők/mentésvezetők dolgoznak, míg az ügyeleti munkát, az ügyeleti szolgálat munkatársai (ügyeletes, műveletirányító, főügyeletes) látják el, a nap 24 órájában. Az ügyeleti feladat megoszlik, azaz különbségek vannak az ügyeleti szolgálat szintjeinek megfelelően, mivel más és más a hatáskör, döntési jogkör és a jelentési kötelezettség egyaránt. Az ügyeletes –– ellátja a készenléti jellegű szolgálattal rendelkező tűzoltóság működési területén a hozzá érkező tűzjelzés fogadásával, a riasztással kapcsolatos, valamint a jelentési és hír-összeköttetési feladatait, közreműködik az adatszolgáltatás elvégzésében, –– a hozzá beérkező tűzjelzéseket haladéktalanul jelenti az MKI műveletirányító ügyeletére, –– tevékenységét az ügyelet ügyrendje szerint végzi, –– végrehajtja az MKI fő- és műveletirányító ügyeletének, valamint az OKF Központi Főügyeletének utasításait a riasztások és jelentések végrehajtásával kapcsolatosan, –– végrehajtja saját erőinek, eszközeinek riasztását, –– jelentést tesz a tűzoltóparancsnoknak és a katasztrófavédelmi kirendeltség-vezetőnek a saját erők riasztásáról. A műveletirányító ügyeletes –– ellátja az MKI illetékességi területén lévő tűzoltóságok működési területéről beérkező tűzjelzések fogadásával, értékelésével és a riasztással kapcsolatos, valamint a jelentési és hír-összeköttetési feladatait, irányítja az adatszolgáltatás elvégzését, –– intézkedik a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott más szervek erőinek, eszközeinek igénybevételéről, 22

Mi a műveletirányítás? Műveletirányítás tehát nem más, mint helyzetértékelési feladat, ha nemzetközi, országos, regionális (több megye), területi (megye), helyi (település) szinten bevetésre van szükség, és ahonnan ezt az igen veszélyes munkát összehangolni lehet, a késedelmek és a párhuzamosságok elkerülése érdekében, megfelelő kommunikációs rendszerrel és erő- eszközgazdálkodással. Biztosított a segélyhívások fogadása, értékelése és minősítése, majd a szükséges erők riasztása, valamint az információk fogadása, adatok gyűjtése, feldolgozása, elemzése, azok továbbítása történik. A bevetés helyszínének behatárolását térinformatikai rendszer támogatja, a saját erők mozgását járműkövetésen alapuló online rendszer, azaz GPS műholdas „nyomon követés” biztosítja a műveletirányítók számára. A műveletirányítás döntéstámogató rendszer (PAJZS program, amelyről később lesz szó) működtetésével, háttértámogatásával történik. A különböző szakkifejezések és hatáskörök, döntési jogkörök, jelentési kötelezettségek megismerése alapján, kimondhatjuk, hogy a műveletirányítás egy igen összetett, bonyolult és a katasztrófavédelmi rendszer átfogó ismeretét, azaz komplex gondolkodást és nem utolsó sorban, odafigyelő munkát igényel. Mindezek naprakész tudást igényelnek, mely továbbképzésekkel és önképzésekkel valósíthatóak meg. Így biztosított a műveletirányítás szakmailag megalapozott és elvárható reagáló képessége.

FÓKUSZBAN ■ 2012. 6. szám katasztrófavédelmi szemle

A műveletirányítás működtetésének személyi, tárgyi feltételei A katasztrófavédelem ügyeleti rendszerében alapvető változást hozott a műveletirányítási ügyeletek létrehozása. A korábban (Pest megye kivételével) napi egy fős létszámmal működő megyei ügyeletek feladat- és hatásköre, létszámhelyzete jelentősen megváltozott. A megyei ügyelet elnevezése megyei főügyeletre, rendszeresített beosztási kategóriája I/IV-ről I/V-re változott.

Feladat, létszám, elhelyezés A megyei műveletirányítási ügyelet rendszeresített beosztásainak kialakítása során figyelembe kellett venni, hogy az értékelés, riasztás kiadási folyamatokat mindenképpen felsőfokú állami és szakmai végzettséggel rendelkező, tehát tiszti besorolású tűzoltó végezze, aki vonulási tapasztalattal is rendelkezik. A hosszú távon elérni kívánt célunk, hogy tapasztalt szolgálatparancsnokok, esetleg rajparancsnokok kerüljenek a műveletirányításhoz tiszti beosztásba. A jelzésfogadás, a társszervek értesítése, a rádióforgalmazás

Technika A műveletirányítási ügyeletek az alábbi technikai, informatikai eszközökkel, feltételekkel rendelkeznek: • munkaállomásonként egy stabil EDR rádió, • munkaállomásonként két monitorral rendelkező számítógép, • szünetmentesített erősáramú hálózat, • strukturált gyengeáramú hálózat, • központilag archivált digitális hangrögzítő berendezés, • megfelelő kapacitású telefon alközpont öt nagy kijelzős digitális telefonkészülékekkel, • PAJZS rendszer. A PAJZS döntéstámogató rendszer működéséhez a BM OKF központi beszerzésből biztosította a szükséges számítógépeket, monitorokat (megyei ügyeletenként 4 számítógép 2-2 monitorral, egy tartalék számítógép 1 monitorral, illetve minden hivatásos tűzoltóparancsnokság, katasztrófavédelmi őrs, önkormányzati tűzoltóparancsnokság ügyeletére 1-1 számítógép 1-1 monitorral került).

munkafolyamatok ellátására középfokú állami és szakmai végzettséget határoztunk meg, amely referensi beosztásnak felel meg. Így a műveletirányítási ügyeletekre került 6 műveletirányítási tiszti I/IV-es, valamint 6-18 műveletirányítási referensi II/IV-es beosztás, ez utóbbiak számát a jelzésszámtól függően határoztuk meg. A megyei főügyeletek által használt helyiségek egy-két megyei igazgatóságtól eltekintve alkalmatlanok voltak a

A korábbi ügyeletek alkalmatlanok voltak a műveletirányításra

Az új rendszerben 5 munkahelyet alakítottak ki

Az ESR előtti segélyhívás kezelésének gyakorlata

Megyei műveletirányítási ügyeletek működésekor a segélyhívás kezelésének gyakorlata katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ FÓKUSZBAN

23

műveletirányítás elhelyezésére (1. kép). A műveletirányítási ügyeletek kialakítását jelentős tervezési szakasz előzte meg. Minden megyében négy ügyeleti és egy tartalék munkahelyet kellett kialakítani (2. kép). A tervezés során természetesen számolni kellett a megnövekedett napi szolgálati létszám megjelenésével a pihenő, öltöző, szociális helyiségek esetleges bővítésével, újonnan történő kialakításával. Az építészeti kialakításhoz a megyei igazgatóságok részére a BM OKF a szükséges forrást biztosította. Káreseti kommunikáció A megyei műveletirányítás nem csak a jelzés fogadás, értékelés, erő-eszköz meghatározásában, a társszervekkel való kapcsolattartásban hozott változást, hanem a rádióforgalmazásban is (1. és 2. ábra). A szerekkel való kapcsolattartás immár nem a hivatásos tűzoltóparancsnokságok, önkormányzati tűzoltóparancsnokságok ügyeleteinek feladata, hanem a műveletirányítási ügyeleté, hiszen itt történik a döntéshozatal, a riasztási fokozat emelés esetén a szükséges erők-eszközök riasztása. A megyei műveletirányítási ügyelet napi szolgálati létszáma nem elegendő arra, hogy az egyszerre, egy időben előfordulható eseményeket külön-külön tudja egy-egy ügyeletes kezelni, a rádióforgalmazást nyomon követni. Vagyis olyan megoldást kellett találni, amely a rendelkezésre álló létszámmal is biztosítja információvesztés nélkül a rádióforgalmazás figyelését. Ennek érdekében minden megyében kijelöltünk egy megyei EDR csatornát, amelyen a műveletirányítás és a folyamatban lévő káresetek közötti

24

A jelzéstől a vonulásig eltelt idő országosan (Forrás: BM OKF) kapcsolattartás, a visszajelzések közlése történik. A káreseti, az egységek egymás közötti helyszíni kommunikációja egy másik, úgynevezett káreseti csatornán történik. A megyei műveletirányítási ügyeletnek tehát csak egy megyei csatornát kell figyelni. A PAJZS rendszer a riasztás kiadásakor meghatároz egy káreseti csatornát, amelyet nyilván is tart és a riasztási lapon is megjelenik. Amen�nyiben az eseményhez további egységek riasztására kerül sor, káresethez korábban meghatározott csatornát tünteti fel a riasztási lapon. Több folyamatban lévő eseménynél a rendszer a soron következő szabad káreseti csatornát határozza meg, így teljesen elválasztható a különböző káresetek kommunikációja.


A műveletirányítás rendszere és működésének tapasztalatai A magyar katasztrófavédelmi rendszer teljes átszervezésének egyik legfontosabb mozgatórugója a reagálóképesség és a beavatkozások hatékonyságának növelésének szándéka volt. Ez a jelzések fogadását és az arra történő reagálást sem hagyta érintetlenül. A korábban bekövetkezett események (borsodi árvíz, vörösiszap-katasztrófa, West-Balkán stb.) kezelésének tapasztalatai azt mutatták, hogy a veszélyhelyzet-kezelés első pillanatától kezdve szükséges új alapokra helyezni a rendszert. Ezért a megyei szintű műveletirányítás bevezetése alapvető változást hozott a katasztrófavédelem ügyeleti rendszerében.

A műveletirányítás kiépítése a katasztrófavédelemnél

Megye Veszprém Komárom-Esztergom Fejér Győr-Moson-Sopron Somogy Vas Nógrád Zala Baranya Tolna Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Bács-Kiskun Csongrád Heves Pest

Átterhelés 04.16. 04.16. 04.16. 05.16. 05.16. 05.16. 05.22. 06.04. 06.13. 06.28. 06.13. 06.13. 06.13. 06.28. 06.13. 06.13. 07.02. 07.25. 07.31.

Ki, mikor állt át a bevetésirányításra?

2011. II. félévben a tűzoltósági, polgári védelmi iparbiztonsági és informatikai szakterületekkel szoros együttműködésben kidolgoztuk a katasztrófavédelmi ügyeleti rendszer átalakításának ütemtervét. 2012-ben megkezdtük a rendszer kiépítését, amelynek eredményeként július 30-án az utolsó megye is áttért a megyei műveletirányításra. Az ügyeleti átalakítások sajátossága, hogy nincsen átállási idő, hanem a folyamatos üzem mellett kell az új rendszert bevezetni úgy, hogy a lakosság részéről semmiféle szolgáltatási színvonal-csökkenés ne legyen tapasztalható. Az átállást nehezítette az a körülmény is, hogy a rendszer egyéb elemei is egyidőben változtak meg, azaz új tűzvédelmi, lakosságvédelmi és iparbiztonsági feladatellátás, új humánrendszer alakult ki. Fontos tényező volt, hogy a megyei szintű műveletirányítás megfelelő informatikai háttér nélkül nem működhet, azaz új hardver és szoftverre volt szükség. Mindezeket saját (BM OKF) fejlesztéssel sikerült megoldani, amelynek legmarkánsabb eleme a PAJZS szoftver létrejötte volt.

Képzések sora Jól mutatja a rendszer kialakításának körülményeit a képzés, hiszen úgy kellett a műveletirányítási állományt képezni januártól kezdve, hogy ők tulajdonképpen csak az április 1-jei állománytáblával kerültek beosztásba. Januárban a kijelölt megyei főügyeleti osztályvezetők 2 napos felkészítését kezdtük meg, majd 3 alkalommal a megyei főügyeletesek központi felkészítése zajlott február, március és április hónapokban. Ezzel párhuzamosan kezdtük meg a megyei főügyeleti és informatikai osztályvezetők felkészítését a műveletirányító szoftver (PAJZS) kezelésére, amelynek alapján ők a megyei műveletirányítókat és a tűzoltóságok ügyeleteseit készítették fel.

A rendszer működtetésének alapvető eleme a szabályozás megteremtése volt, hiszen ez alapján lehetséges egységes feladatellátást biztosítani az ország minden részében. A szervezeti és az abból adódó feladatrendszerbeli változásoknak megfelelően módosítottuk a katasztrófavédelem ügyeleti és készenléti szolgálatairól szóló intézkedést, valamint egy tel-

jesen új intézkedést készítettünk a műveletirányítás rendjével (46/2012. BM OKF főigazgatói intézkedés) kapcsolatban. Jelzés, értékelés, riasztás A megyei főügyeletek építészeti és informatikai kialakítása megtörtént. A 105-ös segélyhívó számok átirányítása az önkormányzati tűzoltóságokról a hivatásos tűzoltóságokra február-március hónapban megtörtént, majd a telefonközpontok cseréje után a műveletirányítási ügyeletekre átkötötték a szolgáltatók (1. számú táblázat). A PAJZS szoftver alkalmas arra, hogy kiválassza a Riasztási és Segítségnyújtási Tervet felváltó Műveletirányító Tervben foglalt erők nagyságát egy ún. faábrában megadott algoritmus alapján. A rendszerben a jelzés a megyei műveletirányító ügyeletre fut be, ahol értékelik a tűzjelzést és meghatározzák a riasztandó erőket. A hálózaton keresztül a hivatásos tűzoltóságra, önkormányzati tűzoltóságra, illetve katasztrófavédelmi őrsre érkezik a riasztás annak érdekében, hogy a tűzoltó erők minél rövidebb időn belül vonulhassanak. A helyi ügyeleten a riasztást fogadó feladata a visszaigazolás és a saját erők riasztása.

Segélyhívók átkötése A megyei műveletirányítás elindulásának egyik feltétele volt, hogy a megyei tűzoltóságok működési területéről érkező segélykérő hívások a városi tűzoltóparancsnokságok helyett a megyei műveletirányítási ügyeletre érkezzenek. Ezáltal a segélyhívás oda érkezik, ahol a riasztásról döntenek. A 105-ös segélyhívó vonalak átkötését a telekommunikációs szolgáltatók végezték. A katasztrófavédelem csak az átkötéseket rendelte meg, ezért fordulhatott elő, hogy néhány megyében egyes körzetszámok már a megyei műveletirányításnál csörögtek, míg más körzetszámokról indított hívások a városi tűzoltóparancsnokságon. Mindezek ellenére elmondható, hogy a megyei műveletirányítás lépcsőzetes bevezetéséhez igazodva, a 105-ös vonalak átterhelése és ezáltal a megyei műveletirányítás bevezetése nagyobb zökkenő nélkül lezajlott.


25

ID

típus

kategória 1

kategória 2

kategória 3

kategória 4

egész raj

fél raj

daru

műszaki mentőszer

erdőtüzes

71

Tűzeset

Ipari

Kisipar

Szabad terület

Füstöl

1

0

0

0

0

0

0

0

I.

0

72

Tűzeset

Ipari

Kisipar

Szabad terület

Robbanás/palack

1

1

0

0

0

0

0

0

I.

1

73

Tűzeset

Ipari

Kisipar

Üzem

Ég

1

1

0

0

0

0

0

0

I.

0

74

Tűzeset

Ipari

Kisipar

Üzem

Füstöl

1

0

0

0

0

0

0

0

I.

0

75

Tűzeset

Ipari

Kisipar

Üzem

Robbanás/palack

1

1

0

0

0

0

0

0

I.

1

76

Tűzeset

Ipari

Raktár

Éghető folyadék

Ég

2

0

0

0

0

0

1

1

I.

0

77

Tűzeset

Ipari

Raktár

Éghető folyadék

Füstölés

1

0

0

0

0

0

0

1

I.

0

78

Tűzeset

Ipari

Raktár

Éghető folyadék

Robbanás

2

0

0

0

0

0

1

1

I.

1

79

Tűzeset

Ipari

Raktár

Egyéb

Ég

2

0

0

0

0

0

1

0

I.

0

80

Tűzeset

Ipari

Raktár

Egyéb

Füstölés

1

0

0

0

0

0

0

0

I.

0

81

Tűzeset

Ipari

Raktár

Egyéb

Robbanás

2

0

0

0

0

0

1

0

I.

1

82

Tűzeset

Ipari

Raktár

Építőanyag

Ég

2

0

0

0

0

0

1

0

I.

0

83

Tűzeset

Ipari

Raktár

Építőanyag

Füstölés

1

0

0

0

0

0

0

0

I.

0

84

Tűzeset

Ipari

Raktár

Építőanyag

Robbanás

2

0

0

0

0

0

1

0

I.

1

85

Tűzeset

Ipari

Raktár

Gépjármű

Ég

2

0

0

0

0

0

0

0

I.

0

86

Tűzeset

Ipari

Raktár

Gépjármű

Füstölés

1

0

0

0

0

0

0

0

I.

0

87

Tűzeset

Ipari

Raktár

Gépjármű

Robbanás

2

0

0

0

0

0

0

0

I.

1

88

Tűzeset

Ipari

Raktár

Palack tároló

Ég

2

0

0

0

0

0

0

0

I.

0

89

Tűzeset

Ipari

Raktár

Palack tároló

Füstölés

1

0

0

0

0

0

0

0

I.

0

90

Tűzeset

Ipari

Raktár

Palack tároló

Robbanás

2

0

0

0

0

0

0

1

I.

1

91

Tűzeset

Ipari

Raktár

Radioaktív anyag

Ég/robbanás

2

0

0

0

0

0

1

1

I.

1

92

Tűzeset

Ipari

Raktár

Radioaktív anyag

Füstölés

2

0

0

0

0

0

0

1

I.

1

93

Tűzeset

Ipari

Raktár

Ég

2

0

0

0

0

0

1

1

I.

1

94

Tűzeset

Ipari

Raktár

Füstölés

1

0

0

0

0

0

0

1

I.

1

95

Tűzeset

Ipari

Raktár

Robbanás

2

0

0

0

0

0

1

1

I.

1

96

Tűzeset

Ipari

Raktár

Vegyi

Ég

2

0

0

0

0

0

1

1

I.

0

97

Tűzeset

Ipari

Raktár

Vegyi

Füstölés

1

0

0

0

0

0

0

1

I.

0

98

Tűzeset

Ipari

Raktár

Vegyi

Robbanás

2

0

0

0

0

0

1

1

I.

1

Egyéb

Ég

2

0

0

0

0

0

1

1

I.

0

Robbanásveszélyes őrlemény Robbanásveszélyes őrlemény Robbanásveszélyes őrlemény

magasból vízszállító KML fokozat mentőszer

KMSZ

99

Tűzeset

Ipari

Tűzveszélyes folyadék tároló

100

Tűzeset

Ipari


Egyéb

Füstölés

1

0

0

0

0

0

0

1

I.

0

Egyéb

Robbanás

2

0

0

0

0

0

1

1

I.

1

101

Tűzeset

Ipari


102

Tűzeset

Ipari


Tároló telep

Ég

2

0

0

0

0

0

1

1

I.

0

103

Tűzeset

Ipari


Tároló telep

Füstölés

1

0

0

0

0

0

0

1

I.

0

Tároló telep

Robbanás

2

0

0

0

0

0

1

1

I.

1

Tartály

Ég

2

0

0

0

0

0

1

1

I.

0

104

Tűzeset

Ipari


105

Tűzeset

Ipari


Előre definiált faábra ajánlást tesz a riasztandó erőkre, eszközökre Szakmai tapasztalatok A megyei műveletirányítási központoknak, a 105-ös vonalak átterhelésével párhuzamosan fel kellett készülniük a jelzések rögzítésének feladatára, illetve a riasztások minél gyorsabb kiadására. A PAJZS szoftver lehetővé teszi, hogy a riasztási lap elektronikus formában kerüljön kitöltésre, térképes háttértámogatással, majd egy előre definiált faábra (3. ábra) segítségével, egy ajánlást 26

tegyen a riasztandó erők, eszközök vonatkozásában. A faábra a rendszer kiinduló pontja, amelyben az események jellemzői és a hozzá tartozó szükséges erők, eszközök minden egyes sorhoz definiáltak. Ennek alapján ad ajánlást a szoftver: a meghatározott erők nagyságához a Műveletirányító Tervben foglalt erők sorrendjének megfelelően hozzárendeli a riasztandó szereket. A faábra egy kisebb része a Tűzoltástaktikai és Műszaki Mentési Szakutasításokban konkrétan meghatározott riasztási fokozat,


A személyes adatok, veszélyeztetett személyek, tárgyak és az életveszély megadása után lehet elindítani a riasztást

Elegendő pár karaktert beírni és a gép ajánlást tesz a címekre

Külterületi helyszín jelölése zászlóval

Felajánlja a riasztandó erőket

Az eset minősítése faábra segítségével míg a nagyobb része a szakmai tapasztalatok alapján szükséges riasztási fokozatot tartalmazza. Hangsúlyozandó, hogy mindez csak ajánlás, hiszen a faábra alapvetően szubjektív elemeket tar-

talmaz, valamint az egyes események nem az összes jellemzőjét foglalja magába. Nagy szerepe van tehát a műveletirányítónak abban a tekintetben, hogy az ajánlást a rendelkezésére álló konkrét információk vagy szakmai tapasztalata alapján elfogadja vagy sem. Mindezen folyamat elején a jelzések rögzítését kell pontosan, gyorsan elvégezni. Ehhez elengedhetetlen a jelző pontos kikérdezése, melyhez segítséget nyújt a program. Elsődlegesen a riasztási címet kell megadni. Ebben segítséget nyújt a címkereső modul, ahol elegendő pár karaktert beírni és a gép ajánlást tesz a címekre (3. kép). Külterületi cím esetén lehetőség van arra is, hogy a jelző által elmondottak alapján, a műveletirányító az eset helyszínét jelölő zászlót a pontos címre tegye, még akkor is, ha például a földútnak nincs neve (4. kép). A cím megadása után minősíteni kell a káresetet egy többlépcsős rendszerben. Ez a minősítés a korábban említett faábra ágain vezet végig (5. kép). A papír alapú káreseti laphoz hasonlóan van lehetőség a jelzés és címpontosítás kifejtésére az „Esemény rövid leírása” pontban, majd a bejelentő adatait, a veszélyeztetett személyek, tárgyak és az életveszély megadása után lehet elindítani a riasztást (6. kép).


