SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYAROSZÁGON 1909

SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍ TÉS KEZDETE MA GYAROSZÁGON

1909

S ZA BÓ DÁ VI D FÉLÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

2 013 . j a nu ár 07.

1.0_A BSZTRAKT A LA P O K _ K E Z D TE K _ B Á R C Z Y - P R O G R A M

A

dolgozat célja a magyar szociális l akásépí tés kezdetének megismerése, annak gazdasági,

társadalmi hátterének feltérképezése. Tov ábbá részl etesebben bemutatni XI X. századvégi fővárosi szükséglakás-épí tési

akciókat,

v alamint

az

1909-ben

indul ó

Bárczy-fél e

iskola

és

lakásépí tési

programot. Összességében,

pedig

keresni

a

v álaszt,

hogy

v an-e

történeti

al apja

a

mai

magyar

szociálisépí tészetnek.

1

TA RTA LOM

1.0

Absztrakt

2.0

1

Bev ezet és

3

2.2

Fogalmak

szükségl akás, kisl akás, bérl akás, szoci ális lakás

3

2.3

I dőszak

1886, 1909, 1913

4

pol gári fejlődés, kereszt ény-szoci ális mozgalmak, v adkapit alizmus

4

3.0

El őzmények 3.1

Szociál politika

3.2

Századfordul ó

i ngatl anspekul áció, pi aci l akbér, magántőke

4

3.3

Bárczy- program

fővárosi építkezések, összetett szemlélet

6

4.0

Kisl akásépítés

7

4.1

Épít ető

főváros, pi aci szemlélet

8

4.2

Bérlők

közalkalmazott ak, nagycsaládosok

9

4.3

Lakástí pusok

szükségl akás, kisl akás, bérl akás

9

4.4

Beépít és

al acsony int enzív , t elepszerű

11

4.5

El hel yezkedés

v árosperem, fejlődés, t erül et politika

12

5.0

Ös szegzés

12

Mell ékl etek 1.s z

A z 1908. év i XXI X. t örv énycikk s zöv ege, mely rendelkezik a Wekerl e-telep megépítés éről

14

2.sz

A z 1886. év i szükségl akás-épít ési akció keret ében épült épül et ek listája és elhelyezkedés

15

3.sz


16

4.sz


17

5.sz

A Bárczy-program első ciklusának keretében épült bérházak listája és elhelyezkedése

18

6.sz

A Bárczy-program első ciklusának keret ében épült tel epek list áj a és elhel yezkedése

19

7.sz

A Bárczy-program második ciklusának keret ében épült bérházak list áj a és elhel yezkedése

20

8.sz

A Bárczy-program második ciklusának keret ében épült t elepek listáj a és el helyezkedése

21

9.sz

A Bárczy-program harmadik ciklusának keret ében épült bérházak listáj a és el helyezkedése

22

10.sz

A Bárczy-program harmadik ciklusának keret ében épült tel epek listáj a és elhel yezkedése

23

11.sz

XI X. század végi szükségt elepek és a Bárczy-program keretében épült telepek, illetve

24

bérházak el helyezkedése Források

25

2

2.0_BEVEZETÉS Magyarországon hiányzik az egységes, összetett rendszerű, társadalmi fellelőség vállalásra épülő szociálisépí tészet, szociál is l akásépí tés. A z ilyen tí pusú lakásépí tésre v ol tak ugyan próbálkozások az elmúl t 20 évben, de sok más országgal szemben (Hollandia, Chil e) itthon nem v ál t gyakorl attá ez a fajta l akáspolitika. Hollandiában és Chil ében is hosszú fejlődés eredménye a ma már híres szociális lakásépí tés, mel yek alapjait a XIX. századv égén a XX. század elején rakták le. Dol gozatomban

arra

keresem

a

vál aszt,

hogy

Magyarországon

meg

vannak-e

az

emlí tett

országokhoz hasonló al apok, v agy a mai helyzetet az okozza, hogy a szociális lakásépí tésnek már kezdetben sem vol t meg a társadalmi, gazdasági háttere.

2.1_FOGALOM S Z Ü K S É G L A KÁ S _ K I S L A KÁ S _ B É R L A K Á S _ S Z O CI Á LI S L A K Á S

Szociális l akás, mint fogalom még nem l étezett a XX. század el ején, pontos magyar definíciója ma is hiányzik. A nemzetközi irodal omban használ t „social housing 1”, „affordabl e housing 2” megnev ezések állnak l egközel ebb a magyar szociális lakás fogal mához. Ezeknek az angol kifejezéseknek a jel entése egy az egyben nem al kalmazható a magyar viszonyokra, mivel minden országnak egyedi szociál- és lakáspolitikája van, melyek önálló fejlődési pályát jártak be. Ezál tal szorosan függnek az adott ország történel métől, gazdaságtól , társadalmától . Ennek ellenére felállí tható egy meghatározás, mely jól jell emzi a hazai viszonyokat. S Z O CI Á LI S L A K Á S : (1) A L A C S O N Y K E R E S E T Ű E G Y É N E K / C S A LÁ D O K S Z Á MÁ RA (2) TÁ R S A DA L MI F E L E L Ő S S É G V Á L L A LÁ S B Ó L É P Ü L T / F E N N TA R T O T T / TÁ M O GA TO T T ,

(3) P I A CI VI S Z O N Y O K N Á L K E D V E Z Ő B B F E L TÉ T E L E K K E L B É R L E H E TŐ (4) L A K Á S .

Ennek a meghatározásnak a segí tségév el vizsgáltam a XIX. század v ége, XX. század el eje magyar lakásépí tését,

mely

épül ettípusok

fel elnek

meg

a

fel állí tott

definí ciónak.

A

korszakban

a

barakkterem, szükséglakás, népotthon, népszálló, kislakás, városi bérlakás, tisztviselőlakás 3 tí pusok fel el nek meg a meghatározásnak. A felsorol tak közül S Z Ü K S É G TE L E P E K , KI S L A KÁ S O K és B É R H Á Z A K épül tek nagy mennyiségben, í gy a továbbiakban ezekkel foglalkozom részl etesebben. 1. kép – MÁV Kerepesi úti bérházai, 1895

2. kép – MÁV Kőbányai úti lakóépülete, 1880

forrás: Körner Zsuzsa, 2004

A hatósági (áll am, főv áros, v áros) lakásépí tést időben megelőzte számos v állalati lakásépí tés. Bányav állalat és a Magyar Királyi Államv asutak (MÁ V) már a 1870-es évektől épí tett l akásokat munkásai számára, azonban ezeket nem tekinthetjük szociális lakásnak, mivel nem társadal mi fel el ősségv állal ásból épül tek.

1 2

3

SÁRKÁNY Csilla: Szociális építészet, „social housing”, www.epiteszforum.hu/szocialis-epiteszet-social-housing, 2013.12.22. The National Affordable Housing Consortium: Affordable Housing, www.qahc.asn.au/modules/tinyd0/index.php?id=8, 2013.12.22. GYŐRI Péter: Szükséglakástelepek kora – előadás, http://www.bmszki.hu/szazeves/telepek, 2013.12.23.

