SzMSz Szervezeti és működési szabályzat

SzMSz 2013 Szervezeti és működési szabályzat

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések ......................................................................................................... 4 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ........................................ 4 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .................. 4 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai .................................................................................. 5 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata ....................................................................................

5

2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje .......................................................... 5 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ............................................................................... 6 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ........................................................... 6 4. Az intézmény szervezeti felépítése ......................................................................................... 7 4.1 Az intézmény vezetője ....................................................................................................... 7 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre .............................. 8 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése .................................................................................... 8 4.4 Az intézmény vezetősége ................................................................................................. 10 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése ..................................................................................... 10 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ............................................ 11 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ............................... 11 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ................................. 13 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ......... 15 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ........................................ 16 6. Az intézmény munkarendje ................................................................................................... 17 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ..................................................... 17 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ......................................................... 17 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ...................................................... 20 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ...................................... 21 6.5 Munkaköri leírás-minták .................................................................................................. 22 6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ....................................................... 53 6.7 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények .................................... 53 6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje......................................... 54 6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ................................ 54 6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások ........................................................................... 55 6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ............................................... 55 6.12 A mindennapos testnevelés szervezése ........................................................................... 56 6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ................................................................... 57 7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei ............................................. 58 7.1 Az intézmény nevelőtestülete .......................................................................................... 58 1

7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei ........................................................... 58 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei .................................................................... 59 7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége .................................................................... 60 7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai .................................... 61 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ............................................. 63 8.1 Az iskolaközösség ........................................................................................................... . 63 8.2 A munkavállalói közösség ............................................................................................... 63 8.3 A szülői szervezet ............................................................................................................ 63 8.4 Az iskolaszék ................................................................................................................... 63 8.5 Az intézményi tanács ........................................................................................................ 64 8.6 A diákönkormányzat ........................................................................................................ 64 8.7 Az osztályközösségek ...................................................................................................... 65 8.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ................................................. 66 8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája ....................................................................... 67 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ........................................................ 68 9.1 A tanulói hiányzás igazolása ............................................................................................ 69 9.2 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára ....................................................... 69 9.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények .......................... 69 9.4 A tanulói késések kezelési rendje .................................................................................... 70 9.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése ........................................................................ 70 9.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ................................................................. 71 9.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ............................. 71 9.8 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ................................ 72 10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata ........................................................................... 73 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ............................................................... 77 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ............................................................... 81 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ............................................................... 84 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ............................................................... 86 A könyvtár adatai ........................................................................................................... ............... 88 A könyvtár fenntartása és felügyelete: .......................................................................................... 88 A könyvtár fenntartója ............................................................................................................... 88 A könyvtár felügyeleti szerve .................................................................................................... 89 Az iskolai könyvtár gazdálkodása ............................................................................................. 89 Az iskolai könyvtár feladata ................................................................................................ .......... 89 A könyvtár alaptevékenységei ................................................................................................... 89 A könyvtáros munkarendje ........................................................................................................ 90 2

A könyvtár állományalakítása, gyűjtőköre....................................................................................90 Az állomány elhelyezése ...............................................................................................................92 Állományba vétel, állományvédelem ............................................................................................92 Az állomány feltárása ....................................................................................................................93 A könyvtáros munkarendje ...........................................................................................................93 A könyvtár használati szabályzata ................................................................................................93 Záró rendelkezések ........................................................................................................................94 11. Záró rendelkezések ..........................................................................................................107

3

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  

   

        

1

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  2013. évi CXXXVII. Törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény módosításáról  326/2013. (VII.30.) Korm. Rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 

  1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, az iskola könyvtárában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2012. október 15-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve az intézményben bármilyen formában oktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

1

Figyelem: a 2012-ben bevezetett új jogszabályok szerinti „új” szabályozást az egész szabályzatban kurzív betűkkel emeltük ki.

4

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Szentesi Klauzál Gábor Általános Iskola Címe: 6600 Szentes, Klauzál Gábor u. 12-18. Oktatási azonosítója: 029629 Törzsszáma: 638551 Alapító okiratának azonosítója: Szentes Város Önkormányzata 184/2011. számú határozata Alapító okiratának kelte: 2011. 08. 15., 2013. 08. 06. Nyilvántartási szám: K10317 Az intézmény alapításának időpontja: 1984, 2013 Alapító szerv neve: Szentes Város Önkormányzata, Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítóin jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Illetékes tankerület: KLIK Szentesi Tankerülete (képviseletére jogosult személy: Marekné Dr. Pintér Aranka) Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje

**Alaptevékenysége: Szakágazati szám: 852010 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 5

855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 890441Közcélú foglalkoztatás

Kiegészítő tevékenység: 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Tankerületi előirányzat felhasználási keretszámlája: 10028007-00330888-00000000 Az intézmény adóhatósági azonosító száma: 15799658-2-41 Szervezeti egységkód: 063006

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Szentesi Tankerülete által megállapított feladatfinanszírozás alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény vezetőjének felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott feladatfinanszírozás kereten belül önálló bérgazdálkodást nem folytat, a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Szentes Város Önkormányzata gyakorolja. Szentes Város Önkormányzatával kötött 115/2011. határozatával az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságot (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint használatra az önkormányzat átadta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ számára. Az intézmény által vásárolt tárgyi eszközök és készletek felett tulajdonosként az intézmény vezetője rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem 6

adhatja bérbe. Az intézmény vezetője a rábízott vagyon felhasználásáról évente beszámolót ad a fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az intézményvezető az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani.

4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, a gazdaságvezetőre átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök, vizsgabizottság vezetője az érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi-, év végi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) az általános igazgatóhelyettes, alsós igazgatóhelyettes, esetenként a megbízott pedagógus. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. 

 az alsós igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést,   az alsós igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,  7

 



az általános igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,  az iskolatitkár – a szóbeli egyeztetést követően – az intézményi szerződések megkötését, a terembérleti és már bérleti szerződések megkötését, a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 

  4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:    

az igazgatóhelyettesek,  munkaközösség vezetők,  a DÖK segítő tanára,  iskolatitkár. 

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz, vagy amely ügyekben szóbeli megbízás alapján eljárást folytathatnak. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgató vagy helyettes hatáskörébe tartozik.

Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. A technikai dolgozók munkáját az igazgató irányítja. A gazdaságvezető feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására, az intézmény megbízási szerződéseinek megkötésére, azok ellenőrzésére. Az iskolatitkár távolléte esetén helyettesítése az igazgató megbízása alapján történik. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza. 8

A SZENTESI KLAUZÁL GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

IGAZGATÓ IGAZGATÓHELYETTES

IGAZGATÓHELYETTES ALSÓTAGOZAT OS

TERMÉSZET-

DIÁK-

MUNKA-

TUDOMÁNYI

ÖNKOR-

KÖZÖSSÉG-

MUNKA-

MÁNYZAT

VEZETŐ

KÖZÖSSÉG-

VEZETŐ

reál

humán

VEZETŐ

matematika, fizika, kémia, alsós

alsós

biológia, földrajz, technika,

nevelők

nevelők

számítástechnika szakos nevelők

TÁRSADALOM-

IDEGEN NYELVI

TUDOMÁNYI

MUNKAKÖZÖSS

MUNKAKÖZÖSSÉG-

ÉG

VEZETŐ

VEZETŐ

magyar, történelem, ének, idegen nyelvszakos rajz, könyvtár szakos nevelők

9

nevelők

4.4 Az intézmény vezetősége 4.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai:  az igazgató,    az igazgatóhelyettesek,   a szakmai munkaközösségek vezetői.   4.4.2 Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 4.4.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az intézményvezető állandó vagy eseti megbízást adhat cégszerű aláírásra elsősorban az igazgatóhelyetteseknek és az iskolatitkárnak. 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat évente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:  az alsós igazgatóhelyettes,   az általános igazgatóhelyettes,   a munkaközösség-vezetők,   az osztályfőnökök,   a pedagógusok.  A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való 10

közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integritás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),   tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,    a napló folyamatos ellenőrzése,   az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,    az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,    a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.  5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:    



az alapító okirat  a szervezeti és működési szabályzat  a pedagógiai program  a házirend 

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeiként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok.

5.1.1

Az alapító okirat

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

11

5.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:  

 

  

     



Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.  2 Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.  Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.  Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá  – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.  a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, 

 a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,   a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,   a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,   a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. 

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá, külön költségvetési igényt megalapozó program esetén a fenntartó beleegyezését ki kell kérni. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a

12

nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be 3 kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,   a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,    a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről.  A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék 4 hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata 5.2.1.1 Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 5.2.1.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 5.2.1.3 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek 3

Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat.

13

beszerzési árát figyelembe véve, a könyvtári SZMSZ-szel összhangban – határozatban állapítja meg. 5.2.1.4 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása 5.2.2.1 Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. 5.2.2.2 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév 5 tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. 5.2.2.3 Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 5.2.3.1 Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. 5.2.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 5.2.3.3 A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés 6 ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 5.2.3.4 A tankönyvfelelős az 5.2.3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. 5.2.3.5 A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 5.2.3.6 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) 5 6

Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22.§ (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23.§ (1) és (6) bekezdéseit. A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)

14

b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 5.2.3.7 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 5.2.3.8 Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. 5.2.3.9 Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 5.2.4.1 A 5.2.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 5.2.4.2 Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése 5.2.5.1 A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2.2 pontban szereplő megállapodás szabályozza. 5.2.5.2 A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 5.2.5.2 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 5.2.5.4 Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége, ezeket honlapunkon is megjenenítjük. 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

15

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:   az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,   az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,   a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,   az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.  Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Intézményünkben nem használatos napló, a szülők, nevelők közösségének véleménye alapján erre nincs szükség, eljárásrendbe ezért nem illesztettük használatának szabályait. Minden más digitálisan tárolt adat kinyomtatva és cégszerű aláírással érvényesítve kerül felhasználásra. 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 5.4.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 5.4.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni.

16

5.4.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 5.4.4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 5.4.5 Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. 5.4.6 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 5.4.7 A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.15 és 16.00 óra között, pénteken 7.15 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a

17

munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra (tervezhetően max.26 óra), b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra ( a fenti óraszám kiegészítve úgy, hogy az nem haladhatja meg a 32 órát) 6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a tanítási órák megtartása, szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, napközi, tanulószoba, tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, diákönkormányzati foglalkozás, felzárkóztató tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondolkodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, m) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint n) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni.

18

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) foglakozások, tanítási órák előkészítése, b) a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, c) az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, d) a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítségével összefüggő feladatok végrehajtása, e) előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók-tanórai és egyéb foglakozásnak nem minősülő-felügyelete, f) a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, h) eseti helyettesítés, i) a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, j) az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, k) a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, l) osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, m) pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, n) a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, o) munkaközösség vezetés, p) az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, q) környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, r) iskolai szertár fejlesztése, karbantartása s) hangszerkarbantartás megszervezése, t) különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézménytelephelyei közötti utazás, valamint u) a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. 6.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai 7 feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: 

 

a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike  a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p pontokban leírtak. 

Az intézményen kívül végezhető feladatok:  a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p pontokban leírtak.  7

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bek.

19

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 6.3.2 A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az 8 iskolatitkárságon. 6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 6.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. 6.3.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Ezen feladatát igazgatóhelyettesnek átadhatja. 6.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében 8

Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul.

20

elvégzendő feladatokról. Az érdemjegyek adásának részletes szabályait a pedagógiai program tartalmazza. 6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

21

6.5 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. 6.5.1 Tanár-, tanító munkaköri leírás-mintája Az intézmény neve/címe: Szentesi Klauzál Gábor Általános Iskola Szentes Klauzál u.12-18. Tanár munkaköri leírás Név: Munkakör megnevezése, végzettsége: tanár

FEOR száma: 2431

A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató A munkakör szakmai irányítója: szakmai munkaközösség-vezető Kötelező óraszáma: heti 40 óra A munkakörnek utasítást adó munkakörök: - vezető beosztású munkakörök ( iskolaigazgató, iskolaigazgató-helyettes) - munkaközösség-vezető A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek A munkakör célja: A közoktatási törvényben előírtak alapján, az intézmény oktatási-nevelési feladatainak ellátása elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 2011. CXC. A nemzeti köznevelésről szóló, valamint az azt módosító 2012. CXXIV. törvény - Alapító okirat, SZMSZ, Házirend, - Pedagógiai program - aktuális ügyeleti rend.

22

A munkavégzés helye: - az intézmény székhelye: Klauzál Gábor Általános Iskola Szentes, Klauzál u 12-18.

A tanár a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el. A munkakör tartalma Szakmai feladatok:

tantárgy oktatása

Általános szakmai feladatok A tanári tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai feladatok - A tanár rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, szükség esetén idegennyelv-tudással, társadalmi érzékenységgel. - Tevékenysége során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Részt vesz az intézményi minőségirányítási csoport munkájában. - Figyelemmel kíséri az intézmény minőségirányítási programját, különösen a megfogalmazott minőségpolitikát és minőségcélokat. - Fogadja a szülők az iskola működésével, tevékenységével kapcsolatos jelzéseit, javaslatait, igényeit, s azokat tolmácsolja az intézményvezető felé.

23

Részletes szakmai feladatok Alapfokú nevelési-oktatási feladatok - Végzi a tanulók nevelését, fejleszti készségüket és képességeiket. - A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszereket alkalmaz. - Végzi a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek együttes nevelését. Ehhez kapcsolódóan a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készíti fel a további tanulásra. - Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. - Pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanuló önismeret fejlesztésére, együttműködési készség növelésére gyakorolt hatását. - Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát. - Segíti a tanulókban a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását, és ezek ápolására neveli őket. - A tanulót testi és lelki fejlettsége figyelembe vételével, harmonikusan fejleszti. - Elősegíti a tanuló szocializációs folyamatait. A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok - Tanárként alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ennek keretében - gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti - figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, - segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, - segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, - a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, - ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, - közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. - Segíti a speciális ellátást igénylő tanuló beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki.

