A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

HILD JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 2400 Dunaújváros, Erdősor 37/a. Tel.: 25/281-795

A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

Készítette: a nevelőtestület

Tartalomjegyzék I.

BEVEZETÉS I.1 A kollégium társadalmi szerepe I.2 Jogszabályváltozások I.3 Környezetünk megváltozása

II.

III.

4. 5. 5.

HELYZETFELTÁRÁS 2.1 Az intézmény jogi státusza 2.2 Személyi feltételek. Elvárások 2.3 Tárgyi feltételek 2.4 A kollégiumi élet szervezése 2.5 A kollégium kapcsolatrendszere 2.6 Tanulói létszám és összetétel

6. 6. 8. 8. 9. 10.

2.7 A kollégiumi felvétel szabályai

12.

ELVEK, CÉLOK 3.1 Nevelési alapelvek, célok, értékek

14.

3.2 Küldetésnyilatkozat 15. 3.3 A tanulók életrendje, tanulás, szabadidő-szervezés 16. 3.4 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését segítő tevékenység elvei 17. 3.5 A közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 18. 3.6 A kollégiumi nevelés feladatai

19.

IV. A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉNEK SZERKEZETE 4.1 Kötelezően biztosítandó foglalkozások 4.1.1 Felkészítő foglalkozások 4.1.2 Tanulást segítő foglalkozások 4.1.3 Csoportfoglalkozások 4.1.4 Egyéni törődést biztosító foglalkozások 4.2 Speciális ismereteket adó foglalkozások 4.2.1 Szabadidős foglalkozások 2

23. 23. 23. 23. 25. 25. 25.

V. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS VI. FEJLESZTÉSI PROGRAMOK, MŰKÖDÉSI ALAPELVEK 6.1.1. Legfontosabb partneri elvárások 6.1.2. Az ellenőrzési program 6.1.3. A mérés – értékelés programja 6.1.4. Működési alapelvek 6.1.5. Tehetséggondozás, tehetségvédelem 6.1.6. Felzárkóztatás és tehetséggondozás terve h. helyzetű tanulóiknál 6.1.7. Kulturált életmódra nevelés 6.1.8. A szabadidő eltöltése 6.1.9. Pályaorientációs tevékenység 6.2.1. A kollégium hagyományainak ápolása, arculatának erősítése 6.2.2. Gyermek- és ifjúságvédelem 6.2.3. A Diákönkormányzat tevékenysége 6.2.4. Az iskolákkal, a szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái 6.2.5. Sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése

26. 27. 27. 28. 28. 29. 29. 30. 30. 30. 31. 33. 34. 34.

VII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK JEGYZÉKE

35.

VIII. ZÁRÓ GONDOLATOK

37.

FÜGGELÉK

39.

IX. A TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK TERVE

39.

IX.1. Tanulás 39. IX.2. Énkép, önismeret, Pályaorientáció 41. IX.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 43. IX.4. Környezettudatosságra nevelés 46. IX.5. Testi és lelki egészségre nevelés 48. IX.6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 51. IX.7. Hon- és népismeret 53.

3

X. MINŐSÉGI MUTATÓINK , SPORTEREDMÉNYEINK

56.

X.1. Röplabda X.2. Labdarúgás

56. 57.

X.3. Kézilabda

58.

X.4. Birkózás

59.

ZÁRADÉKOK

60.

4

BEVEZETÉS 1.1 A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye, amely segíti és kiegészíti az iskolákban folyó nevelő-oktató tevékenységet. Társadalmi szerepe megteremteni a tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanulmányok folytatásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, a kisebbségi nyelven történő oktatáshoz, valamint a szociális, érzelmi és szocializációs védőhálóként működik ott, ahol a szülő nem tudja biztosítani a szükséges körülményeket a tanulmányok folytatásához, vagy az iskola eredményes befejezéséhez. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz és ezáltal az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai feladatok megoldására, például bizonyos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelésére, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésre, az együttműködési, a tanulási és a motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson.

1.2 Jogszabályváltozások 5

Megjelent a 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet (Kollégiumi nevelés országos alapprogramja ), amely előírja valamennyi kollégium számára, hogy pedagógiai programját 2010. március 31-ig tekintse át, aktualizálja és 2010. szeptember 1-jétől pedig már a módosított pedagógiai programot hajtsa végre. Előbbieken kívül indokolja még az átdolgozást az első pedagógiai program elmúlt 5 éves. Egyéb jogszabály is változott, így a NAT. Változtak a szakképzés szervezeti feltételei, létrejöttek a TISZK-ek. Megváltozott a diákság összetétele, nőtt a 18 éven felüliek aránya. Nevelőtestületünknek ezért szükséges az új pedagógiai program kidolgozása.

1.3 Környezetünk megváltozása Nagy örömünkre, a 2008-2009-es tanévre egy új kollégiumba költözhettünk. A szeptemberi birtokbavétele előtt ugyanis 3 évig a Dunaferr Hotel (munkásszállóként funkcionált) V. és VI. emeletén voltunk elhelyezve, rendkívül szerény tárgyi-, technikai feltételekkel. A diákok és tanárok nagyon várták az új kollégiumba való átköltözés időpontját, melyet egy fontos és nagy feladatokkal járó folyamat előzött meg. Júniusban az utolsó héten mindenünket össze kellett csomagolni, mert a Dunaferr Hotelban lejárt a szerződésünk. A meglévő eszközeinket az épülő új kollégium pincéjében helyezhettük el ideiglenesen. Júniusban már javában folyt a közbeszerzési eljárás, mely az összes eszközbeszerzést volt hivatott lebonyolítani. Az eszközök tervezését és költségtervét nekünk kellett előkészíteni a kötelező eszközjegyzék alapján. A közbeszerzésen nyertes négy cég ez alapján folytatta le az eszközök beszállítását. Az augusztus 25-i közbeszerzési eredményhirdetés egyben azt jelentette, hogy a szerződéskötésre csak szeptember 3-án kerülhet sor. Az Alex bútorkészítő Kft azonban volt olyan rendes, hogy aug. 29-én beszállította az induláshoz elengedhetetlenül szükséges 96 db ágyat. Borzolta a kedélyeket, hogy ezen a napon volt a műszaki átadás és 12 órakor még nem pakolhattuk a megérkezett kamionokról a bútorokat. Egy óra múlva azonban már megtörtént a műszaki átadás (ami után 2 hét múlva adják ki a használatbavételi engedélyt) és saját felelősségünkre elkezdtük belakni az épületet. Vasárnap a beérkezett diákok már a saját helyükre és nem ideiglenesre érkezhettek meg. NAGY VOLT AZ ÖRÖMÜNK!

II. HELYZETFELTÁRÁS 6

2.1. Az intézmény jogi státusza: Neve: Dunaújvárosi Hild József Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Székhely: 2400 Dunaújváros, Bercsényi u. 8. Telephely: 2400 Dunaújváros, Erdősor 37/a. Tel./fax.: 06-25-281-795, 06-25-400-530 Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (8000 Székesfehérvár, III. Béla király tér 1.) Beiskolázási körzet: Ausztria, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Fejér, Győr-Moson, Komárom, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas és Veszprém megyék. Férőhely: 96 fő (3 szint) Betöltött hely: 95 fő Tanulócsoportok száma: 4 Intézmény típusa: általános kollégium Jellege: fiú kollégium Iskolával egybeszervezett, iskolavezetés alá rendelt Alapítás éve: 1961 Hatálybalépése: 2013. március 1. Nyilvánosságra hozatalának módja: a Hild Kollégium honlapja (www. hildkollegim.hu) 2.2 Személyi feltételek „A valóban bölcs tanító nem arra ösztönöz, hogy az ő bölcsességének házába lépj, hanem elvezet saját tudásod birodalmának kapujához” (Hahlil Gibran libanoni költő) Az évet idén is majdnem maximális létszámmal kezdtük. A 94 beírt tanuló egyben azt is jelenti, hogy sem a tanári, sem a technikai dolgozók közül nem kell elküldeni senkit sem. A négy főállású tanár – Major Sándor, Omodi István, Tóth Attil, és Strausz Tamás – továbbra is a kollégium szakmai feladatait látja el. a GYIVIS feladatokat ettől az évtől kezdődően a nevelőtanárok látják el, a Dök patronálását Tóth Attila vállalta magára. A technikai dolgozók száma és személye megegyezik az előző évivel. A tanév kezdetétől azonban már különálló szervezethez a GAMESZ-hez tartoznak.

