T: 50
JELENTÉS a Munkaügyi Minisztérium pénzügyi-gazdasági
ellenőrzéséről
RI 54
Budapest, 1991. május
45.
Az
ellenőrzést
végezték: Horváth Sándor számvevő tanácsos, Otto Tamás számvevő, dr. Solymár Károlyné számvevő tanácsos
Az
ellenőrzést
vezette és összefoglalta: Kolossváry György főtanácsos
·-""
ÁLLANUS~VŐSZÉK
V-22-10/1991.
JELENTÉS a Munkaügyi Minisztérium pénzügyi-gazdasági ellenörzéséröl
A vizsgált időszakban szervezeti változásra került sor a munkaügyek állami irányításában. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal (ÁBMH) megszüntetésével egyidejűleg 1990. V. l-től létrehozták a Munkaügyi Minisztériumot (MÜM). Az ágazati feladatokat az ÁBMH a felügyelete alá tartozó két intézménnyel látta
el, míg a MÜM öt intézményt működtet. A fejezet szintű m6dosított költségvetési előirányzat és a tényleges ráfordítás az ÁBMH-nál 1989. évben · 187,4, illetve 166,4· milli6 forint, a MÜM-nél pedig működésének első évében 651,1, illetve 345,8 millió forint volt. Az ÁBMH 1989-ben 226 fő, a MÜM 1990-ben 274 fő átlaglétszámmal oldotta
meg feladatait. Az ellenőrzés célja az ÁBMH 1989-90. évi gazdálkodásának, a MÜM létrehozásának
és 1990. évi gazdálkodásának törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontból való értékelése, valamint az 1991. évi költségvetése megalapozottságának megítélése volt. A Hivatal, illetve Minisztérium mellett ellenőrzést végeztünk a felügyelet alá tartozó Munkaügyi Kutató Intézetnél (MKI), a Nemzeti Szakképzési Intézetnél (NSZI), az Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központnál (ÉRÁK), az Érdekegyeztető Tanács Titkárságánál (ÉT Titkárság) és az Országos Munkaerőpiaci Központnál (OMK).
-2-
I. ÖSSzefoglaló megállapítások, javaslatok
Az Állami Bér és Munkaügyi Hivatal fejezet szinten rendelkezésre álló költségvetési eszközei - a vizsgált időszakban - lehetövé tették a szakmai feladatok megfelelő szfuvonalú ellátását. A Hivatal apparátusát alapvetőerr a feladatokhoz igazítottan alakították ki, kereseti viszonyait az államigazgatási átlagnak megfelelőerr biztosí-
tották. A gazdálkodás szabályozottsági feltételeit nagyrészt megteremtették. A költségvetési eszközök felhasználása azonban több esetben célszerűbb és takarékosabb lehetett volna (pl. a külföldi kiküldetéseknél, a Hivatal fenntartásánál, üzemeltetésénél). Az államigazgatás átszervezésével létrehozott Munkaügyi Minisztérium célszerű, feladatorientált szervezeti struktúrát alakított ki, melynek során felszámolásra kerültek a korábbi feladatellátási hiányosságak (pl. az ellenőrzés hiánya). A
jóváhagyott létszámösszetétel azonban feszültségeket takar, elsősorban a gazdálkodási területeken. A Minisztérium az 1990. évben alapvetőerr az érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelőerr gazdálkodott. A tapasztalt esetenkénti elszámolásbeli hiányosságak elsősorban szabályozási problémákra (egyes szabályzatok hiányoznak, illetve elavultak) vezethetők vissza. Az intézmények gazdálkodásában a minisztériumi felügyelet hiányosságai tükröződnek.
Mind a gazdálkodás szabályozottságában, mind annak hatékonyságában előre lépésre van szükség. Az intézmények jóváhagyott szervezeti-működési szabályzattal általában nem rendelkeznek, helyenként az alapvető belső szabályzatok is hiányoznak. A működés forráshelyzeténél megtévesztő, hogy a formálisan bevezetett feladatfinanszírozássallebontott költségvetési támogatást ár- és díjbevételként mutatják ki. Helyenként a célszerűség és az indokoltság mellőzése tapasztalható a belső érdekeltségi rendszer működtetésénél (MKI) és egyes bérkifizetéseknél (ÉT Titkárság). Célszerűségében vitatható a kutatási tevékenység szánútógépes felszereltségének megoldási módja. Az intézmények 1991. évi költségvetése több esetben nincs egyensúlyban. Korábbi ellenőrzésünk javaslatai ellenére nem történt még intézkedés a szakképzési hozzájárulási rendszer stabil információs bázisának megteremtésére, valamint a Szakképzési Alappal szembenibefizetési kötelezettségek és az Alap pénzforgalmát pontosan, áttekinthetően bemutató nyilvántartás kialakítására. A Foglalkoztatási Alap gazdálkodásánál az eddigiekben kedvezőtlenül jelentkezett a hatáskörök és a
-3-
feladatok szabályozatlansága, esetenként a tulajdonosi szemlétet hiánya. A bizonylati fegyelem és a számviteli rend előírásait több esetben megsértették, ami azt eredményezte, hogy több száz millió forint
összegű
gépi beruházás esetében nem
volt megnyugtató a köztulajdon védelme. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a következőket javasoljuk: l) A gazdálkodás szabályozottsága érdekében a Minisztérium és az intézmények szervezeti-működési szabályzatát, valamint
egyéb belső szabályzataikat haladék-
talanul véglegesíteni, illetve jóvá kell hagyni. 2) Az intézményi
működés
finanszírozását a helyenkénti formális feladatfinanszí-
rozás helyett indokolt úgy átalakítani, hogy a jelenlegi hiányosság és a pénzforrás laza kapcsolata 3) A Szakképzési Alap
a feladat
kiiktatásra kerüljön.
működtetésében
tovább kell fejleszteni az Alap nyilvántar-
tási rendszerét, valamint a szakképzési hozzájárulási rendszer információs bázisát. Az 1990. évi CIII. módosító törvény
előírásai
alapján ki kell dolgozni
az Alap felhasználásának részletes szabályait. 4) A Foglalkoztatási Alappal kapcsolatosan: -
Egyértelműen
rögzíteni kell a
kezelő
és a felhasználó jogait és kötelezettsé-
geit. -Meg kell vizsgálni a számítógép software fejlesztés területén az intézményi jogvédelem szükségességét és indokolt esetben a jogvédelmet biztosítani kell. -A módosított 46/1984. (XI. 6.) MT. sz. rendelet és a 925/1987. (PK. 15.)
PM XII. számú számviteli közlernény alapján haladéktalanul el kell kezdeni a számítástechnikai beruházások nyilvántartásának pontos elkészítését, a teljesítményérték meghatározását, majd el kell végezni az aktiválást. Ennek eddigi elmaradásáért a MÜM vizsgálja meg és érvényesítse a személyes felelősségre
vonást.
-Meg kell teremteni az OMK-nál az intézményi személyi és tárgyi feltételeit.
szintű belső ellenőrzés
-4-
n. Részletes megállapítások
A) Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal gazdálkodásának értékelése
l. A fejezet szintü költségvetési tervezés és teljesítés Az ÁBMH (a továbbiakban: Hivatal) létesítéséről szóló Mt határozat szerint a fejezet legfontosabb feladata a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer elemeinek kialakítása, a bérmechanizmus működtetésének, állami szabályainak kidolgozása, a munkaerőpiaci és átképzési szolgáltatások megvalósítása, a munkajogi szabályok megalkotása, az Érdekegyeztető Tanács munkájának szervezése, koordinálása és a Foglalkoztatási Alap kezelése, működtetése volt. A fő feladatok ellátásához a fejezet részeként működő Munkaügyi Kutatóintézet a foglalkoztatáspolitikai, bérpolitikai, munkafeltételekkel kapcsolatos kutatásaival, az Országos Munkaerőpiaci Központ a munkaerőpiacra vonatkozó főbb folyamatokról adott tájékoztatásaival, a munkaerőpiac működését elősegítő szolgáltatások biztosításával, információfeldolgozási szolgáltatásokkal és a munkaügyi statisztikai rendszer működtetésével járult hozzá. A Hivatal és a felügyelete alatt működő két intézmény 1989. évi eredeti költségvetési előirányzata 126,9 millió forint volt, amely a módosítások révén 60,6 millió forinttal 187,4 millió forintra növekedett. (Ebből költségvetési támogatás 88,6 millió forint, illetve a módosítás révén 98,0 millió forint volt.)
Az előirányzat-módosítás fedezetét nagyrészt a fejezet többletbevételei (36,5 millió forint), valamint a Pénzügyminisztérium által - előzetes igénylés alapján- engedélyezett pótelőirányzat (9,4 millió forint) képezte. A fejezet tényleges bevétele - 191 ,O millió forint - az eredeti előirányzatot 50 %-kal, a módosított előirányzatot 2 %-kal haladta meg. A bevételek emelkedése nagyrészt az OMK számítástechnikai és adatszolgáltatási bevételeinek túlteljesítéséből, valamint a Kutatóintézet létszámcsökkentésének következtében felszabaduló helyiségek bérleti díjából származott.
-5-
A tényleges kiadások - 166,4 millió forint - az eredeti előirányzatot 31 %-kal haladták meg, a módosított előirányzattól viszont ll %-kal elmaradtak, alapvetőerr a szolgáltatási előirányzat indokoltnál nagyobb növelése miatt. A tényleges kiadások az eredeti előirányzatot elsősorban a szolgáltatásoknál (23 %-kal), az anyagjellegű kiadásoknál (98 %- kal) és a bérkiadásoknál (8 %-kal) lépték túl. A szolgáltatások és a bérkiadások a módosított előirányzaton belül maradtak, míg az anyagjellegű kiadások azt 6 %-kal meghaladták.
