„Partnerségi alapú esélyegyenlőségi programok a segítés városában és térségében” ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0023
SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Megbízó: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft.
Szombathely, 2015. szeptember 30.
TARTALOMJEGYZÉK 1.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................. 5
2.
A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE............................................................................... 10
3.
2.1.
A helyzetelemzés célja .......................................................................................................... 10
2.2.
A vizsgálat menete ................................................................................................................ 11
2.2.1.
Szekunder elemzés ........................................................................................................ 11
2.2.2.
Problématérkép elkészítése .......................................................................................... 11
2.2.3.
A fókuszcsoportos vizsgálat menete ............................................................................. 11
A SZOMBATHELYI JÁRÁS HELYZETKÉPE ......................................................................................... 13 3.1.
Demográfiai helyzetkép......................................................................................................... 13
3.2.
Óvodáztatási, iskolázottsági helyzetkép................................................................................ 18
3.2.1.
Óvodai ellátáshoz kapcsolható adatok .......................................................................... 18
3.2.2.
Általános iskolai adatok ................................................................................................. 19
3.2.3.
Közép- és felsőfokú oktatáshoz köthető mutatók......................................................... 21
3.2.4.
Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása az Aranyhíd intézményben ....... 23
3.3.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség .................................................................................... 23
3.4.
Közművelődési helyzetkép .................................................................................................... 42
3.5.
Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép .................................... 44
3.6.
Egészségügyi, szociális helyzetkép ........................................................................................ 50
3.6.1. Egészségügyi helyzetkép ..................................................................................................... 50 3.6.2. Szociális ellátás .................................................................................................................... 57 3.6.2.1. Szociális alapszolgáltatások .......................................................................................... 58 3.6.2.2. Bölcsődei ellátás ........................................................................................................... 65 3.6.2.3. Pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása ................................................................. 67 3.2.6.4. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ............................... 70 3.6.2.5. Időskorúak ellátása ....................................................................................................... 71 3.6.2.6. Fogyatékkal élő személyek ellátása .............................................................................. 74 3.6.2.7. Hajléktalan személyek ellátása..................................................................................... 82 3.6.2.8. Vas Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház .................................................. 88 3.6.2.9. Szombathely Megyei Jogú Városban nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások (2014) ........................................................................................................................................ 89 3.7. 4.
Hivatkozások, források .......................................................................................................... 92
A SZOMBATHELYI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIVEL 93 4.1.
Helyi esélyegyenlőségi programok alapján készült problémalista ........................................ 93
4.2.
Járási problématérkép ........................................................................................................... 94
4.2.1.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ............................ 94
4.2.2.
A gyermekek, fiatalok helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ..................... 95
2
5.
4.2.3.
A nők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 96
4.2.4.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................... 96
4.2.5.
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................ 97
„JÓ GYAKORLATOK” A TÉRSÉGBEN .............................................................................................. 98 5.1.
A Segítés Városa .................................................................................................................... 98
5.1.1.
A segítés városa program .............................................................................................. 98
5.1.2.
Szombathelyi Civil Kerekasztal létrehozása................................................................... 99
5.1.3.
Segítő kezek - összefogás az idősek otthoni biztonságáért ......................................... 100
5.1.4.
Vas Megyei Civil Információs Centrum........................................................................ 100
5.1.5.
Vas Megyei Önkéntes Centrum ................................................................................... 101
5.2.
Komplex akadálymentesítés és érzékenyítés ...................................................................... 101
5.2.1.
„Legyünk együtt, tegyünk együtt” ............................................................................... 101
5.2.2.
„100 éves a Vakok Intézete Szombathelyen” .............................................................. 101
5.2.3.
„Nyitott kapuk” program ............................................................................................. 101
5.2.4.
„Esélyegyenlőségi Nap” ............................................................................................... 102
5.3.
Munkaerő-piaci aktivizálás .................................................................................................. 102
5.3.1.
„Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum” ...................................................................... 102
5.3.2.
„Szombathely visszavár” ............................................................................................. 103
5.4.
Család megerősítése............................................................................................................ 103
5.4.1.
„Aktív időskor Szombathelyen” ................................................................................... 103
5.4.2.
LOGO Ifjúsági Szolgálat pályázatai............................................................................... 105
5.4.3.
A Pálos Károly SZSZK és Gyermekjóléti Szolgálat 2014. évi pályázati tevékenysége .. 107
5.4.4.
Az RSZFK Nonprofit Kft. 2014. évben megvalósított pályázati programjai ................. 110
5.4.5. A SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évben megvalósított pályázati programjai............................................................................................. 112 6.
JÁRÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI SWOT ELEMZÉS ............................................................................... 115
7.
STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ...................................................................................... 117 7.1.
Szombathely MJV Integrált Területi Programja (2015-2020).............................................. 117
7.2.
Szombathely MJV helyi esélyegyenlőségi programja (HEP) ................................................ 120
7.3.
Releváns 2014-2020-as Operatív Programok, Erasmus+ program ..................................... 121
7.3.1. Terület- és Településfejlesztési OP .................................................................................... 121 7.3.2. Emberi erőforrás fejlesztési OP ......................................................................................... 126 7.3.3. Közigazgatás- és közszolgáltatásfejlesztési OP .................................................................. 129 7.3.4. Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP ............................................................................... 131 7.3.5. Rászoruló Személyeket Támogató OP ............................................................................... 132 7.3.6. Az ERASMUS+ program ..................................................................................................... 135 8.
PROGRAMTERV ........................................................................................................................... 137 8.1.
A programterv célrendszere ................................................................................................ 137
3
8.1.1.
Átfogó célok................................................................................................................. 137
8.1.2.
Konkrét célok ............................................................................................................... 137
8.2.
Prioritások leírása ................................................................................................................ 137
8.2.1. 8.3.
Prioritások és intézkedések ......................................................................................... 137
Akcióterv.............................................................................................................................. 142
8.3.1.
Intézkedések összegző bemutatása ............................................................................ 142
8.3.2.
Az intézkedések részletes bemutatása........................................................................ 148
8.4.
Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv ............................................................. 212
Partnerségi terv ........................................................................................................................... 212 Kommunikációs/nyilvánossági terv ............................................................................................. 214
4
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Szombathelyi járás Nyugat-Dunántúlon, Vas megye nyugati határának térségében, Ausztria szomszédságában található. Területe 646,36 km², népessége 110 392 fő, népsűrűsége pedig 170,8 fő/km² volt 2013-ban. A járáshoz összesen negyven település tartozik, amelyek közül a járás – és egyben a megye – központja Szombathely, valamint Vép városi jogállással bír, míg a többi település községi ranggal rendelkezik. Ezek a következők: Acsád, Balogunyom, Bozzai, Bucsu, Csempeszkopács, Dozmat, Felsőcsatár, Gencsapáti, Gyanógeregye, Horvátlövő, Ják, Kisunyom, Meszlen, Nárai, Narda, Nemesbőd, Nemeskolta, Perenye, Pornóapáti, Rábatöttös, Rum, Salköveskút, Sé, Sorkifalud, Sorkikápolna, Sorokpolány, Söpte, Szentpéterfa, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Torony, Vasasszonyfa, Vaskeresztes, Vassurány, Vasszécseny, Vasszilvágy, Vát és Zsennye. A járás relatív földrajzi fekvése – az osztrák határ közelségét, valamint a határon átnyúló kapcsolatok erősödését tekintve – előnyös, azonban Budapesttől, valamint a TEN-T hálózattól való viszonylagos távolsága kisebb nehézségeket okoz a térség gazdasági- és társadalmi integrációjában. A Győr-Szombathely gyorsforgalmi út elkészülésével az elérhetőség tovább javul 2016 végére, valamint az S31-es országhatárig történő kiépítése és a 87-es elkerülő út megépítése is kedvezőbb helyzetbe hozza a térséget pár éven belül. Vas megye településhálózata alapvetően aprófalvas jellegű, azonban a Szombathelyi járás kivételnek tekinthető. Habár a településállomány közel fele ötszáz főnél kisebb népességű falvakból áll, az ezer lakost meghaladó települések aránya is jelentős (közel 1/3), amely a környező térségekhez viszonyítva rendkívül magas. Ennek oka elsősorban a megyeközponthoz kapcsolódó agglomerációs települések jelenléte, ahol az alapvetően magasabb népességszámhoz stagnálás, vagy nagyobb mértékű oda irányuló vándorlás is társul. A térségben belül jelentős különbségek vannak a mutatók alapján is jobb helyzetű határközeli települések, valamint a Szombathelytől keleti irányba elhelyezkedő települések gazdasági-társadalmi helyzete között. A Szombathelyi járásban a nyilvántartott álláskeresők száma 2003 és 2013 között nőtt, de a növekedés mértéke mindösszesen csak 4,1%-os volt. Fontos kiemelni azonban azt is, hogy a gazdasági válság egyik csúcsévéhez, 2009-hez viszonyítva 2302 fővel, azaz kb. felére csökkent az állást keresők száma a Szombathelyi járás területén, ami elsősorban a gazdasági válság hatásai enyhülésének, a cégek fejlesztéseinek, és a már említett közfoglalkoztatási program statisztikai mutatókra gyakorolt pozitív következményeinek köszönhető. Szombathely a járás központi települése (megyeszékhely), foglalkoztatási, gazdasági, oktatási, szolgáltatási központja. A jelen lévő nagyvállalatok igényei meghaladják a járásban rendelkezésre álló munkaerő nagyságrendjét, emiatt már 50 km-es körzetből is jellemző az ingázás. A megyei jogú városnak köszönhetően a humán szolgáltatások területén komoly szellemi és szervezeti kapacitást képviselő önkormányzati, állami és civil szervezetek vannak jelen, így az esélyteremtés területén is jelentősebb fejlesztések valósulhatnak meg más térségekhez képest. Ami kihívást jelent az a szervezetek közti koordináció, a hatékony partnerség és munkamegosztás megszervezése, a járás településeinek bevonása, továbbá a relatív kedvező gazdasági-társadalmi helyzet ellenére az esélyegyenlőségi problémák iránti érzékenyítés. Az esélyegyenlőség kérdése nem azonos a szegénységi problémákkal, bár kétségtelen, hogy az esélyegyenlőségi célcsoportok esetében a szociális problémák, szegénységgel kapcsolatos élethelyzetek gyakoribbak. Az esélyegyenlőség garantálása (tehát a diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés tilalma) valójában csak a lehetőségeket teremti meg a valamilyen okból a társadalmi javakból, lehetőségekből nehezebben részesülők számára a hozzáférést. Az egyenlő esélyek biztosítása (tehát kifejezetten célzott, támogató lehetőségek megteremtése, a célzott segítség, a
5
társadalom hozzáállásának megváltoztatása, amely az esélyek kiegyenlítődéséhez vezethet) egy lépcső fokai. Az esélyegyenlőségi problémák kapcsán az egyenlő esélyek biztosítása érdekében járási szinten megfogalmazódó elképzelések kidolgozása során a járásban zajló társadalmi, gazdasági folyamatok átgondolása segíthet hozzá. Mit él meg a helyi társadalom? Mi az, ami az itt élő emberek széles körének jelentene olyan változást, ami a szebb, jobb, bizalommal telibb, együttműködőbb élethez szükséges lehet? Az egyenlő esélyek biztosítását célzó fejlesztések tervezése során tehát abból indulunk ki, hogy melyek lehetnek azok, a helyi társadalom egészét érintő változások, amelyek létrejöttével több esélyt kaphatnak azok, akik jelenleg kevésbé jutnak lehetőségekhez. Mi szükséges ahhoz, hogy ők jobban boldogulhassanak, amelyből a helyi társadalom egésze is profitál? Ezért indokolt áttekinteni a települések helyzetét, egymáshoz való viszonyukat, a járásban élő emberek boldogulási lehetőségeit, helyzetüket, azoknak a körülményeit, akik valamiért nehezebben jutnak lehetőségekhez, információkhoz, nehezebben érvényesítik szempontjaikat. Ezek összevetése körvonalazza azt a képet, amit finomítani és élőbbé tehetnek ezek a fejlesztések. Fontos alapvetés, hogy a Szombathelyi járás helyzete országos viszonylatban ugyan jónak mondható, de a helyi viszonyok között itt is vannak problémák. A járás népesedési folyamatai, a gyerekek, családok aránya országos viszonylatban kedvezőnek mondhatóak. Ez részben a megyeszékhely, részben az osztrák határ közelségének is betudható, hiszen a térségbe irányuló beköltözések a fiatalabb népesség érkezése miatt is nagy jelentőséggel bír. Nagyon fontos kérdés tehát, hogy a gyerekekre irányuló szolgáltatások mit jeleznek, és milyen igényeket elégítenek, illetve nem tudnak kielégíteni. Az azzal együtt is kérdés, hogy egyre növekvő igény jelentkezik időseket ellátó szolgáltatásokra. Ezek nyilvánvalóan nem figyelmen kívül hagyható igények, de a helyi társadalom élettel való megtöltése, további növekedése a gyerekes családok szempontjainak fókuszban tartását igényli. Ezért beszédes adat például az óvodás gyerekek számának jelentős csökkenése. Emellett elgondolkodtató, hogy gyógypedagógiai csoport csupán a járás két településén (Szombathely, Rum) érhető el. Mindenképpen figyelmet érdemelnek a felnőttoktatás terén tapasztalható hiányosságok. 10 év alatt a középiskolai felnőttoktatás terén óriási romlás tapasztalható: felére csökkent az ott tanulók száma! (1040-ről 478-ra.) A szakiskolai felnőttoktatás terén is hatalmas a zuhanás: 2010 óta a harmadára esett vissza a képzésben résztvevők száma. Nem csak a formális felnőttoktatás, de a felnőttképzés lehetőségei is csökkentek. Tanulókörök, népfőiskolai kezdeményezések, az önképzés napi igénye nélkül sem a munkavállalással, sem az egészségi állapottal kapcsolatos fejlesztési elképzelések nem tudnak megvalósulni. Ez azért is fontos kérdés, mert a járás fejlődése sok szempontból mintha megállni látszana. A járás foglalkoztatási helyzetéről sokat elárul az az adat, hogy 10 év alatt a szombathelyi járás közel 64%-os aktivitási rátája nem változott, míg az országos érték 5%-kal, 53-ról közel 58%-ra, növekedett. A valódi probléma e téren a változás hiánya, ami az eddigiektől eltérő megközelítések és megoldások alkalmazásáért kiált. A járási esélyegyenlőségi program megadhatja ezeket az átfogó, a helyi társadalom szemléletének alakítását célzó új irányokat, ahol a felelősségvállalás, a tanulás, a fejlődés, a segítségnyújtás értéke elismerést kap, és emellett olyan célzott segítségek is megvalósulnak, amik a kifejezetten nehezebb helyzetű és korlátozottabb lehetőségekkel bíró csoportokra irányulnak.
6
Összefoglaló problémaelemzés, következtetések: 1. Segítés városa, segítés járása: A Szombathelyi járás fejlettségének, tanulóképességének, élhetőségének értékeit megőrizni képes, tanulni szerető és akaró közösségek segítése közösségi tanulási alkalmakkal, közösségi, befogadó eseményekkel, képzésekkel. Ez az élet minden területén kiható változásokat segít elindítani a települések társadalmaiban és érzékenyebbé teszi az embereket a rosszabb eséllyel élők problémái iránt is. A lakosság egészségi állapota rossz (különösen magas a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők aránya), amely a hátrányos helyzetű családokat, romákat még súlyosabban érinti. Mélyszegénységben élők egészségi állapotáról pontosabb információkra van szükség a helyzet javítása érdekében. Az egészségműveltség nagyon alacsony szintű, amely azonnali beavatkozást igényel, hiszen a nélkül a munka világában sem lehet eredményesen teljesíteni. Az óvodák, iskolák még intenzív bevonása szükséges ehhez. Az újraélesztési tréning programot a szombathelyi modell alapján tovább kell terjeszteni a járás teljes területére, mert eddig a szervezett rendezvények Szombathelyre koncentrálódtak. Az energiaszegénységgel érintett családok által fenntartott magánlakások fizikai állapota rossz, energiapazarló, sok esetben egészségtelen a bentlakás (penész, vizesedés). Szombathely bérlakás-állománya is komoly felújításra szorul, és a városnak vannak rehabilitálandó területei, ahol a lakások rossz állapota a bentlakók szociális, gazdasági problémáival párosul. Az energiatudatosság kevésbé jellemző a lakosság körében.
2. Információs, kommunikációs és fizikai akadálymentesítés helyzete, a fogyatékkal élők elfogadása: A különböző célcsoportokra irányuló szolgáltatások információk elérhetőségét javítani kell, és a célcsoportnak megfelelő kommunikációs megoldásokat alkalmazni. Középületek, közterületek akadálymentesítési programja nem fejeződött be, folytatni szükséges. Ebben kiemelten fontos az érintettek partneri és szakértői bevonása már a tervezés szakaszában is. Nincs elegendő számú program, melynek keretében az egészséges emberek megismerhetik a fogyatékkal élő személyek hétköznapi problémáit. További érzékenyítési programokra van szükség a szakmai szervezetek bevonásával. Szombathelyen mintaértékű programok működnek nappali ellátás, munkához jutás segítése (munkaerő-piaci szolgáltatási program, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) területeken, de a kistelepüléseken ezek a szolgáltatások kevésbé ismertek, és elérhetőek. Hiányoznak az átmeneti jellegű (hétvégi, 1-2 hetes munkaidőn túli) alternatív ellátási formák, és sem a gyerekekről sem a felnőtt fogyatékkal élő személyekről nem áll rendelkezésre járási szintű adat.
3. A munka világában való részvétel akadályai: A mélyszegénységben élők körében a tartós munkanélküliek aránya magas, ezek mellett az alacsony jövedelmű dolgozó szegények száma is folyamatosan növekszik. Ennek következménye a tartós depriváció. Ezzel együtt a térségi vállalkozások jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, fejlesztéseikhez további munkaerőre van szükségük, emiatt is létfontosságú, hogy a hátrányos helyzetű rétegek is megfelelő szakképzésben részesüljenek,
7
és a munka világából kiszorultakat pedig újra vissza kell vezetni megfelelő komplex programokkal (mentális, pszichoszociális, képzési, mentori stb. szolgáltatásokkal). A járás 10 év alatt nem tudta növelni az aktivitási rátáját, miközben az országban 5%-os növekedés volt. Az elmúlt időszakban kevésbé aktív Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum szervezete, tevékenysége újraszervezendő és a munkaerő-piac működése miatt járási szintre emelendő a céges munkaerőigények kielégítése és a hátrányos helyzetűek integrációja érdekében. Azok számára, akik nem tudnak az elsődleges munkaerőpiacon helyt állni, a közfoglalkoztatás mellett/helyett a szociális gazdaság nyújthatna lehetőséget, de a foglalkoztatási potenciál e területen kihasználatlan. A teljes járásban fel kell tárni a for profit, állami, önkormányzati és a szociális vállalkozási szektor együttműködési lehetőségeit. Az önkéntesség, valamint a tudatos iskolai közösségi szolgálat lehetőségei kihasználatlanok a járásban, kevés a felkészült fogadó szervezet. Ennek megszervezése megoldást nyújthatna egyrészt a szociális ellátórendszer emberi erőforráshiányának önkéntesekkel való kielégítésére, amely értelmes munkatapasztalatot biztosítana munkanélküliek és iskolai közösségi szolgálatot teljesítő középiskolásoknak is.
Roma lakosság integrációja megoldatlan, nincs biztos kezdet program és tanoda, alternatív tanulási lehetőségek se gyerekek, se felnőttek számára a járásban (Torony, Vép, Szombathely esetében releváns lehet). 4. Válságban a család, a generációk eltávolodtak: A járás területén Szombathely és agglomerációja vonzó, itt több a lehetőség mindenféle szempontból, mint néhány távolabbi településen. Ezeknek az előnyöknek a megtartása, de a nehezebb helyzetű települések szolgáltatásokkal, fejlődési lehetőségekkel való megtámogatása alapvető érdeke a járásnak. Minden programra, szolgáltatásra és segítségre szükség van, ami a járás valamennyi településén segíti a családok megélhetését, a generációk egymás mellett maradását, a valamilyen szempontból nehéz sorsú emberek boldogulását. Ez az együttműködéseket igényli dolgozók és munkát nem találok vagy vállalni nem tudók, gazdasági, civil és önkormányzati szereplők, épek és sérültek, idősek és fiatalok között egyaránt. A „modern” társadalom negatív hatásaként a család intézménye meggyengült. Egyre több az egyszülős család, az alacsony jövedelmű dolgozó szegények családjai, akik számára még nehezebb megoldást találni, és nehezen férnek hozzá szolgáltatásokhoz, hiányoznak a valódi családtámogató programok. Fontos olyan szolgáltatások indítása, amelyekkel a családok segítséget kapnak a közösségtől, és törekedni kell a prevencióra is.
A járásban is súlyos probléma az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk eltávolodása. Idősek és fiatalok, gyerekek kevés közös programon találkozhatnak. Folyamatosan emelkedik a napi rendszerességgel ellátást igénylő idősek aránya, melyet az intézményrendszer nem tud kielégíteni. Generációk együttműködését célzó program indítása indokolt. A többgenerációs programokat szervező települési, civil közösségek továbbfejlesztendőek minél több településen, hiszen ezáltal növelhető a települések összetartó ereje.
Gyermekek napközbeni ellátása a járási kistelepüléseink főként a szünidőkben, hétvégeken hiányos, további térségi együttműködést igényelne, illetve a táborok magas ára miatt sokak számára nem érhető el Növekszik a családon belüli erőszak, de az esetek jelentős részre feltáratlan marad, és szűkösek az intézményi kapacitások.
8
A helyzetelemzés főbb megállapításaiból és a SWOT elemzésből kiindulva 2015. szeptember 30-ig készül el a járási esélyteremtő programterv az alábbi tartalommal: -
A programterv célrendszere, prioritásai Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terve Akcióterv készítése a projektek részletes kidolgozásával (indoklás, célok, célcsoportok, tevékenységek és ütemezés, várt eredmények és indikátorok, partnerség, költségvetés, fenntarthatóság) a 2014-20-as EU-s forrásokra való felkészülés érdekében
A 2015. szeptember 30-ig terjedő időszakban a programterv elkészítésével együtt a helyzetelemzési fejezeteket is aktualizáljuk, kiegészítjük a közben felmerülő szempontok, feltárt információk alapján.
9
2. A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE 2.1.
A helyzetelemzés célja
A projekt megvalósítása során járási szintű esélyteremtő programterv készül, azt megalapozó helyzetelemzéssel. A pályázati előkészületek során már született egy rövid előzetes helyzetfeltárás a térség főbb mutatóinak vizsgálatára alapozva.
Jelen elemzésben nem csupán a térség aktuális és releváns mutatóit kívánjuk részletesebben bemutatni, hanem a jelentkező problémákra koncentrálva a problématérkép és igényfelmérő vizsgálat eredményeit is ismertetjük. Szándékunk a projekt célcsoport aktuális helyzetének megismerése, továbbá a prioritási terültek mentén a kialakult problémák megoldási lehetőségeinek a felmérése. Bemutatásra kerülnek, olyan projektek, helyi kezdeményezések, amelyek a járáson belüli lokális problémákra kínáltak megoldási lehetőséget.
A járási környezet bemutatásáról korábban nem készült olyan tanulmány, amely átfogóan bemutatná a térségben jelentkező problémákat és azok megoldási igényeit, és kezdeményezéseit.
A helyzetelemzés célcsoportja megegyezik a projekt célcsoportjával. A vizsgálat kiemelten mutatja be
– – – –
a romák, mélyszegénységben élők, a gyermekek, fiatalok (kitérve hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, alkohol, drog problémákra), az idősek (generációk közti együttműködés), a fogyatékkal élők (integráció), és a nők státuszát a járásban.
Továbbá a vizsgálat eredményei átfogó képet nyújtanak a járásban élők gazdasági és társadalmi helyzetéről, az intézményi és szervezeti háttérről. Az összegyűjtött problémákat és azok megoldási lehetőségeit, egy fókuszcsoportot interjú során vizsgáltuk a térség véleményformálói, intézményi vezetői, civil szervezetei segítségével. Bemutatattuk a járási problémákra nyújtott megoldási gyakorlatokat, amelyeket „jó gyakorlatok” megnevezéssel foglalunk össze. Elkészül a járáson belül felmerült, és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó – a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott - „Esélyteremtő-programterv”, amely megerősíti a partnerséget, továbbá felkészíti a járást a releváns szakmai területeken a 2014-20as EU-s források fogadására is. Sikeres esélyegyenlőségi akciók valósulnak meg, amelyek megalapozzák a partnerek hosszú távon is fenntartható együttműködését.
10
2.2.
A vizsgálat menete
2.2.1. Szekunder elemzés A járási helyzetelemzés alapjául egy szekunder elemzés szolgál. A vizsgálat során a KSH és a TEIR által szolgáltatott statisztikai adatokat elemezése történt. Az adatok összehasonlítása legalább 10 éves időszakot ölelnek fel (statisztikai adattól függően: 2000, 2001, 2003 és 2009-2013 közötti idősoros adatok), a hosszabb idősor lehetőség nyújt arra, hogy a járásban jelentkező gazdasági és társadalmi trendek kirajzolódjanak. A szekunder elemzés során a demográfiai mutatók mellett bemutatásra kerül a járás foglalkoztatási és munkaügyi helyzetképe, valamint kiemelt szerepet kap a térség egészségügyi és szociális helyzetképe is. A Szombathelyi járás statisztikai vizsgálata tekintetében fontos megjegyezni két tényezőt:
-
Az oktatási helyzetkép (óvodai ellátás illetve az általános iskolai adatok) tekintetében elmondható, hogy néhány mutató esetében hiányos adatokkal találkozhatunk, amely az adatszolgáltató (TEIR) adatbázisának esetenkénti hiányosságából adódik.
2.2.2. Problématérkép elkészítése A szekunder elemzés mellett további háttér anyagok vizsgálata is megtörtént. A helyzetelemzés célcsoportjait kiemelten vizsgálják a települések helyi esélyegyenlőségi programjai (HEP). A vizsgálat során a települési anyagok segítségéve járási probléma térképet készítünk az 5 prioritási területre koncentrálva. A problématérkép a célcsoportokra lebontva mutatja be a térségi nehézségeket. Az elemzés ezen fejezete előkészítésül szolgált a fókuszcsoportos interjúkhoz.
2.2.3. A fókuszcsoportos vizsgálat menete A projekt során megvalósuló járási kerekasztal találkozók egyik alkalma során lehetőség nyílt arra, hogy a projekt célcsoportját ellátó intézmények, valamint civil szervezetek képviselőit egy fókuszcsoportos interjúba bevonjuk.
Az interjú készítése során résztvevők:
A járásban található települési önkormányzatok képviselői, A térségi kisebbségi önkormányzatok képviselői, Közoktatás és szociális intézmények képviselői, A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek képviselői (idősek, nagycsaládosok stb.), Közművelődési intézmények képviselői.
A fókuszcsoport célja a járási esélyegyenlőségi programterv megalapozását jelentő helyzetelemzés támogatása. Mivel az egyes célcsoportokhoz rendelhető adatok, információk ritkán állnak rendelkezésre, vagy egyáltalán nem érhetőek el, célszerűnek tartottuk fókuszcsoportos megbeszélések szervezését térségi szakemberek részvételével, hogy tájékozódjunk az aktuális helyzetről, szakértői véleményeket gyűjtsünk.
11
Az interjúk megteremtették annak a lehetőségét, hogy a problématérkép során összegyűjtött problémákat részletesen, a területek szakmai képviselői mutathassák be. Felszínre kerültek korábbi kezdeményezések és kirajzolódtak jövőbeni megoldási tervek, igények.
Témakörök
Célcsoport helyzete a járásban (leíró helyzetelemzés kiegészítése) Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák) Jó gyakorlatok SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Programötletek és javaslatok gyűjtése (lehetőségek)
A beszélgetések alapvető célja tehát, hogy az adott célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémákat (pl. diszkrimináció, munkaerőpiac, oktatás, egészségügy, lakhatás stb.) feltárjuk, a programozás szempontjából lényeges súlypontokat, kulcskérdéseket beazonosítsuk és megszüntetésükre a programban felvázolható megoldásokat keressünk.
12
3. A SZOMBATHELYI JÁRÁS HELYZETKÉPE 3.1.
Demográfiai helyzetkép
A Szombathelyi járás Nyugat-Dunántúlon, Vas megye nyugati határának térségében, Ausztria szomszédságában található. Területe 646,36 km², népessége 110 392 fő, népsűrűsége pedig 170,8 fő/km² volt 2013-ban. A járáshoz összesen negyven település tartozik, amelyek közül a járás – és egyben a megye – központja Szombathely, valamint Vép városi jogállással bír, míg a többi település községi ranggal rendelkezik. Ezek a következők: Acsád, Balogunyom, Bozzai, Bucsu, Csempeszkopács, Dozmat, Felsőcsatár, Gencsapáti, Gyanógeregye, Horvátlövő, Ják, Kisunyom, Meszlen, Nárai, Narda, Nemesbőd, Nemeskolta, Perenye, Pornóapáti, Rábatöttös, Rum, Salköveskút, Sé, Sorkifalud, Sorkikápolna, Sorokpolány, Söpte, Szentpéterfa, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Torony, Vasasszonyfa, Vaskeresztes, Vassurány, Vasszécseny, Vasszilvágy, Vát és Zsennye. A járás relatív földrajzi fekvése – az osztrák határ közelségét, valamint a határon átnyúló kapcsolatok erősödését tekintve – előnyös, azonban Budapesttől, valamint a TEN-T hálózattól való viszonylagos távolsága kisebb nehézségeket okoz a térség gazdasági- és társadalmi integrációjában. Vas megye településhálózata alapvetően aprófalvas jellegű, azonban a Szombathelyi járás kivételnek tekinthető. Habár a településállomány közel fele ötszáz főnél kisebb népességű falvakból áll, az ezer lakost meghaladó települések aránya 27,5%, amely a környező térségekhez viszonyítva rendkívül magas. Ennek oka elsősorban a megyeközponthoz kapcsolódó agglomerációs települések jelenléte, ahol az alapvetően magasabb népességszámhoz stagnálás, vagy nagyobb mértékű oda irányuló vándorlás is társul. Magyarország lakosainak száma 1980 óta évről-évre csökken (a férfiaké 1980, a nőké 1983 óta), minek következtében 2010-re tízmillió fő alá süllyedt hazánk népessége. 2003 és 2013 között a népességfogyás mértéke 2,37% volt, amely a Vas megyei 4,42 százalékos értékhez viszonyítva kedvezőbb. Mindeközben a Szombathelyi járásban csupán 0,42 százalékponttal maradt el a változás mértéke az országos adathoz viszonyítva, amely elsősorban a járás kedvezőbb földrajzi fekvéséből, valamint Szombathely jelenlétéből adódik. Ennek megfelelően a fő agglomerációs gyűrű, illetve agglomerációs tengelyek településein népességnövekedés – egyes esetekben stagnálás – volt tapasztalható, míg a távolabbi, „holttérben” elhelyezkedő községekben jelentős fogyás zajlódott le. A legnagyobb mértékű növekedés Nárai, Kisunyom, Dozmat és Torony településeken jelentkezett: utóbbi esetén több, mint ötödével nőtt a lakosság száma, míg a legnagyobb – tíz százaléknál is magasabb – mértékű csökkenés Sorkikápolna és Acsád községekben volt tapasztalható. Szombathelyen a vizsgált időszakban csökkent a népességszám, amely szintén a dezurbanizáció folyamatával hozható összefüggésbe. Összességében a Szombathelyi járásban közepes intenzitású differenciálódás zajlódik le: a relatív decentralizáció során a kedvezőbb elérhetőségű, ingázásra alkalmas agglomerációs településeken stagnáló, illetve növekvő lélekszám jellemző, míg a távolabbi, kedvezőtlenebb relatív fekvésű községekben továbbra is csökken a lakosság száma (1. táblázat). Területi egység Szombathely
2003
2009
2010
2011
2012
2013
2013/2003 [%]
80 530
79 438
79 590
79 348
77 547
77 566
-3,68
Vép
3 591
3 411
3 349
3 358
3 323
3 311
-7,80
Gencsapáti
2 642
2 891
2 867
2 869
2 743
2 724
3,10
Ják
2 475
2 590
2 584
2 591
2 603
2 603
5,17
Táplánszentkereszt
2 409
2 633
2 621
2 617
2 570
2 563
6,39
Torony
1 591
1 941
1 947
1 948
1 942
1 924
20,93
Sé
1 299
1 399
1 392
1 417
1 352
1 347
3,70
Vasszécseny
1 428
1 433
1 423
1 416
1 374
1 331
-6,79
13
Nárai
1 117
1 271
1 276
1 283
1 233
1 241
11,10
Rum
1 283
1 239
1 232
1 163
1 166
1 202
-6,31
Balogunyom
1 241
1 230
1 212
1 190
1 144
1 124
-9,43
Szentpéterfa
1 035
966
957
953
1 006
997
-3,67
Sorokpolány
838
861
855
840
836
834
-0,48
Vassurány
874
803
791
800
824
814
-6,86
Söpte
805
809
820
805
763
747
-7,20
Tanakajd
758
771
768
765
715
705
-6,99
Vát
697
677
664
662
671
659
-5,45
Sorkifalud
682
640
670
668
652
655
-3,96
Perenye
677
701
688
686
646
647
-4,43
Nemesbőd
632
638
629
618
612
619
-2,06
Acsád
653
675
662
672
585
572
-12,40
Bucsu
596
594
593
586
543
558
-6,38
Felsőcsatár
465
467
479
502
491
496
6,67
Narda
514
513
502
497
464
466
-9,34
Salköveskút
447
515
516
506
473
466
4,25
Kisunyom
388
420
417
415
418
432
11,34
Pornóapáti
392
407
410
415
398
395
0,77
Vasasszonyfa
385
380
368
368
373
379
-1,56
Vaskeresztes
351
372
381
377
373
377
7,41
Vasszilvágy
401
413
417
401
376
370
-7,73
Nemeskolta
368
375
374
352
351
346
-5,98
Bozzai
318
323
324
316
309
320
0,63
Csempeszkopács
308
309
306
285
285
280
-9,09
Sorkikápolna
266
269
277
276
246
238
-10,53
Dozmat
187
232
231
226
225
222
18,72
Rábatöttös
236
224
212
206
207
218
-7,63
Meszlen
230
224
214
217
218
212
-7,83
Horvátlövő
200
214
215
196
198
193
-3,50
Gyanógeregye
148
156
154
153
151
144
-2,70
Zsennye
102
102
102
100
98
95
-6,86
Szombathelyi járás
113 559
113 526
113 489
113 063
110 504
110 392
-2,79
Vas megye
266 342
259 364
257 688
256 458
255 294
254 580
-4,42
10 116 742
10 014 324
9 985 722
9 957 731
9 908 798
9 877 365
-2,37
Magyarország
1. táblázat: A Szombathelyi járás lakónépességének változása (adatforrás: TeIR – KSH T-STAR) Az 1. ábra a Szombathelyi járás korszerkezetét mutatja be nemek szerinti bontásban. A járási helyzetkép arányaiban megegyezik az országos jellemzőkkel. A korfa alapján kettő maximum jellemző: az 55–59 éves – „Ratkó-gyerekek” –, valamint a 35–39 éves korosztály („OTP-gyerekek”). A 15–19 évesek magasabb száma az említett korosztály magasabb számára és gyermekvállalási hajlandóságára vezethető vissza. Rendkívül alacsony a 0–14 évesek aránya, amely – megfelelő beavatkozás hiányában – a jövőben a népességfogyás felgyorsulásával járhat.
14
A nemek megoszlása eltérően alakul a különböző korcsoportokat vizsgálva: negyven éves korig alapvetően férfitöbblet jellemző, amely természetes folyamatokra vezethető vissza. Az idősebb korosztályok esetén fordított kép jelentkezik: a férfiaknál nagyobb valószínűséggel előforduló korai halálozásból kifolyólag a 85 évesnél idősebb lakosságnak csupán negyede férfi. Ennek oka többrétű: az életmódon túl az egészségügyi ellátás, a környezeti tényezők, valamint a genetikai adottságok játszanak szerepet az alacsonyabb élettartamban. Az erősen ingadozó korszerkezet jelentős nehézségeket okozhat a közeljövőben mind politikai, mind gazdasági, mind társadalmi téren. 8580-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 Férfiak száma [fő]
Nők száma [fő]
1. ábra: A Szombathelyi járás korösszetétele – korfa, 2011 (adatforrás: Népszámlálás 2011) Egyes összevont korcsoportok különálló, idősoros vizsgálata alapján meghatározhatók a térség demográfiai folyamatainak sajátosságai, valamint bizonyos mértékben előre jelezhetők a jövőbeni folyamatok. A 0–2 éves korosztály száma 2003 és 2009 között kismértékben nőtt, azonban az utolsó vizsgált öt év alatt több mint tíz százalékkal csökkent. A gyermekkorúak száma mindkét nem esetén 34 százalékkal lett kevesebb 2009 és 2013 között. A 15–17 éves korosztály esetében nagyobb mértékű visszaesés jelentkezett: a férfiak száma 14,7, a nőké 19,6 százalékkal csökkent a vizsgált évek során. Összességében a tizenöt évesek száma 1 499 fő volt 2011-ben, míg a tizenhat és tizenhét éves korcsoport 1 471, illetve 1 458 lakost számlált. A 18–59 korosztály létszámának változása eltérően alakult a férfiak és nők körében: előbbi esetén 22,6 százalékos növekedés zajlott le, miközben a nők száma ötödével esett vissza. A 60–64 évesek száma 8,33, illetve 11,86 százalékkal nőtt 2009 és 2013 között, míg a 65 évnél idősebbek esetében 10,1, valamint 6,68 százalék volt a növekedés mértéke. A népesedési adatok alapján – országos szinten is – egyértelmű probléma a társadalom elöregedése. A születendő gyermekek száma alacsony, és a vizsgált évek során fokozatosan csökkent, miközben a 65 éven felüliek száma növekedett. A folyamat a társadalom és gazdaság számára egyaránt kihívást jelent, miközben a nyugdíjellátó-rendszer működtetésében problémák jelentkezhetnek (2. táblázat).
15
Év
0-2 éves
Férfi 0-14 éves
15-17 éves
18-59 éves
Nő 60-64 éves
65 év feletti
0-14 éves
15-17 éves
18-59 éves
60-64 éves
65 év feletti
Összesen
2003
2 938
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
NA
113 363
2009
3 086
8 023
1 937
26 823
3 363
6 708
7 572
1 918
41 859
3 930
10 936
113 069
2010
3 072
7 914
1 917
33 716
3 522
6 859
7 487
1 863
34 426
4 090
11 042
112 836
2011
2 839
7 755
1 919
33 418
3 575
6 996
7 317
1 742
34 076
4 348
11 207
112 353
2012
2 757
7 709
1 792
33 135
3 601
7 209
7 225
1 662
33 645
4 395
11 382
111 755
2013
2 758
7 732
1 653
32 882
3 643
7 384
7 243
1 542
33 213
4 396
11 667
111 355
2013/ 2009
-10,63
-3,63
-14,66
22,59
8,33
10,08
-4,34
-19,60
-20,66
11,86
6,68
-1,52
2. táblázat: Néhány kiemelt korcsoport nemek szerinti létszámának alakulása (adatforrás: TeIR – KSHTSTAR) A korábbiakban vázolt folyamatot támasztja alá az öregedési index – azaz a száz, 14 év alatti lakosra jutó 65 éves kor feletti lakosok száma – vizsgálata is. Magyarországon 2009 és 2013 között nyolc százalékkal, 110,4-ről 119,3-ra nőtt ezen mutató értéke. A növekedés üteme 2,65 százalékkal haladta meg az országos átlagot Vas megyében, azonban a Szombathelyi járásban kedvezőbb helyzet tapasztalható. 2009-ben 113,1 volt az öregedési index, míg 2013-ban 127,2 gyermekkorú jutott száz 65 évesnél idősebb lakosra (2. ábra). Települési szinten alapvetően mozaikos kép jelentkezik, azonban területileg egyértelmű szabályszerűség jellemző ez elöregedés folyamatára. A legmagasabb érték – 273,2 – Acsád településén jelentkezett, azonban hozzá kell tenni, hogy a legnagyobb csökkenés is itt jelentkezett: 2003-ban 443,6 volt a vizsgált mutató értéke. Tíz településen jelentkezett száznál alacsonyabb érték; ezen települések közül nyolc Szombathely közvetlen környezetében található, amely szintén az agglomerációs gyűrű településeinek kedvezőbb helyzetére utal; ezzel együtt ezen településeken kismértékben nőtt az öregedési index.
134,13
131,09 127,88 124,34 121,07
127,22 124,49
120,77 116,23
113,14 110,36
112,47
2009
2010 Szombathelyi járás
119,34 116,82
114,45
2011 Vas megye
2012
2013
Magyarország
2. ábra: Az öregedési index alakulása, 2009–2013 (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) A belföldi vándorlás tekintetében országos szinten divergáló tendencia figyelhető meg. 1995-től az ezredfordulóig regionális szinten megközelítőleg homogén kép volt jellemző, azonban ezt követően egyfajta differenciálódási folyamat vette kezdetét. A Közép-Magyarország régió belföldi vándorlási egyenlege pozitív irányba tolódott el, a Nyugat-Dunántúlra kisebb mértékű növekedés volt jellemző, míg a Közép-Dunántúlon stagnáló érték mutatkozott.
16
Mindeközben az ország keleti régióiban, valamint a Dél-Dunántúlon eltérő mértékű, de általánosságban erőteljes csökkenés vette kezdetét, amely 2009-2010-ig folytatódott. Az elmúlt években a belföldi vándorlási különbözet tekintetében enyhe konvergencia figyelhető meg, azonban jelenleg is jelentős a regionális szintű szórás mértéke. A vizsgált időszakban Vas megyére összességében pozitív egyenleg jellemző. Ez járási szinten erősen eltérő összetevők eredőjeként áll össze: a periférikus területeken elsősorban elvándorlás jellemző, míg a határ menti, illetve központi térségekben kismértékű, pozitív irányú migráció jelentkezett. Ennek megfelelően a Szombathelyi járásban a 2012-es negatív értéktől eltekintve odavándorlás jellemző. Települési szinten érdemes megemlíteni, hogy a pozitív belföldi migrációs egyenleg már nem kizárólag a Szombathely körüli gyűrűt érinti, hanem a távolabbi, kedvező elérhetőséggel rendelkező településeket is. Mindeközben a megyeszékhely vándorlási jellemzői is megfordulni látszanak: az egyértelmű kiköltözési hullámot követően 2010-től kezdődően pozitív egyenleg volt jellemző. Ez valószínűleg összefüggésben áll a válság következtében lezuhanó ingatlanpiaci árakkal, de még inkább az ország más vidékeiről ausztriai, illetve helyi munkalehetőségek miatt ideköltözők számának növekedésével. Érdekes kérdés lehet, hogy az újra emelkedő lakásárak milyen módon befolyásolják Szombathely migrációs jellemzőit, és miként lehet megoldani a cégek növekvő munkaerőigénye miatt ideköltöző munkavállalók elhelyezését.
1,17 0,86
0,68
0,66 0,23 2003
0,48 0,47
0,50
2011
2012
0,38
0,14
-0,11 2009
2010
2013
-0,81
Szombathelyi járás
Vas megye
3. ábra: A belföldi vándorlás különbözetének ezer lakosra jutó aránya (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) Adott térség lakosságszámára a migráción túl a természetes népesedési folyamatokhoz kapcsolódó események vannak hatással. A Szombathelyi járásban az élveszületések száma a referenciaévekben 989 és 848 között ingadozott, egyértelmű szabályszerűség nem jelentkezett, trend jellegűen csupán kismértékű csökkenés figyelhető meg. A halálozások száma sajnos minden évben meghaladta a születésekét, átlagosan 48 százalékkal. Abszolút értékét tekintve 1 276 és 1 407 között ingadozott számuk, s összességében kismértékű növekedés jellemző. Az élveszületések és halálozások számának különbözete a két forrásadat ingadozásából kifolyólag változékony, azonban az enyhe, trendjellegű csökkenés, illetve növekedés következtében a természetes fogyás intenzitása nő a Szombathelyi járásban (3. táblázat). 2003 Élveszületés
2009
2010
2011
2012
2013
980
989
967
848
910
934
Halálozás
1343
1276
1332
1406
1387
1407
Különbözet
-363
-287
-365
-558
-477
-473
3. táblázat: Az élveszületések és halálozások számának változása (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
17
A területi összehasonlítás érdekében az ezer főre jutó természetes szaporodás – illetve fogyás – rátáját mutatja be a 4. ábra. Magyarországon a negatív népesedési folyamatokért részben az alacsony gyermekvállalási hajlandóság, valamint magas halálozási ráta következtében lezajló természetes fogyás tehető felelőssé. Az országos adatot tekintve átlagosan négy ezrelék volt ennek mértéke. Vas megyében ennél magasabb, öt és 6,5 ezrelék közötti érték jelentkezett. Mindkét területi szinten ingadozó a fogyás intenzitása, ám a 2011-ig tartó negatív folyamat kismértékben javult az utolsó vizsgált években. A Szombathelyi járásban szintén természetes fogyás jellemző, azonban 2011-ig a vizsgált területi szintekhez viszonyítva alacsonyabb volt ennek mértéke. 2011-et követően az országoshoz képest kismértékben magasabb volt a természetes fogyás rátája. 2003
2009
2010
2011
2012
2013
-4,13
-4,00 -4,32
-3,90 -4,28
-2,53 -3,20
-3,43
-4,05
-4,10 -5,05
-3,22
-4,94
-5,12
-5,96
-6,09 -6,54 Szombathelyi járás
Vas megye
-6,37
Magyarország
4. ábra: A természetes szaporodás, fogyás mértéke (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
3.2.
Óvodáztatási, iskolázottsági helyzetkép
3.2.1. Óvodai ellátáshoz kapcsolható adatok Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó mutatók esetében felmerült a lehetősége az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó problémákból adódó adathiánynak, így elsősorban a hosszabb idősoros vizsgálat tekinthető relevánsnak. Az óvodai feladatellátási helyek száma 2003 és 2013 között nyolc és fél százalékkal csökkent, 2013-ban összesen 43 helyen valósult meg óvodai nevelés. Gyógypedagógiai gyermekcsoportok – összesen öt darab – Rumban és Szombathelyen működtek, számuk a referencia-időszak folyamán nem változott. Az összes óvodai gyermekcsoport száma 2003 és 2009 között 3,7 százalékkal csökkent, majd az utolsó öt vizsgált év folyamán összességében állandónak tekinthető mennyiségük. A referencia-időszak során az óvodába beírt gyermekek száma – ugyan csak kismértékben, de – nőtt, amely megyei szinten ritka; a legtöbb járásban csökkent a gyermekek száma. Ebben nagy szerepet játszik, hogy a környező falvakban több esetben hiányzik az óvodai ellátás, így a szülők a városban íratják be gyermeküket (4. táblázat).
18
2003 Óvodai feladatellátási helyek száma
2009 47
2011
2012
2013
2003/2013
44
44
43
43
43
5
5
5
5
5
161
155
155
154
156
155
-3,73
3 538
3 637
3 663
3 764
3 733
3 601
1,78
Gyógypedagógiai gyermekcsoportok száma Az óvodai gyermekcsoportok száma Óvodába beírt gyermekek száma
2010
-8,51
4. táblázat: Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok (adatforrás: TeIR – TSTAR)
3.2.2. Általános iskolai adatok Az általános iskolai ellátásra vonatkozó adatok forrásában szintén előfordulhat adathiány, így a feldolgozott információk megbízhatósága nem száz százalékos, érdemes azokat fenntartásokkal kezelni. Az általános iskolai feladatellátási helyek száma a vizsgált időszak során kettővel nőtt, azonban ezzel párhuzamosan az osztályok száma jelentős mértékben lecsökkent: míg 2003-ban 460 osztályt tartott számon az oktatási statisztika, addig 2013-ban már csak 376-ot. A tanulók száma 2009 és 2013 között csupán csekély mértékben csökkent, így az utolsó vizsgált évben 7 935 diák vett részt általános iskolai oktatásban a Szombathelyi járásban. Ugyanezen időszakban az alsó tagozatos tanulók száma közel hat százalékkal emelkedett, míg az 5–8. évfolyamosok esetében 9,2 százalékos visszaesés jelentkezett. Érdemes megfigyelni, hogy míg 2009-ben az alsó- és felső tagozatosok száma közel megegyezett, addig 2013-ra – folyamatos átmenetet követően – tizenhárom százalékos eltérés jelentkezett. A napközis foglalkozást igénybevevő tanulók száma a vizsgált öt év folyamán csupán kismértékben, másfél százalékkal csökkent, így 2013-ban 4 163 diák napközis tanuló volt a Szombathelyi járásban. A 8. évfolyamot eredményesen befejező diákok száma 16,7 százalékkal csökkent 2003 és 2013 között. Ez természetesen összefüggésben áll a felső tagozatosok csökkenő számával, azonban az 1–4. évfolyamosok létszáma alapján a jövőben az iskolát eredményesen elhagyók száma is növekedni fog. A Szombathelyi járás az általános iskolai ellátás szempontjából kevesebb problémával küzd a többi Vas megyei járással összehasonlítva; a diákok száma csupán kismértékben csökkent a vizsgált időszakban (5. táblázat). 2003 Ált. isk. feladatellátási helyek száma
2009
2010
2011
2012
Változás [%]
2013
35
33
34
33
33
37
5,71
460
372
373
368
371
376
-18,26
Ált. isk.-ban tanulók száma a nappali oktatásban
8071
7892
7829
7846
7935
-1,69
Ált. isk.-ban tanuló 1-4. évfolyamosok száma a nappali oktatásban
4010
4058
4091
4148
4246
5,89
Ált. isk. tanuló 5-8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban
4061
3834
3738
3698
3689
-9,16
3794
3934
3931
4010
4163
-1,47
1171
1176
1099
992
976
-16,65
Az ált. isk. osztályok száma (gyógyped. oktatással együtt)
A napközis tanulók száma az ált. isk.-ban A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban
4225
5. táblázat: Az általános iskolai ellátásra vonatkozó adatok (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR)
19
Az esélyegyenlőség szempontjából kiemelten fontos kérdés a bizonyos szempontból hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek kérdése. A 2012-es szociális ágazati adatok alapján a Szombathelyi járásban összesen harminc fő volt átmeneti vagy tartós nevelésbe véve. 437 tanuló esetében fordult elő beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség. A hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók száma 1 276 fő volt, akik közül 404 fő volt halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető. Sajátos nevelési igény hét főnél jelentkezett, míg az integráltan oktatott, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma 433 fő volt 2012-ben (6. táblázat). 2012 Átmeneti vagy tartós nevelésbe vett
30
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
437
Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók
1276
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók
404
Sajátos nevelési igényű
7
Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
433
6. táblázat: Sajátos, illetve hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók száma (adatforrás: TeIR – Szociális ágazat adatai) Társadalmi és gazdasági szempontból is problémát jelent a népesség alacsony iskolázottsága. Ez elsősorban az idősebb generációk esetében fordul elő, akiknél sok esetben nem volt lehetőség általános iskolai oktatásban részt venni, vagy befejezni azt. Magyarországon általánosan a nők körében magasabb az alapfokú végzettség hiányának aránya, országosan a nők 6,5 százaléka, míg a férfiak 3,1 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Vas megye e tekintetben kedvezőbb helyzetben van, az értékek mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabbak az országosnál; a nők 4,8 százaléka, míg a férfiak 2,1 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A Szombathelyi járás e tekintetben is kedvezőbb helyzetben van, hiszen mind az országos, mind a megyei értékekhez viszonyítva alacsonyabb az alapfokú végzettség hiánya. A nők 3,5 százaléka, míg a férfiak 1,4 százaléka nem fejezte be sikeresen az általános iskolát (5. ábra).
SZOMBATHELYI JÁRÁS
VAS MEGYE Férfiak
MAGYARORSZÁG
Nők
5. ábra: Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2011)
20
3.2.3. Közép- és felsőfokú oktatáshoz köthető mutatók A középiskolai osztályok száma 2003 és 2013 között csupán 0,6 százalékkal csökkent, amely a megye többi járásához viszonyítva rendkívül alacsony. Ezzel párhuzamosan a középiskolai tanulók száma öt százalékkal esett vissza, így 2013-ban 6 769 fő folytatta tanulmányait a Szombathelyi járásban. A középiskolai felnőttoktatásban résztvevő tanulók száma tíz év alatt 1 040-ről 478-ra csökkent, amely több mint ötven százalékos visszaesést jelent. A szakiskolai és speciális szakiskolai felnőttoktatásban tanulók száma 2010 és 2013 között harmadára csökkent, az utolsó vizsgált évben 31 fő vett részt ilyen jellegű képzésben. Mindhárom középiskolai képzésforma esetén csökkent a hátrányos helyzetű diákok száma, azonban ehhez hozzá kell tenni, hogy szinte évről-évre szigorodnak a hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó kritériumok. A gimnáziumokban 69, a szakközépiskolákban 285, a szakiskolákban, illetve speciális szakiskolákban összesen 279 fő volt hátrányos helyzetű 2013-ban (7. táblázat). 2003 Középisk. osztályok száma a nappali oktatásban
2009
2010
2011
2012
Változás [%]
2013
250
266
287
270
248,5
248,5
-0,60
Középisk. tanulók száma a nappali oktatásban
7130
7595
7878
7491
7000
6769
-5,06
Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma
1040
782
732
799
836
478
-54,04
99
76
60
31
-68,69
89
69
-22,47
Hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban
317
285
-10,09
Hátrányos helyzetű szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban
401
279
-30,42
Szakiskolai és speciális szakiskolai felnőttoktatásban tanulók száma Hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban
7. táblázat: A középfokú oktatásra vonatkozó főbb adatok (adatforrás: TeIR – KSH-TSTAR) A Szombathelyi járásban az országos adatot meghaladó a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. 2011 és 2011 között közel ötven százalékkal – 12,7 százalékról 19 százalékra – nőtt az egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel rendelkezők aránya hazánkban. Érdemes megjegyezni, hogy míg az alapfokú végzettség hiánya általánosságban a nők körében magasabb, addig a felsőfokú végzettség tekintetében már a nőknél magasabb az arány. 2011-ben a férfiak 18,2 százaléka, a nőknek pedig 19,7 százaléka rendelkezett oklevéllel. A Szombathelyi járásban a két népszámlálás között 39,7 százalékkal 20,7 százalékra nőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, azaz a lakosság ötöde rendelkezik oklevéllel. A nők esetében az arány 21,3%, míg a férfiaknál 19,9%. Örvendetes tény, hogy települési szinten mindenhol nőtt az egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel rendelkező lakosság aránya (8. táblázat).
21
Területi egység
Összesen, 2001 [%]
Összesen, 2011 [%]
Férfiak, 2011 [%]
Nők, 2011 [%]
2011/2001 [%]
Acsád
3,8
7,7
7,2
8,2
103,9
Balogunyom
7,5
18,7
16,9
20,4
148,9
Bozzai
1,8
4,5
3,2
6,0
151,5
Bucsu
5,9
11,8
11,4
12,1
99,9
Csempeszkopács
6,8
10,2
11,7
8,8
49,8
Dozmat
6,2
22,6
25,3
19,7
264,2
Felsőcsatár
7,8
14,6
14,7
14,5
87,1
Gencsapáti
13,2
22,1
21,6
22,5
67,2
Gyanógeregye
0,9
4,9
2,1
7,1
439,4
Horvátlövő
6,5
12,7
11,5
13,7
95,2
Ják
4,7
11,1
10,3
11,8
136,3
Kisunyom
5,4
13,0
11,0
14,7
139,8
Meszlen
6,3
6,3
10,6
2,2
0,3
Nárai
5,3
13,9
13,6
14,2
161,8
Narda
6,1
11,4
11,6
11,2
86,1
Nemesbőd
7,2
10,4
10,2
10,7
45,0
Nemeskolta
2,0
4,3
2,4
6,0
114,8
Perenye
5,0
14,7
14,0
15,4
194,7
Pornóapáti
6,0
14,9
12,5
16,7
148,1
Rábatöttös
2,6
6,4
3,9
8,8
145,0
10,0
14,0
14,3
13,7
39,5
5,3
11,1
11,9
10,3
109,0
19,0
27,8
26,1
29,3
46,1
Sorkifalud
3,0
6,6
4,6
8,5
120,8
Sorkikápolna
2,2
9,5
5,8
13,3
329,7
Sorokpolány
3,2
6,9
5,8
7,8
114,4
Söpte
4,9
11,9
9,4
14,1
141,8
Szentpéterfa
4,6
9,7
7,6
11,6
110,9
Szombathely
17,9
23,6
23,1
24,1
31,9
Tanakajd
8,9
13,8
12,9
14,7
55,4
Táplánszentkereszt
6,7
13,4
12,2
14,4
99,9
Torony
4,5
13,0
11,3
14,6
189,8
Vasasszonyfa
3,5
7,8
7,6
8,0
122,9
Vaskeresztes
4,3
11,3
8,2
14,1
162,4
Vassurány
4,1
8,3
6,9
9,7
102,6
Vasszécseny
9,4
16,3
15,9
16,7
73,7
Vasszilvágy
2,6
6,8
5,0
8,7
161,9
Rum Salköveskút Sé
22
Vát
3,8
10,0
8,7
11,2
163,2
Vép
8,9
13,2
12,5
13,9
48,5
Zsennye
6,4
12,0
8,3
15,4
87,5
Szombathelyi járás
14,8
20,7
19,9
21,3
39,7
Magyarország
12,7
19,0
18,2
19,7
49,6
8. táblázat: Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség a megfelelő korúak százalékában, nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2001, 2011)
3.2.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása az Aranyhíd intézményben Az "ARANYHÍD" Nevelési - Oktatási Integrációs Központ – Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola 2004. augusztus 1-én jött létre a Korai Fejlesztő Központ és Micimackó Óvoda, valamint a Frim Jakab Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola jogutód intézményeként. Feladata a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása 0 éves kortól, a tankötelezettség befejezéséig, illetve a szakma megszerzéséig, a Közoktatási Törvény előírásai szerint. Az intézmény két telephelyen működik; a székhelyintézmény a Dózsa György. u. 6. szám alatt, ahol a tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók általános iskolai oktatása, valamint szakiskolai képzésük zajlik. Ezen intézményrészben működik a fejlesztő iskolai oktatás is. Ezen oktatási formában résztvevő tanulók száma is folyamatosan emelkedik. A telephely intézmény a Pázmány P. krt. 26/b. szám alatt működik, ahol a korai fejlesztés, a pedagógiai szakszolgálat, valamint a szegregált óvodai csoportok tevékenykednek. Az intézménnyel egy épületben lévő többségi óvoda felvállalta az integrációs óvoda szerepét, kikkel az együttműködés évek óta magas színvonalon valósul meg. Az intézmény tevékenysége tovább bővült a városi integrációs hálózat működtetésével. Kollégáik a város többségi bölcsődéiben, óvodáiban, általános és középiskoláiban ezt a tevékenységet nagyon magas óraszámban végzik. A szolgáltatást igénybevevők köre folyamatosan bővül, egyre több gyermek, tanuló, fiatal szorul rá a speciális megsegítésre, bár sajnos tendencia, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben kerülnek az intézménybe roma származású fiatalok. Az elmúlt tanévek során fokozatosan bővült az iskolapszichológusi hálózat igénybevevőinek száma is. A városi logopédiai hálózat tevékenysége is magas színvonalú. Logopédusaik 9 körzetben látják el a város óvodáiban, és általános iskoláiban a rászoruló gyermekek fejlesztését.
3.3.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség
Egy térség vagy közigazgatási egység gazdasági-társadalmi fejlettségi szintjét a regisztrált vagy nyilvántartott álláskeresők száma és népességen belüli aránya jelentős mértékben határozza meg, de a munkaerő-piaci helyzetét és potenciáljait is alapvetően befolyásolja. A Szombathelyi járásban 2013ban 2341 álláskereső volt regisztrálva, ami jelentősen kisebb, mint a tárgyévet megelőző 5 év vonatkozó mutatói, azonban a 10 évvel korábbi adatoknál még mindig magasabb (2003: 2249 fő). A 2008 és 2009 között tetőző gazdasági válság hatására drasztikusan megnőtt a regisztrált munkanélküliek száma nem csak a Szombathelyi járásban, hanem országszerte is, de az adatok alapján az is látszik, hogy a munkaerő-piaci folyamatok rendeződni látszanak. Ennek egyik legfőbb oka a közfoglalkoztatottak egyre bővülő száma, akik a statisztikai mutatókban foglalkoztatottként jelennek meg, így nagymértékben növelik a foglalkoztatottak számát. A Szombathelyi járásban a nyilvántartott álláskeresők száma 2003 és 2013 között nőtt, de a növekedés mértéke mindösszesen csak 4,1%-os volt. Összehasonlításképpen: ebben a tíz éves időintervallumban Vas megyében a munkanélküliek száma kb. 3%-kal csökkent, ugyanakkor Magyarországon 15%-kal nőtt a számuk. Fontos kiemelni azonban azt is, hogy a gazdasági válság egyik csúcsévéhez, 2009-hez viszonyítva 2302 fővel, azaz kb. felére csökkent az állást keresők száma a Szombathelyi járás területén,
23
ami elsősorban a gazdasági válság hatásai enyhülésének, a cégek fejlesztéseinek és a már említett közfoglalkoztatási program statisztikai mutatókra gyakorolt pozitív következményeinek köszönhető. A Szombathelyi járást alkotó települések esetében elmondható, hogy a legtöbb álláskereső a járás központjában, Szombathelyen élt (1633 fő), mely az összes járásban regisztrált munkanélküli majdnem 70%-át teszi ki, de a munkakeresők száma tekintetében érdemes még kiemelni Vép (80 fő) és Táplánszentkereszt (60 fő) településeit is. A legkevesebb nyilvántartott álláskereső a 2013-mas évben Zsennye (2 fő), Rábatöttös (3 fő), Dozmat és Gyanógeregye (4-4 fő) településein élt. Természetesen ezek az adatok erőteljesen korrelálnak a települések népességének a számával. A 2003 és 2013 között eltelt 10 esztendőben települési szinten is nagymértékű változások mentek végbe a regisztrált munkanélküliek tekintetében: három olyan település is van a járásban, ahol legalább megkétszereződött a számuk. Az érintett települések Sorkifalud (14 főről 28 főre), Narda (4 főről 9 főre) és Horvátlövő (2 főről 5 főre). A járás területén viszont van három olyan község is, ahol legalább a felére csökkent le a munkanélküliek száma 10 év alatt: Sorkikápolna (10 főről 5 főre), Tanakajd (22 főről 9 főre) és Vassurány (19 főről 6 főre) esetében. 2003
2009
2010
2011
2012
2013
Acsád
14
27
13
12
16
10
Balogunyom
22
50
47
49
35
24
Bozzai
9
23
22
16
17
7
Bucsu
13
24
16
21
16
17
Csempeszkopács
10
14
8
5
8
7
Dozmat
3
10
10
9
7
4
Felsőcsatár
8
21
11
7
4
6
Gencsapáti
43
95
71
69
62
42
Gyanógeregye
6
7
6
7
6
4
Horvátlövő
2
8
9
6
3
5
65
123
105
63
69
52
Kisunyom
6
23
14
9
16
9
Meszlen
6
6
4
11
9
5
Nárai
31
39
37
19
31
23
Narda
4
16
15
15
10
9
Nemesbőd
18
33
16
9
9
12
Nemeskolta
6
15
7
8
12
10
14
28
23
26
21
9
Pornóapáti
9
12
17
10
14
10
Rábatöttös
5
15
10
8
14
3
22
57
45
35
27
24
8
30
15
14
12
11
Sé
27
52
32
27
30
18
Sorkifalud
14
22
21
17
18
28
Sorkikápolna
10
13
3
5
8
5
Sorokpolány
22
55
34
24
28
20
Söpte
18
41
29
16
14
13
Ják
Perenye
Rum Salköveskút
24
Szentpéterfa
25
45
30
33
19
23
Szombathely
1497
3105
2588
1978
2261
1633
Tanakajd
22
32
18
16
23
9
Táplánszentkereszt
49
103
93
66
55
60
Torony
62
112
89
70
79
59
Vasasszonyfa
6
13
12
11
11
6
Vaskeresztes
4
7
14
11
9
7
Vassurány
19
42
28
24
12
6
Vasszécseny
24
58
44
35
47
31
Vasszilvágy
10
19
27
18
21
17
Vát
23
49
37
26
29
21
Vép
90
190
151
91
100
80
3
9
6
9
4
2
2249
4643
3777
2905
3186
2341
Zsennye
Szombathelyi járás Vas megye
6694
12982
10406
8294
8594
6489
Magyarország
359939
604575
591278
552308
569261
414273
9. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013) Fenti táblázat jelzi adott településen az érintettek számát. A táblázat jól mutatja, hogy kisebb településeken miért olyan nehéz néhány fő számára megfelelően megszervezni a közmunka lehetőségeket (térségi együttműködést igényelne). Az abszolút számok mellett jól mutatja a helyzetet a munkanélküliségi ráta, amely az álláskeresők számának és a munkaképes korú lakosság számának aránya. A munkanélküliségi ráta alapján a Szombathelyi járás 3,2%-os adata jóval kedvezőbb a magyarországi átlagnál (6,3%). Települési szinten kiemelendő Sorkifalud (6,5%), Vasszilvágy (6,1%) Vát és Bucsu (4,3%-4,3%) települései, ahol jóval átlagon felüli a munkanélküliségi ráta aránya, míg Vassurány (1%), Felsőcsatár, Sé és Tanakajd (egyaránt 1,8%) községei rendelkeznek a legjobb mutatókkal e tekintetben a Szombathelyi járáson belül.
25
6. ábra: A Szombathelyi járásban nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (forrás: TEIR, 2013) A nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti eloszlása tekintetében megállapítható, hogy nagy általánosságban a férfiak alkotják a munkanélküliek többségét, hiszen az általunk vizsgált időszakban csak a 2011-es évben volt több női munkakereső, mint férfi. A férfi/nő arány évenként rendre eltérő értékeket mutat, a legutóbbi, 2013-mas adatok alapján az álláskeresők 53,8%-a férfi, míg 46,2%-a nő volt.