3

2.2_IDŐSZAK 1886 - 1913 A z el ső fővárosi lakásépítések 1886-ban indulnak, melyeket 1892 és 1894-ben újabb akciószerű épí tések követnek. Ennek ellenére nem beszél hetünk tömeges hatósági lakásépí tésről , mivel a három periódusban épül ő lakások szükségl akások v ol tak, melyek elv ben ideigl enes használ atra készül tek. Tov ábbá,

ha

figyel embe

szükségbarakk

l étesül t4,

v esszük

az

melyek

épí tés

vol umenét,

a

befogadó

képessége

el törpül

három

akció a

során

közel

összesen

százezer

37

utcán,

pályaudvarokon, szuterén- v agy túl zsúfol t l akásban él ők számát figyel embe vév e. Egy kidol gozott és társadal mi konszenzuson al apuló lakásépí tési programra 1909-ig kellett várni, mely BÁRCZY ISTVÁ N, Budapest pol gármestere nev éhez köthető. A később róla el nev ezett program 5év al att 8.000 lakás és 90 iskola épí tését tűzte ki célul . A program összetettségét és társadalmi támogatottságát

figyel embe

v éve,

ezt

az

évet

tekinthetjük

a

magyar

szociális

l akásépí tés

kezdetének. A program három periódusban végül 6.000 lakást épí tett egészen 1913-ig. Egy újabb építési ciklusra azonban az I. v ilágháború kitörése miatt már nem v ol t mód. A háború kezdetév el az ország átáll t hadigazdálkodásra

és

beszüntetett

mindenfél e

nem

katonai

cél ú

beruházást.

A

hatósági

lakásépí tkezések megindul ására, majdnem 10 évet kellett v árni.

3.0_ELŐZMÉNYEK 3.1_SZOCIÁ LPOLI TIKA P O L GÁ RI FE J L Ő D É S _ K E R E S Z TÉ N Y - S Z O CI Á LI S M O Z G A L MA K _ VA D K A PI TA LI Z M U S A XIX. század második fel ében jel enik meg az állami szintű szociális gondoskodás, ekkor is elsősorban szabályozóként és csak kismértékben igazi támaszként. A megkésett gazdasági és társadalmi fejl ődés következtében a munkásság rossz lakhatási és munkaviszonyai körül nagy társadalmi feszül tségek 4 kel etkeznek. Önálló szociálpolitika hiányában az ipart szabályozó jogszabályok rendelkeznek a munkások életfel tétel eiről, í gy a lakhatásukról is (I .-II. I partörv ény 5). Magyarországon

ekkor

még

gyermekcipőben

járt

a

társadal mi

fel elősségvállalás.

Az

ipari

(forradalmat) fell endül ést követően számos nyugat-európai országban ekkorra már megjel entek a keresztény-szociális

és

munkásmozgal mak,

melyek

a

munkások

jogaiért

küzdöttek.

Ezeknek

a

civilszerveződéseknek köszönhető, hogy l étre jött számos a munkásosztál yt védő törv ény Angliában (1802.

Factory

A ct),

Francia-

és

Németországban,

mely

pél daként

szol gálhatott

a

magyar

törv ényhozás számára a századfordulón.

3.2_SZÁZADFORDULÓ I N GA TL A N S P E K U L Á CI Ó _ PI A CI L A K B É R _ MA GÁ N TŐ K E

A XX. századot megel őzően nem l étezett önálló lakásügy, lakáspolitika Magyarországon. A XIX. században

több

más

országhoz

hasonl óan

az

állam

elsősorban

népegészségügyi

feladatnak

tekintette a lakhatás kérdését. Zsúfol tság és el égtelen higiéniai körül mények jellemzik a kor lakhatási körülményeit,

ennek

ell enére

az

állam/v áros

csak

járványok

idején

avatkozik

be

az

egyén

lakhatásába, egyébként az egyén anyagi helyzetére, a magán épí tetőkre és a vállalatokra hagyja a városi lakhatás kérdését.

A kiegyezést követően a magyar területek hatalmas fejlődésnek indulnak, Budapest v ilágv árossá növ i ki

magát,

népessége

rohamtempóban

növekszik,

a

csúcsév tizedben

(1890-1900)

l akóssága

harmadával gyarapodik 6. Budapesten állandósul a l akáshiány, mel y egészen 1920-as évek v égéig jell emzi a főváros lakásv iszonyait. A kor szell emiségét mutatja, hogy bár mekkora is v ol t a lakásí nség

KOLLEGA TARSOLY István: Szociálpolitika, Magyarország a XX. században II. kötet, BABITS, Szekszárd, 1996 pp. 252-254. 1872. évi VIII. törvénycikk, Az ipartörvény, 1884. évi XVII. törvénycikk, Ipartörvény, Ezer év törvényei, http://www.1000ev.hu/index.php, 2012.12.27. 6 ALFÖLDI György: Budapest gazdasági szerepe országos és nemzetközi összehasonlításban. Budapest 2050, TERC, Budapest, 2012.

4 5

4

a városvezetés piaci alapon kívánta rendezni a l akhatás ügyét, magán épí tetőkre hagyta probl éma kezel ését. Mikor látszott, hogy a magántőke csak a jól fizető középosztály számára hajlandó bárházakat épí teni, a főv áros különböző adókedv ezményekkel és a Nagykörúton kívüli, saját tul ajdonában l év ő területek fel szabadí tásáv al ösztönzi a magánszektort az ol csó bérházépí tésre. Ekkor épül nek a v áros ma is meghatározó jell egzetes gangos bérházak, bérpaloták, bérkaszárnyák 7. 3. képek – Az 1900-as párizsi világkiállí tásra készül t Budapest látképe, szerkesztette: Rauscher Lajos

forrás: www.timelord.blog.hu

Annak

ell enére,

körülményei

hogy

(zsúfol tság,

megindul nak l akáshiány).

a

bérházépí tések

Ennek

oka,

hogy

nem a

javul tak

város

ál tal

látv ányosan nyújtott

a

l akhatás

10-20-30

éves

adókedvezmények nem a rászoruló csal ádok l akbérét csökkentik, hanem a háziurak profitját növ elik. A magán épí tetők mesterségesen magasan tartották a bérl eti dí jakat, a kapott kedv ezményekből nem részesedtek a bérlők, í gy l ett a századforduló egyik l egjobban jöv edelmező befektetése a bérházépí tés. Akkoriban egy átl agos befektetés 2-3% hasznot hozott, egy bérház jó hitel és adókedvezmény konstrukciókkal akár 7-8% profitot is termel hetett 8. 4-6. képek – Lakásviszonyok a XI X. század végi Budapesten

forrás: Győri Péter, 2012

Tov ábbi komoly probléma v ol t, hogy az épí tésügyi szabályzatok nem v ol tak felkészülve a spekulációs célú lakásépí tésre, emiatt v iszonylag megengedőek v ol tak. A megkötések nem terjedtek ki egy épül et minden részére, az udv ar és a lakások minimális méretét szabályozták pél dául , de az épí tmény magasságot már nem. A z udvarok mérete minimum 8x16 méternek kell ett lenni a tel ek nagyságától függetl enül , a l akásoknak l egalább egy szobát és egy konyhát kellett tartalmazniuk, előbbinek 15m 2 esnek, utóbbinak 12m 2 -esnek kellett l ennie. A dókedv ezmények nél kül nem érte meg 1-2 szintnél magasabb épül etet épí teni, ezek után azonban nem v ol t ritka a 3-4 emeletes bérház sem. Ilyen fel tétel ek között al akul t ki Budapest körúton kívüli, mai komoly kihívásokkal küzdő sűrű városi szövete. A szabad lakbérek miatt, a kezdetben egy család ál tal bérel t szoba-konyhás lakás, már nem v olt fenntartható egy kereső ál tal , ezért gyakorlattá v ált, hogy a csal ád a konyhába köl tözött a szobát pedig tov ábbi egy vagy két csal ádnak adta ki, csak í gy l ehetet kifizetni a folyamatosan növ ekv ő bérl eti díjakat.

7 8

LAMPEL Éva, LAMPEL Miklós: Életformák a régi lakásokban. Pesti Bérház-sors, ARGUMENTUM, Budapest, 1998. pp 55-60 UMBRAI Laura: A szociális kislakásépítés története Budapesten 1870-1948, NAPVILÁG, 2008,

5

7 . s z ö v e g – A VI I I . k e r ü l e t i S z i g e t v á r i u t c a 2 4 . l a k ó i n a k b o j k o t t r a f e l s z ó l í t ó h i r d e t é s e 1 9 0 7 - b ől

„ Bu da pe st ki z sa rolt l akó ! Az ur ak k alando r polit ikáj ának kö szö nhet jük, hogy m egdrág ult az élel em, hogy drágább l es z a ru há zkod á s é s

MEGTORLÁS NÉLKÜL EMELHETIK A LAKÁS ÁRÁT.

c sa k a fi zet é sün k ma r adt a r égi. M I B Ő L

Em elke d ett mind e nnek az á ra,

FIZESSÜK HÁT ÍGY A HÁZBÉRÜNKET?