24

- A tanulók ültetési rendjét kialakítja, illetve a tanuló fejlődését figyelembe véve változtatja. Az ültetési rendnél figyelembe veszi a szülő kérését is. A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. - Részt vesz a tantárgyfelosztás véleményezésében. - Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok - Vezeti a tanulók jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos nyilvántartást. - Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyiratkezelési feladatokat. - Tájékoztatja az intézményvezetőt - ha a tanuló az iskolából több alkalommal igazolatlanul távol marad, - ha indokoltnak tartja valamely tanuló nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasoltja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.) - Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval az osztályába tartozó, illetve az általa tanított tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok - Elkéri a gyógyult tanulótól az orvosi igazolást. - A napközben a betegség tüneteit mutató tanulót elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy a tanuló szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek. - Közreműködik a tanulók egészségügyi vizsgálatánál, segíti a védőnő és az orvos munkáját. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja (részt vesz legalább a hétévenkénti továbbképzésen). Informatikai eszközök használata - Munkájához kapcsolódóan az intézmény informatikai szabályzatában foglaltak betartásával alkalmazza az intézmény informatikai és irodai műszaki berendezéseit.

25

A pedagógus munkaköri feladatainak meghatározása a munka díjazása szempontjából

A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok: - az óraközi szünetben a tanulók felügyelete, - a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatok, - nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatok: - felkészül a foglalkozásokra, előkészíti azokat - felkészül a tanítási órákra, előkészíti azokat - értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét - elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet - részt vesz a nevelőtestület munkájában - részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók képességeinek fejlesztésében - részt vesz a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében - részt vesz az iskola kulturális életének szervezésében (ünnepélyek szervezése, lebonyolítása) - részt vesz az iskolai sportélet szervezésében (sportversenyek szervezése és lebonyolítása,) - szervezi a szabadidő hasznos eltöltését - közreműködik a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában A munkakörhöz tartozó felelősség - az aktuális személyi és teremleltár alapján. A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok - munkaközösség - nevelőtestület - szülők Külső kapcsolatok - városi szakmai munkaközösség/ek A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: Szentes, .

átadó

.................................................................. átvevő

26

Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag 3. pld. irattár Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák. Takarító munkaköri leírás mintája: Szentesi Klauzál Gábor Általános Iskola Szentes

takarító munkaköri leírása Munkakör megnevezése, végzettsége: takarító

FEOR száma: 9124

Az utasítást adó felettes munkakörök: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: Az intézmény tisztántartása, az oktatási-nevelési feladatokhoz megfelelő, rendezett környezet biztosítása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - más takarító. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - más takarító. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - nincsenek. A munkavégzés helye: az intézmény székhelye: Szentes Klauzál u. 12-18. A munkaterülete a következő helyiségekre terjed ki: II: és I. emeleti tantermek , Tanulói és tanári wc-k, folyosók takarítása

27

A takarító a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el. A munkakör tartalma Szakmai feladatok: - a beosztás szerinti terület tisztántartása, - ügyeleti időben a portaszolgálat ellátása és az intézmény tisztasága Általános feladatok - A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a takarító - részben önálló munkával látja el, - részben vezetői, vezető-helyettesi iránymutatás alapján végzi. - Ellátja a takarítási feladatokat. - Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen végzi. - Feladatellátása során figyelembe veszi az intézmény oktatási-nevelési jellegét, ennek megfelelően teremt kapcsolatot a gyermekekkel, tanulókkal. Részletes szakmai feladatok Feladata, hogy a munkaterületén jelentkező, következőkben felsorolt feladatokat az itt meghatározott rendszerességgel, illetve alkalomhoz kapcsolódóan ellássa. Napi takarítási feladatok: - Feladata a munkaterületének felseprése, felmosása, majd szárazra törlése. (A felmosás tisztítószeres vízzel történik.) - A folyosók tisztántartásáról nap közben, ha ügyeletes, folyamatosan gondoskodik, a takarítási feladatokat többször is elvégzi, ha a terület szennyezettsége indokolja. - Feladata a munkaterületén található bútorok, berendezések tisztántartása. A tisztítás a bútor, berendezés, valamint a szennyeződés jellegének megfelelően jelent száraz, vagy nedves (csak vizes, vagy vegyszeres) takarítást. - Feladata az oktatási-nevelési feladatok, illetve egyes szabadidős tevékenységek ellátáshoz használt eszközök tisztántartása. - Feladata a munkaterületén található szemetes-edények, illetve szeméttárolók kiürítése, valamint ezen eszközök a tisztítása. - Feladata a munkaterületén található növények ápolása, gondozása, locsolása, szükség szerint átültetése. - Feladata a lábtörlők, egyéb szőnyegek portalanítása. Időszakonként jelentkező takarítási feladatok: - Az ablakok szennyezettségétől függően, de legalább havonta egy alkalommal elvégzi az ablaktisztítási feladatokat. Az ablaktisztítás során az ablakkeretek tisztántartási feladatait is ellátja. - Az ajtókat, azok szennyezettségi állapotától függően, de legalább havonta egy alkalommal megtisztítja tisztítószeres lemosással. - Kéthavonta takarítja a villanykapcsolók és más dugaljak felületét. - Kéthavonta megmossa a függönyöket, terítőket, egyéb textíliákat. A kimosott ruhaneműk vasalásáról is gondoskodik.

28

- Kéthavonta, de a fűtési szezon megkezdése előtt, valamint a téli szünet után mindenképpen gondoskodik a fűtőtestek tisztításáról. A radiátorokat tisztítószerrel mossa le. A radiátorok mögötti szennyeződést eltávolítja. Egyes helyiségekhez kapcsolódó takarítási feladatok: - A mellékhelyiségek (gyermek és nevelői WC-k) és a hozzájuk tartozó folyosók tisztántartása kiemelt napi feladat, melyet naponta többször is el kell végezni. - Gondoskodik a WC higiéniájának folyamatos biztosításáról, a WC papír pótlásáról. - A helyiségeket naponta többször is tisztítószeres vízzel mossa fel. - Az ajtók takarításáról a szennyezettség mértékéhez igazodva, de legalább hetente gondoskodik. - A mosdók tisztaságát figyelemmel kíséri, naponta legalább egy alkalommal vegyszeresen tisztítja. Alkalmanként jelentkező takarítási feladatok: - Az intézmény rendezvényeihez kapcsolódóan elvégezi a rendezvény során érintett munkaterület soron kívüli takarítását. Ezen feladatokat, az intézményvezető külön utasítása nélkül, ellátja. - A rendezvényeket követően segédkezik a rendezvény helyszínei rendjének eredeti visszaállításában. Egyéb feladatok - Köteles előre jelezni a takarítási feladataihoz szükséges eszközök, vegyszerek, tisztítószerek mennyiségi szükségletét. - Felelős a számára kiadott eszközökért, valamint a vegyszerek, tisztítószerek biztonságos tárolásáért, különös figyelemmel arra, hogy a gyermekekre, tanulókra veszélyes szerek illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek. - Köteles tájékoztatni az intézményvezetőt arról, ha munkaterületén karbantartást igénylő állapotot észlel. - Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat, valamint gondoskodjon a munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról. A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért.

A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok - felettese - munkatársai - pedagógusok - tanulók Külső kapcsolatok - szülők

29

Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. A munkaköri leírás a Közoktatási Törvény, a Közalkalmazotti Törvény, valamint az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, aktuális ügyeleti rend és tantárgyfelosztás) előírásai alapján készült. Kelt: Szentes,.

.................................................................. átvevő

átadó Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag 3. pld. irattár

Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák. Szentesi Klauzál Gábor Általános Iskola Szentes Klauzál u. 12-18.

Oktatás-technikus, rendszergazda munkaköri leírása Munkakör megnevezése, végzettsége: oktatás-technikus, rendszergazda, tanár FEOR száma: 3131 A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató Az utasítást adó felettes munkakörök: - intézményvezető - intézményvezető-helyettesek A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek

30

Heti munkaideje: 40 óra, melynek 50 %-a rendszergazda, oktatás-technikusi, 50%-a tanári feladatok ellátásával lefedett Napi munkaideje: 7 óra 30 – 15 óra 30-ig tart. Munkáját rugalmasan, a konkrét feladatokhoz igazodva végzi. A munkakör célja: Biztosítja az intézmény oktatással kapcsolatos technikai hátterének működését, az intézmény informatikai rendjét, az informatikai eszközök megbízható és biztonságos üzemeltetését. Ellátja a Multimédiás oktatás korunk iskoláiban TIOP-1.1.1-07/1-2008-1178 számú projekt rendszergazdai feladatait, felel a napi karbantartásért, az igazgatóval egyeztetve intézi a javításokat szakszervizeken keresztül. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: nem helyettesítheti - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: nem helyettesíthetik A munkaköri leírás a Közoktatási Törvény, a Közalkalmazotti Törvény, valamint az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, aktuális ügyeleti rend és tantárgyfelosztás) előírásai alapján készült. A munkavégzés helye: az intézmény székhelye: Klauzál Gábor Általános Iskola Szentes

Az oktatás-technikus, rendszergazda a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

A munkakör tartalma Szakmai feladatok Általános szakmai feladatok Legfőbb feladata - Folyamatosan biztosítani a számítógépek működőképességét, a számítógépes szoftverek biztonságos futását. - Feladatát az intézmény oktatási-nevelési céljainak alárendelve, azt kiszolgálva, a tanulók, pedagógusok, más alkalmazottak zavarása nélkül végzi. - Együttműködik a számítástechnikai, informatikai oktatást végző pedagógusokkal, valamint a számítógépes szoftvereket munkaköri feladat ellátása során használó egyéb foglalkoztatottakkal. - Feladatellátása során közreműködik az adatvédelmi feladatok ellátásában. - Figyelemmel kíséri az intézmény minőségirányítási programját, különösen a megfogalmazott minőségpolitikát és minőségcélokat.

31

Részletes szakmai feladatok A belső dokumentumokkal kapcsolatos feladatok - Megismeri az intézmény pedagógiai programját és helyi tantervét, különösen annak számítástechnikai, informatikai háttér igényét. - Közreműködik az intézmény Informatikai Szabályzatának elkészítésében. - Feladatát az Informatikai Szabályzatban foglaltak betartásával végzi. - Indokolt esetben javasolja a szabályzat módosítását, kiegészítését. Tervezési feladatok - Segíti az intézményvezető informatikai stratégiai tervezési és éves tervezési feladatainak ellátását. - Felméri az informatikai rendszer eszközeinek műszaki állapotát, javaslatot tesz a cserére, bővítésre. - A fejlesztéseknél figyelembe veszi azt, hogy az informatikai eszköz állományt összehangolja. Adminisztratív jellegű és adatvédelmi feladatok - Őrzi az informatikai eszközök dokumentációit. - Ellátja az adatvédelmi, adatbiztonsági feladatokat. - Megismeri a használt programokat, javaslatot tesz az adatállomány átszervezésére. - Nyilvántartást vezet - a számítógépekről, - a szoftverekről, - a számítógépek biztonsági szint szerinti besorolásáról, - a számítógép felhasználói jogosultságokról. - közreműködik a biztonsági szintek meghatározásában. - közreműködik az adatbiztonsági és katasztrófa elhárítási terv kidolgozásában.

Szoftverekkel kapcsolatos feladatok - Végzi a szoftverek telepítését. - A telepített szoftverekről biztonsági másolatot készít. - Javaslatot tesz szoftver beszerzésre. - Az intézményvezető kérésére véleményt alkot a tervezett szoftver beszerzésre. Áttekinti a szoftver demot. - Megakadályozza a vírus terjedését, és megszünteti a vírus fertőzéseket, gondoskodik megfelelő vírusirtó szoftverek beszerzéséréről. Hardverekkel kapcsolatos feladatok - Kapcsolatot tart fenn a hardver karbantartókkal. - Figyelemmel kíséri tevékenységüket, szükség esetén javasolja a karbantartási ciklusok, illetve a karbantartási feladatok tartalmának módosítását. - Javasolja a hardver beszerzést, ha úgy látja, hogy az intézmény a feladatait a meglévő eszközökkel nem tudja megfelelő hatékonysággal ellátni. - Véleményezi a tervezett hardver beszerzést, illetve beszállítót javasol.

32

- Végzi a még garanciális gépekkel kapcsolatos feladatokat, hiba esetén gondoskodik arról, hogy a gép szervizbe kerüljön. (Garanciális gépen nem végez javításokat.) Hálózat működtetésével kapcsolatos feladatok - Nyilvántartja és kezeli a felhasználói, hozzáférési jogokat és igényeket. - Működteti a hálózatot. - Kezeli a hálózattal kapcsolatos jelszavakat. A jelszavakat zárt borítékban letétbe helyezi az intézményvezetőnél, vagy más módon gondoskodik arról, hogy szükség esetén a felhasználó adatbázisa – a hálózat biztonságának megőrzése mellett – hozzáférhető legyen. Ellenőrzési feladatok - Rendszeresen a számítógépeken vírusellenőrzést végez. - Az elvégzett vírusellenőrzésekről, annak eredményéről, illetve a megtett intézkedésekről – gépenként – nyilvántartást vezet. - Ellenőrzi az informatikai szabályzatban foglaltak betartását, szükség esetén szankciókat kezdeményez. - Betekint az informatikai rendszer által kezelt adatbázisba, ellenőrzi, hogy a rendszert nem használják-e illegális tevékenységekre (szoftver-másolás, adatbázis feltörés stb.) - Ellenőrzi, hogy adott számítógépen csak a felhasználási jogosultságnak megfelelő adatbázis található-e. - Illegális használat esetében azonnal értesíti az intézményvezetőt. Internettel kapcsolatos feladatok - Biztosítja a kijelölt gépeken az Internet elérést. - Kapcsolatot tart az Internet szolgáltatóval. - Elvégzi az Internettel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. - Tájékoztatást nyújt az Internet használattal kapcsolatban. Segíti a pedagógusok, illetve egyéb alkalmazottak munkaköréhez kapcsolódó Internet használatát. - Közreműködik az információ szolgáltatás feladataiban, az elektronikus levelezésben, a honlap információval kapcsolatban. A számítógépes oktatásban részt vevő eszközökkel kapcsolatos feladatok - Rendszeresen elvégzi a gépek ellenőrzését a következők szerint: - ellenőrzi a gépeken futó programok működését, - törli a nem általa telepített, nem oktatási célú programokat, - ellenőrzi a munkafájlokat, a nem oktatási jellegű fájlokat törli. - Szükség esetén újra telepíti a számítógépet, illetve a nyomtatót, CD írót, olvasót stb. - A gépeken visszaállítja az eredeti beállításokat. - Kiszűri a meghibásodott gépeket: - a kisebb hibákat kijavítja ( a meghibásodott részeket kicseréli), - nagyobb hiba esetén gondoskodik azok megjavíttatásáról. - A számítógépes teremben tanulót felügyelet nélkül nem hagyhat. - A gépterem ajtajának kulcsát a terem használata után az igazgató-helyettesnél helyezi el. Egyéb feladatok - Ellátja a biztonsági mentésekkel kapcsolatos feladatokat, illetve ebben segítséget nyújt. - Közreműködik az informatikai eszközök fizikai védelmének biztosításában. - Elkészíti és rendszeresen frissíti az intézmény honlapját.

