Szószedet. - glosszárium ARAIDNE Sybille Mertens és Charlotte Moreau - HEC Liège, Belgium

Leonardo da Vinci Transfer of Innovation - 20102010-1-FR1FR1-LEO05LEO05-14505 Budapest Business School (BBS) ARIADNE, the managerial guidance in Social Economy based on intrinsic skills, competences and values: commitment, behaviour and motivation

Szószedet - glosszárium ARAIDNE projekt projekt – WP4 Sybille Mertens és Charlotte Moreau - HEC Liège, Belgium Szociális gazdaság A szociális gazdaság fogalma alatt a «harmadik szektort» értjük, amely nagymértékben különbözik a hagyományos magán- és közszférától. Főként egyesületeket, szövetkezeteket, alapítványokat és kölcsönös hasznú szervezeteket foglal magába. Európában kétféleképp értelmezhetjük a szociális gazdaság fogalmát. Az egyik a jogiintézményi megközelítés, amely a szervezeti formáit vázolja fel három fő kategóriába csoportosítva: kooperatív vállalatok, kölcsönös szervezetek, valamint olyan szerveződések, amelyeket általánosságban az „egyesület” kategóriába sorolhatunk be, és amelyek jogi formája jelentősen eltérhet országtól függően. A másik, normatív megközelítés azokra az elvekre helyezi a hangsúlyt, amelyek a szociális gazdaság szervezeteiben közösek. Ebben az értelemben a szociális gazdaságot leírhatjuk úgy, mint a vállalatok által végzett minden gazdasági tevékenységet (amellyel árukat és/vagy szolgáltatásokat állítanak elő), ahol a vállalatok elsősorban olyan szövetkezeteket, egyesületeket, alapítványokat és kölcsönös hasznú szervezeteket jelentenek, amelyek etikája a következő elveken alapul: 1. A vállalat tagjainak vagy a közösségnek nyújtott szolgáltatások elsőbbséget élveznek a profittal szemben; 2. önálló irányítás; 3. demokratikus döntéshozatali folyamatok; 4. a bevételek elosztásában a személyek és munka elsőbbsége jellemző a tőkével szemben (Defourny & Develtere, 2000)1. Szociális vállalatok Európában2 az Európai Kutatási Hálózat (EMES) definíciója szerint a szociális vállalatok olyan szervezetek, amelyek kifejezett célja, hogy a közösség hasznára váljanak, amelyek megalakulását állampolgárok egy csoportja kezdeményezi, és amelyek esetében a 1

A Szociális Gazdasági Központ frissített definíciójával kiegészítve – HEC, A Liège-i Egyetem Menedzsment Iskolája (lásd a következő honlapot: www.ces.ulg.ac.be) 2 Lásd elsősorban az „EMES” hálózat tagjainak munkáit. Az „EMES” (www.emes.net), azaz Európai Kutatási Hálózat azokat a legfőbb európai kutatói csoportokat tömöríti, amelyek a szociális vállalatokkal és vállalkozásokkal foglalkoznak. This project has been funded with support from the European Commission. This publication [communication] reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein. 1