27

Pontatlan cím – mi a helyzet? A riasztás kiadása után előfordulhat, hogy kiderül a riasztási címről annak pontatlansága. Ilyenkor a megyei műveletirányításnak, a pontos cím tudomására jutása után haladéktalanul EDR rádión a vonuló erőkkel közölni kell a címpontosítást és a riasztási lapon is átírni a riasztási címet. Ezzel biztosítható, hogy amennyiben további erőket, eszközöket kell riasztani a káresethez, akkor azok már a jó címre vonuljanak. A rendszer természetesen minden módosítást naplóz, így a cím módosítását is (időpont, kezelő neve).

Amennyiben minden alapadat kitöltésre került, akkor a rendszer a minősítés, illetve a faábra alapján ajánlja fel a riasztandó erőket, eszközöket (7. kép). Ezt az ajánlást a műveletirányítónak nem kell elfogadnia. Ha a kikérdezés vagy a beérkező bejelentések alapján úgy ítéli meg, akkor joga van szereket hozzáadni, illetve elvenni a felajánláshoz. A riasztás kiadása után a műveletirányítónak a kárhelyszín és a műveletirányító ügyelet közötti hírforgalmat kell felügyelnie, a társszerveket kell értesítenie és a visszajelzéseket kell rögzítenie elektronikus formában a káreseti lapon. Tömeges események kezelése A riasztások számának növekedése egy ponton eléri azt a határt, ahol ki kell jelenteni, hogy át kell térni a tömeges események kezelésekor érvényes működési metódusra. Ez nem egy konkrét szám, nem is lehet az. A megyei műveletirányító

28

ügyeletek nem egységes létszámokkal működnek, illetve eltérő nagyságú terület, eltérő lakosságszám és népsűrűsség tartozik hozzájuk. Ezért minden megyei műveletirányításnál egyedileg kell meghatározni azt a pontot, ahol át kell térni a tömeges események kezelésre. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ebben a tekintetben fejlődni szükséges. A tömeges események kezelésekor a legjobban bevált formula, ha a műveletirányításon dolgozók csapatmunkára állnak át. Egy-egy ember végzi a riasztásokat és a társszervek értesítését, a rádióforgalmazást és a visszajelzések rögzítését, a többi pedig a bejelentések vételét. A bejelentések vételét és a PAJZS rendszerben való rögzítését a hivatásos tűzoltóparancsnokságok ügyeleti szolgálatot ellátó tagjai is végzik ilyen esetben. Minden megyében alkalmas a telefonközpont arra, hogy amennyiben a megyei műveletirányító ügyeleten a beérkező segélyhívást nem tudják kezelni, akkor néhány csöngetés után a rendszer ún. „túlcsorgatás” keretében a hivatásos tűzoltóparancsnokság ügyeletére kapcsolja a hívást. A hivatásos tűzoltóparancsnokság ügyeletese rögzíti az elektronikus káreset felvételi adatlapon a riasztáshoz szükséges adatokat és amennyiben nem életveszélyről vagy tűzről szól a bejelentés, úgy a kikérdezés alapján priorizálja az esetet a sürgősség szempontjából. Ilyenkor a káreseti lap megjelenik a műveletirányításnál és a prioritásnak megfelelően gondoskodnak a szükséges erők, eszközök riasztásáról. Abban az esetben, ha életveszélyről vagy tűzesetről szól a bejelentés, úgy az ügyeletes ugyanúgy rögzíti az adatokat, azonban ilyenkor nincs lehetősége priorizálásra. A műveletirányítás ilyenkor figyelmeztető hangjelzést is kap a káreset felvételi lap rögzítésének befejezésekor, hogy az életveszéllyel járó eset ne sikkadjon el a többi tömeges esemény között.


Jelzések és fogadásuk

A PAJZS rendszer kiépítése és működési tapasztalatai A Pajzs egy térinformatikával támogatott központi informatikai rendszer, amely a bevetés-irányítást segíti. (Lásd: Katasztrófavédelmi Szemle 2012/5. szám, 65-66. oldal.) Ennek első működési tapasztalatait összegzik szerzőink, miután az adatbázis egyre pontosabb elemzéseket tesz lehetővé.

Jelzés vételének megkezdésétől a riasztásig eltelt átlag idő másodpercben

április

országos átlaghoz képest

május


A megyei műveletirányítás kezdete óta eltelt időszakban (augusztus 31-ig) 15 161-szor riasztották a tűzoltó egységeket a PAJZS szoftver segítségével. Ebből 2198 alkalommal a hivatásos tűzoltó-parancsnokságokra, 12 963 esetben pedig a megyei műveletirányító ügyeletre érkezett a jelzés. A 15 161 esetből 4252 alkalommal nem tudott a műveletirányító pontos címet vagy helyet megjelölni, mert a jelzésből az nem derült ki egyértelműen. Jellemzően a külterületi tüzeknél fordul el, hogy a messziről látott helyet a jelző nem tudja meghatározni, csak irányt ad meg, legfeljebb egy települést tud megjelölni, a megközelítést el tudja mondani, de utca nevet nem lehet június



július

augusztus


Bács– Kiskun

–

–

–

–

194

–5

207

0

188

–3

Baranya

–

–

–

–

229

30

188

– 19

152

– 39

Békés

–

–

–

–

237

38

227

20

218

27

Borsod-Abaúj-Zemplén

–

–

204

5

179

– 20

187

– 20

175

– 16

Csongrád Fejér

–

–

–

–

–

–

222

15

243

52

213

2

172

– 27

191

–8

187

– 20

155

– 36

Győr-Moson-Sopron

–

–

245

46

235

36

221

14

241

50

Hajdú– Bihar

–

–

186

– 13

192

–7

175

– 32

162

– 29 45

Heves

–

–

–

–

–

–

274

67

236

Jász-Nagykun– Szolnok

–

–

–

–

–

–

207

0

206

15

225

14

201

2

201

2

211

4

188

–3 –2

Komárom-Esztergom Nógrád

–

–

227

28

196

–3

272

65

189

Pest

–

–

–

–

–

–

285

78

229

38

Somogy

–

–

226

27

190

–9

175

– 32

157

– 34

Szabolcs-Szatmár-Bereg

–

–

173

– 26

162

– 37

143

– 64

110

– 81

Tolna

–

–

–

–

–

–

204

–3

230

39

Vas

–

–

203

4

190

–9

195

– 12

206

15

194

– 17

155

– 44

162

– 37

155

– 52

147

– 44

–

–

–

–

225

26

195

– 12

204

13

Veszprém Zala Országos átlag

211

199

199

207

191

1. táblázat. A jelzéstől a riasztásig eltelt idő változása (Forrás: BM OKF) Jelzés vételének megkezdésétől a riasztásig eltelt idő változása, saját előző havi átlagokhoz képest másodpercben Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Országos átlag

április

május

június

július

augusztus

– – – – – – – – – – – – – – – – – – –

– – – – – – 41 – – – – – 24 – – – – – – – 39 – – 35

– – – – 25 – 19 – 10 6 – – 0 – 31 – – 36 – 11 – – 13 7 – –9

13 – 41 – 10 8 – –4 – 14 – 17 – – 10 76 – – 15 – 19 – 5 –7 – 30 –3

– 19 – 36 –9 – 12 21 – 32 20 – 13 – 38 –1 – 23 – 83 – 56 – 18 – 33 26 11 –8 9 – 15

2. táblázat. A jelzéstől a riasztási eltelt idő változása (Forrás: BM OKF) katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ FÓKUSZBAN

29

A káresetekkel kapcsolatos hívások aránya az összes híváshoz viszonyítva adott napokon (Forrás: BM OKF) A jelzéstől a vonulásig eltelt idő országosan (Forrás: BM OKF)

Egy műveletirányítóra jutó hívások száma (Forrás: BM OKF)

Beérkező hívások és a riasztások száma óránkénti lebontásban (Forrás: BM OKF)

A kapcsolat felvételéig eltelt idő (Forrás: BM OKF)

Napi életritmus A segélyhívások a reggeli (munkába indulási) időszaktól kezdve meredeken emelkednek, délelőtt 8 órára elérik a maximális értéket és egészen 21 óráig (esti lefekvés) az átlag felett maradnak. Az éjszakai órákban a hívások száma az átlagos hívások 20%-a alá csökken.

Egy eseményre érkező segélyhívások száma országos viszonylatban (Forrás: BM OKF)

meghatározni. Műszaki mentéseknél az alacsonyabb rendű utakon történt közlekedési baleseteknél nem lehet pontos helyet megjelölni. Jelzésfelvételi idők A segélyhívások megoszlása adott napokon (Forrás: BM OKF) 30

A jelzés vételétől a riasztás kiadásáig eltelt időtartamokat megvizsgálva elmondható, hogy a PAJZS rendszer használatával, illetve a megyei műveletirányításon dolgozók


rutinjának növekedésével összhangban a riasztásig eltelt időtartamok országos átlagban csökkenő tendenciát mutatnak. Az áprilisi 211 másodperchez képest az augusztusi 191 másodperc megközelítőleg 10%-os javulást jelent. Ezek az időtartamok a telefon felvételének és a káreset felvételi adatlap megnyitásától a szerek kijelöléséig és a riasztás elküldéséig eltelt időtartamot foglalják magukba. A megyei műveletirányítások saját előző havi teljesítményükhöz mért javulás még szemléletesebben mutatja a fejlődést. A megyei műveletirányítások meghatározó többsége folyamatosan javuló tendenciát mutat. A jelzés vételének megkezdésétől a kivonulásig eltelt időtartamokat vizsgálva elmondható, hogy átlagban 300 másodperc, vagyis öt perc telik el a telefon felvételétől addig, amíg a riasztott szerek a laktanyát elhagyják. Ez a kétperces riasztási normaidőt is figyelembe véve nem tekinthető soknak. A statisztikát ráadásul torzítják az önkormányzati tűzoltóságok is, akiknek a riasztási normaideje 8 perc, így az átlag időtartamot felfelé tolják. Az öt havi átlag időket tekintve kijelenthető, hogy az nagyjából konstans, ezen csak egy-két másodperces javulást lehet elérni. A jelzés felvétele során végrehajtandó kikérdezés idejét ugyanis jelentősen nem lehet csökkenteni, mert az lényegi információvesztéssel járna.

eseményszámot eredményező nap, valamint egy átlagos hétvégét) napokat elemeztünk. A rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgáltuk, hogy mennyi segélyhívásra jut egy riasztás. A hívások száma a nappali órákban (munkaidőben) a legmagasabb. 6 és 12 óra között egy valós eseményre nézve 8-9 segélyhívás érkezik, a délutáni, kora esti órákban ez a szám még mindig meghaladja a 4-et, csak az éjszakai órákban csökken ez alá. A 105-ös számra érkező hívások jelentős része – különösen a nappali órákban – nem káresemény bejelentésére irányul, hanem érdeklődés, tájékoztatás-kérés, illetve szándékosan megtévesztő jelzés (vaklárma). Megállapítottuk, hogy egy eseményre átlagosan 5,03-5,81 hívás érkezik. Az események száma az arra adott jelzések számának 46-54%-a, azaz hozzávetőlegesen minden valós eseményről két bejelentés érkezik. Ez nyilvánvalóan nappal magasabb, éjszaka alacsonyabb érték, a sűrűbben lakott területen bekövetkezett eseményeknél ez több, a ritkán lakott településeknél ez alacsonyabb szám. A nem eseménnyel összefüggő hívások száma az eseményekhez viszonyítva 2,9-3,75 közötti értékeket mutat, azaz minden eseményhez 3-4 nem releváns hívás is érkezik. A vizsgált napokon egy műveletirányítóra 25-45 hívás jut. A 105-ös segélyhívó számok hívását követően a megyei műveletirányítók 11-13 másodperc alatt felveszik azt, amely azt mutatja, hogy nincs nagy várakozás a rendszerben.

Hívásfogadás elemzése A műveletirányító ügyeletek hívásfogadással kapcsolatos tevékenységére elemzést készítettünk két időszakra vonatkozóan: az első részben egy hosszabb időszakot, majd a második részben kiválasztott jellemző (átlagos nap, kiugró

A PAJZS rendszer minden tevékenységelemet pontosan naplóz, így a jövőbeni fejlesztésekhez, szakmai elemzésekhez szinte kimeríthetetlen adatbázist biztosít.


31

Az új szoftver számos új funkcióval fog rendelkezni. –– A jelenleg használt EDR DWS munkaállomások teljes funkcionalitásukkal beintegrálódnak a Robotzsaru NOVA/KTIR rendszerbe, nagyban megkönnyítve az ügyeletesek munkáját. –– A térképen megjeleníti az esemény helyszínét, a tűzcsapokat, kiemelt létesítményeket, ezen túl a szerek tartózkodási helyét, az egy eseménynél tartózkodó rendőrségi, mentő gépjárműveket is. –– Minden készenléti gépjármű rendelkezni fog mobileszközzel, egy tablet pc-vel. A mobileszközön az alábbi funkciók, adatbázisok lesznek elérhetők: –– a riasztási lap megjelenítése, a riasztás kiadása, –– a szerek státuszainak kezelése, (gyakorlat helyszínére érkezett, késve riasztható; állomáshelyére érkezett; stb.) –– sablon visszajelzések küldése a megyei ügyeletre (helyszínre kiérkezett, bevonul állomáshelyére, stb.) –– jelzett helyre, vagy egy tetszőleges címre történő navigáció, útvonaltervezés, keresés a térképen, –– veszélyes anyagok nyilvántartása, –– Tűzoltási, Műszaki Mentés tervek, –– Műveletirányító Tervadatlapok. –– Integrált tűzátjelzés. A tűzátjelzést szolgáltató cégek átjelzést fogadó végberendezéseiről a tűzjelzéseket elektronikus módon kell majd eljuttatniuk a rendszerbe. A rendszer automatikusan nyit egy káreseti adatlapot, megjelenítve a létesítmény adatait. Alapkövetelmény, hogy csak a valós tűzjelzések érkezhetnek a műveletirányításra. –– Az önkéntes tűzoltó egyesületek értesítése a hivatásos, önkormányzati egységek riasztásával párhuzamosan, azzal egy időben fog történni. Az egyesületek által vállalt területen keletkezett tűzesetről, vagy műszaki mentésről a rendszer automatikusan küld értesítést, az előre megadott telefonszámokra, SMS formájában.

A műveletirányítási rendszer fejlesztése, tervek A műveletirányítás működését támogató PAJZS rendszerben, áprilisi indulása óta, jelentős fejlesztés történt a szakmai igények és a felhasználók észrevételeinek felhasználásával, azonban a további fejlesztések irányait is figyelembe kellett venni.

Mi várható a közeljövőben? A rendszer kialakításakor figyelembe kellett venni, hogy az csak az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR) projekt megvalósulásáig fog működni. Az ESR projekt keretében a két Hívásfogadó Központ (Szombathely és Miskolc) kialakításán túl a katasztrófavédelem és a rendőrség közös tevékenységirányítási szoftverét is elkészítik, tehát a PAJZS-ot ki fogja váltani a rendőrség belső fejlesztésű programja, a Robotzsaru NOVA/KTIR.

Hívásfogadó központok és feladataik A Hívásfogadó Központokban fogják kezelni mind az európai segélyhívó számot (112), mind pedig a nemzeti segélyhívó számokat (104, 105, 107). A kezelők kikérdezik a jelző személyt, akinek tartózkodási helyét a rendszer térképen megjeleníti, akár vezetékes, akár mobiltelefonról telefonál. A Hívásfogadó Központ feladata tehát megszűrni a segélyhívásokat annak érdekében hogy a készenléti szervekhez csak a beavatkozást igénylő, valós események jussanak el. A kezelő kitölt egy elektronikus adatlapot, és eldönti, hogy mely készenléti szerv beavatkozására van szükség a bejelentett esemény felszámolása érdekében. Miután ez megtörtént, a rendszer automatikusan továbbítja a területileg illetékes készenléti szerv, vagy szervek megyei ügyeletére az adatlapot, ahol a jelzés értékelését követően intézkednek a szükséges erők-eszközök riasztásáról.

Új feladatok - képzés A műveletirányítási tisztektől, referensektől a korábbi gyakorlattól merőben új feladatellátást igényel. A megyei

A számítástechnikai és térinformatikai feltételek fejlesztése mellett a képzésre kell a legnagyobb figyelmet fordítani 32


szintű jelzésfogadás, jelzésértékelés, riasztás kiadás, a megyei műveletirányító ügyelettel történő rádióforgalmazás a megszokottól jelentősen eltérő gondolkodásmódot, feladatés hatáskör-gyakorlást igényel. Az új követelményeknek való megfelelés érdekében a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban szükségessé vált a műveletirányító tisztek, referensek képzése. A tervezett képzésen 40 órás időtartamban fogják képezni a tiszteket és referenseket az alábbi témákban: –– VPN utasítás, –– KAP-online rendszer moduljainak készség szintű ismerete, –– a PAJZS szoftver kezelése, –– a Marathon Terra rendszer kezelése, –– a Műveletirányító Terv felépítése, tartalmi elemei, és annak alkalmazása, –– a jelzésfogadás követelményei, eseménynapló vezetésének követelményei, –– a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól szóló 39/2011. (XI.15.) BM rendelet ismerete, a Műszaki Mentési Műveleti, valamint a Tűzoltás-taktikai Szakutasítás és a Katasztrófavédelmi Műveleti Szabályzat ismerete, –– az értesítési tervben foglaltak végrehajtására történő felkészülés, –– meteorológiai riasztások kapcsán végrehajtandó feladatok, eljárások, –– tűzvizsgálati eljárás menete, –– lakosságvédelmi intézkedések menete, –– iparbiztonsági (nukleáris) eljárások menete, –– a gyakorlatok rendszere a katasztrófavédelemnél.

Összefoglalás A katasztrófavédelmi szervezet megújítása minden szakterületen alapvető változásokat hozott. A beavatkozások hatékonyságának és a reagálóképesség növelése az egyes szakterületek (tűzvédelem, polgári védelem, iparbiztonság) munkájának összehangolását igényelte, amely maga után vonta az ügyeleti rendszer reformját is. A megyei szintű műveletirányítás kialakítását egyfelől az előbbiekben említett integráció, másfelől az egységes európai segélyhívó rendszerre (ESR-112) történő áttérés követelte meg. A rendszerre történő áttérés a katasztrófavédelem teljes spektrumának átalakításával egy időben történt meg, amelynek humán, technikai és szakmai feltételeit kellett kidolgozni és megvalósítani úgy, hogy közben a biztonság szintje ne csökkenjen még átmenetileg sem. Úgy gondoljuk, hogy mindez sikerült, hiszen az azóta eltelt időben szakmai, politikai szereplők egész sora tekintette át a rendszert és elismeréssel szóltak a kialakult rendszerről. Természetesen tudjuk azt, hogy a működtetés során merülnek fel megoldandó kérdések, amelyekre azonnal kell reagálni. A kialakított feltételek adottak a normál működtetéshez és a felmerülő problémák gyors és zökkenőmentes megoldásához. A rendszer fogadóképes az ESR-112 bevezetésére és az integrált katasztrófavédelmi rendszer kiszolgálására. Deák István tűzoltó alezredes, vezető főügyeletes BM OKF Központi Főügyeleti Főosztály Dobos Gábor tűzoltó alezredes, főosztályvezető-helyettes, BM OKF Központi Főügyeleti Főosztály Erdélyi István tűzoltó alezredes, igazgatóhelyettes, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dr. Hesz József tűzoltó alezredes, főosztályvezető, BM OKF Központi Főügyeleti Főosztály


33

t é n y k é p

Dr. Gubicza József

Az új modul rendszerű tűzoltó szakképzésre beiskolázottak felvételi tapasztalatai Elsőként vannak összesített adatok 402 jelentkezőről, akik tűzoltóképzésre jelentkeztek, ezzel egyidejűleg a Katasztrófavédelem területi egészségügyi, pszichológiai és munkabiztonsági ellátó központjainak beindulásával először valósult meg, hogy a Katasztrófavédelem saját orvosai országosan, egységes szakmai szempontok alapján, a szervezet igényei szerint végezték el a beiskolázandó állomány komplex alkalmassági vizsgálatait. Milyen személyzeti, egészségügyi és pszichológiai következtetések vonhatók le az adatokból?