33

- Az iskolai ünnepségeken, tanítási órákon, vagy az iskola tanulóinak közreműködésével tartott rendezvényeken – előre megbeszélt időpontban – köteles megjelenni és azokon videóés fénykép felvételeket készíteni, hangosítást biztosítani. - Tanári igény szerint a tanítási órákra a megfelelő szemléltető anyagokat előkészíti. Ha szükséges, személyes jelenlétével is közreműködik a tanítási órákon (vetítés, egyéb eszközök működtetése) - Közreműködik a különböző szakanyagok helyi sokszorosításában. - Segíti az eszközök szakszerű használatát a szaktantermekben, osztályokban. - Megszervezi a meghibásodott készülékek összegyűjtését, elvégzi a kisebb javításokat, intézi a szervizbe küldésüket, majd a javított eszközök visszavételét számon tartja, újból kiadja. - Anyagilag felelős a gondjaira bízott szerszámokért, anyagokért, berendezési tárgyakért. - A személyes felelősségére kiadott eszközöket csak engedéllyel adhatja át másoknak. - Köteles az eszközök biztonságos működtetését, valamint ezen helyiségek rendjét folyamatosan biztosítani és a szükséges karbantartást elvégezni. - Beszerzi a karbantartáshoz szükséges alkatrészeket. - Az esetlegesen felmerülő hibák esetén gondoskodik rövid határidőn belül az elhárításról. - Igény szerint tanulói felügyeletet és kíséretet is elláthat. - Végzett munkájáról munkanaplót vezet. HEFOP 3.1.3 pályázati projekt végrehajtása során: Műszaki vezetőként - részt vett a Klauzálos tanulók képesség-fejlesztő oktatása- nevelése- új szemlélettel Szentesért és egy élhetőbb jövőért című HEFOP 3.1.3-as Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott projekt megvalósításában, - segíti az adminisztrációs tevékenységet.

A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős a leltárilag átvett eszközökért. A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok - iskolavezetés - pedagógusok - titkárság - tanulók Külső kapcsolatok

34

- internet szolgáltatók - számítás-technikai üzletek, szervizek.

A munkaköri leírásban foglaltak szükség szerint felülvizsgálatra kerülnek. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: Szentes, ................................................................. átadó

.................................................................. átvevő

Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag 3. pld. irattár

Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák.

Az intézmény neve/címe: Szentesi Klauzál Gábor Általános Iskola Szentes, Klauzál u.12-18. Ifjúságvédelmi felelős Munkakör megnevezése, végzettsége: Ifjúságvédelmi felelős FEOR száma: 2431 Utasítást adó felettes munkakörök: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes Kötelező óraszáma: 23 A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek A munkakör célja: A közoktatási törvény szerint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladataként meghatározott tevékenységek ellátása.

35

Az iskola tanulói közül a szociális helyzetűkből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása érdekében a gyerekek tanulási nehézségeinek, magatartási és/vagy beilleszkedési problémáinak feltárásában és kezelésében való segítségnyújtás a pedagógia eszköztárának felhasználásával. Helyettesítés rendje: Beosztás alapján.

A munkaköri leírás a Közoktatási Törvény, a Közalkalmazotti Törvény, valamint az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, aktuális ügyeleti rend és tantárgyfelosztás) előírásai alapján készült. A munkavégzés helye: az intézmény székhelye: Szentes, Klauzál u. 12-18.

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

36

A munkakör tartalma Szakmai feladatok Általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Figyelemmel kíséri az intézmény minőségirányítási programját, különösen a megfogalmazott minőségpolitikát és minőségcélokat. - Fogadja a szülők iskolai működéssel, tevékenységével kapcsolatos jelzéseket, javaslatokat, igényeket, s azokat tolmácsolja az intézményvezető felé. Részletes szakmai feladatok Gyermek-védelemmel kapcsolatos feladatok Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ennek keretében: - Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy - milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, - az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményt keres-hetnek fel, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján veszélyeztetettnek számító tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, - gyermekbántalmazás vélelme esetén az igazgatónál kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálat értesítését, - a tanulót veszélyeztető tényezőket megvizsgálja, ha azokat az intézmény rendelkezésére álló pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetőnek értékeli, kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, - a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az eset-megbeszéléseken, - a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, induljon eljárás a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében,

37

- az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, - tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, - a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, - a szülőket és a tanulókat az őket érintő, gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő és tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. - nyilvántartja a veszélyeztetett tanulókat . Részletes szakmai feladatok A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - Az iskola pedagógiai programjának gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében segíti az egészségnevelési, ennek részeként a kábítószer-ellenes program kidolgozását, figyelemmel kíséri végrehajtását; szükség esetén intézkedést kezdeményez az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújt a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja. A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős a leltárilag átvett eszközökért. - a 14. sz. fejlesztőterem rendjéért A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok - iskolavezetés - osztályfőnökök - szaktanárok - tanulók - szülők Külső kapcsolatok - gyermekvédelem - gyámhatóság

38

- pedagógiai szakszolgálat

Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: Szentes,.

................................................................. átadó

.................................................................. átvevő

Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag 3. pld. irattár

Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák. Szentesi Klauzál Gábor Általános Iskola Szentes Klauzál u.12-18. Gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus munkaköri leírása Munkakör megnevezése, végzettsége: gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus FEOR száma: 2441 A munkakör szakmai irányítója: munkaközösségvezető Heti munkaidőkerete: 40 óra Kötelező óraszáma: heti 21 óra Heti órakedvezménye: 0 óra Munkáját a havi munkaidőkeretben végzi az intézményi SZMSZ szerint A munkakörnek utasítást adó munkakörök: vezető beosztású munkakörök ( iskolaigazgató, iskolaigazgató-helyettes) A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek A munkakör célja: Az intézményben tanuló gyermekek közül szakértői vélemény és belső mérés alapján kijelöltek fejlesztése.

39

Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. A munkaköri leírás a Közoktatási Törvény, a Közalkalmazotti Törvény, valamint az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, aktuális ügyeleti rend és tantárgyfelosztás) előírásai alapján készült. A munkavégzés helye: az intézmény székhelye: Klauzál Gábor Általános Iskola Szentes, Klauzál u 12-18.

A tanító a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

A munkakör tartalma

Szakmai feladatok Általános szakmai feladatok A tanítói feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok - A tanító rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, lehetőleg idegennyelv-tudással, társadalmi érzékenységgel. - Tevékenysége során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

40

Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Figyelemmel kíséri az intézmény minőségirányítási programját, különösen a megfogalmazott minőségpolitikát és minőségcélokat. - Fogadja a szülők az iskola működésével, tevékenységével kapcsolatos jelzéseit, javaslatait, igényeit, s azokat tolmácsolja az intézményvezető felé. Részletes szakmai feladatok Alapfokú nevelési-oktatási feladatok - A tanító az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és a nyitottságot. - Segíti a tanulót átvezetni az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. - Fogékonnyá teszi a tanulót a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. - Tevékenysége során teret ad a tanuló játék- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. - Tanítói tevékenysége közben a tanultak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. - A tanuló kíváncsiságára és érdeklődésére építve fejleszti a tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását. - Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. - Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segítséget nyújt a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. - Tevékenysége során ügyel arra, hogy - a tanulók fejlesztése a test és lékek szempontjából harmonikusan történjen, - a tanulók szocializációs folyamatait elősegítse, - megteremtse az elemi műveltségi alapok feltételrendszerét, - a tanulási stratégia a tanulókhoz legjobban igazodóan kerüljön megválasztásra. HEFOP 3.1.3 pályázati projekt végrehajtása során: -

részt vett a Klauzálos tanulók képesség-fejlesztő oktatása- nevelése- új szemlélettel Szentesért és egy élhetőbb jövőért című HEFOP 3.1.3-as Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott projekt megvalósításában, vállalta a 4 x 30 órás továbbképzések elvégzését, felkészül a kompetencia alapú oktatásra, a tanult új módszertani eljárások használatával oktatja a matematikai logika kompetencia területet az osztályában, belső továbbképzések keretében megismerteti kollégáival a programcsomagok és az új eszközök használatát, alkalmazási területeit, kiegészíti, átdolgozza a helyi tantervet, beilleszti az adaptált programcsomagokat, digitális tartalmakat, segédleteket, projektterveket.

A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok - A tanító alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ennek keretében

41

- gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti - figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, - segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, - segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, - a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, - ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, - közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. - Segíti a speciális ellátást igénylő tanuló beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki. - A tanulók ültetési rendjét kialakítja, illetve a tanuló fejlődését figyelembe véve változtatja. Az ültetési rendnél figyelembe veszi a szülő kérését is. A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. - Részt vesz a tantárgyfelosztás véleményezésében. - Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok - Vezeti a tanulók jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos nyilvántartást. - Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyirat-kezelési feladatokat. - Tájékoztatja az intézményvezetőt: - ha a tanuló az iskolából több alkalommal igazolatlanul távol marad, - ha indokoltnak tartja valamely tanuló nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja, vagy gyanítja. (Javasoltja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.) - Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval az osztályába tartozó, illetve az általa tanított tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében.

42

Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok - Elkéri a gyógyult tanulótól az orvosi igazolást. - A napközben a betegség tüneteit mutató tanulót elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy a tanuló szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek. - Közreműködik a tanulók egészségügyi vizsgálatánál, segíti a védőnő és az orvos munkáját. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja (részt vesz legalább a hétévenkénti továbbképzésen). Informatikai eszközök használata - Munkájához kapcsolódóan az intézmény informatikai szabályzatában foglaltak betartásával alkalmazza az intézmény informatikai és irodai műszaki berendezéseit. A pedagógus munkaköri feladatainak meghatározása a munka díjazása szempontjából A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok: - az óraközi szünetben a tanulók felügyelete, - a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatok, - nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatok: felkészül a foglalkozásokra, előkészíti azokat felkészül a tanítási órákra, előkészíti azokat értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet részt vesz a nevelőtestület munkájában részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók képességeinek fejlesztésében részt vesz a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében részt vesz az iskola kulturális életének szervezésében segíti az iskolai sportélet szervezésében szervezi a szabadidő hasznos eltöltését közreműködik a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában ellátja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat Plusz díjazásért ellátandó feladatok:



tanórán kívüli foglalkozások tartása: A munkakörhöz tartozó felelősség

-

felelős az átvett eszközökért. A munkakör kapcsolatai

Belső kapcsolatok - igazgató, igazgatóhelyettes - gyermekvédelmi felelős - munkatársak - szülők Külső kapcsolatok - városi szakmai közösség

43

Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Szentes,

................................................................. átadó

.................................................................. átvevő

Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag 3. pld. irattár

Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák.

Szentesi Klauzál Gábor Általános Iskola Szentes Klauzál u. 12-18.

Iskolatitkár munkaköri leírása

Munkakör megnevezése, végzettsége: iskola titkár

FEOR száma: 3619

Munkaideje: heti 40 óra munkanapokon: 7 órától 15 óra 30-ig (ebédidő: ½ óra) A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató Az utasítást adó felettes munkakörök: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: Az intézményi ügyvitel szervezése és adminisztratív végrehajtása. Az intézmény pedagógusaival, és egyéb alkalmazottaival kapcsolatos adminisztráció ellátása.

44

A gyermekek adminisztratív ügyeinek intézése. Alapvető tájékoztatási és szervezési feladatok ellátása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - iskolatitkár - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - iskolatitkár A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Minőségirányítási program, Házirend, - Pedagógiai/nevelési program. A munkavégzés helye: az intézmény székhelye: Klauzál u. 12-18. titkári szoba

A iskola-titkár a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

45

A munkakör tartalma Szakmai feladatok Általános szakmai feladatok Legfőbb feladata - A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a titkár - részben önálló munkával, - részben vezetői, vezető-helyettesi vagy gazdasági vezetői (VIGI) irányítással oldja meg. - Ellátja az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, szövegszerkesztési feladatokat. - Tevékenységét jó kommunikációs készségekkel, alapvető pedagógiai, szervezési, és gazdálkodási ismereteket felhasználva végzi. - Feladatát humánus és gyermekközpontú szemlélettel végzi. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során – ha annak jellege indokolja – együttműködik a szülőkkel. Az egyes jogok biztosítása - Feladatellátása körében közreműködik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításában. - Feladatellátása körében közreműködik a szülők jogainak biztosításában. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Figyelemmel kíséri az intézmény minőségirányítási programját, különösen a megfogalmazott minőségpolitikát és minőségcélokat. Részletes szakmai feladatok Szövegszerkesztői és levelezési feladatok - Feladatellátása során megfelelően alkalmazza a magyar nyelvtan és helyesírás szabályait. - A számítógép-kezelési feladatokat megfelelő látja el. - Tevékenysége során alkalmazza a számítástechnikai, a szövegszerkesztői és táblázatkezelői alapismereteket. - Alkalmazza a hivatalos levelek formai, tartalmi előírásait. Ügyviteli tevékenységek - Kezeli az ügyiratokat, betartva az ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárási szabályokat (iktatás). - Ellátja a postázási feladatokat, a bélyegek elszámolását elkészíti. - Kezeli a szakmai folyóiratokat, közlönyöket, egyéb szakmai kiadványokat. - Tárolja, illetve kezeli az intézményi dokumentációkat (iktatás). - Intézi a tanulók adminisztrációs jellegű ügyeit. - Vezeti a szabadság-nyilvántartást. -GYES,GYED, betegszabadság, felvezetése, nyilvántartása, postázása. - Nem rendszeres kifizetések számfejtése, postázása. - Pedagógus helyettesítés, túlóra felvezetés, postázás. - Személyi anyagban történt változások nyilvántartása, változásjelentés. - Beérkezett számlák utalási előkészítése, esetleg készpénzes kifizetése.

