SZOLNOKI FŐISKOLA. A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán

SZOLNOKI FŐISKOLA

A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 DPR ALPROJEKT PROJEKTTERV 0.0 verzió

Szolnok, 2009 november 01. 1

Tartalomjegyzék

1

BEVEZETŐ ............................................................................................................................................................................ 4

2 A PROJEKT SZÜKSÉGESSÉGÉT ALÁTÁMASZTÓ PROBLÉMA ÉS VAGY STRATÉGIAI IRÁNY BEMUTATÁSA ................................................................................................................................................................................ 4 2.1 2.2 3

SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR ......................................................................................................................... 9 A FELSŐOKTATÁS ÁGAZATI MINŐSÉGPOLITIKÁJÁNAK ELVEI .................................................................. 9

AZ ALPROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI ................................................................................................... 10 3.1 KÖZVETLEN CÉLOK ............................................................................................................................. 10 3.1.1 Diplomás Pályakövetési Rendszer ............................................................................................................ 10 3.1.2 Hallgatói, karrier és öregdiák szolgáltatások.............................................................................................. 10 3.1.3 Tehetséggondozás .................................................................................................................................. 11 3.2 KÖZVETETT CÉLOK .............................................................................................................................. 11

4

A TERVEZETT ALPROJEKT SZÜKSÉGESSÉGE ILLETVE INDOKOLTSÁGA ....................................... 14

5

AZ ALPROJEKT SZAKMAI TARTALMA .................................................................................................................. 15 5.1 A MEGVALÓSULÁS HELYSZÍNE .............................................................................................................. 15 5.2 DPR PROJEKTELEMEK SZAKMAI TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA ..................................................... 15 5.2.1 Hallgatói motivációs vizsgálatok .............................................................................................................. 16 5.2.1.1 5.2.1.2 5.2.1.3

5.2.2

Pályakövetési vizsgálatok ....................................................................................................................... 17

5.2.2.1 5.2.2.2

5.2.3

A vizsgálat célja ....................................................................................................................................... 19 A vizsgálat ideje ....................................................................................................................................... 19 Módszertan ............................................................................................................................................. 19

Vizsgálat az utolsó három évben végzettek körében ..................................................................................... 19

5.2.5.1 5.2.5.2 5.2.5.3

5.2.6


Vizsgálat három-öt évvel a végzés után, minden diplomát szerző hallgató körében .............................................. 19

5.2.4.1 5.2.4.2 5.2.4.3

5.2.5

A vizsgálatok célja.................................................................................................................................... 17 Módszertan (közös elemek) ..................................................................................................................... 17

Vizsgálat egy évvel a végzés után, minden diplomát szerző hallgató körében ...................................................... 18

5.2.3.1 5.2.3.2 5.2.3.3

5.2.4



Egyéb vizsgálatok................................................................................................................................. 20

5.2.6.1 5.2.6.2 5.2.6.3


5.2.7 A DPR kapcsolódása a fejlesztendő VIR-hez ........................................................................................... 21 5.2.8 Adatszolgáltatás az országos nyilvántartási rendszerbe. ................................................................................ 22 5.2.9 DPR Jó gyakorlat tanulmányozása .......................................................................................................... 22 5.3 HALLGATÓI, KARRIER ÉS ALUMNI SZOLGÁLTATÁSOK PROJEKTELEMEK SZAKMAI TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA .............................................................................................................................................. 22 5.3.1 Fejlesztendő Alumni szolgáltatások ......................................................................................................... 23 5.3.2 Fejlesztendő hallgatói szolgáltatások ......................................................................................................... 24

2

5.4 5.5 6

TEHETSÉGGONDOZÁS PROJEKTELEM SZAKMAI TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA .............................. 27 NYILVÁNOSSÁG, TÁJÉKOZTATÁS .......................................................................................................... 30

AZ ALPROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI ............................................................................... 31

7 A PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK, KIVITELEZÉSÉNEK ÉS MŰKÖDTETÉSÉNEK SZERVEZETI KERETEI, KÜLÖNÖSEN A FENNTARTHATÓSÁG BEMUTATÁSA ...................................................................... 34 7.1 7.2 7.3 7.4 7.4.1 7.4.2 7.4.3 7.4.4 7.4.5 7.4.6 7.4.7 7.4.8 7.5 7.5.1 7.5.2 7.5.3 7.5.4 7.5.5

A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ........................................................................................................... 34 A SZOLNOKI FŐISKOLA JELENLEGI SZERVEZETE ................................................................................. 34 A DPR SZABÁLYZATOKBA ÉS SZERVEZETI KERETEKBE INTEGRÁLÁSA; ................................................ 35 A MEGVALÓSÍTÁS ÉS FENNTARTÁS SZERVEZETE ................................................................................... 35 A projektszervezet felépítése, feladatai ....................................................................................................... 37 Jelenleg rendelkezésre álló létszám ............................................................................................................ 38 Jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra ................................................................................................... 38 Monitoring és kontrolling feladatok bemutatása és a mechanizmus működésének leírása ..................................... 38 A projektben részt vevők szakmai kompetenciáinak bemutatása ................................................................... 38 Szükséges személyi fejlesztések ................................................................................................................ 44 A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása ..................................................................................... 45 Külső szakértők és együttműködő partnerek feladatainak összegzése ............................................................... 50 A PROJEKTSZERVEZETHEZ KAPCSOLÓDÓ FELELŐSSÉGI- ÉS HATÁSKÖRÖK ........................................... 50 Projektszponzor ................................................................................................................................... 50 Projektvezetés ...................................................................................................................................... 50 Projektadminisztráció............................................................................................................................ 51 Teamek .............................................................................................................................................. 51 Projektvezetési eljárásrend ...................................................................................................................... 52

7.5.5.1 Projektmegbeszélések, fórumok ............................................................................................................... 52 7.5.5.1.1 Projekt vezetésének ülései: .................................................................................................................. 52 7.5.5.1.2 Problémakezelési eljárás ...................................................................................................................... 53 7.5.5.1.3 Projektdokumentációs rend................................................................................................................. 53

8

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI KOCKÁZATOK.................................................... 54 8.1

9

MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS TERV ................................................................................................................ 58 9.1 9.2 9.3 9.4

10

KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA ............................................................................... 59 KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA........................................................................................ 60 KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV ............................................................................................................... 61 A MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓS FELADATOK ÉS KÖLTSÉGEK ÜTEMEZETT MEGHATÁROZÁSA ............ 63

A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA, „PR”................................................................................................................. 65 10.1 10.2 10.3 10.4 10.5

11

A KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE: VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓS TERV ............................................................................. 56

A FŐISKOLA EDDIGI PR TEVÉKENYSÉGE ............................................................................................. 65 A KOMMUNIKÁCIÓS ELKÉPZELÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ LEÍRÁSA .............................................................. 67 A CÉLCSOPORTOK ÉS AZ ÉRINTETTEK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE................................. 68 KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETEK MEGFOGALMAZÁSA ............................................................................... 68 KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK AZONOSÍTÁSA........................................................................................ 69

ALPROJEKT TEVÉKENYSÉGEK SZERINTI TERVEZETT ÜTEMEZÉSE ................................................. 71

3

1

Bevezető

Jelen Projekt Alapító Dokumentum (továbbiakban PAD) érvényessége az alprojekt összes szakaszára, az alprojekt teljes időtartalmára kiterjed, betartása egyaránt vonatkozik az alprojekt belső és külső résztvevőire. A PAD határozza meg a megvalósítandó alprojekt terjedelmét, azaz: a projekt célját, a projekt eredményét, a projekt körülményeit, a projekt munkamódszerét, a projekt ütemezését, a projekt szervezeti és működési rendjét. A PAD módosítása A PAD módosítását az alprojektvezető kezdeményezheti. A PAD módosítása módosítási javaslat alapján történik. A PAD módosítás javaslatának tartalmaznia kell a változtatás okát, illetve leírását. A PAD módosítást a Projekt Irányító Bizottság fogadja el.

2

A projekt szükségességét alátámasztó probléma és vagy stratégiai irány bemutatása

A Szolnoki Főiskola versenyképessége szempontjából az irányítási, vezetési feladatokat a jövő és a jelen időtávok szerint strukturáltuk, azaz a stratégiai (hosszú távú) és az operatív (napi) szintek szétválasztását kívánjuk megteremteni. Egy jól működő stratégiai menedzsment rendszer kialakítása hozzájárul az intézmény versenyképességének javításához (pozicionálás), a szűkös erőforrások optimális felhasználásához (prioritások kijelölése), a hosszú távra vonatkozó fejlesztési döntések meghozatalához, valamint külső és belső elfogadtatásához, ezáltal megvalósításához (tervek konkretizálása, célok lebontása révén). A stratégiaalkotás első lépése az intézményi küldetés és a jövőkép megfogalmazása volt. A küldetés: A Szolnoki Főiskola küldetése a magyar vidék felemelkedését segítő  az országos és kiemelten a térségi adottságokra építve  a nemzetközi piacokon is versenyképes szakemberek képzése, közvetlen környezete gazdasági és szellemi gyarapodásának segítése. A jövőkép: A „Gazdaság főiskolája” = stabil, versenyképes, a partnerek elégedettségét kiváltó, a gazdaság szolgálatában álló rangos, együttműködő felsőoktatási intézmény. A küldetés és a jövőkép az intézmény felsővezetőink (irányító testület és Szenátus) közös feladata volt, és igen fontos volt ezen alapvető kérdésekben a széleskörű egyetértés kialakítása. A Szolnoki Főiskola regionális, több telephelyű, több tudományterületre (társadalom-, élettelen természet- és műszaki-, valamint élettudományokra) és tudományágra (közgazdasági-, műszaki-, agrár-, környezettudományokra) kiterjedő, széles profilú intézmény. Az országos − és kiemelten a térségi – igényekhez rugalmasan alkalmazkodó oktatási-, képzési-, kutatási-, fejlesztésiszolgáltatási jellegű kínálatot nyújtó innovatív felsőoktatási intézmény, amely hagyományaira építve komplex tevékenységével, a minőség iránti elkötelezettségével részt vállal az alföldi térség gazdasági-társadalmi felemelkedésében. 4

Mindezeket a főiskola a fenti célok iránti elkötelezettséggel, a társadalmi-, a civil- és a gazdasági szférával, a hazai és a külföldi szakmai, munkaadói és más szervezetekkel történő szoros és újszerű együttműködésben, erőforrásainak a felhasználói igények szolgálatába állításával valósítja meg. Ennek a küldetésnek az érdekében a Főiskola:  Tudományos tevékenységének eredményeivel, azok alkalmazása során szerzett tapasztalataival hozzájárul ahhoz, hogy hallgatói a legkorszerűbb, a gyakorlatban is hasznosítható ismeretek megszerzésével egész életre szólóan megalapozzák szakmai karrierjüket.  Az élethosszig tartó tanulás hatékony feltételeinek megteremtésével folyamatos továbbképzési lehetőséget kínál a megszerzett tudás versenyképességének megőrzéséhez.  Tudatosan fejleszti képzési, kutatási profilját, dinamikusan igazítja a meglévő igényeknek és nemzetközi trendeknek megfelelően.  Nemzetközi kapcsolatait bővítve, tevékenységével integrálódik a hazai és európai tudományos, felsőoktatási közéletbe.  Folyamatosan bővülő, intenzív kapcsolatot tart fenn a gazdaság szereplőivel. Tudományos tevékenységével támogatást nyújt termelési-szolgáltatási tevékenységük fejlesztéséhez, segíti versenyképességük erősödését. Oktatási és kutatási tevékenységében számít a vállalati szakemberek részvételére.  Aktívan részt vesz a tevékenységéhez szükséges erőforrások megszerzésében kutatási szolgáltatások kínálatával, nemzetközi pályázatok és egyéb lehetőségek maximális kihasználásával.  Hatékony vezetési és végrehajtási struktúrát tart fenn és fejleszti tovább. Minőségfejlesztési programja alapján folyamatosan gondoskodik egy hatékonyan és gazdaságosan működő, a hallgatói és partneri igényeket messzemenően kiszolgáló szervezet működtetéséről. Rögzítettük a peremfeltételeket, a különböző külső tényezőkre és adottságokra vonatkozó rögzített feltételezéseket, elvárásokat; a stratégiai célokat, azokat a piaci, pénzügyi, szervezeti és erőforrásokra vonatkozó konkrét célkitűzéseket, amiket az intézmény meg szeretne valósítani. Megfogalmaztuk stratégiánkat: azt a módot (utat), ahogyan ezekhez a jövőbeli célokhoz el akarunk jutni a stratégiai akciók és intézkedések segítségével. A stratégia megfogalmazása során többféle stratégiai elemzési módszert alkalmaztunk, mellyel célunk volt a külső és belső környezet feltárása, elemzése, hosszú távú döntések megalapozása.  Stakeholder elemzés: Az elmúlt 20 évben a stakeholder megközelítés fontos helyet vívott ki magának mind az üzleti, mind a közszolgálati menedzsmentben. A stakeholder alatt értünk minden olyan egyént vagy csoportot, aki hatással van a szervezeti célok megvalósítására illetve érintve van általuk. Az érintettek elemzése külső és belső szempontú elemzés is egyúttal, hiszen a fontos érintettek között találhatunk szervezeten belüli, ún. belső érintetteket (munkavállalók, fenntartó), és a szervezeten kívüli stakeholdereket (pl. hallgatók, munkáltatók, helyi közösség szereplői). Az érintettek feltérképezésének (stakeholder mapping) számos módszere létezik, ezek közül az ún. hatalom/érdek mátrix-ot használatuk. E modell üzenete egyértelmű: a különböző érintett csoportok nem egyenlők, és az intézménynek úgy célszerű dönteni az erőforrások elosztásakor, hogy a kulcsérintettek kapjanak prioritást.

5









Versenytárs-figyelés: Az üzleti szektorhoz hasonlóan ma már az egyes közszolgálati intézmények között is értelmezhető a verseny. A helyzetet bonyolítja, hogy különböző szektorhoz tartozó szervezetek versenyeznek egymással (állami egyetem – magánegyetem), illetve az intézmények közötti verseny átlépte a nemzeti határokat. A versenypozíció klasszikus elemzései mellett (hallgatói létszámok, túljelentkezés mértéke, térítéses programoknál elért tandíj mértéke stb.) előtérbe kerülnek az újan új technikák, mint a vezető üzleti periodikák által közölt intézményi rangsorok. Portfolióelemzés: A portfoliómenedzsment, azaz a piaci és a termékek/szolgáltatások szerinti portfolió kialakítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, továbbá a stratégia irányvonalával, valamint a változó környezeti lehetőségekkel és kihívásokkal való összehangolása a stratégiai menedzsment egyik kulcsfontosságú területe. A stratégiai irányvonal kialakításakor fontos feladat volt tehát az intézmény portfoliójának megtervezése, mely elősegíti a meglevő tevékenységi kör felülvizsgálatát, új szakok és képzési formák indítását, a kutatási prioritások kijelölését. Stratégiai opciók elemzése: A külső és a belső tényezők elemzésekor a legelterjedtebb eszközt, SWOT elemzést végeztünk, amelynek eredményeképp stratégiai opciók adódnaktak. Ez az eszköz szintén a helyzetelemzést szolgálta, de ezen túlmenően a stratégiai opciók azonosításában is segített. Beruházás-gazdaságossági számítások: A stratégiai döntések megalapozásához beruházás-gazdaságossági számításokat végeztünk,

A Szolnoki Főiskola 2006-ban Szenátus által elfogadott Intézményfejlesztési Tervében megfogalmazott főbb fejlesztési területek: - képzési szerkezet átalakítása, - esélyegyenlőség, tehetséggondozás, - doktori képzés folytatása, továbbfejlesztése, - az élethosszig tartó tanulás intézményi „szolgáltató” rendszerének kialakítása, - oktatási szolgáltató funkciók külső érdeklődők számára, a régió igénye, - kutatás-fejlesztést támogató stratégia és intézményi gyakorlat, - helyi, regionális és országos kapcsolatok, együttműködések, részvétel a helyi gazdaságfejlesztő és társadalomalakító programokban, - nemzetközi kapcsolatok, - intézményi szervezet és menedzsment stratégia kialakítása, - főiskola minőségfejlesztési programja, a minőségirányítási rendszer kialakítása, működtetése és fejlesztése, - humán stratégia jellemzői, a foglalkoztatási terv kidolgozása, foglalkoztatási követelményrendszer meghatározása, - intézményi gazdálkodás korszerűsítése, - infrastruktúra-fejlesztési és felújítási program, - oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítására irányuló fejlesztések. Jelen projekt – bár a végrehajtott tevékenységek eredménye hatással van valamennyi, a stratégiánkban megfogalmazott cél eredményes megvalósítására – elsősorban az IFT-ben szereplő alábbi konkrét fejlesztési programok megvalósítását célozza meg: 1) Képzéssel kapcsolatos programok: a) K-4. Karrierépítés, tanácsadás (KARRIER) program b) K-5. A tudományos diákköri munka fejlesztése (DIÁKTUDÓS) program c) K-6. Szakkollégiumok létrehozása és fejlesztése (NEMCSAK LAKNI) program

6

d) K-7. Felzárkóztató és a hallgatói lemorzsolódást csökkentő (GO-CARD) program e) K-15. Nemzetközi kapcsolatok építése (INTERKAPCS) program 2) Menedzsment jellegű programok a) M-1. Tehetséges hallgatók menedzselése (LÉGY A KOLLEGÁNK) program b) M-2. A működés és a szervezet fejlesztése (MŰ-SZERV) program c) M-3. Korszerű vezetési információs rendszer kialakítása (VIR) program d) M-6. A képzés minőségfejlesztése 3) Tudományos kutatási program a) T-1. A térség társadalmi-gazdasági folyamatainak megismerése és nyomon követése (TÁRSKUT) program A Szolnoki Főiskolán kialakult az a rendszer, amely korrekt átállást biztosít a TQM alapú minőségbiztosítás követelményei érvényesítéséhez, és erre épülő FMD rendszer működtetéséhez. A minőségbiztosítási tevékenység beépült a Főiskola működési rendszerébe, az Üzleti Fakultás ISO 9001:2000 tanúsítványt kapott 2005-ben, és 2006-ban sikeres felülvizsgáló audit zajlott le. 2007-ben az Üzleti Fakultás felülvizsgálati auditjával párhuzamosan a Műszaki és Mezőgazdasági Fakultáson kiterjesztő auditra került sor, melynek eredményeképpen mindkét fakultás ISO 9001:2000 tanúsítást kapott, amelyet 2008-ban újabb három évre szerzett meg. Minőségirányítási rendszerünknek lényeges eleme a partnerek véleményének figyelembevétele, elégedettségének mérése, illetve az autentikus válaszadásra legalkalmasabb végzett hallgatók sorsának figyelemmel kísérése. Ennek kapcsán már 2008. elején döntött a Szenátus az Alumni Szervezet szervezeti és működési rendjének elfogadásáról, továbbá a Diplomás Pályakövetési Rendszer kiteljesítéséről, amely eddig csak korlátozottan működött, jelentősen megterhelve a Minőségirányítási Iroda egyéb iránt is sokrétű tevékenységét, és az intézmény nem határozta meg pontosan ennek szervezeti helyét. Így a szükséges erőforrások feladathoz rendelése és biztosítása is nehézségekbe ütközött. A Szolnoki Főiskolán a hallgatói szolgáltatások több év óta intenzíven fejlődtek, a kapcsolódó szervezeti egységek kialakultak és működnek. Ezek sokrétű segítséget nyújtanak a hallgatói léthez és az életpálya, valamint a munkahely megtalálásához kapcsolódó nehézségek leküzdésében, az esélyegyenlőség, az egészséges és környezettudatos életmód kialakításához. Valamennyi épületünk akadálymentesített. A könyvtár teljes körűen, tehát info-kommunikációs területen is akadálymentesített. A Főiskoláról a hallgatók a MAB látogató bizottságának úgy nyilatkoztak, hogy a Szolnoki Főiskola egy jó légkörű, szemléletformáló, családias intézmény, amely törődik a hallgatóival. A Főiskola sokirányú kibontakozási lehetőséget kínál a hallgatóknak. Ennek egyik iránya a sport minden irányú támogatása. A Szolnoki Olaj férfi kosárlabda csapata, a Szolnoki Vízilabda Sport Club OB I-es csapata, és a Szolnoki Búvár Sport Egyesület is a Főiskola neve alatt működik. Az élsportolók főiskolán tanuló közössége mintát jelent a szabadidő értelmes és egészséges eltöltésében is. A tehetséggondozás a Főiskolán szükségszerűen kapcsolódik a felzárkóztatáshoz, hiszen egy hátrányos helyzetű régióban és térségben működő intézmény számára küldetését meghatározó egyik alapkérdés, hogy a közoktatási életpályájuk és személyes helyzetük alapján sokszoros hátránnyal induló fiatalok felzárkóztatását biztosítsa, majd a kiemelkedő tehetségek fejlődését felkarolja. A felzárkóztatás egyik eszközrendszere az ún. GO-CARD rendszer, amely meghatározott keretösszegig ingyenes lehetőséget biztosít többletszolgáltatások, konzultációk stb. igénybevételére, továbbá a speciális érdeklődési körbe tartozó területeken kiegészítő tanulmányok folytatására. A Főiskola környezetében végbemenő változások és kibontakozó folyamatok, valamint saját teljesítményünk értékelését folyamatosan elvégezzük, amelynek alapján valószínűnek 7

látszik küldetésünk hangsúlyainak újrafogalmazása és a vidék, a kistérségek fejlesztéséhez kapcsolódó működési karakterjegyeink erősítése. A kistérségek fejlődését lényegesen befolyásoló helyi humánerőforrások szűkössége meghatározza fejlesztő tevékenységük és pályázati sikerességük eredményességét. Ezért szorosan együttműködve az Eötvös József Főiskolával (Baja) és a Kecskeméti Főiskolával az Alföldi Főiskolák Szövetségéből (AFSZ), mint stratégiai szövetség keretrendszeréből kiinduló szervezeti integrációban a jövőben a térségfejlesztő szerepkört erőteljesebben fel kívánjuk vállalni. Az egyes intézmények az erősségüket jelentő kompetenciaterületeken az intézmények által átfogott teljes térségben a kistérségek segítségére kívánnak lenni. Ez azt igényli, hogy az oktatási, képzési tevékenység mellett hangsúlyos szerepet kap a térségi innováció segítése, a szolgáltatás és a tanácsadás. Amennyiben ilyen irányú váltást nem hajtunk végre, azt kockáztatjuk, hogy a térségben meglévő, a fejlődés motorját jelentő közel száznegyven tudományos fokozattal rendelkező oktatót és további százharminc főt kitevő PhD hallgatót felölelő erőforrás a térségből elvándorol, illetve szétforgácsolódik. Tudatosan vállalt küldetésünk teljesítéséhez nélkülözhetetlen a megpályázott területeken történő fejlesztés megvalósítása, intézményi funkciók erősítése, kiegyensúlyozott erősítése. Ehhez szükséges, hogy a Főiskola regionális kompetenciaközpontként vegyen részt erősségei szerint a Tiszafüredtől Bajáig terjedő térség fejlesztésének segítésében és ennek részeként megvalósuljon olyan minőségi képzés biztosítása, melynek eredményeképpen a Főiskoláról szakképzett fiatalok kerülnek ki, akik iránt kereslet van az AFSZ által körülhatárolt térségben. Ennek érdekében a képzés struktúrájának kialakításánál fontos, hogy a Főiskola figyelembe vegye a cégek által támasztott igényeket. Ezért az intézmény folyamatosan építi ki a kapcsolatait a gazdaság szereplőivel. Ezt kitűnően szemléltetik a Karrier Iroda együttműködései és a főiskolai Állásbörzék. A DPR részeként fontos a munkaadók körében végzett utánkövetési vizsgálat lebonyolításának a biztosítása, mely hozzájárulhat az előbb említett megfelelő képzési szerkezet kialakításához, ezáltal pedig ahhoz, hogy a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közelebb kerüljön egymáshoz. Ez nem csak a cégek számára fontos, hanem a hallgatóknak is. A cégek oldaláról azért is van fontos szerepe az intézménnyel való kapcsolat kiépítésének, mert ily módon biztosíthatják maguknak a szakmailag képzett emberek utánpótlását. A Főiskola részéről pedig azért van jelentősége az együttműködésnek, mert a bolognai képzési rendszerben minden szakon kötelező szakmai gyakorlat letöltése és ennek biztosításában az intézmény segítséget nyújthat. Sajnos a korábbi gyakorlatnak megfelelően a hallgatók és az intézmény között a végzést követően a kapcsolat szinte teljesen megszakadt, így az intézmény teljesítményének eredményességéről közvetlen visszajelzés nem érkezett. A DPR-nek ez az egyik legnagyobb szerepe, hogy ezt az információs hiányt megszüntesse. A jó kapcsolatok kialakításának alapvető részeit képezik az öregdiák, illetve hallgatói szolgáltatások. A karrierszolgáltatásoknak (karrier- és életpálya-tanácsadás) köszönhetően a hallgatók még több tapasztalattal léphetnek a munkaerőpiacra. Ezen kívül a Merkating Diákközponton és a Karrier Irodán keresztül lehetőségük van gyakorlati- vagy álláshelyet szerezniük maguknak. Az állásbörzéken pedig személyesen is felvehetik a kapcsolatot különböző cégekkel, felmérhetik az általuk a hallgatók felé támasztott követelményeket. A projekttel célunk, hogy egy élő és aktív kapcsolatot hozzunk létre a végzett öregdiákok és a Főiskola, illetve a főiskolai hallgatóság közt. Lehetőséget szeretnénk adni a végzett hallgatóknak arra, hogy napi szinten tájékozódjanak a Főiskola életéről és az itt folyó oktatási tevékenység sokrétűségéről illetve az igénybe vehető szolgáltatások sokaságáról.

8

2.1

Szakpolitikai háttér

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározottak alapján a főiskoláknak ki kell alakítania a pályakövetés rendszerét. A 34. § (6) bekezdése alapján „A felsőoktatási intézmények - önkéntes adatszolgáltatás alapján - ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet. A törvény az 53. § (6) bekezdésében rendelkezik arról, hogy a pályakövetési rendszer alapján határozza meg a Kormány a felsőoktatásba belépő új hallgatók létszámkeretét, míg a 130. § (4) bekezdés felhatalmazása alapján a pályakövetési rendszer eredményei alapján a módosítja az egyes intézmények finanszírozását. A törvény 102. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján az OKM működteti a végzett hallgatók pályakövetési rendszerét, amelyhez elengedhetetlenül szükséges az intézmények hatékony együttműködése. Ugyancsak a felsőoktatási törvény rendelkezik a különféle tanácsadásokkal kapcsolatban is. A 2. § (2) bekezdése kiemeli a kiemelkedő képességű tehetségek tudományos szintű fejlesztését, amely hozzájárul az egyetemes tudomány fejlődéséhez, míg az 5. § (2) A felsőoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint gondoskodnak a tehetséggondozásról, a kutatói utánpótlás neveléséről. A képzés során fejlesztik a hallgatók jártasságát a kutatási-fejlesztési munkában, a megszerzett ismeretek gyakorlati hasznosításának készségét, a vállalkozási készséget, a szellemi tulajdon védelmével és hasznosításával kapcsolatos ismereteket. A 27. § (7) bekezdés alapján a Főiskola szenátusa határozza meg a felsőoktatási intézményben a hallgatói tanácsadás rendszerét. A felsőoktatási törvény 46. § (3) bekezdése szerint a hallgató joga, hogy a felsőoktatási intézményben tehetségétől, képességétől, érdeklődésétől függően segítséget kapjon a tanulmányaihoz, a pályakezdéshez, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben, illetve a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, szolgáltatásokat, többek között az egészségügyi tanácsadást. A tanulmányi és az életpályatanácsadást részére megszervezzék és a szolgáltatásait igénybe vegye. A törvény 125. § (1) bekezdése alapján a tanulmányi és az életpálya tanácsadást az ingyenesen és térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások között tünteti fel.

