T ERVEZET. A Ceglédért Független Egyesület programja a közötti időszakra

CEGLÉDÉRT FÜGGETLEN EGYESÜLET

T ERVEZET

CEGLÉD PÁRTJÁN A Ceglédért Független Egyesület programja a 2010-2014 közötti időszakra

1/1


A Ceglédért Független Egyesület több mint tíz éve van jelen a város közéletében. Eddigi tevékenységünk bizonyította, hogy a civil hozzáállásnak, a lokálpatrióta gondolkodásnak helye és értelme van. Meggyőződésünk, hogy a pártoktól való függetlenség ad igazi lehetőséget a helyi érdekek megjelenítésére, a városban élők kezdeményezésein alapuló törekvések támogatására. A város közéletének a közeljövőben az együttműködésen, az érdekeltek véleményének integrálásán, a döntések konszenzus keretében történő meghozatalán kell nyugodnia.

Egy jól működő civil társadalomban aktív polgárok és szervezetek alakítják az intézményrendszert.

Lehetőségük

van

javaslataik

megfogalmazására,

képviseletére és sok esetben a megvalósításra. A Ceglédért Független Egyesület jelen választási programjában fogalmazza meg véleményét a város működéséről, javaslatait a szükséges teendőkről és ajánlja fel segítségét a város erősítése, fejlesztése érdekében.

A jelen program a ceglédi civil társadalom jelentős részének a véleményét, törekvéseit összefoglalja és megjeleníti. A program jobbításához természetesen köszönettel fogadunk minden véleményt, kiegészítést.

2/2


I.

GAZDASÁG, PÉNZÜGYEK, VAGYONGAZDÁLKODÁS

A kiegyensúlyozott gazdaság és pénzügyi háttér teremti meg azt a biztonságos alapot, amellyel életünk feltételei javíthatóak, környezetünk szebbé tehető, mindennapjaink biztonságosabbá válnak. Ezt a nyilvánvaló igazságot kell követni minden gazdasági döntésben. A döntéseknek pedig a tények és számadatok ésszerű elemzésén, a megvalósítható következtetések végiggondolásán kell alapulnia. El kell kerülni az érzelmi alapokon, kívánságokon nyugvó tervezést.

1.

A város jelentős hitel- és kötvénytartozásának visszafizetése 2011-től jelentős többletterhet ró az Önkormányzatra. Ezért valós helyzetértékelésen alapuló, a problémákat is nyíltan felvállaló, több évre szóló költségvetés kidolgozására és elfogadására van szükség.

1.1.

Az eladósodás további növekedése nem megengedhető, a pénzügyi helyzet rosszabbodását el kell kerülni. Ehhez reálisan számba kell venni a vagyonértékesítésből származó bevételeket. A város vagyonával történő felelős gazdálkodás a jövő alappillére.

1.2.

Kisebb, takarékosabban, hatékonyabban működő Önkormányzatra van szükség. Csökkenteni kell az intézményrendszer fenntartásának terheit. A város tulajdonában lévő gazdasági társaságok esetében célként kell megfogalmazni a konszolidált, Önkormányzati bepótlást nem igénylő működést.

1.3.

Évente nyilvánosan el kell számolni a városi vagyon változásával, bemutatva a létrehozott új értéket, a létrehozásra fordított forrás megtérülését.

2.

Négy éves időszakra kell elkészíteni a város beruházási, fejlesztési tervét. A tervnek tartalmaznia kell a forrásigényt, a pályázati lehetőségekkel való összhang megteremtését. A beruházási, fejlesztési elképzeléseknek valós költség és megtérülési számításokon kell alapulniuk. A csak hitelből megvalósítható, a megvalósítás után gazdasági eredményt nem produkáló fejlesztéseket el kell kerülni, mert azok a

3/3


pénzügyi helyzet ellehetetlenülését hozhatják magukkal. Fejlesztésre csak pályázati források levonásával lesz lehetőség.

3.

A város vezetésének az eddiginél erőteljesebben, nagyobb aktivitással kell a munkahelyteremtés problémájával foglalkoznia. A fejlesztésnek, a fejlődésnek ez az az útja, ami megalapozza a közös jövőnket.

