Szt. Cirill és Metód tevékenysége • A morvái misszió (863): Konstantin Filozófus (Cirill) által Isteni sugallatra alkotta ábécé, a glagolita (38 betű) és az aprakoszevangélium fordítása – János evangéliuma (1:1) kezdő szavai: „Kezdetben vala az Íge”.
Jézus nevének szimbóluma = „földi“ nevének kezdő betűi
Beszéd arról, hogyan keresztelte meg Cirill Filozófus a bolgárokat c. apokrif (Слово от Кирил Философ как покръсти славяните сиреч българите, 11. – 12. sz.; Konstantin Preszlavszki Ábécé ima, 9. sz.)
ÁBÉCÉK A glagolita (ma – a horvát glagolitáknál): a legkorábbi (X–XI) egyházi szláv emlékek (Ohridi evangélium, Rilai lapok, stb.). A X. sz. elejére – 2 ábécé: glagolita és cirill írás (Kliment Ohridszki). A cirill írás – a glagolita transzliterációjá. A cirill írás kialakulásának okai (elsősorban a déli szlávok körében): • a glagolita írás technikai nehézsége és egyedi olvashatóságának nehézsége, • a görög írásbeliség gyakorisága a déli szlávok körében.
Az írásbeliség = ábécé és a nyelv, amely a fordítás folyamatában alakult ki → elsődlegesen vallási, sok műfajú (stílusú) szövegek (példázatok: a magvetőről, Máté 13, 3–8; Márk 4, 3–8; Lukács 8, 5–8) – a népi szláv dialektus). A lexika gazdagítása a görög nyelvből: • transzpozícióval (hétköznapi szóra átvisznek a görög nyelvben létező elvont jelentéseket), • kölcsönzéssel, • tükörszavak képzésével; A mondattan bonyolultabb eszközeinek alkalmazása a klasszikus retorikából. A normarendszer kialakulása (kiejtés, helyesírás) → oktatási rendszer: az első tanítók (A Hét Szent Írástudó : Kliment, Gorázd, Naum, Angelarij és Száva, Borisz és Simeon)
893 – Bulgáriában az egyházi (ó) szláv nyelv az egyház (liturgia) és az államiság hivatalos nyelve. Szt. Simeon cár (893–927) uralkodása – a bolgár kultúra „arany százada“. A bolgár kultúra öt „ajándéka“ (elsősorban az irodalom terén): 1) A szláv írásbeliség és a szláv mint szent nyelv megvédése Rómával és Bizánccal szemben. 2) Az ábécé tökéletesítése (a cirill írásbeliség). 3) A szláv hivatalosan elismert „irodalmi” nyelv kodifikálása – az ortodox szláv népek közös nyelveként rögzítése. 4) A keresztény tartalmú szláv nyelvű fordítások és irodalom „arany kincsestárának“ megteremtése Simeon cár korában. 5) Az eredeti bolgár középkori irodalom nemzetközi elterjedése és hatása a déli és keleti szláv, valamint a morva és valahiai (román) nemzeti irodalmak fejlődésére. Csernoricez Hrabar (IX. sz. vége): За буквите (О писменех, A betűkről) – az első szláv nyelvű filológiai értekezés, a szláv írásbeliség és a szláv nyelvű istentisztelet apológiája a triglosszia híveivel szemben, a Cirill szláv ábécéjének dicsérete.
