ISKOLAI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ)

3900 Szerencs, Ondi út 8. OM azonosító: 203055 Tel./fax: (47)361-458, (47)561-102 e-mail: [email protected] honlap: www.szerencsiszakkepzo.sulinet.hu

ISKOLAI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület 2015. november 16-én elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület képviselői aláírásukkal tanúsítják. Szerencs, 2015. november 16.

PH

………………………………………. Dér Bernadett igazgatóhelyettes

……………………………… Jászay Zoltán igazgatóhelyettes

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Szülői szervezet – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt.

Szerencs, 2015. november 16.

………………………………….

……………………………………….

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt.


………………………………….

………………………………………


3

A Szerencsi Szakképzési Centrum Műszaki és Szolgáltatási Szakképző Iskolája Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyom. Szerencs, 2015. november ,,,,,,

……………………………. Alvári Ferenc főigazgató


4

TARTALOMJEGYZÉK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 2. Az SZMSZ jogszabályi alapjai 3. A szabályzat hatálya 4. Az intézmény legfontosabb adatai 5. Az intézmény jogállása 6. Az intézmény bélyegzőinek felirata 7. Az intézmény vezetői szerkezete 8. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak 9. Az intézmény cégszerű aláírása 10. Iskolai tanügyi és egyéb dokumentumok aláírása 11. Az alapító okirat szerint az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenységei, kisegítő, kiegészítő tevékenységei 12. A képviselet rendje

6 6 7 8 8 9 10 10 10 10 11 11

II. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, AZ ISKOLA VEZETÉSE, A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 1. Az intézmény feladatai és hatásköre 12 2.Az intézmény belső szervezeti egységei 12 3.Az intézmény vezetési struktúrája 13 a. Igazgató 13 b. Igazgatóhelyettesek 14 c. Gyakorlati oktatás vezető 16 4.A kapcsolattartás rendje 17 5.A vezetők helyettesítési rendje 17 III.AZ INTÉZMÉNY TESTÜLETEI 1.Pedagógusok közösségei a. nevelőtestület b. fegyelmi bizottság c. munkaközösségek d. munkaközösség-vezetők e. tanárok f. szakoktatók g. osztályfőnökök h. diákönkormányzatot segítő pedagógus i. ifjúságvédelmi felelős 2.A diákok közösségei 3.A szülők közösségei

18 18 20 20 21 23 24 25 27 27 29 30


5

IV.AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI 1. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 2. Munkarend 3. Kártérítési kötelezettség 4. Az intézmény ügyfélfogadása 5. A munkaterv 6. Az intézmény ügyiratkezelése 7. Belső ellenőrzés 8. A helyettesítés rendje 9. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezetekkel való kapcsolattartás rendje 10. Az intézményt védő, óvó rendszabályok 11. A tanulók felvételének és elbocsátásának rendje 12. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 13. A tankönyvellátás rendje 14. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás 15. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 16. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai 17. A dohányzással kapcsolatos előírások 18. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága

32 33 37 37 38 38 38 41 41 42 43 44 45 46 46 48 49 49

I.sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat II. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár működési szabályzata

53 69


I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1./ A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait.

2./ Az SZMSZ jogszabályi alapjai 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 120/2015. sz. Kormányrendelet 146/2015. sz. Kormányrendelet

6


7

3./ A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű. Hatálya kiterjed az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra, továbbá az intézmény területére. Az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el, az szülői szervezet és a diákönkormányzat (DÖK) egyetértésével. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, minden alkalmazottjának és tanulójának. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és betartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglaltak megszegése esetén: a)

az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetve helyettesei hozhatnak intézkedést

b) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség c)

a szülőt vagy más (nem az iskolában dolgozó, tanuló) személyt az iskola alkalmazottjának tájékoztatnia kell az SZMSZ-ben foglaltakról, figyelmeztetve azok megtartására. Az eredménytelen figyelmeztetés után az épületben tartózkodó illetékes vezető az intézmény elhagyására szólítja fel az SZMSZ szabályait megszegő személyt.