3.1.

Nem elég a hozzánk tévedő érdeklődőkkel tárgyalni. Határozott, jól menedzselt marketing munkával kell ismertté tenni a város kínálta lehetőségeket. A munkahelyeket

teremtő

befektetők

betelepítése

kulcskérdés

a

város

gazdaságának föllendítésében.

3.2.

Az Ipari Park sok éve változatlan, siralmas helyzetén szervezett, átgondolt tevékenység keretében kell változtatni. A befektetőkért keményen meg kell dolgozni, ha szükséges, akkor külső segítséget is igénybe kell venni. Ennek költsége a megtérülő befektetések közé tartozik.

3.3.

A tervszerű városfejlesztéshez elképzelésre, stratégiára, jövőképre van szükség. A stratégia megalkotását széles társadalmi alapon kell elvégezni, bevonva a munkáltatókat, szervezeteket, országgyűlési képviselőket.

3.4.

Ki kell használni az épülő kecskeméti Daimler-Benz gyár által adódó lehetőségeket. A városvezetésnek meg kell szerveznie a kistérségi képviseletet a munkaerőpiaci és a beszállítói háttér kiépítésében.

4.

Ki kell dolgozni és szélesebb alapokra kell helyezni a meglévő és új vállalkozások ösztönzésének rendszerét.

4.1.

Vonzó, kedvezményeket is nyújtó programokkal lehet megindítani a városfejlesztést: munkaerő ingyenes átképzése; közös, összefogott megjelenés; kérelmek és engedélyeztetési eljárások intézésének támogatása, egyszerűsítése;

4/4


városi médiumokban való szereplés támogatása; pályázati lehetőségek figyelése és koordinálása.

4.2.

A helyi vállalkozások támogatását továbbra is fenn kell tartani, az általuk befizetett adók saját forrást jelentve szolgálhatnak a fejlesztések alapjául

4.3.

A városi megrendeléseknél –a törvényes lehetőségek legnagyobb mértékű kihasználásával– előnyben kell részesíteni a helyi vállalkozásokat, a ceglédi munkaerőt foglalkoztatókat, a városnak adót fizetőket.

4.4.

Erősíteni kell a város és a vállalkozások kapcsolatát. Párbeszédre és rendszeres találkozásokra, megbeszélésekre van szükség. Partnerként kell kezelni az adót fizető cégeket, bevonva őket a meghatározó döntések előkészítésébe, tájékoztatva a város terveiről.

4.5.

A kezdő kisvállalkozások beindítását segítenie kell az Önkormányzatnak (helyi pályázható támogatás, adófizetési könnyítés).

4.6.

A gazdasági környezet szerves részét képezi, a vállalkozások közérzetét jelentősen alakítja az infrastruktúra fejlettsége, az úthálózat állapota, az ország közlekedési vérkeringéséhez törtnő csatlakozás gyorsasága. Ezért minden fórumot meg kell ragadni a 4-es főút fejlesztésének mielőbbi megvalósítására.

5.

Cegléd jelene és jövője a termálfürdő. Működtessük azt az egész közösség javára, lehetőségeinket eredményesen használjuk ki. Indokolt az üzleti alapon megvalósuló, gazdaságos bővítés. A pályázati lehetőségek kihasználása mellett a továbbfejlesztés forrását a terület értékesítésének bevételeiből lehet fedezni. A szolgáltatások reklámozását össze kell kapcsolni a kistérségi turisztikai eseményekkel, illetve szervezett programokkal kell elérni a népszerűsítését. A már meglévő értékekre alapozva lehet városunkat az egészségturizmus, a gyógy-idegenforgalom vidéki központjává fejleszteni.

