ÍGÉRETBEHAJTÓ SZEMLE

ÍGÉRETBEHAJTÓ SZEMLE

44. szám 2010. október 26. http://szkszhu.szksz.com/ISz101044.pdf Az összes szám elérhető a http://szksz.com címen.

Megjegyzés Drábik János 2010. október 2222-én elmondott beszédéhez Kedves János! A pénteki rendezvényen előttem elhangzott előadásodhoz (http://szkszhu.szksz.com/101022Drabik.html) kapcsolódva alakítottam át mondanivalómat (http://szkszhu.szksz.com/101022Halasz.html), mert úgy éreztem és érzem, Te változatlanul a következményt tárod fel, úgy, hogy az ok gyökeres megszűntetését nem tartod szükségesnek. Az ok a gyarmatbirodalmi rendszer, aminek alapja a szocialista-kommunista diktatúrával egygyökerű liberális1 kapitalista diktatúra . Ennek következménye az, hogy a bankok és multinacionális cégek érdekeinek alá vannak rendelve a nemzeti, állami érdekek. Ez a neoliberalizmus. A gyarmatbirodalom kontinens-helytartósága az EU, ennél fogva Magyarországra – és a többi EUtagállamra – a gyarmatbirodalmi diktátumban, a Lisszaboni Szerződésben (http://eurlex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2007:306:SOM:HU:HTML, ez után: LSz) foglalt szabályok a meghatározóak. Teljesen igazad van abban, hogy Magyarország első kormánya az MNB és csak második az, amelyet Orbán Viktor vezet. Ez a hatalmi felépítés a gyarmatbirodalom működéséből következik, hiszen az EU-ban az önálló jogi személyiséggel és rendszer-meghatározó jogosítványokkal rendelkező Európai Központi Bank az „első kormány” és az EU vezető testülete csak a második. Vagyis az EU neoliberális szervezetként (gazdaságnak alárendelt szövetségi államként - föderációként) működik, ezért a tagállamoknak is ezt kell követniük.

„Az EKB teljes függetlenségben tevékenykedik. Sem az EKB, sem pedig az Eurorendszer nemzeti központi bankjai vagy ezek döntéshozó testületeinek bármely tagja nem fogadhat el, és nem kérhet utasításokat más testülettől. Az Uniós intézmények és a tagállamok kormányai kötelesek ezt tiszteletben tartani és tilos bármiféle módon befolyást gyakorolni az EKB-re vagy a nemzeti 3 központi bankokra.” Ebből következik: a./ Az MNB a KBER része, tehát csak formailag tartozik a Magyar Köztársaság Országgyűlésének hatáskörébe. b./ Mivel „az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.”, Magyarországnak, mint az eurózónán kívüli államnak nincs beleszólása az EU monetáris politikájának irányításába. 2. Az EKB részvétele az EU és a tagállamok törvényhozásában a./

„(4) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell: – a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban; – a nemzeti hatóságok részéről az Európai Központi Bank hatáskörébe tartozó valamennyi jogszabálytervezettel kapcsolatban a Tanács által a 129. cikk (6) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően meghatározott kereteken belül és feltételek mellett. Az Európai Központi Bank a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet a megfelelő uniós intézmények és szervek, illetve a nemzeti hatóságok elé.” (EUM 127. cikk)

b./

„(5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő.” (EUM 282. cikk) „… a döntéshozó szerveknek jogukban áll az eurorendszer szintjén kötelező érvényű jogi aktusokat (iránymutatások, utasítások) kibocsátani. Ezzel az EKB azt kívánja biztosítani, hogy az NKB-k következetesen hajtsák végre a

2

A LSz „12 stáció”-ban összefoglalt intézkedései a gyarmatosítók érdekeit szolgáló gazdaságnak rendelik alá az államok érdekeit, és egyértelműsítik, hogy „a piacgazdasági fundamentalizmus hitvallása” (Soros György meghatározása) szerinti hatalom képviseletét milyen szervezetek látják el az EU-ban. A. A liberális-kapitalista diktatúra alappillérei I. Az Európai Központi Bank 1. Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) „(1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.” (Lisszaboni Szerződés II. rész „Szerződés az Európai Unió működéséről” – ez után: EUM - 282. cikk)

c./

▼

Ígéretbehajtó Szemle decentralizált műveleteket. Mi több, meghatározott keretek között az EKB döntéshozó szervei olyan rendeleteket és határozatokat is hozhatnak, amelyek hatálya az euro4 rendszeren kívülre is kiterjed” Ebből következik: -

Az EKB hatáskörébe (feladat-meghatározása szerint) azok az EU-s és tagállami jogszabálytervezetek tartoznak, amelyeknek pénzügyi kihatásuk van. Így tehát a „konzultációs jog” voltaképpen vétójogként érvényesülő egyetértési jog, hiszen az EU kizárólagos 5 hatáskörébe tartozó területről van szó.

-

Az EKB és az EU által hozott határozatokat, rendeleteket és irányelveket (tehát az EKB és az EU jogszabályait) a tagállamoknak kötelező saját jogrendszerükbe beépíteni („jogharmoni6 záció”) . Itt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a LSz tiltja a jogharmonizációt a tagállamok között azokon a területeken, amelyek a természetesen kialakult régiók szerves egységként működését eredményeztethetné: = Az Unió hatásköreinek típusai és területei (EUM 7 I. cím 2. cikk) = A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák (EUM 2. 8 fejezet 79. cikk) = Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben 9 (EUM 4. fejezet 83. és 84. cikkek) 10 = Adórendelkezések (EUM 2. fejezet 113. cikk) = Jogszabályok közelítése (EUM 3. fejezet 114., 11 115., 116., 117. és 118. cikkek) 12 = Népegészségügy (EUM XIV. cím 168. cikk) 13 = Ipar (EUM XVII. cím 173. cikk) = Kutatás, technológiai fejlesztés és űrkutatás 14 (EUM XIX. cím 189. cikk) 15 = Idegenforgalom (EUM XXII. cím 195. cikk) 16 = Polgári védelem (EUM XXIII. cím 196. cikk) = Igazgatási együttműködés (EUM XXIV. cím 17 197. cikk) = Közös kereskedelempolitika (EUM II. cím 206. 18 és 207. cikk) = Általános és záró rendelkezések (EUM Hetedik 19 rész 352. cikk) II. A multinacionális cégek

„(1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn a Szerződésekkel*, különösen az annak 21. és 101–109. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket. * Értsd alatta a Lisszaboni Szerződés névvel összefoglalt „Szerződés az Európai Unióról” (I. rész) és „Szerződés az Európai Unió működéséről” (II. rész) szerződéseket

