T. Szegedi Ítélőtábla! Ítélőtábla! 6720 Szeged, Sóhordó u. 5
Kelemen Gábor 4246 Nyíregyháza, Búzavirág u. 3. felperesnek
képv:
Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Tass u. 9. I/2. email:
[email protected]
FELLEBBEZÉSE
Szegedi Törvényszék 1.P.22.276/2014/29 sz. alatt kiadott I. fokú ítélete ellen a
Debreceni Ítélőtábla 4025 Debrecen, Széchenyi u. 24. I. r. Debreceni Törvényszék 4025 Debrecen, Széchenyi u. 9. II. r, Nyíregyházi Törvényszék 4400 Nyíregyháza Bocskai u. 2. III. r. alperesek ellen
Közigazgatási eljárás során okozott kár – bírói műhiba – megállapítása és az ezzel okozott kár megtérítése tárgyában
Személyes költségmentesség mellett Melléklet: …… db Dr. Kincses István ügyvéd
2
Dr. Kincses István ügyvéd
TISZTELT SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA! ÍTÉLŐTÁBLA! Alulírott Kelemen Gábor 4246 Nyíregyháza, Búzavirág u. 3. sz. alatti lakos felperes a Debreceni Ítélőtábla -4025 Debrecen, Széchenyi u. 24. - I. r., Debreceni Törvényszék - 4025 Debrecen, Széchenyi u. 9. - II. r, Nyíregyházi Törvényszék - 4400 Nyíregyháza Bocskai u. 2.- III. r. alperesek által megvalósított
közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése érdekében indított perben a Szegedi Törvényszék 1.P.22.276/2014/29 sz. alatt kiadott I. fokú ítélet megváltoztatása érdekében a felzeten megjelölt jogi képviselőmön keresztül az alábbi FELLEBBEZÉST FELLEBBEZÉST nyújtom be, mely alapján kérem, hogy az I. fokú ítéletet megváltoztatva az alpereseket kereset szerint szíveskedjenek marasztalni, továbbá kérem, hogy az alpereseket perköltség viselésére is kötelezni szíveskedjenek. Indoklás I. ÍTÉLET DOLOG KIFOGÁSA NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK III. r. r. ALPERES VONATKOZÁSÁBAN Álláspontom szerint az I. fokú ítélet téved abban a kérdésben, hogy a kereset tárgya olyan jogalap lett volna, amely alapján korábban a II. r. alperessel szemben már jogerős ítélet született volna. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 130. § (1) A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt - akár ugyanazon bíróság, akár más bíróság elıtt - a per már folyamatban van (128. §), vagy annak tárgyában már jogerıs ítéletet hoztak (229. §); A per megszüntetése 157. § A bíróság a pert megszünteti: a) ha a keresetlevelet már a 130. § (1) bekezdésének a) -h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani;
A fentiekben idézett jogszabályi rendelkezésekből az állapítható meg, hogy több konjunktív feltétele van az ítélt dolog megállapíthatóságának: • Ugyanazon felek között • Ugyanazon ténybeli alapból származóan • Ugyanazon jog iránt A fenti konjunktív feltételek közül egyértelműen hiányzik az „ugyanazon ténybeli alapból származás” feltétele. A III. r. alperessel szemben nem az előzményi per tényállása volt jelen per tényállási háttere, mivel új, többlettényállásként jelenik meg, meg hogy az előzményi per során visszaélt a bírói hatalmával, amikor az előzményi ügy alperesként bíróságként lépett fel és olyan bírósági végzést hozott – kijavító végzés – melynek elfogadása kívül esett az előzményi ügy tárgyaló bíróság - II. r. alperes – kompetenciáján. Azt mérlegelési körébe nem vonhatta előadása szerint, - bár álláspontom szerint ezzel hozzájárult a III. r. alperes visszaélésszerű joggyakorlásához - ezzel a lépésével megsértette a törvény előtti, előtti, bíróság előtti egyenlőség alaptörvényi előírását és így közvetlenül okozójává vált az előzményi per jogellenes lezárásának.