5/5


Az elmúlt időszak világgazdasági válsága következtében jelentősen csökkentek az önkormányzatok részére folyósított állami költségvetési juttatások. Városunkat ezek a megszorítások és a korábban hitelből, gazdaságilag nem megalapozott beruházások nehéz pénzügyi helyzetbe hozták. Természetesen nehezen vehető tudomásul, ha egy közösség életében nem elsősorban az oktatási, kulturális, sport igények minél teljesebb körű kiszolgálására lehet koncentrálni. Most mégis azt kell mondani, hogy az első feladat a város működőképességének a fenntartása. Ezzel tudjuk biztosítani, hogy az ország helyzetének javulása, illetve saját lehetőségeink kihasználása esetén megfelelő alapról tudjuk a várost fejlődési pályára állítani.

6/6


II.

IDEGENFORGALOM, MŰVELŐDÉS, KULTÚRA

1.

Idegenforgalom

Az idegenforgalom fellendítésének szükségességét a város már felismerte. A művelődés és a kulturális élet fejlesztése, lehetőségeinek bővítése egyrészt a város lakóinak nyújtott szolgáltatást jelent, másrészt bővítheti Cegléd vonzerejét. A jelentős önerővel megvalósított Termálfürdő és Szabadidő Központ további bővítése döntő módon határozhatja meg az idegenforgalom lehetőségeit. Az elmúlt időszakban bővültek az új vendéglátó és szálláshelyek. A Kossuth Múzeum mellett megjelentek a kisebb közönséget vonzó gyűjtemények. Számos színvonalas rendezvény, kulturális programok színesítik a város életét. Támogatjuk az eddig megvalósult kezdeményezéseket, a város polgárainak igényeit kiszolgáló sportolási lehetőségek bővülését. Fontosnak tartjuk a civil szervezetek által létrehozott rendezvényeket: a Szent Hubertus napot, a Nótaestet, a Ceglédi Alkotók Egyesületének kézműves napját és kiállításait, a Városvédő és Szépítő Egyesület programjait. Az idegenforgalom és a kulturális élet fejlesztésére a következő terveink vannak:

1.1.

Turisztikai koncepciót kell készíteni, meghatározva a konkrét célokat, felelősöket, bevonva az érdekelt szervezeteket, cégeket. Kiemelt kezelést igényel a Szabadidőközpont körüli területek felhasználási terve, a tudatos, előrelátó és gazdaságilag is megalapozott építkezés.

1.2.

A helyi lakosoknak biztosítani kell a kedvezményes belépést a termálfürdőbe. A termálfürdő közelében szükségesnek tartjuk tájház létesítését, melyben a helyi képzőművészek és kézművesek alkotásait lehet bemutatni. Itt működtethető egy turisztikai iroda, ami bemutatja a város idegenforgalmi kínálatát.

1.3.

Turisztikai

szempontból

a

közlekedésfejlesztés

fontos

eleme

Cegléd

bekapcsolása a kerékpárút hálózatba. Ezen a területen jelentős elmaradásunk

7/7


van. A városunkba érkező turistáknak lehetőséget kell adnunk arra, hogy Ceglédet és vonzáskörzetét megismerhessék.

1.4.

Szükség van egy városi rendezvénynaptár rendszeres megjelentetésére és terjesztésére ahhoz, hogy az információk eljussanak a címzettekhez, az érdeklődőkhöz és az igénybe vevőkhöz.

1.5.

Jobban ki kell használni a kistérségi együttműködésben, a testvérvárosi kapcsolatban, az uniós tagállamokkal történő együttműködésben rejlő lehetőségeket. Az utazási irodák kínálatát bővíteni kell a Ceglédre történő utazással. Teret kell adni a magánbefektetéseknek, bátorítva és ösztönözve a magán-kezdeményezéseket. Segíteni kell a vendégek ellátását, szórakoztatását végző vállalkozásokat. Külön figyelmet érdemelnek a rétegigényeket kiszolgáló gasztronómiai-, pincelátogató, gyógy-, lovas-, folklórturizmust megvalósító vállalkozások.

1.6.

Összehangolt marketingstratégiát kell kidolgozni a város és a turizmusban érintett és érdekelt vállalkozások között. A spontán fejlesztések helyett átgondolt lépések megtételére van szükség.

1.7.

