1. NÉPÜNK TÖRTÉNETÉNEK KEZDETE

1. NÉPÜNK TÖRTÉNETÉNEK KEZDETE 1. A magyar nép eredete    

Hosszas vándorlás után érkeztünk meg a Kárpát-medencébe Eredetünk: ázsiai származás (a magyar őshaza az Urál-hegységtől keleti irányba lehetett) eredetmondáink szerint a hunokkal vagyunk rokon nép (csodaszarvas monda, hadak útja) A nyelvtudomány finnugor eredetet tételez fel: uráli nyelvek → finnugor nyelvcsalád → vogul és osztják rokonság  Ugyanakkor a török eredetet sem lehet kizárni (kultúra, kinézet, harcmodor) 2. A vándorlás állomásai: 1) Uráli őshaza: zsákmányoló életmód – az Uráltól keletre 2) Magna Hungária = „régi Magyarország”, ma Baskíria: legeltető állattenyésztés, jurta – az Uráltól nyugatra, a Volga és Káma folyó mellett 3) Levédia: kazárokkal szövetség, földművelés, kettős fejedelemség átvétele (kende/kündü és gyula) – a Fekete-tenger, Meotisz és Don mellett 4) Etelköz (a 7 törzs vérszerződése) – a Dnyeper és Dnyeszter folyók közén 5) Kárpát-medence (honfoglalás és letelepedés)

3. Honfoglalás: két szakaszban történhetett, egy hosszabb folyamat volt, nem pillanatnyi harcok! Lehetséges okai: a) Etelköz katonailag nehezen védhető terep, a besenyők támadásai elől menekültünk át b) Őseink már a honfoglalás előtt jártak a Kárpát-medencében  megismerték előnyeit (pl. legelőkben és folyókban, a hegyek miatt jól védhető) és előre megtervezhették az irányított betelepülést Szakaszai:  szakasz: 895-900: a Kárpát-medence fokozatos megszállása 1. Erdély elfoglalása (Vereckei-hágón át) 2. Az Alföld megszállása 3. A Dunántúl és Felvidék elfoglalása  szakasz: 900-907: a Kárpát-medence védelme (bajor támadások elhárítása) A honfoglalás vezetői: Árpád fejedelem (kende) és Kurszán hadvezér (gyula) A krónikák szerinti 7 honfoglaló vezér: Álmos, Előd, Ond, Kont, Tas, Huba, Töhötöm 7 honfoglaló törzs: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi Monda: A fehér ló története (a lóért cserébe vizet, füvet, földet kér Árpád Szvatopluktól) 1

2. A MAGYAR ÁLLAM SZÜLETÉSE 1. A kalandozások kora (899-970) Célok: 1. a szomszédok megfélemlítése 2. rablóháborúk (zsákmányszerzés, fosztogatás: arany, selyem, élőállat, rabszolga) Irányok: Német-Római Császárság  Itália  Bizánc Harcmodor: menekülés színlelése – közben az ellenség bekerítése – nyílzápor az ellenségre (korabeli ima: „A magyarok nyilaitól, ments meg Uram, minket!”) Kudarc: 1. Kiismerik a magyar taktikát. 2. Megjelenik a nehézpáncélos lovagi harcmodor Nagy vereségek: Merseburg (933), Augsburg (955) Kalandozások mondái: Szent Gallen-i kaland, Lehel kürtje (Augsburg), Botond legyőzi a görög óriást A kalandozások után válaszút elé kerül népünk: 1. Folytatjuk a kalandozásokat – kihal a magyarság, mert a szomszédaink kiirthatnak bennünket 2. Beilleszkedünk a keresztény Európába → így megmarad a magyarság is. 2. A keresztény magyar állam megnevezése : két nagy uralkodó nevéhez fűződik: a) Géza fejedelem: (972-997)  békekötés a szomszédokkal: ne támadjanak ránk  megígéri, hogy nem lesz több kalandozás  fiának, Vajknak németországi (bajor) hercegnőt szerez feleségül (neve: Gizella; célja: rokoni kapcsolat a német uralkodóval)  keresztény hittérítők behívása  Európa minden nagy országa keresztény vallású  ha pogányok maradunk, keresztes háborút is hirdethetnek ellenünk  fiát, Vajkot is megkeresztelteti, új neve: István  lovagok behívása:  cél: eltanuljuk a nyugati lovagi harcmodort  ha valaki mégis megtámad bennünket, megfelelően tudunk majd védekezni b) I. (Szent) István (997-1000/1001-1038)  leveri a lázadó törzsfőket (Koppány, Ajtony, Gyula) A lázadások okai:  Géza megváltoztatja a trónöröklés rendjét: - az Árpádoknál eddig a legidősebb férfirokon örökölte a trónt, Géza utóda Koppány lenne - Géza viszont bevezeti a fiúági örökösödést: a trónt a legidősebb fiú örökli, vagyis István  vissza akarják állítani a régi rendet: kalandozások, sámánhit  Istvánt a lázadók fiatalsága miatt gyengének tartják, nem tisztelik úgy, mint Gézát (ezért négyelteti fel Koppány testét elrettentő példának)  koronát kér II .Szilveszter pápától: fejedelemből király lesz  Európában a királyság a megszokott államforma  mivel a pápától kér koronát, Magyarország nem lesz a Német-Római Császárság tartománya  a német császártól is kérhetett volna koronát, de akkor hazánk a császár hűbérbirtoka lett volna!  támogatja az egyházat:  földbirtokok adományozása  egyházi adó bevezetése: tized ( dézsma)  templomépítés előírása: „Tíz falu építsen egy templomot…”  kötelező misére járni (csak a tűzőrzők maradhattak otthon)  vármegyékre osztja az országot  a vármegye élén az ispán áll, akinek feladata: - adók beszedése - bíráskodás - a vármegyei katonaság vezetése 2

3. MAGYARORSZÁG VÁLSÁGA SZENT ISTVÁN HALÁLA UTÁN 1.

Szent István halála után 3 gondot kell megoldani: a) trónviszályok b) pogánylázadások c) német támadások

2.

A trónviszályok a) István király utódlási gondjai:  István fia, Imre herceg egy vadászatban vadkan áldozata lesz  a következő lehetséges utód Vazul, István unokatestvére  gond: a régi rend híve, hasonlóan, mint Koppány volt  István (vagy Gizella) alkalmatlanná teszi a trónra: „elküldte követét, hogy szúrja ki Vazul szemét, és fülébe forró ólmot öntve süketítse meg”  így István utóda a velencei Orseolo Péter lesz, aki István nővérének fia b) Orseolo Péter és Aba Sámuel küzdelme  Péter idegennek számít a magyaroknál, nem is kedveli a magyarokat: „Üvöltő németekkel és fecsegő olaszokkal vetette körül magát…”  a magyarok fellázadnak ellene, a trónt megszerzi Aba Sámuel (István sógora)  Aba Sámuel viszont zsarnok lesz  Péter vissza tudja tőle szerezni a trónt a ménfői csatában (1044, Aba Sámuel )  Péter nem tanul a hibáiból  a magyarok végleg elkergetik, a trónra Vazul fiait hívják meg (András, Béla, Levente) c) Salamon és Béla története: Korona és kard  Vazul fiai közül András testvérének, Bélának ígérte a trónt, mert nem volt fia  gond: Andrásnak váratlanul fia született: Salamon András megszegte ígéretét és Bélát arra kényszerítette, hogy érje be a hercegi címmel: választania kellett a korona (királyság) és a kard (hercegség) között (ha Béla a koronát választotta volna, megölik)  Béla András halála után királlyá koronáztatta magát  Salamon csak Béla halála után lehetett király

3.

pogánylázadások  A trónviszályok miatti zűrzavarokat a régi rend hívei is megpróbálták kihasználni.  céljuk a pogány hit visszaállítása legyilkolják a papokat, kirabolják a templomokat  két nagyobb lázadás: 1046: Vata lázadása (ők ölik meg Gellért püspököt, róla kapta nevét a Gellérthegy) 1060: Vata fia, János lázadása

4. Német támadások  a zűrzavarokat kihasználva a német-római császárok többször is megkísérelték meghódítani Magyarországot, de sosem jártak sikerrel  két monda is őrzi III. Henrik császár hadjáratainak emlékét  Vértes: a magyarok kiéheztették a németeket, az eldobált német vértekről kapta a nevét a hegység  Zotmund (más néven Búvár Kund): Pozsonynál elsüllyesztette a németek hajóit