46

- Heti finanszírozási terv előkészítése. - Iskolai ellátmány kezelése. - Hivatalos üzenetek fogadása, továbbítása. - Szükség estén fénymásolatok készítése. - A dolgozók munkaügyi nyilvántartásának naprakész vezetése. - Pályázatok elszámolásának adminisztrációja. - Vásárlási előleg, felvétele, elszámolása. - Pedagógus továbbképzés, szakvizsga ügyintézése. - Hivatalsegédek tisztítószerrel való ellátása, beszerzése. - Diáksport adminisztrációs feladatai. - Magántelefon-használati pénz beszedése, számlázása, befizetése. - Teremhasználati díj beszedése, számlázása, befizetése. - Adózással kapcsolatos teendők ellátása. - Kapcsolattartás Magyar Államkincstárral. - Fenntartói támogatások elszámolása. - Közreműködés az éves költségvetés készítésben Titkári feladatok - Ellátja az adminisztrációs, szervezési munkákat. - Feladatellátása során alkalmazza: - a kommunikációs alapismereteket, - az irodatechnikai alapismereteket, - Ellátja a telefonügyelettel kapcsolatos feladatokat. - Közreműködik az anyag és eszközbeszerzések lebonyolításában. Igazgatási, gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazásával kapcsolatos feladatok - Tevékenysége során alkalmazza a közigazgatási ismereteket. - Naprakészen ismeri az oktatással kapcsolatos fontosabb jogszabályokat. - Feladatellátása során alkalmazza a közoktatási intézményekben foglalkoztatott köz alkalmazottakkal kapcsolatos alapfokú munkajogi ismereteket. - Az intézmény gazdasági kapcsolatait megismeri, működteti. - Alkalmazza az intézmény gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat. - Az iskolával és funkcióival kapcsolatos napi ismerteket megszerzi és alkalmazza. - Kezeli az oktatás dokumentációit és eszközeit. Informatikai feladatai - Megismeri a helyi informatikai szabályzatot. - Tevékenysége során a helyi informatikai szabályzat szerint jár el. - Közreműködik a KIR-rel kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében. Igazolványokkal, bizonyítványokkal, biztosításokkal kapcsolatos feladatok - Közreműködik a pedagógus igazolványokkal kapcsolatos nyilvántartási, igénylési, és kiadási feladatokban. - Közreműködik a tanulóbiztosítással kapcsolatos igények begyűjtésében, elszámolásában. - Évenként egy alkalommal 50%-os vasúti igazolvány igénylése, megújítása Tankönyvekkel kapcsolatos feladatai - Az intézményvezető utasítására ellátja a tankönyvmegrendeléssel, a tankönyv kiosztással, és a kedvezményes tankönyvekkel kapcsolatos egyes feladatokat – pl. előleg beszedés. Adminisztrációs feladatok - Közreműködik a tanügyi nyilvántartások vezetésében.

47

A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért, kulcsokért. - titoktartási felelősség A munkakör kapcsolatai Munkája során jó kapcsolatot, együttműködést alakít ki: Az intézményen belül: - az igazgatósággal - pedagógusokkal - technikai dolgozókkal - szülőkkel Intézményen kívül: - VIGI-vel - Önkormányzati irodákkal - MÁK

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: Szentes,.

.................................................................. átvevő

átadó Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag 3. pld. irattár

Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák. Szentesi Klauzál Gábor Általános Iskola Szentes

Karbantartó, udvaros

48

munkaköri leírása Munkakör megnevezése, végzettsége: karbantartó, udvaros FEOR száma: 9124 Az utasítást adó felettes munkakörök: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes, A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: Az intézmény üzemeltetési feladatainak támogatása, az oktatási-nevelési feladatokhoz megfelelő, zavarmentes, esztétikus munkakörnyezet biztosítása a karbantartási feladatok folyamatos ellátásával. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - más karbantartó. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - más karbantartó. Munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - nincsenek. A munkavégzés helye: az intézmény székhelye A munkaterülete a következő területre, helyiségekre, eszközökre terjed ki: Az iskola fedett és fedetlen területe, járdák, élő sövény. A karbantartó-udvaros a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el. A munkakör tartalma Szakmai feladatok: karbantartási feladatok, füves udvar rendben tartása, élő sövény rendben tartása, télen hó eltakarítás, csúszás mentesítés.

Általános feladatok - A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a karbantartó - részben önálló munkával látja el, - részben vezetői, vezető-helyettesi iránymutatás alapján végzi. - Ellátja a karbantartási feladatokat.

49

- Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen, a takarékosság, és a balesetmegelőzés szempontjait figyelembe véve végzi. - Feladatellátása során figyelembe veszi az intézmény oktatási-nevelési jellegét, ennek megfelelően teremt kapcsolatot a gyermekekkel, tanulókkal. Részletes szakmai feladatok Feladata, hogy a munkaterületén jelentkező, következőkben felsorolt feladatokat az itt meghatározott rendszerességgel, illetve alkalomhoz kapcsolódva lássa el. Napi karbantartási feladatok - Feladata a munkaterületéhez tartozó helyiségek, udvar, illetve eszközök állapotának karbantartási, hibaelhárítási szempont szerinti ellenőrzése. - Naponta ellenőrzi, hogy szükség van-e valahol az izzók, neoncsövek cseréjére. - Baleset-megelőzési szempontból ellenőrzi a konnektorok, kapcsolók állapotát. - Karbantartási feladat észrevételekor áttekinti az ellátandó feladat volumenét, eszköz, anyag, valamint szakismeret igényét. Mérlegeli az előző szempontok szerint a karbantartási feladatot, majd gondoskodik a feladat ellátásáról. - Abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a hibát elhárítani, a karbantartást elvégezni nem tudja, értesítenie kell az intézményvezetőt. - Feladata a folyosók, termek ellenőrzése a gyermek/tanulóbalesetek elkerülése érdekében, s a felfedezett veszélyeztető hely, állapot megszüntetése karbantartási, javítási feladatok elvégzésével. - Feladata az oktatási-nevelési feladatok, illetve egyes szabadidős tevékenységek ellátáshoz használt eszközök rendszeres karbantartása. - Fűtési szezonban naponta ellenőrzi a kazán állapotát. Időszakonként jelentkező karbantartási feladatok - Az ablakok, ajtók zárainak állapotától függően ellátja a karbantartási feladatokat, de legalább kéthavonta ellenőrizi azok nyithatóságát, zárhatóságát. Szükség szerint elvégzi a zárak olajozási, kenési feladatait. - Kéthavonta, de a fűtési szezon megkezdése előtt, valamint a téli szünet után gondoskodik a fűtőtestek ellenőrzéséről, légtelenítéséről. Egyes helyiségekhez, területekhez kapcsolódó karbantartási feladatok - A mellékhelyiségek (gyermek és nevelői WC-k) karbantartási feladatait a víz és szennyvízvezetékek, valamint a csapok állapotának ellenőrzésével látja el. - Az udvar, illetve az intézmény egyéb területének rendezettségéről, ápoltságáról gondoskodik, így: - a parkosított területet gondozza (szükség szerint füvet nyír, gereblyéz, metsz, gallyaz, pótolja az elpusztult növényeket, locsolja a zöld területet), - az időtálló, kemény járófelülettel ellátott területek tisztántartásáról gondoskodik, - lefesti a kültéri, ápolást igénylő tárgyakat (kerítést, korlátot stb.) - Télen biztosítja a járófelületetek tisztántartását: - ellapátolja a havat, - gondoskodik a járdák, lépcsők csúszásmentesítéséről. Alkalmanként jelentkező karbantartási feladatok: - Az intézmény rendezvényeihez kapcsolódóan el végzi a rendezvényhez kapcsolódó teremrendezési és visszarendezési, továbbá az egyéb eszközökkel kapcsolatos szerelési feladatokat. (hangosítás stb.)

50

- Az épület állagmegóvási, illetve egyes beruházási feladatai megvalósításában részt vesz, segíti a külső szolgáltatók, vállalkozások ilyen tevékenységét. - Az épület berendezései, felszerelései vonatkozásában az alkalmanként jelentkező hibaelhárítási feladatokban részt vesz, segíti a külső szolgáltatók, vállalkozások ilyen tevékenységét. Zöldfelületek rendben tartásával kapcsolatos feladatok - Gondoskodik arról, hogy az intézményhez tartozó zöldfelületeken a gyep ápolt legyen, ennek érdekében végzi - a fűnyírást, - a terület szükség szerinti trágyázását, - a gyomtalanítást, - az igénybe vett, megkopott területeken az újrafüvesítést. - Elvégzi a fák, bokrok szakszerű metszését, növényvédelmi munkáit. - Gondoskodik arról, hogy az arra kijelölt kertrészek, virágládák beültetésre kerüljenek. - Gondozza a virágokat, szükség szerint - öntöz, - gyomtalanít. - Ápolja a sövényt, rendszeresen nyírja. - Pótolja az elpusztult növényeket. - Szükség esetén locsolja a zöld területet. - Gondozza a sportpálya gyepét. - Szakszerűen kezeli a zöldfelületek gondozásához szükséges eszközöket: fűnyírót, bozótvágót, sövénynyírót stb. Az udvar egyéb területeinek rendben tartásával kapcsolatos feladatok - Homokos felületek felásása, lazítása. - Homokozó takarása. - A salakos területek gondozása, gyomtalanítása. A tisztaság fenntartásával kapcsolatos feladatok - Udvari szemetes edények kihelyezése. - A szeméttárolók rendszeres ürítése. - Az udvar tisztán tartása, szemét összeszedése. - A lehullott őszi lomb összegyűjtése. Az udvari eszközök karbantartási feladatok - Feladata az udvaron található, illetve az udvarhoz tartozó eszközök állapotának karbantartási, hibaelhárítási feladatainak ellátása. - Gondoskodik arról, hogy az udvari eszközök balesetveszély mentesek legyenek. - Gondoskodik a kültéri eszközök festéséről (kerítések, korlátok, játékok stb.). - Karbantartási feladat észrevételekor áttekinti az ellátandó feladat volumenét, eszköz, anyag, valamint szakismeret igényét. Mérlegeli az előző szempontok szerint a karbantartási feladatot, majd gondoskodik a feladat ellátásáról. - Feladata az oktatási-nevelési feladatok, illetve egyes udvari szabadidős tevékenységek ellátáshoz használt eszközök rendszeres karbantartása.

Egyéb feladatok - Köteles előre jelezni a karbantartási feladataihoz szükséges eszköz, szerszám, üzem- és kenőanyag szükségletet.

51

- Felelős a számára kiadott eszközökért, szerszámokért, anyagokért. Köteles a rábízott eszközöket, anyagokat biztonságos helyen tárolni. - Köteles közreműködni az intézményt érintő beszerzések lebonyolításában. - Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat, a munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról gondoskodjon. - Feladata, hogy az elvégzett karbantartásokat a karbantartási naplóba bevezesse. A munkakörhöz tartozó felelősség - Felelős az átvett eszközökért. A munkakör kapcsolatai Belső kapcsolatok - felettesek, - pedagógusok, - technikai személyzet Külső kapcsolatok - Szülők - szakiparosok A munkaköri leírás a Közoktatási Törvény, a Közalkalmazotti Törvény, valamint az intézmény alapdokumentumai (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, aktuális ügyeleti rend és tantárgyfelosztás) előírásai alapján készült. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt: Szentes,.

átadó

.................................................................. átvevő

Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag 3. pld. irattár

Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák.

52

6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6.6.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 6.6.2 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 16.00 óráig be kell fejezni. 6.6.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 6.6.4 Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. 6.7 Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

53

b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az általános igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az a tanuló, aki előrehozott vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. 6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 19.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30 – 16.00-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. Tanulói felügyeletet 6.30tól 17.00-ig biztosít az iskola. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a kapunál regisztráltatniuk kell magukat. A beléptető rendszerben történő regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve. 6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.9.1 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, 

54



   

a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 

 6.9.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. 6.9.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.9.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. 6.9.5 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval vagy igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. 6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. 9 A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény igazgatója. 6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. 9

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.

55

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott iskolatitkár végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése 10

Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti öt órát az órarendbe iktatva, osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben teljesíthető:  a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban való részvétellel   a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott  tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával   a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek  Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportegyesület munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt 10

A 2012/2013-as tanévben a 1. és 5. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be.

56

beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksport-egyesület elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksport-egyesület vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. 6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.   

 

 

   

 

A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.  A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével.  Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.  A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.  A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.  Mozilátogatás keretében a tanulók évente legfeljebb két filmet tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak a középiskolás korosztály számára. Felelőse a közönségszervező, akit az igazgató bíz meg.  A zenei kultúra fejlesztése érdekében minden tanuló számára évi három alkalommal a tanítási időben egy órás időtartamú hangverseny-látogatást szervezünk. Minden osztályt egy-egy szaktanár, illetve az osztályfőnök elkísér a hangversenyre. 

57



 

Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól, oktatási intézményekről. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők, alapvetően pályázati tevékenységhez kapcsolódóan.  A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni. 

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 7.1 Az intézmény nevelőtestülete 7.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 7.1.3 Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. 7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:  

    

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó konferencia,  tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),  nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),  rendkívüli értekezletek (szükség szerint).  58

7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 7.2.3 A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. 7.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 7.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 7.3.1 A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. 7.3.2 A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben hat munkaközösség működik: a társadalomtudományi, természettudományi, idegen nyelvi, alsós humán, -reál, testnevelői munkaközösség.

59

7.3.3 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A munkaközösség-vezető segítséget nyújt az intézményi dokumentumok elkészítéséhez. 7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 7.4.1 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak               

       

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.  Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.  A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.  Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor.  Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű megyei versenyként a Nagy László fizikaversenyt szervezzük meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.  Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.  Szervezik a pedagógusok továbbképzését.  Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.  Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.  Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.  Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.  Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.  Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. 

7.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

60

         

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.  Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.  Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény  vezetésének.   Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán  kívül.   Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a  nevelőtestület számára.   Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.    Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.  7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év júniusában osztja szét az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést – a pedagógusnap alkalmából – azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: 7.5.1 Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,   órai munkáját magas színvonalon végzi,   eredményesen készíti föl diákjait az érettségire és a felvételire,    szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,   aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,   rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,   kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,   tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet,   eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez.  7.5.2 Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:  részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében, 

61



 részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,   részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. 

7.5.3 Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:  hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,   befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,   folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat.  7.5.4 Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,     eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,   jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,    adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,   e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése.  7.5.5 Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:  rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,    érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,    részt vesz az iskola arculatának formálásában,   tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.  A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:  akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója,    ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége,    bármely, munkavégzéssel kapcsolatos súlyos kifogás merül fel, és azt írásban rögzítette az intézményvezető.  A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:   az illető pedagógus fizetési besorolása,   címpótlékban való részesülése,   illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.), 

62



állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése. 

     8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség

Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 8.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:  szakmai munkaközösségek,    szülői szervezet,   diákönkormányzat,   osztályközösségek.  8.3 A szülői szervezet Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Szervezet Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:     

saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. 