Nyilvántartott álláskeresők száma, férfi/nő arány 2500 2491
2000
2152
1500
1902 1000
1156
1875
1442 1463
1093
1635 1551
1259 1082
500 0 2003
2009
2010
2011
Férfi
2012
2013
Nő
7. ábra: A Szombathelyi járásban nyilvántartott álláskeresők száma nemenkénti bontásban (forrás: TEIR, 2013)
26
Adott vidéken élők munkaerő-piaci helyzetéről a munkanélküliségi rátánál (amelyre hatással van az, hogy éppen milyen módon kerülnek regisztrálásra az állást keresők, és mennyire bőkezű vagy éppen szűkmarkú az ellátási rendszer) jobban informál az aktivitási ráta. Ez azt jelzi, hogy az aktív korú (a 1564 éves népesség) lakosság körében mekkora arányban tudnak dolgozni az emberek, hány százalékuk foglalkoztatott. Települési szinten a 2011-ben elkészült népszámlálási adatokra támaszkodhatunk: a Szombathelyi járás foglalkoztatási rátája 63,9% volt, ami 6%-kal nagyobb, mint az országos átlag (57,9%). Ha a tíz évvel korábbi népszámlálási adatokhoz nyúlunk, a Szombathelyi járás esetében nem találunk különbséget, azonban a magyarországi átlag ebben az időben még csak 53%-ot érte el. Az adatok alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a foglalkoztatottak aránya az aktív korú népességen belül Magyarországon emelkedett, míg a Szombathelyi Járásban változatlan maradt!
8. ábra: A Szombathelyi járás foglalkoztatottsági rátája (forrás: TEIR, 2011) A foglalkoztatottság szempontjából 2011-ben a legkedvezőbb helyzetű, 70%-ot meghaladó foglalkoztatottsági rátával bíró települések: Rábatöttös (72%), Söpte (70,9%), Sorkikápolna (70,8%) és Dozmat (70,1%). A járásban mindösszesen csak öt településen nem érte el a 60%-ot a foglalkoztatottak aránya az aktív korú népességen belül: Felsőcsatár (54,9%), Torony (57,3%), Meszlen (58,9%), Bucsu és Vasszilvágy (egyaránt 59,4%). A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettsége tekintetében elmondható, hogy a 2000-es évektől napjainkig a középfokú végzettségűek közül kerül ki a legtöbb álláskereső, 2012-ben a regisztrált álláskeresők 58,66%-a esett ebbe a csoportba. Ugyanebben az évben a nyilvántartott munkanélküliek 29,6%-a alapfokú, 9,89%-uk pedig felsőfokú végzettséggel bírt, csak 1,85%-uk rendelkezett 8 általánosnál kevesebb végzettséggel.
27
Az általános iskolai végzettségű, valamint a nyolc általánosnál kevesebb végzettségű munkanélküliek számának változásait is megvizsgáltuk, amely a 2003-2013 közti időszakra terjedt ki. A két adatsort összehasonlítva elsőre nem vehetünk észre jelentősebb különbséget, azonban az jól látszik, hogy az általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma jóval jelentősebb mértékben növekedett 2003 és 2009 között, mint a nyolc osztálynál kevesebb végzettségűek esetében. Az általános iskolát végzett, valamint a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű, nyilvántartott munkanélküliek számának változásait is megvizsgáltuk, amely a 2003-2013 közti időszakra terjedt ki. A két adatsoron egyaránt látható a 2008-2009-es válság hatása, majd egy csökkenő tendencia látható a legalacsonyabb végzettséggel bíró, nyilvántartott álláskeresők körében. Ez az ábra párba állítható a csökkenő időtartamú és mértékű munkanélküli ellátásokkal, ami a regisztrációban való részvétel iránti motiváció elmaradását is magával hozza. Ez az időszak egybeesik a közmunka kiterjesztésével is, amely az aktuálisan álláskeresők számának mérséklődését is eredményezi.
Általános iskolai végzettségű, nyilvántartott álláskeresők száma
Nyilvántartott álláskeresők száma általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel
1350
83
1091 835
696
2003
943
86 63
62 642
2009
2010
2011
2012
59
49
2003 2009 2010 2011 2012 2013
2013
9. ábra: Az általános iskolai és az általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel bíró álláskeresők száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) Munkába állásuk esélyeit tekintve a fiatalok, különösen a pályakezdő álláskeresők igencsak veszélyeztetett csoportok számítanak. 2013-ban 412 olyan álláskereső volt, akik 0-25 éves korcsoportba tartozott. Ez a létszám 311 fővel kevesebb, mint 2009-ben (akkori adat: 723 fő). Annak, hogy a 2009-ben több mint 75%-kal több fiatal ember volt érintett, több oka is lehet. Az egyik a gazdasági válság időszakának eleve magasabb munkanélküliségi mutatói. A másik: a válság idején a tapasztaltabb munkaerő alkalmazása és megtartása erősebben volt jelen a gazdaságban. Harmadik okként az elmúlt évek egyre erősödő, határon túli munkakeresési hulláma, a fiatalok más országokba történő migrációja említhető, ami különösen az ország nyugati területeinek, egyetemi városainak, a fővárosnak stb. mobilabb fiataljait érinti. Mindezek erősen indokolják, hogy a fiatal potenciális munkavállalókra kiemelt figyelmet szükséges fordítani a térségben.
Nyilvántartott fiatal (0-25 év) álláskeresők száma (fő) 723
412
2009
2013
10. ábra: A fiatal (0-25 év) nyilvántartott álláskeresők száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013)
28
Annak ellenére, hogy a Szombathelyi Járásban a fiatal munkanélküliek száma majdnem a felére csökkent a 2009 és 2013 közötti öt évben, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk növekedett. Ez a növekedés a Vas megyei és az országos átlag esetében is jelentkezett, azonban a vizsgált járásban a növekedés mértéke nagyobb volt a már említett másik két közigazgatási egységnél. 2013-ban a regisztrált munkanélküliek 17,6%-a tartozott a fiatal korcsoportba, mely alacsonyabb a Vas megyei (17,9%) illetve az országos átlagnál (18,2%) is. 2009
2013
Szombathelyi járás
15,6%
17,6%
Vas megye
17,5%
17,9%
Magyarország
17,8%
18,2%
10. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a 0-25 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013) A 25 évnél fiatalabb nyilvántartott álláskeresők aránya települési szinten változatos képet mutat: 11 településről1 mondható el, hogy nincs a munkanélküliek között 25 évnél fiatalabb. Ezek a járás peremterületén, szélén elhelyezkedő, periferiális helyzetű, csökkenő népességű, romló helyzetű települések, amelyek jellemzően a legkisebbek is. E településeken nagy valószínűséggel kevés, érintett korosztályba tartozó fiatal maradt még helyben. A legnagyobb arányban Csempeszkopács (42,9%), Salköveskút, Vassurány (33,3%) és Pornóapáti (30%) településein élnek a 25 évnél fiatalabb álláskeresők. Ezek jellemzően a növekvő lélekszámú települések, ahol mostanra részben az elmúlt évtizedekben kiköltözött családok gyerekei váltak felnőtté, és most álláskeresővé.
11. ábra: 25 év alatti nyilvántartott munkanélküliek aránya az összes munkanélküli százalékában a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013)
1
Horvátlövő, Vaskeresztes, Narda, Perenye, Vasasszonyfa, Meszlen, Acsád, Nemeskolta, Gyanógeregye, Rábatöttös, Zsennye
29
A pályakezdő álláskeresők számára a munkaerőpiacon való elhelyezkedés napjainkra egyre nehézkesebbé vált, ami a vonatkozó statisztikai adatokban is tetten érhető. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2013-ban 308 főt tett ki, míg 2009-ben (a gazdasági válság idejében) 337 főt, 2003-ban pedig csak 185 főt tett ki.
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 448
450 400 337
350
319
308
282
300 250 200
185
150 100 50 0 2003
2009
2010
2011
2012
2013
12. ábra: A Szombathelyi járásban nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (forrás: TEIR, 2013) A nyilvántartott álláskeresők közül a pályakezdők aránya a Szombathelyi járás területén 13,2%-ot érte el, amely magasabb a Vas megyei (11,8%) és a magyarországi átlagnál (12,6%) is. Az idősoros adatokból az is jól látszik, hogy az összes munkanélkülihez viszonyított arányuk nőtt 2003 és 2013 között, de nem csak járási, hanem Vas megyei és országos szinten is, a növekedés mértéke szinte hasonló mértékű volt (kb.4-5%-os növekedés). Az adatok alapján tehát megállapítható, hogy a Szombathelyi járásban a megyei és országos átlagot is felülmúlja a pályakezdő munkanélküliek aránya. 2003
2009
2013
Szombathelyi járás
8,2%
7,25%
13,2%
Vas megye
7,7%
7,4%
11,8%
Magyarország
8%
8,4%
12,6%
11. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a pályakezdő álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013) Korcsoportok tekintetében nem csak a fiatal, hanem az idősödő, vagy idős korosztály is veszélyeztetett célcsoportnak tekinthető, ezért a helyzetelemzés során kiemelten kezeljük az 51 évnél idősebb korosztály munkanélküliségre vonatkozó helyzetét. 2013-ban 645 olyan nyilvántartott munkanélküli élt a Szombathelyi járásban, aki már betöltötte az 51. életévét. 2009-ben még 1000 fő 51 évnél idősebb regisztrált munkanélküli volt, majd szinte évről évre folyamatosan csökkenni kezdett a számuk (összesen 355 fővel csökkent).
30
A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma
1000
2009
923
2010
712
756
2011
2012
645
2013
13. ábra: A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) Az alábbi táblázatunk segítségével az idősödő korosztályhoz tartozó munkanélküliek arányát mutatja be az összes munkanélküli százalékában. A Szombathelyi járás tekintetében elmondható, hogy a nyilvántartott álláskeresők több mint negyede, 27,6%-a 51 évnél idősebb, mely szinte teljes mértékben megfeleltethető a Vas megyei átlagadatokkal (27,5%). Mind a vonatkozó megyei, mind pedig a járási adat csak kismértékben nagyobb az országos átlagnál (25%). 2009
2013
Szombathelyi járás
21,5%
27,6%
Vas megye
22,3%
27,5%
Magyarország
18,6%
25%
12. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből az 51-X év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (forrás: TEIR, 2013) A Területi Információs Rendszer (TEIR) adatbázisa segítségével az alábbiakban bemutatjuk a Szombathelyi térség 45 évnél idősebb regisztrált álláskeresőinek települési szintű eloszlását. A térképen jól látszik, hogy Horvátlövő, Pornóapáti, Rábatöttös és Zsennye települései esetében nincs 45 évnél idősebb nyilvántartott álláskereső. Ugyanakkor Torony (55,4%), Sorokpolány (60,9%) és Meszlen (62,5%) községeiről elmondható, hogy az álláskeresők több mint fele elmúlt már 45 éves.
31
14. ábra: A Szombathelyi járásban a 45 év feletti nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013) A Szombathelyi járás munkaerő-piaci helyzetének bemutatása során nem szabad elmenni még egy kiemelten hátrányos helyzetű célcsoport, a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma mellett. Az adatok alapján láthatjuk, hogy a gazdasági válság éveiben kiugróan megnőtt a hosszú távú álláskeresők száma (2003 és 2009 között 1622 fővel), majd 2009-es csúcsévet követően szinte folyamatosan csökkent a számuk, 2013-ban már csak 1064 hosszú távú munkanélküli élt a Szombathelyi járásban.
A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma 2462
2500
2035
2000 1500
1235
1340 1064
1000
840
500 0 2003
2009
2010
2011
2012
2013
15. ábra: A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013)
32
A Szombathelyi járásban 2013-ban az álláskeresők majdnem fele, azaz 45,5%-a 180 napon túli álláskereső volt, ami csak kismértékben nagyobb a Vas megyei átlagnál (44,9%) és kisebb az országos átlagnál (49,9%). Az idősoros adatok azonban azt is megmutatják, hogy a vizsgált különböző közigazgatási területi egységek közül a Szombathelyi járásban csökkent a legnagyobb mértékben a hosszú távú munkanélküliek aránya a 2009-es adathoz képest, ami elérte a 7,5%-ot. 2009
2013
Szombathelyi járás
53%
45,5%
Vas megye
50,1%
44,9%
Magyarország
53,4%
49,9%
13. táblázat: a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma az összes regisztrált munkanélküli arányában (forrás: TEIR, 2013) A hosszú távú munkanélküliek területi eloszlása tekintetében fontos kiemelni Zsennye települését, ahol az összes munkakereső 180 napon túli álláskeresőnek minősül, de Dozmat (75%) és Bozzai (71,4%) községeiben is nagy a tartós munkanélküliek aránya. E vonatkozásban a legelőnyösebb helyzetben a Szombathelyi járáson belül Horvátlövő és Gyanógeregye települései vannak, ahol egyetlen 180 napon túli nyilvántartott álláskereső sincs, de Felsőcsatár 16,7%-os aránya is elenyészőnek tekinthető.
16. ábra: A Szombathelyi járásban a 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában (forrás: TEIR, 2013) 2003 és 2013 között a településeken élő hosszú távú munkanélküliek arányaiban is rengeteg változás következett be. A legnagyobb mértékű növekedés Bozzai (0 főről 5 főre), Narda (1 főről 5 főre), Vasasszonyfa (0 főről 3 főre), Dozmat (1 főről 3 főre) és Vaskeresztes (1 főről 3 főre) községeiben realizálódott. A legjelentősebb arányú csökkenés a 180 napon túli álláskeresők számában Gyanógeregye (5 főről 0 főre), Meszlen (4 főről 1 főre), Sorkikápolna (5 főről 2 főre), Vassurány (5 főről 2 főre) és Ják (37 főről 18 főre) településein következett be.
33
A nyilvántartott álláskeresők különböző támogatásokban részesülhetnek bizonyos jogosultságok teljesítése esetén. A következőkben a három legfontosabb, a munkanélküliek számára elérhető támogatási forma kerül bemutatásra, majd pedig ezt követően azt vizsgáljuk meg, hogy a Szombathelyi járásban hányan vették igénybe ezeket az ellátásokat. Az álláskeresési segélyre a korábbi szabályozás alapján azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik:2 -
minimum 180 napra megállapított álláskeresési járadékukat kimerítették; akik minimum 200 napot munkaviszonyban töltöttek az álláskeresést megelőző 4 évben; legfeljebb 5 évvel állnak a nyugdíjazás előtt.
Az adatok alapján láthatjuk, 368 fővel csökkent az álláskeresési segélyben részesülők száma a Szombathelyi járásban 2009 és a 2013 IV. negyedéve között. Ennek oka elsősorban nem a munkanélküliek csökkenő számával magyarázható, hanem azzal, hogy a támogatás megítéléséhez szükséges három fő kritérium közül az első két csoportba tartozó munkanélküliek 2011 szeptembere óta nem jogosultak az álláskeresési támogatás igénybe vételére (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014).
Álláskeresési segélyben részesülők száma 600 500
512
480
400 300 200
117
144 92
100 0 2009. IV. NEGYEDÉV
2010. IV. NEGYEDÉV
2011. IV. NEGYEDÉV
2012. IV. NEGYEDÉV
2013. IV. NEGYEDÉV
17. ábra: Az álláskeresési segélyben részesülők száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) A Szombathelyi járásban 2013-ban 144 fő részesült álláskeresési segélyben, ez azt jelenti, hogy a munkakeresők 6,2%-ka részesül a támogatásban. Az álláskeresési segélyben részesültek aránya 5 év alatt majdnem megfeleződött, hiszen 2009-ben még a nyilvántartott álláskeresők 11%-a részesedett a segélyben. Az álláskeresési arányban részesülők aránycsökkenése nem csak a Szombathelyi járásban következett be (4,8%-kal csökkent), sőt, a Vas megyei (6,1%-kal csökkent) és az országos átlag (7,1%kal csökkent) esetében nagyobb csökkenés realizálódott. 2009
2013
Szombathelyi járás
11%
6,2%
Vas megye
11,9%
5,8%
Magyarország
10,4%
3,3%
14. táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013)
2
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
34
A korábbi szabályozás értelmében álláskeresési járadékra azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik3: -
aki nyilvántartott álláskereső; az álláskeresővé válást megelőző 5 évben legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett; rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult és táppénzben nem részesül; munkát akar vállalni, de az önálló álláskeresése eredménytelen volt és az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet találni.
2013. IV. negyedévében 342 olyan álláskereső élt a Szombathelyi járásban, aki járadékra jogosult munkanélküliek. Ez jelentős eltérést mutat a 2009 IV. negyedéves adataitól, amikor is még 1762 álláskereső volt jogosult járadékokra. A járadékokra jogosultak nagyarányú csökkenése (ahogyan az álláskeresési segély esetében is) főképp a szigorodó jogosultsági feltételek miatt következett be, hiszen a korábbi 5 év helyett 3 éven belül kell legalább 360 napos munkaviszonnyal rendelkezni, valamint a 90 napra (a korábbi időtartam harmadára) csökkent a járadék folyósításának időtartama. Mindemellett az ellátás összege is lecsökkent: az elérhető legmagasabb összeg a minimálbér 100%-a a korábbi 120% helyett (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014).
Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma 1800
1762
1600 1400
1200 925
1000
750
800 600
401
342
400 200 0 2009. IV. NEGYEDÉV
2010. IV. NEGYEDÉV
2011. IV. NEGYEDÉV
2012. IV. NEGYEDÉV
2013. IV. NEGYEDÉV
18. ábra: A járadékra jogosult nyilvános álláskeresők száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) A Szombathelyi járásban a járadékra jogosult munkanélküliek az összes álláskereső arányában statisztikai mutató tekintetében nagy változások következtek be, hiszen míg 2009-ben 37,9%-os volt a részarányuk, addig 2013-ra már csak 14,6%, ami pontosan megegyezik a Vas megyei átlaggal is, azonban 5,1%-kal nagyobb, mint az országos átlag (9,5%). 2009
2013
Szombathelyi járás
37,9%
14,6%
Vas megye
36,7%
14,6%
Magyarország
24,3%
9,5%
15. táblázat: Járadékra jogosult álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013) A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek csoportjába azok tartoznak bele4, akik a munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették, és akiknek a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg. 3 4
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom
35
2013-ban 584 álláskereső részesült rendszeres szociális segélyben is attól a települési önkormányzattól, ahol élt. Ezt a támogatási formát 2009 óta rendelkezésre állási támogatásnak hívják, az összege pedig nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át 2011 óta. A támogatás jelentősen csökkent, mivel korábban a nettó minimálbérhez volt kötve a támogatás felső korlátja (CSERES-GERGELY, ZSOMBOR ÉS MOLNÁR, GYÖRGY, 2014).
Rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma 900 800
777
821
700
595
600
584
500 334
400 300 200 100 0 2009. IV. NEGYEDÉV
2010. IV. NEGYEDÉV
2011. IV. NEGYEDÉV
2012. IV. NEGYEDÉV
2013. IV. NEGYEDÉV
19. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) A Szombathelyi járásban 2013-ban az álláskeresők majdnem negyede kapott rendszeres szociális segélyt, ez a 2009-es adatnál közel 10%-kal több. A vizsgált járás adata (24,9%) szinte megegyezik a Vas megyei átlaggal (24,8%), azonban nagyobb mértékben eltér az országos átlagtól (34,8%). 2009
2013
Szombathelyi járás
16,7%
24,9%
Vas megye
14,5%
24,8%
Magyarország
28,1%
34,8%
16. táblázat: Rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (forrás: TEIR, 2013)
A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjától biztosított információknak és dokumentumoknak köszönhetően a munkaerő-piaci helyzetkép tekintetében a 2014-es, legfrissebb adatokat tekintjük át a továbbiakban. Az adatokra hivatkozva5 megállapíthatjuk, hogy a Szombathelyi járásban 2014-ben a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma 2221 fő volt. Az idősoros adatok alapján láthatjuk, hogy a 2010-es évhez 1966 fővel (47%-kal), míg a 2013-mas évhez képest 829 fővel (27,2%-kal) csökkent a regisztrált munkanélküliek száma.
5
Fontos! A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatai helyenként eltérhet a korábbi, Kereskedelmi és Statisztikai Hivataltól és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adataitól
36
Regisztrált álláskeresők átlagos szám a (fő) 4500 4000
4187
3500 3284
fő
3000
3053
3050
2012.
2013.
2500
2221
2000 1500 1000 500 0 2010.
2011.
2014.
Év
20. ábra: A regisztrált álláskeresők átlagos száma a Szombathelyi járásban Az álláskeresési ráta a megye járásai közül a Szombathelyi járásban a legalacsonyabb, 2014-ben 4,2%os volt, mely 1,4%-kal kisebb, mint a 2013-mas vonatkozó statisztika. A Szombathelyi járásra vonatkozó mutató a megyei átlagnál (5,2%) is kedvezőbb, kereken 1%-kal.
21. ábra: Az álláskeresési ráta járásonként Vas megyében Az alábbiakban a statisztikai adatok segítségével a munkakeresők legalapvetőbb jellemzőit ismerhetjük meg. Az álláskeresők 51,8%-a férfi, míg 48,2%-a nő volt 2014-ben a Szombathelyi járásban. Összehasonlítva a 2013-mas adatokkal megállapíthatjuk, hogy a női munkakeresők aránya kismértékben csökkent a két tárgyév közötti időszakban, hiszen 2013-ban a nemek aránya tekintetében 51,41%-os férfi, míg 48,59%-os női eloszlást mutatott.
37
2013 1568 1482
Férfi Nő
2014 1150 1071
17. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők nemenkénti eloszlása a Szombathelyi járásban A nyilvántartott álláskeresők korcsoportos megoszlása tekintetében elmondható, hogy 2014-ben a Szombathelyi járásban élő munkanélküliek 16,75%-a (372 fő) 25 év alatti, 27,87%-uk (619 fő) pedig 50 év feletti volt. Annak ellenére, hogy a 26 és 50 éves kor közötti munkanélküliek száma közel 500 fővel csökkent 2013 és 2014 közt, arányuk az összes munkanélküli tekintetében szinte változatlan maradt (2013: 56,64%; 2014: 55,38%). A tárgyévekre vonatkozóan még fontos megemlíteni, hogy majdnem 2%-kal csökkent a fiatal munkanélküliek aránya, míg több mint 3%-kal nőtt az idősödő korosztály álláskeresőinek az aránya az összes álláskereső százalékában.
25 év és alatta 26-50 év 50 év felett
2013
2014
566 1728 757
372 1230 619
Arányuk az összes munkanélküli közt 2013 2014 18,55% 16,75% 56,64% 55,38% 24,81% 27,87%
18. táblázat: A regisztrált munkanélküliek korcsoportos eloszlása a Szombathelyi járásban A tartós, azaz a 180 napot túlhaladó regisztrációval bíró álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában jelentősnek mondható a Szombathelyi járásban, hiszen a 25,5%-os részarány 1,8%-kal nagyobb, mint a Vas megyei átlag. 2014-ben csak a Sárvári járás rendelkezett arányaiban több tartós álláskeresővel (25,6%), mint az általunk vizsgált járás. Az idősoros adatok (2013 és 2014 között) alapján azonban azt is láthatjuk, hogy ha csak kis mértékben is, de csökkent a 180 napot meghaladó munkanélküliek aránya az összes álláskereső közül.
22. ábra: A tartós álláskeresők aránya Vas megyében
38
A nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti eloszlása tekintetében elmondható, hogy a munkanélküliek döntő többségében (59,2%) középfokú végzettséggel bírnak, közel egyharmaduk (31,8%) pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik, az álláskeresők 9%-a pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 2013 és 2014 között csak elhanyagolható mértékű változások történtek a nyilvántartott álláskeresők végzettsége tekintetében: kismértékben nőtt az alapfokú végzettségűek aránya, valamint kismértékben csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya, míg a középfokú végzettségűek aránya szinte ugyanakkora maradt.
Alapfokú Középfokú Felsőfokú
2013
2014
949 1811 290
707 1313 201
Arányuk az összes munkanélküli közt 2013 2014 31,1% 31,8% 59,4% 59,2% 9,5% 9%
19. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők végzettsége a Szombathelyi járásban A végzettségre vonatkozó adatokat részletesebben elemezve megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb számban az általános iskolát végzettek csoportja volt jelen 2013-ban és 2014-ben egyaránt, közel harminc százalékos arányban. A második legnépesebb csoport a szakmunkás végzettségű álláskeresők voltak, 26,5 százalékos átlagos aránnyal. A legalacsonyabb számban az egyetemi és szakiskolai végzettségűek, valamint a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők voltak jelen 2013ban és 2014-ben. Ez természetesen az abszolút mennyiségükre vonatkozik, s nem tükrözi az adott csoport elhelyezkedési lehetőségeit. Érdemes megemlíteni, hogy az álláskeresők száma minden csoport esetében csökkent 2013 és 2014 között. A pályakezdő álláskeresők száma 13,3 százalékról 11,5 százalékra csökkent a két év folyamán, így 2014-ben 225 pályakezdő lett regisztrálva a Szombathelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségén (20. táblázat). 2013 ált. iskolai végz. nélkül általános iskola szakiskola szakmunkásképző gimnázium szakközépiskola technikum főiskola egyetem Nem pályakezdő álláskereső Pályakezdő
2014 56 893 42 803 239 609 118 210 81 2645
47 660 31 593 178 447 65 142 59 1966
406
255
20. táblázat: Az álláskeresők száma iskolai végzettség szerint – részletes, zárónapon, 2013–2014 A Szombathelyi járásban regisztrált álláskeresőknek átlagosan háromnegyede volt fizikai foglalkozású, míg a szellemi foglalkozásúak aránya átlagosan huszonegy százalékos. Vezetői állományba mindössze az álláskeresők 3,2-3,3 százaléka tartozott (21. táblázat).
39
2013 N.a. Fizikai Szellemi Vezetői
2014 2 2291 658 100
1 1687 460 72
21. táblázat: A regisztrált álláskeresők száma állománycsoport szerint – zárónapon, 2013–2014 2013-ban és 2014-ben az álláskeresők több mint fele ellátás nélküli volt, azaz nem voltak jogosultak álláskereséshez és munkanélküliséghez kapcsolódó járadék, segély, vagy támogatás igénybevételére. Legnagyobb arányban a foglalkoztatást helyettesítő támogatást vették igénybe, amelyhez érdemes hozzátenni, hogy a támogatottnak igazolnia kell, hogy legalább harminc nap időtartamban részt vett közmunkában, munkaerő-piaci programban, vagy képzésben, illetve alkalmi vagy idénymunkát vállalt. Jelentős számban vannak jelen az álláskeresési járadékra jogosultak, ám esetükben is csökkenés jelentkezett 2013 és 2014 között. 131-ről 156 főre növekedett a harmadik típusú álláskeresési segélyre jogosultak száma: esetükben – több más feltétel mellett – maximum öt év hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában (22. táblázat). 2013 ellátás nélkül álláskeresési járadék vállalkozói járadék álláskeresési + vállalkozói járadék álláskeresési segély I. álláskeresési segély II. álláskeresési segély III. álláskeresés ösztönző juttatás munkanélküli járadék foglalkoztatás helyettesítő támogatás
2014 1788 406
1261 319
1 0 131
156
0 724
485
22. táblázat: A regisztrált álláskeresők száma zárónapon – ellátás szerint, 2013–2014 Az új bejelentett álláshelyek száma 2013 és 2014 között nyolc százalékkal – 3 903-ról 4 218-ra – nőtt. Jelentős részükre igényeltek a foglalkoztatók támogatást: 2013-ban 2 092 helyre, az álláshelyek 53,6 százalékára, míg 2014-ben 2331 helyre, amely a helyek 35,5 százalékát foglalja magában (24. táblázat). 2013 Támogatott Nem támogatott Kitöltetlen
2014 2092 3903
2331 4218 16
23. táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma – támogatottság szerint, 2013–2014
40
2013-ban és 2014-ben a Szombathelyi járásban bejelentett új álláshelyek közel háromnegyede volt fizikai jellegű. Mindeközben a bejelentett fizikai helyek száma is jelentős mértékben – több mint húsz százalékkal – emelkedett 2014-re. Hasonló mértékben, azonban csökkent a szellemi foglalkozású helyek száma a vizsgált években, míg a vezetői helyek esetében kismértékű növekedés jelentkezett. Összességében a járási állomány 2013-ban és 2014-ben 12 560 új bejelentett álláshellyel bővült (25. táblázat). 2013 fizikai szellemi vezetői
2014 4200 1635 160
5104 1287 174
24. táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma – állománycsoport szerint, 2013–2014 A munkaviszony időtartamát tekintve az újonnan bejelentett álláshelyek több mint hatvan százaléka volt határozott idejű 2013-ban és 2014-ben. Számuk 2014-re nőtt, míg a határozatlan idejű szerződéseké kis mértékben, 2,9 százalékkal csökkent (26. táblázat). 2013 Határozott idejű Határozatlan idejű
2014 2039 3956
2724 3841
25. táblázat: Új bejelentett álláshelyek száma – munkaviszony időtartama szerint, 2013–2014
41
3.4.
Közművelődési helyzetkép
Adott térség társadalmának életminőségét jelentősen befolyásolja a kulturális élet színvonala, elérhetősége. A jelenség természetesen több oldalról is megközelíthető: egyfelől már maguk a kultúra iránt támasztott igények is tükrözik a lakosság életszínvonalát, másfelől a kínálati oldal is jellemzi az ott élők átlagos életminőségét. Az is nyilvánvaló, hogy a település funkciójától függően eltérő a közművelődés és kultúra helyben elérhető formája, „minősége”. Települési szinten a tudáshoz és információkhoz való hozzáférést a települési könyvtárak biztosítják. A Szombathelyi járásban szinte minden település rendelkezik könyvtárral. Ezek állományának mérete a települések lakosságszámától függően eltérő. A nyilvános könyvtárak egységeinek száma – a leltári állomány alapján – 2003 és 2013 között 575 778-ról 534 626-ra csökkent, azonban éves szinten jelentős ingadozás tapasztalható a KSH adatbázisában. A keresleti oldal felől megközelítve érdemes áttekinteni a könyvtárakba beiratkozott olvasók számának alakulását. 2003 és 2013 között összességében 15 775-ről 16 405-re nőtt számuk, amely négy százalékos növekedést jelent. Érdemes azonban megfigyelni, hogy a 2009 és 2013 közötti időszakban jelentős mértékben ingadozott az olvasók létszáma. Kérdés, hogy ebben mekkora szerepet játszanak az adatszolgáltatásban fellépő hiányosságok (23. ábra).
Könyvtárakba beiratkozott olvasók száma 19000
18718
18500
18152
18000
17667
17500 16744
17000
16405
16500 16000
15775
15500 15000 14500 14000 2003
2009
2010
2011
2012
2013
23. ábra: A települési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) A könyvtárakba beiratkozott lakosok és a népesség számának hányadosa bizonyos szinten tükrözi az ott élők kultúra iránti igényét. Vas megyében ezen arány 2013-ban 16,4% volt, amelyhez képest a Szombathelyi járásra vonatkozó 14,9 százalékos érték elmarad. Települési szinten erősen tagolt kép jelentkezik: a beiratkozott olvasók aránya a járás községeinek felében tíz százalék alatt van. Mindeközben hét községben – Gyanógeregyén, Rumban, Acsádon, Tanakajdon, Nardán, Csempeszkopácson, valamint Dozmaton – húsz százalékot meghaladó érték jelentkezett. A 2013-as adatok alapján átlagosan a települések lakosságának 10,5 százaléka rendelkezett könyvtári olvasójeggyel. A kulturális statisztika kiemelten foglalkozik a múzeumok kérdésével. Ezen intézmények az emberiség kultúrtörténetét meghatározó tárgyak és emlékek bemutatásán túl rendezvények, kiállítások szervezésével is hozzájárul a térség kulturális életéhez. A megyeszékhely jelenlétéből adódóan térségi szinten magas a jelenlévő múzeumok száma. Szombathelyen nyolc intézmény van nyilvántartva, ezeken kívül Csempeszkopácson és Vasasszonyfán található a vonatkozó jogszabály alapján múzeumnak tekinthető intézmény. A 2013-as évben összesen 42 721 látogatót regisztráltak a járásban.
42
A közművelődési programoknak és kulturális szolgáltatásoknak a legtöbb község esetében elsősorban a közművelődési intézmények tudnak helyet adni. A Szombathelyi járásban 2010-ben 53 darab ilyen intézmény működött, míg 2013-ban csupán 39, azonban ez valószínűsíthetően az adatszolgáltatásban jelentkező hiányosság miatti statisztikai hibajelenség. A kulturális rendezvények száma 2009 és 2013 között ingadozó tendenciát mutatott. A legmagasabb érték 2009-ben jelentkezett, ekkor 3 917 rendezvény került bejelentésre. A legkevesebb regisztrált esemény – 3 178 – 2012-ben volt. Az utolsó vizsgált évben a második legmagasabb érték – 3 645 – jelentkezett (24. ábra). 2013-ban Szombathelyen 3 510 rendezvény került megrendezésre, míg a többi településen átlagosan 13,2 volt az események száma.
Kulturális rendezvények száma (db) 3917
4000 3500
3239
3645
3442 3178
3000 2500 2000
1500 1000 500 0 2009
2010
2011
2012
2013
24. ábra: A Szombathelyi járás kulturális rendezvényeinek a száma 2009-2013 között (forrás: TEIR, 2013) A kulturális rendezvények látogatottsága ötödével esett vissza a vizsgált időszak folyamán, amely nincs összhangban a bejelentett rendezvények számával. 2013-ban 330 537 volt a látogatók száma, amelynek közel 88 százaléka Szombathelyen generálódott. A térség egyik legjelentősebb – nemzetközi viszonylatban is ismert – rendezvénye a Savaria Történelmi Karnevál, amely évente több mint százezer látogatót – járási szinten a kulturális rendezvényen résztvevők harmadát – vonzza. A második legtöbb résztvevőt – 13 482 fő – Gencsapátiban regisztrálták, ahol ilyen téren a legnagyobb vonzerő az évente megrendezett Gencsapáti Pünkösdi Fesztivál.
Kulturális rendezvényeken résztvevők száma (fő) 421061
399990 374373
2009
2010
2011
341150
330537
2012
2013
25. ábra: A Szombathelyi járás kulturális rendezvényein résztvevők száma (forrás: TEIR, 2013)
43
Hazánkban az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) a teleházak és az E-Magyarország sokfunkciós szolgáltatásaira alapozva jöttek létre. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap segítségével – általában a régi épületek felújítása által – egy új, addig hiányzó funkciót ad az adott település számára. Az IKSZT könyvtári, ifjúsági klub és művelődési szerepet tölt be a település kulturális életében. A Szombathelyi járásban Felsőcsatár és Szentpéterfa községekben működik IKSZT.
3.5. Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép Adott térség lakásállománya jelentős befolyással bír a lakosság életminőségére, valamint közvetett módon hatással lehet a térség gazdasági életére is. Mennyiségi aspektusa elsősorban településrendezési kérdéseket von maga után, míg a lakossági életkörülményt a minőségi jellemzők befolyásolják inkább. Ezek közé tartozik többek között a közművek kiépítettségi szintje, valamint a kommunális szolgáltatások minősége is. A Szombathelyi járás lakásállománya 2003 és 2013 között jelentős mértékben nőtt. 2003-ban 42 765 lakás szerepelt az adatbázisban, míg az utolsó vizsgált évben 46 453 volt számuk, amely összességében 8,6 százalékos növekményt jelent. 2009 és 2011 között kismértékű emelkedés zajlott le, majd ezt követően gyakorlatilag stagnálás volt jellemző. Összevetve a nagyobb térségi adatokkal hasonló tendencia jelentkezett, azonban az országos folyamatokra jellemző, hogy 2009 és 2013 között a járási értékhez viszonyítva nagyobb mértékű emelkedés zajlott le (26. ábra).
A lakásállomány számának alakulása 47000 46069
46000
46333
46452
2010
2011
46365
46453
45000 44000 43000
42765
42000 41000 40000 2003
2009
2012
2013
26. ábra: A Szombathelyi járás lakásállományának alakulása 2003-2013 között (forrás: TEIR, 2013) Az épített lakások száma (statisztikai értelemben az adott tárgyévben használatba vételi engedélyt kapott lakások száma) 2003 és 2009 között 14,4 százalékkal nőtt, ekkor 468 lakás került bejegyzésre. A következő két évben több mint hetven százalékkal esett vissza az épített lakások száma, amely a 2008–2009-es gazdasági világválságot következtében bizonytalanná váló gazdasági- és társadalmi helyzetre vezethető vissza. Ezt követően – habár kisebb mértékben, de – tovább csökkent az épített lakások száma, amelyhez a válságot „továbbvezető” devizakölcsönök által gerjesztett hitelválság is hozzájárult. Összességében a vizsgált tíz év során 77,8 százalékos volt az épített lakások számában jelentkező visszaesés (27. ábra).
44
Épített lakások száma (db) 468 409
279
134
2003
2009
2010
118
2011
91
2012
2013
27. ábra: Az épített lakások száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) A járásban élők életkörülményeiről a lakásállomány számából alapvetően nem tudunk következtetni, így érdemes más szemszögből is megvizsgálni a térségre jellemző lakhatási körülményeket. A lakások komfortfokozatáról a leghitelesebb információkat – az önbevallásos adatfelvétel ellenére – a népszámlálási adatok szolgáltatják: a 2011-es felmérés alapján a Szombathelyi járásban az alacsony komfortfokozattal bíró lakások (amely a félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakások) aránya (4,8%) az összes lakás százalékában jóval kisebb, mint az országos átlag (9,3%). Továbbá örvendetes tény, hogy a két népszámlálás közötti időszakban arányuk több mint ötven százalékkal csökkent. Az országos érték hasonló ütemben mérséklődött, azonban abszolút mértéke mindkét vizsgált időpontban közel kétszerese volt a járási adatnak (26. táblázat). 2001
2011
Szombathelyi járás átlaga
10,5% 4,8%
Magyarországi átlag
20,1% 9,3%
26. táblázat: Az alacsony komfortfokozattal bíró lakások aránya az összes lakás százalékában (forrás: TEIR, 2001-2011) Az alacsony komfortfokozattal bíró lakások aránya települési szinten erősen mozaikos, mind abszolút értékét, mind a két népszámlálás közötti változást tekintve. Amennyiben a Szombathelyi járás települési átlagát tekintjük (9,6%), a 41 településből 15-nél jelentkezett magasabb arány. A legkedvezőtlenebb értékkel Rábatöttös (24,6%) Sorkikápolna (20%) és Vasszilvágy (19,6%) községek rendelkeztek, míg a legalacsonyabb érték Sé (1,9%), Szombathely (3,6%) és Felsőcsatár (3,8%) településeken jelentkezett. Érdemes megjegyezni, hogy 2001 és 2011 között jelentős mértékű javulás volt tapasztalható e tekintetben: hét településen – Dozmat, Horvátlövő, Zsennye, Bozzai, Torony, Gyanógeregye és Vaskeresztes – jelentkezett húsz százalékot meghaladó csökkenés, míg további 24 településen volt tíz és húsz százalék között az alacsony komfortfokozattal bíró lakások arányának csökkenése. Összességében a Szombathelyi járás minden településén javulás jelentkezett a két népszámlálás között eltelt időben (27. táblázat). Település
2001
2011
Változás mértéke (%)
Acsád
23,6
13,1
-10,5%
Balogunyom
22,7
9
-13,7%
Bozzai
28,3
6,7
-21,6%
Bucsu
23,7
6,2
-17,5%
Csempeszkopács
24,8
8,5
-16,3%
45
Dozmat
45,8
13,3
-32,5%
Felsőcsatár
19,4
3,8
-15,6%
Gencsapáti
12,4
4,4
-8%
Gyanógeregye
31,3
10,9
-20,4%
Horvátlövő
44,6
13,3
-31,3%
Ják
27,8
11,5
-16,3%
Kisunyom
18,7
5,1
-13,6%
Meszlen
22,9
14,4
-8,5%
Nárai
17,7
7,3
-10,4%
Narda
18,4
6,8
-11,6%
Nemesbőd
27,2
8,5
-18,7%
Nemeskolta
27,4
13,8
-13,6%
Perenye
21,4
8,6
-12,8%
Pornóapáti
16,2
8,6
-7,6%
Rábatöttös
39,3
24,6
-14,7%
Rum
19,6
10,1
-9,5%
Salköveskút
20,6
8,5
-12,1%
Sé
12
1,9
-10,1%
Sorkifalud
32,7
13,1
-19,6%
Sorkikápolna
36,5
20
-16,5%
Sorokpolány
23,3
7,9
-15,4%
Söpte
25,2
6,6
-18,6%
Szentpéterfa
15,2
6,4
-8,8%
Szombathely
6,9
3,6
-3,3%
Tanakajd
14,9
5,6
-9,3%
Táplánszentkereszt
16,8
5,9
-10,9%
Torony
28,1
7,5
-20,6%
Vasasszonyfa
24,3
10,9
-13,4%
Vaskeresztes
32,2
12
-20,2%
Vassurány
18,4
7,5
-10,9%
Vasszécseny
18
7,3
-10,7%
Vasszilvágy
25,2
19,6
-5,6%
Vát
28,6
16,7
-11,9%
Vép
11,7
5,5
-6,2%
Zsennye
31
8,8
-22,2%
Szombathelyi járás átlag
10,5
4,8
5,7%
Országos átlag
20,1
9,3
10,8%
27. táblázat: Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a Szombathelyi járás településein (Forrás: TEIR, 2001-2011)
46
A lakosság számára egészséges ivóvíz biztosítása és könnyed elérése – mint alapvető emberi jog – magas prioritású feltételként jelenik meg az adott település számára. Megfelelő infrastrukturális feltételek mellett ennek legkézenfekvőbb módja a lakások és házak közüzemi ivóvízhálózatra való csatlakoztatásának biztosítása. A Szombathelyi járásban 2013-ban 45 313 lakás volt csatlakozva a vezetékrendszerhez, így a járás lakásainak 97,5 százalékában volt elérhető a vezetékes, tiszta és egészséges ivóvíz, amely az országos értékhez viszonyítva 3,1 százalékkal magasabb.
28. ábra: A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások szempontjából a területi eloszlás változatos, ám a legkisebb aránnyal rendelkező Felsőcsatár esetében is kilencven százalékot meghaladó érték jelentkezett. Tizennégy településen százszázalékos az arány, míg csupán néhány településen jelentkezett szignifikánsan alacsonyabb érték. Ezen községek alapvetően mozaikos elhelyezkedésűek, egyedül az osztrák határ mentén fekvő Felsőcsatár, Vaskeresztes és Horvátlövő alkotnak kisebb egybefüggő tömböt. A közcsatorna-hálózat elsődleges feladata a települések szennyvíz-, használt- és csapadékvizeinek elvezetése a legközelebbi szennyvíztisztító telepig, ahol a víz megtisztítására kerül sor. Ennek a közcsatorna-hálózatnak a kiépítettsége, minősége alapvetően határozza meg egy térség fejlettségi szintjét, azonban figyelembe kell venni, hogy egyes települések esetén nem gazdaságos a rendszer kiépítése, így alternatív szennyvíz-elhelyezési, szennyvíz-kezelési megoldások alkalmazása javallott. A Szombathelyi járásban az összes lakás mintegy 93,3 százaléka, azaz 43 325 lakás volt rácsatlakoztatva a közüzemi szennyvíz gyűjtőhálózatra 2013-ban. 2003 és 2009 között 16,3 százalékkal nőtt a járási arány, majd 2010-től további három százalékkal. A járásra vonatkoztatott, közcsatorna-hálózatra való csatlakoztatási ráta meghaladja az országos, 75 százalékos átlagot (29. ábra).
47
A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 44000 42087
42000
42634
42898
2010
2011
43267
43325
40000 38000 36196 36000 34000
32000 2003
2009
2012
2013
29. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013) A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások szempontjából jelentős területi különbségek jelentkeztek a Szombathelyi járásban. Az összességében magas arány a megyeközpont, valamint az agglomerációs települések jelenlétére vezethető vissza, miközben hat településen – Meszlenben, Acsádon, Vasszilvágyon, Váton, Bozzaiban, valamint Rábatöttösön – nulla százalékos az arány. Ezen települések esetén ajánlatos az említett alternatív megoldások, alkalmazások fejlesztése (30. ábra).
30. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a Szombathelyi járás települései esetében (forrás: TEIR, 2013)
48
A Szombathelyi járásban a rendszeres hulladékgyűjtés a lakások 94,8 százaléka esetében megoldott, amely 3,8 százalékkal magasabb a magyarországi értéknél. A legmagasabb százalékos arány – 99% – Szombathelyen jelentkezett, s néhány község – Nárai, Horvátlövő, Vaskeresztes, Felsőcsatár, Dozmat, Gyanógeregye, Rábatöttös, Zsennye, Vasszilvágy, Nemesbőd – kivételével a többi településeken is meghaladja a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a nyolcvan százalékot, valamint az említett községekben is csupán néhány százalékkal alacsonyabb a mutató értéke. A rendszeres és szelektív hulladékgyűjtésbe a Szombathelyi járás lakásainak 14,3%-a esetében megoldott, mely alacsonyabb az országos aránynál (38,8%). Települési szinten erősen differenciált kép jelentkezett: elsősorban a Szombathelyt környező agglomerációs gyűrű településein vannak jelen szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások, míg távolabb csak elvétve találunk ilyen községeket. Ezeken a településeken elsősorban hulladékszigetek, vagy hulladékudvarok biztosítják a hulladék szelektív gyűjtésének lehetőségét (31. ábra).
31. ábra: A rendszeres szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a Szombathelyi járásban (forrás: TEIR, 2013)
Hivatalosan veszélyeztetett és egyéb alacsony státuszú területek Szombathely Városában A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján a városban nincs szegregátumnak minősített terület. Azonban vannak olyan ingatlanok, illetve kisebb területek, ahol nagyobb számban es koncentrációban élnek együtt hátrányos es halmozottan hátrányos emberek. Vannak területek, amelyek szociális es környezeti szempontból problémásnak tekinthetőek. Ezek közül kiemelendő a Körmendi úttól nyugatra eső terület. A területen belül is különösen problémásnak tekinthető a Körmendi u. 38-40, a Győrffy u. 5-7, 18-20, 33-35 számú házakban lakók életkörülményei. A területen számos alacsony komfortfokozatú lakás van, a városi átlagot meghaladóan részesülnek szociális támogatásban. A területen a városi átlagnál jóval magasabb a roma lakosság aránya. A területen a Körmendi út mentén rehabilitációs program valósult meg, melynek célja volt, hogy megszüntesse a szegényebb lakosság koncentrációját. Vannak olyan problémás önkormányzati tulajdonú ingatlanok, ahol teljes felújítást igénylő rossz fizikai állapotú épületekben koncentrálódik nagyszámú halmozottan hátrányos helyzetű népesség: ilyenek a Károly Robert u. 1., Dr. Szabolcs Zoltan u. 1., Paragvári u. 86. Az említett ingatlanokban minden egyes helyen kb. 100 lakás van, ami összesen kb. 300 lakást jelent.
49
A város más területein elszórva találhatóak szegényebbek által lakott, alacsonyabb komfortfokozatú lakóterületek. Ezek valójában nem szegregált lakóterületek, hanem egy-egy épület tekinthető problémásnak, melyek szétszórva találhatóak a varosban. E lakóépületekben többnyire önkormányzatai szociális bérlakások vannak. A korábbi Anti-szegregációs Terv által lehatárolt akcióterület (Körmendi, Óperint Szabadságharcos, Gyorffy I. utcák es környékük) az egyetlen nagyobb kiterjedésű „problémás” rész a városban, azonban ezekből az önkormányzati bérlők átköltöztetése megkezdődött (pl. bontások történtek a Jáki u. 2-4, Körmendi utca 38., Jaki utca 1. számok alatt, illetve nincsenek új beköltözések a Gyorffy I. utcába). Emiatt a SZOVA Zrt. bérleménykezelő munkatársai sokkal kevesebb gondot érzékelnek, mint néhány évvel korábban, azonban általánosan érzékelhető a lakók életszínvonalbeli romlása. (Forrás: Szombathely MJV Településfejlesztési Koncepciója,Integrált Településfejlesztési Stratégiája, 2013)
3.6.
Egészségügyi, szociális helyzetkép
3.6.1. Egészségügyi helyzetkép Az egészség érték, az egyén és a közösség számára egyaránt, meghatározza az emberek életminőségét és jövedelemteremtő képességét. Annak ellenére, hogy 2 évtizede javulás figyelhető meg a magyar lakosság egészségi állapotában, még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól-azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. Magyarországon magas a középkorú lakosság halandósági rátája, nő az átlagéletkor, így az időskorúak aránya, és csökken a gyermekek száma. Ugyan a lakosság egészségi állapotának javítása nem kizárólag az egészségügyi ellátórendszer feladata, de jelentős hatással van a betegségek megelőzésére, és az egészségfejlesztésre. Az egészségi állapot nagyon sok tényezőtől függ: genetikai adottságok, magzat és kisgyermekkori táplálkozás, fejlődés, aktuális táplálkozási szokások és lehetőségek, amelyek erősen jövedelem és szociális helyzet által is meghatározottak, mozgásmennyiség, pszichés állapot, szenvedélybetegségek stb. E tényezők megváltoztatásának lehetősége sok esetben kívül áll, illetve meghaladja az egyén „hatókörét”. Mindezzel együtt az egyén felelőssége óriási ebben a kérdéskörben, de nagyon nagy szükség van az alapvető feltételek biztosítását támogató lehetőségekre is. Világszerte, így hazánkban is érvényesül a szemlélet, amely szerint minden ember felelős a saját egészségéért, ami az egészségkárosodást megelőző feladatok és a szűrések előtérbe kerülését eredményezi. Fentiek mellett kiemelten fontosak az egészséges életmódot segítő információs, szemléletformáló, támogató szolgáltatások, akciók, kampányok. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint a települési önkormányzatok, az egészségügyi alapellátás körében gondoskodnak o
háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
o
a fogorvosi alapellátásról,
o
alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,
o
védőnői ellátásról,
o
az iskola-egészségügyi ellátásról.
A járás központjában a Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet gondoskodik a feladatok ellátásáról. Az egészségügyi helyzetkép bemutatása során ismertetjük az intézet 2014. évi beszámolójában szereplő adatokat. A térség központja megyei jogú város, egészségügyi ellátórendszere nem csupán a város és a járás lakóit szolgálja ki, hanem a megye lakosságát is. A szolgáltatások jelentős része Szombathelyen található, a Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézettől kapott információk és a statisztikai adatok átfogó képet mutatnak a járás egészségügyi ellátórendszeréről és a lakosok egészségi állapotáról.
50
2014-évben a Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet feladatait 44 rendelő telephelyen, 9 rendelő épületegyüttesben, a többi telephelyük közös használatú épületegyüttesben található. (Bölcsőde, idősek klubja, iskola, kórház.) Az intézet 2012. márciusától 6 szombathelyi háziorvosi rendelőben működteti a vérvételi helyeket, önkormányzati támogatásból. A Szombathelyi járásban működő házi gyermekorvosok száma 18 fő volt 2013-ban, többségük 16 fő a járás székhelyén dolgozott. Házi gyermekorvosi szolgálat működik Gencsapátiban, Szombathelyen (16 db) és Vépen.
Házi gyermekorvosok száma 2003
2009
2010
2011
2012
2013
Gencsapáti
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Szombathely
18,
17,
17,
15,
16,
16,
Vép
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Összesen
20,
19,
19,
17,
18,
18,
28. táblázat: Házi gyermekorvosok száma (TEIR,2013) A házi gyermekorvosi szolgálatok által ellátott gyermekek száma 2003-ban 103 615 fő volt, 2013-ban 130 672 fő. A Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet végzi Szombathelyen az ifjúság-egészségügyi ellátását. A tanuló fiatalok egészségi állapotfelmérése, testi és szellemi fejlődésének követése a feladatuk. 2014ben 1154 középiskolai diák szűrővizsgálata történt meg, beszámolójuk alapján a leghatékonyabbnak a mozgásszervi szűrés bizonyult, a tanulók 5,7 százalékánál találtak eltérést. Eredményes továbbá a fogászati szűrővizsgálat is. Munkájuk során 251 fiatalnál tapasztaltak eltérést, amelyek miatt szakrendelésre irányították őket. Az intézet a krónikus beteg, testi, szellemi, érzékszervi fogyatékkal élő személyek diákokra fokozott figyelmet fordít. 2014-ben 648 egészségügyi okból gondozott tanulót regisztráltak, 131 fiatal szociális okból igényelt gondozást. Az intézet a szűrővizsgálatokon túl, részt vesz az oktatási intézmények egészségnevelő tevékenységében is. A tanulókkal való találkozások során, lehetőségük van személyre szabott egészségnevelést végezni. Az iskolai tanév során egészségnevelő előadásokat szerveznek. A járásban, a felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 2003-ben 46 db volt, 2013-ben 45. A háziorvosi szolgálatok 93%-a a központban Szombathelyen található, egy szolgálat Gencsapátiban, kettő pedig Vépen is működik. A térségben 57 háziorvos dolgozott 2013-ban, 82%-uk Szombathelyen. Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok működtek a térségben 13 településen, 2013-ban. Háziorvosok száma 2003
2009
2010
2011
2012
2013
Acsád
1,
1,
1,
1,
,
1,
Felsőcsatár
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Gencsapáti
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Ják
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Kisunyom
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Nemesbőd
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Pornóapáti
1,
1,
,
1,
1,
1,
Rum
1,
1,
1,
1,
1,
1,
51
Salköveskút
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Sorkifalud
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Sorokpolány
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Szentpéterfa
1,
,
,
,
,
,
Szombathely
43,
43,
43,
41,
40,
41,
Táplánszentkereszt
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Torony
1,
,
1,
1,
1,
1,
Vasszécseny
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Vép
2,
2,
2,
2,
2,
2,
Összesen
60,
58,
58,
57,
55,
57,
29. táblázat: Háziorvosok száma (TEIR, 2013) Lakosság egészségi állapota6 A lakosság rossz egészségi állapota miatt kiemelten fontos feladat az általános műveltségen belül az egészségműveltség fejlesztése. Az egészségműveltség a személyek képességét jelenti az alapvető egészséggel kapcsolatos információk megértésére, amelyek abban segítenek, hogy az egészségükkel kapcsolatban a megfelelő döntést hozzák meg. Főbb területek: lelki egészség, mozgás, környezeti ismeretek, orálhigiéné, szex educatio, alkohol, drog, dohányzás. Versenyképes társadalmat és gazdaságot csak lelkileg, mentálisan és fizikai szempontból is egészséges emberekkel lehet működtetni. Megyénkben a teljes lakosságot tekintve a legtöbben a keringési rendszer betegségeiben halnak meg, kiemelendő, hogy a nők halálozásának több, mint felét ez a betegségcsoport adja. Mind a férfiak, mind a nők esetében a második vezető halálokként a daganatos megbetegedések jelennek meg, harmadik helyen pedig, szintén mindkét nemnél, az egyéb halálokok szerepelnek. A korai (15-64 éves) halálozás tekintetében a vezető halálok mindkét nem esetében a daganatos betegségek- a férfiak 33%-a, a nők 43%-a rosszindulatú daganatos betegségek következtében hal meg. A második helyen a keringési betegségek okozta halálozás áll, harmadik helyen férfiaknál az emésztőrendszeri betegségek, majd sorrendben a külső okok, egyéb okok és légzőrendszeri betegségek okozta halálozás következik. Nőknél a harmadik helyen az egyéb okok miatti halálozás, negyedik illetve ötödik helyen az emésztőrendszer betegségei és a külső okok miatti halálozás szerepel. A 2007-2012 közötti időszakot vizsgálva férfiak esetében az országos, összes halálok miatti, korai halálozás folyamatos csökkenése nagyobb mértékű volt a megye férfi halálozásának csökkenésénél; nők esetében a javulás lassabb, a megye halálozása ebben az időszakban mindvégig az országos alatt maradt. A területi egyenlőtlenségeket vizsgálva férfiak esetében a Vasvári-, Kőszegi-, Szentgotthárdi-, Körmendi járásokban mutatkozik az országoshoz képest többlethalálozás, a Sárvári-, Celldömölki járás az országos átlaggal megegyező, míg a Szombathelyi járás halálozása kedvezőbb az országosnál. Nőknél a Szentgotthárdi járás mutat jelentősebb többlethalálozást, a Szombathelyi járás halálozási adatai jobbak az országosnál, a többi járás tekintetében az országoshoz hasonló a halálozás mértéke. A rosszindulatú daganatok miatti halálozás a vezető halálok mindkét nem esetében a 15-64 éves korcsoportban. A férfiak daganatok miatti halálozása az országos átlag körüli, míg az országos halálozási arány lassú csökkenő trendet mutat a vizsgált időszakban, a férfiak halálozási aránya ingadozó; a nők halálozása kedvezőbb az országosnál, és inkább stagnáló értékeket mutat. Férfiak esetében a külön vizsgált rosszindulatú daganattípusok közül hosszú évek óta vezető helyen áll a légcső-, hörgő-, tüdődaganat okozta halálozás, második illetve harmadik helyen sorrendben a vastagbél-, végbél és a prosztata daganatok miatti halálozás szerepel. Nőknél szintén a légcső-, hörgő6
Forrás: A VAS MEGYEI LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, VMKNF
52
, tüdődaganat okozta halálozás áll az első helyen, az emlőrák okozta halálozás a második helyre került, míg harmadik helyen a vastagbél-, végbéldaganatok állnak. Járásonként bontásban a férfiakat tekintve öt járásban mutatkozik többlethalálozás, a Vasvári járásban jelentősebb többlettel; a nők esetében 3 járásban kedvezőtlenebb a helyzet az országosnál, jelentősen a Kőszegi járásban. A keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás szempontjából az 1990-es évek végétől észlelhető folyamatosan javuló tendencia, különösen a férfiak halálozása tekintetében. A 2007-2012 közötti időszakot szemléltetve láthatóan nem állt meg a javulás, a megye halálozása összességében az országos átlagnál kedvezőbb, a férfiak halálozása a nőkét még mindig nagymértékben meghaladja. A területi egyenlőtlenségek vizsgálata a férfiak esetében a Sárvári- és Vasvári járás többlethalálozását mutatja, egy járásban az országos átlaghoz hasonló, négy kedvezőbb a halálozási arány. Nők esetében csak két járásnál lényegesen kedvezőbbek a halálozási arányszámok az országos átlaghoz képest, míg a Szentgotthárdi járás kifejezett többlethalálozást mutat. Védőnői ellátás A betöltött védőnői álláshelyek száma a térségben, 2013-ban 61 db volt. Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet beszámolója szerint 2014-ben Szombathely városban 24 területi védőnő dolgozott. Az ellátási területükhöz tartozik a megyeszékhelyen kívül Sé és Nárai községek is. A 24 védőnői körzetben 2014 során 6076 fő gondozását látták el. Betöltött Betöltött Betöltött Betöltött Betöltött Betöltött védőnői védőnői védőnői védőnői védőnői védőnői álláshelyek álláshelyek álláshelyek álláshelyek álláshelyek álláshelyek száma 2003 száma 2009 száma 2010 száma 2011 száma 2012 száma 2013 Acsád
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Balogunyom
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Felsőcsatár
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Gencsapáti
2,
2,
2,
2,
2,
2,
Ják
2,
2,
2,
2,
2,
2,
Nemesbőd
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Pornóapáti
1,
,
,
,
,
,
Rum
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Salköveskút
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Sorkifalud
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Szentpéterfa
1,
1,
1,
,
,
,
Szombathely
45,
38,
38,
38,
44,
44,
Táplánszentkereszt
1,
1,
1,
1,
1,
1,
Torony
1,
1,
,
1,
1,
1,
Vaskeresztes
,
,
1,
1,
1,
Vasszécseny
1,
1,
1,
1,
1,
Vép
2,
2,
2,
2,
2,
2,
Összesen
63,
55,
53,
55,
61,
61,
30. táblázat: Betöltött védőnői álláshelyek száma (TEIR, 2013)
53
32. ábra forrás: Beszámoló Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet 2014 munkájáról
A térségben a védőnők feladatai közé tartoznak az alábbiak: - a családlátogatás (2014-ben Szombathelyen 18 693 családlátogatás történt), - a várandósok gondozása (402 fő várandós édesanyát gondoztak Szombathelyen) - 0-7 éves korúak gondozása - önálló védőnői tanácsadás - életkorhoz kötött szűrővizsgálatok-védőoltással kapcsolatos teendők - nővédelmi feladatok ellátása - anyatejes táplálás népszerűsítése - óvodai feladatok ellátása - közösségi, csoportos egészségfejlesztés
33. ábra forrás: Beszámoló Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet 2014 munkájáról A szombathelyi védőnői munkában új fejezet a lisztérzékenység szűrése a város óvodáiban. 2014. évben kezdődött a lisztérzékenység szűrése a szombathelyi óvodákba járó 6 éves korú gyermekek körében. A vizsgálat önkéntes jellegű, vagyis a szülő igénye alapján történik. Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése egymillió forintot biztosított 2014-ben a program lebonyolításához. A Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet beszámolója szerint az elvégzett szűrések eredményei megegyeznek az országos statisztikai adatokkal, amelyek szerint a lakosság 1-2%-a szenved lisztérzékenységben.
54
2014-ben Szombathelyen 380 fő 6 éves gyermeket vontak be a szűrővizsgálatba, 4 kisgyermeknél pozitív eredményt mutatott a teszt, ebből 3 gyermeknél bizonyosodott be a glutén érzékenység. Az intézet a szűrőprogramot 2015-ben is folytatni kívánja. Szombathelyen a 2013/2014-es tanévben életkorhoz kötött kötelező védőoltásra kötelezettek a 6. és a 7. évfolyamos tanulók voltak. Az év folyamán a 6. osztályos diákok rubeola-mumpsz oltása, diftériaszamárköhögés-tetanusz elleni védőoltása történt meg. A 7. osztályos tanulók B- típusú májgyulladás elleni védőoltása zajlott lett. A 12 életévét betöltött szombathelyi lakcímmel rendelkező lányok, önkormányzati kezdeményezésre, önkéntesen HPV-elleni védőoltást kérhettek. A járás központjában a középiskolát ellátó védőnői munka során a 2013/2014-es tanévben tapasztalható volt, hogy a mentőhívások száma az előző évekhez képest növekedést mutatott, valamint az intézményekben a balesetet szenvedett diákok száma is növekedett. A változás okát a jövőben szükséges vizsgálni.
Kórházi ellátás a Szombathelyi járásban A járás központjában működik Markusovszky Egyetemi Oktató Kórház, az intézmény egész Vas megyében ellátja fekvőbetegek ápolását, valamint diagnosztikus, terápiás és egyéb feladatokat. A kórházban teljesített tényleges ápolási napok száma 2013-ban 356 691 volt. A működő kórházi ágyakra vonatkozóan 2011 évből áll rendelkezésünkre adat, ekkor 1191 db volt. 2003
2009
2010
2011
2012
2013
Az elbocsátott betegek száma a kórházakban (fő)
45805
48287
47307
48543
46532
49190
A kórházakban ténylegesen teljesített ápolási napok száma (db)
361056
309995
298027
303406
303141
356691
Kórházakban teljesíthető ápolási napok száma (db)
473737
434715
434715
434715
454306
520490
Működő kórházi ágyak számából az önkormányzati felügyeletűek (szülőotthonnal együtt) (db)
1287
1294
1191
1191
NA
NA
31. táblázat: Szombathelyi járás kórházi ellátása (TEIR, 2013) Prevenciós Ház, Szombathely
A Szombathelyiek Egészségért Egyesület tagjai szervezésében indult a Prevenciós Ház Szombathelyen. Az egyesület célja a lakosság egészségtudatos magatartásának formálása, attitűdváltás, készségek, képességek kialakítása minél szélesebb körben. A Prevenciós Ház a szombathelyi lakosság számára ingyenesen igénybe vehető, egyénre szabott, havi gyakoriságú programokat szervez egészségmegőrzés,- fejlesztés témákban. Klubok, programok, rendezvények lebonyolítását végzik egészségtudatos megatartásra nevelés céljából.
Human Civil Ház, Szombathely „A Humán Civil Ház számos egészségügy területén működő csoportnak ad otthont, a testi, lelki egészség megőrzése és annak helyreállítása érdekében. A feladata mindazon egészségügyet támogató, egészségmegőrzéssel és egészségfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek, önsegítő közösségek, klubok munkájának segítése, akik az egyénnel, a bajbajutott, a problémás, a szenvedő, a segítségre szoruló emberrel foglalkoznak, mint azt a szlogenünk is tartalmazza „Embertől - emberig”. A szakmai
55
tanácsadás, egyéni konzultációk, fórumok, képzések, továbbképzések szervezése, működésükhöz helyiség és infrastruktúra biztosítása képezi a munka gerincét.”7
7
Beszámoló Szombathelyi Egészségügyi Alapellátó Intézet 2014 munkájáról
56
3.6.2. Szociális ellátás A társadalmi egyenlőtlenségekből, szociális körülmények alakulásából fakadó problémákkal és kockázatokkal szemben a jóléti államokban védelmet a jóléti/szociális védelmi rendszer nyújt. Magyarországon 2011-ben a GDP 23%-át fordították szociális védelmi kiadásokra, amely kiadások nagy tételeit a nyugdíjak, családi pótlék stb. jelenti. Ez az arány alacsonyabb az EU 28 átlagánál. A rendszer egy kis szelete az a szociális és gyermekjóléti intézményrendszer, amelyet a települési önkormányzatok és a járások tartanak fenn. Mind a területi, mind a társadalmi különbségek az ellátórendszer felé térségenként eltérő igényeket támaszt. A legutóbbi vizsgálatok (TÁRKI Háztartásmonitor, 2012) szerint Magyarországon a legnagyobb szegénységi kockázatot a gyermekvállalás, az alacsony iskolázottság és a roma háztartásfő jelenti. A szociális helyzet meghatározói természetesen a jövedelmi és a munkaerő-piaci helyzet, az életkor, az egészségi állapot, és bizonyos mértékben a lakóhely is. A társadalmi helyzet sok más egyéb tényezővel is összefügg, amelyek egyes társadalmi csoportok eltérő társadalmi boldogulási esélyeit eredményezik. A szociális helyzetkép bemutatása során ismertetjük a szombathelyi szociális intézmények 2014. évi beszámolóiban szereplő adatokat. Szombathely szociális ellátórendszere széleskörű, bizonyos ellátások nem csupán a város lakosságának kínálnak szolgáltatásokat, hanem a térség és a megye érintettjeinek is. A térségen belül a szolgáltatások jelentős része, valamint az igénybevevők többsége Szombathelyen található, az intézményektől kapott információk és a statisztikai adatok átfogó képet mutatnak a járás szociális ellátórendszeréről és az azokat igénybevevőkről. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a szociális alapszolgáltatások körébe tartozó feladatait: ▪ a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat útján, Szombathelyi Egyházmegyei Caritas Alapítvány útján ▪ két 100%-os önkormányzati tulajdonú közhasznú társasággal (SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft.), valamint ▪ más, nem önkormányzati fenntartású intézményekkel kötött ellátási szerződések alapján biztosítja. Az Sztv.-ben megfogalmazott ellátások közül 2014-ben Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata valamennyi szociális alapszolgáltatást biztosította, az alábbiak szerint: Szociális alapszolgáltatások ▪
étkeztetés
▪
házi segítségnyújtás
▪
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
▪
családsegítés
▪
közösségi ellátások -
pszichiátriai betegek közösségi ellátása (szerződés alapján biztosított)
-
szenvedélybetegek közösségi ellátása (szerződés alapján biztosított)
▪
támogató szolgáltatás (szerződés alapján biztosított)
▪
utcai szociális munka (szerződés alapján biztosított)
▪
nappali ellátások -
idősek klubjai
57
-
fogyatékkal élő személyek nappali intézménye (szerződés alapján biztosított)
-
pszichiátriai betegek nappali intézménye (szerződés alapján biztosított)
-
szenvedélybetegek nappali intézménye (szerződés alapján biztosított)
-
nappali melegedő (szerződés alapján biztosított)
Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény ▪
időskorúak gondozóháza
▪
fogyatékkal élő személyek gondozóháza (szerződés alapján biztosított)
▪
szenvedélybetegek átmeneti otthona (szerződés alapján biztosított)
▪
hajléktalanok éjjeli menedékhelye (szerződés alapján biztosított)
▪
hajléktalanok átmeneti szállása (szerződés alapján biztosított)
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény ▪
hajléktalanok otthona (szerződés alapján biztosított)
▪
idősek otthona (ellátási szerződés alapján biztosított – a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetben 50, míg a Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központban 32 örökös idősotthoni férőhely)
3.6.2.1. Szociális alapszolgáltatások
1884
1459 1218
102 0 2003
336
338
151
142
2010 2011 Szociális étkeztetésben részesülők száma
1261
1299
555
539
145
132
2012
2013
Házi segítségnyújtásban részesülők száma Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma
34. ábra: Szociális alapellátást igénybevevők száma a Szombathelyi járásban(fő) (forrás: TEIR, 2013)
1. Étkeztetés Az étkeztetés keretében a hét minden napján azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére koruk, egészségi állapotuk vagy szociális helyzetük miatt tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
58
Szombathelyen élő fogyatékossággal élő személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére is lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére. Az étkeztetés szervezését a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat végzi. A járás területén 2003-at követően a szociális étkezésben részesülők száma folyamatosan növekedett, 2012-től tapasztalható ismét egy mérséklődés, megközelítve a tíz évvel korábbi mutatókat. A Pálos Károly Szociális szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat által 2014 év során összesen 213.149 adag étel kiszolgálása történt meg Szombathelyen. Az ellátásban részesülők 2014. évi induló létszáma: 949 fő. Az ellátást igénybevevők száma tárgyév december 31-én: 824 fő
Tárgyévben felvettek száma:
284 fő
Tárgyévben ellátottak száma:
1233 fő
Tárgyévben megszűntek száma:
409 fő
A szolgáltató beszámolója szerint az igénybe vevők között az idős korosztály szerepelt nagyobb arányban, de magas volt a 40–59 év közöttiek száma is. Ők többségében munkanélküliek, rehabilitációs vagy aktív korúak ellátásában részesültek. Az étkeztetés igénybevételének gyakorisága az alábbiak szerint alakult az intézménynél: Hétfőtől – vasárnapig (minden nap):
851 fő
Hétfőtől – péntekig (heti öt nap):
168 fő
Csak szombat és vasárnap:
63 fő
Ettől eltérően: 151 fő 555 fő maga ment az ebédért a város hat pontján működő ételkiosztó helyre. 245 fő helyben fogyasztással az Idősek Klubjaiban, 433 fő házhozszállítással részesült a szolgáltatásban. Az ebéd házhozszállításának lehetőségével a rászorulók 83,37%-a a hét minden napján élt, mely az előző évhez képest emelkedést jelentett. A 2013. évhez képest számottevő (47 fős) csökkenés mutatkozott azonban azoknál, akik nem rendszeresen, csak a hét bizonyos napjain igényelték az étkezést.
2. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás keretében az igénybe vevők számára saját lakókörnyezetükben kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Ennek keretében azok a személyek igényelnek gondoskodást, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, egyedül élnek, vagy családtagjaik, hozzátartozóik nem képesek róluk gondoskodni. A járásban, 2013-ban 539 fő vette igényben a szolgáltatást, számuk az elmúlt évtized során folyamatosan növekedett. Szombathelyen és vonzáskörzetében a házi segítségnyújtást a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. Az ellátásban részesülők 2014. évi induló létszáma:
218 fő
Tárgyévben felvettek száma:
103 fő
Tárgyévben ellátottak száma:
321 fő
Tárgyévben megszűntek száma:
99 fő
Az ellátást igénybe vevők száma tárgyév december 31-én:
222 fő
2014-ben a házi segítségnyújtásban részesülők száma 321 fő volt (277 fő Szombathely városból, 2 fő Bucsu, 13 fő Nemeskolta, 7 fő Sorkifalud, 11 fő Szentpéterfa, 1 fő Söpte, 2 fő Balogunyom, 3 fő Gyanógeregye, 2 fő Torony, 1 fő Felsőcsatár, 1 fő Pornóapáti és 1 fő Kisunyom településekről), mely 5 fővel kevesebb az előző évinél.
59
Közülük 160 fő kizárólag csak házi segítségnyújtást igényelt (119 fő Szombathelyről, 41 fő a kistérségi településekről). 161 fő (158 fő Szombathelyről, 3 fő a kistérségi településekről) egyéb szociális szolgáltatásban is részesült. A 2013. évihez hasonlóan magas volt (58%) a 80 év felettiek, ezen belül is a nők aránya (64%), mely az öregedési folyamat további folytatódását bizonyítja. Legtöbben (51,4%) napi rendszerességgel, egy vagy több alkalommal részesültek segítségnyújtásban. 3,18%-kal emelkedett a szolgáltatást heti rendszerességgel igénybe vevők száma. Az ellátásban részesülők többsége szenved valamilyen krónikus, jellemzően keringési, mozgásszervi betegségben, 84%-ra jellemző a multimorbiditás, azaz több betegség együttes előfordulása. 3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékkal élő személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A járás területén a szolgáltatást 132 fő vette igénybe, 13 fővel kevesebben, mint az előző évben. A szombathelyi szolgáltató beszámolója szerint az ellátásban részesülők 2014. évi induló létszáma 127 fő volt. Tárgyévben felvettek száma:
52 fő
Tárgyévben ellátottak száma:
179 fő
Tárgyévben megszűntek száma:
33 fő
Az ellátást igénybe vevők száma tárgyév december 31-én:
146 fő
A 2013. évihez képest 4 fővel emelkedett az igénybe vevők száma a szolgálatnál. Az ellátotti létszám 179 fő volt (175 fő Szombathelyen, 1 fő Bucsuban, 1 fő Nemeskoltán, 1 fő Sében, 1 fő Kisunyomban), akik közül 61 fő (60 fő Szombathelyen, 1 fő Sében) kizárólag csak a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igényelte. Számuk 16 fővel emelkedett az előző évihez képest. 130 főről 118 főre csökkent azon ellátottak száma, akik részére más típusú ellátás mellett biztosította az intézmény a szolgáltatást. A szociális rászorultság szerinti megoszlás a 2013. évihez hasonlóan alakult, változatlanul a 65 év felettiek, közülük is az egyedül élők voltak túlsúlyban. Az igénybe vevők életkor szerinti összetételében sem történt változás, legmagasabb a 80 év felettiek, azon belül is a nők aránya. A szolgáltatásban részesülők életkor és nemek szerinti megoszlása FÉRFI
NŐ
ÖSSZESEN
(fő)
(fő)
(fő)
40 - 59 év
1
2
3
60 - 64 év
2
1
3
65 - 69 év
1
3
4
70 - 75 év
5
13
18
75 - 79 év
9
23
32
80 - 89 év
18
82
100
90 év felett
2
17
19
Összesen:
38
141
179
Életkori megoszlás
32. táblázat (forrás: Tájékoztató Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított szociális szolgáltatások 2014. évi feladatellátásáról, valamint a 2014. évben pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról)
60
4. Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatások A családsegítés olyan segítő szolgáltatás, amely hozzájárul az egyének, családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez, fejlődéséhez és a szociális környezethez való alkalmazkodásukhoz. A családsegítő szolgálat segítséget nyújt a szociális és mentálhigiénés problémák, illetve a krízishelyzet megoldásában az ilyen élethelyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma 2010 2012 2013 Acsád 4 2, 2, Balogunyom 5 12, 5, Bozzai 2 2, 1, Bucsu 33 , , Csempeszkopács 3 4, 1, Dozmat 0 2, 1, Felsőcsatár 22 4, 4, Gencsapáti 8 2, , Gyanógeregye 2 8, 1, Horvátlövő 0 , 1, Ják 20 28, 13, Kisunyom 1 , , Meszlen 0 1, , Nárai 3 6, 3, Narda 23 , , Nemesbőd 1 , , Nemeskolta 5, 4, 2, Perenye 2, 3, 1, Pornóapáti 1, , 1, Rábatöttös 2, 2, , Rum 11, 12, 4, Salköveskút 3, 1, 2, Sé 34, 2, 2, Sorkifalud 8, 8, 1, Sorkikápolna 1, 4, 2, Sorokpolány 12, 12, 6, Söpte 2, , 1, Szentpéterfa 2, 1, 1, Szombathely 3150, 1950, 1842, Tanakajd 14, 10, , Táplánszentkereszt 30, 37, 48, Torony 25, 21, 14, Vasasszonyfa , 1, , Vaskeresztes 23, , 1, Vassurány 4, 5, 4, Vasszécseny 15, 8, 3, Vasszilvágy 4, 5, 4, Vát 4, 7, 3, Vép 13, 20, 16, Zsennye 2, 4, , Szombathelyi 3494, 2188, 1990, járás 33. táblázat: A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma (TEIR, 2013)
61
A családsegítés az egyik legnagyobb számban igénybe vett szolgáltatás a járásban 2013-ban 1990 fő vette igénybe, közülük 1842 fő Szombathelyen. Szombathely város közigazgatási területén a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat látja el a családsegítő szolgáltatást. Szombathelyen a családsegítő szolgálatoknál a 2014-ben 1 713 kliens fordult meg, ebből 479 fő volt új kliens. A kliensforgalom 14 599 volt. A forgalomszám 4%-kal, míg az ellátotti létszám 12%-kal csökkent 2013-hoz képest (a 2013-as drasztikus visszaesés okát még vizsgálni kell). Az intézményt felkereső családok életében a legfőbb felmerülő problémák az anyagi (584), információs (438), a foglalkoztatással, a munkanélküliséggel kapcsolatos problémák (215), valamint az ügyintézési nehézségek (168) voltak. A felsoroltakon túl a kliensek egészségi, életviteli, gyermeknevelési, családi kapcsolati, lelki-mentális problémáik megoldásához kértek segítséget. A 2012-ben, 2013-ban és 2014ben a kliensek fő problémái és az esetkezelési formák lényegében nem változtak.
Lakbérhátralékkal rendelkező ügyfelekkel történő segítő munka: a szakmai munkavégzés 2014-ben 396 főt érintett, mely a 2013-as évihez képest jelentős eltérést nem mutatott, akkor 415 fő vette igénybe ezt a szolgáltatást.
TÁVHŐ-díj hátralékkal rendelkező ügyfelekkel történő segítő munka: 2014-ben 158 személy esetében nyújtott segítséget az intézmény a TÁVHŐ tartozások rendezésében, ez a szolgáltatás 2013-ban 169 főt érintett.
Szociális szálláson élőkkel történő segítő munka: A szociális szálláson élők jelentős pénzbeli és természetbeni támogatásokhoz jutottak, melyek fontos szerepet játszottak anyagi biztonságuk megteremtésében és megerősítésében (lakbértámogatás, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, előrefizetős árammérő készülék felszereléséhez nyújtott támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, adósságcsökkentő támogatás). A családgondozók a lakhatás biztosítása érdekében folyamatos és erős kontrollt gyakoroltak a befizetések tekintetében. A szakmai munkavégzés során lehetőségek teremtődtek a hátralék összegének csökkentésére, a bérlői jogviszony visszaállítására, pótlására, az egyéni felelősségtudat növelésére.
Kistérségi feladatellátás: a kistérségi feladatellátás keretében 35 településen vehették igénybe a családsegítő szolgáltatást a rászorulók. Március hónapban falvanként megrendezésre került az éves szakmai tanácskozás a jegyzők, a polgármesterek és a jelzőrendszeri tagok részvételével. A szolgáltatást igénybe vevők száma 72 fő volt (ebből az új kliens: 17 fő), ők összesen 426 alkalommal kerültek kapcsolatba a segítő szakemberrel. A kistérségben az ellátottak leggyakrabban anyagi (25), valamint foglalkoztatással kapcsolatos problémákkal fordultak családgondozójukhoz (23).
Élelmiszerbank: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület célja, hogy az információgyűjtés és publicitás eszközeivel kapcsolatot teremtsen az országban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között, ezzel elősegítse a szegénység és az éhezés csökkenését. Az Élelmiszerbankon keresztül a szombathelyi METRO Áruház biztosított az intézmény részére az év során rendszeresen élelmiszeradományt. A 2014-es évben élelmiszer-adományban részesült 995 fő, 267 család, 101 alkalommal. Felajánlott élelmiszer összesen 9238,6 kg (csemegeáru, hús-, hentesáru, zöldség, pékáru, konzerv, szárazáru).
Adományok közvetítése: a karácsonyi ünnepeket megelőzően számos szervezet és magánszemély gyűjtött és juttatott el adományt az intézmény részére, melyek a rászoruló egyéneknek, családoknak kerültek kiosztásra.
Szombathelyi Parkfenntartási és Temetkezési Kft. által felajánlott fűtésre alkalmas faanyag kiosztása rászoruló személyek számára: A Szombathelyi Parkfenntartási és Temetkezési Kft. az általa kitermelt fűtésre alkalmas tűzifát szociális célokra ajánlotta fel. 2013-ban 3 család, 2014-ben 28 család részére tudott az intézmény tüzelőt biztosítani.
62
Gyermekjóléti szolgálat 1600 1405
1390
1400
1392
1200 1000 800 600
400 200
6
6
5
0 2010
2012
2013
Gyermekjóléti szolgálatok száma A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma
35. ábra: Gyermekjóléti szolgálatokra vonatkozó adatok (forrás TEIR, 2013) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. A Szombathelyi járásban a gyermekjóléti szolgáltatásokat igénybevevők száma 2013ban 1392 fő volt, a térségben ez évben 5 szolgálat működött. 2014-ben Szombathelyen 3 gyermekjóléti szolgálat működött,a szolgáltatás 1420 gyermekre, illetve 844 családra terjedt ki. 2014-ben, Szombathelyen a legjellemzőbb problémák az anyagi (711 eset), a szülők, család életvitele (679 eset), a gyermeknevelési probléma (504 eset), a családi konfliktus (488 eset), valamint a magatartászavar (461 eset) volt. Kisebb arányban előfordult szülői elhanyagolás, szenvedélybetegség, valamint családon belüli bántalmazás is. A három gyermekjóléti szolgálat legjellemzőbb szakmai tevékenysége az elmúlt év során a tanácsadás (7459 eset), a családlátogatás (7265 eset) és az információnyújtás (7066 eset) volt.
36. ábra: BESZÁMOLÓ Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 2014. évi működéséről
63
Az év során folyamatosan biztosított volt a gyermekjóléti szolgáltatás 35 településen. Összesen 293 gyerek, 182 család vette igénybe a szolgáltatást. Kisebb arányban fordult elő kezelt problémák közül első helyen a szülők, család életviteléből adódó probléma állt (210 eset), de jelentkeztek anyagi problémák (172 eset), családi konfliktus (167 eset), valamint gyermeknevelési problémák (97 eset) is. Kisebb arányban fordult elő szülői elhanyagolás, szenvedélybetegség, valamint családon belüli bántalmazás is. A legjellemzőbb szakmai tevékenységek a családlátogatás (1699), a tanácsadás (1479 eset), valamint az információnyújtás (885 eset) voltak. A települési jegyzőkkel és a jelzőrendszer tagjaival rendszeres kapcsolattartás valósult meg, több esetmegbeszélésre is sor került. 2014. március 31-ig minden településen megrendezésre került az Éves Szakmai Tanácskozás, illetve az év folyamán a családgondozók közösségi programokat szerveztek.
Az észlelő- és jelzőrendszeri tagokkal rendszeres és intenzív volt a kapcsolat, különösen a családsegítő szolgálattal, az iskolákkal, az óvodákkal és a védőnőkkel. Az együttműködés hatékony volt a gyermekvédelmi rendszer más tagjaival, a jegyzői gyámhatósággal, Gyámhivatallal, Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, Családok Átmeneti Otthonával, gyermekotthonokkal is. Adósságkezelési szolgáltatás A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat által működtetett adósságkezelési szolgáltatás célja a lakossági közüzemi díjhátralékok csökkentése, az adósságproblémával küzdő háztartások problémáinak komplex, a szociális munka eszköztárával történő kezelése. 2014. január 01. – 2014. december 31. között összesen 135 fő rendelkezett adósságcsökkentési támogatásról szóló határozattal. Csoport- és klubfoglalkozások Az intézmény családsegítő szolgálatai 2014-ben összesen 5 csoportot működtettek az álláskeresők, valamint rendszeres szociális segélyezettek számára 64 fő részvételével. A következő csoportos „beilleszkedési programok” működtek: Állás-lesen I. (nyitott csoport), Állás-lesen II. (zárt csoport), Útvesztők a munka világában, Motivációs csoport I., Motivációs csoport II. 3000
2889
2772
2500
2294
2000 1500 1000 500
214
220
202
0 2010
2011
2012
Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december 31-én Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december 31-én
37. ábra: Védelembe vett és veszélyeztetett gyermekeke száma (TEIR, 2013)
64
3.6.2.2. Bölcsődei ellátás A Szombathelyi járás területén 2013-ban 9 bölcsőde működött, amelyben 500 3 év alatti kisgyermek nevelését, gondozását végezték. 593
600
584
538
525 499
500
558
538
500
494
380
400
300
200
100 7
7
9
8
7
0 2003
2010
2011
Bölcsődébe beírt gyermekek száma (fő)
2012
2013
Bölcsődék száma (db)
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (db)
38. ábra: Bölcsődék adatai (forrás TEIR, 2013)
A járás legnagyobb bölcsődei intézménye a Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény és Családi Napközi. Felvételi területe: Szombathely Megyei Jogú Város, valamint az intézményi társulást alkotó települések közigazgatási területe. Szombathely Megyei Jogú Város és a Szombathelyi Kistérségi Többcélú Társulás - intézményfenntartó társulás keretében működik 2007. 01. 01. napjától. A fenntartói jogokat Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint külön megállapodásban rögzített jogok és kötelezettségek megjelölésével a társulásban részt vevő önkormányzatok gyakorolják. Az Intézmény a korábbi 494 férőhelyhez képest 2011. augusztus 9-től 538 férőhellyel, 7 működő bölcsődével biztosítja a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását Szombathely Megyei Jogú Város és a 31 kistérségi település számára. Beíratott gyermekek száma havonkénti bontásban 2014. évben Bölcsődék
01.
02.
03.
04.
05.
06.
07.
08.
09.
10.
11.
12.
Kuckó B.
37
38
38
39
39
39
39
35
37
37
37
38
Csodaország B.
78
78
81
81
83
84
82
62
68
73
76
77
Bokréta B.
73
76
79
79
78
79
79
79
68
74
77
77
Napraforgó B.
80
81
81
82
84
82
82
60
62
71
78
79
Csicsergő B.
45
48
50
50
50
50
50
44
42
46
48
48
Százszorszép B.
48
56
71
77
79
79
79
88
75
80
84
82
65
Meseház B.
75
81
88
90
90
88
88
89
68
71
75
75
Összesen:
436 458 488 498 503 501 499 457 420 452 475 476
34. táblázat (forrás: Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény és Családi Napközi Beszámoló, 2014) A szülők többsége továbbra is a munkába állás, a család gazdasági helyzete, illetve munkahelyféltés miatt választja a bölcsődei elhelyezést. Több szülő a gyermek közösségi igénye, a változatos, színes családi programok és a rendszeres, életkornak megfelelő étkezés lehetősége miatt is szeretné bölcsődébe íratni gyermekét. FOGYATÉKKAL ÉLŐ GYERMEKEK ELLÁTÁSA, „1997.évi XXXI. tv. 42. § szerint (1) A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. (2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékkal élő gyermekek nevelését és gondozását is.” „A Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézményben 2014. évben összesen 7 fő kisgyermeket láttak el. A Csodaország Bölcsődében integráltan 3 fő kisgyermeket láttak el: Egy hallási sérült gyermeket, egy megkésett mozgásfejlődésű gyermeket valamint egy megkésett beszédfejlődésű gyermeket. A Csicsergő Bölcsődében 1 fő gyermeket láttak el 1 fő Down-szindrómás kislány korai fejlesztése heti 46 órában történt, csoportos formában kisgyermeknevelő által, gyógypedagógus irányításával és 1 fő megkésett mozgásfejlődésű gyermeket gondoztak. A Meseház Bölcsődében egy megkésett mozgásfejlődésű kisgyermeket gondoztak a Százszorszép Bölcsődében egy siket gyermeket és egy megkésett fejlődésű gyermeket láttak el.”8 A Szombathelyi járásban 7 családi napközi működött 2013-ban, a férőhelyek száma 47 db volt, az igénybevevő gyermekek száma 31 fő.
50
47
45 40 35
31
30
26
25
20
19
26
21
15 7
10
4
4
5 0 2010
2012
2013
Családi napköziben gyermekek száma december 31-én (fő) Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma (db) Családi napközik száma
39. ábra: Családi napközikre vonatkozó adatok (forrás: TEIR, 2013)
8
Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény és Családi Napközi Beszámoló, 2014
66
3.6.2.3. Pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. Szombathely Város és a Szombathelyi járás közigazgatási területén a pszichiátriai betegek közösségi ellátását a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által működtetett Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Szikla Közösségi Pszichiátriai Gondozó végzi. A térségben az Egyházmegyei Karitász által működtetek ellátásokon kívül nem található más pszichiátria betegekkel foglalkozó szociális intézmény. A szolgálat 2014. december 31-én 47 pszichiátriai beteg gondozását végezte, az év folyamán összesen 52 főt látott el. Érdemes megjegyezni, hogy az ellátott személyek több mint fele a 40–59 korosztályból került ki (40. ábra).
Életkor szerinti megoszlás 18-39 40-59 60-74 75-
40. ábra: Pszichiátriai- és szenvedélybetegek életkor szerinti megoszlása, 2014 (forrás: Tájékoztató Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított szociális szolgáltatások 2014. évi feladatellátásáról, valamint a 2014. évben pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról ) A szenvedélybetegek közösségi ellátását 2004. év második felétől a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által működtetett Rév Szenvedélybeteg Közösségi Gondozó biztosítja Szombathelyen és a Szombathelyi járásban. A közösségi ellátás célja, hogy az általa gondozott szenvedélybetegek integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve reintegrálódjanak a közösségbe. A legtöbb kliens alkoholprobléma miatt kereste fel az intézményt. 2014-ben ez a szám 46 fő volt, azaz (75,41%), 6 fő hozzátartozóval (9,83%), 1 fő gyógyszerfüggővel (1,64%), 5 fő kábítószerfüggő (8,19%), 3 fő speciális függőséggel élő (polytoxikomán) egyénnel (4,91%) tartottuk rendszeresen kapcsolatot. A férfiak aránya is megnőtt a korábbi évekhez képest: férfi 39 fő (63,93%), nő 22 fő (36,06%) kereste fel a Szolgálatot 2014-ben. Egyéni terápiás kapcsolat 2014. január 1- december 31-ig, 61 fővel valósult meg, heti-kétheti rendszerséggel (illetve az egyén aktuális állapotától függően, akár több alkalommal). Ebből az év során lezárt megállapodások száma 19, új felvétel 16 volt. Az év végi záráskor összesen 44 fő rendelkezett aktív együttműködési megállapodással. A Szolgálatnál folyó szakmai munka másik alappillére a csoportokkal végzett szociális munka. A változó létszám ellenére a csoportok (szabadidős csoport, érintett csoport, film-klub, Biblia csoport, életmód csoport) hatékonysága igen sikeresnek mondható. Életkort tekintve meghatározó volt a 51 és 60 év közöttiek aránya, valamint jellemző a férfiak többsége. Munkaügyi státuszukat tekintve a rendszeresen foglalkoztatottak voltak legtöbben, majd őket követik a gazdaságilag inaktívak, valamint a munkanélküliek aránya is elég jelentős. Érdemes megjegyezni, hogy a tanulók közül is egyre többen jelentkeznek szerhasználati problémákkal.
67
Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása A pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátását a Szikla Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátója és Szociális Foglalkoztatója (70 fő), a Hársfa-ház Szenvedélybetegek Nappali Ellátója (20 fő) és Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátója (60 fő) és Szociális Foglalkoztatója valamint a Rév Szenvedélybeteg Nappali Ellátó (20 fő) biztosítja. A szolgáltatások a tizennyolcadik életévüket betöltött fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai és szenvedélybetegek részére érhető el. 70
70
70
70
70
70
70
60 50 40 40
34
30 20 10
8
10 2
1
6
4
1
1
0 2010
2011
2012
2013
Pszichiátriai betegek nappali ellátásában részesülők száma (fő) Pszichiátriai betegek nappali intézményeiben engedélyezett férőhelyek száma (fő) Pszichiátriai betegek nappali intézményeinek száma (db) Pszichiátriai betegek nappali ellátásában foglalkoztatottak száma (fő)
41. ábra: Pszichiátriai betegek nappali ellátására vonatkozó adatok (forrás TEIR, 2013) A szenvedélybetegek ellátása során lehetőség van kulturális és szabadidős kikapcsolódásra, önismereti tréningekre, családi programok lebonyolítására, napközbeni tartózkodásra, higiéniai szükségletek kielégítésére. A nappali ellátás célja, hogy a betegek teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve terápiás programokat biztosítson a társadalmi re-integráció érdekében. Az ellátás célja a betegek szerhasználatának csökkentést, életmódváltásra való ösztönzés, utógondozás és a visszaesés megelőzése. Azok számára, akik legalább 40%-os egészségkárosodása van, lehetőséget kaphat napi 4 óra könnyű fizikai munkavégzésre, mely egyben terápiás kezelés is (pl. textil-kreatív műhelyek). A pszichiátriai betegek nappali ellátója nők és férfiak számára egyaránt látogatható. Az intézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak. Helyet biztosítanak a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. További szolgáltatások: szabadidős programok szervezése, egészségügyi alapellátás megszervezése, hivatalos ügyek intézése, munkavégzés lehetőségének segítése, életviteli tanácsadás, mentális gondoskodás.
68
45
43
40
40
40
40
40
37
35 30
28
26
25 20 15 8
10
8
2
5
8
2
6
2
2
0 2010
2011
2012
2013
Szenvedélybetegek nappali ellátásában részesülők száma (fő) Szenvedélybetegek nappali intézményében engedélyezett férőhelyek száma (db) Szenvedélybetegek nappali intézményeinek száma (db) Szenvedélybetegek nappali ellátásában foglalkoztatottak száma (fő)
42. ábra: Szenvedély betegek nappali ellátására vonatkozó adatok (forrás TEIR, 2013)
Ezek a szolgáltatások az öntevékenységre, önsegítésre épülnek. Az intézmény programjai nyitottak, kívülállók számára is hozzáférhetőek. A nappali intézmény működésének nem része a pszichiátriai gondozás, de szükség szerint kapcsolatot tartanak az ellátott kezelőorvosával vagy az ideggondozóval, továbbá a hozzátartozókkal, valamint olyan személyekkel, akik fontos szerepet játszanak az ellátott életében. 2014. december 31-én ellátottak száma 70 fő volt, melyből 20 fő férfi, 50 fő nő volt. A várólistán 5 főt tartottak nyilván. Az intézmény kihasználtsága folyamatosan 100%-os. 2014 évben a Szikla pszichiátriai betegek nappali ellátójában folyó szociális foglalkoztatásban 7 fő vett részt. Munka-rehabilitációs foglalkoztatási formában és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatási formában együttesen 7.408 munkaórát teljesítettek dolgozóik. Munka-rehabilitáció keretén belül általános épülettakarítást, zöldterület-kezelést, portai szolgálatot láttak el, fejlesztő-felkészítő formában az általános épülettakarítás mellett a textil-kreatív műhelyben tevékenykedtek, ill. raktározási, nyomdai előkészítési feladatokat végeztek.
69
Forgalmi adatok (fő) a programokon való megjelenésről Hársfa ház 2014. 700 600 500
fő
400 300
200 100 0 03.hó
04.hó
05. hó
06.hó
07.hó
08.hó
09.hó
10.hó
11.hó
12.hó
43. ábra forrás: 2014.évi szakmai beszámoló A nappali ellátás programjain 4141 fő fordult meg a 10 hónap alatt. Az első két hónapban a ház beindítása az emberek felvétele történt. A nappali ellátás során 391 foglalkozás –program került megszervezésre. 160 féle programot valósítottak meg.
3.2.6.4. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények A Szombathelyi járásban a tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben gondozattam száma, 2013-ban 802 fő volt. A gondozottak ellátását 9 intézmény végezte a térségben: -
Vas Megyei Időskorúak Szociális Intézet, Acsád Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet, Szombathely Johanneum Evangélikus Diakóniai Központ, Szombathely Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Időskorúak Gondozóháza, Szombathely Fővárosi Önkormányzat szombathelyi Idősek Otthona Hajléktalanok Otthona, Szombathely Hajléktalan Személyek Átmeneti Szállása Vas Megyei Idősek Otthona, Táplánszentkereszt Szombathely Egyházmegyei Karitász, Római Katolikus Egyházi Papi Otthon, Szombathely
70
1000
900 800
926
880
935
700
829
779
802
677
600
660
500 400 300 200 156
142
152
100 0 2003
2010
2011
2012
2013
Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottak száma (fő) Tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményekben gondozottak száma (fő) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben gondozottak száma (fő)
44. ábra: Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben gondozottak száma (forrás TEIR, 2013)
3.6.2.5. Időskorúak ellátása 1. Időskorúak otthonai A szombathelyi járásban az időskorúak otthonainak száma 7db, mint korábban már említettük ebből 5 Szombathelyen, 1-1 intézmény pedig Táplánszentkereszten és Acsádon működik. Az intézményekben a gondozottak száma összesen 2013-ban 470 fő volt, a férőhelyek száma pedig 580 db. 600 500
549
545
533 536
555
555
461
555
470
580
400 300 200 100
8
7
7
7
6
0 2003
2010
2011
2012
2013
Az időskorúak otthonaiban a gondozottak száma (fő) Az időskorúak otthonai működő férőhelyeinek száma (db) Az időskorúak otthonainak száma (db)
45. ábra: Az időskorúak otthonaira vonatkozó adatok (forrás TEIR, 2013)
71
Az átmeneti elhelyezés mellett egy megyei jogú városnak Idősek Otthonát is létre kell hoznia, illetve szükséges működtetnie: ezért a Vas Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetben 50, míg a Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ 32 örökös idősotthoni férőhelyet biztosít a korábbi támogatások fejében. A Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ azoknak a szombathelyi lakóhellyel rendelkező fogyatékkal élő személyeknek az átmeneti gondozását is végzi, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat működtetése révén az Időskorúak Gondozóházába azok a 18. életévüket betöltött személyek kaphatnak ellátást, akik betegségük, vagy más ok miatt önmagukról nem képesek gondoskodni, illetve állandó felügyeletre szorulnak. Az ellátottak olyan 24 órás, folyamatos ápolást-gondozást igényelnek, melyet a területi idősellátó rendszer már nem tud felvállalni. Az intézményben a szociális gondozás valamennyi eleme alkalmazásra kerül. Alapfeladat a gondozottak állapotának szinten tartása, javítása, idejük tartalommal való megtöltése és ügyeik intézése. 2014-ben az induló létszám 17 fő, az ellátást igénybe vevők száma a tárgyév utolsó napján 16 fő, míg a várakozók száma 18 fő volt. A tárgyévben az ellátottak száma összesen 31 fő volt. Az ellátottak döntő többsége, 90%-a nő volt, életkor szerint továbbra is a 80-89 év közötti korosztály szerepelt a legmagasabb arányban (55%), illetve jelentős emelkedést mutatott a 90 év felettiek száma. Az ellátottak életkor és nemenkénti megoszlása Életkori megoszlás
FÉRFI
NŐ
ÖSSZESEN
(fő)
(fő)
(fő)
40 - 59 év
-
1
1
60 - 64 év
-
1
1
65 - 69 év
-
1
1
70 - 74 év
2
-
2
75 - 79 év
-
6
6
80 - 89 év
1
16
17
90 év felett
-
3
3
Összesen:
3
28
31
35. táblázat (forrás: Tájékoztató Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított szociális szolgáltatások 2014. évi feladatellátásáról, valamint a 2014. évben pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról )
A korábbi évekhez hasonlóan kiemelkedően magas volt azok aránya, akik egy évnél hosszabb időt töltöttek el az intézményben. Ők egészségi állapotuk miatt otthonukban már nem voltak gondozhatók, ezért tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre vártak. Az igénybevétel időtartamában lényeges változás nem történt. 60%-os volt azok aránya, akiknek ellátása tartós bentlakásos intézményi elhelyezés miatt szűnt meg. A szolgáltatást igénybe vevők mindegyike rendelkezett öregségi nyugdíjjal és térítési díjat fizetett. A gondozottak állapotuktól függően vettek részt a napi, heti, havi rendszerességgel szervezett foglalkozásokon, a Gondozóház, illetve a közös épületben lévő V. sz. Idősek Klubja rendezvényein. A legkedveltebb programok az ünnepi megemlékezések, a hitélet gyakorlása, a beszélgetések, a felolvasások voltak, melyek lebonyolításában 11 fő önkéntes működött közre összesen 52 alkalommal.
72
2. Idősek klubjai
345
350
325
325
325 292
300
325 298
292
250 200 150 100 50
8
7
7
7
0 2010
2011
2012
2013
Idősek nappali intézményeinek száma (db) Időskorúak nappali intézményeiben engedélyezett férőhelyek száma (db) Nappali ellátásban részesülő időskorúak száma (fő)
46. ábra: Idősek nappali intézményeire vonatkozó adatok (forrás TEIR, 2013)
A járás területén 2013-ban az idősek nappali ellátását végző intézmények száma 7 db volt, a gondozott idősek száma 298 fő. Szombathely város területén 2014-ben összesen 5 idősek klubja működött. Az intézményekben nyújtott szolgáltatásokat jellemzően azok az időskorúak veszik igénybe, akik otthonukban élnek, de társaságra, közösségre, hasznos, értelmes időtöltésre vágynak, valamint fontosnak tartják testi és szellemi aktivitásuk megőrzését. A szolgáltatásokat (étkezés, tisztálkodás lehetősége, szabadidős programok, ügyintézés) Szombathely városában a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyerekjóléti Szolgálat biztosítja. 2014-ben az Szombathelyen, összes férőhely száma 256 volt, a 244 fős induló létszám az év végéig 240re csökkent le, a tárgyévben ellátottak száma összesen 299 fő volt, mely 9 fővel több, mint az ezt megelőző 2013-mas évben. A klubtagok néhány jellemzője: 72%-uk nő, míg 28%-a férfi; a 80 évnél idősebb klubtagok arány 32%; a klubtagok 72%-a egyedül él; a klubtagok 60%-a multimorbiditásban szenved (legjelentősebb egészségügyi problémák közé főleg a keringési rendszer és a mozgásszervi betegségek tartoznak). 2014-ben 245 fő vette igénybe az étkeztetést az intézményen, így a tárgyévben 30 824 adag étel került kiosztásra. A szombathelyi klubtagok jelentős szerepet játszottak a város kulturális életében, számos programban, programsorozatban vettek részt (Irodalmi Kávéház, Egészség-napok, Ezüstkor Filmklub, Aktív Időskor Szombathelyen). Háromhavonta kerül kiadásra az Őszirózsa Klubhíradó, amely a klubtagok írásait és fotóit közli. Szombathelyem a demens személyek nappali ellátására két idősek klubja esetében lehetséges, klubonként 7-7, azaz összesen 14 férőhelyen.9 2014-ben az induló létszám és a tárgyév utolsó napján leadott létszám egyaránt 14-14 fő volt, a tárgyévben ellátott személyek száma pedig 20 főre rúgott. A demens személyek nappali ellátásában alapvető célként jelenik meg, hogy a foglalkozások elősegítsék az ellátottak képességeinek stabilizálását, lehetséges mértékig akár a fejlesztését, esetleg a már elmaradt képességek újbóli felszínre hozását a következő terápiák által: mozgásterápia, zeneterápia, biblioterápia.
9
Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése 482/2011. (XI. 24.) Kgy. sz. határozata valamint az 535/2011.(XII. 15.) Kgy. sz. határozata alapján 2012. március 01-től integrált formában lehetőség nyílt a II. sz. és a IV. sz. Idősek Klubjában a demens személyek nappali ellátására
73
3.6.2.6. Fogyatékkal élő személyek ellátása 1. Támogató szolgáltatás Szombathelyen a Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. által működtetett A Támogató Szolgálat személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás. Mint alapszolgáltatás, legfontosabb feladatának a fogyatékkal élő emberek önálló életvitelének támogatását tartja. Az önálló életvitel segítése kiterjed mind a fogyatékkal élő személyre, mind lakókörnyezetére, mind a közösségi élet egyéb színhelyeire (lakókörnyezeten kívüli terek, közszolgáltatások). A szolgáltatás révén a fogyatékkal élő személy hozzájut az önálló életviteléhez szükséges segítő tevékenységekhez, illetve a szolgáltatás révén képes az önálló munkavégzésre, tanulmányok folytatására, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, kulturális-, művészeti-, sport-, szabadidős tevékenységek végzésére. A támogató szolgálat azoknak a szociálisan rászoruló, súlyosan fogyatékkal élő embereknek tud segítséget nyújtani, aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában vagy magasabb összegű családi pótlékban részesülnek. Az önálló életvitel támogatását a fogyatékkal élő emberek számára az alábbi szolgáltatások nyújtásával biztosítja: - személyi segítés, - szállítás, - információnyújtás, tanácsadás, - gyógyászati segédeszköz kölcsönzés. Működési engedélyünk szerint a szolgálat Szombathelyen és a kistérség 39 településén látja el a feladatot. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2014. évben is pályázati finanszírozás formájában támogatta a szolgálat működését. 2013-ban 90 fő igényelt ilyen jellegű szolgáltatásokat. Ebből szociálisan rászorult (olyan súlyosan fogyatékkal élő személy, aki rendelkezik fogyatékossági támogatással vagy emelt összegű családi pótlékkal) 84 fő volt. Személyi segítést 26 fő, szállítást 88 fő, információszolgáltatást 25 fő, segédeszköz kölcsönzést 8 fő igényelt. 2014. év folyamán megállapodással rendelkező személy: 90 fő - Szociális rászorultság alapján: Jogszabály alapján szociálisan rászorult 84 fő, szociálisan nem rászorult 6 fő. - Nemek szerinti megoszlás: A szolgáltatást igénylők közül 47 fő nő és 43 fő férfi. - Életkor szerinti megoszlás: Az ügyfelek közül 15 fő a 18 évnél fiatalabb, 56 fő a 18 és 62 év közötti és 19 fő a 62 év feletti. - Fogyatékossági típus szerint megoszlás: A szolgálat ügyfelei közül 54 fő mozgássérült, 21 fő értelmi fogyatékkal élő személy, 7 fő látássérült, 6 fő halmozottan fogyatékos, 2 fő autista. - Lakhely szerinti megoszlás: Az ügyfelek közül 67 fő él Szombathelyen, 20 fő valamely kistérségi településen, 3 fő pedig egyéb –kistérségen kívüli- településen. A szolgáltatások részletes bemutatása 2014. év folyamán 90 fő igényelte szolgáltatásainkat. Ebből szociálisan rászorult (olyan súlyosan fogyatékkal élő személy, aki rendelkezik fogyatékossági támogatással vagy emelt összegű családi
74
pótlékkal) 84 fő. Személyi segítést 26 fő, szállítást 88 fő, információszolgáltatást 25 fő, segédeszköz kölcsönzést 8 fő igényelt. Személyi segítés A személyi segítés az önálló életvitel elvein alapuló szolgáltatás, mely hozzájárul a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentéséhez, az esélyegyenlőség megteremtéséhez. A személyi segítők az ügyfelek egyéni szükségleteihez igazodva látják el a személy körüli teendőket, ezáltal is segítve az egyén fizikai és mentális fejlődését. A szolgálat két személyi segítője 2014-ben 1081 gondozási órát teljesített. A személyi segítés gyakoriságát az ügyfelek állapota, egyéni szükségletei, igényei befolyásolták. A 26 fő személyi segítést igénylő közül 18 fő napi-, illetve heti rendszerességgel igényelte a szolgáltatást, 8 fő alkalmanként kért személyi segítést. Szállítás A szolgálat három, speciálisan felszerelt gépjárművel rendelkezik, amelyek 2014-ben összesen 36 885 utaskilométert tettek meg a fogyatékkal élő ügyfelekkel. Segítségükkel 35 fő fogyatékkal élő ember jut el nap, mint nap a munkahelyére, iskolába, óvodába, vagy szociális intézménybe. Támogatásuk nélkül ez számukra megvalósíthatatlan lenne, hiszen tömegközlekedési eszközzel nem szállíthatók. Lehetőség van alkalmankénti, illetve rendszeres szállítás igénylésére is. A szolgálat 3 speciálisan felszerelt gépjárművel rendelkezik: - 1 db 9 személyes Ford Transit típusú gépjármű, elektromos emelőszerkezettel és 4+3 pontos biztonsági rögzítővel - 1 db 5 személyes Ford Connect típusú gépjármű, mobil rámpával - 1 db 5 személyes Ford Connect típusú gépjármű, beépített rámpával és 4+3 pontos biztonsági rögzítővel. Információs szolgáltatás A fogyatékkal élő emberek társadalmi integrációjának egyik alapfeltétele a fizikai- és infókommunikációs akadálymentesítés, így a többségi társadalom tagjaival azonos módon igénybe tudják venni a közszolgáltatásokat, s hozzáférnek minden szolgáltatáshoz és információhoz. Az információs szolgáltatás típusai a következők: információnyújtás és tájékoztatás, tanácsadás, valamint ügyintézés. Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés: A szolgálattól olyan gyógyászati segédeszközök és terápiás eszközök kölcsönözhetők, amelyek a fogyatékkal élő ügyfelek mindennapjait könnyebbé teszik (digitális vérnyomásmérő, speciálisan vakoknak kifejlesztett „beszélő” vérnyomásmérő, vércukorszint-mérő, tű nélküli akupunktúrás készülék, Bioptron lámpa, izomfejlesztésre használatos TENS készülék, összecsukható kerekesszék, mobil rámpa). 2. Fogyatékossággal élők nappali ellátása A Fogyatékos Emberek Nappali Szolgálata a Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. fenntartása alatt működik Szombathely és térségében. A szolgáltatás célja, hogy kielégítse a térség fogyatékossággal bíró lakosai számára az étkezési lehetőségeket, társas kapcsolatokat és az alapvető higiéniai szükségleteket. Hosszú távú cél, hogy a későbbi életszakaszukban továbbra is önállóan élhessenek, a bentlakásos intézményi ellátást kerüljék. A fogyatékossággal élők nappali ellátását 2014ban 47 fő vette igénybe. 2014. december 31-én 26 fő ellátott foglalkoztatási rehabilitációja valósult meg az intézményben.
75
50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
50
47
1
2010
50
48
50
48
1
1 2012
2013
Fogyatékosok nappali intézményeiben engedélyezett férőhelyek száma (db) Fogyatékosok nappali intézményeinek száma (db) Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma (fő)
47. ábra Fogyatékkal élő személyek nappali ellátására vonatkozó adatok (forrás: TEIR, 2013) Statisztikai adatok 2014. évre vonatkozóan: Nyitvatartási napok száma: Nappali ellátást igénybevevők száma az év során: Szociális intézményen belüli foglalkoztatást igénybe vevők száma:
242 nap 9906 fő 5901 fő
Az ellátást igénybevevők fogyatékossági csoport szerinti megoszlása: Enyhe fokban értelmileg akadályozott: 6 fő Középfokban értelmileg akadályozott: 28 fő Súlyosan értelmileg akadályozott: Mozgássérült 3 fő Autista: 1 fő Halmozottan fogyatékos: 5 fő
4 fő
Az ellátásban részt vevők számára biztosított szolgáltatások: étkeztetés (meleg ebéd), szabadidős programok szervezése (kirándulások, sportprogramok), információgyűjtés és tanácsadás (ellátásokhoz való hozzáférés, hivatali ügyintézés), egyéni és csoportos képességfejlesztés (kommunikáció és beszédfejlesztés, kézműves foglalkozások, kognitív készségek fejlesztése, hidro-rekreációs szolgáltatás, kondicionális képességfejlesztés, informatikai képzések, gyakorlókonyhai foglalkozások, támogatott hivatalos ügyintézés, intézményen belüli szociális foglalkoztatás). 3. Intézményen belüli foglalkoztatás A szociális intézményen belüli foglalkoztatás komplex módon és személyre szabottan segít kialakítani a munkavégzéshez szükséges jártasságokat, melyek a munkaerőpiacon való érvényesülés alapját jelentik, és egyben az önálló életvitel kialakítását is elősegítik. 2014. december 31-én 26 fő ellátott foglalkoztatási rehabilitációja valósult meg az intézményben. Az intézményen belüli szociális foglalkoztatás formái: munka-rehabilitációs foglalkoztatás Résztvevők száma: 22 fő 4 órában foglalkoztatottak száma: 22 fő fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás Résztvevők száma: 4 fő 6 órában foglalkoztatottak száma: 1 fő 4 órában foglalkoztatottak száma: 3 fő A Fogyatékos Emberek Nappali Szolgálatában biztosított szolgáltatási rendszer célja, hogy azok a fogyatékossággal élő fiatalok és felnőttek, akik az oktatási szférából kikerülnek, a lehetőségekhez
76
mérten minél önállóbbá és kompetensebbé váljanak mindennapi életvezetésükben, illetve olyan szociális képességek alakuljanak ki bennük, melyek lehetővé teszik a normál közösségi életben, valamint a nyílt munkaerő piacon való részvételüket. A Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft szervezeti filozófiájában a megváltozott munkaképességű emberek segítésének végső céljaként a foglalkoztatást illetve a munkaerő-piaci integrációt határozza meg. A szervezetünk a foglalkoztatás elősegítésére 1998 óta működtet munkaerő-piaci szolgáltatásokat. A megváltozott munkaképességű emberek részére nyújtott munkaerő - piaci szolgáltatások Munkaerő-piaci információnyújtás: A tanácsadó fogadja, majd tájékoztatja a fogyatékos, megváltozott munkaképességű ügyfeleket az igénybe vehető munkaerő-piaci szolgáltatási formákról, igénybevételük módjáról. A tanácsadó információval látja el az ügyfeleket a foglakoztatásuk lehetőségeiről, az ellátási formák melletti munkavégzés szabályairól. Az ügyfelek tájékoztatást kapnak az aktuális munkaerő–piaci helyzetről, feltárt álláslehetőségekről, betölthető munkakörökről, az egyes munkakörök tartalmáról, a betöltésükhöz szükséges munkáltatói elvárásokról, valamint az aktuális képzési lehetőségekről. Naprakész és személyre szóló információnyújtás történik az ügyfeleket érintő komplex rehabilitációs eljárásban bekövetkezett változásokról, s azok várható következményeiről. Az ügyfél kérésére a tanácsadó segítséget nyújt felülvizsgálati kérelem, illetve ellátás megigénylése kapcsán is. Személyes interjú segítségével a tanácsadó feltárja az ügyfél munkavállalását akadályozó tényezőit, szükség esetén közreműködik azok elhárításában. (szociális intézmények, önkormányzatok, munkaügyi szervezetek, képző intézmények, egészségügyi szolgálatok felkeresése) 2014-ben 361 alkalommal történt munkaerő-piaci információnyújtás az ügyfelek részére. Egyéni fejlesztési terv, akcióterv készítése és megvalósítása: A személyes interjú alkalmával feltárt, az ügyfél élethelyzetére, személyes adottságaira, szükségleteire, munkavégző képességére, elképzeléseire vonatkozó információkat összegezve a szakember egyéni karriertervet készít, az ügyfél közreműködésével. A tanácsadó és az ügyfél által meghatározásra kerülnek azok a lépések, amelyeket az elhelyezkedés vagy képzés érdekében meg kell tenni. A karriertervben megfogalmazottak alapján kerül sor az ügyfél számára megfelelő munkahely feltárására, az ügyfél felkészítésére az adott munkahelyen történő munkavállalásra, illetve az elhelyezkedéshez szükséges képzésekbe való bekapcsolódásra. Az együttműködési megállapodás alapján az ügyfél aktívan közreműködik ebben a folyamatban, így a megbeszélt időpontokban felkeresi a szakembert, a felvételi interjúkon megjelenik, ezzel kapcsolatos tapasztalatait megosztja a szakemberrel. 2014-ben 143 egyéni fejlesztési terv és akcióterv készült az ügyfelek részére. Személyre szóló állásfeltárás: A tanácsadó az ügyféllel közösen megfogalmazott igényeket és lehetőségeket számba véve, a karriertervben szereplő célok alapján, személyre szólóan és célirányosan keres, és tár fel munkahelyeket: az adatbázisban szereplő munkáltatók megkeresésével, címjegyzék útján, Internet segítségével, ismeretségi viszony alapján, média útján, rendezvények (állásbörze, képzési börze, szakmai fórum) alkalmával. Az információszerzést követően a tanácsadó felveszi a kapcsolatot az adott munkáltatóval, és időpontot egyeztet a személyes találkozásra. A munkáltató és a tanácsadó találkozójának tartalmi elemei: a szolgálat tevékenységeinek bemutatása;
77
a munkáltató tájékoztatása a megváltozott munkaképességű személyek; foglalkoztatásának módjáról, a támogatási lehetőségekről; tájékozódás a munkakörülményekről, az egyes munkafolyamatok megtekintése; tájékozódás a munkalehetőségekről; feltárt munkakör betöltésére alkalmas ügyfélről tájékoztatás adása; együttműködési szándék tisztázása; a kapcsolattartás módjának megbeszélése.
2014. évben 273 személyre szóló állásfeltárás valósult meg, amely 98 fő elhelyezkedését eredményezte. Munkakörillesztés: A munkakör azon elemeinek kiemelése, amelyek az ügyfél képességeihez, készségeihez illeszkednek. A tanácsadó áttekinti a munkakörhöz kapcsolódó elvégzendő feladatokat, feladatelemeket és kiválasztja ezek közül azokat, amelyeket az ügyfél el tudja végezni, valamint azokat, amelyek teljesítéséhez felkészítésre lesz szüksége. A munkakörillesztés eredményeként megtörténik a munkakör átalakítása. A munkáltatóval, közvetlen vezetővel és munkavállalóval egyeztetésre kerül, hogy mely feladatok tartoznak az átalakított munkakörhöz. Munkakörillesztésre a 2014. évben 66 ügyfél esetében került sor. Munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés segítése: Az ügyfél a tanácsadó közreműködéssel ismeri meg a munkahelyi környezetet, a munkatársakat, a munkahelyi szokásokat, az adott munkakultúrát, viselkedési szabályokat, a munkahely formális és informális működését. A beillesztés során a tanácsadó segíti az ügyfelet és az őt közvetlenül irányító munkahelyi vezető (mentor) és kollégák közötti kapcsolat erősödését, a zökkenőmentes együttműködést. A segítés időszakában a tanácsadó spontán lehetősége nyílik, hogy a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű emberekkel kapcsolatos előítéleteket gyengítse, a sztereotípiákat eloszlassa a munkatársak körében, ezáltal is hozzájárulva az ügyfél sikeres munkahelyi beilleszkedéséhez. A munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés segítését 10 fő vette igénybe. Utókövetés: A tanácsadó rendszeresen felkeresik a megváltozott munkaképességű munkavállalót a munkahelyén és kezelik azokat a konfliktusokat, problémákat, amelyek a foglalkoztatás során keletkeznek. Az utókövetés hosszútávon biztonságot nyújt mind a munkaadó, mind a munkavállaló részére. 2014. évben utókövetésben 106 ügyfél vett részt. Rehabilitációs tanácsadás: A rehabilitációs mentorok közreműködésével az egészségkárosodással élő rehabilitációs járadékban és rendszeres szociális járadékban részesülő személyek számára foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és támogatások nyújtása a komplex rehabilitáció új rendszeréhez illeszkedve, amelyek segítik az egyének korábbi munkahelyre való visszatérését vagy az újbóli elhelyezkedését. 2014. évben 327 fő vette igénybe a rehabilitációs tanácsadást. Regisztrált álláskeresők, szolgáltatást kérők részére nyújtott munkaerő - piaci szolgáltatások Egyéni munkatanácsadás: A tanácsadó a munkaerő-piaci folyamatok megismertetésén keresztül, a munkavállalást elősegítő, illetve korlátozó tényezők feltárásán, az elhelyezkedési akadályok elhárításán, valamint a szükséges támogatási eszközök meghatározásával segíti a tanácskérőt az álláshoz jutáshoz és annak megtartásához. 2014. évben 460 alkalommal került sor egyéni munkatanácsadás nyújtására.
78
Egyéni pályatanácsadás: A tanácsot kérő pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, valamint érdeklődésének, képességének, személyiségének és munkaerő-piaci igényének megfelelő pályaterv kialakítása a tanácsadó közreműködésével. 2014. évben 142 alkalommal került sor egyéni pályatanácsadás nyújtására. Egyéni álláskeresési tanácsadás: Az álláskereső felkészítése a számára megfelelő célállás megtalálásához, eléréséhez, és az ahhoz szükséges álláskeresési technikák elsajátítása. Az álláskeresésben eredményesen hasznosítható legfontosabb álláskeresési módszerek, gyakorlatok személyre szabott megismertetése. 2014. évben 677 alkalommal került sor egyéni álláskeresési tanácsadás nyújtására. Regisztrált álláskeresők, szolgáltatást kérők részére tartott munkaerő-piaci tréningek Motivációs csoportos foglalkozás (5 napos): Az inaktív álláskeresők mobilizálása, munkára kész állapotba hozása, a munkanélküliség személyiségkárosító hatásának feloldása; a csoporttagok önismeretének bővítése; az elhelyezkedési akadályok leküzdése. Re-integráló csoportos foglalkozás (1napos) A résztvevőket segíteni az egyéni élet- és munkaerő-piaci helyzetük tudatosításában; saját helyzetük, nehézségeik meghatározásában, lehetőségeik mérlegelésében. Az ügyfelek motiválása abban, hogy elhelyezkedésük érdekében reális célokat fogalmazzanak meg és annak megvalósítására egyéni tervekben a megvalósítás lépéseit határozzák meg. Álláskeresési technikák oktatása (3 napos) Az önálló álláskereséshez szükséges ismeretek átadása, készségek, képességek kialakítása a reális célállással rendelkező álláskereső ügyfelek esetében. 2014. évben, tíz alkalommal motivációs csoportos foglalkozás, négy alkalommal re-integráló tréning és húsz alkalommal álláskeresési technikák oktatására került sor. A tréningeken összesen 360 fő vett részt. Munkaerőpiaci szolgáltatások munkáltatók részére A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának segítése nem lesz eredményes, ha a munkáltatók fogadókésségét nem erősítjük. A fogadókészség erősítésében nagy szerep jut a szakembereknek Ők veszik fel a kapcsolatot a munkáltatókkal és biztosítják számukra azokat a szolgáltatásokat, - munkaerő-piaci információ nyújtás; érzékenyítő tréningek, tartása; munkakörillesztés; munkapróba; munkafolyamatok betanítása; utókövetés - amelyek a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását segítik elő, valamint ezek igénybevételével válhat az adott munkáltató befogadó munkahellyé is. A szakemberek a munkavállalói és munkáltatói oldalt egyaránt fejlesztik, erősítik és segítik. Munkaerő-piaci információnyújtás: A tanácsadó a munkáltatóval történő személyes találkozó során naprakész információt nyújt a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos tudnivalókról, a foglalkoztatáshoz igénybe vehető támogatási lehetőségekről, a hozzá kapcsolódó törvényi háttérről. A tanácsadó tájékoztatja a munkáltatót a célcsoportról, igény szerint kiemelten egyes betegségtípus, illetve fogyatékosság specifikus jellemzőiről. A tanácsadó előszűrést követően adott munkakör betöltésére alkalmasnak vélt munkavállalót ajánl a munkáltató részére, s tájékoztatja a munkavállaló képességeiről.
79
A
tanácsadó segítséget ajánl a betöltésre váró munkakör elemzéséhez, a munkakörillesztéshez, illetve a munkaköri adaptációhoz. A tanácsadó megismerteti a munkáltatókkal a pozitív foglalkoztatási példákat, jó gyakorlatokat, és tájékoztatja a munkáltatót azokról a képzési, illetve workshop lehetőségekről, melyeket a Forrásközpont valósít meg annak érdekében, hogy a célcsoport foglalkoztatása minél szélesebb körben valósulhasson meg. 2014. évben a munkáltatók részére 80 alkalommal történt munkaerő-piaci információnyújtás. Munkapróba: A munkapróba során feltárt sajátosságok, információk elengedhetetlenek a megfelelő módon történő munkakörillesztéshez, az optimális munkakör kialakításához. A munkapróba biztosítja azt, hogy az ügyfél számára a későbbiekben kialakított munkakör minden szempontból megfeleljen a képességeinek, egészségi állapotának. Ez az ügyfél alkalmazása esetén biztonságot nyújt a munkáltató számára mind munkavédelmi szempontból, mind pedig az elvárt munkateljesítmény vonatkozásában. Munkakörillesztés: Az ügyfél képességeinek és a munkáltató elvárásainak figyelembe vételével átalakított munkakör csak olyan feladatelemeket tartalmaz, melyeket az ügyfél teljes mértékben, segítség nélkül el tud látni. Ezáltal a munkáltató az ügyfél személyében teljes értékű, önálló munkavégzésre képes munkaerőt tud foglalkoztatni. A megfelelően átalakított munkakörben az ügyfél komfortérzete optimális, mely mind önértékelésére, mind teljesítményére ösztönző hatással van. Ez hozzájárul a megváltozott munkaképességű célcsoporttal kapcsolatos attitűd, így a munkahelyi kultúra pozitív irányba történő változásához is. Munkafolyamatok betanítása: A betanítás során a tanácsadó figyel arra, hogy a már dolgozó ügyfél a lehető legoptimálisabb módon legyen képes elsajátítani a munkafolyamat egyes elemeit, képes legyen azt szükség szerint a többi dolgozó tevékenységéhez illeszteni, hogy összehangolt munkavégzés valósulhasson meg. A tanácsadó figyel a munkavédelmi szabályok betartására, illetve az adott munkahelyen kialakult írott és íratlan szabályok elsajátítására is. A betanítás a tanácsadó segítségével valósul meg, így az a munkáltató részéről sem idő, sem pedig pénz ráfordítást nem igényel. Utókövetés: Az utókövetés biztonságot nyújt a munkáltató számára az ügyfelekkel kapcsolatos problémák, krízisek beazonosításában, szakszerű kezelésében, s ezáltal az adott ügyfél munkaviszonyának fenntartásában. Az utókövetés során a tanácsadó) feltárja az ügyfél személyét, illetve munkavégzését érintő konfliktushelyzeteket, személyes ellentéteket, mediátori szerepet vállalva közben eljár ezek megoldásában, így a munkáltató mentesül ezen feladatok elvégzése alól. Az utókövetés alkalmával megvalósuló konzultáció lehetőséget ad a munkáltató számára, hogy nyomon kövesse a célcsoport foglalkoztatását érintő változásokat, a tanácsadó segítséggel eleget tegyen az ezzel járó kötelezettségeknek. 2014. évben 52 munkáltatónál végeztek utókövetést a szakemberek. 4M munkaerőpiai szolgáltatás Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak (4M) A 4M Szolgálat ügyfélfogadási rendje, a Forrásközpont székhelyén, hétfőtől – péntekig 8:00-12:00. A tanácsadók heti egy alkalommal ügyfélfogadást tartanak a Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségén, hogy a kirendeltségen megjelenő ügyfelek közvetlenül igénybe tudják venni a 4M Szolgáltatást. A tanácsadók nyilvántartást vezetnek, valamint szakmai beszámolót készítenek a szolgáltatás által elért eredményekről, valamint a szolgáltatást igénybevevőkről nyilvántartást és statisztikát vezetnek, amelyek továbbításra kerülnek a támogatást biztosító részére.
80
A 4M Szolgáltatás rendszerében a tanácsadók 2008. augusztus 1 és 2014. február 28. között 432 ügyféllel kötöttek együttműködési megállapodást, valamint 115 munkáltatóval állnak kapcsolatban, 130 fő helyezkedett el a nyílt munkaerő-piacon. Védett szervezetnél történő elhelyezkedés 62 esetben valósult meg. A 4M céljainak elérése érdekében a tanácsadók folyamatos kapcsolatot tartanak az együttműködő munkáltatókkal, képzőkkel, partnerszervezetekkel. A munkáltatók részére nyújtott szolgáltatások referenciát biztosítanak az új munkáltatókkal való kapcsolatfelvétel során, valamint a kapcsolattartás kialakítása, fenntartása érdekében. Az új munkáltatók felkeresésével folyamatosan növekszik az adatbázisban szereplő munkáltatók száma. A munkáltatói kapcsolatok kialakításánál fontos tényező a Forrásközpont meglévő kapcsolati hálójának igénybevétele, valamint a tanácsadók személyes kapcsolati tőkéje. A munkáltatók részére a tanácsadók tájékoztatást adnak a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos, aktuális jogszabályokról, támogatási lehetőségekről. Segítséget nyújtanak a munkáltatók és munkavállalók igényeinek, elvárásainak egyeztetésében. Adott munkakörre toboroznak, előszűrést, közvetítést, utókövetést végeznek. A képző intézményekkel való kapcsolattartás fontos eleme, hogy a tanácsadók tudomást szerezzenek, elsősorban azokról az OKJ végzettséget adó képzésekről, amelyek az érdeklődő ügyfelek igényeinek, érdeklődéseinek megfelelnek. A partnerekkel való kapcsolattartás a 4M Szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek érdekében történik. A partnerszervezetek közreműködnek az ügyfelek életvezetéssel, kapcsolati problémákból adódó nehézségeik megoldásában is, amelyek hatást gyakorolhatnak a munkavállalásra is. A partnereknél nyilvántartásba vett, célcsoportba tartozó, munkát vállalni kívánó ügyfelek személyes találkozó keretében tájékoztatást kapnak a 4M Szolgáltatásról, valamint a tanácsadók nyilvántartásába is bekerülnek, hogy hatékony segítséget kapjanak az elhelyezkedéshez. A tanácsadók folyamatosan részt vesznek a 4M hálózat térségi koordinátora által szervezett találkozókon, ahol az egységesen kialakított szolgáltatási módszer alapján végzett tevékenység kiértékelése, a jövőbeni munkával kapcsolatos feladatok végrehajtásának meghatározása valósul meg. Ezenkívül folyamatosan tájékoztatást kapnak az aktuális jogszabályi változásokról és a munkaerő-piaci szolgáltatásokat érintő szakmapolitikai irányvonalakról, valamint központi programról is. A Regionális Szociális Forrásközpont és a külső szervezetek által szervezett szakmai rendezvényeken (konferenciák, workshopok, stb.) való részvétel alkalmával lehetőség nyílik a 4M Szolgálat szolgáltatásainak és az eredményeinek bemutatására, népszerűsítésére. A tanácsadók megismerhetik a foglalkozási rehabilitáció átalakulásának gyakorlati tapasztalatait, a különböző munkaerő-piaci programokat, valamint a foglalkoztatáspolitikai változásokat. A következő támogatási időszakban a 4M Szolgálat működési területe továbbra is Vas megye lesz. A 4M tanácsadó a Vas Megyei Kormányhivatal Körmendi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségén a kirendeltség vezetőjével illetve ügyintézőkkel történt előzetes egyeztetés alapján, havonta egy alkalommal tart fogadóórát a kirendeltségen.
81
3.6.2.7. Hajléktalan személyek ellátása A Szombathelyi járásban a hajléktalan emberek ellátását és támogatását a SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. végzik. 1. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. 2014-ben a szolgálatok munkatársai összesen 119 fő utcai hajléktalannal kerültek kapcsolatba, közülük 16 fő volt nő. Napi átlagban 17 fő utcai hajléktalannal foglalkoztak az utcai szociális munkás szolgálatok. Az utcai szociális szolgáltasok főbb adatait a 28. táblázat foglalja össze. Az utcai szociális szolgáltatásból kikerültek száma I. számú utcai szociális szolgálat éjjeli menedékre került
átmeneti szállásra
12 fő
5 fő
került
önálló lakhatásba (a szociális intézményrendszeren kívüli lakhatás, pl. HKA/ÖKA/TÁMOP támogatott lakhatás, önkormányzati bérlet, albérlet, munkásszálló, hazaköltözés, összeköltözés)
tartós bentlakásos intézménybe került
elhunyt
büntetés végrehajtási intézetbe került
ismeretle n helyre távozott
8 fő
2 fő
4 fő
2 fő
10 fő
16 fő maradt a szolgálat gondozásában december végén. Az utcai szociális szolgáltatásból kikerültek száma II. számú utcai szociális szolgálat éjjeli menedékre került
átmeneti szállásra
12 fő
8 fő
került
önálló lakhatásba (a szociális intézményrendszeren kívüli lakhatás, pl. HKA/ÖKA/TÁMOP támogatott lakhatás, önkormányzati bérlet, albérlet, munkásszálló, hazaköltözés, összeköltözés)
tartós bentlakásos intézménybe került
elhunyt
büntetés végrehajtási intézetbe került
ismer etlen helyre távoz ott
4 fő
3 fő
1 fő
4 fő
13 fő
15 fő maradt a szolgálat gondozásában december végén. 36. táblázat, forrás: SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évi beszámolója
82
2. Nappali melegedő 45 40
40
44
43
40
40
43
35 30 25 20 15 10 1
5
4
1
4
1
3
0 2010
2011
2013
Hajléktalanok nappali intézményeinek befogadóképessége (fő) Hajléktalanok nappali intézményeinek napi átlagos forgalma (fő) Hajléktalanok nappali intézményeinek száma (db) Hajléktalanok nappali ellátásában foglalkoztatottak száma (fő)
48. ábra Hajléktalan személyek nappali ellátására vonatkozó adatok (forrás: TEIR, 2013) A SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. fenntartásában működtetett nappali melegedő elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. Azzal, hogy a nappali melegedő az éjjeli menedékhellyel egy épületben működik, nagyobb eséllyel bevonhatóvá válnak az éjszakáikat az intézményben töltők a nappali melegedő programjaiba, szolgáltatásaiba, így napjaikat kevesebben töltik utcán, közterületen. A szolgáltatást igénybevevők száma 2014. évben 190 fő volt, ebből az új igénybevevők létszáma: 62 fő. Gondozási napok száma és átlaglétszám a nappali melegedőben Év
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Gondozási napok száma
8.900
10.491
10.938
11.049
11.186
10.842
11.824
13.864
15.807
15.511
Átlaglétszám (fő)
35,3
41,6
43,40
43,84
44,38
43,19
47,1
55,0
63,98
61,79
37. táblázat, forrás: SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évi beszámolója A nappali melegedő a házirend elfogadása után mindenki számára szabadon látogatható. A közösségi helyiségben lehetőség nyílik közösségi együttlétre ( TV nézés, beszélgetés, internet használat), újságolvasásra( napi- heti sajtó), étel elfogyasztására, csomagmegőrző szekrény használatára. Szombathely városban nem működik népkonyha, ezért a nappali melegedőben az ellátással nem rendelkező, illetve nagyon alacsony jövedelemmel rendelkező hajléktalan emberek részére egyszeri meleg ebédet biztosítunk, amelynek elkészítésében a hajléktalan emberek vesznek részt. 2014. évben összesen 8110 adag ebéd kiosztására került sor.