A nevelőtestület összetétele: 1 fő kollégiumvezető (férfi) 4 fő nevelőtanár 1 fő nővér Minden ismeret, készség, képesség elmélyítésekor nevelő hatások érik a tanulót. Tanítványaink műveltségének gyarapítása, neveltségi szintjük 7

fejlesztésének kulcstényezője a pedagógus, aki a nevelési folyamat tervezője, szervezője, irányítója, kibontakoztatója . A nevelőtanár munkáját az oktatási törvény szellemében a rendtartás, iskolai kollégiumi munkaterv, igazgató – kollégiumi vezető utasításai, ajánlásai és a nevelőtanári munkaterv alapján végzi. A nevelőtanárok közül 2 fő egyetemi végzettségű, 2 fő főiskolát végzett Technikai vonalon 1 gondnok, 4 portás, 3 takarítónő dolgozik. Tanárok kollégiumi gyakorlata: 1 főnek 25 éves, 1 főnek 10, míg a többi kollégának 1 éves gyakorlata van e területen. A tanárok képzettsége elsősorban építőipari szakma specifikus. Törekedni kell a nyelv, informatikus, valamint matematika szakossal való bővülésre. Továbbképzés esetén (a törvény által meghatározott hétévente előírtnál) a pedagógiai posztgraduális, vagy pedagógia szakos végzettség megszerzésére kell irányítani – támogatni – pedagógusainkat. Elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (továbbiakban: Kt.) meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező – kollégiumi nevelőtanár látja el, aki a) a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját, b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, c) képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták számára, e) megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe, f) képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, g) képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, 8

h) képes a konfliktusok eredményes kezelésére, i) folyamatosan együttműködik munkája során a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szülőkkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. 2.3 Tárgyi feltételek A kollégium épülete a Kertvárosban a város egyik legszebb lakónegyedében található, központi helynek számít. Jól megközelíthetők a különböző szolgáltatást nyújtó városi kereskedelmi, kulturális és sportlétesítmények, egységek. Közel a buszmegálló, így a gyors közlekedés biztosított. Az épületet pályázati pénzből egy valamikori iskolából alakították át kollégiummá, ezért ma egy vadonatúj - az ország egyik legjobban felszerelt - kollégiumában lakhatnak diákjaink. Korszerűen megépített 3 tanulószobával rendelkezünk, melyből az egyik a vizuális kultúra fejlesztésére lett kialakítva,(itt rendszeresen film és természetfilm vetítések történnek) a hálószobák 4 férőhelyesek, fürdő és WC tartozik valamennyihez, azaz minden igényt kielégítenek. Három szinten főzőteakonyha áll a tanulók rendelkezésére. Külön könyvtárunk és számítástechnika termünk van, Jelenleg ezeket a helyiségeket a GESZ (gazdaság ellátó szervezet használja) Tornateremmel és jól felszerelt kondi teremmel rendelkezünk. Az épület mellé épített gyönyörű üvegfalu Aula a billiárd és rex játék és a TV-nézés, valamint egyéb összejöveteleket megszervezésének a helyszíne. Az udvar fáival, füves talajával nyáron ideális pihenőhely. Itt található az ország egyik legmodernebb műfüves labdarugó kispályája. Diákjaink rendelkezésére áll állandóan használható 4 számítógéppel és Wifi elérhetőséggel működő INTERNET. A tárgyi feltételek szinte megegyeznek a 2008-ban átadott létesítménynek. Kiemelkedően népszerű a műfüves focipálya, torna és kondi terem és az AULA, ahol a rex, a csocsó, a billiárd jól szolgálja a szabadidős programok megvalósulását. 9

2.4 A kollégiumi élet szervezése A kollégiumi élet menetét a Házirend és a Napirend szabályozza. Megszervezésénél figyelembe vesszük, hogy összhangban legyen az iskolák működésével, a tanulók igényeivel, szokásaival, sportoló kollégistáknál a napi edzésekkel, versenyekkel. A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást, és a testedzést. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. Tekintettel arra, hogy intézményünk fiú kollégium, ezért fontosnak érezzük az egészséges fejlődésük érdekében a lány kollégiumokkal való kapcsolattartást és közös rendezvények megszervezését. A programok szervezése és lebonyolítása elsősorban a kollégiumi DÖK feladata, amelyet sajátmunkaterv alapján végez. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a probléma-megoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. 2.5 A kollégium kapcsolatrendszere A külső kapcsolatoknak 3 fő színterét kell hatékonyan működtetnünk, így a szülőkkel, kapcsolódó iskolákkal és a sportegyesületekkel. 10

A szülőkkel való kapcsolattartásnak a színterei a következők: - kollégiumi szintű szülői értekezlet év elején a 9. évfolyamos tanulók szülei részére - kollégiumi szintű szülői értekezlet az összes diákunk szüleivel a félév értékelésekor - a nevelőtanári szülői értekezlet kollégiumi szintű értekezlettel párhuzamosan kell megtartanunk - A szülőkkel való kapcsolattartás formája még a kollégiumi igazolványba beírt írásos értesítés, probléma, vagy jutalmazásról szóló levélben történő értesítés - Az iskolákkal való kapcsolattartást nevelőtanárainknak a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően havonta kell megvalósítanunk. - A sportegyesületek szakosztályaival negyedévente személyes megkereséssel kell a diákok problémáit kiértékelni, és a szükséges intézkedéseket foganatosítani. A szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal kell napi kapcsolatban lenni. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. Fentiek egyben a partneri elvárások hatékony megvalósulását is elősegítik. 2.6 Tanulói létszám és összetétel A tanévet 96 fővel, azaz majdnem maximális létszámmal kezdtük. Négy tanulócsoportot úgy szerveztük, hogy a tehetséges sportoló diákoknak biztosítva legyen a magas szintű edzés és versenyeztetés. Birkózó, labdarúgó, röplabdás, kézilabdás jégkorongos sportolók alkotják a kollégiumi létszám 2/3-át. Több tehetséges fiatal pedig a határon túli magyar területekről érkezett. Erdélyből, Vajdasági Csantavérről, Kárpátaljáról érkezetek. 11

A röplabdások , a labdarúgók Szabó Gyulánál, a jégkorongosok és egyéb sportolók Strausz Tamásnál vannak elhelyezve, míg Omodi Istvánhoz a nem sportoló kollégisták kerültek. Iskolák szerinti összetétel: Hild

50 fő

Rosti

14 fő

Dunaferr

14 fő

Rudas

2 fő

Kereskedelmi

2 fő

Széchenyi Gimnázium

1 fő

Arany János Ált. Iskola

2 fő

Vasvári

3 fő

Bánki

1 fő

Szilágyi

1 fő Összesen

93 fő

Évfolyam szerinti összetétel: 7-8. osztály

6 fő

9. évfolyam

18 fő

10. évfolyam

18 fő

11. évfolyam

24 fő

12. évfolyam

16 fő

13. évfolyam

5 fő

14. évfolyam

6 fő Összesen

93 fő

Megyék szerinti összetétel: Bács Kiskun Borsod Abaúj Zemplén Bihar Csongrád Fejér Hargita Jász Nagykun Kolozsvár Komárom Esztergom Belgrád Kovászna Pest Somogy Szabolcs Szatmár Tolna Veszprém

17 0 1 1 34 4 1 1 3 0 2 14 3 1 6 4 12

Vajdaság Összesen

1 93 fő

2.7. A kollégiumi felvétel szabályai 1. A kollégiumba jelentkező új I. évfolyamos tanulók felvétele automatikus. 2. A „régieknek” azonban minden tanév végén újra kell kérni felvételüket a kollégiumba, amelynek eljárási szabályai a következők: a) A csoportnevelő tanár év végén kitölti a mellékelt pontozólapot, miután a diák behozta az év végi bizonyítványának fénymásolatát. Ezt június 30-ig minden tanárnak el kell készíteni. Döntés július 15-ig. Megjegyzés: a döntéshozatalban a nevelőtestület és a DÖK (véleményezési joggal) vesz részt. b) A felvételről minden tanuló írásos értesítést kap a felvettek listája alapján. Az elutasított tanulókat szintén írásban kiértesítjük, a fellebbezési módot, vagy másik kollégiumba való áthelyezés lehetőségét megírjuk. A kollégiumi felvétel eljárási rendje: 1. A tanuló felvételét a számára átadott újbóli felvételi kérelem lapon igényelheti szülői és tanulói aláírással. A kitöltött és ellenőrzött felvételi kérelem leadásának határideje mindenkor a tanév előtti június 15. napja. (A felvételi kérelemhez csatolandó a tanév végi bizonyítvány fénymásolata). Bizonyítvány másolat hiányában a felvételi kérelem elnapolható. 2. A felvételről a felvételi bizottság dönt június 30-ig, figyelembe véve az elért felvételi pontszámot. 3. A felvételi bizottság döntéseit egyszerű szavazati többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kollégiumvezető szavazata duplán számít. 4. A felvételi bizottság tagjai: a) kollégiumvezető b) MK-vezető c) nevelőtanár 5. A felvételi ponthatár megállapításában dönt a kollégium vezetője, a nevelőtestület, valamint a DÖK-képviselő. 6. Az egyéni kérelmek elbírálását a kollégiumvezető, MK-vezető a kérelmező csoportnevelő tanára és a DÖK-képviselő végzi. 13

A felvételi bizottság munkájának folyamata:     

tagjait a kollégiumvezető hívja össze; a felvételi bizottság megállapítja a felvételi ponthatárt; dönt a kérelemről; elkészíti a következő év csoport és szobabeosztását; az elutasított tanuló írásban kap értesítést július 15-ig, egyben mellékeljük a társkollégium elhelyezési lehetőségét;  az újbóli felvételt nyert tanuló is írásban kap értesítést július 15-ig. Az új tanévre felvételt kérő 7. és 8. osztályos tanulók esetében:  A kollégiumi jelentkezési lapot kitöltik és május 31-ig leadják a kollégium vezetőjének.  Az elbírálás szempontjaiból a 4. pont kimarad.  A felvételt nyert és elutasított tanuló is írásban kap értesítést. Az újbóli felvétel elbírálásának szempontjai: 1. A tanuló tanulmányi eredménye 4,5 - 5 3,8 – 4,4 3,0 – 3,7 2,5 – 2,9 1. vagy 2 tárgyból bukás 3, vagy több tárgyból bukás