(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel. (3) A Bizottság biztosítja e cikk rendelkezéseinek alkalmazását, és szükség esetén megfelelő irányelveket vagy határozatokat intéz a tagállamokhoz.” (EUM 106. cikk) Tökéletesen zárt börtöncella: a multik azt csinálnak, amit akarnak, nem vonatkoznak rájuk az EU szabályai. Mivel a kereskedelem kizárólagos hatáskörbe utalt terület, a termelő, a szolgáltató és a kereskedelmi multinacionális cégekre egyaránt vonatkozik ez a pozitív diszkrimináció. III. A liberális-kapitalista diktatúra alappilléreinek hatása a tagállamok államháztartására A tagállamok államháztartása (az állam finanszírozása) a diktatúra alappilléreinek alárendelt, ezért hibás az a hasonlítási alap, amely a tagdíjhoz hasonlítja a „támogatást” (ezzel kizárólag a költségvetésen belüli monetáris tranzakciókat veszi figyelembe), hiszen az államháztartási elvonás és a kapott előnyök egyenlege határozza meg, hogy egy tagállam „nettó” vagy „bruttó” részesedésű-e az EU-ban. Ez pedig az EU monetáris hatását figyelembe véve azt mutatja, hogy évente a tagállamoktól 6000 milliárd eurót von el és ennek egyhatodát, azaz 1000 milliárd eurót ad vissza „támogatásként” (Ld. Lóránt Károly nyilatkozata: http://szkszhu.szksz.com/0317paragrafus.html). Meg kell jegyeznem, hogy ez az aránypár a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtti időre vonatkozott. A LSz az addiginál több jogot adott az EU-nak (és az EU a LSz felhatalmazásával egyre több jogot ad saját magának – pl. mezőgazdaság „kizárólagos hatáskörbe” sorolása a „megosztott hatáskörből”, a teljes gazdaság irányítása, a tagállamok költségvetésének előzetes jóváhagyása) az elvonás-támogatás aránya is változott, - és folyamatosan változik - természetesen úgy, hogy az egyhatod legalább egynyolcadra módosul. A tagállamok államháztartását a LSz három fő alapelve és az ezekhez kapcsolódó tiltó rendelkezések (ld. 12 stáció) tartják befolyásuk alatt: 20 - a négy liberális alapelv , - a kizárólagos hatáskörbe utalt területek (EUM 3. cikk (1)-(2) – 5. jegyzet), - a lényegvesztésig csorbított szubszidiaritás 21 (önkormányzatiság) . Azt, hogy a LSz hatályba lépéséig Magyarországot érintő sarc mit jelent, részben segítségeddel dolgoztam ki még 2003-ban (http://szkszhu.szksz.com/eusarc.html). ▼

2010. október 26. 2. oldal

Ígéretbehajtó Szemle Egyetlen aktuális elemzés és egyetlen aktuális adat elegendő annak szemléltetésére, hogy az államháztartásra milyen negatív hatással van a liberáliskapitalista diktatúra: 22 Az elemzés a piaci fundamentalizmus eltorzult szemléletet tükrözi: Magyarország működését kizárólag a monetáris tranzakciók finanszírozzák, és nem a magyar szellemi és kétkezi munka, valamint a természeti kincseink finanszírozzák a monetáris tranzakciókat. Az adat ennek a szemléletnek a gyakorlati hatását mutatja: Magyarországról 2007-ben 3406 milliárd 23 forint (12,5 milliárd euró) „működő tőkét” vittek ki , ami a GDP (hozzávetőleges) 14 %-a. Mivel a tőkekivitel trendje állandó növekedést mutat, ez 2010-re eléri a 4000 milliárd forintot (2007-et követő évekre nem találtam ilyen adatot). Ugyanennek a szemléletnek a természetes következménye, hogy a 2010-es magyar költségvetésben 1700 milliárd forint szerepel a bankok támogatásaként a PM-re cimkézve és 1200 milliárd forint a 24 hitelállomány kamatának fizetésére . (Ne lepjen meg senkit, hogy a 2011-es költségvetésben legalább ekkora összeggel szerepelnek ugyanezek a tételek.)

háborúk és a teljes katasztrófa.” (B. Farell amerikai 25 közgazdász) „Ez a piaci fundamentalizmus, amely a reaganithatcheri idők óta a meghatározó hitvallás volt, most megbukott …. A krízis újfajta gondolkodást, paradigmaváltást igényel - ez endogén válság, amelyet a pénzügyi 26 rendszer önmaga hozott létre.” „a neoliberális gazdaságpolitikának befellegzett, s ha nem lesz sokkal szigorúbb az államok pénzügyi szabályozása, akkor a mostani válságot újabb és újabb 27 lufik kipukkanása követi majd.” „A válság máris jelentős károkat okozott a reálgazdaságban, és számos országot recesszióba döntött, de az igazi kihívások csak az elkövetkező hónapokban válnak majd láthatóvá – jelentette ki Wolf Klinz, az Európai Parlament krízis hatásaival foglalkozó bizottságának az elnöke. „Küszöbön áll a társadalmi 28 válság” – tette hozzá.” A napi hírek alapján folyamatosan elemzem a válság hatását és ebből eredően várható következményeit. Ezt a címlistámon küldött levelekben („Ígéretbehajtó Szemle” – ez az írás a 43.) http://szksz.com honlapon teszem közzé, általában „hangos levél” formában. (Ez az írásom is rövidesen ebben a formában is olvasható-hallgatható lesz.)

IV. Összefoglalás Amíg Magyarország a gyarmatbirodalom része, addig azok a követelések nem teljesülhetnek, amelyeket beszédedben megfogalmaztál (az MNB tevékenységének nemzet – állam – szolgálatába állítása, az MNB elnökének fizetése). Ugyanezért érdemi reagálás arra a petícióra sem várható, amelyet Gonda László felolvasott – és tájékoztatása szerint – a Jobbik fog interpellációként a Parlamentben beterjeszteni.

A jelenlegi helyzet röviden összefoglalva: a válság hatásai egyre súlyosabbak, minden azt bizonyítja, hogy a kilábalás a liberális-kapitalista rendszer változtatásával nem lehetséges, vagyis igaza lesz B. Farell-nek (a liberális-kapitalista rendszer Világ - és mindannyiunk – létét fenyegető haláltusája következik be), amennyiben nem történik alapvető szemléleti, gondolkodásmódbeli (paradigma) váltás – ahogyan azt Soros György mondta. II. Magyarország

Minden olyan embernek, aki a következmények ellen lép fel, tudomásul kell vennie, hogy fellépése csak erőelvonást jelent attól a munkától, amelyet Magyarország gyarmatbirodalmi helyzetének megszüntetéséért (felszabadításáért) meg kell tennünk.

