Szociális gazdagság Serafin József fıosztályvezetı-helyettes 2010. november
A szociális gazdaság - tág fogalom • Spanyolországban pl. a GDP több, mint 20%-kát a szociális gazdaság termeli ki, ahol a szociális gazdaság feltételrendszerének háttere jogszabályban van rögzítve. • Az egész mezıgazdaság az Eu-ban • Szociális gazdaság fogalma: Olyan kezdeményezéseket sorolunk ide, amelyek célja a nehezen elhelyezhetı emberek integrálása a munka világába, foglalkoztatást, szakmai tudásuk fejlesztését és tanácsadást kínálva számukra. (kézikönyv szinopszis) • fekete gazdaság, árnyék gazdaság / második munkaerıpiac / harmadik szektor, / negyedik szektor / non-profit szféra • Szociális intézmény háztartás gazdálkodás (Gyönk borospince) 2010
szakmai mőhely
2
Eu. Az Európai Unió értelmezésében a szociális gazdaság szervezeteinek általános jellemzıi, hogy: – helyi csoportokkal és egyénekkel dolgoznak gazdasági, szociális és a közérdekő célok megvalósulásáért; – olyan szükségletekre reagálnak, melyeket sem az állami, sem pedig a forprofit szektor nem elégít ki, illetve kielégítését közvetlenül nem finanszírozza; – nonprofit alapon szervezıdnek; – saját, önálló menedzsmentjük van, melynek munkájába igyekeznek bevonni az alkalmazottakat, önkénteseket stb. is. 2010
szakmai mőhely
3
foglalkoztatás ? „azonosítottunk 183 szervezetet, melyek a magyarországi szociális gazdaság tágabb keretét, a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek mintegy felétharmadát jelentik. A szőrı, válogató, elemzı munka eredményeként 183 szervezet adódott, melyek regionális elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja.”
A foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek térségi eloszlása
Dr. Futó Péter, Hanthy Kinga, Lányi Pál, Mihály András, Dr. Soltész Anikó A szociális gazdaság jelene és jövõje Magyarországon Kutatási zárótanulmány Budapest, Felnõttképzési Kutatási Füzetek Budapest, 2005 NFI
2010
szakmai mőhely
4
Szociális gazdaság – szőkebb értelmezésben A szociális gazdaság olyan szociális-közösségi vállalkozásokból áll, amelyek helyi szinten összekapcsolják a kielégítetlen szükségleteket a kihasználatlan munkaerıvel, mégpedig úgy, hogy: • • • •
2010
köztes helyet foglalnak el az állam és a piac között gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesítenek közérdeket szolgálnak céljuk nem a profit felosztása, hanem újrahasznosítása, szociális küldetésüknek alárendelten (dr. Frey Mária) szakmai mőhely
5
Fogalom gyakoriság foglalkoztatás, hátrányos helyzet, nonprofit, szükséglet, szociális cél, nem piaci, közérdek, közösség, szövetkezet, helyi, foglalkoztatási rehabilitáció, munkaerıpiac, integráció, munka világa, fejlesztés, önkéntes,
2010
szakmai mőhely
6
tágítás A helyi társadalomban lévı emberi erıforrások bıvítése a tartós jólét emelésének érdekében. A lehetı legtöbb ember aktivizálása értékteremtı tevékenységre.
