Budapest-Rákoscsaba-Újtelepi
Szent Erzsébet Plébánia
Szt. Erzsébet Hírlevél 2015. december 24.
Karácsony "Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." Tulajdonképpen mást is küldhetett volna Isten, mint a Fiát. Küldhetett volna új Tízparancsolatot, vagy valami nagy szellemi sugárzást, vagy egy angyalt.... De Isten jól ismer bennünket, tudja, hogy gyógyíthatatlan materialisták vagyunk. Nekünk valamit meg kell fognunk, látnunk kell - akkor hiszünk. Emberfiának is adta Isten Jézust, hogy legyen, mintánk, modellünk, hogy elképzelhessük, milyen az Ember! "Ecce homo"! Milyenek lehetnénk, ha igazán emberek volnánk! /Gyökössy Endre/
Jóságos Atyánk! Sohasem leszünk képesek arra, hogy teljesen megértsük, vagy hogy méltóképpen megünnepeljük karácsony misztériumát. Az egyszerű pásztorokkal leborulva megköszönjük, hogy nem erővel, hatalommal, hanem védtelen, kiszolgáltatott gyermekként jöttél közénk! Hogy Fiad által akartál osztozni életünkben, örömeinkben, kísértéseinkben, fájdalmainkban és szenvedéseinkben! Hogy Fiad által megmutattad nekünk mérhetetlen könyörülő szeretetedet! Hogy Fiad által tudhatjuk, nem hagysz árván minket, hogy értékesebbek vagyunk a verebeknél, és minden hajunk szálát számon tartod. Hogy Fiad által Atyának szólítunk, akihez fordulhatunk kéréseinkkel, mert meghallgatsz minket. Add, hogy ajtót nyissunk Neked - hogy Fiad által megválthass minket! Hogy ne a szemünkkel, hanem a szívünkkel nézzünk a betlehemi jászolba.
Misericordes sicut Pater - Irgalmasok, mint az Atya Az irgalmasság szentévének logója és annak szimbolikája A logó Marko Ivan Rupnik jezsuita művész alkotása. A rajta olvasható mottó – „Irgalmasok, mint az Atya” (Lk 6,37–38) – azt üzeni, éljük meg az irgalmasságot az Atya példája nyomán, aki nem azt kéri, hogy ítélkezzünk, elítéljünk másokat, hanem hogy bocsássunk meg, mérték nélkül adjuk másoknak a szeretetet és a megbocsátást. A logó a Fiút állítja elénk, aki vállára veszi az eltévedt embert. A Jó Pásztor az ember testét érinti meg annak elesettségében, és szeretetével megváltoztatja az életét. Végtelen irgalmassággal magára veszi az emberiséget, a szeme eggyé válik a vállára vett ember szemével. Krisztus Ádám szemével lát, Ádám pedig Krisztus szemével. Így minden ember felfedezheti Krisztusban, az új Ádámban a saját emberségét és a rá váró jövőt, Krisztus tekintetében szemlélve az Atya szeretetét. Az egész jelenet egy mandorla (az egész alakot körülvevő, mandula formájú dicsfény) belsejében helyezkedik el, amely az ókeresztény és a középkori ikonográfiából ismert motívum, Krisztus kettős, isteni és emberi természetére utal. A három ovális, koncentrikus kék színű kör, belülről kifelé fokozatosan világosodva, Krisztus megváltó tettére utal, aki kiviszi az embert a bűn és a halál éjszakájából. Másfelől pedig a sötétebb színek mélysége a mindent megbocsátó atyai szeretet végtelenségére utal. „Isten oly módon nézi az embert, hogy az ember képes érteni. Oly módon kommunikál vele, hogy az ember képes látni. És amit az ember lát, azt látja Isten is. Az ember elkezd Isten módján látni. Ez Krisztus isteni embersége. Ebben látszik, hogy Krisztus magára vette az egész emberiséget” – foglalta össze a művész az alkotás mondanivalóját. Rupnik atya szerint Ferenc pápa mélységesen emberi szavaiból és gesztusaiból az evangéliumi irgalmas atya képe rajzolódik ki, a Jó Pásztoré, aki odafordul az emberekhez. Az alkotást a szentév honlapja kisfilmben is bemutatja, amelyben az alkotó, Ivan Rupnik jezsuita teológus és mozaikművész is nyilatkozik a mű szimbolikájáról. A teljes cikk a http://www.magyarkurir.hu/hirek/bemutatjuk-szentev-logojat-ivanrupnik-jezsuita-mozaikkepet oldalon olvasható.