:..
A fejezet 1989-ben az előző évről l 0.252 ezer forint felhasználható pénzmaradvánnyal rendelkezett. Ebből a fejezet szmtú pénzellátás 3.107 ezer forinttal, a hivatali gazdálkodó szervezet 3.909 ezer forinttal és a Munkaügyi Kutat6 Intézet 3.346 ezer forinttal részesedett. A pénzmaradványt részben ösztönzésre (a hivatal), részben egyes feladatok fedezetére (Lakásalap kiegészítésére) vették igénybe. A fejezet szintú költségvetési ráfordítások szerint a szakmai feladatok ellátásához szükséges pénzügyi és anyagi fedezet rendelkezésre állt. A feltételrendszer megteremtéséhez hozzájárult a bevételi előirányzatok túlteljesítése és az előző évi pénzmaradványok felhasználása is.
2. A Hivatal költségvetési gazdálkodása a) A költségvetés megalapozottsága és teljesítése A költségvetési előirányzatokat a főosztályi igények figyelembevételével alakították ki. A Gazdasági űgyrend a kiadási előirányzatok meghatározott köre feletti rendelkezési jogot a főosztályvezetők hatáskörébe utalta. Az önálló keretgazdálkodás a feladatmegoldás és finanszírozás összekapcsolását kívánta szolgálni. A Hivatal általlebontott feladatok és az önállóan felhasználható keretösszegek nagyságrendje a költségvetésen belül azonban minimális volt, így a főosztályok gazdálkodása meghatározóarr nem befolyásolta a költségvetési előirányzatok felhasználását. 1989-ben mintegy 935 ezer forinttal gazdálkodtak e föosztályok. (A költségvetési előirányzat l %-a.) A feladatra lebontott összegek a személyi költségátalány, a különböző szakértői megbízási díjak és egyéb szolgáltatások- szakmai tanfolyam részvételi díja, idegennyelvű tájékoztatásokkörére terjedt ki.
-6-
Hiányolható, hogy a keretek felhasználásához - a személyi költségátalány kivételével - a nyilvántartási rendet nem frták elő, a kiadott előirányzatok felhasználását központilag nem értékelték. Az analitikus nyilvántartásból
egyértelműen
ld a kereHiszegen belilli és célnak
megfelelő
nem, vagy nehezen
deríthető
felhasmálás.
A Hivatal 1989. évi eredeti költségvetési előirányzata 65,3 millió forint volt, amely az évközi m6dosítások révén 82,3 millió forintra változott. (Ebből az eredeti előirányzat teljes egészében, a m6dosított előirányzatból pedig 77,3 millió forint a költségvetési támogatás). Az előirányzat-növe kedés kétharmad része pénzügyminisztériumi intézkedés következménye. Nem volt célszerű megoldás a PM részéről a tervezés időszakában "demonstrált" támogatás csökkentés. Az évközben történt előirányzatmódosítások egy része már az eredeti költségvetési előirányzat ldalakításánál is ismert volt. (pl. ILO közgyűlésen való részvétel). Az eredeti
előirányzat
ldalakításánál 15 %-os központi
intézkedésre elrendelt támogatáscsökkentéssei számoltak. Ugyanakkor az évközi módosítások révén közel a csökkentésnek megfelelő pátelőirányzatot hagyott jóvá a Pénzügyminisztérium.
A Hivatal a költségvetési támogatásorr felüli bevételei az összbevételből 5 %-ot képviseltek 1989. évben, amely az előző évi pénzmaradványból és az átmenetileg szabad pénzeszközök kötvénybe való befektetése utáni kamatból származott.
Az 1989. évi tényleges kiadások 35 %-a bér és 37 %-a szolgáltatásokért kifizetett térítés volt. A tényleges kiadások az előző évhez képest 27 %-kal, az eredeti előirányzattal szemben 20 %-kal emelkedtek, míg a m6dosított előirányzattól 5 %-kal elmaradtak. b) A gazdálkodás
főbb
területeinek értékelése
A gazdálkodás szervezettségét, szabályszerűségét, belső rendjét az ÁBMH különböző szabályzataiban határozta meg. A legfontosabb szabályokat a Gazdasági Ügyrend tartalmazza, amely kitért a központi gazdálkodás költségvetési javaslatának elkészítésére, a gazdálkodás lebonyolításának kötelezettségvállalás, utalványozás - szabályaira, könyvelési, statisztikai és nyilvántartási feladatokra.
-7-
Ezen
túlmenően
az egyes gazdálkodási területek részletes speciális szabály-
zatát is elkészítették. Pl.: házipénztár szabályzata, bizonylati szabályzat, devizakezelési szabályzat
A szabályzatok karbantartásának hiánya miatt az azokban lévő feladatelhatárolások a szervezeti változásokkal nem núnden esetben voltak összhangban. Egyes speciális szabályzatok ugyanakkor elavultak (pl. jutalmazási szabályzat). A Hivatal 1989. évi engedélyezett átlaglétszáma 115 fő, a tényleges átlaglétszám 94 fő volt, amelynek 90 %-a teljes munkaidőben foglalkoztatott. (Az év végi tényleges létszám 88 fő.) A ll szervezeti egységből álló - elnökség, 4 főosztály, 6 önálló osztály - Hivatal létszámát alapvetően a Szervezeti Működési Szabályzat alapján feladatra orientáltan alakították ki. Amintegy 28 fös betöltetlen álláshely a várható átszervezés miatti bizonytalanság, előre nem látható szervezeti módosulások, vezetői változások következménye. (Az üres állások száma 1987-ben 8, 1988-ban 27 volt.) A létszám 45 %-át a főfeladatot ellátó Foglalkoztatáspolitikai és Bérpolitikai főosztályi létszám tette ki. Az átlaglétszám 32 %-a új munkavállaló és 21 %-a a munkából kilépő volt. A kilépéseknek csak 35 %-a nyugdíjazás miatti.
A létszám 27 %-a volt
vezető.
A tényleges bérköltség 21,7 millió forint volt, ami a tervezettel csaknem azonos, míg az előző évit 36 %-kal meghaladta. 1989. évben 25 %-os bédejlesztés volt, január l -vel 7 %, szeptember l-vel 18 %. 1990. január l-én 16 %-os bédejlesztésre került sor, így a vizsgált időszakot illetően az ÁBMH-ban a bédejlesztés 41 %-ot tett ki. Ezt alapvetően
az 1988. évi üres állások bérének felhasználásával érték el.
Az 1989. évben 4 havi jutalmat fizettek ki. (A fix és mozgóbér aránya
73:27 %körül alakult). A jutalom forrásának jelentős részét az előző évi pénzmaradvány adta. A végrehajtott bérintézkedések eredményeként a teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó havi átlagbére 1989-ben 19.564 forint, a jutalmazások révén a havi átlagkereset 26.771 forint volt. Ez megközelítőleg megfelelt az államigazgatási átlagnak. Az egyes szervezeti egységek között a bér~llátottság viszonylag kiegyenlített volt. A vezetők és munkatársak átlagbérei már nagyobb mértékben eltértek.
-8-
Az átlagon belül a vezetők átlagbére 33.950 Ftlhó, az ügyintézöké 16.507 Ft/hó, holott az ügyintézők 50 %-a fömunkatárs, illetve 20 év feletti főelőadó besorolású.
A külföldi kiküldetéseket meghatároz6an a Nemzetközi önálló Osztály utaztatási terve alapján bonyolították le. Az 1989. évben- az előző évinél több, mint 50 %-kal többet - 2.183 ezer forintot fordítottak leülföldi kiküldetésekre. (Ez összefügg a köztekedési és szállásdíjak emelkedésével is.) Ennek keretében 12 nyugati országba 23 fő és l O szocialista országba 22 fő utazott a hivatal devizakerete terhére. Kedvezőtlen,
hogy a nyugati országokba történő utazásoknál mindössze három volt a szakmai téma tanulmányozására irányuló út. A többi más országok minisztereinek meghívására tett vezetői látogatás, illetve konferenciákon való részvétel volt. A vezetői utak a rendelkezésre álló utazási keret jelentős részét vették igénybe. (Első osztályú napidíj, 30 % repcezentációra való jogosultság, több személy részvétele, 5-8 napos időtartam.) Ugyanakkor a szükséges szakmai témák - mint pl. az érdekegyeztetés tapasztalatai, a fiatalok szakképzése, a szociális védőháló - nyugati országokban való tanulmányozására 1-2 fő 4-5 napi kiküldetését biztosították. 1990. első félévében - még ÁBMH szervezet - külföldi kiküldetésre 2,3 millió forintot használtak fel. Ennek azonban több, mint 50 %-a a Világbanki programhoz kapcsolódó különbözö témák tanulmányozására irányult. Célszerüségi szempontból kifogásolható ugyanakkor, hogy a hivatal vezetői 8 napos finnországi látogatásukra mintegy 15.000 FIM-et használtak fel a külföldi kiküldelések előirányzata terhére.