B. Jelen és jövő I. A világválság Néhány idézet a világválságról: „Elvesztettük az erkölcsi tartásunkat (eredeti: „irányunkat, iránytűnket”). A most következő kényszerű összeomlás, katasztrófa vége egy történelmi ciklus lezárása, melynek a végén a mai nagy birodalom a sírba száll! … Amint megkezdődik a gazdaság teljes széthullása, ezzel egy időben megkezdődik a nyugati társadalmak egyes szegmenseinek teljes elszegényedése, a globális

1. Magyarország ma „Próbálják elképzelni, hogy mégis lehet másként, erre teszünk kísérletet” – mondta Orbán Viktor 2010. 10. 18-án a Parlamentben. Mi ennek a kísérletnek a célja, a kormány tevékenysége alapján? A bankadó az 1700 milliárdos banktámogatás 29 csökkentése , a válságadó szelektív – néhány 30 multira nem terjed ki -, és nincs biztosíték arra, 31 hogy ne a fogyasztót terhelje , az adókorrekció 32 nem jelent adócsökkentést , a munkanélküliség 33 növekszik , a leendő nyugdíjasok jövőtlenségre 34 kárhoztatottak (ez nincs összefüggésben a magánnyugdíj-pénztárakkal). A gyarmatbirodalomhoz kötődésünk fennmarad, a Lisszaboni Szerződés – kiegészülve a folyamatos központosító intézkedésekkel állandósítja kiszolgáltatottságunkat, fokozza a „szenvedhetetlen 35 iga” terhét. ▼

2010. október 26. 3. oldal

Ígéretbehajtó Szemle A kormány intézkedései alapján nem lehet mást mondani, mint azt, hogy az Orbán Kormány a liberális-kapitalista diktatúra fennmaradására tesz kísérletet. Október 23-i beszédében Orbán Viktor azt mondta, hogy kormánya hatalomba kerülésével szabaddá vált Magyarország. Ez egyszerűen nem igaz. Aki elolvassa ennek az írásnak a Lisszaboni Szerződést idéző részeit, a szabadságot cáfoló megállapítással tényszerűen nem tud vitatkozni. Kedves János! Beszédedben, az Orbán kormányt „nemzeti” kormány jelzővel illetted. Szeretettel kérlek, gondold át ezt a minősítést, a fentiek alapján, amihez csak néhány gondolatot írok, röviden: Ez a kormány a választók 33,68 %-ának támoga36 tásával ért el kétharmados többséget , tehát nem állítható, hogy a többség akaratát képviseli, vagyis a „nemzeti” jelző többségi elven nem illeti meg. Az más kérdés, hogy a jelenlegi – liberális-kapitalista diktatúra – választási rendszere természetesnek veszi a „kisebbséggel többséget elérés” elvét. Ez a kormány nekiment a diktatúra alappilléreinek – az eddigi bizonyítékok szerint, ez csak kommunikációs fogás volt. Így hát az Orbán kormányt a legnagyobb lojalitás mellett is a „nemzeti jelző kandidátusa” (várományosa) cím illeti. Ahhoz, hogy méltó is legyen erre a jelzőre, az EUelnökségi időben van módja kiérdemelni. Ehhez gondolkodási mód (paradigma) váltásra és nem változtatásra van szükség. 2. Magyarország jövője Annak is, aki csak a közszolgálati média adását hallgatja, nézi, nyomtatott változatait olvassa, aligha lehet kétséges, hogy az EU rövid időn belül hatalmas – megszűnését is előrevetítő – válság elé néz. Magyarország kegyelmi helyzetben van, hiszen 2011. I. félévében az EU elnöki tisztjét tölti be. Ebből adódóan gyakorlatilag a következők egyikét fogja követni: a./

Folytatja és összehangolja a tagországokkal „kísérletét” a diktatúra megmentése érdekében. Ez a megoldás – a naponta fokozódó elégedetlenség következtében - rövidtávú összeomlást jelent, vagyis a globalizmus haláltusájának gyors befejezését.

b./ A föderatív EU átalakul - a kozmopolita jogszemlélet támogatásával - látszólagos 37 Európai Konföderációvá

Ebben az esetben a liberális-kapitalizmus hatalomgyakorlása reformmal végrehajtott metamorfózison esik át, megerősítve a „polgári demokráciának” nevezett diktatúra gazdaságnak alárendelt állam (vagyis neoliberalizmus) hitvallásának továbbélését, elnyújtva a globalizmus haláltusáját. c./

A föderatív EU átalakul békésen tényleges 38 Európai Konföderációvá Ebben az esetben az államok visszaszerzik szabadságukat. A szabad államok az állampolgárok érdekeinek tudják alárendelni a gazdaságot (és minden, életfeltételüket biztosító feltételt), egymással szerves egységet alkotva, vagyis a kapcsolatot önkéntes és célzott területre vonatkozó két- vagy többoldalú együttműködési szerződéssel létesítik. Ehhez a Szent Korona Értékrend ad nemcsak lehetőséget, hanem kötelességteljesítési küldetést. Ennek megfelelően Magyarország újjáteremtésével „mintát kell adni az emberiségnek az emberi életre” (Németh László), a józan paraszti ész gondolkodási módjára (paradigmájára) épülő társadalmi együttélési 39 rendszer (jogrendszer) kialakításával . Ez a változat azonnal és a legkisebb áldozattal fejezi be a globalizmus haláltusáját.

Az a./ és b./ változat érvényesülésének gyakorlatilag azonos a valószínűsége, mivel az Orbán-kormány populista kommunikációját (ld. IMF és EU tárgyalások sikertelenségének „tálalása”) figyelembe véve elképzelhető egy „könnyed stílusváltás”. A c./ változat érvényesülésének valószínűsége gyakorlatilag nulla az Orbán-kormány hatalomgyakorlása alatt, hiszen az a liberális-kapitalista diktatúra Magyarországi Helytartósága. Az a./ vagy b./ változat érvényesülésével az egyetemes magyarság önvédelmi helyzete a szociális-társadalmi válság következtében olyan mértéket ér el, ami kirobbantja a diktatúra sebeinek beFORRADását az egyetemes magyarságot jelentő sokadALOM számára. Kedves János! Az, hogy ez a minőség FORRADALMA, vagy testvérháború lesz-e, az dönti el, hogy érdekeinek érvényesüléséért a nemzet egységben tud-e fellépni. Munkásságod ennek az egységnek a része lehet. Ezt nemcsak október 22-i beszéded következményleleplezése mondatja velem, hanem a 2008. április 21-i (azóta megszűnt) Fixtvben folytatott beszélgetésünk is (http://szkszhu.szksz.com/0421paragrafus.html), amelyben gyakorlatilag ugyanezt mondtam el, amit ebben a levélben írtam, de akkor Te a megoldást (ugyanúgy, mint most) az Orbán-kormány hatalomra jutásában láttad. ▼