Leonardo da Vinci Transfer of Innovation - 20102010-1-FR1FR1-LEO05LEO05-14505 Budapest Business School (BBS) ARIADNE, the managerial guidance in Social Economy based on intrinsic skills, competences and values: commitment, behaviour and motivation tőkebefektetők anyagi érdekeit bizonyos korlátok közé szorítják. Rendkívül fontos számukra a függetlenségük, valamint a valamely folyamatban lévő szocio-gazdasági tevékenységhez kapcsolódó gazdasági kockázatvállalás. Az EMES definíciója számos gazdasági/vállalkozási kritériumot és szociális mutatót különböztet meg. A kezdeményezések gazdasági és vállalkozási dimenziójának tükrözésére négy kritériumot javasoltak: folyamatos tevékenység, amely során árukat és/vagy szolgáltatásokat állítanak elő és adnak el; nagyfokú autonómia; jelentős mértékű gazdasági kockázat és egy minimális szintű segély tevékenység. A kezdeményezések szociális dimenziójának megértéséhez öt kritériumot javasoltak: annak kifejezett célja, hogy a közösség hasznára váljanak; állampolgárok valamely csoportja által történő kezdeményezés; nem tőketulajdonon alapuló döntéshozatali hatalom; részvételen alapuló jelleg, a tevékenység által érintett felek bevonásával, valamint korlátozott nyereség elosztás (Defourny, 2001). „Ezek az elemek egy olyan „ideális típust” írnak le, amely alapján a kutatók tájékozódni képesek a szociális vállalatok végtelen világában” (Defourny & Nyssens, 2006). A szociális vállalatok olyan szervezeteket jelentenek, amelyek „üzletelésének módja” eltér a hagyományosan megfigyelhető, „klasszikus” magán üzletekétől. A nyereség maximalizálása helyett szociális célkitűzést követnek, a döntéshozatali hatalom pedig nem kizárólag a saját tőke nagyságától függ (demokratikus irányítás elve). A szociális vállalatok számos különféle tevékenységágazatban működnek (hulladék újrahasznosítás, megújuló energia előállítása, otthonápolási szolgáltatások, munkavállalói integráció és képzés, fejlesztési együttműködés, méltányos kereskedelem, alternatív banki és pénzügyi szolgáltatások, stb.), és bizonyos esetekben kifejezetten piacorientált profillal rendelkeznek (termelésük nagy részét a piac finanszírozza), míg más esetekben inkább a nem-piaci szektorhoz tartoznak (forrásaik nagy része támogatásokból vagy magánadományokból származik). Szociális vállalkozás/szociális vállalkozó vállalkozó A fenti definícióhoz kapcsolódva a szociális vállalatok fogalmának két értelmezése lehetséges: a fogalom fent leírt, európai értelmezése és a szociális vállalkozás/vállalkozó amerikai fogalma. Az Amerikai Egyesült Államokban a szociális vállalkozás fogalma nagyon különböző értelmezéseket takar (Mair & Marti, 2006). A szociális vállalkozás értelmezhető úgy, mint a non-profit szervezetek piacorientált stratégiáinak mögöttes alapja (Boschee, 1998; Weisbrod, 1975; Dart, 2004; Austin et al., 2006; etc.), vagy úgy, mint maga a szociális vállalkozó mint változás-ügynök, akinek, mint ilyennek, a szociális innovációban központi szerep jut (Dees, 1998; Dees & Anderson, 2006; etc.). Ebben az európai projektben főleg az uralkodó európai értelmezésben használjuk a fogalmat.

This project has been funded with support from the European Commission. This publication [communication] reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein. 2

Leonardo da Vinci Transfer of Innovation - 20102010-1-FR1FR1-LEO05LEO05-14505 Budapest Business School (BBS) ARIADNE, the managerial guidance in Social Economy based on intrinsic skills, competences and values: commitment, behaviour and motivation Irányítás A belső és külső elszámolhatóság perspektívájából nézve a szervezeti irányítás olyan elvek, gyakorlatok és mechanizmusok sorára vonatkozik, amelyek egy szervezeten belül (belső dimenzió) nem csak a koordináció mikéntjét, az interakciót és a szereplők közti hatalommegosztást szabja meg, hanem a szervezet és az érintettek, valamint környezete (külső dimenzió) közötti kapcsolatokat is (Rijpens, 2010). Az irányítást általában igazgatóság végzi, amit pedig a közgyűlést választ. Érintettek Érintettek alatt érthetünk „bármely olyan egyént vagy csoportot, akik hatással tudnak lenni egy szervezet céljának elérésére, vagy akikre hatással van egy szervezet céljának elérése”, mivel joguk van bizonyos olyan döntésekben való részvételre, amelyek jelentősen befolyásolják jólétüket, vagy személyüket mások céljainak eléréséhez szolgáló eszközként használják fel (Freeman, 1984). A szervezetek sok érintettet bevonó jellegének gondolata számos helyen bukkan fel a harmadik szektorról szóló irodalomban. A sok érintett bevonását hangsúlyozó megközelítésmód (multi-stakeholder approach) újszerűsége az érintettek „internalizálása”, amely ezen alanyok mint belső komponensek részvételére összpontosít (Pestoff, 1995 in Campi et al., 2006). Az érintettek különböző kategóriáit azonosíthatjuk, még akkor is, ha ezek nem szükségszerűen internalizáltak: dolgozók, vezetők, önkéntesek, adományozók, fogyasztók vagy felhasználók, közhatóságok, helyi közösségek, egyesületek, más szociális vállalatok, magán cégek vagy bármely más olyan kategória, amelynek konkrét érdekei vagy kapcsolatai vannak a szervezetben vagy szervezettel (Campi et al., 2006). Nem illetik meg azonban minden érintettet ugyanazok a jogok: némelyüknek részvételi joga van a döntéshozatalban, míg másoknak nincs szavazati joguk, és csak a szociális vállalat formájából adódóan vannak jelen. Vezető Vezető Gomez-Méjia et al. (2004: 3) szerint a vezető az a személy, aki felelősséggel tartozik a többi személyért, valamint felelős a tevékenységek időben történő, megfelelő végrehajtásáért. A vezető más személyekkel együtt és rajtuk keresztül végzi munkáját, a célkitűzések eléréséért való törekvés során elosztva a forrásokat (De Cenzo & Robbins, 1994). Olyan személy, akinek egy szervezeten belül végrehajtó vagy irányító funkciót tölt be. Szociális vállalat esetében a vezető az a személy, akit a szociális vállalat vezetéséért fizetnek; általában nem ő a megválasztott képviselő (Malo, 2001; Henaff, 2007). This project has been funded with support from the European Commission. This publication [communication] reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein. 3