3

4. (SZENT) LÁSZLÓ (1077-95) ÉS KÖNYVES KÁLMÁN (1095-1116)  Szent László: 1. Kivezeti az országot a válságból a) békét kötött Salamonnal  helyreállította a belső rendet b) megerősítette a keresztény egyházat:  kimondta az egyházi személyek sértetlenségét: ha valaki bántalmazott egy papot, azt akár halálra is ítélhették (bünteti a pogánylázadásokat)  László korában indultak meg a szentté avatások:  Szent István (államalapító királyunk)  Szent Gellért (vértanú püspök, akit Vata lázadásakor öltek meg Gellérthegy)  Szent Imre (István király vadászbalesetben elhunyt fia)  hitt a boszorkányokban, ha valakit rajtakaptak boszorkányságon, akkor azt máglyahalálra ítélték  Szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést c) szigorú törvényeket hozott a magántulajdon védelmére  Ha valaki baromfinál nagyobb értékű holmit lopott, azt felakasztották  Ha a lopott holmi értéke nem érte el egy baromfi árát, akkor „csak” megcsonkították a tolvajt (vakítás, kéz-, orrlevágás, a nyelv kitépése).  gyanú esetén istenítélettel „tisztázták” az ügyet  víz alá merítés  tüzes vas próba,  forró vízbe nyúlással  esetleg párbaj Hit: az ártatlanok megússzák a próbát, a bűnösök nem. 2. Külpolitikája:  védekezés: az Erdélybe betörő besenyőket (kunokat) kiűzte az országból (mondák: Szent László legyőzi a lányrabló kun vitézt, Szent László füve, Szent László pénze, A tordai hasadék)  hódítás: megszerezte Horvátországot  ez a tengeri kijárat miatt volt fontos (kereskedelem)  Könyves Kálmán 1. Hatalomra kerülése:  Szent László unokaöccse, László azért jelölte királynak, mert neki nem volt fia  Korábban papnak szánták, ezért igen sokat olvasott és hitbuzgó is, az akkori Európa legműveltebb uralkodója volt. 2. Belpolitikája: Kálmán folytatja Szent László uralkodását, de:  enyhít a tolvajok büntetésein, és a halálbüntetés helyett legtöbbször „csak” csonkítás járt vagy eladták a tettest rabszolgának  már nem volt elegendő a puszta gyanú, hanem a vádat be is kellett bizonyítani.  a boszorkányok közül a strigák (vérszívó lidércek) üldözését megtiltotta, mivel ilyenek nincsenek. A többi boszorkányban hitt! „De strigis, quae non sunt, nulla questio fiat!” = „A strigákról, akik nincsenek, szó se essék!” 3. Külpolitikája: folytatta László hódításait:  Megszerezte Dalmácia tengerpartját: nagyobb városok: Spalato (ma Split), Raguzát (ma Dubrovnik) és Zára (mai Zadar).  megpróbálta meghódítani Halicsot is, ez a hadjárat azonban kudarcba fulladt. 4

5. KÉT JELENTŐS URALKODÓ MAGYARORSZÁG XIII. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL 1. II. András (1205-1235) és az Aranybulla: II. András idejében meggyengül a király hatalma:  elpazarolja a királyi birtokokat → csökkennek a bevételek (kevesebb robot, adó, ajándék)  fölösleges háborúk (pl.: keresztes hadjárat) →üres kincstár → sok adót vet ki, lázadnak a jobbágyok  a király gyengesége miatt a bárók önkényeskednek  az idegenek hatalma ellen is tiltakoznak (1213-ban Bánk bán megöli Gertrúd királynőt) 1222: a királyt az elégedetlen nemesek kényszerítik az aranybulla törvényeinek kiadására:  bulla: függő pecsét, amely szentesíti a törvényt (aranybulla: aranyból vagyon, úgy ám…)  a nemesek adómentessége biztosított  katonáskodni csak akkor kötelesek a nemesek, ha Magyarországot védő háborúba kell vonulni, külföldi csatákra nem lehet őket kényszeríteni  a királyi hatalom korlátozása: nem vehet ki fölösleges adókat, nem adhat túl nagy birtokokat  a nemesség ellenállási joggal rendelkezik: fegyveresen is kényszeríthetik a királyt az aranybulla betartására 2. IV. Béla uralkodása (1235-1270): a) Uralkodása a tatárjárás előtt: IV. Béla gyermekként látta, hogy apja, II. András kénytelen a főnemeseknek engedelmeskedni. Átélte, hogy megölték az édesanyját, Gertrúdot és apja nem tudta megbüntetni a gyilkosokat. Ezért Béla megfogadta, hogy vissza fogja állítani a királyi hatalmat, amikor trónra kerül. Első intézkedéseiben ezért szigorúan fellépett a főnemesekkel (bárókkal) szemben:  a bárók székeinek elégetése (jelzi, ki az úr a háznál)  az apja által eladományozott földbirtokok visszavétele  Julianus barátot elküldi az őshaza felkutatására → Julianus hírt hoz a tatár veszedelemről  behívja a kunokat, de ekkor még nem sikerül letelepíteni őket (a kunok állatai lelegelik a magyarok vetéseit, összecsapások törnek ki, a magyarok megölik Köteny kun királyt, a kunok emiatt fosztogatva kivonulnak az országból) b) A tatárjárás (1241-42), vezeti : Batu kán Béla vereséget szenvedett a Sajó menti Muhi pusztán (tatár túlerő és csapda, a nemesek nem támogatják a korábbi intézkedések miatt ), elmenekül Trau szigetére. A tatárok felperzselik az országot, majd kivonulnak (ok: Ázsiában meghal a nagykán és Batu akar a helyére kerülni). c) IV. Béla intézkedései a tatárjárás után ( rájön, hogy a nemességgel ki kell egyeznie)  Kővárak építtetése a nemesekkel – cserébe visszaadja a földjeiket.  Kunok letelepítése a Kiskunságon és a Nagykunságon – katonaság lesznek a tatár ellen.  Külföldiek behívása (csehek, morvák, németek) az újjáépítéséhez.  Királyi jövedelem a városok adóiból, mivel nagyon kevés földbirtoka marad. Alsószentivánhoz a Búvólyuk miatt kapcsolódik: személyesen hívta elő az oda elbújt lakosokat. Sikerül az ország újjáépítése, ezért IV. Béla kiérdemli a „második honalapító” címet. Az ország megerősödött, nem volt újabb tatárjárás (pedig még megpróbáltak visszatérni a hódítók). Későbbi probléma: a kővárak nemcsak a tatárok ellen jó támaszpontok, hanem a király ellen is védekezhetnek a nemesek a leggazdagabb nemesek hatalma megnő, belőlük lesznek majd a „kiskirályok”. 5

6. AZ ANJOU –KIRÁLYOK KORA (1308-1382) Anjou-házi királyaink: I. Károly Róbert (1308-1342) és I. (Nagy) Lajos (1342-1382) 1. Károly Róbert uralma: a) Hatalomra kerülése: 1301-ben kihal az Árpád-ház férfiága– az egyik lehetséges örökös Károly Róbert (Itália) . A trónért:  trónharcokat vív Vencellel (Csehország) és Ottóval (Bajorország)  le kell győznie a leghatalmasabb bárókat (kiskirályok), pl. Csák Máté, Aba Amádé Borsa Kopasz, Kán László Kőszegi Henrik, Vejtehy Tódor) b) Az ország felvirágoztatása:  Új adók a kincstár megtöltéséért : - Kapuadó: a jobbágyok éves adója a királynak. - Harmincadvám: a kereskedők fizetik a határon (az áru értékének 1/30-ad része) - Bányabér: az arany és ezüstbányák jövedelmét megosztja a nemesekkel, ezért érdekük, hogy bányát nyissanak.(Az Árpád-korban a nemes nem kapott semmit sem, ezért inkább eltitkolta, ha bányát talált.)  Aranypénz firenzei mintára (fiorino→ forint) c) Külpolitika: Baráti szövetségre törekszik a szomszédokkal, ezért 1335-ben megrendezi a visegrádi királytalálkozót a magyar, lengyel és a cseh király között. A találkozó eredménye:  Közös kereskedelmi útvonal megállapítása (cél Bécset kikerülni az árumegállító jog miatt)  Egyezség a lengyel királlyal: III. Kázmér halála után a lengyel trónt Karoly Róbert fia, Lajos fogja örökölni. 2. I. (Nagy) Lajos uralma: a) Miért „ Nagy” Lajos ?  Magas termetű volt, egy fejjel kiemelkedett katonái közül (legalább 180 cm)  Emberileg is nagy: lovagkirály (élete kockáztatásával megmentette egy katonája életét)  Mert rengeteg háborút vívott és sok területet meghódított →Magyarország területe Lajos alatt volt a legnagyobb. (Az viszont csak túlzás, hogy „Országa határait három tenger mosta.”) Háborúival 2 fő irányban terjeszkedik:  Itália felé (Indok: megbosszulni testvére halálát, akit Averszában megfojtottak). Itáliába kísérte el harcolni az Arany János által bemutatott Toldi Miklós is.  A Balkán-félsziget felé: harcokat vív a török ellen. 1370-ben megszerzi Lengyelországot, létrejön a lengyel-magyar perszonálunió. Ez azt jelenti, hogy a két országot közös király köti össze, de egyébként függetlenek egymástól, egyik sem diktál a másiknak. b) Törvényei: 1351-ben Lajos megújítja az Aranybullát  Ősiség törvénye: ha egy nemes fiú utód nélkül hal meg, a birtok visszaszáll a királyra, nem adhatja el a rokonságnak és a földkereskedőknek.  Kilenced: a jobbágy terményének 1/10-ed részénél be kell, hogy adja a földesúrnak.(kilencedik tized mivel a 10. tized a dézsma) Ezt minden nemesnek kötelező beszedni – a gazdagabb nemesek nem tudják elcsábítani a szegényebbektől a jobbágyokat.  úriszék: a földesurak bíráskodhatnak is (addig ez a király és az ispán joga volt)  pallosjog: néhány főúr akár halálra is ítélhette a jobbágyait.  „egy és ugyanazon nemesi szabadság elve”: minden nemest ugyanazok az előjogok (kivé illetnek meg, akár főúr, akár kisnemes (pl. mentes az adófizetés alól, bíróságon többet ér a szava, ki kell előle térni az utcán stb.) Az Anjouk koráról összegzésként elmondható: hogy Magyarország egyik legdicsőbb korszaka volt. Az ország fejlődött, belső területén béke volt, katonailag erős, ezért hódításokra is képes volt. 6