S m íg a sz eg ény embe rt ez a ne héz go nd gyöt ri,

ADDIG ÚJRA MEG Ú JRA EMELIK A HÁZBÉRT!

Ily e n hi het et lenül emelt ék a S zig et vári u. 24/ c. szám ú ház ba n i s a házb ért: MÁ JUS

HAVÁBAN

30 KORONÁVAL

EMELTÉK AZ EGYSZOBÁS LAKÁSOK ÁRÁT, MOST PEDIG

LAKÁSONKÉNT, ÚGY HOGY EGY KIS LYUKÉRT

420

Ez é rt el hat ározt uk, hogy f el hív juk B U D A P E S T LAKÁST NE BÉRELJEN,

80

ÉS

1 00 K- V A L

KORONÁT KELL FIZETNÜNK!

KIZSAROL T NÉPÉT, HOGY EBBEN A HÁZBAN SENKI

hogy megtö r he ssük a há ziu r ak ga r ázd álko dá sát .

1 907. aug. 11.

A ház l akói”

f o r r ás : G y ő r i P é t e r , 2 0 1 2

A

századfordul ót

követően

a

helyzet

egyre

kiél ezettebbé

vál t,

a

bérl ők

megel égel ték

a

kiszámí thatatlanul emel kedő l akbéreket, az el égtel en körülményeket és állandósul tak a bérl ői sztrájkok, utcai demonstrációk és összecsapások, ház-bojkottok. Így történt a VIII. kerül eti Szigetv ári 24-es számú ház (mai Losonczi téri l akótel ep helyen l év ő ház) lakóiv al is, akik bojkottot hirdettek a főbérl őjükkel szemben a folyamatosan emelkedő lakbérek miatt. A politikai életben is vál tozás áll be, nemzetközi pél dákat követv e 1890-ben megalakul t a Magyar Szociál demokrata Párt. A politikai szervezet századfordul ót követően megerősödik, cél kitűzései között szerepel az ál tal ános választójog és a termel őeszközök köztul ajdonba vétel e, továbbá számos munkásv édő törv ények is. A párt fel kív ánt l épni a fővárosban kialakul t el égtel en lakásviszonyok ellen, jav aslataik között szerepel a főv árosi lakásépí tés beindí tása, ez irányú követel éseiket a központi titkára fogalmazta meg 1907-ben.

8 . s z ö v e g – B u c h i n g e r M a n ó , a M S Z D P k ö z p o n t i t i t k á r á n a k l a k h a t á s s a l k a p c s o l a t o s k ö v e t e l é s e i 1 9 0 7 - b ől

„A szoc iáldemok rat a p árt köv et elé sei ekko r: [ …] Azt köv et elj ük el ső sor ba n, hogy [ …] Kö vet elj ük a z

A VÁROS MAGA ÉPÍTTESSEN.

ÉPÍTÉSI SZABÁLYRENDELET

meg vált ozt at ását .

[ …] Kö vet elj ük, hogy a szék e sfő váro s a kö z szük ségl et eket szolg áló, t öbbnyi re m agánv állalat ok nak ó riá si ha sz not ha jt ó

ÜZEMEKET VEGYE KÖZSÉGI KEZELÉSBE.

[ …] a sz éke sf őv á ro s t a nác sa s ü rg ősen dol goz zon ki szabály rendel et -t ervezet et TÉRFOGAT ÉS FEKVÉS SZERINT LEENDŐ MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL,

A LAKÁSOK ÁRÁNAK

a t erv ez et et t e rje ssze a l egkö zel ebb m egt art a ndó

sz ékesfővá ro si kö zgy űl é s el é, a közgy űlé s p ed ig a t er ve zetet fog adj a el és sz er ezz e n a nnak l egké ső bb 19 07. évi f eb ru á r 1- éig ér vé nyt, me rt ha a t anács é s a közg yűl és e zt nem t e nné, a g yűl é se n ré szt ve vők

A MAI TÚL MAGAS LAKBÉREK MEGFIZETÉSÉT

19 07.

ÉVI MÁJUS

1-ÉRE

MEGTAGADNI LESZNEK

KÉNYTELENEK.

B uc hi ng er Ma nó : A la ká snyomo r, B u dap e st, 1 906” forrás: Győri Péter, 2012

6

3.3_BÁRCZY-PROGRAM F Ő V Á R O S I É PÍ TK E Z É S _ Ö S S Z E TE T T S Z E M L É L E T

A növ ekvő elégedetl enség és társadalmi vál tozások hatására megérett a helyzet a l akáshiány állami és fővárosi szintű kezel ésére. El ső jel entős el őrel épés az országgyűl és ál tal elfogadott 1908. év i XXIX. törv énycikk

v ol t.

„A

Budapest

székesfővárosban

és

környékén

áll ami

köl tségen

l étesí tendő

munkásházakról ” 9 (törv ény tel jes szövege l ásd mell ékl etek) cí mű jogszabályban rendelkezett az áll am a ma Wekerle-tel ep név en ismert munkástel ep l étrehozásáról . A Pénzügyminisztérium ál tal fel ügyel t munkáslakás-épí tési akció angol mintára, kertv árosi formában kívánt pél dát mutatni a lakáshiány l eküzdésére. A z állami munkástel ep az akkor még önálló Kispesten l étesül t. A z újonnan betel epülő lakósságát vizsgálva kiderül , hogy munkások 60%-a MÁ V dol gozó és tov ábbi 20%-a is állami al kal mazott, csak a maradék 20% magánüzemi dol gozó, tisztv iselő 10. A z állam a Wekerl e-tel ep fel épül ését köv etően sokáig nem vesz részt a lakásépí tésben, majd csak a I . világháborút köv ető menekül thullám hatására kezd újabb épí tkezésekbe. A z egyszeri, akciószerű állami l akásépítést köv etően a főv áros egy összetett l akásépí tési program terv ezésébe kezd. A terv ezet elkészí tése során a város fel használja a 1886, 1892 és 1894-es szükséglakás-épí tés során, valamint az azóta el tel t idő alatt szerzett tapasztal atit és egy többrétű, lakásépí tési koncepciót terjeszt a közgyűl és el é. A program különböző komfort fokozatú, méretű és el helyezkedésű l akásokat tartal maz, tov ábbá nagymértékű iskolafejl esztést irányoz elő. A terv ezetet Bárczy Istv án nev éhez köthető, aki 1906 óta város polgármester, 1917-től főpol gármestere, ez t megel őzően a közoktatási osztály v ezetője.