Cegléd fontos kitörési pontjának tekintjük az idegenforgalmat. Ezért szükségesnek tartjuk a további lépéseket a város vonzerejének növelésére. Szükség

van

azokra

a

munkahelyekre,

amelyek

az

idegenforgalom

kiszolgálására jönnek létre. Szükség van arra az adóbevételre, amely az idegenforgalom fellendülésével jelenik meg városunkban, elősegítve céljaink megvalósulását.

2.

Kultúra, művelődés

Célunk a város és a környező települések kulturális szintjének emelése, a lakosság életminőségének javítása. Ugyanakkor az idegenforgalom fejlődésében nagy szerepet játszik a kulturális környezet, a vonzó programlehetőségek, a kikapcsolódás különböző

8/8


formáinak elérhetősége. Kölcsönösen erősítik egymást, lehetőséget adva a városnak saját maga széles körben történő megjelenítésére.

2.1.

A rendezett, esztétikus, igényes városkép kialakítása mellett szükségesnek tartjuk a különböző korosztályoknak szóló kulturális programok szervezését. A város kulturális fejlesztési terveit a helyi sajátosságok figyelembe vételével, a meglévő hagyományok ápolásával, örökségünk és értékeink kiemelésével és a fürdőkultúra

fejlesztésének

igényével,

az

idegenforgalom

erősítésével

összekapcsolva kell elkészíteni.

2.2.

Egyesületünk folytatni kívánja hagyományos programjainak szervezését. Évről-évre megrendezzük a Családi futófesztivált, az Őszköszöntőt, részt veszünk a Szent Hubertus napi rendezvényen.

2.3.

Cegléd változatos helyszíneket (Belváros, Gubody park, Szent Hubertus park, Budai úti fürdő, KRESZ park, Művelődési Ház, Sportcsarnok) kínál az év minden szakában a vonzó, a város határain túlmutató, látványos programok megrendezésére. A városi szintű rendezvények mellett szorgalmazzuk a különféle egyesületek speciális érdeklődésre számot tartó programkínálatának, valamint a gyermekek és gyermekes családok számára nyújtott lehetőségek bővítését.

2.4.

Kiemelt

jelentőségűnek

tartjuk

a

közművelődésben

szerepet

játszó

intézmények jelenlétét, tevékenységét. Szükségesnek tartjuk a Művelődési Központ

rekonstrukcióját,

a

kor

igényének

megfelelő

épületszárny

megépítését. Támogatjuk a kulturális élet szervezésében, megjelenítésében a dolgozó

intézményeket

Sportcsarnok)

és

civil

(Könyvtár,

Zeneiskola,

kezdeményezéseket

a

Mozi,

Múzeumok,

pályázati

lehetőségek

kihasználásában, működésük fejlesztésében.

2.5.

Továbbra is támogatjuk a város és környéke lehetőségeire építő, új színfoltként jelentkező

alkotótáborok,

találkozók,

lebonyolítását. 9/9

fesztiválok

megszervezését

és


2.6.

Fontosnak tartjuk, állandó szabadtéri kulturális hely létrehozását, pl. szabadtéri színpad, nézőtér kialakítása. Gazdasági szempontból is jelentős megtakarítást eredményezne, hiszen nem kellene minden rendezvényen a szükséges infrastruktúrát felvonultatni (szállítás, áram, színpad felállítás, stb.)

2.7.

Nagyobb súlyt kell fektetni a város védett és természeti értékeinek bemutatására, publikálásra. A Homokhátság ökológiájának megőrzéséhez fontos a táj adottságainak megőrzése, gazdasági és társadalmi értelemben vett hasznosítása. Ezt a célt szolgálná a Törteli úti kiserdő városi parkerdővé fejlesztése, esetleges megvásárlása, mely valószínűleg fillérekbe kerülne, és hatalmas lehetőséget adhatna az itt élők és idelátogatók számára. A még használható épületek felújítása, azok akár 1 Ft-os bérbeadása, sportolási szabadidős tevékenységek, versenyek és sok ehhez kapcsolódó célkitűzés megvalósítására is alkalmas lehetne (pl: kerékpáros és ügyességi pályák). A fentiek akár társadalmi összefogással is megvalósíthatók.