Ez a szent év december 8-án, a szeplőtelen Fogantatás ünnepén kezdődött és 2016. november 20-án zárul, a mi Urunk Jézus Krisztus, a Mindenség Királya ünnepével. A jubileumi év megnyitásának időpontja egybeesik a II. Vatikáni Zsinat bezárásának (1965. december 8.) évfordulójával. Ezért is különleges jelentőségre tesz szert, arra indítva az egyházat, hogy folytassa a zsinat megkezdett művét. az egész egyházörömét találhatja ebben a jubileumban, hogy felfedezze Isten irgalmasságát, amivel mindnyájan meghívást kaptunk arra, hogy vigaszt vigyünk korunk minden emberének. /Vatikáni Rádió/ Már megjelent Ferenc pápa „AZ IRGALMASSÁG ARCA” kezdetű bullája is, melynek olvasása, átelmélkedése, átbeszélése hasznos lenne mind egyénileg, mind közösségekben. Segítsük egymást a konkrét tennivalók megfogalmazásában és annak végrehajtásában!
Az irgalmasság testi cselekedetei: 1. az éhezőknek ételt adni, 2. a szomjazóknak italt adni, 3. a szegényeket ruházni, 4. az utasoknak szállást adni, 5. a betegeket és 6. a börtönben levőket látogatni 7. a halottakat eltemetni. Az irgalmasság lelki cselekedetei: 1. a bűnösöket meginteni, 2. a tudatlanokat tanítani, 3. a kételkedőknek jó tanácsot adni, 4. a szomorúakat vigasztalni, 5. a bántalmakat békével tűrni, 6. az ellenünk vétkezőknek megbocsátani, 7. az élőkért és a holtakért imádkozni.
Timothy Radcliffe: Isten
fiatal
Isten születésnapját ünnepeljük ma. Ez a születésnap azonban nem olyan, mint a miénk. Mi a születésnapunkon azokat az éveket ünnepeljük – vagy panaszoljuk -, melyek elteltek születésünk óta. Karácsonykor azonban nem azt ünnepeljük, hogy Jézus 2002… éves. Azt ünnepeljük, hogy Isten csecsemőként megszületett. Minden Karácsony annak az ünnepe, hogy Isten eljött közénk újszülött gyermekként. Azért van ez így, mert Isten mindig fiatalként van közöttünk. Szent Ágoston írta, hogy Isten fiatalabb minden másnál. Mi öregebbek lettünk Istennél. Ez azt jelenti, hogy Isten mindig megőrzi a fiatalság friss erejét: annak életörömét és játékosságát, aki mindig kész az újrakezdésre. Hisszük, hogy Isten örök, ezért gyakran rettenetes öregként ábrázolják. De ha Benne nem létezik a múló idő, akkor Ő mindig ott van a kezdetnél is, örökké fiatalon. … Az istengyermekségünk többet jelent annál, hogy Istent atyánknak tartjuk: részt kapunk annak a gyermeknek fiatalságából, akinek születését ma ünnepeljük. Ez nem arra ösztönöz, hogy fiatalnak próbáljunk látszani, rejtegetve ráncainkat, festve a hajunkat, menekülve a korunkról árulkodó jelektől. Öregszünk, de ettől nem szabad félnünk. Nem a külsőnket kell cicomáznunk, hiszen lelkünk fiatalságát az Isten Bárányától kapjuk. Ez nem garantálja, hogy elűzhetjük az öregkor kísértéseit, azt gondolva, hogy semmi újat nem kezdhetünk, hogy a biztonság jobb a kockázatnál, hogy minket elkerül a fatalizmus és a cinizmus. Kérjük Istent, hogy újítsa meg a reményt a szívünkben. Úgy ünnepeljük tehát a Karácsonyt, hogy teret