Szociális jog I. 2014. március 27. dr. Tóth Zsófia Emberi Erőforrások Minisztériuma Segélyek és Támogatások Főosztálya .
A pénzbeli és természetbeni ellátások csoportosítása 1. Működési mechanizmusuk szerint: Biztosítási elvű Univerzális Rászorultságtól függő 2. Célcsoportjuk szerint: Családok, gyermekek Idősek Aktív korú nem foglalkoztatottak Megváltozott munkaképességűek, fogyatékos személyek 3. Jellegük szerint: • Jövedelempótló • Jövedelemkiegészítő • Krízishelyzetben nyújtott támogatás
.
pénzbeli és természetbeni ellátások/támogatások
biztosítási elvű ellátások
gyermekgondozáshoz kapcsolódó ellátások (egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai)
meghatározott feltételek, élethelyzetek esetén adható, univerzális ellátások
családtámogatások (pl. családi pótlék, anyasági támogatás, gyes, gyet,)
megváltozott munkaképességűek ellátásai (egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai)
fogyatékkal élők hátránykompenzáló ellátásai
nyugellátás
foglalkoztatáspolitikai ellátások
rászorultságtól függő ellátások
jövedelempótló ellátások (aktív korúak ellátása, időskorúak járadéka, ápolási díj )
jövedelemkiegészítő ellátások (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, közgyógyellátás, szeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás)
krízisellátás (önkrományzati segély
.
Biztosítási elvű ellátások Lényegük: előzetes biztosítási idő meglétéhez kötöttek, a jogosultságot járulék fizetése alapozza meg. • az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (gyermekgondozáshoz kapcsolódó ellátások, megváltozott munkaképességűek ellátásai), • a nyugdíjbiztosítás pénzbeli ellátásai, • az álláskeresési ellátások. Jogszabályok: • 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól • 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról • 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról • 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról .
Univerzális ellátások Előzetes biztosítási időhöz nem kötött, bizonyos élethelyzetekhez kapcsolódó, ellátások, amelyekre való jogosultság megszerzése nem függ előzetes biztosítási időtől vagy jövedelemi rászorultságtól. univerzális családtámogatások, fogyatékos személyek hátránykompenzáló ellátásai Jogszabály: 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
.
Rászorultságtól függő ellátások A jövedelemmel nem rendelkező, vagy alacsony jövedelmű személyek, családok számára biztosítható ellátások. Céljuk, hogy a megélhetéshez és az emberi méltóság megőrzéséhez szükséges minimális jövedelmet biztosítsák úgy, hogy ne eredményezzék segélyezési csapda kialakulását. Ide tartoznak a szociális törvényben szabályozott szociális segélyek, valamint a gyermekvédelmi törvény szerinti pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások. Egyes esetekben a szociális törvény nem szabályoz jövedelmi rászorultsági feltételt, ezek az ellátások vegyes jellegű ellátásnak tekinthetők (pl. alanyi közgyógyellátás, alanyi ápolási díj).
.
Rászorultságtól függő ellátások Jogszabályok I. 1. Alaptörvény XIX. Cikk (1)-(3) bekezdés (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. .
Rászorultságtól függő ellátások Jogszabályok II. 2. Törvények 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szt.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.) 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 3. Kormányrendeletek 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 149/1997. (IX.10.) a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és a gyámügyi eljárásról 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről .
Rászorultságtól függő ellátások- alapvető működési elvek Az ellátások szabályai normatív módon meghatározottak, azzal, hogy az ellátásokat a települési önkormányzat kiegészítheti, további ellátásokat állapíthat meg. A segély jogosultja az egyén, de a jogosultság vizsgálatánál a család vagy a háztartás tagjait is figyelembe kell venni. Bizonyos ellátásokra egy családban/háztartásban csak egy személy jogosult (pl. foglalkoztatást helyettesítő támogatás, lakásfenntartási támogatás). A jogosultság feltétele általában a jövedelmi-vagyoni rászorultság, amelyet jövedelemés/vagy vagyonvizsgálattal állapítanak meg (kivéve pl. alanyi közgyógyellátás, alanyi ápolási díj). A különböző ellátások különböző jövedelmi szint alatt élők számára érhetők el. A jövedelmi szint meghatározása az öregségi nyugdíjminimum (28 500 Ft) arányában kerül meghatározásra (illusztráció a következő dián). Gyakori a jogosultság feltételhez kötése, az együttműködés valamilyen formájának előírása (pl. együttműködés a munkaügyi központtal, közfoglalkoztatásban való részvétel, a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása, az adósság törlesztése).