9. tábl ázat – Bárczy—féle iskola és lakásépí tési program eredeti tervezete, 1909

é pí tk ezé s ek 1

B a rak k te rm ek

2

Sz ük ség ba rak kok

3

Nép száll ók

4

Né pott ho nok

5

Ki sl akások

db

tí p u s

köl tség (K )

4 00

l aká s

4 00 .0 00

hel yszí n F e hé rv ári -L en ke ú t, M i kl ó s té r, K ő bá ny ai ú t

60

l aká s

2 00 .0 00

F e hé rv ári -L en ke ú t , Vá c i -M ura u tc a , Vá gó híd u tc a

2 .2 00

f ül ke

3 .3 00 .0 00

F e hé rv ári -L en ke ú t , Ki scel l i ú t, Vá c i ú t , K e rep e si ú t , H al l er u tca ,

3 .0 00

l aká s

1. 100. 000 1 8 .00 0 .000

Be re nc zey - Ti sza é s Kö zt emető-Al földi út F e hé rv ári -L en ke ú t, L ajo s -Tí má r u tca , B e r encz ey- Ti sza , Fó thi ú t, H u ngá ri a-K e rep e si út, K ö z teme tő-Al föl di ú t, H al l er u tc a , G yáli ú t , K o l oz sv ári ú t

6

Ti sz tvi sel ői l akások

1 .6 00

l aká s

3 0 .00 0 .000

K ri sz ti na k r t., B él a Ki r ál y ú t, F e hé rv ári -Le nk e u tca , M a rgi t k r t., B al a to n u tc a , Z ugl ó , B a ross té r , B a ro ss u ., M e ste rG yep - Szv e ta na y , Ül l ői ú t , H al o m u ., K o l oz sv á ri ú t , I ndó ház u ., T i sztv i sel ő tel ep , X. k e r ül e t.

7

B é rl aká so k

5 00

l aká s

1 0 .00 0 .000

S ze me re -S zal ay -Ho nv éd -M a rkó - Bal a to n , K me tty , S te fá ni a , Do hán y- We s s el ényi , R ákóczi - Va s- S tá hl y , Káv i n té r-R áday

8

I skol ák Ö s sz e se n

90

i skol a

3 2.00 0.000

7 .7 60

l aká s

9 5 .00 0 .000 f o r r á s : Győri Péter, Umbrai Laura, saját szerkesztés

A program végül egy jóval szerényebb formában kerül t el fogadásra, kikerül t belől e a bérl akás és tisztv isel ő lakásépí tés, kislakások száma fel ére, az iskoláké harmadára esett. I gazából az eredeti terv ezetnek sem a fizikai számai vol tak mértékadóak, hanem mögötte áll ó összetett gondol kodás, mel y el őször fogal mazta meg az alsóbb néprétegek szükségl eteit és próbál ta meg társadalmi összefogással kiel égí teni azokat.

9 10

Ezer év törvényei, www.1000ev.hu, 2012.12.27. KÖRNER Zsuzsa: A telepszerű lakásépítés története Magyarországon 1850-1945, TERC, Budapest, 2004

7

4.0_KISLAKÁ SÉPÍ TÉS Budapest ál tal 1909-ben kezdet épí tkezéseket szokás fővárosi K I S L A KÁ S - É P Í TÉ S I P R O G R A M ként is hív ni, mel y nevét a program során nagyszámban épí tett kisméretű, jó minőségű l akástí pus után kapta. A z épí tkezések három, egymást követő periódusban zajlottak egészen 1913-ig. 10. tábl ázat – Bárczy-program keretében épül t lakások listája 1909-1913

elhelyezkedés

építés ideje

típus

Bárczy-program első ciklusának bérházépítkezései 1

V. Berzencei u. 46

1910. aug

3 emeletes 83 lakás (1-3 szobás)

2

V. Berzencei u. 48.,Tisza

1910. aug


3

V. Berzencei u. 50. / Tisza u.

1910. aug


4

V. Berzencei u. 52. / Dráva u.

1910. aug


5

VIII. Alföldi út 16.

1910. aug


6


1910. aug


7

VIII. Köztemető u. 21-23. / Alföldi út 15.

1910. aug


8

IX. Gyáli út 21-28.

1909. aug

8 db 3 emeletes 192 lakás (1-3 szobás)

9

X.Szörényi u. 5-7. ABC ép. / Hungária út 249

1910. aug


10

X. Juranics u. 32-34. ABC ép. / Hungária út 251.

1910. aug


11

IX. Üllői út 119. / Mihalkovich u. 20.

1910. aug


Bárczy-program első ciklusának telepépítkezései 1

VI. Váci út- Hungária út

1909. nov

11 földszintes, 44db 1 szobás

2

VI. Váci út- Janicsár út

1909. nov


3

VI. Aréna u.- Lehel út

1910. nov

földszintes, 66db 1 szobás

4

IX. Kén u.- Gyáli út

1910. nov


5

IX. Mihálkovics u

1910. nov


6

IX. Telepy u

1910. nov


7

Kerepesi út- Tattersal

1910. nov


Bárczy-program második ciklusának bérházépítkezései 1

III. Miklós tér 2 / Sorompó u.

1911. aug


2

VI.Váci út 87.

1911. aug


3

VI. Frangepán u. 4.

1911. aug


4

X. Simor u. 7-13.

1911. aug


5

X. Jászberényi u. 36-38./ Harmat u.

1911. aug


6

IX. Mester u. 5-7.

1911. aug


Bárczy-program második ciklusának telepépítkezései 1

I. Budafoki út

1910. nov


2

III.Bécsi út

1910. nov

14 földszintes, 92db 1 szobás, 15db 2 szobás

3

V. Pozsonyi út- Újpest-rakpart

1910. szept

5 földszintes,5 emeletes, 105db 1 szobás

4

X. Százados út

1910.aug


5

X. Százados út – Művésztelep

1911. nov

15 földszintes, 20db 1 szobás és 2 szobás 8db 3 szobás

6

X. Kőbányai út

1910. nov

40 földszintes, 280db 1 szobás 40db 2 szobás

8

Bárczy-program harmadik ciklusának bérházépítkezései 1

II. Margit krt. 64. ab / Menház u.

1913. máj

5 emelet, 158 lakás (1-4 szoba)

2

VI. Frangepán u. 6. / Lomb u. 2.

1912. nov


3

VI.Aréna út138-142 / Tüzér u.

1913. máj


4

VI. Angyalföldi út 36-38 / Janicsár u

1912. szept

3 emelet, 160 lakás (1 szoba)

5

VI. Lehel u. / Taksony u. műhelybérház

1913. nov


6

IX. Üllői út 121.

1912. nov


Bárczy-program harmadik ciklusának telepépítkezései 1

IX. Gróf Haller u.

1911. aug

58db 1 szobás

2

X. Szörényi u.

1911. aug

32db 1 szobás

3

X. Gubacsi út

1911. aug

20 emeletes, 320db 1 szobás

4

X. Százados út – Ciprus u

1911. aug


5

X. Ceglédi út

1911. aug


6

VI. Palotai út

1912. máj

emeletes 4-16 lakásos ház, 350db 1 szobás

f o r r á s : Umbrai Laura, saját szerkesztés

4.1_ÉPÍ TETŐ F Ő V Á R O S _ P I A CI S Z E M L É L E T

Fontos megkül önböztetni az állam és főváros szerepét a l akásépí tésben. A z állam nem tekinti fel adatának a l akásépí tést (a mintaként l étesí tett Wekerl e-tel epet kivéve), akkoriban ez községi (önkormányzati) fel adat vol t. A zaz a tel epül éseknek kell ett a saját terül etükön fell épő l akhatási probl émákat megol dani, erre állami támogatást nem kaptak. Budapestnek emiatt nemzetközi hitel ekhez kellett folyamodni, hogy elkezdhesse a lakásépí tési programját. Mai szemmel furcsának tűnhet, hogy lakásépí tési program bár szociális célokat szol gál t, a főv áros mégis piaci befektetésként kezel te, azaz úgy állapí totta meg az épí tési köl tségeket és lakbéreket, hogy az nyereséget termeljen. Tette mindezt arra hivatkozva, hogy nem adakozhat a fővárosi adófizetők pénzén. Ez a kor liberális szeml él etét tükrözi. Ennek ellenére jobb minőségű és a piaci lakbéreknél 20-30% olcsóbban tudott l akást biztosí tani közel 6.000 család számára.