83
3. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. Forgalmi adatok az éjjeli menedékhelyen (2005-2014) Év
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Gondozási napok száma
9835
11746
11047
11234
14273
13458
15899
14215
16080
17455
Átlaglétszám
26,95
32,18
30,27
30,78
39,10
36,97
43,55
38,95
44,05
47,82
Megfordultak száma
184
203
241
214
220
207
210
219
247
268
38. táblázat, forrás: SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évi beszámolója Az éjjeli menedékhely férőhelyszáma 25 fő befogadására alkalmas, amely a téli krízisidőszakban 20 férőhellyel tud bővül. Az éjjeli menedékhely kihasználtsága 137%-os volt 2014-ben. Az átlaglétszám mellett az éjjeli menedékhelyen megfordultak száma is évről évre emelkedést jelent, ami azt mutatja, hogy nem ugyanazok a hajléktalan emberek „ragadnak bent az ellátásban”, hanem újak és újak jelentkeznek. 2014. évben az éjjeli menedékhely szolgáltatásait 268 fő vette igénybe. Az igénybevevők közül 225 fő férfi és 43 fő nő volt. Első alaklommal jelentkezett az év során az éjjeli menedékhelyen 114 fő. Életkor szerinti megoszlás az éjjeli menedékhelyen Életkor/év
Létszám/fő
18-25
27
26-30
11
31-35
26
36-40
35
41-45
40
46-50
54
51-55
28
56-60
28
61-65
9
66-
10
Összesen:
268
39. táblázat, forrás: SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évi beszámolója Az éjjeli menedékhelyen a fiatal felnőttek (18-25 év) aránya 10%-os volt 2014 évben: az ebbe a korcsoportba tartozók között jelentős arányban voltak azok, akik rendszeresen használtak különböző tudatmódosító szereket. A szerhasználat, illetve annak megszerzése gyakran párosult sorozatos bűnelkövetésekkel is. A szolgáltatást igénybevevők közel fele (48%) középkorú volt (36-50 év). Az éjjeli menedéket igénybevevők átlagos életkora 2014-ben 44,15 év volt, ami 4 évvel több, mint 2004-ben.
84
Az éjjeli menedékhelyet igénybevevők átlagéletkora Év
Átlagéletkor
2004
40,13
2005
41,45
2006
41,99
2007
43,82
2008
41,33
2009
42,5
2010
43,5
2011
43,26
2012
42,56
2013
43,67
2014
44,15
40. táblázat, forrás: SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évi beszámolója Az éjjeli menedékhelyen megfordulók több, mint fele (54%) nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel, 38%-uk pedig szakmunkás végzettségűek. A szakképzettség hiánya, illetve az elavult szakképzettség, rossz fizikai és mentális állapot komoly nehézséget jelent a munkahelykeresésben, munkahely megtartásában. Az éjjeli menedékhelyen jelentkező hajléktalan emberek többsége (59%) teljesen ellátatlan volt, amikor először kérte felvételét. Mindössze 10%-uk rendelkezett bejelentett munkaviszonnyal, 13%-uk nyugdíjszerű ellátással. Az éjjeli menedékhelyen fontos feladat a jogosultságok vizsgálata, illetve a munkaügyi központban történő regisztráció. A fizikai állapotjavítás, a szenvedélybetegségek kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a hajléktalan ember akár a támogatott (közfoglalkoztatás, intézményen belüli foglalkoztatás), akár az elsődleges munkaerő piacon el tudjon helyezkedni 4.
Hajléktalan személyek átmeneti szállása
A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. A szolgáltatást 78 férőhellyel a SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. biztosítja.
Gondozási napok száma Átlaglétszám Igénybevevők száma
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
30 011
27 508
24 354
26 867
24 908
27 655
32 481
36429
29 202
28989
29056
82,22
75,36
66,72
73,61
68,24
75,77
89
99,8
80,01
79,42
79,61
127
117
115
82
151
121
155
210
164
151
149
41. táblázat, forrás: SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évi beszámolója Az átmeneti szálláson élők közül legnagyobb arányban az 56-60 éves korosztály volt jelen(18%), második legnépesebb csoportot a 61-65 éves korosztály jelentette (15%), hasonló nagyságrendben voltak jelen még a 41-45 évesek, illetve a 46-50 évesek (14-14%). Az átmeneti szálláson egyre nagyobb arányban vannak jelen azok, akiknek elhelyezkedési esélyei életkoruk miatt már rendkívül korlátozott, nyugdíjszerű ellátásra azonban még nem jogosultak.
85
Alacsony jövedelemi (többnyire segély) helyzetük miatt nincs reális esélyük arra, hogy lakhatásukat önállóan megoldják. Az átmeneti szálláson megfordult 149 fő közül 128 fő volt férfi és 21 fő nő. Az átmeneti szállás lakóinak elhelyezkedési esélyeit az is jelentősen befolyásolja, hogy 60%-uk semmifajta szakképesítéssel nem rendelkezik, míg a szakmunkás végzettséggel rendelkezők (29%) többségére az jellemző, hogy szakképzettségének megfelelő munkakörben hosszú évek óta nem dolgozott, szakmai tudása megkopott, elavult. Az átmenti szálláson élők 57%-a rendelkezett munkaviszonnyal az év során, a munkaviszonnyal rendelkezők több, mint a fele közfoglalkoztatásban dolgozott. Az egyre emelekedő átlagéletkor miatt jelentős arányú a rokkatnsági ellátásban, illetve nyugdíjban részesülők aránya.
Az átmeneti szállás szolgáltatásait igénybevevők gazdasági aktivitás szerinti mgoszlása
0%
Munkaviszony (elsődleges)
13%
27%
Közfoglalkoztatás
17% Nyugdíj 13%
30%
Rokkantsági ellátás Ellátatlan
49. ábra, forrás: SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évi beszámolója
Az utógondozás keretében a város különböző pontjain 22 „védett szállást” (önkormányzati bérlakás bérlőkijelölési joggal, piaci albérlet) működtet a társaság. Ezekben a lakásokban azok a hajléktalan emberek élnek, akiknél a rehabilitációs folyamatot követően a re-integráció érdekében fontossá vált a lakóközösségbe való beilleszkedés. Velük utógondozó szociális munkás tartja a kapcsolatot. A 22 lakásban 2014. december 31-én 58 felnőtt és 6 kiskorú lakott. 5. Hajléktalanok otthona A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel. Szombathely városában a SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett Hajléktalanok Otthonában 2014-ben az ellátott személyek száma 31 fő, míg a gondozási napok száma 9490 volt. A Hajléktalan Otthon lakóinak átlagéletkora 62,34 év. A Hajléktalanok Otthonában 2014-ben:
5 főnek szűnt meg a jogviszonya (4 férfi elhunyt, 1 férfi házirend súlyos megsértése)
5 fő új igénybevevő került elhelyezésre
gondnokság alatt álló személyek száma 17 fő (cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt 9 fő, cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt 8 fő áll)
Ápolási-gondozási tevékenységük:
23 fő rendszeres napi gyógyszeres kezelésben részesült
86
26 fő szorult gondozásra 11 fő szorult ápolásra, ebből 6 fő bizonyos tevékenységek elvégzéséhez igényelt ápolást. 1 fő részesült diétás étkezésben 6 fő inkontinens beteg
5. Foglalkoztatás A SAVARIA REHAB-TEAM Nonprofit Kft-nél 2014. évben az intézményen belüli foglalkoztatás 2014. január 06-án indult. Az előző évekhez hasonlóan két telephelyen (foglalkoztató műhelyekben) folyt a foglalkoztatás. 2014-ben az intézményen belüli foglalkoztatásban 42 fő vett részt. Ebből csak munkarehabilitációban 25 fő, csak fejlesztő-felkészítőben 12 fő. Öt esetben fordult elő, hogy mindkét foglalkoztatási formában megfordult a foglalkoztatott, egy fő több esetben is, egészségi és mentális állapota, munkához való hozzáállása függvényében. Az intézményen belüli foglalkoztatás keretében 2014. évben végzett tevékenységek közé tartoznak a faipari munkálatok (használati- és dísztárgyak, szekrények, ládák), egyéb máshova nem sorolható feldolgozóipari tevékenységek (ajándék- és dísztárgyak, tárolók, fülbevalók), fonottáru gyártás (tárolók, kosarak), papírtermékek gyártása (csomagolópapír, ajándéktáska), szőnyegkészítés, takarítás, zöldterület kezelés. A Savaria Rehab-Team Nkft. a közfoglalkoztatásban is aktív szerepet tud vállalni. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére foglalkoztatást helyettesítő támogatás kerül folyósításra. Az ellátásra való jogosultságot az önkormányzat továbbra is a szociális rászorultság alapján állapítja meg, de az érintett álláskeresőknek aktívabban kell közreműködni a munkakeresésben, valamint a folyósítás egy éve alatt a juttatásra jogosult személynek legalább 30 nap munkaviszonyt – beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munkatevékenységet – kell igazolni. Az elmúlt 15 évben több száz tartós munkanélküli embernek biztosított munkalehetőséget a szervezet. 2014-ben a cég összesen 178 fő közfoglalkoztatottal kötött munkaszerződést. 97 fő közfoglalkoztatott állt az alkalmazásukban 2014. április 30. napjáig, amiből 2013. november 01. napjától a TÁMOP – 2.1.6 – „Újra tanulok” téli közfoglalkoztatási program keretében 64 fő vett részt különböző betanított, illetve OKJ-s képzéseken: betanított parkgondozó, motorfűrész-kezelő, konyhai kisegítő, építő- és anyagmozgató gép kezelője, település-karbantartó, építőipari ismeretek fejlesztése, kisgépkezelő A közfoglalkoztatottak a következő munkákat végezték az önkormányzat tulajdonában lévő intézményeknél: bútorkészítés; egyedi fatermékek, ajándéktárgyak készítése; fűkaszálás, kényszervágás; kertrendezési, zöldterület gondozási munkák; csarnoktakarítási munkák; építőipari segédmunkák szociális intézmények felújításánál; karbantartási munkák szociális intézményeknél, valamint orvosi rendelőkben; épülettakarítási munkák; önkormányzati területek, közterületek hulladékmentesítése. A Szombathelyi Egyházmegyei Karitász által szervezett szociális foglalkoztatás keretében a megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthatják azokat a készségeket és technikákat, amelyek lehetővé teszik azt, hogy olyan foglalkoztatásban részesüljenek, ahol a megmaradt képességeiket a lehető legjobban tudják hasznosítani, ahol bizonyos idő után lehetőségük van előre lépésre. A szociális foglalkoztatásnak két formája van:
fejlesztő-felkészítő és
munka-rehabilitáció.
A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítás, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munka elvégzésére. Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban az év során 13 főt foglalkoztattak.
87
A munka-rehabilitáció célja a szociális intézményben ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés. Munka-rehabilitációs foglalkoztatásban az év során 8 főt alkalmaztak, mindannyian napi 4 órában vettek részt a foglalkoztatásban. Munkarehabilitációs foglalkoztatás keretében portaszolgálati feladatokat, konyhai kisegítő feladatokat, udvari teendőket, általános épülettakarítási feladatokat láttak el, textiltermékeket állítottak elő az ellátottak. A Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft szervezeti filozófiájában is megjeleníti, hogy a fogyatékkal élő/megváltozott munkaképességű emberek segítésének végső céljaként a foglalkoztatást illetve a munkaerő-piaci integrációt határozza meg. Szervezetük a foglalkoztatás elősegítésére 1998 óta munkaerő-piaci szolgáltatásokat működtet. A megváltozott munkaképességű emberek részére nyújtott munkaerő - piaci szolgáltatások közé tartozik: munkaerő-piaci információnyújtás; egyéni fejlesztési terv, akcióterv készítése és megvalósítása; személyre szóló állásfeltárás; munkakörillesztés; munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés segítése; utókövetés; rehabilitációs tanácsadás. A szociális intézményen belüli foglalkoztatás komplex módon és személyre szabottan segít kialakítani a munkavégzéshez szükséges jártasságokat, melyek a munkaerőpiacon való érvényesülés alapját jelentik, és egyben az önálló életvitel kialakítását is elősegítik. 2014. december 31-én 26 fő ellátott foglalkoztatási rehabilitációja valósult meg az intézményben.
3.6.2.8. Vas Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház A Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házak Hálózata tevékenységének fókuszában az alábbi diszkriminációs okok, hátrányos helyzetet eredményező tényezők állnak: • • • •
fogyatékosság nem kor (kiemelten az ifjúság és időskor) mélyszegénység (kiemelten romák, a gyermekek és a hátrányos helyzetű településeken élők). Emellett külön fókuszt jelentenek a családok. Célcsoport főként a fentebbi diszkriminációs indokok miatt hátrányos megkülönböztetés által érintett csoportok, és a velük foglalkozó civil és egyházi érdekképviseleti, karitatív valamint egyéb segítő szervezetek. A heti 28 órás irodai ügyelet keretében a következő szolgáltatások vehetők igénybe: ügyfélfogadás (hétfő–csütörtök 10–16, péntek 10–14 óráig); E-pont működtetése (ingyenes számítógép-, ill. internet használat); tanácsadás, információnyújtás; zöld szám működtetése; kézműves foglalkozások; állandó kiállítási lehetőség amatőr képzőművészek számára; az Egyenlő Bánásmód Hatóság helyi képviselőjének ügyfélfogadása (előzetes időpontfoglalás alapján). A Ház megnyitásának hírét mindenhova próbálták eljuttatni a megyében, ezért Az Esélyek Háza különböző szervezetekkel, civilekkel, partnerekkel kötött együttműködési megállapodást: Aranyhíd Nevelési- Oktatási Integrációs Központ, Regionális Szociális Forrásközpont, Alpokalja Nagycsaládos Egyesület, Vas megye és Szombathely Megyei Jogú Város Nyugdíjas Szövetsége, Szombathely Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Vas megyei Önkéntes Centrum, Vas megyei Civil Információs Centrum, Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, Női Vállalkozó Klub Egyesület, Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet, Mozgássérültek Vas Megyei Egyesülete, Szombathelyi Egyházmegyei Karitász, Vas megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat, stb. Főbb szolgáltatások, programok:
ingyenes jogi segítségnyújtás (együttműködve az Egyenlő Bánásmód Hatósággal);
E-pont szolgáltatás;
idősek számára megtartott prevenciós foglalkozás;
88
Érzékenyítő kirándulás és tanulmányút;
Fotópályázat („Tolerancia a mindennapokban”)
Kerekasztal beszélgetések szervezése
Gyermekrajz-pályázat
Esélyegyenlőségi napok (pl. sötét szoba, jelnyelvtanítás, élet a kerekesszékben)
Ki mit tud? (tehetségkutató verseny elsősorban roma származású fiatalok számára)
3.6.2.9. Szombathely Megyei Jogú Városban nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások (2014) -
méltányos közgyógyellátás,
-
köztemetés,
-
normatív, alanyi jogú lakásfenntartási támogatás,
-
rendszeres szociális segély,
-
foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
-
önkormányzati segély
-
fűtési támogatás,
-
adósságkezelési szolgáltatás,
-
„baba-mama szoba’’ támogatás,
-
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
-
kiegészítő gyermekvédelmi támogatás,
-
óvodáztatási támogatás.
1. Önkormányzati segély 2014. évben 1 815 db önkormányzati segély iránti kérelem került előterjesztésre. 2014-ben Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata - különböző formában – összesen 39.146.015,- Ft-ot fizetett ki önkormányzati segélyre (kamatmentes kölcsön – 26 alkalommal: 2.175.090,- Ft, létfenntartási gondok: 17.502.605,- Ft, gyermek ellátásához kapcsolódó támogatás: 16.908.320,- Ft, gyógyszer és tüzelővásárlási utalvány: 2.560.000,- Ft). Önkormányzati segély iránti kérelem 201 esetben került elutasításra, melynek oka jelentős részben az előírt jövedelemhatár túllépése volt. Több esetben is előfordult, hogy a kérelmező háztartása a kérelem benyújtását megelőzően már legalább négy alkalommal részesült átmeneti segélyben, amely szintén elutasítással jár. 2. Aktív korúak ellátása Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének nyilvántartása szerint 2014. évben a Munkaügyi Központnál nyilvántartott szombathelyi álláskeresők száma havi bontásban az alábbiak szerint alakult:
89
2500 2000 1500 1000 500 0
50. ábra: a Munkaügyi Központnál nyilvántartott szombathelyi álláskeresők száma, 2014 2014. december 31. napján Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatától aktív korúak ellátásában (rendszeres szociális segélyben, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban) 1 003 fő részesült. Az 1 003 főből 146 fő részesült rendszeres szociális segélyben, 857 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege 2014-ben 22.800,Ft volt, a rendszeres szociális segély összege 25.650,- Ft-tól 46 665,- Ft-ig terjedhetett, átlagosan havi 29.846,- Ft került kifizetésre e jogcímen egy család részére. 2014-ben az aktív korúak ellátására mindösszesen 162.441.974,- Ft került kifizetésre, ebből Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának pénzügyi terhe 27.259.389,- Ft volt. 3. Önkormányzati segély elhunyt személy eltemettetéséhez, köztemetés A szociális törvény rendelkezései értelmében a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. Sajnálatos, hogy egyre több család nem tud gondoskodni a hozzátartozója eltemettetéséről, így a temetési segélyek, s a köztemetések száma is jelentős. 2014-ben 68 temetési segély iránti kérelem került elbírálásra, és 68 esetben kellett köztemetést elrendelni. A köztemetések költsége 16.342.687,Ft-tal terhelte az önkormányzat segélyezési kiadásait, elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély pedig 3.051.700,- Ft-tal. 4. Ápolási díj, közgyógyellátás Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. 2014. december 31. napján 13 fő részesült önkormányzati ápolási díjban. Az önkormányzati ápolási díj 2014. évben 3.964.800,- Ft-os tételt jelentett a városnak. Fenti jogcímen 2014. évben 262 személy részesült közgyógyellátásban. A szociális rendelet alapján kiállított közgyógyellátási igazolványok után fizetett térítési díj 7.550.490,- Ft-tal terhelték a város költségvetését.
90
Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
3524 3182 2879
2821
2317 1627
2003
2009
2010
2011
2012
2013
51. ábra: Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (TEIR, 2013)
5. Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások (villanyáram, víz, gáz, távhő, csatornadíj, szemétszállítás díja, lakbér, albérleti díj, lakáscélú pénzintézeti kölcsön, közös költség, tüzelő) viseléséhez nyújtott hozzájárulás. 2014. december 31. napján 1 901 fő részesült lakásfenntartási támogatásban, 1 826 fő normatív, 75 fő pedig alanyi jogcímen. A normatív lakásfenntartási támogatásra fordított önkormányzati kifizetés összege 2014-ben 6.193.226,- Ft volt, az alanyi lakásfenntartási támogatásra fordított kifizetés pedig 334.820,- Ft. 6. Adósságkezelés Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. 2014-ben adósságcsökkentési támogatás 75 főnek került megállapításra. Az adósságcsökkentési támogatás 90 százalékát a központi költségvetés finanszírozta, így önkormányzatot terhelő tételként e jogcímen 1.555.120,- Ft került kifizetésre. Az ellátást 6 esetben kellett megszüntetni, mert az ügyfél nem volt együttműködő a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Adósságkezelési Szolgálatával. 7. Egyéb ellátások Fűtési támogatás annak a személynek nyújtható, aki lakását kizárólag háztartási tüzelőolajjal fűti. Szombathelyen már csak egy személy részesült 2014. évben ebben a támogatásban, a támogatás éves összege 36.000,- Ft volt. Baba-mama szoba támogatásra az a szülő jogosult, aki beteg gyermeke kórházi ellátása során a babamama szobát igénybe veszi, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetén két és félszeresét. Az ellátás 2014. évben 3 esetben került megállapításra, összesen 31.500,- Ft összegben.
91
3.7. -
-
Hivatkozások, források
Tájékoztató Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított szociális szolgáltatások 2014. évi feladatellátásáról, valamint a 2014. évben pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény és Családi Napközi Beszámoló, 2014 BESZÁMOLÓ a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 2014. évi munkájáról Cseres-Gergely, Zsombor és Molnár, György (2014) Közmunka, segélyezés, elsődleges és másodlagos munkaerőpiac. In: Társadalmi riport, 2014. TÁRKI, Budapest, pp. 204-225. http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom Szombathely MJV Településfejlesztési Koncepciója,Integrált Településfejlesztési Stratégiája, 2013 Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának munkaügyi statisztikái, 2014
92
4. A SZOMBATHELYI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIVEL 4.1.
Helyi esélyegyenlőségi programok alapján készült problémalista
Romák, mélyszegénységben élők
Gyermekek
Nők
Idősek
Fogyatékkal élők
A szociális ellátásokat igénylők száma vizsgálata Elszegényedés, kirekesztés Munkanélküliség, tartós munkanélküliek aránya magas a regisztrált munkanélküliek számához képest (minden korosztályban) Mélyszegénységben élőkről, egészégi állapotáról hiányos információk Az FHT-ben részesülők nem tudják teljesíteni a 30 napos munkaviszonyt. Nem ismert a roma lakosság tényleges száma Lakhatási problémák A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. Digitális írástudás hiánya akadályozza a munkanélküliek munkaerő-piacon történő elhelyezkedést. A szegénység oka és következménye a tartós munkanélküliség, számuk nem csökken. Energiaszegénység miatt romló lakhatási körülmények, egészségileg és anyagilag romló viszonyok
Fogyatékkal, tartós betegséggel élő gyermekekről nincs adatbázis Az egészséges és fogyatékkal élő gyermekek az óvodai közösségben nem találkoznak HH, HHH gyermekekről nincs adatbázis Több településen bölcsőde, óvoda, iskola, közösségi tér hiánya Nincs megfelelő adat a köznevelési és közoktatási intézményekbe beíratott, az adott településen lakóhellyel rendelkező gyermekekről Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma csökken Gyermekek közössége romlik, a korosztály képviselői eltávolodnak egymástól Problémákkal terhelt családi háttér Családmodellek átalakulása: szülők válása, szülő elvesztése, munkanélküliség Tanulási és magatartási zavarok megjelenése, lemaradás a tanulásban, igazolatlan hiányzások. lemorzsolódás Pszichés zavarok
Egyes településen bölcsőde, bölcsődei csoport hiánya Az önkormányzatoknál nincs adat a nők családon belüli bántalmazásáról, a bántalmazás áldozatai számára nincs elhelyezési lehetőség GYES-en, GYED-en lévő nők elhelyezkedési problémái Családok átmeneti otthona férőhelyhiány, csak a krízishelyzetbe került nők elhelyezése biztosított Alulreprezentáltak a nők a helyi közéletben Munkahely és család összeegyeztetésének nehézségei Kisgyermekes anyák visszatérése nehéz a munkaerő piacra
Idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk távolodása Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége Idős emberek élethelyzetét feltáró adatok hiánya Idős embereket segítő házi segítségnyújtás keretében több szociális gondozóra lenne szükség Idősek és fiatalok, gyerekek kevés közös programon találkozhatnak Idős emberek nappali ellátása nincs biztosítva több településen Idős emberek számítógép használatára, nyelvtudására vonatkozóan nincs adat A morbiditási statisztikák rangsorában - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák mellett pszichés problémák leggyakrabban előforduló betegségek Gyakran válnak áldozattá
Fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű személyekről nincs adatbázis, nem ismeretes a fogyatékkal élők helyzete, problémái. Akadálymentesítés hiánya Nincsenek célzott programok, melynek keretében az egészséges emberek megismerhetik a fogyatékkal élő személyek hétköznapi problémáit (pl. MÁS nap) Hiányoznak az átmeneti jellegű (hétvégi, 1-2 hetes munkaidőn túli) alternatív ellátási formák Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékkal élőt ápoló családtagnak kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén.
2
4.2.
Járási problématérkép
4.2.1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye egyes csoportokat fokozottabban fenyeget, ilyenek: a gyermeket nevelő családok (elsősorban a nagycsaládok és az egyszülős családok), az idősek, a fogyatékkal élők. Ezekben a csoportokban, sok esetben alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, magasabb az iskolából kimaradók aránya. Ezeket a csoportokat a társadalom többi csoportjához képest sokkal nagyobb valószínűséggel sújthatja a pénzügyi kirekesztődés, és hiányosak az életvezetési ismereteik is. A munkaerőpiacról kiszorulók közül a tartós munkanélküliek, a pályakezdő és az idősebb munkanélküliek, valamint a munkanélküli családban élő fiatalok számítanak a szegénység által legveszélyeztetettebbeknek. A szociális szolgáltatásokat igénybevevői körben jelentős azok aránya, akik alacsony iskolai végzettség birtokában esélytelenek a munkapiacon. A roma népességnél valamennyi veszélyeztetettségi mutató megtalálható. Esetükben egy átfogó hosszú távú helyzetjavító program kidolgozására és megvalósítására lenne szükség, ami azonban túlmutat a szociális ellátórendszer kompetenciahatárain és érinti a foglalkoztatás, az oktatás, valamint a közösségi programok szervezésében jelentős szerepkörrel bíró Nemzetiségi Önkormányzat illetékességi köreit is. A leginkább érintett települések együttműködése fontos lehet a roma népesség helyzetének javítását szolgáló intézkedésekben (Torony, Vép, Szombathely). A Roma Nemzetiségi Önkormányzat évek óta együttműködik a HÁROFIT Közhasznú Egyesülettel. A célcsoportokat (romák, mélyszegénységben élők, gyermekek, idősek, nők, fogyatékossággal élők) nem külön, hanem együtt vizsgálva elmondható, hogy a tevékenységük során nem a származást, hanem a rászorultságot tekintik elsődlegesnek. Így gyakran előfordul az ügyfeleik között a nem roma származású is. Jelenleg nem működik biztos kezdet program és tanoda sem, amely megcélozná a roma gyermekek és fiatalok korai fejlesztését, és támogatná a megfelelő pszichés, értelmi, szociális fejlődését (a tanoda megnyitása tervben van). Szombathely Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat álláspontja szerint a többségi társadalom kevés információval rendelkezik a roma lakosság életkörülményeiről, helyzetéről, valamint kultúrájáról. A térségben nincs felmérés, amely kiemelten foglalkoznak a roma lakosság aktuális problémáival, véleményük szerint az érintettek véleményét is hallatni kellene. A hajléktalanság Szombathelyen is megjelenik, azonban a kialakult ellátórendszernek köszönhetően kezelhető mértékű. Korábban sikeres társadalmi visszailleszkedési programok valósultak meg a Savaria Rehab Team menedzselésével. A Szombathelyi járásban a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat igénybevevők száma alacsony, pedig a célcsoportot a folyamatos elszegényedés, kirekesztés jellemzi. A járáson belül a roma lakosság száma nem ismert ténylegesen, a helyzetértékelések és akciótervek során a népszámlálási adatok anyanyelvi adataira hivatkozva lehet következtetéseket levonni rájuk vonatkozóan. A mélyszegénységben élők körében a tartós munkanélküliek aránya magas, ennek következménye a tartós depriváció. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők nem tudják teljesíteni az elvárt 30 napos munkaviszonyt, a problémát a jövőben mindenképp szükséges vizsgálni. Ismert, hogy a célcsoport állandó lakhatási problémákkal küzd, hátrányos helyzetét generációkon át örökíti tovább. Egészségi állapotukról hiányos információk állnak rendelkezésre, az információk kiegészítése, a problémák feltérképezése elengedhetetlen a megfelelő akciótervek elkészítéséhez. Fontos megemlíteni, hogy a mélyszegénység nemcsak a munkanélkülieket érinti, hiszen közülük nagyon sokan dolgoznak, csak sajnos rendkívül alacsony jövedelmekkel rendelkeznek. A 2011-ben elkészült szombathelyi szociális térkép adatai alapján egy fokozatosan szegényedő társadalomstruktúra van jelen, amely jövedelmi viszonyoktól függetlenül erőforrásainak nagy részét a napi megélhetési biztosítására fordítja. Meggyengültek a klasszikus középosztály társadalmi pozíciói. Iskolázottságban, általában kulturális státuszában még stabil, de jövedelmei egyre zsugorodnak.
2
A szociális szolgáltatásokat igénybevevői körben pedig jelentős azok aránya, akik alacsony iskolai végzettség birtokában esélytelenek a munkapiacon. A kitörési lehetőségeiket korlátozza digitális írástudás hiánya is, melynek következményeként jelentős hátrányból indulnak munkaerő-piacon. A jövedelemhiány náluk a napi megélhetést veszélyeztető helyzetet eredményez. Szombathely társadalmának minden csoportja kisebb nagyobb mértékben küzd adóssággal: a lakosság a bankoknak, míg a szociális szolgáltatásokat igénybevevők a közüzemi szolgáltatóknak (gáz, villany, víz) adósodtak el.
4.2.2. A gyermekek, fiatalok helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Az egészséges és fogyatékkal élő gyermekek sem óvodai, sem iskolai közösségben nem vagy csak ritkán találkoznak. Az elmúlt években ennek a megoldására indul kezdeményezés Dozmat és Torony településeken, amely a „Legyünk együtt, tegyünk együtt”: fogyatékos nap, nyári tábor keretén belül kerül megrendezésre. Szülők az érintett gyerekek által vettek részt benne, és játékos programok keretében próbálták az egészséges gyerekekkel megismertetni a fogyatékkal élő emberek világát. Ehhez hasonló kezdeményezése van Szombathelyen a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézetnek. Az „Együtt élünk programban” látássérült emberek mutatják meg világukat az egészséges fiataloknak. Továbbá a szombathelyi LOGÓ Ifjúsági Szolgálat is folyamatosan dolgozik a gyermekek érzékenyítésén. A Szombathelyi járásban mind a hátrányos helyzetű, mind a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számáról nincs adatbázis. A jövőben az esélyegyenlőségi programban feltárt problémák mérsékléséhez szükséges a célcsoport megismerése. A problémás helyzetű gyermekekről felmérés készítése elengedhetetlen a szociális szolgáltatók bevonásával. Tudni kell, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma az elmúlt évek folyamán csökkent, de ez nem jelenti azt, hogy az ellátásban részesülő gyerekek mellett nem volna további igények kielégítésére. A Vasi Diák Közösségi Szolgálat 23 db Vas megyei középiskolával működik együtt és kb. 200 fogadóintézménnyel van partnerségi kapcsolatok. A szervezet az oktatási intézmények vezetőivel kötött együttműködési megállapodásunk alapján az diákok által 3 év alatt teljesítendő 50 órás Iskolai Közösségi Szolgálat teljesítéséhez nyújtanak segítséget. A szervezet egy évben kb. 4000 diákot tud foglalkoztatni. A térségben több településen hiányzik a bölcsőde és/vagy óvoda és/vagy iskola, emellett a fiatalok számára nincs megfelelő közösségi tér. A járásban nincs megfelelő adat a köznevelési és közoktatási intézményekbe beíratott, az adott településen lakóhellyel rendelkező gyermekekről, amely így gátolja a fiatalokat egybefogó akciók, kezdeményezések megszervezését, elindítását. A megyében az elmúlt évtizedben a családméret jelentősen csökkent, száz családban átlagosan 288an éltek a népszámlálás idején. A születések számának csökkenése következtében a családok kevesebb, mint harmadában volt 15 éven aluli gyermek. A házastársi köteléken alapuló családokban kevesebb, az élettársi kapcsolatokban ezzel szemben majd kétszer több gyermek élt a tíz évvel korábbinál, ennek ellenére a 15 éven aluli gyermekek döntő hányadát még mindig a házaspáros családokban nevelik. Sajnos egyre több a problémákkal terhelt családi háttér. A hagyományos két szülős, több generációs családmodellek átalakultak. Egyre több szülő válását, elvesztését kell feldolgoznia a gyermekeknek. Sok gyermeknél és fiatalnál pszichés, tanulási és magatartási zavarok alakulnak ki emiatt. A váláson kívül válsághelyzet kialakulhat betegség, halál, munkahely, lakás elvesztése esetében is. Magas az egyszülős családok aránya is, akik a napi problémáik megoldásában még kevesebb eséllyel találnak segítséget, mint a kétszülősök. Fontos, hogy ezekben a helyzetekben a családok segítséget, védőhálót kapjanak a közösségtől a talpra álláshoz, boldoguláshoz. Ezt a célt szolgálja a családsegítő szolgáltatok munkája, valamint új kezdeményezésként az SOS Gyermekfalu Alapítvány családmegerősítő programja is. A kőszegi és séi bázisuk miatt a vas megyei, illetve szombathelyi aktív szerepvállalás lehetősége is adott, amelyet a járási együttműködés tovább erősíthet.
95
Az elmúlt évtizedek során egyre halványult a család és az oktatási intézmények kapcsolata. A szülői értekezletekre is kevesebb szülőnek jut ideje eljárni, a tanárok családlátogatása is megszűnt. Sok esetben a családon belüli problémák kivetülése a gyermekek és a fiatalok rossz teljesítése az iskolában, a magatartásbeli problémák vagy kábítószerhez fordulás. A fókuszcsoportos interjú során megkérdezett szakemberek szerint szükséges lenne a pedagógusok és a szülők kapcsolatának erősítése, a családban kell elkezdeni a problémák kezelését. Megfigyelhető tendencia, hogy ez első kábítószer fogyasztás időpontja egyre korábbra tehető, 15 évvel ezelőtt a kábítószer kipróbálásának ideje 20-21éves korban történ, ma már a fiatalok 12-14 éves korban találkoznak vele. A kábítószer használatának kérdése nem csak a rosszabb presztízsű középiskolákat érinti, hanem a jobb, elit iskolákban is jelen van. A statisztikából is kitűnik és a fókuszcsoportos interjú során is kiemelt tény, hogy a középiskolákban megnőtt a mentőhívások száma. Sajnos arra vonatkozóan nincs adat, hogy a mentőhívások alkalmával, hány esetben kellett kábítószer okoztat rosszullét miatt ellátni a fiatalok, azonban a mentősök és védőnők személyes beszélgetése során az esetek növekedését sajnos a dizájner drogok egyre nagyobb térnyerése okozza. Az iskolákban van iskolapszichológus, iskolarendőr, akik foglalkoznak a fiatalokkal és a kábítószer kérdésével, azonban ennek ellenére a fogyasztók száma növekszik.
4.2.3. A nők helyzete, esélyegyenlősége A GYES-en és GYED-en lévő nők elhelyezkedését nagyban hátráltatja, hogy a térségen belül egyes településen bölcsőde, bölcsődei csoportok nem működnek. Problémát jelent, hogy a vállalkozások profilja miatt kevés a női munkaerőt igénylő munkalehetőség. Emiatt a könnyűipar minőségi fejlesztése is megfogalmazódott fejlesztési irányként Szombathelyen. Ezen kívül a családbarát munkahelyek kialakítására, részmunkaidős foglalkoztatás elősegítésére a járásszintű együttműködések során megfelelő megoldási lehetőségek születhetnek. A nők GYES, GYED után, munkaerő-piacra való visszatérését nehezíti, hogy sok esetben a bölcsőde, óvoda működése nem igazodik a munkaidőhöz. A három műszakban dolgozó nők, nagyszülő vagy más családi segítség hiányában nehezen tudják megoldani a gyermekek elhelyezését. Az alacsony jövedelemmel rendelkező családok számára elengedhetetlen, hogy az édesanyák is teljes jövedelemmel járuljanak hozzá a háztartás bevételeihez. Ebből adódóan a gyermekvállalást követően minél előbb vissza akarnak térni a munkaerő-piacra. A jövőben elengedhetetlen a részmunkaidős munkalehetőségek elősegítése. A munkaerő-piacon a nők nagyobb arányban dolgoznak a humán területen, a piaci szférában vezető beosztásban viszont nagyon kevés nő dolgozik, az „üveg-plafon szindróma” jelen van a térségben is A járás önkormányzatai nem rendelkeznek pontos adatokkal a családon belüli bántalmazásról. A jelzési kötelezettséggel érintett intézmények és a családvédelmi koordinációért felelős szerv a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése és a bekövetkezett hozzátartozók közötti erőszak ártalmainak csökkentése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. A bántalmazás áldozatainak a szombathelyi Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat biztosít átmeneti elhelyezést. A tartós elhelyezésre korlátozott lehetőségei vannak az intézménynek, a jövőben ennek a problémának a megoldására felvették a kapcsolatot a döntéshozókkal.
4.2.4. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A járáson belül több civil szervezet foglalkozik az idős emberek életkörülményeinek javításával, az őket érintő problémák megoldásával, valamint az idős társadalom közösségének kialakításával. Az elöregedő lakosság miatt az intézményi statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a járásban folyamatosan emelkedik a napi rendszerességgel (egy vagy több alkalommal) ellátást igénylő idősek aránya (étkeztetés, házi segítségnyújtás). Az ellátásban részesülő idősek jelentős része egyedül él, hozzátartozók hiányában nemcsak a hagyományos munkaidőkeretben, hanem azon túl, délután, az esti órákban, hétvégén és ünnepnapokon is rászorulnak az ellátásra, szerencsére Szombathelyen létezik folyamatos házi segítségnyújtás. Az intézményi kapacitások is korlátosak, nem tudják kielégíteni az igényeket. Az önkormányzatok és a civil szektor együttműködésével csökkenthető az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk egymástól való eltávolodása.
96
Szombathelyen az önkormányzat kezdeményezésére létrejött az „Aktív időskor” program, melynek célja a 60 év feletti helyi lakosok társadalmi részvételének fokozása, társadalmi összetartozás erősítése; az érintett korcsoport aktivizálása; lehetőség a társas kapcsolatok kiépítésére, ápolására – kiemelt jelentősége van a különböző társadalmi csoportba tartozó idős emberek közötti kapcsolatok kialakulásának a generációk közötti kapcsolatok újjáépítése, szolidaritás erősítése. A jövőben szeretnék a programot a járásra is kiterjeszteni, és a meglévő programokat változatossá tenni. Tervek vannak az idősek és a fiatalok közötti kapcsolati nehézségek csökkentése céljából a generációk számára közös programok szervezésére, valamint informatikai és nyelvi képzések szervezése az aktivizálható idősek részére. A gyermekfelügyeleti, korrepetálási problémákra megoldást kínálhat az önkéntes munkát vállaló idősek körében ilyen jellegű feladatok népszerűsítése.
4.2.5. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A járáson belül a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű személyekről nincs adatbázis, nem ismeretesek a célcsoport helyzete, problémái. Szombathelyen ezzel kapcsolatban már történt induló felmérés a HEP végrehajtása során, amely alapján ismert a fogyatékkal élők száma különböző csoportok szerinti bontásban. Az akadálymentesítés nem mindenhol megoldott sem kommunikációs sem fizikai szempontból. A fiataloknak szervezett programokon túl, szükségesek olyan célzott rendezvények, melyek keretében az egészséges emberek találkozhatnak a fogyatékkal élők problémáival. A térségen belül hiányoznak az átmeneti jellegű (hétvégi, 1-2 hetes munkaidőn túli) alternatív ellátási formák. Az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek vagy fogyatékkal élőt ápoló családtagnak kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén. Sem a gyerekekről sem a felnőtt fogyatékkal élő személyekről nem áll rendelkezésre járási szintű adat. A Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft. fenntartásában működő Fogyatékos Emberek Nappali Szolgálata a Szombathelyen és a szombathelyi kistérségben élő fogyatékkal élő számára biztosít napközbeni ellátást. Azon kliensek esetén, akik a megfelelő felkészítést követően munkát tudnak vállalni a szociális gazdaságban, vagy az elsődleges munkaerőpiacon fontos a közvetítői tevékenység fejlesztése. Alapszolgáltatásokon túl, a fogyatékkal élő embereknek hiányoznak az átmeneti, vagy átmenti jellegű ellátások a városban. A szerzett fogyatékkal élő személyek számára nincsenek segítő, információs szolgáltatások. Fontos lenne megjegyezni, hogy az ÉFOÉSZ megalakult, hiányzott, de a Forrásközpont „ égisze” alatt létrejött. A fogyatékkal élő személyek munkavállalási nehézségeit könnyítené a részmunkaidős munkavállalás preferálása. Sajnos magas járulékok sújtják a részmunkaidős munkavállalást. A jövőben cégek érzékenyítése elengedhetetlen fogyatékkal élő személyek alkalmazása céljából. Kifejezetten a vállalkozásokat célzó érzékenyítésre nincs példa a térségben.
97
5. „JÓ GYAKORLATOK” A TÉRSÉGBEN 5.1.
A Segítés Városa
5.1.1. A segítés városa program A program célja, hogy Szombathely lakosságának 30 százaléka (mintegy 25.000 ember) megtanuljon újraéleszteni, ami jelentősen növelheti keringésleállás esetén az érintettek túlélési esélyeit közterületeken, munkahelyeken, sportolás közben vagy az élet bármely területén. Az újraélesztés megismertetésén keresztül az egymásra figyelés és segítés motivációinak elsajátítása, megalapozása Szombathely lakossága körében, amely akár országos programmá is bővíthető. Célcsoport Szombathely teljes lakossága és a városhoz szorosan kötődő lakosság, akik közül az alábbiak a legkönnyebben mobilizálhatók:
iskolások (általános iskola, középiskola, egyetem) szervezett keretek között közhivatalok dolgozói mentők, rendőrök, tűzoltók sportolók nagyobb ipari üzemek dolgozói
A program felépítése 1. Pedagógusok képzése – közben a program megismertetése a közvéleménnyel 2. Nyitóesemény – egyszerre 120 diák és ismert, helyi közéleti ember tanulja az újraélesztést 3. Diákok képzésének megindítása – a 2011/2012-es tanév tavaszi félévben 10 000 ezer diák tanítható meg az újraélesztés alapjaira 4. Központi esemény – a város frekventált helyszínén /Fő tér/ egyszerre, tömegesen oktatni az újraélesztést – nagyszabású rendezvénybe illesztve 5. Folyamatos oktatás a tantervbe illesztve illetve kurzusok szervezése a felnőtt lakosság számára A biztosított forrásból lehetővé vált a korábban beszerzett 120 reanimációs „bábú” mellett további 30 „bábú”, valamint az ezek karbantartásához szükséges eszközök, és fertőtlenítőszer került beszerzésre, amelyek segítségével lehetővé válik a szombathelyiek tömeges képzése. Az oktatások a Weöres Sándor Színház és a Szombathelyi Televízió közreműködésével készített oktatófilm, illetve tv-szpot levetítésével ezdődnek el, amelyhez az Önkormányzat 2 db laptopot, valamint projektor és hangfal szettet szerzett be.
98
A forrás felhasználásának időszakában a képzéshez csatlakozott többek között a Szombathelyi Büntetés - végrehajtási Intézet, a Magyar Államkincstár, a Vas Megyei Kormányhivatal, a Nyugatmagyarországi Egyetem, számos civil szervezet, sportegyesület. Az oktatást az általános,- és középiskolákban az Országos Mentőszervezet munkatársai által kiképzett pedagógusok végezték, az egyéb szerveztek esetében pedig az Országos Mentőszervezet munkatársai. A 2013. szeptember 12014. május 31. közötti időszakban a pedagógusok 2.371 diákot oktattak újként és 4.841 diákot részesítettek ismételt oktatásban, az Országos Mentőszervezet munkatársai pedig 5.004 főt képzetek ki. Így az eddig képzett 11.600 fővel együtt a program során képzésben részt vettek száma 18.976 főre emelkedett, valamint 4841 fő vett részt ismételt oktatásban.
5.1.2. Szombathelyi Civil Kerekasztal létrehozása A Szombathelyi Civil Kerekasztal 2005-ben azzal a céllal jött létre, hogy az addig önállóan - közös kapcsolatok, a helyi civil szektor ismerete nélkül – működő közösségi társadalom tudatosan formálódjon, közös érdekek mentén artikulálódjon. A Szombathelyi Civil Kerekasztal vezetősége 2006ban kidolgozta az alapszabályt és benyújtotta kérelmét a bírósághoz, melyet az jogerős végzés alapján 2007 márciusában nyilvántartásba vett. A Szombathelyi Civil Kerekasztal céljai:
partneri viszony kialakítása, illetve fenntartása társadalmi szervezetek részvétele a városi döntéshozatalban érdekérvényesítés a kerekasztalon belül tömörített civilszervezetek között és által bizalmon alapuló kapcsolat az ágazati szektorok (civil, önkormányzati, vállalati) között a helyi civil társadalom megerősítése
Kiemelt feladatának tartja, hogy civil összefogással járuljon hozzá Szombathely Megyei Jogú Város pozitív arculatának kialakításához, a település építészeti, szociális rehabilitációjának és fejlődésének felgyorsításához, az emberibb és élhetőbb város megteremtéséhez. Mindehhez biztosítani igyekszik az állampolgári és civil közösségi részvételt, amit széles körű, tervszerű civil összefogással, az erőforrások optimalizálásával, hálózati együttműködéssel, társadalmi felelősségvállalással valósít meg. A szervezet - önkéntes pontként – önkéntesek fogadásával, foglalkoztatásával is foglalkozik. Tanácsadással, pályázati támogatással, képzésekkel segíti a civil szervezetek adminisztrációs munkáját.
99
5.1.3. Segítő kezek - összefogás az idősek otthoni biztonságáért A projekt keretében megvalósuló segítő tevékenység elősegíti az idősek magányának, elszigetelődésének oldását, élhetőbb környezetet biztosít számukra illetve hozzásegíti őket a méltó időskor eléréséhez. Mindamellett teret ad az önkéntességnek, és a generációk közötti szolidaritás erősödését is elősegíti. A projekt eredményei (2014. április 29-ig): 11 fő felnőtt önkéntes, 117 alkalommal, 13 fő 80 év feletti szombathelyi lakost segített az alábbi tevékenységekben:
magány oldása beszélgetés ügyintézés vasalás takarítás bevásárlás kerti munka
51 fő közösségi szolgálatot teljesítő diák 37 idős embert, 143 alkalommal segített az alábbi tevékenységekben:
magány oldása beszélgetés felolvasás takarítás bevásárlás kerti munka sétáltatás
A közfoglalkoztatásban résztvevő 6 fő, 66 idős embernél, 276 alkalommal segített az alábbi tevékenységekben:
hólapátolás kerti munka takarítás bevásárlás takarítás bevásárlás
Az önkéntes segítők az Önkéntes Centrumon, míg a diákok a Vasi Diák Közösségi Szolgálaton keresztül kerültek kapcsolatba a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézményével és ezáltal a szolgáltatásokat igénylő 80 év feletti idős személyekkel.
5.1.4. Vas Megyei Civil Információs Centrum Az oszkói Hegypásztor Kör 2012 májusában pályázatot nyújtott be a Vas Megyei Civil Információs Centrum működtetésére. A Centrumot minden megyében az ÁROP-1.1.14 „Partnerség erősítése” című pályázati konstrukció keretében működtetik a nyertes szervezetek. A pályázati konstrukció keretein belül 2014. december 31-ig működtek a centrumok. A program célja egy olyan szakmai tanácsadási, képzési és információs rendszer működtetése, amely a megyei civil szervezetek működésének hatékonyság-javulását, a közigazgatás, civil és vállalkozói szektor közötti kapcsolatok, szakmai együttműködések megerősödését eredményezi. A folyamatkövető szolgáltatásokat a célcsoporthoz a lehető legközelebb viszik kitelepülésekkel, illetve egy olyan informatív portál működtetésével, amely a személyes tanácsadást követően is segítséget nyújt a szervezeteknek.
100
5.1.5. Vas Megyei Önkéntes Centrum A Hegypásztor Kör alapítása óta azon dolgozik, hogy olyan társadalmi folyamatokat hívjon életre, amely az értékek megőrzését önkéntes, közösségben végzett munkával valósítja meg. A hasonló szemlélet kapcsolja össze a Hegypásztor Kört és a Herényi Kulturális és Sportegyesületet. A közös célok mentén elindított együttműködésnek nyitotta meg az utat a TÁMOP 5.5.2-10/4-20100012 számú program, amelynek során megyei önkéntes centrumok létrehozására került sor Magyarországon. A két szervezet közös konzorciuma sikeres pályázat révén megteremtette a Vas Megyei Önkéntes Centrum szervezeti kereteit, és a Szombathelyi SOTER Evangélikus Egyesület szakmai partnerségével 2011 februárjában megkezdték a közös szakmai munkát (közvetítés, felkészítés, népszerűsítés). Programjuk az Önkéntesség Európai Évében indult, amely nagyban segítette az önkéntesség eszméjének terjedését, a szakmai munka fejlődését. Kezdeményezéseinket a társadalom nyitottan fogadta és sikerült olyan megyei hálózati együttműködést kialakítanunk, amely terveink szerint a jövőben új ismeretekkel, kapcsolatokkal gazdagítja tagjait. Az önkéntesen végzett munka gyakorlati eredményességén túl hozzájárul ahhoz, hogy az emberek igazi közösséggé kovácsolódjanak, megmutassák kreativitásukat, hasznosnak érezzék magukat.
5.2.
Komplex akadálymentesítés és érzékenyítés
5.2.1. „Legyünk együtt, tegyünk együtt” A program Torony és Dozmat települések kezdeményezésére jött létre. Célja, hogy a gyerekek és felnőttek játékos programok révén ismerjék meg a fogyatékkal élők mindennapjait, mindennapi problémáit.
5.2.2. „100 éves a Vakok Intézete Szombathelyen” 2010-ben a Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet, a Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesülete, valamint a Boza Gáborné Alapítvány ünnepi rendezvényt szervezett a Szombathelyi Vakok Intézete 100 éves évfordulója alkalmából. Ekkor merült fel a gondolat, hogy komolyabb figyelmet kellene fordítani a Szombathelyen élő, dolgozó vak emberek segítésére. A rendezvénysorozat célja a figyelemfelhívás a látásfogyatékossággal élő emberek mindennapjaira. A nem látó emberek megismerése, elfogadtatása, kapcsolatok indítása és/vagy elmélyítése a látó és a vak emberek között.
5.2.3. „Nyitott kapuk” program A rendezvénysorozat egyik programja a „Nyitott kapuk” program, amely az általános és középiskolás korú diákokat szólította meg, hogy megismerjék a fogyatékossággal élők mindennapjait, hogy látás- és mozgássérült személyeket ismerjenek meg, bepillantást nyerhessenek a hétköznapjaikba. 2013. októberében, - a látás hónapjában – az „ Együtt élünk” című könyv bemutatójával, filmbemutatóval, csörgőlabda játékkal, koncertekkel egybekötött hét napos „Együtt élünk” programsorozat indult útjára, Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet, a Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesülete, valamint a Szülőföld Kulturális és Örökségvédelmi Egyesület szervezésében. 2014ben ismételten megrendezésre került a program, bevonva kiemelt célcsoportként az általános középiskolás korú diákokat. 2015-ben a már hagyománnyá vált rendezvénysorozatot a szervezők október 1217. között rendezik. Az „ Együtt élünk” programsorozat célja, hogy megismertesse a látássérültek világát az emberekkel és előadások, szimulációs gyakorlatok segítségével szemléltessék a látássérültek mindennapjait.
101
5.2.4. „Esélyegyenlőségi Nap” Az érdektelenség problémájának feloldására minden év májusában, az esélyegyenlőségi világnap alkalmából Szombathelyen megrendezésre kerül. A rendezvény több partner együttműködésével valósul meg minden évben (Aranyhíd NOIK, Négylábúak az emberért Közhasznú Alapítvány, Regionális Szociális Forrás Központ, Rumi Többcélú Gyógypedagógiai Intézmény, SINOSZ Vas Megyei Szervezete, Unicornis Lovasterápia és Lovasközpont, Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesülete). A program keretében a szombathelyi általános iskolák nyolcadikos tanulói interaktív foglalkozások, játékos feladatok keretében ismerkedtek a fogyatékkal élők mindennapjaival különböző állomáshelyeken. Így találkoztak a terápiás kutyák munkájával, a sötétszobában asztalt terítettek, pénzt ismertek fel, a hallássérültek állomáshelyén jelnyelvet tanultak, majd kipróbálták a kerekesszékben való közlekedést az ülő röplabdát, megtudhatták, hogyan kell színkottával zenélni. A rendezvény lebonyolítását kb. 45 felnőtt segítő (együttműködő partnerek és segítőik, Aranyhíd NOIK dolgozói) és 16 önkéntes közép- és főiskolás fiatal segítette. A rendezvény a járáson kívül Csepregen és Répcelakon is megjelent.
5.3.
Munkaerő-piaci aktivizálás
5.3.1. „Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum” Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa, Vállalkozói Központ menedzselésével 2005 óta működik hivatalosan a Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum. Feladata a Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum koordinációs irodájának operatív működtetése; kapcsolattartás a Paktumot aláírt szervezetekkel; a Paktum belső tájékoztatási rendszerének működtetése és a nyilvánosság biztosításával kapcsolatos tevékenységek elvégzése; a Paktum éves munkatervében megfogalmazott feladatok koordinációja, végzése; a Paktumhoz kapcsolódó projektötletek feltárása, pályázatok előkészítése, benyújtása, menedzselése; valamint a Paktum keretében tartott rendezvények (partnertalálkozók, fórumok, workshop-ok, Irányító Csoport-ülések) szervezése. Az elmúlt években alacsonyabb intenzitással működött a paktum, a jövőben a súlyos munkaerőhiány enyhítése és a város ITP programjához kapcsolódó 1,2 mrd-os program sikeres végrehajtása miatt is meg kell újítani. A térségi kapcsolatok miatt javasolt járási szintre emelni, amelyhez jelen ÁROP projekt megfelelő előkészítő terepet kínál. A paktum egyik országosan is egyedi, mintaértékű kezdeményezése a HR klub. 2008. év elején a Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum koordinációs irodájának munkatársai személyes interjúkat készítettek a Szombathelyen és környékén működő nagyvállalatok humánerőforrás vezetőivel, mely találkozók célja volt a munkaadói oldal pályaorientációs programba történő bevonása, valamint a Paktum és a vállalatok közötti együttműködés és kommunikáció javítása, igényfelmérés. A személyes találkozók eredményeként és a felmerült igények kielégítésére a Vállalkozó Központ koordinálásával 2008. decemberében megalakult a térségi HR klub a vas megyei közép- és nagyvállalatok humánerőforrás szakembereinek részvételével. A havi rendszerességgel összegyűlő klub célja a helyi foglalkoztatási kérdések, aktualitások megbeszélése az adott téma szakembereivel.
102
A Paktum Irányító Csoportja nagy jelentőséget tulajdonított a klub létrejöttének és működésének. A klub segítségével a résztvevők, közvetlenül juthatnak információkhoz az aktuális gazdasági helyzetről, foglalkoztatási kérdésekről. A térség humánszakemberei pedig, a találkozók során aktuális problémákról, rendeletekről, jogszabályi változásokkal kapcsolatos kérdésekről, közvetlenül a témák szakembereitől hallhatnak hasznos információkat. A kezdeményezés folytatása indokolt.
5.3.2. „Szombathely visszavár” Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2013. április havi ülésén „Szombathely visszavár” elnevezéssel megalkotta felsőoktatási ösztöndíjról szóló rendeletét. A rendeletben foglaltak szerint a pályázati kiírás elkészítése során a műszaki képzés, és egyéb hiányszakmák (Pl. logopédus, óvodapedagógus) tekintetében a támogatni kívánt szakmák, a hiányszakmánként várhatóan támogatott keretszám meghatározásában, valamint a támogatottak hiányszakmában történő elhelyezkedése érdekében az Önkormányzat együttműködik a város stratégiai cégeivel. A megállapodás az Önkormányzattal eddig is együttműködő jelentős cégekkel kerülne határozatlan időtartamra megkötésre. Néhány évvel ezelőtt még élt egy ösztöndíj formula, amiben volt egy kimondottan roma ösztöndíj, könnyített feltételekkel. Van támogatási lehetősége az önkormányzatnak, de kimondottan ebben a kategóriában megszűnt. Ennek újra bevezetését tervezik. Emellett a hátrányos helyzetű tanulók számára szeretnének elindítani egy tehetséggondozó programot, amelyben feltehetően nagy számba vennének részt roma származású tanulók is.
5.4.
Család megerősítése
5.4.1. „Aktív időskor Szombathelyen” A Nemzetközi Idősügyi Cselekvési Tervben – amely az Európai Unió időspolitikájának alapvető dokumentumának tekinthető - alapelvként jelenik meg az idősebbek társadalmi integrációja, aktivitásuk megőrzésének támogatása, társadalmi hozzájárulásuk elismerése, szükség esetén a megfelelő gondoskodás és gondozás biztosítása. Köztudott, hogy úgy, ahogy Magyarország egészén, úgy Szombathelyen, és a Szombathelyi Járásban is jelen van a népesség, a társadalom elöregedése, ezért kiemelten kell foglalkozni a helyzetükkel, hiszen új kihívásokkal és feladatokkal kell szembenéznie a helyi társadalmaknak is. Fontos a 60 év felettiekkel kapcsolatos szemlélet alakítása, hiszen nem tekinthetjük a lakosság 60 évnél idősebb tagjait homogén, gondozásra szoruló csoportnak. Figyelmet kell fordítani a (még) nem rászoruló idősödő emberek gondozására is, hiszen az aktivitás hozzájárulhat a krónikus betegségek, a társ elvesztése miatti elmagányosodás megelőzéséhez. A program kidolgozása a fenti okok miatt vált szükségessé, céljai az alábbiak:
a 60 év feletti helyi lakosok társadalmi részvételének fokozása, társadalmi összetartozás erősítése; az érintett korcsoport aktivizálása; lehetőség a társas kapcsolatok kiépítésére, ápolására – kiemelt jelentősége van a különböző társadalmi csoportba tartozó idős emberek közötti kapcsolatok kialakulásának; a generációk közötti kapcsolatok újjáépítése, szolidaritás erősítése.
A program aktív kikapcsolódási lehetőséget nyújt a város 60 év feletti lakosai számára, elősegítve ezzel a különböző prevenciós és egészségnevelési célok megvalósulását, testi-lelki egészségi állapot romlásának megakadályozását, illetve a folyamat lassítását. A helyi közösségek szervezése illetve a városi szintű közösségfejlesztés hozzájárul az elmagányosodás, izoláció, időskori depresszió és egyéb mentális problémák megelőzéséhez is.
103
Kiemelendő, hogy Szombathelyen szép számmal működnek nyugdíjas klubok és egyesületek, amelyek azonban többségében vagy egy adott foglalkozási ág egykori képviselőit vagy egy nagyobb intézmény hajdani munkatársait illetve egy adott településrész idős embereit tudhatják tagjaik között. Ezen oknál fogva többségében az adott klubok tagjai azonos társadalmi csoportba tartoznak illetve társadalmi státuszukat tekintve hasonlóságokat mutatnak. Ezzel szemben a városi szintű program előnye, hogy lehetőséget biztosít a különböző társadalmi rétegbe tartozó idősek közötti kapcsolatok kialakítására, ezáltal is hozzájárulva a társadalmi kirekesztődés megelőzéséhez illetve megszüntetéséhez. A program nem a helyben működő idősklubok és szervezetek programjainak alternatívájaként működik, hanem azokkal együttműködve, tagjaik aktív részvételére számítva, a város valamennyi 60 év feletti lakosának nyújt lehetőséget a közösségi életbe való bekapcsolódásra. A generációk közötti szolidaritás erősítésének érdekében, olyan alkalmak megteremtése is szükségessé vált, ahol a gyermekek és az idősek közös tevékenységére, időtöltésére is lehetőség adódik. Ennek jegyében a városban működő önkormányzati óvodák egyes programjaira idős emberek is meghívást kapnak. Ezen alkalmak - melyek általában egyes ünnepkörökhöz kapcsolódnak – mind a gyermekek, mind pedig az idős emberek számára hasznosak, hozzájárulnak a gyermekek személyiségfejlődéséhez és az idős emberek aktivitásának megőrzéséhez egyaránt, megelőzhető vele az elmagányosodás problémaköre, és az idősek ismételten a társadalom hasznos és fontos rétegének tekinthetik magukat.
Célcsoportok:
A programban kiemelt célcsoportként jelennek meg azok az idős vagy idősödő emberek, akik a következő szociális ellátások valamelyikében részesülnek: időskorúak járadéka, átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás.(Megjegyzendő, hogy az egyes ellátásokban részesülők körében átfedések előfordulhatnak). Valószínűsíthető, hogy a nevezett szociális ellátásokban részesülők a helyi társadalomnak azon csoportját alkotják, akik nem tudnak részt venni kulturális és egyéb rendezvényeken – elsődlegesen anyagi okok miatt - továbbá az említett nyugdíjas klubokban sem rendelkeznek tagsággal. Ezek a lakosok alkotják a város legszegényebb idős csoportját, így többszörösen is veszélyeztetve vannak a társadalmi kirekesztés által; Az önkormányzati képviselők látókörében lévő 60 év feletti, szombathelyi lakosok; A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti szolgálat keretein belül szociális szolgáltatásban részesülő, aktivizálható 60 év feletti lakosok köre; Azok a 60 év feletti szombathelyi lakosok is, akik ez idáig sem a szociális ellátások igénybevételének okán, sem pedig a nyugdíjas szervezetek által nem kerültek az önkormányzat látókörébe. A Vas Megye és Szombathely Megyei Jogú Város Nyugdíjas Szövetségének kötelékébe tartozó, helyben működő nyugdíjas klubok és egyéb civil szervezetek tagjai;
104
Egyházi közösségek, elsődlegesen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szombathelyi Csoportja, a Szombathelyi Református Gyülekezet, a Szombathelyi Evangélikus Egyházközség és Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Központ által az egyes programokon való részvételre ajánlott, 60 év feletti, szombathelyi lakosok; Vas Megyei Szakosított Szociális Intézet lakói.
Szombathely 2012-ben és 2014-ben is pályázott az idősbarát önkormányzat díjra, melyet 2014-ben meg is kapott.
5.4.2. LOGO Ifjúsági Szolgálat pályázatai A LOGO Ifjúsági Szolgálat 2014-ben is folytatta a 2002-től folyamatos alaptevékenységeit, ifjúsági szolgáltatásait. Az Ifjúsági Szolgálat egyik fő tevékenysége az első félévben a LOGO 2011-13 című projekt (TÁMOP-5.2.5/B-10/2-2010-0254, pályázati támogatás: 49.969.000 Ft) megvalósítása volt, mely Szombathelyen és Vas megye településein valósult meg 2014. június 30-ig. A LOGO ifjúsági irodája hétköznaponként 12,30-18,00 között tartott nyitva (ez heti 27,5 óra) az Óperint u. 1. szám alatt. 2014. január és március között heti rendszerességgel egyéni és csoportos tanácsadásaink voltak 4 témában: életvezetési-családtervezési, jogi-diákjogi, egészségfejlesztő-drogprevenciós, pályaválasztásimunkaerőpiaci. Január és június között havi 1-1 alkalommal a kőszegi és a vasvári kistérségben egészségfejlesztő-drogprevenciós és pályaválasztási-munkaerőpiaci tanácsadást tartottak szakembereink. További megvalósított pályázati projektjeink voltak:
IFJ-GY-13-C-13554 kódszámú Jogomban állsz?! című 30 órás emberi jogi neveléshez kapcsolódó akkreditált képzést valósítottunk meg ifjúsággal foglalkozó szakemberek számára 483.750 Ft-os támogatásból a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (EMMI) segítségével.
IFJ-GY-14-C-18094 kódszámú, Kortárs Aktiváló című kortárssegítőknek szóló továbbképző tábort valósítottunk meg 273.250 Ft-os támogatásból a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (EMMI) segítségével.
az Eurodesk Magyarországi Hálózatának partnereként régiós szintű együttműködés keretében népszerűsítettük az Erasmus + Ifjúsági programot.
együttműködés keretében helyszínt biztosítottunk a Vasi Ifjúságért Egyesület mini projektjének (LOGO itt a tér!), amit a „Körmendi út-Óperint utcai szociális célú rehabilitáció” című NYDOP-3.1.1/B2-k2-2013-0003 azonosító számú projekt szoft elemeként valósult meg 2014. június-december között a következő programokkal: o
15 alkalommal Péntek programajánlatokkal)
o
15-15 alkalommal tanácsadások (életvezetési, jogi-diákjogi, drogprevenciós, pályaorientációs, digitális világ-informatikai),
o
15 alkalommal Kreatív Klub (kézműves foglalkozás),
o
1 alkalommal Mi szedjük! (környezetvédelmi délután).
Esti
Ház
(péntek
esti
nyitva
tartás
szabadidős
Az év második felében alacsony költségvetés mellett, elsősorban együttműködések keretében tudtunk programokat szervezni és lebonyolítani. A Szolgálat humánerőforrása 2 főre csökkent (egy 8 és egy 6 órás ifjúságsegítő munkatárs). Az ifjúsági iroda nyitva tartását továbbra is heti 27,5 órában végeztük.