.
Rászorultságtól függő ellátások Az egyes ellátásoknál alkalmazott jövedelmi küszöbök (az öregségi nyugdíjminimum %ában) 250
250 200 150 130
150 90 100
95
80
50 0
.
130 100
140
Az Szt. és a Gyvt. személyi hatálya – külföldiek a pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerében Az Szt. személyi hatálya az alábbi személyi körökre terjed ki: Magyar állampolgár Bevándorolt, letelepedett személy Menekült, oltalmazott, hontalan A szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorló, itt lakcímmel rendelkező személy (pl. EU-polgár, az ő 3. országból származó családtagja). Figyelem, az ő jogosítványaik nem korlátlanok: ha három hónapnál hosszabb ideig részesülnek aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában vagy méltányossági ápolási díjban, akkor az eljáró hatóságnak erről tájékoztatnia kell az idegenrendészeti hatóságot, amely vizsgálhatja, hogy a személy nem jelent-e indokolatlan terhet a szociális ellátórendszerre, és így a tartózkodási joga is megszűnhet. EU kék kártyával rendelkezők (magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély): csak az időskorúak járadéka esetén. + önkormányzati segélyt, étkezést, szállást kell biztosítani az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak (EU-tagállamokon kívül pl. Ukrajna, Oroszo., Szerbia, Albánia) Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgárai számára, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. .
Az Szt. és a Gyvt. személyi hatálya – külföldiek a pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerében A Gyvt. személyi hatálya az alábbi személyi körökre terjed ki: Magyar állampolgár Letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású személy Menekült, oltalmazott, hontalan gyermek, fiatal felnőtt és szülei Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, ha itt lakcímmel rendelkezik, A tizennyolcadik életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre, aki felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig amíg ilyen személy felügyelete alá kerül - feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.
.
A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások szempontjából lényeges fogalmak Hol találhatók: Szt. (4.§) és Gyvt. (5.§) elején, az értelmező rendelkezések között, vagy egyes esetekben az egyes ellátásoknál Pl. család, háztartás, jövedelem, vagyon, közeli hozzátartozó, fogyasztási egység. Jelentőségük: ezek a fogalmak határozzák meg, hogy egy adott ellátásra való jogosultság vizsgálatánál kiket veszünk figyelembe, és nekik milyen jövedelemét/vagyonát vesszük számításba. Fogyasztási egység: a családtagoknak vagy háztartástagoknak a családon (háztartáson) belüli fogyasztási szerkezetét kifejező arányszáma (pl. az első nagykorú családtag arányszáma 1,0; a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9, gyermekek: 0,7-0,8.). A fogyasztási egység bevezetésének indoka: a család költségei nem növekszenek arányosan a családban élők számával. .
Hatáskör és illetékesség pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásoknál 1. Hatáskörrel rendelkező szerv: az adott feladat ellátására jogosult és köteles hatóság Hatáskör az Szt. szerinti ellátásoknál: jegyző
járási hivatal
képviselő-testület
aktív korúak ellátása
időskorúak járadéka
méltányossági ápolási díj
lakásfenntartási támogatás
alanyi ápolási díj
önkormányzati segély
alanyi és normatív közgyógyellátás méltányossági közgyógyellátás egészségügyi szolgáltatásra való adósságkezelési szolgáltatás jogosultság egyéb
Másodfokon eljáró hatóság: szociális és gyámhivatal, kivéve a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyeknél, ahol bírósági felülvizsgálatnak van helye. .
Hatáskör, illetékesség pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásoknál Hatáskör Gyvt. szerinti ellátásoknál: jegyző óvodáztatási támogatás rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
járási gyámhivatal gyermektartásdíj megelőlegezése otthonteremtési támogatás
Másodfokon eljáró hatóság: szociális és gyámhivatal 2. Illetékesség: azt határozza meg, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok közül melyiknek kell eljárnia. Szt. és Gyvt. szerint főszabály: a bejelentett lakóhely szerinti illetékesség (ha két bejelentett lakcím van, akkor az a lakcím irányadó, amelyen életvitelszerűen él) .
Rászorultságtól függő ellátások - áttekintés aktív korúak ellátásai jövedelempótló ellátások
rendszeres szociális segély foglalkoztatást helyettesítő támogatás időskorúak járadéka ápolási díj
jövedelemkiegészítő ellátások
szociális támogatások lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás
gyermekvédelmi támogatások rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése
rászorultságtól függő ellátások
krízishelyzetben adható támogatások önkormányzati segély
önkormányzatok által megállapítható ellátások a szociális törvény 26. §-a alapján (önkormányzatonként eltérő)
.