2.2

A felsőoktatás ágazati minőségpolitikájának elvei

Az oktatáspolitika felsőoktatási ágazatának célja annak elősegítése, hogy a magyar felsőoktatási intézmények a lehető legmagasabb színvonalon kielégítsék elsődleges partnereiknek, a hallgatóknak, valamint külső partnereiknek - a munkaerő-piac szereplőinek igényeit, elvárásait, elnyerjék és megtartsák azok elégedettségét. Ezt szolgálja a felsőoktatási intézmények teljesítménye, szolgáltatásai (oktatási, nevelési, kutatási, kulturális, rekreációs, társadalmi, ügyviteli és gazdasági tevékenységei) folyamatos javításának, tudatos és tervszerű fejlesztésének, az Európai Felsőoktatási Térségbe és az Európai Kutatási Térségbe való aktív, harmonikus beilleszkedésének ösztönzése. A felsőoktatási ágazat irányítása biztosítja a minőségfejlesztés felsőoktatási törvényben foglalt feladatainak elvégzését és fejlesztését, a kiválóság ösztönzését és elismerését. Ennek érdekében: az ágazati irányítás  az állami költségvetés mindenkori lehetőségei szerint támogatja, hogy a magyar felsőoktatási intézmények - szervezetük és tevékenységeik folyamatközpontú irányítása, értékelése, szabályozása és innovatív fejlesztése érdekében - kialakítsák, bevezessék és működtessék saját minőségirányítási rendszerüket;

9

az intézményi minőségfejlesztési rendszereket, a külső értékelést végző szervezetek működését összehangolja a felsőoktatási minőségbiztosítás európai útmutatásaival és alapelveivel;  tájékoztatást nyújt a minőségfejlesztési kutatások eredményeiről, valamint az európai és hazai intézményi együttműködések tapasztalatairól;  minőségpolitikája végrehajtása során érvényesíti a fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, a fogyasztóvédelem, az információbiztonság követelményeit;  a felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási tevékenységének ösztönzése és elismerése érdekében működteti a Felsőoktatási Minőségi Díj rendszerét, amelynek célja, hogy az önértékelésen alapuló minőségirányítási rendszert minél több felsőoktatási intézményben vezessék be és alkalmazzák a versenyképesség fokozása, az intézménnyel való elégedettség növelésére. 

A projekt során nagy figyelmet fordítunk a fogyatékos személyek jogainak és esélyegyenlőségük biztosítására (1998. évi XXVI. törvény), valamint a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára (1992. évi LXIII törvény).

3 3.1 3.1.1

Az alprojekt céljai és tevékenységei Közvetlen célok Diplomás Pályakövetési Rendszer

Célunk olyan az élő hallgatói és öregdiák kapcsolatokra épülő diplomás pályakövetési rendszer kialakítása,  amely az ágazati stratégiaalkotáshoz releváns információkkal szolgál az intézményünkben végzettek elhelyezkedési és karrier lehetőségeiről,  amely által a felvételizők és a leendő hallgatók tájékozódni tudjanak arról, hogy az intézményünk képzéseinek elvégzésével milyen esélyekkel tudnak elhelyezkedni,  amely által pontos képpel rendelkezzünk a nálunk végzettek karrierjének alakulásáról, így folyamatos visszajelzést kapjunk képzéseik minőségéről,  amely segíti az egyéneket, a közvéleményt a gyorsan változó munkaerő-piaci igények és követelmények megismerésében,  amely lehetővé teszi a munkaerő-piaci előrejelzések és jelzések szisztematikus megismerését. 3.1.2

Hallgatói, karrier és öregdiák szolgáltatások

Célunk olyan szolgáltatások fejlesztése, amelyek a hallgatókat hallgatói éveik első napjától végigkísérik. A Főiskola hallgatói és végzett hallgatói között egy élő kapcsolat alapjául szolgálnak, és  biztosítják a hallgatók kompetenciáinak fejlesztését, életpályájuk tudatos tervezését és a hallgatói életminőség emelését, hogy a hallgatók a főiskolai életük során megkapják mindazt a segítséget, amely a tanulmányaikon túl az értelmiséggé válás folyamatát segítik elő, ezáltal biztosítja számukra az értelmes, minőségi és sokoldalú főiskolás életet, éveket,  fejlesztik a munkavégzéssel, elhelyezkedéssel kapcsolatos ismereteket, készségeket és kompetenciákat, amelyek segítik a hallgató pozícionálását a munkaerőpiacon, valamit segítik a hallgatók sikeres karrierépítését, elhelyezkedését,  segítik a hallgatói léttel együtt járó kihívásokra történő felkészülést és az azoknak történő megfelelést, 10

 a Főiskola versenyképességének javítását szolgálják az oktatás tartalmi, akadémiai jellegű prioritásai mellett,  a Főiskolán végzett hallgatók, mint munkáltatók és munkavállalók (alumni kapcsolatok) közvetítsék az intézmény számára azokat az új kihívásokat, tapasztalatokat, amelyek minél előnyösebb versenyhelyzetbe hozhatják a Főiskola hallgatóit a munkaerőpiacon. 3.1.3

Tehetséggondozás

A Szolnoki Főiskola tehetséggondozási programjának célja hallgatói közül kiválasztani a legtehetségesebbeket, s számukra olyan programot biztosítani, ami a tehetségükre építve segít megszerezni azokat a készségeket, amelyek segítségével hallgatóink mesterképzésben folytathatják tanulmányaikat, vagy igényeiknek megfelelő munkahelyen helyezkedhetnek el, s sikeres szakmai karrierjükön keresztül érik el egyéni céljaikat, és járulnak hozzá vállalatuk, szűkebb és tágabb környezetük fejlődéséhez. Célunk, hogy a tehetséggondozás rendszerszerűen működjön közre a hallgatók munkájának támogatásában, ne csak az oktatók, hanem a már meglévőhallgatói közösségek vegyenek részt a tehetséggondozásban (hallgatói mentorrendszer).

3.2

Közvetett célok

A projekt közvetett céljai megegyeznek az Intézményfejlesztési tervben foglalt stratégiai célkitűzésekkel: A Szolnoki Főiskola regionális, több telephelyű, több tudományterületre (társadalom-, élettelen természet- és műszaki-, valamint élettudományokra) és tudományágra (közgazdasági-, műszaki-, agrár-, környezettudományokra) kiterjedő, széles profilú intézmény. Az országos − és kiemelten a térségi – igényekhez rugalmasan alkalmazkodó oktatási-, képzési-, kutatási-, fejlesztésiszolgáltatási jellegű kínálatot nyújtó innovatív felsőoktatási intézmény, amely hagyományaira építve komplex tevékenységével, a minőség iránti elkötelezettségével részt vállal az alföldi térség gazdasági-társadalmi felemelkedésében. Mindezeket a Főiskola a fenti célok iránti elkötelezettséggel, a társadalmi-, a civil- és a gazdasági szférával, a hazai és a külföldi szakmai, munkaadói és más szervezetekkel történő szoros és újszerű együttműködésben, erőforrásainak a felhasználói igények szolgálatába állításával valósítja. Jövőkép: A „Gazdaság főiskolája” = stabil, versenyképes, a partnerek elégedettségét kiváltó, a gazdaság szolgálatában álló rangos, együttműködő felsőoktatási intézmény. Ezen Megújulási stratégia elemei:      

Oktatási-képzési stratégia Tudományos kutatási stratégia A főiskola nemzetköziesedésének stratégiája Szolgáltatás-, tanácsadás tevékenységi stratégia Gazdasági-pénzügyi stabilitás stratégiája Menedzsment-stratégia

A jövőképünkben azt jelenítjük meg, hogy a Szolnoki Főiskola fejlődésének, fejlesztéseinek, piacképességének lehetőségei abban rejlenek, ha szervesebben beágyazódik, és sok szálon kapcsolódik a gazdasághoz, a gazdasági szerepelőktől kapott információk szolgáltatásaiba való beépítése alapvető feltétele a versenyképességének. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete

11

A Szolnoki Főiskola a projekt potenciális célközönségeként, haszonélvezőjeként az alábbi csoportokat jelölte meg: Megnevezés

Nagyság

Hatásterület

Főbb társadalmi, gazdasági jellemzők / megjegyzések

Közvetlen célcsoportok Hallgatók

Végzett hallgatók

kb. 5800

kb. 15000

Főiskolai vezetők kb. 32 Oktatási és Kulturális Minisztérium 1 A Szolnoki Főiskolával FSZ képzésben együttműködő partner szakközépiskolák 36 Alföldi Főiskolák Szövetségében résztvevő intézmények 2 Közvetett célcsoportok Középiskolások, másoddiplomás képzés előtt állók

kb. 95000

Munkáltatók kb. 500 Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ 1 Szolnok megyei jogú város 1 JNSZ megyében működő kistérségek 7 Jász-NagykunSzolnok megye 1 Régióban működő önkormányzatok, döntéshozó testületek kb. 150

Szolnoki Főiskola Főleg ÉszakAlföld, de Magyarország és külföld Szolnoki Főiskola

Jelenlegi nappali és levelező/távoktatási hallgatók Egykori hallgatók, akik az elmúlt kb. 20 évben szerezték az Főiskolán diplomájukat Főiskolai alkalmazottak, akadémiai és adminisztratív területen dolgoznak

Budapest

A Főiskola fenntartó és felügyeleti szerve, adatszolgáltatások igénylője

Országos

Partner szakközépiskolák és tanulóik

A Szövetség tagjainál megvalósuló Baja, Kecskemét fejlesztések összehangolása. főleg ÉszakAlföld, A felsőoktatásba jelentkezők, számuk Magyarország csökken, több mint felük 20 évnél további régiói fiatalabb, idősek részaránya csökken. főleg ÉszakAlföld Jász-NagykunSzolnok Megye, Észak-Alföldi Régió

A Főiskola képzési profiljához illeszkedő vállalkozások

Szolnok

Városi önkormányzat

Jász-NagykunSzolnok Megye

Kistérségi társulások


Megyei Közgyűlés

Észak-alföldi Régió

A munkaerő-piaci információk kétoldalú áramlását elősegítő szervezet.

A régióban működő önkormányzatok, szervezetek

12

Megnevezés

Nagyság

Hatásterület

Főbb társadalmi, gazdasági jellemzők / megjegyzések

Érintettek Régió felsőoktatási intézményeinek hallgatói kb. 35000 Jelenlegi és egykori hallgatók hozzátartozói, családtagjai kb. 90000 Jász-NagykunSzolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1 Jász-NagykunSzolnok megyei Agrárkamara 1 Közvélemény

Észak-Alföld

Az intézménnyel valaha, illetve jelenleg Szolnok és főleg jogviszonyban álló hallgatók gyermekei Észak-Alföld illetve szülei, testvérei Jász-NagykunSzolnok Megye

A vállalkozásokkal együttműködés, és projektfejlesztés.

történő közös


A vállalkozásokkal együttműködés, és projektfejlesztés.

történő közös

Szolnok és Ezen a területen élő lakosság, az kb. 1 millió Észak Alföld intézményről alkotott kép formálása.

Munkáltatók, vállalati partnerek

Oktatási és Kulturális Minisztérium Jász-NagykunSzolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Szolnoki Főiskola hallgatói, oktatói, kutatói

A Szolnoki Főiskolán végzett hallgatók

Jász-NagykunSzolnok Megyei Agrárkamara

Jelenlegi és egykori hallgatók hozzátartozói, középiskolások

Szolnok és a régió közvéleménye

Észak-Alföldön tanuló hallgatók, akik értesülnek a Szolnoki Főiskolán folyó fejlődésekről, és potenciális jelentkezőkké válhatnak mind alap-, mind mesterképzésben.

Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Szolnoki Főiskola TÁMOP 4.1.1

Régió felsőoktatási intézményeinek hallgatói

13

A hallgatók körében végzett DPR vizsgálat mindenképpen hasznos a Főiskola jelenlegi és jövőbeli hallgatóinak, hiszen ezáltal a képzés alakításánál a Főiskola figyelembe veheti a hallgatók igényeit, elvárásait. Így olyan oktatást biztosíthat a Főiskola, aminek köszönhetően növekedhet az intézménybe jelentkezők száma, tehát az intézmény is a haszonélvezők között van. Ezen kívül a munkaadók körében végzendő utánkövetési vizsgálatból a munkavállalók is profitálnak, hiszen véleményüket figyelembe véve a Főiskola olyan képzést alakíthat ki, ami a munkaerőpiaci igényeknek megfelel. Ez természetesen a hallgatóknak is fontos, hiszen ezáltal növekszik az elhelyezkedési esélyük. A célcsoportok igényeinek meghatározásához és a projekt megvalósításához előzetesen igényfelmérést végeztünk, mely alapján jól meghatározhatóak a lehetséges és elvárt tevékenységek. A hallgatói szolgáltatások esetén az eddigi és egyben jövőbeli haszonélvezők is a főiskolai hallgatók. A hallgatók számára fontos, hogy a különböző hallgatói szervezetekhez fordulhassanak a megfelelő információk megszerzése érdekében. Ezen kívül a különböző rendezvények (gólyatábor, Valéta bál, Főiskolai napok, szakestek stb.) megszervezését is biztosítani kell számukra, amiknek az eddigiekben is nagy sikere volt. A karrierszolgáltatások esetén a közvetlen haszonélvezők között vannak a diákok, akik részt vehetnek karrier kurzuson, tanácsadáson, ezáltal olyan információkhoz juthatnak, amelyek segíthetik elhelyezkedésüket. Ezen kívül állás- és/vagy gyakorlati helyet is találhatnak maguknak a Karrier Iroda közvetítésével. További haszonélvezők a cégek, amelyek a megüresedett pozíciókat meghirdethetik a Főiskola hallgatói körében. Közvetve pedig hasznuk van a hallgatók felkészültségéből. Az öregdiák szolgáltatások esetében a Főiskolán korábban végzett hallgatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy részt vegyenek öregdiák találkozókon, ezáltal tarthatják a kapcsolatot korábbi ismerőseikkel, valamint tájékozódhatnak a főiskolai élet történéseiről, a Főiskolán induló tanfolyamokról, képzésekről. Ezen kívül a Főiskolának is hasznos az öregdiák tevékenység, hiszen jó kapcsolat kiépítése esetén fennáll annak a lehetősége, hogy egy-egy öregdiák ösztöndíj alapításával támogatja az intézményt. A tehetséggondozás fejlesztésénél közvetlen haszonélvezők a kiemelkedően tehetséges hallgatók, akiket támogat a Főiskola. Közvetve pedig maga az intézmény is profitál ebből, hiszen ezáltal növelheti a versenyképességét.

4

A tervezett alprojekt szükségessége illetve indokoltsága

A hallgatói, karrier és alumni szolgáltatások területén Merkating Diákközpont (ÜF), valamint a Karrier Iroda (MMF) az állást, szakmai gyakorlati helyet kereső hallgatók és felsőfokú végzettségű szakemberek, valamint a munkát kínáló cégek számára biztosítja a kapcsolatteremtés lehetőségét, valamint a HÖK-kel együttműködve a főiskolai polgárok számára rendszeres és színvonalas programokat kínál. A Diákközpont 2006-ig központilag szervezett egység volt. Jelenleg a két Fakultáson szervezetileg külön működnek, de munkájukat és tevékenységeiket szorosan összehangolják. A még nem létező öregdiák tevékenységek kialakítását és informatikai támogatását a pályázatból kívánjuk megvalósítani és az ALUMNI szervezet megalapításáról szóló szenátusi döntés alapján az ezzel szorosan összefüggő Diplomás Pályakövetési Rendszert (DPR). Ezek a tevékenységek hosszú távon számos eredménnyel gazdagíthatják az intézményt és nemzetközi mérce alapján is növelhetik versenyképességét. Emellett fontos információt nyújthatnak a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára.

14

A projekt során a már meglévő hallgatói és öregdiák szolgáltatásokat kívánjuk továbbfejleszteni és egy teljes körű szolgáltatási palettát kialakítani, a lehető legkomplexebb módon összefűzni. Ezek hozzájárulnak a DPR minél hatékonyabb, sikeresebb és hosszú távú megvalósíthatóságához, mely segítségével a végzett hallgatók életpályáját nyomon tudjuk követni. A sikeres elhelyezkedés, és helytállás a munkaerő-piacon az Főiskola oktatási tevékenységének egyik fő eredményességi mutatója. Másrészről fontos visszajelzést ad az intézmény vezetésének a képzés és működés minőségéről. A tehetséggondozásban a Főiskola eredményei eddigiekben elsősorban a tudományos diákköri tevékenységhez kapcsolódtak. A Főiskola Intézményfejlesztési Tervében (IFT) célként jelöltük meg ennek továbbfejlesztését elsősorban két fő csapásirányra koncentráltan. Ezek közül az egyik irányt a szakkollégiumi tevékenység bővítése és fejlesztése, a másik irányt pedig a személyhez kapcsolódó tehetséggondozás feltételrendszerének megteremtése, a tehetséggondozásban résztvevők körének bővítése és érdekeltségének növelése jelenti. A Főiskola úgy véli, hogy a képzésben megszerzett alapkompetenciák alkalmazása akkor lehet mind a hallgatók, mind a jövőbeni munkáltatók számára kellően hatékony és eredményes, ha ez a hallgatók személyes érdeklődéséhez szorosan kapcsolódó kiegészítő kompetenciákhoz is kötődik. Azt tapasztaljuk, hogy a munka világában magas értéket képviselnek az ilyen speciális készségek és képességek. A pályázati célok megvalósulásához szorosan kapcsolódik a nyilvánosság alprojekt, amelynek meghatározó szerepet szánunk abban, hogy a tervezett célokkal történő azonosulást a lehető legjobb hatásfokkal a szervezet minden szintjén megteremtsük és a megfelelő támogatást és részvételt partnereink körében is biztosítsuk.

5 5.1

Az alprojekt szakmai tartalma A megvalósulás helyszíne

A megvalósulás helyszíne a Szolnoki Főiskola telephelyeinek campusa.

5.2

DPR projektelemek szakmai tartalmának meghatározása

A DPR keretein belül kerül sor az intézménnyel hallgatói jogviszonyban lévő hallgatók körében végzett motivációs vizsgálatok, másrészt a pályakövető vizsgálatok kialakítására, lefolytatására, kiértékelésére és a nyilvánosság felé történő kommunikálásra. A vizsgálatok módszertani kialakításának egyik kulcs tényezője a TÁMOP 4.1.3-as központi projektben megadott módszertani előírások figyelembevétele, amely a vizsgálatok kompatibilitását jelenti az országos Diplomás Pályakövető Rendszerrel. A projekt keretében elvégzett vizsgálatok jelentős része on-line történik, ez több technikai jellegű előfeltétel meglétét teszi szükségessé. Az informatikai háttéren túl szükség van egy önkéntes hallgatói adatbázisra, amelyen keresztül az aktív és végzett hallgatókkal a kapcsolatfelvétel létrejön. A projekt elem része a jó gyakorlat tanulmányozása hazai és nemzetközi vonatkozásban.

15

Felmérések fajtái, gyakorisága

Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) Regionális munkáltatói pilot vizsgálat a pályakezdők kompetenciáit illetően (személyes úton, 2009)

5.2.1

3 évenként a 1 éve végzett 3 éve végzett 5 éve végzett végzett hallgatók hallgatók hallgatók hallgatók lekérdezése (személyes és pályakövetési pályakövetési pályakövetési vizsgálata (online, vizsgálata (online, vizsgálata (online, telefonos első lekérdezés első lekérdezés első lekérdezés megkeresések, első vizsgálat 2010 2010 tavasza) 2010 tavasza) 2012 tavasza) ősze)

Hallgatói motivációs vizsgálatok

5.2.1.1 A vizsgálat célja A pályázati dokumentációnak a diplomás pályakövető rendszer intézményi követelményeire vonatkozó specifikációjának megállapítása szerint a motivációs vizsgálatok célja „a hallgatók munkaerő-piaci, továbbtanulási motivációinak, képzéssel szembeni elvárásainak, munkaerő-piaci várakozásainak, képzési és elhelyezkedési stratégiájának feltérképezése, valamint a későbbi pályakövetéses vizsgálatok előkészítése”. 5.2.1.2 A vizsgálat ideje A vizsgálatot minden évben, ugyanabban az időszakban (tavaszi szemeszter) kell lebonyolítani, az első adatfelvétel időpontja: 2010 tavasz. A támogatási időszakban még egy hallgatói motivációs vizsgálatra kerül sor; 2011 tavaszán. Az intézmény vállalja, hogy a fenntartási időszak alatt is elvégzi a vizsgálatot. 5.2.1.3 Módszertan Az intézmény a hallgatói motivációs vizsgálatokat on-line standard kérdőíves adatfelvétellel kívánja megvalósítani, a célnak megfelelő, a kérdőívek menedzsmentje mellett előzetes adatfeldolgozást is végző szoftverfejlesztés igénybevételével. Tekintettel arra, hogy az on-line kérdőíves adatfelvételeknél szakmailag nem javasolt túl részletes, hosszú kérdőívek használata, különösen fontos, hogy az intézményi kérdésblokk kialakítása során úgy kerüljenek kialakításra, kiválasztásra a kérdések, hogy azok a válaszadók számára ne jelentsenek túl nagy terhet.

A vizsgálat a Főiskola minden hallgatójára kiterjed (az alapsokaság hozzávetőleg 4800 fő). A vizsgálat koordinációja részben automatizált (a folyamat megkezdése után a lekérdezőprogram automatikusan figyelmeztető e-mailt küld azoknak, akik megadott időpontokig nem töltötték ki a kérdőívet), részben személyes közreműködést igénylő (a lekérdezés paramétereinek kialakítása, a folyamat elindítása, felügyelete, telefonos közreműködés a megfelelő válaszadási arány elérése érdekében). A vizsgálatok központi koordinációban, de a két fakultás szoros együttműködésében valósulnak meg. Tekintettel arra, hogy a fakultások nagyságrendi létszámkülönbséggel rendelkeznek, a megvalósítandó minta szempontjából két különböző kategóriába esnek. A Műszaki és 16

Mezőgazdasági Fakultáson a válaszadási arány esetében 50% a célérték, s egyben az alsó határ, ami a hallgatói létszám tekintetében reálisan elvárható, s a lekérdezési fázis körültekintő kialakításával, megszervezésével, felügyeletével minden körülmények között biztosítható. Az Üzleti Fakultás esetében válaszadási arány esetében 50% a célérték, 35% pedig az alsó határ, ami a hallgatói létszám tekintetében reálisan elvárható, s a lekérdezési fázis körültekintő kialakításával, megszervezésével, felügyeletével minden körülmények között biztosítható. A fenti értéket – magától értetődően – képzési terület (ahol indokolt szakok szerint), nem, képzési szint, finanszírozási forma, munkarend, továbbá az intézményi struktúra (a két fakultás) szerinti mintavételi megosztásban is biztosítani kell. Ahol az adatfelvétel eredményeként a megvalósult minta nem reprezentatív, ott statisztikai súlyozással kerül sor reprezentatív minta előállítására. Az első on-line vizsgálat (2010 tavasz) mellett, azzal párhuzamosan, egy kiegészítő almintán személyes megkereséses pilot-vizsgálatra is sor kerül a projekt keretében; a Műszaki és Mezőgazdasági Fakultáson 100, illetve az Üzleti Fakultás 200 hallgatója körében. Ennek célja kettős. Egyrészt lehetőséget ad arra, hogy a személyes lekérdezések során részletesebb kérdőívek felhasználására is sor kerüljön (jelentős információtöbblet), másrészt felméri az intézmény hallgatói körében meglévő személyes válaszadási hajlandóságot, ami a későbbi motivációs vizsgálatok szempontjából jelent majd releváns információt, abban a tekintetben, hogy mennyire hasznosíthatók a kiegészítő személyes megkereséses lekérdezések. Ezek mellett a személyes megkereséses vizsgálat kiválóan alkalmas arra, hogy aktuális intézményi kérdésekkel kapcsolatban is érdemi választ kapjon a hallgatóság egy jelentős tömegétől. Ebben a kutatási elemben kerülhet sor összetettebb, nyílt végű kérdések megfogalmazására.

5.2.2

Pályakövetési vizsgálatok

5.2.2.1 A vizsgálatok célja A pályázati dokumentációnak a diplomás pályakövető rendszer intézményi követelményeire vonatkozó specifikációjának megállapítása szerint a pályakövetési vizsgálatok célja „a végzettek munkaerő-piaci helyzetének, munkavállalói tapasztalatainak, munkaerő-piaci- elhelyezkedési stratégiájának, a képzés és intézményi szolgáltatások munkaerő-piaci tapasztalatok fényében történő értékelésének és a végzettek továbbképzési motivációinak feltérképezése”. A komplex, összefüggő elemekből álló vizsgálatnak három részvizsgálatot kell magában foglalnia.

A három részvizsgálat kialakításánál kiemelten fontos szempont, hogy olyan szintű koherenciában álljanak egymással, ami nem csupán lehetővé teszi, hanem egyenesen magától értetődőnek tekinti az egyes részvizsgálati eredmények összehasonlíthatóságát, összefüggő elemezhetőségét. Emellett – szintén a központi specifikációval összhangban – nagyon fontos szempont, hogy az első két részvizsgálat esetében a kérdőívek úgy kerülnek kialakításra, hogy az egyes intézményi vizsgálatok eredményei összevethetőek legyenek az országos DPR vizsgálatok, illetve képzésterületenként más intézményi vizsgálatok eredményeivel. 5.2.2.2 Módszertan (közös elemek) Az első két részvizsgálat esetében a kiküldendő kérdőívek minden esetben legalább három egymástól elkülönülő kérdőív blokkból fognak állni:

17

 országos blokk: minden intézményben ugyanazon kérdések szerepelnek benne, a kérdéssort az Educatio Kht. állítja össze a TÁMOP 4.1.3. kiemelt projekt keretében;  közös intézményi blokk: az intézmények minden karán/fakultásán lekérdezésre kerülő kérdéssor;  kar-képzési területi blokk: több karral rendelkező intézményen belül eltérő, de az adott képzési területhez tartozó karokkal megegyező kérdéssor. Ez a kérdőív blokk a TÁMOP 4.1.3. kiemelt projekt keretében az Educatio Kht. által, képzési területi alapon szerveződő szakmai együttműködés keretében kerül kidolgozásra. Az első és a harmadik kérdéscsoport adott, az intézményi kérdésblokk kialakítását ezek figyelembevételével kell megvalósítani. Mivel a központi kérdések jelenleg nem állnak rendelkezésre, a saját kérdőívblokk végleges kidolgozására még nem kerülhet sor, ugyanakkor vázlatos, a központi kérdések megjelenése után könnyen módosítható, azokhoz adaptálható formában már a projekt előkészítő tevékenységeivel együtt megkezdhető ez a feladat. A vizsgálatok során elérendő értékeket – magától értetődően – képzési terület (ahol indokolt szakok szerint), nem, képzési szint, finanszírozási forma, munkarend, továbbá az intézményi struktúra (két fakultás) szerinti mintavételi megosztásban is biztosítani kell. Ahol az adatfelvétel eredményeként a megvalósult minta nem reprezentatív, ott statisztikai súlyozással kerül sor reprezentatív minta előállítására.