105
1. Válts Jegyet az életbe! program A 2013. áprilisában elkezdődött Válts jegyet az életbe! című Európai Uniós kísérleti program parkgondozó képzése 2014. március 18-án az írásbeli vizsgát követő szóbeli és gyakorlati számonkéréssel zárult. A szakmai képzést befejező 12 fő közül mindenki sikeres vizsgát tett és parkgondozó szakképesítést szerzett. A két képzést (ECDL és parkgondozó) követően a képzést sikeresen elvégzők arány egy fő lemorzsolódását figyelembe véve 95%. A projekt elsődleges célja a fiatalok munkába helyezése és ott tartós megmaradásának elősegítése, ezért már a záróvizsga előtt aktívan elkezdődött részükre a munkahelykeresés, felkészítés a munkavállalásra, amely azt célozta, hogy minél nagyobb arányba helyezkedjenek el az elsődleges munkaerő-piacon. Ennek eredményeként március végére mind a 12 főt sikerült elhelyezni. A programban eddig eltelt időszakban több, vagy kevesebb ideig mindenki dolgozott. 2014. évben átlagosan a projektben lévő 30 fő több mint 2/3-a (21 fő) dolgozott. Az aktivitási arány áprilisban volt a legnagyobb, ekkor 23 fő dolgozott a munkaerő-piacon. Az eltelt időszakban a résztvevők 66%-ának sikerült 6 hónapos munkaviszonyt felmutatnia, ami az előző évhez képes 60 százalékpontnyi előrelépést jelent. A tartós és folyamatos foglalkoztatást vizsgálva a csoport több mint fele (53%) az év végére legalább 8 hónapos munkaviszonnyal rendelkezett. Az elhelyezkedettek közül 7 fő a pályázati forrásnak köszönhető bértámogatáson keresztül dolgozott a főpályázónál. A bértámogatási rendszerben a támogatott időszak után azzal megegyező idejű továbbfoglalkoztatást kellett vállalni szervezetünknek. Ezt 3 fő esetében a kiépített céges kapcsolatoknak köszönhetően szerződés alapján szombathelyi munkáltatók átvállalták, így ez a költség nem terhelte társaságunk költségvetését. Az év elején kezdődött el a program gépjárművezetés tanfolyama, melyet a szakmacsoportokhoz igazítva két körösre terveztünk. Az alprogramba azon fiatalok (8 fő) kerülhettek be, akik a program során kidolgozott Kredit rendszer szerint erre jogosultságot szereztek. A tanfolyamot követően a fejlesztő munka eredményeként az év végéig mindenki sikeres közlekedés-egészségügyi és KRESZ vizsgát tett, 2 fő B kategóriás jogosítványt is szerzett. Azon résztvevők, akiknek a forgalmi vizsgájuk nem sikerült önerőből kell a pótvizsgákat finanszírozniuk tekintettel arra, hogy erre a projektszerződésük kötelezi, illetve rendelkeznek munkaviszonnyal, így jövedelemmel is. A projekt célcsoportját nemcsak a hátrányos helyzetű fiatalok, hanem az őket foglalkoztató munkáltatók is képezik. Ennek okán, az év közepén munkáltatói érzékenyítő képzés szerveztünk kísérleti jelleggel a megye 5 munkáltatója részére. A résztvevő munkáltatók és munkatársaik a képzés során befogadóbbá válhattak a hátrányos helyzetű célcsoport foglalkoztatásával kapcsolatban, hasznos, a gyakorlati munkába alkalmazható ismeretekkel gazdagodhattak. A képzés további hozadékaként társaságunk munkáltatói kapcsolatai bővültek, amely hozzájárult a fiatalok elhelyezkedési esélyeinek növekedéséhez. A célcsoporttal történő munkán túl fontos gondolni a fiatalokkal foglalkozó, a programban dolgozó szakemberekre is. Az ő szakmai kompetenciáik növelésére, a kooperáció és a hatékonyság fejlesztésére és a jó projektmunka elérésére szupervíziót építettünk be. A kezdetekben 10 alkalmasra tervezett szolgáltatást a tapasztalatok és a kedvező hatások, eredmények tudatában a projekt végéig kiterjesztettük. A szabadidő hasznos eltöltésére tanító célzattal létrejött Belvárosi Ifjúsági Klubban aktív és informatív időtöltés volt az elsődleges csapásirány. A klub fenntartásával a célcsoport körében jellemző csavargást, csellengést és az ezekkel együtt járó problémákat szeretnénk megelőzni és e helyett részükre hasznos szabadidő eltöltésére irányuló programokat szervezni. A klubban útjára indítottuk több bajnokságsorozatot, a projektben résztvevő fiatalok részére a születésnapokat vetélkedők, játékos versenyek formájában tartottuk meg. A jó idő eljöttével különböző kültéri szabadidős programokat is szervezünk. A szolgáltatást igénybevevőinek lehetőségük van játszani (társas és elektronikus konzol játékon is), valamint a szakemberek segítségével, tanulmányaikkal kapcsolatos kérdésekben is tudnak segítséget kérni. A fiatalok megismerkedhetnek az igénybe vehető szociális ellátásokkal és munkahely keresési technikákkal is.
106
A projekt zárásáig elkövetkező időszak fontos feladata a nem dolgozó fiatalok elhelyezésén, motiválásán és a dolgozó fiatalok benntartásának elősegítésén túl a résztvevők felkészítése a projekt befejezésére, a szorosabb kapcsolatok feloldása és egyéb természetes vagy mesterséges támaszok erősítése.
5.4.3. A Pálos Károly SZSZK és Gyermekjóléti Szolgálat 2014. évi pályázati tevékenysége 1. A SAVARIA REHAB-TEAM Nonprofit Kft. által működtetett, „Válts jegyet az életbe!” című, TÁMOP1.4.3-12/1-2012-0023 számú projektben az intézmény konzorciumi partnerként vett részt.
2. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata TÁMOP-5.4.9-11/1-2012-0032 számú „Ügyfél útja” - Modellkísérleti program a szombathelyi alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására című projektjében az intézmény konzorciumi partnerként vett részt.
3. „Segítő kezek - összefogás az idősek otthoni biztonságáért” mintaprojekthez 2013-ban csatlakozott Szombathely városa, az intézmény bevonásával. A projektben tevékenykedő munkatársak mintegy 3000 fő 80 év feletti idős személyt kerestek fel, szükséglet- és igényfelmérés céljából. A mintaprojekt bevezetésének indokoltsága, hogy Szombathelyen a 80 év felettiek száma: 3.496 fő, közülük az intézmény 355 fő (10%) részére biztosított szociális szolgáltatást, 162 fő (5%) tartós bentlakásos intézményi elhelyezésben részesült. 2979 fő (85%) 80 év feletti olyan idős személy él a városban, akinek helyzetéről és körülményeiről nem volt információja a szociális ellátórendszernek. A program célja: -
speciális jelzőrendszer kialakítása és a projekt céljainak megfelelő működtetése,
-
a célcsoport fizikai és mentális állapotának figyelemmel kísérése,
-
önálló életvitelük segítése információnyújtással, szolgáltatások biztosításával,
-
szegregálódásuk elkerülésének elősegítése,
-
krízishelyzetek megelőzése,
-
a kialakult krízishelyzetek elhárítása, megoldása,
-
a generációk közötti kapcsolat erősítése,
-
az önkéntes munka minél szélesebb körben történő elterjesztése, a lakosság szemléletformálása,
-
az önkéntességre épülő innovatív program kidolgozása.
Az intézmény 13 munkatársa, megbízólevéllel, 4 és fél hónap alatt (2013.05.15-tól 2013.09.30-ig) 2934 főt keresett fel a saját otthonában. Az összes felkeresett idős közül 271 fő kért segítséget. 583 főnél sikertelen volt a felkeresés, náluk szórólapot hagytak a munkatársak. 212 fő nem lakott a megadott címen (elhunyt, idősotthonba került, elköltözött), 74 fő telefonon jelezte, nem igényli a segítséget, 14 fő értesítőjét a posta visszaküldte a Polgármesteri Hivatalba ismeretlen cím miatt. Az igényfelmérés után kapcsolatfelvétel történt a Vasi Diákszövetség Közösségi Szolgálatával, az Önkéntes Centrummal, a Polgármesteri Hivatal Szociális és Családvédelmi Irodájával, (a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők érintettsége miatt) a Vas megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával, (a közfoglalkoztatottak alkalmazása miatt) és a Nyugdíjas Szövetség elnökével. Az önkéntesek szűrését 3 fő szakember végezte a projekt során több alkalommal.
107
A szűrésen megjelentek: Diákok: 84 fő Önkéntesek: 11 fő Foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesülők: 9 fő Közfoglalkoztatottak: 18 fő A programba bekapcsolódó segítők a felkészítés során tájékoztatást kaptak a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás módjáról, korlátairól, az elvárt etikai szabályokról. Információhoz jutottak a szociális ellátórendszerről, a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásairól. Az alábbi szervezetekkel került sor együttműködési megállapodás megkötésére: Nyugat-dunántúli Regionális Mentőszervezet
Szombathelyi Rendőrkapitányság
Egészségügyi Alapellátó Intézet
Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Gyámhivatal
Az együttműködő szervezetek szakmai találkozó keretében kaptak tájékoztatást a projektről. A résztvevő intézmények egyeztették a kapcsolódási területeket, a közös feladatokat, az együttműködés tartalmát, formáját. A projekt kapcsán 10 fő önkéntes személy és 175 fő közösségi szolgálatot teljesítő diák nyújtott segítséget az idősek számára. Az önkéntes segítők az Önkéntes Centrumon, míg a diákok a Vasi Diák Közösségi Szolgálaton keresztül kerültek kapcsolatba az intézménnyel. Rajtuk kívül 6 fő közfoglalkoztatott és 4 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy is vállalt segítő munkát. Az önkéntesek által végzett munka körülbelül harmada csak egy alkalmat jelentett (elsősorban hóeltakarítás). A többi esetben tartósabb segítő kapcsolat alakult ki. A nagytakarítást igénylők negyedévente vettek igénybe segítséget, náluk 2-5 alkalommal járt önkéntes. Kialakultak azonban ennél szorosabb kapcsolatok is. Az esetek 16%-ában az önkéntes legalább 10 alkalommal látogatta meg az idős személyt.
4. Az intézmény 2013. július 1. és 2015. június 30. közötti időszakban, 120.438.372 Ft támogatási összeggel, a Széchenyi 2020 támogatásával, TÁMOP-5.6.1.C-2011-11/2-0027 azonosítószámmal, „Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés Szombathelyen” címmel, pályázati projektet valósít meg. A projekt célja helyi együttműködések révén az áldozattá vált személyek adekvát, szakmai, személyre szabott segítségekhez való juttatása, a visszaesés-megelőzés, a lakosság információkkal történő ellátása az áldozattá válás megelőzésének érdekében, valamint az áldozatokkal kapcsolatba kerülő intézmények, szakemberek érzékenységének, tudásának, empatikus bánásmódjának növelése. A program kiemelt figyelmet fordít a családon belüli erőszak áldozatainak szolgáltatásokba való bevonására, illetve a családon belüli erőszak megelőzésére, mivel e terület áldozatainak nagy része látenciában marad. A fent leírt célok érdekében 2014-ben, az előző évben megkezdett munkát folytatva, a következő tevékenységeket valósította meg a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat a Vas Megyei Kormányhivatallal konzorciumban:
108
-
Rendszeres tapasztalatcserét, kommunikációs tréninget és szakmaközi, interdiszciplináris esetmegbeszélő csoportokat, fórumokat, valamint egyéni, ill. csoportos szupervíziót szervezett a városban dolgozó, s a projektben együttműködő tagok számára. A havonta kétszer, valamint negyedévente megvalósuló alkalmakon túl eseti jelleggel konferenciák, szakmai napok is megszervezésre kerültek. A konzorciumi partner Vas Megyei Kormányhivatal azoknak a szakmai köröknek (pl. bírák, ügyészek, ügyvédek, védőnők, háziorvosok, stb.) szervezett megbeszéléseket, akiknek közvetlenül nem feladatuk ugyan az áldozatok specifikus ellátása, de munkájuk során kapcsolatba kerülnek velük. Ezeknek célja a szoros együttműködéseken túl az áldozatok segítésére létrejövő új delegálási útvonalak erősítése volt, valamint a szakemberek terület-specifikus tudásának növelése, empatikus munkavégzésének erősítése.
-
Fontos lépésként valósult meg a projektben, hogy a Vas Megyei Kormányhivatal Áldozatsegítő Szolgálatánál alkalmazott kollégák (pszichológusok, szociális munkások) bekapcsolódtak a szolgálat és a szakmaközi együttműködések körébe, bővítve ezzel az áldozatok számára nyújtott lehetőségek, szolgáltatások körét, s erősítve a kezelés/ellátás palettáját.
-
A már áldozattá vált személyek részére, illetve visszaesés-megelőzési célzattal, mindazonáltal pedig prevenciós irányelveket követve a főpályázó Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat reintegrációs szolgáltatásokat (zeneterápia, képzőművészet-terápia), illetve ún. KRAV-MAGA módszert megismertető önvédelmi csoportot működtetett, illetve működtet a projekt teljes ideje alatt. A reintegrációs szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a 2014. év nyarán nyári napközis tábor került megszervezésre 3 turnusban – összesen 3 hét alatt, turnusonként 15 fő, mindösszesen 45 fő szociálisan hátrányos helyzetű, illetve valamilyen módon már áldozattá vált gyermek számára.
-
Az intézmény komplex települési mediációs programot valósít meg a projekt kötelezettségeivel összhangban, s ez a 2014. évben számos fontos momentumot takart. Mindenekelőtt célként tűzte ki a pályázat a mediáció, mint speciális közvetítő eljárás lakosság részére történő megismertetését, illetve elérhetővé tételét. A pályázatban együttműködő partnerként szereplő városi intézmények, szervezetek szakemberei két turnusban (2x3 nap) mediátori képzésben vettek részt, s ezek után 8 szombathelyi városrészen állampolgári konzultációk, valamint kerekasztal beszélgetések valósultak meg a lakosság részvételével, ahol a mediációt, mint a konfliktusok rendezésének egy lehetséges alternatíváját mutatta meg és kínálta fel a szakmai stáb. Az ennek kapcsán felmerülő polgári esetek mediációval történő rendezését a projekt végéig, korlátozott számban (24 esetben) biztosítja a mediációs programelemet megvalósító szakmai szervezet. Az intézmény tapasztalata volt, hogy a mediáció lehetősége és technikája nagy érdeklődést váltott ki a lakosság körében, s a szakemberek is egyre bővülő számban jelezték érdeklődésüket az érzékenyítő tréningek későbbi, esetleges lehetőségeivel kapcsolatban.
-
Ennek a programelemnek részeként több turnusban 30 órás AVP tréninget kínált a projekt, ugyancsak a lakosságnak, melynek célja az erőszakmentes konfliktus megoldási- kezelési stratégiák átadása, a felelősségvállalás segítése, az önkontroll kialakítása, illetve a kreatív konfliktusmegoldási alternatívákra való ösztönzés volt. A tréningek a Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskolában zajlottak le. A projekt alatt eddig összesen 71 fő, az áldozattá válás szempontjából fokozottan veszélyeztetett, vagy már áldozattá vált pubertás-korú diák vett részt a tréningen.
-
Az idős és fiatal korosztályok közvetlen elérése a projekt által 2015-ben fog megvalósulni, de ezeket a tevékenységeket is előkészítendő, 3 db prevenciós film, illetve 6 db spot készült a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat megbízásából. Ezek segítségével a lakosság figyelmét igyekszik a projekt 3 különböző problémakörre, jelesül a családon belüli erőszak, a fiatalok internetes, és iskolai erőszak általi áldozattá válása, valamint az idősek áldozattá válásának problémakörére felhívni, s elérhetőségeket, témával kapcsolatos gondolatokat próbál nyújtani az érintettek számára. A filmeket 2014 telén a Szombathelyi Városi Televízió vetítette le.
109
-
A célcsoportok tájékoztatása kiemelkedő fontosságú. E célt szolgálta a nyomtatványok, plakátok, szóróanyagok folyamatos elhelyezése is, a város különböző területein, illetve az elektronikus úton - online történő tájékoztatás. A projekt „Ne légy áldozat” néven facebook-profilt hozott létre, melyen az oldal kedvelőivel folyamatosan oszt meg tartalmakat, cikkeket, prevenciós célzatú ismeretterjesztő anyagokat, illetve eseményeket. A projektnek saját honlapja van, melyen belül az együttműködő szervezetek intranet lehetőségen keresztül is tarthatják egymással a kapcsolatot a hatékonyabb közös munka érdekében.
-
2014 májusában a főpályázó Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat a lakosság figyelmét egy flash-mobbal kísérelte meg a családon belüli erőszak problémakörére irányítani. A NaNe Egyesület 18 db piros női alakot ábrázoló bábuját kiállításként hozta a főpályázó Szombathelyre. A bábuk nem egy helyen, hanem a város prominens, Fő tér közeli helyein (butikok, kávézók, stb.) váltak egyesével megtekinthetővé a fél órás figyelemfelkeltő rendezvényt követően.
-
A 2014-ben megvalósult lakossági rendezvények ugyancsak az áldozattá válás témakörét voltak hivatottak célozni, ám az intézmény próbálta a téma szakmai mivoltát az utca emberéhez közel vinni, s így a két lakossági előadás helyszíne tavasszal és ősszel is populárisabb volt. Németh Zsolt kriminológus március hónapban a Cuba Caféban tartotta meg nagy sikerű előadását „Áldozat, vagy elkövető?” címmel, melyet előzetesen a rádió is meghirdetett. Decemberben dr. Herczog Mária szociológus „Ne bánts, ne hagyd, hogy bántsanak! – erőszakmentes agressziókezelés a családban” címmel beszélt a családon belüli erőszakról, az agresszióról, illetve a gyermekvédelem jelenlegi helyzetéről a Megyei Művelődési Központban.
-
Összességében elmondható, hogy a projektben vállalt indikátorszámok (minimum 2000 fő a lakosság részéről, akik rendezvényen, felvilágosító, tájékoztató alkalmon vesznek részt, minimum 330 fő szolgáltatásokat igénybe vevő személy, minimum 50 fő felkészített szakember, illetve a lakosság biztonságérzetének 5%-os emelkedése a projekt eredményeként) teljesíthetőek, s a projektben kijelölt célokhoz az intézmény napról napra közelebb került, ami az áldozatsegítés szempontjából kiemelkedő fontosságú eredmény lesz.
5.4.4. Az RSZFK Nonprofit Kft. 2014. évben megvalósított pályázati programjai Szerződés / Határozat azonosító száma
Támogató/Partner neve
Célja vagy tárgya
Támogatási szerződés szerinti összege
Megvalósítás időtartama
TÁMOP-5.3.8A312/1-2012-0031
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Közreműködő szervezet: ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft
"Fordulópont"- komplex munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása Vas megyében a hatékony foglalkoztatási rehabilitáció érdekében
24.998.185 Ft
2013.08.012015.06.30.
TÁMOP-5.4.9-11/12012-0032.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Közreműködő szervezet: ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft
"Ügyfél útja" - Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására
12.554.219
2013.09.012015.02.28.
TÁMOP-1.4.1-11/12012-0044
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató képviseletében eljáró ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, mint közreműködő szervezet.
"Több, mint munka" munkaerőpiaci programok az egyén és a közösség érdekében
52.449.454 Ft
2012.08.012014.01.31.
VAM/01/16884/2013. Hatósági szerz.
Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja
Munakerő-piaci szolgáltatások
11.874.060
2013.08.01.2014.07.31.
VAM/01/0024774/2014
Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja
Munkaerő-piaci szolgálatatások
10.391.676
2014.08.012015.06.30.
110
TÁMOP-2.2.4-11/12012-0029
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató képviseletében eljáró ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, mint közreműködő szervezet.
"Tanuljunk egymástól" Határon átnyúló együttnűködés a szakképzés és a felnőttképzés területén
48.463.514 Ft
2012.09.012014.08.31
TÁMOP-5.4.6.A12/2-2012-0010
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató képviseletében eljáró ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft, mint közreműködő szervezet.
"Tanulni, tanítani- Akadályok nélkül élni!" Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésszakmai tudásának elterjesztése és hozzáférhető szolgáltatások fejlesztése c. projekt
19.553.156 Ft
2012.09.012014.02.28.
VA-06M/01/0272811/2013.
Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
1.524.474 Ft
2013.11.012014.04.30.
VA-06M/01/0288661/2013.
Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
539.352
2013.12.042014.04.30.
XX-M-001/6703/2013.
Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 42-44.
A megváltozott munkaképességű személyek munkábahelyezését elősegítő alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások működésének támogatása"4M" pr.
11.908.805 Ft
2013.04.012014.03.31.
ZAM/01/0007955/2014
Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 8900 Zalaegerszeg, Mártírok u. 42-44.
A megváltozott munkaképességű személyek munkábahelyezését elősegítő alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások működésének támogatása"4M" pr.
10.792.154 Ft
2014.04.01.2014.03.31.
2012-1-TR1LEO05-35148.
Leonardo da Vinci Programiroda
"DEVOMDA" Fogyatékkal élő emberek munkaerőpiaci képzése
39.683 Euro
2012.10.102014.09.30
1514/1/2013. sz. vállalkozási szerződés
Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.
Megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci átvezetéséhez kapcsolódó egységes módszertan és képzés kidolgozása és átadása a hálózat tagjai számára
98.500.000 Ft
2013.05.012014.04.30.
TF/SIHU/02/SI-HU-22-021/01.
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, VÁTI Nonprofit Kft
"Naprej!-Előre! " Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési program
174.740,41 Euro
2011.09.012014.09.30.
FOF2014/134, 2124/3/2014
Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft.
Fogyatékos személyek helyi, regionális és országos szervezeteinek működési és szakmai programjainak támogatása 2014
3.334.020 Ft
2014.12.012015.05.31.
TÁMOP-1.4.1-12/12013-0390
Emberi Erőforrások Minisztériuma Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága
Létszámbővítés a Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. Támogató Szolgálatában.
3.340.258 Ft
2014.02.012015.02.28.
111
5.4.5. A SAVARIA REHAB-TEAM Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 2014. évben megvalósított pályázati programjai
Projektek Azonosító
A projekt rövid tartalma
Kedvezményezett neve
Kedvezményezett típusa
Elnyert támogatás
Pályázatban szereplő összköltség
Projekt státusza:
SAVARIA REHABTEAM
konzorciumi tag
29.847.995 Ft
105.000.000Ft
TAMOP-5.3.2-12/12012-0001
Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjá-nak megalapo-zása program szakmai és módszertani támogatása
folyamatban lévő, 2014. 11.30. jelenleg hosszabítás alatt
SAVARIA REHABTEAM
konzorciumi vezető
65.169.949
91.524.999,- Ft
TÁMOP-1.4.3-12/12012-0023
Hátrányos helyzetű 18-25 év közötti fiatalok integráció-ja az elsődleges munkaerő-piacra, képzések, foglalkoztatás és támogató szolgálta-tások segítségé-vel.
folyamatban lévő, 2015.03.31.
NYDOP-3.1.1/B2-13K2-2013-0003
Körmendi út - Óperint utcai szociális célú rehabilitá-ció „soft” elemei
SAVARIA REHABTEAM
konzorciumi tag
14.500.000,- Ft
412.481.408,- Ft
folyamatban lévő, 2015.04.30.
2014 – VAU-01
Komplex integrációt segítő program megvalósítása 8 fő tartósan közterületen élő, és 4 fő szállást nyújtó intézményben élő hajléktalan ember számára Szombat-helyen
SAVARIA REHABTEAM
önálló pályázó
9.892 000.-Ft
9.892 000.-Ft
folyamatban lévő, 2015.06.30.
Hajléktalan emberek egészség-ügyi ellátása a téli időszakban
SAVARIA REHABTEAM
önálló pályázó
Hajléktalanokért Közalapítvány
2014-15 – KONV-207 Hajléktalanokért Közalapítvány
1.592.000,- Ft
112
1.592.000,- Ft
folyamatban lévő, 2015.04.30.
2014-15 – KONV-110 Hajléktalanokért Közalapítvány
Étkeztetés 45 hajléktalan ember részére Szombat-helyen
SAVARIA REHABTEAM
önálló pályázó 680000 Ft
2014-15 – KONV402 Hajléktalanokért Közalapítvány
Megyei hatáskörű krízisautó szolgálat működtetése a téli időszakban Vas megyében
SAVARIA REHABTEAM
önálló pályázó
2014-15-KONV-512 Hajléktalanokért Közalapítvány
Eszközök beszerzése a SAVARIA-REHAB TEAM Szociális Intézményekbe (mosógép, törölköző, pléd)
SAVARIA REHABTEAM
TÁMOP- 5.4.9-11/12012-0032
„Ügyfél útja”- Modell kísérleti program a szombathelyi alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására
680000 Ft
folyamatban lévő, 2015.03.31.
folyamatban lévő, 2015.04.30.
862000Ft
862000Ft
önálló pályázó
705000Ft
705000Ft
folyamatban lévő, 2015.04.30.
SAVARIA REHABTEAM
konzorciumi tag
2.007.910,- Ft
30.702.452,- Ft
folyamatban lévő, 2015.02.28.
L00147/02
REdesign+Ausztria-Magyar-ország 2007- SAVARIA REHAB2013 Határon Átnyúló Együttmű-ködési TEAM Program
konzorciumi tag
14.011.800.- Ft
14.011.800.- Ft
folyamatban lévő 2014.12.31.
TÁMOP-5.2.5/B10/2-2010-0254
Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő program (Igazságügyi és Kábítószerügyi komponens)
Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ – pályázat jogutódja SAVARIA REHABTEAM Nonprofit Kft.
önálló pályázó
34.428.732,- Ft
49.969.000,- Ft
megvalósult
SZF-SZ-079/8-2010
Szociális foglalkoztatás (munkarehabilitáció, fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás) támogatása
SAVARIA REHABTEAM
önálló pályázó
22.320.000.Ft (2014. év)
22.320.000.Ft (2014. év)
2014.12.31.
(NRSZH)
113
USZ-018/0-2011 USZ-056/0-2011 8559-3/2014/ESELY
Utcai szociális munkás szolgálatok működésének támogatása
SAVARIA REHABTEAM
önálló pályázó
12.450.000.-Ft /év
12.450.000.Ft/év
2014.12.31.
Esélyek Háza
SAVARIA REAHAB-TEAM Nonprofit Kft.
Önálló pályázó
7.200.000,- Ft
7.200.000,- Ft
Megvalósítás alatt
114
6. JÁRÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI SWOT ELEMZÉS Erősségek -
-
-
-
Gyengeségek, fejlesztendők
Több település népessége növekszik Országosan is mintaértékű szociális ellátórendszer Szombathely városában Foglalkoztatási paktum 10 éves működése Élénk civil élet, virágzó közösségi kezdeményezések Szektorközi együttműködések köz- és civil szféra, esetenként piaci és közszféra között Szociális gazdaságot fejlesztő kezdeményezések elindultak (pl. Caritas-TDK Epcos együttműködése, Visszhang Szoc. szövetkezet 2nd life computer projekt) Széles spektrumú humán szolgáltatások jelenléte Országosan is elismert mintaértékű programok (pl. segítés városa, aktív időskor, Szombathely visszavár) Erős, komoly kapacitásokkal rendelkező partnerség állt össze a járási kerekasztalban
-
-
-
-
-
-
Lehetőségek -
-
A megvalósult esélyteremtő témájú projektek eredményei nem ismertek széles körben, így a fejlesztések eredményei nem érnek el nagyobb hatást Kevés ismert jó példa, bevált gyakorlat van a vállalkozások által végrehajtott hátrányos helyzetű munkavállalói foglalkoztatásában (kismama műszakok, fogyatékkal élő személyek számára munkahelyek, pályakezdő programok stb.) A közmunkás létből való továbblépéshez hiányoznak a lehetőségek, ami így életstratégiává válhat Az országos 5%-os növekedés ellenére a járás aktivitási rátája stagnál, 10 év alatt nem történt előrelépés (de még jelenleg is 6%-kkal magasabb mint az országos átlag) Csökkenő születés szám, az országos átlagot meghaladó öregedési index A családon belüli erőszak áldozatai számára hiányoznak szolgáltatások Gyermekek napközbeni ellátása a járás kistelepülésein, főként a szünidőkben, hétvégeken hiányos, további térségi együttműködést igényelne, illetve a táborok magas ára miatt sokak számára nem érhető el Alacsony szintű egészségműveltség Felnőtt oktatás és képzés komoly hiányosságai Roma lakosság integrációja megoldatlan, nincs biztos kezdet program és tanoda, alternatív tanulási lehetőségek se gyerekek, se felnőttek számára a járásban (Torony, Vép, Szombathely)
Veszélyek
A helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására A térségi együttműködések fejlesztése a járáson belül a Pannon Térségfejlesztő Egyesület partnerségével Az esélyteremtési jó példák terjesztése és továbbfejlesztése a járásban A vállalkozási igényekre alapozva a foglalkoztatási paktum megújítása és járási kiterjesztése Ágazat és szektorközi együttműködések fejlesztése
115
-
-
-
A munkaerőhiány miatti szükségszerű belföldről történő idevándorlás társadalmi, közösségi hatásainak tudatos kezelése elmarad, emiatt feszültségek alakulhatnak ki a helyi társadalomban A közmunkában lévő embereknél csapdahelyzet alakul ki, nem történik meg a továbblépés, állandósul ez a foglalkoztatási forma A hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci aktivizálása elmarad, elfogy a munkaerő-tartalék, amely a cégek súlyos munkaerőhiányát eredményezi, és nem teszi lehetővé új cégek vonzását
-
-
-
-
A szociális gazdaság munkalehetőségeinek további kihasználása, eladható termékek és fenntartható szolgáltatások indításával Egészségügyi tájékoztató tevékenység és szűrőprogramok indítása A meglévő közösségi és civil kezdeményezésekre, valamint kulturális intézményekre, közösségi terekre alapozott informális tanulási alkalmak teremtése Családi szolgáltatások továbbfejlesztése Önkormányzati és piaci, valamint civil vezetők érzékenyítése az esélyegyenlőségi témák iránt Együttműködésen, szolidaritáson alapuló programok kezdeményezése a helyi társadalomban (pl. TOP CLLD program) A diákok közösségi szolgálatának (az országban elsőként jött létre önálló szervező iroda a NYME-n) és az önkéntességnek a tudatos szervezése, a generációk közti kapcsolatok erősítése (pl. idősek átadják a meglévő tudásokat, mentorálhatnak fiatalokat, a fiatalok pedig bekapcsolódhatnak az idősek, fogyatékkal élők mindennapjainak segítésében, teendők ellátásában, az elmagányosodás megelőzésében)
116
-
-
-
A szociális ellátásban dolgozók alacsony bérezése miatt egyre nehezebb lesz a munkaerő megtartása, az üres álláshelyek betöltése A járáson belül erősödnek a területi különbségek a humán szolgáltatások elérhetőségében, színvonalában A járás országon belüli kedvezőbb gazdasági, társadalmi helyzete elfedheti a valós esélyegyenlőségi, valamint szociális, helyi társadalmi problémákat, amelyek megoldatlanok maradhatnak
7. STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 7.1.
Szombathely MJV Integrált Területi Programja (2015-2020)
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben rögzítettek alapján készíti a 2014-2020 programozási időszakban a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program forráskeretéből finanszírozandó Integrált Területi Programját. A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján a megyei jogú város: a) összeállítja az integrált területi programot és kezdeményezheti annak módosítását, b) véleményezi az irányító hatóság által megküldött felhívást, c) adatot szolgáltat az irányító hatóság részére a többéves nemzeti keret és az éves fejlesztési keret összeállításához, d) végrehajtja az integrált területi programot. A 2014–2020 közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozat alapján Szombathely Integrált Területi Programjának tervezési forráskerete 14,53 milliárd forint. Az önkormányzat az ITP-t 2015. májusában elfogadta és beterjesztette elfogadásra az Irányító Hatóság számára. A pályázatok valószínűleg 2015. szeptemberben indulnak.
48. ábra: Az ITP célkitűzések viszonya a TOP stratégiai céljaihoz és prioritásaihoz és az integrált településfejlesztési stratégiához
117
Az alábbiakban bemutatjuk a tervezett fejlesztéseket, amelyekhez kapcsolódóan jelen ÁROP projektben javaslatok fogalmazódnak meg a járási esélyteremtő programterv készítése során (jelenleg még nem ismertek a részletes pályázati feltételek). TOP Intézkedés
Szombathely Integrált területi Program szerinti fejlesztési elképzelés / beavatkozás megnevezés
6.1 Gazdaság-fejlesztés Zöldmezős iparterület-fejlesztés Gazdaságfejlesztési célú új közúthálózati elemek Szombathely térségi jelentőségű turisztikai vonzerejének fejlesztése Inkubátorház fejlesztése 6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, köz-szolgáltatások fejlesztése Óvoda, bölcsőde fejlesztés Szombathelyen 6.3 Gazdaság-élénkítő és népesség-megtartó városfejlesztés Integrált kutató-és konferenciaközpont kialakítása A szombathelyi vásárcsarnok fejlesztése a helyi termékek piacra juttatása érdekében Városrehabilitációs mintaprojekt Szombathely bel- és csapadékvíz-védelmi fejlesztése Zöldfelületi rendszer fejlesztése 6.4 Fenntartható városi közlekedés-fejlesztés Belterületi hivatásforgalmi kerékpárút-hálózat és –szolgáltatások fejlesztése Szombathely külterületi és várostérségi turisztikai- és hivatásforgalmi kerékpárút-hálózatának fejlesztése Forgalomcsillapítási és közlekedésbiztonsági feltételek javítása, parkolóhelyek létesítése P+R parkolók fejlesztése Szombathely mobilitási tervének elkészítése
118
6.5 Önkormányzatok energia-hatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése Közel nulla energiaigényű referenciaintézmények kialakítása Zöld távhőrendszer fejlesztése Intelligens Város Program Közigazgatási létesítmények fejlesztése, Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonysági célú felújítása 6.6 Városi köz-szolgáltatások fejlesztése Egészségügyi alapellátás fejlesztése Szociális alapellátás fejlesztése 6.7 Leromlott városi területek rehabilitációja
az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Szombathelyi szociális városrehabilitáció újabb ütemének megvalósítása
6.8 Gazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés Szombathely és térsége foglalkoztatási paktum 6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok
az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Szent Márton évhez kapcsolódó programok
119
7.2.
Szombathely MJV helyi esélyegyenlőségi programja (HEP)
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. júniusában fogadta el HEP-jét, amely aktualizálását 2015-ben el kell végezni. Az egymásra épülések miatt az ÁROP projektben kidolgozás alatt álló járási esélyteremtő programterv készítésével párhuzamosan történik az aktualizálás. Jövőkép -
-
Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők száma csökkenjen, életminőségük javuljon. A roma lakosság minél szélesebb körben értesüljön az őket érintő élethelyzetüket javító lehetőségekről, pályázatokról. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek egészségügyi, szociális, gyermekjóléti ellátásokhoz való hozzáférését. Célunk a tartós beteg és fogyatékkal élő gyermekek számának, helyzetének feltérképezése. Az idős, demens személyek nappali ellátásba történő bevonásának bővítése. A 80 év feletti személyek szociális ellátásokról történő tájékoztatása, szükség esetén ellátásokba történő bevonása. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a családbarát munkahelyek létrehozását, a családon belüli erőszak áldozatává vált nők támogatását. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők életminőségének javítására, valamint a valós számuk feltérképezésére, továbbá az akadálymentesítésre.
A 2013-as HEP-ben az alábbi intézkedéseket tervezték, melyek tapasztalatai felhasználjuk a járási programterv készítése során is (természetesen a járás további önkormányzatainak elképzelései is beépülnek): 1.
2.
3.
4.
5.
-
A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége: Együttműködési megállapodás megkötése a TKKI-val (Roma Nemzetiségi Önkormányzat) A gyermekek esélyegyenlősége: Tartós beteg gyermekek valós számának feltérképezése Fogyatékkal élő gyermekek valós számának feltérképezése Kérdőíves felmérés a családok/gyermekek étkezési szokásairól A nők esélyegyenlősége: Krízisszoba biztosítása a Családok Átmenti Otthonában Az idősek esélyegyenlősége: 80 év feletti idősek helyzetének feltérképezése Demens nappali ellátás fejlesztése (férőhely-bővítés) Idősek informatikai képzése A fogyatékkal élők esélyegyenlősége: Fogyatékkal élő felnőtt lakosság valós számának feltérképezése
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet útmutatása nem elegendő ahhoz, hogy az intézkedések kellő stratégiai szemlélettel fogalmazódjanak meg, emiatt a járási programterv készítésénél a programterv vonatkozásában eltérünk a rendelettől.
120
7.3.
Releváns 2014-2020-as Operatív Programok, Erasmus+ program
7.3.1. Terület- és Településfejlesztési OP Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a 2014–2020-as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása. E nemzeti prioritás a helyi adottságokra és erőforrásokra építve, célul fogalmazza meg a térségi versenyképesség és a foglalkoztatás növelését, hozzájárulva a teljes foglalkoztatottságra és munkaalapú társadalomra vonatkozó nemzeti célokhoz. E nemzeti célkitűzés fontos üzenete a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítása, a leszakadó térségek, köztük a leszakadó vidéki térségek fejlesztése, társadalmi-gazdasági potenciáljuk kibontakoztatása, a népesség megtartása, a társadalmi együttműködés erősítése. E prioritás megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik. Magyarország a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát egy erős gazdaságélénkítő fejlesztési program megvalósítása mellett, így az ebben az időszakban rendelkezésre álló európai uniós források és hazai társfinanszírozás 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítja. A területi operatív programok ezen gazdaságélénkítő csomag részét képezik. Ezek közül is kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, a fejlett Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére kiterjedő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). Az operatív program hozzájárulása az Európai Unió fejlesztéspolitikai céljaihoz A TOP stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozási irányok több, az Európa 2020 Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus célkitűzés elérését támogatják, ezáltal hozzájárulnak a EU2020 célkitűzések teljesüléséhez, kiemelten a fenntartható és az inkluzív növekedéshez kapcsolódó stratégiai célokhoz. A TOP az alábbi EU2020 stratégiai célokhoz járul hozzá, összhangban a Nemzeti Reform Programban (NRP) és a Partnerségi Megállapodásban (PM) rögzítettekkel:
Foglalkoztatás növelése: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a foglalkoztatási szintet a 2010/11-es 61% alatti szintről 75%-ra emeli (EU cél: 75%). Jelenleg a foglalkoztatási ráta Eurostat /2013/ adatok szerint Magyarországon 63,2%, EU átlag 68,3%. E célkitűzéssel összhangban történt a 8. tematikus célhoz illeszkedően a TOP gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási szerepvállalásának meghatározása, amelynek révén a TOP közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatási szint növeléséhez, elsősorban a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítést szolgáló helyi feltételek biztosításával.
Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányát 14,65 %-ra növeli (EU cél 20%) a teljes bruttó energiafogyasztáson belül (Eurostat /2012/ adatok szerint jelenleg 9,6%, míg az EU átlag 14,1%) és 18%-os (EU cél 20%) teljes energia-megtakarítást ér el. További nemzeti cél az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10%-os növekedése (EU cél üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése, 1990-es szinthez képest, vagy akár 30%-kal, ha a feltételek ehhez adottak). E célkitűzéssel összhangban történt a 4. tematikus célhoz illeszkedően a TOP megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, amely közvetlenül hozzájárul az EU 2020 célok teljesítéséhez. E célhoz kapcsolódik a klímaadaptív városfejlesztés támogatása is.
121
Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen: A PM az NRP-vel összhangban rögzíti Magyarország azon célkitűzését, hogy a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő, ezzel veszélyeztetett népesség számát (Eurostat adatok /2012/ alapján 32,4%, amely a 24,8%-os uniós átlagot meghaladja) csökkenti 2020-ra, 2008-as bázisértékhez képest országosan 450 ezer fővel (EU cél 20 millió fő). E célkitűzéssel összhangban történt a 9. tematikus célhoz illeszkedően a TOP szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentésére vonatkozó szerepvállalásának meghatározása, elsősorban az egészségügyi és szociális alapellátást nyújtó önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztésével és a szociális város rehabilitációval. E célt segíti a TOP 8. tematikus célhoz kapcsolódva rögzített gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási küldetése, amely a szegénységben élők munkahelyhez és rendszeres jövedelemhez juttatásában is szerepet vállalva ugyancsak segíti az EU 2020 cél teljesítését.
122
Prioritási tengely
Tematikus célkitűzés
Uniós támogatás
Nemzeti társfinanszírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések - A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése
- A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében - A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével
1. prioritási tengely Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
2. prioritási tengely Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. prioritási
818 068 118 8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) alkalmazási körén kívül esnek
- Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által
(6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása
405 086 474
- Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal
(4) az alacsony szén-
550 912 221
- Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése
123
tengely Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban
- A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése
(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem
- Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése
4. prioritási tengely A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. prioritási tengely Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés
6. prioritási tengely Fenntartható városfejlesztés a
169 312 384
- A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése
- A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása
245 848 961 (9) a társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység és hátrányos helyzetű megkülönböztetés elleni küzdelem
- Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése
- Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesztése a foglalkoztatás növelése érdekében
398 724 753
- Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által
124
megyei jogú városokban
(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
82 522 515
(8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése
88 537 175
(9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem;
7. prioritási tengely Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)
- Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozásokkal - Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése
- Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése - A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása - A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése
31 289 113
- A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása valamint a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten
1301/2013/EU rendelet 5. cikk 9 (d): közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások
93 602 959
- A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével
1304/2013/EU rendelet 3. cikk (1) b) vi: közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák
46 229 504
- A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével
125
7.3.2. Emberi erőforrás fejlesztési OP A magyar Partnerségi Megállapodás fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi összetartozás biztosítása. Nemzetközi elemzések (pl. Bruegel Intézet) esettanulmányokkal, illetve statisztikai adatokkal támasztják alá, hogy a gazdasági növekedés eléréséhez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök. Ezen eszközök sikerességét ugyanis nagyban befolyásolják az adott ország vagy régió rendelkezésére álló strukturális tényezők. Magyarország komoly elmaradással küzd a hosszabb távon ható strukturális tényezők terén. A legnagyobb elmaradás (ebben a sorrendben) az általános infrastruktúrában, a humán tőkében és az innovációs környezetben mutatható ki. A Partnerségi Megállapodás fő célkitűzéséhez tehát az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP, vagy operatív program) a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni. Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése valósítja meg az alábbi hét fő beavatkozási irányon keresztül: i. ii. iii. iv. v. vi.
Társadalmi felzárkózás A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére A munkaerőpiaci változásokhoz alkalmazkodni képes felsőfokúvégzettséggel rendelkezők számának növelése Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben Mindezeket kiegészíti a lelki egészség és megújulás horizontális kezdeményezés, melynek célja a lelki egészség fejlesztése, a mentális betegségek megelőzése és ezáltal az életminőség javítása, s így több beavatkozási irányban is megjelenik. Az Eurobarometer 2011. évi adatai szerint a magyar lakosság mentális állapota az európai országok döntő többségével összehasonlítva rosszabbnak minősíthető, s az európai átlaghoz képest kevesebb magyar tapasztalta a „boldogságot”, a „teljes életet”. E hét beavatkozási irány részint a magyarországi társadalmi kihívások, részint az Európai Unió kapcsolódó stratégiai célkitűzései alapján került rögzítésre. Alább beavatkozási irányonként bemutatjuk az egyes társadalmi kihívásokat és a rájuk adandó válaszokat, végül az uniós stratégiai dokumentumokkal való kapcsolatot.
126
Prioritási tengely
Tematikus célkitűzés
1. Együttműködő társadalom
9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében
9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
Uniós támogatás
867 012 683,00
486 615 891,00
127
Nemzeti társfinanszírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések
153 002 238,18
A. A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése B. A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése C. Több helyi civil közösség jön létre D. A gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása elsődlegesen a marginalizált közösségekben E. A leszakadást előidéző társadalmi és kedvezőtlen közszolgáltatás elérési tényezők visszaszorítása F. Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása H. Hátrányos helyzetű személyek, kifejezetten romák szociális gazdaságban való részvételének növelése
85 873 392,53
A. A gyermekeket sújtó nélkülözéselleni programok által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése B. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen
C. A marginalizált feltételek között élők életkörülményei infrastrukturális feltételeinek javítása
3. Gyarapodó tudástőke
10. Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében
4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében
10. Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében
5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések
9. A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem
806 776 929,00
418 200 604,00
34 182 888,00
128
142 372 399,24
A. A köznevelés esélyteremtő szerepének javítása és hátránykompenzációs képességének erősítése B. A köznevelés eredményességének, hatékonyságának növelése, továbbá a szakpolitikai irányítás javítása C. A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás hozzáférhetőségének javítása D. A munkaerő-piaci kompetenciák erősítése a felsőoktatási hallgatók körében E. Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a felsőfokú oktatási rendszer fejlesztésén és kapcsolódó humánerőforrás fejlesztéseken keresztül F. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése
73 800 107,00
A. Minőségi közneveléshez és oktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális feltételeinek megteremtése B. Minőségi felsőoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése
1 799 099,37
A. A társadalmi felzárkózás támogatása pénzügyi eszközökkel B. A társadalmi innováció javítása
7.3.3. Közigazgatás- és közszolgáltatásfejlesztési OP Az operatív program 1. prioritási tengely a közigazgatási fejlesztéseket, 2. prioritási tengely a közszolgáltatási rendszer fejlesztéseit fedi le. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESZA, ERFA és KA végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak, a harmadik prioritási tengelyben. A TERVEZETT KÖZIGAZGATÁSI, KÖZSZOLGÁLTATÁSI FEJLESZTÉSEK STRATÉGIAI MEGALAPOZOTTSÁGA Az operatív program prioritási tengely fejezeteinél kifejtett specifikus célok stratégiai környezetét a következő dokumentumok határozzák meg: -
Magyarország Partnerségi Megállapodása; Magyary Program 2014-2020; Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020; országspecifikus ajánlások és Nemzeti Reformprogram.
129
Prioritási tengely 1. A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése 2. Szektorokon átívelő közszolgáltatásszervezés fejlesztése
Tematikus célkitűzés
Uniós támogatás
Nemzeti társfinanszírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések - Jó Kormányzás
1303/2013/EU RENDELET 9 cikk 11
499 924 055 - E- Közigazgatás - A közszolgáltatások információs bázisának fejlesztése
1303/2013/EU RENDELET 9 cikk 11
3. A Partnerségi Megállapodás keretében tervezett operatív 1303/2013/EU RENDELET 9 programok cikk 11 végrehajtásához kapcsoló- dó technikai segítségnyújtás (Kohéziós Alap)
101 400 721 - A közszolgáltatás innovációs potenciáljának megerősítése
- Átlátható támogatási rendszer biztosítása - A szabályosság biztosítása 193 449 129 - Az eredményesség és hatékonyság biztosítása
130
7.3.4. Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP Az Európai Unió regionális politikája alapvető célként a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatását, illetve strukturális átalakítását jelöli meg a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében. E cél elérését az Unió elsősorban a Strukturális Alapok (ESB) rendszerén keresztül segíti elő, mely a nemzeti fejlesztési igények európai szintű összehangolását is végzi annak érdekében, hogy az EU teljes területe a világ fejlettebb régiói közé tartozzon a jövőben is. Magyarország - a Budapestet és Pest megyét magába foglaló Közép-Magyarország Régiót leszámítva - nem éri el az EU átlag GDP-jének 75%-át, ezért a 2014- 2020-as költségvetési időszakban a korábbi hat konvergencia régió mostantól kevésbé fejlett régiónak minősül. Ez azt jelenti, az összes többi régió Magyarországon a Strukturális Alapok elsődleges földrajzi célterületébe tartozik. A támogatás felhasználására vonatkozó szabályokat az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 rendelete – továbbiakban: 1303/2013 (EU) rendelet – szabályozza. Ennek keretében a magyar Kormány elkészítette a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodást (PM), amely kijelöli a fejlesztések fő céljait, stratégiáját és a nemzeti fejlesztési prioritásokat. A Partnerségi Megállapodás általános célkitűzése a fenntartható növekedés és a magas hozzáadott értékű termelés és a foglalkoztatás bővítése, melyek elérésére a kormány öt nemzeti prioritást jelölt ki: 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése a gazdasági növekedés elősegítése révén és a társadalmi felzárkóztatás réven 3. Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Ezen célok végrehajtását, a Partnerségi Megállapodás megvalósulását 7 db operatív program segíti elő. Ezek közül a legnagyobb forrásaránnyal bíró program a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP). Az operatív program tartalmát az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013 Rendeletének I. Mellékletét képező Közös Stratégiai Keret alapján, a Tanács 2010/410/EU sz. a tagállamok számára adott ajánlását figyelembe véve, illetve az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokat szem előtt tartva készült. Az operatív program a Strukturális Alapok közül kettő, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaiból részesül. A program céljai, prioritásai és intézkedései összhangban állnak az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013 az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló Rendeletében – továbbiakban 1301/2013 (EU) ERFA rendelet – rögzített szabályokkal. Ennek értelmében az ERFA fő feladata a regionális fejlődés elősegítése, a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztése, valamint a versenyképesség magas fokához, a foglalkoztatottság magas szintjéhez, a férfiak és nők közti esélyegyenlőséghez és a környezet védelméhez történő hozzájárulás. A program emellett összhangban van az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013 az Európai Szociális Alapról szóló Rendeletével – továbbiakban 1304/2013 (EU) ESZA rendelet. Ennek értelmében a GINOP a foglalkoztatás bővítését, a folyamatos tanulást és a leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatását tűzi ki célul. A Partnerségi Megállapodás, valamint a strukturális alapok integrált jellegéből adódóan, az egymást erősítő hatások kihasználása érdekében a program épít valamennyi operatív program eredményeire is. A GINOP a fenti magasabb szintű célok elérése érdekében 8 prioritástengelyt jelöl ki, melyek értelmében a (1) kkv, a (2) K+F+I, az (3) IKT, az (4) energia, (5) a foglalkoztatás, (6) a szakképzés, (7) turizmus illetve a (8) pénzügyi eszközökhöz alkalmazásának területeire terjednek ki.
131
7.3.5. Rászoruló Személyeket Támogató OP A szegénység komoly társadalmi probléma: 2011-ben a lakosság 31%-a volt érintett, szemben a 24,2%-os uniós átlaggal. A népességet három fő életkori csoportra osztva a legnagyobb mértékben a 18 év alatti korosztályt érinti a súlyos anyagi depriváció. Az EU tagállamok kétharmadában (19 tagállamban) 6,2-8,1%-kal nőtt a gyermekeket érintő szegénység 2008- 2012 között, Magyarországon 7,5%-kal az Eurostat adatai szerint. Az RSZTOP hozzájárul a 2014-es országspecifikus ajánlások 4. pont utolsó mondatában foglalt szegénység csökkentési célhoz.. Magyarországon elsősorban azon szegény gyermekek étkezését szükséges megoldani, akik nem részesülnek gyermekek nappali ellátása keretében megvalósuló vagy iskolai étkeztetésben, ami a 3 év alatti korosztály 91%-ára jellemző, míg a 3-18 éves korosztály esetében ez az arány 25%. Kutatásokkal bizonyított, hogy a 3 év alatti korban megkezdett rendszeres, egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étkezés az egészség hosszú távú megőrzésének fontos része. Éppen ezért az egyik célcsoportot a szegény gyermekes családok és azok a szegény várandós nők alkotják, akiknek születendő gyermekük is szegény lesz. A legkiszolgáltatottabb helyzetű rétegek közé tartoznak a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek, akik közül rendszeres munkából eredő jövedelemhez 8%, alkalmi munkából származó jövedelemhez 20% jut A helyzetre jellemző, hogy tíz hajléktalan ember közül három gyűjtögetésből, kukázásból, kéregetésből élt, csupán kettő kapott önkormányzati segélyt, egyet mások segítettek míg tíz hajléktalan ember közül négyen még nem voltak hajléktalan helyzetben egy évvel korábban. (forrás: Február Harmadika Munkacsoport – Gyorsjelentés a 2014. évi hajléktalan-adatfelvételről). Éppen ezért a hajléktalanok, a fedél nélküli és az átmeneti szállón élő személyek alkotják a második célcsoportot közterületen élő személyek összefoglaló néven. A felnőttek körében a súlyos anyagi depriváció gyakoribb a szegénységi küszöb (a medián ekvivalens jövedelem 60%-a) alatt élők esetében. Az alsó jövedelmi ötödben található családokban az EU tagállamokban 87,1%, Magyarországon 86,8% a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek aránya az Eurostat szerint. A megfelelő étkezés és a lakás megfelelő fűtésének hiánya a teljes népességhez képest mind arányaiban, mind abszolút értékben magas a szegénységi küszöb alatt élők között, ami a mindennapi életfeltételek megteremtése miatt kockázati tényező. A szegénységi küszöb alatt élő emberek körében megfigyelhető anyagi depriváció elsődlegesen a szociálisan rászoruló embereket érinti, ezen belül is különösen azokat, akik jövedelemszerzésre fizikai állapotuk vagy koruk miatt nem képesek, és nem részesülnek bentlakásos intézményi ellátásban. Így a harmadik célcsoportot a szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű személyek, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek alkotják. Az e célcsoportok elérése céljából megvalósított programok sorában külön kell említeni az Európai Unió által finanszírozott Élelmiszersegély Programot, amit Magyarországon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szervezett. A program célja „a közösség legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátása” az Európai Unió az agrárintervenciós készletének karitatív célokra fordításával. 2006-2013 között évente körülbelül 950.000 fő rászorulót ért el a program (25% rászoruló idősek, 75% létminimum közelében élők). A program megvalósításában részt vett a Gyermekétkeztetési Alapítvány, a Katolikus Karitász, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Baptista Szeretetszolgálat, a segélyosztó szervezetek az Élelmiszerbankok Európai Szövetségének képviseletében részt vesznek a program európai szintű konzultációján is. 2006 és 2013 között eddig összesen 21,1 milliárd forint támogatás került felhasználásra. Az OP-hez kapcsolódó anyagi nélkülözés típusának megjelölése: 1. 2. 3. 4.
Élelmiszersegély biztosítása szegény gyermekes családok számára Alapvető fogyasztási cikkek biztosítása szegény gyermekes családok számára Élelmiszersegély biztosítása közterületen élők csoportjába tartozók számára Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára
132
Prioritási tengely 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén
Tematikus célkitűzés
9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
Uniós támogatás
Nemzeti társfinanszírozás
A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések
359 650 000
A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
2. Befogadó társadalom
9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
805 090 000
Foglalkoztathatóság fejlesztése; Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése; A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása; Területi leszakadási folyamatok megállítása; Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés; Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek Munkaerő-piaci integráció erősítése
3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében
10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba
374 650 000
Minőségi közneveléshez és felsőoktatáshoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése
4. Gyarapodó tudástőke
10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése
533 930 000
A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése;Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése
5. Jó állam
11. Az intézményi kapacitások és a
85 790 000
A közigazgatás hatékonyságának fokozása; Igazságügy korszerűsítése
133
közigazgatás hatékonyságának fokozása 6. Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés 7. Technikai segítségnyújtás
Közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák
32 700 000
Területi leszakadási folyamatok megállítása
48 890 000
134
7.3.6. Az ERASMUS+ program Az Erasmus+ program a célkitűzései megvalósítása érdekében a következő cselekvéseket támogatja: 1. PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: EGYÉNI MOBILITÁS Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:
a tanulók és a munkatársak, szakemberek, oktatók mobilitása: külföldi tanulási és/vagy szakmai tapasztalatszerzési lehetőségek hallgatók, gyakornokok, fiatalok és önkéntesek, valamint egyetemi tanárok, tanárok, oktatók, ifjúságsegítők, oktatási intézmények és civil társadalmi intézmények munkatársai számára; Erasmus Mundus közös mesterképzések: felsőoktatási intézmények konzorciuma által nyújtott, magas szinten integrált nemzetközi tanulmányi programok, amelyekből a teljes mesterképzés időtartama alatt teljes ösztöndíjban részesülnek a mesterképzésben részt vevő, világszinten legjobb hallgatók; Erasmus+ mesterképzési hitelek: a programországok felsőoktatásban tanuló hallgatói a programból fedezett hitelt kaphatnak, hogy a teljes mesterképzést külföldön végezhessék el. A hallgatóknak ez ügyben nemzeti bankokhoz vagy diákhitelt nyújtó intézetekhez kell fordulniuk
2. PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ INNOVÁCIÓ TERÉN ÉS A BEVÁLT GYAKORLATOK CSERÉJE Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:
olyan, országokon átívelő stratégiai partnerségek, amelyek célja az oktatás, a képzés és az ifjúságügy egy vagy több szektorára irányuló kezdeményezések kifejlesztése, az innováció támogatása, valamint a tapasztalatcsere és a know-how cseréjének ösztönzése az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és más releváns területeken tevékenykedő, különböző típusú intézmények között. Az egyes mobilitási tevékenységek olyan mértékben támogathatók, amilyen mértékben hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához; felsőoktatási intézmények és vállalkozások között létrejött, az innovációt, a vállalkozói készséget, a kreativitást, a foglalkoztathatóságot, az ismeretek cseréjét és/vagy a multidiszciplináris oktatást és tanulást ösztönző tudásszövetségek; olyan ágazati szakképzés-fejlesztési szövetségek, amelyek célja, hogy olyan közös szakképzési tantervek, képzési programok, oktatási és képzési módszertanok kidolgozásához és létrehozásához járuljanak hozzá, amelyek egy adott gazdasági ágazat bevált trendjeit és egy vagy több szakma gyakorlásához nyilvánvalóan szükséges készségeket veszik alapul; olyan kapacitásfejlesztési projektek, amelyek ösztönzik a partnerországokkal való felsőoktatási és ifjúságügyi együttműködést. A fejlesztési projektek célja az intézmények/intézetek, illetve ezek rendszereinek korszerűsítését és nemzetköziesedését ösztönző folyamatok támogatása. Bizonyos támogatható partnerországokban mobilitási tevékenységek is támogathatók, amennyiben hozzájárulnak a projekt célkitűzéseinek megvalósításához; olyan informatikai támogató platformok, mint például az eTwinning, a Felnőttkori Tanulás Európai Platformja (EPALE) és az Európai Ifjúsági Portál, amelyek az együttműködés virtuális tereit, a lehetőségek adatbázisait, gyakorlati közösségeket és egyéb online szolgáltatásokat kínálnak a tanároknak, oktatóknak, az iskolai és felnőttoktatás terén tevékenykedő egyéb szakmai képviselőknek, fiataloknak, önkénteseknek és ifjúságsegítőknek Európában és Európán kívül.
135
3. PÁLYÁZATI KATEGÓRIA: SZAKPOLITIKAI REFORMOK TÁMOGATÁSA Ez a pályázati kategória a következő területeket támogatja:
tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal és az Európa 2020 stratégia keretében végrehajtandó ellenőrzést ösztönző, az oktatásra, a képzésre és az ifjúságügyre vonatkozó ismeretek, különös tekintettel a következőkre: - országspecifikus és tematikus elemzés többek között a felsőoktatási hálózatokkal való együttműködés terén; 16 Pályázati útmutató - társaktól való tanulás és társak általi értékelések az oktatás és képzés, valamint az ifjúságügy területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer szerint; szakpolitika-fejlesztésre irányuló kezdeményezések, amelyek innovatív szakpolitikák kidolgozására ösztönzik az érintett szereplőket, valamint megteremtik a szakpolitikák hatékonyságának hatóságok által végzett, megfelelő kiértékelési módszereken alapuló, helyszíni vizsgálati lehetőségét; a készségek és a képesítések átláthatóságát és elismerését, illetve a kreditátvitelt megkönnyítő, a minőségbiztosítást előmozdító, valamint a nem formális és informális tanulás érvényesítését, a készségmenedzsmentet és -irányítást elősegítő európai szakpolitikai eszközök támogatása. Idetartozik az európai csereprogramokat, a polgárok tanulási és szakmai mobilitását, valamint a rugalmas tanulási utaknak az oktatás, a képzés és az ifjúságügy különböző területein történő kidolgozását elősegítő hálózatok támogatása is; az oktatási, képzési és ifjúságpolitikák hatásának és hozzáadott értékének fokozása érdekében szakmailag kiemelten elismert és elemző kapacitással rendelkező nemzetközi intézményekkel (például az OECD vagy az Európa Tanács) való együttműködés; az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén szükség van az érintett szereplők közötti párbeszédre, a szakpolitikák és a program népszerűsítésére a hatóságok, a szolgáltatók és az érintett szereplők bevonásával annak érdekében, hogy növekedjen az Európa 2020 stratégiával, az Oktatás és képzés 2020 programmal, az európai ifjúsági stratégiával és az egyéb ágazat specifikus európai szakpolitikai menetrendekkel, valamint az uniós oktatási, képzési és ifjúságpolitikák külső dimenzióival kapcsolatos tudatosság. A fent felsoroltak kulcsfontosságú szerepet töltenek be az érintett szereplők azon kapacitásának fejlesztésében, amelyek révén – a program eredményei hatékony hasznosításának ösztönzésével és kézzelfogható eredmények generálásával – ténylegesen támogatni tudják a szakpolitikák megvalósítását.
136
8. PROGRAMTERV 8.1.
A programterv célrendszere
8.1.1. Átfogó célok 1. Az együttműködési programok folytatása, illetve reaktiválása a járás településein, esélyegyenlőségi területeken tevékenykedő önkormányzatok, állami, önkormányzati intézmények, civil és egyházi szervezetek, valamint vállalkozások bevonásával. 2. Az esélyteremtés területén fenntartható járási partneri hálózat létrehozása és működtetése a szektorok közötti együttműködés biztosításával. 3. Szombathely járásszékhely funkciójából származó előnyök biztosítása a vonzáskörzet településein, a koordinációs tevékenység megvalósítása révén. 4. A humán közszolgáltatások szakmai színvonalának és költséghatékonyságának javítása, együttműködési gyakorlatának fejlesztése a járás teljes területén. 5. Az eddig megvalósult, illetve tervezett együttműködésekre alapozva a helyi igényekhez alkalmazkodó esélyegyenlőségi program megvalósítása.
8.1.2. Konkrét célok
1. A hátrányos helyzetű célcsoportok számára esélyegyenlőség biztosítása, ezzel hozzájárulva a szegénység és depriváció mértékének csökkentéséhez. 2. A családi és gyermekjóléti ellátás, szolgáltatás minőségének javításával és hozzáférhetőségének kedvezőbb biztosításával esélyteremtés a családok és gyermekeik részére. 3. A lakosság egészségműveltségi szintjének és egészségtudatosságának növelése, ezzel térség egészségügyi helyzetének javítása. 4. A bizonyos szempontból fogyatékkal élők számára az esélyegyenlőség biztosítása a műszaki infrastruktúra fejlesztésével, valamint a társadalom érzékenyítésével. 5. A generációk közötti feszültségek és különbségek mérséklése, ezzel összetartó és fejlődő helyi közösségek erősítésének, kialakításának támogatása. 6. A projekt kezdeményezések összehangolása járási szinten a 2014–2020-as EU-s források minél hatékonyabb felhasználásával.
8.2.