A szocialista országokba irányuló utak egy része témára orientált volt, más részük főleg a kétoldalú együttműködési megállapodásokhoz kötődött. A piacgazdálkodásra való áttéréshez szükséges munkaügyi előkészítést jobban szolgálta volna, ha egyes témákban a piacgazdálkodást folytató országok gyakorlatából szereztek volna tapasztalatokat (pl. munkaerőpiac és átképzés, munkaügyi szakember képzés). A leülföldi kiküldetésekkel kapcsolatos költségelszámolást a 9/1986. (VII. 8.) ÁBMH rendelkezésben foglaltak szerint végezték, néhány esetben fordult elő szállásköltség túllépés, valamint szabálytalan költségelszámolás. Az éves kiküldetési tervben nem szereplö és nem is ÁBMH dolgozó
washingtoni kiküldetésének
repülőjegy
költségét (56 ezer forint) a hivatal
,•
-9-
fedezte. Erről az útról beküldött számlán az utalványozó és aláírása nem szerepel.
érvényesítő
A külföldi kiküldetésekröl szóló rendelet szerint a 21 napot meghaladó kiküldetésben költségátalányt kell megállapítani. Ezt az időtartaroot a ll..O Konferencián résztvevők egy köre meghaladta (2 fő a/4nap). A gyakorlatban azonban itt is a tényleges napok számának megfelelő napidíjat biztosították és számolták el.
Az össz költségvetési kiadáson belül a külföldi kiküldetésekre fordított összeg nagyságrendileg nem túl nagy, de a felhasználás elsősorban és meghatároz6an nem a hivatali munka érdemi kérdéseinek elősegítését
szolgálta. A reprezentáció, külföldi vendéglátás és ajándékozás keretösszegeit, valamint a személyes reprezentáció mértékét elnöki utasítás szabályozta, a felhasználás ennek megfelelően történt. Az 1989. évi 541 ezer forint reprezentációs kiadáson belül a személyes reprezentáció aránya minimális. Erről analitikus nyilvántartást vezettek és az elszámoltatásról gondoskodtak. Nagyságrend szempontjából a külföldi reprezentáció a meghatározó. Az év folyamán 6 külföldi delegáció fogadására került sor. A magyar és a külföldi delegációk látogatásának mértékei (létszám, tartózkodási idő) megközelítőleg azonosak voltak. Az 1989. évi tényleges reprezentáció kiadás az előző évi felhasználás közel
kétszerese. önmagában a finn munkaügyi miniszter által vezetett delegáció itt-tartózkodása 200 ezer forint kiadást jelentett. (Az összes külföldi delegáció fogadására fordított összeg 50 %-a.) PI.: a kétnapos hajdúszoboszlói vendéglátás költsége közel 86 ezer forint, az egri látogatási program 14 ezer forint. A költségekkel való takarékosabb gazdálkodás még abban az esetben is felvetődik, ha ez az együttműködés tapasztalataival konkrétan elősegítette a munkaügyi tárca szakmai és irányító tevékenységét.
A Hivatal ingatlan és gép-berendezés állóeszköz tulajdonnal lényegében nem rendelkezett. Így a hivatali munka múködéséhez szükséges épületet, berendezési, felszerelési tárgyakat, anyagokat, gépkocsit, az üzemeltetési ellátó Lánchíd Gazdasági Igazgatóság - illetve korábban jogelődje, az OT Gazdasági Igazgatóság - bocsátotta rendelkezésre. A Hivatal az
-
10-
igénybe vett szolgáltatásokért bérleti díjat fizetett. Ez a díj 1989. évben 11.377 ezer forint volt. A Hivatal és az Igazgatóság között a bérleti díjak felosztása, elszámolása tekintetében aktualizált és érvényes megállapodás, illetve szerződés nem volt. Az 1981. évben az épületben volt intézmények között született egy megállapodás. azonban az abban rögzített kondíciók már régen teljes egészében elavultalc. nem voltak részletesek. nem tették egyértelművé a hivatal és az igazgatóság közötti bérleti díjak rendszerét.
Az Igazgatóság a közvetlenül elszámolható költségeket (irodaszerek, telefon, telex, nyomdaköltség, gépkocsihasznáJat) a tényleges felhasználás
alapján, míg a közvetett költségeket (közüzemi díj, takarítás, állóeszközfenntartás), "normatív" alapon számlázta le a Hivatal részére. A közvetett költségek szétosztása azonban nem támaszkodott megbízható vetítési alapokra. Az 1989. évi mérleg az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi kivonat
alapján megfelelt a valóságnak. Az előírások szerinti leltári számbavétel a munkavállalók illetményelőleg tartozásánál maradt el, amely azonban elhanyagolható nagyságrendű, 8.100 forint volt.
A Hivatalnak 1989-ben 3.909 ezer forint - a PM által felülvizsgált, felhasználható - előző évi pénzmaradványa volt, amely döntően az előző évi fel nem használt béralap és jutalom összegéből eredt. A pénzmaradvány - 190 ezer forint kivételével - felhasználásra került. Az év folyamán 2,6 millió forintot fizettek ki jutalomra, míg l millió forinttal a szaigáitatás rovat előirányzatát növelték. 1990-re öszesen 2.414 ezer forint volt május 30-án a jóváhagyott és felhasználható előző évi pénzmaradvány. A pénzmaradvány meghatároz6an a szaigáitatás ravaton elért megtakarításból eredt. Ez megkérdőjelezi az előző évi l millió forint összegű átcsoportosítás indokoltságát e rovatra, ami nyilvánvalóan tartalékolási célokat szolgált. A pénzmaradványt csaknem teljes egészében jutalmazásra használták fel.
-ll-
B) A Munkaügyi Minisztérium fejezet müködésének és gazdálkodásának értékelése
l. A Munkaügyi Minisztérium létrebozása
A Munkaügyi Minisztériumot a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1990. évi XXX. törvény, mint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal jogutódját hozta létre 1990. május 23-i hatállyal. A munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörét rögzítő 46/1990. (IX. 15.) Korm. sz. rendelet - a korábbi ÁBMH feladatokkal szemben - más szerkezetü és hangsúlyú feladatokat határozott meg. Csökkentek a tervezéssel, munkaidőalap felhasználással kapcsolatos feladatok, egyidejűleg nagyobb hangsúlyt kapott a foglalkoztatáspolitika átfogó irányítása és többletfeladat a szakképzés, valamint a munkavédelem elvi és gyakorlati irányítása. A MÜM, mint az ÁBMH jogutódja, az ÁBMH részére megállapított fejezeti, ezen belül a rendelkezésre álló hivatali költségvetés keretei között kezdett el gazdálkodni, illetve folytatta azt. A Hivatal 1990. évi eredeti költségvetési előirányzata 415,6 millió forint volt, amely a módosítások révén 437,5 millió forintra nőtt. (A módosítások meghatározóan a Munkaügyi Minisztériummá történt átalakulás után következtek be.) Az eredeti előirányzat teljes egészében, a módosított előirányzatból 397,4 millió forint a költségvetési támogatás. Az 1990. évi költségvetés 1989. évhez viszonyított nagyságrendbeli eltérése döntő részben a harmadik ipari szerkezetátalakítási program munkaerőpiaci és átképzési szolgáltatások világbanki fejlesztéséhez kötődött (310,0 millió forint).
A Kormány 1990. július 26-i ülésén határozott arról, hogy a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter 1990. augusztus 31-ig dolgozza ki a MÜM új költségvetését. A MÜM elhelyezése céljából a Roosevelt tér 7-8 sz. irodaház kezelői joga 50-50 %-ban legyen a PM-é, illetve a MÜM-é. A MÜM 1990. augusztusában nem új költségvetést dolgozott ki, hanem az ÁBMH költségvetésével szembeni kiadásnövekedéseket munkálta ki. A rovat mélységű részletezés szöveges indokiása szerint a Minisztérium létszámának 228 főre való növelését (198 fő főfoglalkozású, 30 fő részfoglalkozású) kívánták 1990-ben fokozatosan megvalósítani.
-
12-
A létszámnövekedés vonzataként a kimunkált költségek között jelentősen (19.110 ezer forinttal) nőtt volna a bérköltség, illetve az irodaházban igénybe venni szándékozott 50 %-os mértéknek megfelelően ugrásszerűen (45.550 ezer.foriottal) a szolgáltatások 1990. évi kiadási előirányzata. ÖSSzességében a MŰM 1990-re 96.415 ezerforintos kiadásnövekedést ítélt meg reálisnak, melyoek 1991. évi áthúzódó hatása 163j40 ezer forint volt.
a beruházási igények nélkül -
A további munkálatokat követően a MÜM 1990. november 16-án, részletes rovat-tétel mélységú kiadásnövekedést küldött meg a PM-nek. Ebben az 1990. évi kiadásnövekedést 55.981 ezer forintban (ebből béralap: 17.776 ezer forint), az 1991. évre áthúz6d6 hatást 147.957 ezer forintban (ebből béralap: 47.044 ezer forint) számszerúsítette. ·A Pénzügyminisztérium - 1990. december 5-én kelt 91.575/1990. sz. leiratában - a MÜM megalakulásával összefüggő költségek 1990. évi fedezetére a tá!ca kiadási és támogatási előirányzatát - a kért 55.981 ezer forinttal szemben- 30 milli6 forinttal (ebből bér: 17.776 ezer forint) növelte, az 1991. évi áthúz6d6 hatást (szintrehozásként) 117 milli6 forint (ebből bér: 4 7.044 ezer forint) összegben ismerte el. A csökkentés tehát teljes egészében a dologi költségeket érintette, tapasztalataink szerint (részben) indokoltan. A minisztériumi feladatnövekedés - szakképzés központi irányítása, Szakképzési Alap kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása - pénzügyí fedezetét a Pénzügyminisztérium és a Művelődés- és Közoktatási Mioisztérium a feladatátrendezéssei kapcsolatos előirányzat-átcsoportosítással biztosította.