5.2.3

Vizsgálat egy évvel a végzés után, minden diplomát szerző hallgató körében

5.2.3.1 A vizsgálat célja Minden, adott évben diplomát szerző összes hallgató körében egy évvel a végzés után kérdőíves vizsgálatot kell végezni. A kutatás érdemi információt szolgáltat majd arról, hogy a lekérdezettek (a 2009-ben és 2010-ben végzettek) milyen munkaerő-piaci státusszal rendelkeztek, milyenek voltak első tapasztalataik a munka világában, illetve – amennyiben nem dolgoznak, s ez nem is céljuk – milyen egyéb tevékenységek terén aktívak (továbbtanulnak, nyelvi ismereteiket bővítik stb.). 5.2.3.2 A vizsgálat ideje Minden évben február-márciusban kerül sor ennek a részvizsgálatnak az elvégzésére; a támogatási időszakban két alkalommal (2010, 2011); a vizsgálatba bevont hallgatók diplomaszerzésének időpontja 2009 (2010) és 2010 (2011). 5.2.3.3 Módszertan A központi specifikáció on-line vagy postai standard kérdőíves adatfelvételt tesz lehetővé, ezek közül az intézmény a vizsgálat teljes körű on-line lebonyolítását preferálja. A vizsgálat a Főiskola minden 2009-ben és 2010-ben végzett hallgatójára kiterjed (a keresztfélévben végzettekre is), leszámítva a felsőfokú szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben résztvevőket (az alapsokaság hozzávetőleg évenként 1000 fő). A vizsgálat koordinációja részben automatizált (a folyamat megkezdése után a lekérdezőprogram automatikusan figyelmeztető e-mailt küld azoknak, akik megadott időpontokig nem töltötték ki a kérdőívet), részben személyes közreműködést igénylő (a lekérdezés paramétereinek kialakítása, a folyamat elindítása, felügyelete, telefonos közreműködés a megfelelő válaszadási arány elérése érdekében). A válaszadási arány esetében (mindkét évben) az egyes fakultásokon eltérő értékekkel számolhatunk. A Műszaki és Mezőgazdasági Fakultáson 40% a célérték, 35% pedig az az elégséges arány, ami a végzettek létszámának tekintetében minimálisan elvárható, s a lekérdezési fázis körültekintő kialakításával, megszervezésével, felügyeletével minden körülmények között biztosítható. Az 18

Üzleti Fakultás esetében válaszadási arány esetében 35% a célérték, 30% pedig az alsó határ, ami a hallgatói létszám tekintetében reálisan elvárható, s a lekérdezési fázis körültekintő kialakításával, megszervezésével, felügyeletével minden körülmények között biztosítható. 5.2.4

Vizsgálat három-öt évvel a végzés után, minden diplomát szerző hallgató körében

5.2.4.1 A vizsgálat célja Az évente diplomát szerző összes hallgató körében 3 és 5 évvel a végzés éve után követéses vizsgálatot kell végezni. A kutatás érdemi információt szolgáltat majd arról, hogy a lekérdezettek (a 2007-ben végzettek) milyen munkaerő-piaci státusszal rendelkeznek, milyen volt integrációjuk a munka világába. Tekintettel arra, hogy három évvel a diplomaszerzést követően már meglehetősen tisztán látszik, hogy adott végzett diplomája, képzettsége hogyan hasznosult, illetve mennyi idő elég a sikeres munkaerő-piaci integrációhoz, kiemelten fontos céljának tartja az intézmény, hogy ezek a vizsgálatok minél sikeresebbek legyenek. 5.2.4.2 A vizsgálat ideje Minden évben február-márciusban kerül sor ennek a részvizsgálatnak az elvégzésére; a támogatási időszakban két alkalommal (2010, 2011); a vizsgálatba bevont hallgatók diplomaszerzésének időpontja 2007 (2010), illetve 2008 (2011). Ezen korosztályok esetében a következő vizsgálatokra 2012-ben és 2013-ban kerül majd sor, már a projekt fenntartási időszakában. 5.2.4.3 Módszertan A központi specifikáció on-line vagy postai standard kérdőíves adatfelvételt tesz lehetővé, ezek közül az intézmény elsősorban a vizsgálat on-line lebonyolítását preferálja, azonban azok esetében, akiket nem sikerül e-mailben elérni, postai adatfelvétellel is megvalósítható a kutatás. A vizsgálat a Főiskola minden 2007-ben és 2008-ban végzett hallgatójára kiterjed (a keresztfélévben végzettekre is), leszámítva a felsőfokú szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben résztvevőket (az alapsokaság hozzávetőleg évenként 900 fő). A vizsgálat koordinációja részben automatizált (a folyamat megkezdése után a lekérdezőprogram automatikusan figyelmeztető e-mailt küld azoknak, akik megadott időpontokig nem töltötték ki a kérdőívet), részben személyes közreműködést igénylő (a lekérdezés paramétereinek kialakítása, a folyamat elindítása, felügyelete; a postai kérdőíves kutatás menedzsmentje; telefonos közreműködés mindkét módszer esetében a megfelelő válaszadási arány elérése érdekében). A válaszadási arány esetében (mindkét évben) intézményi szinten 35% a célérték, 25% pedig az az elégséges arány, ami a végzettek létszámának tekintetében minimálisan elvárható, s a lekérdezési fázis körültekintő kialakításával, megszervezésével, felügyeletével minden körülmények között biztosítható. A fenntartási időszakban esedékes, 5 évvel a végzés után elkészítendő vizsgálatokban elsősorban azokat a hallgatókat kell megkeresni, akik a korábbi adatfelvételre válaszoltak. A válaszadási arány esetében intézményi szinten 25% a célérték, 20% pedig az az elégséges arány, ami a végzettek létszámának tekintetében minimálisan elvárható, s a lekérdezési fázis körültekintő kialakításával, megszervezésével, felügyeletével minden körülmények között biztosítható. 5.2.5

Vizsgálat az utolsó három évben végzettek körében

5.2.5.1 A vizsgálat célja Az intézményben diplomát szerző hallgatók körében legalább háromévente személyes megkeresésen alapuló vagy telefonos standard kérdőíves vizsgálatot kell végezni. Ennek célja, hogy az intézmény átfogó, több évfolyamra kiterjedő, az on-line vizsgálatoknál sokkal 19

részletesebb visszajelzést kapjon a diplomát szerzettektől. A vizsgálat az on-line kutatások egyfajta kontrolljaként is szolgál. 5.2.5.2 A vizsgálat ideje A vizsgálatot az intézményi on-line vizsgálatoktól eltérő időpontban, az adott év őszén kell elvégezni. Első adatfelvétel időpontja: 2010. ősz. A vizsgálatba bevont hallgatók végzésének (diplomaszerzésének) időpontja 2007-2008-2009. A támogatási időszak alatt ebből a részvizsgálatból több elvégzése nem indokolt, a következő lekérdezésre 2013-ban, a fenntartási időszakban kerül majd sor. 5.2.5.3 Módszertan A központi specifikáció személyes megkeresésen alapuló vagy telefonos standard kérdőíves adatfelvételt tesz lehetővé, ezek közül az intézmény – legalábbis az első lekérdezés alkalmával – a személyes lekérdezést preferálja. Amennyiben a kutatás tapasztalatai ebben a tekintetben megerősítőek lesznek, a következő vizsgálatok alkalmával elképzelhetőnek tartunk – legalábbis részben – telefonos lekérdezéseket is. A vizsgálat az utolsó három évben végzettekre (20072008-2009-ben diplomát szerzettekre) terjed ki – leszámítva a felsőfokú szakképzésben vagy szakirányú továbbképzésben végzetteket –, azok megfelelő elemszámú, reprezentatív mintáján. A megvalósult minta intézményi szinten a teljes populáció 35%-a, az első vizsgálat esetében hozzávetőleg 850 fő. A vizsgálat koordinációja komoly személyes közreműködést igényel (a lekérdezés paramétereinek kialakítása, a folyamat elindítása, felügyelete; a kutatás teljes menedzsmentje).

5.2.6

Egyéb vizsgálatok

5.2.6.1 A vizsgálat célja A Szolnoki Főiskolán végzett diplomásokat foglalkoztató munkaadók körében személyes megkeresésen alapuló vagy telefonos standard kérdőíves vizsgálatot végzünk. Ennek célja, hogy az intézmény részletes, széles munkaadói körre kiterjedő visszajelzéssel rendelkezzen a nála folyó képzésekkel kapcsolatban. 5.2.6.2 A vizsgálat ideje A vizsgálatot az intézményi személyes vizsgálatokkal megegyező időpontban, az adott év őszén kell elvégezni. Első adatfelvétel időpontja: 2010. ősz. A támogatási időszak alatt ebből a részvizsgálatból több elvégzése nem indokolt. 5.2.6.3 Módszertan Az intézmény a személyes lekérdezést preferálja, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiküldött kérdőívek visszaküldési aránya meglehetősen alacsony. Amennyiben a kutatás tapasztalatai ebben a tekintetben megerősítőek lesznek, a következő vizsgálatok alkalmával elképzelhetőnek tartunk – legalábbis részben – telefonos lekérdezéseket is. A vizsgálat a Szolnoki Főiskolán végzett diplomásokat foglalkoztató munkaadókra terjed ki, elsősorban a megyében és a régióban, azok megfelelő elemszámú, reprezentatív mintáján. A megvalósuló minta legalább 100 fő. A vizsgálat koordinációja komoly személyes közreműködést igényel (a lekérdezés paramétereinek kialakítása, a folyamat elindítása, felügyelete; a kutatás teljes menedzsmentje).

20

5.2.7

A DPR kapcsolódása a fejlesztendő VIR-hez DPR adatok visszatöltése adattárba Kérdőívek kezelése Válaszok feldolgozása

Tanulmányi rendszer

Hallgatói elérhetőségi adatok

Adatfeldolgozás, betöltés

Megkeresendők

DPR felmérések

Válaszok

Kérdésenkénti Statisztikák (DPR szakértőknek)

Adattár

Stratégiai mutatószámok (DPR mutatók)

Témakörök: DPR

DPR adatok felhasználása AVIR eszközökkel vezetőknek

VIR (DPR, gazdálkodási és hallgatói adatok keresztkapcsolatának vizsgálata, VIR riportok) Adat-szolgáltatás (Központi DPR felé) Elemzés, modellezés (DPR és egyéb adattár adatok együtt) Publikáció (DPR adatok)

A diplomások pályakövetésének felmérései fontos részét képezik az adattárnak. A hallgatói adatok az adattárházban kezelődnek. Innen egyszerűen kinyerhetőek azok elérhetőségie (cím és email) információk, amelyek a végzett hallgatók megkereséséhez szükségesek. A DPR kérdőívek elkészítése, kezelése és a válaszok összegyűjtése, feldolgozása a DPR-t megvalósító szoftvereszköz feladata. Az így előálló adatbázis, amely a kérdőíves megkeresésre adott válaszokat tartalmazza a megkeresett végzettenként, közvetlenül is lekérdezhető, statisztikák készíthetőek. Ugyanakkor mélyebb és összetettebb elemzések, amelyekbe más információk is bekapcsolódnak (pl a megkeresettek tanulmányi eredményei, ösztöndíjak, mobilitási adatok stb), csak az adattárházba való visszatöltés után lehetségesek. A rendszeres DPR felmérések eredményei a rendszeres adat betöltések során kerülnek be az adattárba, és részét képezik a rendszeresen használt vezetői jelentéseknek, mutatószámoknak. Az egyedi felmérések adatai is bekerülnek az adattárba, azonban ezek struktúrája előre nem tervezhető, így nem lehetnek részei a rendszeres jelentéseknek. Ezeket az adatokat az elemzők közvetlenül dolgozhatják fel, vagy ad-hoc riportokat készíthetnek, és azt publikálhatják a vezetők részére. A projekt keretében elvégzett vizsgálatok jelentős része on-line történik, ez többi technikai jellegű előfeltétel meglétét teszi szükségessé. Az informatikai háttéren túl szükség van egy önkéntes hallgatói adatbázisra, amelyen keresztül a hallgatókkal, illetve végzett hallgatókkal a kapcsolatfelvétel létrejön. A vizsgálatok sikerességének egyik kulcsa az intézmény és a hallgatók, öregdiákok közötti kapcsolat. Ez főleg az öregdiákokkal szemben jelent nagy kihívást az intézménynek, ezért koncepciónk szerint a kapcsolatépítésnek már a tanulmányok megkezdésekor el kell indulnia. Az egységes hallgatói és öregdiák adatbázissal, és a rá épülő szolgáltatásokkal a hallgatók bizalmát és 21

támogatását nyerjük meg, s motiváljuk őket a folyamatos együttműködésre, az anyaintézmény támogatására. 5.2.8

Adatszolgáltatás az országos nyilvántartási rendszerbe.

A tevékenység keretében a TÁMOP 4.1.3. kiemelt projektben meghatározásra kerülő adatköröket meghatározott rendszerességgel és ütemezés szerint továbbítani fogjuk a központi Diplomás Pályakövetési Rendszert működtető Educatio Kht-nak. Az adatszolgáltatás elektronikus úton történik, az Educatio Kht. által biztosított kommunikációs rendszeren keresztül 5.2.9

DPR Jó gyakorlat tanulmányozása

Cél intézmény: Lock Haven University of Pennsylvania A pennsylvániai Loch Haven University egyike a 14 pennsylvaniai állami egyetemnek. A 10 ezer fős kisvárosban található egyetemen közel 4500 hallgató tanul különböző szinten (alapképzés, posztgraduális képzések). Az intézmény honlapján a "Career services" aloldalon olvasható a korábbi években végzett diplomakövetéses felmérések eredménye az 1997 és 2006 közötti időszakra vonatkozóan. Korábbi eredmények a karrier-tanácsadó irodában tekinthetők meg, a 2007-es vizsgálat kérdőíve szintén elérhető a honlapon keresztül. A végzett hallgatók (szakképzés, bachelor és mesterképzés) levélben kapják meg a kitöltendő kérdőívet. A végzés után 3-8 hónapig terjedő időszakban válaszolják meg a kérdéseket. Vagy a mellékelt díjmentesített borítékban vagy e-mailben van lehetőségük visszaküldeni a válaszokat. Két megkeresés történik, majd telefonon próbálják elérni azokat, akik nem válaszolnak. 2005/2006-ban például 934 hallgató diplomázott az LHU-n. 2007 áprilisáig a 934 végzett hallgatóból 730-an válaszoltak (78 százalék). A honlapon szakonkénti bontásban is megtalálhatóak a felmérés eredményei, továbbá az összesített adatok a végzett hallgatók státuszáról, hollétéről stb. Ez az egyetem egyrészt méretében a Szolnoki Főiskolához hasonló, másrészt láthatóan nagyon sikeres DPR-rendszert építettek ki: a végzettek 78% válaszolt.

5.3

Hallgatói, karrier és alumni szolgáltatások projektelemek szakmai tartalmának meghatározása

A hallgatói és alumni szolgáltatások fejlesztésénél egy olyan összefüggő szolgáltatási kör kialakítását célozzuk meg, amely egyrészről hozzájárul egy „Szolgáltató Főiskolá”-vá váláshoz, másrészről pedig a hallgatók tanulmányainak első napjától egy életen át olyan szoros, termékeny és élő kapcsolatot alapoz meg, amely az intézmény jövőbeli fejlődésének, sikerének egyik záloga, illetve jelen projektben megfogalmazott Diplomás Pályakövető Rendszer sikerének kulcs tényezője, és ezért elengedhetetlen része. A tervezett fejlesztés célja az, hogy a Szolnoki Főiskola tudásalapú fejlődési katalizátorként működjön, amely a munka világa és a Főiskola közötti kapcsolat erősítésével a hallgatók, öregdiákok és piaci partnerek bevonásával képes a főiskola tudás-és kapcsolati bázisában tartani az itt képzett, magasan kvalifikált fiatal diplomás szakembereket. Ennek érdekében szükséges a Főiskola képzési-, közösségi- és kutató-fejlesztő funkcióját fejleszteni. Az új tevékenységek és együttműködési modellek kialakításával erősödik a kapcsolat a Főiskola és volt hallgatói, valamint egyéb, a megyében működő intézmények, kutatóintézetek és vállalkozások között, amely segít összehangolni a régió munkaerő-piaci igényeit a fiatal diplomások szakmai kompetenciájával, támogatva ezzel a fiatalok sikeres munkaerő-piaci szocializációját. A tervezett fejlesztések, szolgáltatások, a folyamatos információáramlás segítségével a projekt támogatni kívánja a volt hallgatók szakmai fejlődését és a jelenlegi hallgatók 22

sikeres önmenedzselését, ezen keresztül a régió gazdaságfejlesztését, a hazai és lehetőség szerint a külföldi beruházások ösztönzését is. Kiemelendő a projekt hallgató centrikussága, mivel lehetővé teszi, hogy az alapképzésen túl olyan ismereteket és kompetenciákat sajátítsanak el, amelyek jelentősen javítják a hallgatók munkaerő-piacra való sikeres belépésüket. Ezzel egy időben lehetővé válik az aktuális gazdasági igényeknek megfelelő képzési modulok kidolgozása, illetve a meglévők átdolgozása is olyan szakemberek bevonásával, akik folyamatosan vezetői és egyéb szakmai képzéseken vesznek részt. A hallgatói szolgáltatások a Szolnoki Főiskolán már részben léteznek, jelen projekttel ezeket kívánjuk továbbfejleszteni, illetve az alumni mozgalmat elindítani. A ROP 3.3-as prioritásának eredményeként megvalósult projekt keretein belül létrejött a Karrier Iroda (MMF) és saját finanszírozásban 2002. óta működik a Merkating Diákközpont (ÜF). A hallgatói szolgáltatásokat jelenleg a Merkating Diákközpont (ÜF), valamint a Karrier Iroda (MMF) látja el. A projekt megvalósításának eredményeként a hallgatói szolgáltatások egyközpontú szakmai irányítását is meg kívánjuk valósítani, meghagyva a helyi sajátosságokat. Az állást, szakmai gyakorlati helyet kereső hallgatók és felsőfokú végzettségű szakemberek, valamint a munkát kínáló cégek számára biztosítja a kapcsolatteremtés lehetőségét, valamint a HÖK-kel és más hallgatói szervezetekkel, öntevékeny csoportokkal együttműködve a főiskolai polgárok számára rendszeres és színvonalas programokat kínál. 5.3.1

Fejlesztendő Alumni szolgáltatások

 Adatbázis fejlesztések: (egy közösségi oldal feltételeinek megteremtése, egyénre szabott adatlapok moduláris kialakítása), Közösségi tér létrehozása: a hallgatói közösségi téren belül az alumni rendszert kiszolgáló közösségi tér kialakítása, az Alumni szervezet működésével kapcsolatos információk, interaktív áramlásának biztosítása, szolgáltatások kiajánlása, hírlevél, DPR felmérések,vizsgálatok web felülete, E-mail szolgáltatás (célunk, hogy az egyéni és egyedi ill. személyes jellegű megoldást igénylő kapcsolatok lebonyolítására az alumni szervezet tagjai között e-mail csoportképzési lehetőség biztosított legyen) Webbolt (Főiskolai pr termékek, diplomaosztó fényképeinek, tudományos kiadványok virtuális piaca, jegyzetek, tankönyvek)  Alumni kártya: az alumni szervezethez csatlakozó öregdiákok részére kedvezményes szolgáltatások igénybevételére biztosít lehetőséget.  Alumni Magazin beindítása: Évente 2 alkalommal (tavasz és ősz) megjelenő kiadvány az Alumni Szervezet kiadványa. E kiadványban kívánjuk közzétenni a végzett hallgatók körében végzett felméréseink eredményeit. A kiadványban olvashatók lennének a főiskolai eseményekkel, fejleményekkel kapcsolatos hírek. A kiadványban riportok, interjúk megjelentetését tervezzük volt hallgatókkal, partnerszervezetek vezetőivel, munkatársaival. Az Alumni szervezet tagjainak kezdeményezéseit, javaslatait is közvetítenénk.  Alumni Hírlevél: A hallgatói közösségi tér alumni felületén havi rendszerességgel megjelenő elektronikus hírlevél, mely a Főiskolával kapcsolatosan a legfontosabb aktualitásokat tartalmazza. Szerkesztőbizottság felállítása, arculat kialakítása tartozik a tervezett feladatok közé.  Alumni rendezvények: évente 1 öregdiák bál szervezését tervezzük (150-200 fő). Elsősorban a Baráti Kör résztvevői számára hagyományteremtő jelleggel, ezzel is erősítve az intézményhez való kapcsolódást. Célja még az Alumni alapítvány forrásaihoz való hozzájárulás szervezése.  Öregdiák kapcsolattartás: a Merkating Diákközpontban egy munkatársat bízunk meg a fenti öregdiák tevékenységek koordinálásával, illetve az Alumni szervezettel történő folyamatos kapcsolattartással. Fontosnak tartjuk, hogy legyen egy személy, akit 23

a volt hallgatóink mindig elérhetnek, és segítséget kérhetnek bármilyen Főiskolával kapcsolatos ügyeikben. 5.3.2

Fejlesztendő hallgatói szolgáltatások

A Merkating Diákközpont és a Karrier Központ feladatainak középpontjában a hallgatók informáltságának, személyes hatékonyságának növelése és a kompetenciafejlesztés áll. Tervezett új tevékenység lesz a hallgatói igények megjelenítése a vállalkozók felé, ezzel egy időben pedig a vállalkozások által biztosított lehetőségek közzététele is. Ezt elsősorban a megye vállalkozásaival történő együttműködés keretében felajánlásra kerülő gyakorlati helyek bővítése révén szeretnénk elősegíteni. Jelenleg ugyanis több hallgatónak problémát okoz a szakmai ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását is elősegítő, megfelelő színvonalú gyakorlati hely megtalálása. Az online rendszer lehetővé teszi a Főiskola által már előzetesen megismert, biztos referenciával rendelkező, a megyében működő vállalkozásokról szóló információk azonnali megjelenítését és frissítését is. A hallgatói és a vállalkozói igények megismerése reális alapot ad a későbbiekben a jelenleg rendelkezésre álló képzési anyagok módosítására, illetve új modulok kifejlesztésére is. A Merkating Diákközpont és a Karrier Központ feladata továbbá olyan szolgáltatások megszervezése és lebonyolítása, amelyek elősegítik a hallgatók karrierépítését. A képzésen túl a karrierépítéshez kötődő folyamatos tanácsadás, a cégprezentációk és állásbörzék szervezése is a központ feladata lesz. A fejlesztés egyik alapeleme a web portál fejlesztés, ami közös felületet ad az Alumni, a Hallgatói szolgáltatások (ezen belül egy elektronikus hallgató kérvény kezelő felület) és a Tehetséggondozási alprojekteknek.  Hallgatói tanácsadó programok: életvezetési, jogi, karrier, grafológia: Ahhoz, hogy több ezer hallgató számára hatékonyan segíteni és tanácsadást nyújtani tudjunk, egy 3 lépcsős tanácsadói modellt kívánunk megvalósítani. Első lépcsőt képezik azok a személyiséghez, érdeklődéshez kapcsolódó profi szakembereke által kidolgozott tesztek, amelyekből a hallgató igényeinek ill. problémáinak megfelelően választhat és elektronikus formában kitöltheti és a kapcsolódó értékelési sztenderdek alapján azonnal választ kaphat az Őt érintő kérdésére. Pl.: érdeklődés, képesség vizsgálat. Ehhez mindenki számára elérhető online önkitöltős interaktív felületek, kérdőívek állnak rendelkezésre. Amennyiben ez a hallgató problémáját nem oldja meg, második lépcsőben telefonon, illetve e-mailben kérhet további információt a Karrier Iroda munkatársaitól, és végső soron pedig személyesen is felkeresheti őket. A hallgatói szolgáltatások igényeknek megfelelő megszervezésében kiemelkedő szerepet kapnak az ún. mediákok. A tanácsadói rendszer kialakításában a tanácsadók és a mediákok képzésében a Kommunikációs és Menedzsment Tanszékünk speciális képesítéssel rendelkező oktatói vesznek részt, Dr. Koncz István főiskolai tanár és Boda Tímea főiskolai adjunktus. Tanácsadó munkatársak képzése: a személyes tanácsadások lebonyolításához két munkatárs képzése az Országos Karriertanácsadók képzésen, amelyet 2008-ban a HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) és az IKSZI (Ifjúsági Koordinációs és Szolgáltató Iroda) indított és akkreditáltatott a Karrier Irodák munkatársai számára.  STEP BY STEP – Karrierépítés lépésről lépésre. Egy olyan átfogó és flexibil képzési rendszer elindítása a Szolnoki Főiskolán, amely a minőségi szakmai erőforrásbázisra építve támogatja a hallgatók karrierépítését, személyi kompetenciáinak, készségeinek fejlesztését, hatékony önmenedzselését. A képzési modulok célja, hogy a hallgatók személyiségükben, kommunikációs és probléma-megoldási kultúrájukban, 24

tájékozottságukban fejlődjenek, s ezzel alkalmassá váljanak a felnőttkori hatékony probléma-megoldási módok alkalmazására. A képzés további célja, a hallgatók tudatos karriertervezésének támogatása, jövőkép meghatározása, valamint a végzős hallgatók számára jelentkező akadályok korai felismerése és a képzés során elsajátított technikák révén az álláskeresés kudarcainak elkerülése, a hallgatók sikeres munkaerő-piaci szocializációjának elősegítése. A képzés célja, hogy nagy gondossággal, egyénre szabott tervvel a hallgatót bekapcsolja céljai és igényeinek megfelelően az intézmény, és más a programba kapcsolódó szervezetek szolgáltatási körébe. A képzés főbb célkitűzése egyrészt minőségi elhelyezkedési kultúra meghonosítása a Szolnoki Főiskolán, másrészt pedig a hallgatók munkaerő-piaci versenyképességének támogatása. -

Önismeret-fejlesztés Jövő-és karriertervezés Viselkedéskultúra protokoll-etikett Munkaerő-piaci ismeretek Vállalkozás és üzleti környezet Álláskeresési technikák magyar- és idegen nyelven

 Tréningprogramok: Álláskeresési technikák tréning (8 hónap/4 alkalom 1x10 óra) Álláskeresési technikák tréning idegen nyelven (8 hónap/4 alkalom 1x 10 óra) A tréning a munkaerő-piaci tájékozódáshoz, a címgyűjtéshez, a kapcsolatépítéshez és az öneladási technikák (életrajzírás, telefonálás, interjún való viselkedés) sikeres, alkalmazásához szükséges készségek fejlesztését kínálja. Egy állás elvesztése, egy új keresése sok esetben fordulópont az ember életében, egy olyan lehetőség, amelyben számot vethet eddigi életútjával, s a jövőbeli reményeivel, terveivel. A tréning célja, hogy segítsen kiaknázni ennek a fordulópontnak valamennyi lehetőségét, megalapozzon egy tudatos karrier- és életút-tervezést. Érintett témák: Önismeret Interperszonális készségek fejlesztése, csapat és egyéni munka; Kommunikációs képességek – kapcsolatteremtés, figyelem; Stressz-kontroll – Relaxációs technikák; Helyzetfeltárás – Önértékelés, motiváció, attitűdök, szokások, életút; Érdeklődés központú pályaorientáció – Pályaválasztás története, pálya, munka szerepe az egyén életében, érdeklődésvizsgálat; Karriertervezés – Karrierdöntés meghozásával kapcsolatos problémák; Álláskeresési technikák – Kívánatos cél meghatározása, információ gyűjtés; Egyéni fejlesztési program összeállítása  Gyakorlati helyek koordinációja: Jelenleg a gyakorlati helyek koordinációja több szervezeti egység feladata. Célunk, hogy a Karrier Iroda segítse ezentúl hallgatókat a „gyakorlati” hely megszerzésében a honlapján kifejlesztett közösségi tér meghatározott felületén.  Hallgatói szervezetek vezetőinek tréningje: évente 1 alkalommal 3 napos vezetőképző 30 hallgatói vezető részére (ellátással, képzéssel). Fontosnak tartjuk, hogy a hallgatói szolgáltatások egy jelentős részét nyújtó hallgatói szervezetek a jövőben is jól és hatékonyan működjenek, hogy a hallgatói élet minél színesebb és sikeresebb legyen. Másrészről pedig ezen hallgatók elsajátított vezetői készségei hozzájárulnak sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedésükhöz.  Mediák rendszer fejlesztése: ÜF 15 mediák, MMF 5 mediák képzését, illetve ismeretfelújító továbbképzését végezzük el évente 1 alkalommal 2 napos képzésen. A mediákok azok a hallgatók, akik segítik a Merkating Diákközpont és a Karrier Iroda és által nyújtott szolgáltatások megvalósítását. 25