7. A HUNYADIAK KORA (MAGYARORSZÁG 1440-1490 KÖZÖTT) 1. Hunyadi János, a törökverő Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond királyunk udvarában tűnt fel zsoldos katonaként. Célja: a török kiűzése Európából. Harcainak többségét megnyerte, jó hadvezéri képességeinek és a szekérvár bevetésének köszönhetően. (Szekérvár: éles kaszákkal felszerelt harci szekér, melyből puskások és íjászok lövöldöztek az ellenség felé.) a) Támadó hadjáratok:  1443/44: „hosszú hadjárat”: a török csapatokat Magyarország déli határairól sikerült visszaszorítania a Fekete-tengerig.  1444: várnai csata veresége. A csata győzelemre állt, de I. (Jagelló) Ulászló királyunkat megölték a janicsárok és emiatt megfutamodott a magyar sereg. b) Védekező háborúk (A török birodalom visszavág)  első csatáját 1442-ben az Erdélybe berontó törökök ellen Gyulafehérvár mellett vívja, itt történt a török megtévesztésére a közismert páncélcsere Kemény (Kamonyai) Simonnal  a várnai vereség után Hunyadi az ország kormányzója lesz az új király, V. László gyermekkora alatt. Megerősíti a déli végvárvonal határvidékét, főleg Nándorfehérvárt, mivel tudja, hogy a török Magyarország ellen készül.  1456: Nándorfehérvárnál sikeresen visszaveri II. Mohamed szultán 150 000 főnyi seregét, de a győzelem után pestisben meghalt. (Emlék: déli harangszó, legenda: Dugovics Titusz) 2. Hunyadi Mátyás: (1458-1490) a) Hatalomra kerülése: a Hunyadiak harca V. Lászlóval:  V. László lefejezteti Hunyadi Lászlót és börtönbe zárja Mátyást.  1458-ban V. László váratlan halála után a köznemesség (a legenda szerint a Duna jegén összegyűlve, a valóságban a Rákos mezején) királlyá kiáltja ki a fiatal Mátyást, akit nagybátyja, Szilágyi Mihály támogat. b) Mátyás uralma a középkori Magyarország fénykora: Erős királyi hatalom, belső béke, sikeres háborúk jellemzők. Az ellene lázadó főurakat leveri. Az erős királyi hatalom 3 támaszra épül:  Hivatalnoksereg: végrehajtja a király utasítását  Zsoldos hadsereg (fekete sereg): fenntartja a belső rendet és nyeri a külső háborúkat is.  Adók: (biztosítják a hivatalnokok és a hadsereg fenntartását) - füstpénz (a kapuadó helyett a jobbágyok évi adója; át kell nevezni, hogy ne tudjanak alóla kibújni) - harmincad - bányabér - rendkívüli hadiadó c) Hunyadi Mátyás háborúi:  Török elleni védekezés (legnagyobb győzelme a kenyérmezei csata Kinizsi Pál vezérsége alatt)  Német birodalom elleni támadás: 1485: Bécs elfoglalása (Himnusz 3. versszak: „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.”)  cél: megszerezni a német-római császári címet ha egyesíteni tudja a német és a magyar hadsereget, nagyobb esélye lett volna kiűzni a törököt Európából d) Mátyás és a kultúra: reneszánsz központ Budán  reneszánsz: a XIV. században kialakult világnézet. Lényege, hogy a világ középpontjában az ember áll. Megújítja a görög művészet vonásait is (oszlopcsarnokok elterjedése, emberi szobrok.)  Világhírű könyvtára a Corvina (hollós címerrel ellátott könyvek)  Udvari költője: Janus Pannonius, az első ismert magyar költő. Fő verse Pannónia dicsérete. 7

8. „AZ MAGYAR ROMLÁSNAK SZÁZADÁBAN…” (HAZÁNK A XVI. SZÁZADBAN) 1. Magyarország 3 részre szakadása: a) 1490: Hunyadi Mátyás halála után a Jagellók nem tudják az erős királyi hatalmat fenntartani.  kiürül a kincstár (a bevételeket elsikkasztják a főurak)  zsold hiányában szétszéled a fekete sereg  a hivatalnokok sem kapnak fizetést – nem teljesítik a király utasításait  hatalmaskodnak a főurak  lázong a jobbágyság: Dózsa György parasztfelkelése 1514-ben  eredetileg keresztes háború lett volna a török ellen, Bakócz Tamás esztergomi érsek hirdette ki  akkor lázadtak fel a jobbágyok, amikor a főurak leállították a hadjáratot (ok: kellett a munkaerő az aratás miatt, s nem engedték el a harcba a parasztokat)  Dózsa sokáig ostromolta Temesvárt, de végül Szapolyai János legyőzte  Dózsa Györgyöt válogatott kínzásokkal végezték ki (tüzes trón, marcangolás) b) A gyengülő ország nem bír ellenállni a török támadásoknak. A török sorozatos támadásait II. Szulejmán szultán (1520-1566) vezette: 1521. Nándorfehérvár eleste összeomlik a déli végvárvonal, nyitva az út a török előtt Budáig. 1526. a mohácsi vész:  tönkreverik a magyar sereget, Tomori Pál, a fővezér és II. Lajos, a király is   gond: a csata után nem képes összefogni az ország, két királyt választanak, s Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd egymás ellen harcolva tovább gyengítik az országot. 1541. A török elfoglalja Budát, ezzel az ország 3 részre szakad: I. Magyar Királyság fővárosa: Pozsony

I.

II. Erdélyi Fejedelemség fővárosa: Gyulafehérvár

III.

III. török hódoltság fővárosa: Buda (törökül: Kizil Elma = Piros alma)

II.

2. A végvári harcok: A déli végvárvonal helyett új végvárvonal épült ki a hódoltság és a többi országrész határán. Céljuk: feltartóztatni a török sereget, nehogy egész Magyarországot el tudja foglalni. Ez sikerült is, a török hiába foglalt el újabb várakat, egész Magyarország területét nem tudta megszállni soha. Jelentősebb harcok: 1532: Kőszeg (Jurisich Miklós) – győzelem „angyalokkal”: a halálba induló védők kitörése után megzavarodott a török sereg (az énekszóval, zászlóval kivonuló védőket angyaloknak hitték) 1552: Drégely (Szondi György) – csak két apród maradt életben, akiket Ali pasa katonának nevelt fel Temesvár (Losonczy István) – a török árulása: lemészárolják a magukat megadó várvédőket Eger (Dobó István) – győzelem Bornemissza Gergely találmányaival 1566: Szigetvár (Zrínyi Miklós) – a várvédők kirohanása és hősi halála A végvári harcok költői: Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, ifj. Zrínyi Miklós 8

9. KÍSÉRLETEK AZ ORSZÁG EGYESÍTÉSÉRE (XVII. SZÁZAD) 1. Három lehetőség volt Magyarország egyesítésére:  A török egyesít (megakadályozzák a végvári harcok)  Erdély egyesít az erdélyi fejedelem vezetésével  A királyi Magyarország egyesít a Habsburgok vezetésével Egyesítési törekvések: 5 nagyobb kísérlet történt az ország egyesítésére 2. Erdélyi kísérletek: a) Bocskai István szabadságharca a Habsburgok ellen Erdély vezetésével (1604-1606) A harc okai:  a Habsburgok meg akarják szállni Erdélyt  Básta György rémuralma („Básta szekere”)  felségárulási perek az erdélyi birtokokért  vallásüldözés (nem tűrik a nem katolikus vallásúakat) Eredmény: Bocskai a harcban győzelmeket arat a hajdúk (marhahajcsárok) segítségével. Területeket tudott hódítani, de az egyesítés nem sikerült. A harcoló felek megkötötték a bécsi békét (1606), majd Bocskai István váratlanul . b) Bethlen Gábor kísérlete (1613-1629) Erdély megerősítése:  a „Tündérkert” lett Erdély mellékneve Bethlen korában  bányászat fejlesztése  jó pénz kiadása  jó pénz  adók kivetése  adók  hivatalnokok és zsoldos hadsereg  belépett a 30 éves háborúba a Habsburgok ellen Eredménye: ugyanaz, mint Bocskai Istváné: területeket tudott szerezni, de az egyesítés nem sikerült.  kultúra fejlesztése: főiskola Gyulafehérváron (híres tudósok: Apáczai Csere János, Comenius) 3. Magyarországi kísérletek:    

c) Zrínyi Miklós kísérlete (1656-1664) költő és hadvezér, a szigetvári hős dédunokája Célja: önálló magyar hadsereget szervezni a török kiűzésére Eredményei: győzelmeket ér el a török ellen, legnagyobb haditette az eszéki Dráva-híd felgyújtása (a török legfontosabb mozgósítási útvonalát vágja el). a szégyenletes vasvári béke után (a császári csapatok megverték a törököt Szentgotthárdnál, de olyan békét kötöttek, mintha a török győzött volna, még újabb területeket is adtak át a vesztes törököknek) szervezkedni kezdett a bécsi udvar ellen, de váratlan halála (vadkan öklelte fel) megakadályozta terveit. d) Wesselényi-összeesküvés: A nemesek Wesselényi Ferenc vezetésével fellázadnak a Habsburgok ellen, de leleplezik a mozgalmat (önmagukat jelentik fel a marhái) és kivégzik a vezetőket. e) Thököly Imre kísérlete:  kikiáltotta magát Magyarország fejedelmének (mivel támogatói a bujdosó kurucok voltak, nevezték kuruc fejedelemnek is)  neki sem sikerült az egyesítés, sőt, Magyarország az ő idejében 4 részre szakadt:  királyi Magyarország  hódoltság  Erdély  Thököly fejedelemség