Leonardo da Vinci Transfer of Innovation - 20102010-1-FR1FR1-LEO05LEO05-14505 Budapest Business School (BBS) ARIADNE, the managerial guidance in Social Economy based on intrinsic skills, competences and values: commitment, behaviour and motivation

Vezetés A vezetés “tevékenységek más emberekkel együtt és más embereken keresztül történő hatékony elvégzésének-elvégeztetésének folyamata” (De Cenzo & Robbins, 1994: 5). Ezt a folyamatot egy szervezeten belül különböző emberek irányíthatják. Ez azt jelenti, hogy a tudást, készségeket és viselkedést nem egyetlen ember, a vezető, kell, hogy birtokolja, hanem sokkal inkább az egész vezetői csoport. A vezetői csoport nem keverendő össze az igazgatósággal vagy a közgyűléssel – utóbbiak különböző szerepekkel rendelkező, külön egységek. Kompetencia A kompetencia fogalmának használata egyre elterjedtebb és egyre inkább nélkülözhetetlen sok szervezetben. Fontossága ellenére ezt a fogalmat rendkívül sokféleképp határozták meg. A kompetencia fogalmához nincs világos elméleti keret, és nagyon nehéz konszenzust találni erről a témáról (Finch-Lees et al., 2005 ; Stoof et al., 2002). Számos szerző mégis egyetért abban, hogy a kompetencia kontextusfüggő. Társadalmilag felépített fogalomról van szó, aminek csak bizonyos munkahelyzetek szerint van jelentése. Ez a kontextus (esetünkben a szociális gazdaság) figyelembe vételének fontosságára mutat rá. Óvatosságra int ugyanakkor a fogalomnak olyan átfogó területre való alkalmazásának esetén, mint „a szociális vállalatok vezetése”. Lássuk a „kompetencia” néhány definícióját: “technikai és vezetői tudásból, valamint „személyes dimenziókból” összetevődő (Cadin, Guerin & Pigeyre, 2004: 171), érvényesített működési knowhow”3 (Meignant, 1995, in Pichault & Deprez, 2008). Tardif, a kompetenciák értékelésével foglalkozó kanadai professzor a következőképp határozza meg: „a cselekvés összetett képessége, amely egy helyzet-családon belüli belső és külső források mobilizálására és hatékony kombinációjára támaszkodik” (Tardiff, 2006). Woodruffe (1993 in Finch-Lees et al., 2005) széles körben idézett definíciója szerint a kompetencia „azon viselkedési minták készlete, amelyeket az adott személynek mobilizálnia kell tudni ahhoz, hogy hozzáértéssel végezze feladatait és funkcióit”. De egy munka sikeres elvégzéséhez specifikus tudásra, készségekre és viselkedésre van szükség (Gomez-Méjia et al, 2004: 63). A kompetenciákat tehát egyszerűen meghatározhatjuk úgy, mint „egy személy olyan felmutatható jellemzői, beleértve a tudást, készségeket és viselkedést, amelyek lehetővé teszik a teljesítményt” (Dessler, 2005: 412). Ez utóbbi definíció összhangban van az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) meghatározásával, amely szerint a kompetencia “annak a bizonyított képessége, hogy a 3

Ezt a definíciót a francia eredetiből fordítottuk.