 Hallgatói rendezvények: több éve működik az Állásbörze a Szolnoki Főiskolán. Célunk a z Alföldi Főiskolák Szövetségében résztvevő intézményekkel együttműködve regionális Állásbörze megszervezése évente egy alkalommal. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kis- és középvállalkozások csak kis arányban képviseltetik magukat ezeken a rendezvényeken. Ezért a Regionális Állásbörzéket olyan irányba kívánjuk fejleszteni, amely kedvezményes lehetőséget biztosít a régió kis- és középvállalkozásinak a megjelenésre  Hallgatói kérvények, pályázatok elektronikus kezelése (pályázati rendszer), rendszeres szociális támogatás és egyéb juttatások egy olyan elektronikus rendszer, amely segít a hallgatók számára nyújtott juttatások könnyebb, egységesebb és igazságosabb pályáztatásában, elbírálásában, elosztásában.  Cégprezentáció és egyéb szakmai rendezvények, Szakmai Top-20: A TOP 50 A Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdaságát bemutató kiadvány, amely az APEH Északalföldi Regionális Igazgatósága és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös kiadványa. Fő célja, hogy az Észak-alföldi régió, és Jász-NagykunSzolnok megye gazdasági életének bemutatása mellett egy elemzést végezzen a megyét leginkább befolyásoló 50 társas vállalkozás gazdasági folyamatairól a társasági adóbevallások adatainak tükrében. Régiós szinten az adóalanyi kört, és az adóteljesítményeket mutatja be, megyei szinten részletesen foglalkozik a társasági adóbevallásban szerepeltetett adatokkal, a nettó árbevételtől kezdve, az eredményeken és létszámadatokon át a mérlegadatok és a hozzáadott érték elemzéséig. Az 50 kiemelt vállalkozásról szóló fejezetekben rávilágítanak a megyében betöltött részarányukra. A főbb jellemzőket nemzetgazdasági ágazati szintekre is lebontottja. A mezőgazdaság, a feldolgozóipar, ezen belül az élelmiszeripar, és gépgyártás, valamint a kereskedelem 10 legmeghatározóbb vállalkozását külön fejezetben is bemutatja. Az „Ötvenek” között szerepelni rangot, és elismerést jelent. A vállalkozások nagyobb része vállalja a nyilvánosságot. A rendezvény keretében a Főiskola 3 képzési ágának megfelelő szakmacsoportban tevékenykedő legsikeresebb vállalkozások képviselőivel konzultációs és tapasztalatcsere lehetőséget biztosítunk a szakmai és vállalkozói sikeresség kulcskompetenciáinak kialakításához. A hallgatók átfogó képet kaphatnak a mások által is sikeresnek mondott vállalkozások múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Cégprezentáció: egy vállalat, általában inkább multik alkalmazottai ellátogatnak a Főiskolára munkaerőt toborozni. Az előadó elmagyarázza, mivel foglalkozik a cég, hány eves múltra tekint vissza, a világon hol vannak jelen, és körülbelül mennyit dolgoznak alkalmazottaik. Kötetlen beszélgetés a munkaviszonyokról, fizetésekről, juttatásokról, elvárásokról és követelményekről, kiválasztási eljárásokról, a tesztelés módszertanáról,  Előadássorozatok 1) A grafológia szerepe a kiválasztási folyamatban: „A betűk a valóságról beszélnek- A grafológia szerepe az állásvadászatban” c. grafológiai előadás. Az álláskeresés egyik lényeges eleme az önismeret, aminek egyik nagyon jó lehetősége a grafológia. Mivel a grafológia képes feltárni a vizsgált személy mentális képességeit, közösséghez való viszonyát, munkavégzésének jellemzői, érzelmi életét, s önmagához való viszonyát - s ennek elemeit - így az íráselemző sok területen adhat támogató jellegű információkat a hallgatóknak. 2) Eu-s munkavállalási lehetőségek: „Külföldi munkavállalás követelményei. Álláslehetőségek Anglia, Skócia, Wales, Írország szállodáiban” c. előadás 3) Nők helyzete a munkaerőpiacon: Napjainkban a gyermeket vállaló nők helyzete nem egyszerű. Felmérések szerint minden második nő állás nélkül marad ha szülni megy. Ezzel az előadással az a célunk, hogy azokat a kisgyermekes anyukákat, akik az intézmény jelenlegi, de akár volt hallgatója, elsősorban akik hosszabb ideig, bizonyos esetekben akár 3-5 évig is távol vannak a munkától, több gyereket vállalnak, segítsük 26

valamilyen módón a munkába való visszatérésben. Lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy eljöhessenek olyan közösségbe, minden anyukának egy és ugyanaz a problémája, tehát nem csak egyedi eset. Célunk megtanítani Őket, hogyha kérdésük van hogyan tegyék fel, vagy előtte hol tudja megnézni. segíteni eligazodni a pénzügyi területeken, gazdasági részben vagy akár a szabadságolásban. 4) Új kihívások a munkaerőpiacon: Karrier nap és Karrier est szervezése, melynek része a „Pályakezdő diplomások elhelyezkedési nehézségei és okai a munkaerőpiacon. Az eredményes önéletrajz és kísérőlevél” c. előadás, Személyes karrier tanácsadás, és a HVG KarrierPlusz osztás, próbainterjú, Állásajánlatok ajánlása. A megvalósítandó szakmai tevékenységek és szolgáltatások teljesítéséhez minimálisan szükséges egy-egy fő főállású munkatárs az Üzleti Fakultás Merkating Diákközpont és Karrier Irodájában illetve a Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Karrier Irodájában jelenleg részben rendelkezésre áll, akik munkakörben ellátandó feladatként egyrészt a hallgatói szolgáltatások koordinálásával fognak foglalkozni, másrészt az Alumni tevékenység adminisztrációs tevékenységét látják el. A fejlesztendő hallgatói szolgáltatások irányítására és a hallgatói kapcsolatok gondozására szükséges 1 fő főállású munkatárs felvétele (minimális elvárásaink: humánerőforrás-menedzser vagy munkavállalási tanácsadó. Idegen nyelv ismeret: angol. Felhasználói szintű számítógépes ismeret. 1-2 éves szakmai tapasztalat) Tervezett feladata a Hallgatókkal és hallgatói közösségekkel való kapcsolatok kezelése, irányítása, koordinálása: - Hallgatói Önkormányzat működésének támogatása. - Hallgatói közösségek létrehozásának bátorítása, a működés támogatása (infrastruktúra biztosításával, illetve pályázati rendszer működtetésével). - Közösségi és kulturális események szervezése, illetve ezek támogatása. - Az intézményi média (pl. újság) támogatása. - Hallgatói karriermenedzsment megvalósítása (hallgatói tanácsadás szakmai téren és karriertervezésben, képességfejlesztő tréningek szervezése, hallgatói és munkaadói adatbázis működtetése, munkaközvetítés). - A tehetséggondozás helyszíneinek és fórumainak támogatása (szakkollégiumok, kutatócsoportok, TDK). - A Merkating Diákközpont rendszeres (napi) feladatainak ellátása, a működés felügyelete, személyes konzultáció a hallgatókkal, egyéni tanácsadás, informálás, tájékoztatás. Igényfelmérés. - Képzési modulok kijelölése, módszerek meghatározása.

5.4

Tehetséggondozás projektelem szakmai tartalmának meghatározása

Az elmúlt két évtizedben igen jelentős változáson ment keresztül a felsőoktatás mind nemzetközi szinten, mind pedig Magyarországon. Magyarországon – a rendszerváltást követően – késéssel indult meg a felsőoktatás piacosodása, a képzés piacorientáltabbá válása, s késett a hallgatói létszámváltozásokra, a piaci verseny növekedésére és más kihívásokra való reakció is. A nyolcvanas évek végéig maga a felsőoktatás is alapvetően tehetséggondozást végzett, hiszen az egyetemista-főiskolás korú fiataloknak csak egy igen szűk része jutott be a felsőoktatásba, amely a kisebb létszámok következtében nagyobb figyelmet volt képes fordítani az amúgy is tehetségesebb, s ebben kisebb szóródást mutató hallgatókra. A tehetséggondozás hagyományos eszközei: a szakkollégiumok, a hallgatói szakmai szervezetek, a tudományos diákköri és egyéb hallgatói tudományos versenyek és mozgalmak többé-kevésbé ellátták a tehetséggondozás szerepét. 27

A helyzet azonban drasztikusan megváltozott. A felsőoktatás kapui megnyíltak a fiatal és érettebb lakosság szélesebb tömegei előtt, s bár a magyarországi felsőoktatási kapacitások jelentősen megnövekedtek, a képzés tömegszerűsége nem változott. A nagyobb tömegek egyben azt is jelentették, hogy a hallgatók képességei sokkal nagyobb szóródást mutatnak, s a legkevésbé tehetséges és a legtehetségesebb 10% között nagy és növekvő a rés. A rés tovább nő, hiszen a most is túlzottan nagy felsőoktatási kapacitások fenntartása és a túlélésük érdekében az egyetemek és a főiskolák olyan hallgatókat is felvesznek, akiknek néhány évvel ezelőtt esélyük sem lett volna bekerülni a felsőoktatásba. A tömeges oktatás azonban kénytelen (jobb esetben is csak) az átlagos képességű hallgatókhoz igazítani a módszertant, a haladás ütemét, a magyarázatok mélységét, s végső soron – bárhogy is tagadja az intézmények többsége – a tananyagot és a számonkérés szigorát is. Ennek egyik eredménye, hogy a valóban tehetséges hallgatók nem képesek kibontakozni, a képességeikhez képest alacsonyabb szintű képzést kapnak, nem használják ki intellektuális képességeiket, s fejlődésük lassabb, mint amilyen lehetne. Mivel intellektusuk többet és mást követel, az átlagos hallgatókhoz képest viselkedésük deviánsnak tűnhet, és mivel a követelményrendszer a kevésbé kreatív hallgatók szintjéhez és képességeikhez mért, a másképp gondolkodó tehetséges hallgatók (számszerűsített) tanulmányi eredményei rosszabbak. Hasonló a helyzet a Szolnoki Főiskolán is. A fentieket azonban árnyalja a tény, hogy a főiskolára felvételiző, illetve felvételt nyert hallgatók többsége nem a nemzeti elitből kerül ki. Ez azonban nemcsak alacsonyabb intellektuális adottságokkal rendelkező hallgatókat jelent. Számos hallgató számára a családi és a társadalmi környezet nem nyújt olyan fejlődési és kibontakozási lehetőségeket, mint más régiókban, más adottságokkal és lehetőségekkel rendelkező fiatalok számára. A „tipikus szolnoki” hallgató vidéki kisvárosban vagy faluban nőtt fel, gyakran fizikai dolgozók gyermekeként. Ez más impulzusokat, más társadalmi mintákat jelentett, s számukra más tanulási, nyelvtanulási és egyéb fejlődési lehetőségek álltak – vagy nem álltak – rendelkezésre. A hasonló körülmények között felnőtt, majd a Szolnoki Főiskolára felvételt nyert fiatalok egy része azonban rendkívül tehetséges, s többségük – tapasztalataink szerint és feltételezéseink szerint – bármely hazai és számos külföldi egyetemen is megállnák a helyüket. Amennyiben képesek vagyunk tehetségüket felfedezni, s készségeik és személyiségük fejlődésére nagyobb figyelmet fordítani, számukra különleges és személyre szabott programot kínálni, ez a hátrányuk csökkenhet vagy eltűnhet, s képesek lesznek a tehetségüknek megfelelő helyet elfoglalni a társadalomban és a gazdaságban. A Szolnoki Főiskola az ő tehetségük kibontakoztatására és fejlesztésére fejleszti ki tehetséggondozási programját. A tehetséges hallgatók kiválasztása A Szolnoki Főiskola tehetséggondozási programjának egyik kiemelten fontos pillére a tehetséges hallgatók kiválasztásának módszere, a megfigyelt és mért jellemzők összeállítása és súlyozása. Terveink között szerepel a kiválasztásra több tényező figyelése. Ilyenek a tanulmányi teljesítmény (ami nemcsak a számszerűsített tanulmányi eredményt foglalja magába), a közvetlen tanulmányokat meghaladó szakmai tevékenység, kutatási eredmények, TDK, hallgatói szervezetekben és a főiskolai közéletben való részvétel, a nemzetközi programokhoz való csatlakozás, a főiskolán kívüli tevékenységek jellege és összetettsége (sport, művészetek, hobbik, stb.). Az így kiválasztott hallgatók köre pszichológiai vizsgálati módszerek segítségével tovább szűkül; felmérjük a motivációjukat, értékrendjüket, nyitottságukat, jövőképüket, határozottságukat, kreativitásukat. A rendszer részletes kidolgozása és finomítása még szükséges, s az részét képezi a projektnek. Fejlesztés tartalmi elemei: A tehetséggondozás személyi és szervezeti feltételeinek megteremtése A tehetséggondozás azonban nem lehet sikeres a megfelelő személyi és szervezeti keretek megteremtése nélkül. Jelenleg oktatóinknak és más dolgozóinknak csak egy része alkalmas a tehetséggondozásban való részvételre. Ez jelenti egyrészt a tehetséggondozásban nagyobb szerepet vállaló, illetve azt irányító munkatársakat, de a tehetséggondozásban közvetlenül, vagy annak csak egy-egy kisebb szeletében részvevő kollégák képzését is. A Szolnoki Főiskola munkatársainak többsége jelenleg a tömegoktatás módszertanában rendelkezik nagyobb jártassággal; a tehetségek felismerése, kiválasztása és képességeinek 28

fejlesztése azonban más módszertant, s más szemléletet is megkövetel. Ennek kialakítására tervezzük egy illeszkedő belső képzési program kifejlesztését, majd a munkatársak képzését. Ennek a tervezett lépései a következők. 1. Tapasztalatgyűjtés és a jó gyakorlat megismerése  Tanulmányutak szervezése szakértő, illetve tehetséggondozási programot működtető, nemzetközi sztenderdeket követő és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező intézményekhez (terv az ilyen irányú képzéssel, illetve rendszerrel rendelkező Sheffield Hallam University-re való látogatás)  Konzultáció szakértőkkel, szakértők meghívása, a programot kidolgozó szolnoki kollégák coaching-ja. 2. Az elérendő kompetenciák megfogalmazása  A saját igényeink felmérésén keresztül és a külső szakértők segítségével megfogalmazásra kerülnek azok a kompetenciák, amelyek szükségesek a tehetséggondozási program megvalósításához.  Ez magába foglalja a szükséges személyek és szervezeti keretek megfogalmazását. 3. A képzési program kidolgozása külső szakértők segítségével  A fentiek alapján kidolgozásra kerül a képzési program  Kiválasztásra kerülnek 4. A program lefordítása gyakorlati képzési projektekre és a munkatársak képzése  A képzésben résztvevő személyek kiválasztása  Oktatás 5. A képzés eredményeinek ellenőrzése és a tehetséggondozás „pilot-programja”  Külső szakértők segítségével ellenőrzésre kerül a belső képzési program eredménye  Megtörténik az első tehetséges hallgatók kiválasztása, és „tehetséggondozásuk” nyomon követése, monitoringja. Egyéni munka tutorok irányításával Kiválasztásukat követően a tehetséges hallgatók munkáját oktatók, tutorok segítik. A tutor feladata a hallgatókat segíteni képességeik kibontakozásában és a hozzá illeszkedő, széles értelemben vett képzési program megtervezésében és kivitelezésében. Ez tartalmazza (a tehetséges hallgató egyéni tantervének megtervezésének segítése mellett) TDK és egyéb dolgozatírási tevékenységének támogatását, témavezetést, kutatómunkára való ösztönzést, majd később publikációk, pályázatokban való részvétel, külső szakmai (pl. vállalati) kapcsolatok megteremtésének, nemzetközi programokban való részvétel segítését. Nagy hangsúlyt kell fektetni a tutorok kiválasztására is; a tutorok kiválasztásának nem az önkéntesség képezi az alapját, hanem a szakmai kiválóság, az empátiaképesség, az oktatási tapasztalat, az oktatási módszertan és hasonló tulajdonságok, illetve a hallgatók által megfogalmazott vélemények. A tutorok munkája évente értékelésre kerül. Tutornak lenni presztízsnek, megtiszteltetésnek, és az oktatói kiválóság fokmérőjének kell lennie. Hallgatói mentorrendszer kialakítása és működtetése A tehetséges hallgatók mentorálására olyan rendszert kívánunk kialakítani, amely az „új” tehetséges hallgatók mellé tehetséggondozási programban résztvevő felsőbbéves hallgatót rendel. A mentor hallgató saját, építve saját „junior” tapasztalataira segíti a fiatalabb tehetséges hallgatót nemcsak a főiskolán való minél sikeresebb és hatékonyabb szereplésre, hanem a tehetséges hallgatók számára fennálló lehetőségek közüli optimális preferenciák és csomagok kiválasztására, illetve a programokban való sikeres részvételre. Ez a kapcsolat, a mentor végzését és mesterképzésbe való továbblépését, vagy munkahelyen való elhelyezkedését követően is fennmaradhat, egyúttal átalakulva egy alumni mentor–felsőbbéves (senior) hallgató kapcsolattá. Ez a kapcsolatrendszer továbbfejleszthető egy „tehetséges hármassá” (junior-senioralumni tehetségek hármasa).

29

Szakkollégiumi rendszer kidolgozása A tehetséggondozásnak nagyon fontos eleme a közvetlen tanterven és órákon kívüli, önálló szerveződésű szakmai munka. Ennek egyik kiváló fóruma a szakkollégium. A Szolnoki Főiskola tervezi – a már meglévő mellett - szakkollégium vagy szakkollégiumok megalapítását. A szakkollégium lehetőséget biztosít a tehetséges hallgatók számára önálló szakmai tevékenység folytatására, kurzusok szervezésére, szakmai vitákra, ugyanakkor vezetői, vita-, prezentációs, szervezési és más készségeik fejlődésére. Fontos döntés a szakkollégium(ok) profiljának meghatározása. Ennek ugyan hallgatói döntésnek kell lennie, ugyanakkor, mivel a szakkollégiumoknak nincsenek hagyományai a Szolnoki Főiskolán, annak – és az első(k) profiljának – felülről jövő kezdeményezésnek kell lennie. Érdemes három alternatíva közül választani: profil lehet a Főiskola szakmai profiljában hagyományosan erős turizmus, a Főiskola a környezetében betöltött kiemelkedően fontos szerepe alapján egy vidékfejlesztési, vagy a dinamikusan fejlődő ázsiai kapcsolatokra épülve egy ázsiai profil. Ez utóbbi esetben lehetőség nyílik Kínából, Indiából és más ázsiai országokból vendégelőadók meghívására, illetve a legkiválóbb hallgatók számára részképzésben részt venni a két feltörekvő ország egyetemeinek valamelyikén. Szakkollégium létrehozására azonban jelentős szemléletváltásra van szükség, hiszen az nagy és sokak számára fájó változtatásokat követel meg, pl. a kollégiumi férőhelyek elosztása, a nagyobb hallgatói önállóság és más területek terén. Kiemelt tanulás- és kutatásmódszertani fejlesztés A Szolnoki Főiskola valamennyi hallgatója részesül egy felsőoktatási tanulás- és kutatásmódszertani képzésben (a Proszeminárium nevű tárgy keretén belül), amely során elsajátítják a számukra újfajta tanulási, tanulmányírási módszertant, illetve a team-ben való dolgozás elemeit. A tehetséges hallgatók számára indítani szeretnénk egy olyan, a Tanulás- és kutatásmódszertanra épülő kurzust, amely segíti további, a tanuláshoz is, de a hallgató szakmai karrierje során is kiemelten fontos készségek fejlesztését. A hallgatók az átalagnál jobb képességeik következtében a kurzus során lényegesen nagyobb ütemben haladhatnak, a hallgatók több készsége fejleszthető, nagyobb interaktivitással. A kurzus keretén belül fejleszteni tervezzük a hallgatók vita-, vita-előkészítő és vitalevezető készségeit, vitakultúráját, problémamegoldó készségeit és prezentációs technikáit. Economica folyóirat újra indítása és kiadása Szolnoki Főiskola tudományos folyóirata, az Economica kiadása évi 2 alkalommal. Minden oktatónktól, kutatónktól, hallgatóinktól várjuk a főiskola, tanszék, kutatóműhely által gondozott tudományterületekről a megjelentetésre szánt – az előre megadott formai követelményeknek megfelelő – írásokat, tanulmányokat, elemzéseket, értekezéseket. Folyóiratunkban a tanulmányoknak, írásoknak nincs külön meghatározott terjedelme, de a cikkek maximális hossza 1 ív, 40.000 leütés szóközzel. A szerkesztőség fenntartja a jogot magának arra, hogy hosszabb írásokat több részletben közöljön. A szerző tudomásul veszi, hogy a szerkesztőség a publikációért honoráriumot nem tud fizetni, a szerzőt a cikkét tartalmazó megjelenő lapszámból két példány illeti meg. Informatikai fejlesztés A fejlesztés egyik alapeleme a web portál fejlesztés, ami közös felületet ad az Alumni, a Hallgatói szolgáltatások (ezen belül egy elektronikus hallgató kérvény kezelő felület) és a Tehetséggondozási alprojekteknek.

5.5

Nyilvánosság, tájékoztatás

A nyilvánosság és tájékoztatás során a III. számú kommunikációs csomagot valósítjuk meg. A tájékoztatás és nyilvánosság során a teljes projekt illetve minden egyes projektelem megvalósulásáról, eredményeiről tájékoztatjuk a közvéleményt. A tájékoztatás csatornái: helyi és országos írott média, „C” típusú tájékoztató tábla (3 db), nyitó és záró konferencia, elektronikus levelek, internet megjelenések, helyi tv és rádiónyilatkozatok. Az előírásoknak megfelelően kiemelt helyen szerepeltetjük az uniós támogatás tényét. A Főiskola PR tevékenységében nagy figyelmet fordít mind a belső, mind a külső környezete tájékoztatására. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Néplap havi rendszerességgel számol be az 30

intézmény mindennapjairól, rendezvényeiről, pályázatairól. Nyilvános előadásokat hirdettünk életmódfejlesztés és a sikeres személyiség témakörökben neves előadók, szakemberek meghívásával. Intézményünk Diák Marketing rendszert működtet (kb. 50 fő hallgató), melynek feladata, hogy a középiskolás utolsó évfolyamos hallgatóknak segítséget nyújtson a pályaválasztásban. Iskolalátogatás alkalmával ismerteti meg az iskolaigazgatókat, az osztályfőnököket és a diákokat a Főiskola kínálatával, szakmai munkájával, fejlődési irányaival. Képet kaphatnak a főiskola hangulatáról, programjairól. segítő diákszervezeteiről. Ezen célból létrehozott partnerszakközépiskola rendszer rendezvényeit is igénybe vesszük a tájékoztatás csatornájaként. Az intézmény szakemberei külön tervet dolgoznak ki a projekt népszerűsítésére. Ebben szerepet kap: b) külső nyilvánosság fórumainak megteremtése, az egyes akciókról helyi, illetve regionális TV, sajtó munkatársainak tájékoztatása, c) népszerűsítő anyagok elkészítése és terítése, d) konferenciák szervezése, rendszeres sajtótájékoztatók tartása a projekt előrehaladásának függvényében, e) kötelezettséget vállalunk arra, hogy honlapunkon, saját nyilvános orgánumainkban, információs anyagainkban feltüntetjük az európai uniós és a hazai emblémát az „Arculati kézikönyv” előírásainak megfelelően, és utalást az Európai Uniós és a magyar állam támogatására, f) valamennyi fórumon, kiadványon bemutatjuk, hogy a projekt az Európai Unió és a magyar állam támogatásával valósul meg, illetve rendezvényeinek tájékoztatjuk a közvéleményt az Európai Uniónak és a magyar államnak a képzésben és a foglalkoztatásban betöltött szerepéről.

6

Az alprojekt várható eredményei és hatásai

A projekt várható eredményei és hatásai közvetlen módon a következőek: A Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakításával visszajelzést kap a Főiskola végzett hallgatóinak munkaerő-piaci beilleszkedéséről, karrier életútjukról, ez által közvetetten a Főiskolán folyó munka minőségéről. A DPR által nyújtott információk segítik a felvételizők és leendő hallgatók pályaorientációs döntéseit, és fontos szempontot jelentenek az ágazati stratégiaalkotáshoz, képzési paletta alakításához. A komplex hallgatói, karrier és öregdiák szolgáltatások által a Főiskola jelenlegi hallgatói számára jobb hallgatói életminőséget biztosít, illetve lehetőséget kompetenciáik felmérésére, fejlesztésére, egykori hallgatói számára pedig az anyaintézményhez való folyamatos kapcsolatot, annak ápolását. Ezek által a Főiskola kapcsolati tőkerendszere erősödik a társadalomban, versenyképessége javul, megítélése pozitívan változik. A kapcsolat javulása által a DPR megvalósítása szintén hatékonyabbá válik, hiszen a visszajelzési hajlandóság javul a végzettek körében. A tehetséggondozási projektelem által egyre népszerűbbé válik a hallgatói tudományos munka, hiszen a már TDK-zott hallgatók a mentorrendszer által motiváltabban fogják segíteni társaikat, és ösztönözni a tudományos munkára. -

-

A tehetséges hallgatók képességeinek megfelelő programok segítségével gyorsabb fejlődése, és összességében magasabb szintű készségek kifejlesztése, a tehetség kibontakoztatása. A családi, környezeti körülményekből eredő hátrányok leküzdése. 31

-

A tehetséges hallgatók mesterképzésbe való bejutása; összességében a mesterképzésen továbbtanulni kívánó hallgatók sikeres felvételi eredményének növelése . A jó állásokra való bejutás, az elitebb intézményekben végzett hallgatókkal azonos versenyképesség elérése. A régió, helyi vállalatok, ágazatok helyi születésű, jó képzettségű munkaerővel való ellátása. Mindezeken keresztül a Szolnoki Főiskola oktatási minőségének, illetve presztízsének növelése.

A projekt közvetett eredménye és hatása, hogy a Főiskola olyan tudásközponttá válik, mely képzési, kutatási, fejlesztési kínálatával szolgálja régióját – és ezen keresztül az országot, és kezdeményező szerepet vállal Szolnok és térsége kulturális és tudományos életének gazdagításában. Hallgatói a legkorszerűbb, a gyakorlatban is hasznosítható ismeretek megszerzésével egész életre szólóan megalapozzák szakmai karrierjüket, és a folyamatos továbbképzési lehetőségei által az élethosszig tartó tanulás hatékony feltételeinek megteremtésével a megszerzett tudás versenyképességét megőrzik.

32

Kapcsolódó cél

Indikátor megnevezése

Mértékegység

Kiindulási Célérték Céldátum Az adatforrás megnevezése érték

Eredményindikátorok Pályakövetési rendszerekhez kapcsolódó felmérésekben a válaszadók aránya a megkérdezettekhez képest intézményi Diplomás Pályakövető átlagban (Válaszoló diplomát szerző fő/ Rendszer kialakítása megkeresett diplomát szerző fő) % Pályakövetési rendszerekben az elérhető / megkeresett 2010-től diplomát szerző hallgatók aránya az összes 2010-től diplomát szerző hallgatóhoz képest. (ElérhetőDiplomás Pályakövető megkeresett diplomát szerző fő / összes Rendszer kialakítása diplomát szerző fő) % Alumni szolgáltatásokat igénybe vevő végzettek, diplomát szerzők és a szolgáltatást Hallgatói, karrier és igénylők (visszajelzők) aránya az összes alumni szolgáltatások diplomát szerzőhöz képest % Komplex, egyénre szabott tanulmányi-, pályaorientációs, és tehetségsegítő szolgáltatást igénybe vevő hallgatók aránya az összes hallgatóhoz képest (dokumentált ügyfélforgalomban az intézményi hallgatói jogviszonnyal rendelkező igénybevevők száma + kapcsolódó rendezvényeken részt vettekből az intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezők számával, leválogatva igénybevevő személyekre. Ez az Hallgatói, karrier és összeg osztva az összes intézményi hallgató alumni szolgáltatások számával.) % Kimenet indikátorok Pályakövetési rendszer eredményeit az Diplomás Pályakövető intézményben felhasználók száma (SZMSZben vagy egyéb intézményi szabályzatban Rendszer rögzített személyi kör: dékán, rektor, tanulmányi vezető stb.) fő

0

0

0

15

90

15

2011

Monitoring: hitelesített, sorszámozott lista, a válaszadás dokumentuma (elektronikus vagy papíralapú)

2011

Monitoring: hitelesített, sorszámozott lista (elektronikus vagy papíralapú)

2011

Monitoring: hitelesített, sorszámozott lista, a szolgáltatás igénylők adatbázisa

0

20

2011

Monitoring: hitelesített, sorszámozott listák, a szolgáltatás igénybevételét és a hallgatói jogviszonyt hitelesen igazoló dokumentáció

0

10

2011

Monitoring: SZMSZ- vagy egyéb intézményi szabályzat

33

7

7.1

A projekt előkészítésének, kivitelezésének és működtetésének szervezeti keretei, különösen a fenntarthatóság bemutatása A projektgazda bemutatása

Az intézmény hivatalos neve: Az intézmény működési helye székhelye: telephelye: Az intézmény székhelyen kívüli képzésének székhelye: Honlapjának címe:

7.2

Szolnoki Főiskola 5000 Szolnok, Tiszaligeti sétány 5400 Mezőtúr, Petőfi tér 1. 1071 Budapest, Bethlen Gábor tér 2. www.szolf.hu

A Szolnoki Főiskola jelenlegi szervezete

A projekt előkészítésében, kivitelezésében és működtetésében is a Szolnoki Főiskola már meglévő és újonnan átalakított szervezeti egységei vesznek részt. A projekt felügyeletét a Rektori Hivatal látja el, melynek vezetője, a projekt menedzsere, dr. Boda Mihály, aki a főiskola

34

minőségirányítási vezetője. Az előkészítés, kivitelezés és a további működés, fenntartás is koordinációs szinten ide fog tartozni. A területek szakmai vezetését Szokodi Sándor és Hegedűs Éva látja el az egyes alprojektek szakmai vezetőivel együttműködve. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) előkészületi munkájába és kivitelezésébe egy külső szakmai céget kívánunk bevonni, aki a módszertan és tervezés területén tud segítséget nyújtani. A rendszer működtetését, fenntarthatóságát a Minőségirányítási Iroda fogja biztosítani. A rendszer alapját jelentő online alapú, illetve személyes lekérdezéseket elsősorban a Kereskedelem és Marketing szakos hallgatók kutatási gyakorlat keretében végzik el. A fenntarthatóság és a hatékony működést segíti a komplex hallgatói és öregdiák szolgáltatások fejlesztése, amely által megmarad az élő kapcsolat a végzett hallgatókkal. A Minőségirányítási Iroda és a Merkating Diákközpont lesz a felelős a Hallgatói- Karrier és Öregdiák szolgáltatások előkészítéséért, kivitelezéséért és működtetéséért is. A szolgáltatások minél komplexebb, minőségi és szélesebb körű megvalósulása lehet a kulcsa a minél sikeresebb DPR megvalósulásának, így ezekre a tevékenységekre nagy hangsúlyt kívánunk fektetni. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak egymáshoz és ezért egy szervezeti egység koordináló munkájával fog megvalósulni. A fejlesztéseket követően a szolgáltatások fenntartása az online megoldások által alacsony költségű, amelyet a Főiskola a jövőben elkötelezetten fenntart. A projektrészek nyilvánosságának megvalósítását a kommunikációs igazgató irányítja, szorosan együttműködve a projektmenedzsmenttel. A projekt keretében megvalósuló informatikai fejlesztések (honlap, interaktív felületek, stb.) olyan alapot biztosítanak a kommunikáció sikeres fenntartásához a projekt lezárást követően is, hogy számottevő többletforrást az nem igényel. A projekt egészénél és szakmai területei mindegyikénél az előkészítő, kivitelező és működtető részekért olyan főiskolai szakemberek vállalják a felelősséget, akik már meglévő, stabil, ISO és EFQM alapon működő minőségirányítási rendszerre alapozva hosszútávon tervező szervezeti egységek vezetőiként és munkatársaiként látják el betöltendő feladataikat. A projekt és részterületeinek fenntarthatóságára a minőségfejlesztés területén elért eredmények és az ebben több éve munkálkodó munkatársak abszolút mértékben jelentik a garanciát és hosszú távú sikerességet a Főiskola számára. A szervezeti fenntartható keretek mellett fontos megemlíteni, hogy a tervezett projekt sikerességének hatására számos olyan további külső forrást is eredményez a projekt, mely hosszú távon a Főiskola számára további fejlődést eredményez. Itt kiemelten kezeljük a végzett hallgatók támogatását, a további vállalati együttműködéseket (itt kiemelendő az Észak-Alföldi Régió gazdasági teljesítménye, melynek egyik legszorosabb együttműködő partnere a Szolnoki Főiskola), az egyre inkább elégedettebb munkáltatók és a sikeres öregdiákok miatt.