A jogi háttér változásai és hatása a tűzoltó szakképzésre A közelmúlt változásai az új közszolgálati életpálya modell kialakításával összhangban megkövetelték a képzési rendszer újragondolását. E feladatok érintik a hivatásos állomány képzési és előmeneteli rendszerének átalakítását is. A katasztrófavédelem szakképesítéseinek rendszerét jelentős mértékben átalakította a moduláris rendszerű szakképzés bevezetése. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) módosítását követően 2012. szeptember 1-jével az új OKJ-ban, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben a katasztrófavédelemhez kapcsolódó szakképesítések újraszabályozása is megtörtént. A szakképzésekre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozásra kerültek és 2012. január 11-én a 1/2012. (I. 3.) BM rendelettel hatályba léptek, további módosításuk 2013. január 1-jén következik be. A katasztrófavédelmi szerveknél a hivatásos szolgálatba vétel egyik alapfeltételévé vált az egységes rendvédelmi alapozó modul (1. sz. MODUL) sikeres elvégzése. Ez a modul egyrészt pótolja a hiányzó katonai, honvédelmi jellegű képzést, másrészt a rendvédelmi szervekhez belépők számára egységes alapozó ismereteket ad. A tűzoltó rész-szakképesítés megszerzése két részből áll: A rendvédelmi szervek általános feladatai és szabályzói, valamint a Tűzoltó szakmai feladatok (2. számú modul) követelménymodulokból. 34

TÉNYKÉP ■ 2012. 6. szám katasztrófavédelmi szemle

A modul rendszerű szakképzés és előmenetel lehetőségei (középfokú végzettség esetén) A rendvédelmi alapozó modul fő jellemzői A minden belügyi rendvédelmi szervezet részére kötelező rendvédelmi alapozó modul még nem ad szakmai képesítést, de egységesen minden rendvédelmi szerv hivatásos állományába való bejutást és a szervezetek közötti átjárhatóságot teszi lehetővé.

Szerződés a jelöltekkel A tűzoltó jelölttel a képzés megkezdése előtt a beiskolázó szerv és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ felnőttképzési szerződést köt. A szerződés alapján a beiskolázott a képzés első három hónapjában megélhetési támogatásban, teljes ellátásban és egyéb juttatásban (ruházat, utazási költség megtérítés) részesül.

A rendvédelmi modul első két hónapjának végrehajtását, a katasztrófavédelmi szervezet részére a belügyi rendvédelmi szervek állománya egységes felkészítésének érdekében a rendészeti szakközépiskolák (Szeged, Miskolc, Körmend, későbbiekben Adyliget) bevonásával terveztük meg, majd a felkészítés a KOK-on folytatódik. A jelöltek informatikai képzésen, alaki kiképzésen, fizikai felkészítésben vesznek részt. A szolgálati ismeretek elsajátítására is magas óraszámban kerül sor.

Minimális lemorzsolódás Az egységes rendvédelmi alapozó modul sikeres elvégzéséhez kitartás, állóképesség, önfegyelem, szorgalom, és fegyelmezett magatartás szükséges. A rendészeti szakközépiskolákba beiskolázottak a napjaikat szoros szabályok, szigorú kiképzés és napi rend szerint élik. Ezt figyelembe véve a képzés első szakaszában lemorzsolódással számoltunk, a tűzoltó szakképzésben résztvevők keretszámának megállapítása (206 fő) ennek figyelembe vételével történt meg. Az elsődleges tapasztalatok alapján a képzésben résztvevők lemorzsolódása minimális.

A toborzás és a felvételi eljárás lebonyolítása Jellemző, hogy a jelentkezők a felvétel lehetőségéről leginkább családtagjaik, ismerőseik útján értesültek. Ez a toborzó munka hatékonyságának javítását, a katasztrófavédelem szervei által szervezett tájékoztatók, toborzók, nyíltnapok megtartását teszi szükségessé, melyre a Nemzeti Felzárkózási Stratégiában megfogalmazottak szerint, a roma fiatalok számára is lehetőséget biztosítunk. Sajnos a médiából, internetes fórumokon és a munkaügyi központok útján elenyésző részben értesültek a jelentkezés lehetőségéről. A felvételi eljárásba mintegy 800 főt vontunk be. A jelentkezők közel kétharmada a fizikai alkalmassági vizsgálaton megfelelt, ennél jóval kevesebben tudták csak teljesíteni a pszichikai vizsgálat követelményeit és az egészségügyi követelményeknek is csak a harmada felelt meg. Összességében a felvételi eljáráson

A jelentkezést befolyásoló tényezők (%-ban)

Fizikai felmérés A fizikai felmérés a fizikai teljesítőképességről sajátos képet mutat. • A 2000 m-es síkfutás összesített eredményei gyenge közepes szintűek. • Az erőállapot felmérés számaiban (fekvenyomás, hanyattfekvésből felülés, hajlított karú függés, mellső fekvőtámasz) közepes eredményt produkáltak a jelentkezők. • Az ügyességi számnak tekinthető ingafutásból, helyből távolugrásból jó szintet értek el. Összességében megállapítható, hogy a jelentkezők fizikai állapota az általános társadalmi tendenciáknál jobb, de a képzésbe bekerülők esetében is fejlesztésük szükséges a szolgálati feladatok eredményes ellátása érdekében.

A jelentkezők előképzettsége (%-ban) A képzésben résztvevő az első követelménymodul eredményes teljesítését követően kerül a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományába. A sikeres alapozó modul záróvizsgát követően kezdődhet meg a tűzoltó szakképzés, amely 2 hónap időtartalmú. A tűzoltó szakmai felkészítés elsősorban a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban zajlik, de szükség esetén a Térségi Oktatási Központok is bekapcsolódhatnak a képzésbe.

Teljeskörűen megfelelt (az előző oszlop adataiban már szerepeltetve vannak)

Baranya MKI

22

81

52

29

22

19

29

12

1

7

22

7

2.

Bács-Kiskun MKI

18

59

50

11

18

4

18

4

3

1

18

3

3.

Békés MKI

9

25

17

7

17

7

20

4

13

2

9

13

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén MKI

41

125

56

49

44

28

41

1

14

0

41

14

5.

Szabolcs MKI

4

6.

Csongrád MKI

19

55

52

7.

Fejér MKI

12

30

14

8.

Győr-Moson-Sopron MKI

12

15

8

9.

Heves MKI

17

133

10.

Komárom-Esztergom MKI

6

11.

Somogy MKI

12.

Megye

Bevonva a toborzásba (fő)

1.

Ssz.

Igény (fő)

Fizikai, pszichikai, egészségügyi alkalmassági vizsgálatokon megfelelt

Létszám (fő)

Fizikai

Pszichikai

Egészségügyi

Kifogástalan életvitel

Mefelelt

Nem felelt meg

Megfelelt

Nem felelt meg

Megfelelt

Nem felelt meg

Megfelelt

Nem felelt meg

4 27

1

28

1

2

7

4

6

2

7

0

9

2

9

0

1

47

35

20

18

29

10

2

9

9

0

4

4

8

0

6

65

59

6

7

9

15

2

0

Tolna MKI

6

16

16

0

11

5

14

2

3

13.

Zala MKI

22

63

52

11

16

14.

FKI

12

110

36

0

15

11

24

3

9

2

12

9

206

786

468

151

217

112

257

41

59

13

206

65

Összesen

3

16

1

19

2

12

7

0

12

1

0

17

2

6

0

0

6

0

0

6

3

22

4

4

A felvételi eljárás összesített eredményei katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ TÉNYKÉP

35

Iskolai végzettségek Az iskolai végzettségek vizsgálata alapján meglepően sok az érettségivel rendelkezők aránya. A felvételt nyertek közel 70%-a rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, sőt, a beiskolázásra kerültek 7%-a főiskolai, egyetemi végzettséggel is bír. Szakközépiskolai, szakiskolai végzettséggel (érettségi nélkül) a beiskolázottak 13% rendelkezik. A fennmaradó 10%-ot az OKJ-s tanfolyami végzettséggel rendelkezők töltik ki (5. számú melléklet: A jelentkezők előképzettsége).

résztvevők közül csak 206 fő felelt meg minden előírt követelménynek, így a jelentkezők 26%-a kezdhette meg végül a képzést. Szegeden 32 fő, Körmenden 84 fő és Miskolcon 90 fő kezdte meg a felkészülést a tűzoltó pályára. Szociometriai felmérés A képzésen részvevőkről szociometriai felmérést végeztünk. Ennek tapasztalatai szerint a legtöbb beiskolázottat a kiszámíthatóság és a tűzoltó hivatás iránti érdeklődés vonzotta erre a pályára, de volt, akinél fontos szerepet játszott a kedvező munkaidő beosztás is. Néhányukat a családi tradíció folytatása erősítette választásában, de akadt olyan is, akit a lakókörnyezetét jellemző munkalehetőség hiánya sarkalt erre a választásra. 18 százalékuk regisztrált munkanélküliként jelentkezett erre a pályára, 4 százalékuk pedig olyan munkanélküli, akinek a regisztrációja már lejárt.

36


A résztvevők nagy többsége a 20-24 éves korcsoportba tartozik. A felvettek létszámának másik nagy bázisát a 25-29 és a 30-34 éves korosztály adja. A legalacsonyabb a beiskolázottak száma a 18-19 éves pályakezdő fiatalok közül. A felvettek közel fele a tűzoltói pálya választása miatt munkaviszonyát felmondta. A tűzoltójelöltek 19%-a pályakezdő, frissen végzett, munkaviszonnyal még nem rendelkező személy. A tanulmányaikat folytatók közül minden tizedik a létesítményi, önkéntes és önkormányzati tűzoltóságok állományából jelentkezett. A képzésben résztvevők több mint 50%-a jelenleg is folytat más jellegű tanulmányokat. A végrehajtói szolgálat szempontjából nagyon jó hír, hogy a tűzoltó jelöltek több mint 1/3-a rendelkezik „C” kategóriás tehergépjármű vezetését biztosító jogosítvánnyal, mely a tűzoltó gépjármű technika-kezelésére történő felkészítés feltétele. A beiskolázottak túlnyomó többsége (76%) a szüleivel lakik, nagy részük (55%) egyedülálló, a fennmaradó 21% párkapcsolatban él. A képzésben résztvevők közül csak 5 százalékuk lakik albérletben, közel 19 százalékuk saját ingatlannal rendelkezik. Az utóbbiak 85%-a párkapcsolatban él. A felvettek több mint 80%-a gyermektelen. A fennmaradó 20% családos, túlnyomó részük 1 gyermekkel rendelkezik.

Dr. Gubicza József tű. alez. főosztályvezető BM OKF, Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztály, Budapest

Dr. Szomolányi Gábor

A jelentkezők egészségi alkalmassági vizsgálatának tapasztalatai Új eredmény, hogy 2012 júliusa és augusztusa folyamán a Katasztrófavédelem négy alapellátó rendelője (Csorna, Kaposvár, Budapest és Szeged) végezte el első fokon a fizikai felmérőn már megfelelt jelentkezők egészségi alkalmassági vizsgálatait. Ezek fő tapasztalatait adjuk közre.

1. Az első fokú vizsgálatok régiós statisztikája (fő) Az alapellátó rendelők országosan összesen 303 főt vizsgáltak meg, ebből alkalmas lett 243 fő és alkalmatlan 60 fő.

Mit vizsgálnak? A Katasztrófavédelem hivatásos állományába az itt végzendő feladatok ellátására egészségileg alkalmas személyek kerülhetnek. Így az egészségi alkalmasság véleményezése nem a beiskolázásra való egészségi alkalmasságra irányul, hanem arra, hogy a megvizsgált személy az adott szolgálati beosztásra alkalmas lesz-e, az adott munkakör követelményeinek egészségi, pszichikai és fizikai szempontból meg fog-e felelni. Az egészségi alkalmasság meghatározásánál alapvető szempontként kell figyelembe venni, hogy a hivatásos állományba kerülők és az ott szolgálatot teljesítők a szolgálat ellátása során fokozott egészségi, pszichikai és fizikai igénybevételnek vannak kitéve. A rendvédelmi szervek egészségi alkalmassági követelményei nem azonosak a honvédség vagy a polgári élet foglalkozásainak követelményeivel. Az egészségi alkalmassági követelményeket az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet tartalmazza részletesen.

2. Az első fokú vizsgálatok országos statisztikája (fő) Másodfokú vizsgálaton a BM OKF vezető főorvosánál 15 fő jelent meg, ebből 14 fő alkalmas és 1 fő alkalmatlan lett.

Az egészségi alkalmasságot kizáró leggyakoribb okok • Nem vizsgálható, illetve minősíthető az a személy, aki betegállományban, kórházban van, végtagja begipszelt vagy bekötözött. • Nőknél 160 cm, férfiak esetében 165 cm-nél alacsonyabb testmagasság. • Krónikus belgyógyászati megbetegedések (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, gyomor- nyombélfekély, asztma, szívbillentyű elváltozások, szív ingerképzés és vezetés zavarai stb.), jelentős testsúlytöbblet (testtömeg számítás alapján: a kilogrammban meghatározott testsúly, osztva a méterben kifejezett testmagasság négyzetével) mely 25-ig normális, 30 felett alkalmatlanságot jelent. • Szénanátha, pikkelysömör. • Az elülső fogak hiánya, szuvasodása (az egészségi vizsgálat előtt a pótlást, illetve a kezelést el kell végeztetni). • Halláscsökkenés, hallószervek krónikus gyulladása, ezek utáni állapota.

3. A másodfokú vizsgálatok statisztikája (fő) Alkalmatlansági okok Az alkalmatlanság leggyakoribb okai az alábbiak voltak: • Látásélesség csökkenés • Színlátászavar • Elhízás • Magasvérnyomás • Mozgásszervi betegségek • Allergia • Halláscsökkenés • Fogászati problémák • Urológiai problémák • Alacsony testmagasság • Daganatos betegség • Chron-betegség

katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ TÉNYKÉP

37

• Látáscsökkenés, a látóélességet javító műtét elvégzése után, csak 6 hónap elteltével adható minősítés. • Színtévesztés, színvakság. • Szemtengely-ferdülés (kancsalság), ennek korrekciós műtét utáni állapota is. • Korábbi és jelenlegi eszméletvesztéssel járó különböző betegségek (epilepszia, alkalmi eszméletvesztés). • Öngyilkossági kísérlet, alkohol, drog és gyógyszerfogyasztás, depressziós, szorongásos kórképek, kezelés utáni állapotok. • Veleszületett és szerzett belgyógyászati, mozgásszervi, idegrendszeri elváltozások, megbetegedések (pl. a gerincoszlop kóros elváltozásai, láb, kéz deformitásai, ínsérülések, térdsérülések, csonttörések utáni maradandó elváltozások; fémrögzítéssel történt csonttörések csak a fémeltávolítás és az átépült csontszerkezet jó funkciója esetén minősíthető stb.). Természetesen a ezeken kívül más megbetegedések, egészségi- és bőrelváltozások is vannak, amelyek alkalmatlanságot jelenthetnek. Az egészségi vizsgálatok tapasztalatai Az elsőfokú orvosi vizsgálatokon a jelentkezőknek csak kb. egyötöde nem felel meg. A magas megfelelési aránynak

oka lehet a jelentkezők megfelelő előzetes tájékoztatása a kizáró okokról, illetve, hogy az orvosi vizsgálatokra a fizikai felmérő után kerül sor. A fizikai felmérőn a betegek többsége nem tudja a megfelelő szintet teljesíteni, ezért nem vehet részt a további felvételi eljárásban. A másodfokú orvosi vizsgálatokon a vizsgáltak döntő többsége megfelel, mert másodfokra általában azok fellebbeznek, akik olyan szakorvosi igazolással rendelkeznek, mely alapvetően cáfolja az első fokon elvégzett szűrő jellegű alapellátó orvosi vizsgálat eredményét, vagy a jogszabályban meghatározott esetben egyéni elbírálást tesz lehetővé. Elsőként fordult elő, hogy a katasztrófavédelem saját orvosai országosan, egységes szakmai szempontok alapján, a szervezet igényei szerint végezték el a beiskolázandó állomány orvosi alkalmassági vizsgálatait, s az eredmények igazolták a várakozásokat.

Dr. Szomolányi Gábor tű. alez. vezető főorvos, főosztályvezető BM OKF, Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központ, Budapest

A TéR EXIM forgalmazza 8 Az olasz Sabo Foam; Plurex, Hydral oltóhabjait, 8 A HOLMATRO holland hidraulikus mentőszerszámokat (feszítővágók stb.) és pneumatikus emelőpárnákat, 8 Az EWS német tűzoltó védőcsizmákat, 8 A TUBEX angol habgenerátorokat, 8 A PULVEX ABC EURO tűzoltóport, 8 A PROCOVES tűzoltó és munkavédelmi kesztyűket, 8 A ZIEGLER tűzoltójárművek teljes skáláját.

1078 Budapest Hernád u. 40.

Kereskedelmi Kft. 38


T/F: 06 1 461 0110 Rádiótelefon: 06 30 952 9352 Email: [email protected]

Kovács Péter

Pszichológiai alkalmassági vizsgálat tapasztalatai a felvételizők körében A Katasztrófavédelem négy alapellátó rendelője nemcsak a jelentkezők egészségügyi, hanem a pszichológiai alkalmassági vizsgálatait is egységes szempontok alapján vizsgálta, így azok összehasonlító elemzésekre és következtetések levonására alkalmasak. Ez azért is különösen fontos, mert az elutasítások jelentős részben pszichés okokból történtek.

Melyek az alkalmassági vizsgálat területei? A rendelet 6. melléklete sorolja fel a pszichológiai alkalmassági vizsgálatok során vizsgálandó területeket, az alapkövetelményeket. Alapkövetelmény Pszichés egyensúly Devianciák hiánya Személyiségjegyek/ személyiségvonások Intellektuális képességek Figyelmi képességek

Kommunikációs képesség

Jogszabályi alapok A modulrendszerű képzésbe jelentkezők pszichológiai alkalmassági vizsgálatának jogi hátterét az 57/2009. (X.30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet teremti meg az által, hogy meghatározza, mely esetekben kell ilyen irányú vizsgálatokat elvégezni, illetve hogy ezen vizsgálatoknak mely területekre kell kiterjedniük. A rendelet 19.§-a előírja, hogy hivatásos állományba kinevezés előtt alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ugyanakkor a a rendelet 20.§.-ában a rendészeti oktatási intézménybe jelentkezőknél is külön alkalmassági vizsgálatot ír elő. Mivel mindkét vizsgálaton szerzett alkalmas eredmény hat hónapig érvényes és a modulrendszerű képzésbe jelentkezők vizsgálata, valamint hivatásos állományba vételük között csak 4,5-5 hónap telik el, ezért a hivatásos állományba kinevezést megelőző pszichológiai alkalmassági vizsgálatot hajtottunk végre.

Pályamotiváció

Jelentése Kiegyensúlyozott állapot, harmónia önmagunkkal és a környezettel. A társadalom nagy része által nem elfogadott viselkedések megjelenése A katasztrófavédelmi tevékenység során fontos személyiségjegyek megléte Életkornak megfelelő átlagos intelligencia megléte. Figyelem meghatározott célra történő irányításának képessége, összpontosítás a feladatra. Érthetően, beszédhiba nélkül, tagoltan, választékosan tudja kifejezni magát. Képes felvenni a kapcsolatot más személlyel. A hivatás iránt érzett, érdeklődés, elkötelezettség megfelelő szintje.

Érdekes, hogy az első fokon alkalmatlanoknak csak a fele (96 fő) fellebbezett és jelent meg a másodfokú vizsgálaton, melyen már csak a jelentkezők mintegy egyharmada lett alkalmas. Az alapkövetelményeknek való nem megfelelés szerint vizsgálva az alkalmatlansági okokat, a következőket lehet megállapítani. A jelentkezők negyven százaléka nem felelt meg az Intellektuális képességekkel kapcsolatos elvárásnak, azaz túlságosan alacsony intelligencia szinttel rendelkeztek. Harminc százalékuk nem megfelelő figyelmi képességekkel rendelkezett, húsz százalékuk pedig nem rendelkezett a katasztrófavédelmi tevékenység során fontos személyiségjegyek (Felelősségtudat, önkontroll, alkalmazkodási készség stb.) elvárható szintjével. A jelemntkezők tíz százaléka a többi alapkövetelmény tekintetében nem felelt meg.