Prioritások leírása
8.2.1. Prioritások és intézkedések
1. Munkaerő-piaci aktivizálás; foglalkoztatási helyzet javítása, kiemelten kezelve a hátrányos helyzetű célcsoportok ügyét
137
Indoklás: A Szombathelyi járásban az elmúlt tíz év során nem növekedett a lakosság aktivitási rátája, miközben a viszonylag nehéz körülmények ellenére országosan öt százalékos növekedés jelentkezett. Ennek oka elsősorban a térség munkaerőpiacára jellemző strukturális problémák jelenléte. Habár a lakosság átlagos iskolázottsági szintje magasabb, a mélyszegénységben élők körében eltérő kép mutatkozik. Ennek következtében magas a tartós munkanélküliek aránya, továbbá az alacsony jövedelmű dolgozó szegények száma is folyamatosan növekszik. Többek között ennek a folyamatnak következménye a tartós szegénység, depriváció mértékének, illetve veszélyének a növekedése. Ezzel együtt – a szerkezeti problémákból kifolyólag – a térségben működő vállalkozások jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, fejlesztéseikhez további munkaerőre volna szükségük, így létfontosságú, hogy a hátrányos helyzetű rétegek is megfelelő szakképzésben részesüljenek. Esélyegyenlőségi szempontból további problémát jelent a nők nehéz helyzete: a GYES, GYED időszak utáni munkaerőpiacra való visszatérést nehezíti, hogy sok esetben a bölcsőde, esetleg óvoda működési ideje nem igazodik a munkaidőhöz. A dolgozó nők családi segítség hiányában nehezen tudják megoldani gyermekeik elhelyezését, miközben az alacsony jövedelemmel rendelkező családok számára létfontosságú, hogy az édesanyák is teljes jövedelemmel legyenek képesek hozzájárulni a háztartás költségvetéséhez. Célok: A prioritáson belül kiemelten fontos célként jelenik meg a munkaerőpiacról átmenetileg vagy tartósan kiszoruló rétegek újbóli aktiválása. Ehhez elengedhetetlen a célcsoportok foglalkoztathatósági szintjének növelése, amelynek kézenfekvő módja a komplex munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása. További cél az elsődleges munkaerőpiacon helyt állni képtelen emberek részére munkalehetőség biztosítása a szociális gazdaság fejlesztésével, valamint tovább kell folytatni az értékteremtő közfoglalkoztatási programokat is. A vázolt célok megvalósulását képes szervezetileg és módszertanilag támogatni a Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum megújítása, amelyen belül a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési erőfeszítések sikeresek lehetnek. Kiemelt cél az iskolázottsági, képzettségi szint növelése, amely nélkülözhetetlen a foglalkoztathatósági esélyek megteremtéséhez. Mindeközben a célok elérése érdekében figyelmet kell szentelni a munkaadók bevonására, illetve érzékenyítésére a célcsoportok felé. A női munkavállalók és álláskeresők lehetőségeinek növelése érdekében további cél a járásban működő vállalkozások és szervezetek (azaz a foglalkoztatók) érzékenyítése a női munkavállalók alkalmazása irányába, továbbá az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésének területén. Tervezett intézkedések: 1.1. Foglalkoztatási paktum továbbvitele, fejlesztése, járási kiterjesztése 1.2. A paktum keretében vagy azon kívül adaptálható mintaprojekt(ek) indítása a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához / szociális gazdaság erősítése 1.3. Komplex program(ok) kialakítása, mely támogatja vagy támogatják a hátrányos helyzetűek munkához jutását, mindennapi munkavégzését, munkahelyen való maradását hosszú távon 1.4. Közfoglalkoztatási koncepció kialakítása (térségi közmunkaprogram indítása): értelmes foglalkoztatási lehetőségek, továbblépés lehetőségeinek megteremtése, harmonizálva a szociális gazdaság fejlesztésével 1.5. A nők elhelyezkedésének segítése információk, alternatív foglalkoztatási formák (távmunka, részmunkaidő, stb.) alkalmazásának megkönnyítése és megfelelő gyermekellátás által, valamint megfelelő hangsúly a közéletben 2. Család megerősítése; gyermeknevelés megkönnyítése, gyermekek és családok helyzetének javítása
138
Indoklás: Jelentős problémát okoz, hogy a Szombathelyi járás területén több településen hiányzik a bölcsődei, illetve óvodai ellátás. Ahogy korábban említettük, ez nagyban hátráltatja a GYES-en és GYED-en lévő nők elhelyezkedésének lehetőségét. Természetesen ez nem jelenti az ellátórendszer fizikai bővítésének igényét, azonban a rendelkezésre álló erőforrások racionális felhasználása érdekében elengedhetetlen a szolgáltatások körének bővítése, illetve továbbfejlesztése. A fiatalabb generációk esetében egyre többször jelent problémát, hogy a térség több települése nem tud alternatív helyet és lehetőséget biztosítani közösségi programjaik számára. A modernizáció mellett részben az előbb említett okok miatt gyengül a gyermekek közössége, illetve célok híján eltolódhat a kirekesztődés felé, minek következtében a korosztály képviselői eltávolodnak egymástól, sokszor deviáns viselkedésformák megjelenésének kíséretében. A valós igényeket kielégítő közösségi terek kialakítása a folyamat megakadályozása érdekében elengedhetetlen. Sajnos sok esetben tapasztalható, hogy a csökken a családi környezetben együtt eltöltött idő, melynek következtében eltávolodnak egymástól a családtagok: ez gyakran vezethet konfliktusokhoz, a gyermekeknél iskolai kudarcokhoz, magatartásbeli problémákhoz, leszakadáshoz. A gyermekek iskolai keretek között több esetben nem jutnak hozzá a személyiségük fejlődése, valamint a devianciák elkerülése szempontjából fontos prevenciós lehetőségekhez, a szülők pedig gyakran nem rendelkeznek azokkal a szociokulturális, kommunikációs, gondozási, nevelési mintákkal, készségekkel, amelyek ilyen helyzetekben segítséget nyújthatnának a szülői szerepek betöltéséhez. A család intézményének megerősítése, valamint a gyermekek védelmének céljából szükséges a család- és gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának növelése a Szombathelyi járás területén. Célok: Az említett problémák megoldására kiemelt célként jelenik meg a gyermekek felügyeletének ésszerű megtervezése az ellátó intézmények működési szüneteire, ezzel együtt a nyári leállásainak összeszervezése és összehangolása, amely által a szülők – különösképpen az édesanyák – tehermentesítése és foglalkoztatási lehetőségei is jelentős mértékben bővülnek. A fiatalok közösségfejlesztési programjai, illetve a számukra megfelelő közösségi terek biztosításával lehetőségük van a szabadidejük minőségi eltöltésére, amely pozitív hatással van családi kapcsolataikra is. A családok szempontjából további cél a gyermekek testi, lelki egészségének védelme, családban történő nevelésének elősegítése, gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Tervezett intézkedések: 2.1. Gyermekek elhelyezésére rugalmas, megbízható és elérhető rendszerek kidolgozása 2.2. Gyermekek és fiatalok által használt közösségi terek megújítása / létrehozása az egyes településeken, közösségfejlesztés 2.3. Krízisszoba biztosítása mindenki számára elérhetően 2.4. További gyermekvédelmi, gyermekjóléti helyi ellátások bevezetése 2.5. Családi szolgáltatások erősítése, továbbfejlesztése 2.6. Baba-mama klubok szervezése a kisebb településeken is, nagyobb településeken pedig ezek fejlesztése (pl. értelmiségieknek szóló klub, fejlesztést igénylő gyermekeknek és szüleiknek szóló klub, stb.) 3. Segítés városa és járása; egészségügyi helyzet javítása Indoklás: A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz, mind a többi európai országhoz viszonyítva igen kedvezőtlen. Ez alól sajnos a Szombathelyi járás lakossága sem kivétel, a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők aránya különösen magas. Habár az elmúlt évek során egyre nagyobb hangsúlyt kapott az egészséges életmód a járási akciók során, kevés a közösségi alkalmak,
139
helyi kampányok, lehetőségek száma, melyek az egészségtudatosság javítását segítenék elő. Éppen ezért az egyén egészsége iránti felelősségének, az öngondoskodás képességének, valamint az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátításának hatékony támogatása képes hozzájárulni a térségben élők átlagos életminőségének, illetve egészségügyi helyzetüknek javításához. Az idősebb korosztályok esetében – elsősorban a megelőzés szempontját szem előtt tartva – a szűrővizsgálatokon való részvételre ösztönzésen van a hangsúly, míg az értékrend formálódására alapvetően a fiatalabb korosztályoknál van nagyobb lehetőség, így az egészséges életmódra való nevelés esetükben lehet a legeredményesebb. Sok esetben jelent problémát a járásközponton kívüli településeken a szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya, így indokolt a már bevált, jól működő szolgáltatások kiterjesztése a Szombathelyi járás teljes területére. A hatékonyság szempontjából veszélyt jelent a megfelelő „keret” lehetséges hiánya, így a folyamatok szervezeti és módszertani hátterének megalapozásához megfelelő alapot képesek biztosítani a járási és települési egészségtervek. Célok: A hatékony beavatkozási stratégia és program kialakításához elengedhetetlen a megfelelő helyzetkép felvázolása, így ennek érdekében a prioritáson belül célként jelenik meg a lakosság egészségügyi állapotának felmérése. Az általános egészségügyi helyzetkép javításához komplex – a megelőzés és tájékoztatás eszközrendszerét is felvonultató – programot kell megvalósítani: ebbe beletartozik a lakosság ösztönzése a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételre, a szűréseken való részvétel elősegítése, valamint az egészségtudatosság további hangsúlyozása az oktatásban. Az esélyegyenlőségi szempontokat szem előtt tartva további cél a jól működő szolgáltatások biztosítása a környező településeken élők számára, valamint a hatékonyság érdekében a tervezési folyamat összehangolt végrehajtása. Tervezett intézkedések: 3.1. Egészségműveltségi programok beépítése az oktatásba 3.2. Egészségügyi állapotfelmérések, szűrések megfelelő kommunikáció kíséretében, elérhetően 3.3. Szombathelyen jól működő szolgáltatások járási kiterjesztése (pl. fogyatékkal élő személyek nappali ellátása, aktív időskor program, újraélesztési tanfolyamok) 3.4. Járási és települési egészségtervek készítése 4. Komplex akadálymentesítés és érzékenyítés Indoklás: A bizonyos szempontból fogyatékkal élők teljes élethez való jogát egyre több kezdeményezés, jogi szabályozás, támogatási rendszer erősíti, ugyanakkor ezen jog gyakorlati érvényesítését számos tényező akadályozza a hétköznapokban. Ezek egy része a társadalom túlnyomó többségének érdekérvényesítéséből, valamint a fogyatékkal élőkhöz való hozzáállásából fakad, másrészt viszont fizikai jellegű, a település műszaki infrastruktúrájához köthető probléma. A megvalósuló műszaki beruházások akadálymentesítést érintő pontjai sok esetben csak – a jogszabályoknak egyébként megfelelő – látszatmegoldások, amelyek az érintett célcsoportok számára valójában használhatatlanok. Szintén probléma az „izoláltan jól működő, használható” területek megléte, azonban ezek egymással való összeköttetése akadálymentesítés szemszögéből problémás, így az önmagában megfelelően kialakított területek mégsem képesek a célcsoport hétköznapi szükségleteinek kielégítéséhez hozzájárulni. Célok: A közösségi terek akadálymentesítésének felülvizsgálata és átalakítása az érintettek bevonásával, hogy a beruházások végül valóban használhatók és a jövőben költséghatékonyabbak legyenek. További cél a társadalom tagjainak érzékenyítése a fogyatékkal élők irányába. A részfeladatok teljesítésével az érintett célcsoportok számára lehetővé válik, hogy lehetőségeikhez mérten önállóan tudjanak élni, azaz külső segítség nélkül legyenek képesek megoldani a mindennapos helyzeteket.
140
Tervezett intézkedések: 4.1. Értelmes akadálymentesítés megoldása közösségi tereken 4.2. Társadalom érzékenyítése gyermekektől az idősekig, külön kiemelve a vezető beosztásban lévőket, a térség valamennyi településén 5. Összetartó társadalom és közösség Indoklás: A világ felgyorsult működési mechanizmusa az életfeltételek megváltozásával járt. A megélhetés követelményeként a munkahelyekhez való alkalmazkodás az életmódban, és egyéb más modernizációs folyamatok a generációk eltávolodását, a neutrális család megerősödését eredményezték. Megnőtt az egyszülős családok és egyedül élő fiatalok, valamint ezzel együtt a magányosan élő idősek aránya. Az egyre idősödő lakosságú járásban mindez folyamatos problémákat szül. Az egyedül élő és segítségre szoruló, különböző életkorú és élethelyzetű emberek igényeire megfelelően válaszoló szolgáltatások, programok kidolgozása rendkívül nehéz helyzet elé állítja a szakembereket. A megfelelő válaszok megfogalmazása természetesen csak a helyzet pontos ismeretében, valamint a társadalom minden tagjának bevonásával – jelen esetben a piaci szereplőket is megszólítva – lehetséges. Mindeközben természetesen a fiatalabb közösségek elhidegülése, közömbössé válása is nehezíti a problémák mérséklését, megoldását. Célok: A társadalmi együttélés, párbeszéd erősítése, amely képes hozzájárulni a helyi közösségek fejlődéséhez. A közösségi gondolkodásra való neveléssel erősödik a társadalmi kohézió, így a társadalom tagjainak, valamint a piaci szereplők növekvő felelősségvállalásával lehetővé válik a generációs különbségek mérséklése. Az idősebb korosztályok képzésével, technológiai tudásának bővítésével pedig még tovább csökkenthetők a generációs szakadékok. További cél a társadalom hátrányos helyzetű – elsősorban roma – tagjainak integrációja a helyi közösségekbe. Tervezett intézkedések: 5.1. Térségi együttműködések további fejlesztése illetve fenntartása a Pannon Térségfejlesztő Egyesület partnerségével 5.2. Diákok közösségi szolgálatának és az önkéntesség aktívabb és tudatosabb használata a célcsoportok segítésében (pl. generációk közötti tudásmegosztás, idősek ápolása, jelzőrendszerek, romák integrációja) 5.3. Generációk közötti együttműködés és idősek közösségeinek kialakítása és fejlesztése 5.4. Képzések indítása időskorú lakosság számára: számítógép, internet, mobiltelefon, érintőképernyős berendezések, nyelv, egészség, stb. témakörökben 5.5. Roma integráció megoldására különböző módszerek kidolgozása és bevezetése (pl. Tanoda program) 5.6. Közösségfejlesztési programok 5.7. Járási szociális térkép 5.8. Helyi piaci szereplők ösztönzése a társadalmi felelősségvállalási programok indítására
141
8.3.
Akcióterv
8.3.1. Intézkedések összegző bemutatása Prioritás
1.
Sorszám/elnevezés
Érintett célcsoportok
Intézkedés gazda
Partnerek
1.1. Foglalkoztatási paktum továbbvitele, fejlesztése, járási kiterjesztése
Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Elsősorban a munkanélküliek, Járási Hivatala, Szombathelyi azon belül is a hátrányos Szombathely Megyei Jogú Egyházmegyei Karitász, Vasi helyzetű munkanélküliek Város Múzeumbarát Egylet, Regionális Szociális rétege Forrásközpont Nonprofit Kft., Pannon Térségfejlesztő Egyesület
1.2. A paktum keretében vagy azon kívül adaptálható mintaprojekt(ek) indítása a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához / szociális gazdaság erősítése
A térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak
Savaria REHAB Team
Önkormányzatok, intézmények, szervezetek, vállalkozások
1.3. Komplex program(ok) kialakítása, mely támogatja a hátrányos helyzetűek munkához jutását, mindennapi munkavégzését, munkahelyen való maradását hosszú távon
A térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak
Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály
Önkormányzatok, képző esetenként iskolák
1.4. Közfoglalkoztatási koncepció kialakítása (térségi közmunkaprogram indítása): értelmes foglalkoztatási lehetőségek, továbblépés lehetőségeinek megteremtése, harmonizálva a szociális gazdaság fejlesztésével
Közfoglalkoztató intézmények, szervezetek, közfoglalkoztatottak, a térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak
Táplánszentkereszt Önkormányzata
Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály, önkormányzatok, továbbá civil szervezetek
142
civil
intézmények,
1.5. A nők elhelyezkedésének segítése információk, alternatív foglalkoztatási formák (távmunka, részmunkaidő, stb.) bevezetésének megkönnyítésével és megfelelő gyermekellátás biztosításával, valamint megfelelő szintű közéleti szerepvállalás lehetőségének elősegítése
Regisztrált női álláskeresők, GyES-en és GyED-en levő kismamák, foglalkoztatók (vállalkozások, szervezetek), HR vezetők
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Szombathelyi Esélyek Háza, Human Vállalkozásfejlesztési Profess Közhasznú Nonprofit Kft. Alapítványa Vállalkozói Központ
2.1. Gyermekek elhelyezésére rugalmas, megbízható és elérhető rendszerek kidolgozása
Bölcsődés és óvodás korú gyermekek, illetve bölcsődés és óvodás korú gyermekeket nevelő szülők
Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény és Családi Napközi
ARANYHÍD Nevelési-Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézmény Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola, KLIK
Agora Savaria – Szombathelyi Kulturális Központ, Logo Ifjúsági Szolgálat
A Szombathelyi járás települési önkormányzatai
Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat
Önkormányzatok
2.2. Gyermekek és fiatalok által használt Családok, gyermekek és közösségi terek megújítása / létrehozása az egyes fiatalok településeken, közösségfejlesztés 2.
2.3. Krízisszoba biztosítása mindenki számára elérhetően
Gyermekek, fiatalok; kisgyermekes szülők; házasságkötésre, gyermekvállalásra készülő párok; a társkeresés és a felelős párkapcsolati magatartás iránt érdeklődő fiatalok; tanácsadást, segítséget igénylő személyek párkapcsolati, házassági és egyéb családi ügyekben
143
3.
Gyermekek, fiatalok, kisgyermekes szülők, GYES/GYED-ről a 2.4. További gyermekvédelmi, gyermekjóléti helyi munkaerőpiacra visszatérő szolgáltatások bevezetése szülők, tanácsadást, segítséget igénylő személyek párkapcsolati, házassági és egyéb családi ügyekben
Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat
Területi Védőnői Szolgálat; járási önkormányzatok
2.5. Családi szolgáltatások erősítése, továbbfejlesztése
Járás területén élő családok és fiatalabb generációk
Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat
Területi Védőnői Szolgálat
2.6. Baba-mama klubok szervezése a kisebb településeken is, nagyobb településeken pedig ezek fejlesztése (pl. értelmiségieknek szóló klub, fejlesztést igénylő gyermekeknek és szüleiknek szóló klub, stb.)
Kisgyermeket nevelő édesanyák, gyermekeik, családtagjaik
Humán Civil Ház
Védőnői Szolgálat, Városi Önkormányzat Egészségügyi Központ, helyi önkormányzatok, civil szervezetek
3.1. Egészségműveltségi programok beépítése az oktatásba
A járásban működő óvodák, általános- és Óvodások, általános iskolai középiskolák, háziorvosok, védőnők, KLIK, tanulók, középiskolai tanulók, Szombathely Megyei Jogú Védőnői Szolgálat, Humán Civil Ház, SRT óvodai dolgozók, általános- és Város Önkormányzata LOGO Ifjúsági Szolgálat, helyi középiskolai tanárok, védőnő önkormányzatok, civil szervezetek
SZMJV Önkormányzata, Vas Megyei A teljes lakosság, különös Kormányhivatal 3.2. Egészségügyi állapotfelmérések, szűrések tekintettel a hátrányos Szombathelyi Járási megfelelő kommunikáció kíséretében, elérhetően helyzetű célcsoportokra Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete, települési önkormányzatok
144
Védőnői Szolgálat, Városi Önkormányzat Egészségügyi Központ, Szombathely Egészségügyi Alapellátó Intézet, Prevenciós Ház, Szombathelyiek Egészségéért Egyesület, háziorvosok, védőnők
3.3. Szombathelyen jól működő szolgáltatások járási kiterjesztése (pl. fogyatékkal élők nappali ellátása, aktív időskor program, újraélesztési tanfolyamok)
A térségben élő szociális szolgáltatásokat igénybevevők (idős emberek, hajléktalan emberek, érintett családok, gyermekek, fogyatékkal élők)
3.4. Járási és települési egészségtervek készítése
Önkormányzatok, továbbá a Szombathely MJV járás teljes lakossága, Önkormányzata, települési Egészségfejlesztési Irodák kiemelten kezelve a hátrányos önkormányzatok helyzetű célcsoportokat
4.1. Értelmes akadálymentesítés megoldása közösségi tereken
Fogyatékkal élő személyek (mozgássérült, látássérült, hallássérült, értelmi Szombathely MJV fogyatékkal élő, Önkormányzata, egyéb beszédfogyatékkal élő, önkormányzatok autista), önkormányzatok, rendezvényterek tulajdonosai
Fogyatékkal élők érdekképviseletei és érintett civil szervezetek, csoportok
A térség egészének lakossága, vállalkozások és az Szombathely Megyei Jogú önkormányzati szféra vezető Város Önkormányzata beosztású szereplői
Szombathelyi járás iskolái és pedagógusai, Szakosított Szociális Intézmény, Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft., LOGO, Vasi Múzeumbarát Egylet, járási kamarák, Humán Mátrix, Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Szombathely Megyei Jogú Város, Pálos Regionális Szociális Forrásközpont Károly Szociális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., Központ és Gyermekjóléti Táplánszentkereszti Mikrotérségi Társulás Szolgálat
4.
4.2. Társadalom érzékenyítése gyermekektől az idősekig, külön kiemelve a vezető beosztásban lévőket, a térség valamennyi településén
145
5.1. Térségi együttműködések további fejlesztése illetve fenntartása a Pannon Térségfejlesztő Egyesület partnerségével
5.
Helyi civil szervezetek, oktatási intézmények, helyi vállalkozások, járási települések önkormányzatai, munkaerő-piaci intézmények, szociális intézmények
Pannon Térségfejlesztő Egyesület, Járási Esélyegyenlőségi Kerekasztal
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók – a Tanoda program révén; nevelőcsaládoknál élő 5.2. Diákok közösségi szolgálatának és az gyermekek, kiemelten önkéntesség aktívabb és tudatosabb használata a Logo Ifjúsági Szolgálat, mindezen célcsoportokon célcsoportok segítésében (pl. generációk közötti Roma Kisebbségi belül a magántanulók; a tudásmegosztás, idősek ápolása, jelzőrendszerek, Önkormányzat szociális problémákkal küzdő, romák integrációja) időskorú, egyéb hátránnyal élő emberek; munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek
5.3. Generációk közötti együttműködés és idősek közösségeinek kialakítása és fejlesztése 5.4. Képzések indítása időskorú lakosság számára: számítógép, internet, mobiltelefon, érintőképernyős berendezések, nyelv, egészség, stb. témakörökben 5.5. Roma integráció megoldására különböző módszerek kidolgozása és bevezetése (pl. Tanoda program)
A Szombathelyi járás lakossága (elsősorban idősödő, idős- és fiatalkorú lakosok), a nyugdíjas klubok tagjai, önkéntesek
Szombathely MJV Önkormányzata
Időskorúak, illetve a képző Szombathely MJV intézmények, szervezetek. Önkormányzata Szombathelyi járás roma lakossága
146
Szombathely Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata
Vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok, oktatási intézmények
Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ, Vép, Torony, Türr István Képző és Kutató Intézet
Települési önkormányzatok, civil szervezetek, Vasi Önkéntes Centrum, Roma Önkormányzat, Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ Prevenció Ház, Nyugdíjas Szövetség, önkéntesek, diákok, Vas Megyei Önkéntes Centrum Települési önkormányzatok
5.6. Közösségfejlesztési programok
Lakosság; a városban működő oktatási intézmények diákjai, pedagógusai, szülői Agora Szombathelyi munkaközösség tagjai; civil Kulturális Központ, SRT szervezetek; önkormányzati LOGO Ifjúsági Szolgálat fenntartású intézmények; egyházi szervezetek; vállalatok képviselői
5.7. Járási szociális térkép
Szombathelyi járás lakossága
Járás települési önkormányzatai
Önkormányzatok
5.8. Helyi piaci szereplők ösztönzése a társadalmi felelősségvállalási programok indítására
A térségben tevékenykedő civil szervezetek, gazdasági vállalkozások, önkéntesek, szociális szövetkezetek, települési önkormányzatok
Szombathely MJV Önkormányzata
Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Vas Megyei Önkéntes Centrum, Humán Mátrix
147
Települési önkormányzatok
8.3.2. Az intézkedések részletes bemutatása Munkaerő-piaci aktivizálás; foglalkoztatási helyzet javítása, kiemelten kezelve a hátrányos helyzetű célcsoportok ügyét Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Célok
1.1. Foglalkoztatási paktum továbbvitele, fejlesztése, járási kiterjesztése 1. Munkaerő-piaci aktivizálás; foglalkoztatási helyzet javítása, kiemelten kezelve a hátrányos helyzetű célcsoportok ügyét Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala, Szombathelyi Egyházmegyei Karitász, Vasi Múzeumbarát Egylet, Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft., Pannon Térségfejlesztő Egyesület Az Európai Unióban már több évtizede az egyik legjobb gyakorlatként tartják számon a területi foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési megállapodásokat (paktumokat). Ezek a kezdeményezések a szubszidiaritás elve mentén létrejött, helyi szinten megvalósult többszereplős együttműködések, amelyek elsődleges célja az adott térség gazdasági életének fellendítése, a foglalkoztatási szintjének és a lakosság életszínvonalának növelése. Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa, Vállalkozói Központ menedzselésével 2005 óta működik hivatalosan a Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum. Az elmúlt években alacsonyabb intenzitással működött a paktum, a jövőben a súlyos munkaerőhiány enyhítése és a város integrált településfejlesztési programjához kapcsolódó 1,2 mrd forintos program sikeres végrehajtása miatt is meg kell újítani. A paktum megújítását, illetve térségi szintre való emelését az indokolja, hogy a mélyszegénységben élők körében a tartós munkanélküliek aránya magas, ezek mellett az alacsony jövedelmű dolgozó szegények száma is folyamatosan növekszik. Ennek következménye a tartós depriváció. Ezzel együtt a térségben működő vállalkozások jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, fejlesztéseikhez további munkaerőre van szükségük, emiatt is létfontosságú, hogy a hátrányos helyzetű rétegek is megfelelő szakképzésben részesüljenek, és a munka világából kiszorultakat pedig újra vissza kell vezetni megfelelő komplex programokkal (mentális, pszichoszociális, képzési, mentori stb. szolgáltatásokkal). A járás 10 év alatt nem tudta növelni az aktivitási rátáját, miközben az országban 5%os növekedés volt. Az elmúlt időszakban kevésbé aktív Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum szervezete, tevékenysége újraszervezendő és a munkaerő-piac működése miatt járási szintre emelendő a céges munkaerőigények kielégítése és a hátrányos helyzetűek integrációja érdekében. A Pannon Térségfejlesztő Egyesület a térségi szintű partnerségépítésben, a helyi igények felmérésében, a térségi vállalkozások megszólításában, illetve a hátrányos helyzetű álláskeresők bevonásában vállalhat aktív szerepet. - A paktum partnerség újraszervezése - Új munkahelyek teremtése a hátrányos helyzetű álláskeresők számára, a tartós foglalkoztatásuk elérése
148
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Várt eredmények
Indikátorok Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
- Valós, helyi igényekből kiinduló keresletvezérelt munkaerő-piaci program megvalósítása - a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítése Elsősorban a munkanélküliek, azon belül is a hátrányos helyzetű munkanélküliek rétege: - 50 év felettiek - Alacsony iskolai végzettségűek - GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek - 25 év alatti fiatalok, vagy 25 év alatti pályakezdők - Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők - Tartós munkanélküliek - Roma nemzetiséghez tartozó személyek - Megváltozott munkaképességű személyek Első lépésként szükséges felállítani a paktum menedzsmentjét, majd pedig a paktum fenntartható működésének feltételeinek megteremtését szervezeti, szakmai és pénzügyi szempontok alapján. Szakmai feladatokat tekintve fontos tevékenységnek minősül a vállalkozói igények felmérése, továbbá stratégiák és elemzések készítése, valamint aktív szerepet kell vállalni a közeljövőben létrejövő megyei paktum munkájában is. A paktum végrehajtja a képzési és foglalkoztatási komponenst (a Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának bevonásával), aminek keretében megtörténik az álláskeresők felkészítése és támogatott foglalkoztatása, amelyek a térségi vállalkozói igényekre épülnek. A paktum szorosan együttműködik a város és térsége munkaerő-piaci szereplőivel (önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások képzési intézmények, munkaügyi kirendeltségek), az új projektek pedig a partnerség igényeinek figyelembevételével kerülnek kidolgozásra és megvalósításra. - Helyi munkaerő-piaci igényekre reagáló keresletvezérelt működés alakul ki - Legitim és minden szereplő által elfogadott és betartott foglalkoztatási stratégia jön létre - Helyi foglalkozásbővítési akciók hatékonyságának növekedése - Vállalkozások, önkormányzatok, civilek intenzív szerepvállalása - Összehangolt helyi gazdaság- és vidékfejlesztés megvalósulása Támogatott foglalkoztatott hátrányos helyzetű álláskereső (fő) - Foglalkoztatási stratégia kialakítása és megvalósítása TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés / 5.A. célkitűzés: A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése / 5.1. Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) A paktum sikeres alkalmazásával elsődlegesen a helyi munkahelyek száma növekedhet, hiszen a munkaadók a megfelelő felkészültséggel rendelkező munkavállalókat foglalkoztathatnak az álláskeresők köréből. Ezáltal csökkenhetnek a közfoglalkoztatásba befektetett állami források. Az elsődleges munkaerő-piacon történő foglalkoztatással a célcsoportok
149
tartós foglalkoztatása is megvalósulhat, amely a társadalomban elfoglalt hely stabilitásához is hozzájárulhat. Környezeti fenntarthatóság szempontjából a helyi munkahelyek megteremtése, ezáltal az álláskeresők helyi foglalkoztatása hozzájárul a közlekedés miatti környezetterhelés csökkentéséhez. Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok
1. 2. A paktum keretében vagy azon kívül adaptálható mintaprojekt(ek) indítása a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához / szociális gazdaság erősítése 1. Munkaerő-piaci aktivizálás; foglalkoztatási helyzet javítása, kiemelten kezelve a hátrányos helyzetű célcsoportok ügyét Savaria REHAB Team Önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, vállalkozások A Szombathelyi járás területén élők körében magas a tartós munkanélküliek aránya, a térségi aktivitási ráta stagnál. Az uniós és hazai stratégiai környezet közös céljai közé tartozik a strukturális munkanélküliség csökkentése, amelyhez hozzátartozik a minőségi munkahelyek létrehozása. E tekintetben egyre jelentősebb szerepet játszik a szociális gazdaság, amely a munkahelyek teremtésén keresztül járul hozzá a fenntartható növekedéshez, valamint a jövedelem és a vagyon kiegyenlítettebb elosztásához, oly módon, hogy a nyereségességet össze tudja egyeztetni a társadalmi befogadással. A tartós, valamint hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci integrálása, reintegrálása, szociális gazdasági formákban való foglalkoztatása, vagy tagi munkavégzésük képes javítani a térség munkaerő-piaci helyzetén, hozzájárulva az országos és uniós célkitűzések eléréséhez. Mindeközben a helyi igények minél hatékonyabb kielégítése céljából növelni kell a szociális gazdaság szereplőinek felkészültségét, és gazdasági hatékonyságát. Habár a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piaci integrálása, valamint a szociális gazdaság erősítése szorosan összefügg, az eltérő feltétel-rendszerek és finanszírozási lehetőségek miatt a célok, célcsoportok, tevékenységek „alintézkedésekre” bontva jelennek meg a következőkben. - Hátrányos helyzetű álláskeresők számára új munkahelyek teremtése, tartós foglalkoztatásuk, illetve munkaerő-piaci reintegrációjuk elősegítése mintaprojekt(ek) indításával. - A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának és öngondoskodó képességének fejlesztése a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázásával. - Szociális vállalkozások, szövetkezetek felállítása és fenntartásukhoz támogatások biztosítása, működtetésüket segítő szolgáltatások biztosítása, a hátrányos helyzetű embereknek nyújtott szolgáltatások önfenntartó megoldásainak erősítése. - A szociális vállalkozások, szövetkezetek működésük hatékonyságának növelése. A térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak. Hátrányos helyzetű álláskeresőnek minősülnek: - az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők;
150
- 25 év alatti fiatalok, vagy 25 év alatti pályakezdők; - 50 év felettiek; - GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek; - foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők; - tartós munkanélküliek, és ezzel veszélyeztetettek; - megváltozott munkaképességű személyek; - roma nemzetiséghez tartozó személyek; - korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek. Közvetett célcsoportok: civil szervezetek, vállalatok, vállalkozások és szakmailag érintett helyi intézmények.
Tevékenységek leírása
Várt eredmények
Indikátorok
Szociális gazdaság erősítése esetén az elsődleges célcsoport: szociális vállalkozások és szövetkezetek. - A térség munkaerő-piaci aránytalanságainak, problémáinak ismeretében a valós igények meghatározása. - Célcsoportok kiválasztása, a hátrányos helyzetű potenciális munkavállalók felkészítése, alapvető munkajogi ismeretek átadása részükre. - A munkavállalók képzése tréningekkel és szakképzésekkel. Szociális vállalkozások működési feltételeinek javítása eszközbeszerzésekkel, marketingtevékenységgel, továbbá a potenciális érintett vállalkozások felkészítése a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására. - Szociális gazdaság szereplőinek szemléletformálása, a for-profit szféra tapasztalatainak és eszközrendszerének adaptálása a nagyobb hatékonyság érdekében. - A helyi munkaerő-piaci igények kiszolgálásával csökkennek a strukturális aránytalanságok. - A vállalkozások, önkormányzatok és civilek együttműködésével keresletorientált, a valós problémára reagáló foglalkoztatás valósul meg. - Javul a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek foglalkoztathatósága, fejlődik öngondoskodó képességük. - Szociális gazdaság szereplőinek szerepe, felkészültsége és hatékonysága növekszik. - A korábban hátrányos helyzetű álláskeresők közül munkahelyet találók száma (munkaerőpiacra belépők száma) a program lezárulta pillanatában és 12 hónappal később.
- A projekt befejezése után 6 hónappal működő szociális vállalatok száma Felhasználható EFOP: pályázati forrás / I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 4. BERUHÁZÁSI érintett operatív PRIORITÁS (1. prioritási tengely) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés program prioritása és megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkozói szellem, a társadalmi intézkedése vállalkozásokba történő szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása (9.v) / célkitűzés: 1.H: Hátrányos helyzetű személyek, kifejezetten romák szociális gazdaságban való részvételének növelése / A szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése (9.h) ÉS A foglalkoztatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkozói szellem, a társadalmi vállalkozásokba történő
151
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok
szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása (9.v) A GINOP közvetlen támogatásban nem részesíti a szociális gazdaság szereplőit, de kiemelt figyelmet szentel az elsősorban az SZVZ /LHH térségekben ezen terület pályázóinak. Vidékfejlesztési Program (VP): (36) Humán erőforrás- és vállalkozáshiányos térségekben a belső erőforrásokra építő speciális gazdasági tevékenységek ösztönzése A hátrányos helyzetű célcsoportok képzése és foglalkoztatása a szociális gazdaság erősítésével karöltve képes a munkaerőpiacra belépők számára stabilitást biztosítani. Valós igényekre támaszkodva a foglalkoztathatóság növelése garantálja, hogy a célcsoport tagjainak életszínvonala tartósan emelkedjen, az hosszú távon is fenntartható maradjon. A keresletorientált képzés és foglalkoztatás következtében csökken az államháztartásra nehezedő teher, továbbá a szociális gazdaság fejlesztése és segítése – ahol a hangsúly a foglalkoztatás növelésén van – öngerjesztő folyamatként erősítik a vázolt folyamatokat. A helyi jellegű beavatkozás, fejlesztés következtében csökken a napi, illetve heti szintű munkaerő-mozgásból fakadó környezetterhelés mértéke. 1.3. Komplex program(ok) kialakítása, mely támogatja vagy támogatják a hátrányos helyzetűek munkához jutását, mindennapi munkavégzését, munkahelyen való maradását hosszú távon 1. Munkaerő-piaci aktivizálás; foglalkoztatási helyzet javítása, kiemelten kezelve a hátrányos helyzetű célcsoportok ügyét felelős Pannon Térségfejlesztő Egyesület Önkormányzatok Képző intézmények, esetenként iskolák Az országos helyzethez képest kedvezőbb foglalkoztatási mutatóktól eltekintve a Szombathelyi járásban is problémát jelent a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatósága. Munkáltatói és munkavállalói oldalról is nehézséget jelent az elhelyezkedni vágyók alacsony képzettsége, valamint az alapvető munkajogi ismeretek hiánya, amely gátat szab a tartós munkanélküliségből, vagy a közfoglalkoztatásból való kitörés esélyének. A leszakadás folyamata konzerválásának elkerülése céljából a hátrányos helyzetű álláskeresők esetében szükség van igényvezérelt képzések és tanfolyamok megvalósítására, amellyel a későbbiekben piacképes tudáshoz juthatnak. A folyamat eredményeként az érintettek képesek lesznek tartósan és önállóan részt venni a munkaerőpiacon. - A célcsoportok tudásszintjének, képességeinek és lehetőségeinek felmérése; - A hátrányos helyzetű álláskeresők munkajogi ismereteinek bővítése; - Az érintett célcsoportok részére a piacon is hasznosítható tudás átadása, biztosítása, valamint kompetenciaszint növelő képzések szervezése; - A célcsoportok munkaerő-piaci integrációjának és reintegrációjának elősegítése. A térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak. Hátrányos helyzetű álláskeresőnek minősülnek: - az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők;
152
- 25 év alatti fiatalok, vagy 25 év alatti pályakezdők; - 50 év felettiek; - GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek; - foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők; - tartós munkanélküliek, és ezzel veszélyeztetettek; - megváltozott munkaképességű személyek; - roma nemzetiséghez tartozó személyek; korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek. Vállalkozások. Tevékenységek leírása - Célcsoportok helyzetének, tudásának és kompetenciaszintjének felmérése; - A munkáltatói igények feltérképezése / megismerése, pályaorientáció; - A megvalósító intézményekben a szervezeti háttér létrehozása, erősítése, együttműködések kialakítása a végrehajtó szervezetek, a partnerek és a célcsoportok között; - Az igényeknek megfelelően képzések indítása, lebonyolítása; - Nyelvtanfolyamok szervezése az érintett célcsoportok részére. Várt eredmények és - Javul a hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak foglalkoztathatósági hatások (környezeti, szintje és öngondoskodó képessége. társadalmi, gazdasági) - A keresletorientált képzések révén csökken a munkaerőpiacon fellépő aránytalanságok mértéke. A keresletorientált képzések és programok megvalósításával a munkaerőpiac kínálati oldala a valós igényekre reagál, így biztosítva a hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak számára az elhelyezkedés lehetőségét. Az érintett célcsoportok tagjai a piacképes tudás révén képessé válnak hosszú távon megmaradni a munkaerőpiacon, ezzel elősegítve a szegénység és depriváció csökkentését, továbbá a közfoglalkoztatásból való kitöréssel az államháztartásra nehezedő nyomás is mérséklődik. A folyamat eredményeképpen biztosítottá válik az intézkedés társadalmi-gazdasági fenntarthatósága. A munkaerőpiacra belépők számával csökken az általánosan otthoni, háztartási tevékenységeket és elfoglaltságot végzők száma, amely sok esetben jóval energiaigényesebb tevékenységeket foglal magában. Ennek megfelelően a környezeti terhelés – habár kismértékben is, de – csökken. Indikátorok A korábban hátrányos helyzetű álláskeresők közül munkahelyet találók száma (munkaerőpiacra belépők száma) a program lezárulta pillanatában és 12 hónappal később (munkaerőpiacra belépők száma). Felhasználható EFOP: pályázati forrás / I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI érintett operatív PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az program prioritása és esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a intézkedése foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.A célkitűzés: A munkaerőpiacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése / 1.1 intézkedés: A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése ÉS 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása EFOP:
153
III. prioritási tengely: Gyarapodó tudástőke / 2. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (3. prioritási tengely)A felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára (10.ii) / 3.C célkitűzés: A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatásban való részvétel növelése, TOVÁBBÁ 3.D célkitűzés: A munkaerő-piaci kompetenciák szintjének emelése a felsőoktatási hallgatók körében / 3.4 A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása ÉS 3.5. A munkaerő-piaci kompetenciák javítása a felsőoktatási rendszerben Fenntarthatóság A komplex program gazdaságilag akkor válik sikeressé, ha egy bizonyos (környezeti, társadalmi, idő múlva megszűnik, mivel nem termelődik újra a hátrányos helyzetűek gazdasági) egy-egy csoportja. A valóságban azonban a munkaerő-kereslet folyamatosan alakul, változik, várhatóan lesznek olyan emberek, akik iránt valamilyen oknál fogva csökken vagy megszűnik az igény, ezáltal lemaradnak, kimaradnak, és hátrányos helyzetbe kerülnek a többi emberhez képest. Így várhatóan a komplex program folyamatos fenntartásáról szükséges gondoskodni, egyrészről a partnerek és a többi helyi szereplő erőforrásának segítségével, másrészről támogatási források bevonásával. A társadalmi fenntarthatóság a folyamatos szükségszerűségből fakad: az emberek jövedelmi szintjének növelése mellett a testi és lelki-szellemi egészségük biztosítása és fenntartása a további fontos cél, enélkül nem vagy csak nagy áldozatok árán vállalható bármilyen munka. Társadalmi szempontból egészen addig fenntarthatónak kell maradnia a programnak, amíg az emberek részéről felmerül az igény a munkavállalással illetve a társadalomban elfoglalt helyükkel kapcsolatos problémáik enyhítéséhez segítségkérésre. Környezeti fenntarthatóság: nem releváns. Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
1.4. Közfoglalkoztatási koncepció kialakítása (térségi közmunkaprogram indítása): foglalkoztatási lehetőségek, továbblépés lehetőségeinek megteremtése, harmonizálva a szociális gazdaság fejlesztésével 1. Munkaerő-piaci aktivizálás; foglalkoztatási helyzet javítása, kiemelten kezelve a hátrányos helyzetű célcsoportok ügyét Táplánszentkereszt Önkormányzata Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály, önkormányzatok, továbbá civil szervezetek A közfoglalkoztatás reformjával, illetve az új közfoglalkoztatási rendszer kialakításával jelentős számú álláskereső került be a rendszerbe. A hirtelen rendelkezésre álló nagyszámú – elsősorban szakképzetlen, vagy alacsony végzettségű – munkaerő a képességeiknek megfelelő feladatokkal való ellátása sok esetben nehezen valósul meg a Szombathelyi járás területén, miközben foglalkoztatásuk jelentős terhet ró az államháztartásra. Éppen ezért fontos a hátrányos helyzetű álláskeresők, közfoglalkoztatottak képzése, illetve integrálásuk a szociális gazdaságba, valamint az elsődleges
154
munkapiacra, azonban a célcsoportok tagjai között előfordulnak olyanok, akik az említett szférákban a kezdetekben nem tudnak helytállni. Esetükben a helyi igények kielégítésére fókuszáló közfoglalkoztatási formák jelenthetnek megoldást, továbbá kiemelt figyelmet kell fordítani a kompetenciaszint növelésére, a munkavégzés iránti motiváció erősítésére képzések és foglalkozások formájában. Célok - A helyi igényekre épülő közfoglalkoztatási koncepció kialakítása; - A koncepciónak megfelelő közmunkaprogram indítása; - Hátrányos helyzetű munkavállalók közfoglalkoztatásának elősegítése, a továbblépés lehetőségének megteremtése. Célcsoportok - Közfoglalkoztató intézmények, szervezetek. - Közfoglalkoztatottak, a térségben munkát vállalni szándékozó hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak. Hátrányos helyzetű álláskeresőnek minősülnek: - az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők; - 25 év alatti fiatalok, vagy 25 év alatti pályakezdők; - 50 év felettiek; - GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek; - foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők; - tartós munkanélküliek, és ezzel veszélyeztetettek; - megváltozott munkaképességű személyek; - roma nemzetiséghez tartozó személyek; - korábban közfoglalkoztatásban részesülő, álláskeresői jogviszonyukat közfoglalkoztatás miatt szüneteltető személyek. Tevékenységek - A koncepció megalkotásához, valamint a program megvalósításához leírása szükséges szervezeti háttér kialakítása; - A helyi igények felmérése a közfoglalkoztatás problémáinak figyelembevételével a közfoglalkoztató és a programban résztvevő foglalkoztatottak oldaláról egyaránt; - Hatékony, elsősorban a helyi érdekeket kiszolgáló foglalkoztatási lehetőségek felmérése; - Közfoglalkoztatási koncepció elkészítése, majd a program beindítása és monitoringja. - Közfoglalkoztatottak részére továbblépési lehetőség biztosítása, elsősorban a szociális gazdaság irányába, valamint az elsődleges munkaerőpiacra, ehhez képzések, foglalkozások szervezése, a részvétel nyomonkövetése, a felmerülő nehézségek (hiányzások okainak feltérképezése és az érintett személyek támogatása a probléma megoldásában). Várt eredmények, - Közfoglalkoztatási rendszer hatékonyságának növekedése; hatások - A közfoglalkoztatotti rendszerből a munkaerőpiacon megjelenő munkavállalók elhelyezkedési aránya növekszik; - Munkaerő-piaci aránytalanságok csökkenése, keresletorientált működés kialakulása. A célterület igényeire fókuszáló, megfelelően előkészített, szakmailag megalapozott közfoglalkoztatási koncepció az erőforrások célzott, racionális felhasználása révén csökkenti a központi költségvetésre rótt terhet, továbbá a stabilitás, és tartós foglalkoztathatóság révén a közfoglalkoztatottak átlagos életszínvonalára is pozitív hatással van, így csökkentve az
155
elszegényedés és depriváció mértékét, illetve veszélyét. A hatékony, valós célokat szolgáló közfoglalkoztatás a humánerőforrás ésszerű mobilizálása révén a környezeti terhelés mértékének csökkentéséhez is hozzájárul. Indikátorok - Kialakított közfoglalkoztatási koncepció; - Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak száma; - Képzésben / foglalkozásokon résztvevő közfoglalkoztatottak száma; - A közfoglalkoztatotti rendszerből kikerült és a munkaerőpiacon elhelyezkedett munkavállalók száma. Felhasználható GINOP: pályázati forrás / 5. prioritás: Foglalkoztatás / Álláskeresők és inaktívak érintett operatív foglalkoztathatóságának javítása (intézkedések: álláskeresők, különösen az program prioritása és alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása intézkedése hatékonyabb aktív eszközök segítségével; munkaerő piaci szolgáltatások fejlesztése; társadalmi célú vállalkozások ösztönzése és támogatása; nem állami szervezetek komplex foglalkoztatási programjai) 6. prioritás: Versenyképes munkaerő / Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés javítása (intézkedések: alacsony képzettségűekre és közfoglalkoztatottakra fókuszáló célzott képzési, kompetenciafejlesztési programok; munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése; munkaképes korú, digitálisan írástudatlan népesség digitális alapkompetenciáinak fejlesztése; munkavállalók munkahelyi képzésének támogatása Fenntarthatóság Gazdasági fenntarthatóság: a közmunka programok és az ehhez kapcsolódó (környezeti, képzések támogatásokból valósulnak meg, bevételt, jövedelmet nem társadalmi, generálnak, ezáltal ebből a szempontból nem releváns. gazdasági) Társadalmi fenntarthatóság: az intézkedés célja a társadalmi feszültségek csökkentése azáltal, hogy a különböző hátránnyal küzdő célcsoportok számára valós tevékenységet folytató közmunka programok legyenek elérhetők. A programok fenntartása mindaddig indokolt, amíg az álláskeresők számára sikeres kezdeményezéssel nem tölthetők be az igényeiknek és képességeiknek megfelelő munkahelyek. Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
1.5. A nők elhelyezkedésének segítése információk, alternatív foglalkoztatási formák (távmunka, részmunkaidő, stb.) bevezetésének megkönnyítésével és megfelelő gyermekellátás biztosításával, valamint megfelelő szintű közéleti szerepvállalás lehetőségének elősegítése 1. Munkaerőpiaci aktivizálás; foglalkoztatási helyzet javítása, kiemelten kezelve a hátrányos helyzetű célcsoportok ügyét Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa Vállalkozói Központ Szombathelyi Esélyek Háza, Human Profess Közhasznú Nonprofit Kft. A Szombathelyi járásban a 2013-as statisztikai adatok alapján a regisztrált női álláskeresők száma 1082 fő volt, ami az összes regisztrált álláskereső 46,2%-át teszi ki. Vas megyében a 15-64 éves nők körében a foglalkoztatási ráta alacsonynak tekinthető, mindösszesen csak 56,5%-os mutatót ér el, valamint országos szinten Vas megyében a legalacsonyabb a női vezetők aránya a gazdasági életben (29,6%), mely a járásban az üvegplafonszindróma markáns jelenlétére utal elsősorban. Általánosságban elmondható, hogy a nők a GYES, GYED időszak utáni munkaerő-piacra való visszatérését nehezíti, hogy sok esetben a bölcsőde,
156
esetleg óvoda működési ideje nem igazodik a munkaidőhöz. A három műszakban dolgozó nők családi segítség (pl. nagymama) hiányában nehezen tudják megoldani a gyermekek elhelyezését. Az alacsony jövedelemmel rendelkező családok számára pedig létfontosságú, hogy az édesanyák is teljes jövedelemmel járuljanak hozzá a háztartás bevételeihez. Bölcsődei és óvodai fejlesztések tekintetében fontos megállapítani, hogy a 2013-as adatok alapján nem a férőhelyek hiánya jelenti az elsődleges problémaforrást. A falvakban élő, de a városban dolgozók számára jelent elsősorban gondot a gyermekek elhelyezése, illetve a szünidő idején a gyermekek nappali ellátásának megoldása is sok esetben nehézkes. Fontos figyelembe venni azt is, hogy a két munkavállalás között eltöltött, munkaerő-piaci értelemben vett inaktív időszakot követően az érintettek számára komoly nehézséget jelenthet újra integrálódni a munkaerőpiacra, hiszen több esetben nem csak a piaci körülmények, de adott esetben a munkavállalás feltételei is megváltoztak.
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Az atipikus foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidős foglalkoztatás vagy távmunka) napjainkban a Szombathelyi járásban még nem tekinthetők elterjedtnek. A járásban működő vállalkozások és szervezetek (azaz a foglalkoztatók) érzékenyítése a női munkavállalók alkalmazásának előnyei, továbbá az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésének területén Bölcsődei-óvodai ellátás fejlesztése, család- és otthon közeli ellátási formák bevezetése Atipikus foglalkoztatási formák hangsúlyosabbá tétele A női munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek növelése Regisztrált női álláskeresők GyES-en és GyED-en levő kismamák Foglalkoztatók (vállalkozások, szervezetek), HR vezetők Érzékenyítés: A foglalkoztatók számára történő érzékenyítés a női munkavállalók alkalmazásának témájában nagy fontossággal bírhat, hiszen mindamellett, hogy megfelelő módon képes pótolni a foglalkoztatók szükséges munkaerőigényét, emellett ismertetésre kerülnek azok az előnyök is, amiket az atipikus foglalkoztatási formák nyújthatnak. Ezáltal a sikeres érzékenyítési folyamat a nem hagyományos foglalkoztatási formák elterjedéséhez is vezethet a járásban, és várhatóan a nők körében népszerűvé válhatnak. Rendszeres találkozók: Az érintett célcsoportok bevonásával és aktív szerepvállalásával létrehozott rendszeres találkozók elősegíthetik a női munkavállalók, munkakeresők helyzetének megismerését a társadalom egésze számára. Ebben kulcsfontossággal bírhat a média, amely az elsődleges közvetítőszerepet tölti be az érintett célcsoport és a társadalom tagjai között, így hozzájárulva a nemi esélyegyenlőség erősítéséhez. Bölcsődei-óvodai ellátások fejlesztése:
157
A térség bölcsődei és óvodai intézményi szolgáltatásainak családbarát fejlesztése (pl. rugalmas működési idő), családi napközik és/vagy óvodával integráltan működő bölcsődék kialakítása, továbbá a család lakhelyének és/vagy a családtagok munkahelyének közelében a meglévő bölcsődék és óvodák kapacitásának növelése. Tanácsadás, képzés a női munkavállalók számára
Várt eredmények, hatások
A női regisztrált álláskeresők számára nagy fontossággal bírhatnak a különböző tanácsadási, képzési és pályaorientációs szolgáltatások, valamint a vállalkozói kompetenciák fejlesztése annak érdekében, hogy minél sikeresebben és gyorsabban valósuljon meg a hazai munkaerőpiacra történő integrálásuk, vagy újra-integrálásuk. A vállalkozások által foglalkoztatottak létszámában növekszik az atipikus (részmunkaidős, vagy távmunkában alkalmazott) foglalkoztatottak száma A nők (különösen a szülés után újra munkába álló nők számára) könnyebben integrálódnak a munkaerőpiacra, ezáltal növekszik az aktív korú nők foglalkoztatottsági rátája Nők által irányított vállalkozások részarányának növekedése
Indikátorok
Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést. Erősödhet a helyi munkaerőpiac a női humánerőforrás kiaknázásával, a célcsoport tartós foglalkoztatása valósulhat meg. Az atipikus foglalkoztatási formák a családon belüli nagyobb kohéziót teremtheti meg, meghagyva ezzel a nők családon belüli kiemelt és fontos szerepét. A korábban munkaerő-piaci szempontból inaktív, munkakereső célcsoport foglalkoztatásával elérhetővé válik a nagyobb jövedelem a családban, mely nagyobb „fogyasztást” generálhat (ez a helyi KKV-k miatt bírhat nagy jelentőséggel), továbbá csökkenti a szociális ellátórendszer terheit. Programba bevont személyek száma (fő) Programba bevont vállalkozások száma (db) Atipikus foglalkoztatási formában foglalkoztatottak számának növekedése (fő) Nők foglalkoztatottsági rátájának növekedése (%) A programba bevont személyek közül a program lezárását követő 180. napon foglalkoztatottak száma (fő) TOP: - 1. prioritás: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére / 1.D. célkitűzés: kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
GINOP: - 5. prioritás: Foglalkoztatás / Munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodása / Alkalmazkodóképesség fejlesztése (munkahelyi rugalmasság és munka minőségének ösztönzése; jogszerű foglalkoztatás ösztönzése)
158
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Hatás (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Gazdasági fenntarthatóság: Az intézkedés egy komplex programot ölel fel, s mivel a célzott tevékenységek sem közvetlenül, sem közvetve bevételt nem jelentenek a végrehajtónak, így gazdasági értelemben nem fenntartható. Társadalmi fenntarthatóság: a rugalmas és atipikus munkavégzési formák a XXI. században egyre elterjedtebbekké válnak, különösen a for-profit szférában (eredmény-centrikus munkakörök), illetve azoknál a dolgozóknál, ahol felmerül a munka és a családi élet összehangolásának igénye. A mai Magyarországon a családi élet koordinációjáért hagyományosan még mindig a nők a felelősek, így számunkra az intézkedésben vázolt feladatok addig mindenképpen fenntartandók, míg a munkáltatók többsége számára természetessé nem válik az alkalmazottaik támogatása a munkakörülményeik ezen területen való könnyítésén keresztül is. Környezeti fenntarthatóság: nem releváns Környezeti szempontból a helyi munkahelyek megteremtése, az álláskeresők helyi foglalkoztatása csökkenti a közlekedés miatti környezetterhelést. Erősödhet a helyi munkaerőpiac a női humánerőforrás kiaknázásával, a célcsoport tartós foglalkoztatása valósulhat meg. Az atipikus foglalkoztatási formák a családon belüli nagyobb kohéziót teremtheti meg, meghagyva ezzel a nők családon belüli kiemelt és fontos szerepét. A korábban munkaerőpiaci szempontból inaktív, munkakereső célcsoport foglalkoztatásával elérhetővé válik a nagyobb jövedelem a családban, mely nagyobb „fogyasztást” generálhat (ez a helyi KKV-k miatt bírhat nagy jelentőséggel), továbbá csökkenti a szociális ellátórendszer terheit.
Család megerősítése; gyermeknevelés megkönnyítése, gyermekek és családok helyzetének javítása Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
2.1 Gyermekek elhelyezésére rugalmas, megbízható és elérhető rendszerek kidolgozása 2. Család megerősítése; gyermeknevelés megkönnyítése, gyermekek és családok helyzetének javítása Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény és Családi Napközi ARANYHÍD Nevelési-Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézmény Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola, KLIKK A térségben több településen hiányzik a bölcsőde és/vagy óvoda és/vagy iskola, emellett a fiatalok számára nincs helyben elérhető megfelelő közösségi tér. A GYES-en és GYED-en lévő nők elhelyezkedését nagyban hátráltatja, hogy a térségen belül egyes településeken nem működik bölcsőde, vagy hasonló szolgáltatás (pl. családi napközi). A három műszakban dolgozó nők, nagyszülő vagy más családi segítség hiányában nehezen tudják megoldani a gyermekek elhelyezését. Az alacsony jövedelemmel rendelkező családok számára elengedhetetlen, hogy az édesanyák is teljes jövedelemmel járuljanak hozzá a háztartás bevételeihez. Ebből adódóan a gyermekvállalást követően minél előbb vissza akarnak térni a munkaerő-piacra. A megyében az elmúlt évtizedben a családméret jelentősen csökkent, száz családban átlagosan 288-an éltek a népszámlálás idején. A születések
159
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív
számának csökkenése következtében a családok kevesebb, mint harmadában volt 15 éven aluli gyermek. Egy óvodás gyerek állandó felügyeletet igényel, ráadásul a táborok sem jelenthetnek megoldást, hiszen azok túlnyomó többsége csak iskolásokat fogad. A járásközpontban: Szombathelyen jól megszervezett a nevelési és oktatási intézmények nyári leállása. Az óvodák és a bölcsődék esetében is a nyári időszakban felváltva biztosítanak ügyeletet, így a szülők folyamatosan el tudják helyezni a gyermekeiket. A járás Szombathelyen kívüli óvodáiban azonban általában egyetlen intézmény van csak a lakóhely közelében, amelyet a nyári leállás idejére nem tud másik intézmény „helyettesíteni”. Faluhelyen akár másfél hónapra is bezárhat az óvoda nyáron, komoly szervezési feladatot róva a többnyire ennél jóval kevesebb szabadsággal rendelkező szülőkre. Közvetett módon munkaerő-piaci vetülete is lehet a hosszú nyári leállásnak, hiszen nem minden munkáltató kezeli rugalmasan a helyzetet, ha az alkalmazottja több hétre kiesik a munkából egy adott idő intervallumon belül. az ügyelet ésszerű megtervezése az ellátó intézmény működési szüneteire (őszi, téli, tavaszi szünetek, ha releváns, és kiemelten a nyári szünet) óvodák nyári leállásainak összeszervezése / összehangolása a szülők tehermentesítése bölcsődés és óvodás korú gyermekek bölcsődés és óvodás korú gyermekeket nevelő szülők A Szombathelyi Járásban található 43 óvoda (amelyből 21 Szombathelyen található) fenntartója a nyári „leállásokat” ésszerűen összehangolja egymással és a szülőkkel egyeztetve, illetve szükséges lehet az ügyelet idejére a gyermekek másik faluba történő szállítását is megtervezni, akár a lakosság, akár a Falugondnoki Szolgálat segítségével. Ehhez ki kell építeni a kommunikációs csatornákat a települések és az intézmények vezetői között, melyhez be lehet vonni a Védőnői Szolgálatot is, a szülői igények felméréséhez. (másik településen található óvodába elvinné-e gyermekét nyári gyermekfelügyeletre). Továbbá a bölcsődés gyerekek esetében a napközbeni gyermekfelügyelet megszervezése – ha nem elérhető a szomszédos településeken semmilyen szolgáltatás, akkor különösen fontos a szakszerű és körültekintő szervezés és előkészítés. 2016. júniustól A járás 43 óvodájának párokba vagy csoportokba rendeződése, egymás között a nyári zárva tartások összehangolása, ezáltal a dolgozó szülők tehermentesítése, munkahelyük megtartásának biztosítása. Hasonlóan a bölcsődés gyerekek számára átmeneti vagy tartós (pl. családi napköziben való) nappali ellátó helyek szervezése. kooperáló intézmények száma megkötött együttműködési megállapodások száma a programba bevont gyermekek száma Elvileg forrás bevonása nélkül megoldható, de főként a bölcsődei ellátás esetében szükség lehet speciális programok elindítása TOP:
160
program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Jelen intézkedésnek az anyagi vonzata szinte minimális. A lényege az együttműködés és a szervezés, amelynek a módszertanát, ha egyszer kidolgozzák, hosszú távon alkalmazhatóvá válik. Anyagi vonzata elsősorban a gyermekek települések közötti szállításának lehet, amelyhez vagy a helyi önkormányzatok hozzájárulhatnak vagy a szülők is kiegészíthetik, azonban speciális ellátás esetében (pl. bölcsődés gyerekeknél) szükség lehet a gyermekmegőrzés szolgáltatásának for-profit formában való megszervezésére is. Az ilyen típusú együttműködések arra is ösztönzik az intézményeket, hogy más területen is megpróbáljanak együtt gondolkodni. Az óvodák közötti kölcsönösen előnyös együttműködések kezdeményezése, tudatossá és módszeressé tétele az elért eredmények fenntarthatóságának biztosítása. 2.2. Gyermekek és fiatalok által használt közösségi terek megújítása / létrehozása az egyes településeken, közösségfejlesztés 2. Család megerősítése; gyermeknevelés megkönnyítése, gyermekek és családok helyzetének javítása Agora Savaria – Szombathelyi Kulturális Központ, Logo Ifjúsági Szolgálat A Szombathelyi Járás települési önkormányzatai Az intézkedést alapvetően négy fontos tényező indokolja a Szombathelyi Járásban: 1. A „modern” társadalom negatív hatásaként a család intézménye meggyengült. Egyre több az egyszülős család, az alacsony jövedelmű dolgozó szegények családjai, akik nehezen férnek hozzá szolgáltatásokhoz, hiányoznak a valódi családtámogató programok. Fontos lenne olyan szolgáltatások vagy programok indítása, amelyekkel a családok segítséget kapnak a közösségtől, melyek során a prevencióra is törekedni kell. 2. A térség több települése nem tud alternatív helyet és lehetőséget biztosítani a fiatalok közösségi programjai számára, azaz hiányként mutatkozik meg a kevés közösségi tér léte. 3. Részben az előbb említett okok miatt is a gyermekek közössége gyengül, illetve célok híján eltolódhat a kirekesztődés felé, a korosztály képviselői eltávolodnak egymástól. 4. Megfigyelhető tendencia, hogy az első kábítószer fogyasztás időpontja egyre korábbra tehető, ma már a fiatalok 12-14 éves korban találkoznak vele. A kábítószer használatának kérdése napjainkban már minden iskolát érint. A fiatalok közösségfejlesztésére irányuló programokra azért is van egyre nagyobb szükség, mert az infokommunikációs eszközök, valamint a digitális technika térnyerése a fiatalok közötti elidegenedést segíti elő (közösségi oldalak, chat, sms, skype használata, mint kommunikációs csatorna), erősíti az individualizációt. Érdemes egy két lényegi elemet kiemelni a 2008-ban elkészített, Nyugat-Dunántúli fiatalokra végzett ifjúságkutatás megállapításaiból: „a fiatalok 7%-a az utcán csellengve, tizede
161
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Várt eredmények
bevásárlóközpontokban, plázákban üti el a szabadidejét, míg meghatározó részük szabadideje nagy részét passzívan, televízió nézéssel és/vagy számítógépezéssel tölti.” Közösségi programok szervezése a gyermekek és fiatalok számára Hátrányos helyzetű tanulók/fiatalok segítése, támogatása (pl. Tanoda program létrehozása) Fiatalok közösségfejlesztése annak érdekében, hogy az egymás közötti kapcsolatok javuljanak: ifjúsági klubok létrehozása és fenntartása, önszerveződések támogatása Családok, gyermekek és fiatalok Tanoda program: A tanoda program elsődleges célja, hogy segítse azokat a tanulókat, akik számára sem a család, sem az iskola nem tud megfelelő feltételeket biztosítani a sikeres iskolai tanulmányokhoz, mely így a lemorzsolódáshoz, alacsony iskolai végzettséghez vezethet. A tanoda célja olyan tevékenységrendszer létrehozása, ami hozzájárul a hátrányos és halmozottan hátrányos (és sok esetben szegény sorsú családokból kikerülő) tanulók készség- és kompetenciafejlesztéséhez, így elősegítve a sikeres alapés középfokú tanulmányaikat (korai fejlesztések, megfelelő pszichés, értelmi, szociális fejlődés megalapozása) az alternatív tanulási lehetőségek által. Mindemellett a program a közösségfejlesztésben is fontos szerepet játszhat, mely az érintett célcsoport számára értelmes és hasznos időtöltést tud garantálni. Közösségi programok szervezése, közösségépítés: Ezek a rendezvények lehetőséget adhatnak a társas interakciókra, kapcsolatteremtésre, egymás közti kommunikációra, mely a szocializáció szempontjából rendkívüli fontossággal bír: elősegíti a korosztályon belüli, és a korosztályok közti kapcsolatteremtést hasznos szabadidő eltöltést biztosít hozzájárul a szociális készségek fejlődéséhez, valamint a szemléletformálódáshoz kulturális élményt jelent, új ismereteket és értéket közvetít valamilyen konkrét és hosszabb távon is „működő” célt fogalmaz meg a gyerekek számára, amiért érdemes a programban részt venni. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése: A Szombathelyi Járás több településről elmondható, hogy nem rendelkezik olyan közösségi térrel, mely a fiatalság számára megfelelő alternatívát jelenthet. E települések esetében törekedni kell a közösségi terek kialakítására: a művelődési házak, alkotóházak, IKSZT-k, faluházak alkalmasak lehetnek e szerep betöltésére. A kisebb települések esetében a programszervezésbe önkéntesek, helyi egyesületek, közösségi szolgálatosok bevonása indokolt lehet, míg a nagyobb településeken a művelődésszervezők lehetnek a közösségépítés bázisai. Mindkét esetben pedig fontos a szakképzett (karizmatikus) pedagógusok bevonása a programokba. A fiatalság körében népszerűbbé válnak a közösségi tereken létrehozott közösségi programokon való részvétel, ahol szakemberek által kidolgozott módszertan alapján foglalkoznak egy, több adott tevékenységgel, s ennek keretében önkéntelenül is kialakulnak közösségek. Ezek a programok hozzájárulnak a fiatalság hasznos időtöltéséhez, a tanulmányok
162
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
sikerességéhez, mely a lemorzsolódás és a kirekesztés csökkenéséhez vezethet, sőt, a fiatalok által elkövetett bűncselekmények számának csökkenését is eredményezheti. A diákok lemorzsolódás arányának csökkenése (%) Fiatalkorúak által elkövetett bűnügyek száma (db) Közösségi programok száma (db) Közösségi programokon résztvevők száma (fő) A programba bevont közösségi terek száma (db) EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1.A célkitűzés: A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése / 1.1 A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése (ezen belül is a Romák (kiemelten roma nők) foglalkoztatásba ágyazott képzése); 3. prioritás: Gyarapodó tudástőke / 3.A célkitűzés: A korai iskolaelhagyás csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének emelése / 3.1 A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a köznevelés hátránykompenzációs képességének növelése Környezeti fenntarthatóság: A fiatalság egy része számára jelenleg közösségi terekként a települések egyik tere szolgál, ahol gyakran a hulladéktároló kapacitásait messze túlszárnyalva terhelik a környezetet (sörösdoboz, cigarettacsikk, egyéb hulladékok). A rendezett körülményeket biztosító közösségi terekkel ez a fajta környezetterhelés csökkenthető, valamint a közösségi programok során fontos beilleszteni a környezettudatosságot, illetve a fenntartható fejlődés alapjait, mely hosszabb távon eredményezhet sikereket. Társadalmi fenntarthatóság: Az ifjúsági közösségi programokat szervező települések, szervezetek által a települések ifjúságának összetartó ereje nőhet, csakúgy, mint a települések megtartó ereje, ami a kistelepülések létének jövőjét biztosíthatja alapvetően, mindazonáltal pedig a társadalmi kohézió erősítéséhez is hozzájárul. Gazdasági fenntarthatóság: A közösségi programok által különösen a hátrányos helyzetűek lemorzsolódásának csökkenése is elérhető, ami a munkanélküliség csökkenéséhez is vezethet. Ez egyrészt nagyobb jövedelmet biztosít a hátrányos helyzettel bíró családok számára, másfelől a szociális ellátórendszer terheinek csökkentéséhez is hozzájárulhat.
163
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
2.3. Krízisszoba biztosítása mindenki számára elérhetően 2. Család megerősítése; gyermeknevelés megkönnyítése, gyermekek és családok helyzetének javítása Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzatok A krízis-központ bántalmazott anyák és gyermekek, vagy bántalmazott egyedülálló nők, általában azonnali befogadására alkalmas, védett férőhely, ahol a családon belüli erőszak áldozatai néhány hétig teljes körű, ingyenes és szakszerű ellátásban részesülnek. A krízis-otthon különbözik a családok átmeneti otthonaitól. A Krízisotthonba való felvétel egyszerűbb, nincs várólista; célcsoportja bántalmazott egyedülálló nők, vagy anyák gyermekekkel. Ilyen otthonban maximum 30 napot tartózkodhat a bántalmazott nő. A Krízis-otthonok célja a következő biztonságos ellátás, lakhatás megkeresése. Családok Átmeneti Otthona a Szombathelyi járásban Szombathelyen működik egyedül, Krízis-otthon/szoba lehetőség járásszékhelyen kívül nincsen. A két típusú intézmény között jelentős különbségek vannak. CSÁO KRÍZIS-OTTHON felvételi eljárás, várólista felvétel egyszerűbb, várólista elméletileg nincs célcsoport: vegyes célcsoport: bántalmazott anya, gyermekkel; egyedülálló nők max. tartózkodási idő 18 max. tartózkodási idő 30 hónap nap csak a gyermekeknek van indokolt esetben teljes teljes ellátás ellátás minden igénybevevő számára cél: az átmeneti ellátást cél: következő biztonságos szükségessé tevő ok ellátás, lakhatás felszámolása megkeresése A családokat érintő problémák megoldására önmagában nem elégséges az állam családpolitikai eszköztára, hiszen az elsősorban közvetlen vagy közvetett pénzügyi jellegű juttatásokat biztosít, így ezzel párhuzamosan fontos olyan társadalmi attitűdformáló kezdeményezéseket indítani, amelyek növelik a hosszú távú elköteleződés, a harmonikus családi élet és a gyermekvállalás iránti igényt, valamint ezek gördülékeny és praktikus összehangolását a munkavállalással. Ezen folyamatokban kulcsszerepet töltenek be a helyi szinten működő intézmények, civil szervezetek, amelyeknek érdekérvényesítő és önsegítő hálózat kiépítése révén segíthetik a családbarát jellegű kezdeményezések, szerveződések létrehozását és működését. A családi élet konfliktusai sok esetben erőszakhoz vezetnek. A járás önkormányzatai nem rendelkeznek pontos adatokkal a családon belüli
164
bántalmazásról. A jelzési kötelezettséggel érintett intézmények és a családvédelmi koordinációért felelős szerv a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése és a bekövetkezett hozzátartozók közötti erőszak ártalmainak csökkentése érdekében egymással kell, hogy együttműködjenek és egymást kölcsönösen tájékoztassák. A bántalmazás áldozatainak a szombathelyi Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat biztosít átmeneti elhelyezést. A tartós elhelyezésre korlátozott lehetőségei vannak az intézményeknek, a jövőben ennek a problémának a megoldására felvették a kapcsolatot a döntéshozókkal.