adunk Isten időtálló képeinek: a gyermekeknek és a fiataloknak. Amiatt a gyermek miatt, akinek születését most ünnepeljük, mi is elmondhatjuk: az emberiségnek van jövője. Dolgozzunk tehát egy olyan jövőért, amelyben a fiatalok boldogan élhetnek. Ne váljanak a piacok mohó fogyasztóivá, akiket rabul ejtenek a reklámok, vagy akiket szexuális tárgynak használnak. Hadd növekedjenek bennük a fiatalság reménnyel teli tulajdonságai, legyenek képesek játszani, kísérletezni, kockázatot vállalni. Mindenekfölött pedig éljenek. Azokra a csecsemőkre gondolok, akik ma születnek. Ne pusztítsa el őket a háború. Éljenek és ünnepelhessenek egy másik karácsonyt, annak a gyermeknek az ünnepét, aki mindig újra születik. Éltesse őket az emberiség jövőjébe vetett friss és fiatal remény.
Karácsonyi áldás
Papp Miklós: Etika, morál, erkölcs
Amikor a Betlehemben született gyermekre emlékszel, hajolj meg a tulajdon szívedben élő gyermek előtt, és tudd, Isten veled van, bárhová mész is. Hagyd, hogy az istállóban született remény megmutassa neked, hogy az Úr egy kisgyermeken át is képes megváltoztatni a világot. Karácsony szelleme egész évben melengesse lelkedet! Béke és kegyelem kísérjen utadon az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten nevében a világ végezetéig! Ámen
Részlet a szerző „Mozaikkönyvek az erkölcsi neveléshez” c. könyvéből
Napjainkban
a karácsony sokak számára kiüresedett. Jézus születéséről kevésbé esik szó. A családi szokás az ünnepi étkezésekre, az ajándékozásra korlátozódik. Karácsonyi énekeink, a pásztorjáték már csak kulturális díszlet. Pedig minden dallam és sor mögött hit és imádság van. Ezt nem hagyhatjuk ki életünkből. A mi nemzedékünk nem hozzátesz, hanem elvesz az ünnepből. Feladatunk nemcsak megőrizni az ünnep értékeit, hanem törekedjünk arra, hogy saját megélt hitünkkel gazdagítsuk karácsony ünnepét. „A közös imával Jézust helyezzük a középpontba, Vele osztjuk meg az örömünket, Tőle nyerünk reményt és erőt az út folytatásához.” /II. János Pál/
A karácsony üzenete A karácsony üzenetét az tudja jól érzékelni, aki ezt az ünnepet egész évben hordozza magában. Így számára karácsony nem egy külön feladat, ami váratlanul megjelenik az életében és nehéz vele mit kezdeni. A karácsony üzenete a kereszténységben, hogy Isten emberré lett. Az ünnep egyszerűen megfogalmazott mondanivalója az, hogy lehetséges az Isten és ember közti találkozás. Olyan világban élünk, amelyben sokszor a fontos és a sürgős összekeveredik egymással, és a lényeges dolgokról még nem is beszéltünk. Ha csak a sürgős dolgokat tesszük meg, az életünk felszínes marad. Ahhoz, hogy a karácsony ne legyen üres, a sürgős helyett a fontossal kell törődnünk, a fontos előtt pedig a lényegessel. Sokan küszködnek a magánnyal. A keresztény ember világos és egyértelmű feladata, hogy ezek felé az emberek felé forduljon, hogy átélhetővé tegye számukra azt, hogy jó, hogy vannak. Hogy élményszerűvé tegye minden ember számára, bárki is az, hogy értékes az élete, még akkor is, ha ő ezt esetleg nem tudja meggyőződése szerint hinni. Részlet Pál Ferenc atyával készült riportból. A teljes cikk megtalálható: https://www.vasarnapihirek.hu/izles/azokhoz_tartozom_akik_szeretnek