A szervezet munkáját az iskola tevékenységével a szervezet patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. A szervezet vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, a szervezet véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. 8.4 Az iskolaszék Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

63

 

 saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása,   tisztségviselőinek megválasztása,   az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. 

Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SzMSz11 szabályok elfogadásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben:

 

 a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben,   a házirend elfogadásakor,   a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. 

Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató kötelessége. Az iskolaszék alakítását bármely abban résztvevő fél kezdeményezheti, jelenleg ezt más fórumok léte miatt nem tartják szükségesnek. 8.5 Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást. 8.6 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll.

11

Elrendeli a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 29.§ (3) bekezdése. 64

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,    a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,   az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,   a házirend elfogadása előtt  A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. 8.7 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,   küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,   döntés az osztály belügyeiben.  Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre         

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. 

65

       

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 

8.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.8.1 Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. 8.8.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – tíz alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 60 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. 8.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrző vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy küldött (elektronikus) levéllel történhet. Az osztályfőnök ellenőrzőben értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén, ezt minden esetben a tájékoztató füzetben vagy ellenőrzőben is rögzíti. Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. 8.8.4 A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál kettővel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti fél órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a kettő osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni.

66

A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását egy héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy az igazgatói irodában aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait leadja, ezekre 30 napon belül választ kapjon arra illetékes személytől. A kérdést, felvetést, észrevételt, stb. alá kell írni. Az e bekezdésben szabályozott eljárást az intézmény elektronikus postafiókjának igénybe vételével is le lehet bonyolítani. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. 8.8.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:  alapító okirat,   pedagógiai program,    szervezeti és működési szabályzat,   házirend.  A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. 8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája 8.9.1 Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Rendes Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,   az iskolai védőnők,   az ÁNTSZ Szentes városi tiszti-főorvosa   8.9.1.1 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi.

67

Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Szentes városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, akinek munkáltatója Szentes város polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 8.9.1.2 Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás,  testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).   A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.   Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki  órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.   Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.   Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat  mindennapi munkájában felhasználja.   Munkaidejét munkáltatója, Rendes Város Polgármestere határozza meg.   Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). 

8.9.2 Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok

68

9.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. 9.1.1 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: 

 

bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,  rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). 

 9.1.2 A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 9.2 Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára Nyelvvizsgára, nemzetközi informatikai vizsgára és egyéb nemzetközi vizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – két tanítási napot vehet igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt két-két nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga, egyéb nemzetközi vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehető kedvezmény szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az igazgatónak van döntési jogköre. Ha a nyelvvizsga, egyéb nemzetközi vizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb két napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök. 9.3 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 9.3.1 Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja.

69

Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. 9.3.2 Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. 9.3.3 Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. 9.3.4 A középfokú intézmények által szervezett nyílt napon több intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél, igazoltnak akkor tekinthető, ha a látogatott intézmény erről írásos igazolást ad ki, előzetesen a szülő nyilatkozata szükséges, az ellenőrzőben. A 9.3.1. – 9.3.4 szakaszokban szabályozott esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél. 9.4 A tanulói késések kezelési rendje A napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 9.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

  

9.5.1 tanköteles tanuló esetében:  első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése   tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése   a tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)   a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)   az ötvendik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése 

70

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 9.5.2 nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:  

 



első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése  a tizedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) 

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően (16. életévét betöltött tanuló esetén) legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 9.6 A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 9.7 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. 

71

  





  

 





 



A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 

  9.8 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről    a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  72

 

 

     



 

 az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége   a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni   az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket   az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei   az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges   a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza   az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése   ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti,   az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon   az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá   az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása   a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni  SZMSZ 2.sz. melléklet A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás szabályai

A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás szabályai

A köznevelési intézmény a - figyelembe véve az intézmény Szervezeti és Működési szabályzatában foglaltakat - a fegyelmi eljárás szabályait a következők szerint állapítja meg A szabályzat célja, hogy részletszabályokkal segítse az intézményben folyó fegyelmi ügyek intézését. A szabályzat ennek érdekében tartalmazza a következő témaköröket: - a szabályzat hatálya, - a fegyelmi eljárás célja, - a fegyelmi jogkör gyakorlása, - a fegyelmi eljárás megindításának feltételei,

- az egyeztető eljárás, - értesítés fegyelmi eljárás megindításáról, - az eljárás résztvevőinek tájékozódása, vélemény nyilvánítása, bizonyítási javaslata, - a fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása, - a fegyelmi tárgyalás, - fegyelmi határozat, - jogorvoslat a fegyelmi határozat ellen, - fegyelmi eljárás megszüntetése, - fegyelmi büntetés végrehajtása, - egyéb eljárási szabályok, - károkozás az intézménynek, gyakorlati képzés szervezőjének. 1. A fegyelmi szabályzat hatálya A fegyelmi szabályzat: - személyi hatálya kiterjed: - a fegyelmi eljárásban a fegyelmi jogkor gyakorlójára, - a kötelezettségszegéssel érintett nagykorú tanulóra, a kiskorú tanuló szülőjére, - egyébként az eljárásba bevonandó személyekre, - területi hatálya kiterjed minden olyan helyre, melyre vonatkozóan az intézmény SZMSZ-e, házirendje, egyéb belső dokumentuma a tanuló részére kötelezettséget állapít meg. 2. A fegyelmi eljárás célja A nevelési-oktatási intézményben folytatott: - tanulói fegyelmi eljárás és - a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.

A fegyelmi eljárás, valamint a fegyelmi tárgyaláson meghatározott büntetések segítik elő a tanulók szabálykövetését, a nem megfelelő magatartás kezelését.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

3. A fegyelmi jogkör gyakorlása A fegyelmi jogkör eredeti gyakorlója a nevelőtestület. A nevelőtestület a fegyelmi jogkör gyakorlására bizottságot hozhat létre. A bizottság 3 tagú, melynek elnökét a bizottság maga választja meg a tagjai közül.

A fegyelmi bizottságnak, mint a fegyelmi jogkör gyakorlójának feladata: - a fegyelmi eljárás megindítása feltételeinek vizsgálata, - az egyeztető eljárás sikeres lebonyolításának biztosítása, - a fegyelmi tárgyalás megtartására vonatkozó határidő betartása, - a fegyelmi eljárás megindítása érdekében az értesítések kiküldése, - a fegyelemi eljárás résztvevői számára: - a tájékozódás, - vélemény nyilvánítás, illetve - a bizonyítási javaslat adása lehetőségének biztosítása, - a fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása, ennek érdekében eljárási cselekmények lefolytatása, - a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, - közreműködés a fegyelmi büntetés végrehajtásában. 4. A fegyelmi eljárás megindításának feltételei A fegyelmi eljárás megindításánál vizsgálni kell, hogy: - a fegyelmi eljárás megindítására lehetőség van-e, azaz az ügy nem évült-e el, - a fegyelmi eljárás megindítása kötelező-e. 4.1. Elévülés Nem indítható fegyelmi eljárás, ha: - a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt, - a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával). /Ez esetben az elévülési határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani./

4.2. Az eljárás megindításának kötelezősége: A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha: - a nagykorú tanuló maga ellen, illetve - a kiskorú tanuló szülője a tanuló ellen kéri.

5. Az egyeztető eljárás Az egyeztető eljárás szabályait az SZMSZ határozza meg.

6. Értesítés fegyelmi eljárás megindításáról Általános szabályok A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti.

Értesítés a fegyelmi eljárás megindításáról

A fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kell: - a tanulót, - a kiskorú tanuló szülőjét.

Az értesítésben fel kell tüntetni: - a kötelezettségszegés tartalmát, - azt, hogy a kötelezettnek joga van a fegyelmi eljárásban tájékozódni, véleményt nyilvánítani, bizonyítási javaslatot tenni, - ha ismert a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, - az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve, ha a szülője ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg.

Az első értesítést, - ha az egyben a fegyelmi tárgyalásra vonatkozó értesítés is - oly módon kell kiküldeni, hogy: - azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja, - lehetőség legyen ismételt értesítés kiküldésére, ha az érintettek az első értesítésre nem jelennek meg.

Második értesítést kell küldeni akkor, ha az érintettek az első értesítésre nem jelentek meg, ezért a tárgyalás megtartásra nem került. A második tárgyalásra vonatkozó értesítést is úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább a tárgyalás előtt nyolc nappal megkapják.

7. Az eljárás résztvevőinek tájékozódása, vélemény nyilvánítása, bizonyítási javaslata Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen.

A tájékozódás során az érintett felek: - betekinthetnek a fegyelmi ügyben addig keletkezett iratokba, - a megszerzett információk, valamint saját ismereteik alapján véleményt nyilváníthatnak különösen a fegyelmi eljárás során addig megállapított kötelezettségszegés tartalmával, körülményeivel kapcsolatban, - bizonyítási indítványt nyújthatnak be, valamely olyan ténnyel, körülménnyel összefüggésben, mely jelentős hatást gyakorol a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés tartalmára.

A tájékozódás kérés során az érintettek az adatkezelési szabályzat alapján jogosultak a meglévő adatokat megtekintetni, azokról kivonatot, illetve másolatot igényelni.

A fegyelmi bizottság elnöke: - köteles írásbeli jegyzőkönyvet felvenni, ha az eljárásban érintett személy kéri, hogy véleményét, bizonyítási indítványát írásba foglalják, - írásbeli jegyzőkönyvet, illetve feljegyzést készíthet akkor, ha az eljárásban érintett személy nem ragaszkodik az írásbeliséghez, de az ügy tisztázása érdekében az írásos formát indokoltnak tartja.

8. A fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása

A fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja.

A tényállás tisztázásának, mint eljárási cselekménysorozatnak a célja, hogy: - a tényállást oly módon tisztázza, hogy ne kelljen fegyelmi tárgyalást lefolytatni, illetve - a fegyelmi tárgyalás lefolytatását előkészítse, segítse (ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy ha a tényállás tisztázása fegyelmi tárgyaláson azért kell, mert egyéb körülmény indokolja.)

A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól.

Ha a fegyelmi határozathoz szükséges tényállás nem egyértelmű, a tényállás tisztázása érdekében a fegyelmi jogkör gyakorlója: - kérelemre, vagy - hivatalból bizonyítási eljárást folytat le.

A bizonyítási eljárás alkalmával sor kerülhet: - a tanuló és a szülő nyilatkozatának beszerzésére, - a tanuló meghallgatására, - az irat bekérésére, - egyéb tanú meghallgatására, - szemle lefolytatására, - szakértői vélemény beszerzésére.

A tanuló és a szülő nyilatkozata

A tanuló és a szülő nyilatkozatának beszerzése a nyilatkozattételre történő felhívással történik.

A felhívásnak tartalmaznia kell azt, hogy milyen tárgyban van szükség a nyilatkozatra, s hogy a nyilatkozat adásnak milyen lehetséges (szóbeli, írásbeli) formái, módjai vannak, mi a nyilatkozat tétel határideje.

Ha a tényállás tisztázásához elegendő az írásbeli nyilatkozat, akkor biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a tanuló és a szülő a nyilatkozatot írásban tegye meg, és azt papír alapon juttassa el a fegyelmi eljárást lefolytató részére. (A szóbeli nyilatkozat tételről jegyzőkönyvet kell felvenni.)

Tanuló, tanú, szakértő meghallgatása

Amennyiben a tényállás tisztázása érdekében szükség van a tanuló, a tanú, illetve a szakértő személyes jelenlétét igénylő közreműködésre, az érintettet írásban értesíteni kell úgy, hogy a személyes megjelenését igénylő eljárási cselekmény időpontja előtt 8 nappal megkapja az értesítést.

Az értesítésben fel kell tüntetni azt, hogy a fegyelmi ügyben a tényállás tisztázása miatt szükséges a személyes jelenléte, mivel a fegyelmi eljárás alanyaként, illetve tanúként, szakértőként kerül meghallgatásra.

A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A tanuló meghallgatása során a tanulót nyilatkoztatni kell arról, hogy vitatja-e a terhére rótt kötelességszegést. Ha igen, akkor fegyelmi tárgyalást kell tartani.

Irat megszerzése

Az irat megszerzése az intézmény részéről az iratkezelési szabályzat követelményeinek megfelelően történik, melynek során az intézmény hivatalos úton kér meg valamely adatot, információt, dokumentumot.

Szemle lefolytatása

Szemle lefolytatása akkor lehet indokolt, ha a tényállás tisztázásához szükség van valamely helyszín, illetve nem a kötelezettségszegés miatt érintett tanuló birtokában lévő irat, mint szemletárgy megtekintésére.

A szemle lefolytatásáról értesíteni kell a szemletárgy birtokosát annak érdekében, hogy biztosítsa a szemle helyére történő bejutást. Az értesítésben meg kell adni a szemle lefolytatásának időpontját, okát. A szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Eljárási helyzet vizsgálata

Az eljárás ezen szakaszában vizsgálni kell, hogy az intézmény jogosult-e a fegyelmi büntetés megállapítására, mivel a tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg.

9. A fegyelmi tárgyalás

Fegyelmi tárgyalást akkor kell tartani, ha: - a fegyelmi eljárás tárgyalás előtti szakaszában a tanuló nem ismeri el a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy - a tényállást a fegyelmi eljárás során még nem sikerült megfelelő módon tisztázni.

9.1. Értesítés a fegyelmi tárgyalásról

A fegyelmi tárgyalásról értesíteni kell még: - azokat, akiket a fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kellett, - a fegyelmi tárgyalás során meghallgatandó tanúkat,

- a fegyelmi tárgyaláson meghallgatni kívánt szakértőt.

9.1.1. Általános szabályok A fegyelmi tárgyalásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti.

A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti.

A fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kell: - a tanulót, - a kiskorú tanuló szülőjét.

Az értesítésben fel kell tüntetni: - a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, - az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve, ha a szülője ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg.

Az első értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy: - azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja, - lehetőség legyen ismételt értesítés kiküldésére, ha az érintettek az első értesítésre nem jelennek meg.

Második értesítést kell küldeni akkor, ha az érintettek az első értesítésre nem jelentek meg, ezért a tárgyalás megtartásra nem került.

A második tárgyalásra vonatkozó értesítést is úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább a tárgyalás előtt nyolc nappal megkapják.