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Szükség lenne a járásban több hasonló intézmény működtetésére, Szombathelyre való eljutás sok esetben problémát jelenthet; valamint a Családok Átmeneti Otthonába történő felvételi eljárás hosszabb volta miatt sem alkalmas a rászorulók azonnali ellátására. - segítség nyújtás a bántalmazottnak - a bántalmazás hosszú távú hatásainak, társadalmi következményeinek mérséklése az érintettek bevonásával - társadalmi szemléletváltás - a család későbbi kapcsolatának normalizálásához segítségnyújtás, konfliktuskezelés - a gyermeknevelés, illetve a családi, házassági, párkapcsolati együttélés során felmerülő kérdések, problémák feloldásához való segítségnyújtás - a helyi közösségi együttműködés kiépítésével, megerősítésével hatékonyabb hozzáférést biztosítani a szolgáltatásokhoz, amelyek elősegítik a gyakorlatban jól hasznosítható információk gyors cseréjét - gyermekek, fiatalok - kisgyermekes szülők - házasságkötésre, gyermekvállalásra készülő párok - a társkeresés és a felelős párkapcsolati magatartás iránt érdeklődő fiatalok - tanácsadást, segítséget igénylő személyek párkapcsolati, házassági és egyéb családi ügyekben Krízis-otthon/szoba működtetésének keretében: - a probléma definiálása a rendelkezésre álló információk alapján - jelzési, cselekvési kötelezettség megvalósítása - fizikai, érzelmi biztonság biztosítása - jogi tanácsadás, ügyintézés - pszichológiai tanácsadás, mentálhigiénés kríziskezelés - hivatalos ügyekben való segítség - anyagi önállóság érdekében tett lépések elősegítése - együttműködés a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival, valamint minden olyan szolgáltatóval, amely a családon belüli erőszak megoldásában, vagy a továbblépésben szerepet játszik: gyermekjóléti szolgálat egészségügyi szolgáltatók rendőrség szociális és gyámhivatal (kormányhivatalon belül)
165
Tervezett ütemezés
-
Várt eredmények
-
Indikátorok
-
Megcélzott pályázati forrás
Igazságügyi Hivatal ügyészség bíróság oktatási intézmények, önkormányzatok a kapcsolódó pályázati kiírások megjelenésétől függően 1-3 éves projekt formájában a bántalmazott személy aktuális krízis helyzetének megoldása a bántalmazás hosszú távú hatásainak, társadalmi következményeinek mérséklődése társadalmi szemléletváltás a család későbbi kapcsolatának normalizálódása a helyi közösségi érdekérvényesítő és önsegítő hálózat kiépülése, megerősödése gyorsabb és hatékonyabb tájékoztatás a családok részére, információáramlás a családok között ellátottak száma (nők, gyerekek száma) ellátások időtartama a megszervezett tréningek, foglalkozások, tanácsadások, rendezvények száma a tréningeken, foglalkozásokon, tanácsadásokon, rendezvényeken résztvevők száma
EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1.B célkitűzés: A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése / 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása 2. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében / 2.B célkitűzés: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen / 2.2 A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése TOP:
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4A célkitűzés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése A program tevékenységei olyan égető problémákra nyújtanak megoldást, amelyek a térség egészére nézve jellemzőek, és amelyek megoldása érdekében széleskörű összefogásra van szükség. Az együttműködés motorjaként a már több éves tapasztalattal rendelkező Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat működik. Az összefogás eredményeként csökken a szétváló családok száma, a rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek száma, mérséklődik az iskolai leszakadás, lemorzsolódás és az ebből eredő gyakori magatartásbeli problémák. Mindezek eredményeképpen alacsonyabb szociális kiadásokat eredményez a program. A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve,
166
saját térségi erőforrásaira és környezeti elemeire támaszkodik, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
2.4. További gyermekvédelmi, gyermekjóléti helyi szolgáltatások bevezetése 2. Család megerősítése; gyermeknevelés megkönnyítése, gyermekek és családok helyzetének javítása Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Területi Védőnői Szolgálat; járási önkormányzatok A családokat érintő problémák sok esetben társadalmi okokra vezethetők vissza: a média erőteljesen befolyásolja a mentalitást, a hozzáállást, negatív hatásai leginkább a fiatalok gondolkodásmódjában okozhatnak kárt. Csökken a családi környezetben együtt eltöltött idő, eltávolodnak egymástól a családtagok, amely gyakran vezet családi konfliktusokhoz, a gyermekeknél iskolai kudarcokhoz, magatartásbeli problémákhoz, leszakadáshoz. A gyermekek iskolai keretek között nem jutnak hozzá a személyiségük fejlődése, a devianciák elkerülése szempontjából fontos prevenciós lehetőségekhez, a szülők pedig gyakran nem rendelkeznek azokkal a szociokulturális, kommunikációs, gondozási, nevelési mintákkal, készségekkel, amelyek ilyen helyzetekben segítséget nyújthatnának a szülői szerepek betöltéséhez. A gyermekek, fiatalok számára lehetőségeket kell adni a prevenciós és szabadidős programok elérhetővé tételéhez, emellett gondoskodni kell arról, hogy szabadidejüket lehetőleg személyiségük, képességeik, készségeik fejlesztésére fordíthassák. Ahhoz, hogy a gyermekek és fiatalok lehetőségei az élet minél szélesebb területén bővülhessenek, a szakemberek mellett fontos bevonni és felkészíteni a szülőket is. A gyermekvállalás után munkába visszatérő kisgyermekes szülők komoly nehézségekkel szembesülnek nem csak az elhelyezkedést illetően, hanem a munkába állást követően a munkahelyi és családi teendők összeegyeztetése terén is. A munkavállalói oldal jellemzően nem kínál családbarát munkavállalási lehetőségeket, a nappali ellátó intézmények kevéssé alkalmazkodnak a kisgyermekes munkavállalók életritmusához, így még a gyermekek nappali elhelyezése is nehézségeket okoz, amely nélkül elképzelhetetlen az újbóli munkába állás. A családokat érintő problémák megoldására önmagában nem elégséges az állam családpolitikai eszköztára, hiszen az elsősorban közvetlen vagy közvetett pénzügyi jellegű juttatásokat biztosít, így ezzel párhuzamosan fontos olyan társadalmi attitűdformáló kezdeményezéseket indítani, amelyek növelik a hosszú távú elköteleződés, a harmonikus családi élet és a gyermekvállalás iránti igényt, valamint ezek gördülékeny és praktikus összehangolását a munkavállalással. Ezen folyamatokban kulcsszerepet töltenek be a helyi szinten működő intézmények, civil szervezetek, amelyek az érdekérvényesítő és önsegítő hálózat kiépítése révén segíthetik a családbarát jellegű kezdeményezések, szerveződések létrehozását és működését. Összefogásuk révén a közösség tagjai számára pozitív, követendő mintákat mutatnak be, továbbá tanácsadással, a gyermekfelügyelet megszervezésével, stb. segíthetik a helyi családok életét, munkába állást, megkönnyítve és egyúttal vonzóbbá téve ezáltal a fiatalok számára is a családalapítás, a gyermekvállalás melletti döntést.
167
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Szombathelyen a gyermekvédelmi, gyermekjóléti helyi ellátások viszonylag jól működnek, a későbbi törvényi változások nyomán sok szolgáltatás járási szintre is ki lesz terjesztve. - a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése gyermeki jogok érvényesítéséhez, fejlődést biztosító támogatások hozzájutásához való segítség családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, káros szenvedélyek megelőzését szolgáló tanácsadás szociálisan válságos helyzetben lévő várandós anyák támogatása, ellátása szabadidős programok szervezése hivatalos ügyek intézésének segítése - gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése észlelő és jelzőrendszer működtetése a potenciális veszélyt előidéző okok feltárása, megoldására javaslatok az intézményekkel való együttműködés megszervezése (pl. védőnő, háziorvos, családsegítők, nevelési tanácsadó, rendőrség, stb.) - kialakult veszélyeztetettség megszüntetése családgondozás családi konfliktusok megoldása; gyermekelhelyezés és kapcsolattartás egészségügyi és szociális ellátás, hatósági beavatkozás kezdeményezése javaslat készítése a gyermek kiemelésére, gondozási helyére - gyermek visszahelyezése érdekében családgondozás biztosítása a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához utógondozás biztosítása - gyermekek, fiatalok - kisgyermekes szülők - GYES/GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérő szülők - tanácsadást, segítséget igénylő személyek párkapcsolati, házassági és egyéb családi ügyekben Gyermekek számára szervezett - A személyiség érését és a gyermek szocializációját elősegítő csoportos foglalkozások; - Önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő, agressziókezelő tematikus csoportfoglalkozások; - Iskolarendszeren kívüli felzárkóztató, tehetséggondozó programok; Szülők számára szervezett - Szülői szerepet erősítő, valamint családi konfliktusok megoldását célzó egyéni pszichoterápia, illetve családterápiás, párterápiás, konfliktuskezelő programok;
168
-
-
-
-
-
-
-
Tervezett ütemezés
-
Várt eredmények
-
Indikátorok
-
Családkonzultáció, párkonzultáció, konfliktuskezelő tanácsadás; Kommunikációs és egyéb önismereti, illetve a szociális beilleszkedést segítő foglalkozások; Családon belüli kapcsolatokat támogató, illetve a család társadalmi beilleszkedését elősegítő egyéb programok. A célcsoporttal közvetlenül foglalkozó, az érintett intézmény által foglalkoztatott szakemberek, önkéntesek programra való felkészítése az intézmény által tartott szemináriumok keretében; Terápiás ülések, csoportfoglalkozások lebonyolítására alkalmas helyiség kialakítása, biztosítása; A program folyamatába illeszkedő, annak célját erősítő táborok vagy tábor jellegű (egész napos együttlétet biztosító) programok szervezése Az érintettek utógondozására, nyomon követésére szakmai programok kidolgozása, működtetése. a fogyatékkal élő gyermeket gondozó szülőknek átmeneti segítséget, gyermekfelügyeletet biztosító szolgálat kompetenciafejlesztés a munkaerőpiacra való visszatérésről, a családi élet és a munka összeegyeztethetőségéről a célcsoport szükségleteinek figyelembevételével az önfoglalkoztatást támogató kezdeményezésekre (szociális szövetkezetek, falusi turizmus, gazdasszonyképzés, családi vállalkozások, stb.) irányuló tanácsadás családi, párkapcsolati mediáció a párok közötti, illetőleg a szülők és gyermekeik közötti, a generációk közötti vagy egyéb családon belüli konfliktusok feloldása érdekében – egyéni család- és párkonzultáció lehetőségével a fiatalok önálló életvezetési készségeinek, önismereti, kommunikációs és konfliktuskezelési képességeinek fejlesztését célzó tréningek, foglalkozások iskolarendszeren kívüli egyéni vagy csoportos, művészetterápiás, önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő, agressziókezelő foglalkozások a kapcsolódó pályázati kiírások megjelenésétől függően 1-3 éves projekt formájában a helyi közösségi érdekérvényesítő és önsegítő hálózat kiépülése, megerősödése gyorsabb és hatékonyabb tájékoztatás a családok részére, információáramlás a családok között válások számának csökkenése, gyermekvállalási kedv növekedése munkába álló kisgyermekes szülők számának növekedése fiatalok munkába állásának megoldása helyi szinten – elvándorlás csökkentése a megszervezett tréningek, foglalkozások, tanácsadások, rendezvények száma a tréningeken, foglalkozásokon, tanácsadásokon, rendezvényeken résztvevők száma a tanácsadásokat, programokat, akciókat biztosító szervezetek iletve együttműködések száma
-
169
Megcélzott pályázati forrás
EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1.B célkitűzés: A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése / 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása ÉS 1.D célkitűzés: A gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása elsődlegesen a marginalizált közösségekben / 1.4 Gyermekeket sújtó nélkülözés felszámolását célzó programok és szolgáltatások fejlesztése TOP:
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4A célkitűzés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése A program tevékenységei olyan égető problémákra nyújtanak megoldást, amelyek a térség egészére nézve jellemzőek, és amelyek megoldása érdekében széleskörű összefogásra van szükség. Ennek eredményeként csökken a szétváló családok száma, a rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek száma, mérséklődik az iskolai leszakadás, lemorzsolódás és az ebből eredő gyakori magatartásbeli problémák. Mindezek eredményeképpen alacsonyabb szociális kiadásokat eredményez a program. A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi egységen belül a szereplők a helyi adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaira és környezeti elemeire támaszkodik, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánik.
2.5. Családi szolgáltatások erősítése, továbbfejlesztése 2. Prioritás: Család megerősítése; gyermeknevelés megkönnyítése, gyermekek és Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Területi Védőnői Szolgálat A megyében az elmúlt évtizedben a családméret jelentősen csökkent, száz családban átlagosan 288-an éltek a népszámlálás idején. A születések számának csökkenése következtében a családok kevesebb, mint harmadában volt 15 éven aluli gyermek. A házastársi köteléken alapuló családokban kevesebb, az élettársi kapcsolatokban ezzel szemben majd kétszer több gyermek élt a tíz évvel korábbinál, ennek ellenére a 15 éven aluli gyermekek döntő hányadát még mindig a házaspáros családokban nevelik. Sajnos egyre több a problémákkal terhelt család. A hagyományos két szülős, több generációs családmodellek átalakultak. Egyre több szülő válását, elvesztését kell feldolgoznia a gyermekeknek. Sok gyermeknél és fiatalnál pszichés, tanulási és magatartási zavarok alakulnak ki emiatt. A váláson kívül válsághelyzet kialakulhat betegség, halál, munkahely, lakás elvesztése esetében is. Magas az egyszülős családok aránya is, akik a napi problémáik megoldásában még kevesebb eséllyel találnak segítséget, mint a
170
kétszülősök. Fontos, hogy ezekben a helyzetekben a családok segítséget, védőhálót kapjanak a közösségtől a talpra álláshoz, boldoguláshoz. Ezt a célt szolgálja a családsegítő szolgálatok munkája, valamint új kezdeményezésként az SOS Gyermekfalu Alapítvány családmegerősítő programja is. A kőszegi és séi bázisuk miatt a vas megyei, illetve szombathelyi aktív szerepvállalás lehetősége is adott, amelyet a járási együttműködés tovább erősíthet. A járáson belül több civil szervezet foglalkozik az idős emberek életkörülményeinek javításával, az őket érintő problémák megoldásával, valamint az idős társadalom aktív közösségének kialakításával. Az elöregedő lakosság miatt az intézményi statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a járásban folyamatosan emelkedik a napi rendszerességgel (egy vagy több alkalommal) ellátást igénylő idősek aránya (étkeztetés, házi segítségnyújtás). Az ellátásban részesülő idősek jelentős része egyedül él, hozzátartozók hiányában nemcsak a hagyományos munkaidőkeretben, hanem azon túl, délután, az esti órákban, hétvégén és ünnepnapokon is rászorulnak az ellátásra. Szerencsére Szombathelyen létezik folyamatos házi segítségnyújtás. Az intézményi kapacitások is korlátosak, nem tudják kielégíteni az igényeket. Az önkormányzatok és a civil szektor együttműködésével csökkenthető az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk egymástól való eltávolodása. Szombathelyen az önkormányzat kezdeményezésére létrejött az „Aktív időskor” program, melynek célja a 60 év feletti helyi lakosok társadalmi részvételének fokozása, társadalmi összetartozás erősítése; az érintett korcsoport aktivizálása; lehetőség nyílik a társas kapcsolatok kiépítésére, ápolására – kiemelt jelentősége van a különböző társadalmi csoportba tartozó idős emberek közötti kapcsolatok kialakulásának a generációk közötti kapcsolatok újjáépítése, szolidaritás erősítése. Célok
A drámaian alacsony születési mutatók, illetve a társadalom értékrendjében a családalapítás, a gyermekvállalás fontosságának jól látható visszaszorulása szükségessé teszi, hogy a köztudatban pozitív irányú változás, fordulat következzen be. Ehhez mindenekelőtt a helyi közösségek tagjai összefogásának erősítésére, a közös célok érdekében való cselekvés előmozdítására van szükség. A helyben működő civil szervezetek ebben a tevékenységben jelentős szerepet tudnak vállalni, mindenekelőtt azáltal, hogy a közösség tagjai számára pozitív, követendő mintákat mutatnak be, továbbá tanácsadással, a gyermekfelügyelet megszervezésével stb. segítik a helyi családok életét, megkönnyítve és egyúttal vonzóbbá téve ezáltal a fiatalok számára is a családalapítás, a gyermekvállalás melletti döntést. Minden olyan, helyben működő civil szervezet részesülhet támogatásban, amelynek tevékenysége a helyi családok összefogására, közös programok, rendezvények szervezésére, a gyermekvállalás népszerűsítésére irányul, és e tevékenységén belül tanácsadást, lelki gondozást, a gyermekfelügyelet megszervezéséhez való segítségnyújtást stb. is vállal. A tanácsadások elsősorban a párkapcsolat, a házasság, a gyermekvállalás és –nevelés, a gyermek elhelyezése kapcsán felmerülő kérdéseket érintik, annak érdekében, hogy a helyi közösségek érintett tagjai kölcsönösen átadhassák egymásnak tapasztalataikat. További célok - fiatal szülők számára információ átadás, kompetencia fejlesztés
171
-
Célcsoportok Tevékenységek leírása
családon belüli problémák kezelésére szakmai segítség nyújtása az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa szakmai hátterére alapozva képzések, tanácsadások indítása - A járás családjai számára kompetencia fejlesztés - Egyfajta családi szolgáltatásokat nyújtó központok, ún. „családi erőforrás központok” létrejötte, amelyek helyi szinten az ott élő családok, illetve a közösség más tagjai részvételével tevékenykednek, s hozzájárulnak a helyi társadalomban a családbarát attitűd megerősödéséhez. - Cél a családi életre nevelés elősegítése, a házassággal, a hosszú távú párkapcsolati elköteleződéssel és a gyermekvállalással kapcsolatos pozitív attitűd közvetítése mind a párkapcsolattal még csak ismerkedő tizenéves korosztály, mind a már családalapításon gondolkodó fiatalok, mind pedig a már házasságban, tartós kapcsolatban élők körében. Ehhez kapcsolódik továbbá – mint célkitűzés – a gyermeknevelés, illetve a családi, házassági, párkapcsolati együttélés - Során felmerülő kérdések, problémák feloldásához való segítségnyújtás. - A járás családjai - Fiatal generációk 1. Tevékenységcsoport: Családokat támogató gyakorlati szolgáltatások 1.1. szívességcsere központ – önkéntes szolgáltatások cseréje, 1.2. a kisgyermekes családoknak tapasztalt szülők bevonásával önkéntes baráti segítséget, támaszt, átmeneti gyermekfelügyeletet nyújtó szolgálat 1.3. a fogyatékkal élő gyermeket gondozó szülőknek átmeneti segítséget, gyermekfelügyeletet biztosító szolgálat 1.4. Gyermekfelügyelet megszervezése önkéntes és kölcsönös alapon, az idősebb generációk bevonásával is 1.5. Tanácsadás, a családi élettel, gyermekneveléssel összefüggő kérdésekben 1.6. Családtámogatási ellátásokkal, családi kedvezménnyel kapcsolatos tájékoztatás; 1.7. Napközbeni gyermekellátás és –felügyelet kérdései: bölcsődéztetéssel, óvodáztatással, iskolába beíratással kapcsolatos tudnivalókról, a környéken található szolgáltatásokról, intézményekről, elérhetőségükről való tájékoztatás, gyermekfelügyeletet vállaló önkéntes személyek kiközvetítése; 1.8. Egyéb, a családokat támogató gyakorlati szolgáltatás 2. Tevékenységcsoport: Gyermekvállalás és munkavállalás összeegyeztetését segítő szolgáltatások és képzések: 2.1 Gyermekgondozásból visszatérő szülők számára tanácsadás megszervezése a célcsoport szükségleteinek figyelembe vételével 2.2 Tréning vagy kompetenciafejlesztés a munkaerőpiacra való visszatérés témakörében, a családi élet és a munka összeegyeztethetőségéről a célcsoport szükségleteinek figyelembevételével; 2.3 Az önfoglalkoztatást támogató kezdeményezésekre (szociális szövetkezetek, falusi turizmus, gazdasszonyképzés, családi vállalkozások) irányuló tanácsadás. 2.4 Helyi munkáltatók részére tartott tájékoztató előadások a családbarát munkahelyi feltételek kialakításával kapcsolatban (munkarend beosztása,
172
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
szabadságkiadás rendje, munkahelyi gyermekmegőrzési lehetőségek biztosítása, járulékkedvezmények igénybevétele stb.) 2.5 Egyéb, a gyermekvállalás és munkavállalás összeegyeztetését segítő szolgáltatások és képzések 3. Tevékenységcsoport: Közösségépítő programok – családi életre nevelés, tréningek, rendezvények: 3.1 Családi életre nevelést segítő rendszeres, személyes jelenléttel megvalósuló csoportos tréningek, foglalkozások 3.2 Felelős párkapcsolati attitűd támogatása: kamasz fiataloknak szóló szemléletformáló foglalkozások a férfi-női kapcsolatokkal, családtervezéssel kapcsolatos kérdésekben. 3.3 Házasságra való felkészítés: segítségnyújtás a fiatal párok részére ahhoz, hogy a tartós elköteleződést jelentő házasság, mint érték mellett döntsenek, és felkészülhessenek az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatokra, kihívásokra. 3.4 Családi, párkapcsolati mediáció, a párok közötti, illetőleg a szülők és gyermekeik közötti, a generációk közötti vagy egyéb családon belüli konfliktusok feloldása érdekében. 3.5 A szülői feladatokra felkészítő, a gyermeknevelést segítő tréningek, foglalkozások, 3.6 Családbarát jellegű, nagyobb létszámot érintő közösségépítő találkozók, rendezvények, programok eseti, vagy időszakosan ismétlődő megszervezése a projektben részt vevő célcsoporttagok számára. 3.7 Házassággal, családi életre neveléssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretterjesztő anyagok készítése, terjesztése 3.8 Egyéb, a családi közösségek építését szolgáló programok, rendezvények 2016-tól folyamatos A projekt eredményeként megvalósulhat a célcsoportok igényeire közvetlenül reagáló információs- és szakmai segítő szolgálat működtetése, a formális és informális képzések, felkészítések, tréningek szervezése segítheti a családi értékek felerősödését; illetve a házasságok, gyermekek számának növekedését Szombathelyen és a járásban. A program során önkéntességre alapozott kezdeményezések indulnak el, amelyek egy városi szintű szervezett együttműködés életre hívásával a kihívásokra gyorsan és hatékonyan reagáló helyi társadalmat, hálózatba szerveződő, erőforrásokban gazdag szervezeteket eredményez. A szolgáltatási hálózat kialakításával egyszerűsödhet a családbarát hivatali ügyintézés, továbbá a programba bevont vállalkozások közreműködésével kísérleti jelleggel kidolgozásra kerülhetnek családbarát cafeteria rendszer elemei. A kompetenciafejlesztő valamint önfoglalkoztatásra fókuszáló pályaorientációs programok segíthetik a munkaerő-piacra történő reintegráció folyamatát. - a programban résztvevő családok / gyermekek száma - Képzések száma - rendezvények száma - az adott tevékenységre irányuló akciók száma EFOP: - 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a
173
foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP: -
-
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
1. prioritás: Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére / 1.D. célkitűzés: kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
GINOP: - 5. prioritás: Foglalkoztatás / Munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodása / Alkalmazkodóképesség fejlesztése (munkahelyi rugalmasság és munka minőségének ösztönzése; jogszerű foglalkoztatás ösztönzése) A programcsomag társadalmi fenntarthatósága biztosítottá válik, ha egyrészről igény mutatkozik a célcsoportok tagjai részéről a kezdeményezésekben való részvételre (nem elegendő felismerni a gondjainkat, motiváltnak is kell lenni a problémák megoldása érdekében), másrészről a támogatást, segítést nyújtó személyek, szervezetek és intézmények erkölcsi, szakmai és esetenként anyagi támogatásban is kell, hogy részesüljenek annak érdekében, hogy az akciók rendszeresen vagy folyamatosan elérhetők legyenek az érintettek számára. A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához, így hozzájárulhatnak a fenntarthatóság szakmai oldalról való biztosításához is. A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival lehet biztosítani, valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.). 2.6. Baba-mama klubok szervezése a kisebb településeken is, nagyobb településeken pedig ezek fejlesztése 1. Szociális felzárkóztató és közösségfejlesztési program a társadalmi összetartozásért Humán Civil Ház Védőnői Szolgálat, Városi Önkormányzat Egészségügyi Központ, helyi önkormányzatok, civil szervezetek A Szombathelyi járás jó pár településén működik ma már Baba-mama klub, melyek alapvető célja a gyermekükkel otthon maradó édesanyák segítése, támogatása a közösségbe való tartozás érzésének erősítése révén. A nők amellett, hogy a gyermekvállalással kikerülnek a munkaerőpiacról, a korábbi közösségi terekből, számos új problémával is találkoznak, melyek megoldásához szükségük lenne, illetve van segítségre. A Baba-mama klubok
174
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
lehetőséget adnak arra, hogy csökkentsék az elszigetelődés-érzés mértékét, továbbá tapasztalatcsere útján az újfajta problémák megoldásának kezelésében is segítséget nyújtanak. A kismamák számára szervezett klubok elősegítik az anyák, gyermekeik, valamint az egész családi élet kiegyensúlyozottságát. Azokon a településeken, ahol már működik Baba-mama klub, ott további tematikus programokkal kívánatos színesíteni a klub életét. Olyan tematikusan szervezetett Baba-mama klubok létrehozása, továbbá a meglévők továbbfejlesztése, amelyek szélesebb közönség számára is vonzóvá teszi a klub életét, és a valós igényeknek megfelelő, az aktuális helyzetekben segíteni tudó módon működnek a helyi közösség részeként
Kisgyermeket nevelő édesanyák, gyermekeik, családtagjaik. segítség nyújtás a szülők részére a kisgyermek egyes életszakaszaiban felmerülő sajátosságainak megfelelő kezeléséhez, információ nyújtása a különböző életkorban előforduló problémákról, nehézségekről, szülők egymás közti tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása, kapcsolati hálók építése, harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakítása. egészségügyi szakemberrel történő kommunikáció hatékonyságának a javítása. szülők tájékoztatása, társadalmi integráció, önérvényesítés segítése. konfliktuskezelés módszereinek elsajátításában való segítségnyújtás, szülői hivatás érzésének erősítése különböző foglalkozások, tréningek, technikák elsajátítása révén, közösségfejlesztés, mentálhigiénés segítségnyújtás, önfejlesztési/önismereti módszerekkel való megismerkedés. Kéthetente egy alkalom A baba-mama lehetőséget ad, hogy a résztvevők megosszák egymással gondjaikat, vagy akár a jól bevált módszereket. A felmerülő kérdésekre szakmai segítséget kaphatnak az érdeklődők. A közös gondolkozás, az egymás közelében élő, akár különböző szociális helyzetű családok megismerkedésének eredményeképp csökkennek a területi hátrányok, erősödik a társadalmi összetartozás, valamint hangsúlyos támogatást kap a társadalomból való kiszorulás megakadályozása és a társadalmi integráció segítése. - résztvevő klubtagok száma - megvalósult előadások/rendezvények száma Nem releváns tekintettel arra, hogy a klubok beindítása és fenntartásának nincs jelentősebb anyagi vonzata.
175
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
A hosszabb távú fenntarthatósághoz szükséges látni a Baba-mama hatékonyságot is és amennyiben indokolt, elvégezni a szükséges változtatásokat. Az igény – megvalósítás – hatékonyság összefüggéseit figyelembe vevő programok kellenek, mert csak azok fenntarthatósága biztosítható. Egy Baba-mama klub működtetésének anyagi vonzata nem feltétlenül jelentős. Legtöbb esetben a helyi Művelődési Házban, könyvtárban vagy egyéb önkormányzat által fenntartott intézményben az összejövetelekre alkalmas helyiség térítésmentesen állhat a klubtagok rendelkezésére. Az esetleges meghívott szakemberek felmerülő díjazását jó esetben az önkormányzat átvállalhatja, de ha jól működő, aktív csoport jön össze, a költségek szétosztása sem jelent túl nagy terhet a részvevőknek. A fenntarthatóságot egy agilis klubvezető is biztosítani tudja, azonban ha igazán jó közösség jön össze, a folyamatos önszerveződés sem kizárható. 2.7. Gyermek mentálhigiénés ház létrehozása, a BARNAHUS modell bevezetése, mint új típusú gyermekvédelmi pilot program 2. Család megerősítése; gyermeknevelés megkönnyítése, gyermekek és családok helyzetének javítása Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala, Szombathely MJV Önkormányzata, megyei, városi ügyészség, rendőrkapitányságok, a TÁMOP pályázatban résztvevő 23 együttműködő partner szervezet Napjainkban a különböző okokból veszélyeztetett, pszichésen traumatizálódó gyermekek száma különböző okokból, de évről évre lineárisan nő. Az új típusú, a gyermekek védelmét hatékonyabban és szélesebb körben védő módszerek és eszközök bevezetése ezért nem tűr halasztást. Az áldozat-segítés javítása és a gyermekbarát igazságszolgáltatás bevezetése irányába ugyan tett már lépéseket Magyarország, azonban a rendőrség és a gyámhatóság a mai napig hatósági szemlélettel közelít az érintett gyermekekhez, ami súlyos problémát jelent. Az eszkalálódott kapcsolattartások kezelése egyre nehezebb feladatot jelentenek a gyámhatósági munkában, az esetek számának drasztikus gyarapodása és bonyolultsága miatt. A szakemberek erőfeszítései ellenére sem sikerül mindig jó megoldásokat találni, a gyermekek folyamatosan pszichésen traumatizálódnak, veszélyeztetve vannak. Új szemlélet, új módszerek kellenek. A közös szülői felügyeleti jog gyakorlására társadalmunk elvált szülőpárjai nincsenek felkészülve, ezt meg kell tanítani nekik. A tartós nevelésbe vett gyermeket nevelő szülők és a gyermekvédelmi szakemberek célja, hogy a gyermek minél hamarabb „vissza gondozható” legyen a családba. A vérszerinti szülő és gyermekei közötti kapcsolattartás módszertanát azonban meg kell újítani, amihez a Segítő Ház nyújthatna szakmailag megfelelő helyszínt.
176
A szociális szakemberek továbbképzését intenzívebbé és folyamatossá kell tenni. Ehhez kellene egy detektív tükrös terem, mely a saját élményű ismeretszerzést szolgálná és ilyen nincs Szombathelyen, kellene egy tolmácsolási feltételeknek megfelelő konferencia terem a szociális szféra szakembereinek. Magyarország 2015. szeptemberében ratifikálta az Európa Tanács „A gyermekek védelméről, a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen” című egyezményét. Az un. Lanzarote egyezmény elfogadásával Magyarországon számos gyermekvédelmi törvény, eljárás, módszer, eszköz fog megváltozni. Szombathely az egyezményben megfogalmazott jogszabály-módosítási javaslatoknak megfelelő, új típusú gyermekvédelmi eljárások bevezetésével országos jelentőségű mintaprojektet valósítana meg.
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
A program közvetlenül kapcsolódik a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat által 2013-2015 között megvalósított TÁMOP 5.6.1.C - 11/2-2011-0027. számú, „Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés Szombathelyen” című projekthez, annak egyenes folytatása. Modell értékű komplex gyermek-mentálhigiénés program kidolgozása és bevezetése a gyermekvédelemben a „skandináv modell” /BARNAHUS/ adaptálásával, független szakmai, helyi intézetben, melynek feladata a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme. rövid távú cél: - a program kidolgozása, magyarországi adaptálása, - a megfelelő épület kialakítása az új típusú gyermekvédelmi feladatok ellátására középtávú cél: - a szakemberek toborzása, felkészítése - konferenciák szervezése, tanulmányutak, tapasztalatcsere hosszú távú cél: - a segítő, kutató, tudományos munka elindítása - 0-18 éves korú a gyermekek - Szülők, nevelőszülők - Gyámhatóság, TEGYESZ, rendőrség, ügyészség szakemberei - Védőnők, iskolai jelzőrendszer pedagógusai, iskola pszichológusok - Óvónők, gyermekjóléti szolgálat szakemberei - Mediátorok és a munkájuk során gyermekekkel kapcsolatba kerülő egyéb személyek - Médiumok A szexuális abúzus, agresszió, vagy eszkalálódott kapcsolattartás miatt áldozattá vált gyermekek komplex és folyamatos mentálhigiénés segítése. Tevékenységek: -
Gyermek mentálhigiénés ház létrehozása az „izlandi modell” alapján.
177
Várt eredmények
-
A LANZAROTE egyezmény ratifikálása után előálló új jogszabályok maradéktalan bevezetése, alkalmazása, a tapasztalatok folyamatos levonása. Izlandi /BARNAHUS/ modell bevezetése Magyarországon, országos módszertani központtá válás.
-
Az új családjogi szabályozásnak megfelelően a megosztott szülői felügyeleti jog és szülő-gyermek kapcsolattartás minél jobb, a skandináv modell szerinti gyakorlati megvalósulásának elősegítése.
-
A napjainkra kialakult, a gyámhivatalok által kezelhetetlenné váló, eszkalálódott szülői kapcsolattartások komplex kezelése: egy teamben dolgozik gyermek és felnőtt pszichológus, mediátorok, szociális munkások, pszichiáter, orvos.
-
A gyermek-mentálhigiénés ismeretek oktatása a pedagógusok, szociális munkások, gyámhatósági előadók, rendőrségi szakemberek, bírósági- és ügyészségi szakemberek körében.
-
Mentálhigiénés tevékenység, azaz bűncselekmény esetén az áldozattá váló gyermek kihallgatása az izlandi /BARNAHUS/ modell alkalmazásával
-
Szociális és gyermekvédelmi szakemberek széles körének folyamatos továbbképzése
-
Új típusú dokumentálási rendszer, formák kidolgozása
-
az izlandi „BARNAHUS” modell Magyarországi adaptálása, bevezetése, a huszonegyedik századi, új típusú gyermek-mentálhigiénés problémákra korszerűen reagáló gyermekvédelmi szakemberek kiképzése, a gyermekvédelemben folyamatosan megújuló jogszabályi környezethez való rugalmas alkalmazkodás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése, az egyre riasztóbb méreteket öltő gyermekveszélyeztetés csökkentése, a TEGYESZ-ban folyó felügyelt kapcsolattartások új, korszerű helyszínének megteremtése, a gyermekvédelem területén tudományos kutatások beindítása A programba bevont gyermekvédelemben dolgozó szakemberek, rendőrök, ügyészek, bírák, védőnők, óvónők, pedagógusok, orvosok és egyéb személyek száma Programdokumentáció elkészítése, Kiképzett mediátorok száma A programban részt vevő gyermekek száma A TÁMOP projektben kiképzett mediátorok munkába állítása
-
-
-
Indikátorok
-
-
178
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
TOP: 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4A célkitűzés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1.B célkitűzés: A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése / 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
2. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében / 2.B célkitűzés: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási területen / 2.2 A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése A projekt valós társadalmi problémát kezel, Európában az elmúlt 19 évben 56 BARNAHUS ház alakult, a megújuló európai gyermekvédelem a skandináv modell irányába tart. A projektgazda és partnerei rendelkeznek az induláshoz szükséges szakmai tapasztalattal, azonban az infrastruktúra biztosítása és a szakemberek kiképzése a projekt sikeres végrehajtásának előfeltétele. A pénzügyi feltételeket európai uniós és hazai pályázaton nyert, illetve civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, valamint az állam és az önkormányzatok költségvetési hozzájárulásával lehet biztosítani. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda az infrastruktúra kialakítása, a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épület, szelektív hulladékgyűjtés, stb.).
Segítés városa és járása; egészségügyi helyzet javítása Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
3.1. Egészségműveltségi programok beépítése az oktatásba Segítés városa; egészségügyi helyzet javítása Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata A járásban működő óvodák, általános- és középiskolák, háziorvosok, védőnők, KLIK, Védőnői Szolgálat, Humán Civil Ház, SRT LOGO Ifjúsági Szolgálat, helyi önkormányzatok, civil szervezetek Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. A WHO-nak az 1948-as alkotmányában megfogalmazott meghatározása a helyes kiindulópont, ahol azt hangsúlyozzák, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösséghez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és társadalmi lehetőségei közt. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő
179
magatartásminták elsajátítása, az egészséges életmód feltételeinek biztosítása.
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
A magyar lakosság egészségi állapota mind a környező országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében igen kedvezőtlen. Ez alól sajnos a Szombathelyi járás lakossága sem kivétel, a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők aránya különösen magas. Habár az elmúlt évek során egyre nagyobb hangsúlyt kapott az egészséges életmód a járási akciók során, kevés a közösségi alkalmak, helyi kampányok, lehetőségek száma, melyek az egészségtudatosság javítását segítenék elő. Éppen ezért az egyén egészsége iránti felelősségének, az öngondoskodás képességének, valamint az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátításának hatékony támogatása képes hozzájárulni a térségben élők átlagos életminőségének, illetve egészségügyi helyzetüknek javításához. A változás azonban az egyén döntésével kezdődik el és csak közösségi támogatottsággal tartható fenn. Az egyén és közösség változtatáshoz való viszonyát az egészségfejlesztés (propagálás, felhatalmazás, közvetítés) eszközeivel nagymértékben segíteni lehet. Mivel az értékrend formálódására alapvetően a fiatalabb korosztályoknál van nagyobb lehetőség, így az egészséges életmódra való nevelés esetükben lehet a legeredményesebb. Ennek megfelelően indokolt az egészségműveltségi programok beépítése az oktatásba, amelynek megfelelő keretet biztosíthat „Szent Márton köpenye” program is. - A fizikális és mentális egészség védelmére/megőrzésére irányuló egészségfejlesztési és megelőzési programok megvalósítása; - Az egészségi állapot javulását elősegítő beavatkozások minden színtéren; - Az egészséges életre nevelés, az egészség megőrzésére, megerősítésére vonatkozó kezdeményezésekkel; - Az egészséges életmódhoz szükséges tudás és kompetenciák megszerzésének támogatása; - Minden életkorban cselekvésen alapuló egészségtudatos magatartás kialakítása; - A legjelentősebb egészség-kockázati tényezők befolyásolása célzott megelőzési, és egészségfejlesztési programokkal; - A helyi közösségek szereplőinek együttműködésben megvalósuló egészségtudatos döntések, tervezések számának a növelése; - A közösségi aktivitások, a partnerségi együttműködések, és a helyi közösségek erősítése. - Óvodások; - Általános iskolai tanulók; - Középiskolai tanulók; - Óvodai dolgozók, - általános- és középiskolai tanárok, - védőnők. - Előadások szervezése egészségügyi dolgozók meghívásával és egészségügyi tanácsadások megvalósítása (a végrehajtásért felelős gazdák személyesen keressék fel az érintetteteket); - az óvodások és kisiskolások számára a mindennapi tevékenységbe beleszőtt, játékos formában elérhető ismeret-átadás megszervezése; - Óvodai dolgozók, tanárok és védőnők felkészítése az egészséges életmódra való oktatásra;
180
- Egészséges életmód ismertetése, oktatása az iskolákban, óvodákban, a tanárok és védőnők a közreműködésével: - egészségműveltséget megalapozó attitűd támogatása, - iskolai egészségfejlesztési programok szervezése az egészségtudatos életmód kialakítása céljából, - sportolás népszerűsítése, - táplálkozási formák és problémák megismerése, - nemet mondok kezdeményezés (drogprevenció); - Egészségműveltségi programok szervezése minden színtéren, fejlesztve így a kognitív, személyes és szociális kompetenciákat; - Az egészséges életmód témakörében írásos tájékoztatófüzetek összeállítása, és azok eljuttatása a célcsoportok részére. Tervezett ütemezés 2016-2020 Várt eredmények Az emberek – elsősorban a fiatalabb generációk – szemléletformálása, egészségtudatosabbá válása. A megszerzett tudással csökken a szociális, társadalmi, gazdasági leszakadás mértéke a térségben. Az egészségműveltségi szintet növelő programok javítják a lakosság számára az egészségügyi információk elérését, valamint azok hasznosítását és értelmezését. Az egészségműveltség bővülésével fokozódik a motiváció és készség (kognitív, szociális), melynek várható eredménye a hatékony egészségfejlődés. A folyamat hatására az egészséges életmód és az arra való nevelés része lesz a mindennapoknak, társadalmi elvárássá válik, a társadalmi elvárások hatékony közvetítése pedig a társadalmi normák pozitív irányú módosulását eredményezik. Indikátorok - Végrehajtott egészségfejlesztési programok, illetve előadások száma; - A programokon, előadásokon résztvevők száma; - Bevont fiatalok száma; - Együttműködések száma; - A célcsoporthoz eljuttatott tájékoztatók száma. Felhasználható EFOP: pályázati forrás / I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 3. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS érintett operatív (1. prioritási tengely) A megfizethető, fenntartható és minőségi program prioritása és szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az intézkedése egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat (9.iv) / célkitűzés: 1.F Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Fenntarthatóság A fiatalok – illetve a teljes lakosság – egészség-műveltségének javulásával, (környezeti, az egészségügyi ellátórendszer igénybevétele átrendeződik a hatékonyság társadalmi, javításának irányába. A folyamat hatására az egészség-műveltségben fellépő gazdasági) különbségek csökkenek, így az egészségi állapotban lévő különbségek is mérséklődnek. Ha az egészségi állapotban fellépő különbségek csökkennek, a társadalom versenyképessége javul. Mivel a gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek oktatási intézményekben – ebben az időszakban lehet érdemi hatást gyakorolni személyiségük fejlődésére, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását, – a megvalósított programok hosszú
181
távú hatást váltanak ki, így az egészségműveltség javítása mind a társadalmigazdasági, s mind a környezeti fenntarthatóságot pozitív irányban befolyásolja, akár közvetett, akár közvetlen módon. Megnevezés
3.2. Egészségügyi állapotfelmérések, szűrések megfelelő kommunikáció kíséretében, s a programok megfelelő elérhetőségének biztosításával
Prioritás
Segítés városa és járása; egészségügyi helyzet javítása
Végrehajtásért felelős gazda
SZMJV Önkormányzata, Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete, települési önkormányzatok
Partnerek
Védőnői Szolgálat, Városi Önkormányzat Egészségügyi Központ, Szombathely Egészségügyi Alapellátó Intézet, Prevenciós Ház, Szombathelyiek Egészségéért Egyesület, háziorvosok, védőnők
Indoklás
A helyzetelemzés alapján a Szombathelyi járásban élő lakosság egészségi állapota összességében rossznak tekinthető, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők aránya különösen magas a térségben. Sajnos a jelenség a (mély)szegénységben élő, iskolázatlan, roma, szenvedélybeteg embereket még súlyosabban érinti. A célcsoportok tagjainak egészségi állapotáról pontosabb információkra van szükség a helyzet javítása érdekében, hiszen hatékony, célzott beavatkozást csak a helyzet pontos ismeretében lehet végrehajtani. Az állapotfelmérő és szűrőprogramok hozzájárulnak az egyén és a lakosság általános egészségi állapotának felmérésén keresztül az esetleges betegségek kialakulását előre vetítő kockázatok, rizikófaktorok kiszűréséhez, egyéni problémák meghatározásához, amely hozzájárul a hátrányos helyzetű célcsoportok – és így a Szombathelyi járás lakosságának – egészségi helyzetének javulásához. Ennek közvetett hatásaként nő a célcsoportok foglalkoztathatósága is, amely a lakosság és munkaerőpiac szempontjából is kifejezetten fontos lenne a járásban. - A lakosság egészségügyi állapotának felmérése; - Lakosok ösztönzése a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételre (érzékenyítés, motiválás); - A szűréseken való részvétel elősegítése (kitelepített szűrőbuszok alkalmazása). A teljes lakosság, különös tekintettel a hátrányos helyzetű célcsoportokra
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Felmérések készítése, a lakosság tájékoztatása – akár személyes meghívón keresztül – a szűrésekről és annak fontosságáról, előadások megszervezése (háziorvos segítségével), így ösztönözve a település lakóit a szűrővizsgálatokon való részvételre. Ehhez kapcsolódóan közösségi és kulturális rendezvényekbe ágyazott ismeretterjesztő fórumok, akciók szervezése. További jellemzés készítése a lakosság életmódjáról: az egészséges életmódot támogató szokásokra vonatkozó megállapítások (sportolási lehetőségek a településen, szabadidős sportok elterjedtsége, táplálkozási szokások, egyéb szabadidős tevékenységek, stb.), a káros szenvedélyek
182
elterjedtségére (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás) vonatkozó adatok feltárása a háziorvosok és védőnők bevonásával. A szűrések megkönnyítése és hatékonyságának növelése érdekében szűrőbuszok alkalmazása a járás településein. Tervezett ütemezés
2016-2020
Várt eredmények
Adatbázis a járás lakosságának egészségi állapotáról, a járás településein jellemző életfeltételekről, életminőségről illetve, betegek számáról. Betegségek kialakulásának megelőzése vagy a betegségek megfelelő kezelése a vizsgálatok után. A Szombathelyi járás lakosságának növekvő igénye az egészségügyi szolgáltatások (szűrőprogramok) elérhetősége iránt.
Indikátorok
- Egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevők száma növekvő igénybevétele; - A szűrőprogramokon részt vevők száma; EFOP: I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 3. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat (9.iv) / célkitűzés: 1.F Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében / 1.G Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Közvetett kapcsolat: TOP: 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4.A célkitűzés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Az egészségügyi állapotok felmerésével megelőzhetőek, kiszűrhetőek az egyes súlyos betegségek, mely hozzájárul a helyi társadalom természetes fogyásának mérsékléséhez, ezzel a munkaerőhiány mértéke csökkentését is támogathatja hosszútávon, hozzájárulva a társadalmi és gazdasági fenntarthatósághoz.
Megnevezés
3.3. Szombathelyen jól működő szolgáltatások járási kiterjesztése (pl. fogyatékkal élő személyek nappali ellátása, aktív időskor program, újraélesztési tanfolyamok) 3. Segítés városa és járása; egészségügyi helyzet javítása Szombathely Megyei Jogú Város, Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Regionális Szociális Forrásközpont Közhasznú Nonprofit Kft., Táplánszentkereszti Mikrotérségi Társulás
Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
183
Indoklás
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Az egyre idősödő népesség differenciált ellátása érdekében újszerű szolgáltatások bevezetésére lenne szükség, így többek között igény mutatkozik az ambuláns demens személyek ellátásának beindítására. Bővíteni szükséges speciális célcsoportok közösségi és nappali ellátását, mivel több, hátránnyal küzdő (pl. egyedül, kis keresettel rendelkező időskorú) ember él a járásban, aki lassan kirekesztődik a helyi közösségből, és a gondjaival nem képes megbirkózni. A hajléktalan emberek rehabilitációja és integrációja érdekében el kellene indítani az utcáról visszaintegráló programokat. A tartósan munka nélkül lévő emberek foglalkoztathatóságának javítása érdekében integrált szolgáltatásnyújtás szervezeti és tartalmi kereteit ki kellene alakítani. Az egyéni szükségletekre, igényekre reagáló rugalmas szolgáltatói háttér létrehozása indokolt lenne, azokban az esetekben, amikor intézményi háttér hiányzik. A gyermekjóléti szolgáltatások körét alternatív szolgáltatók bevonásávaljátszóházat, gyermekfelügyelet bővíteni kellene. A hajléktalan emberek rehabilitációja és integrációja érdekében el kellene indítani az utcáról visszaintegráló programokat. A tartósan munka nélkül lévő emberek foglalkoztathatóságának javítása érdekében integrált szolgáltatásnyújtás szervezeti és tartalmi kereteit ki kellene alakítani. Az egyéni szükségletekre, igényekre reagáló rugalmas szolgáltatói háttér létrehozása indokolt lenne, azokban az esetekben, amikor intézményi háttér hiányzik. A gyermekjóléti szolgáltatások körét alternatív szolgáltatók bevonásávaljátszóházat, gyermekfelügyelet bővíteni kellene. Szombathely Megyei Jogú Város országosan is mintaértékű ellátórendszerének kibővítése a járás településeire; A járásszékhelyen indult kezdeményezések járási szintű kiterjesztése. Pl: o Segítés városa program o Segítő kezek-összefogás az idősek otthoni biztonságáért o Vas Megyei Civil Információs Centrum o Szombathelyi Civil Kerekasztal létrehozása o Vas Megyei Önkéntes Centrum o Komplex akadálymentesítés és érzékenyítés ( „Legyünk Együtt, Tegyünk Együtt”, „Száz éves a Vakok Intézete Szombathelyen”,”Nyitott kapuk” program, o Munka-erőpiaci aktivizálás- Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum o Szombathely Visszavár o Család megerősítése- Aktív időskor Szombathelyen, LOGO Ifjúsági Szolgálat A térségben élő szociális szolgáltatásokat igénybevevők (idős emberek, hajléktalan emberek, érintett családok, gyermekek, fogyatékkal élők személyek) - Partnerségi kapcsolatok kialakítása a járásban működő szociális és egészségügyi intézményekkel, továbbá civil szervezetekkel - Szakmai fórumok szervezése a programba bekapcsolódó intézmények és szervezetek tagjai számára
184
Járási rendezvények összehangolása Konzorciumok kialakítása egy-egy adott program (kezdeményezés) közös feladat-vállalás keretei közötti elindításához (pl. támogatási forrás bevonása érdekében) Szombathely Megyei Jogú Városban működő jó példák a létrajött partneri kapcsolatok és szakmai fórumok eredményeként a járás többi településén is elterjednek. - Szakmai rendezvények - Együttműködési megállapodások - Megvalósult előadások/rendezvények száma TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása A szolgáltatás iránti érdeklődés, igény felkeltése, a szolgáltatási körben dolgozók minél szélesebb körű bevonása fontos a társadalmi fenntarthatóság biztosítása érdekében: a rászorulók számára ismert és folyamatosan elérhető rendszer kell, hogy kiépüljön. A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához, így hozzájárulhatnak a fenntarthatóság szakmai oldalról való biztosításához is. A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival lehet biztosítani, valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.). -
Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
3.4. Járási és települési egészségtervek készítése 3. Segítés városa és járása; egészségügyi helyzet javítása SZMJV Önkormányzata, települési önkormányzatok Egészségfejlesztési Irodák A Szombathelyi járásban élők általános egészségi állapota összességében nem megfelelő. Különösen magas a szív- és érrendszeri és daganatos betegségben szenvedők aránya, ami a (mély)szegénységben élő, iskolázatlan, roma, szenvedélybeteg embereket súlyosabban érinti. Az emberek nem fordítanak elegendő figyelmet egészségi állapotukra, kevés azon közösségi alkalmak, helyi kampányok, lehetőségek száma, amelyek az egészségtudatosság javítását segítenék elő. A nem megfelelő egészségtudatosság, a rossz szokások, a káros feszültségoldó módszerek, a szenvedélybetegségek rengeteg embert érintenek. Az egészségterv egy komplex programtervezet, amely a települések lakossága életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, magában foglalva a kiinduló helyzet felmérését (állapotleírás-egészségkép), ez alapján a cselekvési terv kidolgozását és az egészségterv kommunikálását is. Megvalósításában aktívan részt vállal a helyi közösség is. Mind települési, mind járási szinten fontos elkészíteni a helyi sajátosságok figyelembevételével a komplex stratégiai tervezés érdekében.
185
Célok
Célcsoportok Tevékenységek leírása
A helyi egészségtervek megjelenítése a településfejlesztési tervekben a legalkalmasabb eszköz arra, hogy az önkormányzatok a rendelkezésükre álló forrásokat az egészség érdekében is mozgósítsák, így támogatva hosszú távon a helyi, országos és uniós célok elérését. - A lakosság életfeltételeinek, életminőségének, a járásban élő emberek egészségi állapotának javítása az életminőségüket befolyásoló tényezők változtatásán keresztül; - A járási lakosság egészségügyi helyzetének feltárása, a problémák azonosítása, ezek alapján stratégiai tervezés; - Az egészségterv megvalósítása a járásban élők testi, lelki és szociális jólétének növelése érdekében; - Az egészségterv szerves részévé váljon a településfejlesztési tervnek, így beépüljön a döntéshozási folyamatba. - Önkormányzatok, továbbá a járás teljes lakossága, kiemelten kezelve a hátrányos helyzetű célcsoportokat. Állapotleírás, egészségkép megrajzolása, azaz a térségi lakosság egészségi állapotának beazonosításához a térségre jellemző életfeltételeknek a leírása az alábbi jellemzők mentén: - A település demográfiai jellemzése (lakosság létszáma kor, nem, életkori, etnikai csoportok szerinti bontásban) hosszabb távon áttekintve, kiemelve a lényeges változásokat; - A népmozgalmi adatok: születések, halálozások, termékenység, házasodási arány, földrajzi mobilitás (vándorlás, költözés) jellemzői; - a kommunális helyzetet jellemző adatok (lakóházak száma, a vezetékes vízellátásba, elektromos áram- és gázellátásba, szennyvízcsatorna-rendszerbe bekötött lakások aránya, a hulladékgyűjtés helyzete, stb.); - A lakosság egészségi állapotának jellemzése (a morbiditási és mortalitási adatok több évre visszamenőleg - kiemelve a daganatok és a keringési rendszer megbetegedései okozta halálozást- nem és korcsoportos bontásban; az egészségügyi alapellátás –háziorvosi, fogorvosi, védőnői szolgálat- igénybevételére vonatkozó adatok, gyógyszerhasználat- gyógyszertárak forgalma, stb.). - A lakosság mentálhigiénés helyzetének jellemzése: az idős korosztály problémái (magány, kiszolgáltatottságból adódó depresszió); a hátrányos helyzetű csoportok, nagycsaládok, gyerekeiket egyedül nevelő szülők problémái; öngyilkossági arányok a településen; mentálhigiénés betegségek elterjedtségére vonatkozó adatok; stb. - A lakosság életmódjának jellemzése: az egészséges életmódot támogató szokásokra vonatkozó megállapítások (sportolási lehetőségek a településen, szabadidős sportok elterjedtsége, táplálkozási szokások, egyéb szabadidős tevékenységek, stb.), a káros szenvedélyek elterjedtségére (dohányzás, alkohol- és kábítószerfogyasztás) vonatkozó adatok, stb. - Az életkörülmények jellemzése: a családstruktúrára vonatkozó statisztikák, a lakásviszonyokat jellemző adatok (pl. lakósűrűség, szobaszám, komfortfokozat, stb.), a szolgáltatásokra vonatkozó adatok (pl. boltok száma, posta, művelődési- és sportlétesítmények jellege, stb.).
186
- Szociális, gazdasági feltételek jellemzése: a közoktatás, a foglalkoztatás, a jövedelmi viszonyok, a munkalehetőségek, az ingázás sajátosságaira vonatkozó adatok, stb. - A természetes és épített környezet állapotának jellemzése: a természetes környezet állapotát jellemző adatok (levegő- és vízminőség, környezeti zaj, ezek forrásainak jellemzése, stb.); az épített környezet állapotát jellemző adatok (a település egyes részei közötti különbségek, a telepi körülmények között élők jellemzőinek leírása, stb.) - Az infrastrukturális helyzet jellemzése: a település megközelíthetőségét (szilárd burkolatú úttest, vasúti összeköttetés, rendszeres buszjáratok), a telefonellátottságot, a helyi kommunikációs lehetőségeket (pl. rendszeresen megjelenő nyomtatott kiadvány, települési kábeltelevízió) leíró adatok, stb. - Az egészségügyi ellátás intézményeinek jellemzése: az ellátást nyújtó szolgáltatók és kapacitásuk leírása (orvosok, védőnők száma, rendelők jellemzése, a szak- és fekvőbeteg-ellátás hozzáférhetősége, stb.) - A szociális szolgáltatások jellemzése: a problémák megoldásában résztvevő professzionális segítők (háziorvos, védőnő, családsegítők, óvónő, pedagógus, stb.); a civil segítők (a sport, a kultúra, az egyház területéről, stb.); egyéb személyek, alapítványok, vállalkozók, a település által elérhető külső erőforrások - A társadalmi egyenlőtlenségek jellemzése: az etnikai kisebbségekre vonatkozó adatok, a szociális segélyezésben, közgyógyellátásban, munkanélküli ellátásban, stb. részesülők aránya. - A település problémáival kapcsolatos lakossági vélemények elemzése (a település megoldandó problémáira vonatkozó felmérés eredményeinek elemzése, stb.). Elsődleges feladat az adatgyűjtés, amely során többféle módszer is alkalmazható: - Nagymértékben támaszkodhat meglévő adatforrásokra, pl. az önkormányzatoknál, a hatóságoknál (ÁNTSZ), a KSH helyi kirendeltségeinél, stb. adatbázisára; - Adatok nyerhetők a helyi önkormányzat nyilvántartásából is, amelyeket mindenképpen összefüggésükben érdemes vizsgálni (pl. demográfiai, egészségügyi, oktatási, szociális, gazdasági, infrastrukturális, és egyéb adatok). - Fontos adatforrás a településen felhalmozódott iratanyag is, olyan információkat is tartalmazhat, amelyekhez sehol másutt nem férhetnénk hozzá, így például: a képviselőtestületi ülésekről készült jegyzőkönyvek, az iskola (naplókönyvek, tantestületi ülésekről készült jegyzőkönyvek), a családorvos (kartotékrendszer) nyilvántartása is, a falugyűlések jegyzőkönyvei - közvetlen információgyűjtés (kérdőívek, interjúk, egyszerű beszélgetések a településen élőkkel) is, amely információval szolgálhat a település lakosságának konkrét véleményéről - a 3.2. intézkedésben rögzített felmérési formák segítségével; - Az adatgyűjtésbe, megvalósításba bevonható intézmények, szervezetek számbavétele, megkeresése;
187
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok Megcélzott pályázati forrás
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
- Az egészségképben megfogalmazott tények alapján a feladatok, módszerek meghatározása és a megvalósítás módjának közös kijelölése; - A feltárt problémákra reagálva konkrét cselekvési terv kidolgozása (melyet a helyi döntéshozók legitimálnak), annak folyamatos aktualizálása, megvalósítása; - Az egészségterv minél szélesebb körben való megismertetése: célcsoportok azonosítása, kommunikáció megvalósítása. 2016 – 2020 - A járásban élő emberek életfeltételeinek, életminőségének, egészségi állapotának javulása; - Társadalmi versenyképesség javulása, optimalizálódása; - Az egészségterv szerves részévé válik a településfejlesztési terveknek, így képes a döntéshozatali folyamat támogatására. - Elkészült járási szintű egészségterv; - Elkészült települési egészségtervek. EFOP: I. prioritási tengely: Együttműködő társadalom / 3. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat (9.iv) / célkitűzés: 1.F Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása A járási és települési egészségtervek kidolgozása révén kialakításra kerül egy olyan térségi adatbázis, amely hosszú távon képes támogatni a döntéshozatali folyamatokat. Az egészségtervek megvalósítása révén a lakosság egészségi állapotának jelentős javulása érhető el, mely emeli az életminőséget, kitolja az egyének aktív, munkaképes időszakát, ugyanakkor csökkenti az egészségügyi ellátásra, táppénzre fordított összeget. Az egészségtervek megvalósításának jelentős szerepe van a káros szenvedélyek csökkentésében, amelynek mutatói aggasztóan magasak a térségben. Az alapos és pontosan kidolgozott egészségtervek szerves részeivé válnak a településfejlesztési terveknek, beépülnek a döntéshozatali folyamatokba, segítséget nyújtva ezáltal az önkormányzatok által megvalósítandó projektek tartalmának összeállításához.
