Az élethez és az emberi méltósághoz való jog

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog 1. Élethez való jog Alaptörvény Nemzeti Hitvallás Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Szabadság és Felelősség II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. -

-

-

-

legjelentősebb alapjog: emberi jogi katalógusok élén  nemzetközi + Alaptörvény  ez határozza meg az ember jogi státusát  ez különbözteti meg a jogi személytől  van az embernek egy érinthetetlen lényege, ami nem vonható szabályozás alá szerkezete: egyén – mindenki más  „ne ölj” parancsa  kire vonatkozik?  állammal szemben  közfunkciót ellátó személyek  soha?  kivételes helyzetek: önvédelem / lőfegyverhasználat / halálbüntetés ?  Sólyom László: ezek jogon kívüli helyzetek (életek közötti választás)  korábban: Alkotmány: az élet önkényes elvételét tiltotta  de: az élet elvétele minden esetben önkényes  soha nem vehető el abszolút jellegű, korlátozhatatlan, minden más alapjogot megelőz  természetes és elidegeníthetetlen jog  senki nem veheti el  szükségességi-arányossági teszt sem alkalmazható ekkor monista felfogás: az élet és emberi méltóság egységként kezelendő (dualista: nemzetközi megoldások  testi jogok / lélekhez kapcsolódó jogok)  az Alaptörvény az emberi méltóságot helyezi előtérbe (vö. Alkotmány)

a) alanyi oldala: az állam köteles tiszteletben tartani és tartózkodni a megsértésétől EJEB joggyakorlat: McCann-ügy (1995) - 1988. IRA terroristák Gibraltáron  brit ügynökök bejelentést kapnak róluk, hogy robbantásra készülnek, rajtuk ütnek és megölik őket, de nem volt náluk sem fegyver, sem robbanóanyag (távolabb találtak robbanószert) - Egyezmény 2. §: élettől való megfosztás elfogadható esetei  nem szándékos ölés, hanem olyan erőszak, amelynek halálos kimenetele lehet  békeidőben egyéb esetben nem lehet  jogtalan erőszakkal szembeni védelem  letartóztatás foganatosítása, szökés megakadályozása  zavargás, felkelés elfojtása - feltétlen szükségesség tesztje (többi alapjog: arányossági teszt)  az alkalmazott erőszak ezt nem lépheti túl  itt: a fegyvert használó katonák jóhiszeműek voltak  de: nem jártak el kellő körültekintéssel az akció megszervezése és kivitelezése során  egyezménysértő: 10:9 szavazati aránnyal 46/1994. AB határozat - katonai eskü: „a Magyar Köztársaságot az életem árán is megvédem” - nem alkotmányellenes  az élet lehetséges elvételének kockázatát vállalja csak - önkéntes alapon  lelkiismereti szabadság alapján választható nem fegyveres szolgálat

Ombudsman helyettes ajánlása a sorkatona tűzszerészekről: javasolta, hogy ne sorozzanak be sorkatonákat a tűzszerészekhez  indok: választási lehetőségük nincs, békeidőben is fennáll az élet elvesztésének a lehetősége 201/B/1995. AB határozat - lőfegyvertartás: nem vezethető le az önvédelmi jogból - ellenkezőleg: jogtalan támadás  önkényes megfosztás veszélye emelkedne - de: kiemelkedően fontos közmegbízatást ellátó személy  rendőri fegyverhasználat  Alaptörvény V. cikk Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.  Új Btk. – A jogos védelem 21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. 22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha a) azt személy ellen aa) éjjel, ab) fegyveresen, ac) felfegyverkezve vagy ad) csoportosan követik el, b) az a lakásba ba) éjjel, bb) fegyveresen, bc) felfegyverkezve vagy bd) csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás. (3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. (4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. b) intézményi oldala: milyen kötelezettsége van az államnak?  a „nem ölés” elengedő? -

-

-

intézményvédelmi kötelezettség  az állam életvédelmi kötelezettsége: gondoskodni kell az alapjog érvényesüléséhez szükséges feltételekről, nem elég tiszteletben tartani az alapvető jogokat miben nyilvánul meg?  USA LB: DeShaney-ügy  csak akkor felel az állam, ha az ő eljárása miatt következett be sérülés (pl. ha egy apa sorozatosan bántalmazza a gyermekét és a gyermekvédelmi hatóságok nem veszik ezt észre, pedig kötelességük lenne) No. AB: Schleyer ügy: terrorista követelés (túszejtés)  nem szükségszerű, hogy az államnak eleget kell tennie a terrorista követeléseknek a túszok élete érdekében  a hatóságoknak maguknak kell eldönteni, hogy az adott esetben melyik a jó megoldás Alaptörvény I. cikk (1) bekezdés Az alapvető jogok tiszteletben tartása az állam első rendű kötelezettsége.  az állam intézményvédelmi kötelezettsége bizonyos területeken különösen jelentős  egészséges környezethez való jog: önmagában vett intézményvédelem  szociális biztonsághoz való jog: minimális ellátás biztosítása  emberi méltóság