3 Ez az eljárás egyértelműen megsértette a Magyarország által is aláírt Alapjogi Charta Tisztességes tárgyaláshoz való joggal kapcsolatos (Egyezmény 6. Cikk, Charta 47. cikk) rendelkezéseit, a „fegyverek egyenlőségének elvét” melyre tekintettel amennyiben a tisztességes, pártatlan és objektív eljáráshoz való jogunk továbbra is ignorálásra kerül kénytelenek leszünk ez okból az Európai Bíróság előtt kártérítési igényt előterjeszteni. AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETE CASE OF DOMBO BEHEER B. V. THE NETHERLANDS STRASBOURG 1993. OKTÓBER 27. ÖSSZEFOGLALÁS Hollandiában a polgári jogok és kötelezettségek tárgyában (folyószámlahitel-szerzıdés szóbeli megkötése) folyamatban volt bírósági eljárások során nem biztosították a tisztességes eljárás (fair trial), nevezetesen a "fegyverek egyenlısége" (equality of arms) elvének az érvényesülését, mert a szóbeli szerzıdés megkötésekor kizárólag jelen volt két személy közül csak a bankot képviselı igazgatót hallgatták ki és az ı vallomására alapították a tényállást, ezzel szemben elutasították a vállalat képviseletében eljárt igazgató kihallgatására irányuló indítványokat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének 1. paragrafusát. A Bíróság ezzel szemben elutasította a kérelmezı vállalat anyagi és nem anyagi kárának, valamint a hazai bíróságok elıtt felmerült költségeinek megtérítésére irányuló kérelmét, mert nem tartozik a hatáskörébe annak az eldöntése, hogy a másik fél meghallgatása esetén a felmerülı ellentétes bizonyítékok értékelése során a nemzeti bíróságok milyen megállapításra jutottak volna. Ezzel szemben Hollandiát kötelezte a kérelmezı vállalat strasbourgi szervek elıtt felmerült költségeinek megfizetésére. AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK ÍTÉLETE G. B. KONTRA FRANCIAORSZÁG ELLENI ÜGYE A 2001. OKTÓBER 2-ÁN KELT ÍTÉLET ÖSSZEFOGLALÁSA Megsértették az Egyezmény 6. cikkének 1. és 3/b. pontjait (tisztességes tárgyaláshoz való jog) azzal, hogy a panaszos új szakértı kirendelése iránt elıterjesztett kérelmét a nemzeti bíróság elutasította, jóllehet a kirendelt szakértı véleménye az új dokumentumok hatására alapjaiban megváltozott. A Bíróság rámutatott arra: a "fegyverek egyenlıségének" alapelve megköveteli, hogy a bíróság a feleknek minden indokolt lehetıséget megadjon jogi véleményük kifejtésére, méghozzá olyan feltételek mellett, amelyek az ellenérdekő fél számára biztosítottaknál semmiképpen sem hátrányosabbak. 2/2009. Polgári jogegységi határozat a PK 172. számú kollégiumi állásfoglalás felülvizsgálatáról A Legfelsıbb Bíróság az a) pontban foglalt iránymutatásának indokaként a Pp. 1. §-ára és 3. §-ának (1) bekezdésére hivatkozott, melyeknek az állásfoglalás meghozatalakor hatályos szövege értelmében a bíróságnak - a törvény céljának megfelelıen - az a feladata, hogy a felmerült jogviták eldöntését az igazság alapján biztosítsa. A törvénynek a kollégiumi állásfoglalásban idézett 1. §-át az 1999. évi CX. törvény (a továbbiakban: VIII. Ppn.) 2. §-a hatályon kívül helyezte és újrafogalmazta a törvény célját, egyben módosította a 3. § (1) bekezdésének szövegét is. A bírósági peres eljárással szemben 2000. január 1-jei hatállyal megfogalmazott törvényi követelmények értelmében a bíróság feladata a törvény céljának az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikke alapján megfogalmazott, ún. "fegyverek egyenlısége" elvvel és a felek önrendelkezési jogát, cselekvési autonómiáját kifejezı rendelkezési elvvel összhangban történı értelmezése.