Vizsgálati tapasztalatok A felvételre jelentkező 800 főből a fizikai alkalmassági vizsgálat után pszichológiai alkalmassági vizsgálatra érkező jelentkezők száma 402 főre csökkent. Ez közel 50%-os lemorzsolódást jelent a fizikai képességeknél. Ezt követően az első fokú pszichológiai vizsgálatok során a megjelent személyek közel fele (180 fő) alkalmatlannak bizonyult.

Úgy tűnik az elégtelen fizikai felkészültség a felvételizők egyik felét, a pszichológiai vizsgálat a másik felét szűrte ki az eljárások során. A két eljárás végére a 800 főből 222 kapott alkalmas minősítést.

Országos statisztika I. fok

Kovács Péter tű. alez. főosztályvezető-helyettes (vezető pszichológus) BM OKF, Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központ katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ TÉNYKÉP

39

t e c h n i k a

KML: Komplex vizsgálatok végezhetők vele Zsitnyányi Attila

Korszerű Katasztrófavédelmi Mobil Laboratóriumok A BM OKF Műszaki Tanácsadó Testülete 2011-ben a Katasztrófavédelmi Mobil Labor (KML) típusfelszerelésének és hordozó eszközének kialakítását, illetve korszerűsítését fogalmazta meg. Az akkor készült tanulmányban meghatározták a fő célokat, a lehetséges műszaki megoldásokat. A Katasztrófavédelmi Szemle 2012/1 számában ismertettük ennek főbb megállapításait. Összeállításunkban az elért eredményekről olvashatnak.

KML: A járműben kialakított munkatér

A fejlesztés előkészítése A KML szakállománya által használt eszközpark kora és állapota miatt gyors lépésekre volt szükség. A tanulmány eredményeit figyelembe véve látótérbe került a Respirátor Zrt. „Elsődleges beavatkozó- és felderítő eszközcsalád fejlesztése” néven futó KMOP-2011-1.1.4/A támogatással történő fejlesztése. A fejlesztés célja olyan eszközrendszer kialakítása (felépítménnyel rendelkező gépjármű hozzá kapcsolható – szaktechnikai eszközökkel málházott – utánfutókkal) volt, amely megfelel az alaprendeltetésnek, klimatizált munkateret biztosít, célszerű tárolóhelyet képez a csoport felszereléseinek, lehetővé teszi a gyalogkezelői kötelékben végrehajtott felderítés vagy a gépjárművel végrehajtott útvonal-monitorozás térinformatikai támogatását, valamint szakfelszerelésével megoldható az első beavatkozók személyi mentesítése. A Respirátor Zrt. nyitott volt az együttműködésre, a termék fejlesztésének további fázisaiban maximálisan figyelembe vette az OKF igényeket. Ennek alapján a teljes felszereltséggel rendelkező labor jármű (KML) alapjain kifejlesztésre került az alacsonyabb felszereltségi szinttel rendelkező járműváltozat (KML ADR) is. A K+F pályázat keretében saját célra gyártott prototípusok már ez alapján készültek el, lehetőséget biztosítva arra, hogy gyakorlati tapasztalatokat lehessen szerezni az elképzelt rendszerek használhatóságáról, még azok beszerzésének elindítása vagy eldöntése előtt. 40

TECHNIKA ■ 2012. 6. szám katasztrófavédelmi szemle

A fülkéből követhetők a felderítési adatok

KML – műszaki adatok Gyártó: BM HEROS Zrt. – Gamma Zrt. – Respirátor Zrt. Járműtípus / adatok Bázisjármű Össztömeg Tengelytáv Hosszúság, Magasság, Szélesség Motor teljesítmény Maximális sebesség műúton

KML

KML-ADR

Mercedes Vario 816 DA 4x4 7,5 t 4250 mm 7000 mm

Land Rover Defender 130 HCPU 4x4 3,5 t 3225 mm 5190 mm

2900 mm, 2400 mm

2300 mm, 1900 mm

155 LE

120 LE

100 km/h

120 km/h

KML-ADR: Integrált műszerpark

KML és a KML-ADR – Rendeltetése, feladatai • a kárterület külső (útvonal) felderítése a beépített eszközökkel, a kárterület határainak megjelölése • a kárterület meteorológiai helyzetének meghatározása; • a kárterület veszélyes anyagainak felderítése, a veszélyes anyagok minőségi-mennyiségi meghatározása, mintavételezés végrehajtása, a vett minták biztonságos és elkülönített tárolása/ szállítása; • a felderítési adatok gyűjtése, rendszerezése, továbbítása; • a KML és a beavatkozó állomány teljes mentesítése; • kétirányú kapcsolattartás a KML, a kárhelyi beavatkozók és az elöljáró felé; • részvétel a veszélyes áru szállítás ellenőrzésében.

KML-ADR: Munkahely az utastérben

KML – Szak- és kiegészítő felszerelések • légzésvédő és bőrvédő eszközök; • személyi dózismérők, sugárszint- és szennyezettség-mérők, sugárfelderítő rendszer; • kimutatócsöves és elektrokémiai gázmérők, hordozható gázkromatográf, tömegspektrométer, kézi Raman és FTIR spektrométerek; • gyors biológiai kimutató eszközök; • mobilizálható mérőrendszer a meteorológiai paraméterek, gázok és dózisteljesítmény mérésére; • mentesítő készlet; • infokommunikációs-, világító- és műszaki eszközök.

KML-ADR – Szak- és kiegészítő felszerelések • légzésvédő és bőrvédő eszközök; • személyi dózismérők, sugárszint és szennyezettség mérők, sugárfelderítő rendszer; • kimutatócsöves és elektrokémiai gázmérők, kézi Raman spektrométer; • gyors biológiai kimutató eszközök; • mobilizálható mérőrendszer a meteorológiai paraméterek, gázok és dózisteljesítmény mérésére; • mentesítő készlet; • infokommunikációs-, világító- és műszaki eszközök.

Két járműtípus – két képességi szint A követelményekben szereplő szakmai képességek köre adott mennyiségű (tömegű és térfogatú) felszerelés meglétét igényelte, amelyeket a feladatok helyszínére úgy kell tudni elszállítani, hogy azokat ott minél gyorsabban alkalmazásra kész állapotba lehessen hozni. A terepi alkalmazást figyelembe véve alapkövetelmény, hogy a bázisjármű összkerékhajtású legyen. Az alkalmazási igényeknek két jól elkülöníthető képességszinttel rendelkező jármű kialakításával lehetett eleget tenni. A kibővített („teljes”) felszereltségű eszközökből 3-5 db alkalmazásával az ország lefedhető. Ez a felszereltség szélesebb körű helyszíni vizsgálati, azonosítási lehetőséget tartalmaz. Ezen a járművön – bővített képességnél – a kezelőállomány védőeszközein túl készletezésre került nehéz gázvédő ruha és sűrített levegős légzőkészülék 1 főre, valamint könnyű

védőruhák és gázálarcok, a csoport szennyezett kárhelyszínen való tevékenységébe bevonandó külső szakszemélyek részére. Arra az esetre, amikor védőeszközökkel nem rendelkező személyeket kell kimenekíteni a kárterületről a készlet részét képezik az erre alkalmas menekülő kámzsák is. A konstrukciók kialakításánál figyelembe kellett venni, hogy: • A kezelés, valamint az üzemeltetés és karbantartás ne kívánjon bonyolult felkészültséget, alapszintű alkalmazása alacsony kiképzési óraszám alatt elsajátítható legyen. • Tegyen lehetővé min. 8 óra munkavégzést, rendelkezzen 2-3 feltöltés fogyóanyaggal. • A karbantartás (szervizelés), technikai kiszolgálás, javítás biztosítva legyen. • A málházott anyagok és eszközök biztonságosan rögzítve, könnyen elérhetőek legyenek. katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ TECHNIKA

41

Speciális követelmények A KML és KML ADR gépjárművek tervezésénél és gyártásánál az alábbiak miatt speciális követelményeket kellett érvényesíteni: • munkavégzés veszélyes anyagok környezetében történik, • fokozott a mechanikai igénybevétel, • a felszerelés mennyisége, célszerű málházása. A munkatér és a rakterek LED-es megvilágítása alacsony áramfelvétel mellett biztosítja a megfelelő fényerőt. A KML és a KML ADR elektromos hálózatának megtáplálása külső áramforrásról is lehetséges az e célra kialakított csatlakozókon keresztül. A munkateret és a teljes külső környezetet videó rendszer folyamatosan rögzíti, amely távolról is hozzáférhető. Az integrált informatikai rendszer menet közbeni munkavégzést is lehetővé tesz, a mérőrendszerek adatai az országos rendszerekbe integrálhatóak.

Ki, mit gyárt? A felépítmények a BM HEROS Zrt.-nél készülnek, tervezésének és gyártásának alapját a Respirátor Zrt. által biztosított dokumentáció alkotja. Az elektromos rendszer és vegyi felderítő rendszereinek tervezését, integrációját és kivitelezését a Gamma Zrt. végzi.

KML – Katasztrófavédelmi Mobil Laboratórium A jármű elejére önmentésre alkalmas elektromos (nem állandóan felszerelt) csörlőmű felfogatási helye került. A felépítmény a BM HEROS által alkalmazott CorAL technológiával, azaz hajlított, ragasztással és csavarozással összeerősített alumíniumlemez elemekből készült, amelyek korrózióálló acél keret segítségével kapcsolódnak a járműalvázhoz rögzített fényezett acél segédvázhoz. A felépítmény tetőburkolata bordás alumíniumlemez, s a jármű oldalanként 2-2 db redőnyös málhatérrel rendelkezik, az alsó részeken lenyíló ajtókkal zárt süllyesztett málhaterek kerültek kialakításra a nehezebb felszerelések számára A középső részben 2200x1400 mm méretű hőszigetelt munkatér lett kialakítva, amely lehetővé teszi 2 fő munkáját, ill. elegendő tároló helyet biztosít a KML műszerei, eszközei,

felszerelései számára. Rendelkezik állóhelyi fűtéssel és hűtéssel. A munkatér jobb oldalán 1 db ablakkal rendelkező ajtó lett kialakítva. Az ajtón való bejutást az alatta elhelyezett lenyíló ajtó és a rászerelt lépcsőelem teszi lehetővé, a munkatér bal oldalán nagyméretű eltolható ablak van. A munkatérben lévő alumínium bútorok (asztal és polcok) korrózióálló acél asztallappal készültek. A padló csúszásmentes lovipan lemez felhasználásával készült. A hátsó raktér gázrugókkal szerelt felnyitható hátsó ajtóval rendelkezik valamint lehajtható lépcsővel, polcokkal, rögzítő és tartó állványokkal a KML felszerelések részére. KML-ADR Katasztrófavédelmi Mobil Laboratórium Az eddigi alkalmazási tapasztalatok alapján a mindennapi alkalmazáshoz egy csökkentett („alap”) felszereltségű jármű is elegendő. Az alap járművek a KML alkalmazás mellett veszélyes áruszállítás ellenőrzési feladatokra is alkalmazhatóak. Ebből járműből nagyobb mennyiségre van szükség az országos lefedettséghez, ugyanakkor az alap képességhez szükséges felszerelések és a kisebb hordozóeszköz-felépítmény miatt ennek árfekvése lényegesen kedvezőbb. A jármű elején beszerelésre került az önmentésre alkalmas elektromos csörlőmű. A felépítmény a súlycsökkentés érdekében alumínium keretre ragasztással összeerősített alumíniumlemez elemekből készül. A felépítmény egy oldalon redőnyös málhatérrel rendelkezik, másik oldalán nyitható ajtós térben kerültek elhelyezésre az integrált műszerek. A hátsó raktér gázrugókkal szerelt felnyitható hátsó ajtóval rendelkezik valamint kihúzható tároló kerettel, polcokkal, rögzítő és tartó állványokkal a KML ADR felszerelések részére. A kisebb felépítmény miatt a munkahely az utastérben lett kialakítva, rendelkezik állóhelyi fűtéssel és hűtéssel. A képeken látható KML, felszereltségében és megjelenésében megegyezik az OKF által igényelt járművel, eltérés csak a hordozó járműnél lesz, mivel az a műszaki követelmények alapján kiválasztott Mercedes Vario 816 DA 4x4 lett. Zsitnyányi Attila vezérigazgató Gamma Műszaki Zrt. / Respirátor Zrt.

Védelem Online – virtuális szakkönyvtár Minőségi tartalom – a szakmai információ forrása

42

TECHNIKA ■ 2012. 6. szám katasztrófavédelmi szemle

fuvarozás esetén a vasúti pályán, üzemváltó-, határállomáson, vasúti üzemi létesítményen, vízi szállításnál pedig nemzeti és nemzetközi vízi utakon, kikötőkben, veszteglő helyen, illetve az egyes szállítási ágakhoz kötődő telephelyen számíthatnak ellenőrzésre az érintettek. A 2012. évtől a megyei iparbiztonsági főfelügyelőségek, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatok, a katasztrófavédelmi mobil laborok, valamint a kirendeltségek iparbiztonsági felügyelői végzik a veszélyes áruk közúti, vasúti, vízi szállításának, az adott területi szerv feladatkörébe tartozó ellenőrzését szállítás közben (amennyiben az adott szállítási alágazat esetében az kivitelezhető), valamint telephelyen is.

m e g e l ő z é s

Kozma Sándor

Veszélyes anyagok – a közúti, vasúti és vízi szállítás ellenőrzése Jogos társadalmi igény, hogy a veszélyesáru-szállítások megnövekedett száma ellenére a közlekedés biztonsága ne romoljon, illetve a környezet terhelése ne fokozódjon. Ezért a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni hatékonyabb védekezés kialakítása és erősítése érdekében a veszélyes árukkal, veszélyes anyagokkal végzett tevékenységeket fokozott figyelemmel szükséges kísérni, mely legeredményesebben a rendszeres hatósági ellenőrzésekkel valósítható meg. Melyek az ellenőrzés tapasztalatai?

Hatósági ellenőrzések A veszélyesáru-szállítás ellenőrzését Magyarország területén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek területi és helyi szervei hajtják végre. Közúti szállításnál a közúti forgalomban, vasúti

Új hatáskör és gyakorlása A biztonság, mint társadalmi igény javítása érdekében a veszélyes áru közúti szállításának ellenőrzésében közreműködő katasztrófavédelemi hatóságot a kormány felhatalmazta a veszélyes áruk vasúti és vízi szállításának ellenőrzésére vonatkozó jogosultsággal is. Ennek jogszabályi hátterét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. évi törvény által módosított ágazati jogszabályok változása teremtette meg. A módosított törvények alapján kiadásra került az ellenőrzéseket, és a szükségessé váló intézkedéseket (ide értve az esetleg lefolytatandó bírságolási eljárást) szabályozó kormányrendelet is.

A veszélyesáru-szállítások, valamint a szállításokhoz kapcsolódó telephelyek rendszeres és következetes ellenőrzésének fő céljai közé tartozik • a szabályok pontos betartásának számonkérése, elsősorban a balesetek megelőzésének elérése, illetve • egy esetleges baleset bekövetkezte esetén, a káresemény élet- és vagyonbiztonságra, továbbá • a környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentése érdekében. A katasztrófavédelmi szervek a korábbi évekhez hasonlóan, továbbra is szoros együttműködést tartanak fenn mind a társszervekkel (rendőrség, közlekedési hatóság, vámhatóság, stb.), mind a szakmai szervezetekkel, a mindennapi ellenőrzések és hatósági ügyek, illetve az alkalmanként jelentkező egyeztetési

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma 2012. év I-III. negyedév katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ MEGELŐZÉS

43

Végrehajtott vasúti ellenőrzések száma 2012. I-III.negyedév feladatok végrehajtásában. A BM OKF 2012. évben számos esetben, részben a társhatóságok által szervezett, a veszélyesáru-szállítás ellenőrzését célzó akciósorozat végrehajtásában, koordinálásában vett részt, részben több alkalommal országos hatáskörű akció sorozat (DISASTER akciók) végrehajtását irányította a társhatóságok bevonásával. 1636 ellenőrzés, 26 ezer jármű

Végrehajtott vízi ellenőrzések száma 2012 I-III. negyedév

Az igazgatóságok szakemberei az elmúlt időszakban (2012. január-szeptember) 1135 közúti, 421 vasúti, és 80 vízi ellenőrzést tartottak. Az ellenőrzéseken több mint 21 ezer közúti, közel 4500 vasúti és mintegy 526 vízi járművet ellenőriztek, a hazai, illetve nemzetközi ellenőrzési akciósorozatokhoz kapcsolódóan. Az ellenőrzött járművek közül a veszélyes árut szállító járművek száma közúton 2811 db, vasúton 3026 db, vízi szállításnál pedig 180 db volt.

Nem felelt meg Az ellenőrzött veszélyes árut szállító járművek közül 244 db (8,7%) közúti, 142 db (4,7%) vasúti és 37 db (20,5%) vízi jármű nem felelt meg az előírásoknak.

Mindezek mellett összesen 617 telephelyen végeztek ellenőreink valamely szállítási alágazathoz kapcsolódó ellenőrzést, ahol a telephelyek 17,7%-nál tártak fel szabálytalanságot. A közúti ellenőrzési alkalmak száma 55%-kal, míg az ellenőrzött ADR-es járművek száma 70%-kal haladja meg a 2011. év ugyanezen időszakához viszonyított értékeket, a hibás szállítóegységek számának 17%-os visszaesése mellett. A közúti szállítások esetében a szabálytalanságok jellemzően az okmányokkal, az árukezeléssel, a jelöléssel, valamint a felszerelésekkel kapcsolatos mulasztások voltak. A vasúti szállítások során legtöbb probléma a bejelentések kapcsán merült fel, illetve jellemzők a jelöléssel kapcsolatos szabálytalanságok, valamint a járművek szivárgása. A vízi szállításoknál – a közúti szállításokhoz hasonlóan – ugyancsak az okmányokkal, és a felszerelésekkel kapcsolatos szabálytalanságok voltak tetten érhetők a leggyakrabban. 44

Hajóbaleset – ritka, de veszélyes esemény

Hajóellenőri szolgálat A vízi szállítások hatékonyabb ellenőrzése érdekében az idei évben a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mohácsi Kirendeltsége állományából állandó hajóellenőri szolgálat alakult, amelynek tagjai az egységes iparbiztonsági hatóság létrehozását követően 24/48 órás szolgálati rendben folyamatosan ellenőrzik a veszélyes árut szállító hajókat. A Mohácsi Hajóellenőri Szolgálat a Mohács Nemzetközi Vízi határátkelőhely épületében kapott elhelyezést, az ellenőrzést végző állomány innen indulva látja el a veszélyes árut szállító hajók állandó felügyeletét.

Intézkedések Az ellenőrzések során feltárt mulasztásokkal kapcsolatban több mint 438 esetben közúti – 306 alkalommal vasúti, és 38 helyszí-

MEGELŐZÉS ■ 2012. 6. szám katasztrófavédelmi szemle

nen vízi szállítás kapcsán – volt szükség hatósági intézkedésre. Ezekben az esetekben a jogkövető magatartás elérése érdekében többnyire bírság kiszabására került sor, de a lakosság védelme érdekében történtek intézkedések a szállítmány visszatartására, az áru átfejtésére, a szabálytalanság megszüntetésére, valamint sérült küldemények megsemmisítésére is. A hatóságok közel 84 millió forint összegben (70,9 mFt közúti, 10,8 mFt vasúti, 2,4 mFt vízi szállítások vonatkozásában) szabtak ki bírságot. Az idei év szeptemberéig összesen 83 ügyben indult másodfokú hatósági eljárás, melyek során 33 esetben az elsőfokú döntés helybenhagyására, 3 esetben a megváltoztatására, 32 alkalommal a megsemmisítés mellett új eljárásra, valamint 7 esetben megsemmisítésre került sor.

Veszélyes áru vasúti szállításával kapcsolatos esemény 26 alkalommal történt, melyekkel kapcsolatban elmondható, hogy azok bekövetkezését jellemzően (23 alkalommal) a vasúti tartálykocsi tartálytestének, vagy szerelvényeinek nem megfelelő műszaki állapota miatti veszélyes áruszivárgás okozta. Egy alkalommal a nyílt pályán következett be kisiklásos vasúti közlekedési baleset (Gödöllő-Aszód), egy másik alkalommal a vasúti pályaudvaron észleltek kisiklásos eseményt (Hatvan v.á.), illetve további egy alkalommal a határátkelőhelyről visszafordított 3 vasúti kocsit érintő súlyos vasútműszaki hiányosság (Szombathely) került feltárásra. Veszélyes áruk vízi szállítása során 2012. évben eddig összesen egy esemény történt, ahol a mintegy 1,3 millió liter gázolajat szállító tankhajó kikötés közben zátonyra futott.