A tervezett irodaház-igénybevétel miatt jelzett, területarányos szolgáltatási díj, kiadási többletigény reális volt. Erősen túlzottnak és nem kellően megalapozottnak mondhatók - mind az augusztusi, mind pedig a novemberi előterjesztésben szereplő - az anyagjellegű kiadások, a költségvetési befizetések, a forgalmi adó és a népgazdasági beruházások rovatokon jelzett kiadási többletek. A MÜM 1990. évi költségvetéséről való elhúzódó vita mellett a Minisztérium működését az biztosította, hogy az ÁBMH részére megállapított költségvetési kiadási előirányzatból az Észak- magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ (Miskolc) létrehozása és bernházása csúszott, így a felszabaduló pénz a működés feltételeit biztosította.
-
13-
Kifogásolható, hogy a foglalkoztatáspolitikai szempontból kiemeit jelentőségű átképző központ előirányzata nem célelőirányzatként került a Minisztériumhoz és a Pénzügyminisztérium részéről a finanszírozás nem a megvalósítás ütemében történt.
2. A Munkaügyi Minisztérium 1990. évi gazdálkodása a)
Működési,
szervezeti rend, a gazdálkodás szabályozottsága
A Minisztérium müködési és szervezeti rendjét a Kormány által meghatározott feladatokkal öszhangban alakították ki. Feladatorientált, nem túlságosan tagolt szervezet létrehozására került sor. Kedvező,
hogy az új szervezetben Ellenőrzési Főosztály is megalalátásra került, sa tapasztaltak szerint alkalmas mind a szakmai értékelő feladatok. mind pedig a régóta hiányzó- a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési intézményekre irányuló - költségvetési pénzügyi-gazdasági ellenőrzések végzésére.
A kialakult szervezeten belül - egyes szervezeti egységeknél - a jóváhagyott létszám tartalékot is takar, más egységeknél viszont feladatellátási problémát okoz. Az 1990. július hónapban az egyes szervezeti egységektől bekért létszámigény és a jóváhagyott létszám jelentősen eltér. A szervezeti egységektől a feladatok ellátásával összhangban kérték a létszámigények meghatározását, néhány esetben mégis többlet létszámkeret jóváhagyására került sor. A Foglalkoztatási Főosztály 19 fös igényével szemben a jóváhagyott létszám 26 fő, a Koordinációs Főosztály jóváhagyott 24 fővel szemben 18 fő dolgozó alkalmazását jelezte a felmérés alkalmával. A Pénzügyi Főosztálynál a fejezeli pénzügyi irányítás feltételei megteremtödtek. de komoly feszültség tapasztalható a Foglalkoztatási Alap osztálynál a munkaterhelést illetően.
Kifogásolható, hogy a Minisztériumnak 1990. május 23-i létrejöttét követően -az ellenőrzés befejezéséig - még mindig nincs elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata és ebből következően hiányzik az egyes szervezeti egységek jóváhagyott feladatmeghatározása is.
-
14-
A gazdálkodás szabályozottsága hiányos, a meglévő - ÁBMH-tól átvett - szabályzatok részben elavultak, átdolgozásra, aktualizálásra szorulnak. Hiányosságnak minősíthető, hogy nincs számlarend, csak számlakeret-tükör, fogyóeszköz jegyzék. Ez az 1990. évig kevésbé hiányzott, bár fogyóeszköz beszerzések (pl. bérszámfejtéshez software) történtek. A gazdálkodás eddigi gyakorlatából kevésbé hiányzott a selejtezési szabályzat, de a jövőben várhatóan szükség lesz rá. Elavult és átdolgozásTa szorul a "Gazdálkodási Ügyrend". ,,
A szabályozás hiányosságaimellett a pénzügyi-.:számviteli nyilvántartásakat, valamint az előirányzat-módosításokat naprakészen, áttekinthető módon vezetik. b) A bevételek és kiadások teljesítése A Minisztérium az 1990. évre bevételeket eredetileg nem tervezett. A pénzellátás 1990. évi rendszere, valamint a pénzügyi jogszabályok lehetövé tették, hogy a felhasználásra nem kerülő pénzeszközöket befektessék. A beruházási célú, de az időbeli eltolódás miatt kisebb összegben felhasználásra kerülő pénzeszközöket, valamint - az év utolsó negyedévében - egyéb tartalék összeget kötvénybe fektették. A beruházási célú felszabadult pénzeszközöket 1990. áprilisától, először 40 millió forint, majd a pénzellátás biztosította lehetőségek kihasználásával egyre nagyobb összegben, éves szinten mintegy 310 millió forint
összegű
halmozott kötvényforgaimat bonyolítottak, ugyanakkor a fejezet költségvetési támogatásának 1990. évi eredeti előirányzata 431 millió forint volt. Az egyéb tartalék összegből 3,5 millió forint lekötésére és meghosszabbítására került SOT.
A kötvényvásárlások eredményeként a Minisztérium 36.302 ezer forint nem tervezett bevételre tett szert, amely többségét saját hatáskörben béralapjába, jutai.omkeretre csoportosította át. A kötvényvásárlás az érvényes jogi előirások betartásával történt, s a Minisztérium gazdálkodása szempontjából eredményes vállalkozási tevékenység volt. A Minisztérium döntő többségében Lakásalap kötvényt, kisebb hányadában MNK államkötvényt vásárolt.
Kifogásolható, hogy a pénzügyi szabályozás lehetövé tette- a nemzetgazdasági s~intú likviditás megteremtésének gondja mellett - egyes területeken a túlfinanszírozást (a beruházási pénzek szükségestől eltérő
..
-
15-
leadását). Így a likviditást biztosító többlet államhitel kamata a költségvetést (belföldi államadósságot) növelő tétel. a befektetett költségvetési pénz hozadéka a befektető szervezetet illette. amely ugyanakkor nem járt együtt akár csak részleges támogatáscsökkentésset
A MÜM eredeti kiadási előirányzata 415.600 ezer forint volt, amelya külső szervek által biztosított kiadási többletelőirányzat és a saját hatáskörű átcsoportosítás. valamint zárolás eredményeként - 43 7.546 ezer forintra m6dosult és 161.678 ezer forintra teljesült. A jelentős elmaradást nagyrészt az okozta, hogy a Világbank által finanszírozott ill. Ipari Szerkezetátalakítási Program keretében megvalósításra kerülő Észak-magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központ létesítésére kapott 200 millió forint beruházási előirányzat csak töredékében teljesült a program csúszása miatt.
·-
A béralap, a bérjellegű kiadások és a költségvetési befizetések rovatok
tényleges kiadásai kivételével valamennyi többi rovatnál a felhasználás nemcsak a m6dosított előirányzattól, de az eredeti előirányzat összegétől is jelentősen elmaradt. Az anyagjellegű egyéb kiadások rovaton például az eredeti 28.640 ezer forintos és a 29.860 ezer forintos módosított előirányzattal szemben csak 6.710 ezer forint volt a tényleges kiadásteljesítés. Ez elsősorban a külföldi kiküldetések költségei drasztikus, az eredeti előirányzat mintegy negyedére csökkenésének a következménye. Az év során ugyanis a munkaerőmozgás és egyéb okok (betegség) miatt kiutazások maradtak el.
c) A gazdálkodás
főbb
területeinek értékelése
Az államigazgatás átszervezésével, a feladatm6dosulással összhangban tervezett 228 fős minisztériumi állománnyal szemben 1990-ben a m6dosított átlaglétszáma 162 fő volt. A tényleges teljesítés (127 fő átlaglétszám) alig haladja meg az ÁBMH
eredeti előirányzatát (l 08 %) és messze elmarad a m6dosított előirányzattól (78 %). Az alacsony átlaglétszám kialakulásának egyik oka, hogy az · 1990. Il. félévi minisztériumi bérek kevésbé voltak vonzóak, így a tervezett létszámfeltöltés csak l~san haladt. Az okok között szerepel az átszervezés következtében - a korábbi évhez képest - jelentősen megnőtt munkaerőforgalom.
-
16-
1989-ben a munkába belépők száma 30 fő, a kilépök száma 10 fő volt, 1990-ben 90 fő munkába lépő és 29 fő kilépő dolgozó volt. A munkaerő hullámzás, a váltás mutatószáma 22,8 %.
Az 1990. évi átlagos állományi létszám önmagában nem mutat hű képet. A létszámfeltöltés folyamatos volt az 1990. évben, így az év végi állandó főfoglalkozású létszám 153 fő volt. A Minisztérium eredeti béralapelő irányzata 41.515 ezer forint, a m6dosított előirányzat ennek több, mint kétszerese, 85.153 ezer forint volt. A tényleges felhasználás viszont (52.611 ezer forint) alig 20 %-kal haladta meg az eredeti előirányzatot Az
előirányzat-módosítás összetevői
a PM által biztosított kiadási
elő
irányzat-többlet bérhányada, a feladatátvétel bérvonzata, valamint a bevételi többlettel fedezett kiadási
előirányzat
és pénzmaradvány felhasználás
voltak. hatáskörű
A bevételi többlettel fedezett és a pénzmaradvány saját portosítása
döntő
mértékben a jutalom
előirányzatnál
átcso-
jelentkezett.
A Minisztériumban az 1990. évben, valamint az 1991. évi bérfejlesztés során jelentős lépések történtek az átlagbérek növelése érdekében. A bérköltségen belül a Minisztérium dolgozóinak 1990. évi átlagbére 34,4 %-kal, átlagkeresete 25,1 %-kal volt magasabb az
előző
évinél. Ezzel az
átlagbér 25.438 forintra, az átlagkereset 31.828 forintra emelkedett. Az alapbér növelésnek fedezetét részben a feladatátvétellel átvett alapbér, jelentős
mértékben az irányító szervi tartalék átcsoportosítása jelentette. A
kereseti szint alacsonyabb mértékü növekedését az egy
főre
jutó jutalom
összegének csökkentése okozta.