Az előzményi perben eljárt II. r. alperesnek álláspontom szerint a fegyverek egyenlőségének elve alapján figyelmen kívül kellett volna hagynia a II. r. alperes nem alperesként, hanem bíróságként történt fellépését a perben és az ilyen módon szolgáltatott bizonyítékot pontosan a fegyverek egyenlőségének hiánya folytán el kellett volna utasítania. Tehát az ítélet alapvető hibája a III. r. alperessel kapcsolatban az, hogy figyelmen kívül hagyta az előzményi per azon többlet tényállását, amikor alperesként bírósági jogkörben lépett fel, kényszerítve ezzel a II. r. alperest az általa benyújtott kijavító végzés akceptálására. Nekem, mint felperesnek nincsenek olyan jogaim, mely alapján egyoldalú aktusokkal az eljáró bíróságot hasonló kényszerhelyzet alá tudnám vonni. Ez az eljárási különbség csak az előzményi perben jelent meg, így nem lehet ítélt dologról beszélni a III. r. alperes vonatkozásában. A valóság az, hogy a II. r. alperes és a III. r. alperes összejátszottak az előzményi per során annak érdekében, hogy nekem kárt okozzanak. Mindketten hatóságként, bíróságként léptek fel, amely meg nem engedett a Pp alapelvei, Alapjogi Charta rendelkezései alapján. Minderre tekintettel megalapozatlan a vitatott ítélet III. r. alperessel kapcsolatos állítása az ítélet dologgal összefüggésben. II. KIJAVÍTÓ VÉGZÉS JOGELLENESSÉGE, JOGELLENESSÉGE, ALKALMATLANSÁGA 1. Kijavítás meg nem engedettsége
4 Ténykérdés, hogy az előzményi per alapját képező azon korábbi peres eljárás, melyben a Nyíregyházi Városi Bíróság 12.P.20.652/2009/13 sz. alatt kiadott,- engem pernyertesnek minősítő - I. fokú ÍTÉLETÉT a III. r. alperes a 4.Pf.20.924/2009/5 sz. alatt kiadott végzése nem helyezte helyezte hatályon kívül. kívül Egyik legfontosabb fellebbezési hivatkozásom továbbra is az, hogy kijavítással egy hatályon kívül
nem helyezett ítélet nem helyezhető hatályon kívül, mivel
ez a kérdés a rendelkező rész
magja, központi eleme. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról A határozatok jogereje 227. § (1) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétıl kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem volt, annak közlésétıl kezdve. 228. § (1) Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével (218. §) emelkedik jogerıre; azok a határidık azonban, amelyeket a határozat jogerıre emelkedésétıl kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétıl (219. §) kezdıdnek. BH 129/1993. a bíróság csak névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén rendelheti el a határozat kijavítását. A határozatot az ügy érdemében megváltoztató kijavító végzés törvénysértı. [Pp. 224. § (10) bek.].
A III. r. alperes az érdemi részt, magát a döntést kívánta megváltoztatni a kijavítás eszközével, holott vele illetően, így jogellenesen járt el akkor, amikor szemben is beállt a Pp.227§(1) szerinti jogerő az érdemi részt illetően ennek ellenére megváltoztatta az érdemi döntést 4 év után!!! Nem kezelhető probléma az, hogy mi történik a jogerővel a függő időben, ezért tiltja a jogszabály az ítélet érdemét érintő rész kijavítással történő megváltoztatását. Ha önálló bírósági rendszer állna rendelkezésre bírósági műhibák tárgyalására ennek a ténynek meg nem kerülhető jelentőséget tulajdonítana az érdektelen erre specializált bíróság, de a jelenlegi helyzetben egymást mentik az egymásnak ítélkező bíróságok, bizton számítva arra, hogy legközelebb visszakapják ezt a „segítséget” a másiktól. Az előzményi ügyben eljáró II. r. alperesnek álláspontom szerint vissza kellett volna utasítani a III. r. alperes bíróságként történt fellépését nem pedig tudomásul venni a bírói hatalom gyakorlását részéről, aki a perben hozzám hasonlóan „csak” peres félként lett volna szabad, hogy szerepeljen. Akár kijavította, akár nem azon a tényen nem változtatott ez a lépés, hogy az általam megnyert per is hatályban volt négy éven keresztül – álláspontom szerint jelenleg is hatályban van van -, így a bírósági műhiba elkövetése ténykérdés. Bírósági műhibát kijavítással nem lehet orvosolni, orvosolni márpedig az egész előző eljárás erről szólt. A nekem okozott kár nem térült meg azáltal, hogy a III. r. alperes visszaélt a bírói hatalmával, ezzel újabb műhibát követett el a II. r. alperessel együttműködve. 2. Kijavító végzés ügyszámából következő hatálytalanság hatálytalansága talansága A fellebbezéssel érintett ügyben kifejtésre került az is, hogy probléma volt a III. r. alperes által elvégzett kijavítással összefüggő peres ügyszámokkal is, de ezen probléma nem került érintésre az ítéletben. Továbbra is az az álláspontom, hogy nem történhetet történhetett hetett meg a kijavítással kijavítással ítélet hatályon kívül helyezése, helyezése így álláspontom szerint az eredeti, engem pernyertesnek minősítő ítélet jelenleg is hatályban van. A III. r. alperes beadványa az alábbiakat tartalmazza: (4. o. 6. bek.)