A középkori szláv államok kultúrája
Slavia Latina és Slavia Orthodoxa
A középkori kultúra általános jellemzői 1. Teocentrikusság tartalmában, szemléletében és poétikájában az egyházhoz és kereszténység értékeihez kötődik („Urbi et Orbi” elv) 2. Univerzalitás és ökumenikusság • az Egynek, az Istennek a kinyilatkoztatása, sugallata, neki ajánlott szolgálat, • része a keresztény kulturális univerzumnak, • többi-kevésbe egységes az egész társadalomban • a nemzeti és az univerzális egymásba fonodása, • a szerzőség anonimitása. 3. Hierarchikus felépítésű 4. Normatív jelleg: • meghatározott témakör, • meghatározott megvilágításban, • meghatározott ábrázolási / leírási mód. 5. Kanonikus és utánzásra irányult 6. Hagyományon alapuló
A középkori szláv államok kultúrája I. A déli szlávok: a kultúra diszkontinuitása A szerb kultúra a középkorban IX. sz. Bíborbanszületett Konstantin De administrando imperio (A Birodalom kormányzásáról ) c. művében a szerb (és horvát) etnonima megjelenése. Késő indulás és rövid önállóság, feudális széttagoltság (területi tagoltság; külpolitikai tényezők); 1190–1389 [Nemanjić-ház uralkodása, rigómezei csata]– a szerb önálló államiság korszaka; 1459–1878 török hódoltság) 1521 – Belgrad A középkori kultúra konzerválása XVIII. elejéig, a Reneszánsz elmaradása, a későbbi korstílusok csak részleges megjelenése (1690 – a Nagy szerb kivándorlás –Velika seoba Srba).
•
Nyitottság mind a a görög-bizánci Kelet, mind a latin Nyugat felé.
•
A kereszténység és a szláv írásbeliség elterjedésének kevésbé egységes folyamata – a bolgár és orosz irodalmi tapasztalatok meghonosítása.
Sajátosságai: 1. Írónők munkássága – 14. századtól, Jefimija-Jelena szerzetesnő (монахиња Јефимија ), Milica fejedelemasszony (Кнегиња Милица) Anyai ima (Молитва матере) и Vőlegényem özvegysége (Удовству мојему женик); lánya Elena Balsics (Јелена Балшић). 2.A népköltészet (hősi eposz) erőteljes jelenléte a kultúrában (Вук Караџић). 3. A cirill-betűs könyvnyomtatás korai megjelenése (XV. sz. végén)
Az építészet területén – stílusok váltakozása: 1. Raski stílus (Рашки стил) – XII . vége –XIII. század Nemanja István (Stefan Nemanja) által alapított az Athosz-hegyi Hilandar kolostor (1199)
2. Szerb-bizánci stílus (Византијски, Византијско-српски стил).
Szlovénia, Horvátország és Dalmácia: Kultúrájában nem alakult ki államisági ideológia. Kultúrájuk kapcsolódik a többségi állam kultúrájához és eredményei integrálodnak ebbe a kultúrába.
Szlovénia középkori kultúrája • A Karantániai kezdet utána 788-tól nincs önálló államisága, de erősen őrzi annak hagyományait (a karintiai hercegek beiktatási szertartása – 1414.-ig, és kapcsolata a cseh és lengyel államalapítási legendákkal az első választott uralkodó paraszti származásáról). • A kereszténység elterjedésének kezdete – 759. • Korai nyelvi elkülönülés – a Freising-kéziratok (Brižinski spomeniki) – az első írásos szlovén nyelvemlékek latin írással. • A szláv-német szimbiózis és a lokálpatriotizmus a szlovén kultúrában. • 16. sz.-tól a Reformáció elterjedése (a kultúrában: könyvkiadás, szlovén iskolák létrehozása, a szlovén nyelv és ábécé reformja cseh huszita mintára – Primož Trubar, Adam Bohorič tevékenysége, a Biblia szlovén fordítása – Jurij Dalmatin, 1584 Wittenberg) • Cseh, német és olasz hatások a művészetben, a Reneszánsz visszafogottsága
Horvátország és Dalmácia középkori kultúrája Diszkontinuitás nemcsak történelmi vagy társadalmi rendbeli (feudális),
•
•
de földrajzi és kulturális (latin-szláv kettőség) szempontból – a viszonylag egységes kultúra 14. – 15. századra alakul ki. Különböző hatások a kultúra kialakulására – késő antik, bizánci, egyházi-szláv, romai latin, magyar, cseh, velencei. A glagolita használata – megőrzése az elkülönülés és identitás jele (a Benedek rendi szerzetesek). •