2010
szakmai mőhely
7
A háztartás mint értékteremtı
2010
szakmai mőhely
8
A háztartási definíciók • Weber: folytatólagosan megvalósuló, önellátásra, ill. a mások által elıállított javak felhasználására irányuló alkalmazási, illetve beszerzési (termelés vagy csere útján) tevékenységek komplex rendszere • Schweitzer: a háztartási termelés, értékelıállítás feladatai: az élet fenntartása, a személyiség-fejlıdés elısegítése, a viselkedési normák kialakítása és betartása • Glatzer: együtt élı és közösen gazdálkodó egyének társadalmi-gazdasága 2010
szakmai mőhely
9
A háztartási definíciók • KSH: a háztartás olyan személyek összessége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól – egy jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos költségeiket részben vagy egészben közösen viselik. A háztartás fogalma nem azonos a családdal. • Sík: a háztartás egy vagy több független egyén alkotta primer szervezet, amely egy adott idıszakban változatlan összetételben végzi a ’mindennapos’ megélhetéshez szükséges tevékenységeket 2010
szakmai mőhely
10
A háztartási definíciók • Guth: a háztartást mikroökonómiai rendszerként fogja fel, amelynek feladata a háztartástagok létfeltételeinek biztosítása. • Vasa: a magánháztartás individuális szükségletekkel rendelkezı gazdasági szereplık (egyének) olyan életviteli- és lakóközössége, amely saját erıforrásainak felhasználásával kapcsolatos döntéseit kollektív és háztartás-specifikus módon hozza meg. Az élet színvonalát az erıforrások felhasználásának hatékonysága határozza meg. Dr. Vasa László egyetemi adjunktus SZIE elıadási anyagából 2010
szakmai mőhely
11
Háztartási munka definíció „Háztartási termelés az a fizetetlen tevékenység, amit egy családtag a másik családtag számára végez, ami helyettesíthetı lenne piaci termékkel vagy szolgáltatásokkal, ha a körülmények (jövedelem, piaci feltételek, személyes ambíciók) lehetıvé teszik azt háztartási csoporton kívülrıl megszerezni." A definíció lényeges eleme a „harmadik személy”, vagyis olyan termék és szolgáltatás elıállítása tartozik ide, amit háztartáson kívüli, harmadik személy is elvégezhetne. (8.o.) Sík Endre – Szép Katalin: A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok 21. Budapest, 2000 2010
szakmai mőhely
12
Láthatatlan gazdaság Két ország vagy két idıszak teljesítményeinek összehasonlítása téves eredményekre vezethet, ha nem vesszük figyelembe a nem-piaci módon folyó és/vagy nem pénzben mért, illetve a statisztikailag számba nem vett termelés nagyságát és szerkezetét. Ennek két legjellemzıbb esete a háztartási termelés és az informális gazdaság teljesítménye, de sok más tevékenység ide sorolható még. Ha például az informális gazdaságbeli tevékenységek mértéke különbözik két országban vagy egy adott gazdaság két idıszakában, akkor értelemszerően az ezt elhanyagoló összehasonlítások hamisak lesznek (lásd Sik, 1996). A háztartásban felhasznált munkaerı (az otthoni munka) esetében a fenti probléma lényege az, hogy a GDPszámítások egy adott társadalom teljes munkamennyiségének csak egy részét – a gazdaság fejlettségének és szervezeti összetételének függvényében kisebb vagy nagyobb részét –, a piaci javakat bérmunkával elıállító szegmensét képesek kimutatni. (5.o.) 2010
szakmai mőhely
13
…. Ilyen torzulások a foglalkoztatottság és a termelékenység szintje, amelynek „hivatalos” és valóságos számai nagyon eltérhetnek, s ami a növekedés mértékének és forrásának hamis megítélését eredményezheti. A szegénység és a jövedelemegyenlıtlenség mértéke az otthon végzett munka értéke és a pénzben mért munkából származó jövedelem arányától is függ, márpedig ezek az arányok nem csupán jövedelem decilisenként, de egyes társadalmi csoportok szerint is eltérhetnek. (6.o.) 2010