A törököt végül 1686-1699 között űzték ki a császáriak, Lotharingiai Károly és Savoyai Jenő vezetésével 1686: Buda visszafoglalása 1699: karlócai béke a törökökkel 9

10. MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN 1. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711): kurucok és labancok küzdelmei a) Okai:  Habsburg-önkényuralom: a magyar főurak megkérdezése nélkül döntenek az ország dolgairól  Hamis felségárulási perek a gazdag földbirtokosok ellen  A törököt kiűző német hadsereg fosztogatásai (nem kapnak időben zsoldot, ezért a védtelen parasztoktól khm… gyűjtik be a megélhetésükhöz szükséges javakat)  Súlyos adók a jobbágyok nyakán: (katonák ellátása: porció, fuvarozása: forspont) b) Célja: a magyar függetlenség kivívása c) Vezeti: II. Rákóczi Ferenc, hadvezérei: Bercsényi Miklós, vak Bottyán János, Esze Tamás d) Nagy csaták: Dunaföldvár elfoglalása (győzelem), trencséni csata (döntő vereség) e) Tetőpont: az ónodi országgyűlés (1707):a Habsburgok trónfosztása, a független Magyarország kikiáltása f) A harcok vége: a szatmári béke:  Magyarország a Habsburg birodalom része marad,  a magyar törvényeket viszont a Habsburgoknak is be kell tartaniuk. 2. Az ország újjáépítése III. Károly (1711-1740) alatt: a) A népesség pótlása 3 úton: 1. természetes szaporodás 2. telepesek behívása (főleg németek, de más népek is) 3. bevándorlás (román, ukrán, horvát, szerb, szlovák, cigány népesség letelepedése) Emiatt Magyarország soknemzetiségűvé válik. Nemzetiségek elnevezései: német = sváb, szlovák = tót, román = oláh, szerb = rác, kárpátukrán = ruszin, rutén, lengyel = polyák b) A mezőgazdaság fejlesztése: földbirtok és vetőmag osztása, új növények elterjesztése, pl.: kukorica, krumpli Az ipart nem fejlesztik , mert ide akarják eladni az osztrák termékeket. c) Az ország irányítása: 3 hivatalból történik 1. kancellária (Bécs): végrehajtja a király utasításait 2. helytartótanács (Buda): intézi a belügyeket 3. országgyűlés (Pozsony): adókat és a katonaság létszámát szavazza meg 3. A felvilágosult abszolutizmus: (Mária Terézia és II. József uralkodása) Érdekessége, hogy önkényuralommal kormányoz (ezért abszolutizmus), de a felvilágosodás céljait akarja megvalósítani (ezért felvilágosult). Több rendeleteket hoznak a nép érdekében. a) Mária Terézia (1740-1780) rendeletei 1. vámrendelet: úgy állapítja meg a határokon a vámokat, hogy a kereskedelem Ausztria és Magyarország közt bonyolódjon le. Magyarország iparcikkeket vásároljon, és mezőgazdasági cikkeket adjon el. Cél: a kereskedelem majd egybeolvasztja a két országot. 2. úrbéri rendelet: előírja, hogy a jobbágyoktól maximum mennyi adót szedhető be, pl.: évi 52 nap igás vagy 104 nap igátlan robot. Cél: a jobbágyok ne lázadjanak a sok adó miatt. Mária Terézia szavaival: „Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk.” 3. oktatásügyi rendelet: cél az iskolai oktatás kiépítése, szükség van a képzett hivatalnokokra b) II. József (1780-1790) rendeletei (kalapos király, mert nem koronáztatta meg magát) 1. türelmi rendelet: megtűri a nem római katolikus vallású szerzetesrendeket is 2. jobbágyrendelet: javít a jobbágyok életén (pl. elmehet tanulni értelmiséginek, szabadon nősülhet) 3. adórendelet: meg akarta adóztatni a nemeseket is (a közös teherviselés előfutára) 4. nyelvrendelet: hivatalos nyelvé tette a németet – ebbe bukott bele, s halálos ágyán a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével minden intézkedését visszavonta. 10

11. HAZA ÉS HALADÁS: A REFORMKORI MAGYARORSZÁG 1. A reformkor Magyarországon (1825-1848) reform = újítás, változtatás reformkor: a reformországgyűlések kora, amíg a reformokat békésen hozták meg. kezdete: 1825 (Széchenyi István fellépése) vagy 1830 (a Hitel megjelenése) vége: 1848. március 15. (a forradalom már erőszakkal hoz reformot) 2. Széchenyi István fellépése: Széchenyi beutazta Nyugat-Európát és látta, hogy Magyarország mennyire elmaradott. Célja: Magyarország zárkózzon fel a fejlett országokhoz. Programja: a műveiben írja le (Hitel, Világ, Stádium)  először a mezőgazdaságot kell fejleszteni, utána az ipart  el kell törölni az ősiség törvényét, eladható lesz a birtok egy része, lehet rá így hitelt fölvenni  a felvett pénzből lehet fejleszteni (gépesítés, műtrágyázás stb.)  robot helyett bérmunka legyen, mert a jobbágy többet dolgozik, ha megfizetik a munkáját. Gyakorlati alkotásai: MTA, Lánchíd, lóverseny, kaszinó, gőzhajózás, folyószabályozás 3. Kossuth Lajos fellépése: Programját közli: 1841-től a Pesti Hírlap szerkesztőjeként  iparfejlesztés: Védegylet létrehozása: tagjai úgy támogatják a magyar ipart, hogy 6 évig csak magyar árut vásárolnak. („Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás.”)  Közös teherviselés: a nemesség is adózzon  Kötelező örökváltság: a jobbágyok kötelező felszabadítása a földesúri terhek alól, a jobbágytelek örökké a jobbágyé marad, a földesurat az állam kártalanítja majd. Nagy különbség Kossuth és Széchenyi között: Kossuth hajlandó céljaiért háborúzni is, ha kell. Ezért lesz Kossuth 1848-49-ben a szabadságharc irányítója. Széchenyi már nem kér a harcokból, s 1848-ban visszavonul a szabadságharc kitörése után, s végül egy elmegyógyintézetben öngyilkos (?) lesz. 4. A reformkori törvényhozás menete és eredményei A törvényhozás bonyolultsága miatt a reformkorban csak kevés törvényt tudtak elfogadni. Oka: a javaslatnak 4 helyen is át kellett mennie ahhoz, hogy törvény legyen belőle:  megyegyűlés  országgyűlés alsótábla (köznemesek)  országgyűlés felsőtábla (főnemesek)  király (ha aláírta a javaslatot, törvény lett belőle, ezt nevezzük szentesítésnek) A reformkorban hozott 3 legfontosabb törvény:  Nyelvtörvény: 1844-től a magyar lett hazánkban a hivatalos nyelv.  Közös teherviselés: csak 2 adóra lesz érvényes: hídpénz (Lánchíd), házadó (a megyeházának befizetendő adó, ami fejlesztésekre fordítható, pl. útépítés)  Önkéntes örökváltság: a jobbágy felszabadulhat a földesúri terhek alól, ha:  a földesúr megengedi  a jobbágytelek árát ki tudja fizetni saját pénzéből 5. A reformokban alakultak ki az első magyar pártok is:  Konzervatív Párt (maradiak): nekik elég annyi, amennyit eddig elértek.  Ellenzéki Párt: több törvényt akar, mint amit eddig hoztak. Pl. Kossuth Lajos, Deák Ferenc.  Fiatal Magyarország.: ők akarták a legtöbb reformot és ezért harcolni is akartak. Vezetője Táncsics Mihály, tagjai: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Vajda János, Vidáts János, Irinyi József, Irányi Dániel, Degré Alajos – vagyis a későbbi márciusi ifjak. 11

12. FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1848-49 1. A forradalom előzményei:  az európai forradalmak (Párizs, Prága, Berlin, Bécs) megadják a követendő példát  a reformkori országgyűlések nem hoznak több eredményt, aki többet akar, lázadnia kell. 2. 1848. III. 15. Forradalom Pest-Budán a) Kirobbantói: a márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Vajda János, Vidáts János, Irinyi József, Irányi Dániel, Degré Alajos b) Programja: a 12 pont, főbb követelései:  cenzúra eltörlése = sajtószabadság  magyar minisztérium (kormány) és országgyűlések évente Pesten  törvény előtti egyenlőség: nincs hátrányos megkülönböztetés pl. vallás vagy származás miatt  jobbágyfelszabadítás, az úrbéri terhek (robot, adó, ajándék) eltörlése, kötelező örökváltsággal (minden jobbágyra vonatkozik, s a földesurat az állam kártalanítja)  közös teherviselés: a nemes is adózzon  unió: egyesülés Erdéllyel c) A forradalom menete: 1. A márciusi ifjak indulása a Pilvaxból 2. Egyetemek végiglátogatása – csatlakozik a fiatal értelmiség is 3. Landerer nyomdája: cenzúra nélkül kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt 4. Gyűlés a Nemzeti Múzeum előtt – tízezrek hallgatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt 5. A követelések aláírása a Városházán és a Helytartótanácsnál 6. Táncsics kiszabadítása a budai vár börtönéből 7. Ünnep a Nemzeti Színházban 3. Az áprilisi törvények:  A 12 pontot emelik törvényre Széchenyi és Kossuth fő követeléseivel kiegészítve  Batthyány Lajos kormánya 31 törvényt hoz, ezeket V. Ferdinánd szentesíti 1848. április 11-én.  A kormány tagjai: Batthyány Lajos (miniszterelnök), Szemere Bertalan (belügy), Széchenyi István (közlekedés, közmunkaügy), Kossuth Lajos (pénzügy), Eötvös József (vallás- és közoktatás), Deák Ferenc (igazságügy), Klauzál Gábor (földművelés és iparügy), Mészáros Lázár (hadügy), Esterházy Pál (király személye körüli miniszter, ma: külügy) 4. A szabadságharc eseményei: 1848 szeptembere: „a szeptemberi fordulat” bekövetkezése: 1. Európában leveik a forradalmakat 2. Jellasics seregei átlépik a Drávát: a forradalom szabadságharcba fordul át. A szabadságharc szakaszai: a) 1848 ősz: 1848. szeptember 29. Pákozd: Móga János megszalasztja Jellasics csapatait, majd Bécs alá vonulnak. Itt azonban Windisch-Gratz megveri a magyar sereget Schwechatnál. Ezzel eldől, hogy a harc el fog húzódni, nem lesz korai vége a háborúnak. b) 1848-49 tél: az udvar második támadása: A trónon Ferenc József váltja fel V. Ferdinándot és elrendeli a szabadságharc leverését. Windisch-Gratz csapatai megszállják a Dunántúlt, elfoglalják Pestet és megverik Kápolnánál Dembinskit is. A kormány Debrecenbe költözik. Szerencsére Bem József megtartja Erdélyt a piski csatában aratott győzelmével. c) 1849 tavaszi hadjárat: nagy győzelmek: Vác, Hatvan, Nagysalló, Isaszeg, Komárom, Buda. Gond: az osztrák sereg megsemmisítése és bekerítése nem sikerült a Duna-kanyarnál. d) 1849 nyár: győz az osztrák és orosz túlerő. Petőfi Sándor eltűnése a segesvári csatában Bem döntő veresége Haynautól Temesvárnál. 1849. augusztus 13. : Görgey Artúr leteszi a fegyvert Világosnál = a szabadságharc vége. Megtorlás: Haynau rémuralma: 1849. október 6-án Aradon kivégzik a 13 tábornokot, és ugyanaznap Budán kivégzik Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. 12

13. AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA TÖRTÉNETE 1. Előzmények: (a monarchia születése) a) Haynau rémuralma: tömeges kivégzések, (pl. aradi 13, Batthyány Lajos), várbörtönök, munkahelyi elbocsátások. Terrorral próbálnak meg rendet teremteni, majd Haynaut a közutálat miatt leváltották b) Bach Sándor miniszterelnöksége (Bach korszak)  önkényuralommal kormányozzák az országot  eltörlik az 1848-as áprilisi törvényeket, csak a reformkorban hozott törvényeket ismerik el. (nyelvtörvény, hídpénz, házadó, önkéntes örökválság)  a rendszer a passzív ellenállásba bukik bele c) Egyezkedések Ferenc József és Deák Ferenc között. Az egyezkedés okai:  Ausztriának kell Magyarország támogatása, mert külföldön sorra veszíti el a háborúkat (olasz és német egység csatáiban vereségek)  Magyarországnak a fejlődéshez kell az osztrák bankok pénze, de addig nem adnak, míg nincs béke 2. Az egyezkedések eredménye: 1867-ben kiegyezés Ferenc József és Deák Ferenc között a) A kiegyezés főbb pontjai:  Visszaállítják a 48-as törvényeket, de:  Magyarország nem lesz önálló, hanem Osztrák-Magyar Monarchia néven szövetségi (dualista) államot alkot Ausztriával. Két központja Bécs és Budapest lesz.  a két országot a közös ügyek kötik össze: hadügy, külügy, pénzügy  közös az uralkodó személye is: I. Ferenc József császár és király (K. u. K.)  a belügyeket viszont önállóan intézi a magyar országgyűlés! b) A kiegyezés következményei:  a béke megkötése után hitelt adnak az osztrák bankok→ nagy fejlődés Magyarországon  Magyarország. Ausztria mellett besodródik a vesztes első világháborúba. 3. Gazdasági fejlődés a kiegyezés után: lezajlik az ipari forradalom Magyarországon is:  gőzgépek alkalmazása a mezőgazdaságban  vasútépítés, megszületik a MÁV (vasminiszter: Baross Gábor)  világhírű lesz az élelmiszeripar (malom-,cukor-, és szeszipar)  Budapest világvárossá fejlődik (1896. millenniumi építkezések a honfoglalás 1000. évfordulójára)  iparvárosok kialakulása (Csepel, Diósgyőr, Ózd) 4. Társadalmi változások: kialakul a kapitalista társadalom:  király  tőkés nagybirtokosok és gyárosok  hivatalnokok (lecsúszott nemesek: dzsentrik),

 ipari munkásság (proletár),  parasztság (telkes gazda, házas/házatlan zsellér),  értelmiség (pl. én)

A munkásmozgalom nálunk inkább a mezőgazdaságban jellemző, fajtái:  olvasóköri mozgalom (Szántó Kovács János) aratósztrájkok . szakszervezetek kialakulása

 felvonulások, tüntetések  röplapok, újságok: (Népszava) terjesztése

5. A monarchia bukása: a nemzetiségeken múlott Nagy gond, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia többi nemzetisége nem kap olyan jogokat, mint az osztrákok vagy a magyarok, ezért igyekeznek elszakadni a monarchiától. Az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia a vesztes oldalon van, s legyengül. Emiatt a nemzetiségek akadálytalanul elszakadnak az országtól, ezzel az Osztrák-Magyar Monarchia darabokra esik szét. 13

14. MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT I. (1914-1919) 1. Az I. világháború (1914-18)  1914: A hadüzenet: Tisza István magyar miniszterelnök a szarajevói merénylet (Ferenc Ferdinánd és felesége  Gavrilo Princip által) után ellenzi a hadüzenetet (az OMM szerinte még nem kész a háborúra), a német nyomás (II. Vilmos császár) azonban kényszeríti a háború megindítására. A villámháborús haditerv kudarcot vall: Szerbia keményen ellenáll, súlyos harcok az oroszokkal is Przemysl mellett  1915.: Olaszország belépése az antant oldalán, ettől kezdve a Monarchia hadseregének egy része az olasz fronton harcol: Isonzo, Doberdo, Piave Bulgária hadba lépésével viszont sikerül Szerbia lerohanása  1916. Románia az antant oldalán lép be (ígéretet kap Erdély megszerzésére), de nem bírnak el a székelyekkel, majd besegít Németország is  Romániát megszállják a központi hatalmak  1917: A központi hatalmak kezdenek kimerülni  1918. okt. 17.: Tisza István bejelenti a parlamentben, hogy a háború elveszett: „Uraim! Ezt a háborút elveszítettük!”, majd 1918. november 3-án az OMM aláírja a megadásról szóló kapitulációt. 2. A háborús vereség következményei:  Szétesik az Osztrák-Magyar Monarchia  Magyarország független országgá válik  Gazdasági problémák: munkaerőhiány: a férfiakat a női és hadifogoly munka nem pótolja, élelmiszerhiány  jegyrendszer bevezetése, kényszer-beszolgáltatás, virágzó feketekereskedelem, infláció (pénzromlás)  A szomszéd országok területi követelésekkel lépnek fel 3. 1918. október 31. Őszirózsás forradalom  demokrácia bevezetése  kikiáltják a Magyar Népköztársaságot (köztársasági elnök: Károlyi Mihály)  belgrádi fegyverszünet (területek átengedése a Délvidéken)  szlovák (Felvidék) és román (Erdély) előrenyomulás a hadsereg nélküli országban (Linder Béla hadügyminiszter: „Nem akarok többé katonát látni!” (Arany Balfácán – díj)  gazdaság: sikertelen földreform Bukásuk:  nem tudják megoldani a gazdasági válságot  nem hajlandóak újabb színmagyar területek átengedésére a Vix-jegyzék szerint lemondanak b) A Tanácsköztársaság (1919 március-augusztus között)  vezetői: Kun Béla és Garbai Sándor (a Forradalmi Kormányzótanács irányítói)  vörösterror a hatalom megszilárdítására (Lenin-fiúk)  gazdaság: állami tulajdonba veszik a gyárakat , földeket →csődbe jutnak, mert a közösbe senki nem akar dolgozni, viszont annál több a lopás  harc az antanttal: (hadvezér: Stromfeld Aurél ) Északon győzelem a Felvidéken a csehek ellen, de keleten vereség a románo któl. Bukásuk:  az antant nem ismeri el őket  országos támogatottságuk sincs a terror miatt és a gazdaságpolitika miatt  a Felvidék cseheknek való visszaadása miatt a hadsereg feloszlik (dühükben hazamennek)  a románok nem tartják be a visszavonulásra vonatkozó megállapodást és megszállják Budapestet.