9.2. A fegyelmi tárgyalás menete

A fegyelmi tárgyalás menete: 1. Meg kell állapítani, hogy a fegyelmi tárgyalásra meghívottak a tárgyaláson megjelentek-e, el kell végezni a szükséges személyazonosítást 2. A tanulót figyelmeztetni kell jogaira, 3. Ismertetni kell a tanulóval a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 4. Le kell folytatni a tárgyalást, melynek során sor kerülhet: - a tanuló meghallgatására, - tanú meghallgatására, - szakértő bevonására a szakértő írásos véleményének ismertetésével, illetve a szakértő tárgyalás keretében történő meghallgatására, - a helyszíni szemle jegyzőkönyvének ismertetésére, - helyet kell adni a vélemények, javaslatok kifejtésére.

5. A tényállás meghatározására, annak alapján a fegyelmi határozat, illetve a fegyelmi eljárás megszüntetésére vonatkozó határozat meghozatalára. 6. Ha van ilyen kezdeményezés, a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó döntés. 7. A tárgyalás bezárása.

9.3. Jegyzőkönyv a fegyelmi tárgyalásról

A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság egyik tagja vezeti.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: - a tárgyalás helyét, - a tárgyalás idejét, - a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét,

- az elhangzott tájékoztatásokat, a nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri, - a fegyelmi határozatot, illetve a fegyelmi eljárás megszüntetésére vonatkozó döntést, - a jegyzőkönyv hitelesítési kellékeit.

10. A fegyelmi határozat

10.1. A kiszabható fegyelmi büntetések

Tanköteles tanulóval szemben kiszabható fegyelmi büntetésekre vonatkozó szabályok

A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben az alábbi fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható: - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából.

Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, az illetékes hatóság hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára.

Az áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott.

A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.

Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen.

10.2. A fegyelmi büntetések időbeli hatálya

A fegyelmi bizottságnak meg kell határozni a fegyelmi döntéssel egyidejűleg a fegyelmi büntetés időbeli hatályát.

Nincs időbeli hatálya: - a megrovásnak, - a szigorú megrovásnak.

A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál.

10.3. A fegyelmi büntetések megállapításánál figyelembe veendő szempontok

A fegyelmi büntetés megállapításánál figyelembe kell venni: - a tanuló életkorát, - a tanuló értelmi fejlettségét, - az elkövetett cselekmény súlyát, - a cselekmény egyszeri, vagy ismétlődő jellegét.

10.4. A döntéshozó és véleményező szervek

A fegyelmi büntetést a nevelőtestület nevében a fegyelmi bizottság hozza.

A fegyelmi eljárás során be kell szerezni a diákönkormányzat véleményét.

10.5. A fegyelmi határozat tartalma

A fegyelmi határozat részei: - rendelkező rész, - indoklás, - záró rész.

A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a következőket: - a határozatot hozó szerv megjelölését, - a határozat számát és tárgyát, - a tanuló személyi adatait, - a fegyelmi büntetést, - a büntetés időtartamát, - a büntetés felfüggesztését, - az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.

A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza: - a kötelességszegés rövid leírását, - a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, - a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát.

A fegyelmi határozat záró része tartalmazza: - a határozat meghozatalának helyét és idejét, - a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését.

Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja.

10.6. A fegyelmi büntetés felfüggesztése

A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.

10.7. A fegyelmi határozat kihirdetése

A fegyelmi határozatot: - általában a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását, - ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja.

A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek:

- tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek), - ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek.

Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.

11. Jogorvoslat a fegyelmi határozat ellen

Az elsőfokú határozat ellen fellebbezést nyújthat be: - a nagykorú tanuló, - kiskorú tanuló esetén pedig a szülő.

A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.

12. A fegyelmi eljárás megszüntetése

A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha: a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

A fegyelmi eljárás megszüntetésére sor kerülhet a fegyelmi eljárás minden szakaszában. Az eljárás megszüntetéséről írásbeli határozatot kell hozni, és meg kell küldeni az érintett feleknek azaz azoknak az eljárás megindításáról szóló értesítést is meg kellett küldeni.

13. A fegyelmi büntetés végrehajtása

Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet.

Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A határozatok jogerőre emelkedését a fegyelmi bizottság kíséri figyelemmel, és gondoskodik arról, hogy a jogerős határozatok végrehajtásra kerüljenek.

14. Egyéb eljárási szabályok

14.1. A fegyelmi eljárás lefolytatására rendelkezésre álló idő

A fegyelmi eljárást - a megindításától számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni.

A fegyelmi eljárás hatékony, eredményes lefolytatása érdekében a fegyelmi bizottság a fegyelmi ügyekről nyilvántartást vezet, melyben feltüntetni az ügyben végzett eljárási cselekményeket, ütemezi az ellátandó feladatokat.

14.2. Összeférhetetlenség A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt: - a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá - az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.

A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt:

- a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, - az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett, - aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá - az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt.

A kizárási ok bejelentésére vonatkozó szabályok: - a kizárási ok bejelentésére köteles az, akivel szemben kizárási ok áll fenn, - a kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti.

A kizárási okot meg kell vizsgálni. A kizárási ok fenntartásáról: - az iskola igazgatója (kollégium igazgatója) dönt nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén - a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt egyéb személyek ellen bejelentett kizárási ok esetén.

A kivizsgálás eredményeként megállapítható a kizárásra vonatkozó bejelentés - jogossága, - illetve alaptalansága. Amennyiben a kizárási bejelentés jogos, az eljárásba más személyt kell bevonni. 15. Károkozás az intézménynek, gyakorlati képzés szervezőjének

15.1. Károkozás intézménynek

Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles: - a károkozás körülményeit megvizsgálni, - az okozott kár nagyságát felmérni, és - lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell.

A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét.

16. Hatályba léptető rendelkezések

Jelen szabályzatot 2013. szeptember 01-től kell alkalmazni.

Szentes, 2013. március 18.

P.H.. .................................................. intézményvezető

Melléklet

A fegyelmi bizottság tagjai és elnöke

A fegyelmi bizottság tagjai a nevelőtestület döntése alapján: 1. ..................................................................................................................................... 2. ..................................................................................................................................... 3. .....................................................................................................................................

Összeférhetetlenség esetén a további póttagok: 1. ..................................................................................................................................... 2. ..................................................................................................................................... 3. .....................................................................................................................................

A fegyelmi bizottság elnöke a bizottsági tagok döntése alapján: ...............................................

Kelt.: ...............................................

P.H.

.................................................. intézményvezető 10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata

1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

73

Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő Egressy Béni Könyvtárral. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,

74

d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el:        

  

előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt  közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,  megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására,  folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, 



követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,   követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,  

az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, 



a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. 

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

kérdéseit

meghatározó

rendelkezéseit

4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása    

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni  a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni  az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni 

75

A könyvtár szolgáltatásai a következők            

szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása  könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása  nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése  tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról  A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata

76

A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg:

77



 





 





A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) az elmúlt időszakban jelentős mennyiségűt köttettünk be. Ennek ellenére - amint az a nemrég elkészült felmérésből kiderül - még bőven van pótolnivaló elsősorban az ajánlott olvasmányokból, különös tekintettel az emelt szintű érettségire készülő, fakultációs és a hatosztályos gimnáziumi tanulók újonnan jelentkező igényeire. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen.  Egyre több szakkönyv beszerzését tesz szükségessé a reál tagozatos diákok körében folyamatosan felmerülő igények kielégítése (például: a biológia tantárgyból, de más tárgyakból is).  A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények).  Iskolánkban az utóbbi években célkitűzéssé vált, hogy minden érettségizett tanulónk rendelkezzen a középfokú, állami nyelvvizsgával az első idegen nyelvből, és lehetőleg minél több tanuló tegyen ilyen vizsgát második idegen nyelvből is. (A 2011 szeptemberében nyilvánosságra került, új oktatási stratégia tartalmazza azt a tervezetet, hogy a felsőoktatási felvételi alapkövetelménye lesz a nyelvvizsga. ) A felkészüléshez szükséges segédletek viszont sok tanuló által nem vagy csak nagyon nehezen fizethetők meg. Ezért a korábbinál még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az ő felkészülésüket segítő könyvtári kínálat bővítésére (könyvek, tesztkönyvek, idegen nyelvű folyóiratok, CD-ROM-ok stb.).  Az emelt szintű informatika oktatás bevezetésének köszönhetően folyamatosan növekszik a számítástechnikával középfokon ismerkedők számaránya is. Számukra igen nagy segítség, ha az iskolai könyvtár rendelkezik az ő tanulásukat elősegítő szakkönyvekkel, tankönyvekkel és CD-ROM-okkal. 

3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk középfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben a hat évfolyamos gimnáziumi oktatás, az öt évfolyamos nyelvi tagozatos képzés, valamint a történelem, matematika vagy informatika tantárgyak négy éven át emelt szinten történő tanulására alapozó specifikációs osztályok képzése történik. Könyvtárunk típusa szerint jogilag a Don Bosco Szalézi Társasága fenntartásában működik, korlátozottan nyilvános, könyvtár (10 000 kötet alatti dokumentummal), mely az intézmény része. 3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola városunk központjában található, a Városi Könyvtár közvetlen szomszédságában. Könyvtárunk biztosítja tehát a közelben elérhető könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét. 3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi vizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a

78

magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:  lírai, prózai, drámai antológiák    klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei   egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei   nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)   tematikus antológiák   életrajzok, történelmi regények   ifjúsági regények    általános lexikonok   enciklopédiák    az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok   a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alapés középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek    a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok   a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok    a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok   a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek   a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek   pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana   felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok   az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások   napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok,    kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek,     az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások   családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei     az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei   a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei  Mellék gyűjtőkör:  a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre 79



audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). 

4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok  könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv   periodikumok: folyóiratok   térképek, atlaszok   b) Audiovizuális ismerethordozók  képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)   hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez)   c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok:  pedagógiai program    pályázatok   oktatócsomagok  4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével:  lírai, prózai és drámai antológiák   klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei   klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei   közép- és felsőszintű általános lexikonok 



   

A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül:  a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek   a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok   a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok   az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok   a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek   a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek   a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok   az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások   családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei   az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei   a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei 

80

b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):   nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)   tematikus antológiák   életrajzok, történelmi regények   ifjúsági regények   általános lexikonok    enciklopédiák   a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alapés középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek    Borsod-Abaúj-Zemplén megyére és Kazincbarcikára vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok    az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások   pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana    napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok   kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek)    audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).   c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.

2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat

1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik.

81

A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: 

    

név (asszonyoknál születési név),  születési hely és idő,  anyja neve,  állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli,  személyi igazolvány vagy útlevél száma. 

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. A könyvtárhasználat módjai helyben használat,  kölcsönzés,  könyvtárközi kölcsönzés,  csoportos használat 



2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: 

 a kézikönyvtári állományrész,   a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) 

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:    

az információk közötti eligazodásban,  az információk kezelésében,  a szellemi munka technikájának alkalmazásában,  a technikai eszközök használatában. 

2.2 Kölcsönzés

82

o

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni.

o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. o

A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik.

A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje hétfő kedd szerda csütörtök péntek

12.00 – 15.00 12.00 – 15.00 12.00 – 15.00 12.00 – 15.00 12.00 – 14.00

2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség.

83

A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai



     

információszolgáltatás,  szakirodalmi témafigyelés,  irodalomkutatás,  ajánló bibliográfiák készítése  internet-használat  fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével) 

3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet   bibliográfiai és besorolási adatokat    ETO szakjelzeteket   tárgyszavakat  84

1.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:





    

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat  szerzőségi közlés  kiadás sorszáma, minősége  megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve  oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret  - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám  megjegyzések   kötés: ár   ISBN szám 

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)   cím szerinti melléktétel   közreműködői melléktétel   tárgyi melléktétel       1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint:

85

- könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével

4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: 

 

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény  23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 



Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen.  II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 4. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:

86

  

 

Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.  2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket  A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. 

Sorszám

Aláírás

osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 5. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)   a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)   összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)    összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)    listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)   listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról  4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os   a második év végére legfeljebb 50 %-os   a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os   a negyedik év végére 100 %-os lehet.  Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

87

Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

A Klauzál Gábor Általános Iskola Könyvtára Szervezeti és működési szabályzata

A könyvtár adatai A könyvtár neve: Klauzál Gábor Általános Iskola Könyvtára Címe: 6600 Szentes, Klauzál Gábor u. 12-18. A könyvtár alapítási éve: 1984 Alapító okiratának száma: Könyvtár alapító okirat nem maradt fenn. A könyvtár bélyegzője:

A könyvtár fenntartása és felügyelete: A könyvtár fenntartója Klauzál Gábor Általános Iskola fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentes Járási Tankerülete

88

A könyvtár felügyeleti szerve Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Szentes Járási Tankerülete Klauzál Gábor Általános Iskola igazgatója, 















  

aki e feladatkörében gondoskodik a könyvtár zavartalan, folyamatos működéséről, biztosítja a megfelelő munkakörülményeket, az állományvédelem feltételeit.  Kinevezi a könyvtár vezetőjét, meghatározza munkaköri feladatait.  Gondoskodik a rendszeres nyitva tartásról.





A költségvetés összeállításakor tekintetbe veszi a könyvtári munka tárgyi feltételeinek javításához szükséges fejlesztési igényeket. A tervszerűállományépítés érdekében beszerzési keretet biztosít és jóváhagyja a dokumentumok vásárlását.

Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői jegyzéken szereplő szakember végzi. Az iskolai könyvtár gazdálkodása        



Feladatainak  ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket fenntartó az iskola éves költségvetésében biztosítja. Az iskola a könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy bocsátja  a könyvtárostanár rendelkezésére, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola vezetése gondoskodik  a napi működéshez szükséges technikai eszközökről (irodaszerekről és szociális feltételekről) is. A könyvtár  működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata.

A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár felelős. Ezért  csak a beleegyezésével lehet a könyvtári költségvetési keretből dokumentumot vásárolni.

Az iskolai könyvtár feladata A könyvtár alaptevékenységei

  Könyvtári szolgáltatást nyújt az iskolai tanulói és dolgozói részére.  

 





 

Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőköre igazodik a műveltségi területek követelményeihez, és az iskola tevékenységének egészéhez. Gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. A Gyűjtőköri szabályzatnak megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. Tematikusan meghatározott ismeretterületek tükrözik a Helyi tantervben rögzített tantárgyi eszközigényeket. Biztosítja a könyvtárpedagógiai program megvalósíthatóságát.