I. Jövedelempótló ellátások
A jövedelemmel nem, vagy a megélhetést nem biztosító jövedelemmel rendelkezők számára a rendelkezésre álló jövedelem kiegészítését biztosítják: normatív, egységes szabályozáson alapuló ellátások, megállapításuk államigazgatási hatáskörben (jegyző, illetve járási hivatal) történik, hogy az ország bármely pontján ugyanazon ellátáshoz, ugyanazon feltételek mellett jusson hozzá a rászoruló, a jövedelempótló ellátás javarészt készpénzben, részben természetben kerül folyósításra, hogy az ellátásra jogosultak előre nem látható, természetbeni támogatással nem biztosítható szükségletei is kielégíthetőek legyenek.
.
Aktív korúak ellátása A nem foglalkoztatott aktív korúak (18 év – nyugdíjkorhatár) számára minimális jövedelmet biztosító ellátás. Két ellátástípus tartozik ide: Foglalkoztatást helyettesítő támogatás, Rendszeres szociális segély Jövedelmi feltétel: a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelme nem haladhatja meg az önym. 90%-át, Vagyoni feltétel Egy családban csak egy személy lehet jogosult, kivéve ha az egyik családtag foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, a másik rendszeres szociális segélyre jogosult. Szigorú együttműködési feltételek kerültek előírásra.
.
Aktív korúak ellátása – foglalkoztatást helyettesítő támogatás A foglalkoztatható, aktív korú személyek ellátása. Az ellátásban részesülő személy kötelezett az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésre (álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, munkalehetőség elfogadása, közfoglalkoztatásban való részvétel) Az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az érintett egy évben legalább 30 napnyi foglalkoztatásban sem vesz részt. Fix összegű ellátás (22 800 Ft/hó) Egy része természetben nyújtható, ha a családban védelembe vett gyermek él, Lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó feltétel írható elő.
.
Aktív korúak ellátása – rendszeres szociális segély Azon aktív korúak ellátására jogosult személyeknek állapítható meg, akik valamilyen okból nem foglalkoztathatóak: aki egészségkárosodott, vagy az irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, akinek napközbeni ellátása nem biztosított, vagy a települési önkormányzat rendeletében a családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel. A rendszeres szociális segélyben részesülők az önkormányzat által kijelölt szervvel (rendszerint családsegítő szolgálat) köteles együttműködni (beilleszkedést segítő programban való részvétel). Az ellátás összege függ a család szerkezetétől és jövedelmi helyzetétől de maximum 45 569 Ft (2014. évben). Egy része természetben nyújtható, ha a családban védelembe vett gyermek él vagy ha önk.-i rendelet erre lehetőséget biztosít. Lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó feltétel írható elő. .
Időskorúak járadéka
A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú (nyugdíjkorhatárt betöltött) személyek részére nyújtott pénzbeli ellátás. Időskorúak járadékára való jogosultság feltételei, illetve az ellátás összege különbözőek a támogatott családi állapota, jövedelme, illetve életkora szerint. Az ellátás maximuma: 22 800 - 37 050 Ft/ hó/fő (függ a jogosult életkorától, és attól, hogy egyedülálló-e).
.
Ápolási díj
Ápolási díjat a súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti hozzátartozójukat ápoló, és emiatt teljes munkaidőben keresőtevékenységet folytatni nem tudó személyek igényelhetnek. Az ápolási díjra való jogosultságnak nincsenek jövedelmi vagy vagyoni feltételei (kivéve a méltányossági formánál). Az ápolási tevékenységet az ellátásra jogosultnak személyesen kell ellátnia. (keresőtevékenység maximum 4 órában, vagy otthon végezhető, az ápolt személy nem szorulhat huzamos ideig intézményi ellátásra stb.)
.
Ápolási díj Az ápolási díj típusai: 1. Alanyi ápolási díj 1.1. Alapösszegű ápolási díj: összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg, azaz 29 500 Ft 1.2. Emelt összegű ápolási díj: a fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos hozzátartozóik ápolását végzők részére. Összege az alapösszeg 150%-a (44 250 Ft-ra) 1.3. Kiemelt ápolási díj: 2014. január 1-jétől bevezetésre került a legsúlyosabb állapotú hozzátartozóikat ápolók részére. Összege az alapösszeg 180%-a (53 100 Ft.) 2. Méltányossági ápolási díj A települési önkormányzat képviselő-testülete – az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén – ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A méltányossági ápolási díj havi összege legalább az alapösszeg 80%-a.