14

15. MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT II. (1920-1945) 1. A Horthy – korszak (1920 – 1944)  vitéz nagybányai Horthy Miklósról kapta a nevét, aki az antant segítségével jutott hatalomra.  Magyarország államformája: király nélküli királyság, vezetője: Horthy Miklós kormányzó  Békekötés: 1920. június 4. trianoni béke: a) diktálja: a négy nagy: Wilson (USA), Lloyd George (Nagy-Britannia), Orlando (Olaszország), Clemenceau (Franciaország) b) előírások:  Területi elcsatolások: Erdély – Románia, Felvidék és Kárpátalja – Csehszlovákia , Délvidék – Jugoszlávia, Őrvidék – Ausztria, Fiume – Olaszország, szepesi falvak - Lengyelország  Jóvátétel fizetése  katonai előírások (pl. nincs légierő, a hadsereg létszáma maximum 35 ezer fő lehet)  Gazdaság (Bethlen István irányításával):  jóvátétel elengedése, új pénz: a pengő, külföldi kölcsönökből a gazdaság fejlesztése  gond: a gazdasági világválság megakadályozza a fejlődést  Külpolitika: fő cél: a trianoni béke eltörlése, felülvizsgálata (revíziója) 2 irányvonal jellemző:  Bethlen István: angol – francia szövetség kell nekünk, mert ők hozták létre a békét  velük kell egyezkedni a felülírásról is  Gömbös Gyula: német – olasz szövetség kell, mert ők is a békerendszer ellen vannak. Belesodródás a II. világháborúba: Hitler agresszív politikáját kihasználva visszaszerezzük a Trianonban elvett területeink egy részét ezekért Hitler katonai segítségét kér  Hitler szövetségesei leszünk a II. világháborúban. 2. Magyarország a II. világháborúban: Taktikánk: visszaszerezni a Trianonban elvesztett területeket minél kevesebb harc árán, ezért semlegesek maradunk és mindként féllel tárgyalunk a területek visszavételéről. Terület-visszaszerzések:  első bécsi döntés: a Felvidék egy részét visszakapjuk (1938)  Kárpátalja megszerzése Csehszlovákia szétveréskor (1939)  második bécsi döntés: Hitler visszaadja Észak-Erdélyt (1940)  a Délvidék elfoglalása Jugoszlávia német megszálláskor (1941) Belépésünk a háborúba: Hitler katonai segítséget kér a Szovjetunió ellen, meg is kapja. Hitler ekkor még legyőzhetetlennek tűnik  úgy látszik, hogy érdemes vele szövetkezni 1941. június 26.: Kassát ismeretlen gépek bombázzák, ezt a szovjetekre lehet fogni hadat üzenünk a Szovjetuniónak Háborús események: a) vereség a szovjetektől: a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban (3 hídfő: Uriv, Scsucsje, Korotojak) b) a vereség miatt tárgyalni kezdünk az angolokkal, ezért megvalósul a Margaréta-terv: Hitler csapatai megszállják és kifosztják Magyarországot c) Horthy megpróbál átállni a szövetségesekhez, ezért a németek letartóztatják, Magyarország Szálasi Ferenc rémuralma alá kerül d) A Szovjetunió Vörös Hadserege kiűzi a németeket, de rajtunk ez nem segít: a németek helyett az oroszok foglalták el Magyarországot. (1945. április 4.: a háború vége Magyarországon.)

15

16. A SZOVJETUNIÓ ÁRNYÉKÁBAN (1945-1990) 1. Előzmények: 



1945. február: a jaltai konferencián a szövetséges államok vezetői: Churchill (Nagy-Britannia), Roosevelt (USA) és Sztálin (Szovjetunió) megegyeznek arról, hogy Kelet-Európa ( így köztük hazánk is) a Szovjetunió befolyása alá kerül ( Ez azt jelenti, hogy csak papíron önállóak, de igazából a Szovjetunió dirigál nekik.) 1945. április: Magyarország szovjet megszállás alá kerül.

2. A koalíciós időszak (1945 -48) a) 1945-ös választások: 4 párt kerül a parlamentbe: 1. Független Kisgazdapárt 2. Szociáldemokrata Párt 3. Kommunista Párt 4. Parasztpárt b)   

Fontosabb intézkedések: az ország újjáépítése földosztás: egy millió család földet kap, megszűnnek a nagybirtokok államosítások (bányák, gyárak, bankok, iskolák)

3. A Rákosi – diktatúra (1948 – 56) 1948. A fordulat éve: 1947-ben elcsalják a választásokat a Kommunista Párt javára (kékcédulás csalás) Kiépül a Rákosi – diktatúra: mindenben a sztálini Szovjetunió követése jellemző.  egypártrendszer bevezetése (Magyar Dolgozók Pártja)  terror (irányítja az Államvédelmi hatóság, röviden ÁVH vagy ÁVÓ)  személyi kultusz („bölcs vezér”, portrék, tapsvihar, versek, dalok stb.)  mezőgazdaság tönkretétele (beszolgáltatás, söprés, téeszesítés)  erőltetett iparosítás (vas és acél országa)  kommunista városok: Dunaújváros, Kazincbarcika, Tatabánya, Dorog 4. Forradalom és szabadságharc, 1956 a) A kezdet: 1956. október 23. tüntetés a Bem-szobornál Követelések: mindazt visszaalakítani, amit Rákosi és társai (a „négyesfogat”) elszúrtak: A) B) C) D) E)

Rákosi lemondása és bíróság elé állítása Nagy Imre legyen a miniszterelnök ÁVH megszüntetése, terror leállítása orosz csapatok kivonulása „ruszkik haza” demokrácia a diktatúra helyett,

F) G) H) I) J)

a mezőgazdaság fejlesztése, a beszolgáltatás, padlássöprés eltörlése, túlzott iparosítás leállítása, március 15. és október 6. legyen ünnep új címer a Rákosi-címer helyett

b) Átmeneti győzelem (október 23. - november 3.):  harcok az utcákon (Parlamenti sortűz, a Rádió elfoglalása., Széna tér, Corvin köz )  az ország kilép a Varsói Szerződésből szovjet csapatok kivonulnak a fővárosból  Rákosi elmenekül, Nagy Imre alakít kormányt teljesítik a követelések nagy részét c) A vereség ( november 4-től 11-ig ): Tankok özönlenek Budapestre, és vérbe fojtják a forradalmat 5. A Kádár – korszak: (1957-1989) – nevét Kádár Jánosról kapta a) Kemény diktatúra (1957-1963)  megtorlás (Nagy Imre és társainak kivégzése)  Az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) létrehozása  az egypártrendszer visszaállítása b) Puha diktatúra (1963 – 1989)  külföldi kölcsönök felvétele  emelkedő életszínvonal, világszínvonalú lesz a mezőgazdaság  Magyarország lesz a legfejlettebb szocialista állam: ,,a legvidámabb barakk ’’ 16

17. A RENDSZERVÁLTÁS MAGYARORSZÁGON 1.

Időszak: az 1980-as - 1990-es évek fordulója

2.

Rendszerváltás = az uralmi rendszer alapvető megváltozása  a diktatúra helyét átvette a parlamentáris demokrácia  az egypártrendszer helyett kialakult a többpártrendszer  az állami tulajdon uralmát felváltotta a magántulajdon.

A rendszerváltás békés körülmények között jött létre.  a váltás folyamatát „csendes” vagy „tárgyalásos” forradalomnak is szokták nevezni. 3. A rendszerváltás előzményei a) Belső változások: az 1980-as évek végére az ország súlyosan eladósodott  kiderült, hogy politikai változásra van szükség ennek megoldására. b) Külső változások: Mihail Gorbacsov, kivonta a megszálló szovjet csapatokat Kelet-Európából (Magyarországról 1991 nyarán takarodott ki az utolsó katona)  a rendszerváltás zöld utat kapott 4. A rendszerváltás folyamata hazánkban  A többpártrendszer kialakulása a) Megalakulnak az új pártok: Magyar Demokrata Fórum (MDF), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) b) Újjáalakulnak a történelmi pártok: Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP), Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) c) Felbomlik az MSZMP: Magyar Szocialista Párt (MSZP) és Munkáspárt  Két jelképes temetés 1989-ben: a) Nagy Imre és társai újratemetése  megtörténik 1956 rehabilitációja is: Pozsgay Imre egy rádióbeszédben ellenforradalom helyett népfelkelésnek nevezi át az 1956-os eseményeket b) Ugyanebben az évben Kádár János   jelképezi a Kádár-korszak végét is  1989. október 23. Szűrös Mátyás kikiáltja a köztársaságot  a köztársaság ünnepe (hivatalosan még mindig nem 1956-é!)  az államforma is megváltozik: a kommunista Magyar Népköztársaság helyett létrejön a demokratikus Magyar Köztársaság 1990-ben szabad parlamenti választásokat írnak ki az országgyűlési képviselők megválasztására  azóta is működik a négyévenkénti választási rendszer. A rendszerváltás utáni miniszterelnökök: Választási ciklus 1990-1994 1994-1998 1998-2002 2002-2010 2010-

Miniszterelnökök Antall József (1990-93) Boross Péter (1993-94) Horn Gyula Orbán Viktor Medgyessy Péter (2002-2004) Gyurcsány Ferenc (2004-2009) Bajnai Gordon (2009-2010) Orbán Viktor

Köztársasági elnökök (őket nem 4, hanem 5 évente választják meg): 1989-1990: Szűrös Mátyás (ideiglenesen) 1990-2000: Göncz Árpád 2000-2005: Mádl Ferenc