2010. október 26. 4. oldal

Ígéretbehajtó Szemle Szeretném, ha a fentiek alapján ezt az álláspontodat felülvizsgálnád. Kelt Szegeden, 2010. Magvető havának 26. napján. Baráti öleléssel: Halász József Nyomtatható változat: http://szkszhu.szksz.com/101026.pdf Ui.: Szíves figyelmedbe ajánlom legutóbbi tíz írásomat: Kötelességünk a lehetőség radikális kihasználása http://szkszhu.szksz.com/100921.pdf Szeptember 24. szeptember 29-ért http://szkszhu.szksz.com/100922.pdf Haladunk - http://szkszhu.szksz.com/100923.pdf Kiáltvány a nyugdíjasokhoz http://szkszhu.szksz.com/10092301.pdf Színvallást! - http://szkszhu.szksz.com/100926.pdf Ez nem normális, ebből baj lesz! http://szkszhu.szksz.com/101008.pdf Természetromboló katasztrófa után nem jöhet a nemzetromboló katasztrófa! -

http://szkszhu.szksz.com/101011.pdf Diktatúraváltás és nem rendszerváltás történt 1989ben - http://szkszhu.szksz.com/101013.pdf Már nem teljesíthető Orbán Viktor szándéka: „Itt az ideje annak, hogy azok adjanak többet, akiknek van – abból, amit azoktól vesznek el, akiknek nincs”, mert a „nincsből” nem lehet elvenni http://szkszhu.szksz.com/101014.pdf A diktatúra keltette sebek beFORRADását mikor akarja a sokadALOM? http://szkszhu.szksz.com/101020.pdf

Jegyzetek 1 Bibó István: A kapitalista liberalizmus és a szocializmus– kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte http://szkszhu.szksz.com/BiboAkaplib.pdf 2 Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja az elmúlt 20 év nemzetárulását összefoglaló Lisszaboni Szerződés cikkei alapján http://szkszhu.szksz.com/12stacio.pdf 3 Az Európai Központi Bank http://europa.eu/institutions/financial/ecb/index_hu.htm#top 4 Az EKB feladatai http://www.ecb.int/ecb/educational/facts/orga/html/or_012.hu.html 5 (1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken: a) vámunió, b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro, d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében, e) közös kereskedelempolitika. (2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja. (EUM 3. cikk) 6 Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el. A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli,

hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl. (EUM 288. cikk) 7 „(1) Ha egy meghatározott területen a Szerződések kizárólagos hatáskört ruháznak az Unióra, e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktust, a tagállamok pedig csak annyiban, amennyiben őket az Unió erre felhatalmazza, vagy ha annak célja az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása. (2) Ha egy meghatározott területen a Szerződések a tagállamokkal megosztott hatáskört ruháznak az Unióra, e területen mind az Unió, mind pedig a tagállamok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű jogi aktusokat. A tagállamok e hatáskörüket csak olyan mértékben gyakorolhatják, amilyen mértékben az Unió hatáskörét nem gyakorolta. A tagállamok olyan mértékben gyakorolhatják újra a hatáskörüket, amilyen mértékben az Unió úgy határozott, hogy lemond hatáskörének gyakorlásáról. (3) A tagállamok gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukat az e szerződésben meghatározottak szerinti szabályok keretében hangolják össze, amelyek megállapítására az Unió hatáskörrel rendelkezik. (4) Az Unió az Európai Unióról szóló szerződésnek megfelelően hatáskörrel rendelkezik a közös kül- és biztonságpolitika meghatározására és végrehajtására, ideértve egy közös védelempolitika fokozatos kialakítását. (5) Meghatározott területeken és a Szerződésekben megállapított feltételek mellett az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések megtételére, anélkül azonban, hogy ennek révén elvonná a tagállamok e területeken meglévő hatásköreit. Az Unió e területekre vonatkozó, a Szerződésekben meghatározott rendelkezések alapján elfogadott kötelező erejű jogi aktusai nem eredményezhetik a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációját. (6) Az uniós hatáskörök terjedelmét és gyakorlásának részletes szabályait a Szerződésekben foglalt, az egyes területekre vonatkozó külön rendelkezések állapítják meg.” (I. cím Az Unió hatásköreinek típusai és területei 2. cikk) ▼

2010. október 26. 5. oldal

Ígéretbehajtó Szemle 8 „(1) Az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban, valamint az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem megelőzése és az ezek elleni megerősített küzdelem.

igazságügyi rendszerének alapvető vonatkozásait érintené, kérheti, hogy az irányelvtervezetet terjesszék az Európai Tanács elé.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:

Ugyanezen határidőn belül, egyet nem értés esetén, és ha legalább kilenc tagállam megerősített együttműködést kíván létrehozni az adott irányelvtervezet alapján, ezek a tagállamok ennek megfelelő bejelentést tesznek az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ebben az esetben a megerősített együttműködés folytatására vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikke (2) bekezdésében, illetve e szerződés 329. cikke (1) bekezdésében előírt felhatalmazást megadottnak kell tekinteni, és a megerősített együttműködésre vonatkozó intézkedéseket kell alkalmazni.”

a) a beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a családegyesítési célúakat is, b) a tagállamok valamelyikében jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogainak meghatározása, ideértve a más tagállamokban való szabad mozgásra és tartózkodásra irányadó feltételeket is, c) illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás, beleértve a jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és repatriálását is, d) küzdelem az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme ellen. (3) Az Unió harmadik országokkal megállapodásokat köthet a területén tartózkodó olyan személyek származási vagy abba az országba való visszafogadása érdekében, ahonnan érkeztek, akik a tagállamok egyikének területére való belépés vagy tartózkodás feltételeinek eleve nem, vagy már nem felelnek meg. (4) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapíthat meg – kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját – azoknak a tagállami intézkedéseknek az ösztönzésére és támogatására, amelyek a területükön jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének elősegítésére irányulnak. (5) E cikk nem érinti a tagállamok jogát arra, hogy meghatározzák, harmadik országok hány olyan állampolgárát engedik be területükre, akik a harmadik országból azzal a szándékkal érkeznek, hogy önálló vállalkozóként vagy alkalmazottként vállaljanak munkát.” (2. fejezet – A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák 79. cikk) 9 „(1) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan az olyan különösen súlyos bűncselekmények esetében, amelyek jellegüknél vagy hatásuknál fogva a több államra kiterjedő vonatkozásúak, illetve amelyek esetében különösen szükséges, hogy az ellenük folytatott küzdelem közös alapokon nyugodjék. Ezek a bűncselekményi területek a következők: terrorizmus, emberkereskedelem és a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés. A bűnözés alakulásának függvényében a Tanács határozatban egyéb bűncselekményi területekről állapíthatja meg, hogy azok megfelelnek az e bekezdésben meghatározott feltételeknek. Erről a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz. (2) Ha valamely harmonizációs intézkedések hatálya alá tartozó területen az Unió politikájának eredményes végrehajtásához elengedhetetlen a tagállamok büntetőügyekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése, irányelvekben szabályozási minimumokat lehet megállapítani e területen a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan. A 76. cikk sérelme nélkül az ilyen irányelveket ugyanazon rendes vagy különleges jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni, mint amely szerint az említett harmonizációs intézkedéseket elfogadták. (3) Amennyiben a Tanács valamely tagjának megítélése szerint valamely (1) vagy (2) bekezdésben említett irányelvtervezet büntető