12 pont 8 pont 6 pont 3 pont -3 pont -6 pont

2. A tanuló magatartása és szorgalma (max. 11 pont) csoport nevelői dicséret csoport nevelői elmarasztalás Kollégiumvezetői dicséret kollégiumvezetői elmarasztalás munkáját jól végző DÖK vezető

maximum 3 pont maximum -3 pont maximum 6 pont maximum -6 pont 2 pont

3. A bejárás lehetősége, a lakhely távolsága 60 km-en belül lakó

2 pont 14

60-100 km-es belül lakó 100-200 km-en belül lakó 200 km-en túl

4 pont 6 pont 8 pont

4. A tanuló szociális körülményei RGYV támogatásban részesül Nagy család Fogyatékos a családban Egyedő neveli a szülő munkanélküli van a családban

3 pont 3 pont 3 pont 3 pont 3 pont

Tehetséges tanuló plusz pontot kaphat. Magyar bajnok, I-III. hely , NB Ies játékos 12 pont, Ifjúsági I.o., MB IV-VI. helyezett 8 pont, versenysportoló 6 pont. III. ELVEK, CÉLOK „Az ember célkitűző lény, ez magasabbrendűségének jele. Az ember élete így célok kitűzése és célok elérése” (Weszely Ödön) 3.1 Nevelési alapelvek, célok, értékek A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium – céljai elérése érdekében – gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével: a) az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a NAT által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; c) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; 15

d) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; e) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; f) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; g) a nevelési folyamatban részt vevők – szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet – számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; h) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; i) az integrált nevelés megvalósítása; j) orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása; k) az egyéni- és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; l) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. 3.2 Küldetésnyilatkozat Hadd álljon itt a költő hitvallása: „ Mi dolgunk a Világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesebbekért, Előttünk egy nemzet sorsa áll. Ha azt kivívtuk a mély süllyedésből, S oly magasra tettük, mint lehet, Akkor mondhatjuk, térvén őseink porához, Jó mulatság, férfi munka volt.”

16

Vörösmarty Mihály Folytatva: miért vagyunk? Biztos bázisa akar maradni kollégiumunk, városunk középiskoláinak és sportintézményeinek. Értékeink az ország különböző részéről érkezett, és itt tanuló és sportoló diákjaink. Labdarúgásban, röplabdában, jégkorongban és birkózásban kiváló eredményeket értek el (részletezve a függelékben). Büszkék vagyunk főiskolára és egyetemre bejutott, és ott helytálló tanítványainkra. Alapelveink a biztonságos, nyugodt, kiegyensúlyozott feltételek biztosítása a testi és szellemi fejlődéshez. Működési vezérelveink egyike: „Ép testben ép lélek”. Intézményi filozófiánk: humanitás, segítő szándék; diákjaink fejlődésének tervezhetősége. Társadalmi felelősségünk a konvertálható biztonságos tudás kialakítása. Az Európai Uniónak való megfelelés, hangsúlyozva nemzeti tudatunk megtartását. Jövőképünk Pozíciónkat a lehetőségekhez képest erősíteni kívánjuk, hiszen kézilabdában, röplabdában, labdarúgásban és birkózásban országos beiskolázású intézetként tervezzük a jövő sportkollégiumát. Dunaújváros, mint a „Nemzet Sportvárosa„ és „Iskolavárosa” reprezentáns, követni való intézményévé kívánunk válni. Alapelvünk még, hogy optimális feltételeket teremtsünk diákjaink számára a művelődéshez és az ismeretszerzéshez. Közvetítsük az alapvető hagyományos társadalmi normákat. Az egyéni fejlesztésnél differenciált módszereket alkalmazunk. A kollégiumi tudásközvetítésben figyelembe vesszük az iskolai ismeretelsajátítást.

3.3 A tanulók életrendje, tanulás, szabadidő-szervezés A tanulók életrendje Biztosítjuk a kollégiumi tanulók számára a megfelelő higiénés és tisztasági feltételeket. A mosakodáshoz és a fürdéshez kulturált fürdőszobában melegvíz áll rendelkezésre. A takarítás naponta történik, heti kétszeri fertőtlenítéssel. 17

Az életkori sajátosságoknak megfelelően a nyugodt pihenés és alvás lehetősége biztosítva van. A nővér személyében az egészségügyi felügyelet és tanácsadás elérhető a diákjaink számára. A napi háromszori meleg étkezés biztosítva van, szükség esetén pedig a hideg csomag. Tanítás-tanulás Mindenki számára biztosítjuk a tanuláshoz szükséges megfelelő körülményeket a szobákban, illetve tanulókban. A tananyag elsajátításához tanáraink segítségét igénybe vehetik tanulóink. A hátrányos helyzetű diákjainkat egyéni tanulási tervekkel próbáljuk meg felzárkóztatni. Szabadidő Intézményünkben ideálisnak tekinthető a szabadidő kultúrált eltöltéséhez szükséges feltételrendszer. Rendelkezésre álló lehetőségeink, országosan is irigylésre méltók. Az újonnan megépített kollégiumban kedvükre válogathatnak diákjaink a sportszakkörök, diákkörök között. Konkrétan:             

testépítő edzés internetszoba asztalitenisz diákkör labdarúgó edzés sakk billiárd, rex, csocsó játék számítástechnika könyvtár szobai foglalkozás kosárlabda diákkör lábtenisz Film club Környeztünk és természet film klub Dekorációs szakkör

3.4 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását. felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését segítő tevékenység elvei Tehetségvédelem, tehetséggondozás 18

A tehetség megmutatkozásának, kibontakozásának kollégiumi tevékenységrendszerben próbálunk teret adni. Pályaorientációs munkánk következtében mind többen jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe. Sportoló diákjainknak lehetőséget teremtünk egyéni napirend összeállításával az edzéseken való részvételhez. A sikeres tanulmányi és sportolói előmenetelük alapja a hatékony együttműködés az edzőkkel, iskolai tanárokkal és a szülőkkel. Felzárkóztatás, hátránykompenzáció Célunk, hogy felmérjük a hátrány-típusokat és megismerjük a hátrányok keletkezésének okait. A kollégium személyi és tárgyi feltételeivel megpróbáljuk csökkenteni a meglévő különbségeket a tanulóink között. A felzárkóztatáshoz szükségesnek látjuk a nevelőtestület tagjai közötti rendszeres egyeztetést és együttműködést. Heti nevelési értekezleten tárgyaljuk meg a felmerülő problémákat. Pályaválasztás, életkezdést segítő tevékenység elvei E tevékenység alapját az önálló életkezdés támogatása jelenti. Formáját és tartalmát tekintve differenciáltan a tanulók képességéhez irányítva szervezzük. A szükséges információkat mind a tanulók mind a szülők felé eljuttatjuk. Továbbtanulás lehetőségeinek felkutatása, felvételi lapok kitöltésében való segédkezés, ösztöndíj lehetőségek megtalálása. 3.5 A közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezési elvei A kollégium alapvető feladata, hogy a fiatalok társadalmi életbe való beilleszkedését elősegítse. A kollégiumi nevelés nagyon fontos területe a diákok tanórán kívüli tevékenysége, az öntevékenységen alapuló diákmozgalom, amely, mint nevelési eszköz hozzájárul a tanuló személyiségének fejlődéséhez. A kollégium életében a demokrácia csak a diákok aktív részvételével, saját ügyeik konkrét intézésével teljesedhet ki. Arra kell törekedni, hogy a diákok kapják meg az önálló gondolkodás, az alkotás, a megvalósítás élményét, de vállalják az ezzel járó felelősséget.

19

A kollégiumi élet fő szervezője a Diákönkormányzat. A DÖK tagjait a kollégium tanulói választják, munkájukat egy patronáló nevelőtanár segíti. Tanácskozását kéthetente tartja a rendezvények megszervezése és lebonyolítása mellett a diákok érdekképviseletét is ellátja. Kiemelt feladata a tanulók művelődésének szervezése, Nemzeti ünnepeinkről való megemlékezések aktív kezdeményezése. A szabadidős sporttevékenység éves programjának elkészítésében való aktív részvétel, a házibajnokságok lebonyolításának szervezése. 3.6 A kollégiumi nevelés feladatai A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése - A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. - A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. - A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. - E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer.

20

- A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése - Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. - A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. Felzárkóztatás, a tehetségek pályaorientáció segítése

kiválasztása

és

gondozása,

a

- A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. - A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium – az iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.

21

- A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése - A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. - A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. - A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. - A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. - A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. - A nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése. - A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia.

22

Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése - A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. - A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. - A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. - A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. - A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. - A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése - A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában.

23

- A diák-önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. - A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia.