Az ethosz görögül eredetileg a legelők, aztán a házak, majd a polisz (város) szokásait jelentette. Felismerték, hogy a sok változó mögött kikristályosodnak tartós szokások, melyek irányt adnak a viselkedésnek. Ethoszra nevelni ebben az értelemben azt jelenti: bevezetni a gyermeket a család, a polisz nagyobb közösségébe, erkölcsi rendjébe. A görög gondolkodástól a lehető legtávolabb állt leendő kis zsarnokok, gátlástalan polgárok nevelése, vagy a gyermek kiszolgáltatása akár a saját kedvének, önkényének. Az ethoszra nevelés egy olyan rendbe akarta bevezetni a fiatalt, mely kiállta az idő, az önkények, a háború viharait, s megfelelt az ember lényegének. Persze az érzékeny lelkű görögök is tudták, hogy az ethoszt meg lehet tartani félelemből, érdekből is, de el lehet jutni arra a szintre is, ahol az ember már magától jó. Ott is, akkor is, ahol/amikor nem látják, nem jutalmazzák, vagy éppen áldozatot követel az erkölcsös magatartás. Ezt a szintet nevezték el ethosznak, amelyet magyarul jellemnek mondhatunk: a jellemes ember belátta a jót, a ahhoz szilárdan tarja magát. Csodaszép utazás és a belátásmunkája eljutni odáig, hogy a jót önmagáért tegyem. A latin morál a mos szóból ered, amely jobban hasonlít az ethoszra, azaz a törvény, a külső normák követését jelenti. Az él morálisan, aki a normákat, a törvényeket, a közrendet megtartja. A külső rend megtartásához sajnos gyakran alkalmaztak külső eszközöket: a móresre tanítani kifejezés annak a pálcának az emlékét őrzi, amelyre azt vésték: móres – erkölcsök. Nyilvánvalóan tudjuk, hogy a közrendet védő eszközöknek végső esetben keményeknek kell lenniük, de a nevelés alapvetően belülről szeretne hatni. Az erkölcsi nevelés módszere nem a külső normákhoz idomítás, hanem a gyermek belső belátás lelkiismereti nevelése, értelmi meggyőződése. „A gyereket jobbra verni nem lehet, csak jobbra szeretni” – ajánlja Böjte Csaba. A magyar erkölcs szó eredete homályos. Jó lenne, ha az erő, erőlködés, erény szavak rejtőznének benne, mert ez kifejezné: az erkölcsös élet nem laza életvitel, hanem munka, erőfeszítés. „Aki akárhogy él, akárhová jut el.” – summázza Klaus Demmer. Aki olcsón él, annak csak olcsó boldogsága lesz. Aki szeretne igényesen boldog lenni, annak igényesen kell élnie – erőfeszítéssel, a jó belátásával, azaz erkölcsösen.
Juhász Gyula: Betlehem A kocsma ajtaját kitárják S hozzák subában a telet, Az istállóban ott a jászol, A jászolban a Szeretet.
Kántálnak a három királyok S velük a jámbor pásztorok, A söntés mélyén egy elázott, Elbúsult zsöllér tántorog.
A gyémánt csillag áll fölöttük Füstös lármában szelíden, Nyájas barmok között az almon Az Ácsnak Gyermeke pihen.