Ebben az esetben a rendes jogalkotási eljárást fel kell függeszteni. A kérdés megvitatását követően és konszenzus elérése esetén az Európai Tanács a felfüggesztéstől számított négy hónapon belül a tervezetet visszautalja a Tanács elé, amely megszünteti a rendes jogalkotási eljárás felfüggesztését.

(4. fejezet – Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben 83. cikk) „Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapíthat meg a bűnmegelőzés terén a tagállami intézkedések előmozdítására és támogatására, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját.” (4. fejezet – Igazságügyi együttműködés büntetőügyekben 84. cikk) 10 „A Tanács az Európai Parlamenttel, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően rendkívüli jogalkotási eljárás keretében egyhangúlag rendelkezéseket fogad el a forgalmi adók, a jövedéki adók és a közvetett adók egyéb formáira vonatkozó jogszabályok olyan mértékű harmonizálására, amennyire az ilyen harmonizáció a belső piac létrehozásához, működéséhez, és a verseny torzulásának elkerüléséhez szükséges.” (2. fejezet – Adórendelkezések 113. cikk) 11 „(1) Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a 26. és 27. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni. A Tanács a 294. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően rendkívüli jogalkotási eljárás keretében elfogadja azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése. (2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az adózásra, a személyek szabad mozgására, valamint a munkavállalók jogaira és érdekeire vonatkozó rendelkezésekre. (3) A Bizottság az (1) bekezdésben előirányzott, az egészségügyre, a biztonságra, a környezetvédelemre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó javaslataiban a védelem magas szintjét veszi alapul, különös figyelemmel a tudományos tényeken alapuló új fejleményekre. Az Európai Parlament és a Tanács saját hatáskörén belül szintén törekszik e célkitűzés megvalósítására. (4) Ha valamely harmonizációs intézkedésnek az Európai Parlament és a Tanács, a Tanács vagy a Bizottság általi elfogadását követően, egy tagállam a 36. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.

(5) Ezen felül, a (4) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben valamely harmonizációs intézkedésnek az Európai Parlament és a Tanács, a Tanács vagy a Bizottság általi elfogadását követően valamely tagállam új tudományos bizonyítékon alapuló, a környezet vagy a munkakörnyezet védelmével kapcsolatos nemzeti rendelkezések bevezetését tartja szükségesnek az adott tagállamra jellemző olyan probléma miatt, amely a harmonizációs intézkedés elfogadása után merült fel, ezekről az előirányzott rendelkezésekről és bevezetésük indokairól értesíti a Bizottságot. ▼

2010. október 26. 6. oldal

Ígéretbehajtó Szemle (6) A Bizottság a (4) és (5) bekezdésben említett értesítésektől számított hat hónapon belül a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

uniós szintű központi engedélyezési, koordinációs és ellenőrzési rendszer megteremtésére.

Amennyiben a Bizottság e határidőn belül nem hoz határozatot, a (4) és (5) bekezdésben említett nemzeti rendelkezéseket jóváhagyottnak kell tekinteni.

(3. fejezet – Jogszabályok közelítése 118. cikk)

Ha az ügy összetettsége indokolja, és az emberi egészséget fenyegető veszély nem áll fenn, a Bizottság értesítheti az érintett tagállamot arról, hogy az ebben a bekezdésben említett határidő legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható. (7) Ha a (6) bekezdés alapján egy tagállamnak engedélyezték valamely harmonizációs intézkedéstől eltérő nemzeti rendelkezések fenntartását vagy bevezetését, a Bizottság haladéktalanul megvizsgálja, hogy javasolja-e az adott intézkedés kiigazítását. (8) Ha egy olyan területen, amely korábban harmonizációs intézkedések tárgyát képezte, valamely tagállam különleges közegészségügyi problémát vet fel, erről tájékoztatja a Bizottságot, amely haladéktalanul megvizsgálja, hogy javasoljon-e megfelelő intézkedéseket a Tanácsnak. (9) A 258. és 259. cikkben megállapított eljárástól eltérve, a Bizottság vagy bármely tagállam közvetlenül az Európai Unió Bíróságához fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam az e cikkben biztosított hatáskörével visszaél. (10) A fentiekben említett harmonizációs intézkedések indokolt esetben védzáradékot tartalmaznak, amely felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy a 36. cikkben említett egy vagy több nem gazdasági okból, uniós ellenőrzési eljárás alá tartozó ideiglenes intézkedéseket hozzanak.” (3. fejezet – Jogszabályok közelítése 114. cikk) „A 114. cikk sérelme nélkül a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően egyhangúlag irányelveket fogad el a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek közvetlenül érintik a belső piac megteremtését vagy működését.” (3. fejezet – Jogszabályok közelítése 115. cikk) „Ha a Bizottság azt állapítja meg, hogy a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közötti különbségek torzítják a belső piaci verseny feltételeit, és hogy ezt a torzulást ki kell küszöbölni, konzultál az érintett tagállamokkal. Ha ez a konzultáció nem eredményez a torzulás kiküszöbölésére vonatkozó megállapodást, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel elfogadja a szükséges irányelveket. E célból a Szerződésekben előírt bármilyen egyéb megfelelő intézkedést el lehet fogadni.” (3. fejezet – Jogszabályok közelítése 116. cikk) „(1) Amennyiben okkal lehet tartani attól, hogy törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések elfogadása vagy módosítása a 116. cikk értelmében vett torzulást okoz, az így eljárni kívánó tagállam konzultál a Bizottsággal. A tagállamokkal folytatott konzultációt követően a Bizottság ajánlást tesz az érintett államoknak a szóban forgó torzulás elkerülésére alkalmas intézkedésekre vonatkozóan. (2) Ha az az állam, amely nemzeti rendelkezéseket kíván bevezetni vagy módosítani, nem tesz eleget a neki címzett bizottsági ajánlásnak, a többi tagállamtól nem követelhető meg, hogy e torzulás kiküszöbölése érdekében saját nemzeti rendelkezéseit a 116. cikk értelmében módosítsa. Ha az a tagállam, amely figyelmen kívül hagyta a Bizottság ajánlását, olyan torzulást okoz, amely csak saját magára nézve hátrányos, a 116. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók.” (3. fejezet – Jogszabályok közelítése 117. cikk) „A belső piac létrehozása, illetve működése keretében az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el a szellemi tulajdonjogok Unión belüli egységes oltalmát biztosító európai oltalmi jogcímek létrehozására, valamint egy

Az európai oltalmi jogcímekre vonatkozó nyelvhasználati rendet a Tanács állapítja meg különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.”