2. Emberi méltósághoz való jog -

-

-

különleges jogi státus: a jog felett álló érték, elv időben változó fogalom: egyén és társadalom mindenkori viszonyát tükrözi Alaptörvény: monista elv (élet és emberi méltóság)  de: a sérthetetlenséget az emberi méltósághoz köti, ezt emeli ki a Nemzeti Hitvallás is  meg lehet-e fosztani az egyiktől úgy, hogy a másik megmarad? Németország: az emberi méltóság központi szerepe  vö. náci bűnök  No. AB (1977): a tényleges életfogytiglan alkotmányellenes  vö. Mo: van  Honecker-ügy: a végstádiumú rákos beteg esetében a be. lefolytatása sérti a vádlott emberi méltósághoz való jogát mit jelent?  az embernek van egy autonómiája, önrendelkezése  alany marad és nem válhat tárggyá  egyenlő méltóságú személyek  hátrányos megkülönböztetés tilalma

8/1990. AB határozat - általános személyiségi jog: a szakszervezet meghatalmazás nélküli eljárása a dolgozók nevében, akár akaratuk ellenére is alkotmányellenes  rendelkezési jog - anyajog: további jogok vezethetők le belőle  névjog, vérségi megismerés, rendelkezés - szubszidiárius alapjog: háttérszabályként felhívható  pl. az erkölcsi bizonyítvány megkövetelése az egyetemi felvételihez alk. ellenes - Ptk.: személyiségi jogok 3. Határterületek: abortusz, halálbüntetés, eutanázia a) a magzati élet védelme: a magzat élethez való joga / az anya önrendelkezési joga? -

sokáig csak népesedési politikai célnak tekintették vita: pro choice / pro life  terhes nő önrendelkezési joga / magzat élethez való joga hallgatag emberi jogi katalógusok  alaptörvényi szinten nem szabályozzák  a gyakorlatban szinte mindenütt vannak bizonyos korlátok  határidős modell / indikációs modell  a kettő összekapcsolása: válsághelyzet-indikáció  Írország: szigorú életvédelmi szabályozás  deklarálja a magzat élethez való jogát  csak a terhes nő élete védelme miatt lehet  külföldi intézmények reklámozhatók?  EJEE: az állam széles mérlegelési szabadsága  X v. UK: a férj kifogásolta, hogy nem szólhat bele  a nő magánélethez fűződő joga erősebb

Alaptörvény: „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”  új rendelkezés, de a jogalanyiság továbbra is nyitott kérdés marad 64/1991. AB határozat - az abortusz intézménye nem alkotmánysértő  formai alkotmánysértés (rendeleti szinten szabályozták  törvény kell)  tartalmilag: jogalany-e a magzat?  nem állapítható meg az Alkotmány alapján  az Országgyűlés feladata ennek eldöntése  az Ogy. számára két lehetőség van:  a magzat jogalany  tilos lenne az abortusz  nem jogalany  az állam ekkor sem élvez teljes szabadságot, mivel az életvédelmi kötelezettség alapján korlátok kellenek (intézményvédelmi kötelezettség megfogalmazása)  indikációs modell fogadható el

ezután: 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről  bizonyos feltételek esetén lehetővé teszi az abortuszt  újabb AB beadványok dávodi ügy: lány gyermeket vár és el akarja vetetni  alapítvány pénzt ajándékoz neki  dologi váromány  gyámhatóság gondnokot rendelt ki a magzat jogai megóvása érdekében  pert indított a terhesség-megszakítás iránti kérelem hatálytalanítására  Bajai VB: sérti a magzat élethez való jogát az abortusz  hatálytalanította  Bács-Kiskun MB: a magzat nem jogalany  I. fokú ítéletet hk. 48/1998. AB határozat - a jogalkotó teljesítette az első ABh-ban meghatározott követelményt  törvényt alkotott  nem rendelkezik a magzat jogalanyiságáról  ezzel a jogalkotó azt juttatja kifejezésre, hogy a magzat jogi értelemben nem ember - a Magzatvédelmi törvény: a 12. hétig engedélyezte az abortuszt a nő „súlyos válsághelyzete” esetén  ellenőrizhetetlen követelmény  a „súlyos válsághelyzet” kitétel alkotmányellenes  magzatvédelmi ellensúly hiánya  gondoskodni kell a magzati élet intézményes védelméről b) halálbüntetés tilalma -