10/10


III.

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

Cegléden mind kistérségi, mind országos viszonylatban magas színvonalú, jelentős humánerőforrás kapacitást igénylő egészségügyi és szociális ellátó munka folyik. Az ellátást sokféle szervezet, intézmény, magánvállalkozás nyújtja. Cegléd kistérségi központ szerepe nem kérdőjelezhető meg, a tevékenység hatása a kistérségen is túlterjed. Az Egyesület célja korszerűbb egészségügyi ellátás biztosítása, valamint a szociális szolgáltató rendszer hiányzó elemeinek a kiépítése, hatékonyságának a növelése.

1.

Egészségügyi ellátás

1.1.

Az Országos Mentőszolgálat, a Kórház sürgősségi ellátási egysége és a Központi Háziorvosi Ügyelet együttműködési szerződésével meg kell szervezni a közös diszpécser-szolgálatot és mentésirányítási rendszert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásával. Ezzel elérhető a folyamatos hozzáférhetőség, a kórképek súlyossági fokozata szerinti ellátás, a szolgáltatók közötti közvetlen kapcsolat.

1.2.

Folytatni kell a háziorvosi rendelők felújítását, részben önkormányzati forrásból a műszerezettség fejlesztését.

1.3.

A

szolgáltatók

tevékenységének

az

összehangolásával,

az

országos

programokhoz történő csatlakozással nagyobb hangsúlyt kell helyezni a lakossági prevenciókra, a szűrővizsgálatokra és a felvilágosításra.

1.4.

A betegellátás szervezettségét állandó informatikai kapcsolattal kell javítani. Ennek kiépítése szükséges a háziorvosok között (betegátadás), az ügyelet és a háziorvosok, az Országos Mentőszolgálat és a háziorvosok, valamint a Kórház és a háziorvosok között.

11/11


1.5.

Javítani kell az ellátás humán feltételein, beleértve a gyermek háziorvosi utánpótlás

megoldását,

a

hiányzó

orvosszakmákban

(endokrinológus,

immunológus, haematológus) szakemberek letelepítését annak érdekében, hogy a betegek helyben kaphassák meg a szükséges ellátást.

1.6.

Az elmúlt időszakban a járó- és fekvőbeteg szakellátás egy szervezeti egységben működött. A Kórház az ellátási terület és ezen belül Cegléd város lakosságát jó szakmai színvonalon látta el. Infrastruktúrális feltételei javultak, műszerezettségében képes volt a szükséges fejlesztések megvalósítására. A járó- és fekvőbeteg szakellátás Cegléden a Toldy Ferenc Kórház – Rendelőintézet keretében megoldott és biztosított. Alapvető cél, hogy a jelenlegi szervezeti keretek között, a szakmai struktúra meghozatalával továbbra is biztosítható legyen a város lakosságának színvonalas ellátása, akár magántőke bevonásával is. Ennek érdekében: a) A tulajdonos önkormányzatnak támogatnia kell a szakmai tevékenység bővítésére vonatkozó törekvéseket. b) Támogatni kell az ellátás minőségét javító intézkedéseket, célként kitűzve az előjegyzési és várakozási idők csökkentését. c) Fejleszteni kell a betegellátás infrastruktúráját, a betegelhelyezés komfortját pályázati források igénybevételével. d) Figyelemmel kell kísérni a betegigényeket, folyamatosan fejleszteni a korszerű szakmai ellátási formákat.

2.

Szociális ellátás

Egy település szociálpolitikáját az határozza meg, hogy teljesülnek-e a jogszabályok által előírt jogok és kötelezettségek, a meglévő szociális ellátások és azok minősége megfelel-e a lakosság szükségleteinek, a lakosság szociális ellátásra vonatkozó igényei összhangban vannak-e az önkormányzat anyagi lehetőségeivel. A szociális ellátás fejlesztése, a fenti tényezők összhangjának megteremtése érdekében az alábbiak megvalósítását tartjuk fontosnak:

12/12


2.1.