Leonardo da Vinci Transfer of Innovation - 20102010-1-FR1FR1-LEO05LEO05-14505 Budapest Business School (BBS) ARIADNE, the managerial guidance in Social Economy based on intrinsic skills, competences and values: commitment, behaviour and motivation tudást, készségeket és a személyes, szociális és/vagy módszertani képességeket munkavagy tanulmányi helyzetekben vagy szakmai és személyes fejlődésben használjuk” (Aribaut, 2009). Tudás (tudni… (tudni…) A tudás azon elemek összessége, amiket egy vezetőnek „tudnia” kell ahhoz, hogy hatékonyan vezessen egy szervezetet. Az ECVET (Aribaut, 2009) definíciója szerint a tudás az információ tanulás általi asszimilálásának eredménye, azaz egy munkavagy tanulmányi területhez kapcsolódó tényeknek, elveknek, elméleteknek és gyakorlatoknak összessége. Készség (képes lenni… lenni…) A készségek azok az elemek, amelyeket egy vezető „képes kell, hogy legyen” elvégezni. Az ECVET (Aribaut, 2009) szerint a készségek a tudás alkalmazásának és a know-how felhasználásának képessége a feladatok elvégzése és problémák megoldása érdekében. Viselkedés (viselkedni... (viselkedni...) ...) Ez a kategória a vezetőtől kívánt viselkedési módot érinti. Egy szociális vállalat specifikus célkitűzései olyan vezetési stílust tesznek szükségessé, amely a részvételt és a küldetéssel való azonosulást hangsúlyozza (Borzaga & Solari, 2001). “Minden szociális vállalat jellemzője annak szükségessége, hogy közeli kapcsolatot tartsanak fenn az értékek, a küldetés és a szervezet között” (Borzaga & Solari, 2001: 339). A vezető tehát a szociális vállalat értékeivel összhangban kell, hogy viselkedjen. A kompetenciamodell kompetenciamodell A kompetenciamodell célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a kompetenciákra, amelyeket a vezetőségnek kezelnie kell. Célja, hogy áttekintést nyújtson valamely funkció ellátása során szükséges fontos és nélkülözhetetlen kompetenciákkal kapcsolatban. A vezetés különböző feladatainak és tevékenységeinek tulajdonképpeni készletéről van szó, amelyeket ezúttal a szociális vállalat összefüggésében határoznak meg. Ily módon a modellt olyan, a weber-i értelemben vett ideális típusként kell értenünk, amelyhez, mint


Leonardo da Vinci Transfer of Innovation - 20102010-1-FR1FR1-LEO05LEO05-14505 Budapest Business School (BBS) ARIADNE, the managerial guidance in Social Economy based on intrinsic skills, competences and values: commitment, behaviour and motivation viszonyítási ponthoz, egy szociális vállalat vezetése viszonyíthatja magát, elhelyezve magát a lehetőségek végtelen világában. Irodalomjegyzék: rodalomjegyzék: ARIBAUT, M. (dir.) (2009) « Get to know ECVET better, questions and answers », European Credit System for Vocational Education and Training (ECVET), European commission, Education and culture AUSTIN, J., STEVENSON, H. & WEI-SKILLERN, J, “Social and commercial entrepreneurship: same, different, or both?”, Entrepreneurship: theory and practices, Vol. 30, n°1, 1-22 BORZAGA, C. & DEFOURNY, J. (2011), The emergence of social enteprise, London & New York, Routledge BOSCHEE, J. (1998), Merging mission and money: a board member's guide to social entrepreneurship, The Institute for Social Entrepreneurs. CADIN, L., GUERIN, F., PIGEYRE, F. (2002), Gestion des ressources humaines. Pratique et éléments de théorie, Paris, Dunod, col. « Gestion sup » CAMPI, S., DEFOURNY, J. & GREGOIRE, O. (2006), « Work integration social enterprises: are they multiple-goal and multiple-stakeholder organizations ? », in: NYSSENS, M. (Ed.), Social Enterprise, at the Crossroads of Market, Public Policies and Civil Society, London & New York, Routledge, 29-49 DART, R. (2004), « Being ''Business-Like'' in a Nonprofit Organization: A Grounded and Inductive Typology », Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 33, pp. 290-310. DE CENZO D.A. & ROBBINS S.P. (1994), Human resource management, concepts and practices, New-York, Wiley, 4th edition DEES, J. G. (1998), The meaning of social entrepreneurship, Stanford, Stanford University Graduate School of Business DEES, G. & ANDERSON, B. (2006), « Framing a theory of social entrepreneurship: building on two schools of practice and thought », Research on Social Entrepreneurship, ARNOVA, Occasional Paper Series, vol. 1, n°3, pp. 39-66.