12 „(1) Valamennyi Uniói politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. Az Unió fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberek testi és szellemi egészségét fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az ilyen fellépés magában foglalja a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelmet az azok okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások, valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás által, továbbá a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérését, az ilyen veszélyek korai előrejelzését és az ezek elleni küzdelmet. Az Unió kiegészíti a tagállamok fellépését a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségkárosodás csökkentése érdekében, beleértve a felvilágosítást és a megelőzést is. (2) Az Unió bátorítja a tagállamok közötti együttműködést az e cikkben említett területeken, és szükség esetén támogatást nyújt a tagállamok fellépéséhez. Az Unió ösztönzi különösen a határ menti területeken az egészségügyi szolgáltatások egymást kiegészítő jellegének javítására irányuló, tagállamok közötti együttműködést. A tagállamok a Bizottsággal együttműködve összehangolják politikáikat és programjaikat az (1) bekezdésben említett területeken. A Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve megtehet minden hasznos kezdeményezést az összehangolás előmozdítására, különös tekintettel az iránymutatások és mutatók megállapítására, a bevált gyakorlatok cseréjének megszervezésére, valamint az időszakonkénti felülvizsgálat és kiértékelés szükséges elemeinek kialakítására irányuló kezdeményezésekre. Az Európai Parlamentet teljeskörűen tájékoztatni kell. (3) Az Unió és a tagállamok elősegítik az együttműködést harmadik országokkal és a népegészségügy területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel. (4) A 2. cikk (5) bekezdésétől, illetve a 329. cikk (1) bekezdésétől eltérve, és a 119. cikk (2) bekezdésével összhangban az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően az e cikkben említett célok eléréséhez való hozzájárulás érdekében a közös biztonsági kockázatok kezelésére elfogadja a következőket: a) az emberi eredetű szervek és szövetek, a vér és vérkészítmények magas szintű minőségi és biztonsági előírásainak megállapítására vonatkozó intézkedések; ezek az intézkedések nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy szigorúbb védintézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be; b) intézkedések az állat- és növényegészségügy terén, amelyek közvetlen célja a közegészség védelme; c) a gyógyszerek és a gyógyászati célú eszközök magas szintű minőségi és biztonsági előírásainak megállapítására vonatkozó intézkedések. (5) A Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében ösztönző intézkedéseket állapíthat meg az emberi egészség védelmére és javítására, és különösen a határokon át széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelemre, valamint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérésére, az ilyen veszélyek korai előrejelzésére és az ezek elleni küzdelemre vonatkozóan, továbbá olyan intézkedéseket állapíthat meg, amelyeknek közvetlen célja – a dohányra és a túlzott alkoholfogyasztásra vonatkozóan – a közegészség védelme, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját.

2010. október 26. 7. oldal

▼

Ígéretbehajtó Szemle (6) A Tanács a Bizottság javaslata alapján, ajánlásokat is elfogadhat az e cikkben meghatározott célok érdekében.

b) előmozdítsa a tagállamok együttműködését, különös tekintettel a bevált gyakorlatok cseréjére.

(7) Az Unió tevékenységének tiszteletben kell tartania a tagállamoknak az egészségügyi politikájuk meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatáskörét. A tagállamok hatásköre kiterjed az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás működtetésére, és a hozzájuk rendelt erőforrások elosztására. A (4) bekezdés a) pontjában említett intézkedések nem érinthetik a szervek és vér adására vagy gyógyászati célú felhasználására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.”

(2) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében egyedi intézkedéseket állapít meg a tagállamokban végrehajtott olyan intézkedések kiegészítésére, amelyek az e cikkben kitűzött célok megvalósítására irányulnak, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját.”

(XIV. cím – Népegészségügy 168. cikk)

16 „(1) Az Unió ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést a természeti vagy ember okozta katasztrófák megelőzését és az azokkal szembeni védekezést szolgáló rendszerek hatékonyságának javítása érdekében.

13 „(1) Az Unió és a tagállamok biztosítják az Uniói ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. E célból – összhangban a nyitott és versengő piacok rendszerével – fellépésük arra irányul, hogy:

(XXII. cím – Idegenforgalom 195. cikk)

Az Unió tevékenységének célja:

– ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely az Unió egész területén kedvez a kezdeményezéseknek és a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – fejlődésének;

a) az Unión belül a tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi szintű intézkedésének támogatása és kiegészítése a kockázatok megelőzése, a tagállamokban a polgári védelemben részt vevők felkészítése és a természeti vagy ember által okozott katasztrófák kezelése terén,

– ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely kedvez a vállalkozások közötti együttműködésnek;

b) a nemzeti polgári védelmi szolgálatok gyors és eredményes operatív együttműködésének előmozdítása az Unión belül,

– elősegítsék az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását.

c) a nemzetközi szintű polgári védelmi intézkedések koherenciájának előmozdítása.

(2) A tagállamok a Bizottsággal kapcsolatot tartva konzultálnak egymással, és amennyiben szükséges, összehangolják fellépésüket. A Bizottság megtehet minden hasznos kezdeményezést az összehangolás előmozdítása érdekében, különös tekintettel az iránymutatások és mutatók megállapítására, a bevált gyakorlatok cseréjének megszervezésére, valamint az időszakonkénti felülvizsgálat és kiértékelés szükséges elemeinek kialakítására irányuló kezdeményezésekre. Az Európai Parlamentet teljeskörűen tájékoztatni kell.

(2) A (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósításának elősegítéséhez szükséges intézkedéseket rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját.”