A szociális szakellátás területén a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményeinek a működtetése, regionális szinten történő megvalósítása.

2.2.

A városnak önállóan vagy a Ceglédi Többségi Kistérségi Társulással közösen gondozási, nappali ellátási formákat kell működtetni anyaotthont, családok átmeneti otthona, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, gyermekek átmeneti otthona.

2.3.

A szociális ellátás feladatainak sikeres megoldása érdekében szoros együttműködésre van szükség az önkormányzat, a civil szervezetek és az esetleges befektetők között. Továbbra is támogatjuk ezen a területen a magánvállalkozások szerepvállalását. Támogatjuk a feladatok együttműködési megállapodás keretében történő működtetését (Magyar Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, Irmák Kft)

2.4.

A szociális problémák megoldásához munkahelyteremtésre, a lakhatási feltételek javítására van szükség. Újra kell gondolni és szervezni a város szociális bérlakás helyzetét, a Várvag Kft keretén belül hosszú távú koncepciót kell kidolgozni.

2.5.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatása, helyzetének javítására hosszú távú program kialakítására van szükség, melynek legfontosabb elemei a képzőprogramok, a kultúra és a hagyományok közös megismerése, segítségnyújtás a tehetséges fiatalok felkutatásában, piacképes szakképzettség megszerzése.

13/13


IV.

NEVELÉS – OKTATÁS, IFJÚSÁG, SPORT

Városunk permanens fejlődését, jövőjét nagymértékben meghatározza – a családok biztonsága és foglalkoztatottsága mellett – a nevelés és oktatás színvonala. A nevelés-oktatás a mi városunk esetében is, a kötelezően ellátandó feladatok közé tartozik, ezért kiemelten fontosnak ítéljük meg, hogy minden igényt kielégítve rendelkezésre álljon az az intézményrendszer, amelyben a színvonalas oktatás mellett kulturális-, művelődési- és sporttevékenység is folytatható. Cegléd diák város, ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk a jövő nemzedékének nevelésére, tanítására és megfelelő képzésére. A környezettudatos nevelést és a kompetencia alapú oktatást támogatnunk kell, ha az életre akarjuk nevelni gyermekeinket. A nevelési-oktatási intézményeinkben elindult fejlesztéseket, felújításokat továbbra is szorgalmazzuk, mert minőségi oktatást csak a kornak megfelelő intézményhálózatban, megfelelő felszereltséggel és elhivatott pedagógusokkal lehet megvalósítani. Elsődlegesen szorgalmazzuk és támogatjuk az intézmények pályázatok útján történő fejlesztését is.

1.

Nevelés-oktatás

A nevelés irányát minden időben a nevelési cél határozza meg. Ennek tartalma pedig attól függ, hogy az adott társadalom mit tart értéknek, követendőnek. Napjainkban talán mindennél fontosabb, e követendő értékek pontos hangsúlyozása, mind a családi, mind pedig az intézményes nevelésben. A megoldás mindkét esetben a nyugodt nevelésbe rejlik. Ehhez szükséges az intézmények anyagi, szakmai és erkölcsi támogatásának biztosítása, hogy az általuk kitűzött nevelési-oktatási célok megvalósulhassanak. o Az oktatás – a tanítás eredménye: a tudás, amelynek megszerzése és hosszú távú, egész életen át tartó kibontakoztatása és alkalmazása a jövő felé vezető egyetlen biztos út. Ehhez megfelelő intézmény hálózat szükséges, a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával. o Támogatjuk az oktatási intézmények szakmai önállóságát és innovatív törekvéseit. o Fontosnak tartjuk az intézményvezetők bevonását és aktív részvételét, az önkormányzati munkába. 14/14


o Valamennyi gyermek számára lehetőséget kell biztosítani képességei kibontakoztatásához, esélyt teremtve arra, hogy az eltérő helyzetben lévő fiatalok a tanulási és a szociális hátrányokat leküzdjék, illetve eladható, piacképes tudás birtokába juthassanak. o Kezdeményezzük városunkban az intézmények munkáját segítő iskola pszichológus program beindítását. o Közös nemzeti értékeink a hagyományainkban élnek tovább. Ennek megőrzését