IV. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉNEK SZERKEZETE „A lehetőségekkel az a baj, hogy nagyobbnak látszanak, amikor mennek, mint amikor jönnek.” (S. Bremer) 4.1. Kötelezően biztosítandó foglalkozások 4.1.1. Felkészítő foglalkozások A kollégium mindenekelőtt a tanulók nyugodt tanulási feltételeit hivatott biztosítani. A kötelező foglalkozások az iskolai tananyag elmélyítésére, gyakorlására nyújtanak lehetőséget, melyet korrepetálás formájában valósítunk meg 4.1.2. Tanulást segítő foglalkozások A kötelező szilenciumok a kollégiumi tanulók előmenetelét segítik, a helyes tanulási stratégiák kialakítását szolgálják. A szilencium idejét a törvényi előírásoknak megfelelően a napirend szabályozza. Minden csoportnak saját tanulószoba áll rendelkezésére. A csoportok tanulási tervük szerint végzik tevékenységüket. Kedvezményben, azaz önállóan tanulhat – részesülnek a 3,5-es tanulmányi átlagot elérők és a végzős érettségire, szakmunkásvizsgára készülő diák. Önállóan tanulhat még az érettségizett tanuló, aki ötödéves technikusképzőbe jár. A 3,7-es átlagot elérők szabadon tanulhatnak. 4.1.3. Csoportfoglalkozások Kollégiumi foglalkozások

Konkrét megnevezés

24

Szervezés

Felkészítő tanulás

Egyéni és közösségfejlesztést segítő csoportfoglalkozások

Speciális ismereteket adó foglalkozások



Szilencium (tanuló)





Felzárkóztató korrepetálás





Tehetséggondozó foglalkozás





Egyéb



Tematikus csoportfoglalkozások Általános csoportfoglalkozások Labdarúgó szakkör Testépítő szakkör Életvitel Asztalitenisz Internetes kommunikáció Háztartástan Művészet Tornatermi játékok Pályaorientáció Környezetvédő



         



Csoportonként, tanulási terv szerint csoportban Kiscsoportos és egyéni Egyéni, és kiscsoportos Csoportonként aktuális témával csoport szinten



csoport szinten

         

Kollégiumi szinten Kollégiumi szinten Diákkör, kiscsoport Csoport, kiscsoport Kollégiumi szinten Kiscsoport, csoport Kiscsoport, csoport Kollégiumi szinten Csoport, egyéni Csoport, kiscsoport



A kollégiumi foglalkozások időkeretei (4 fő nevelőtanár látja el a kollégiumi feladatokat)

Tevékenység

idő/nap/fő csoport

Összes óra /hét

Felkészítő fejlesztő foglalkozások 3h x 4nap / 4 csop. szilencium, korrepetálás (15,30-18,30) tematikus és általános 1h x 1 hét / csop. csoportfoglalkozás (19.00-20.00 h) egyéni törődést biztosító 1h x 1 hét / csop. foglalkozás (14,00-15,00 h) Összesen: Választható foglalkozások labdarúgó szakkör 1h x 3 nap / 4 csop. testépítő szakkör 1h x 4 nap / 4 csop. pályaválasztást segítő fogl. 1h x 1 hét / 4 csop. életmód szakkör 1h x 1 hét / 4 csop. környezetmegóvó szakkör 1h x 1 hét / 4 csop. 25

48 h 4h 4h 56 h

12 h 16 h 4h 4h 4h

Összesen: Egyéb idő (pedagógiai felügyelet) 6-8 ig reggeli (H,K,SZ,CS,P) 2h x 5 nap x 1 fő 14-20-ig pénteki felügy. 6h x 1 nap x 1 fő 20-22-ig esti (H,K,SZ,CS) 2 x 4 nap x 1 fő Összesen: Heti összes idő

40 h

10 h 6h 8h 24 h 120 h.

4.1.4. Egyéni törődést biztosító foglakozások A kiscsoportos és egyéni foglalkozások, beszélgetések a személyiségfejlesztés, a szocializáció és a kommunikációs készségek fejlesztésének színterei. Diákjaink személyiségének családi körülményeinek megismerését hatékonyan segíthetik e tervezett beszélgetések. 4.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások A tevékenységek programjának összeállításakor lényeges szempont, hogy minden diák találja meg a kedvére való elfoglaltságot. Konkrét tartalmát a szervező személyek határozzák meg munkatervükben kollégiumi és csoportszinten, DÖK munkatervben, házirendben, napirendben. A kollégium pedagógiai tevékenysége kiegészíti a családi és iskolai nevelést, a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi együttélés az önkormányzó képesség, a döntés, a felelősség és konfliktuskezelés technikáinak elsajátítását. 4.2.1. Szabadidős foglalkozások Feladatunknak érezzük, hogy a kollégiumi tanulók szabadidejének hasznos eltöltésében segédkezzünk - az érdeklődés felkeltésével és a lehetőségek biztosításával. A rendszeres elfoglaltság mellett kb. napi 3-4 óra jut a szabadidős tevékenységekre. Szabadidős foglalkozásaink: asztalitenisz, sakk, testépítés, számítástechnika, teke, kispályás labdarúgás, kosárlabda, lábtenisz. (Átfedés van a speciális foglalkozásokat tekintve.)

26

V. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS Kollégiumunk az iskolával egybeszervezett intézmény. Az iskolának készült Minőségirányítási Programja, melynek része a kollégiumé is. Előbbiért az itt meghatározottakat kell végrehajtani a kollégiumi specialitásokat figyelembe véve. Így a minőségpolitikában külön fejezet határozza meg a kollégiummal szemben támasztott minőségi elvárásokat, nevelési elveket, módszereket, minőségi célokat és jövőképet. (A minőségi célokat tükröző fontos eredménymutatók a függelékben vannak részletezve.) VI. FEJLESZTÉSI PROGRAMOK, MŰKÖDÉSI ALAPELVEK 6.1.1. Legfontosabb partneri elvárások A helyi fenntartó önkormányzat elképzelése volt, hogy egy új kollégiumot épít részünkre a megüresedett József Attila Általános Iskola átalakításával. Ez 2008. 09. 01-re megvalósult. A 96 főre tervezett kollégium megépítését az új Duna-híd is indokolta, valamint sportvárosunk utánpótlásának biztosítása. A szülők elvárásainak is szeretnénk megfelelni: olyan kollégiumi légkör kialakításával, ahová a diák iskola után hazamegy, amely jó család, és érdekes lakóhely. - Minden kollégistánknak biztosítjuk, hogy élhessen a törvények adta jogaival és a belső szabályzatok, pl. Házirend által nyújtott lehetőségekkel. - Minden kollégistánk szeretetteljes nevelésben részesül, a tanuláshoz nyugalmat és támogatást, gondjainak megoldásához segítséget kap. - Érzelmi hálót biztosítunk, különösen a sérült érzelmi környezetből, csonka családból érkezőknek. - Diákjaink elvárása a fentiekkel megegyező, melyet kiegészít a sportos speciális igényeknek való megfelelés, a délutáni edzések és az eltérő esti időben történő szilencium biztosítása. - Az informatikai felkészültség és a nyelvtanulás valamennyi diákunk számára biztosítandó célkitűzés és elvárás mely kihívásnak meg kell felelnünk, és a mai állapot szerint meg is tudunk felelni.

27

6.1.2. Az ellenőrzési program A kitűzött céljaink – személyiségfejlesztés, tevékenységeink – követelményeink és feladataink kivitelezésének és a felhasznált eszközök hatásfokának vizsgálatáról szólnunk kell e fejezetben. Folyamatosan ellenőrizzük a megtervezett, azaz elvárt és a létező viszonyt, a pedagógiai munkánk egész területén. Ebből tudjuk lemérni munkánk eredményességét. Az ellenőrzés részletes feladatait a kollégiumvezetői munkaterv folyamatában tartalmazza, így: -

a csoportfoglalkozások tartalma, tervszerűsége heti egyszer a szilencium munkája heti egyszer a szobai tanulás heti egyszer a diák ügyeleti tevékenység heti egyszer a DÖK tevékenység havi 2 alkalommal a GYIVI munkája havi egyszer a kollégiumi napló havi egyszer a szabadidő foglalkozások havi egyszer a nevelőtanári napló évi kétszer van ellenőrizve

Az ellenőrzések értékelése folyamatosan történik. 6.1.3. A mérés – értékelés programja A kollégiumban használatos mérés, értékelési rendszerünket a következő szerint határozzuk meg. Minden diákról Portfóliót (dokumentumok gyűjteménye) készítünk, amely segítség az értékelésben. - A diákok személyiségének, neveltségi szintjének első felmérése év elején történik a „Kérdőív” alapján, mely általánosan tájékoztatja a nevelőtanárt a gyermek személyiségének alkotó elemeiről. - A tanuló személyiségének megismerését segíti az önéletrajz és a személyes interjú alkalmazása. - Egyéni foglalkozások felmérései tovább növelik a tanulóról kapott információkat. - A mérések során kapott információk értékelését a nevelőtanár negyedévenként összegzi és tájékoztatja a szülőt. Az értékelésbe az osztályfőnököt, sportolóknál pedig még az edzőt is bevonja. - Minden tanévben félévkor és év végén „Ilyennek látunk a kollégiumban” szöveges értékelés készül a szülői tájékoztatás céljára. Ebben önértékelés és diáktárs kortárs értékelése is benne szerepel. - A kiemelkedő sporteredményeket a portfólióban tartjuk nyilván.

28

A fent említett mérési és értékelési segédanyagokat minden tanár a diákja számára készített „Személyi Portfólió” dossziéban gyűjti össze. Végzett tanulók átnézhetik, és igény esetén magukkal vihetik.