Mint a fentiekben jelzett ügyszámokból megállapítható, hogy két ügyről lehet szó, szó mivel egyrészt a 4.Pf.20.924/2009/6 sz. alatt hozott kijavító végzést a III. r. alperes, de az ezen határozat ellen benyújtott
5 fellebbezésemet már a 4.Pf.20.476/2013/2 sz. alatti végzéssel utasította el, tehát nem ugyanazon ügyszámon belül. Látható, hogy két ügyszámról lévén szó, szó a második ügyszámhoz tartozó ügyről nincs tudomásom. Ezzel az anomáliával az ítélet sem foglalkozik. 3. Kijavító végzés kézbesítésének kézbesítésének elmaradása elmaradása, ügyvédi megbízási jogviszony megszűnése Erre a kérdéskörre az ítélet jelentős rész szentel, állítva azt, hogy szabályszerű volt a kijavító végzés postázása. Az ítélet a következőket tartalmazza: „A Pp. 70. § /2/ bekezdésének rendelkezése szerint a per vitelére szóló meghatalmazás a perrel kapcsolatos cselekmények végzésére terjed ki. E megfogalmazásból a törvényalkotó egyértelmően juttatja kifejezésre azon szándékát, hogy a meghatalmazás hatályossága nem szorítkozik csupán a per tartamára. Egyfelıl már a per (eljárás) megindítása elıtt hatályosul, másfelıl a per jogerıs befejezése után sem veszti hatályát. Kiterjed a meghatalmazás az eljárás megindítását megelızı cselekmények végzésén túl a végrehajtási eljárásra, az esetleges perújítási eljárásra és a felülvizsgálati eljárásban történı képviseletre is (Legfelsıbb Bíróság Pf.I.24.388/1998. - BH.2000. évi 5/211.).” 6. o. 6. bek. „Amennyiben a per vitelére szóló meghatalmazás korlátozást nem tartalmaz, a meghatalmazott fel van jogosítva a perrel kapcsolatos valamennyi szükséges nyilatkozat megtételére és perbeli cselekményre.” 6. o. 8. bek. Az ügyvédi tv. pontosan meghatározza mikor szűnik meg a megbízott ügyvéddel fennálló megbízási jogviszony. 1998. évi XI. törvény az ügyvédekrıl 24. § (4) Az ügyvéd a megbízás megszőnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van. (5) A megbízás az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül megszőnik a) a megbízás teljesítésével
A fenti – 24§(4) - rendelkezés szerint akkor kell bejelenteni a megbízási jogviszony megszűnését, ha az ügy még folyamatban van. Amennyiben viszont az ügy lezárult a törvény erejénél fogva szűnik meg a megbízási jogviszony jogviszony. ny Ezt a rendelkezést hagyta figyelmen kívül a III. r. ill. az I. r. alperes. Álláspontom szerint azért volt jogellenes a tanúként meghallgatni kívánt korábbi jogi képviselővel kapcsolatos bizonyítási indítvány elutasítása, mivel nyilatkozni tudott volna a megbízási jogviszony megszűnéséről, fennállásról. Egy megszűnt megbízási jogviszonyt semmilyen bírósági végzés nem tud feléleszteni. Azt, hogy megszűntmegszűnt-e vagy sem a megbízási jogviszony a megjelölt tanú meghallgatásával lehetett lehetett volna tisztázni, mely bizonyítási indítványt az eljárt Törvényszék elutasított, így eljárási jogaimat megsértette. Mivel a II. fokú jogerős ítélet kiadásával a per vitelére vonatkozó megbízási jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnt, tételes törvénysértést valósítottak meg az alperesek a megbízási jogviszony megszűnését követő kézbesítéssel, melynek erre tekintettel nincs joghatálya. Ebből viszont az következik, hogy mind a mai napig nem történ meg szabályszerű kézbesítés, kézbesítés tehát a kézbesítés elmaradása, mint minden bírósági határozat hatályosulási feltétele nem valósult meg, így a kijavító végzés jelenleg is hatálytalan annak eredendő törvénysértő jellegén túl is. Fenntarthatatlan az ítéleti logika megbízási jogviszony fennállásával kapcsolatban az alábbiak következtében: • Sosem szűnne meg az ügyvédi megbízás, vagy az bármikor feléleszthető lenne, ami jogi nonszensz. • Az ügynek nem lehetne tudni mikor van vége, így az ügyvéd elszámolási joga sosem tudna megnyílni