4.2_BÉRLŐK K Ö Z A L K A L M A Z O T TA K _ N A G Y C S A L Á D O S O K

Budapest l akóssága 1910-ben 880 ezer fő, a húsz évv el korábbinak csaknem a dupl ája 11. A v áros népességének

jel entős

része

él

elégtel en

körül mények

között

és

v an

kitév e

a

háziurak

tel hetetl enségének. A főv áros ál tal épí tett jó minőségű l akások és kiszámí tható l akbérek sokak számára vol t l ehetőség egy jobb életre, azonban az 1909-1913 között épül t ~6.000 lakás, csak korlátozott

számban v ol t képes

befogadni

az igénylőket, a

kor

statisztikáit figyel embe v év e

(5,5fő/l akás) ez a szám ~30-35.000 fő volt. Nagy volt a verseny a lakásokért, a bérleményeket igényl és alapján a főváros utal ta ki. A z igényl ők között előnyt élv eznek a fővárosi alkalmazottak és sokgyerekes családok. Amennyiben v alaki bekerül t egy főv árosi bérlakásban, nem fel tétl enül ol dódott meg minden probl émája. Lakások jó része egyszobás l akás v ol t, ahol egy soktagú csal ád ugyan olyan szűkösen fért el , mint egy hagyományos bérl akásban. Tov ábbá l akások egy része ideiglenes, szükséglakás v ol t, mel yek

minősége

gyorsan

roml ott.

A

pénzügyi

kiszámí thatóság

v iszont

fontos

el eme

v ol t

a

programnak és minden lakó számára előnyt jel entett.

11

forrás: Budapest népessége. WIKIPEDIA, http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_n%C3%A9pess%C3%A9ge, 2013.01.03.

9

4.3_LAKÁSTÍPUSOK S Z Ü K S É G L A KÁ S _ K I S L A KÁ S _ B É R L A K Á S

A Bárczy-program összeállí tásánál és még az épí tkezések megindulása után is állandó vita forrása vol t, hogy milyen méretű és komfort fokozatú lakásokat épí tsen a főv áros. Nagy mennyiségben épí tsen al acsony igényszintű kisméretű (egyszobás) l akásokat, hogy minél szél esebb kört juttasson lakhatáshoz vagy kevés, de jó minőségben épí tsen 2-3 szobás lakásokat, ezál tal mutasson pél dát a magán épí tetők számára. Mindkét tí pusra vol t pél da az 1890-es év ekben, melyek pél daként szol gál tak a döntéshozók számára. A z 1886, 1892, 1894-ben épült szükségl akások/barakkok rendkívül rossz állapotban v ol tak ekkora, az eredetil eg ideiglenesen fel állított épül etek igazi nyomortel epekké vál tak a gyenge kivitelezésből és a közműv ek hiányából adódóan. A Kén utcai Hajl éktal anok Menhely Egylete ál tal épí tett négy darab, többszintes társasház épí tési köl tsége pedig a többszöröse vol t a szükséglakásokénak. A program végül mind két tí pusú lakást tartal mazott, sőt magasabb komfort fokozatú bérlakásokat is el őirányzott. A program gerincét azonban a kisméretű, de jó minőségben megépí tett úgynev ezett K I S L A KÁ S O K

adták (v égül a Pénzügyminisztérium ál tal elfogadott programból kikerül tek a tisztv iselői és

bérl akások, arra hivatkozva, hogy főváros ne támogassa olyan jó módú, középosztálybeli pol gárok lakhatását, akik megengedhetik maguknak a piaci lakbéreket). 11-13. kép – Képek a Babér utcai és Zita szükségtel epekr ől

f o r r á s : Umbrai Laura 2008, www.fortepan.hu

S Z Ü K S É G L A KÁ S

A

szükséglakások,

fel állí tva,

szükségbarakkok,

rendel tetésük

hajl éktalanok,

járványok

kil akol tatott

barakktermek idején

csal ádok

a

eredetil eg

fertőzöttek

számára

nyújtott

ideigl enes

el különí tésére átmeneti

épí tményekként szol gál t.

szállást.

l ettek

Későbbiekben

Miv el

ideigl enes

rendel tetésűek vol tak, ezért nem kell ett rájuk épí tményadót fizetni, mely akkoriban jel entős tehernek számí tott. Többek között, ezért is l ett közkedv el t l akástípus a főv áros korai (1886, 1892, 1894) épí tkezései során. A z átmeneti jelleg azonban, nemcsak az adómentességet hozta magával , hanem gyenge kivitel ezési minőséget is. Ezeket az épül etek eredetil eg mobil , szállí tható házakként terv ezték, hogy szükség esetén bárhol felállí thatóak l egyenek. A házak szerkezetét német és angol licensz alapján acélból vagy fából gyártották, fal azatuk kétol dali deszkaborí tás közte hamuv al kitöl téssel . Visszafogott épí tészeti stílusukat a bejáratok, ereszek, oromfalakon megjel enő magyaros dí szí tések törték meg. A

föl dszintes

elrendezésű

szükségbarakkok

ál tal ában

6-8

szoba-konyhás,

20-25m 2 -es

lakást

tartal maztak, nem tartozott hozzájuk se wc, se fürdő. A kiszol gáló funkciók higiéniai okok miatt kül ön épül etben kaptak hel yek. A barakktermek pedig egyedül állók számára készül tek, 10-20 fős csoportok v ol tak egy-egy helyiségben elszállásolv a. Mai szemmel áldatl annak tűnő körül mények ellenére a kor kedv el t lakástípusa vol t, az alacsony és kiszámí tható lakbérei miatt. A főváros 1909 után épí tett szükséglakásai már csak elmél etben készül tek ideigl enes használ tra, a gyakorl atban olcsó bérl akások funkcióját töltötték be. 1 4 . k é p – 8 d b s z o b a - k o n y h á s l a k á s o k a t m a g á b a f o g l a l ó s o r h á z tí p u s t e r v , m el y e g y a r á n t é p ü l t s z ü k s é g l a k á s k é n t é s k i s l a k á s k é n t i s

f o r r á s : Körner Zsuzsa 2004

10

K I S L A KÁ S

A

Bárczy-program

gerincét

adó

K I S L A KÁ S

állomány,

el rendezésében

sokban

hasonlí tott

a

szükséglakásokra, azonban jobb minőségben, tartósabb anyagokból épül tek. Hasonlóan kisméretű szoba-konyhás lakások vol tak a jellemzőek, de ennél a típusnál már megjel entek a kétszobás, néhol fürdőszobával kiegészí tett egységek is. A nagyobb l akások jobban megfel eltek a rászoruló családok méretének és a kor igényinek. A kislakásokat tartalmazó épül etek ál talában föl dszintesek vol tak, de el őfordul tak kétszintes házak is. A szükségtel epekkel ell entétben a kislakásokhoz saját kertrész tartozott. A kert fontos eleme vol t a programnak, a bérl eményekhez tartozó 100-500 négyzetméteri terül eten, már meg l ehetett termel ni az önfenntartáshoz szükséges él el em egy részét. Tov ábbá a nemzetközi (London, Drezda) pél dák hatásra a városv ezetés a kertv árosias beépí tést támogatta , mel y a kor ideal izál t, családi házas l akókörnyezetéhez is közel ebb állt. 15-17. kép – Aréna, Százados és Ceglédi úti kislakások fotója közvetlenül épí tésük után 1910,1911-ből

f o r r á s : Umbrai Laura 2004

B É R L A KÁ S

Pénzügyminisztérium ál tal el fogadott terv ezettel szemben, mégis épí tett a főv áros bérlakásokat, méghozzá viszonylag nagy számban (~2.000 l akás 12). A program keretéb en épí tetett bérházak ál tal ában a bel ső, sűrűn beépí tett terül eteken l étesül tek, jó minőségben és többszintes kivitelben készül tek. Lakásösszetételük is vál tozatosabb vol t mint a szükség- v agy kislakásoké, egy-két-három, de akadtak négy szobát is tartal maztak. A kétszobáslakás el rendezés v ol t a jell emző, mel y komfort fokozata