Balesetek Alapvető feladat a veszélyes áru szállítása során bekövetkezett balesetek, események okainak, következményeinek és a megelőzés lehetséges módjainak meghatározása. Ennek alapja, hogy ezeket az eseményeket a katasztrófavédelmi szervek megfelelő módon, kellő alapossággal kivizsgálják, dokumentálják, hogy az érintett vállalkozások figyelmét felhívják az esetleges hiányosságokra, valamint ha szükséges jogszabály módosítást kezdeményezzenek a további balesetek megelőzése érdekében. A területi szervek részére pontosabb és az egyes részletekre is kiterjedő konkrét szabályozást ad a 54/2012 sz. főigazgatói intézkedés annak érdekében, hogy a veszélyes áru szállítási ellenőrök az esetlegesen bekövetkezett balesetekről megfelelő módon és időben értesüljenek, illetve a balesetek kivizsgálása szabályszerűen megtörténjen. A veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek kivizsgálását a belső szabályozó elsősorban a katasztrófavédelmi mobil laborokra (KML) telepítette, mivel a lakosság védelme érdekében az ilyen típusú balesetekhez, illetve eseményekhez a KML vonulásra kötelezett. 2012. év január-szeptember időszakában 30 alkalommal történt veszélyes áru közúti szállításával kapcsolatos esemény, mely 67%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A bekövetkezett közúti eseményekkel kapcsolatban megállapítható, hogy azok bekövetkezését • 4 alkalommal a nem megfelelő állapotú szállítóeszköz, illetve a helytelen árukezelés, míg • 26 alkalommal közúti közlekedési baleset okozta, melyeknél jellemzően a közlekedési szabályok megszegése, ezen belül a nem a forgalmi, időjárási és látási viszonyoknak megfelelő közlekedés, valamint a pihenő idő be nem tartása szerepelt az előidéző okok között. • Veszélyes áru 6 alkalommal került ki a környezetbe, azonban egyik esetnél sem jelentős mennyiségben. • A szállító jármű nem megfelelő műszaki állapotából adódóan bekövetkezett veszélyes anyag szivárgása (UN 1202 dízelolaj, UN 2209 formaldehid oldat) miatt 2 esemény kapcsán riasztották a beavatkozó erőket. • A bekövetkezett balesetek közül egynél mintavétel történt, illetve 9 esetben másik szállítójármű igénybevételére és a rakomány átrakodására illetve átfejtésére volt szükség.

Képzések A veszélyes árut szállító járművek katasztrófavédelmi ellenőrzéséhez speciális szakmai ismeteretek szükségesek. Ennek megfelelően a veszélyes áru szállítás ellenőrzését végző állomány képzése, az ellenőri munkára történő felkészítés minden katasztrófavédelmi igazgatóságon folyamatos. Rendszeres a képzés a területi szervek kijelölt állománya számára a „Veszélyes áru ügyintéző” (OKJ-s) tanfolyamon, ahol a közúti veszélyes áruk szállításának ellenőrzésére képeznek szakembereket. Ezen túlmenően a kiterjesztett hatósági feladatok végrehajtására történő felkészülés keretén belül, a BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály ügyintézőinek, valamint területi szervek érintett állománya számára a „Veszélyes áru ügyintéző” OKJ-s képesítést kiegészítő tanfolyamot szerveztünk a veszélyes áruk a vasúti (RID), a vízi (ADN) és a légi (ICAO) szállításának ellenőrzésére. A kellő ellenőri létszám biztosítása és a veszélyes áru szállítások megfelelő hatósági felügyelet alatt tartása érdekében ez évben eddig összesen 311 fő felkészítése történt meg. A további sikeres ellenőri munka ellátásához a tervek szerint a képzések tovább folytatódnak. A BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztálya a társhatóságok felkérésére elméleti és gyakorlati példákon keresztül bemutatott továbbképzést szervezett, ahol a társhatóságok munkatársai számára a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos alapismeretek átadása történt meg. Összegzésül megállapítható, hogy a megújult szabályozás révén az állam megerősítette polgárai biztonsága érdekében a katasztrófavédelmi szervezet szerepét. A veszélyesáruszállítás ellenőrzésének szakterülete számára kiemelkedő feladat, hogy javítsa a lakosság életének és vagyonának biztonságát, a kiemelkedő társadalmi jelentőségű közszolgáltatások folytonosságának biztosítását, valamint a meglévő közfeladatok, a közbiztonság valamint a közlekedés biztonságának hatékonyabb ellátását. Kozma Sándor tű. alez., főosztályvezető BM OKF, Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség, Veszélyes Szállítmányok Főosztály

katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ MEGELŐZÉS

45

Tûzvédelem • Tûzvédelmi dokumentációk készítése engedélyezési eljáráshoz. • Tûzvédelmi szabályzatok, tûzriadó tervek, tûzveszélyességi osztályba sorolások elkészítése. • Kockázat elbírálás, - elemzés végzése. • Szakvélemény készítése, szakértõi tevékenység. • Elektromos – és villámvédelmi rendszerek felülvizsgálata. • Tûzoltó készülékek, berendezések, tûzoltó vízforrások ellenõrzése, javítása, karbantartása. • Tûzvédelmi eszközök forgalmazása. • Tûzjelzõ rendszerek tervezésének, telepítésének, karbantartásának megszervezése. • Folyamatos tûzvédelmi szaktevékenység végzése.

Munkavédelem • Munkavédelmi szabályzatok, dokumentációk készítése, ezek elkészítésében való közremûködés. • Idõszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok végzése. • Munkabiztonsági szaktevékenység végzése – veszélyes gépek, berendezések üzembehelyezése, – súlyos, csonkolásos, halálos munkabalesetek kivizsgálása – egyéni védõeszközök, védõfelszerelések megállapítása. • Munkavédelmi minõsítésre kötelezett gépek, berendezések minõsítõ vizsgálatának elvégeztetése. • Munkavédelmi jellegû oktatások, vizsgáztatások. • Folyamatos munkavédelmi tevékenység végzése. • Munkavédelmi kockázatértékelés

Konifo Kft.

Tanfolyamszer vezés, oktatás • A tûz- és munkavédelem területén kötelezõen elõírt oktatás, szakvizsgáztatás, továbbképzés végzése. • Egyéb képesítést adó tanfolyamok: – emelő- és földmunkagép kezelői tanfolyam, – motorfűrész kezelői tanfolyam, – fakitermelői tanfolyam, – fuvarozással kapcsolatos tanfolyamok. • A szaktevékenységekhez, az oktatásokhoz, vizsgáztatásokhoz szükséges formanyomtatványok, szakjegyzetek forgalmazása. • Egyedi szakanyagok elkészítése.

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 67. Telefon/fax: 221-3877, Telefon: 460-0929 E-mail: [email protected] www.konifo.hu

a járműnél súlyos hiányosságot tártak fel. Amennyiben a súlyos, vagy ismétlődő szabálytalansággal közlekedő jármű, vállalkozás nem az ellenőrzést végző ország területén honos illetve bejegyzett, akkor az illetékes tagország hatóságait intézkedésre lehet felkérni. Az intézkedések foganatosításáról, valamint eredményéről a felkérést küldő ország hatóságát tájékoztatni kell. A módosított 95/50/EG irányelv erről az ellenőrzési fajtáról – ellentétben a közúton végrehajtottal – a tagországoknak nem határoz meg jelentési kötelezettséget.

Dr. Lázár Gábor

Az ADR ellenőrzés EU szabályozása és gyakorlati végrehajtásának fő jellemzői Szerzőnk a Katasztrófavédelmi Szemle legutóbbi számában az ADR-es áruk rakományrögzítésének legfontosabb elemeivel foglalkozott. Ezúttal az említett biztonsági intézkedés vizsgálatát is magában foglaló közúti ellenőrzés európai uniós szabályozását, és gyakorlati végrehajtásának fontosabb jellemzői kerülnek górcső alá.

Jelentések rendje A 95/50/EG irányelv szerint tehát, a tagországoknak éves jelentési kötelezettsége van az Európai Bizottság felé, a bizottság pedig legalább háromévente köteles jelentést benyújtani az Európai Tanácsnak, valamint az Európai Parlamentnek. Az első bizottsági jelentés az 1997-1998 közötti időszak vizsgálata alapján készült.

ADR ellenőrzés – európai uniós szabályozás Hol jelenik meg az ellenőrzés? Az európai hatókörű ADR szabályozás az ellenőrzés szempontjait is egységesítette, korszerűsítette. Az első ilyen tárgyú irányelvet – a közúti veszélyes áruszállításra vonatkozó szabályok 1968-as érvénybe lépéséhez viszonyítva – meglehetősen későn, 1995-ben fogadta el az Európai Tanács. A 95/50/EG számon megjelent direktíva már egy részletes ellenőrzési jegyzéket tartalmazott, továbbá a szabálytalanságokat is egységes szempontok szerint tipizálta. A 2001/26/ EK számú módosító irányelv az 1995 óta bekövetkezett tudományos, műszaki fejlődéshez igazította az ellenőrzési jegyzék néhány pontját. Néhány évvel később – 2004/112/EK számú direktívával – újra módosították az ellenőrzésre vonatkozó előírásokat, ebben a szabálytalanságok kódjait felváltotta a veszélyességük szerinti csoportosítás. A 2005-től életbe lépett irányelv három súlyossági kategóriába sorolta a hiányosságokat. Ennek nyomán az I.-be kerültek a legnagyobb kockázatot magukban rejtő mulasztások. A 2008/54/EK számú direktíva csupán jogtechnikai szempontból érintette a veszélyes áru közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, rendezése bizottsági hatáskörbe tartozott.

A brüsszeli bizottság legutóbbi, 2010 július 7-én kiadott ös�szegző dokumentuma a tagállamok jelentési kötelezettségének teljesítéséről megállapítja többek között, hogy nem minden ország alkalmazta a módosított irányelvnek megfelelő kockázati Tagállam AT

Telephelyi ellenőrzés A kidolgozói munka során több közösségi tagállam (Svédország, Belgium, Hollandia) is jelezte, hogy a tapasztalataik szerint a szabálytalanságok megelőzésének egyik leghatékonyabb módja a telephelyi ellenőrzés. Adott vállalatoknál akkor is ellenőrzést kell tartani, ha a közúti ellenőrzés során

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

960

924

1064

985

1132

940

972

1122

1054

1178

BE

2768

3545

4177

3779

2623

2284

2473

2203

2191

1904

BG

:

:

:

:

:

:

:

438

491

694

CY

:

:

:

134

118

159

221

166

224

181

:

2905

2117

1905

2172

1498

1814

1875

1376

1140

CZ DE

12 261 12 782 13 437 12 034 12 777 13 524 13 158 13 717 12 834 13 616

DK

887

853

827

998

780

901

693

933

620

EE

:

:

:

:

25

24

286

193

276

189

EL

:

:

:

:

2040

3875

1975

3085

2228

3144

1256

ES

8998 10 690 10 300 12 036 12 185 12 669 12 474 12 700 12 671 12 605

FI

1946

2077

2427

2253

2401

1818

2165

2317

1847

1574

FR

8328

7607

8132

8471

8797

8701

8825

9456

9755

9441

HU

:

:

:

:

:

:

:

1099

1217

1348

IE

597

954

1139

1094

1414

1468

1403

1340

1291

1351

9935 11 406 10777 11392

:

IT

Járművek kiválasztása Az ellenőrzési tevékenység egységes szabályba rendezésével a közösség biztosítani kívánta a tagországokon belüli ADR szállítások nagyobb biztonságát, függetlenül a járművek honosítási bejegyzésétől. A gyakorlati megvalósítás tekintetében javasolják, hogy a járművek kiválasztása random módon történjen, továbbá a közúthálózat jelentős hányadára terjedjen ki.

1999

10 875 10 894 11 086 10 523 10131

LT

:

:

:

:

1173

1151

383

461

461

384

LU

200

189

245

337

327

344

444

445

468

364 185

LV

:

:

:

117

153

97

159

154

162

MT

28

28

NL

950

848

2123

1680

1664

2021

2203

2390

2098

2554

PL

:

:

:

:

:

3651

3649

3267

4708

5380

PT

1571

1276

1775

1730

1900

2066

1984

2046

1979

1846

RO

:

:

:

:

:

:

:

2559

2057

1782

SE

:

1779

1623

2009

1778

1450

1634

1743

1409

1265

SI

:

:

542

407

418

477

620

571

631

662

SK

:

:

:

:

406

431

366

517

562

281

10 790 11 654 10 655 10 178

9899

7983

8766

7590

7808

:

1120

886

944

931

1454

1018

UK NO

1085

1139

828

908

1. táblázat. Az EU-s tagországok és Norvégia ADR-s szállítási teljesítménye éves bontásban, millió tonnakilométerenként


47

kategóriákat. További probléma volt esetenként, hogy bizonyos évekhez nem kapcsolódott adat. A hiányosan adatot közlő két ország egyike Magyarország, mivel 2006-ban hazánk nem rendelkezett az EUROSTAT módszer alkalmazásával felvett, vagy bármilyen más az ADR szállítási teljesítményre vonatkozó releváns adattal. Az adott évre feltüntetett értéket a későbbi évek adataiból extrapolálással nyerték (1. sz. táblázat).

ORSZÁG/ÉV Az ellenőrzések száma

2003

2004

5831

2005

5420

2006

5273

AT A meg nem felelés %-os aránya Az 1. veszélyességi kategória %-os aránya Az ellenőrzések száma

11 334

17 796

CZ A meg nem felelés %-os aránya Az 1. veszélyességi kategória %-os aránya

Hogyan mér az EU? Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az EU szintjén egységes statisztikai adatfelvétel számos területet érint, ezek között az egyik a szállítás. Az EUROSTAT DS-073082 táblázata vonatkozik az ADR szállítás éves teljesítményére. Ezen belül a veszélyes áruk típus szerinti bontásban is megtalálhatók. A tagországoknak tehát ADR teljesítményüket tonnában vagy tonna-kilométerben lehetett megadni és erre kellett vetíteni az ellenőrzéseik számát, ezáltal összevethető az egyes országok ellenőrzési aktivitása.

Az ellenőrzések száma évekre lebontva az egyes országok tekintetében rendkívül érdekes képet mutat. Például 2004-ben Németországban 103 975, Magyarországon 74 546, ugyanakkor a hazánkhoz hasonló adottságú Csehországban 11 334, míg Portugáliában 192 ellenőrzést végeztek a hatóságok. (2. sz. táblázat)

Az ellenőrzések száma DE

106 653

103 975

88 915

Az 1. veszélyességi kategória %-os aránya Az ellenőrzések száma

74 546

41 609

HU A meg nem felelés %-os aránya Az 1. veszélyességi kategória %-os aránya Az ellenőrzések száma PT

67

192

171

24,62 %

24,55 %

6694

7691

5,83%

5,60 %

26,46%

17,87 %

83 760

86 225 20,18 % 47,00 %

35 555

25 995

1,63 %

4,30 %

23,10 %

27,03 %

235

137 73,72 %

Az 1. veszélyességi kategória %-os aránya

Nem szolg. adatot

42,50 %

Az ellenőrzések száma

2914

4517

RO A meg nem felelés %-os aránya Az 1. veszélyességi kategória %-os aránya

SK

36,00 %

76,17 %

A meg nem felelés %-os aránya

Az ellenőrzések száma

Kimagasló hazai adat Az ellenőrzések gyakorisága tekintetében, a 2006-2007 közötti időszakot vizsgálva Magyarország kimagasló értéket jelentett: 2006-ban 32,35 és 2007-ben 21,36 millió tonna-kilométerenként. Az összes többi ország esetében – Bulgária kivételével – legalább egy, de több ország esetében is két nagyságrenddel kisebb mutatószám található, így például Csehországnál ez a szám: 3,57 és Portugáliánál 0,11. Az uniós átlag e tekintetben: 2,95. (ld.: 1. sz. ábra)

7580

36,49%

Nem szolg. adatot Nem szolg. adatot


2007

7089

5,58 % 64,77 %

247

300


0,00 %

0,67 %

Az 1. veszélyességi kategória %-os aránya

Nem szolg. adatot

0,00 %

Az ellenőrzések száma EU A meg nem felelés %-os aránya Az 1. veszélyességi kategória %-os aránya

83

9,37 % 69,60 %

244 710

285 466

12,11 %

14,44 %

40,57 %

41,06 %

2. táblázat. Néhány EU tagország ADR ellenőrzési tevékenysége (kiválasztás a szerzőtől)

A szankciók fajtája A megállapított szabálytalanságok után alkalmazott szankciók fajtája és mértéke országonként jelentős különbségeket mutat (2. sz. ábra). Ennek oka, hogy az ellenőrzés lefolytatásának rendjét, az egyes hiányosságok pontos értelmezését és szankcionálásának mértékét a tagországok saját jogrendjükben szabályozzák. A bizottság számára nehézséget okozott a jelentésekben szereplő adatok statisztikai összesítése, ez részben néhány tagállam adatszolgáltatásával, másrészt az országonként eltérő a jogi eljárásrenddel függ össze. Például az angol nyelvű jelmagyarázatban szereplő: cautions, fines lefordítva különböző nyelvekre, más-más jogi tartalommal rendelkezhet. Az ilyen, illetve hasonló ellentmondások észlelése után a bizottság 2011. február 21-én ajánlást adott ki a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó jelentés egységessé tétele érdekében. Az említett problémát azzal oldotta fel, hogy a tétel adatrögzítésénél az ADR ellenőrzést végző szervezet tagjainak közúton hozott döntését kell figyelembe venni, az esetleges későbbi jogi eljárás eredményétől függetlenül. Az „egyéb” típusú büntetések kategóriájába pedig azon intézkedéseket sorolta, amelyekkel kapcsolatban további jogi lépések történtek. 48

Pénzbüntetések mértéke A pénzbüntetések mértékét vizsgálva – a vázolt okok miatt – jelentős szórással találkozunk. Például míg a rakomány berakás, rögzítés, árukezelés büntetési tétele hazánkban 800 000 Ft, addig Ausztriában ugyanez a tétel 4500 és 50 000 EUR között mozog, az Unión kívüli Svájcban súlyos esetben 500 CHF, közepesen súlyos esetben 300 CHF, enyhébb esteben 100 CHF. A hazánkkal szomszédos országban a 22.1. ellenőrzési pontba került hiányosság I. és II. kategóriájú is lehet, tehát enyhébb súlyú.

Ellenőrzés és hatékonyság A büntetésekhez hasonló egyenetlenség tapasztalható az ellenőrzések gyakorisága és az ellenőrzések hatékonysági mutatóiban is. Németországban, Ausztriában tízszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy ADR-es járművet ellenőrzés alá vonnak, mint pl. Olaszországban. Ugyanakkor feltűnő, hogy fajlagosan Magyarországon az egyik legalacsonyabb az ADR szabályoknak nem megfelelő járművek száma: mindössze 4,3%. Ennél csak Szlovákiában és Lengyelországban


1. ábra. Az ellenőrzések gyakorisága az EU tagországaiban

2. ábra. A szankcionálás fajtáinak (figyelmeztetés, pénzbüntetés, szabálysértési eljárás) alakulása

3. ábra. Az ADR-nek nem megfelelő szállítóegységek aránya

Források

Az Európai Bizottság Ajánlása a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó jelentéstételről, Brüsszel, 2011. http://www.bag.bund.de/SharedDocs/Bilder/DE/Kontrollen/ Kontrolleur.jpg?__blob=normal (letöltve:2012. 10. 18.-n) Az Európai Bizottság 2004/112/EK Irányelve a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról szóló 95/50/EK tanácsi irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról, Brüsszel, 2004

A bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a veszélyes áruk közúti szállítása ellenőrzésének egységes eljárásáról szóló 95/50/ek Tanácsi Irányelv tagállamok általi alkalmazásáról, Brüsszel, 2010.

Dr. Lázár Gábor egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katasztrófavédelmi Intézet

alacsonyabb ez a mutató, ami például Ausztriában eléri a 36%-ot (3. sz. ábra). Ide kívánkozik az a tény is, hogy nyugati szomszédunknál a második leggyakoribban szankcionált hiányosság fajta a rakományrögzítésből fakad.


49

Az ADR szabálytalanságok kockázati kategóriái Napjaink híre: Egy autógázt tartányban szabálytalanul szállító jelöletlen ponyvás járművet tűzoltói biztosítással vittek biztonságos helyre a gázt lefejteni. Olyan volt, mint egy bármikor felrobbanható bomba! Ez I. kockázati kategóriába tartozó szabálytalanság. Az ADR szabálytalanság kockázati kategóriái az Európai Bizottság számára évente összeállítandó tagállami jelentések alapját képezik.