Könnyes szemmel bámulja báván A betlehemi csillagot, A jó reményt mit körülállnak Szegények, árvák, magyarok
A KÖZELMÚLT ESEMÉNYEI: Szent Erzsébet napi búcsú Az idei évben is méltó módon megünnepeltük védőszentünk ünnepét, templombúcsúnk napját. Szent Erzsébet ünnepét megelőző szombaton este ünnepi szentmisével vártuk a szomszédos plébániákról érkező zarándokokat. A szentmise előtt Szokolay Dongó Balázs és Szabó Barbara közös zenés áhítata segített minket az ünnepre való ráhangolódásban. A két művész zenéjével, énekével a szentmise alatt is szolgálta Istent és a hívőket.
Gyerekszáj Tudjátok, hogy ki vagyok? – kérdi óvodás hittanon a plébános a kis ovisokat. - Igen, Te vagy a templom bemondója. - És azt tudjátok-e, milyen ajándékot vittek a Háromkirályok a kis Jézusnak? - Aranyat, tömjént és Milkát!
Keresztelés Nagypál Kornél - szept. 20. Bencsik András - okt. 18.
Házasságkötés Mészáros Balázs és Csiszár Eszter okt. 16.
Urunk! Áldd meg Őket, őrködj felettük, segítsd és oltalmazd Őket, adj testi-lelki egészséget Nekik! Amen
A szentmisét Kálmán József atya mutatta be. Szentbeszéde mindannyiunk lelkét mélyen megérintette. A szentírási részt a mindennapokra aktualizálva erőteljesen hívott mindenkit a tevékeny szeretet, a megbocsátás, és a társadalmi igazságosság gyakorlására - Szent Erzsébet példája nyomán. Szentmise után Lajos atya az egész közösség nevében, kedves szavakkal, virággal és emléklappal köszönte meg sekrestyés Marika néninek, Mezei Józsefné Kati néninek, és Dávid Marikának a plébánia és a templom közösségéért végzett áldozatos kitartó, és önzetlen munkájukat. Az szertartás végeztével a szokásos rendben, fáklyás felvonulás keretében érkeztünk meg a Sugárúti Általános Iskolába. Itt agapé fogadott minket. Az összes vendéget összegyűjtve, közösen imádkoztunk a párizsi merénylet
áldozataiért és a békéért. Ez után a tervezett rendben folytatódott az este: Sütő Stella egy Szent Erzsébetet köszöntő verset mondott el, majd a kórus énekében gyönyörködhettünk, akik meglepetésre minket is megénekeltettek. Ez után kezdődött a tánc, amelyet a Szentjánosbogár közösség vezetett. Az emeleti teremben filmvetítést tartottunk: Mohi Sándor Rózsák című filmét és XXIII. János pápa életéről szóló film első részét vetítettük le. A gyerekeknek gyöngyfűzést, papírhajtogatást és minden érdeklődő számára társasjáték lehetőséget szerveztünk. A közösségi együttlét majdnem éjfélig tartott, de a fiatalok valószínűleg még tovább is táncoltak volna. Másnap délelőtt az ünnepi szentmisét Fráter Szász Csaba, Legio Christi atya mutatta be a Rotunda Kórus közreműködésével. Gizi, Zoli
A gyerekek nagyon izgatottak voltak már reggel. Felváltva kérdezgették, hogy mikor indulunk már. Szerencsére délután mindannyian aludtak egy nagyot, így tovább maradhattunk a bálban.
Érkezésünkkor örömmel fogadtak minket. Nagyon örültek, hogy süti helyett zsíros kenyeret hoztunk. Az épületet nem ismertük, így sikerült először a fiú öltözőben lepakolnunk. A lányaim először felfedezték a tornatermet. A nagy térben pöröghettek, foroghattak, ugrándozhattak kedvükre. A táncba én is szívesen bekapcsolódtam. Jó volt a gyerekeimmel együtt táncolni, bohóckodni. A tánc után a kézműves foglalkozást néztük meg pihenésképpen. A lányok rajzoltak, ragasztottak, aztán felfedezték a társasjátékokat, amikbe azonnal beleszerettek. A végén még egyet táncoltunk. A kacsatáncot azóta is minden nap egyszer eltáncoljuk.