is

magasabb

vol t

a

kislakásokénál ,

ál tal ában

fürdőszoba

és

kamra

is

tartozott

a

lakóegységhez. A z ilyen típusú l akások meghal adták az átlag magán bérl akások szí nvonal át, még is viszonylag kedv ező áron épül tek, köszönhető a nagy l éptékű épí tkezéseknek és a pályáztatási rendszernek. 18-19. kép – Simor utca 7-13., Üll ői út 121. és Hungária körút 251. szám al atti fővárosi bérházak fotója

f o r r á s : Umbrai Laura 2004, www.ferencvaros.hu

4.4_BEÉPÍ TÉS A LA C S O N Y I N TE N Z I TÁ S Ú _ TE L E P S Z E R Ű

A XIX. század v égi magán épí tkezések jell emző beépí tési módja a körül épí tett, zárt udv aros beépí tés v ol t, mely nagyon sűrű és egészségtel en v árosszöv etet eredményezetett. A z újépí tkezések során a főváros nem kívánta folytatni ezt a fajta beépí tési módot, tel epszerű el rendezésre törekedet, mel y szell ősebb, higiénikusabb, emberl éptékübb beépí tést eredményezett. A S Z ÜK S É G L A KÁ S O K épí tésénél a vállalati, telepes lakásépí tés hagyományait követv e kel et-nyugati tájolású, földszintes barakkokat sorol tak sűrűn egymásután. Fontos újí tás vol t azonban, hogy nem forgatták (háttal) össze az épül eteket, mint zsúfol t bányatel epeken, í gy átszellőztethetővé v ál tak a lakások, egészségesebb él etkörülményeket eredményezv e. A kislakások is hasonlóan al acsony intenzitású, tel epszerű elrendezésben épül tek, azonban kev ésbé v ol t sűrű a beépí tésük, köszönhető a lakásokhoz tartozó kiskerteknek. A később épül t kislakások már nem fel tétl enül köv ették a föl dszintes családházas, sorházas el rendezést, megjel entek a két- , háromszintes, nyitott keretes beépí tésű tömbök. Ezek a tömbök átmenetet képeztek a sűrű belv árosi 12 UMBRAI Laura: Doktori disszertáció, A hatósági kislakás-építés története Budapesten (1870-1948), http://doktori.btk.elte.hu/hist/umbrai/tezisek.pdf, 2012.12.20.

11

zárt udv aros és a tel epszerű beépí tés között. A főv áros ál tal épí tetett bérházak egy része is hasonl ó tel epí téssel épül t, különbség a l akások méretében és komfort fokozatában mutatkozott. A bérl akások másik belvárosban épül t része, pedig ill eszkedett a megl év ő városi szöv ethez, l akás el rendezésűk azonban nagyban hasonlí tott a szabadonálló épületekéhez. 20. kép – A Százados utcai művésztelep (A) és kislakások (B), val amit a Ciprus utcai tel ep (C) hel yszínrajza

f o r r á s : Körner Zsuzsa 2004

4.5_ELHELYEZKEDÉS V Á R O S P E R E M _ FE J L Ő D É S _ TE R Ü L E TP O L I TI KA

A főváros drágább, komfortosabb bérházait a belső kerül etekben v agy jó közl ekedési adottsággal rendelkező telkeire épí tette, ezeket hosszútávon fenntartandó épül etekként kezel i ellentétben szükséglakásival, melyeket ideigl enes használatra szán. A z ilyen tí pusú lakásokat olyan terül etekre tel epí teti, amerre később a város terjeszkedni kívánja. A szükséges területek nagy része fővárosi tul ajdonban van, másikrészüket kisajátí tással szerzi meg a v áros. A tulajdonszerzés célja kettős , rövidtávon épí tési terül etet biztosí tani a szükségtelepek számára, középtáv on, 10-20-30 évvel később pedig magas nyereséget real izálni a telkek fel értékelődését köv etően. A tel epes épí tkezéseknél megfigyelhető, hogy a főv áros már megl év ő tel epeit bőví tv e épí tkezetik, erre l egjobb pél da a Százados utcai tel epek sorozata. Először a 1910 augusztusában készül el a Hungária körút Stróbl Alajos út sarkán az el ső három épül etből álló 72 lakásos bérház, v alamint a mögötte l évő tel keken, a Százados utcai kisl akástel ep 324 lakása. Majd a következő évben bővül a beépí tés a Százados utcai Műv észtel ep 30 lakásáv al és Ciprus utcai tel ep újabb 256 lakóegységév el . 2 1 - 2 3 . t é r k é p – X I X . s z á z a d i s z ü k s é g t e l e p e k é s a B á r c z y - p r o g r a m k e r e t é b e n é p ü l t t e l e p e s , i l l e t v e b é r h á z a k el h el y e z k e d é s e

f o r r á s : Umbrai Laura 2007, sajátszerkesztés

5.0_ÖSSZEGZÉS A LA P O K _ TÁ R SA DA L MI GA Z DA S Á GI H Á T TÉ R

A

nemzetközi

századel ején

folyamatokhoz kezd

hasonlóan

formál ódni.

A

a

főv árosi

hazai

lakáspolitika

szükségl akás

épí tési

is

a

XIX.

akciókat,

századv égén, még

csak

a

XX.

kezdeti

próbálkozásoknak tekinthetjük. A z 1909-1913 között megv alósuló Bárczy-fél e l akásépí tési program, azonban már európai szinten is figyelemre mél tó eredményeket tudott felmutatni, nem fel tétl enül fizikai számait tekintv e, hanem összetett rendszerét, mindenre kiterjedő gondosságát és társadal mi támogatottságát nézv e. Szeml él et és eredményei meghatározták a magyar hatósági lakásépí tést egészen az 1940-es évek végégig. Ezeket a tényeket figyel embe v év e, a hazai lakásszektor hasonl ó alapokkal indul t, mint bármely európai minta állam (holland, német, osztrák), azaz magyar lakáspolitikának meg v ol t minden esélye, hogy európai szintű szociális lakásrendszert hozzon l étre. 12

MELLÉKLETEK

13

1 .s z mel l ékl et A z 1 908 . év i X XI X . tö rv ényci kk szöv eg e , mel y r e ndel kezi k a We k e rl e- tel ep m egépí té sér ől

1 908. évi XXI X. t örv é nycikk a B ud ape st s zék e sfőv áro sba n é s kör ny ék én állam i költ sé ge n lét e sit e ndő mu nká sház ak ról