I. kockázati kategória Az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek, például a jármű feltartóztatása (a továbbhaladás megakadályozása). Ilyen mulasztások a következők: 1. Szállításból kizárt veszélyes anyagok szállítása. 2. Veszélyes anyagok szivárgása. 3. Nem engedélyezett szállítási móddal vagy nem megfelelő szállítóeszközzel történő szállítás. 4. Ömlesztett szállítás olyan konténerben, amely szerkezetileg nem megfelelő állapotú. 5. Megfelelő jóváhagyási igazolással nem rendelkező járművel történő szállítás. 6. A jóváhagyásban foglaltaknak nem megfelelő jármű, amely közvetlen veszélyt jelent (ha nem közvetlen veszélyt jelent, akkor a II. kockázati kategóriába sorolandó). 7. Jóváhagyás nélküli csomagolóeszközök használata. 8. A vonatkozó csomagolási utasításnak nem megfelelő csomagolóeszköz használata. 9. Az egybecsomagolásra vonatkozó különleges előírások be nem tartása. 10. A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása. 11. A küldeménydarabok együvé rakására vonatkozó szabályok be nem tartása. 12. A küldeménydarabok, illetve tartányok megengedett töltési fokának be nem tartása. 13. Az egy szállítóegységben szállítható mennyiségre vonatkozó korlátozás be nem tartása. 14. Veszélyes áru szállítása anélkül, hogy erre bármilyen jelzés vagy információ utalna (pl. okmányok, a küldeménydarabok jelölése és bárcázása, nagybárcák és jelölések stb.). 15. A járművön semmilyen jelölés, illetve nagybárca nincs. 16. A szállított anyagra vonatkozó információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság. 17. A járművezetőnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa. 18. Tűz vagy nyílt láng használatára vonatkozó tilalom megszegése. 19. A dohányzási tilalom be nem tartása. 50

II. kockázati kategória Az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor. Ilyen mulasztások a következők: 1. A szállítóegységben egynél több pótkocsi vagy félpótkocsi van. 2. A jóváhagyásban foglaltaknak nem megfelelő jármű, amely azonban közvetlen veszélyt nem jelent. 3. A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. A tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető akkor is, ha az előírt plomba és/vagy a lejárat ideje hiányzik, de nem tekinthető üzemképesnek, ha szemmel láthatóan nem az, például a nyomásmérő 0-t mutat. 4. A járművön nincs meg az ADR-ben, illetve az írásbeli utasítás(ok)ban előírt felszerelés. 5. A csomagolóeszközök, IBC-k, illetve nagycsomagolások ellenőrzésének, időszakos vizsgálatának időpontját vagy a használati időtartamot nem tartották be. 6. Sérült csomagolású küldeménydarabokat, IBC-ket, nagycsomagolásokat vagy sérült tisztítatlan, üres csomagolóeszközöket szállítanak. 7. Küldeménydarabokat olyan konténerben szállítanak, amely szerkezetileg nem megfelelő állapotú. 8. A tartányokat/tankkonténereket (az üres, tisztítatlanokat is beleértve) nem zárták le megfelelően. 9. Kombinált csomagolás szállítása olyan külső csomagolással, amely nincs megfelelően lezárva. 10. Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás. 11. Nincsenek az ADR-nek megfelelő írásbeli utasítások, vagy az írásbeli utasítások nem a szállított árura vonatkoznak. 12. A jármű nincs megfelelő felügyelet alatt, vagy nem megfelelő helyen várakozik. III. kockázati kategória A vonatkozó rendelkezések betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. Ilyen mulasztások a következők: 1. A nagybárcák, a bárcák mérete vagy a betűk, számok, jelképek mérete nem felel meg az előírásoknak. 2. Az okmányokban valamely információ hiányzik (de nem az I. kockázati kategória 16. pontja alá tartozó információ). 3. Az oktatási bizonyítvány nincs a járművön, de bizonyíték van rá, hogy a járművezető rendelkezik vele.

Forrás


95/50/ek EU Tanácsi Irányelv

Lestyán Mária

Tervezői felelősség – hiánycikk a tűzvédelemben? II. Az energetikai, esztétikai, statikai, építészeti igényekhez igazodva az építőanyagok fejlesztése rohamléptű. A pozitív hatások – ár, kivitelezési idő, szerkezeti kialakítás – mellett sajnos új építőanyagok, szerkezetek alkalmazásával a kockázatok nőttek. A legnagyobb mértékben éppen a tűzvédelemben. A hőszigetelés kiégett Fejlődés = kockázat növekedés? Gondoljuk végig, milyen anyagokból épültek az épületeink 50 évvel ezelőtt, és miből épülnek ma. Az épületszerkezeteink régen – leszámítva a fa szerkezeteket – gyakorlatilag nem éghető építőanyagból készültek. (Tégla, agyag, beton, kerámia, acél stb.) Közben a megváltozott igények, az árverseny és a rohamosan fejlődő gyártástechnológiában rejlő lehetőségek miatt az éghető építőanyagok használata egyre gyakoribb. Ezzel a kockázat növekedés oka rögtön egyértelművé válik. S akkor még nem említettük, hogy ezek tűzben való viselkedése alig ismert. Pedig az építőanyagok tűzben való viselkedésének vizsgálatára folyamatos fejlesztéssel törekednek a szakértői intézetek. Igen ám, de ezek a vizsgálati módszerek csak jó pár éves késéssel tudják követni az egyre növekvő éghető építőanyag használat miatti változásokat. Újabb bizonytalansági tényező, hogy az épülettüzek nem minden esetben követik a vizsgálatok során alkalmazott tűzmodellt. Már csak azért sem, mert nemcsak az építőanyagok, de az éghető használati tárgyak is egyre nagyobb tűzterhelést okoznak az épületben. Az itt lévő műanyagok leégési sebessége gyakran majdnem kétszer olyan gyors, mint a korábban alkalmazott fáé. (A füstfejlesztő képességéről most ne is beszéljünk.) Tovább tetézi a bajt, hogy az elöregedett elektromos hálózatainkra egyre több technikai- és háztartási eszközöket kötünk, ezzel is növelve a kockázatot. Három perc az életért? A kockázat növekedése ma már számszerűsíthető! A svéd SRSA (Swedish Rescue Services Agency) tűzvédelmi jelentésében kimondja, hogy míg a flashover (teljes lángba borulás) 1. 1950-ben 15 perc után következett be, 2. 1987-ben, 25 évvel ezelőtt ez az idő már csak 5 perc volt, ami 3. 2012-ra, azaz mára 3 percre csökkent. Mire elegendő ez? Erre a tervezőnek is tudnia kell a választ. Persze kérdés, hogy tisztában van-e a tervező azzal, hogy mekkora a felelőssége az épületek biztonságában, amikor építési anyagokat választ? Ismeri-e, hogy az egyes anyagok alkalmazásai milyen tűz-kockázatokat hordozhatnak? Tudja-e,

Bevásárló központ ég vagy legalább vannak-e sejtései arról, hogy amikor a régen bevált, hagyományos, nem éghető építőanyagok helyett, a napjainkban honos éghető anyag és szerkezeti kombinációit használja, mekkora bizonytalansággal kell majd számolni egy épülettűz során? A régi építőanyagok szerkezeteit évtizeden keresztül alkalmazták, bevált építési technológiák mellett. Az ezekre kidolgozott tűzvédelmi előírások valós tűzeseti tapasztalatokon, statisztikákon alapultak. Ma, amikor az alkalmazott építési anyagok, szerkezetek évről-évre változnak, mit teszünk? A jogalkotó számítógépes szimulációk, és elemzések alapján próbál megfelelő védelmi szintet biztosító előírási változtatásokat kitalálni. Ezek sajnos a jelentős katasztrófák elkerüléséhez sokszor kevésnek bizonyulnak.

Kapkodjuk a fejünket Naponta bombázzák a piacot új szerkezeti és anyagkombinációkkal. Az egyre újabb funkciók és az azok által megkívánt technológiák egyre nagyobb kihívást jelentenek a hatóságok és a tervezők számára. Nem lehet mindent szabályozni – arról nem is szólva, hogy egy szabályozás csak lekövetni tudja a változásokat. Ahhoz, hogy biztonságos épületek épüljenek az anyagismeret és a tervező felelőssége kiemelten fontos az új anyagok, szerkezetek, és az éghető építési termékek alkalmazásában.


51

Tűz után, takarítás és veszélyes anyagok eltávolítása előtt

különböző kockázati kategóriákba, pedig ez mindenki számára átláthatóbb rendszert eredményezhetne. A tűz nagyon sok esetben nem ott keletkezik, ahol vártuk, lefolyása sokkal gyorsabb vagy nagyobb tűzterhelésű, mint terveztük. Sokszor kiderül, hogy az aktív tűzvédelmi rendszerek legmodernebb változatai sem képesek megakadályozni a teljes tönkremenetelt. Ez pedig az éghető építőanyagoknak köszönhetően elkerülhetetlen. A tervezők, beruházók és az épületeket használók számára a nem éghető építőanyagok, és az aktív tűzvédelmi rendszerek együttes alkalmazása jelenti a legkisebb tűz-kockázatot és egyben a legnagyobb biztonságot A nem éghető anyagok kötetlen tűzvédelmi tervezést tesznek lehetővé még egy későbbi átalakítás funkcióváltás során is.

Bevásárlópark égése 2012. szeptember 23-án egy modern, új építési anyagokból és szerkezetekből épült bevásárlópark égett le Portugáliában. Az elektromos tűz miatt a tűzoltók érdemi oltást nem tudtak végezni, a választott anyagoknak és szerkezeteknek köszönhetően. Számos kereskedelmi egység semmisült meg, árukészlettel együtt, ami mintegy négyszáz munkahely megszűnését is jelentette. Ennél is nagyobb kárt okozott azonban az a környezetterhelés, amit egy ilyen tűz jelent. Miért nincs ilyen esetben környezetterhelési adó az éghető anyagokon, vagy miért nem jelenik meg ez a termékek árában?

A tervezőé a felelősség, a gyártóé a haszon? A gyártók sajnos nincsenek arra kötelezve, hogy az építőanyagaik beépíthetőségére vonatkozó korlátozásokat, a tűzben való viselkedésüket, vagy a kivitelezési hibákban rejlő tűz-kockázatra felhívják a figyelmet. Gyakorlatilag mindent ajánlanak mindenhova, még olyan helyekre is, ahova a jogszabály kifejezetten tiltja. Napjaink egyik slágertémája a hőszigetelés, a tervezőknek mégis alig van ismerete arról, hogy az egyes szigetelő anyagok hova és milyen kockázatokkal alkalmazhatók. Pl. a legtöbb EPS gyártó kifejezetten ajánl polisztirol habot átszellőztetett homlokzatba, annak ellenére, hogy a jogszabály határozottan tiltja ezt. A magas tetős alkalmazásoknál is elfelejtik kiemelni, hogy kizárólag 2 szintes, egy rendeltetési egységet tartalmazó lakóépületnél lehet alkalmazni, máshol nem, ha az anyag átszellőztetett légréteggel érintkezik. A tervező a gyártói katalógusokból dolgozik. A tűzvédelmi előírásokat a legtöbbjük nem is ismeri mégis felelősséget vállal érte. A gyártók pedig a színesebbnél színesebb marketingjüknek köszönhető eladásaik hasznát mérlegelik. Biztosan jó ez így? Ki védi a tervezők, végfelhasználók jogait? Egy háztartási eszközre rá kell írni a kockázatokat, és a használat módját, egy építési terméknél ez nem fontos? Az építető sokszor a gyártói reklámok alapján dönt, tervezőt sem vesz igénybe. Ha nem ismeri a tűzkockázatokat, komoly veszélyekkel kell számolnunk a jövő épületeinél!

Mindent elhiszünk? Az építési idő és az árcsökkentés igénye, valamint az előregyárthatóság együttes eredményeként, az építőanyag ipar minden szegmensében markánsan megjelentek az éghető anyagok. A baj sajnos akkor nagy, ha ez nem párosult a megkívánt óvatossággal és a kockázatokra való figyelemfelhívással.

Mitől kisebb a kockázat? A tervezési folyamatokban nem jelenik meg a kockázatelemzés, következésképpen az épületeket, építési anyagokat, szerkezeteket sem sorolják be tűzvédelmi kockázatuk szerint 52

Felelőtlenségi verseny Ez biztosan fejlődés? Hol van a felelősségtudat? Ha megszórjuk az éghető anyagokból álló épületünket aktív rendszerekkel és hamis biztonságérzetet keltünk, biztos jó tervezői, beruházói döntést hozunk? A bevásárló központban is volt tűzjelző és sprinkler, mint az előző számunkban bemutatott Ikea áruház tűzénél, de mit kezd egy tűzjelző vagy egy spinkler azzal a tűzzel, amely az épületen kívül és nem belül keletkezik? Mind két esetben szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tűz éjszaka keletkezett, amikor a biztonsági személyzeten kívül senki nem tartózkodott az épületekben. Mi lett volna, ha nappal keletkezik a tűz, amikor a létesítmények tele vannak vásárlókkal? Ott, ahol a katasztrófavédelem nem szakhatóság, az építész a felelős a vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásáért. Egy téves anyag vagy szerkezet választás miatt bekövetkezett tűz jogi következményekkel is járhat a tervező számára. Sérülésről, halálesetről ne is beszéljünk. Egy tűzesetnél fel kell tennünk a kérdést? Ha nem éghető anyagból készült volna az épület ez lett volna a végeredmény? A válasz kézenfekvő minél éghetőbb egy anyag, (Tűzvédelmi osztály A1, A2, B, C, D, E, F) annál nagyobb kockázatot hordoz és annál több a korlátozás ahova tűzvédelmi szempontból nem építhető be. Információk, tűzeseti tapasztalatok, jogszabályfigyelés az alábbi weblapon érhető el: www.facebook.com/ EpiteszetiTuzvedelem Lestyán Mária fejlesztési igazgató, Rockwool Hungary Kft., Budapest


Sebők Imre

20 éves lemaradásban vagyunk a világ fejlettebb részeihez képest. Sok helyen ugyanis felismerték: egy olyan rendszernek, amin emberi életek múlnak, többet kellene tudnia annál, hogy szimplán „világít”.

Intelligens vészvilágító rendszerek Az „intelligens” címke manapság az egyik leggyakrabban használt marketing-kifejezés. Mit, és főleg mennyit jelent ez a vészvilágító rendszerek esetében? Mi különbözteti meg az ilyen rendszert a hagyományos vészvilágítástól? Hogyan fejlődött a tűzvédelem ezen alága, és hol vagyunk mi ehhez képest? Ezekre a kérdésekre keresi választ szerzőnk.

Mit jelent az intelligencia? Jelen esetben intelligensnek, más néven címzettnek nevezzük azt a vészjelző rendszert, amelynek minden eleme saját címmel szerepel. Információt szolgáltat, azonosítható, programozható – vagyis a passzívan viselkedő hagyományos vészvilágító rendszerhez képest aktívan segíti a menekülést, a döntéshozatalt, az életvédelmet.

„Jövőálló” megoldás Rendszer és a terv A tűzvédelem területén számos innováció segíti az élet- és vagyonvédelmet. Komplex rendszerek biztosítják egy keletkező tűz minél előbbi elfojtását, terjedésének megakadályozását, a hő és a füst elvezetését (hogy csak néhányat említsünk). Sok esetben azonban a felelősök hajlamosak megfeledkezni a legegyszerűbb alapvetésről, amit csak egy vészhelyzettel kapcsolatban elmondhatunk: tűz esetén az embereknek a lehető leggyorsabban el kell hagyniuk az épületet. Mindez önmagában túlontúl evidensnek tűnhet; a modern, néha labirintusszerűen bonyolult épülettípusok azonban nem könnyítik meg túlzottan a menekülést. Nosza, világítsunk! A biztonsági világítási rendszer tervezése azonban bonyolult feladat. Be kell szereznünk az adatokat a menekülési útvonalakról, a gyülekezési helyekről, a vészkijáratokról, a tűzjelzők és valamennyi kitüntetett, jelölendő elem helyéről. Az irányfények kiválasztásánál figyelembe kell venni • a beépíthetőséget (egyoldalas, fali, kétoldalas men�nyezetre szerelhető, álmennyezetbe süllyeszthető, falra merőlegesen szerelhető, függesztett stb.), • az IP-védettséget, • a felismerési távolságot is. És ha mindezzel megvagyunk, és megalkottunk egy hagyományos vészvilágító rendszert, még mindig „csupán”

Rendszerbe szervezett kialakítás

Aki ismeri a magyarországi viszonyokat, nem csodálkozik azon, hogy a tervezők, építtetők ritkán választják az előremutató (ezért drágább) megoldásokat. Amikor viszont mégis ezt tennék, jön a hidegzuhany: egy rendszer átalakítása hosszas munkálatokkal és súlyos költségekkel jár. Egy régi vészvilágító rendszer elemeit szó szerint lámpástól, vezetékestől kell kibontani, csak így lehet elvégezni a korszerűsítést. Az ASM fejlesztői ezért olyan lámpákat készített, amelyek hagyományos (ezért költséghatékonyan megvalósítható) rendszerben működnek, ám bármikor, szerelés nélkül átalaktíthatók egy modern, címzett rendszer elemeivé. Sőt, optimális esetben még a 230V-os hálózatot is fel lehet használni a kiépítéshez.

A lámpatest kialakításán múlik A lámpatestbe ma még többnyire hagyományos elemek fognak kerülni, ám kialakítása miatt alkalmasak a címzett rendszer szívét jelentő elektronika befogadására is. Sőt, a ház eleve úgy készül, hogy a benne lévő felfogókban mindkét típust egy pattintással rögzíteni lehet, elkerülendő a felesleges bontást, átalakítást egy utólagos bővítésnél. A rendszerszintű kompatibilitást a különféle ki- és bemenetek biztosítják.

Kiszolgálják az egyre bonyolultabb menekülési útvonalak igényeit


53

A címzett rendszer elemei A címzett vészvilágító rendszer vezérlő központból, szoftverből és egyedileg azonosítható vészvilágító-irányjelző lámpákból áll.

Eszközök száma

100 / 200 / 300 / 400 db eszköz, vonalanként 100 eszköz.

Működési feszültség

230 VAC

Hálózat / kommunikáció TCP/IT hálózat/ IGP, MODBUS Eseménytárolás

10000 esemény

Gateway kezelés

Rendszerenként 32 központ

Szoftver/menü

Grafikus szoftver / többnyelvű, érintőképernyős

Kompatibilitás

Különböző ki –és bemenetek biztosítják

Bemenetek/kimenetek

2 optikai bemenet, 2 Pt1000 / Nt10k/0…10V bemenet / 4 relé kimenet

Akkumulátorok

Intelligens akkumulátorfigyelés és töltés

Fontos a láthatóág A rendszer fő műszaki adatai Kettő az egyben Az ASM által fejlesztett CLEVER LIGHT típusú hagyományos lámpatest a kijáratmutató és a tartalékvilágítás funkciónak is megfelel, miközben a tervezési rugalmasságot a különféle kialakítások (mennyezetre szerelhető lelógó, oldalfalra szerelhető, illetve oldalfalra és mennyezetre szerelhető, 1 vagy 6W teljesítményű, választható piktogramokkal) variálhatósága biztosítja. A korszerű, energiatakarékos LED-es megvilágítás pedig 20 méteres látótávolságot biztosít. A biztonságot a rendszer duplikálása garantálja, beépítve a biztonsági áramkör 8736 óra éves működéssel, míg a második kör, a tartalékvilágítás – áramszünetkor automatikusan átkapcsol az akkumulátorra – évente csak néhány órát dolgozik, így 15-20 évig működőképes. Energiatakarékosságát mutatja, hogy kijáratmutatóként 1W-on kell működnie folyamatosan, de egyben biztonsági világításként is működik, ha tartalékvilágításra van szükség, ekkor 6W-on. Ez a megoldás a beruházásnál, az energiatakarékos üzemmód az üzemeltetésnél jelent megtakarítást. A lámpákat egy négy vonalas (ASM-BUS) központ kezeli, fogadónként 100, azaz összesen 400 lámpát képes vezérelni. A lámpatestek kiválasztása után el kell végezni a fénytechnikai tervezést. Erre a célra már többféle tervező program áll rendelkezésre. Jövőbe mutató címzett rendszer A cél tehát összességében az, hogy egy címzett, vagy ha úgy tetszik, intelligens rendszer biztosítsa a gyors menekülést. Az ASM által gyártott CLEVER LIGHT típusú címzett vészvilágító központ LCD érintőképernyős, a vezérlőegység modulrendszerű, tartalmazza a vonali szűrő, illetve illesztő egységeket is. A kezelőfelületen minden fontosabb információ megjeleníthető az eszközökről, és listázhatók az események. Egy központ négy vonal kezelésére alkalmas és vonalanként max. 100 külső egységet képes kezelni. 54

A CLEVER LIGHT rendszer másik előnye, hogy egy komoly épületbővítést követően a bontás nélkül, problémamentesen bővíthető. TCP/IP-n keresztül a hálózatra csatlakozó alközpontok közbeiktatásával a központ további 400 egységet felügyelhet és működtethet; ez a teljes kapacitáson 12 800 (32×400) egység! A külső világító egységek kialakításánál a beépíthetőséget vettük figyelembe. A lámpatestekben már csak LED-et alkalmazunk fényforrásként, amely rendkívül energiatakarékos működést tesz lehetővé, de a lényeg itt is az egyedileg vezérelhető megoldás. Ezeken a címzett világító egységeken két állapotjelző helyi tájékoztatást ad az egység helyes működéséről vagy éppen annak hibájáról. Ami az igazán jövőbe mutató szolgáltatása, hogy Ethernet hálózaton illetve interneten keresztül távolból történő felügyeletet, sőt programozást is lehetővé tesz. Összességében az igazi intelligenciát a gépek még jó ideig nem fogják elhódítani az embertől, de a tervezhetőség, a kifinomult működtetés és a széleskörű paraméterehetőség kapcsán nem túlzás, ha bizonyos rendszereket „intelligensnek” hívunk, és nem összekeverendő az áramkörfelügyelt lámpákkal. A szabványok speciális követelményei miatt a tervezői szakvizsga egyre inkább elengedhetetlen követelmény annak érdekében, hogy a bonyolult épületek menekülési útvonalain a biztonsági világítás valóban a biztonságot szolgálja. Mint újdonságot nem egyszerű elsajátítani, de mint pl. az autókhoz is van úgynevezett konfigurátor, ez jól átgondoltan létezik a CLEVER LIGHT rendszerhez is, mellyel nagyban megkönnyítjük a kiválasztást. http://asm-security. hu/konfigurator/ Sebők Imre igazgató ASM Security Kft., Szolnok www.asm-security.com


m ó d s z e r

Megoldás II. A használatban lévő 6 liter / 300 bar-os acélpalackot vagy a 6,8 liter / 300 bar-os kompozitpalackot teszünk egy nyomáscsökkentőre (Nagy nyomású 0-300 bar manometer, középnyomású 0-15 bar manometer, nagy- és középnyomást esesét jelző sípok!) , ehhez 3-tól 100 méter tömlőt lehet csatlakoztatni. A tömlőhöz kapcsoljuk a deréköv-egységet, ehhez pedig a tüdőatomatát és az álarcot kapcsoljuk. Előnye, hogy a palack, tüdőautomata és álarc az egységeknél rendelkezésre áll.