Biztosítja a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét.



Az iskola helyi sajátosságának (emelt szintű ének-zenei képzés) megfelelően biztosítsa a szakmai  könyvtári hátterét.

89

 





 

Gyűjteményét  folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és a felhasználók rendelkezésére bocsátja.  Biztosítja az IPR foglalkozásokhoz szükséges könyvtári hátteret. Tájékoztat a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól.



Biztosítja a könyvtári dokumentumok helyben használatát, ill. kölcsönzését.



A könyvtár működési rendjét, állományalakítási szempontjait, kereteit a Szervezeti és működési szabályzat rögzíti. A könyvtáros munkarendje  

  

A könyvtáros heti munkaideje 40 óra. A jogszabályban meghatározott időben: heti 26 órában tart  nyitva.

A fennmaradó óra 70 %-ában zárva tartás mellett könyvtári munkát végez. A fennmaradó 30 %-ban  iskolán kívüli munkát (tájékozódás, kapcsolattartás, szerzeményezés, stb.) végez. A nyitva tartást és zárva tartás melletti munka idejét órarend rögzíti.



A könyvtáros feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A könyvtár állományalakítása, gyűjtőköre A könyvtár alapfeladataihoz és az olvasók igényeihez igazodva folyamatosan, tervszerűen gondozza állományát: szakszerű gyarapítással és apasztással. Az állománygyarapítás 





 

a költségvetésben könyvtári beszerzésre elkülönített keretből beszerzéssel történik., pályázatokon nyert összegből beszerzéssel történik.  ajándékozás által történik





Az állománygyarapítási keret folyamatos, maradéktalan felhasználásáért a könyvtár vezetője a felelős. Amennyiben a feltételek lehetővé teszik, szerződést köt a Könyvtárellátó Kht.-val, és igénybe veszi a kedvezményes könyvvásárlási lehetőségeket. A gyűjtőkört az intézmény által megfogalmazott és nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. A Gyűjtőköri szabályzatnak megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. Tematikusan meghatározott ismeretterületek tükrözik a Helyi tantervben rögzített tantárgyi eszközigényeket. A gyűjtőkört meghatározó tényezők: 



























Az iskola 8 osztályos általános iskola NAT , NAT2





A Pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási célok  Helyi tanterv. Tantárgyi követelményrendszer  Tehetséggondozás  Felzárkóztatási program  Integrált nevelés-oktatás



  Iskolán kívüli források. : számítógépes hálózaton elérhető információs források, adatbázisok  

A könyvtár a saját gyűjtőkörét meghaladó egyedi igények esetén a keresett dokumentum lelőhelyéről  tájékoztatást nyújt.

A könyvtári állománygyarapítás és állományapasztás szabályait a Gyűjtőköri szabályzat tartalmazza.

90

A Gyűjtőköri szabályzatot – elfogadása előtt – az országos szakértői jegyzéken szereplő szakember véleményezi.

91

Az állomány elhelyezése Az iskolai könyvtárban : a könyvállományt szabadpolcon, a nem hagyományos dokumentumokat a számukra rendszeresített tároló állványokon vagy szekrényekben helyezzük el. Tantermi letéti állományokat szekrényben tároljuk. Az állomány tagolódása az iskolai könyvtárban:



 



  







 

  

Kézikönyvtár és olvasótermi állomány: tárolása a raktári jelzet alapján történik. A gyűjteménybe el kell helyezni minden olyan mű egy példányát, melyet gyakran kérnek helyben használatra. Ez az állományrész csak külön szabályozás alapján kölcsönözhető. Ismeretterjesztő- és szakirodalom: raktározása a raktári szakjelek szerint történik.



Szépirodalom: a Cutter-táblázat alapján szerzői betűrendbe sorolva, megnevezett szerző hiányában, vagy háromnál több szerző esetén a cím szerint, a névelőket nem figyelembe véve történik. Pedagógiai dokumentumok: különgyűjteményként kezeljük Idegen nyelvi anyag: különgyűjteményként kezeljük





Iskolatörténeti és az iskola névadójáról/tól gyűjtött dokumentumok: különgyűjteményként kezeljük  Helytörténeti dokumentumok: különgyűjteményként kezeljük Nem hagyományos dokumentumok: témakörönként, mint különgyűjteményt kezeljük





Állományba vétel, állományvédelem A könyvtár állományvédelméről a fenntartó a könyvtároson keresztül gondoskodik.

  











A könyvtár köteles minden dokumentumát nyilvántartásba venni. A dokumentumokat a könyvtáros leltárba veszi, ellátja tulajdonbélyegzővel és leltári számmal. A számlán feltünteti a leltározás tételszámát. Az állomány nyilvántartása a címleltárkönyvben történik.



Az elveszett, elhasználódott és elavult könyveket évente törölni kell.  A fölöspéldányokat időszakos állományellenőrzéskor törölni kell.



  Az állomány tételes ellenőrzése 10000 kötet alatt kétévenként, 10000 kötet fölött 3 évenként  

Az állományapasztáshoz és az időszakos leltárhoz segítő közreműködőket kell kérni.

92



Az állomány feltárása A könyvtár valamennyi címleltárkönyvben nyilvántartott dokumentumáról szerkesztett katalógus készül. Integrált adatbázis [SZIRÉN] Leíró cédulakatalógus A könyvtáros munkarendje A könyvtáros feladatait részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. A könyvtáros feladatai:

  



















A könyvtárpedagógiai program végrehajtása ( könyvtári alapozó órák, könyvtárhasználati órák megtartása, és a könyvtárhasználatra épülő szakórák,  foglalkozások előkészítése, feltételeinek biztosítása) Felkészítés könyvtári vetélkedőkre Gyűjteményszervezés  Tájékoztatás





Rend tartása a polcokon a szabadpolcos térben  Kölcsönzés:



a) A könyvtárhasználó adatainak (név, anyja neve, születési hely, idő, lakcím) nyilvántartásba vétele – a személyes adatok védelme b) Az olvasói és kölcsönzési nyilvántartások vezetése c) Késedelmes olvasók figyelemmel kísérése, felszólítása d) Az elveszett és megrongált dokumentumok árának megtéríttetése e) Az olvasók eligazodásának, tájékozódásának, önálló könyvtárhasználatának segítése f) Kívánságfüzet vezetése a könyvtári gyűjtemény kiegészítése érdekében



Éves statisztikai adatszolgáltatás az ágazati minisztérium által elrendelt módon és időben

A könyvtár használati szabályzata A könyvtár használati szabályzata (házirendje) külön mellékelve.

93



Záró rendelkezések A könyvtári szabályzatról, a szükséges módosításokról – a könyvtáros javaslatainak figyelembe vételével – a fenntartó gondoskodik. A Szervezeti és működési szabályzat az érvényes könyvtári jogszabályok alapján készült, a fenntartó jóváhagyásával. A szabályzat visszavonásig érvényes, egyúttal minden korábbi szabályozás érvényét veszti. A működési szabályzat mellékletei: 1. Gyűjtőköri szabályzat 2. Könyvtárhasználati szabályzat 3. Katalógusszerkesztési szabályzat 4. Tankönyvtári szabályzat 5. Munkaköri leírás

Szentes, 2013.03.12.

könyvtárvezető

intézményvezető

94

1. számú melléklet Könyvtárhasználati szabályzat / házirend 1. Az iskolai könyvtárnak minden tanuló és dolgozó tagja. 2. A kölcsönzés ingyenes. 3. Egy tanulónál egy időben egyszerre 3 db. könyv lehet. 4. A kölcsönzési határidő 4 hét. Ha szüksége van az adott olvasónak a könyvre, akkor újabb 4 hétre meghosszabbítható. Újabb meghosszabbítás csak akkor lehetséges, ha másnak nincs szüksége a könyvre. 5. A könyv épségét, tisztaságát mindenkinek kötelessége megóvni. 6. Az elveszett könyvet az olvasónak meg kell vásárolni. 7. A tanév végén a könyvtáros-tanár által kijelölt időpontra a kölcsönzött könyveket vissza kell szolgáltatni. 8. A nem kölcsönözhető könyveket a nyitvatartási időben a könyvtáros engedélyével lehet használni. 9. A könyvtárban ételt, italt fogyasztani tilos. 10. Mobiltelefont használni nem lehet, táskát behozni nem szabad. 11. Az internetet egy tanuló csak 20 percig használhatja. 12. A hangos beszéd, az olvasók zavarása tilos. 13. Aki a szabályokat nem tartja be, kitiltható a könyvtárból. 14. A kölcsönzőknek a könyveket mindig be kell mutatni a könyvtárosnak. 15. A kölcsönzési időben a könyvtárosnak mindig jelen kell lenni. 16. Csak nyitvatartási időben lehet kölcsönözni. 17. A könyvtárostól információt kérhetsz a dolgozatod elkészítéséhez szükséges könyvekről. 18. A könyvtár tisztaságának és rendjének megőrzése mindenki feladata. 19. A könyvtárban kölcsönzési időben 13 tanulónál több nem lehet jelen kivéve,könyvtárhasználati órát. Kelt: Szentes, 2013. március 12. Bíró-Szabó Ágnes Könyvtáros

Dévay István igazgató

95

2-es számú melléklet

Klauzál Gábor Általános Iskola GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Jelen szabályzat az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete, mely a 16/1998. (IV.08.) , 11/1994. MKM rendelet figyelembevételével készült. Általános adatok: 1. Név: Klauzál Gábor Általános Iskola Könyvtára Cím: 6600 Szentes, Klauzál G. u. 12-18. Tel.: 63-562-317

2. A könyvtár fenntartója: Klauzál Gábor Általános Iskola fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Szentes Járási Tankerülete 3. A könyvtár tagja a Csongrád megyei iskolai könyvtárhálózatnak, szakmai érdekvédelmi szervezete a Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesülete ( székhelye: Somogyi Könyvtár, 6720 Szeged, Dóm tér 1-4.) 4. A könyvtár bélyegzője:

5. A könyvtár elhelyezése (emelet, bútorzat, m² ): földszint folyosó, 84 m², 22 személyes körasztal, 20 db párnás szék, elhúzható függöny, 16X 5 nyitott polc, folyóiratállvány, 1 db. katalógusszekrény, 30 polcos salgó állvány, 2 fotel, 4 számítógépasztal, 8X6 polcos beépített szekrény, 1 kölcsönző asztal, 1 guruló állvány.

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők a Pedagógiai programunk alapján: Az iskola alaptevékenysége, sajátosságai: 96

-

Általános iskolai nevelés és oktatás 8 évfolyamon napközi és tanulószobai ellátás gyermek és ifjúságvédelem sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése iskolai könyvtári tevékenység kompetencia alapú oktatás bevezetése és fejlesztése

A nevelő-oktató munka feladatai - sokoldalú személyiség fejlesztése és egyénre szabott képességfejlesztés (tehetséggondozás és felzárkóztatás) - biztos alapok nyújtása a továbbtanuláshoz, - az anyanyelv megfelelő szintű elsajátítása, - korszerű ismeretek nyújtása, - kommunikációs képességek fejlesztése (számítástechnika, idegen nyelvek), - művészeti nevelés, - egészséges életmódra nevelés, testi nevelés, szabadidő tartalmas eltöltése, - erkölcsi nevelés, - a névadó jegyében történő hagyományőrzés. Az iskolai könyvtár szerepe és feladata: -

-

az iskola Pedagógia programjában és helyi Tantervében megfogalmazott célok megvalósításában való közreműködés. Biztosítja a szakszerűen és folyamatosan fejlesztett gyűjteményt, rendelkezésre bocsátja a különböző információhordozókat, tájékoztatást nyújt a helyben, vagy más könyvtárakban megtalálható dokumentumokról. Központi szerepet tölt be az iskola olvasás- és könyvtárpedagógiai tevékenységében, ennek megfelelően fejleszti a tanulók önálló ismeretszerzési képességét, részt vesz a könyvtárhasználatra nevelő órák, szabadidős programok, vetélkedők megtartásában, ösztönzi a tanulókat az olvasás megszerettetésére, általános műveltségük szélesítésére. Biztosítja a pedagógusok alapvető szakirodalmi igényeinek kielégítését, az oktatás-módszertani kultúra fejlesztését, a nevelési konfliktusok, szituációk optimális megoldásához szükséges szakirodalmat.

Állományfejlesztés, gyűjteményszervezés

Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, kapcsolódik a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskolai tevékenység egészéhez. Gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott pedagógiai program határozza meg, állományalakítási szempontjait, kereteit a könyvtár működési szabályzata rögzíti. Az ennek megfeleltetett gyűjteményszervezés biztosítja a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári – tanulói igények teljesíthetőségét. A könyvtári gyűjtemény egy rendszer, aminek jellemzője a gyarapodás mellett a csökkenés is. A szerzeményezés és az apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. Ennek a folyamatnak a megtervezése és megszervezése egyik alapja a jó könyvtári munkának. 97

A könyvtár elsődleges feladata a használók dokumentum és információs szükségletének kielégítése Az iskolai könyvtárra jellemző még, hogy:  működésében a referensz munka dominál,    dokumentumtípusait tekintve a legösszetettebb,   oktatóhely,   fokozottan jelentkezik a hasznos információk iránti igény,    a 2001. évi XXXVII. törvény 7. § (1)-ben foglaltak szerint megfelelő számú tartós tankönyvet biztosít az arra rászoruló tanulóknak.  A gyűjtemény információs értékének megőrzéséhez állományelemzést (minőségi/mennyiségi) kell végezni. A vizsgálódás vonatkozhat az állományra, a használatra. Az állományelemzés választ ad arra, hogy a gyűjtemény mennyiben felel meg a működési szabályzatban rögzített követelményeknek ill. a használói igényeknek. Az állományelemzés során nyert adatok a következő területen hasznosíthatók: gyűjteményszervezés (gyarapítás – apasztás), évi költségvetés meghatározása, az iskola szerkezeti változása, pedagógiai programok megvalósítása, a szolgáltatás minőségének emelése.