1. § Jó vá ha gyat i k a p é nzü gymi ni st er n ek az a z i nt éz ke dé s e, a m el yl y el néh ai Sá rk ány Jó z s ef ö rökö se i ne k a K i spe st köz sé g hat árába n fekvő s mi nt egy 47 2, 000 négy szögöl nyi kit e rj edé sü i ngat la nait nég y szögöl enk é nt 6 ko ro na 50 fill ér v ét elá r kiköt é se mell ett, a ki r. ki ncst ár r é szé re meg vá sá ro l ta, é s fel hat alma zt at i k egy uttal a p é nzü gymi ni ste r, hogy a B u da pe st sz ék e sfőv áro s X. k er ül et ébe n, az ug yne ve zett Ó hegye n, mi nt egy 2 10, 000 nég y szögöl nyi t er ül et et, négyszögöl e nké nt át lag leg fel jeb b 8 k oro nát kit evő vét elá r ell ené be n, a ki r. kinc st ár t ula jdo ná ul meg sz e rez he sse n. 2. § Fel hat alma zt at ik a p énzü gymi ni st er, hogy az 1. §-b an e mlit et t ingat la nok vét elá rát , nem külö nb e n a sz er ződ é sek utá n a z álla mki nc st ár t e r hé re kir ova ndó ö ssz e s ill et ékek et a pé nzt ári k észlete kb ől ki fizet hesse é s a p é nzügyi t árcza Áll ami ép ül et ek czim é nek be ruház á sai között el szá molhassa. 3. § Fel hat alma zt at ik egy uttal a pé nz ügymi ni st er, hogy az 1. §-b an fel so rolt i ng at lanoko n, leg fel jeb b 1 2. 0 00, 000 ko ro na e r ej éig, eg ysze r ü kivit elb e n, m unká sház akat épitt e sse n é s a zokat az áll ami é s má s ü zem ek m unká sai, e setl eg alk almazot t ai r é szé r e bé rb ea dha ssa. 4. § Fel h at alma zt at i k a p én zü gymi ni st er, hogy a j el e n t örvé n y 3. § -ába n e ng e dél y ezet t 1 2 mil l i ó ko ro na b eruház á si sz ük séglet fede zése vég ett ko ronaért é k r e é s 4%- n ál n em nagyo bb kam at ra s zó l ó adó m e nte s j áradékköt vé ny eket boc sát ha sso n ki. 5. § A jel e n t örv é ny al apjá n em ele ndő mu nká shá zak mi ndad dig, mi g az állam ki nc st ár t ula jdo nába n v annak é s a 3. §- ba n meg jelö l t c zél ra ha s zn ál t at n ak, mi n de n nem ü ál l am i, t ö r vé ny hat ó sági é s köz sé gi a dó aló l me nt e se k. 6. § Je le n t ör vé ny ki hir det é se nap já n lé p élet be é s v égr e ha jt ásával a pénz ügymi ni st er biz at ik m eg.

fo r rá s: w w w .1 00 0ev .hu

14

2 .s z mel l ékl et A z 1886-o s sz ükségl akás-épí tési akci ó ke r e téb e n ép ül t é püle tek li stáj a é s B u dap e sten bel üli el hel yezke d é sük

terület

építés ideje

építész

típus

építési költség

egyéb helyiségek

1886-os szükséglakás-építkezés

1

I. ker. Vérmező/Attila út A mai Attila Úti Általános Iskola területe

1886-1893 szept

1 családi barakk, 1 közös barakk

7.135 Ft

2

VI. ker. Külső Váci út 13-15. sz./Bulcsú - A mai Lehel tér környéke

1886-1915 aug


16.000 Ft

1 halott kamra 1 tűzoltó szertár árnyékszék

3

VIII. ker. Köztemetőút 19. sz. az Alföldi út és a Dologház között. Ma a Fiumei úti Társadalom Biztosító épülete áll a helyén

1886-1912


11.418 Ft

árnyékszék fürdő és mosókonyha

4

X. ker. Belső Jászberényi út/Harmat u

1886-1910

1 családi barakk

7.225 Ft

árnyékszék


15

3 .s z mel l ékl et A z 1 892 -e s sz üksé gl aká s-é pí tési a kci ó ke r e téb e n ép ül t é püle tek li stáj a é s B u dap e sten bel üli el hel yezke d é sük

terület

építés ideje

építész

típus


egyéb helyiségek

1892-es szükséglakás-építés 1

I. ker. Promontori út 10. sz. Csíki u

1892-1899 máj.

2

Lenke u.-Fehérvári u., Bercsényi, Lágymányos 7.

1899-192?

3

III.ker. Szentendrei út 59. sz. Miklós tér 3-4. sz.

4

5


10.874 Ft

árnyékszék

1892-191?


7.279 Ft

8 rezervált helyiség ,szárító padlás

VII. ker. Külső Kerepesi út, a Ferenc József Lovassági Laktanya mellett,

1892-1914


7.404 Ft

árnyékszék

VII. ker. Gizella út 10. sz. Stefánia út, Egressy út, Istvánmező, a Víztorony melletti

1892-1912

1 családi barakk

4.805 Ft

mosdószoba és fürdő


16

4 .s z mel l ékl et A z 1 894 -e s sz üksé gl aká s-é pí tési a kci ó ke r e téb e n ép ül t é püle tek li stáj a é s B u dap e sten bel üli el hel yezke d é sük

terület

építés ideje

építész

típus


egyéb helyiségek

1894-es szükséglakás-építkezés 1

V. ker. Kárpát u., Dráva u., Lipót rakpart, Révész u., Vizafogó

1894-1900

3 családi barakk

13.241 Ft

árnyékszék fáskamra mosókonyha

2

VI. ker. Külső Váci út 13-15. sz.

1894-1915 aug.

2 családi barakk

7.767Ft

árnyékszék mosókonyha

3

VIII. ker. Köztemető u. 21-23. sz.

1894-1912

3 családi barakk

13.037 Ft


4

IX. ker. Mester u. 67. sz.

1894-?

1 családi barakk

8.556 Ft

kamra árnyékszék

5

IX. ker. Vágóhíd u. 22. sz.

1894-?

6 családi barakk

24.190 Ft

mosókonyha kamra árnyékszék

6

X Belső Jászberényi út Harmat u

1894-1910

2 családi barakk

8.331 Ft



17

5 .s z mel l ékl et A Bárczy-program első ciklusának k er e tébe n épül t b é rháza k li stá ja és B ud apeste n bel üli el hel yez ke dé sük

terület

építés ideje

építész

típus


egyéb helyiségek

1

V. Berzencei u. 46

1910. aug.

Nay és Strausz


500.000 K

mosókonyha, üzlet

2

V. Berzencei u. 48.,Tisza

1910. aug

Morbitzer Nándor


500.000 K

mosókonyha, üzlet

3

V. Berzencei u. 50. / Tisza u.

1910. aug

Habricht Károly


500.000 K

mosókonyha

4

V. Berzencei u. 52. / Dráva u.

1910. aug

Komor és Jakab


500.000 K

mosókonyha, üzlet

5


1910. aug

Rainer Károly


375.000 K

mosókonyha, üzlet

6


1910. aug

Waelder Gyula

383.000 K

mosókonyha, üzlet

7

VIII. Köztemető u. 21-23. / Alföldi út 15.

1910. aug

Bálint és Jámbor

841.000 K

mosókonyha, üzlet

8

IX. Gyáli út 21-28.

1909. aug

Orczy Gyula

8 db 3 emeletes 192 lakás (1-3 szobás)

880.000 K

üzlet

9

X.Szörényi u. 5-7. ABC ép. / Hungária út 249

1910. aug

Ybl Lajos


484.000 K

mosókonyha, üzlet

10

X. Juranics u. 32-34. ABC ép. / Hungária út 251.

1910. aug

Haas és Málnai


484.000 K

mosókonyha, üzlet

11

IX. Üllői út 119. / Mihalkovich u. 20.

1910. aug

Hübner Jenő


975.000 K

üzlet

3 emeletes 72 lakás (1-2 szobás) 3 emeletes 122 lakás (1-3 szobás)


18

6 .s z mel l ékl et A Bárczy-program első ciklusának k eretében épül t tel epek li stája és Budap e sten bel üli el hely ezk edésük

terület

építés ideje

építész

típus


egyéb helyiségek

Bárczy-program első ciklusának telepépítkezései 1

VI. Váci út- Hungária út

1909. nov


129.000K

2

VI. Váci út- Janicsár út

1909. nov


100.500K

3

VI. Aréna u.- Lehel út

1910. nov.


100.000K

4

IX. Kén u.- Gyáli út

1910. nov.


580.000K

5

IX. Mihálkovics u

1910. nov.


580.000K

6

IX. Telepy u

1910. nov.


320.000K

7

Kerepesi út- Tattersal

1910. nov.


50.000K


19

7 .s z mel l ékl et A Bárczy-program második ciklusának ke r e té be n é pül t bé r ház ak l i stája é s B ud ap e ste n b el ül i el hel yezk e dé sük

terület

építés ideje

építész

típus


egyéb helyiségek

Bárczy-program második ciklusának bérházépítkezései 1

III. Miklós tér 2 / Sorompó u.

1911. aug

Voyta Adolf


380.000 K

mosókonyha, üzlet

2

VI.Váci út 87.