Két év összevetésében még
kedvezőbb
a helyzet.
Az 1991. januári- a 25,0% béremeléssei növelt- átlagalapbér minisztériumi szinten 69,6 %-kal (az 1989. évi 20.864 forint főlhó összegró135.393 Ft/főlhó
összegre emelkedett) haladja meg az 1989. évi t. Ezen belül a
állományú dolgozóknál 49,7 % (33.950
Ft/főlhó-ról
50.825
vezető
Ft/főlhó-ra),
az
ügyintézó'knél 74,5% (16.507 Ft/főlhó-ról 28.811 Ft/főlhó-ra), az ügyviteli állománynál 64,4 % (l 0.633 Ft/főlhó-ról 17.482 Ft/főlhó-ra) a növekedés.
A Minisztériumban a reprezentációs eredeti előirányzatok (belföldi, külföldi, személyi) külön-külön és így együttesen is túllépésre kerültek, de a m6dosított előirányzaton belül maradt a tényleges felhasználás.
-
17-
A MÜM reprezentációs eredeti előirányzata 671 ezer forint volt, amelyet év közben saját hatáskörben 2.251 ezer forintra felemeltek. A tényleges felhasználás 2.176 ezer forint volt.
Az eredeti előirányzattól való, ilyen mértékű eltérést a központi szabályozás is lehetővé tette, amelynél az eredeti előirányzatok módosításához sokkal szigorúbb korlátot kellene állítani. A Pénzügyi Főosztályorr az érvényes jogszabályi előirásoknak megfelelő tájékoztatót állítottak össze, közölve a normákat, keretösszegeket és az elszámolás szabályait. ·~
A reprezentációs költségek elszámolásánál nem tartották be a tájékoztatóban előírtakat, illetve a költségelszámolásban az ellenőrizhetőséget biztosító információt nem tüntették fel. Nem tüntették fel a rendezvényen résztvevő ldilföldiek számát, nevét, így a felhasználás
előírásokkal
való összevetése és mértékének megítélése nem
lehetséges. Több esetben a csatolt bizonylaton a megnevezés nem tételes. A személyireprezentáció elszámolásához alkalmazott összesítő jó megoldás, de emellett olyan nyomtatványokat is használnak, amelyeken hatályon kívül helyezett jogszabályi hivatkozás (20/1973. (IV. l 5.) PM sz. rendelet) van.
A Minisztérium reprezentációs ajándékozás céljára kisebb "ajándékraktárat" tart fenn. A készletek mennyisége és értéke rendkívül alacsony, s az utóbbi években felhasználás nem volt. A jelenlegi rendszerben ugyanakkor nyomon követhetetlen a külföldi utazás (kiküldetés), illetve külföldi vendég fogadásakor megvásárolt ajándéktárgyak sorsa abban az esetben, ha a tárgyak már megvásárlásra kerültek, de az utazás vagy vendéglátás váratlan okból elmarad. A külföldi kiküldetés részletes szabályainak megállapítására az ellenőrzött időszakban nem került sor. Az érvényes ÁBMH rendelkezés figyelembevételével valósult meg a költségek elszámolása. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint a nyilvántartások naprakészek, jól vezetettek. A tételes, bizonylatonkénti ellenőrzés ugyanakkor alaki és tartalmi hibákat is feltárt Több esetben
előforduló
hiba, hogy a Pénzügyi
Főosztályra
megküldött és
az elszámolások mellékletét képező valutaigénylő feljegyzés hiányosan került kitöltésre. Nem tüntették fel az utazás témáját (milyen feladat ellátására utazik a kiküldött) és sok esetben azt sem, hogy a Minisztérium kiküldetési terve mely pontjának terhére valósult meg az út.
-
18-
Tartalmi, elszámolási hibák is előfordultak, ahol a gyakorlat ellentétes volt a 9/1986. (VII.8.) ÁBMH sz. rendelkezés előírásaival. Dr. Bukta László 1990. március 14-17. között külföldi kikilldetésre utazott a hivatali gépkocsival Olaszországba egyes foglalkoztatási kérdések tisztázására. A költségelszámolás 7. Dologi költségek rovatba a kiküldött 90 DEM felhasználását számolta el "OT szgk-hoz benzinvásárlás" indoklással. Bizonylat a vásárlásról nincs, az elszámolásban tett kikilldötti megjegyzés "benzin nyugát nem őriztem meg". A Minisztérium a hivatkozott rendelet előírásaival
ellentétesen bizonylat hiányában is elszámolta 38.5383 Ft/DEM
árfolyamon 3.468 forint összegben. 1990. szeptember 17-22. között öt fös delegáció járt Franciaországban. A delegáció egyik tagja dr. Wágner László, 2 db 1990. szeptember 21-i
keltezésű
metrójegyet is elszámolt dologi
költségei között 6,80 FFR. 80 forint összegben. A hivatkozott ÁBMH rendelkezés szerint a helyi közlekedés költségeit a kiküldött napidíjából köteles fedezni.
Hiányolható, hogy az 1990-ben megvalósult külföldi kiküldetéseknek csak mintegy 30-40 %-ában készült utijelentés. Az
ellenőrzött időszakban
a Minisztériumban a kialakított múködtetési rendszer következtében eszközgazdálkodásról nem beszélhetünk. A gyakorlat szerint a tárgyi és a jelentős
működést
szolgáló személyi feltételek
részét az OT Gazdasági Igazgatósága, illetve jogutódja a "Lánchíd
Irodaház" Gazdasági Igazgatósága biztosította, hasonlóan, mint az ÁBMH esetében.
Az Igazgatóság vásároita meg a szükséges álló- és fogyóeszközöket,
irodaszer és egyéb a múködéshez szükséges anyagokat, biztosította javításukat, cseréjüket. A Minisztérium és az Igazgatóság között költségtérítéses elszámolás volt. Az
ellenőrzött
1990. évben - a korábbi évek gyakorlatától Minisztériumban több állóeszköz beszerzésére került sor.
eltérően
-
a
1990-ben 6 db állóeszköz vásárlása valósult meg összesen 1.469 ezer forint értékben. A beszerzett eszközök (írógépek, szövegszerkesztő, fénymásoló, telefax) a hivatali munka jobb ellátását szolgálják. Beszereztek l db Lada típusú személygépkocsit is. 1990-ben szereztek be az Érdekegyeztető Tanács Titkársága részére is- a fenti eszközök között- l db szövegszerkesztő gépet.
-
19-
A Minisztérium az 1990. évre 106.758 ezer forint szolgáltatási célú kiadást tervezett eredeti előirányzatként, melyet év közben ll 7.442 ezer forintra m6dosított. A tényleges kiadások összege 69.054 ezer forint volt. A módosítást elsősorban a működési feltételeket biztosító Gazdasági Igazgatóság költségátterhelésének növekedése indokolta. Az eredetileg tervezettnél jelentősen nagyobb terilletet használ a Minisztérium, így a költségek inflációs emelkedésének hatásán túl ez is növelő tényező volt. Az eredeti 12.000 ezer forintos előirányzatot - az Igazgatóság jelzése alapján 33.630 ezer forintra módosították. amely 28.832 ezer forintra teljesült. Az eredeti és a módosított előirányzathoz képest a csak mintegy 60 %-o5 tényleges kiadási teljesítést az okozta, hogy a Világbanki feladatok megva-
lósítása
döntően
1991-re húzódott át.
A Minisztériumban bérleti díjként számolták el az irodaházat Gazdasági Igazgatóság költségterhelését.
üzemeltető
Az 1980-ban létesített OT Gazdasági Igazgatósággal való elszámolást külön szerzödésben nem rögzítették, az 1981. március 27 -én aláírt "Megállapodás"-t nem módosították. pedig az elszámolás módjára vonatkozóan erre lehetőség lett volna, mivel a tényleges igénybevétel az évek során folyamatosan változott. A költséghozzájárulást tervezési szempontból helyesebb lenne az "Egyéb szolgáltatások" között külön altételen, a tényleges kifizetéseket működési célra véglegesen átadott pénzeszközként szerepeltetni.
Az ellenőrzés tapasztalatai szerint az Igazgatóság a területarányos költségek szétosztását nem tudja megnyugtató m6don alátámasztani. Az ellenőrzés kérésére összeállított dokumentáció szerint az irodaház szobamegoszlásáról csak 1990. január 10-i alapbizonylatnak számító kimutatás és 1990. I. l-ill. 31., valamint VII. l-VID. 31. közötti másodiagos feldolgozású adatgyűjtés áll rendelkezésre. Ez a pontos, korrekt elszámolást, költségmegosztást nem teszi lehetövé.
A Lánchíd Irodaház Gazdasági Igazgatósága felügyeletére kialakított gyakorlat és a megtett intézkedések - a célszerű és takarékos gazdálkodás megvalósítása szempontjából - kedvezőek. Az alapító rendelet (1/1990. MÜK. 20.) MÜM-PM. sz. utasítás 6. paragrafusa Felügyelő Bizottság felállítását írja elő. Kedvező, hogy a korábbi tapasztalatok alapján a Felügyelő Bizottság a szobák használóinak havonKénti felmérését tartja indokoltnak.