.
II. Jövedelemkiegészítő ellátások Az egyén, illetve a család anyagi rászorultsága okán társadalmilag elismert szükségleteinek (lakhatási költségek, gyógyító ellátási szükséglet, gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások), biztosításához nyújtott támogatások. normatív, egységes szabályozáson alapuló ellátások, megállapításuk államigazgatási hatáskörben (jegyző, illetve járási hivatal) történik, annak érdekében, hogy biztosítható legyen, hogy az ország bármely pontján ugyanahhoz az ellátáshoz, ugyanazon feltételek mellett jusson hozzá az arra rászoruló, elsősorban természetben nyújtott támogatás, amely lehet például készpénz-helyettesítő eszköz, közvetlen szolgáltatói kifizetés.
.
Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a lakás, fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A támogatás a következő költségek viseléshez nyújtható: villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díja, a lakbér, albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete, közös költség, tüzelőanyag költségei. Elsősorban természetben (szolgáltató részére közvetlen folyósítással) kell nyújtani, azon kiadásokhoz, amelyek megfizetésének elmaradása a legnagyobb mértékben veszélyezteti a kérelmező lakhatásának biztonságát. Az ellátás összegének számítása: az Szt. szerinti képlet alapján, minimum 2 500 Ft/hó. Típusai: a) Normatív: azon háztartások vehetik igénybe, ahol az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj minimum 250 %-át (ez jelenleg 71 250 Ft) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona; b) Adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó (annak időtartama alatt nyújtandó): célja, hogy az adós a hátralék törlesztése mellett folyó lakásfenntartási kiadásait is fedezni tudja. .
Közgyógyellátás A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátás keretében a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve gyógyfürdőben nyújtott rehabilitációs kezelések beteg által fizetendő térítési díját vállalja át a költségvetés. Típusai: 1. Alanyi jogú közgyógyellátás: az Szt.-ben meghatározott kör jövedelmi rászorultság hiányában is jogosult, pl. a nevelésbe vett kiskorú; a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott) 2. Normatív közgyógyellátás: az jogosult, akinek esetében havi rendszeres gyógyító ellátás térítési díja meghaladja az önym. 10%-át és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az önym. 100%át., egyedül élőnél 150%-át 3. Méltányossági közgyógyellátás: jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. A gyógyszerkeret: A közgyógyellátási rendszer keretében a jogosultak számára krónikus betegségeikre egyéni gyógyszerkeret (legfeljebb havi 12.000,- Ft) kerül megállapításra, amely keret mértékéig térítésmentesen válthatnak ki a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert. Az egyéni gyógyszerkeret mellett évi 6000 forintos, eseti keret áll az ellátott rendelkezésére abból a célból, hogy akut megbetegedés esetén is támogatással tudja gyógyszerét kiváltani. .
Adósságkezelési szolgáltatás Az adósságkezelési szolgáltatás utólagosan nyújt segítséget azoknak, akik lakásfenntartási kiadásaikkal (közüzemi díjak, lakbér, közös költség, illetve lakáshitel) kapcsolatban már hátralékossá váltak. A szolgáltatás működtetése csak a negyvenezer fő feletti lélekszámú településeken és a fővárosi kerületekben kötelező. Adósságkezelési szolgáltatást 2012. évben 149 település nyújtott. Elemei: Adósságcsökkentési támogatás: a tartozás visszafizetéséhez – kötelező önrész mellett – biztosított, a hitelező részére folyósítandó pénzbeli juttatás (összege legfeljebb 300 ezer Ft, illetve – speciális esetben – 600 ezer Ft); Lakásfenntartási támogatás: annak érdekében, hogy a hátralékok törlesztése mellett az ügyfél képes legyen a folyó lakáskiadásai fedezésére is; Adósságkezelési tanácsadás: a helyes gazdálkodás kialakításához, a támogatás megfelelő felhasználásához, illetve a prevenció érdekében az adósnak kötelezően együtt kell működnie az adósságkezelési tanácsadó szakemberrel.
.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Azok a személyek, akik nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, illetve egyéb jogcímen nem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, szociális rászorultságuk alapján válhatnak jogosulttá az egészségügyi szolgáltatásra. A szociális rászorultságról a járási hivatal állít ki hatósági bizonyítványt. A rászorultsági feltételek: a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (egyedül élő esetében az önym. 150%-át) és családjának vagyona nincs.