1911. aug

Sterk Izidor


460.000 K

mosókonyha, üzlet

3

VI. Frangepán u. 4.

1911. aug

Riva József

300.000 K

üzlet

4

X. Simor u. 7-13.

1911. aug

Spiegel és Márkus

1.100.000 K

üzlet

5

X. Jászberényi u. 36-38./ Harmat u.

1911. aug

Jónás Dávid és Zsigmond

1.000.000 K

mosókonyha, üzlet

6

IX. Mester u. 5-7.

1911. aug

Tscheuke Hermann

550.000 K

mosókonyha, üzlet

3 emeletes 48 lakás (1-3 szobás) 3 emeletes 94 lakás (1-3 szobás) 4 emeletes 113 lakás (1-3 szobás) 4 emeletes 40 lakás (1-3 szobás)


20

8 .s z mel l ékl et A Bárczy-program második ciklusának kereté ben épül t tel epek listája és Budapesten b el üli elhel yezk e dé sük

terület

építés ideje

építész

típus


egyéb helyiségek

Bárczy-program második ciklusának telepépítkezései 1

I. Budafoki út

1910. nov.


350.000K

üzlet

2

III.Bécsi út

1910. nov.


459.000K

üzlet

3

V. Pozsonyi út- Újpest-rakpart

1910. szept

5 földszintes, 5 emeletes, 105db 1 szobás

407.000K

üzlet

4

X. Százados út

1910.aug.


1.081.000K

üzlet

5

X. Százados út – Művésztelep

1911. nov.

15 földszintes, 20db 1 szobás és 2 szobás 8db 3 szobás

485.000K

6

X. Kőbányai út

1910. nov.

40 földszintes, 280db 1 szobás 40db 2 szobás

1.137.000K

üzlet


21

9 .s z mel l ékl et A Bárczy-program harmadik ciklusának ke re téb e n é pül t bé r ház ak li stája é s B u da pe ste n bel üli el hel yezke d ésü k

terület

építés ideje

építész

típus


egyéb helyiségek

Bárczy-program harmadik ciklusának bérházépítkezései 1

II. Margit krt. 64. ab / Menház u.

1913. máj.

Nagy Virgil


1.200.000 K

üzlet

2

VI. Frangepán u. 6. / Lomb u. 2.

1912. nov

Pollak Manó


496.800 K

üzlet

3

VI.Aréna út138-142 / Tüzér u.

1913. máj.

Rerrich Béla


799.200 K

üzlet

4

VI. Angyalföldi út 36-38 / Janicsár u

1912. szept.

Szabó Gyula

3 emelet, 160 lakás (1 szoba)

839.000 K

üzlet

5

VI. Lehel u. / Taksony u. műhelybérház

1913. nov.

Medgyes Alajos

1.038.800 K

üzlet

6

IX. Üllői út 121.

1912. nov.

Petz Samu

2.300.000 K

üzlet

3 emelet, 76 lakás (1-2 szoba) 5 emelet, 132 lakás (1-4 szoba)


22

1 0 .s z mel l ékl e t A Bárczy-program harmadik ciklusának ke re téb e n é pül t tel epe k li stája é s B ud ap e ste n b el ül i el hel yezk e dé sük

terület

építés ideje

építész

típus


egyéb helyiségek

Bárczy-program harmadik ciklusának telepépítkezései 1

IX. Gróf Haller u.

58db 1 szobás

2

X. Szörényi u.

32db 1 szobás

3

X. Gubacsi út

1911. aug.

20 emeletes, 320db 1 szobás

893.000K

üzlet

4

X. Százados út – Ciprus u

1911. aug.


623.000K

üzlet

5

X. Ceglédi út

1911. aug.


806.000K

üzlet

6

VI. Palotai út

1912. máj.

emeletes 4-16 lakásos ház, 350db 1 szobás

1.500.000 K

üzlet


23

1 1 .s z mel l ékl e t XI X . sz áza d v égi sz ük ség tel ep ek é s a B ár czy -p rog ram k ere téb e n ép ül t tel ep ek , i ll e tv e b ér házak el hely ezk ed é se


24

FORRÁSOK

U M B R A I L A UR A :

A S Z O CI Á LI S KI SL A K Á S É PÍ TÉ S TÖ R TÉ N E TE B U D A P E S TE N 1870-1948 N A P VI LÁ G KI A DÓ , B U D A P E S T , 2008 A lakáshelyzet és a lakásviszonyok 1870-től a 20. század el ejéig pp 15-32. A magán építkezések és a körülöttük ural kodó korrupció bemutatása, valamint az ál datl an lakáskörül mények ismertetése. Szükségl akás-épí tkezések a 19. század v égén, a 20. század el ején pp 73-108. A z első főv árosi lakásépí tések (1886, 1892, 1894) részl etes bemutatása, a szükségtel ep mindennapjainak ismertetése. Kislakás-épí tési akció, 1909-1913 pp 109-136. A Bárczy-fél e iskola és lakásépí tési program l eírása, a három periódusban l ezajl ó épí tkezések részl etes bemutatása.

KÖRNER ZSUZSA:

A TE L E P S Z E R Ű L A KÁ S É P Í TÉ S TÖ R T É N E TE M A G Y A R O R S Z Á G O N 1850-1945 TERC K I A D Ó , B U D A P E S T , 2004 Nemzetközi és hazai előzmények pp 17-46. A tel epszerű beépí tések előzményeinek bemutatása, korai nemzetközi pél dákkal , főként angol munkásl akás és kertv árosi előképekkel . A részben vagy egészében az állam által finanszírozott tel epszerű lakásépí tési akciók jell egzetességei pp 63-78. A z állami szerepvállalással épül t lakások ismertetése, melyek közül az 1908ben épül t Wekerl e tel ep esik a dol gozat ál tal feldol gozott időszakba Városi és közüzemi tel epszerű lakásépí tési akciók jellegzetességei pp 83-98. A fejezet részl etesen bemutatja az Umbrai könyv által fel dolgozott kislakásépí tési programot, ezt kiegészí tve foglakozik a Budapest tel ekpol itikájával

BME URBA NISZTI KA TA NSZÉK:

B U D A P E S T 2050, A B E L VÁ R O SI TÖ M B Ö K F E N N TA R T H A TÓ S Á GÁ N A K E S É L Y EI

TERC K I A D Ó , B U D A P E S T , 2012 Budapest gazdasági szerepe országos és nemzetközi összehasonlításban pp 24-31. Budapest kiegyezés utáni gazdasági fell endül ésének bemutatása, v alamint a lakáshiányt okozó körül mények ismertetése

25

LA MPEL ÉVA LA MPEL MIKLÓS

P E S TI B É R H Á Z - S O R S V Á R O S P O LI TI K A É S VÁ R O S R E H A B I LI TÁ CI Ó A R G U M E N T U M K I A DÓ , B U DA P E S T , 19998 A város fejl ődés pp 11-17. Budapest gazdasági és társadalmi vál tozásainak bemutatása a kiegyezést köv etően egészen a millenniumig Él etformák a régi lakásokban pp 55-60. A fejezet a századforduló két tipikus épül ettí pusát mutatja be, a bárpal otás és bérkaszárnyát, illetv e ezekben az épül etekben lévő l akások mindennapi él etét

G Y Ő RI P É TE R

A SZÜKSÉGLAKÓTELEPEK KORA E L Ő A DÁ S – 100 É V E S A N É P S Z Á L L Ó , BMSZKI 2012 A századfordul ós lakhatási v iszonyok bemutatása, a XI X. századi szükségl akásépí tési akciók és a Bárczy-fél e iskola- és lakásépí tési program ismertetése

26

SZOCIÁLIS LAKÁSÉPÍTÉS KEZDETE MAGYAROSZÁGON 1909

Recommend Documents