6 •
• •
Az ügyvéd az eljárás jogerős ítélettel történt lezárást követően is köteles lenne az ügyfelét képviselni külön megbízás nélkül is, így felelőssége sem szűnne meg vele szemben, ami korlátlan időre és korlátlan összegre vonatkozó felelősséget generálna Az ügyvédi felelősségbiztosítás értelmetlenné válna, mivel az ügy vége sosem következne be, így a felelősségbiztosítónak sem keletkezhetne sosem helytállási kötelezettsége Továbbá a felek szabad szerződési akaratába avatkozik be, szerződést hoz létre köztük akaratuk ellenére is, holott erre vonatkozó jogszabályi felhatalmazással nem rendelkezik.
Tehát összefoglalva az eljárási jogok kiszámíthatatlanok lennének, ami a társadalom működésének alapvető dezorganizálódásához vezetnének. Mindebből viszont látszik, mennyire védhetetlen, fenntarthatatlan, jogellenes az ítélet megbízási jogviszony fennállására vonatkozó álláspontja, különösen annak bizonyítatlansága folytán. Mindebből következően kérem megváltoztatni az ezzel összefüggő ítéleti rendelkezéseket is. Továbbá jelezni kívánom, hogy a konzekvensen követett bírósági joggyakorlat szerint a II. fokon eljárt bíróság döntéseit mindig az I. fokon eljárt bíróság kézbesíti, mely gyakorlat jelen esetben teljességgel eltér a korábbiaktól magyarázat nélkül. Ezen körülmények teljességgel igazolják azt az állításomat, miszerint nem történt jogszerű kézbesítés. 4. Nyíregyházi Törvényszék Elnökének szerepe a kijavításban A kijavító végzés fejlécén két elnöki pecsét is szerepel, az egyik 2003. márc. 7. a másik 2013. márc. 22-i dátummal. A március 7-i pecséten pedig egy idegen ügyszám is szerepel, a 2012. XVIXVI-C28/8 szám, szám melyről semmilyen információt nem tartalmaz az irat. Nem érthető, hogyan működött közre ebben az eljárásban a III. r. alperes elnöke, de mivel olyan személy vett részt az eljárásban, akinek a Pp. szerint abban nem lett volna szabad, ezért álláspontunk szerint meg nem engedett eljárást folytatott le a III. r. alperes. Erről nyilván a fentiekben jelzett ügyszámhoz kapcsolódó dokumentumok megtekintését követően lehet részletesebben nyilatkozni. Az erre irányuló bizonyítási indítványom sem sem került teljesítésre, teljesítésre magyarázat nélkül maradva. Ezt szintén eljárási jogsértésnek kell tekintenem. 5. Két ítélet egyidejű hatályban léte, léte, Jogerő tiszteletben tartása Az I. r. alperes idézi az Alkotmánybíróság vonatkozó rendelkezést:
Én magam is ezt az álláspontot tartom egyedül helyesnek. Mivel érdemi döntést kijavítással nem lehet módosítani, megváltoztatni, így a jogerő automatikusan beállt a hibás határozatot hozó III. r. alperessel továbbá az I. r. és a II. r. alperessel szemben is. Külön kiemelést érdemel az utolsó mondat, mely szerint a határozat határozat tartalmi helyességétől függetlenül áll be a jogerő!! jogerő Nyilvánvalóan hibázott a III. r. alperes, ellenkező esetben nem lett volna mit kijavítani. Mivel viszont a fenti AB határozat értelmében is a hibás határozat, határozat, - annak hibája által is oko okozva - jogerőre emelkedett a hibával együtt. együtt Arra még ne volt példa, hogy tisztességesen elismerje a hibát és vállalja a felelősséget. Ebben az ügyben vagy itt Magyarországon vagy az Európai Bíróság előtt, de meg kell történnie. III. II. KIRÍVÓ SÚLYOSSÁGÚ BÍRÓI FELELŐSSÉGI SZINT KÉRDÉSE
7 Szeretném ismételten és nyomatékkal rögzíteni, hogy a bírói károkozás felelősségi szintjének azonosnak kel lennie az egyéb károkozás esetén alkalmazott felelősségi szinttel, mivel nincs olyan jogszabály, amely felhatalmazná a bíróságokat, hogy csak kirívóan súlyos jogsértésért tartoznának felelősséggel. A joggyakorlat Alaptörvényt módosító hatállyal nem bírhat, márpedig jelenleg ez állapítható meg az ítéletből ill. az e témában követett joggyakorlatról. Ez önállóan tárgya lesz egy Európai Bírósági beadványnak, amennyiben a tisztességes eljárástól továbbra is el leszek zárva IV. ENGEDMÉNYEZÉSI SZERZŐDÉS JOGKÖVETKEZMÉNYÉNEK FIGYELMEN KÍVÜL HAGYÁSA A fellebbezés központi elemét képezi továbbra is, az előzményi ügy alapját képező végrehajtási perben szereplő engedményezési jogviszony jogkövetkezményeinek figyelmen kívül hagyása, mint bírói műhiba. Ptk alaprendelkezés, hogy az engedményezéssel a jog átszáll az engedményesre és ha erről a kötelezettet is értesítik, az ezt követően hatályosan csak az engedményesnek teljesíthet. Az alapper előzményi végrehajtási perében a végrehajtás tárgyát képező perköltség követelést engedményezési szerződéssel az ott eljáró felperesi jogi képviselő szerezte meg és erről engem is értesítettek. A végrehajtási perben ennek ellenére az engedményező lépett fel igényérvényesítőként, holott a bíróság jegyzőkönyvben rögzítve megkapta az engedményezési szerződést is, továbbá az értesítésről is tudomást szerzett. Ennek ellenére nem szüntette meg a pert – nem utasította el a keresetet, - mint nem jogosulttól származót, de még a bizonyítási ter terhet het sem fordította meg. Ez a mulasztás álláspontom szerint önálló bírósági műhiba volt. Ebben a vonatkozásban az alperesek jogalkotói tevékenységet végeztek, módosították a Ptk egyértelmű rendelkezéseit, mely szerint engedményezés az eredeti jogosult követelését megszüntette és amennyiben értesítést is adtak ki, ettől kezdve csak az engedményesnek lehetett volna teljesítenem. A bizonyítási terhet az engedményezés engedményezés megfordítja, megfordítja mely eljárásjogi szabályt szintén túlléptek az alperesek. A fentiek következtében az engedményezési szerződés bizonyított léte és az értesítés megtörténte miatt az alábbi törvénysértéseket valósították meg az alperesek: • Nem szüntették meg a pert az engedményezővel szemben ill. a megfelelő felperes perben állása hiányában nem utasították el az engedményező keresetét • Nem fordították meg a bizonyítási terhet • Hibás bizonyítási teherviselési tájékoztatást adtak A fentiekben felsorolt törvénysértések mindegyike súlyos, a döntés érdemére kiható bírósági károkozás, mellyel számomra a kereset szerinti kárt okoztak. A fentiekben előadottak alapján kérem az I. fokú ítélet megváltoztatását. Nyíregyháza 2015. augusztus 20.
Kelemen Gábor felperes