6.1.4. Működési alapelvek Nevelőmunkánkat a mindennapok során körültekintően, szakmai tudásunk birtokában, azt időről időre megújítva végezzük. Tisztában vagyunk vele, hogy a diák a pedagógiai folyamatnak sohasem a tárgya, hanem az alanya, ezért pedagógiai alapelveinket ennek megfelelően fogalmaztuk meg. a) A diákokkal való kapcsolatainkban a diákot 1. mindenkor egyenrangú félnek tekintjük, véleményére, javaslatára nyitottak vagyunk; 2. személyiségét mindenkor tiszteletben tartjuk; 3. törekszünk vele a megértésen, bizalmon alapuló kapcsolatot kialakítani; 4. bánásmódunkat mindenkor az iránta érzett felelősség, tapintat és embertársi szeretet hatja át. b) Az életrend szervezése Valamennyi tanuló számára az életkori sajátosságaikat, és a személyes szükségleteiket figyelembe véve mindenkor biztosítanunk kell az egészséges életvitel feltételeit. c) A tanulásszervezés 1.

mindenki számára a megfelelő tanulási körülményeket biztosítsuk; 2. gondoskodunk arról, hogy a tanári segítség mindenki számára elérhető legyen; 3. a tanulást, ismeretszerzést segítő eszközök mindenki számára hozzáférhető.

6.1.5. Tehetséggondozás, tehetségvédelem - a tevékenységi rendszerünket úgy kell alakítanunk, hogy a tehetség megmutatkozhasson, kibontakozhasson; 29

- a tehetséggondozásban a személyiség teljes fejlesztésére kell figyelnünk; - a tehetséggondozást csak a családdal, az iskolával és más érintett szervezetekkel együtt végezhetjük hatékonyan.

6.1.6. Felzárkóztatás és tehetséggondozás terve hátrányos helyzetű tanulóinknál - arra kell törekednünk, hogy minél alaposabban megismerjük a hátrány-típusokat és keletkezésük okait; - a valós igényekhez illesszük a hátránykompenzációs programokat, tevékenységeket. - ehhez szükséges: kollégiumi szakkör, diákkör szervezése - városi képzési lehetőségre irányítás - egyéni foglalkozás szervezésével - A tehetséges hátrányos helyzetű tanulóknál ugyancsak az egyik fejlesztő módszer lehet a kollégiumi szakkör, diákkör megszervezése különös tekintettel a testépítő és labdarúgó tevékenységi körre, míg a művészeti érdeklődésű tanulóknál pedig a vers, prózamondó valamint zenei diákkör munkájába történő bekapcsolás. Egyéb érdeklődési körrel rendelkezőt városi civil szervezetbe kell irányítanunk.

6.1.7. Kultúrált életmódra nevelés - a tanulók egyéni fejlődési szükségleteiből indulunk ki, és kulturális elvárásainkat is egyénre szabjuk; - a kollégiumi a kultúra közvetítésében törekszik az előzetes tapasztalatokat, ismeretszerzést figyelembe venni – különösen a csoport kulturális tervének készítésénél - megadjuk a lehetőséget a tanulóknak arra, hogy önállóan kezdeményezzenek, tevékenykedjenek, kultúrcsoportot alakítsanak, vezessenek, illetve a különféle kulturális közösségekben tevékenykedve dolgozzanak tapasztalatokat szerezzenek; - természetesnek tekintjük, hogy minden új tevékenység, kultúra mód, tapasztalatszerzési forma magában hordja a tévedés lehetőségét, ezért emiatt nem korlátozzuk, nem marasztaljuk el az új utakat kereső tanulóinkat; - tudatában vagyunk annak, hogy a jó pedagógiai légkörért 30

elsősorban a pedagógus a felelős, s övé a vezető szerep a tanulói aktivitás kibontakoztatása, a személyiségfejlesztés és a tanulói kulturális tevékenységek megszervezése terén is; - közös céljainkat mindenkor következetesen, igényesen, határozott követelményeket támasztva, de sohasem a tanulók ellenében, hanem értük dolgozva igyekszünk megvalósítani. 6.1.8. A szabadidő eltöltése - biztosítjuk a feltételeket a szabadidő kulturált és hasznos eltöltéséhez; - a szabadidős programok szervezésében tekintetbe vesszük az igények, szükségletek sokféleségét. 6.1.9. Pályaorientációs tevékenység - a tanulók számára - az iskolákkal együttműködve - lehetővé kell tennünk az egyes szakmák, hivatások megismerését; - a pályaválasztásra, illetve a választott életpályára való felkészülést csak a reális önkép birtokában lévő személyiség képes megvalósítani, ezért segítjük ennek a kialakítását; - a szülőknek segítséget kell adnunk az ilyen irányú problémáik megoldásában. 6.2.1. A kollégium hagyományainak ápolása, arculatának erősítése A kollégium az első évben bővítette hagyományait, így minden évben visszatérő programok a következők: az elsőévesek avatása, városunk bemutatása, megismertetése negyedévente a DÖK rendezésében diszkó tartása közös karácsonyi ünnepség megrendezése farsangi bál a Lorántffy leánykollégiummal közösen megtartva nemzeti ünnepeinkről való megemlékezés diákköröket működtetünk foci, asztalitenisz, testépítés sportágakban minden évben házibajnokságot rendezünk fociban, sakkban, asztaliteniszben és kosárlabdában - a februári DÖK közgyűlésen új diákvezetőséget választunk - végzős tanulóink búcsúztatását minden évben megszervezzük tábortűzzel, szalonnasütéssel köszönünk el tőlük. -

Új hagyományt teremtünk: 31

 megyei kollégiumok közötti megrendezésével  környezetvédelemben bevezetjük hulladékgyűjtést.

sportvetélkedő diákjainknál

évenkénti a

szelektív

6.2.2. Gyermek- és ifjúságvédelem „Panaszkodtam, hogy nincs cipőm, amíg nem találkoztam valakivel, akinek lába sem volt.” (perzsa közmondás) A kollégium ifjúságvédelmi tevékenységének célja, hogy megelőzze, illetve csökkentse azokat a hatásokat, amelyek károsan befolyásolják a tanulók személyiségfejlődését. Az ifjúságvédelmi munka a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók folyamatos feltérképezésében, a velük történő kiemelt foglalkozásban, a diákok helyes életvezetésre történő nevelésében, a prevenciós munkában határozható meg. Kollégiumunkban félállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. A gyermek- és ifjúságvédelmi törvény megvalósulása, a hátrányos és veszélyeztetett tanulók felkutatása érdekében az év eleji feladatok között prioritást élvez a kollégiumi tanulók, teljes és átfogó felmérése. A problémák felismerése után az ifjúságvédelmi felelős és a csoportvezető nevelőtanárok közösen egyeztetve tárják fel a családi, szociális, tanulási nehézségek okait. A megszüntetés első lépéseként a tanulóval történő fokozott törődést, egyéni elbeszélgetéseken történő segítségnyújtást, szükség esetén mentálhigiénés szakember, pszichológus, Gyermekjóléti Szolgálat, Egészség Megőrzési Központ szolgáltatásait kell igénybe venni. E terület fontos feladata az adott családdal történő kapcsolatfelvétel, személyes beszélgetések, szülőknek szóló tanácsadás, fogadóórák tartása; állami gondozottak esetében az állami gondoskodást végző otthonokkal történő együttműködés. Elengedhetetlen és visszatérő feladat a mindenkori és megfelelő információ nyújtása a szülők, a tanulók felé a kollégiumon kívüli GYIVIS intézményekről. Előbbiekért a kollégium területén jól látható helyeken 32

kifüggesztjük a különböző gyermekjóléti szolgálatok, szakellátó szervek elérhetőségeit. Szociális, anyagi helyzetből fakadó hátrányok esetén felvesszük a kapcsolatot az illetékes önkormányzattal, az esetleges támogatási lehetőségeket felkutatjuk. Kapcsolattartás területén folyamatos az együttműködés a fentieken kívül az osztályfőnökökkel, az iskolai ifjúságvédelmi felelősökkel, diákönkormányzattal, külső szervezetekkel (Egészségmegőrzési Központ, Gyámügy, Nevelési Tanácsadó). Az ifjúságvédelmi tevékenységek közül kiemelt feladatnak tekintjük a prevenciót. A megelőzés meghatározó területei a személyiségfejlesztéshez, közösségfejlesztéshez, értékközvetítéshez kapcsolódó tevékenységek. Az egyéni beszélgetések mellett, mentálhigiénés tanácsadást szervezünk szakemberek bevonásával mentálhigiénés programunk keretén belül. A terület folyamatos feladatai - kapcsolattartás a szülőkkel - megfelelő információ nyújtás a szülők felé - segítségnyújtás szempontjából speciális helyzetben van a kollégium, mert a támogatások megítélése a helyi önkormányzatok kompetenciájába tartozik. Velük kell felvenni a kapcsolatot, és felhívni a figyelmet a szükséges intézkedésre. - nevelési értekezletekre beszámoló készítése - a szociálisan rászoruló tanulók közt az esetleges támogatások szétosztása - a beilleszkedési problémákkal küzdő tanulók segítése

Élő kapcsolat tartása szükséges -

a Gyermekjóléti Szolgálattal a Gyámüggyel a Rendőrséggel az Egészségmegőrzési Központtal a Mentálhigiénés Központtal

Mentálhigiénés terület

33

A helyes életvezetés szemszögéből folyamatos odafigyelést igényelnek a dohányzás, az alkohol, és a kábítószer fogyasztással kapcsolatban felmerülő problémák. E területeken a kulcsszó a prevenció. A megelőzés területén különböző ismeretterjesztő anyagokkal, előadásokkal, beszélgetésekkel hívjuk fel a tanulók figyelmét előbbiek veszélyeire.