-20-
3. Az 1991. évi költségvetés megalapozottsága A Minisztérium és az intézmények a költségvetés tervezését a 19/1980. (IX.27.) PM rendelet 13. paragrafusában foglaltak alapján, szabályszerűen végezték. A Munkaügyi Minisztérium 199l.évi költségvetési támogatási előirányzata az 1990. évi fejlesztési többlettel növelt támogatási előirányzaton alapult, annak áthúzódó hatását szintrehozásként vették figyelembe. Az 1990. évi fejlesztési többletigény és az 1991. évi áthúzódó hatás megállapítása reális volt. A Minisztérium költségvetési javaslata az álláshelyek fokozatos betöltése miatt bizonyos tartalékot tartalmazott. A Minisztérum megalakulásával kapcsolatban a PM által 1990-ben elismert kiadási többlet 228 fő átlagos állományi létszámot vett figyelembe. Az év során az álláshelyek betöltésére csak részben került sor. Az álláshelyek betöltésével arányos az irodaházban elfoglalt terület, ami alapvetően befolyásolja a szolgáltatási költségek alakulását.
A Minisztérium beterjesztett költségvetése a Parlament döntésének megfelelően több, mint 25 %-kal csökkentésre került. Így a beterjesztett költségvetési javaslatban szereplő "tartalék" támogatási fedezete megszűnt. Mivel a bázis költségvetés bizonytalanságokat tartalmaz, így nehéz érdemben megítélni az · 1991. évi költségvetés megalapozottságát. Az intézményi költségvetéseket több esetben egyensúlytalanság jellemzi. Helyenként sem a várható bevételek, sem a várható kiadások nem érik el a költségvetés főösszegét, ami felveti egy új költségvetés kidolgozásának
igényét (MKI). Más esetben a költségvetés bevételi oldala teljesíthetetlen (ÉRÁK), vagy nem tartalmazza az átvett feladatok fedezetét, ami rontja megalapozoltságát (NSZI).
-21-
4. Az intézmények irányítása és müködtetése a) Az intézményi
működés
szabályozottsága
A zömmel 1990-ben alakult intézmények jóváhagyott szervezeti- műkö dési szabályzattal nem rendelkeznek, jóllehet azok általában elkészültek (NSZI, ÉRÁK, ÉT Titkárság). Az NSZI esetében még olyan alapvető belső szabályzatok is hiányoznak. mint pl. a kötelezettségvállalás, utalványozás rendje, vagy a megbízásos tevékenységhez kapcsolódó belső érdekeltségi rendszer. Az Átképző Központ ugyanakkor munkaköri leírásokkal rendelkezik, ellentétben az NSZI-vel, illetve az ÉT Titkárságával. Az ÉT ugyan még 1990-ben kidolgozta és elfogadta ügyrendjét (ennek korszerűsítése már folyamatban van!), amely meghatározta a Titkárság feladatait, de nem világos annak kapcsolódása a Minisztérium szervezetéhez. Nem tudni például, hogy a kormányzatot képviselö titkár kinek a közvetlen alárendeltségében dolgozik.
Az 1972 óta
működő
Munkaügyi Kutató Intézet rendelkezik, jóváhagyott szervezeti-működési szabályzattal, de az nincs összhangban a vizsgált időszakban bekövetkezett szervezeti változásokkal.
b) A gazdálkodás
...
főbb összetevői
Az intézmények bevételeinél az állami támogatás és a saját bevételek aránya látszólag kedvező önfinanszírozó képességre utal. Az ár- és díjbevételként számbavett pénzeszközök azonban jórészt, vagy teljes egészében költségvetési támogatást takarnak. Ez abból adódik, hogy korábban intézményfinanszírozás keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat 1990-től "feladatfinanszírozás" formájában helyezi ki a Minisztérium, és azt ár- és díjbevételként számolták el. Ugyanígy mutatták ki az átvett pénzeket is. Ez a gyakorlat nem felelt meg - a vizsgált időszakban még hatályos- 19/1980. (IX.27.) PM rendelet előírásainak. A feladatfinanszírozásnak nevezett konstrukcióban a korábbi intézményfinanszírozás folyik tovább. Ez a megoldás csak formálisan felel meg a költségvetési finanszírozás korszerűsítési elképzeléseinek, amely a mérhető intézményi feladatok forrásellátását helyesen a feladatfinanszírozás (a költségvetésj támogatás szorosan kötődik az állami feladathoz) körébe kívánja utalni. Az eddigi tapasztalatok szerint a feladatfinanszírozás
-22-
konkrét formájának nem sok köze van a jóváhagyott feladathoz, ugyanakkor a Minisztérium által bevezetett finanszírozási gyakorlat következtében az érintett intézmények forrásaikat nem a valóságnak megfelelően mutatják ki, ami megtévesztő és helytelen következtetések levonására ad alkalmat. A feladatfinanszírozásba vont tevékenységek egy részéről a költségvetés nem ad felvilágosítást, mert az ezekhez kapcsolódó átvett pénzeszközök csak a beszámolóban jelennek meg, ráadásul ezek között az intézmény jellegéhez nem kifejezetten igazodó feladatok is vannak. A Munkaügyi Kutató Intézet 1989. évi költségvetési előirányzatából (20.133 ezer forint) mindössze 2.5% (500 ezer forint) nagyságú volt a tervezett ár-
és díjbevéteL Az 1990. évi költségvetés bevételeinél az arány megfordult, hiszen 25.360 ezer forint ár- és díjbevétel mellett csak 2.720 ezer forint (10,7 %) állami támogatás. A bevételek között 19.000 ezer forint szerepel feladatfinanszírozás címen. Az 1991. évi költségvetés 32.900 ezer forint árés díjbevételi előirányzatában már 24200 ezer forintot vettek figyelembe feladatfinanszírozásként a formális egyensúly érdekében. A Nemzeti Szakképzési Intézet 1990. évi költségvetési
előirányzata
4.120
ezer forint. A tényleges pénzforgalom azonban ennél nagyságrenddel nagyobb. Ennek
döntő
oka
az. hogy a
jogelőd
Országos Pedagógiai Intézet
költségvetéséből korábban a tankönyvforgalmazást, az országos tanulmányi versenyek, érettségi vizsgák szervezését, a szaktanácsadói rendszer működ
tetését szolgáló forrásokat kivonták, s a továbbiakban azokat feladatfinanszírozás formájában bocsátották rendelkezésre.
Az önfinanszírozó képesség javítására tett
erőfeszítések megfigyelhetők
az intézményeknéL Ugyanakkor jelentkeznek korlátok is, egyrészt a kutatás súlya, másrészt a szervezeti változások hatásai miatt, tekintetében - jogszabályváltozás következtében is. Az alapkutatási jelleg miatt az önfenntartó képesség nem
sőt
-
1991.
követelhető
meg,
a megbízásokból származó- bevétellel járó- kutatási tevékenység pedig a -
témák speciális jellege miatt -
piaci korlátok folytán
jelentős
mértékben nem növelhető. A teljes körű önfinanszírozó képesség csak az Átképző Központ esetében várható el.
Az új, 1990-ben létrejött intézményeknél a foglalkoztatott létszám
indokoltsága még nehezen ítélhető meg. Helyenként fokozatosan indul be az intézményi működés. Az ellenőrzés azonban indokolatlan bérkiadást is megállapított.
A vizsgált idöszak egészében müködő Munkaügyi Kutató Intézetnél 1988-tól jellemző volt a létszámleépítés. A jelentős bérmegtakarítás a jutalmazás legfontosabb forrásává vált. Emellett jellemző a megbízási díjak nagy volumene. amelynek forrása a kutatásra átvett pénzeszközök. illetve a vállalkozási tevékenység bevétele volt. Az MKI engedélyezett létszáma 70
fő.
a tényleges létszám 1989. január
l-én 50. 1990. január l-én 38. 1991. január l-én 34 fő volt. A tényleges és az engedélyezett létszám közötti jelentős eltérés megkérdőjelezi a szervezett álláshelyek ilyen magas szinten tartásának szükségességét. A bérmegtakarításból1989-ben 2.235 ezer forint. 1990-ben 3.269 ezer forint. míg az előző évi pénzmaradványból1989-ben 1.171 ezer forint. 1990-ben 1207 ezer forint jutalmat fizettek ki. A vizsgált idöszak létszámcsökkenése egyrészt az igazgatási osztály megszüntetésének. másrészt a dolgozók önkéntes elvándorlásának következménye. A feladatszűkítés ugyanakkor nem következett be. így a bérmegtakarításból kifizetett nagy összegű jutalmak jogilag nem kifogásolhaták. Az 1989. évi bérmegtakarítás terhére 11.5 %-os bérfejlesztést végeztek. mert ilyen célra támogatást nem kaptak. A kifizetett megbízási díjak összege 1989-ben 3.987 ezer forintot. 1990-ben 6.982 ezer forintot tett ki. ami mindkét évben az eredeti előirányzat háromszorosa. A nagy összegű megbízási díjakból az a következtelés vonható Ie. hogy az érdekeilségi rendszer elsősorban a személyi ösztönzésre koncentrál és kifogásolható módon alacsony az intézeti érdeket megjelenítő rezsihányad (1989-ben 5%, 1990-ben 10 %). A megbízási szerződések- a szúrópróbaszerű ellenőrzések
során -
szabályszerűnek
tekinthetóK.