.
A gyermekvédelmi törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások (jövedelemkiegészítő ellátások) A nagykorú személyek elsődlegesen az Szt.-ben biztosított szociális ellátások igénybe vételére jogosultak. A Gyvt. alapján nyújtott gyermekvédelmi pénzbeli ellátások alapvetően a kiskorú gyermekeket célozzák meg, a gyermekkorban keletkező, illetve fennálló hátrány, veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése érdekében. Az Szt. pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozó illetékességi szabálya, valamint családra vonatkozó rendelkezése megegyezik a Gyvt. idevonatkozó szabályaival annak érdekében, hogy a hatóság a család valamennyi pénzbeli szociális ügyében azonos személyi kör figyelembe vételével járjon el. .
A Gyvt-ben szabályozott gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások a rászorultsági elven nyújtott, kiegészítő típusú szociális ellátások körébe tartoznak. A gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások: a.) b.) c.) d.)
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Óvodáztatási támogatás Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése Otthonteremtési támogatás
.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A támogatás a szociálisan rászoruló gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését segíti elő az alábbi természetbeni komponensekkel: • gyermekétkeztetés normatív kedvezménye, • évente két alkalommal (augusztus és november hónapban) biztosított természetbeni támogatás („gyermekvédelmi” Erzsébet-utalvány), valamint • külön jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezmények (pl. tankönyvtámogatás). A jogosultság általános feltétele: • a gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önym. 130%, speciális esetekben (pl. gyermekét egyedül nevelő szülő esetén) 140%-át, • a család tagjainak a törvényben meghatározottnál magasabb mértékű vagyona nincs. A jogosultság alkalmanként egy év időtartamra kerül megállapításra.
.
Óvodáztatási támogatás A támogatás célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai óvodáztatása, a gyermekek későbbi iskolai sikeressége, társadalmi integrációja érdekében. A jogosultság feltételei: •
a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül,
•
a gyermek legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodát és a kérelem benyújtását megelőzően legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába.
A jogosult a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig évente két alkalommal a jogszabályban meghatározott mértékű – első alkalommal 20.000 Ft, minden további alkalommal 10.000 Ft - támogatásban részesül, amennyiben gyermekét rendszeresen járatja óvodába és továbbra is halmozottan hátrányos helyzetű. A támogatás első alkalommal természetben is biztosítható.
.
Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése A megelőlegezésre akkor kerülhet sor, ha: • a bíróság a gyermektartásdíjat jogerősen megállapította, azonban a kötelezett fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és • a bírósági behajtás átmenetileg (a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább hat hónapig) lehetetlen, továbbá • a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást biztosítani [az egy főre jutó havi átlagjövedelem a gyermeket gondozó családban nem haladhatja meg az önym. 200%-át]. A megelőlegezés legfeljebb 3 évig tart, azzal, hogy egy alkalommal további 3 évre ismételten elrendelhető. A megelőlegezésre kerülő összeg a bírósági határozatban megállapított összeggel azonos, de gyermekenként nem haladhatja meg az önym. 50%-át. .
Otthonteremtési támogatás A támogatás célja a gyermekvédelmi szakellátásban felnőtt fiatalok tartós lakhatása megoldásának elősegítése. •
A támogatás mértéke a nevelésben eltöltött évekhez, valamint az igénylő vagyoni körülményeihez igazodik, maximum összege a hatályos szabályozás szerint 1.710.000 Ft lehet.
•
A Gyvt. taxatíve meghatározza a támogatható lakhatáshoz jutási módokat, így pl. építési telek, lakás, családi ház vásárlása, felújítása, bérleti díj kifizetése, lakás-előtakarékossági programban való részvétel.
•
Kérelmet a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a fiatal felnőtt 30. életévének betöltéséig lehet benyújtani.
•
A támogatás igénylését, felhasználását az igénylő részére kirendelt utógondozó segíti, a célnak megfelelő felhasználásról a gyámhivatal felé el kell számolni. .
III. Krízishelyzetben biztosítandó ellátások Az eseti segélyezés, a rendkívüli élethelyzetek orvoslásával egészíti ki az ellátórendszert. A krízishelyzetek esetén biztosítandó ellátás keretszabályozás mellett a települési önkormányzatok által a helyi sajátosságok és lehetőségek mentén biztosított ellátás, mivel krízishelyzetben indokolt az azonnali, pontos segítség, a környezet, a személyes körülmények alapos ismerete.