Adorján Attila

Mélyből és szűk terekből történő mentés, légzésvédelemmel Az elmúlt időszakban többször kerestek meg a katasztrófavédelem egységei azzal, hogy milyen légzésvédelmi megoldásokat tudunk ajánlani szűk terekből történő mentéshez. Egyértelmű ugyanis, hogy a hagyományos háti légzésvédő használatával az ilyen helyeken a tűzoltó nem tud megmozdulni. Tudjuk, egy baleset esetén a vizsgálat első kérdése, hogy engedélyezett eszközöket használtunk-e. Ezért is fontos, hogy a „sufnituning módszerek” helyett engedélyezett megoldásokat mutassunk be – az alábbi összeállítások mind független tanúsító által engedélyezettek.

Megoldás I. Az OKF által rendszeresített Dräger PSS 90, PSS 100, PSS 500, PSS 5000, PSS 7000 izolációs sűrítettlevegős készülékeket is lehet mélyből való mentésre használni. A Dräger PSS sorozatú háti légzésvédő készülékek mentőcsatlakozójára 3-45 méter hosszú tömlő csatlakoztatható, ehhez kapcsolódik a deréköv-egység, amelyhez pedig a megszokott tüdőatomata és álarc csatlakozik. A megoldásra a Dräger cég kompatibilitási nyilatkozatot ad ki, mely szerint a hosszabbító tömlő technikailag kompatibilis a légzőkészülékkel. (Nem független tanúsítótól származó engedély!) Előnye, hogy a palack, a légzőkészülék, a tüdőautomata és álarc az egységeknél rendelkezésre áll.

A második megoldás eszközkészlete

Opcionális megoldás II/I. Ha elfogyna a külső levegő, akkor a kispalackos PAS COLT (2 liter / 300 bar, 15 perces) légzésvédőre kapcsol át, ekkor nem kell a derékszíjkészlet.

Megoldás III. Tűzoltók számára kifejlesztett mentőcsomag (Rescue Pack System 3500) alkalmazása. A használatban lévő 6 liter / 300 bar acél palackot vagy a 6,8 liter / 300 bar kompozitpalackot teszük bele az RPS 3500 hordtáskájába és csatlakoztatjuk az RPS 3500 nyomáscsökkentőjére, ehhez a 3-tól 45 méter tömlőt csatlakoztathatunk, majd a speciális középnyomású tömlő karabinerrel, ehhez kapcsolódik a megszokott tüdőatomata és álarc. Előny, hogy a palack, tüdőautomata és álarc az egységeknél rendelkezésre áll.

A harmadik megoldás – mentőcsomag alkalmazásával – eszközkészlete Megoldás IV.

Az első megoldás eszközkészlete

AirPack 1 Légzésvédőkocsi alkalmazásásával. A használatban lévő 6 liter / 300 bar acél palackot vagy a 6,8 liter / 300 bar kompozitpalackokat tesszük rá egy légzésvédő kocsira. A légzésvédő kocsin lévő nyomáscsökkentőt a kocsin lévő tömlődobon szerelt 50 méter hosszú tömlőhöz csatlakoztatjuk, amelyhez a deréköv-egységet, ahhoz pedig a megszokott tüdőatomatát és álarcot csatlakoztatjuk. katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ MÓDSZER

55

A negyedik megoldás – AirPack 1 Légzésvédőkocsi alkalmazásásával – eszközkészlete Előny, hogy a palack, tüdőautomata és álarc az egységeknél rendelkezésre áll.

Bízom benne, hogy a közreadott megoldási módok tanulmányozásával a speciális helyzetekben is teljes biztonságot tudnak teremteni a bevetés irányítói, és a biztonsági tisztek eszköztárába bekerülnek ezek a megoldások.

Opcionális megoldás II/II. Ha elfogyna a külső levegő, akkor a kispalackos PAS COLT (2 liter / 300 bar, 15 perces) légzésvédőre kapcsol át, ekkor nem kell a derékszíjkészlet.

Biztonság – Bizalom a bevetésben. Dräger Mindegyik megoldásnál fontos követelmény, hogy a deréköv-egységen középnyomású jelzősíp legyen, így ugyanis valóban hallható, ha leesett a nyomás!

Adorján Attila, Manager Dräger Safety Hungária Kft, Budapest Tel.: +36 (06) 1 452 20 20 Mobil: +36 (06) 30 99 68 604 Email: [email protected] www.draeger.hu

Heizler György, Horváth Ákos, Simon André

INCA-MCPEX – nemzetközi meteorológiai és katasztrófavédelmi gyakorlat Közép Európában – három ország részvételével – első alkalommal tartottak egy feltételezett szélsőséges időjárási helyzetben több ország katasztrófavédelmi és meteorológiai intézménye részvételével olyan gyakorlatot, amelyen egyidőben teszteltek és értékeltek egy nagy felbontású időjárás előrejelzési rendszert. Hazánkból a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (SMKVI) és 22 somogyi intézmény, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vett rész az INCA-MCPEX (Meteorology Civil Protection Exercise) nemzetközi gyakorlaton.

Az INCA-MCPEX célja és háttere

1. ábra. METEOSAT8 infravörös műholdkép és ECMWF nyomás (hPa, vonalak) és átlagszél (nyilak, m/s) előrejelzései 2008.03.01. 13 órára (helyi idő) vonatkozóan. A számok jelentése: 1 – Az „Emma“ ciklon középpontja 2 – A viharral kísért hidegfront felhősávja 3 – Csapadékfelhőzet a front elötti meleg légtömegben

Az elemi csapásoknál nagyon fontos a katasztrófavédelem felkészültsége és összehangolt együttműködése más szolgálatokkal és intézményekkel. Bár Magyarországon az utóbbi években egyre gyakrabban kerül fókuszba a szélsőséges időjárás, az egész országot befolyásoló viharok vagy pusztító árvizek viszonylag ritkán fordulnak elő (ilyen volt például a 2010. májusi Zsófia névre keresztelt vihar). Lehetőség van az ilyen nagy viharok utólagos modellezésére, s ezzel a felkészültség és a kommunikáció ellenőrzésére, illetve továbbfejlesztésére. Az INCA-CE pályázat (Simon, Heizler, 2012) keretében felvetődött egy nemzetközi törzsvezetési gyakorlat ötlete, amely során a katasztrófavédelmi rendszer „éles” helyzethez közeli körülmények között tesztelhetné a korszerű időjárás előrejelzési módszerek kimeneteit, ezzel visszajelzést biztosítva a meteorológiai fejlesztőknek. A gyakorlat meteorológiai háttere a 2. ábra. Az INCA-MCPEX gyakorlat SMKVI résztvevői munka közben Mit neveznek viharciklonnak? A közép-európai térségben a szélsőséges időjárást gyakran nagyméretű (több száz, illetve ezer kilométer átmérőjű) ciklonok okozzák, melyek a téli időszakban, az Atlanti-óceán északi része felett keletkeznek. A nagy térbeli hőmérsékleti különbségek (amelyek a hideg sarkvidéki levegő áramlása és a melegebb tenger miatt jönnek létre) és az erős magassági szél hatására a légnyomás a ciklon középpontjában nagyon gyorsan süllyed (akár 20 hPa-t is 24 óra alatt). A legnagyobb légnyomás különbségek általában a ciklon déli peremén találhatóak, amit erősen viharos szél és néha zivatarok is kísérhetnek. Néhány közép-európai ország időjárási rekordja is ezekhez a ciklonokhoz fűződik, pl. a 2007. január 19-i „Kyrill” viharnál Ausztria és Csehország hegyterületein is 200 km/ óra feletti széllökéseket észleltek. A sajtóban gyakran megjelenő „viharciklon” nem teljesen szakmai, de egyre gyakrabban használt elnevezése ennek a jelenségnek.

3. ábra. A gyakorlat részére OMSZ által elkészített és magyarázatokkal ellátott radarkép katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ MÓDSZER

57

4. ábra. INCA rendszer által analizált csapadék intenzitás (mm/h) és a csapadék mező haladási iránya és sebessége (nyilak, m/s) 14 órára (helyi idő) vonatkozóan

5. ábra. Az INCA rendszer 1 órás összetett csapadék előrejelzés (mm/h) 16 órára (helyi idő) vonatkozóan (a kivágat a Somogy megye területét mutatja)

2008. március 1-jén átvonuló „Emma” ciklon (1. ábra) és az ezzel kapcsolatos vihar volt, ami több Közép-Európai országban is (Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország) jelentős károkat okozott. A gyakorlat célja ennek megfelelően egy rendkívüli időjárási szituáció előrejelzése és a védekezéshez, a károk elhárításához szükséges döntések minél gyorsabb meghozatala, egyben az előrejelző modell tesztelése, amelyhez a teljes érintett védelmi rendszert bevontuk a gyakorlatba. A gyakorlat szervezése Magyarországon és a határon túl A 2012. szeptember 24-i INCA-MCPEX gyakorlaton egyszerre hét katasztrófavédelmi és meteorológiai intézmény vett részt összesen három országból (Ausztria, Szlovákia és Magyarország). Az egységes meteorológiai háttér és az INCA rendszer használata lehetővé tette a közép Európa felett átvonuló vihar részletes elemzését és követését. A résztvevő intézmények az INCA felhasználói fórumon és webportálokon keresztül tudták értesíteni egymást • a gyakorlat állásáról, • a jelenlegi meteorológiai és katasztrófavédelmi helyzetről (így például a károk, balesetek jellegéről, a bevetésben álló egységek számáról, stb.). Az Emmához hasonló, nagyon gyorsan haladó viharoknál ilyen információk segíthetnek az időben történő és hatékonyabb felkészülésben. A gyakorlat során az OMSZ előrejelzői biztosították az aktuális szél- és csapadék-analíziseket és a hat órás előrejelzéseket. A nagy felbontású INCA nowcasting rendszer kimeneteit és radarképeket megjegyzésekkel és magyarázatokkal látták el (3. ábra), kiemelve a legveszélyesebb időjárási jelenségeket. A kommentált analízisek egyértelműek a felhasználók számára és segítik az információ gyorsabb kiértékelését (elképzelhető, hogy a jövőben ezen a példán egy objektum-orientált előrejelzési rendszer jöhet létre). A Somogy Megyei Kataszt58

MÓDSZER ■ 2012. 6. szám katasztrófavédelmi szemle

6. ábra. Az INCA rendszer átlagszél sebesség, szélirány (zászlók, km/ó) és széllökés előrejelzés (km/ó, színes skála) 16 órára (helyi idő) vonatkozóan. A narancssárga szín jelzi a 100 km/órát meghaladó sebességet (a Balatonnál, Fonyód térségében) rófavédelmi Igazgatóság gyakorlatvezetési törzse értékelte a kapott jelzéseket és intézkedett a gyakorlatba bevont 22 intézmény felé. Ehhez a belső kapcsolathoz és az információ cseréhez a Maraton Terra rendszer állt rendelkezésre. Ezzel a gyakorlatban részt vettek a Helyi Védelmi Bizottságok, a közigazgatási szervek, és közszolgáltatók (például rendőrség, vízügy, autópályák, áramszolgáltatás, mentőszolgálat) is. A gyakorlat folyamata A gyakorlatban először az osztrák résztvevők találkoztak viharos időjárással. A keleti, délkeleti irányban haladó hideg-

Vezetési Törzs A helyzet elemzését és a feladatok meghatározását a megyei parancsnoki törzs látta el, a rendezvények nyilvántartása és a kapcsolattartás pedig a megelőzési intézkedésekkel foglalkozó csoport feladata volt. A belső-somogyi és a balatoni operatív csoportok a veszély elhárítási intézkedések meghozatalára összpontosítottak, a kommunikációs munkacsoport pedig végrehajtotta a lakosság és a sajtó tájékoztatását. A logisztikai munkacsoport feladata az informatikai és híradó összeköttetések biztosítása, a dokumentálás, az esemény naplók összegezése volt.

fronton már a reggeli órákban heves zivatarok alakultak ki és 10 óra körül elérték Németország és Ausztria közös határát. Alsó-Ausztria tűzoltósági és katasztrófavédelmi intézménye (NOEL-CP) és a burgenlandi biztonsági központ (LSZ-B) 11 óra után több jelentést adott ki a bekövetkezett viharkárokról (felborult daru és villanyoszlopok, fakidőlések, károk az épületeken és közlekedő eszközökön) és következményeiről (sebesültek, 1 haláleset). A legerősebb széllökések elérték a 120-140 km/h sebességet. Számos feltételezett intézkedés közül érdemes kiemelni az Ausztria és Magyarország közötti 380 kV-os vezeték leállítását, illetve a vonatok sebességkorlátozását (80 km/h). Az intézkedéseket az Osztrák Belügyminisztérium katasztrófavédelmi intézménye is követte és koordinálta.

Speciális előrejelzés – óránkénti analízisek Az ilyen bonyolult időjárási helyzetekben az óránként készített INCA hőmérséklet, szél és csapadék analízisek és előrejelzések elősegítik az időjárási folyamatok követését. A gyakran változó időjárásnál a szöveges előrejelzés sokszor nem elegendő ahhoz, hogy leírja a hőmérséklet, a szél és a csapadék időbeli és térbeli változását. A képes információnak köszönhetően a felhasználó könnyebben és gyorsabban megítélheti a viharos szél területi kiterjedését és intenzitását. Az OMSZ által kifejlesztett Hawk megjelenítő rendszer lehetővé teszi a meteorológiai előrejelzések és a részletes geográfiai háttér kombinációjának megjelenítését. Ennek értelmezése is új feladat a gyakorlati szakemberek számára. Már a vihar ausztriai megjelenését követően óránként kaptunk előrejelzéseket a várható helyzetről, s ezek alapján kellett a megelőzéshez, majd a vihar bekövetkezésekor a védekezéshez szükséges operatív döntéseket meghozni és egyben továbbítani a hatóságok, az önkormányzatok, a közszolgáltató szervezetek, és a kárelhárításban résztvevők felé. Az események menetének, a beavatkozások irányításának, az intézkedések hatékonyságának, a károk felmérésének felelőse ugyancsak ez a rendszer, illetve a katasztrófavédelmi igazgatóságon működő operatív törzs volt.

A vihar délben, Sopronnál érte el Magyarország nyugati határát. Az INCA analízisei és előrejelzései alapján feltételezhető volt, hogy heves zivatarok és viharos széllökések két-három órán belül elérik Somogy megye és a Balaton térségét (4. ábra). A gyakorlatban feltételeztük, hogy a vihar előtti napokban sok csapadék hullott, emiatt a rövid időtartamú, de nagyon intenzív csapadék (akár 20 mm tíz-tizenöt perc alatt) sok helyen villámárvizet, vagy árvízközeli helyzetet okozott (5. ábra). A leghevesebb zivatargócok elhelyezését az INCA óránként frissülő futások alapján lehetett

folyamatosan pontosítani. Ezen meteorológiai háttér alapján jött létre az a feltételezett katasztrófavédelmi helyzet, aminek során, belső Somogyban a nagy eső hatására kilépett a medréből a Koppány patak, és a lezúduló víz utakat tett tönkre. Több helyen sárlavina zúdult az utakra, másutt villámcsapás miatt kigyulladt 1000 körbála, kiöntött a Kapos folyó a medréből, veszélyeztetve a szennyvíztisztítókat. A 100 km/órát meghaladó széllökések pedig erős hullámzást és károkat okoztak a Balaton partjánál, elsősorban a Balaton nyugati medencéjében (6. ábra). Ezekre az eseményekre kellett a szakembereknek reagálni, és a gyakorlatba bevont szervek munkáját koordinálni. A leírt helyzetben nagyon gyors döntésekre volt szükség, hiszen a hidegfront alig másfél óra alatt (14:30-16:00) vonult át a Somogy megye területén. Értékelés, jövőbeli fejlesztések Az INCA-MCPEX gyakorlat értékes tapasztalatot hozott a katasztrófavédelemnek, valamint az INCA rendszer fejlesztőinek. A jövőre nézve fontos felkészülni az egyre szeszélyesebbé és egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás káros hatásaira és az ezekkel összefüggésben kialakuló katasztrófák hatásainak minimalizálására. A felkészüléshez a szöveges értékelés vagy előrejelzés mellett jóval több és hasznosabb útmutatást jelenthet a képi információk bevonása. Az OMSZ által kifejlesztett megjelenítő szoftver (HAWK) lehetővé teszi, hogy jól látható legyen, hogy egy irányt változtató szélvihar milyen településeket, utakat, villamos és vasúti felső vezetékeket veszélyeztet, így a védekezés és a kárfelszámolás sokkal gyorsabban és hatékonyabban történhet. Az INCA rendszer finomítása érdekében a jövőben fontos minél több meteorológiai észlelés bevonása és pontosabb számítógépes modell outputok felhasználása. Jelenleg zajlik a rendszer tartományának kiterjesztése egész Közép-Európa területére, ami könnyebbé teszi a nagyméretű, több országon áthaladó viharok és ciklonok követését (INCA webportál). Ezen kívül egyre inkább szükségessé válnak olyan kiegészítő információk, melyek leírják a várható veszélyes időjárás jellegét és bizonytalanságát. Az MCPEX gyakorlat során is kiderült, hogy a lokális időjárás részletes leírása mennyire időigényes, így várható, hogy a jövőben még kidolgozottabb számítógépes eljárások segítik majd a meteorológusok és a katasztrófavédelmi művelet irányítók munkáját. Hivatkozások Simon, A., Heizler, Gy. 2012. Az INCA előrejelző rendszer tesztalkalmazása Somogy megyében és a Balatonnál. Katasztrófavédelmi szemle, XVIII/1, 45-46. INCA webportál: http://www.inca-ce.eu/CE-Portal/index.html http://www.met.hu/idojaras/elorejelzes/modellek/inca-hu/

Heizler György ny. tű. ezds. Horváth Ákos, Simon André meteorológus, OMSz Köszönetnyilvánítás A projekt a CENTRAL EUROPE Program támogatásával és az ERFA „Európai Regionális és Fejlesztési Alap” társfinanszírozásával valósul meg. katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ MÓDSZER

59

Megköszönve

a bizalmat, érdeklődést, kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog újévet kívánunk szerzőinknek és olvasóinknak! A szerkesztőség

f ó r u m

Keresztesy Árpád

ENSZ INSARAG minősítést szerzett a HUNOR és a HUSZÁR mentőszervezet Eddig példátlan siker koronázta azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra irányultak, hogy Magyarországnak legyen egy „nehéz” (HUNOR) és egy „közepes” (HUSZÁR) ENSZ INSARAG minősítésű mentőszervezete. A világviszonylatban is jelentős eredményhez vezető út állomásait mutatja be szerzőnk. Életmentés magasból Nemzetközi minősítés Az Egyesült Nemzetek humanitárius ügyekkel foglakozó koordinációs irodája (UN OCHA), Nemzetközi Kutató-mentő Tanácsadó Csoportja (INSARAG) által kidolgozott irányelv és eljárási rend az irányadó 2002 óta azoknál a nemzeti csapatoknál, amelyek nemzetközi szinten minősíttetni akarják magukat. A minősítés megszerzése egyet jelent megfelelni egy olyan gondosan kidolgozott rendszernek, amely bekövetkezett természeti katasztrófák során szerzett mentési tapasztalatokon alapul. A hazai elképzelések szerint, Magyarországnak ezen feladatok ellátása érdekében szüksége van egy „nehéz” (HUNOR) és egy „közepes” (HUSZÁR) ENSZ INSARAG minősítésű szervezetre, melyek ilyen összetett feladatok ellátására alkalmasak. Mindezen célok elérése érdekében 2011 novemberében megalakult a HUNOR Központi Rendeltetésű Mentőszervezet, mely műveleti tevékenység és felszerelésbeli ellátottsága

alapján „nehéz” minősítésű. Majd ezt követően, kisebb létszámmal- és szerényebb műszaki képességekkel a HUSZÁR integrált mentőszervezet. A HUNOR és a HUSZÁR mentőszervezet megalapításával nem kisebb cél tűztünk ki magunk elé, mint a nemzetközi minősítést. A konkrét felkészülés 2011. június 22-én vette kezdetét, s ez a felkészülési folyamat, vezetett az 2012. október 16-19-e között megrendezett ENSZ INSARAG nemzetközi minősítésig.