2005-2010: Sólyom László 2010-2012 : Schmitt Pál 2012- : Áder János 17

Magyarország királyai Árpád-ház I. (Szent) István I. (Orseolo) Péter Aba Sámuel I. (Orseolo) Péter I. András I. Béla Salamon I. Géza I. (Szent) László (Könyves) Kálmán II. István II. (Vak) Béla II. Géza III. István II. László (ellenkirály) IV. István (Ellenkirály) III. Béla Imre III. László II. András IV. Béla V. István IV. (Kun) László III. András Premysl-ház Vencel Wittelsbach-ház Otto Anjou-ház Károly-Róbert (Nagy) Lajos Mária II. (Kis) Károly Luxemburgi-ház Luxemburgi Zsigmond Habsburg-ház Albert Jagelló-ház I. Ulászló Habsburg-ház V. (Utószülött) László Hunyadi-ház I. Mátyás Jagelló-ház II. Ulászló II. Lajos Szapolyai-ház I. János

1000-1038 1038-1041 1041-1044 1044-1046 1046-1060 1060-1063 1063-1074 1074-1077 1077-1095 1095-1116 1116-1131 1131-1141 1141-1162 1162-1172 1162-1163 1163 1172-1196 1196-1204 1204-1205 1205-1235 1235-1270 1270-1272 1272-1290 1290-1301

Habsburg-ház I. Ferdinánd I. Miksa Rudolf II. Mátyás II. Ferdinánd III. Ferdinánd I. Lipót I. József III. Károly Mária Terézia Habsburg–Lotharingiai-ház II. József II. Lipót I. Ferenc V. Ferdinánd Ferenc József IV. Károly Erdély fejedelmei

1301-1305 1305-1307 1308-1342 1342-1382 1382-1385 1385-1386 1387-1437 1437-1439 1439-1444 1444-1458 1458-1490 1490-1516 1516-1526 1526-1540

18

1526-1564 1564-1576 1576-1608 1608-1619 1619-1637 1637-1657 1657-1705 1705-1711 1711-1740 1740-1780 1780-1790 1790-1792 1792-1835 1835-1848 1848-1916 1916-1918

Magyarország kormányzói A magyar történelemben, jogtörténetben 1446-ban hozták létre ezen intézményt. A kormányzó a király helyett vezette az országot, ha nem volt törvényes király vagy még kiskorú volt. Latin elnevezése 'gubernator'. Hunyadi János (1446-1453) Szilágyi Mihály (1458) Lodovico Gritti (1530-1534) Johann Caspar Ampringen (1673-1681) Kossuth Lajos (1849) - kormányzó-elnök Horthy Miklós (1920-1944) Miniszterelnökök Magyar Királyság (1848-1849)  gróf Batthyány Lajos, 1848. március 17. - 1848. október 2.  Kossuth Lajos (az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke) 1848. október 2. - 1849. május 1.  Szemere Bertalan, 1849. május 2. - 1849. augusztus 11. Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918)  gróf Andrássy Gyula, 1867. február 20. - 1871. november 14.  gróf Lónyay Menyhért, 1871. november 14. - 1872. december 5.  Szlávy József, 1872. december 5. - 1874. március 21.  Bittó István, 1874. március 21. - 1875. március 2.  báró Wenckheim Béla, 1875. március 2. - 1875. október 20.  Tisza Kálmán, 1875. október 20. - 1890. március 15.  gróf Szapáry Gyula, 1890. március 15. - 1892. november 19.  gróf Wekerle Sándor, 1892. november 19. - 1895. január 15.  báró Bánffy Dezső, 1895. január 15. - 1899. február 26.  Széll Kálmán, 1899. február 26. - 1903. június 27.  gróf Khuen-Héderváry Károly, 1903. június 27. - november 3.  gróf Tisza István, 1903. november 3. - 1905. június 18.  Fejérváry Géza, 1905. június 18. - 1906. április 8.  gróf Wekerle Sándor, 1906. április 8. - 1910. január 17.  gróf Khuen-Héderváry Károly, 1910. január 17. - 1912. április 22.  Lukács László, 1912. április 22. - 1913. június 10.  Tisza István, 1913. június 10. - 1917. június 5.  gróf Eszterházy Móric, 1917. június 15 - 1917. augusztus 23.  gróf Wekerle Sándor, 1917. augusztus 23. - 1918. október 29.  gróf Hadik János, 1918. október 29. - 1919. október 31. Első köztársaság (1918-1919)  gróf Károlyi Mihály, 1918. október 31. - 1919. január 19.  Berinkey Dénes, 1919. január 19. - 1919. március 21. Magyar Tanácsköztársaság (1919)  Garbai Sándor, (a Forradalmi Kormányzótanács elnöke), 1919. március 21. - 1919. augusztus 1. Magyar („király nélküli”) Királyság, miniszterelnökök (1919-1944)  Peidl Gyula, 1919. augusztus 1. - 1919. augusztus 6.  Friedrich István, 1919. augusztus 6. - 1919. november 24. 19

               

Huszár Károly, 1919. november 24. - 1920. március 15. Simonyi-Semadam Sándor, 1920. március 15. - 1920. július 19. gróf Teleki Pál, 1920. július 19. - 1921. április 14. gróf Bethlen István, 1921. április 14. - 1931. augusztus 24. gróf Károlyi Gyula, 1931. augusztus 24. - 1932. október 1. Gömbös Gyula, 1932. október 1. - 1936. október 6. Darányi Kálmán, 1936. október 12. - 1938. május 14. Imrédy Béla, 1938. május 14. - 1939. február 16. gróf Teleki Pál, 1939. február 16. - 1941. április 3. Bárdossy László, 1941. április 3. - 1942. március 9. Kállay Miklós, 1942. március 9. - 1944. március 22. Sztójay Döme, 1944. március 22. - 1944. augusztus 29. Lakatos Géza, 1944. augusztus 29. - 1944. október 16. Szálasi Ferenc (mint nemzetvezető), 1944. október 16. - 1945. március 28. Dálnoki Miklós Béla (Ideiglenes Nemzeti Kormány), 1944. december 22. - 1945. november 15. Tildy Zoltán, 1945. november 15. – 1946. február 4.

Második köztársaság, miniszterelnökök  Nagy Ferenc, 1946. február 4. – 1947. május 31.  Dinnyés Lajos, 1947. május 31. – 1948. december 10. Magyar Népköztársaság, a Minisztertanács elnökei  Dobi István, 1948. december 10. – 1952. augusztus 14.  Rákosi Mátyás, 1952. augusztus 14. – 1953. július 4.  Nagy Imre, 1953. július 4. – 1955. április 18.  Hegedűs András, 1955. április 18. – 1956. október 24.  Nagy Imre, 1956. október 24. - 1956. november 4.  Kádár János, 1956. november 4. – 1958. január 28.  Münnich Ferenc, 1958. január 28. – 1961. szeptember 13.  Kádár János, 1961. szeptember 13. – 1965. június 30.  Kállai Gyula, 1965. június 30. – 1967. április 14.  Fock Jenő, 1967. április 14. – 1975. május 15.  Lázár György, 1975. május 15. – 1987. június 25.  Grósz Károly, 1987. június 25. – 1988. november.  Németh Miklós, 1988. november. – 1990. május 23. Harmadik köztársaság, miniszterelnökök – lásd a rendszerváltás tételben! MTK (nem focicsapat, magyar történelmi kronológia) 895-907: Honfoglalás (2 szakaszban) 895: Árpád a magyar sereg élén a Vereckei-hágón keresztül benyomul az Alföldre; 896-900: A Kárpát-medence fokozatos elfoglalása 900-907: az elfoglalt Kárpát-medence védelme (bajor támadások visszaverése) 907: Árpád fejedelem halála 933: Magyar vereség I.(Madarász) Henrik seregétől Merseburgnál 955: Magyar vereség I. Ottó seregétől Augsburgnál 972-997: Géza fejedelem uralma 973: Géza nagyfejedelem követeket küld I. Ottó császárhoz; Német papok és lovagok érkeznek Magyarországra; Elkezdődik a térítés 997-1038: Szent István 20