7.3

A DPR szabályzatokba és szervezeti keretekbe integrálása;

A pályázati útmutatóban meghatározott feltételeknek megfelelően a DPR lebonyolítását és a fenntartási időszakban való működtetését a főiskola vezetésének közvetlenül alárendelt, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában (továbbiakban SZMSZ) nevesített szervezeti egység fogja megvalósítani, amely koordinálja a pályakövetést. Az SZMSZ tartalmazni fogja a DPR folyamatok leírását, feladat- és felelősségi körök lehatárolását, valamint a pályakövetés adatvédelmi kérdéseit, az eredmények felhasználásának módját, következményeit. A pályakövetés beépül a főiskola intézmény fejlesztési terveibe.

7.4

A megvalósítás és fenntartás szervezete

A benyújtott pályázat előkészítéseként a Főiskolán létrehozásra került a Vezető Információs és Dokumentációs Központ. A projekt lebonyolításához azonban több főiskolai szervezeti egység

35

összehangolt tevékenysége szükséges. Ebbe a körbe tartozik a Hallgatói Önkormányzat, Gazdasági Igazgatóság, Informatikai és Oktatástechnikai Központ, Nemzetközi Iroda, Minőségirányítási Iroda, Merkating Diákközpont és a Karrier Iroda. A projekt felügyeletét a Rektori Hivatal látja el, melynek vezetője, a projekt menedzsere, dr. Boda Mihály, aki a Főiskola minőségirányítási vezetője. Az előkészítés, kivitelezés és a további működés, fenntartás is koordinációs szinten ide fog tartozni. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) előkészületi munkájába és kivitelezésébe egy külső szakmai céget kívánunk bevonni, aki a módszertan és tervezés területén tud segítséget nyújtani. A DPR szakmai vezetője Hegedűs Éva, a Minőségügyi Iroda referense lesz. A rendszer működtetését, fenntarthatóságát a Minőségirányítási Iroda fogja biztosítani. A rendszer alapját jelentő online alapú illetve személyes lekérdezéseket elsősorban a Kereskedelem és Marketing szakos hallgatók kutatási gyakorlat keretében végzik el. A fenntarthatóság és a hatékony működést segíti a komplex hallgatói és öregdiák szolgáltatások fejlesztése, amely által megmarad az élő kapcsolat a végzett hallgatókkal. A Minőségirányítási Iroda és a Merkating diákközpont lesz a felelőse a Hallgatói- Karrier és Öregdiák szolgáltatások előkészítéséért, kivitelezéséért és működtetéséért is. A szolgáltatások minél komplexebb, minőségi és szélesebb körű megvalósulása lehet a kulcsa a minél sikeresebb DPR megvalósulásának, így ezekre a tevékenységekre nagy hangsúlyt kívánunk fektetni. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak egymáshoz és ezért egy szervezeti egység koordináló munkájával fog megvalósulni. A DPR és hallgatói- karrier- öregdiák szolgáltatások egy szervezeti egységnél történő megvalósuló példáját mutatják a külföldi illetékességű, nagy múltú ,sikeres felsőoktatási intézmények. A fejlesztéseket követően a szolgáltatások fenntartása az online megoldások által alacsony költségű, amelyet a Főiskola a jövőben elkötelezetten fenntart. A tehetséggondozás folyamatos fejlesztése a Szolnoki Főiskola régóta megvalósítandó terve, hiszen a sikeres hallgatók felfedezése és segítése egy kulcsfeladat, mely óriási erőket igényel. E terület gondozását Dr. Kacsirek László oktatás-módszertani felelős, a Főiskola TDK Tanácsával, a kialakítandó szakkollégium vezetőjével és a szakmai tanszékekkel együttműködve látja el. Az alprojektet a főiskolai Hallgatói Önkormányzatra (HÖK) és a meglévő szakkollégiumra, továbbá a létrehozandó újabb szakkollégiumra alapozva kívánjuk megvalósítani. A projektrészek nyilvánosságának megvalósítását Viplakné Kánai Piroska kommunikációs igazgató irányítja, szorosan együttműködve a projektmenedzsmenttel. A projekt keretében megvalósuló informatikai fejlesztések (honlap, interaktív felületek, stb.) olyan alapot biztosítanak a kommunikáció sikeres fenntartásához a projekt lezárást követően is, hogy számottevő többletforrást az nem igényel. A projekt egészénél és szakmai területei mindegyikénél az előkészítő, kivitelező és működtető részekért olyan főiskolai szakemberek vállalják a felelősséget, akik már meglévő, stabil, ISO és EFQM alapon működő minőségirányítási rendszerre alapozva hosszútávon tervező szervezeti egységek vezetőiként és munkatársaiként látják el betöltendő feladataikat. A projekt és részterületeinek fenntarthatóságára a minőségfejlesztés területén elért eredmények és az ebben több éve munkálkodó munkatársak abszolút mértékben jelentik a garanciát és hosszú távú sikerességet a Főiskola számára.. A szervezeti fenntartható keretek mellett fontos megemlíteni, hogy a tervezett projekt sikerességének hatására számos olyan további külső forrást is eredményez a projekt, mely hosszú távon a Főiskola számára további fejlődést eredményez. Itt kiemelten kezeljük a végzett hallgatók támogatását, a további vállalati együttműködéseket (itt kiemelendő az Észak-Alföldi Régió

36

gazdasági teljesítménye, melynek egyik legszorosabb együttműködő partnere a Szolnoki Főiskola), az egyre inkább elégedettebb munkáltatók és a sikeres öregdiákok miatt. Rektor (Szponzor)

Projektirányító Bizottság (döntéshozók) Gazdasági Igazgatóság

Projektirányító Bizottság (előterjesztők, véleményezők)

Megvalósításban résztvevő szervezetek Merkating Diákközpont

Eseti jelleggel meghívottak Közreműködő szervezet

Rektori Hivatal Projektvezető

Szállítók, szakmai partnerek

Minőségirányítási Iroda

Vezetői Információs és Dokumentációs Központ Informatikai és Oktatástechnikai Központ

Karrier Iroda

Egyéb eseti jelleggel meghívottak

Vezetői Információs Rendszer

DPR és Hallgatói, alumni szolg.

Tehetséggondozás

Belső megvalósítók



Külső szakértők, partnerek



VIR Kompetencia Központ

7.4.1

Projektiroda -Projektmenedzsment -Adminisztráció -Kommunikáció -Pénzügy -Közbeszerzés

TDK Tanács, HÖK

A projektszervezet felépítése, feladatai

A fenti ábra mutatja a projektet irányító szervezetet (Projektirányító Bizottság – PIB). A projekt közvetlenül a Rektori Hivatalhoz tartozik biztosítva az intézményi hatókört. A megvalósításban a Rektori Hivatal mellett a Gazdasági Igazgatóság, a Minőségirányítási Iroda, a Vezetői Információs és Dokumentációs Központ, az Informatikai és Oktatástechnikai Központ, a Merkating Diákközpont és a Karrier Iroda vesz részt. Munkájukat segíti a projekt menedzsment (Projektiroda), illetve a belső megvalósítók, külső szakértők partnerek. A PIB feladata a tevékenységek tervezése, összehangolása, megvalósítása, ellenőrzése és a fenntarthatóság biztosítása. Az egyes alprojektek szintjén folyamatos projekt előrehaladási értékelő értekezlet alkalmával kerülnek az egyes tevékenységek tervezésre, ellenőrzésre.

37

7.4.2

Jelenleg rendelkezésre álló létszám

A fejlesztés szakmai lebonyolítását az Rektori Hivatal felügyeli, dr. Boda Mihály projektmenedzser vezetésével. A DPR, a karrier és öregdiák szolgáltatások szakmai vezetője Hegedűs Éva, a Minőségirányítási Iroda munkatársa. Valamennyi alprojekt informatikai fejlesztéseinek szakmai vezetője Szokodi Sándor informatikai igazgató aki a projektmenedzsment tagja. A projektmenedzsment team tagja továbbá Magyarné Czakó Nóra, pályázati koordinátor. Fő feladata, a projektmenedzserrel, valamint a szakmai vezetőkkel, és a pénzügyi vezetővel történő együttműködésben a projektelszámolások előkészítése és a pénzügyi teljesítésekkel kapcsolatos Főiskolai adminisztrációs feladatok elvégzése. A Főiskola a projekt szakmai vezetőinek, a projektmenedzsernek, valamint a projekt pénzügyi vezetőjének és a pályázati koordinátornak a foglalkoztatását a projekt teljes időtartamára vállalja, illetve gondoskodik ezen pozíciók folyamatos feltöltöttségéről.

7.4.3

Jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra

A Főiskola jelenlegi infrastruktúrán megoldható a fejlesztés lebonyolítása. A Főiskola rendelkezik a tervezett tevékenységek lebonyolításához szükséges irodákkal és előadótermekkel. Nagy látogatottságú rendezvényeken, mint a tervezett „Regionális Állásbörze”, az „Öregdiák Bál” speciális igények is szükségessé válhatnak, amelyeket szintén ki tudunk elégíteni 7.4.4

Monitoring és kontrolling feladatok bemutatása és a mechanizmus működésének leírása

A Főiskola gazdasági adminisztrációja jól működik, képes és megfelelő kapacitásokkal rendelkezik a nagyméretű fejlesztési projektek hatékony pénzügyi adminisztrációjára. Az elszámolásokat a projekt zárása végén független könyvvizsgáló auditálja. A beszerzések során figyelembe vesszük a belső intézményi és külső közbeszerzési szabályokat, jogszabályokat. 7.4.5

A projektben részt vevők szakmai kompetenciáinak bemutatása

A tervezett projekt előkészítésében, kivitelezésében és működtetésében is a Szolnoki Főiskola már meglévő és újonnan átalakított szervezeti egységei vesznek részt. A projekt felügyeletét a Rektori Hivatal - melynek vezetője dr. Boda Mihály, Főtitkár - látja el, mely a Főiskola igazgatási feladatokat ellátó központi szerve. Szervezeti és ügyviteli szempontból, illetve besorolásuk szerint a Rektori Hivatalhoz tartoznak a magasabb vezető állású dolgozók, továbbá a belső ellenőrzés vezetője és a HR referens is. Az előkészítés, a kivitelezés és a további működés, a fenntartás is koordinációs szinten ide, a Rektori Hivatalhoz fog tartozni, ezzel is biztosítva a felsővezetői támogatást és elkötelezettséget. Projekt szponzor: - Dr. Székely Péter, rektor A rektor feladat- és hatáskörébe tartozik különösen a Főiskola szakszerű és törvényes működésének biztosítása; a Főiskolán folyó képzési, tudományos kutatási, nemzetközi tevékenység, igazgatási és gazdasági tevékenység irányítása; a humánpolitikai tevékenység irányítása; a gazdasági és ellenőrzési szervezet irányítása; a Főiskola gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényre juttatása, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség előírásszerű teljesítésének, hitelességének és teljességének biztosítása; a minőségbiztosítási tevékenység és az információs rendszer működésének biztosítása; a Főiskola PR tevékenységének és arculatteremtésének felügyelete; irányítja a Főiskola fejlesztési terveinek kidolgozását, azok stratégiai céljainak meghatározását. 38

Projekt Vezetés: - Dr. Boda Mihály, projektmenedzser, főtitkár, minőségirányítási vezető a rektornak közvetlenül alárendelten többek között szervezi a főiskola működését, irányítja a Főiskola központi igazgatási szerveinek ügyintéző, ügyviteli tevékenységét, a minőségirányítási rendszer és az intézményi dokumentáció működését, felügyeli az intézményben a törvényesség és a szabályszerűség érvényesülését, a rektori referenssel együttműködve koordinálja a Rektori Hivatal munkáját, irányítja a minőségirányítási referens, a Vezetői Információs és Dokumentációs Iroda referensének tevékenységét, felügyeli és szervezi az intézményi működéssel kapcsolatos adatszolgáltatást, biztosítja, hogy a Főiskolán született döntések, határozatok mindenben megfeleljenek a törvényességnek, ellenőrzi a törvényesség érvényesülését a Főiskola szerveinek ügyviteli, igazgatási tevékenységében. Mint a főiskola Minőségirányítási vezetője a minőségközpontú működéssel összefüggő intézményi tevékenység felelős irányítója, a minőségirányítással összefüggő feladatok operatív végrehajtásának felelőse. Feladatkörébe tartozik: - minőségirányítási rendszer működésével összefüggő döntések előkészítése (minőségfejlesztési program stb.), minőségfejlesztéssel kapcsolatos akciótervek kimunkálása, és az hogy az aktuális minőségügyi mérések eredményei tükröződjenek az egyes szervezeti alrendszerek megítélésében, különös tekintettel a vezetői felelősség területére. - Az intézményi működés korszerűsítése során több projekt lebonyolításában szerzett szakmai tapasztalatot a projektmenedzsment területén, kiemelve a jelenlegi pályázathoz hasonló méretű és típusú HEFOP 3.3.1. Felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja fejlesztési projektet illetve a MAB intézményi akkreditációra való felkészülés és a hozzá tartozó önértékelési folyamat teljes körű menedzselését. - Hegedűs Éva szakmai vezető, minőségirányítási referens A Főiskola Minőségirányítási Irodájának vezetője, több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik a minőségirányítás területén, közgazdász, vezető auditor, jelenleg folyamatmenedzsment továbbképzés tanulmányokat folytat. Az ISO 9001-2000 szabvány szerinti és a TQM elveinek megfelelő – egységes minőségirányítási rendszer folyamatait figyeli, értékeli és koordinálja, a rendszer hatékony és eredményes működésének elősegítése érdekében; folyamatosan kapcsolatot tart a közvetlen partnerekkel és egyéb érdekelt felekkel a minőségirányítási rendszerre vonatkozó kérdésekben, elkészíti éves minőségfejlesztési tervet, közreműködik, koordinálja annak megvalósulását. Teljesítési a főiskolai minőségfejlesztési rendszer működésével kapcsolatos adatszolgáltatást a fenntartó és a MAB felé. Szakmai vezetőként irányítja az EFQM típusú intézményi önértékelést, mely tevékenység sikerességét is bizonyítja a 2008-ban elnyert Észak-Alföldi Regionális Minőségi Díj és az EFQM Recognised for Excellence, azaz Elismerés a Kiválóságért 3 csillagos elismerés. Szakmai megvalósítóként és intézményi kapcsolattartóként részt vett a HEFOP 3.3.1. Felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja fejlesztési projekt UNI-CAF és FOI alprogramjaiban. Belső hírlevelünk (Na mi újság…?) főszerkesztője, a Baba-mama szoba ötletgazdája és pályázati projektmenedzsere. Szakmai tapasztalata, szervezeti átlátó képessége, rendszerszemlélete, koordinációsképessége és kreativitás teszi elsősorban alkalmassá a feladatok elvégzésére. - Szokodi Sándor, informatikai szakmai vezető A Főiskola Informatikai és Oktatástechnikai Központjának vezetője. 17 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik rendszerintegrációs, szoftverfejlesztői, rendszerszervezői területeken. Informatikus üzemmérnök, informatikai-biztonsági auditor, marketing- és reklámmenedzser, mozgóképgyártó és videóműsor-készítő jelenleg folyamatmenedzsment továbbképzés

39

tanulmányokat folytat. Szakértőként számos vállalat informatikai átvilágítását, komplett ügyviteli rendszereinek kialakítását, fejlesztését irányította, végezte. Informatikai igazgatóként gondoskodik a Főiskolán az informatikai, oktatástechnikai, telekommunikációs szolgáltatások és az infrastruktúra magas színvonalú üzemeltetéséről, fejlesztéséről. Összeállítja a központ fejlesztési stratégiáját, éves munkatervét és szervezi, irányítja azok végrehajtását. Felügyelete alá tartozik valamennyi, az intézménynél található szoftverrendszer, azok üzemeltetését, felhasználókkal történt egyeztetések alapján fejlesztését koordinálja. A pályázatok informatikai részét összeállítja, a nyertes pályázatok informatikai megvalósítását (beszerzések, fejlesztések, tesztelések, beüzemelések) menedzseli. Több sikeres informatikai fejlesztési projekt megalkotója, szakmai vezetője volt az elmúl években, mint például a több szerveres, több telephelyes Exchange szervereken alapuló csoportmunka, levelezőrendszer bevezetése, Neptun tanulmányi rendszer migrálása .NET alapú verzióra, a Poszeidon iktatási rendszer implementálása. Szakmai tapasztalata mellett precizitása, rendszerekben való gondolkodása jó szervező készsége, nagy munkabírása és innovatív gondolkodásmódja teszi alkalmassá a szakmai vezetői feladatra. - Fajcsák Károly, pénzügyi vezető Gazdasági Főigazgató, a gazdálkodási és műszaki-ellátási kérdésekben a rektor helyettese, ennek megfelelő jogkörrel és felelősséggel. Felelős többek között a Főiskola pénzügyi, valamint gazdálkodási terveinek előkészítéséért, a tervezés rendjének kialakításáért, az éves és középtávú gazdálkodási tervek elkészítéséért; Főiskola rendelkezésére álló források és eszközök hatékony és célszerű felhasználásáért, a gazdálkodás megfelelő rendjének kialakításáért, folyamatos fejlesztéséért; a számviteli és pénzügyi nyilvántartások rendjének megszervezéséért, végrehajtásáért, ellenőrzéséért, valamint a nyilvántartások folyamatos fejlesztéséért, a főiskola pénzügyi helyzetének figyelemmel kíséréséért, a szükséges intézkedések és beavatkozások kezdeményezéséért; az évközi és év végi pénzügyi és más gazdasági beszámolók, statisztikai jelentések elkészítéséért; szakmai irányítást, felügyeletet és ellenőrzést gyakorol a Gazdasági Igazgatóság szervezetének munkája felett.

- Magyarné Czakó Nóra, pályázati koordinátor gazdasági munkatárs és pályázati koordinátor. Közel 10 éves gyakorlattal rendelkezik a pályázatírás és projektírás területén. Részt vett/vesz a Főiskola pályázatainak előkészítésében, koordináló tevékenységet végez a megvalósítás során és valamennyi nyertes pályázatban aktívan közreműködik az elszámolásokban, külön feladata a nemzetközi konzorciumok pénzügyi és technikai koordinálása is. - Dr. Kacsirek László, nemzetközi igazgató főiskolai tanár, Corvinus Egyetemen egyetemi docens és szakfelelős. A tehetséggondozás alprojekt vezetésére eddigi életútja és szakmai tapasztalatai alapján esett a választás. A kolléga gyermek- és ifjúkorát többnyire külföldön töltötte egy olyan nevelési környezetben, amely a készségfejlesztésre és a tehetségek kiemelt kezelésére különös gondot fordít. Ily módon, ennek a környezetnek a nevelő hatását saját magán is érezve megismerte és magába szívta a szemléletmód kultúráját. A későbbiek során, immár egyetemista évei alatt, majd oktatóinevelői szakmai karrierje során különös figyelmet fordított a környezetében lévő tehetséges hallgatók szakmai és személyiségi fejlesztésére. Tehetséggondozási munkája eredményeképpen számos TDK-hallgatója nyert intézményi TDK-szekciójában, illetve ért el országos versenyen helyezést, folytatta tanulmányait egyetemi kiegészítő vagy doktori képzésben, Magyarországon és külföldön egyaránt, vagy kezdte meg és folytatta szakmai karrierjét minden szempontból kiváló munkahelyen.

40

A Szolnoki Főiskolán Kacsirek László – az angol nyelvű képzés fejlesztésének keretein belül, illetve szakfelelősként – több készségfejlesztési technikát adaptált a főiskola saját képzésére, illetve vezetett oktatók számára kurzusokat és tréningeket - nevéhez fűződik a Porszemináriumok rendszerének bevezetése az intézménybe - amelyek célja a technikák megtanítása volt. Ezek között számos olyan elem szerepelt, amelyek a tehetséges hallgatók kiemelését és egyedi nevelését célozza. A kolléga nemzetközi szinten számos, ilyen témájú konferencián és szemináriumon vesz részt. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Ifjúsági Bizottságának elnökeként tevékenységének két ciklusa alatt kiépítette és működtette a Társaság ifjúsági szervezetének országos hálózatát. A hálózat létrehozásának és működtetésének célja nemcsak az MKT-utánpótlás nevelése volt, hanem a tehetséges hallgatók bevonása a Társaság munkájába, illetve szakmai és személyiségfejlesztésük is. Ezen tevékenységének elismeréseképpen a Magyar Közgazdasági Társaság „Közgazdász díjban” részesítette. Kacsirek László jelentős projektmenedzsment tapasztalattal is rendelkezik. Szakmai pályafutása alatt számos projektnek volt kiötlője és vezetője. Ezek között található hazai és nemzetközi konferencia, szeminárium, kurzus, oktatásfejlesztési pályázat és kivitelezésük, nemzetköziesítési pályázatok kidolgozása és a projektek kivitelezése, akkreditációs eljárások és egyéb, kisebb és nagyobb projekt. - Viplakné Kánai Piroska, Nyilvánosság alprojekt vezető 28 éves Projekt menedzser szakértő tapasztalatait 2007 óta a Szolnoki Főiskola rektori referenseként, és mint kommunikációs igazgató gyümölcsözteti. Szervezi a Rektori Tanács tevékenységének üléseinek előkészítését, dokumentálását; ellátja a Gazdasági Tanács működéséhez kapcsolódó szervezési, titkári és egyéb ügyviteli feladatokat; szervezi és koordinálja a Főiskola marketing és PR tevékenységét; irányítja a főiskolai szintű rendezvények szervezését és a Főiskola média kapcsolatait, marketing és PR tevékenységét. Projekt Adminisztráció: - Varga Marianna, projekt asszisztens DPR team, Alumni rendszer és Karrieriroda team: - Hegedűs Éva, alprojektvezető Tehetséggondozás team: - Dr. Kacsirek László alprojekt vezető A projektszervezet az operatív feladatokat végrehajtó team(ek)ből, a munkálatokat irányító projektvezetésből, az azt támogató projektadminisztrációból, valamint az elvégzett munka eredményeként létrejövő dokumentumokat véleményező Projekt Irányító Bizottságból áll. A projekt munkájában résztvevő belső munkatársak: Dobosné Bádonyi Edit referens a főiskola 2008-ban létrehozott Vezetői Információs és Dokumentációs Iroda munkáját irányítja. Az Iroda fő feladata az intézményi törzsbe tartozó dokumentáció kezelése és a dokumentálási eljárás lebonyolítása, a Vezetői Információs Rendszer működésének biztosítása, a minőségirányítással összefüggő és az intézményi dokumentumtár kezelése, a központi iktató és irattár működtetése, az elektronikus iratkezelés működésének szervezése. Jelenleg folyamatmenedzsment továbbképzés tanulmányokat folytat. A VIR későbbi működéséért is ez az egység lesz a felelős. A Főiskolai menedzsment és stratégia szervezését valamint kommunikációját nagyban fogja segíteni az automatizált informatikai rendszer, mely a

41

különböző adatbázisokból fog riportokat és elemzéseket szolgáltatni. A projekt során további feladata az Educatio Kht. által meghatározott adatkörök továbbításának koordinálása, felügyelete. Semeginé Dr. Tariszka Éva főiskolai docens, humánerőforrás referens. Feladatkörébe tartozik az intézmény humánerőforrás gazdálkodásával kapcsolatos tervek, programok előkészítése; a Főiskola foglalkoztatási követelményrendszerének érvényesítése; a személyügyi döntések előkészítése, végrehajtásának megszervezése, dokumentálása; a személyügyi nyilvántartás vezetésének koordinálása; a Felsőoktatási Információs Rendszerhez kapcsolódó humánerőforrásra vonatkozó adatszolgáltatás szervezése és biztosítása. A hallgatói motiváció vizsgálatok lebonyolításában is közreműködik a projekt megvalósítása során, mely téma közel áll kommunikációs tréning tematikájához is. A Berzsenyi Dániel Főiskolán és a Debreceni Egyetemen folytatott tanulmányai zárásaként a tanulók önismereti szintjének vizsgálatából írta szakdolgozatát ( Tehetségfejlesztő szakértő). A hallgatói elégedettségvizsgálat ( Oktatók hallgatói véleményezése) jelen munkájában is jelentős szerepet játszanak. Mindezek alapján a vállalt feladat egybeesik kutatási tapasztalataival és a téma ismeretével. Több sikeres projekt megvalósításában is közreműködött, a HEFOP/2004/3.3. Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban pedagógus továbbképzésben és KAB-KT-04 Mielőtt túl késő lenne c. pályázat során mint projektvezető, az ezekhez is kötődő, több kutatás résztvevőjeként nagy gyakorlattal rendelkezik a kutatásmódszertanban. Takács Katalin, a Tanulmányi és Információs Központ vezetője. A TIK a Főiskola központosított tanulmányi, igazgatási és ehhez kapcsolódó hallgatói szolgáltatásokat ellátó szervezeti egysége, amely feladatait irodai szervezetben látja el. A TIK Központi Iroda felelős a Főiskola alapképzési szakjain, továbbá felsőfokú szakképzési szakjain folyó oktatás tanulmányi, tanügyi hátterének megszervezéséért, működtetéséért, a Felsőoktatási Információs Rendszerhez kapcsolódó tanügyi adatszolgáltatás biztosításáért, intézi a Főiskolával jogviszonyban álló hallgatók személyi, tanulmányi és nyilvántartási ügyeit, folyamatosan végrehajtja a hallgatókkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat. A Hallgatói Információs Szolgálaton keresztül segítséget nyújt szolgáltatásaival a hallgatóknak a főiskolai élet során felmerülő tanulmányi problémáik megoldásában, segíti a tanulmányok egyéni tervezését, különös tekintettel a Főiskolán bevezetett kreditrendszerből adódó tanulmányi sajátosságokra, valamint a hallgatók személyes döntésének növekvő szerepére. Fényi Marianna, tanulmányi főelőadó, FIR szakmai működtetőként segíti a projekt megvalósulását. Feladata intézményi koordinátorként a FIR körébe tartozó információk kezelése, kapcsolattartás az Országos Felsőoktatási Információs Központtal. Feladata továbbá, hogy kapcsolatot tartson a Neptun Egységes Tanulmányi és Nyilvántartási Rendszer fejlesztőivel. Nyitrai László intézményi rendszergazda. A projekt valamennyi informatikai rendszerének a meglévő infrastruktúránkhoz történő illesztésében, tesztelésében lesz kiemelkedő szerepe. Tesztkörnyezetek kialakítása és a fejlesztés alatt lévő rendszerek elszeparált tesztelése, majd integrálása, az intézmény biztonságos működéséhez elengedhetetlen fontosságú. A rendszerintegrációs feladati kitérnek a fejlesztések megkezdését megelőző időszakra is, hogy már a tervezési fázisban segítsen megtalálni a lehető legjobb megoldásokat az egyes alrendszerek kidolgozásához. 2004 óta intézményünk alkalmazottja, a meglévő infrastruktúra kialakításában jelentős szerepet vállalt. Nagy szaktudású kolléga aki 1997 folyamatosan informatikai szakterületen dolgozott. Kasza Péter informatikus, az intézmény területén lát el hardveres és szoftveres támogatást a kollégáink részére. A projekt keretén belül az erre külön kialakításra kerülő HelpDesk rendszert fogja üzemeltetni, és kezeli majd a projektben résztvevő kollégák informatikai problémáit. 2002 óta dolgozik intézményünknél, üzemelteti az egyes rendszereinket és nyújt folyamatosan