-

abolicionista törekvések  Beccaria (1764)  büntetőjog humanizálódása nemzetközi egyezmények: nem szabályozzák / nem tiltják / feltételek meghatározása EJEE: 6. kiegészítő jegyzőkönyv (1983)  békeidőben való eltörlés 13. kiegészítő jegyzőkönyv (2002)  minden körülmények között tilos EJEB: Soering-ügy (német állampolgár az UK-ban, kiadatás az USA-nak)  közvetett módon merült fel: siralomház-szindróma (6-8 év bizonytalanság)  a siralomházban a halálbüntetés miatt állandó és fokozódó szorongás alatt állna  ezzel kegyetlen bánásmód veszélyének lenne kitéve  kiadatás tilalma EU Alapjogi Charta: tilos  alapszerződések része lett államok: alkotmányba foglalták / alkotmánybírósági megsemmisítés

23/1993. AB határozat: eltörölte Magyarországon a halálbüntetést - Alk. 54. § (önkényes megfosztás tilalma) – 8. § (lényeges tartalom korlátozhatatlan)  ellentét az Alkotmányon belül: az 54. § alapján még elvileg lehetne halálbüntetés, a 8.§ alapján azonban nem  melyiket kell alkalmazni?  8. § időben későbbi  ez alapján alkotmányellenes a halálbüntetés  különvélemény (Schmidt): nincs hatásköre a testületnek - indokolás: oszthatatlanság elve / kriminológiai és kriminálstatisztikai adatok alapján sem indokolt / nemzetközi tendenciák  Magyarország csatlakozott az EJEE-hez  11/1999. AB határozat: népszavazás nem lehetséges a visszaállításról, csak ha a jogalkotó alkotmányt módosít és felmondja a vállalt nemzetközi kötelezettséget c) eutanázia: beteg önrendelkezési joga / állam életvédelmi kötelezettsége? -

eutanáziafogalom: önkéntes-nem önkéntes / aktív-passzív / direkt -indirekt feltétel: a beteg érdekében  önrendelkezés / életvédelem esetek:  ellátás visszautasításának joga: megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezés elve  Cruzman-ügy: eszméletlen balesetes lány, akár 30 évig is elélhet kómában  szülők le akarták kapcsolni  előzetes jognyilatkozat kellene a lánytól

 közreműködés a beteg öngyilkosságában: ha a kezelés visszautasítása nem elegendő (pl. hosszú szenvedéssel járna vagy életfenntartó kezelés nem lehetséges)  Kevorkian-ügy: méreg-automata  ha nem az orvos adja be, akkor nem felelős  aktív eutanázia: emberölés  bűncselekmény -

Magyarország:

Binder-ügy: anya a fürdővízbe fojtotta 11 éves gyógyíthatatlan, szenvedő lányát (a lány maga kérte)  emberölés (felfüggesztett börtön)  köztársasági elnöki kegyelem Eütv. 20. § (1) A cselekvőképes beteget - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakra tekintettel, illetőleg a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. (2) A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. (3) A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás visszautasítása a (2) bekezdés szerinti alaki előírások betartásával történhet. (4) A (3) bekezdés szerinti visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, hogy a (3) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon - két tanú előtt - ismételten kinyilvánítja a visszautasításra irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető figyelembe. (6) A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. 21. § (1) Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 20. § (2) bekezdése szerinti ellátás nem utasítható vissza. (2) Amennyiben cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a 20. § (3) bekezdése szerinti ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség. 22/2003. AB határozat - az Eütv. az ellátás visszautasításának jogát (passzív) megengedi, az orvosi segítséggel történő (aktív) eutanáziát nem - aktív eutanázia tilalma alkotmányos: az önrendelkezési jog nem terjedhet idáig - passzív eutanázia: életmentő, életfenntartó ellátás visszautasítása: ha halálhoz vezet és gyógyíthatatlan  objektív formai feltételek Egyéb alkotmánybírósági jogesetek a témában: -

-

22/1992. AB határozat: házasságkötés parancsnoki engedéllyel alkotmányellenes 60/1993. AB határozat: biztonsági öv alkotmányos  élethez való jog vs. mozgásszabadság 58/2001. AB határozat: névjog (emberi méltóság  önrendelkezési jog része a névjog)