oktatási-nevelési

intézményeink

felelősen

gondolkodó

pedagógusaink segítségével tudjuk helyi szinten megvalósítani. Városi szintű rendezvények szervezésével, illetve a tanuló ifjúság hatékonyabb bevonásával látjuk mindezt biztosítva. o Cegléd a középiskolák városa is, ezért nagy hangsúlyt kell kapnia a szakmai és szakképzéshez kapcsolódó gyakorló helyek kialakításának. Új, vonzó életpálya modellek megjelenítésére van szükség ahhoz, hogy az ifjúság céltudatosan építhesse jövőjét.

A gyermekek számára a legfontosabb közösség a család, amely napjainkban számos esetben érzelmi és gazdasági válságba került. A gyermekek biztonságot adó közege egyre bizonytalanabbá válik, ezért a probléma enyhítését elsődleges feladatunknak tekintjük. A környezet rendkívüli tényezője az ember fejlődésének. Fontos, hogy gyermekeink jól érezzék magukat az óvodában és az iskolában, felnőttként pedig a társadalomban.

2.

Sport

A Ceglédért Független Egyesület, az előző négy évhez hasonlóan, a következő ciklusban is stratégiai kérdésként kezeli a sportot, hiszen az Cegléd legtöbb családját érdekli és érinti is valamilyen mértékben.

Ahhoz, hogy városunk is jelentékeny szereplője lehessen az ország sportéletének, fontosnak tartjuk, hogy mind a Polgármesteri Hivatalban, mind az Önkormányzat adott bizottságában, sportszakemberek bevonásával történjék a döntések előkészítése. Ez garancia lehet arra, hogy kellő hangsúllyal és 15/15

CEGLÉDÉRT FÜGGETLEN EGYESÜLET szakmai megalapozottsággal szerepel minden sportkérdés a Képviselő Testület előtt.

1.2.

Az országos szintű elképzelésekkel összhangban törekedni kell arra, hogy a város a költségvetésének 1 %-át fordítsa a szakosztályok működtetésére. E mellett továbbra is támogatjuk, hogy a város egyesületei ingyenesen, vagy kedvezményesen használhassák a sportlétesítményeket.

1.3.

Elodázhatatlanná

vált

a

városi

sporttámogatás

elosztási

elvének

megváltoztatása. Cegléd sportfejlesztési koncepciójában megjelenítettek szerint kiemelten kell kezelni azt, vagy azokat a sportágakat, melyek eredményességük,

létszámuk,

vonzerejük,

hagyományuk

alapján

kiemelkedőek.

1.4.

Sportlétesítmények tekintetében – egy átfogó állapotfelmérés után – kiemelt feladat a város tulajdonában lévő létesítmények felújítása és rekonstrukciója. Vonatkozik ez az általános és középiskolák tornatermeire is, hiszen nem engedhető meg, hogy gyermekeink balesetveszélyes körülmények között sportoljanak. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy létesítményeink, a felújításra kiírt pályázatoknál megkapják a várostól a szükséges önerőt.

1.5.

Szorosabbá kell tenni a kapcsolatot az alap- és középfokú oktatási intézmények szaktanárai és az egyesületek között. El kell érni, hogy a nevelők tudatosan irányítsák a tehetséges gyerekeket a szakosztályokhoz. Lehetővé kell tenni a szakosztályok számára a „nyitott testnevelés órákat”, ahol az edzők a napi munka során is ismerkedhetnek a fiatalokkal, megkönnyítve ezzel a kiválasztást.

1.6.

Államilag támogatott rendszerű sportiskolát kell kialakítani Cegléden. Ehhez ki kell választani egy általános és egy középiskolát, melyek egymásra épülve lehetővé teszik, hogy városunk sportélete megfelelő tömegbázissal és megfelelő szakmai munkával hosszútávon is sikeresen működjön.

16/16

T ERVEZET. A Ceglédért Független Egyesület programja a közötti időszakra

Recommend Documents