42

támogatást kollégái részére. Átfogó ismereteinek köszönhetően hamar megoldja a felmerült gondokat, a kollégái által elismert szakember, 10 éve dolgozik informatikai pályán. Dr. Pénzes Ibolya főiskolai tanár, a főiskola Kereskedelem és Marketing Tanszék vezetője, a Kereskedelmi és Marketing szak szakfelelőse, a projektben mint kutatásvezető szakmai irányítása mellett kívánjuk a DPR kutatásokat lebonyolítani. A felsőoktatásban 14 éve dolgozik, marketing és kereskedelmi ismeretek oktat. Oktatási tevékenysége során mindig kiemelt figyelmet fordított a magas színvonalú, gyakorlatorientált oktatásra és a hallgatók tevékenységének ilyen irányú szervezésére. ennek jegyében hallgatói rendszeresen végeznek konkrét vállalati gyakorlatot feltáró kutatást, számukra több alkalommal szervezett hazai és nemzetközi tanulmányutakat és néhányszor megbízás alapján történő kutatásban is részt vettek. Kutatási tevékenysége többirányú. PhD kutatása és a tananyagfejlesztő kutatás mellett a Szolnoki Főiskola által elfogadott, kétéves kutatási terv megvalósítására is nagy gondot fordított. A kutatások eredményeit tudományos szakfolyóiratokban rendszeresen publikálta, illetve konferenciákon előadta. Tóthné Koricsánszky Ágnes, rektori titkár a DPR alprojektben a munkaerőpiaci kutatás koordinációs feladatait látja el, a kialakított módszertan alapján a kutatás lebonyolításában kap jelentős szerepet. 14 éves munkatapasztalata van a gazdasági, munkaerőpiaci szerepelőkkel való kapcsolattartás terén. Jó szervezési és kommunikációs képessége, határozott megjelenése és jó tárgyalóképessége teszi alkalmassá a feladat sikeres megvalósítására. Ez a tevékenység kitűnően fogja kiegészíteni és segíteni az Alumni alprojektben ellátni kívánt feladatait is. Nagy Zsuzsanna, informatikus, a Neptun tanulmányi rendszer egyik alkalmazásgazdája, A DPR alprojektben a portálhoz szükséges adattár kialakításában vesz aktívan részt. A hallgatókkal kapcsolatos folyamatokat jól ismeri, informatikai háttértámogatást nyújt mind kollégáinak, mind a hallgatóknak. Nagyon jó kommunikációs- és probléma megoldó készséggel rendelkezik. Eddigi tapasztalatainak nagy hasznát vesszük az adatkapcsolatok feltérképezésében, meghatározásában. A Posszeidon iktatási rendszer bevezetésében a kezdetektől aktívan részt vett, üzemeltetésében részt vesz. Intézményünknél 13 éve dolgozik, melynek első időszakát a gazdasági igazgatóságon töltötte, így a rálátása a projektre még átfogóbb. 21 éve aktív munkavállaló, nagy teherbírású, munkáját alaposság jellemzi. Országh László, főiskolai adjunktus, pályázati koordinátor a DPR alprojektben a Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultásán segíti a szakmai megvalósítók munkáját. 1982 óta közösségben tevékenykedik, 1986 óta kisebb csoportokat vezetett, jó a kapcsolatteremtő és fenntartó készsége, a tartós vezetői tevékenység alátámasztja a csoportmunkára való alkalmasságot, a kezdeményezőkészséget, a határozottságot, az empátiát, a toleranciát, a motiváltságot és a segítőkészséget. A középvezetői tevékenysége magában hordozza a megfelelő irányíthatóságot. Tempus, Leonardó, HEFOP, ROP programokban pályázatírói előkészítő tevékenységet végzett. Önállóan összeállított HEFOP-4.1.2-P.-2004-09-0021/1.0 jelű „Gyakorlatorientált egészségügyi szakképzési centrum és műszaki, környezettechnikai képzési terek létrehozása akadálymentesítéssel a Tessedik Sámuel Főiskolán” tárgyú (86,5 % -ra értékelt ) EU pályázat lehetőséget adott a térség munkaerő-piaci helyzetének megismerésére, a kapcsolatok kiépítésére, ezzel a projektben leírt feladatok lehető legjobb szintű megvalósítására. Sikeresen menedzselte a ROP-3.3.1-05/1.-2005-06-0011/37 jelű „ Szakmai gyakorlati program és Karrierközpont szerevezése a Szolnoki Főiskola Mezőgazdasági és Műszaki Fakultása vezetésével” című 43MFt támogatású projektet is.

43

Juhász József 9 éve gyakorlatszervező az intézményben, a Gyakorlatszervezés és lebonyolítás ISO folyamat folyamatgazdája. A Szolnoki Főiskola Üzleti Fakultásán segíti a projekt megvalósítása során a szakmai megvalósítók munkáját. Munkája folyamán szoros, kitűnő és együttműködő kapcsolatot alakított ki mind a hallgatókkal, mind a gyakorlatra hallgatókat fogadó partnercégekkel. Részt vett a Kereskedelmi és Marketing tanszék több kutatásban. Dr. Koncz István főiskolai tanár, a Kommunikáció és Menedzsment Tanszék tanszékvezetője. Személyiségfejlesztő és kommunikációs készségfejlesztő tréner valamint végzett szupervisortréner. Szakmai, tudományos munkásságát 16 kötet, 23 tanulmány, 86 szakcikk, 26 kötet szerkesztése, 6 szakkönyv lektorálása, és tudományos, szakmai közéleti tevékenysége, nemzetközi kapcsolatai is bizonyítják. Több mint 30 éve oktat, többek között személyiségpszichológia, videopszichológia, médiapszichológia, kommunikációs ismeret, tehetségpedagógia, mentálpedagógia, élet- és pályatervezés, csoporttechnika, tréneri stúdiumok, szociopedagógia és egészségfejlesztés témakörökben. Tagja többek között a Magyar Pszichológiai Társaságnak, a Magyar Tehetségtársaságnak, Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének, Professzorok az Európai Magyarországért Alapítvány társelnöke. Kázmér Edina, nemzetközi asszisztens-Erasmus koordinátor a Tehetséggondozás alprojekt koordinátora. Kitűnő szervezési készség, nagyfokú precizitás jellemzi munkáját valamint jó kommunikációs készség jellemzi magyar és idegen nyelven. A kiadvány és digitális video szerkesztő programokat magas színvonalon használja, a Főiskola kiadványainak tervezési, szerkesztési feladatait kifogástalanul, kreatívan és precízen végrehajtja. Dr. Fülöp Tamás főiskolai docens, 2007-től a Szolnoki Főiskola tudományos referense. 1998tól az intézményi TDK tanács titkáraként, majd 2002-től elnökeként irányította, koordinálta a hallgatók tudományos munkáját. Főszerkesztője az Econimica intézményi tudományos folyóiratnak. A Tudományos Tanács titkáraként koordinálja a belső és külső innovációs fejlesztésekhez kapcsolódó pályázatokat. Jelenleg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Levéltár igazgatója is. Több éven keresztül volt a szolnoki Magyar Tudománynapi Konferencia tudományos szervezője, illetve a főiskola TDK konferenciájának főszervezője. A főiskola történetében a nevéhez fűződnek a legeredményesebb TDK dolgozatok témavezetései. A projekt során minden munkatársnak felelőssége, hogy tervezett távolléte esetén, előre gondoskodjon megfelelő, a normál szervezeti működés esetén alkalmazandó helyettesítési rendjéhez illeszkedő helyettesítéséről. A projekt egészénél és szakmai területei mindegyikénél az előkészítő, kivitelező és működtető részekért olyan Főiskolai szakemberek vállalják a felelősséget, akik már meglévő, stabil, hosszútávon tervező szervezeti egységek vezetőiként és munkatáraiként látják el betöltendő feladataikat. A projekt és részterületeinek fenntarthatóságára ez abszolút mértékben jelent garanciát és hosszú távon sikerességet a Főiskola számára.

7.4.6

Szükséges személyi fejlesztések

A Főiskola, a jelen projekt keretében új minőségi dimenziót tervez kialakítani a hallgatói és öregdiák szolgáltatások, a diplomás pályakövetés eredményeinek felhasználása, valamint a vezetői információk stratégiai és egyéb felhasználása területén. Az ehhez szükséges személyi fejlesztéseket (új munkaerő felvétele, illetve a meglévők továbbképzése, szakmai fejlesztése) az intézmény a projekt keretében tervezi.

44

7.4.7

A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása

A projekt megvalósításában nem vesz részt támogatásban részesülő partner, kizárólag támogatásban nem részesülő együttműködő szakmai partnereket kívánunk bevonni a megvalósításba, amelyek köre még nem végleges. A pályázatírás szakaszában:  Alföldi Főiskolák Szövetsége: a főiskolák által fejlesztendő rendszerek összehangolásának biztosítása, koncepciók egyeztetése (Benchmark klub, Best practice, stb.) Az Eötvös József Főiskola, Kecskeméti Főiskola és Szolnoki Főiskola kinyilvánították 2008. április 16-án, hogy önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk kölcsönös tiszteletben tartása mellett, a kölcsönös előnyöket szem előtt tartva – figyelemmel a felsőoktatás átalakítását célzó reformfolyamatból adódó kihívásokra – Alföldi Főiskolák Szövetsége névvel (AFSZ) olyan újszerű együttműködést alakítanak ki, amelyben a részes intézmények összehangolva tudományos, szolgáltató és fejlesztési tevékenységüket, működési térségeiket egységes piacnak tekintve, erőforrásaikat összehangolva és lehetőség szerint egyesítve biztosítják a térség képzési , kutatási, szolgáltatási, szaktanácsadási igényeinek széles körű kielégítését. Együttműködésük kiterjed egymás működési térségeiben történő képzés indítására, közös szakindításra, egymás képzéseibe történő átoktatásra, hallgatói áthallgatásra, az oktatási teljesítmények kölcsönös elismerésére, külkapcsolatok összehangolására és kiajánlására, országos, regionális fejlesztési programokban, pályázatokban való együttműködésre és közös részvételre. A felek úgy határoztak, hogy az együttműködés konkrét formáinak feltárása, működési feltételeinek megteremtése érdekében munkabizottságokat hoznak létre az együttműködés ezen szerződésben meghatározott fő területek szerint, úgymint:        

BSC, BA szintű képzések összehangolására, átjárhatóság biztosítására, közös BSC, BA szakok előkészítésére, közös masters szakok előkészítésére, közös felnőttképzési programok indítására, közös kutatási programok indítására, közös pályázati tevékenység lehetőségeinek feltárására, az együttműködés (társulás) jogi feltételrendszerének kimunkálására, a célzott együttműködés (társulás) működésének gazdasági feltételrendszerének kimunkálására.

 Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kereskedelmi és Iparkamara A kamara a tagjai által a kamarai törvény alapján létrehozott köztestület, melynek célja, hogy - kamarai törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályának megfelelően önkormányzaton alapuló működésével elősegítse a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. Célja továbbá, hogy a kamarai törvény szerinti köztestületi célokon túl a tagjai közötti olyan együttműködési lehetőségek megteremtése és fenntartása, amelyek az érdekazonosság alapján elősegíti, és folyamatosan biztosítja a gazdálkodó szervezetek közötti közvetlen gazdasági, társadalmi kapcsolatokat, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködést. A Főiskolával való együttműködés pályázati, fejlesztési projektek megvalósítása során szoros, több éves múltra tekint vissza, melynek főbb területei: a megye gazdaságára vonatkozó adatbázis biztosítása, az eddigi, a projekt témájához kapcsolódó kutatások eredményeinek rendelkezésre bocsátása, szakmai fórumok és

45

cégprezentációk szervezése és lebonyolítása, állásbörzék szervezése, igény szerinti szakértői közreműködés és szakmai koordináció biztosítása.  Jász-Nagykun-Szolnok megyei Agrárkamara Jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű köztestület, amely a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján az agrárgazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával, az Európai Uniós integrációval, a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket lát el meghatározott esetekben önkéntes tagjain túl a gazdálkodó szervezetek egésze érdekében. A Főiskolával való együttműködés pályázati, fejlesztési projektek megvalósítása során szoros, több éves múltra tekint vissza, melynek főbb területei: a megye gazdaságára vonatkozó adatbázis biztosítása, az eddigi, a projekt témájához kapcsolódó kutatások eredményeinek rendelkezésre bocsátása, szakmai fórumok és cégprezentációk szervezése és lebonyolítása, állásbörzék szervezése, igény szerinti szakértői közreműködés és szakmai koordináció biztosítása.  Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ közös jogutódjaként 2007. január 1-től megalakult az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ. Vezetése elkötelezett a régió munkaerő-piacán a foglalkoztatás, a munkavállalási feltételek, az alkalmazkodó képesség javításának elősegítésére és ennek érdekében valamennyi álláskereső és munkáltató számára ügyfélbarát szolgáltató tevékenységet végez. Feladatait, foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseit az országos elvárások keretein belül valamennyi munkatárs bevonásával, aktív segítő, támogató közreműködésével kívánja meghatározni és megoldani. Nagy hangsúlyt fektet a belső szellemi erőforrások mozgósítására a kreatív és innovatív kezdeményezések érvényesülésének biztosítása mellett. Megvalósult együttműködések területei: előadás sorozatok szervezése: munkaerőpiacra való első kilépéssel, munkakereséssel kapcsolatos feladatok (munkahelykeresési technikák, önéletrajzírás, interjúzás, jellemző felvételi eljárások, tanácsadás).  Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata: Szolnok város vezetése – pártállástól függetlenül – mindig, minden időben, és folyamatosan támogatja/támogatta a Szolnoki Főiskola tevékenységét, fejlesztési elképzeléseit, melynek élő példája a már megvalósult új főiskolai épület, a Campus építése, melyhez a területet ingyen bocsájtotta a város rendelkezésre. A főiskola munkatársai aktívan részt vesznek kutatásokban a Szolnok városra vonatkozó fejezetekben. A főiskola több munkatársa igény szerinti közreműködik szakértőként az önkormányzat tevékenységeiben, az önkormányzat lehetőséget ad munkatársainak a képzésben való közreműködésre, TDK és szakdolgozati témakörök adnak meg és gyakorlati helyeket biztosít.  Szolnoki Városfejlesztő Zrt.: A Norvég pályázati alap kezelője a Szolnoki Városfejlesztő Zrt., amely nevében is hordozza feladatát: a szolnoki lakosok számára egy élhetőbb város megteremtésén munkálkodik. Közös pályázatok, projektek előkészítése és megvalósítása napjainkba is zajlik, ilyen a Tisza Fővárosa pályázat, melynek keretében – többek között – önkormányzati és főiskolai támogatással épül meg az új Gyaloghíd a Tisza felett, mely összeköti a várost, és a Tiszaligetet, ahol a Campus épülete is található. A Főiskola fejlesztési elképzeléseihez általuk biztosított a Szolnok város gazdaságának fejlesztésére vonatkozó információk közlése.

46

 Gazdaságfejlesztő és Innovációs Nonprofit Kht. 2000. augusztusában alakult, mint a megye gazdaság- és a vállalkozásfejlesztésért felelős szervezetek együttműködésének meghatározó eleme. A szervezet alapítói: JNSZ Megye Önkormányzata, a JNSZ Megyei Vállalkozásfejlesztésért Alapítvány és a JNSZ Megyei Területfejlesztési Tanács. 2003-ban a társaság tőkeemelését követően a vállalkozói- és a magánszféra is képviselteti magát a tulajdonosok között. Egy olyan szakmai szervezet, amely hosszú távú stratégiai célként a megyében található vállalkozói szektor megerősítését tűzte ki. Feladatai közé tartozik az általános üzletviteli tanácsadás, pénzügyi tanácsadás, pályázatfigyelés és pályázatírás, vállakozásfejlesztéssel kapcsolatos információk továbbítása (rendezvények, tréningek szervezése), folyamatos kapcsolattartás a megye mikro-, kis- és középvállalkozásaival, fejlesztési elképzeléseik, igényeik folyamatos felmérése és az információk továbbítása. Akkreditált felnőttoktatási intézményként OKJ-s tanfolyamok és vizsgák szervezése, ECDL tanfolyamok és vizsgák szervezése. A Főiskola fejlesztési stratégiájához biztosítja a térségi gazdaságfejlesztési információkat.  Magyar Közgazdasági Társaság Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete Az MKT a magyar közgazdák legrégebbi, legjelentősebb szervezete, amely a közgazdasági ismeretek terjesztését, a szakmai közélet fejlesztését, a közgazdászok általános érdekeinek képviseletét vállalta feladatául. Mindezt sokféle fórum: előadások, tanfolyamok, szakmai viták, találkozók, vándorgyűlések szervezésével kívánja teljesíteni. A megyei szervezet elnöke Dr. Bischof Zsolt, a Szolnoki Főiskola adjunktusa, aki egyben a Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki gyártóüzemének cégvezetője.  Az MKT IB Szolnoki Főiskola Szervezete Az MKT IB Szolnoki Főiskola Szervezete (MKT IB SZF) 1997-ben indult útjára. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem csak a fiatalok, hanem a főiskolai tanszékek is pozitívan és közreműködően fogadták a tantárgyak kereteibe már nem illeszthető, de ahhoz szorosan kapcsolódó előadások és egyéb szakmai programok szervezését. A tagok tevékenysége, önkéntes munkája aktívan hozzájárul szervezetünk sikeres működéséhez. Országos szintű együttműködést próbál kiépíteni a magyar gazdasági felsőoktatás intézményeinek MKT ifjúsági tagozataival, és más helyi hallgatói szervezetekkel. A Diákszervezet alapvető célja, hogy a közgazdász hallgatók számára megkönnyítse az információszerzést, lehetővé tegye számukra a tananyagon túli ismeretek és gyakorlati életben való jártasság megszerzését is. Feladata: tehetséges hallgatók számára önálló szakmai tevékenység folytatásának elősegítése, kurzusok szervezése, szakmai viták, ugyanakkor vezetői vita, prezentációs, szervezési és más készségek fejlődésének érdekében.  Mezőtúri Mérnökök Baráti Köre Egyesület 2002-ben nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, közhasznú tevékenységet végez a következő területeken: tudományos tevékenység, kutatás; nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; természetvédelem, állatvédelem; környezetvédelem; az euró atlanti integráció elősegítése. Az Egyesület elősegítette a SZF Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás (SZFMMF) végzős hallgatóinak tájékoztatását, a térség munkaerő-piaci helyzetéről, ezzel kapcsolatosan előadást szervezett és részt vett a fakultás ilyen irányú rendezvényeinek szervezésében. Jutalmazza a három legjobb szakdolgozat és egy TDK dolgozat készítőit. Az SZMMF és az MMBKE közös ROP pályázat keretében részt vett egy Karrierközpont kialakításában és segített a hallgatók támogatott szakmai gyakorlatainak előkészítésében.

47

 HOZAM Klub Több mint egy évtizede, hogy szereplőivé és formálóivá vált a jászkun megyeszékhely Szolnok közéletének. 1993- ban alapított klub egyike volt az ország első gazdasági alapokra építő civil kezdeményezéseinek. Tagsága a térség jövőjéért felelősséget vállaló-, tenni tudó és tenni akaró személyekből áll. Céljait mindenkor- alapítója: Ondrék András szándékai mentén igyekszik meghatározni. Fontosnak tekintik az értékek állandóságát, a kivívott eredmények megóvását, de rugalmas az "új" iránt is. A Klubban rejlő erő nem csupán a tagokat kovácsolja össze- a tapasztalat azt mutatja- tevékenysége kifelé is hat. A rendszerváltást követő időszakban több helyi döntésben is szerepet kaptak a Klub falai közt fogant gondolatok. Vendégei közt olyan politikusok, gazdasági szakemberek és közéleti személyek voltak, akik adott időszakban meghatározói voltak egy- egy szakterület-, vagy éppen az ország sorsának alakításában. Céljuk ma is változatlan:- a tudás, a szakértelem és az építő szándék népszerűsítése, az információáramlás elősegítése. A főiskola a szervezet tagja, közös tevékenységek: konferencia, állásbörze, előadások szervezése, lebonyolítása, munkakadói kutatások segítése, kapcsolatteremtés az üzleti élet szereplőivel  Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége A Szövetség tulajdonosi és munkáltatói érdekvédelmet ellátó országos társadalmi szervezet. A Szövetség a gazdálkodó szervezetek, valamint ezek jogi személyiségű vagy anélkül működő szövetségeinek, egyesületeinek, vállalkozásainak, alapítványainak, más szervezeteinek általános, tulajdonosi és munkáltatói érdekképviseletét látja el Magyarországon és az ez irányú nemzetközi szervezetekben. Tevékenysége során a Szövetség képviseli a Magyarországon működő tőke és a tőkét működtető vállalkozók, menedzserek érdekeit. A Szövetség független a politikai pártoktól, mozgalmaktól, de azokkal együttműködésre törekszik. Együttműködik szociális partnereivel, mindenek előtt a Munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel, társadalmi és gazdasági szervezetekkel és az illetékes kormányzati szervekkel. A Főiskolával együttműködött és működik a jövőben is a munkaerőpiaci kutatások, állásbörze, előadások szervezésében, segítséget nyújt kapcsolatteremtéshez az üzleti élet szereplőivel  Magyar Turizmus Zrt. Észak-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Magyar Turizmus Zrt. a Önkormányzati Minisztérium egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet. A Magyar Turizmus Zrt. küldetése, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését. Konkrét feladatai: Magyarország mint turisztikai desztináció arculatépítése, imázsának javítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön; a magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon belföldön és külföldön; a regionális együttműködések támogatása a turizmusmarketing területén; marketingkommunikációs tevékenység folytatása belföldön és külföldön; turisztikai információ biztosítása a belföldi és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára. Az Észak-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság és a Főiskola együttműködésének eddigi eredményei: észak alföldi turisztikai kampányok szervezése, régió képviselete országos és nemzetközi rendezvényeken, gyakorlati hely kiajánlása, biztosítása; szakdolgozati és TDK témavezetés  Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat idegenforgalmi intézménye 1993 óta működik a jelenlegi szervezeti formában. A Tiszainform Idegenforgalmi Szolgálat non48

profit turisztikai feladatot lát el, versenysemlegesen képviseli a megye területén érdekelt vállalkozásokat, szervezi és koordinálja a megye idegenforgalmát. Évről-évre friss turisztikai kiadványokat jelentet meg, azokat terjeszti, kiállításokon, vásárokon prezentálja a megyei kínálatot és médiakapcsolatai révén, folyamatosan tájékoztat az aktuális turisztikai lehetőségekről. Az Iroda többek között közreműködik a gyakorlati helyek kiajánlásába, biztosításába; szakdolgozati és TDK témavezetésben.  DANUBIUS Szállodaüzemeltető és Szolgáltató Zrt. A Danubius szállodalánccal és a Szolnoki Főiskola együttműködési szerződés alapján szervezi közös tevékenységét, mely magába foglalja a gyakorlati hely kiajánlását, biztosítását Magyarországi és nemzetközi szállodáiban, kutatásokban való közreműködést, és a szakdolgozati és TDK témavezetést.  Gima Szolnok Ipari Park Kft. Az Ipari Logisztikai Park területe jelenleg 86 ha, melyből a 40ha fejlesztési terület, kiválóan alkalmas versenyképes ipari és kereskedelmi vállalkozások letelepedésére, 100%ban magántulajdonú vállalkozás. küldetése egy korszerű fejlett vállalkozási környezet megteremtése, mely versenyképességi, működési, és gazdasági, előnyöket biztosít az Ipari Parkba települt és települő vállalkozások számára. Céljuk ennek megfelelően betelepülő külföldi és belföldi vállalkozások toborzása, korszerű a betelepülő vállalkozások igényeit minden tekintetben kielégítő ipari parki telkek fejlesztése. Széleskörű a vállalkozások működését megkönnyítő költség hatékony szolgáltatási rendszer kiépítése. A betelepült vállalkozások közötti információ csere együttműködés elősegítése, ezzel párhuzamosan a vállalkozások számára fontos működésüket befolyásoló információk közvetítése. A szinergikus hatásokban rejlő lehetőségek kiaknázása. a betelepült vállalkozások segítése hatósági és önkormányzati vonatkozású ügyintézésben. A Szolnoki Főiskolával kötött együttműködési szerződés fő területei: képzési, kutatási igények megfogalmazása; TDK és szakdolgozati témakörök megadása.  NSZFI: Az NSZFI szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő regionális és országos kutatásokat végez, kezdeményez, szervez és koordinál. Szakmai segítséget nyújt a szakképzést és felnőttképzést folytató intézmények által kezdeményezett vagy végzett kísérletekhez, kutatásokhoz, újító törekvések megvalósításához. Végzi a szakmastruktúra folyamatos fejlesztését. Gyűjti a hazai és a nemzetközi szakmai képzési módszereket, gondoskodik a hatékony eljárások, módszerek kidolgozásáról, adaptálásáról, továbbfejlesztéséről és elterjesztéséről. Támogatást nyújt a Főiskola tevékenységéhez az adatszolgáltatások, a végzett kutatások és statisztikák rendelkezésre bocsátásával  INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2008-ban jött létre 6 regionális kulcsszereplő összefogásával, ezáltal is hangsúlyozva az INNOVA regionális szintű integrációs céljait. Tulajdonosai: - Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács - Debreceni Egyetem - Szolnoki Főiskola - Nyíregyházi Főiskola - Északkelet- Magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. - Magyar Innovációs Szövetség

49

Szolgáltatásai: hazai és külföldi partnerkeresés, projektgenerálás és projektfejlesztés; finanszírozási, pályázati, projekt menedzsment, szabadalmi tanácsadás, spin-off cégek alapításában tanácsadás, K+F+I jogi tanácsadás; a régió innovációs eredményeinek és szereplőinek rendszeres bemutatási lehetőség biztosítása külföldön ; regionális Innovációs Klub létrehozása és működtetése; Klasztermenedzsment képzés és tanácsadás, Klaszterfejlesztő műhely működtetése; innováció menedzsment képzés szervezése ; tematikus és pályázati rendezvények szervezése; forráskeresés; pályázatírás. 7.4.8

Külső szakértők és együttműködő partnerek feladatainak összegzése

További külső szakértők is bevonásra kerülnek, akiket szintén közbeszerzési eljárás útján fog kiválasztani a Főiskola az alábbi feladatok elvégzésére: A DPR, AVIR, valamint rendezvények szervezése során tervezünk külső szállítókkal, tanácsadó és képző szervezetekkel, szolgáltatókkal együttműködni (~10db). A szoftverszállítók becsült száma 3db.