6.2.3. A Diákönkormányzat tevékenysége A kollégiumi diákönkormányzat működése során, az öntevékenységen, az önálló gondolkodáson, az alkotáson, a felelősségvállaláson kell, hogy legyen a hangsúly. A DÖK legfőbb célja, hogy tevékenységével, a programok szervezésével, a szabadidő tartalmas, kulturált eltöltésével alternatívát teremtsen a tanulók számára. A diákönkormányzati munka programja:  A kollégiumi diákönkormányzat 5 tagú testületét az összes diák minden évben közvetlenül választja meg. Tanácskozását kéthetenként tartja. Munkáját patronáló nevelőtanár segíti, koordinálja A DÖK egy képviselőt delegál a városi DÖK- be.  A DÖK éves munkaterv alapján dolgozik. A saját SZMSZ-t minden évben (legkésőbb október 15-ig) felülvizsgálja, és a szükséges módosításokat megteszi. Évente egyszer tartja rendes közgyűlését, tagjainak kérésére azonban többször is összehívható.  A DÖK egyik legfőbb feladata a diákok érdekvédelme és érdekképviselete; véleményeik, javaslataik, igényeik megfogalmazása, kifejezésre juttatása (képviselet a kollégiumi fegyelmi bizottságban), amelyet folyamatosan végez.  Véleményez és fejlesztésében.

együttműködik

az

oktató

–

nevelőmunka

 Él a javaslattétel lehetőségével a kollégiumot érintő kérdésekben, s jogköreinek (egyetértési, véleményezési jogkör) alkalmazásával.  A DÖK év végén javaslatot tesz a tanulói jutalmazásokra.

34

 Közösségi hagyományápolás keretén belül az évenkénti Elsősavató Ünnepséget megszervezi, amelynek célja a kollégium közösség erősítése, az elsősök beilleszkedésének segítése.  A testvér kollégiumi kapcsolatok ápolása során közös rendezvények, diszkó megszervezése, lebonyolítása a Szabolcs Vezér és a Lórántffy Kollégiummal.  Kulturális tevékenység során ápolja a hagyományokat így megrendezi a Mikulás Ünnepséget, a Karácsonyi Estet. Az egyéb ünnepekhez, eseményekhez kapcsolódó faliújságot készít.  Nemzeti ünnepeinkről minden évben ünnepi műsorral megemlékezik.  Sportolási tevékenységeinket tovább folytatva részt vesz a Városi Kispályás Labdarúgó Bajnokságban és a megyei kollégiumi focirendezvényeken.  Egyéb megyei kollégiumi sport – versenyeken meghívás estén elindul.

kulturális

rendezvényeken,

A csoportok önkormányzata a tanulás, a magatartás és a tisztasági, higiéniai állapotok értékelését végzi. Rendszeresen feladatot kap egyegy kollégiumi rendezvény egészének vagy egy részének lebonyolításában.

6.2.4. Az iskolákkal, a szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái Kapcsolatrendszerünket a helyzetfeltárásban meghatározottak szerint működtetjük. Kiegészítve annyival, hogy a fenntartó mindenkori elvárásainak is meg kell felelnünk szoros, az aktualitásnak megfelelő együttműködésben. 6.2.5. Sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése A sajátos nevelési igényű tanulók a foglalkozásokon integráltan együtt fejlesztődnek a többiekkel. A speciális fejlesztésű igényekre külső szakember alkalmazását biztosítjuk a szükséges mértékig. 35

VII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK JEGYZÉKE A teljesen újonnan épült kollégiumban a 2008. szeptember 1-jei átadáskor a kötelező eszközjegyzékben meghatározottak szerint rendeztük be a kollégiumot. Előbbiért a pedagógiai program végrehajtásához minden eszköz biztosítva van. Konkrét felsorolásuk a következő:

Eszközök, felszerelések tanulószoba szakköri, diákköri szoba számítástechnikai terem testedző szoba könyvtár hálószoba, hálóterem stúdió sportudvar kollégiumvezetői iroda nevelőtestületi szoba ügyviteli helyiség rendezvényterem orvosi szoba Kiszolgálóhelyiségek társalgó (látogatófogadó) ügyeletes nevelői szoba éjszakai gyermekfelügyelő szobája porta Nővérszoba betegszoba (elkülönítő) vendégszoba ebédlő melegítőkonyha tálaló-mosogató, ezen belül felnőtt étkező teakonyha tanulói vizesblokk, fürdőszoba személyzeti WC tanulói WC mosléktároló

I. HELYISÉGEK Mennyiség i mutató 4 1 1 1 1 24 1 1 1 1 1 1 1 3 1 2 1 1 2 2 1 1 1 3 24 6 24 1 36

Megjegyzés

karbantartó műhely tisztítószer, takarítóeszközök és -gépek tárolója ágyneműraktár mosókonyha (tanulói) szárítóhelyiség (tanulói) szeméttároló

1 1 1 2 1 1

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

Eszközök, felszerelések 1. Tanulószoba (felkészülő szoba) tanulói asztal tanulói szék tanári asztal tanári szék nyitott és zárt könyvesszekrény számítógépasztal, szék 2. Szakköri, Diákköri szoba 3. Számítástechnikai terem számítógép nyomtató számítógépasztal, szék programok zárható szekrény tábla + flipchart 4. Testedző szoba 5. Könyvtár 6. Hálószoba, hálóterem ágyneműtartós ágy szekrény éjjeli szekrény polc tükör cipőtároló szék asztal ágynemű-garnitúra ágyneműhuzat-garnitúra éjjeli lámpa 7. Stúdió stúdióasztal

Mennyiség i mutató 4 48 96 3 3 6 1 1 1 16 1 16 6 1 1 1 1 24 96 96 96 96 24 24 96 96 96 96 96 1 1 37

Megjegyzés

szék belső hangtechnikai felszerelés, kiépített hangtechnikai hálózat hifi-torony mikrofon erősítő hangszóró + fejhallgató videofelvevő kamera videofelvevő és -lejátszó tárolószekrény

3 1 1 1 1 1 1 1 1

8. Sportudvar 9. Kollégiumvezetői iroda 10. Nevelőtestületi szoba 11. Ügyviteli helyiség, 12. Orvosi szoba

1 1 1 1 1

műfüves labdarúgó pálya körbekerítve

III. NEVELŐ- ÉS OKTATÓMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

Eszközök, felszerelések

Mennyiség i mutató

televízió rádió CD vagy lemezjátszó videolejátszó tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok

4 1 2 1 500

Megjegyzés közösségi helyiségben elhelyezve

könyvtárban, könyvtárszobában elhelyezve

VIII. ZÁRÓ GONDOLATOK A kollégiumi pedagógiai program továbbfejlesztését a társadalmi változások, a reformpedagógiai törekvések indokolják. Ezért időszakonként (évenként) felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani. A programot a szülők és diákok képviselői véleményezik. A tantestület által történő elfogadása után minden érdekeltnek lehetősége lesz annak megismerésére. Megvalósításának kulcsa a közös összefogásban, egységes tenni akarásban rejlik. 38

„Többször mondanám: az élet fő célja – tett; s tenni magában vagy másokkal együtt senkinek nem lehetetlen. Tehát tény! S tégy minden jót, ami tőled telik, S mindenütt, hol alkalom nyílik; s hogy Minél nagyobb sikerrel tehess, lelkedet eszközökkel gazdagítani szüntelen igyekezzél” (Kölcsey Ferenc)

39

FÜGGELÉK IX. TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK TERVE (a kollégiumi nevelés országos alapprogramja – kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve alapján) IX.1. Tanulás Céljai A tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus

feltételeiket.

A

hatékony

tanulás

módszereinek

és

technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információ források használata. A kollégium oktatás rendszer részeként számos kulcsterületén kínál fejlesztő lépéseket. Az alapkészségek (olvasás, írás, matematikai kompetenciák) és kulcskompetenciák fejlesztése (beleértve idegennyelvi ismeretek, számítógépes ismeretek, állampolgári ismeretek, vállalkozói készségek, stb.), melyek által elősegíthetjük a kormányzat által is megfogalmazott egy életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósulását. Fejlesztési követelmények - Alkalmazza

a

kollégiumi

tanulási

folyamatban

használatos

különböző tanulási eljárásokat, módszereket - A motivációs bázis megismerése, fejlesztése - A tanulás szervezése, fokozatos sorrendiségre és önállóságra törekvés - A tanulási idő célszerű beosztása 40

- Az alapkészségek és kulcskompetenciák gyakorlása, fejlesztése - A

tanulást

segítő

hagyományos

és

modern

eszközök

használatának megismertetése - Használja a könyvtár adta tanulási lehetőségeket - Az önálló tanulás kialakítása - Felkészítés az önművelésre, önnevelésre

Időkeret 9. évfolyam

10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam

4 óra

3 óra

3 óra

1 óra

9. évfolyam: 1. A kollégiumi tanulás jellemzői 2. Különböző tanulási módszerek 3. Alapkészségek fejlesztése 4. Könyvtárhasználati ismeretek

10. évfolyam: 1. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója 2. Emlékezetfejlesztés, koncentráció 3. Tanulási motiváltság mérése

11. évfolyam: 1. Informatikai és számítástechnikai ismeretek, internethasználat 41

1 óra

2, Az információfeldolgozás fázisai 3. Az önművelés igényének kialakítása

12. évfolyam: A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, a felvételi eljárás

13. évfolyam: IKT technológiák

IX.2. Énkép, Önismeret, Pályaorientáció - Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. - A pszichés történések tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. - A tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. - A pályaorientáció célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulóikban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Fejlesztési követelmények 42

- Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. - Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. - Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. - Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Időkeret 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13–14. évfolyam

3 óra

3 óra

4 óra

3 óra

2 óra

9. évfolyam 1. Ki vagyok én? az ember belső tulajdonságai, érzelmeink, indulataink: félelem, harag, agresszió, szeretet,öröm Ki vagyok én? kapcsolataink, család, barátság 2. Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségprofil. Személyiség jellemzők. Jellem. Megjelenés. 3. Kapcsolatok és a kapcsolódás formái és módjai 10. évfolyam 1. Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. 2. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. 3. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. 11. évfolyam 1.