Az ÉT Titkárság 1990. szeptemberétó1 müködik. A Kormány 3356/1990. számú határozatára hivatkozva a munkavállalókat és munkaadókat képviselő titkárok
január
l-től
1990. szeptember l-től december 31-ig 20-20 ezer forint. 1991. 25-25 ezer forint illetményben részesültek. (az utóbbi -lévén
főállásban a Gazdasági Kamaránál- megbízási díj formájában) a Titkárság költségvetési előirányzata terhére. Ez a megoldás elfogadhatatlan. Egyrészt
-.
mert mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal rendelkezik olyan költségvetésen kivüli forásokkal, amelyek erre fedezetet nyújtanak. másrészt így a Kormány fizetett alkalmazottaivá válnak és saját legitimitásukat veszítik el!
Az eszközbeszerzéseket helyenként a vállakozási jellegű tevékenységek eredménye és az egyéb többletbevételek terhére végezték. Az új intézmények viszont a jogelőd szervezet eszközparkjából részesülnek (ma még tisztázatlan mértékben) továbbá világbanki hitelforrás szolgál a beszerzések alapjául. A kutatási tevékenység számítógépes háttere ma már alapvető követelmény, a gyakorlatban azonban célszerűségében vitatható megoldást lehetett tapasztalni. A világbanki hitellel fedezett beszerzések célszerűsé-
-24-
gére kellő garanciát nyújtott a nemzetközi szervezet jóváhagyott pályázati rendszer.
szakértői
által
Az MKI 1989-90-ben összesen 3.133 ezer forint értékben szerzett be állóeszközöket A költségvetést ebbó1 1.099 ezer forint terhelte, a többire az érdekeJtségi alap, illetve a többletbevétel nyújtott fedezetet. A beszerzésekalapján két Irutatóra jut egy számítógép (10 db), s ez a három kutatási főosztály saját, önálló számítógépes hátterének kiépítésére való törekvést mutatja, amelynek
ésszerűsége
vitatható.
Az Átképző Központ beszerzéseire egyrészt a beruházási források, másrészt - a képzéshez szükséges műszertechnika tekintetében- a dollárhitel nyújt fedezetet (1.903 ezer USD). A beruházás (Miskolc, Ózd, Nyíregyháza) összesített -
az ingatlanok árát
is magába foglaló- értéke 805.826 ezer forint. Ennele forrása a világbanki hitelhez kapcsolódó költségvetési támogatás és az önkormányzati források. A beruházás kellően előkészített, a kivitelezésnek a Világbank elképzeléseihez képest késóbbi kezdése (1990. december l.) a hagyományosan nehézkes, döntéshozatali mechanizmus következménye. A kivitelezés időarányos Miskolc és Nyíregyháza esetében, míg Ózdon mintegy 10 napos késés van a kivitelező (HÁÉV) technológiai hibája miatt. A müszaki átadás határideje 1991. június 30. Késés esetén szigorú kötbérelőírások sújtják a kivitelezőt.
5. Elkülönített állami pénzalapok müködtetése
a) A Szakképzési Alap A Számvevőszék az elúult évben vizsgálta az 1988. évi XXIII. törvénnyel hatályba lépett - akkor még az MM-hez tartozó - szakképzési hozzájárulás és Szakképzési Alap rendszerének működését és az első év tapasztalatait. A vizsgálat megállapításai alapján több javaslattal élt a Parlament és a Kormány felé. A törvény felülvizsgálata során a számvevőszék:i javaslatok egy része hasznosult és a módosító 1990. évi CIII. törvényben megjelent. A törvénymódosítás pozitív irányú változásokat hozott a hozzájárulásra jogosultak körét, a hozzájárulás teljesítésének irányát, formáját, a hozzájárulásként elszámolható költségek körét, valamint az Alap felosztásának mechanizmusát tekintve.
l
~
-25-
A kormányzati munkamegosztás megváltozásával kapcsolatos LXVIII. törvény a szakképzés rendjét, a középfokú szakoktatási intézményekben folyó szakmai oktatás irányítását 1990. szeptember 15-i hatállyal- külön jogszabályban meghatározott ágazatok kivételével - a munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörébe sorolta. Ennek kapcsán a Szakképzési Alap múködtetéséről 1991-töl a Munkaügyi Minisztérium gondoskodik. Az 1989-ben képződött és 1990. évben felosztható Alap l ,7 milliárd forint, az önkéntes befizetésekből származó összeg 66,2 millió forint volt. Az 1990. évi pályázati kiírás - tekintettel az átmenettel kapcsolatos változásokra - áthúz6dó beruházási célokat nem határozott meg, elsősorban az oktatás célját szolgáló gépek, berendezések, felszerelések beszerzésére, illetve támogatására irányult. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank RT-nél kezelt Alapszámlán 1990. december 31-i állapotnak megfelelően kb. 250 millió forint volt, amely már kötelezettséggel van terhelve. Az 1991. február 6-i állapotnak megfelelően l ,2 milliárd forint volt az Alap számlájának egyenlege, várhatóan jóval meghaladja az előző évit - az önkéntes befizetések 71 millió forint összeget tettek ki. A hozzájárulási rendszer stabil információs bázisának megteremtésére a Munkaügyi Minisztérium részéről még nem történt konkrét intézkedés, az 1990. év utáni befizetések figyelemmel kísérése, nyilvántartása a korábbi időszak hiányosságaival terhelt. A nyilvántartási rendszerből változatlanul nem állapítható meg az adóalanyonkénti befizetési kötelezettség, a befizetések határidős teljesítése. Nem történt meg az információs rendszer vállalati mérlegbeszámolóhoz csatolt kiépítése. Az 1990. évi szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásáról a beküldött gazdálkodó szervi tájékoztatások a Minisztériumban manuális módon kerülnek feldolgozásra.
.-
A törvénym6dosítás alapján az Alap felhasználásával kapcsolatos feladatokat ellátó új összetételű bizottság működési rend tervezete elkészült, de az alakuló ülésére még nem került sor. A bizottság megalakulását követően tervezik a müködéssel kapcsolatos kérdések áttekintését. Ennek keretében kivánják kialakitani az információs rendszert, a hozzájárulás és Alap teljesítésének nyilvántartási feladatait. Felmerült az Alap pénzforgalmát lebonyolító bank pályázat útján történő kijelölése.
-26-
Elkészült a szakképzési koncepció kialakítása érdekében a szakképzés cselekvési programja, amely összefoglalja a szakképzés jelenlegi helyzetének feszültségpontjait, irányt ad a kialakult helyzet kezelésére, valamint felvázolja azokat a folyamatokat, amelyek a szakképzést a piacgazdálkodás követelményeihez igazítva alakítják. Az év második felére várhatóan - a közoktatási törvénnyel összhangban - Parlament elé kerül a szakképzési törvény. b) Foglalkoztatási Alap A Minisztertanács az 52/1987. (X.l5.) MT. sz. rendelettel, 1988. január 1-i hatállyal hozta létre az állami költségvetésből finanszírozott Foglalkoztatási Alapot. A Foglalkoztatási Alap, mint elkülönített állami pénzalap létrehozásával olyan, állami foglalkoztatáspolitikai eszköz életre hívására került sor, amelynek az indulás időpontjában a személyi- és tárgyi feltételei csak nyomokban voltak fellelhetők. A munkaeröpiaci szolgáltatások és a szervezet alapvetöen az 1988-90-es években került felállításra. A szolgáltatások két típusát -az alapszolgáltatások keretében az ügyfelek munkahelyhez való juttatását, munkanélküli segélyezését, az alapszintű képesség és érdeklődés vizsgálatát, valamint -
az állami munkaeröpiaci programok (átképzés, közhasznú munka, újrakezdés segítése stb.) közvetítését és területi szervezését
-
egy háromszintű ország05 hálózat végzi (Ország05 Munkaerőpiaci Köz-
pont /OMK/, megyei szolgáltató irodák, megyei központok területi kirendel tségei).
Az indulás évében (1988-ban) a különböző szinteken elkülönült szervezetek voltak. Az 1988. évi belső műhelymunkák során felmerült egy szervezetileg egységes rendszer kialakításának igénye. Az országos hálózatú, egy szervezetként való működést 1991. január l-től a 125/1990.
(XII.30.) Kormányrendelet írta elő. Ez nyert törvényi szintú megerősítést az 1991. évi IV. törvényben, melyben ugyanakkor a működtetés, finanszírozás változásáról is rendelkezés született. A munkaerőpiaci helyzetben bekövetkezett drasztikus romlás következtében a személyi és tárgyi feltételek biztosításában jelentős lépések az 1989-90. években történtek.
-27-
Ezekben az években került kialakításra az egységes szemléletű, adatigényű számítástechnikai bázis. Bővült a munkaerőpiaci feladatokat ellátó személyek száma. A szervezetfejlesztés költségeinek döntő többségél- különböző célfeladat finanszírozás, támogatás keretében- a Foglalkoztatási Alapból fedezték.
A hálózat kiépítésének, működtetésének, a dolgozók kiképzésének, és a feldolgozások bázis intézménye a Munkaügyi Információs Központ (MIK.), illetve jogutódja az OMK volt. Kifogásolható, hogy az egyre nagyobb összegű felhasználások független pénzügyi- gazdasági, illetve belső ellenörzésének feltételeit sem az ÁBMH- ban, sem aMIK-nél, illetve OMK-nál nem teremtették meg.