szakmai mőhely
14
Jövedelem kiegyenlítés A háztartási munka jövedelemkiegyenlítı szerepe azt támasztja alá, hogy a háztartások maguk is sokat tehetnek hátrányos jövedelmi helyzetük javításáért a társadalmilag nem szervezett (háztartási) munka terén, továbbá ez fokozhatja a számukra juttatott társadalmi segítség (segély, támogatás) hasznosulását. (17.o.) 2010
szakmai mőhely
15
Erıforrás pótlás szükségessége „ … a háztartásgazdasági termelésben a középsı társadalmi rétegek tőntek a legaktívabbnak. Ezt azzal magyarázzák, hogy az intenzív háztartásgazdasági termeléshez manapság sokféle háztartási gépre és piacról vásárolt "közbülsı" termékre van szükség. Még ha van is szabad munkaerejük a legszegényebbeknek, nem tudnak otthon sokféle munkát végezni, mert nincs elég pénzük a szükséges erıforrások (kisgépek, anyagok, föld stb.) megszerzéséhez. Mindezek alapján úgy tőnik, hogy az intenzív háztartásgazdaság nem a szegények és a társadalom többi rétege közötti egyenlıtlenségeket csökkenti, hanem a középsı rétegek számára teszi lehetıvé a felsı csoportoktól való távolság mérséklését.” Spéder Zsolt: Háztartásgazdaság: 0-24 óráig Ökotáj 1994 2010
szakmai mőhely
16
A szociális földprogram mint a háztartás gazdaság támogatása
2010
Mertl Attila
szakmai mőhely
17
Kezdetek A szociális földprogramot, mint aktív szociálpolitikai eszközt a Népjóléti Minisztérium vezette be 1992-ben, majd a szociális ügyekért felelıs minisztériumok folytatták. Ezt megelızıen a magyar szociálpolitika történetében a századfordulón Kárpátalján és a II. világháború elıtt folytak hasonló elvi alapokon álló produktív szociálpolitikai programok. 2010
szakmai mőhely
18
A hegyvidéki akció Kárpátalján
Egán Ede
2010
Az akció központjául Szolyvát jelölték ki, ott alakították ki az úgynevezett hegyvidéki kirendeltséget. Ez az intézmény a görög katolikus papság segítségével, mely kezdettıl szorgalmazta az akciót, több intézkedést vezetett be, hogy elısegítse a ruszinok gazdasági fejlıdését. Például vetımagot osztott ki, tenyészállatokat szerzett be, legelıket szerzett több községnek, igyekezett elısegíteni a háziipart, fogyasztási és hitelszövetkezeteket létesített, aratómunkásokat közvetített az Alföldre, fellépett az uzsora ellen stb. Egán tevékenysége azonban nem tartott hosszú ideig, 1901. szeptember 20-án tisztázatlan körülmények között életét vesztette. Váratlan és rejtélyes halálával kapcsolatban számos találgatás látott napvilágot. Jellemzı az esettel kapcsolatos bizonytalanságra, illetve találgatásokra az a német-magyar eredető internetes forrás, amely említést tesz az üggyel összefüggésben egy bizonyos Rochlitz Nándorról, Ung vármegye törvényhatósági bizottságának tagjáról, aki akkoriban a hegyvidéki kirendeltség Ung megyei megbízottja volt. Eszerint halálának napján gyors lovas fogaton Ungvárról Munkácsra mentek. Útközben Egán Edét halálos lövés érte. A hivatalos nyomozás öngyilkosságot, ill. balesetet állapított meg. Rochlitz Nándort ugyanakkor állítólag névtelen fenyegetés érte, hogy családját kiirtják, ha ı nem öngyilkosságról vall, ezért csak 1913-ban, halálos ágyán mondta el két tanú elıtt az igazságot az esetrıl, hogy bőntény történt. szakmai mőhely
19
A jelenlegi támogatási program kiinduló pontját az 1992-ben a Minisztériumhoz beérkezett önkormányzati igények jelentették. Számos kistelepülés kért – termıföld-használatot, szaporítóanyagot, munkagépet és egyéb eszközt – mezıgazdasági tevékenység végzéséhez. Az eseti igények, szükségletekre adott válaszként született a program, mely 1993tól meghívásos pályázati formában elsıként Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és BorsodAbaúj-Zemplén megyében indult el.