Erkölcsi normák változásainak megismerése – gyűjtőmunka a könyvtárban.

43

2.

Csoportos kutató - és projektmunka során az erkölcsi normák megismerése. 3. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása 4. Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban. 12. évfolyam 1. Az álláskeresés folyamata és technikái. 2. A munkavállaló jogai, kötelességei. 3. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. 13-14. évfolyam 1. Hivatás és hivatástudat. Felkészülés pályakorrekciókra. 2. Az egész életen át tartó tanulás fogalma.

az

esetleges

IX.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Céljai: - Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai és európaiként magyarnak lenni. - A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató közös, globális problémákról, elköteleződnek a fenntartható fejlődés, a prevenció pártján. - A kollégium alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözze a tanulókat személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció 44

segítségével. Tegye lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, népés iparművészeti, fotó, film, internetes objektiváció, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó-művészet) létrehozását és bemutatását. Nevelje a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözze a tanulókban a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. - Külön figyelmet kell fordítani a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké számukra. - A fejlesztés során a tanulók ismerjék meg az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, fogadják el és tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Váljanak nyitottá a globális problémák iránt. Fejlesztési követelmények - Szerezzen ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikáról. Ismerje hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit, az egyetemes európai felsőoktatási térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Socrates). - Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. - Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. - Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortársalkotókkal, alkotó kortársakkal.

45

- Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát. - Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve. Időkeret 9. évfolyam 3 óra

10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13-14. évfolyam 3 óra 2 óra 4 óra 5 óra

9. évfolyam 1. Az Európai Unió működése, alkotmánya, a működés főbb szabályai, 2. Magyarország az Európai Unióban betöltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatásai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihívások, 3. A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából, lehetőségek és kihívások az életpálya alakításában. 10. évfolyam 1. A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. 2. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok 3. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. 11. évfolyam 1. Külföldi kapcsolatfelvétel 2. Idegennyelv-tanulás 12. évfolyam 1. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. 2. Műelemzés, kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta.

46

3. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal 4. Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjúsági szubkultúrákra, egyéni ízlés. 13-14. évfolyam 1. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása. 2. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása. 3. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. 4. Európai kulturális hagyományok. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. 5. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. (Móder Rezső) Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása

IX.4. Környezettudatosságra nevelés Céljai: - A környezettudatos magatartás és a környezetért felelős életvitel elősegítése az életben és a kollégiumban is. - Ez a természet és a (társadalmat is beleértve) harmóniájának megőrzését, fenntarthatóságát célozza.

az

ember

- Meg kell alapozni a környezeti erkölcsüket, felelősségüket. Formálnunk kell értéktudatukat, együttműködési képességeiket, illetve személyes és közös felelősségtudatukat. - Az aktív, a környezetért felelős csoportok közösségek kialakítására.

47

- készítse fel az egyéneket a környezeti problémák kezelésére megoldására, vagy elviselésére, illetve alakítsa ki az ehhez szükséges kommunikációs és együttműködési képességet. - Adjon tényszerű és alkalmazó ismereteket, és közvetítsen ökológiai alapokon nyugvó felelősszemléletet környezetünkre vonatkozó felelős személyes és kollektív meghozatalához. - Motiválja és tegye képessé az egyént a környezetük javító és segítő cselekedetekre a káros környezeti terheléssel járó tevékenységek felismerésére, és azoktól való elzárkózásra - Mutassa meg a természeti és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, ember és a környezetének harmóniáját, és törekedjen arra, hogy mindez örömforrásként élvezhető is legyen. - Ébressze rá a diákokat arra, hogy környezeti kapcsolataink jelentősen befolyásolják közérzetünk, életünk kialakítását, minőségét. - Segítse a személyes tartalmú, környezeti identitás kialakítását - Mutassunk példát diákjainknak Éves órakeret: 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13-14. évfolyam 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 9. évfolyam 1. Környezetünk változása 2. Hulladék újrahasznosítása 10. évfolyam 1. Hogyan változott életünk minősége 2. Hulladék környezeti hatása 11. évfolyam 1. Hogyan változik környezetünk élővilága 2. Termékek útjának követése 48

12. évfolyam 1. Nemzeti kulturális értékeink 2. Mit tehetek környezetünk állapotáért 13-14. évfolyam 1. Környezetünk megóvása közös feladatunk 2. Globális környezeti problémák és azok lehetőségei 3. Természetvédelem

megoldási

IX.5. Testi és lelki egészségre nevelés AZ ÉLETMÓD-KULTÚRA. EGÉSZSÉG- ÉS TESTKULTÚRA, MENTÁLHIGIÉNÉS ÉS SZABADIDŐS KULTÚRA. MŰVELŐDÉSI, ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉGEK

A tanulás terén nyújtott segítség nem az egyedüli formája a diákélet jobbá, probléma mentesebbé tételének. A könyvtár, a számítógépterem egyaránt szolgálja az önképzést, önművelést és a szabadidő hasznos eltöltését. Sportolási lehetőség /foci, tollas, asztalitenisz, röplabda, konditerem, TV, videó, biliárd szintén biztosított a kollégisták számára. A DÖK javaslatára, szervezésében havonta egy-egy megemlékezés vagy más irodalmi összeállítás színesíti a mindennapokat. Természetesen a tanulók további szabadidős programokban szeretnének válogatni, ám konkrét, megvalósítható javaslatuk alig van. Ennek ellenére gondjuk az, hogy – szerintük – kevés a szabadidő. Úgy véljük, hogy tanulóinknak tisztában kell lenniük saját képességeikkel, korlátaikkal. Csak úgy tudnak másokat is elfogadni, ha magukat ismerik, helyesen látják és elfogadják. Fontos az önuralom, az önkontroll képessége. Szerencsére az önismereti foglakozások népszerűek a körükben; szívesen fogadják, esetenként kérik is ezeket. A kollégiumunk kulturális és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégistáinknak önköltséges kondicionáló edzésre van lehetőségük az iskola alagsorában minden nap délután és este. Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 49

 a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: o a táplálkozás, o az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, o a családi és kortárskapcsolatok, o a környezet védelme, o az aktív életmód, a sport, o a személyes higiénia, o az elsősegély-nyújtás alapismeretei, o a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az intézmény minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. A kollégiumi egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: sportudvar, konditerem, fittnesz-szoba használata, az iskolai sportkör foglalkozásainak látogatása, tömegsport foglalkozások látogatása, sportegyesület edzéseinek a látogatása, úszásoktatásra járás, stb.  évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó verseny szervezése a tanulók számára;  az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: o szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); o minden fél évben egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; o minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; o az intézményi egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Céljai: 50

- Kollégistáink felkészítése az egészséges életmód, életvitel tudatos gyakorlására és az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. - Alakuljon ki a kollégiumi életritmushoz igazodó napirend. - A lakókörnyezet esztétikus kialakítására készítsék fel a kollégistákat. - Segíteni a kollégistákat problémáik megoldásában. - Megfelelő ismereteket közvetíteni a szenvedélybetegségekről (drog, alkohol, dohányzás). - Tudatosítani a kollégistákban a mozgás és sport fontosságát. Fejlesztési követelmények: - Legyen alapvető ismerete az emberi szervezet működéséről. - Ismerje fel a egészséget fenyegető tényezőket és betegségeket. - Tisztába legyen a balesetek megelőzésének módjaival, illetve az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésével. - Mutasson példás magatartást társas környezete felé, rendelkezzen megfelelő önismerettel. - Tudjon empatikusan viselkedni sérült, fogyatékkal élő embertársaink felé. - Készüljön tudatosan a párválasztásra és családalapításra. - Ismerje meg a háztartásban felhasznált és alkalmazott anyagokat, különös figyelemmel az egészségkárosító anyagokra. - Ismerkedjen meg a takarékosság alapvető technikáival. - Szabad- és munkaidejét tudatosan beosztani. Állítson rangsort ha szükséges. - Fektessen nagy hangsúlyt a személyi higiéniájára és környezete tisztántartására. Éves órakeret: 9. évfolyam

10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

9. évfolyam: 1. Harmonikus kapcsolatok 2. Egészséges életmód 3. Betegségek és megelőzésük 4. Szűrővizsgálatok és fontosságuk

51

4 óra

10. évfolyam: 1. Elsősegély 2. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok 3. Gyakran előforduló betegségek 4. Élethelyzetek megbeszélése 11. évfolyam: 1. Önismeret 2. Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése 3. Szellemi- lelki egészség 4. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldása 12. évfolyam 1. A háztartás és veszélyei 2. Szülői felelősség 3. Káros szenvedélyek 4. Daganatos megbetegedések 13. évfolyam 1. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén? 2. Elsősegélynyújtás 3. Családi élet szervezése, feladatok megosztása 4. Szerepjátékok, szituációs játékok

IX.6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Céljai: - A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény - A kollégista saját értékeiről - a család mellett – a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat.