Gyarapítás A könyvtár állomány vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. Az állomány gyarapítására fordítható összeget évente az iskola költségvetésében kell előirányozni, majd szerződésben a Könyvtárellátó Kht.-vel lekötni. Könyvek, vagy más dokumentumok csak a könyvtáros hozzájárulásával vásárolhatók a könyvtár számára. A gyarapítás a könyvtár gyűjtőkörének megfelelően történik A gyarapítás formái: - vásárlás(könyvtárellátótól, kiadóktól, terjesztőktől, könyvesbolttól, antikváriumból, folyóirat-terjesztőktől), - ajándék ( Intézményektől, egyesületektől, magánszemélyektől) Felesleges dokumentumokkal az állományt nem szabad terhelni. A gyűjteménybe nem illő művek elcserélhetők, jutalmazásra felhasználhatók.. - bekérés, - csere. Feldolgozás A könyvtárba érkező dokumentumokat a könyvtáros szabályszerűen bevezeti az egyedi (cím) leltárkönyvbe, a tankönyveket, a munkafüzeteket, tanári módszertani kézikönyveket, gyorsan avuló tartalmú kiadványokat pedig a brosúra-nyilvántartásba. A kurrens periodikákról ideiglenes cardex nyilvántartást vezet. Az új dokumentumok a Szirén Integrált Könyvtári Rendszerben is feldolgozásra kerülnek. A feleslegessé vált, elavult, fizikailag tönkrement könyvekről, valamint az olvasók által elveszített könyvekről évente egyszer jegyzéket készít, s ezeket az állományból kivonja a 3/1975. KM-PM együttes rendelet szerint. Ugyancsak ezen rendelet szerint jár el a rendszeres állomány-ellenőrzéseknél. Elhelyezés 98

A könyvtár állományát áttekinthetően, raktári rendben tagoljuk, a következők szerint (szabadpolcon): - kézikönyvek - szakirodalom (külön: sorozatok, segédkönyvek) - szépirodalom (külön: mesék, kötelező olvasmányok) - audiovizuális dokumentumok - tankönyvek - folyóiratok - idegen nyelvi dokumentumok - helytörténeti dokumentumok.

A könyvtár gyűjtőköre Főgyűjtőkör: az általános iskolában oktatott tananyaghoz szükséges dokumentumok (magyar, történelem, biológia, földrajz, matematika, fizika, kémia, angol, német, ének-zene, rajz-művészetek, technika, informatika). Pedagógiai szakirodalom az alapfokú oktatáshoz. Az iskola sajátossága az emelt szintű ének-zenei képzés 1-től 8. évfolyamon. Kiemelten gyűjtjük az oktatáshoz kapcsolódó kottákat, zenei, zenetörténeti könyveket. Mellékgyűjtőkör: idegen nyelvi könyvtár, fakultáció, szakkör (úszásoktatás, táncoktatás, drámajáték). A muzeális értékű gyűjtemények gondozása. Biztosítja az IPR foglalkozásokhoz szükséges könyvtári hátteret.

Kézikönyvtári állomány: - általános kis- és középszintű lexikonok, enciklopédiák - szaklexikonok, szakenciklopédiák - egy- és többnyelvű szótárak, fogalomgyűjtemények, - adattárak, - térképek, atlaszok, stb., - a tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok, - nem nyomtatott ismerethordozók közül a tantárgyaknak megfeleltetettek.

teljességgel (1-1 pld.) válogatva (1-2 pld) (10-15 pld) válogatva (1-2 pld) válogatva (1-2 pld) válogatva (1-1 pld)

1-1 pld

Ismeretközlő irodalom: Teljességgel kell gyűjteni a tanterv és alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett alap- irodalmat. Biztosítani kell a közismereti tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. -

valamennyi oktatott tantárgyhoz tartozó alapfokú, 99

népszerű ismeretterjesztő művek

teljességre törekvően(1-5

- az egyes tantárgyak kiegészítő irodalma

válogatva (1-3 pld)

pld)

-

a tudományok és művészetek nagy alakjairól szóló életrajzok, képes monográfiák, művészeti albumok válogatva (1-2 pld)

-

egyéni érdeklődéshez kapcsolódó népszerű ismeretterjesztő munkák

-

helytörténeti és helyismereti kiadványok, térképek pl. Szentes története, iskola névadójához kapcs. dok.

válogatva (1-1 pld) teljességre törekvően

Szépirodalom: Teljességgel kell gyűjteni a tanterv és az alapvizsga követelményrendszernek megfeleltetett: - antológiákat, teljességre törekvően (1-2 pld) - házi és ajánlott olvasmányokat, kiemelten (15-20 pld) - teljes életműveket, válogatva (1-2 pld) - népköltészeti irodalmat, teljességgel (1-2 pld) - nemzeti antológiákat, teljességgel (1-2 pld) - a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat. telj. (1-2 pld)

Pedagógiai gyűjtemény: - lexikonok, enciklopédiák, - fogalomgyűjteményeket, szótárakat, -. szakirodalmat, - módszertani irodalmat, - módszertani folyóiratokat,

1-1 pld. 1-1 pld. 1-1 pld. 1-1 pld. 1-1 pld.

Könyvtári segédkönyvtár - könyvtári feldolgozó munkához szükséges szabványok, módszertani segédletek - az olvasáspedagógia és könyvtárhasználattan módszertani kiadványai, feladatgyűjteményei törekvően

1-1 pld. teljességre

1-1 pld. Hivatali segédkönyvtár - az iskola működéséhez szükséges jogszabályok törekvően

teljességre 1-1 pld.

- az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok törekvően

teljességre

1-1 pld. 100

Kéziratok, aprónyomtatványok - az iskola pedagógiai dokumentációi, - pályázati munkák (tanári / tanulói),

teljességre törekvően 1-1pld teljességgel 1-1 pld.

Audiovizuális dokumentumok (1-1 példányban) -

a tanórákon való szemléltetéshez, színesítéshez alkalmas CD – lemezek, VHS kazetták, DVD-k, CD-ROM-ok, a szabadidő hasznos eltöltéséhez mesék, ifjúsági regények video változatai, ismeretterjesztő DVD-k iskolai eseményeket megörökítő kazetták, lemezek.

Idegen nyelvi dokumentumok - rövidített olvasmányok angol, német nyelven -idegen nyelvi tankönyvek, munkafüzetek, segédkönyvek

10-15 pld. 1-5 pld.

Periodikák 1-1 pld. -Napilap, -Pedagógiai, tantárgy-metodikai szaklapok - a tananyag kiegészítését szolgáló ifjúsági folyóiratok - ismeretterjesztő heti- és havilapok - könyvtári szakmai folyóirat - az intézményvezetéshez szükséges közlönyök Tankönyvek      



          

azok a tankönyvek, amelyekből az adott tanévben iskolánkban tanítás folyik (minden évfolyamon)  lehetőséget biztosítva arra, hogy ha új gyerek érkezik az iskolába, zökkenőmentesen be tudjon kapcsolódni a tanulás folyamatába;  napköziben, tanulószobán ne okozzon gondot, ha aznap nem használták a tankönyvet, de a tanulónak feladata van belőle,  1-1 példány a tanár rendelkezésére áll,  2-3 példány pedig a hallgatók munkáját segíti.  tartós tankönyvek (főleg felső tagozaton használatos, munkatankönyvnek nem minősülő, több évig használható, évente újrakölcsönözhető kiadványok),  szöveggyűjtemények az irodalom tanításához,  könnyített idegen nyelvű olvasmányok,  példatárak,  atlaszok,  művészettörténeti összefoglalók.  olyan tankönyvek, amelyekből nem tanítunk ugyan, de tájékozódásra alkalmasak (általában ajándékba kapjuk a kiadóktól). 

101

Nyelvi határok: -

a könyvtár elsősorban magyar nyelvű könyveket gyűjt – és az angol és német nyelv oktatásához szükséges szótárakat, tankönyveket, oktatási segédleteket – a partneriskolai kapcsolatok miatt az adott országok nyelvén szótárakat

Időhatárok: - kurrens és retrospektív irodalomból is gyűjt Földrajzi határok: - Magyarországon magyarul és angolul és németül megjelenteket – határokon kívül magyarul megjelenteket – a partneriskolai kapcsolatok miatt az adott országokban megjelenteket A feldolgozás jellege szerint: - könyveket, tankönyveket – térképeket – audiovizuális dokumentumokat – programokat, multimédiás dokumentumokat – kéziratokat, aprónyomtatványokat

Példányszám szerint: - kézikönyveket legalább 2 példányban – kötelező és ajánlott irodalmat egy osztály létszámának megfelelően – tankönyveket, tanári -tanulói segédleteket az igényeknek megfelelően -.AV dokumentumokat legalább egy példányban – más dokumentumokat legfeljebb 5 példányban Döntés a beszerzésről A mérlegelés alapja a könyvtár gyűjtőköre. Ha a beszerzésre kijelölt dokumentumok értéke túllépi a beszerzésre előirányzott összeget ( a tartós tankönyvre biztosított összeg + az iskolai költségvetésben az adott naptári évre könyvtári beszerzésekre előirányzott összeg), akkor csökkenteni kell a vásárlás mértékét a következő lépésekben: - ajánlott művek ( kézi- és segédkönyvek, házi és ajánlott olvasmányok) példány-számának csökkentése, - ajánlott művek féleségének csökkentése, vagyis több cím, de kevesebb példányban, de legalább 2 példányban (tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő irodalom), - a törzsanyag példányszámának csökkentése, - a szaktantermi kézikönyvek beszerzésének szüneteltetése. A szelektálás fokozataiból következik a gyűjtemény teljességének védelme, az arányosság biztosítása. A beszerzés tényének eldöntésekor meg kell határozni a példányszámot, a beszerzés módját és az állománybavétel jellegét( időleges / végleges.). Az állománybavétel az állománynyilvántartási szabvány (MSZ 3448-78) szabályozása alapján történik. 102

Az állományapasztás A gyűjteményszervezés fontos része a tervszerű, folyamatos dokumentumkivonás: - elavult dokumentumok kivonása, - fölösleges dokumentumok kivonása, - természetes elhasználódás miatt. Hiány miatti, nem tervszerű dokumentumkivonás: - elháríthatatlan esemény miatt, - kölcsönzés közben elveszett, - állományellenőrzési hiány miatt. Szentes, 2013. március 12. Dévay István Igazgató

Bíró-Szabó Ágnes könyvtáros

103

3-as számú melléklet Tankönyvtári szabályzat 1. A tartós tankönyv fogalma az 5/ 1998. MKM rendelete szerint tartós az a tankönyv, amely - minősége (tartalmi és fizikai) alapján több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas tankönyv, - a tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával vásárolt ajánlott és kötelező olvasmány. 2. A tartós tankönyv fogalma kibővíthető bármely oktatást segítő, hagyományos és nem hagyományos dokumentummal, ha azt a szülői szervezet (közösség) jóváhagyja. 3. A tartós tankönyv beszerzése az iskola által készített felmérés alapján készül el minden év május 31-ig. A tartós tankönyv összegének felhasználására a könyvtáros tanár az előzetes felmérés alapján javaslatot tesz, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá június 30-ig. 5. A könyvtáros tanár elkészíti és közzéteszi (honlap, faliújságok) azon tankönyvek, tartós tankönyvek jegyzékét, amelyek a könyvtárból kölcsönözhetőek. 6. Az iskolai könyvtár állományába került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők.

A tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával vásárolt tankönyvek, tartós tankönyvek, továbbá a nem hagyományos dokumentumok nyilvántartásának vezetésénél, a fenti dokumentumok törlésénél és leltározásánál a 3/1975. (VIII: 17.) KM-PM sz. együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelv /Műv. K. 1978. 9. sz. / előírásai, továbbá a könyvtári állomány nyilvántartásáról szóló MSZ 3448-78 figyelembevételével történik. A tankönyvek kölcsönzése Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel is meg kívánja oldani, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve, ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: - több évfolyamon használt tankönyvek esetén: legfeljebb öt év, - egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember 1 – június 15. A tartós tankönyvek kölcsönzési nyilvántartása: A kikölcsönzött tartós tankönyveket is rávezetjük a tanuló személyi kölcsönzési nyilvántartási lapjára, aki azt aláírásával hitelesíti. A könyvtári tartozás rendezése érdekében ezek a dokumentumok számítógépes kölcsönzési nyilvántartásba is kerülnek. A tankönyv elvesztésével és a tankönyv megrongálásával okozott kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és azt rendeltetésszerűen használni. Ebből következően elvárható tőle, hogy az általa

104

használt tankönyv legalább öt évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első tanév végére legfeljebb 20%-os, - a második tanév végére legfeljebb 40%-os, - a harmadik tanév végére legfeljebb 60%-os, - a negyedik tanév végére legfeljebb 80%-os, - az ötödik tanév végére 100%-os lehet. Amennyiben a tanuló iskolát vált, a könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyv(ek)et köteles visszaadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros tanár feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Kártérítés: Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak, a tankönyvnek a rongálódás pillanatában érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát (öt tanévet figyelembe véve) kell kifizetnie: - az első tanév végén az elvesztett dokumentum aktuális beszerzési árának 80%-át vagy újjal kell azt pótolni, - a második tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 60%-át, - a harmadik tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 40%-át, - a negyedik tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 20%-át. Abban az esetben, ha a tanuló a használati idő letelte után ezen tankönyveket meg akarja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén. A természetes elhasználódás következtében vagy aktualitásukat tekintve, a könyvtár számára ún. fölöspéldánnyá vált és ily módon kiselejtezett tankönyveket tanár és diák egyaránt megvásárolhatja a fentiek figyelembevételével. Az így befolyt pénzösszeg kizárólag a könyvtári állományban használatos dokumentumok gyarapítására használható fel. A tartós tankönyvek, illetőleg az iskolában használatos tankönyvek egy-egy példányát az iskolai könyvtár tankönyvtárában is el kell helyezni. Szentes, 2013. március 12. Bíró-Szabó Ágnes könyvtáros

105

Dévay István ig.

4.sz. melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat 2. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet    bibliográfiai és besorolási adatokat   ETO szakjelzeteket   tárgyszavakat   2.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:



    

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat  szerzőségi közlés  kiadás sorszáma, minősége  megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve  oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret  - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám  megjegyzések   kötés: ár   ISBN szám 

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)   cím szerinti melléktétel    közreműködői melléktétel   tárgyi melléktétel   2.2 Raktári jelzetek

106

A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 2.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével.

11. Záró rendelkezések 11.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 11.2 Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók. Szentes, 2013. március 27.

………………………… igazgató

107

Nyilatkozat A Klauzál Gábor Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzMK elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását 2013. március 28-ai ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Szentes, 2013. március 28. ……….…………………………. a Szülői Munkaközösség elnöke

108

Nyilatkozat

A Klauzál Gábor Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2013. március 27-i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja. Szentes, 2013. március 27.

……………………………… a diákönkormányzat vezetője

109