7.5 7.5.1

A projektszervezethez kapcsolódó felelősségi- és hatáskörök Projektszponzor

A projektszponzor a projekt legfelsőbb döntéshozó vezetője, akinek feladata a projektben résztvevő munkatársak támogatása abban, hogy megfelelően elláthassák a projekt során rájuk háruló feladatokat. A feladatok megfelelő ellátása érdekében szakmailag támogatja, kontrollálja a munkát. Felelősségi köre, feladata, hatásköre: - A projekttel kapcsolatos legfontosabb döntések meghozatala. - A projekt működéséhez szükséges erőforrások és feltételek biztosítása. - A projektvezetés, illetve egyéb felelős személyek rendszeres, illetve alkalomszerű beszámoltatása. - Az elkészített szakaszzáró anyagok elfogadása. - A projekt vezetésében jelentkező konfliktusok kezelése. - A projekt és a projekt során meghozott döntések szervezeten belüli egyértelmű kommunikálásnak a kialakítása. - Az egyes fázisoknak megfelelően a munkavégzés elrendelése. - Döntés a projekt technikai indításáról, a projektszervezetről. - Döntés a projekt kereteit (cél, határidő, költség) érintő változásokról. 7.5.2

Projektvezetés

A projekt legfelsőbb döntéshozó és operatív irányító szervezete. Feladata a projekt során felmerülő felsővezetői döntést igénylő kérdések megfelelő időben történő megvitatása, az elkészült dokumentumok véleményezése, valamint a meghozott döntések egyértelmű és összehangolt kommunikálása a szervezeteken belül. A projekt során felmerülő, a kijelölt feladatok határidőre történő végrehajtását akadályozó problémákban döntést hoz. A projektvezetés továbbá a projektmunka operatív irányítását, a szakmai és funkcionális projektmenedzsment részeként meghatározott feladatokat látja el. A projektvezetés feladata a projekt szakmai felügyelete, valamint a projekt során szükséges operatív döntések meghozatala. 50

A projekt mérföldköveihez kapcsolódóan, ülései révén nyomon követi a projekt menetét, és véleményezi a projektet érintő koncepcionális és stratégiai kérdéseket. Az ülésekről emlékeztető készül, melyben a véleményezésben képviselt főbb álláspontok kerülnek összefoglalásra. Az emlékeztetőt a projektadminisztráció készíti el. Felelősségi köre, feladata, hatásköre: - PAD verzióinak elfogadása. - Az egyes fázisoknak megfelelően a munkavégzés elrendelése. - Szükség esetén a teamek vezetőinek vagy egyéb felelős személyek rendszeres, illetve alkalom-szerű beszámoltatása. - Az elkészített szakaszzáró anyagok megvitatása. A projekt vezetésében jelentkező konfliktusok kezelése, megoldása. - A projekt és a projekt során meghozott döntések szervezeten belüli egyértelmű kommunikálásának a támogatása. - A projekt működése során a kijelölt feladatok határidőre történő végrehajtását akadályozó problémák megoldását segítő döntéshozatal. - A projektterv módosításainak elfogadása. - A projekt operatív irányítása, vezetése, munka koordinálása, menedzselése. - A projekt tervének elkészítése. - A projekt tevékenységéhez szükséges infrastruktúra biztosítása. - A projekt előrehaladását potenciálisan gátoló tényezők felismerése. 7.5.3

Projektadminisztráció

A projektadminisztráció támogatja a projektvezetés munkáját, előkészíti a projektvezetés elé kerülő döntéseket. A projektadminisztráció feladata ezen kívül az operatív projektmunka koordinálása, valamint a projekten belüli és kívüli, projekttel kapcsolatos tájékoztatás. Felelősségi köre, feladata, hatásköre: A projekten belüli együttműködés elősegítése, a projektben résztvevő munkatársak tájékoztatása. A projektdokumentáció egységes kezelése, naprakészen tartása. Találkozók, megbeszélések, tárgyalások, rendezvények technikai előkészítése (szervezés, meg-hívók adminisztrációja, résztvevők értesítése stb.) Vezetés elé kerülő anyagok előkészítése. Emlékeztetők, feljegyzések, jegyzőkönyvek elkészítése, szétküldése az érintetteknek. A működési rendben rögzítetteknek megfelelően az adminisztrációra, dokumentálásra vonatkozó formai szabályok működtetése és betartása. A változások dokumentálásának felügyelete. 7.5.4

Teamek

A projektteamek végzik az operatív projektmunkát, ellátják a projekt munkatervében meghatározott feladatokat. A team tagjaitól, közreműködő munkatársaitól a munka során aktív közreműködést és a szükséges információk előállítását várjuk a projektmunka eredményes végrehajtása érdekében. A team vezetőinek (alprojekt vezető) felelősségi köre, feladata, hatásköre - Az adott team munkatársainak irányítása, a team munkájában való részvétel.

51

7.5.5

A teammunka részletes munkatervének elkészítésében való részvétel előre meghatározott időszakra, napi bontásban. Az adott team határait meg nem haladó szakmai döntések meghozatala. A projekt vezetés elé kerülő döntések előkészítésében való részvétel. Folyamatos kockázatelemzés. A teammunka előrehaladását potenciálisan gátoló tényezők felismerése. A teammunkában résztvevő munkatársak koordinációja és tájékoztatása. A team részletes munkatervében rögzített feladatok határidőre történő teljesítése. Projektvezetési eljárásrend

A projekt a szokásos szervezeti és működési rendhez illeszkedő, de saját szabályzat szerint működő szervezet. Külön szervezeti struktúrája, jelentési- és döntéshozatali rendje és fórumai vannak. 7.5.5.1

Projektmegbeszélések, fórumok

7.5.5.1.1 Projekt vezetésének ülései: A projekt során szükséges, lényeges kérdések megvitatása, a projektszponzor döntéseinek megfelelő előkészítése. 7.5.5.1.1.1 Rendszeres ülések: Résztvevők: a projektvezetés tagjai, a team vezetők és a projektadminisztráció. Az egyes ülések más meghívott résztvevőkkel is kiegészülhetnek. Ilyen eseti résztvevők lehetnek: meghívott szakemberek. Célja: felmerülő stratégiai, átfogó döntések megvitatása, termékek elfogadása, konfliktusok kezelése, szakmai eredmények prezentálása. A projekt rendszeres nyomon követése során, a mérföldköveknél felmerült szakmai-működési kérdések áttekintése. Célja továbbá a projekt operatív munkájának nyomon követése, az egyes teamek munkájának gyors áttekintése, az operatív munkát befolyásoló döntések meghozatala, az operatív munkát nehezítő problémák megoldása. Kezdeményező: A rendszeres ülést projektvezető hívja össze. Adminisztráció: Emlékeztető készül a főbb megállapodásokról, döntésekről, illetve az egyes kulcsfontosságú kérdésekben artikulált fontosabb véleményekről. Az emlékeztetőt a projektadminisztráció készíti. Az emlékeztetőt a projektvezetés, a teamek vezetői, valamint az adott ülés meghívottai kapják. Az észrevételeket az érdekeltek két napon belül kell megtegyék, az ezután beérkező megjegyzéseket a projektvezetés nem köteles figyelembe venni. Gyakoriság: A Projektvezetés találkozóit havonta, előre egyeztetett időpontban tartja.

7.5.5.1.1.2 A teamek ülései: Résztvevők: A teamek vezetői, team tagok. Az egyes teamülések bizonyos témák tárgyalása-kor kiegészülhetnek az adott területet ismerő szakemberekkel. Célja: Az operatív projektfeladatok ellátása, szakmai megbeszélés egy-egy konkrét témakörben.

52

- Adminisztráció: Emlékeztető készül a főbb megállapodásokról, döntésekről, illetve az egyes kulcsfontosságú kérdésekben artikulált fontosabb véleményekről. Az emlékeztetőt a teamvezető készíti. Az emlékeztetőt minden résztvevő, megkapja. - Gyakoriság: A teamülésekre a projektfeladatok függvényében kerül sor. 7.5.5.1.2 Problémakezelési eljárás A projekt a hatókörén belüli kérdésekben saját maga végzi szabályozó és döntéshozatali, problémakezelési tevékenységeit. Esetekben a projektszponzor elé terjeszti a döntési javaslatot. A projekt során alkalmazott Problémakezelési eljárás: 1. A teamek végzik az operatív projektmunkát. A teamek vezetői a saját hatáskörükben, csak szakmai kérdésekben, csak a projekt deklarált céljaival teljesen összhangban hozhatnak döntést. 2. Ha a döntés ezen túlmutató lenne, a teamek továbbítják a problémát a projektvezetésnek. 3. Ha a probléma túlmutat a projektvezetés hatáskörén, a probléma, a projektszponzornak kerül továbbításra. A jelentések rendszere illeszkedik a projekttervezési időszakban kialakított projekt szervezeti struktúrához. 7.5.5.1.3 Projektdokumentációs rend A projektdokumentációs rend célja, hogy a projekt során előállított elektronikus és papír alapú dokumentumok strukturáltan rendelkezésre álljanak, tárolhatók és egyértelműen visszakereshetők legyenek. A dokumentációs rend biztosítja, hogy az egyes dokumentumok élettörténetét nyomon lehessen követni, és verziókeveredés ne fordulhasson elő. Emellett a dokumentációs rend szabályozza a projekten belüli dokumentum- és információáramlást. A projektadminisztráció a koordináció megoldása érdekében kiemelten fontos. A projekt kettő projektirodával rendelkezik, mely fizikailag két helyen, a projektadminisztráció irányításával működik. (Magyarné Czakó Nóra irodájában a pénzügyi – számviteli dokumentumok, Dr. Boda Mihály projektmenedzser irodájában az egyéb dokumentumok) A projektdokumentáció archiválása szakaszonként történik, azaz a szakasz zárását követően a projekt vezetése pdf formátumban zárolja az addigi dokumentációkat. Ez azt jelenti, hogy abba írni, a dokumentumokon módosítani nem lehet. 7.5.5.1.3.1 Dokumentumok típusa Az alábbi dokumentum típusokat különböztetjük meg: - Pénzügyi és számviteli dokumentumok, bérkifizetések dokumentumai - Szerződések és a szerződésekhez kapcsolódó dokumentumok - Emlékeztető (EML) - Levelezés OKMT és egyéb - Prezentációk (VP) - Jelentések 7.5.5.1.3.2 Elektronikus projektdokumentáció A projekt során az elsődleges kommunikációs eszköz az elektronikus levelezés lesz.

53

A projekt a projektadminisztráció által központilag kezelt rendszerben, egységes könyvtárstruktúrában valósítja meg a közös dokumentumok elektronikus tárolását. Minden dokumentum elektronikus tárolását is igyekszik megoldani az adminisztráció. 7.5.5.1.3.3 Papíralapú dokumentumok kezelése A papír alapú dokumentumok elsődleges tárolási helye a pénzügyi vezető és a projektvezetőjének irodája. A dokumentumok tárolási módját és struktúráját a projektadminisztráció alakítja ki. A projekt-adminisztrátor felelős a dokumentumok megfelelő nyilvántartásáért.

8

Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok

Kockázati tényező

A kockázat erőssége (0 - +3)

A kockázati mechanizmus leírása

A kockázatkezelés módja

Szakmai kockázatok

Alacsony a válaszadók száma a DPR-ben 2

Alacsony hallgatói részvétel a szolgáltatásoknál 1 Adatminőségi problémák 3

Kevés alapadat áll 3 rendelkezésre az intézményi rendszerekben

Körültekintő tervezés a kérdőíveknél, gyors és könnyű kitöltés, kiemelt kommunikáció a A megvalósítás során előfordulhat, célcsoport felé. hogy kevesebb értékelhető válasz Értékes válaszadás ösztönző érkezik, ezért az értékelés nem vagy „ajándékok” kisorsolása, a csak fenntartásokkal használható fel. pályázati forráson felül vállalva.

A célcsoport igényeinek pontos felmérése, több csatornás kommunikáció, hallgatói szervezetek bevonása. automatikus adatkinyerés a forrás rendszerekből, kézi adatbevitel minimalizálása feldolgozási folyamatok ellenőrzését végző rutinok, rendszeraudit, adattesztelések az átadás előtt, folyamatos adatminőség ellenőrzés és javítás A felhasználói igények és a központi az alapadatok minőségének adatszolgáltatási kötelezettségek nem folyamatos javítása, adattartalom megvalósíthatóak. bővítés a meglevő rendszereknél új modulok bevezetése, új rendszerek bevezetése szabályozás az elektronikusan nyilvántartandó adatokról Előfordulhat, hogy meghirdetett szolgáltatást, rendezvényt kevesebben vesznek igénybe. Nem megfelelő minőségű adatok állnak rendelkezésre, amelyek hibás felsővezetői döntéseket eredményeznek.

54

Kockázati tényező

A kockázat erőssége (0 - +3)

Nem találkoznak a tényleges 2 igények a kialakított rendszer nyújtotta lehetőségekkel

Jogi kockázatok Adatok összekapcsolhatósága kérdéses

2

A kockázati mechanizmus leírása

A kockázatkezelés módja

Rendszerrel szembeni vezetői és Minőségbiztosítás és rendszeres munkatársi elégedetlenség. kontroll a tervezés és megvalósítási szakaszban, hogy a rendszer mennyire felel meg az eredeti felhasználói követelményeknek.

A forrásadatok alapadat szinten nem Jogi lehetőségek megkeresése az összekapcsolhatóak. adatok felhasználhatóságára, összekapcsolhatóságára.

Az adattárház személyiségi 2 jogokat sérthet

Bizonyos személyes használhatóak.

A hallgatók által megadott adatok kockázata 1

Megfelelő adatkezelési szabályzat A hallgatói és öregdiák adatbázis alkotása, informatikai adatainak harmadik személyhez való biztonságtechnikai megoldások jutása használata

Intézményi kockázatok Nincs megfelelő támogatás 3 felsővezetői szintről

A projekt intézményi fenntarthatósága 2

adatok

nem Megkeresni a jogi lehetőségeket a személytelenített adatok használatára. Bizonyos esetekben csak magasabb szinten összesített adatok betöltése az adattárba.

A projekt nehézkesen halad, lassú a döntéshozatal, a projekt termékeinek jóváhagyása, a felhasználók nem tanulják meg a rendszer használatát.

intézményi felsővezetők elkötelezettségének megnyerése a rendszerrel és annak használatával kapcsolatban, a rendszer előnyeinek és használatának bemutatása, rendszerrel kapcsolatos igények felmérése, bevonás a tervezésbe, folyamatos tájékoztatás a fejlesztések állapotáról

Tervezés során minél több munkatárs bevonása, ez segíti az intézményi integrációt, illetve az intézményi stratégia részeként megfogalmazni a projekt céljait, ami már megtörtént. Előre A projekt lejárta után az intézmény megtervezett és fokozott nem tudja fenntartani a projekt figyelemmel végrehajtott tevékenységeit. kommunikációs tevékenység.

55

8.1 A kockázatok kezelésére: Válságkommunikációs terv Válságnak a hirtelen, váratlanul bekövetkező, a szervezet működésére negatív hatással járó eseményt nevezzük. Eredete lehet belső (szervezeti vagy működési okokból eredő) vagy külső (baleset, tűz, kulcsvezetők távozása stb.). Ha bekövetkezik a krízis, azonnal kezelni kell: - őszintén szembe nézni a helyzettel - elismerni a felelősséget - kijavítani a hibát, és - biztosítani a környezetet, hogy ez többé nem fordul elő. Megfelelő kommunikációval a válság hatását vagy átfutási idejét jelentősen csökkenteni lehet, ugyanakkor bekövetkezése esetén a vezetés hajlamos elsősorban a válság szakmai okaival foglalkozni, és nem a szükséges kommunikációval. Ezért (is) fogunk előre felkészülni a lehetséges válsághelyzetekre és kezelésük módjára. Lehetséges válságok Lehetséges válságok Projektindítás elhúzódása (együttműködőkkel való lassú kommunikáció) A bírálat és a szerződéskötés elhúzódása miatt a projekt átütemezésre szorul Hallgatói és/vagy oktatói inaktivitás A régebben végzett hallgatók elérése nehézségekbe ütközhet A program saját forrásának előteremtése nehézségekbe ütközik A sajtóban rosszindulatú híresztelések jelennek meg rólunk Rossz a belső hangulat/munkatársak elégedetlensége Szervezeti ellenállás az újdonságokkal szemben

valószínűség Alacsony

hatás Közepes

Közepes

Közepes

Alacsony Közepes Alacsony alacsony alacsony Közepes

Közepes Közepes Közepes Közepes alacsony Közepes

Kommunikációs kezelésük módja A válságok kommunikációs úton való kezeléséhez, vagy a kommunikáció támogatásához a kezelés más eszközeiben a célcsoportok elérési módszereinek megfelelően történik. Alapelvek a válságkommunikáció során: - A sajtóval nyílt, őszinte kétoldalú kapcsolatot alakítunk ki, azért, hogy, ha bármit megtudnak, elsőként hozzánk forduljanak kérdésekkel. - Kiválasztunk a válságnak megfelelően max. 2-3 kulcsüzenetet. Minden fórumon következetesen ezeket kommunikáljuk. Időtervet készítünk, azaz meghatározzuk az egyes célcsoportok elérésének időzítését: 1. munkatársak (vezetők, teljes munkatársi kör), mivel ők hiteles információforrásként jelennek meg környezetük felé. Részükre azt is külön meg kell mondani, hogy mit és milyen formában mondhatnak tovább. 2. a közvetlenül érintett többi célcsoport, őket szintén közvetlenül mi tájékoztatjuk, lehetőség szerint elsőként. Így némileg csökkenthetjük az információtorzulás veszélyét. 3. Minden további célcsoportot is rendszeresen tájékoztatunk a válság stádiumáról. 4. a válságot követően demonstráljuk, hogy úrrá lettünk és túl léptünk a válságon.

56

Célcsoportok Vezetői kör Munkatársak teljes köre Célcsoport, tanárok, diákok Lakosság Együttműködő partnerek Környező lakosság Környezetvédelmi, természetvédelmi, ágazati szervek Sajtó, válságtól függően: Szakmai sajtó; Környezetvédelmi sajtó; Regionális sajtó; Országos sajtó Felügyeleti szervek Más érintettek, pl. tűzoltók, mentők,rendőrség, katasztrófavédelem

Elérésük módja Szóbeli vezetői tájékoztatás Írásos kommüniké (email, belső hírlevél); Szóbeli vezetői tájékoztatás Írásos kommüniké (email) sajtó Írásos kommüniké (email) Sajtó; A válságot követően: nyílt nap Írásos értesítés (email); Telefon Sajtóközlemény; Szóvivői nyilatkozat; Sajtótájékoztató Írásos értesítés (email) Rendszeres konzultáció

Lehetséges üzenetek „Sajnáljuk a bekövetkezett eseményt, az intézmény teljes mértékben együttműködik az illetékes hatóságokkal a baleset okainak kiderítésében” „A projekt megvalósítása zavartalanul, a korábban megszokott színvonalon folyik tovább” „A projekt a legmagasabb minőségbiztosítási és –ellenőrzési módszerekkel rendelkezik” „Folyamatosan tájékoztatni fogjuk az érintetteket (partnereinket, ügyfeleinket és a sajtó képviselőit) bármilyen új fejleményről” Ki fogja kezelni a válságot? A válsággal a szervezeten belül egy három főből álló csapat foglalkozik: - rektor által létrehozott Projekt Felügyelő Bizottság - projektvezető - illetve szükség esetén a válság jellegétől függően a projekt szakmai vezetői A válsághelyzetben mindig egy előre meghatározott szóvivő nyilatkozik. /Válság esetén az egyik legfontosabb feladat a kommunikációs irányítás átvétele. Ilyen helyzetben felelősségteljesen nyilatkozni komoly feladat./ Kisebb horderejű válságnál ez a szakmai vezető, jelentősebb válságnál a projektvezető, míg a legkomolyabb válságoknál a szervezet vezetője nyilatkozhat. Fontos mindenkiben tudatosítani, hogy ők, és csak ők nyilatkozhatnak, minden befutó kérdést, érdeklődést hozzájuk kell irányítani. Közlemények elkészítése A meghatározott üzenetek alapján előre elkészítjük a nyilvánosságot tájékoztató közleményeket - a munkatársak számára - a külső piaci környezet felé - a sajtó részére. Értékelés Egy-egy válsághelyzet lezárultával a válságkommunikációs team kiértékeli a válságkommunikációs munka teljes folyamatát. - Sikerült-e követni és megvalósítani a tervben szereplő lépéseket? - Kézben tartottuk-e a kommunikációs irányítást? - Átmentek-e az üzeneteink?

57

- Volt-e váratlan fejlemény, amit nem tudtunk kezelni? - Milyen visszajelzéseket kaptunk? A tapasztalatok alapján a terv szükség szerinti módosítása.

9

Marketing-kommunikációs terv

A magyar felsőoktatás egyik legfontosabb strukturális problémája a képzés és a munkaerő-piac kapcsolatának hiányossága, a két szféra közötti információáramlás nem kielégítő volta. A munkaerő-piaci elvárások nem épülnek be a felsőoktatási intézmények által nyújtott képzések tartalmi, kimeneti követelményeibe. Szükség van a végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzetét feltáró információs rendszerekre, a munkaerő-piaci információk közvetítésére a leendő és jelenlegi hallgatók felé. Az eredményesség, a gazdaságosság, az átláthatóság és a nyomon-követhetőség nélkülözhetetlen elemei a felsőoktatási intézmények 21. századi működésének. Az egységessé váló Európai Felsőoktatási Térségben a magyar felsőoktatási intézmények csak akkor maradhatnak versenyképesek, ha a legújabb IKT-alapú szolgáltatásokat megfelelően alkalmazzák. A fentieken kívül a projekt megvalósítását a felsőoktatási intézmények vezetőinek nem megfelelő információellátottsága indokolja. A Szolnoki Főiskola értékteremtő és megbecsült szakembereket képez a társadalom számára, ezzel is öregbítve a Főiskola hírnevét és szaktudományát. A Szolnoki Főiskola az eddigiek során is igyekezett lépést tartani versenytársaival, azonban hogy a jövőben továbbra is megőrizze versenyképességét, illetve felzárkózzon az európai szintű felsőoktatási intézmények közzé, további fejlesztések szükségesek. A Főiskola fő célkitűzései között szerepel, a minden célcsoport számára könnyen hozzáférhető, és minőségi képzés biztosítása, szavatolása. E célok alapján határozza meg a Főiskola kommunikációs stratégiáját, egységes keretet biztosítva oktatóinak és hallgatóinak, teret adva a fakultások képzésekkel kapcsolatos önálló kommunikációjának. Mielőtt azonban sor kerülne a Főiskola fejlesztését érintő kidolgozott stratégia részletesebb leírására, néhány gondolatban fontos szót ejteni arról, hogy a Főiskola milyen jellegű kommunikációs tevékenységet kíván folytatni, hogy megfelelő hatékonyságot érjen el a létrehozott szolgáltatások, termékek értékesítésében, népszerűsítésében, tehát a marketing tevékenység végzésében, illetve a szolgáltatások, az intézmény hírnevének építésében, tehát a PR jellegű tevékenységekben. A két tevékenység együttes alkalmazását, több ok is indokolja. Elsőként az, hogy a Főiskola nem rendelkezik olyannyira kiterjedt piaccal, illetve közönséggel, hogy a két tevékenységet, egymástól élesen el tudja választani, határolni. A marketing tevékenységek tehát a gyakorlatban, nagy arányban ugyanazt a célközönséget érintik, mint a PR jellegű tevékenységek. Ennek megfelelően a Főiskola által előállított termékek, szolgáltatások, melyek a stratégiai közönséget illetve partnereket célozzák meg, össze kell kapcsolódniuk a hírnév építéssel kapcsolatos tevékenységekkel is. Ezáltal a Főiskola egy olyan köztes stratégiát dolgozott ki, illetve kíván alkalmazni, amely megfelelőképpen kezelné, és segítené elő a piaci igények megismerésén alapuló szolgáltatások előállítást, illetve az intézmény kapcsolatrendszerének menedzselését a kommunikáció megfelelő eszközeinek alkalmazásával, jelen esetben a fennálló hírnév építését és ápolását a környezeti kapcsolatok ápolásával. A PR jellegű tevékenység mindemellett elősegíti az intézmény számára az anyagi tőke termelését úgy, hogy lehetővé teszi a termékek és szolgáltatások elégedett vásárlóknak történő értékesítését; a partnerkör vagy adományozók révén a források biztosítását.

58

A marketing és PR jellegű tevékenységek összehangolása, tehát a Marketing-PR (MPR) módszer alkalmazása megfelelő terméknyilvánosságot, szponzorációt, eseményteremtést, publicitást szavatolna, illetve a különböző médiaeseményeken, közösségi szolgáltatásokon való részvételt, képviseletet tenne lehetővé, amely mind marketinges, mind pedig PR-os szempontból tekintve, előnyökhöz vezetne. Az alábbi alfejezetekben, a marketing, illetve PR tevékenységnek lesznek közös találkozási pontjai, azonban mint arra már fentebb is utaltunk, hiszen célszerű a két tevékenységet nem elválasztani egymástól, azonban sor kerül a különböző szempontok szerinti ( Marketinges/ PR-os ) előnyök elemzésére. A főiskolai kommunikációs tevékenységhez kötődve, a DPR, AVIR, alumni és hallgatói szolgáltatások fejlesztés eredményeinek kommunikációja a jövőben roppant fontos lesz az intézmény érdekeit tekintve, hiszen a publikum felé irányuló kommunikáció, új távlatokat nyit a Főiskola és a társadalom számára. A projekt szempontjából fontos, hogy a kialakuló/kialakítandó szolgáltatások értékeit és üzeneteit jól közvetítse, s keltse fel a célcsoportban az érdeklődést. Az alábbiakban, a fejlesztésekből származó előnyöket tehát, marketinges/PR-os szempontból egyaránt, szemügyre vesszük. Összevetjük a fejlesztésekből származó inputok, illetve outputok eredményeit, feltárjuk a célokat, célcsoportokat, érintetteket, illetve szó esik a kommunikáció azon csatornáiról is, amelyek a projekt könnyed megvalósulását teszik lehetővé. Új szolgáltatásokat és információs rendszereket szükségszerű megnevezni, amely létrejötte megteremti a jövőbeni korszerűbb szolgáltatások nyújtását és igénybevételét, mind a Főiskolán tanulók, dolgozók mind pedig a modernizált, korszerűsített szolgáltatásokat igénybe venni kívánó külső felhasználók számára. Az új termékek folyamatos kommunikálása, elősegíti a regionális, országos illetve nemzetközi szinten kialakuló kapcsolatháló építését és fejlesztését, illetve a hírnév tekintetében hozzájárul mind a Főiskola, mind pedig az Főiskolán jelenlévő szaktudás hírnevének folyamatos kommunikációjához a közszféra és a társadalom irányába. Azt lehet prognosztizálni, hogy a tervezett PR/Marketing tevékenységekkel a jövőben a Főiskola által megtermelt javak, termékek közvetlenül tudnak majd illeszkedni a piaci kereslethez, leegyszerűsödik, könnyebbé válik az eladás folyamata, illetve a termékek, szolgáltatások, s főként a szolgáltató hírnévre tesz szert tevékenysége, illetve minőségi termékeinek kínálata révén. 9.1

Kommunikációs üzenetek megfogalmazása

A kommunikációs üzenetek kidolgozása és közzététele lételeme a projektnek. Megfelelő célcsoporti üzenetek nélkül elképzelhetetlen, hogy egy projekt sikert érjen el a jövőben. A kommunikációs anyag kidolgozása jelen pillanatban is folyamatban van, ugyanis a kommunikációs üzenetek mindahhoz, hogy a megfelelő hatást érjék el a célközönségnél, előzetesen igényfelmérést feltételeznek. A projekt marketinges üzeneteinek célja, a hallgatók, oktatók, munkatársak partnerek, cégek és vállalatok figyelmének felkeltése. Fő célcsoportok

Jelenlegi hallgatók

Végzett hallgatók

Üzenetek a szolgáltatások nagy segítségül szolgálnak az elhelyezkedésben és a kompetenciák nagy mértékű fejlesztésében

Eszközök belső kommunikációs eszközök (hírlevél, DM, sajtó, honlap); intézményi, helyi, regionális és országos média, sajtó

az alumni szolgáltatások, az belső kommunikációs Főiskolával való kapcsolatok eszközök (hírlevél, DM, sajtó, 59

Jövőbeli hallgatók

Munkatársak (oktatók, nem oktatók)

segítik a munkaerő-piacon való érvényesülést A Főiskola hatékony, színvonalas képzései megkönnyítik az elhelyezkedést és csökkentik a munkanélküliséget az információs rendszer létrehozása elősegíti a döntések meghozatalát, a stratégia megalkotását és átfogó képet ad az intézmény működéséről