Leonardo da Vinci Transfer of Innovation - 20102010-1-FR1FR1-LEO05LEO05-14505 Budapest Business School (BBS) ARIADNE, the managerial guidance in Social Economy based on intrinsic skills, competences and values: commitment, behaviour and motivation DEFOURNY, J. & DEVELTERE, P. (2000), “The social economy: the worldwide making of a third sector”, in: DEFOURNY, J., DEVELTERE, P. & FONTENEAU, B. (Eds.), Social economy – North and South, Leuven/Liège, 17-47 DEFOURNY, J. (2001), “Introduction : from third sector to social enterprise", in BORZAGA, C. & DEFOURNY, J. (Eds.), The emergence of social enteprise, London & New York, Routledge, 1-28 DEFOURNY, J. & NYSSENS, M. (2006), “Defining social enterprise”, in: NYSSENS, M. (Ed.), Social Enterprise, at the Crossroads of Market, Public Policies and Civil Society, London & New York, Routledge, 296-309 DESSLER, G. (2005), Human resource management, New Jersey, Pearson Prentice Hall, 10th edition FINCH-LEES, T., MABEY, C., LIEFOOGHE, A. (2005), “'In the name of capability': A critical discursive evaluation of competency-based management development”, Human relations, vol. 58, no9, pp. 1185-1222 FREEMAN, R. E. (1984), Strategic management: a stakeholder approach, Pitman, Boston. GOMEZ-MEJIA, L.R., BALKIN, D.B. & CARDY R.L. (2004), Managing human resources, New Jersey, Pearson Prentice Hall, 4th edition HENAFF, G. (2007), « Le dirigeant d’association est-il soumis à un régime spécifique de responsabilité? », Revue Internationale de l’Economie Sociale, 304 MAIR, J., & MARTI, I. (2006), “Social entrepreneurship research: A source of explanation, prediction, and delight”, Journal of World Business, 41(1), 36-44 MALO, M.-C (2001), « La gestion stratégique de la coopérative et de l’association d’économie sociale », Revue Internationale de l’Economie Sociale, 281, pp. 84-95 PICHAULT, F. & DEPREZ, A. (2008), « A quoi sert la gestion des compétences? De l’impact d’un dispositif de gestion sur les trajectoires individuelles », Revue de gestion des ressources humaines, Editions ESKA, n°70. STOOF, A., MARTENS, R.L., VAN MERRIËNBOER, J.J.G., BASTIAENS, T.J. (2002), “The boundary approach of competence: a constructuvist aid fir understanding and using the


Leonardo da Vinci Transfer of Innovation - 20102010-1-FR1FR1-LEO05LEO05-14505 Budapest Business School (BBS) ARIADNE, the managerial guidance in Social Economy based on intrinsic skills, competences and values: commitment, behaviour and motivation concept of competence”, Human Resource Development Review, vol. 1, n° 3, pp. 345365 RIJPENS, J. (2010), « La gouvernance », in MERTENS S., 2010, La gestion des entreprises sociales, Edipro, Liège, pp. 219-285. TARDIF, J. (2006), L’évaluation des compétences. Documenter le parcours de développement, Montréal (QC), Chenelière Éducation WEISBROD, B.A. (1975), « Toward a theory of the voluntary nonprofit sector in a threesector economy », in PHELPS, E.S. (ed), Altruism, morality and economic theory, Russel Sage Foundation, New York, pp. 171-195.


Szószedet. - glosszárium ARAIDNE Sybille Mertens és Charlotte Moreau - HEC Liège, Belgium

Recommend Documents