.
Önkormányzati segély Az önkormányzati segély 2014. január 1-jétől jött létre három korábbi, a krízishelyzetek kezelését szolgáló ellátás (átmeneti segély, temetési segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) összevonásával. A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújthat önkormányzati segélyt. A segély természetbeni ellátás formájában is biztosítható. Természetbeni ellátás pl. az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tanszervásárlás támogatása, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel, illetve kamatmentes kölcsön formájában is. Az önkormányzati segélyre való jogosultság részletes feltételeit a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek rendeletei határozzák meg. Az szociális törvény csak a jogosultsági feltételek alapvető kereteit – segély célja, családi jövedelemhatár alsó mértéke – határozza meg. .
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) szerinti ellátások adatai 2012 évben Ellátás megnevezése
Támogatási összeg
Ellátottak száma (fő)
22.800 Ft/hó
236 609
Rendszeres szociális segély
A család jövedelmétől és szerkezetétől függően min. 1000 Ft max. 45 569 Ft. 2012. évben havi átlagos összeg: 25 305 Ft
38 031
Időskorúak járadéka
Életkortól, illetve háztartástípustól függően az önym 80%-tól 130%-ig terjedhet. 2012. évben havi átlagos összeg: 26 679 Ft
6081
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
Lakásfenntartási támogatás (normatív) Lakásfenntartási támogatás (adósságkezeléshez kapcsolódó)
Ápolási díj (alanyi jogon)
Ápolási díj (méltányossági) Közgyógyellátás (alanyi, normatív) Közgyógyellátás (méltányossági) Adósságkezelési szolgáltatás
Az Szt-ben meghatározott képlet alapján számított összeg, de minimum 2 500 Ft/hó. 2012. évben egy jogosultra jutó átlagos összeg: 44 495 Ft/év A költségvetési törvényben meghatározott alapösszege 29.500,- Ft. Mértéke a hozzátartozó ápolási szükségletétől függően az alapösszeg Szt-ben meghatározott %-a (100, 150 vagy 180 %) 2012. évben egy jogosultra jutó havi átlagos összeg: 31 176 Ft. Legalább a Költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a: (23.600,-Ft) Az egyéni gyógyszerkeret összege legfeljebb havi 12.000 Ft. Az eseti gyógyszerkeret éves összege 6000 Ft. Összege legfeljebb 300 000 Ft, a lakás-hitel hátralékok bizonyos eseteiben 600.000 Ft lehet. 2012. évben egy jogosultra jutó átlagos összeg: 105 574 Ft/év
Forrás: KSH
473 219 10 049
47 458
10 514 303 694 50 352 13 450
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) szerinti ellátások adatai 2012-ben Ellátottak száma Ellátás megnevezése Támogatási összeg (fő) A jogosultak tárgyév augusztus és november hónapjaiban Rendszeres gyermekvédelmi „gyermekvédelmi” Erzsébet utalvány formájában 5.800 572 184 kedvezmény Ft/fő/alkalom összegű támogatásban részesülnek Összege első alkalommal 20.000 Ft/gyermek, minden további alkalommal 10.000 Ft/gyermek (a folyósítás évente két Óvodáztatási támogatás 34 773 alkalommal: júniusban és decemberben történik). 2012. évben egy jogosultra jutó átlagos összeg: 17 301 Ft/év A bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeg, azzal, hogy a megelőlegezett összeg nem Gyermektartásdíj megelőlegezés 17 444 haladhatja meg gyermekenként havonta az önym. 50%-át (14 250 Ft). 2012. évben egy főre jutó átlagos összeg: 9 388 Ft A támogatás mértéke a nevelésben eltöltött évekhez, valamint az igénylő vagyoni körülményeihez igazodik, maximum összege a Otthonteremtési támogatás 1 433 hatályos szabályozás szerint 1.710.000 Ft lehet. 2012. évben egy főre jutó átlagos összeg: 1 058 801 Ft
.Forrás: KSH
Hasznos információk Jogszabályok (az adott napon hatályos jogszabályok kereshetők): www.magyarorszag.hu/jogszabalykereso Ellátásokra vonatkozó tájékoztatók: http://csaladitudakozo.kormany.hu/ Adatok, elemzések (KSH, Eurostat): http://www.ksh.gov.hu/ http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/
.
Köszönöm a figyelmet!
.