Komplex akadálymentesítés és érzékenyítés Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
4.1. Értelmes akadálymentesítés megoldása a közösségi tereken 4. Komplex akadálymentesítés és érzékenyítés Szombathely MJV Önkormányzata, egyéb önkormányzatok Fogyatékkal élők személyek érdekképviseletei és érintett civil szervezetek, csoportok A bizonyos szempontból fogyatékkal élők „teljes élethez” való jogát egyre több kezdeményezés, jogi szabályozás, támogatási rendszer erősíti,
188
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
ugyanakkor ezen jog gyakorlati érvényesítését számos tényező akadályozza a hétköznapokban. Ezek egy része a társadalom túlnyomó többségének érdekérvényesítéséből, valamint a fogyatékkal élőkhöz való hozzáállásából fakad, másrészt viszont fizikai jellegű, a település műszaki infrastruktúrájához köthető probléma (1998. évi XXVI. törvény – a fogyatékkal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, 1. § „a fogyatékkal élő személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre”); jelen intézkedés ez utóbbira keres megoldást. A sérült emberek legfontosabb törekvése, hogy – lehetőségeikhez mérten – önállóan tudjanak élni, azaz külső segítség nélkül legyenek képesek megoldani a mindennapos helyzeteket. Sajnos a nem megfelelő tervezés következtében számos probléma akadályozza a célcsoportot többek között a hétköznapi ügyintézésben, vagy a kulturális események látogatásában: ilyen például a szintbe hozott padka, amely a mozgássérültek számára előnyös, azonban a látássérültek esetében rendkívül balesetveszélyes helyzetet teremthet. A jelenségre már léteznek olyan megoldások, amelyek mindkét fél számára tökéletesek. Ehhez azonban – akár külföldi példák alapján – folyamatos egyeztetésre van szükség az érintett célcsoportokkal. További problémát jelentenek az ésszerűtlenül megvalósított beruházások, ahol az akadálymentesített eszköz a célcsoport számára elérhetetlen: gondolhatunk itt strandon kialakított mozgássérült-beemelő szerkezetre, amelyet csak lépcsőn lehet megközelíteni, vagy mozgássérült-parkolóra, amit csak hatalmas kerülővel lehet elérni a rosszul kialakított padkák miatt. Egyes esetekben előfordulnak pozitív példák is, azonban itt is problémát jelent a „szigetszerű” megjelenés, érdemesebb lenne összefüggő területek akadálymentesítésének megtervezése. A vázolt jelenségeket figyelembe véve, ésszerű elgondolások mentén át kell gondolni, illetve megreformálni a települések akadálymentesítését, a célcsoportok rendszeres és aktív bevonásával, közterületektől a közintézményekig és rendezvényhelyszínekig. - A települések akadálymentesítésének felülvizsgálata, újratervezése az érintett célcsoportok bevonásával; - A közösségi terek racionális, összehangolt és hálózatszerű akadálymentesítésének megvalósítása. - A későbbi beruházások során az érintettek aktív bevonásának biztosítása az akadálymentesítés tervezése során. Fogyatékkal élő személyek: - mozgássérült, - látássérült, - hallássérült, - értelmi fogyatékkal élő, - beszédfogyatékkal élő, - autista; Önkormányzatok; Rendezvényterek tulajdonosai - A közösségi terek jelenlegi állapotának felmérése – a célcsoportok bevonásával – az akadálymentesítettség minőségét figyelembe véve; - A jó gyakorlatok azonosítása, majd azok felhasználásával a fejlesztési irányok meghatározása;
189
- A közösségi terek komplex akadálymentesítése (beleértve a beruházások teljes ideje alatt a folyamatos egyeztetés biztosítását az érintett célcsoportok képviselőivel); - Az érintettek számára véleményezési lehetőség biztosítása, illetve bevonásuk az akadálymentesítésbe a későbbiek során is. Várt eredmények, - A közösségi terek komplex akadálymentesítésével javul a fogyatékkal élők hatások általános életminősége, képessé válnak a hétköznapi teendőiket önállóan intézni; - A fejlesztések hatására javul a különböző rendezvények elérhetősége, azokon nő a látogatók száma; - A fogyatékkal élők jelenlétével nő a társadalmi elfogadás mértéke, továbbá ezáltal erősödik a közösségi összetartás is. A fogyatékkal élő lakosok életminőségének javulásával nő öngondoskodó képességük, közlekedési lehetőségeik bővülésével, illetve akadálymentesítésével pedig a szolgáltatásokhoz való hozzáférésük válik magasabb szinten biztosítottá. Ebből mind társadalmi, mind gazdasági szempontból jelentős, hosszú távon is meghatározó haszon képződik. Szintén a közlekedési szokások megváltozása járulhat hozzá a települési környezetterhelés mértékének csökkenéséhez. Indikátorok - Akadálymentesített parkolók száma; - Akadálymentesített járdák, gyalogutak; - Rámpák száma; - Akadálymentesített bejáratok száma; - Akadálymentesített WC-mosdó száma. - Akadálymentesen megközelíthető intézmények, közösségi terek száma; Felhasználható TOP: pályázati forrás / 3. prioritás: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való érintett operatív áttérés kiemelten a városi területeken / 3.A intézkedés: program prioritása és Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése/ 3.1. Fenntartható intézkedése települési közlekedésfejlesztés 4. prioritás: A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése / 4.A célkitűzés: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése / 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 6. prioritás: Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban / 6.D célkitűzés: Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése / 6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés Fenntarthatóság Gazdasági fenntarthatóság: nem releváns (környezeti, Környezeti fenntarthatóság: abban az esetben, ha a beruházásokat társadalmi, megvalósítók a kialakított területek karbantartásáról is gondoskodnak; gazdasági) Társadalmi fenntarthatóság: az érintett célcsoportok részéről folyamatos igény lép fel az ő érdekeiket is szem előtt tartó közlekedési vonalak számának bővítése iránt. Megnevezés
Prioritás
4.2. Társadalom érzékenyítése gyermekektől az idősekig, külön kiemelve a vezető beosztásban lévőket, a térség valamennyi településén 4. Komplex akadálymentesítés és érzékenyítés
190
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Indoklás
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathelyi Járás iskolái és pedagógusai, Szakosított Szociális Intézmény, Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft., LOGO, Vasi Múzeumbarát Egylet, járási kamarák, Humán Mátrix, Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Ezt az intézkedést alapvetően az indokolja, hogy az intézkedés célcsoportjainak érdekvédelmi szereplői (kisebbségi önkormányzatok, egyesületek, szervezetek) szerint a társadalom kevés információval rendelkezik hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeiről, helyzetéről és kultúrájáról. Az érzékenyítő programok megjelentek már a térségben, azonban ezek egyelőre csak a fiatalok számára érhetők el széleskörűen (főképp diákok számára szerveződtek). A Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. információi alapján megállapítható, hogy a fogyatékkal élők helyzetének javítására törekedő önkéntes munka még gyerekcipőben jár. Nem csak a fiatalok, hanem a felnőttek is zárkózottak a fogyatékkal élő emberekkel szemben, ezen a hozzáálláson azonban a minél fiatalabb korban megkezdett érzékenyítés jelentősen enyhíthet. Alapvető fontossággal bír a cégek és szervezetek érzékenyítése a fogyatékkal élő személyek foglalkoztatásának témájában, hiszen kifejezetten a vállalkozásokat, önkormányzati szférát érintő érzékenyítő programokra jelenleg nincs példa a térségben. A fogyatékkal élők társadalmi befogadásának erősítése, a velük szembeni előítéletek és megkülönböztetések mértékének csökkentése A fogyatékkal élők foglalkoztatásban tapasztalható diszkriminációjának csökkentése A térség egészének lakossága Vállalkozások és az önkormányzati szféra vezető beosztású szereplői Érzékenyítő programok Az érzékenyítő programok tekintetében a már meglévő kezdeményezésekre is építeni lehet – sőt, kell is – hiszen ezek az érzékenyítő programok a generációk közötti együttműködések erősítését, a fogyatékkal élő személyek jobb megismerését szolgálja („Legyünk együtt, tegyünk együtt”, „Nyitott kapuk”, „Esélyegyenlőségi nap”). A programok megvalósítása során törekedni kell a térségi kiterjesztésre, a releváns szakmai szervezetek bevonására illetve a társadalom valamennyi korosztálya számára való elérhetőséget. A gyermekkorban kezdődő érzékenyítés során fokozottan figyelni kell arra, hogy a gyermekek ne teherként és kötelezettségként éljék meg a programokat, azoknak nem célként kell megfogalmazni az érintett célcsoportok tagjainak mindennapi életét, hanem együtt velük kívánatos egy olyan tevékenységet választani, amiben mindannyiuknak öröme telik. Utóbbi esetben ugyanis a gyerekek tovább maradnak befogadóak, valamint ily módon nagyobb hatást gyakorolhat rájuk a találkozás. Érzékenyítés a vezető beosztású szereplők számára
191
A fogyatékkal élő személyek munkavállalási nehézségeit könnyítheti az atipikus munkavégzési formák preferálása, mint pl. a részmunkaidős munkavállalás, amelyet azonban sajnos magas járulékok sújtanak jelenleg. A fogyatékkal élők foglalkoztatási lehetőségeinek megismerhető az ebben a témában szervezhető képzések és tréningek által. A jövőben a cégek és az önkormányzati szféra érzékenyítése elengedhetetlen a fogyatékkal élő személyek alkalmazása céljából, mivel ily módon gazdasági és társadalmi hasznot, eredményt mutatnak fel ezek az emberek, ezáltal pedig hozzájárulnak a saját lelki és szellemi egészségük megerősítéséhez és megőrzéséhez Várt eredmények Esélyegyenlőségi szemlélet kialakítása a társadalom szereplői számára Növekvő esélyegyenlőség a térség munkaerőpiacán Fogyatékkal élők foglalkoztatási rátájának növekedése Befogadó és segítő társadalom kialakulása Sikeres és látogatott érzékenyítő programok létrehozása Indikátorok Az érzékenyítő programok, programsorozatok száma (db) Az érzékenyítő programokon résztvevők száma (db) Fogyatékkal élő, de teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma (fő) Részmunkaidőben foglalkoztatott fogyatékkal élők száma (fő) Felhasználható pályázati EFOP: forrás / érintett 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. operatív program prioritási tengely)Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség prioritása és és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság intézkedése javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Fenntarthatóság A környezeti fenntarthatóság és a fogyatékkal élő foglalkoztatottak (környezeti, társadalmi, tekintetében a legfontosabb a lehetőleg helyben történő foglalkoztatás, gazdasági) hiszen a fogyatékkal élő személyek szakszerű személyszállítása megoldott a térségben, így együtt lehetséges a munkába járás az érintett személyek számára, ami jóval kevesebb környezeti terheléssel jár, mint az egyéni közlekedés. Természetesen e tekintetben fontos a munkáltatók együttműködése a munkaidő összehangolása érdekében. A társadalmi fenntarthatóság tekintetében elsődleges szempont a fogyatékkal élők számára az esélyegyenlőség megteremtése, illetve a társadalomba történő integrálása. Gazdasági fenntarthatóság szempontjából fontos kiemelni azt, hogy amennyiben a fogyatékkal élők el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon, a szociális ellátórendszer terhei csökkenhetnek. A foglalkoztatás által szerzett jövedelem által nőhet a fogyasztás, ami a térségi KKV-k versenyképességét is javíthatja. Összetartó társadalom és közösség
192
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
5.1. Térségi együttműködések további fejlesztése illetve fenntartása a Pannon Térségfejlesztő Egyesület partnerségével 5. Összetartó társadalom és közösség Pannon Térségfejlesztő Egyesület, Járási Esélyegyenlőségi Kerekasztal Vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok, oktatási intézmények Egy térségben csak abban az esetben tudnak fejlesztő hatású kezdeményezések kibontakozni, ha azok valódi együttműködéseken, helyi szereplők aktív bevonásával tudnak létrejönni. Ezért a helyi együttműködések, együttműködési hálók óriási szerepet játszanak a fenntartható kezdeményezések kifejlődése és megvalósítása során. Nagy fontossággal bír a társadalomba való megfelelő beágyazódás, mely térségi együttműködés nélkül nem lehetséges, valamint így elkerülhető a kezdeményezések „szigetszerű” működése. A térségi együttműködés szerepe abban is jelentős, hogy a kezdeményezések a helyi adottságokra épülnek, a térségi társadalmat valamint további együttműködéseket élénkítő tevékenységeket ösztönöznek, ezáltal pedig a szolgáltatások hatékonysága növekedhet. A térségi együttműködés funkcionálhat egyfajta fórumként vagy platformként is, melyre az információ- és tudásátadás elsőszámú térségi csatornájaként is tekinthetünk. A Pannon Térségfejlesztő Egyesület szerepe nagy fontossággal bírhat a Szombathelyi Járás térségi együttműködéseinek fejlesztésében és továbbvitelében. A szervezet lesz felelős a Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS) kidolgozásáért és a célkitűzések eléréséért, ezért a Pannon Térségfejlesztő Egyesület várhatóan nagyon aktív szerepet fog betölteni a térség életében: a térségi együttműködések és kezdeményezések továbbvitelének és generálásának elsőszámú szereplője lehet a járásban. Társadalmi együttélés, párbeszéd erősítése, helyi közösség fejlesztése Már meglévő és sikeres kezdeményezések folytatása, térségi szintre emelése Új, helyi kezdeményezések létrehozása a helyi szereplők aktív szerepvállalásával Helyi civil szervezetek, oktatási intézmények, helyi vállalkozások, járási települések önkormányzatai, munkaerő-piaci intézmények, szociális intézmények A társadalmi párbeszéd és a helyi közösség fejlesztése a helyi (jelen esetben járási) szereplők aktív bevonása nélkül nem lehetséges, ezért az egyik fő feladat egy helyi fejlesztési fórum/platform létrehozása, melynek működését a Pannon Térségfejlesztő Egyesület koordinálja, és a releváns helyi stakeholdereket foglalja magába. A platform a közös, helyi adottságokon alapuló fejlesztési célok (illetve a Helyi Fejlesztési Stratégia kialakítása) mellett a térségi esélyegyenlőség megteremtésében is szerepet játszhat, hiszen a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű személyek bevonásával a társadalmi kohézió és a befogadás elősegítése érhető el, és csökkenhet a diszkrimináció. A platformszerű térségi együttműködés a már meglévő együttműködések és az újonnan létrejövő kezdeményezések bázisaként is funkcionálhat. A korábbi sikeres akciók, programok továbbvitele és azok térségi szintre való kiterjesztése nagy fontossággal bírhat az
193
esélyegyenlőség feltételeinek kialakítása és fenntartása érdekében. Ilyen térségi programok a következők: Segítés Városa, Nyitott Kapuk, Esélyegyenlőségi Nap, Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum, Logo Ifjúsági Szolgálat, Savaria Rehab-Team. A platform arra is alkalmas lehet a know-how információáramlásnak is köszönhetően, hogy új kezdeményezések, folyamatok alakuljanak ki, illetve más térségekben jól működő gyakorlatokat átvegyen (természetesen a helyi adottságok figyelembe vétele mellett). Várt eredmények A hátrányos helyzetű csoportok felzárkózását szolgáló térségi és ágazatok közötti együttműködések jönnek létre, amik a járási esélyegyenlőségi programok figyelembe vételével jönnek létre. Ezen kezdeményezések következtében javulnak az érintett településeken élő hátrányos helyzetű csoportok életkörülményei is. Szombathely és térsége együtt gondolkodó, együttműködő, aktív helyi szereplők által formált térséggé válik, ahol kiemelten fontos a kezdeményezések során az esélyegyenlőségre és fenntarthatóságra való törekedés. Térségi jó gyakorlatok átvétele a helyi adottságok figyelembe vételével Új, térségből kinőtt kezdeményezések létrejötte Indikátorok Térségi együttműködési megállapodások száma (db) Térségi fejlesztési találkozók, platformok, fórumok száma (db), Térségi fejlesztési találkozókon résztvevő személyek száma (fő) Együttműködések révén megvalósult és/vagy működő kezdeményezések száma (db) Felhasználható pályázati Nem releváns, mivel csak az együttműködések erősítését célzó forrás / érintett támogatások nem érhetők el. Azonban a legtöbb konkrét pályázati kiírás operatív program illetve a várhatóak esetében az alapjául szolgáló intézkedések ösztönzik prioritása és az együttműködésekkel realizálódó projekteket (pénzügyi források, intézkedése szakmai értékelési szempontrendszer). Fenntarthatóság A térségi együttműködések egyik nagy előnye, hogy egy adott területi (környezeti, társadalmi, egységen belül (jelen esetben a Szombathelyi Járás) a szereplők a helyi gazdasági) adottságokat figyelembe véve, saját térségi erőforrásaikra és környezeti sajátosságaikra támaszkodnak, melyekkel a fejlesztések és kezdeményezések során fenntartható módon bánnak. Társadalmi szempontból a térségi együttműködések lényege, hogy a helyi társadalom igényeit, érdekeit kiemelten kezeli. Ezen felül a jövőben fontos az esélyegyenlőségre is prioritásként tekinteni. Gazdasági fenntarthatóság terén fontos kiemelni, hogy a térségi együttműködések, a helyi szereplők beágyazódása a hálózatosodás folyamatába gazdasági előnyökkel is jár a résztvevők számára, hiszen az új partnerségek és kapcsolati hálók által új gazdasági lehetőségek érhetők el, melyek a bevétel-növekedést és költséghatékonyságot jelenthetnek. Megnevezés
Prioritás
5.2. Diákok közösségi szolgálatának és az önkéntesség aktívabb és tudatosabb használata a célcsoportok segítésében (pl. generációk közötti tudásmegosztás, idősek ápolása, jelzőrendszerek, romák integrációja) 5. Összetartó társadalom és közösség
194
Végrehajtásért felelős gazda Partnerek
Logo Ifjúsági Szolgálat, Roma önkormányzat
Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ, Türr István Képző és Kutató Intézet Indoklás Az önkéntesség, valamint a tudatos iskolai közösségi szolgálat lehetőségei napjainkban kihasználatlanok a járásban, egyelőre kevés a felkészült fogadó szervezet. Az önkéntes segítők a Vas Megyei Önkéntes Centrumon, míg a diákok a Vasi Diák Közösségi Szolgálaton keresztül kerültek kapcsolatba a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézményével és ezáltal a szolgáltatásokat igénylő 80 év feletti idős személyekkel. Az önkéntesek által végzett munka körülbelül harmada csak egy alkalmat jelentett (elsősorban a hó eltakarítását). A többi esetben tartósabb segítő kapcsolat alakult ki. A nagytakarítást igénylők negyedévente vettek igénybe segítséget, náluk 2-5 alkalommal járt önkéntes, azonban kialakultak ennél szorosabb kapcsolatok is: az esetek 16%-ában az önkéntes legalább 10 alkalommal látogatta meg az idős személyt. Célok Közösségi gondolkodásra való nevelés Az állampolgárok (és különös tekintettel a diákok) önkéntességre való hajlandóságának és az önkéntesek számának növelése Az önkéntesség és közösségi munka aktívabb használata a célcsoportok segítésében Társadalmi kohézió erősítése Célcsoportok Nevelőcsaládoknál élő gyermekek Kiemelten mindezen célcsoportokon belül a magántanulók a szociális problémákkal küzdő, időskorú, egyéb hátránnyal élő emberek munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek Tevékenységek leírása Az önkéntes munka rendszerszerű megszervezése megoldást nyújt egyrészt a szociális ellátórendszer emberi erőforráshiányának önkéntesekkel való kielégítésére, másrészt pedig munkatapasztalatot biztosít a munkanélkülieknek és iskolai közösségi szolgálatot teljesítő középiskolásoknak egyaránt. Az önkéntesség és a diákok iskolai közösségi szolgálata révén olyan tevékenységeket lehet végezni, ami elősegíti a társadalmi kohéziót, a generációk közötti együttélést, valamint a társadalmi integrációt. Ilyen tevékenységek lehetnek a beszélgetések, korrepetálások, takarítás, bevásárlás vagy a kerti munkák elvégzése. Várt eredmények Az önkéntes tevékenység általános társadalmi megbecsülése növekedik, egyre több önkéntes egyre több fogadó szervezetnél tudja a közösségi munkát végezni. Indikátorok Önkéntesek száma (db) Fogadószervezetek száma (db) Felhasználható pályázati EFOP: forrás / érintett 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI operatív program PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek prioritása és között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, intézkedése valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP:
195
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Az önkéntesség erősíti a társadalmi kohéziót és az értékteremtés mellett a kulturális, gazdasági és környezeti fejlődés egyik fontos eszköze. Az önkéntesség a társadalmi tőke egyik fontos eleme, ami közvetve vagy közvetlenül hat a fejlesztésekre, bizonyos értelemben befolyásolják azokat: együttműködések és partneri hálók alakulhatnak ki, melyek hosszabb távon a gazdasági mutatók javulásához vezetnek. A közös és önkéntes tevékenységek ösztönzése hozzájárulhat a negatív társadalmi folyamatok (kirekesztés, szegénység elleni küzdelem) előmozdításához is. 5.3. Generációk közötti együttműködés és idősek közösségeinek kialakítása és fejlesztése 5. Összetartó társadalom és közösség Szombathely MJV Önkormányzata Települési önkormányzatok, civil szervezetek, Vasi Önkéntes Centrum, Roma Önkormányzat, Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ A Szombathelyi járáson belül a vándorlási egyenleg legfőképp a központ, Szombathely és agglomerációja esetében tekinthető pozitívnak, az ezt övező „peremtérség” esetében inkább az elöregedés jellemzi a településeket. A járásközpont és agglomerációja számára az előnyök megtartása, míg a nehezebb helyzetű települések szolgáltatásokkal, fejlődési lehetőségekkel való megtámogatása alapvető érdeke a járásnak. Minden programra, szolgáltatásra és segítségre szükség van, ami a járás valamennyi településén segíti a családok megélhetését, a generációk egymás mellett maradását, a valamilyen szempontból nehéz sorsú emberek helyben való boldogulását. A járásban súlyos probléma az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk közti eltávolodás. Az idősek és fiatalok, gyerekek kevés közös programon találkozhatnak egymással, mindeközben pedig folyamatosan emelkedik a napi rendszerességgel ellátást igénylő idősek aránya, amelyet az intézményrendszer nem tud kezelni. Az ellátásban potenciálisan vagy ténylegesen részesülő idősek jelentős része egyedül él, hozzátartozók hiányában nemcsak a hagyományos munkaidőkeretben, hanem azon túl, délután, az esti órákban, hétvégén és ünnepnapokon is rászorulnak az ellátásra. Szerencsére Szombathelyen létezik folyamatos házi segítségnyújtás, azonban az intézményi kapacitások is korlátosak, nem tudják kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Az önkormányzatok és a civil szektor együttműködésével csökkenthető az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk egymástól való eltávolodása. Az idős lakosság elszigetelődésének megakadályozása Az idős lakosság kezdeményezéseinek felkarolása, aktív időskor támogatása Az önkéntesség növelése a generációk közötti együttműködésekben
196
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Idősek közösségeinek létrehozása, fejlesztése A Szombathelyi Járás lakossága (elsősorban idősödő, idős- és fiatalkorú lakosok), a nyugdíjas klubok tagjai, önkéntesek Többgenerációs programok létrehozása: A többgenerációs programok további fejlesztésére, létrehozására azért van szükség, hogy a generációk közötti szakadék csökkenjen, a köztük levő kapcsolat erősebbé váljon. A generációk közötti szolidaritás erősítésének érdekében, olyan alkalmak megteremtése is szükség van, ahol a gyermekek és az idősek közös tevékenységére, időtöltésére is lehetőség adódik. Ennek jegyében a járásban működő önkormányzati óvodák egyes programjaira idős emberek is meghívást kaphatnak. Ezen alkalmak - melyek általában egyes ünnepkörökhöz kapcsolódnának – mind a gyermekek, mind pedig az idős emberek számára hasznosak lehetnek, hiszen hozzájárulnak a gyermekek személyiségfejlődéséhez és az idős emberek aktivitásának megőrzéséhez egyaránt, megelőzhető vele az elmagányosodás problémaköre, és az idősek ismételten a társadalom hasznos és fontos tagjainak tekinthetik magukat. A szombathelyi „Aktív időskor” program térségi szintű kiterjesztése A program alapvető célja a 60 év feletti lakosok társadalmi részvételének fokozása, társadalmi összetartozás erősítése, az érintett célcsoport aktivizálása, társas kapcsolatok kiépítése, generációk közötti kapcsolatok újjáépítése. A térségi kiterjesztés mellett hangsúlyt kell helyezni - az idősek és a fiatalok közötti kapcsolati nehézségek csökkentése céljából a közös programok szervezésére, valamint informatikai és nyelvi képzések szervezésére az aktivizálható idősek részére. A gyermekfelügyeleti, korrepetálási problémákra megoldást jelenthetnek az önkéntes munkát vállaló idősek, akik körében ilyen jellegű feladatok népszerűsítése indokolt a jövőben. Nyugdíjas klubok fejlesztése
Várt eredmények
Indikátorok
Törekedni kell arra, hogy a nyugdíjas klubok olyan programokat szervezzenek, amelyek valóban az elszigetelődés ellen hatnak, mindemellett növeli az érintettek aktivitását a programok során. Ilyen közös alkalmak lehetnek az ismeretterjesztő előadások, különböző kézműves foglalkozások, énekórák/énekkari próbák, de akár színjátszó alkalmak vagy épp néptánc/társastánc próbák szervezése is megoldást jelenthet. A többgenerációs programok növelik a települések összetartó erejét, erősítik a társadalmi kohéziót Az idős, vagy idősödő korcsoport szerepe felértékelődik a társadalmi kezdeményezések kialakítása során Csökken a szakadék a fiatal és idős generációk között a közös programoknak és kezdeményezéseknek köszönhetően Az önkéntesség szerepe felértékelődik a generációk közötti programok során A programokba bevont önkéntesek száma (db) Több generációs programok száma (db), és a résztvevők száma (fő) A nyugdíjas klubok által szervezett programok (db) és az azokon megjelentek száma (fő)
197
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP:
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés
Prioritás Végrehajtásért gazda Partnerek Indoklás
5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Környezeti fenntarthatóság: Az idősebb korú lakosok olyan érzékenyítő programokban is szerepet kaphatnak, amik a fiatalok számára szól, valamint környezetvédelemmel kapcsolatos, hiszen napjaink „pazarló” életmódja az idősebb korosztály számára szinte felfoghatatlan, korábban nem volt ehhez hasonló mértékű fogyasztás. A programokon részt vevő időskorúak előadásai, tapasztalatai gondolkodásra és cselekvésre ösztökélhetik a gyerekeket, mely a pazarló életmódot (ha meg nem is változtathatja, de annak mértékét) csökkenthetik. Társadalmi fenntarthatóság: A többgenerációs programok növelik a települések összetartó erejét, a társadalmi kohéziót. Kialakulhat a kölcsönös bizalom, a párbeszéd, a társadalmi elfogadás a generációk között. Gazdasági fenntarthatóság: Azoknak az idős embereknek, akik a különböző programokra, klubokba járnak, nem jellemzi az elmagányosodás és elszigetelődés, hanem pont ellenkezőleg, „aktív” időtöltéssel telnek a napjaik. Jellemző rájuk az is, hogy az egészségi állapotuk kedvezőbb, ami a mozgásban gazdag programoknak, illetve az egészségtudatosabb életmódnak köszönhető elsősorban. Ez az aktív időskorú réteg pedig jelentősen hozzájárulhat a szociális ellátórendszer kiadásainak csökkentéséhez.
5.4. Képzések indítása időskorú lakosság számára: számítógép, internet, mobiltelefon, érintőképernyős berendezések, nyelv, egészség, stb. témakörökben 5. Összetartó társadalom és közösség felelős SZMJV Önkormányzata Prevenció Ház, Nyugdíjas Szövetség, önkéntesek, diákok, Vas Megyei Önkéntes Centrum Az információtechnológia (IT) rohamos fejlődésével jelentősen átalakult a társadalom működési mechanizmusa. Az új kommunikációs formák megjelenésével és térnyerésével kiéleződtek a generációs különbségek: míg a fiatalabb korosztályok esetében a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodás kevésbé jelent problémát, addig az idősebb korosztálynál megfigyelhető a „technológia nyelvének” nehezebb értelmezése, illetve használata. Nem csak a személyes kapcsolatokban erősödött az IT jelenléte: az intézmények és nyilvános terek „kommunikációját” is átjárta az elektronizálódás, gondolhatunk itt többek között az
198
érintőképernyős információs táblákra, jegy automatákra és egyéb eszközökre. A folyamat következtében az idősebb korosztály hétköznapi életében is nehézségek jelentkezhetnek, a társadalom egyes tagjai kirekesztve érezhetik magukat a közösségből. Mindeközben olyan fejlesztések is megvalósultak az elmúlt évek során, amelyek a felhasználó egészségét szolgálják: ez érinti többek között az orvossal való kapcsolattartást, az egyén egészségügyi monitoringját, kezelését. Ezen eszközök célcsoportja elsősorban az idősebb korosztály, azonban a „nyelv” ismeretének hiánya pont az ő esetükben nehezíti meg alkalmazásukat. Az említett tényezők okán kifejezetten fontos a célcsoport képzése, felkészítése az IT nyelvének alkalmazására. A nemzetközi kapcsolatok erősödése során további problémát jelent az időskorúak esetében a nyelvtudás hiánya, így az ennek mérséklésére irányuló képzések és tanfolyamok indítása is indokolt. A szerteágazó – az IT-t, nyelveket és egészség témakörét is magában foglaló – képzések összességében elősegítik a generációs különbségek mérséklését, ezzel hozzájárulva a közösségek erősítéséhez. Célok - Az igények alapján képzések megtervezése, megszervezése és lebonyolítása a célcsoport tagjainak. Célcsoportok - Időskorúak; - Képző intézmények, szervezetek. Tevékenységek leírása - A célcsoport helyzetének felmérése, az igények azonosítása; - Képzési rendszer megtervezése; - Képzések megszervezése és lebonyolítása, az alábbi témakörökben (az igények azonosításától függően bővülhet): - mobiltelefon használata, - számítógép felhasználói készségek fejlesztése, - internet használata, - az érintőkijelzős készülékek (pl. jegyrendelő automata, információs tábla) használata; - nyelvtanfolyamok; - egészségmegőrzés. Várt eredmények - Generációs különbségek csökkennek; - Kommunikációs nehézségek mérséklődnek a fiatalabb és idősebb korosztályok között; - A képzések révén az idősebb korosztályok életkörülményei javulnak; - Az érintettek esetében a „kirekesztettség” érzetének csökkenése; - Az idősek egészségügyi ellátása, monitoringja fejlődik; - Közösségi összetartás erősödik. Indikátorok - Megtartott képzések száma; - Képzésben résztvevők száma. Felhasználható pályázati EFOP: forrás / érintett operatív 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI program prioritása és PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek intézkedése között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C
199
célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Fenntarthatóság Az időskorúak képzése révén erősödik a közösségi aktivitás, amely (környezeti, társadalmi, közvetett módon pozitív hatással van a térség gazdasági életére. A gazdasági) generációs különbségek mérséklődésével javul a társadalmi együttélés minősége, a kommunikációs nehézségek leküzdésével fejlődik idősek ellátása, és bővül a rájuk való odafigyelés lehetősége. A képzések révén bővül az információhoz való hozzáférés köre, amely az idősebb korosztályok ismereteinek szélesítésével magában hordozza a környezeti fenntarthatóság szempontját is. Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
Célok
5.5. Roma integráció megoldására különböző módszerek kidolgozása és bevezetése (pl. Tanoda program) 5. Összetartó társadalom és közösség Szombathely Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Járás önkormányzatai Az iskolarendszerű oktatás a különböző hátrányokkal és tanulási problémákkal küzdők számára nem kínál megfelelő lehetőségeket, mely gyakran lemorzsolódásukhoz vezet. A tanodai környezet által biztosított nyitott, kirekesztésektől mentes, befogadó légkör, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel elősegíti a személyiség szabad kibontakozását és a készségfejlesztést, ezáltal növelve a formális iskolai keretekbe történő integrálódás esélyét. A tanodák a résztvevő tanulók személyes helyzetére szabott nevelést, személyiségük fejlesztését biztosítják, ahol lehetőség van a képességeik és érdeklődésük alapján szervezett tehetség kibontakoztatásra. Az iskolai lemorzsolódás mérséklésében fontos szerepet játszó tanoda hálózat közoktatási intézményrendszerrel való együttműködése, kapcsolatai megerősítése elengedhetetlen. Megszerzett képzettség hiányában munkaerő-piaci esélyeik csökkennek. A helyi roma kisebbségi önkormányzat tapasztalatai szerint a térségben szükség lenne egy jól működő Tanoda programra. A program célja elsősorban az iskolai felzárkóztatás. Tapasztalataik szerint a térségben élő roma lakosság körében szükség van közösségfejlesztésre és az identitástudat erősítésére. A fiatalok közül sokan nem ismerik kultúrájukat, hagyományaikat, kulturális tőkéjüket. A program fő célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése és a továbbtanulási utak megerősítése a halmozottan hátrányos helyzetű, roma, valamint a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló és a migráns tanulók körében. A tanodák segítségével a halmozottan hátrányos helyzetű és/vagy, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, elsősorban roma, valamint a menekülteket befogadó állomásokon, ezáltal munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítása a tanodában szervezett, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel segítségével. Fő célok: - a roma származású gyerekek (és fiatal felnőttek) képzési szintjének növelése a képességeiknek megfelelő munkahely és életvitel elérése érdekében; Ehhez kapcsolódóan részcélok: - a bevont tanulók iskolai eredményei javuljanak, képességeik, készségeik fejlődjenek,
200
Célcsoportok Tevékenységek leírása
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Megcélzott pályázati forrás
- növekedjen a programba résztvevő érettségit szerző végzős (8. évfolyam) tanulók, valamint a minőségi szakképzésben továbbtanulók száma - a lemorzsolódott vagy a lemorzsolódásnak kitett tanulók körében megerősödjön az érettségihez, ezen keresztül a további életpálya építéshez fűződő ambíció. - az új esélyt biztosító keretek között minimálisra csökkenjen a kifejezetten tanulási kudarc miatt újból lemorzsolódók aránya. - új tanulási formák bevezetésének célja, hogy csökkentse a tanulási kudarcokat és ezáltal a tanulói célcsoport lemorzsolódását, valamint képessé tegye az egyes intézményeket és pedagógusaikat arra, hogy a tanulás világától már eltávolodott tanulókat újból, eredményesen be tudják vonni az oktatásba. - plusz idegen nyelvi oktatás és egyéb főtantárgyakból - felzárkóztatás - közösségfejlesztés - kulturális értékek és hagyományok átadása A Szombathelyi járás roma lakossága - Felkészítő tevékenység a tanévre A szakmai program előkészítését szervező pedagógus csoport létrehozása, közösségépítése; az iskolai tanév indítását megelőzően a tantestület pedagógiai módszertani stratégiájának kidolgozása, felkészülés az iskolai tanévre; nevelési, oktatási program átdolgozása, mely tükrözi az adott iskola által kifejlesztett, az egyéni tanulói igényekre reagáló újszerű tanulási útvonalat biztosító gyakorlat működtetését - Új tanulási formák megvalósítása és alkalmazása - Iskolai megtartó háló létrehozása: o mentorrendszer működtetése o esetkezelő csoport működtetetése, o személyközpontú pedagógiai módszer alkalmazása, o demokratikus iskolai fórum (pl. iskolai diákönkormányzat, tanulói vitafórum, iskolabíróság) létrehozása, amely biztosítja, hogy a célcsoport aktívan részt vehessen saját problémáinak megoldásában, o rendszeres családlátogatás - Egyéni fejlesztési terv készítése és mentor biztosítása az újbóli lemorzsolódás megakadályozása érdekében, az érintett tanulók számára (a halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára) - Készség- és képességfejlesztő tanéven kívüli szabadidős, kulturális, sport program szervezése. - Közösségi programok szervezése 2016-tól folyamatos - Munkaerő-piaci lehetőségek megnövekedése - Fiatalok iskolán belüli lemaradásának csökkenése - Aktív közösség kialakulása - megvalósult programok száma - résztvevők száma - képzések száma - bevont pedagógusok száma EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1.A célkitűzés: A munkaerőpiacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való
201
belépésének növelése / 1.1 A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése (ezen belül is a Romák (kiemelten roma nők) foglalkoztatásba ágyazott képzése); 3. prioritás: Gyarapodó tudástőke / 3.A célkitűzés: A korai iskolaelhagyás csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének emelése / 3.1 A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, a köznevelés hátránykompenzációs képességének növelése Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
A kezdeményezés társadalmi fenntarthatósága abban az esetben lesz biztosítva, ha egyik oldalról folyamatos lesz az igény a program iránt a célcsoport körében (ezt elsősorban a tartós és személyes kapcsolatokon alapuló tevékenységekkel s ezek által a gyerekek életében jelentkező elért eredményekkel lehet megalapozni), a másik oldalról a programban résztvevő gondozók, szakemberek, mentorok megkapják a megfelelő szakmai és erkölcsi, valamint anyagi támogatást is a munkájuk végzéséhez. A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához, így hozzájárulhatnak a fenntarthatóság szakmai oldalról való biztosításához is A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival lehet biztosítani, valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.).
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
5.6. Közösségfejlesztési programok 5. Összetartó társadalom és közösség Agora Szombathelyi Kulturális Központ, SRT LOGO Ifjúsági Szolgálat Járás önkormányzatai A közösségfejlesztés célja a helyi társadalmon belül a település valamely szomszédságában, illetve a településen, vagy a járásban élők közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése. Gazdaságfejlesztési szempontból sem elhanyagolható, hogy amikor a helyben élők elképzelései, ötletei alapján kezdenek bele valamilyen átalakításba, beruházásba, termelésben, fejlesztésbe, sokkal inkább magukénak érzik, sajátjukként kezelik, és veszik igénybe az ebből keletkező javakat, eredményeket. Mindez később olyan erőforrássá alakul, ami mind nagyobb feladatok vállalására serkenti az együtt élőket. A magyarországi közösségi aktivitás nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható, hiányoznak az erős társadalmi-közösségi hálózatok, kapcsolatrendszerek, ennek következményeként a közbizalom pedig alacsony. A közösségi aktivitás nagymértékben függ a lakókörnyezet, a szomszédság jellemzőitől, a közösségi szerepvállalás elsődleges terepe – a munkahely és az iskola mellett – a lakóközösség. A hazai lakótelepeken élő társasházi közösségeinket a közösségi kezdeményezések tekintetében különösen nagy lemaradás jellemzi, az itt lakók a legalacsonyabb társadalmi státuszú társadalmi csoportok közé tartoznak, ugyanakkor a magyar lakótelepek társadalmi egyensúlya igen érzékeny.
202
Célok
A közösségek hiánya, alacsony szintje nehezíti a társadalmi tőke gyarapítását, a társadalmi életben való aktív részvételt, melynek hosszú távon a munkavégző képesség is kárát látja. A munkanélküliség és a társadalmi tőke hiánya kölcsönösen erősítik egymást, a kitörés ebből a körből lehetséges a munkaerő-piaci integráció támogatásával, de szükséges a társadalmi tőke fejlesztése is, melynek révén válhat hatékonyabbá a társadalmi integráció. A helyi cselekvés hatékonyságának és a sikeres társadalmi integrációnak feltétele a helyi intézményi szereplők közötti összefogás is. Az érintett közösségeknek az önkormányzattal, intézményekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal való együttműködése a hosszú távú hatásokat erősíti és megteremti a társadalmi integráció magasabb szintű megvalósulásának, azaz beágyazottságnak a feltételit. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért szerepel benne az az előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra iskolai közösségi szolgálat (továbbiakban: IKSZ) teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. Ez azt rögzíti a jogszabályi szinten, hogy az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen, és a középiskolai tanulmányait befejezze. Egy egészséges társadalomban nem hagyják magukra a bajba jutottakat, azonban a segítség nyújtás szabályait is tanulni kell. Minél fiatalabb korban tudatosítani kell a diákokban, hogy nem önálló szigetekként élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért. Néhány évvel ezelőtt, a társadalmi bizalomról szóló felmérésben (Forrás: Giczi Johanna − Sík Endre: TÁRKI Európai társadalmi jelentés 2009. 4. Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés) a megkérdezettek több mint nyolcvan százaléka válaszolta azt, hogy senki nem törődik a másikkal. Ez a közgondolkodást jelző arány, sürgős beavatkozás szükségességét jelzi. Konkrét cél: Cél a társadalmi cselekvés, az aktív állampolgárság ösztönzése, a társadalmi kohézió erősítése a térségben. Közvetlen cél a társadalmi integráció és kohézió erősítése. Ennek keretében fontos a lakóközösségi, szomszédsági, alulról szerveződő közösségek, szociális, és humán szolgáltató szakmai szervezetek, helyi valamint járási önkormányzatok, intézmények, szakmai szervezetek, és az egyházak között történő együttműködés javítása közösségi-, közösségfejlesztési és a közösség számára fontos programok és szolgáltatások megvalósításával. Cél, hogy bővüljön a diákok által IKSZ keretében végezhető tevékenységek köre (az egészségügyi és szociális terület mellett az oktatás, sport, környezetvédelem területén is) és ezzel összefüggésben növekedjen a diákok fogadására felkészített szervezetek (állami, önkormányzati, civil, egyházi) száma. Mindahhoz, hogy a meglévők mellett további városi / települési intézmények is fogadó szervezetként tudjanak bekapcsolódni az IKSZ tevékenységekbe, meg kell ismertetni velük azokat a már bevált módszereket és tapasztalatokat, amelyek más fogadó intézményeknél jó gyakorlatként működnek. Általános célok:
203
A 9., 10., 11. évfolyamos érettségi előtt álló középiskolás vagy gimnazista diákok körében indokolt elérni az alábbi célokat: A felnövekvő nemzedékekben szemléletváltás következzen be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban. Ezzel a fiatalok lehetőséget kapnak az aktív állampolgári létre való felkészülésre. Saját élményű tanuláson keresztül fejleszthetik szociális érzékenységüket és számos olyan kompetenciájukat, amelyek megszerzése elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez. A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. A köznevelési intézmények részéről kitűzött célok: A program célja, hogy a kölcsönösség elve alapján a pedagógia újfajta kultúráját, a tanár-diák viszony új módozatait honosítsa meg az élménypedagógián keresztül.
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
A fogadó szervezetek részére kitűzött célok: Új erőforrást jelenthet a fogadó szervezeteknek a tanulók bevonása a hétköznapi feladataik elvégzésébe, miközben a közösségi szolgálat nem veszélyeztetheti az ott dolgozók munkahelyét, miközben nem helyettesítheti a szervezet munkatársainak szakértelmét. - lakosság (fiatal, idős generáció egyaránt ) - a városban működő oktatási intézmények diákjai (9., 10., 11. évfolyamos érettségi előtt álló középiskolás vagy gimnazista diákok), pedagógusai, szülői munkaközösség tagjai - civil szervezetek: egyesületek, alapítványok - önkormányzati fenntartású intézmények - egyházi szervezetek - különböző területek szakemberei (környezetvédelem, történelem, hagyományőrzés stb.) - vállalatok képviselői A közösségi együttműködést támogató helyi összefogás erősítése, partnerség építés a közösségi tervezés14 módszerével - Együttműködések kialakítása a helyi közösség, a szakmai szervezetek, intézmények között, - Akcióprogramok kidolgozása és megvalósítása a közösségi tervezés módszerével a projekt által érintett lakóközösség életében fontos, a közösségre jelentős hatást gyakorló problémák megoldása érdekében, - A lakosság aktív szabadidő eltöltéséhez, közösségi programok lebonyolításához szükséges feltételek megteremtése (legalább egy közösségi tér vagy kert kialakítása kötelező az alábbiak közül): o gyerek játszótér, közösségi tér o közösségi, sport és szabadidős tér (például felnőtt játszótér) kialakítása o közösségi kert kialakítása (a célcsoport számára szervezett foglalkozás keretein belül készíthető el a közösségi kert, s a hozzá kapcsolódó munkaruha, vetőmag, stb. is betervezhető) o egyéb, az egész közösség környezetére hatást gyakorló tervek megvalósítása a környezet gondozásával A lakosság életvitelének és aktív szabadidő eltöltésének elősegítése
204
hiánypótló, a lakóközösség számára fontos, életvitelt és aktív szabadidő eltöltést elősegítő közösségi programok és szolgáltatások megszervezése és megvalósítása: o közösségi, kulturális és szabadidős programok megvalósítása (tánc, zene, túra, irodalom stb.) o tematikus klubok szervezése és működtetése (pl. babamama, családi pénzügyi tervezés, erkölcs és hit, civil társadalom, nyugdíjasokat, ifjúságot érintő kérdések, stb.) működtetése célcsoportok szerint (pl. időseknek, fiataloknak, gyermekeknek, nőknek), o egyéb szabadidős programok megvalósítása Közösségi együttműködést elősegítő ismeretterjesztés - Az egyének és közösségek fejlesztését, informális és non-formális tanulását, társadalmi integrációját segítő csoportos lakossági tájékoztató fórumok. Elsősorban aktív állampolgárságra, társadalmi cselekvésre és közösségi tevékenységre nevelő, társadalmi és munkaerő-piaci integrációt elősegítő foglalkozások, tájékoztató események, tréningek, programok, interaktív fejlesztések támogathatók (pl. tájékoztatás gyerekvállalással és ellátásokkal, nyugdíj és idősüggyel, képzési és munkavállalási lehetőségekkel, jogszabályi környezettel kapcsolatban) IKSZ programok meghirdetése: Olyan speciális IKSZ programok meghirdetése és lebonyolítása, amelyek az adott oktatási intézmény igényeinek megfelelően kerülnek kialakításra a következő témák mentén: pl.: természetismeret; őshonos növények; állattartás; hagyományos építészet; viselet kultúra, kertészkedés stb. Az önkéntes centrum segítségével közös téma választás után az iskola saját maga határozhatja meg programját, ami mentén diákjait mozgósítja, és amelynek lebonyolítása megfelelő önkéntes szakemberek bevonásával valósul meg. Szakemberek bevonása: Az oktatási intézményekben a programokhoz kapcsolt, különböző területek szakemberei, vállalatok képviselői (pl.: arborétum munkatársai, cégvezetők; polgármesterek, történészek, muzeológusok stb.) önkéntesen tartanak előadásokat, foglalkozásokat az iskolák által megadott igények, témák mentén. Számos esetben közhasznú témák is beemelhetők, mint pl.: munkaügyi, pénzügyi ismeretek. Terepi oktatás: A terepi oktatáshoz kapcsolódik egy-egy helyszín (pl.: parkok, skanzen stb.), ahol a diákok az oktatási intézményben az önkéntes előadóktól megszerzett tudást gyakorolják az előre megszervezett IKSZ tevékenység keretében (pl.: park rendezés, kertépítés, intézmények renoválása). Egy-egy helyszínnek a bevont partnerek koordinátorai is lehetnek. A városi szervezeteket össze lehet kapcsolni az oktatási intézményekkel, amelynek gyakorlati eredménye az oktatási- és szakképző intézmények esetében a szakmai munka minőségének, hatékonyságának javítása, a társadalmi erőforrások bevonásával a költségvetési kereteken túlmutató intézményen belüli feladatok megvalósítása. A kötelező IKSZ kiegészítéseként kezdeményezhető Szombathelyen a Senior mentor program, amelynek célja a nyugdíjas korú felnőttek önkéntesként történő bekapcsolása az oktatási intézmények munkájába. A program során -
205
Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív
az időskorúak, mint korrepetitorok, szakkör-tartók egészítik ki az iskolai tanítók munkáját. Minderre válaszul a diákok vállalják számítástechnika oktatását nyugdíjasoknak. Az idősebb korosztály tagjai – egyéni haladási ütemüknek megfelelően – fiatalok mentorálásával megtanulják az Internet és számítógép használat, elektronikus levelezés alapjait. A fiatalok a számítógép oktatás mellett a házi segítségnyújtásban, kerti munkában is részt vesznek, mellyel nagyban megkönnyítik az idősek mindennapjait. Mindkét program hozzájárul a generációk közötti különbségek enyhítéséhez. 2016-tól folyamatos Helyi közösség erősödése: - a helyi közösség fejlesztésével, a közösségi gondolkozás előmozdításával, a közösségben rejlő humán potenciálra építő cselekvési terv kidolgozása a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi folyamatok megállítására, megfordítására, a cselekvési tervben rögzített akciók megvalósítása; - az elvándorlással veszélyeztetett települések megtartó- és vonzóképességének fejlesztése, a társadalmi kohézió erősítése, a közösségi és a vállalkozói aktivitás erősítésével, a fejlődési potenciál feltárásával és megerősítésével; - a helyi adottságokhoz illeszkedő, hiánypótló közösségi szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, társadalmi kapacitás fejlesztése. Diákok a tapasztalati tanulása által: - jobban tudatában lesznek annak, hogy mik az erősségeik és mik a fejlesztendő területek - új kihívásokat vállalnak - tevékenységeket terveznek és kezdeményeznek (gyakran másokkal együttműködésben) - kitartóak és elkötelezettek lesznek tevékenységeik során - globális jelentőségű témákkal foglalkoznak (pl.: az idősekkel való együttműködés) - elgondolkodnak tevékenységeik erkölcsi vonatkozásairól - új készségeket fejlesztenek ki Fogadó szervezetek: - hatékonyabbá válik a szervezeteken belüli munkaszervezés, feladatok elosztása A fogadó szervezetek és a köznevelési intézmények együttműködésében olyan modell értékű minta programok kerülnek kialakításra, melyek hosszútávon szolgálhatják a fogadó szervezetek humán-erőforrás kapacitás bővítését. - köznevelési intézmény bevonása - szakemberek bevonása, aki az egyes programok során a szakmai munkát irányítja - fogadó szervezetek bevonása - szponzorok bekapcsolása, akik pénzben, vagy természetbeni juttatásokkal segítik a kezdeményezés megvalósulását EFOP: 1. prioritás: Együttműködő társadalom / 1. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS (1. prioritási tengely) Az aktív befogadás, többek között az
206
program prioritása és intézkedése
esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (9.i) / 1.C célkitűzés: Több helyi civil közösség jön létre / 1.3 Társadalmi együttélés erősítése TOP: -
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása A társadalmi fenntarthatóság eredményessé és tartóssá akkor válhat, ha a jogszabályi előírás mellett (illetve annak ellenére) a program a résztvevő gyerekek és a tanárok számára, valamint az érintett fogadó szervezetek, személyek számára is jelent megőrizni való értéket, kialakulhatnak személyes kapcsolatok, örömmé válhat a közösen (esetenként más számára) elvégzett munka. A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához, így hozzájárulhatnak a fenntarthatóság szakmai oldalról való biztosításához is. A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival lehet biztosítani, valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés, stb.). 5.7. Járási szociális térkép 5. Összetartó társadalom és közösség Járás települési önkormányzatai Járás önkormányzatai Egy város lokális társadalmáról egy átfogó és összetett képet kapjunk szociális térkép készítése nélkülözhetetlen. Ez az eszköz egy aktuális képet nyújt számunkra a közösség tagjainak helyzetéről és problémáiról, valamint elvárásairól. A szociális térkép funkciója elsősorban annak megállapítása, hogy a vizsgálat során felszínre került társadalmi problémák megoldásában mennyire hatékony a meglévő segítőrendszer. Fel tudjuk térképezni a helyi társadalom rétegződését, térbeli elhelyezkedését, valamint a társadalmi viszonyok rendszerét. Egy ilyen kutatás alkalmával lehetőség van felmérni a város gazdasági fejlődésében fontos szerepet játszó humánerőforrás erősségeit és gyengeségeit. Egy szociális térkép célja az, hogy egy helyi társadalomról az általános ismereteknél jóval mélyebb, relevánsabb képet nyújtson. Mutassa meg a helyi társadalom rétegződését, a helyi társadalmi viszonyok rendszerét. A szociális térkép nem csak a deprivált rétegekről nyújt mélyebb ismereteket, hanem a helyi társadalom szerkezetéről. A szociális térkép nem alkalmas arra, hogy az egyes emberek egyes problémáját bemutassa, és megoldja. A térkép tendenciákat képes azonosítani, összefüggéseket tud feltárni, amiből nagyvalószínűséggel jelezhetők az egyes szociális célú intézkedések hatásai.
207
Célok
Célcsoportok
Emellett a szociális térkép fontos funkciója az is, hogy a feltárt társadalmi problémák, a lakosság részéről megjelenő szükségletek, igények és a helyi szociális ellátórendszer illeszkedésének vizsgálatát elvégezze, és ennek ismeretében megítélje a segítő rendszer hatékonyságát, hatásosságát, gazdaságosságát. Továbbá nagyon fontos annak tudatosítása, hogy az így kialakított adatbázis jövőbeni folyamatos karbantartását is meg kell oldani. A Szombathelyi Járás szociális térképének elkészítése, lehetőséget teremt a város számára, egy olyan szociális stratégia kifejlesztésére, amely összhangban van a helyi lakosság igényeivel és így meghatározza a település szociálpolitikai aspektusait. Ezáltal könnyebbé válik a megyeszékhely szociális jellegű programjainak megalkotása, valamint megvalósítása. A kutatás lehetőséget teremt a közigazgatás szociális területének a hatékony és szervezett működésre. A kérdőíves vizsgálat öt fő témakör köré csoportosul: A kutatás célja, hogy a megyeszékhely felnőtt korú lakosságának társadalmi struktúráját szociális szempontból bemutassa. Felméri, hogy Szombathely lakossága – városrészek szerint csoportosítva – milyen demográfiai jellemzőkkel bír. Vizsgálva lesz, hogy a település részek között milyen arányban oszlik meg a lakosság kor szerint. A vizsgálat kitér a helyi társadalom iskolázottsági szintjének elemzésére is. Lehetőség nyílik a szociális térképen bejelölni a szombathelyiek iskolázottság szerinti területi elkülönüléseit. A város háztartásait vizsgálva, mód nyílik olyan mikroközösségek elemzésére, mint a család. Megvizsgálható többek között, hogy milyen arányú a lakosság körében a többgenerációs együttélés, valamint milyen anyagi helyzetben vannak a városban élő családok. Ahhoz, hogy a város lakosságának társadalmi struktúrájáról többet megtudjunk. Vizsgálni kell: - a jövedelmi és vagyoni viszonyokat: jövedelemforrások; kiadások - lakhatási viszonyokat: tulajdonviszonyok; építmények típusa, komfortfokozata, állapota - egészségügyi állapotokat - kulturális tőkét Mindezek segítenek egy átfogó képet adni a helyi társadalom városon belüli megoszlásáról is. A szociális térkép segítséget nyújt abban, hogy egy település szociálpolitikai irányzata a lakosság igényeinek megfelelő legyen. Így az elemzés során fel kell térképezni, hogy a jelenleg működő szociális ellátórendszer megfelelő - e, valamint ki kell térni az ezen szolgáltatásokat igénybevevők elvárásainak ismertetéseire is. A kutatás a korábban készített hasonló jellegű vizsgálatok áttekintésével is foglalkozik. A munka megkezdése előtt a meglévő adatok alapján kell elindulni, majd a felmérés befejeztével a korábbi és a jelenlegi munkákat egybe kell vetni. Ezáltal lehetőség nyílik a témában megjelenő tendenciákat feltárni, és a gyakorlati lépéseket ezek alapján megtervezni. A vizsgálat eredményei segítséget nyújtanak hosszú távú fejlesztések sikeres kidolgozásához. - Szombathelyi járás lakossága
208
Tevékenységek leírása Tervezett ütemezés Várt eredmények
Indikátorok Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
Megnevezés Prioritás Végrehajtásért felelős gazda Partnerek Indoklás
-
A járás lakosságát célzó kérdőíves felmérések
2016-tól folyamatos - Hosszú távú stratégiák kialakítása - Közigazgatás, egészségügy, szociális ellátórendszer hatékonyabb működését segíti. - Megkérdezettek száma - Stratégiák száma A projektgazda felelőssége a projekt pénzügyi likviditásának biztosítása, a projekt megvalósításának koordinálása, a partneri együttműködés szervezése és fenntartása, a projekt szervezet létrehozása, fenntartása és irányítása, pénzügyi és szakmai menedzsment biztosítása, a projekt szervezet működési feltételeinek biztosítása. A projektgazda és partnerei is rendelkeznek elegendő szakmai tapasztalattal és kapacitással a tervezett programok megvalósításához. A pénzügyi feltételeket pályázaton nyert és civil szervezetek által biztosított támogatásokkal, szponzorok felajánlásaival fedezik valamint az önkormányzatok kiegészítő hozzájárulásával. A környezeti fenntarthatóság jegyében a projektgazda a tevékenységek, rendezvények megvalósítása folyamán specifikusan érvényesíti a környezeti szemléletet (pl.: energiatakarékos épületvilágítás, szelektív hulladékgyűjtés stb). 5.8. Helyi piaci szereplők ösztönzése a társadalmi felelősségvállalási programok indítására 5. Összetartó társadalom és közösség Szombathely Megyei Jogú Város Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Vas Megyei Önkéntes Centrum, Humán Mátrix Napjaink társadalmi, gazdasági változásai és folyamatai számos kedvezőtlen következménnyel járnak. A társadalmi problémák egyre szembetűnőbbek, és a társadalom megfelelő működéséhez megoldásuk mára már elengedhetetlenné vált. Azonban a fontos közösségi érdekek képviselete, a társadalmi problémák megoldása vagy enyhítése nem hagyható pusztán az államra. Az állami szerepvállalás visszaszorulása a jóléti ellátások biztosításában, továbbá a szubszidiaritás elvének előtérbe helyeződése meg is követeli a szervezetektől, intézményektől, cégektől az aktívabb társadalmi és közösségi szerepvállalást, a környezetük és a benne élő közösségük sorsának, jelenének és jövőjének alakításában való felelős részvételt. Ez egyaránt jelenthet aktív bekapcsolódást a közösség ügyeinek alakításába, alternatív szolgáltatások biztosítását, érdekképviseletet, felelős és fenntartható üzleti tevékenységet, vagy éppen az önkéntességet. A társadalmi felelősségvállalás kérdése tehát egyre aktuálisabb, ami elengedhetetlenné teszi a társadalom és a gazdaság minél szélesebb körében a szemléletváltást annak érdekében, hogy saját forrásaival és lehetőségeivel kivegye részét a hátrányos helyzetűek támogatásában, felkarolásában. Szombathely a járás központi települése (és egyben Vas megye székhelye is), foglalkoztatási, gazdasági, oktatási, szolgáltatási központja. A jelen lévő nagyvállalatok igényei már meghaladják a járásban rendelkezésre álló munkaerő nagyságrendjét, emiatt már akár 50 km-es körzetből is jellemző
209
Célok
Célcsoportok
Tevékenységek leírása
az ingázás. A humán szolgáltatások területén komoly szellemi és szervezeti kapacitást képviselő önkormányzati, állami és civil szervezetek vannak jelen, így az esélyteremtés területén is jelentősebb fejlesztések valósulhatnak meg más térségekhez képest. Ami azonban napjainkban kihívást jelent, az a szervezetek közti koordináció, a hatékony partnerség és munkamegosztás megszervezése, a járás településeinek bevonása, továbbá a relatív kedvező gazdasági-társadalmi helyzet ellenére az esélyegyenlőségi problémák iránti érzékenyítés. Két térségi jó példát mindenképp érdemes kiragadni: - Vas Megyei Civil Információs Centrum: Az oszkói Hegypásztor Kör 2012 májusában pályázatot nyújtott be a Vas Megyei Civil Információs Centrum működtetésére, melyet eredményesnek minősítettek. A program célja egy olyan szakmai tanácsadási, képzési és információs rendszer működtetése, amely a megyei civil szervezetek működésének hatékonyság-javulását, a közigazgatás, civil és vállalkozói szektor közötti kapcsolatok, szakmai együttműködések megerősödését eredményezi. A folyamatkövető szolgáltatásokat a célcsoporthoz a lehető legközelebb viszik kitelepülésekkel, illetve egy olyan informatív portál működtetésével, amely a személyes tanácsadást követően is segítséget nyújt a szervezeteknek. - Szombathely visszavár program: Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2013. április havi ülésén „Szombathely visszavár” elnevezéssel megalkotta felsőoktatási ösztöndíjról szóló rendeletét. A rendeletben foglaltak szerint a pályázati kiírás elkészítése során a műszaki képzés, és egyéb hiányszakmák (Pl. logopédus, óvodapedagógus) tekintetében a támogatni kívánt szakmák, a hiányszakmánként várhatóan támogatott keretszám meghatározásában, valamint a támogatottak hiányszakmában történő elhelyezkedése érdekében az Önkormányzat együttműködik a város stratégiai cégeivel. - szemléletmód megváltozása a térségi gazdasági szereplői esetében - a helyi mikro-, kis- és közepes vállalkozások aktívabb szerepvállalásának erősítése a társadalmi felelősségvállalási kezdeményezésekben - a diszkriminációmentes foglalkoztatás biztosítása - a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő vállalkozási struktúrák kiépítése - a térségben tevékenykedő civil szervezetek - gazdasági vállalkozások - önkéntesek - szociális szövetkezetek - települési önkormányzatok - befektető- és vállalkozásbarát önkormányzatok kialakítása: befektetési marketing tevékenység fejlesztése - a térség piaci szereplőinek összegyűjtése, megkeresése - a különböző részvételi, szerepvállalási lehetőségek, módszerek (eszközök, technikák), jó gyakorlatok feltérképezése, integrálása a helyi adottságoknak megfelelően - térség piaci szereplőinek képzése - rendezvények, előadások, céglátogatások szervezése a jó példák, lehetőségek ismertetése, terjesztése céljából, érzékenyítő előadások (különösképp a vezető beosztású személyek számára)
210
Várt eredmények
Indikátorok
Felhasználható pályázati forrás / érintett operatív program prioritása és intézkedése
Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdasági)
-
hátrányos helyzetűek, megváltozott munkaképességűek szélesebb körű foglalkoztatása, munkanélküliség csökkenése a felelős és fenntartható gondolkodásmód elterjedése kapcsolati hálók létrejötte vállalkozások társadalmi felelősségvállalása erősödik helyi kezdeményezések kibontakozása megszervezett rendezvények, előadások, képzések száma rendezvényeken, képzéseken résztvevő szereplők száma civil szervezetek számának növekedése Térségen belüli együttműködések számának növekedése
TOP: 5. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés/ 5.C célkitűzés: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése / 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása A térségi gazdasági szereplők bevonása a társadalmi felelősségvállalási projektekben számos olyan kezdeményezést idézhet elő, ami a környezeti fenntarthatóságot elősegíti (pl. szemétszedés egy vállalkozás területén belül, vagy egy vállalkozás hathatós támogatásával). Egy térségben hosszú távon a szektorok együttműködésére kell helyezni a hangsúlyt, amely erősíti a társadalmi kohéziót, a civil szféra hatékony működését, mely egy élhető és elégedett társadalmi közösségnek adhat otthont. A kapcsolati hálók sűrűsödése, a térségi piaci szereplők szorosabb együttműködése kölcsönös gazdasági előnyöket jelenthetnek (pl. a termékek könnyebb piacra jutását, vagy költséghatékonyság, helyi adókedvezmények, helyi munkaerő).
211
8.4.
Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv
Partnerségi terv Háttér információk A projekt keretében létrejött járási szintű esélyegyenlőségi kerekasztal munkájának koordinációját a járásszékhely, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata látja el. A projekt során csatlakoztak hozzá azok a partnerszervezetek, akik részt vállalnak a kerekasztal eredményes működtetésében, valamint a programterv megvalósításában is. Ez idáig a nyitókonferencia, illetve 5 kerekasztal ülés és további fórumok szolgálták a partnerségi működését, a kerekasztal létrehozását, az esélyegyenlőségi helyzetelemzés és programterv elkészülését, valamint kiemelt témaként a HEP-ek aktualizálását, valamint a térséget érintő esélyteremtési témák közös megvitatását, a feltárt problémákra megoldások keresését. A Szombathelyi járásban aktív és szoros együttműködés jellemezte a térségben tevékenykedő humán szolgáltatók, civil és non-profit szervezetek, állami szervezetek, helyi és nemzetiségi önkormányzatok, szociális szövetkezetek közötti kapcsolatot, amely a helyzetelemzés és a programterv minél részletesebb kidolgozásában is jelentős szerepet játszott. A szereplők közti együttműködés azért is fontos, mivel a projekt lezárását követően a kerekasztal működésének fenntartása, a programterv intézkedéseinek a megvalósítása a partnerek aktivitásán és a koordináción múlik elsősorban. Éppen ezért a programterv létrehozása során törekedtünk arra, hogy az intézkedések lehetséges gazdái be legyenek vonva a munkafolyamatokba, javaslataikkal és véleményeikkel segítsék a munkát a célból, hogy minél inkább a helyi szükségletekre reagáló intézkedések kerülhessenek kidolgozásra. Ezáltal az is elérhetővé válik, hogy a lehetséges projektgazdák elkötelezettek legyenek a jövőben az intézkedéseken belül létrejövő projektek, pályázatok végrehajtásában. Partnerségi szervezeti struktúra A Szombathelyi Járás esélyegyenlőségi kerekasztalának további működtetését többszintű, szerteágazó, ugyanakkor egymással kapcsolatban munkacsoportokban tervezzük megvalósítani. Ez a térségi háló megteremti a lehetőségét annak, hogy a kerekasztalon belül 4 munkacsoport kerüljön kialakításra, amik az aktív párbeszédek, együttműködések és ezáltal új kezdeményezések bázisaként szolgálhatnak. A kerekasztal koordinátora a megyei esélyteremtési fórumon tudja képviselni a térség érdekeit.
212
2. PR Megyei Esélyegyenlőségi Fórum
Szombathelyi Járás Esélyegyenlőségi Kerekasztal
1. Munkacsoport
2. Munkacsoport
3. Munkacsoport
4. Munkacsoport
A projekt során megerősödött a járási szintű partnerség, és elkészült a további akciókat megalapozó járási esélyteremtő programterv is. A kerekasztal és a kapcsolódó szervezeti egységek összehangolt munkája révén, az esélyegyenlőségi területen meglévő feladatok szervezése, projektek megvalósítása is koordinált módon tud megvalósulni, amellyel el lehet kerülni az intézkedések (és a tevékenységeken belüli) párhuzamosságokat, javulhat a problémakezelés és a költséghatékonyság is. A járási esélyegyenlőségi kerekasztalban való részvétellel a kisebb települések is megfelelő szakmai támogató hátteret kapnak saját esélyegyenlőségi feladataik elvégzéséhez. Az önkormányzatok és intézményeik mellett kiemelten fontosnak tartjuk a civil, egyházi, és vállalkozói szervezetek aktív részvételét a Kőszegi Járás esélyegyenlőségi kerekasztalában, hogy minél szélesebb körű partnerség működjön a térségben. A Szombathelyi Esélyegyenlőségi Kerekasztal tervezett működése A járási szintű esélyegyenlőségi kerekasztal működését javasolt lenne Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának tovább gondoznia, hiszen Szombathely a járás központi települése, valamint a projekt során is sikeresen koordinálta a munkafolyamatokat, aktivizálta a térség érintett szereplőit és célcsoportjait. A projekt végeztével a kerekasztal egyik legfontosabb tevékenysége a járási esélyegyenlőségi programterv társadalmasítási folyamata lehet, amelyben a legfőbb szerepet az Pannon Térségfejlesztő Egyesület töltheti be, hiszen egy jelentős közösségformáló és térségformáló szervezetről van szó. A kerekasztalokon belül 4 munkacsoport létrejöttét javasoljuk, amely teljes egészében igazodik a programterv során kidolgozott 4 prioritással: 1. 2. 3. 4.
Segítés Városa Komplex akadály-mentesítés és érzékenyítés Munkaerő-piaci aktivizálás Család megerősítése
A prioritásoknak, azaz a munkacsoportoknak egy-egy felelős szervezete is lenne, akik a csoporton belüli irányítást vállalják, illetve információkat juttatnak el a kerekasztal koordinátorai felé. A csoportokon belüli felelősöknek az alábbi szervezeteket javasoljuk: 1. 2. 3. 4.
Járási paktumszervezet SOS Gyermekfalu Sé Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat REGIONÁLIS SZOCIÁLIS FORRÁSKÖZPONT KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT.
213
5. Vas Megyei Cigány Területi Kisebbségi Önkormányzat A munkacsoporton belüli koordinációt tehát az imént felsorolt szervezetek láthatják el. Az esélyegyenlőségi programtervben megtalálható egyes intézkedések leírásában szereplő intézkedésgazdák felelősek az adott intézkedés megvalósulásáért, a projektekben dolgozó partnerek munkájának koordinálásáért. Az intézkedésgazdának javasolt szervezetek folyamatos kapcsolatot tartanak a járási esélyegyenlőségi kerekasztal koordinációs feladatait ellátó Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Az esélyegyenlőségi kerekasztal javasolt koordinátorának (Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata) feladatai közé tartozhat az is, hogy a települési HEP (Helyi Esélyegyenlőségi Program) koordinátorokat összehívja, továbbá biztosítsa a TKKI (Türr István Képző és Kutató Intézet) szakembereinek jelenlétét a munkacsoport illetve a kerekasztal találkozókon. A Szombathelyi Járás Esélyegyenlőségi Kerekasztalának koordinátora a Megyei Esélyegyenlőségi Fórum találkozóin is részt vesz, így a megyei szintre való rácsatlakozás biztosíthatja a térségek közötti tudásáramlást, példaértékű gyakorlatok megismerését.
Kommunikációs/nyilvánossági terv A programterv célrendszerének érvényesüléséhez hatékony kommunikáció szükséges, amely a térség felvázolt érdekeinek nyilvános megjelenését – és ezzel annak elfogadottságát – biztosítja. Az általános társadalmasítási folyamatokat is magában foglaló tevékenység koordinátor szerepét szervezetileg az Írottkő Natúrparkért Egyesület töltheti be, amely megfelelő kapcsolati hálóval rendelkezik a térségben. Pályázati finanszírozás esetén az adott projektet vezető, koordináló szervezet felel az adott projekt kommunikációjáról egyeztetve a menedzsment szervezettel a közös és hatékony fellépés érdekében. A tájékoztatást és nyilvánosságot biztosító tevékenységek célja, hogy segítse elő a programterv átfogó és specifikus céljainak megvalósulását és biztosítsa, hogy az intézkedések/projektek előrehaladásáról, eredményeiről az esélyegyenlőségi célcsoportok, a tágabb környezet és a finanszírozásában közreműködő szervezetek megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. A fejlesztésekhez kapcsolódó nyilvános eseményeken az alkalmazott kommunikációban és viselkedésben a projekt gazda vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A programterv megvalósítási időszakában nagy hangsúlyt kap a helyi társadalom tájékoztatása. A tájékoztatási tevékenység célja ebben az időszakban az intézkedések/projektek megvalósítása által bekövetkező kedvező változások tudatosítása a célcsoportban, a helyi/térségi döntéshozókban, ill. a pozitív fogadtatás elősegítése. A megtervezett kommunikációs tevékenység mozzanatát képezi az is, hogy a különböző célcsoportokhoz igazítsuk a rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket, meghatározzuk, hogy kinek, hogyan kommunikálunk, milyen csatornákon keresztül, és hogy mindezek miért javasoltak, illetve milyen eredményeket, hatásokat vonnak maguk után. Az elsődleges célcsoportok esetében leghatékonyabb kommunikációs eszköznek, módszernek vélhetően a személyes, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés keretében végezhető közvetlen egyéni tanácsadás lehet, mivel az infokommunikációs technológiák használata a hátrányos helyzetűek körében még nem eléggé elterjedt, a hozzáférés pedig nehézkes. Nagy hangsúlyt fektetünk a programterv megvalósítása során a valódi partnerség alapfeltételét jelentő kétirányú információáramlást, azaz a tényleges kommunikációra. Törekedünk rá, hogy a tájékoztató anyagok, hírlevelek a nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű lakosok számára is könnyen érthetőek legyenek. Így
214
a tevékenységek között szerepel ábrákat, rajzokat tartalmazó elektronikus és papíralapú kiadványok, plakátok készítése, terjesztése, sokszorosítása. A programterven belüli intézkedések és projektek megvalósítása során az alábbi módszertani eszközöket javasolt használni a kommunikációs és nyilvánossági tevékenységeknél (ezeket lehetőség szerint a pályázati támogatással megvalósuló projektekbe is be kell tervezni):
Folyamatos tájékoztatás az Interneten (honlap, Facebook, hírlevelek, stb.); Sajtómegjelenések folyamatos összegyűjtése és közzététele a partnerségen belül; Fogyatékos-barát, kismama-barát, pályakezdő-barát, stb. munkahely térségi díjak odaítélése; Tájékoztató anyagok (szórólapok, plakátok stb.), hírlevelek készítése a célcsoportok számára az induló projektekről, tevékenységekről (a különböző hátrányokkal rendelkező célcsoportok igényei szerint); Helyi médiában (újság, TV, online portálok) rendszeresen megjelenő esélyegyenlőségi témájú műsorok, riportok, egyéb tartalmak megvalósításának támogatása, helyi média érzékenyítése; Személyes és folyamatos kapcsolattartás és időközi összejövetelek a célcsoport tagokkal; Workshopok, konferenciák, szakmai összejövetelek; Fotódokumentáció készítése a teljes programterv megvalósulásának eseményeiről.
215
FELJEGYZES
T6rgy: A ,,Partners6gi alap0 es6lyegyenl6s6gi programok a segit6s v6ros6ban 6s t6rs6geben" AROP- 1.A.3-2014-2014-0023 projekt Vl, KerekasztaI ules6nek dont6se a J5
r6si Eselyegyen l6seg i
P rog
ramterv elfogad6sa
16
|
d6pont, helyszin: 2015. okt6ber 13., Szombathely MJV Polgdrmesteri Hivatala (9700 Szombathely, Kossuth L. u, 1-3.) f
A Kerekasztal a Vl. Ulesen t6rgyalta a Programtervet. A tagok el6re
megkapt6k elektron ikusa n a Programterv m u n kav 6ltozat6l, azzal kapcsolatban 6szrev6teleket, javaslatokat tehettek, amit az Ul6sen sz6ban is ki lehetett egeszlteni.
A Programterv k6szlt6i ismertettek a Programtervet, a be6rkezett 6szrev6telek alapj6n m6r megtett m6doslt6sokat, es jeleztek, hogy az Ul6sen tett sz6beli modositdsokat 6t fogjdk vezetni.
A Kerekasztal tagjai a fenti m6dositdsokkal
egyUtt
a
Programtervet egyhang0lag
elfogadt6k.
Szombath ely, 2015. oktober 13.
Dr. K6rolyi Akos elnok
5o .(6
?+,