A Főiskola hatékony, színvonalas képzései megkönnyítik az elhelyezkedést és csökkentik a Szakmai szervezetek munkanélküliséget, aktívan elősegítik a regionális gazdasági fejlődést A Főiskolán végzettek elismert végzettséggel és kiemelkedő szakmai tudással Cégek, vállalatok rendelkeznek; a Főiskola aktívan elősegíti a gazdasági fejlődést, A Főiskola aktívan elősegíti a helyi munkanélküliség csökkenését és a regionális Regionális döntéshozók gazdasági fejlődést. A Főiskola aktív partner a fejlesztési tervek megvalósításában a Főiskola minőségi és színvonalas képzései megkönnyítik az Oktatási és Kulturális elhelyezkedést, csökkentik a Minisztérium munkanélküliséget és növelik a gazdasági fejlődést 9.2

honlap); helyi, regionális és országos média, sajtó Helyi és regionális média, DM levél, honlap, nyílt nap belső kommunikációs eszközök (értekezletek rendszere, körlevél, NA mi újság…?, , havonta megjelenő Néplap oldal, honlap); regionális és országos média, sajtó Adott terület szaksajtója, helyi és regionális média, prezentáció, háttéranyagok, személyes találkozó

helyi, regionális és országos média sajtó; honlap; nyílt nap; DM; szakmai anyagok; személyes találkozók Helyi és regionális média, célzott prezentáció, háttéranyagok, személyes találkozó

informatikai interfészeken adatszolgáltatás

Kommunikációs eszközök azonosítása

A projekt megvalósításában több eszköz is szerepet játszik. Az írott, elektronikus illetve on-line anyagok több funkciót töltenek be, ugyanis több célközönség igényét is kielégítik, mindamellett hogy felhívják magukra a különböző csoportok figyelmét. Elsőként a legnagyobb és legjelentősebb célcsoportnak marketinges szempontból a DPR-t és a szolgáltatásokat figyelembe véve a leendő, az aktív, a végzett hallgatók és a jövőbeli hallgatók tekinthetők, míg a Vezetői Információs Rendszer szempontjából a főiskolai vezetők és a munkatársak. Ezek a csoportok a szolgáltatások legnagyobb haszonélvezői. A második legnagyobb fogyasztói

60

réteg a külső cégek, vállalatok, partnerek, regionális döntéshozók, szakmai szervezetek, míg a harmadik célcsoportokként az Oktatási és Kulturális Minisztérium tekinthetők. A jó kommunikáció szerves részét képezi a folyamatos publicitás biztosítása (folyamatos Marketing-Public Relations tevékenység) is, ami szorosan összekapcsolódik az intézményi, helyi, országos médiában, sajtóban való megjelenéssel. A jó marketing elengedhetetlen kellékeke a folyamatosan megújuló, friss híreket, eseményeket szavatoló honlapok, portál új tartalommal való megtöltése és a megfelelő kommunikációs csatornák (email, hírlevél, kiadványok, stb.) kialakítása, üzemeltetése és folyamatos fejlesztése. Az eredményes MPR a célcsoport számára könnyed hozzáférést garantál, és lehetőséget nyújt egy jól működő párbeszéd kialakítására, nem utolsó sorban pedig a kapcsolatok építésére. A projekt megvalósítása az alábbi közvetlen célcsoportoknak kedvez: 

jelenlegi hallgatók



végzett hallgatók



jövőbeli hallgatók



végzős hallgatók leendő munkaadói, a cégek és vállalati szereplők



a Főiskola vezetői



OKM

A marketinges tevékenységnél a legnagyobb hatásfokot a Főiskola által megvalósított szolgáltatások népszerűsítésével lehet elérni, mindehhez azonban, utat kell nyitni a szereplők előtt. Ennek megvalósításában, a legmegfelelőbb módszernek, a különböző rendezvények szervezése és lebonyolítása bizonyul, amely hozzáférhetővé teszi a hallgatók, munkatársak és a stratégiai partnerek számára a termék bemutatását és egyben hozzáférését is. Egyes tevékenységek tekintetében nagyon fontos a személyes kapcsolat, kommunikáció megléte. Az ilyen esetekben a szereplők élhetnek a személyi információ átadás-szerzés, telefonos megkeresés és interjú, valamint a személyes tanácsadás, interjú eszközével. Erre a célra került a projektbe a személyes ügyfélszolgálat kialakítása is. 9.3

Kommunikációs ütemterv

A kommunikációs feladatokat és a marketing tevékenység megvalósításához szükséges eszközöket, csatornákat, illetve az elérendő célcsoportokat az alábbi táblázat tartalmazza: Időpont Feladat Produkció / eszköz Csatorna Célcsoport 2008.12-2009.01

Kutatás

felmérés, kutatás

Személyes megkeresés

2009.02-2009.03

Tervezés

marketing terv

-

2008.04-2009.08

Előkészítés

marketing és PR stratégia véglegesítése

leendő, jelenlegi, végzett hallgatók, az intézmény oktatói, munkatársai, cégek, vállalatok, partnerek leendő, jelenlegi, végzett hallgatók, az intézmény oktatói, munkatársai, cégek, vállalatok, partnerek leendő, jelenlegi, végzett hallgatók, az intézmény oktatói, munkatársai, cégek, 61

vállalatok, partnerek 2009.09-2011.08

Megvalósítás

kommunikációs feladatok elvégzése

2011.09-

Dokumentálá s

Adatgyűjtés megvalósult kommunikációs stratégiára vonatkozóan

Minden nyomtatott és elektronikus kiadvány, média megjelenés, hírlevél, direkt kommunikáció a -

leendő, jelenlegi, végzett hallgatók, az intézmény oktatói, munkatársai, cégek, vállalatok, partnerek

leendő, jelenlegi, végzett hallgatók, az intézmény oktatói, munkatársai, cégek, vállalatok, partnerek

62

9.4

A marketing-kommunikációs feladatok és költségek ütemezett meghatározása

A stratégiai lépések megvalósítására szánt/tervezett költségek időbeli ütemezését az alábbi táblázat mutatja be: Feladat Kutatás Lehetséges kockázatok felmérése Válságkommunikációs terv készítése Terezés Cselekvési és kommunikációs terv Célcsoportok véglegesítése végleges meghatározása Üzenetek megfogalmazása Eszközök véglegesítése A kommunikációs terv egyeztetése a KSZElőkészítés szel Sajtómegjelenések elemzése Internetes folyamatos működtetése, frissítése Megvalósítás Sajtótájékoztató, nyitó konferencia a Sajtóközlemény projekt indításáról kiküldése a projekt Szolgáltatások direkt kommunikációja a indításáról közvetlen célcsoportok felé (tv és rádó Pályakövetési vizsgálatok eredményeinek riportok) Sajtóesemények megjelentetése szervezése, marketing és Sajtómegjelenések és kommunikációs tervek összegyűjtése véglegesítése elemzése A beruházás helyszínén a pályázati Információs anyagok, kiadványok készítése dokumentációban megjelölt típusú tábla Fotódokumentáció készítése és web-es elkészítése és elhelyezése, molinó készítése nyilvánosság kezelése Kötelező hivatkozás a fejlesztés EU támogatására a honlapon, nyomtatott és elektronikus felületeken A projekt megvalósítást követő szakasz Sajtónyilvános ünnepélyes projektzáró Összesen rendezvény szervezése

Költségek, e Ft 2009 1. 2. 3. 4.

2010 össz 1.

2.

3.

4.

össz

60

0 0 240

2011 1.

2.

3.

4.

össz

0

0 0 180

Össz.

Nem a projekt költségvetésének terhére végzett tevékenységek

150 100 60

150 100 60

60

60

99 158

99 158 0

810 158 0

99 99 99 1 107 810 158 158 158 634 158 100 0 100 200 0

99 99 0 158 158 0 100 0 0

1 008 2 214 475 1 267 100 300

58 25 107

58 25 107

25 320

0 25 25 25 100 25 320 320 320 1 279 320

25 25 0 320 320 0

0 75 959

58 200 2 345

0

0

0

757

757

60

60

60

60

0

1 373

762 662 762 3 560 1 373

200 762 862 0

150 100 480

200 200 2 997 7 313 63

Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és on-line médiában Sajtómegjelenések összegyűjtése és Nyílt nap ügyfelek, partnerek részére elemzése A beruházás helyszínén a pályázati dokumentációban megjelölt típusú tábla elkészítése és elhelyezése

Nem a projekt költségvetésének terhére végzett tevékenységek

64

10

A nyilvánosság biztosítása, „PR”

Ebben a fejezetben azokról a reklám jellegű, reklámnak minősülő tevékenységekről esik szó, amelyek a Főiskola fejlesztések eredményeit népszerűsítik, és kommunikálják a szélesebb értelemben vett közönség felé. A PR tevékenység célja, hogy a Főiskola imidzsét pozitív színezetben tüntesse fel, illetve hogy a már meglévő presztízst, hírnevet tovább erősítse. Az arculatépítésnek több szempontból is jelentősége van, ugyanis nem csupán a Főiskola, szakértelem hírnevét öregbíti, hanem hozzájárul a tudásorientált célközönség megnyeréséhez és a minőségi kapcsolati háló kiépítéséhez. Az új kapcsolatok kialakítása, mindamellett hogy hozzájárul a hírnév és elismertség növekedéséhez, hozzájárul a tudástőke cseréjéhez, allokálásához is. A Főiskola jó hírnévnek örvend, azonban egyre több és több versenytársa akad a tudásalapot szolgáltató, biztosító intézmények sorában. Ahhoz hogy fenntarthatóságát, és fejlődőképességét a jövőben is fenn tudja tartani, és képes legyen megújulni és nyitni a különböző célközönségek irányába, folyamatos PR tevékenységre van szükség, ami folyamatos népszerűsítést igényel. Ez a Főiskola vonatkozásában annyit tesz, hogy az intézmény a projekt megvalósítási időszakában, és az azt követő időszakban is fokozott figyelmet fordít a szervezeti média kapcsolatok, a befektetői kapcsolatok, kormányzati-, és társadalmi kapcsolatok építésére és ápolására. A fejlesztés megvalósítására kapott támogatás rendkívül fontos a Főiskola számára, mert lehetővé válik olyan PR tevékenységek folytatása és beruházások megvalósítása, amelyeket az eddigiek során, elsősorban pénzhiány nem valósulhattak meg.

10.1

A Főiskola eddigi PR tevékenysége

Az intézmény rendszeresen közzé teszi a naprakész és objektív, mennyiségi és minőségi adatokat és információkat képzési programjairól. Nyilvános szerepük betöltéséhez az intézmények tájékoztatást kell adjanak az általuk kínált programokról, ezek tervezett kimeneteiről, az elérhető végzettségekről, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségekről. A közzétett információ tartalmazhatja továbbá a korábbi hallgatók észrevételeit és elhelyezkedésüket, valamint a jelenlegi hallgatói kar irányultságát, pályaképét (profil). Ez az információ legyen pontos, elfogulatlan, objektív és könnyen hozzáférhető, és ne csak marketing céljára használják. Az intézmény igazolja, hogy saját pártatlansági és objektivitási elvárásainak eleget tesz. A Szolnoki Főiskola sokrétűen és rendszeresen biztosítja az alaptevékenységével kapcsolatos információk objektív nyilvánosságát. A főiskola szervesen illeszkedik a magyar felsőoktatási rendszerbe és bár jó a pozíciója hallgatókért vívott versenyben, 2006-ban a PR tevékenységet erősítettük (EDUCATIO, plakát, szórólap, honlap, közoktatási intézmények személyes felkeresése, média kampány). A képzési kínálatunkat bővítettük, új szakot, felsőfokú szakképzéseket indítottunk. A Szolnoki Főiskola portálja az internetről elérhetővé teszi a képzésre és a Főiskola más tevékenységeire vonatkozó naprakész mennyiségi és minőségi adatokat. A Szolnoki Főiskola szervezeti felépítésének megfelelően a szervezeti egységek saját portáljai illetve honlapjai ezt egyre specifikusabb adatokkal bővítik. A kínált programokról, ezek tervezett kimeneteiről, az elérhető végzettségekről, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hallgatók számára kínált tanulási lehetőségekről az adatok az internet teljes nyilvánossága felől elérhetők, a belső (intranet) nyilvánosság alkalmazását szabályozási vagy szervezési okok 65

indokolhatják. A főiskolai portálon elérhetők a Szolnoki Főiskola alapvető szabályzatai, amelyek naprakészen tartásának rendje részletesen kidolgozott. Ugyancsak nyilvánosságot kapnak itt a Szolnoki Főiskola közérdekű adatai. A Szolnoki Főiskola nyomtatott kiadványokkal is szolgálja információinak nyilvánosságát. A kiadványok típusai:  Képzésekről szóló tájékoztatók partnerek (vállalatok, külföldi intézmények) részére  Leendő hallgatóinknak szóló képzési tájékoztatók (Intézményi Tájékoztató, Tanulmányi Tájékoztató);  Általános belső információs újság (SZOFI).  NA mi újság…? belső hírlevél A Szolnoki Főiskola tevékenységének nyilvánosságát rendezvények is biztosítják (Nyílt Nap középiskolások számára, Diák marketing tevékenység, partner-szakközépiskolák igazgatóinak és tantárgyfelelőseinek találkozója). Részt veszünk országosan, a munkaügyi központok által szervezett pályaválasztási kiállításokon, felsőoktatási rendezvényeken. A főiskolai képzés minőségéről információt adnak az elmúlt években a sajtóban megjelent különféle rangsor kiadványok. A Szolnoki Főiskola gondot fordít képzési programjainak, céljainak és eredményeinek a sajtóban való megjelenésére. A főiskolai hírek sajtóhoz való eljuttatását, a megfelelő médium kiválasztását a PR Iroda végzi. A Főiskola nemzetközi megjelenését a Nemzetközi Iroda szervezi. Jelenleg két kisfilmünk van a Szolnoki Főiskoláról: egy, a fiatalabb, középiskolás korosztálynak szóló, animációkkal színesített és egy, a főiskola mindkét fakultásának tevékenységét bemutató film a többi érdeklődőnek. A középiskolásoknak szóló film fakultásonkénti frissítése most történik. A korábbiakban készült, a főiskolát a hallgatókkal bemutató klippek készítését folytatni kell. A helyi elektronikus média megjelenésünket rendszeresen biztosítja, a Szolnok TV-vel aláírt együttműködésünk szerint. A Szolnoki Főiskola a Szolnok Tv-ben állandó műsoridővel, állandó időpontban tájékoztató műsorral jelentkezik, melyet a hallgatók készítenek (SZÁLKA) és a Különóra. A külső PR feladatok közül kiemelt a Szolnoki Főiskola oktatási piacon elfoglalt helyének erősítése, értékes közkép kialakítása és fenntartása, márkaépítés. Fontos a Szolnoki Főiskola és tevékenysége vonzáskörzetének szakmai-, gazdasági-, társadalmi szervezeteivel történő szorosabb együttműködés kiépítése, a kapcsolattartás rendjének kialakítása. Hatékony, jól működő sajtókapcsolatok kialakítása és működtetése, állandó médiajelenlét biztosítása, elsősorban aktív PR tevékenységgel, kisebb részben fizetett megjelenéssel (reklám). Az új név megtalálása után az egységes arculat megvalósítása kell, hogy a jövőben megtörténjen. A közeljövő feladata új arculati kézikönyv kidolgozása és annak minden területen történő alkalmazása. Szintén rövidtávú feladatként jelenik meg egyedi, európai mércével mérve is angol nyelvű honlap bővítése. Itt helyezhetők el a Főiskola saját hírei és megjeleníthető minden információ. A honlapot jól áttekinthetővé, informatívabbá, interaktívabbá 2008-ban megújítottuk. Az egyes szervezeti egységeknek biztosítottuk az egységes szerkezet és arculat megtartása mellett, hogy honlaprészük 1-1 oldalát önállóan frissíthessék, a felelősök megjelölésével. Megszervezett és működik a Szolnoki Főiskola különböző eseményein a helyi és lehetőség szerint 1-1 régiós, ill. országos sajtó jelenlétének a biztosítása. Minden – a Főiskola életében fontos szerepet játszó - eseményről sajtótájékoztatót tartunk.

66

Célcsoportjainkat médiatervezésünk eredményeként fizetett hirdetések útján is tájékoztatjuk képzéseinkről bizonyos rendszerességgel és időszakokban. Az Új Néplapban, havonta egy alkalommal jelenünk meg külön oldalon, Felsőfokon címmel. Hírek, aktuális információk, hirdetések elhelyezése a megyei lapokban is megvalósul. Országos napilapokban és hetilapokban is megjelenünk a lehetőségekhez mérten kampányaink során (Népszabadság, Metro, HVG). 10.2

A kommunikációs elképzelések összefoglaló leírása

A PR tevékenység különböző akciók megvalósítását teszi lehetővé. A Főiskola a promóciós anyagok kibocsátása mellett, feltételszerűen közszereplést is vállal, ami nem csupán a szakmai konferenciákon, fórumokon, kiállításokon való részvételt jelent, hanem magában foglalja a médiában való folyamatos megjelenést, képviseletet is, a folyamatos sajtószereplést, illetve a köz felé irányuló aktív kommunikációt. Akciókra lebontva, a következő tevékenységeket foglalja magába: Projektnyilvánosság szavatolása a köz irányába: • Projekt működésének általános ismertetése • Projekt eredményeinek általános célú ismertetése • PR film elkészítése Az akciók megvalósítását lehetővé tevő kampány jellegű tevékenység az alábbi tájékoztatási eszközökre támaszkodik: • Projekttábla, mely a projektben részt vevő szervezeti egységek falán kerül elhelyezésre • Hirdetőfal, és/vagy képmegjelenítő a Főiskola aulájában, melynek segítségével a hallgatókat, oktatók illetve munkatársak tájékoztatása valósul meg • Sajtómegjelenések az intézményi, helyi, regionális és országos médiában • Direkt kommunikációs csatornák fejlesztése Diplomás pályakövetés: • Projekt során megszerzett eredmények visszaáramoltatása a Főiskola minőségirányítási szakembereihez és a felvételi előtt álló fiatalokhoz Hallgatói, öregdiák szolgáltatások: • Rendezvények szervezése, lebonyolítása • A projekt során létrejött kiadványok (Alumni Magazin, Alumni Hírlevél) megfelelő propagálása • Öregdiák kártya népszerűsítése • Hallgatói tanácsadások, tréningek kommunikálása A projekt során megvalósuló PR-os tevékenységek fő célkitűzései között szerepel a publikum figyelmének felkeltése és az előállított szolgáltatásra történő figyelemfelhívása, ami az intézmény pozitív hírnevét emeli. Mindez úgy valósítható meg az intézmény vonatkozásában, ha minél több reklámanyagot közöl a publikum felé, illetve minél több olyan image-építő programban vesz részt, amely a legkézenfekvőbb, legegyszerűbb és egyben leglátványosabb módon jut el a publikumhoz. Erre a legkiválóbb eszköz az írott sajtó, illetve a média, és gondoljunk itt, a napjainkban legnépszerűbb tömegkommunikációs eszközökre, amelyeknek a reklámok is köszönhetik erejük, tehát a televízióra, illetve az internetes eszközökre. Az on-line eszközök segítségével lehetővé válik az interaktív kapcsolattartást a szolgáltatást igénybevevő hallgatókkal, öregdiákokkal, cégekkel, munkatársakkal. Az online megoldás előnye továbbá, hogy lehetővé teszi a folyamatos információfrissülést, és a könnyed, gyors hozzáférését a különböző újításokhoz, szolgáltatásokhoz.

67

Napjainkban egy vállalkozás, vagy bármilyen más intézmény, közintézmény csak abban az esetben igazodik a piaci igényekhez, illetve bizonyul megbízhatónak, ha rendelkezik megfelelő reklámmal, illetve nagy hangsúlyt fektet a saját megjelenésének, hírnévének építésére. A reklámanyagok megtervezése roppant fontos, ugyanis segít magára vonni a külső közönség figyelmét (egyezik a külső célközönséggel is), ezáltal új távlatokat, lehetőségeket nyit meg a Főiskola belső csoportja előtt a publikum irányába, hasznot termelve mindkét gazdasági szereplő számára. 10.3

A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése

A projektnek lényegében 3 fő célcsoportja van a PR tevékenység szempontjából. A projekt legfőbb célközönségét a közvélemény (hallgatók és az oktatók hozzátartozói) képezik. A második számú célközönséget, a gazdasági, vagy másként vállalkozási környezet képezi, ami a befektetők, vállalati-, gazdasági konzorciumok, szakmai csoportok összességéből áll. Részletes bontásban a célközönség a következőképpen néz ki: 1. Leendő hallgatók 2. Partnerek, szakmai szervezetek, cégek, vállalatok 3. A Főiskola oktatóinak, munkatársainak, hallgatóinak hozzátartozói, Közvélemény A projekt legfőbb célkitűzései között szerepel, hogy mindazokat a PR jellegű tevékenységeket (a hallgatói szolgáltatások, a DPR kutatás és Alumni tevékenység) serkentse, amelyek további fejlesztése lehetővé teszik a Főiskola presztízsének építését és ápolását A kommunikációs PR stratégia lépései, csak abban az esetben valósíthatóak meg és válnak hasznosíthatóvá, ha felszabadulnak a fejlesztések lebonyolításához szükséges anyagi javak, amelyek a hallgatói szolgáltatások, DPR kutatások és öregdiák tevékenységek megvalósulását is szavatolják. A projekt megvalósításával egy olyan folyamat veszi kezdetét, amely nem csupán piaci szempontból jelent majd előnyöket, hanem a nemzetközi kapcsolatok építése terén is hasznot hoz. 10.4

Kommunikációs üzenetek megfogalmazása

A kommunikációs üzenetek kidolgozása és közzététele lételeme a projektnek. Megfelelő célcsoporti üzenetek nélkül elképzelhetetlen, hogy egy projekt sikert érjen el a jövőben. A kommunikációs anyag kidolgozása jelen pillanatban is folyamatban van, ugyanis a kommunikációs üzenetek mindahhoz, hogy a megfelelő hatást érjék el a célközönségnél, előzetesen igényfelmérést feltételeznek. Az projekt marketinges üzeneteinek célja, a hallgatók, oktatók, munkatársak partnerek, cégek és vállalatok figyelmének felkeltése. Fő célcsoportok

Leendő hallgatók

Cégek, vállalatok

Üzenetek a Főiskola minőségi és színvonalas képzéseit a munkaerőpiac hívta létre, így ez jelentősen megkönnyíti az elhelyezkedést

Eszközök helyi, regionális és országos média sajtó; honlap; nyílt nap; DM

a Főiskolával való kapcsolat helyi, regionális és országos segít a jól képzett, jó szakmai média sajtó; honlap; nyílt nap; tudással rendelkező DM; szakmai anyagok; 68

Szakmai partnerek

Oktatók, hallgatók közvélemény

10.5

szakemberek megtalálásában; a Főiskola aktívan elősegíti a gazdasági fejlődést a Főiskola minőségi és színvonalas képzései megkönnyítik az szervezetek, elhelyezkedést, csökkentik a munkanélküliséget és növelik a gazdasági fejlődést az intézmény szerves gazdasági részét képezi a közvetlen és közvetett munkatársak, környezetének (város, régió), hozzátartozói, hozzájárul annak gazdasági fejlődéséhez, versenyképességének javításához

személyes találkozók

helyi, regionális és országos média sajtó; honlap; nyílt nap; DM; szakmai anyagok; személyes találkozók

belső kommunikációs eszközök, intézményi, helyi, regionális és országos média, sajtó

Kommunikációs eszközök azonosítása

A kommunikációs tevékenységek megvalósításában lényeges célcsoportok meghatározására már sor került az előző fejezetekben. A megtervezett kommunikációs tevékenység mozzanatát képezi az is, hogy a különböző célcsoportokhoz igazítsuk a rendelkezésre álló kommunikációs eszközöket, meghatározzuk hogy kinek, hogyan kommunikálunk, milyen csatornákon keresztül, és hogy mindezek miért javasoltak, illetve milyen eredményeket, hatásokat, vonnak maguk után. Az elsődleges célcsoport esetében a legcélszerűbbnek tekinthető kommunikációs eszköz, a szakmai kompetenciákat hangsúlyozó sajtótermékek, tömegkommunikációs eszközök és elektronikus hirdetési felületek, ezek ugyanis, mindamellett hogy publicitást szavatolnak, a célcsoportokat tekintve motiváló hatással is bírnak, és lehetővé teszik, hogy a fejlesztésekből származó eredmények technikai-, gazdasági-, és társadalmi szinten is hasznosuljanak. Itt fontos megjegyezni, hogy a hallgatói szolgáltatásokból, DPR kutatásokból és Alumni-tevékenységből származó új és hasznosítható eredmények pedig elősegítik a Főiskola által nyújtott szolgáltatások fejlődését és folyamatos megújulását a Főiskolán oktató szakemberek, valamint a hallgatók számára. Emiatt is fontos, hogy mindezek a mérföldkő jellegű fejlesztések ne maradjanak rejtve a Főiskola hallgatói, oktatói és a gazdasági élet szereplői előtt sem. Az alábbi eszközök szolgálják leginkább a fentiekben leírt célcsoportok igényeit, illetve vonják magukra az érintett csoport figyelmét : 1. Projekttábla, mely a projektben részt vevő szervezeti egységek falán kerül elhelyezésre 2. Hirdetőfal, és/vagy képmegjelenítő a Főiskola aulájában, melynek segítségével a hallgatókat, illetve oktatók tájékoztatása valósul meg 3. Sajtómegjelenések az intézményi, helyi, regionális és az országos médiában, sajtóban 4. Direkt csatornák fejlesztése A felsorolt eszközök megegyeznek a már fentiekben is felsorolt Marketing/PR anyagokkal. Összetételüket tekintve, azt a megállapítást tehetjük, hogy a publikum és a célközönségek számára készült anyagok, a figyelemfelkeltés azon módszerét alkalmazzák, amelyek egyenlő arányban vonják magukra mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos célközönség figyelmét. A másodlagos célközönség, illetve egyéb érintettek tekintetében, a legnagyobb jelentősége a személyes találkozóknak és a sajtótermékeknek van. Mindezek a tevékenységek, eszközök,

69

mindamellett hogy felhívják az illető célközönség figyelmét, a későbbiek során kialakuló együttműködésből és közszereplésből, előnyt kovácsolva, növelik a saját hírnevüket, presztízsüket is.

70

11 Alprojekt tevékenységek szerinti tervezett ütemezése A projekt tevékenységének ütemezése 2008 4.n.év

2009 1.n.év

2.n.év

3.n.év

2010

2011

4.n.év

1.n.év

2.n.év

3.n.év

4.n.év

1.n.év

2.n.év

3.n.év

4.n.év

Diplomás Pályakövető Rendszer

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Informatikai fejlesztések

x

x

x

x

Értekezletek, alprojekt értékelő megbeszélések

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Jó gyakorlat tanulmányozása

x

Szakmai előkészítés, módszertan, képzés

x

x

x

Munkáltatók körében felmérés

x

x

x

x

x

x

Humánerőforrás, belső megvalósító (pályakövető

x

x

x

x

x

x

71

vizsgálatok, hallgatói motivációs vizsgálatok) 3 éve végzettek személyes lekérdezése Hallgatói és alumni szolgáltatások

x

x

Projekt elem előkészítése, megvalósítók képzése

x

x

Alumni hírlevél

x

x

Alumni kártya rendszer kialakítása Alumni Magazin megalapítás és kiadása

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

Öregdiák Bál

x x

x

x

x

x x

x

Öregdiák Kapcsolattartás

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Cégprezentáció és

x

72

egyéb rendezvények hallgatóknak Előadássorozatok

x

x

x

x

x

x

Értekezletek, alprojekt értékelő megbeszélések

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Gyakorlati helyek koordinációja

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Mediák rendszer fejlesztése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Step by Step képzés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Tanácsadó programok: életvezetési, jogi tanácsadás, karrier, grafológia

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Tréningprogramok

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Állásbörze és fórum

x

Tehetséggondozás

x

x


x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

73

Jó gyakorlat tanulmányozása

x

Projekt tervezése, előkészítés

x

x

Economica folyóirat újraindítása

x

x

Kiemelt tanulás- és kutatatásmódszertani fejlesztés

x

x

Nemzetközi tevékenység

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szakkollégiumi rendszer kidolgozása

x

x

x

x

x

x

Tehetséggondozási rendszer kialakítása, személyi, szervezeti feltételek megteremtése

x

x

x

x

x

x

Tutori rendszer kialakítása

x

x

x

x

x

x

x

x

Nyilvánosság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Eredmények megjelentetése,

x

x

x

74

nyilvánosság biztosítása elektronikus és papíros formában (DPR) Nyilvánosság további költségei, táblák, sajtótájékoztatók stb.

x

x

x

x

x

x

x

x

x

75

SZOLNOKI FŐISKOLA. A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán

Recommend Documents