Az Alap felhasználásának, nyilvántartásának, pénzügyi elszámolásának elöírásait, határidejét ABMH rendelkezések, tájékoztatók és a Pénzügyi Főosztály belső szabályzatai és körlevelei szabályozták az érvényes számviteli elszámolásokon túlmenően. Nem került rögzítésre - és az ellenőrzés tapasztalata szerint kedvezőtlen helyzetet teremtett elsősorban az eszközbeszerzések, beruházások területén-az Alapot kezelő (ÁBMH, illetve MÜM) és a tényleges fejlesztéseket végrehajtó (MIK-OMK) között a beruházások nyilvántartásának, aktiválásának feladata. Hiányos a belső szabályozás, az egyes tevékenységet végzők jog- és hatásköre tekintetében. A Foglalkoztatási Alap f orrásszükségletének tervezése során az Alap kezelőjén kívül a korábbi években más főhatóságok is - elsősorban az Országos Tervhivatal - végeztek számításokat, 1990-től azonban ez a korábban megosztott munka a MÜM hangsúlyozottabb irányításával és felelősségével valósul meg, döntően a Minisztériumban.
.'
A forrásszükséglet meghatározásánál alapvetően befolyásoló tényező a gazdaság várható teljesítőképességének alakulása, a kormányzati gazdaságpolitika, amely meghatározza a munkaerőpiac alakulását, s egyben döntő befolyást gyakorol a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerére. A reális forrásszükségletek megállapításánál támaszkodnak a munkaügyi információs rendszer biztosította lehetőségekre és a kutatások eredményeire, nemzetközi tapasztalatokra.
A tervezés során jelentős problémát jelent a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer egyes elemei alkalmazása mértékének meghatározása.
-28-
Adott forráson belül eltérő pillanatnyi és hosszú távú érdekek kielégítését kell megvalósítani (pl. munkanélküli segély mértékének meghatározása és átképző központok, niunkahelyteremtö beruházásokra fordítható összeg).
Az
ellenőrzés
tapasztalata szerint a kormányzat a korábbi években (elsősorban 1989-ben az 1990. évi forrás megállapításánál) a gazdaság teljesítőképességét is figyelembe vevő forrás meghatározásakor nem kezelte reálisan a szakértők által jelzett munkaerőpiaci feszültséget. 1988-ban nem tettek hatékony intézkedéseket az egységes. ütó'képes munszervezet létrehozására, s ehhez a forrásokat sem biztosították. Az erre az évre jóváhagyott 1.200 millió forintos keret 1.119 millió forint összegben került felhasználásra, döntő többségében a hosszú távú megoldást jelenthető munkahelyteremtö beruházásokra. leaerőpiaci
Az Alap 1989. évi előirányzata 2.400 millió forint volt. A 2.131,7 millió forintos felhasználáson belül jelentösebb összeget, 204 millió forintot fordítottak a munkaeröpiaci szolgáltatások fejlesztésére.
A forrás nagyságának meghatározása költségvetési szempontokat érvényesítő alku következménye, amely leülönösen jól nyomon követhető 1989-ben, az Alap 1990. évi költségvetési támogatás megállapításának államigazgatási folyamatában. A szakmai munkaközi anyagokban az 1990. évi forrásszükségeletet a szakértök 8,7 milliárd forintban prognosztizálták. Az egyeztetések után a Minisztertanács elé 1989. októberében kerülö anyag (ÁBMH 3565-5/1989. V/3.) 6,2-6,3 milliárd forintos forrásszükségletet tartalmazott, ugyanakkor az 1990. évi eredeti előirányzat 5,0 milliárd forint összegben került jóváhagyásra. A felgyülemlett munkaeröpiaci feszültség, a drasztikus romlás kezelésére az Alap év közben a PM-tól 3,8 milliárd forint támogatáskiegészítést kapott, így a módosított előirányzat 8,8 milliárd forint lett, melyból 7,6 milliárd forint felhasználás teljesült.
Az ellenőrzött időszakban feszültség az Alap rendelkezésére álló pénzforrások és az igények között alapveUSen csak az 1990-91. években volt. Az 1991 . évre várható feszültséget törvényi szabályozással megvalósított új finanszírozási m6ddal - az állam, a munkáltatók és a munkavállalók közötti feladat- és munkamegosztással- oldották meg. a Minisztérium Pénzügyi Főosztályáll bevezetett analitikus és· szintetikus nyilvántartás pontosan vezetett, a felhasználások nyomon követhetők, az egyezőség biztosított. Az ellenőrzés ugyanakkor
Az Alap
kezelőjénél,
-, ~
-29-
kifogásolja, hogy az analitikus és szintetikus nyilvántartásokból másodiagos feldolgozású kimutatások (pl. OMK szerződések teljesítésének programpontonkénti, kódszámonkénti alakulásáról) csak hosszabb idő alatt állíthat6k össze. Az ellenőrzés szúrópr6baszerűen az OMK által benyújtott számlákat, illetve a számítástechnikai beruházást tekintette át és tárt fel különböző hiányosságokat. A hibák alapvetően a kezelő és a megvalósító közöt'ti jog, hatáskör és feladatkör szabályozatlanságáb61 erednek, ugyanakkor a tulajdonosi szemlétet hiányát is tapasztalta az ellenőrzés. Munkaeröszolgálati iroda kialakítására, illetve rekonstrukciójára került sor Budapesten az Alkotmány utcában. A levelezés, bizonylatok tanúsága szerint a kellően körültekintő eló'készítés hiányának következtében az eredetileg mintegy 20 millió forintban előirányzott összeg 3,2 millió forinttal kerül többe. Aszóbeli információk szerint az ingatlan vegyes tulajdonú, s az OMK a kerületi IKV-tól bérli a rekonstruálandó helyiségeket. A jelentős összegű és az ingatlan állagát javító munkálatok ellenére nem kezdeményezték az összeg, vagy annak egy része bérleti díjba való beszámítását.
A számítástechnikai fejlesztések. dokumentális szúrópróbaszerű ellenőr zése során alaki, bizonylati és számviteli nyilvántartási hibák kerültek feltárásra. A számítástechnikai szellemi munkát az OMK a Minisztérium számára az Alap terhére számlázza. Kifogásolható, hogy a kialakított rendszerben oem mellékelik a számlákhoz a szolgáltatásokat ténylegesen igénybevevők (területi irodák) igazolásait. Így a számlát kiállító, a feladatot ellátó és a teljesítést igazoló szervezet (OMK) ugyanaz.
A software-fejlesztések esetében az elkészült programok dokumentációja döntő többségében rendelkezésre áll a fejlesztő irodában, illetve főosztá lyon. Programkönyvtár nem került kialakításra, és néhány meglévő programleírás aktualizálásra szorul. Számottevő
hiányosság, hogy az elmúlt években végzett számítógépfejlesztések nem kerültek aktiválásra, de befejezetlen beruházásként való nyilvántartásba vételük sem történt meg. Így a m6dosított 46/1984. (XI.6.) MT sz. rendeletben és a 92511987. (PK.15.) PM XII. sz. számviteli közleményben foglaltaknak nem tettek eleget.
-
30
Az elmúlt években több, mint 361 millió forint összegben kerültek beszerzésre számítástechnikai eszközök, híradástechnikai berendezések. Ezek közill vélelmezhetőcn -egyértelmű azonosítható központi nyilvántartás az OMK-ban most készül - mintegy 200 millió forint értékű eszköz nem került beruházásként elszámolásra. A beszerzett számítástechnikai eszközök leltározására és a nyilvántartások egyeztetésére csak 1990 végén, 1991. januárjában került sor.
A számviteli elszámolásokat, a nyilvántartásokat és így a mérlegval6diságot érintő mulasztás felveti a személyes felelősség megállapításának szükségességét. Gondot jelent az egyes berendezések, eszközök gyári, vagy azonosító számának nem megnyugtató feltüntetése. Egyes számítástechnikai eszközök nem rendelkeznek eredeti gyári számmal, s a szállító látja el azonosító számmal. Ezek azonban olyan megoldásúak, hogy könnyen eltávolíthatók.
Az érvényes gazdálkodási szabályoknak nem felel meg a külső szállítói számlák teljesítésigazolásának OMK. által alkalmazott m6dja. A lcülsö szállítók közvetlenül a Minisztériumnak küldik meg számláikat A számlákra az OMK illetékes dolgozója feltünteti a teljesítés igazolását, de nem mellékelik a szállítóleveket, illetve nem tüntetik fel az eszközök azonosító számát.
Összességében- a személyi és tárgyi feltételek hiányosságai ellenéreaz OMK. elmúlt évekbeni rendszerfejlesztő, hálózatkiépítő tevékenysége kedvezően értékelhető.
Budapest, 1991. május hó
~~~,)~ dr. Hagelmayer István
-_
." Melléklet A költségvetési előirányzatok és azok felhasználása az ÁBMH és a MŰM fejezeteknél MŰM 1990
ÁBMH 1989 megnevezés
eredeti
módosftott
eredeti teljes
módosftott
Index
teljes
előirányzat
Index
előirányzat
1
2
3*
3/2
4
5
6*
6 15
6/3
127.458
187.949
191.036
102
497.412
651.624
650.228
100
340
88.606
90.027
98.027
100
431.000
462.875
462.875
100
472
126.906
187.397
166.419
89
496.860
651.072
345.832
53
208
- bérkiadás
54.370
63.124
58.825
93
75.125
139.392
97.318
70
165
- dologi kiadás
72.536
124.273
107.594
87
421.735
511.680
248.514
49
231
- összes kiadás
65.335
82.359
78.055
95
415.600
437.546
161.678
37
207
- bérkiadás
24.802
27.596
27.509
99
41.515
85.153
52.611
62
191
- dologi kiadás
40.533
54.763
50.546
92
374.085
352.293
109.067
31
216
fejezetszintü bevételek ebből
költségvetés támogatása
fejezetszintű
kiadások
ebből
hivatali/minisztériumi
--
*kiegyenlítő, függő
kiadások nélkül és az átadott-átvett pénzeszközök egyenlegéveL