– felgyorsítsák az ipar alkalmazkodását a strukturális változásokhoz;

(3) Az Unió az a Szerződések egyéb rendelkezései alapján folytatott politikái és tevékenysége útján hozzájárul az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzések eléréséhez. A Tanács a 294. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően egyedi intézkedéseket hozhat a tagállamokban végrehajtott olyan fellépések támogatására, amelyek az (1) bekezdésben kitűzött célok megvalósítására irányulnak, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját E cím nem szolgáltat alapot ahhoz, hogy az Unió bármilyen olyan intézkedést vezessen be, amely a verseny torzulásához vezethet, vagy amely adórendelkezéseket vagy a munkavállalók jogait és érdekeit érintő rendelkezéseket tartalmaz.” (XVII. cím – Ipar 173. cikk) 14 „(1) A tudományos és műszaki haladás, az ipari versenyképesség, valamint az uniós politikák végrehajtásának elősegítése érdekében az Unió európai űrpolitikát alakít ki. E célból közös kezdeményezéseket támogathat, előmozdíthatja a kutatást és a technológiafejlesztést, továbbá összehangolhatja a világűr kutatásához és hasznosításához szükséges erőfeszítéseket. (2) Az (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósításához való hozzájárulás érdekében az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megállapítja azon szükséges intézkedéseket, amelyek európai űrprogram formájában is megvalósulhatnak, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját. (3) Az Unió megfelelő Űrügynökséggel.

kapcsolatokat

épít

ki

az

Európai

(4) Ez a cikk nem érinti e cím egyéb rendelkezéseit.” (XIX. cím – Kutatás, technológiai fejlesztés és űrkutatás 189. cikk) 15 „(1) Az Unió, különösen az idegenforgalmi ágazatban működő uniós vállalkozások versenyképességének elősegítése révén, kiegészíti a tagállamoknak az idegenforgalmi ágazat terén folytatott tevékenységét. Ennek elérése érdekében az Unió tevékenységének célja, hogy:

(XXIII. cím – Polgári védelem 196. cikk) 17 „(1) Az uniós jog tagállamok általi eredményes végrehajtását – ami az Unió megfelelő működése szempontjából elengedhetetlen – közös érdekű ügynek kell tekinteni. (2) Az Unió támogathatja a tagállamok azon erőfeszítéseit, amelyek az uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásaik javítására irányulnak. Az ilyen fellépés különösen az információk és a köztisztviselők cseréjének megkönnyítését, valamint a képzési programok támogatását foglalhatja magában. Az ilyen támogatás igénybevételére egyik tagállam sem kötelezhető. Az e célból szükséges intézkedéseket rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját. (3) E cikk nem érinti sem a tagállamoknak az uniós jog végrehajtására vonatkozó kötelezettségeit, sem pedig a Bizottság előjogait és feladatait. E cikk nem érinti továbbá a Szerződések azon egyéb rendelkezéseit, amelyek a tagállamok egymás közötti, illetve a tagállamok és az Unió közötti igazgatási együttműködésről rendelkeznek.” (XXIV. cím – Igazgatási együttműködés 197. cikk) 18 „A 28-32. cikk szerinti vámunió létrehozásával az Unió a közös érdeknek megfelelően hozzájárul a világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez, a nemzetközi kereskedelemre és a külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó korlátozások fokozatos megszüntetéséhez és a vám- és egyéb akadályok csökkentéséhez.” (II. cím – Közös kereskedelempolitika 206. cikk) „(1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni.

a) ösztönözze az ebben az ágazatban működő vállalkozások fejlődéséhez szükséges kedvező környezet kialakítását,

2010. október 26. 8. oldal

▼

Ígéretbehajtó Szemle (2) A közös kereskedelempolitika végrehajtásának kereteit meghatározó intézkedéseket rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. (3) Ha egy vagy több országgal vagy nemzetközi szervezettel megállapodásokat kell megtárgyalni, illetve megkötni, az e cikk különös rendelkezéseire is figyelemmel, a 218. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A Bizottság ajánlásokat terjeszt a Tanács elé, amely felhatalmazza a szükséges tárgyalások megkezdésére. A Tanács és a Bizottság feladata annak biztosítása, hogy a megtárgyalt megállapodások a belső uniós politikákkal és szabályokkal összeegyeztethetőek legyenek. A Bizottság ezeket a tárgyalásokat a Tanács által e feladatának támogatására kijelölt különbizottsággal konzultálva, a Tanács által számára kibocsátható irányelvek keretei között folytatja le. A Bizottság a tárgyalások előrehaladásáról rendszeresen jelentést tesz a különbizottságnak és az Európai Parlamentnek. (4) A (3) bekezdésben említett megállapodások tárgyalása és megkötése tekintetében a Tanács minősített többséggel határoz. A szolgáltatások kereskedelme, a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai, valamint a közvetlen külföldi befektetések területére vonatkozó megállapodások tárgyalása és megkötése tekintetében a Tanács egyhangúlag jár el, ha a megállapodás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek elfogadásához a belső szabályok esetében egyhangúságra van szükség. A Tanács szintén egyhangúlag határoz: a) a kulturális és audiovizuális szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó megállapodások tárgyalása és megkötése tekintetében, ha fennáll a veszélye annak, hogy azok korlátozzák az Unió kulturális és nyelvi sokféleségét; b) a szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó megállapodások tárgyalása és megkötése tekintetében, ha fennáll a veszélye annak, hogy azok komoly zavarokat okoznak az ilyen szolgáltatások nemzeti megszervezésében, illetve korlátozzák a tagállamok ezek biztosítására vonatkozó hatáskörét. (5) A közlekedés területén a nemzetközi megállapodások tárgyalására és megkötésére a harmadik rész V. címét és a 218. cikket kell alkalmazni. (6) Az e cikkben a közös kereskedelempolitika területén átruházott hatáskörök gyakorlása nem sértheti az Unió és a tagállamok közötti hatáskörök elhatárolását, és nem vezethet a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációjához, amennyiben a Szerződések az ilyen harmonizációt kizárják. (II. cím – Közös kereskedelempolitika 207. cikk) 19 „(1) Ha a Szerződésekben meghatározott politikák keretében az Unió fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a Szerződésekben foglalt célkitűzések valamelyike megvalósuljon, és a Szerződések nem biztosítják a szükséges hatáskört, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag elfogadja a megfelelő rendelkezéseket. Amennyiben a szóban forgó rendelkezéseket különleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács fogadja el, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértését követően szintén egyhangúlag határoz. (2) A szubszidiaritás elve érvényesülésének ellenőrzésére szolgáló, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke (3) bekezdésében említett eljárás keretében a Bizottság köteles felhívni a nemzeti parlamentek figyelmét azokra a javaslatokra, amelyek e cikken alapulnak. (3) Az e cikken alapuló intézkedések nem eredményezhetik a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációját olyan területeken, amelyeken a Szerződések az ilyen harmonizációt kizárják. (4) Ez a cikk nem szolgálhat a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos célkitűzések megvalósításának alapjául, és az e cikk alapján elfogadott valamennyi jogi aktusnak tiszteletben kell tartania az Európai Unióról szóló szerződés 40. cikkének második bekezdésében megállapított határokat.” (Hetedik rész – Általános és záró rendelkezések 352. cikk) 20 (2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a

személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. (EUM 26. cikk) „(3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.” (Lisszaboni Szerződés I. rész „Az Európai Unióról szóló szerződés” – később EUSz - 5. cikk) 22 Az állam bugyellárisa belülről: így finanszírozzák Magyarországot http://hvg.hu/gazdasag/20100922_akk_mnb_allam_finanszirozasa#ut m_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter 2010_09_22&utm_content=top 23 A külföldön befektetett magyar működő tőkeállomány 19952007 http://www.tokeexport.hu/index.php?option=com_content&view=article &id=3%3Aa-magyar-tkekivitel-aktualis-helyzeterl&catid=1%3Alatestnews&lang=ro 24 Beterjesztett 2010-es költségvetés-tervezet http://www.parlament.hu/irom/10554/10554.htm 25 Elemzők: az amerikai kapitalizmus össze fog omlani jovonk.info 2009, november 18 - 17:20 http://jovonk.info/2009/11/18/elemzok-az-amerikai-kapitalizmus-osszefog-omlani 26 Népszabadság: Soros még nem látott ekkora válságot mti.hu 2008. október 14. 08:00 - http://www.mti.hu/cikk/316561/ 27 Soros: akár profitálhat is a válságból Magyarország hirtv.hu 2008. november 11. 22:05 – http://www.hirado.hu/Hirek/2008/11/11/21/Soros_akar_profitalhat.aspx 28 Még csak most jön a feketeleves - 2009. november 19. 05:00|Utolsó módosítás: 2009. 11. 19. 05:00| http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/meg-csak-most-jon-a-feketeleves296831 29 Ld. 24. jegyzet 30 Csak jelképes különadót fizet a CBA és a Reál? - 2010. 10. 14. 13:18 - http://www.vg.hu/gazdasag/adozas/csak-jelkepeskulonadot-fizet-a-cba-es-a-real-330450 31 "A végén mindig a fogyasztó fizet" - Helyesli a válságadót Parragh 2010. 10. 14. 07:20 http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/a-vegen-mindig-afogyaszto-fizet-helyesli-a-valsagadot-parragh-330420 32 Alaposan ráfizetnek a dolgozók az új adócsomagra - Utolsó módosítás: 2010. október - 13. http://adozona.hu/tb_nyugdij/20101013_nyugdij_nyugdjpnztrado_adoc somag.aspx#utm_source=hvg_top&utm_campaign=newsletter2010_1 0_14&utm_medium=email&utm_content=top1 33 Könnyen kialakulhat egy szociális válság is - 2010. 9. 30. 05:00 - http://www.vg.hu/velemeny/publicisztika/konnyen-kialakulhat-egyszocialis-valsag-is-329017 Munkahelyek - Egymillióval több lenne, maradhat? - 2010. 10. 6. 05:00 http://www.vg.hu/velemeny/publicisztika/munkahelyek-egymilliovaltobb-lenne-maradhat-329588 Ifo: Most sem jó, de még rosszabb lesz - 2010. 10. 7. 10:50 http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/ifo-most-sem-jo-de-megrosszabb-lesz-329754 Akár ötvenezren is repülhetnek a közszférából - 2010. 10. 21. 05:09 - http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=358841 34 Súlyos nyugdíjválság: 45 ezer forintot kellene félretenni havonta... -http://ecoline.hu/penzugyek/20100922_nyugdijvalsag.aspx 35 Rákóczi Brezáni kiáltványa http://szkszhu.szksz.com/RakocziBrezanikialtvanya.pdf 36 2010-es Országgyűlési Képviselő Választás 1. fordulójának páreredményei http://szkszhu.szksz.com/2010_valasztas_pareredmeny.doc ▼

2010. október 26. 9. oldal

Ígéretbehajtó Szemle 37 Dr. Halász József: Az önigazgatás (szubszidiaritás) Pajzsa a Magyar Modell (Az EU Parlament „EU realista” (Függetlenség/Demokrácia) frakciójának felkérésére írt tanulmány) http://szkszhu.szksz.com/azonigazgataspajzsa.pdf

39 Előszó – http://szkszhu.szksz.com/Ujparadigmaeloszo.pdf

38 Rövid indoklás az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezethez http://szkszhu.szksz.com/EUKonfoderaciorovidindoklas.pdf Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet http://szkszhu.szksz.com/EuropaiKonfoderacio.pdf Vertragsentwurf des Europäischen Staatenbundes http://szkszhu.szksz.com/EuropaiKonfoderacionemet.pdf Treaty Project of the European Confederation http://szkszhu.szksz.com/EUKonfoderacioangol.pdf

Szabadság Alkotmánya - http://szkszhu.szksz.com/Moalkotmany.pdf

Rövid indoklás a Szabadság Alkotmányához, az Alaptörvényhez és az alaptörvény szintű főtörvényekhez http://szkszhu.szksz.com/rovidindoklas.pdf Szabadság Alkotmánya egy oldal http://szkszhu.szksz.com/Moalkotmanyrovid.pdf Az államhatalom gyakorlásáról szóló 1. főtörvény http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.pdf Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény http://szkszhu.szksz.com/2fotorveny.pdf Magyarország jelképeiről és ünnepeiről szóló, 3. főtörvény http://szkszhu.szksz.com/3fotorveny.pdf (A 39. és 40. jegyzetek egységes szerkezetben dr. Halász József „Az új világrendszer paradigmája a Szent Korona” – Püski kiadó 2010, jelenleg a második kiadás kapható)

Az Európai Konföderáció zászlója

Három radikális lépés

Kilépés az Európai Egyesült Államokból (EU(EUEurópai Állam-ból), Eur ópai Állam szövetség létrehozása Kilépés a NATO katonai szervezetéb szervezetéből, tagságunk felfüggeszfelfüggesztése a politikai szervezetben. szervezetben.

Az idegen hatalom állam-megszűntetése: az állam polgárság azonos a Szent Korona tagsággal

Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szerkeszti: dr. Halász József PAJZS Szövetség - http://www.szksz.com, Postacím: 1519 Budapest Pf.: 294; tel.: +3620/3921139, +3630/6163894, e-levél: [email protected], [email protected]

2010. október 26. 10. 10. oldal