Nemzeti Minősítési Rendszer A két szervezet csapatai részvételével lezajlott, 36 órás minősítő gyakorlatra való felkészülés alapja, a világon eddig egyedül álló módon kialakított Nemzeti Minősítési Rendszer, melyet a BM Országos Katasztrófavédelmi főigazgatóság szakemberei dolgoztak ki az INSARAG Irányelv alapján.

Felkészülés – eredmények Hazai és nemzetközi képesség Magyarországnak állampolgárai biztonsága érdekében szüksége van olyan jól felkészült, különleges képességekkel és felszereléssel rendelkező kutató-mentő csapatokra, melyek természeti katasztrófák esetén helyt tudnak állni a kárt szenvedett lakosság mentésében. Ez a szolgálat kiterjeszthető lesz a Kárpát-medence, a környező országok, valamint tengeren túli nemzetek károsultjainak megsegítésére is az ENSZ vagy Európai Unió felkérésre.

A HUNOR és a HUSZÁR mentőszervezet vezetőit több hónapon keresztül részesítette elméleti és gyakorlati képzésben a BM Országos Katasztrófavédelmi Igazgatósága, hogy képesek legyenek csapataikat irányítani hazai- és külhoni kárterületen az INSARAG Irányelvek szerint. Ezt követte a csapatok összekovácsolását- és együttműködését szolgáló két gyakorlat, amit a zsámbéki gyakorlópályán hajtottak végre az előző hónap során. katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ FÓRUM

61

Miniszótár INSARAG = International Search and Rescue Advisory Group (Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó Csoport) UN OCHA = United Nations Office for Coordination of Humanitarian Affairs (ENSZ Iroda a Humanitárius Ügyek Összehangolására) OSOCC = On-Site Operations Coordination Centre (helyszíni műveleti koordinációs központ) RDC = Recepcion/Departure Centre (fogadó/útbaindító központ a kárt szenvedett országban ) BoO = Base of Operations (a mentőcsapat táborhelye, ahol a felszerelését és a készleteit is tárolja) (UN OCHA) Mentor = az ENSZ OCHA által a mentőcsapat mellé delegált nemzetközi szakértő, aki a felkészülésben nyújt szakmai segítséget LEMA = Local Emergency Management Authority (Helyi Veszélyhelyzet-kezelési Hatóság) USAR = Urban Search And Rescue (Városi Kutató És Mentő)

Egy mentőszervezet tagjának mentése mélyből A csapatok jól vizsgáztak a felkészülés során, ezt igazolta vissza Per-Anders Berthlin svéd katasztrófavédelmi szakértő, aki az ENSZ megbízottjaként segítette tanácsaival a felkészülést. Ezután az INSARAG Nemzetközi Minősítő terep- és törzsvezetési gyakorlaton • a HUNOR mentőszervezet 98 fővel és 16 tonna eszközzel és felszereléssel, • a HUSZÁR 57 fővel és 12 tonnányi eszközzel és felszereléssel vett részt. A felkészülés része volt az is, hogy a teljes eszköz-készlet légi szállításra alkalmas módon, beládázva, listázva álljon a csapat rendelkezésére riasztáskor. A gyakorlat során, feltételezett, földrengés sújtotta területen hajtottak végre kutatást-mentést a csapatok. Ahol a hitelesség érdekében szerepjátékosok imitálták a romok alatt rekedt, „sérült” lakosokat. Mit vizsgáltak? Az INSARAG minősítői, akik maguk is valamely ország mentőszervezetének tagjai, vezetői Minősítési Ellenőrző Lista alapján végezték feladatukat. A vizsgálat a következő főbb, elméleti és gyakorlati témakörökre terjedt ki: –– Be van-e jegyezve a USAR csapat az INSARAG Jegyzékbe? –– A USAR csapat felépítése követi-e az INSARAG Irányelveket? –– Rendelkezik-e a USAR csapat képzési programmal? –– Képes-e a csapat belső-, külső-, nemzetközi kommunikációra? –– Frissíti-e a USAR csapat a műveleti tervét? 62

FÓRUM ■ 2012. 6. szám katasztrófavédelmi szemle

A minősítés egyik alapfeltétele – keresés romok között –– Használ-e a USAR csapat kereső kutyákat az áldozatok keresése során? –– Képes-e a USAR csapat a következő anyagok átvágására: betonfalak, födémek, oszlopok, tartógerendák, betonvas, faanyagok? –– Függőleges lehatolás egy üregbe „tiszta” módszerrel (amely meggátolja, hogy a törmelék az üregbe essen). –– Biztosított-e az orvosi ellátás a USAR csapattagok számára? –– Helyesen használja-e a USAR csapat az INSARAG jelölési rendszert? Mindkét mentőcsapat teljesítette az INSARAG által előírt követelményeket, így a HUNOR a „nehéz”, a HUSZÁR, pedig a „közepes” kategóriájú városi kutató-mentő képességéről kapott tanúsítványt. A most megszerzett minősítést öt év múlva meg kell újítani. A sikeres minősítő gyakorlattal nem fejeződik be a humanitárius feladatokra való felkészülés folyamata, mivel az önkéntes mentőszervezetek körében további nemzeti minősítések következnek. 2013-ban folytatódik a tagtoborzás és 2014 nyaráig további 150 fő HUNOR tagot fognak kiképezni humanitárius, városi kutató-mentő munkavégzés elsajátítására. Keresztesy Árpád főosztályvezető-helyettes, HUSZÁR mentőszervezet összekötőtiszt BM OKF, Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség Műveletirányítási Főosztály

Harján Stefánia

A kutató-mentő csapatok nemzetközi minősítése A HUNOR és a HUSZÁR mentőszervezet teljesítette az ENSZ Nemzetközi Kutatás és Mentési Tanácsadó Csoport (INSARAG) Irányelvei szerinti 5 évenként esedékes nemzetközi újraminősítés követelményeit. Ezzel hazánk újra rendelkezik globálisan bevethető gyorsreagálású kutató-mentő csapatokkal. Az előzményeket foglalja össze szerzőnk.

Egységesítés nemzetközi szinten Az ENSZ ismerte fel először az egységesített földrengés utáni városi kutató-mentő gyorsreagálás jelentőségét és tett lépéseket a rendszer létrehozására. Az Irányelvek megalkotásával az 1991-ben megalakult – az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalához (OCHA) tartozó – INSARAG tanácsadó csoport lett megbízva, aki a beavatkozások hatékonyságának növelése érdekében folyamatosan fejleszti az elvárt kritériumokat, képességeket. Az 1999-es kezdeti irányelvek elsődlegesen, a földrengések utáni városi kutatásra és mentésre irányultak. Napjainkra az erre kiképzett mentőszervezetek képességei számos funkcióval bővültek. A tanácsadó csoport a későbbiekben a csapattagok szaktudásának minél magasabb szintre emelését, tevékenységük standardizálását, hatékony nemzetközi kapcsolatok kiépítését helyezte előtérbe, annak érdekében, hogy a katasztrófákra történő felkészültséget és a reagálást hatékonyabbá tegye. A cél az emberéletek megmentése, a káros következmények minimalizálása. Napjaink nemzetközi katasztrófa segítségnyújtásában az INSARAG Irányelvek dokumentuma a legelfogadottabb és átfogóbb útmutató a fogadó és segítséget nyújtó országoknak, valamint a helyszínen dolgozó nemzetközi kutató-mentő szervezeteknek.

A krémbe tartoznak A hivatásos katasztrófavédelmi szakemberekből álló HUNOR és a nem kormányzati szervezetekből alakult HUSZÁR, mára a világ húsz nehéz és tizenkét közepes minősítésű mentőcsapata közé tartozik. Ezzel egy bárhol bekövetkező katasztrófa esetén, a fogadó ország kérésére, országukat hitelesen képviselve, segítséget tudnak nyújtani. Minősítésük a nemzetközi közösség számára példaértékűnek számít. Egyrészt első alkalommal történt, hogy egy ország két mentőszervezetet egy időben kvalifikált, másrészt a szakmai vezetésnek sikerült alkalmazkodni az időközben szigorúbbá vált irányelvi követelményekhez.

Magyarország kiemelt szerepe A BM OKF 2003-ban az elsők között alkalmazta az INSARAG minősítési irányelveket, annak érdekében, hogy a magyar speciális mentőszervezeteket az egységes felkészítés és a kimagasló koordináció szempontjából nemzetközi szintre

emelje. Felismerte, hogy mindezek elengedhetetlen feltételei a hatékony és eredményes beavatkozásnak, továbbá az ország hiteles külföldi képviseletének. Ennek érdekében, egy ma is az INSARAG Külső Minősítő eljárás alapját képező háromfázisú nemzeti minősítési rendszerben állapodott meg az ENSZ OCHA illetékeseivel, aminek köszönhetően 2005. november 11-én a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet (FKRMSZ) elsőként kapta meg a nehéz minősítést. Azáltal, hogy az FKRMSZ csatlakozott a legmagasabb minőséget képviselő segítségnyújtási metódushoz, tagjai nem csak nemzetközi bevetéseken vettek részt, hanem bizonyítottan számos itthon is hasznosítható tapasztalatot szereztek.

Hol voltak magyarok? • A Sri Lankán pusztító cunamit követően két egymást váltó orvos csoportot küldött a kormány az egészségügyi feladatok ellátására; • a 2009-es Indonéz-szigetvilágot sújtó földrengés után az indonéz kormányt 12 fős kutató-mentő csapattal támogattuk; • 2010-ben egy 6 fős orvos csoport segítette Haiti sűrűn lakott térségét, miután az országot egy Richter-skála szerinti 7.2-es erejű földrengés rázta meg; • Japánban egy polgári védelmi tiszt kapott megbízatást az uniós kárfelmérő csapatban, a 2011-es földrengést és cunamit követő nukleáris katasztrófa helyzet stabilizálása érdekében.

A 2004. évtől kezdődően, a magyar csapattagok és a munkájukat segítő szakmai vezetőség a bevetéseken, a nemzetközi képzéseken és gyakorlatokon a lehető legtöbb tapasztalatot gyűjtötte. Ezek a tapasztalatok is beépültek a HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek felkészítésébe.

A nemzetközi segítségnyújtás menete A nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás jogalapját a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. Törvény és a végrehajtását szabályozó 234/2011 (XI.10.) Kormány Rendelet adja. A nemzetközi segítségnyújtás és segítségkérés koordinálását, a részt vevő szervek tevékenységének megszervezését és az operatív feladatokat a BM OKF végzi. Ezért nemzeti kapcsolattartó pontként működik az EU, a NATO, az ENSZ és egyéb regionális és kétoldalú katasztrófavédelmi együttműködési rendszerekben. Egy adott katasztrófát és a katasztrófa sújtotta ország nemzetközi segítségkérését követően, a BM OKF Főigazgatója – a belügyminiszteren keresztül – javaslatot tesz a Kormány számára a segítségnyújtás konkrét formájára és tartalmára. A kormányzati döntést követően a BM OKF, mint nemzetközi kapcsolati pont, tájékoztatja az adott nemzetközi szervezet illetékes szervét a felajánlásról. Amennyiben a katasztrófával érintett ország a magyar felajánlást elfogadja, a BM OKF megkezdi a felajánlott segítség (szakértő, mentőcsapat vagy természetbeni felajánlás) kijuttatását.

Összességében ez az eredmény az évekre visszanyúló tapasztalatok, a kiváló nemzetközi kapcsolattok mellett az újító gondolkodásnak és kitartó munkának köszönhető. Harján Stefánia kiemelt főelőadó BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Nemzetközi Főosztály [email protected] katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ FÓRUM

63

Gáti Tamás

EASYBUS tűzvédelmi és légtechnikai vezérlő rendszer A 2011-es ISH szakkiállításon mutatkozott be a Schako EASYBUS tűzvédelmi és légtechnikai vezérlő rendszere. A korábbi, KOMES rendszer előnyeit megőrizve a rendszert továbbfejlesztették.

Új igények és megoldások Alapvető igény volt, hogy az nagy kiterjedésű, sok tűzvédelmi és egyéb elemet tartalmazó rendszert tudjon kezelni, valamint, hogy az összes elterjedt épület-felügyeleti protokoll segítségével tudjon kommunikálni. További fontos szempont volt, hogy kezeljen 24V-os és 230V-os eszközöket, akár vegyesen is. A rendszer méretének és kiépítésének korlátai • Maximum 1000m BUS kábel • Tetszőleges hálózati topológia • Maximum 256db hálózati elem: tűzvédelmi csappantyú, füstcsappantyú, VAV térfogatáram szabályozó, motoros zsaluk, füstérzékelők, CO2 érzékelők: 230V-os és 24V-os kivitelben.

Leágazásokkal

Fa struktúra

légszennyezőanyag érzékelők (CO2, VOC). A tűzvédelmi rendszerek bemenetekén optikai füstérzékelők ültethetőek a BUS rendszerre. Az EasyBus rendszerrel a légtechnikában és a tűzvédelemben használatos, szinte minden elektromos és mechanikus hajtóművet egyidejűleg vezérelni és felügyelni lehet.

A rendszer lelke A rendszer lelke a SAIA-SCHAKO EASY-Controller M90 PLC egység, mely 16 különböző kommunikációs protokollon keresztül képes kommunikálni, valamint az alábbi kimenetekkel és bemenetekkel rendelkezik. • 1x RS 232 + 1x RS 485 • 1x slot a PCD7.F1xx modulhoz • 1x M1 slot a flash memória moduhoz • 1x M2 slot az SD memóriához • 10 digitális bemenet, 8 digitális kimenet • 5 univerzális bemenet • 12 relékimenet 250 V AC, 4 A (ebből 4 váltókontaktus) • 8 analóg bemenet és 8 analóg kimenet, 0-10 V, 12 Bit • I/O kiterjesztő modul

Az EASYBUS-hoz illeszthető elemek Az PLC-hez közvetlenül csatlakozik az EASY-M (Master) egység, mely a BUS kábel kiindulási pontja is egyben. A rendszer tápfeszültség ellátása is az EASY-M modulhoz csatlakozik, valamint ide kell bekötni az EASY-F (Filter) modul, mely segítségével kiszűrjük a kommunikációs jeleket a külső elektromos hálózat felé, valamint az onnan jövő zavaró jelek rendszerbejutását is meggátoljuk. 1, Tűzvédelmi – és füstcsappantyúk

Tetszőleges hálózati topológia Az EASYBUS rendszernél a BUS kábelre illesztő modulok segítségével ültethetők rá az egyes csappantyúk és szabályozó elemek. Ez utóbbiak illesztése a BUS kábelre gyorscsatlakozóval történik, ez akár utólag is gyorsan és biztonságosan megoldható. Az olcsó és egyszerű kábelezés a rendszer kiépítésének a költségét is jelentősen csökkenti. További előnye, hogy nincs szükség alközponti vezérlőkre, azaz a BUS kábelre közvetlenül illeszthetőek az egyes Easybuselemek (max. 256 db), szintenkénti csoportosító és egyéb alközponti elemek közbeiktatása nélkül. Az igényeknek megfelelően nem csak a tűzvédelmi berendezéseket, hanem egyéb légtechnikai szabályozó elemeket is vezérelünk. Pl.: VAV térfogatáram szabályozók, motoros zsaluk és pillangószelepek, ventilátorok, tűzvédelmi fények és szirénák. VAV térfogatáram szabályzók vezérlésekor a rendszer folyamatosan nyomon követi a szabályzó szelepek nyitottságát, így lehetőség van a légtechnikai rendszerek nyomásának optimalizálására, ezzel elkerülve az energiapazarlást és a fojtási zajokat. A VAV térfogatáram szabályozók vezérléséhez a rendszerhez illeszthetőek érzékelők: széndioxid és egyéb 64

FÓRUM ■ 2012. 6. szám katasztrófavédelmi szemle

Motoros 230V-os vagy 24V-os csappantyúkat az EASY-B 230/24 modul segítségével illeszthetünk a rendszerre. Fontos különbség, hogy a füstcsappantyúkat tűzálló kábelezéssel kell kivitelezni, míg a tűzvédelmi csappantyúk esetén nem előírás a tűzálló kábelezés. Füstcsappantyúk esetén az EASY-B modul a füstcsappantyú tűzálló motorburkolata alatt kerül elhelyezésre. A nem motoros, azaz mechanikus végállás-kapcsolókkal rendelkező csappantyúk is illeszthetők a rendszerhez.

Vezeték nélkül Újdonság, hogy a vezeték nélküli Eco-Txrádiós végállás-kapcsolókat is képes fogadni a rendszer az Easy-Eco-Rx modulon keresztül. Egy Easy-Eco-Rx rádióvevővel 8 rádiós végállás kapcsoló jelét lehet fogadni. Belső térben, a helyi körülményektől függően az adó és a vevő közötti távolság maximálisan 30 méter lehet. A rádióskommunikációhoz szükséges energiát a végállás-kapcsoló mechanikus működtetéséből nyeri a készülék. Áramkimaradás esetén a végállás változásokat 2 órán keresztül továbbra is érzékeli és tárolja az Eco-Tx. Ezzel a vezeték nélküli rendszerrel további kábelezési költség takarítható meg.

karbantartási periódusa 1 év, ellentétben a detekciós kamrás füstérzékelőkkel, melyeket félévente kell karbantartani. Az RMS füstérzékelő belesimul a mennyezet síkjába. Szebb és biztonságosabb, is mint a hagyományos füstérzékelők.

Vezeték nélküli megoldások RSM füstérzékelő Megjelenítés és kezelés

A rendszerre csatlakoztatható eszközök 2, Térfogatáram szabályozók Az EASY-V modulon keresztül 2 db VAV térfogatáram szabályozó illeszthető a rendszerhez, melyekhez 2 db Co2 vagy VOC szenzor csatlakoztatási lehetőség is van.

Lehető válik az épület frisslevegő-bevitelének valós igényekhez igazodó szabályozása, összetett épületfelügyeleti rendszerek alkalmazása nélkül. Az EasyBus rendszer ilyen jellegű alkalmazásával jelentős mértékű energia-megtakarítás érhető el, gondoljunk csak a friss levegő hűtésére és felfűtésére, valamint a ventilációs munkára. 3, Optikai füstérzékelők Nincs szükség kiegészítő tűzjelző rendszerre, mivel az Easy-R modulon keresztül RMS optikai füstérzékelőket tudunk a rendszerre illeszteni. Az RMS optikai füstérzékelő

Érintőképernyős megoldás Az EasyBus hálózatban a felügyeletet és a vezérlést webszerver-alkalmas program veszi át. A rendszert a kapcsoló szekrénybe épített érintőképernyővel (10,4”-os EasyTouchstation ) vagy hálózati PC-vel lehet kezelni. Az érintőképernyőn keresztül lehetővé válik az egyes rendszerelemek állapotának grafikus kijelzése, valamint lehetőség van az egyes elemek vezérlésére is. Sőt, a tűzvédelmi csappantyúk éves működési ellenőrzése a központból vagy akár több ezer kilométer távolságból is megoldható. A szoftver különböző felhasználói szinteket biztosít, amelyek különböző hozzáférési jogokkal rendelkeznek. Természetesen az EasyBus hálózat az EasyController M90 segítségével az épület felügyeletbe is integrálható. Mint minden biztonsági-Bus rendszerben, az EasyBus esetén is a modulok státuszának lekérdezése ciklikusan (polling) történik. Ez a polling biztosítja, hogy minden komponens állapota folyamatosan ismert és nem csak státusz változáskor érkezik információ. 100 csatlakoztatott rendszerelem esetén is kevesebb, mint 4 másodperc a lekérdezési idő, így egy rugó visszatérítésű hajtóművet kb. 5 alkalommal kérdez le, míg az a rugóerő által bezár. Az EasyBus rendszer rendelkezik az össze szükséges hatósági engedéllyel (ÉMI/TMT), s az első magyarországi referencia projektünk is elkészült a Richter Gedeon Rt. Biotechnológia üzemében, Debrecenben. Gáti Tamás, mérnök-tanácsadó • SCHAKO Kft. Telefon: +36 23/445 673 • e-mail: [email protected] katasztrófavédelmi szemle 2012. 6. szám ■ FÓRUM

65

Katasztrófavédelmi szemle

Recommend Documents