Ez volt az első bálunk a kislányainkkal, az első Szent Erzsébet-bálunk. Jó volt együtt lenni, a közös élményekből töltekezni!
/Kovács-Szommer Andrea/
Kovács Bogi (4 éves): "Nekem az tetszett a legjobban, amikor társasjátékoztunk a pingvinessel, a macskással és a szuper farmerossal. És kaptunk lufikat." Kovács Réka (6 éves): "Nekem az tetszett a legjobban, amikor táncoltunk. És az is, hogy pingvines társasjátékkal játszottunk. Hogy hazahozhattuk a lufikat és ehettünk szendvicseket. És hogy rajzoltam egy gyönyörű karácsonyfát. És hogy abban a ruhában mentem." Kovács Kincső (2 éves): "Nekem az Erzsébet-bálon a kislány tetszett, aki elkapta a lufimat."
Idén is járt nálunk Szent Miklós püspök (küldötte) A korábbi évekhez hasonlóan idén is ellátogatott templomukba a Mikulás, a vasárnapi szentmise után. A kisgyerekek és a kicsit nagyobbak is izgalommal várták, mikor lép be a templom ajtaján. A várakozást könnyebbé tette, hogy az egyik felnőtt közösség tagjai egy, mindenki számára tanulságos mesével lepték meg a gyerekeket.
KARÁCSONYI és ÚJÉVI SZENTMISEREND 25-én Karácsony: 10 és 18 órakor Fél 9-es elmarad ! 26-án: 10 órakor 27-én Szent Család vasárnapján: ½ 9, 10 és 18 órakor 28-án: 18 órakor 29-én: 18 órakor 30-án: 18 órakor 31-én: Hálaadás 18 órakor utána szentségimádással Jan. 1-én: 10 és 18 órakor Fél 9-es elmarad ! Jan. 2-án: reggel 8 órakor Január 2-tól a szokásos miserend Az új évben szerdán nincs szentmise !
Plébániai fogadó órák a két ünnep között: A mesében a mókusgyerekek vásárba mennek a mókus apukával. Útközben találkoznak egyik barátjukkal, aki - anyukája betegsége miatt nem tud elmenni a vásárba. A mókusgyerekek a vidáman vásárolnak maguknak mindenfélét, sőt az egyik még félre is tesz azokból a mókus tallérokból, amit szüleitől kapott. Csak az egyik mókusnak nyílik meg a szíve, jut eszébe megvenni a legnagyobb mézeskalács szívet az árustól, és hazafelé menet odaadni annak a kis mókusnak, aki nem tudott elmenni a vásárba.
Bp, 1171. Szabadság sugárút 39. 28-án, hétfőn 16-17 óráig és 30-án szerdán: 10-11 óráig
SZENTESTE LITURGIÁJA A CSALÁDBAN A Karácsony Jézus Krisztus születésének ünnepe. Különösen fontos tehát, hogy Karácsony este minden keresztény család elevenítse fel a Szentírás alapján a Megtestesülés hiteles történetét. Keresztvetés Ének: Mennyből az angyal … Evangélium Szent Lukács könyvéből (Lk 2,1-7) Ének: Ó gyönyörű szép … Evangélium Szent Lukács könyvéből (Lk 2,8-14) Ének: Dicsőség mennyben … Evangélium Szent Lukács könyvéből (Lk 2,15-20) Ének: Fel nagy örömre, … Emlékezzünk meg a távollevő családtagokról, elhunyt hozzátartozókról, ismerősökről. Kérjük Urunkat, hogy testvéreink közül minél többen jussanak el Jézus tanításának ismeretére. Gondoljunk a betegekre, nélkülözőkre, üldözöttekre, – értük is imádkozzunk.