52

- Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. - Elsajátítja a társadalmi érintkezés szabályait. - Felkészül az önálló életvitelre. - A témakörök feldolgozása során képes legyen eltérő szempontok mérlegelésére. - A kollégiumban célként fogalmazható meg szerkezetének és működésének megértése.

a

társadalom

Fejlesztési követelmények: - Életkorának megfelelő szinten rendelkezzen ismeretekkel a társadalmin normákról. - Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségben, melynek tagja. - Legyen kulturált megjelenésében.

a

társadalmi

- Gyakorolja

és

kötelességeit

jogait

érintkezésben szűkebb

és

külső

környezetében.

- Ismerje és tisztelje közössége tagjait. - Ismerje

az

alapvető

állampolgári

jogait

és

kötelességeit.

- Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket. Éves órakeret: 9. évfolyam 10.évfolyam 3 óra 3 óra

11.évfolyam 3 óra

12.évfolyam 3 óra

9. évfolyam 1. Probléma – feldolgozás, megbeszélés 2. Barátság szerepe az emberi életben 3. Diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei 53

13-14. évfolyam 3 óra

10. évfolyam 1. A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana 2. Az agresszió háttere, formái, elutasítása 3. Időterv készítése 11. évfolyam 1. A modern nemzetállamok 2. A reklámok üzenete 3. Férfi – nő kapcsolat 12. évfolyam 1. Nemiség, szerelem, házasság 2. Vásárlás 3. Az egyén jogai 13-14. évfolyam 1. Szerepek, feladatok a családban 2. A szükséglet kínálat megbeszélése 3. Jogok és lehetőségek megismerése

IX.7. Hon-és népismeret Céljai A kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei is épüljenek be a személyiségébe. Ebből adódó célok és feladatok: a. a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet (település, kisebb tájegység); ismerete szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet összefüggése, alapjainak erősítése, b. régiónk, országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; c. az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata;

54

d. a határainkon kívül, kisebbségben, diaszpórában élő magyarok hagyományainak, helyzetének ismerete, a velük való közösségvállalás; e. nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; f. nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat), nemzeti ünnepeink; g. a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek, migráns csoportok jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik, jelképeik tiszteletben tartása; A tanulókban tudatosul, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatásokat megérthesse. Fejlesztési követelmények - A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, mozgókép- médiaismeret, továbbá a földünk és környezetünk ismeretköreinek) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. - A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. - A középfokú iskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében. Időkeret 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam 13–14. évfolyam

3 óra

4 óra

4 óra

3 óra

3 óra

9. évfolyam 1. A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével, élő adatközlők felkeresésével. 2. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése. 3. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése. 4. Kulturális programok tervezése.

55

10. évfolyam 1. Magyarország és Európa a múltban a történelem egyéni vagy csoportmunkában 2. A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei. 3. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, 4. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, 11. évfolyam 1. A nemzeti és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzeti kisebbségek jellemzői. 2. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból. 3. A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat tervező, irányító, értékelő, érdekvédő munkájában. 4. A gyermeki jogok, a diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. 5. A határon túli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzeti és etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete. (Asszimiláció, integráció, szegregáció.) 12. évfolyam 1. Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. 2. Az Európai Unió főbb jellemzői. 3. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, vélemény formálás a problémákkal kapcsolatban. Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok,testvériskolai kapcsolatok a hagyományőrzésben, nyelvtanulásban. 13-14. évfolyam 1. Tanulmányi kirándulás az anyaországban, vagy más, a kisebbség kultúráját ápoló országban. Az anyaországi, nyelvterületi felsőoktatási lehetőségek megismerése. 56

2. A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra-, kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.), ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. 3. Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása, egyszerű használati tárgyak készítése. Alkotókörök létrehozása működtetése. Pályázatírás, pályázatban való részvétel, „kirakodóvásár”.

X. MINŐSÉGI MUTATÓINK, SPORTEREDMÉNYEINK X.I. Röplabda 2007/2008-as tanév -

5 korcsoport diákolimpia 6 korcsoport diákolimpia serdülő bajnokság ifi bajnokság junior bajnokság

I. helyezés II. helyezés II. helyezés II. helyezés II. helyezés

2008/2009-es tanév -

5 korcsoport diákolimpia 6 korcsoport diákolimpia serdülő bajnokság ifi bajnokság junior bajnokság

I. helyezés I helyezés III. helyezés II. helyezés I. helyezés

2009/2010-es tanév - 6 korcsoport diákolimpia - junior bajnokság

I. helyezés II. helyezés

A csapat tagjai: Baróti Árpád, Szabó Balázs, Szűcs Ákos, Tóth Bence, Nagy Márk László, Dávid Csanád, Földes Mózes, Pápai Péter, Kövessy Balázs, Kaposi Tamás, Johansson Jan Tóbias, Kőrösi Kende, Kőrösi Örs, Gelencsér Samu Egyetemre, főiskolára felvételt nyert tanulóink 57

Tanév 2007/2008 2006/2007 2005/2006

2004/2005 2003/2004

2002-2003

Név Judák Zoltán Vágó Andor Orsós György Vári Andor Fenyősi Gergely Farkas Krisztián Jenei László Tóth Gábor Meleg Tamás Káli Tibor Nagy Attila Facskó József Kökény Tamás Pákai Gergő Micskó Márk Scherer Viktor Szauter István Kazi Tamás Somogyi Tamás Rátkai Gábor Gillich Balázs Czérna Miklós Laczkó Levente Kovács József

Továbbtanulás Dunaújvárosi Főiskola Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Dunaújvárosi Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Pécsi Tanárképző Dunaújvárosi Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Szegedi Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Testnevelési Főiskola Testnevelési Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Dunaújvárosi Főiskola BME Dunaújvárosi Főiskola Dunaújvárosi Főiskola

X.2. Labdarúgás Tanév 2005/2006 2004/2005

2002-2003

Név Vári Andor Jenei László Lógó Zsolt Tóth Gábor Kocsis Gábor Nagy Attila Pákolicz Dávid Báló Tamás Szauter István Böde Dániel Kazi Tamás

Sporteredmény NB I. Felnőtt Baja NBIII. Baja NBIII. Pápa NBI. Felcsut Videoton NBI. BKV-Előre NBII. Felnőtt edző ETO-Nyíregyháza NBI. Paks NBI. Érd NBIII. Paks NBI. 800 m magyar bajnok 58

Somogyi Tamás Alecker Erik

Berki atlétikai világbajnok Szerb UP válogatott jégkorongos. Jelenleg USA-ban korongozik

MAGYAR IFJÚSÁGI LABDARÚGÓ VÁLOGATOTTAK Csehi Tamás Báló Tamás Rompos József Nyúl Gábor Rozsi József Zsók József X.3. Kézilabda A 2008/2009-es tanév ifjúsági magyar bajnokság első helyezettek - Repóth Dániel - Morva Zoltán - Kurbely László - Vékony Tamás - Szabó Tibor - Szepesi István - Bodó Richárd - Pásztor Ákos 2008/2009-es tanév serdülő magyar bajnokság második helyezettek - Fodor Péter - Szabó Tibor - Lévai Dávid - Nagy Dániel - Bodó Richárd - Gál Kristóf - Nagy Zsolt - Pásztor Ákos - Vékony Tamás 2008/2009-es tanév diákolimpiai bajnokság első helyezettek - Repóth Dániel - Morva Zoltán - Vékony Tamás - Szabó Tibor - Szepesi István - Fodor Péter 59

- Pásztor Ákos 2008/2009-es tanév diákolimpiai bajnokság második helyezettek - Szabó Tibor - Fodor Péter - Bodó Richárd - Nagy Dániel 2008/2009-es tanév diákolimpiai bajnokság harmadik helyezettek - Lévai Dávid - Gál Kristóf - Nagy Zsolt X.4. Birkózás 2008. Stróbl Gergő 3. hely, Szegedi Dávid 5. hely (Országos serdülő bajnokság) 2009. Szegedi Dávid 4. hely, Stróbl Gergő 5. hely (országos ifjúsági bajnokság)

60

Függelék 2013 új nevelési feladatok megvalósítása.

61

Záradékok SZÜLŐI SZERVEZET TÁMOGATÓ NYILATKOZATA A Hild József Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Kollégiumának szülői szervezete március 25-én megvitatta a kollégiumi pedagógiai programot. Az abban megfogalmazott pedagógiai célkitűzésekkel egyetért, elfogadását javasolja. .………………………….. Vígh László Simontornya, Széchenyi u. 42. Szülői szervezet vezetője DÖK

vélemény

Az intézményünk Kollégiumi Pedagógiai Programját a Kollégium Diákönkormányzat vezetősége 9. 25-ei megbeszélésén tárgyalta, és elfogadását javasolta. ………………………. DÖK titkár

NEVELŐTESTÜLETI VÉLEMÉNY Intézményünk Pedagógiai Programját a Kollégium Nevelőtestülete a március 23-i nevelői értekezleten megtárgyalta, a benne foglaltakkal egyetértett, és egyhangúan elfogadta.

…………………………. Strausz Tamás Nevelőtestületi képviselő Dunaújváros, 2010.március 25. Szabó Gyula Kollégiumvezető