Általános cél • Mezıgazdasági termelésre alkalmas környezetben élı, azonban mezıgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem, vagy azzal nem elégséges mértékben rendelkezı és azt hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzető családok megélhetését segíteni, életminıségét javítani, önálló egzisztenciateremtési esélyeit növelni • A program céljainak eléréséhez kedvezményes szolgáltatásokkal, juttatásokkal – mint természetbeni szociális szolgáltatás – lehetıséget teremt háztáji jellegő mezıgazdasági kistermelésre, ill. állattartásra, az egyéni és közösségi, valamint hátrányos helyzető családok munkára történı aktivizálásával, a helyi 2010 szakmai mőhely 21 erıforrások kihasználásával
A célcsoport jellemzı összetétele • • • • • •
tartósan munkanélküliek alacsony jövedelmő háztartások sokgyermekes családok idısek megváltozott munkaképességőek romák
2010
szakmai mőhely
22
A program egyedisége, viszonya a többi szociálpolitikai eszközhöz • A passzív szociális ellátások (pénzbeli segélyezés) és a munkahelyteremtés között helyezkedik el • A földprogram keretében a támogatott család a támogatásból származó fogyasztásnak jelentıs részét maga termeli meg • A támogatott tevékenységbıl származó eredmény vagy jövedelem nem elégséges a családok teljes megélhetéséhez, de a passzív ellátásokhoz képest jelentısebb mértékben tud hozzájárulni a megélhetéshez • A szociális földprogram jelentısen különbözik az általános természetbeni támogatásoktól: a természetbeni támogatások többsége egyszeri vagy néhányszor ismétlıdı alkalommal biztosít juttatást, addig a szociális földprogram keretében folyamatos tevékenységő szervezet jön létre, mely szervezi, bonyolítja a támogatásokat, gazdálkodik, felügyeli a folyamatot 2010
szakmai mőhely
23
Mőködés keretei Az 1993. évi III. tv. 47§-a szerint a családi gazdálkodás támogatása természetbeni szociális ellátás - törvényi szabályozás Az önkormányzatok rendeletet alkotnak a mőködésrıl, a kedvezményezettség feltételeirıl, a résztvevık kötelezettségeirıl, jogairól - önkormányzati rendelet A hátrányos helyzető családok egyénileg kötött szerzıdések alapján juthatnak hozzá a program által biztosított juttatásokhoz - egyéni szerzıdések a kedvezményezettekkel 2010
szakmai mőhely
24
Mőködtetık • Döntıen települési önkormányzatok vagy azok társulásai • Települési önkormányzat által létrehozott szociális célú közhasznú szervezetek (alapítvány, közalapítvány, non-profit kft. )
2010
szakmai mőhely
25
A szociális földprogram jellemzıi • Családok aktivizálása • A családok önsegítı képességeinek és munkavégzı készségeinek megerısítése • Egyének, családok célzott szociális segítségnyújtása • Helyi erıforrások optimális kihasználása a gazdálkodási folyamatban • Illeszkedés a helyi szociálpolitikához • Egzisztenciateremtés • Helyi sajátosságok érvényesülése • Szerzıdéses viszonyok • Környezetvédelem 2010
szakmai mőhely
26
Konkrét támogatások a kedvezményezetteknek Az egyedi pályázati támogatásból a programot mőködtetık a következı típusú kiadásokat biztosítják a programban: • Termelést szolgáló juttatás, szolgáltatás: földhasználat, ill. bérlet, szaporítóanyag, kemikália, gépi talajmunkák, állattartás támogatása • Termelésszervezés: gépkölcsönzés, termeltetés, értékesítés szervezés, termény-feldolgozás, tárolás, szállítás, intenzív termelés vagy háziipar eszközeinek biztosítása • Résztvevıkre irányuló szolgáltatások: szaktanácsadás, képzések, rendezvények, közösségfejlesztés, önsegítı csoportok, háztartás és életmód-alakítás, termelési és egyéb célú szövetkezés segítése 2010
szakmai mőhely
27
Szociális földprogramok Magyarországon 1992-2009 között megye régió
össz es
érintett
ÉM
3
2
ÉA
3
DA
térség
település
összes
érintett
66,67%
28
15
53,57%
610
187
30,66%
3
100,00%
27
24
88,88%
389
133
34,19%
3
2
66,67%
25
7
28,00%
254
22
8,66%
KM
1
0
0,00%
15
0
0,00%
188
0
0,00%
KD
3
0
0,00%
26
0
0,00%
401
0
0,00%
NYD
3
1
33,33%
22
5
22,73%
655
64
9,77%
DD
3
3
100,00%
24
17
70,80%
655
102
15,57%
Össz
19
11
57,89%
167
68
40,7%
3152
508
16,11%
2010
%
szakmai mőhely
%
összes
érintett
%
28
2010
szakmai mőhely
29
Szociális földprogram támogatása évenként eFt (1992-2009.)
2010
szakmai mőhely
30
Szociális fölprogram támogatása megyénként, összesen (eFt) 1992-2009.
2010
szakmai mőhely
31
Szociális gazdaság Közhasznú szervezetek szintje Szervezett helyi gazdaság Nonprofit szervezetek, szociális szövetkezet, szociális szolgáltatások, önkormányzati vállalkozások, stb. (Belecska, Tiszaadony …)
Háztartások szintje Szociális földprogram 2010
szakmai mőhely
32
Eredmény A láthatatlan felzárkózás Nem mérhetı teljesen gazdasági mutatókkal, de vannak indikátorai
2010
szakmai mőhely
33
Köszönöm figyelmüket !
2010
szakmai mőhely
34