Az etno-patriotizmus születése (14. sz.) – Dmitar Zvonimir király halálának és átkának legendája (Ljetopis Popa Dukljanina Regnum Sclavorum , Barski rodoslov)
• •
A reneszánszkori olasz humanizmus hatása a dalmát területeken A szláv eszme, az illírizmus ideológiája (a saját szláv antikvitás „felfedezése”) – Vinko Pribojević De origine successibusque Slavorum (O podrijetlu i povijesti Slavena, A szlávok eredetéről és sikereiről, 1525). Juraj Matejev Dalmatinac (Georgius Mathaei Dalmaticus, Giorgio Orsini) és Nikola Firentinac (Niccolò di Giovanni Fiorentino), 1441, Szent Jakab-katedrális (Katedrala sv. Jakova), Šibenik
Szlovákia középkori kultúrája •
Nagy Morvaországi gyökerek, de államisági tudat teljes hiánya mellett. A magyarsággal való kapcsolata: Anonymus Gesta Hungarorum, Cosmas Pragensis (Kosmas) Kroniky české
• • •
•
Az etnonim 14. században cseh környezetben jelenik meg A nemzeti és a szociális tényező összekapcsolódása Privilegium pro Slavis (I. Nagy Lajos, 1381., Žilina-Zsolna) – a szlovák kultúra elvárosodása Saját irodalmi nyelv hiánya (19. sz. közepéig) – a latin használata, a cseh elfogadása (15. sz.-tól)
Chrám sv. Jakuba (14. sz.), Levoča
A bolgár középköri kultúra • A diszkontinuitás – időbeli. Két „szakadás” az önálló államiság történetében: 1018–1185 – bizánci hódoltság, 1396–1878 – török uralom. • Az elő-reneszánsz jelei (13. sz. eleje – a Bojanai templom freskói, Joan Kukuzel, az Angyalhangú, 1280 – 1360 körül – az ortodox zene reformja) • 1396-tól (XVIII. sz. közepéig) – a középkori kultúra konzerválása. 893 – Bulgáriában az egyházi (ó) szláv nyelv az egyház (liturgia) és az államiság hivatalos nyelve. 893–927 – Simeon cár uralkodása – a bolgár kultúra „arany százada“. 681–1018 – Első Bolgár Cárság 1185–1396 Második Bolgár Cárság
Képek és hátterek forrásai http://img1.liveinternet.ru/images/attach/b/3/21/966/21966455_slav_ep04.jpg Alfons Mucha, A szláv eposz: I. Simeon, Bolgárok Cárja
http://ru.wikipedia.org 20. századi horvát glagolita-szöveg
http://icona.com.ru/rstr3xr2.html Konstantinápoly, Szt. Szófia templom, mozaik (11. sz.)
http://www.cirota.ru/forum/view.php?subj=45443&order=&pg=6 Athon, 14. sz. Museum collection of the Prota in Karyes
http://xlt.narod.ru/pg/kg.html
http://circ.mgpu.ru/works/64/NovikovaTS/13.png A cirill írás http://www.omda.bg/bulg/hystory/sedmotch.html Szent Hét Írástudó, 14. századi ikon
http://www.referatu.ru/pictures_fail/31/828_2.htm Latin és cirill írások Balra – „Karolingi minuszkulusz” (9. sz.), jobbra – novgorodi kézirat (12. sz.)
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f9/Serb_lands03.png
http://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A4%D0%B0%D0%B9%D0%BB:Hilan2.jpg Hilandar
http://hr.wikipedia.org/wiki/Datoteka:Sibenik1_(js).jpg Cathedral of St. Jacob, Šibenik. http://www.slobodnadalmacija.hr/Kultura/tabid/81/articleType/ArticleView/articleId/28271/Default.aspx
http://www.levoca.sk/index.php?id_menu=53173
Chrám sv. Jakuba (14. sz.), Levoča
www.bg-history.info/gallery/view/9.html Az Első Bolgár cárság Simeon cár uralkodása alatt.
http://www.referati.org/car-ivan-asen-ii/47379/ref/p7 A Második Bolgár cárság II. Joan Aszen cár uralkodása alatt.
Részletek a Bojanai templom freskóiból (1259). In: М. Христова-Трифонова, Боянската църква. / Български църкви и манастири. Изд. къща «Борина», София, б.г.
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/g/giotto/index.html Giotto, Scenes from the Life of Christ: 6. Christ among the Doctors (1304–06) Fresco, 200 x 185 cm. Cappella Scrovegni (Arena Chapel), Padua