997: Géza fejedelem halála; István fejedelemmé választása; Koppány lázadása 1000/1001:. István királlyá koronázása a II. Szilveszter pápa által küldött koronával 1038. augusztus 15.:I. István halála 1041: Trónharcok Péter és Aba Sámuel között; Aba Sámuelt királlyá választják 1044: Ménfői csata - III. Henrik német császár győzelmet arat Aba Sámuel felett; Péter elfoglalja a trónt 1046: Vata pogánylázadása; András megszerzi a trónt Pétertől 1051-1052: III. Henrik sikertelen támadásai a Magyar Királyság ellen (Vértes, Pozsony) 1055: I. András megalapítja a Tihanyi-apátságot 1061: Trónharc I. András és Béla herceg között (korona és kard); András halála; I. Béla trónra lépése; Vata fiának, Jánosnak a pogánylázadása 1077-1095: Szent László uralma 1083: István király és Imre herceg szentté avatása 1091: I. László hadjárata Horvátországba; 1095-1116: Könyves Kálmán uralma 1172-1196: III. Béla uralma 1192-95: A Pray-kódex keletkezése (benne a legrégibb magyar szövegemlék, a Halotti Beszéd) 1205-1235: II. András 1213: Gertrúd királyné meggyilkolása 1217-18: II. András keresztes hadjárata a Szentföldre 1222: Az Aranybulla első kiadása 1235-1270: IV. Béla 1235-36: Julianus barát első útja a volgai magyarokhoz (Magna Hungariába) 1241-42: Muhi csata. Tatárjárás; Batu kán vezette hadak betörése Magyarországra, majd kivonulásuk 1301.január 14.: III. András halálával kihal az Árpád-ház férfiága 1308-1342: Károly Róbert (I. Károly) 1312: Rozgonyi-csata - I. Károly legyőzi Csák Máté hadait 1335: Magyar, cseh és lengyel király találkozója Visegrádon 1342-1382: I. Nagy Lajos 1351: Nagy Lajos törvényei; Az Aranybulla megerősítése 1367: A pécsi egyetem alapítása 1370: Nagy Lajost lengyel királlyá koronázzák; lengyel-magyar perszonálunió 1382-ig 1387-1437: Luxemburgi Zsigmond 1396: Nikápolyi-csata - Zsigmond vereséget szenved a töröktől 1428: Zsigmond Galambócnál vereséget szenved a töröktől 1433: Rómában német császárrá koronázzák Zsigmondot 1437: Budai Nagy Antal vezette erdélyi parasztfelkelés; 1437-39: Az első Habsburg a magyar trónon: Albert 1440-1444: Az első Jagelló a magyar trónon: I. Ulászló 1443-44: Hunyadi János hosszú hadjárata a török ellen 1444: Várnai-csata - Ulászló elesik a harcban 1446: Hunyadi János kormányzóvá választása V. László kiskorúsága idejére 1448: Rigómezei vereség a töröktől 1456.július 21. Nándorfehérvári csata a törökkel - győzelem! 1458-1490: Hunyadi Mátyás királysága 1479: Kenyérmezei csata - Győzelem a török ellen 1485: Mátyás beveszi Bécs városát 1490-1516: II. Jagelló Ulászló (Dobzse László) 1505: Rákosi-végzés: a köznemesek kimondják, hogy többé nem választanak idegen uralkodót magyar királynak 1514. Dózsa György vezette parasztháború 1516-1526: II. Lajos uralma 1521: A török beveszi Nándorfehérvárt 1526.augusztus 29. Mohácsi-csata - súlyos vereség a töröktől - II. Lajos halála 21

1526: Székesfehérváron királlyá koronázzák I. (Szapolyai) Jánost 1526: A pozsonyi országgyűlés királlyá választja I. (Habsburg) Ferdinándot 1532: Kőszeg ostroma 1541: A török elfoglalja Budát, az ország 3 részre szakad 1552: Temesvár, Drégely, Szolnok török bevétele, az egri vár ostroma 1566: A török beveszi Szigetvárt; II. Szulejmán halála, id. Zrínyi Miklós kirohanása a várból 1604-1606: Bocskai-felkelés 1613-1629: Bethlen Gábor fejedelemsége, Erdély aranykora (Tündérkert) 1663: ifj. Zrínyi Miklós felégeti az eszéki hidat 1664: Montecuccoli győzelme a török ellen a szentgotthárdi csatában, Vasvári béke, ifjabb Zrínyi Miklós halála 1666-71: Wesselényi Ferenc mozgalma a Habsburgok ellen 1682-85: Thököly Imre felvidéki fejedelemsége 1686: A szövetséges csapatok felszabadítják Budát 1699: Karlócai béke. Kisebb területek kivételével az ország felszabadul a török uralom alól 1703-1711: Rákóczi-szabadságharc 1705: Szécsényi országgyűlés II. Rákóczi Ferenc Magyarország vezérlő fejedelmévé választása 1707: Ónodi országgyűlés - Habsburg ház trónfosztása 1708: Trencséni csata - döntő vereség a császári seregektől, az utolsó kuruc országgyűlés Sárospatakon (jobbágykatonaság bevezetése, de már későn) 1711: Szatmári béke, nagymajtényi fegyverletétel 1711-1740: III. Károly 1723. osztrák nőági örökösödési szerződés elfogadása: Pragmatica Sanctio 1735.április: II. Rákóczi Ferenc meghal Rodostóban 1740-1780: Mária Terézia 1767: Úrbéri rendelet: szabályozza a jobbágyi terheket 1777: Az oktatásügyet szabályozó Ratio Educationis kiadása 1780-1790: II. József 1794-95: Martinovics Ignác vezette magyar jakobinus mozgalom 1825: Széchenyi István egy évi jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudós Társaság alapítására (Akadémia) 1830: Megjelenik Széchenyi Hitel című műve 1838: Nagy dunai árvíz - Wesselényi Miklós az „árvízi hajós” 1841: Megindul Kossuth szerkesztésében a Pesti Hírlap 1844: Az országgyűlés hivatalos államnyelvnek nyilvánítja a magyart 1848.március 15.: kitör a Pesti forradalom; V. Ferdinánd kinevezi az első felelős magyar kormányt; 1848. április 11.: Az uralkodó szentesíti az "áprilisi törvényeket"; 1848. szeptember 11. – 1849. augusztus 13. Szabadságharc 1849. április 14.: Függetlenségi Nyilatkozat, a Habsburgok 2. trónfosztása 1849. augusztus 13.: a világosi fegyverletétel 1867. A magyar országgyűlés megszavazza a kiegyezési törvényt (1867.XII.tc.) 1868: Horvát - magyar kiegyezés; a népiskolai és nemzetiségi törvény megszületése 1873: Pest, Buda, Óbuda egyesítése, Budapest születése 1894: Kossuth Lajos halála és budapesti temetése, a polgári házasságról szóló törvény 1896: A millenniumi kiállítás és a budapesti földalatti megnyitása 1914.június 28.: Szarajevóban meggyilkolják Ferenc Ferdinánd trónörököst, a Monarchia hadat üzen Szerbiának; az I. világháború kitörése 1914-18: az első világháború 1918. október 31.: Polgári demokratikus ("őszirózsás") forradalom; 1918. november 16.: Az I. Magyar (Nép)köztársaság kikiáltása; 1919. március 21. – augusztus 1.: A magyar Tanácsköztársaság 1919. november 16.: Horthy Miklós bevonul Budapestre; 1920-44. Horthy Miklós kormányzósága, a király nélküli királyság 1920. június 4.: Trianoni béke 22

1921: IV. Károly visszatérési kísérletei, a Habsburg-ház 3. trónfosztása; 1921-31: Bethlen István miniszterelnöksége, a konszolidáció időszaka 1927: a pengő bevezetése 1931-32: Károlyi Gyula miniszterelnöksége, a gazdasági válság eléri Magyarországot 1932-36: Gömbös Gyula miniszterelnöksége 1936-38: Darányi Kálmán miniszterelnöksége, a győri fegyverkezési program meghirdetése 1938-39: Imrédy Béla miniszterelnöksége 1938: Az első bécsi döntés - a Felvidék egy részének visszacsatolása; 1939-41: Teleki Pál miniszterelnöksége 1939.március 15.: Kárpátalja megszállása; 1940: A második bécsi döntés - Észak-Erdély visszacsatolása; 1941.április: Teleki Pál öngyilkossága; Magyarország megtámadja Jugoszláviát és visszaszerzi a Délvidék egy részét és a Muraközt 1941-42: Bárdossy László miniszterelnöksége 1941. június 26. Kassai bombázás, június 27. hadüzenet a Szovjetuniónak; 1942-44: Kállay Miklós miniszterelnöksége 1943.január: A második magyar hadsereg pusztulása Voronyezsnél - a Don folyó mellett; A kormány titkos tárgyalásai a nyugati hatalmakkal 1944.március 19.: Magyarország német megszállása; Sztójay Döme, majd Lakatos Géza miniszterelnöksége 1944. október 15.: Horthy sikertelen kiugrási kísérlete; Szálasi Ferenc rémuralma 1944. december: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása; 1945. április: A II. világháború befejeződése Magyarország területén; 1945: Országgyűlési választások; koalíciós kormány létrejötte - MKP, SZDP, FKGP, NPP 1946: A II. Magyar Köztársaság kikiáltása; a forint bevezetése; 1947: a párizsi békeszerződés (Trianon reload); a kékcédulás országgyűlési választások; 1948-1956: A Rákosi-diktatúra 1953-55: Nagy Imre első miniszterelnöksége 1956. október 23. –november 11.: Forradalom és szabadságharc 1956-1989: A Kádár-korszak (1956-63: kemény diktatúra, 1963-89: puha diktatúra) 1958.június 16.: Nagy Imre és társai halálra ítélése és kivégzése 1968: az Új gazdasági mechanizmus bevezetése; a Magyar Néphadsereg egységei részt vesznek a Csehszlovákia elleni intervencióban 1974. május 30.: egy markáns történelemformáló egyéniség születése 1989-1990: a rendszerváltás időszaka 1989. október 23.: A III. Magyar Köztársaság kikiáltása 1990: Az első demokratikus népszavazás, többpártrendszerű országgyűlési választások: MDF, FKGP és a KDNP szerez többséget; hivatalba lép Antall József kormánya; az országgyűlés köztársasági elnökké választja Göncz Árpádot.

23

MI URUNK: A PÉNZ (ÍRTA ADY ENDRE), avagy tudni kell, hogy melyik bankjegyünknek ki van az elején és mi van a hátoldalán! (írta Kiss Attila) 24