8

4./ Az intézmény legfontosabb adatai Az intézmény megnevezése:

Szerencsi Szakképzési Centrum Műszaki és Szolgáltatási Szakképző Iskolája

Az intézmény székhelye, címe:

Szerencs, Ondi út 8.

OM kód:

203055

Telefon:

47/361-458

Fax:

47/361-458

Email:

[email protected]

Honlap:

www.szerencsiszakkepzo.sulinet.hu

Telephelyei:

Szerencs, Rákóczi út 89. Szerencs, Keleti Ipartelep

Az intézmény alaptevékenysége: nappali és esti rendszerű szakközépiskolai oktatás, szakmai elméleti és tanműhelyi gyakorlati képzés, tanműhelyben végzett szolgáltatások a város lakossága számára, felnőttképzés, integrált oktatás.

Az alapító megnevezése, az alapítás éve: Nemzetgazdasági Minisztérium, 2015.08.31.

Az intézmény működési területe:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Az intézmény fenntartója:

Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.

5./ Az intézmény jogállása:

A Szerencsi Szakképzési Centrum tagintézménye


6./ Az intézmény bélyegzőinek felirata:

Hosszú bélyegző: Szerencsi Szakképzési Centrum Műszaki és Szolgáltatási Szakképző Iskolája OM azonosító: 203055 3900 Szerencs, Ondi út 8.

Körbélyegző: Szerencsi Szakképzési Centrum Műszaki és Szolgáltatási Szakképző Iskolája OM azonosító: 203055 3900 Szerencs, Ondi út 8.

Az iskola mellett működő érettségi vizsgabizottság bélyegzője: Szerencsi Szakképzési Centrum Műszaki és Szolgáltatási Szakképző Iskolája mellett működő érettségi vizsgabizottság Szerencs

Az iskola mellett működő szakmai vizsgabizottság bélyegzője: Szerencsi Szakképzési Centrum Műszaki és Szolgáltatási Szakképző Iskolája mellett működő szakmai vizsgabizottság Szerencs

9


10

7./a. A Szerencsi Szakképzési Centrum Vezetője:

főigazgató

munkáltatói jogokkal rendelkezik

7./b. Az intézmény vezetői szerkezete Vezető:

Szervezeti egység:

igazgató

iskola

igazgatóhelyettes I.

iskola

igazgatóhelyettes II.

iskola

gyakorlati oktatásvezető

szakiskola

8./ Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettes I. igazgatóhelyettes II.

9./ Az intézmény cégszerű aláírása igazgató igazgatóhelyettes I. igazgatóhelyettes II. közül az igazgató és egy igazgatóhelyettes iskolai körbélyegző használatával.

10./ Iskolai tanügyi és egyéb dokumentumok aláírása igazgató igazgatóhelyettes I. igazgatóhelyettes II. az iskolai körbélyegző használatával.


11

11./ Az alapító okirat szerint az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenységei, kisegítő, kiegészítő tevékenységei.

12./ A képviselet rendje

Az intézmény képviseletét az igazgató látja el, akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes I., és az igazgatóhelyettes II. képviseli, gyakorlati oktatás ügyekben a gyakorlati oktatásvezető.


II. FEJEZET SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, AZ ISKOLA VEZETÉSE, A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

1./ Az intézmény feladatai és hatásköre Az iskola tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. A pedagógiai program több évre szól, időszakonkénti felülvizsgálata, módosítása szükséges Az intézmény egy tanévre szóló munkaprogramját az iskolai munkaterv tartalmazza időpontok, határidők kitűzésével, felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten elfogadja.

2./ Az intézmény belső szervezeti egységei Oktatási egységek Szakközépiskola 9-12. évfolyam - nappali tagozat - esti tagozat Szakközépiskola - szakképzés Szakiskola 9-11. évfolyam - nappali képzés - felnőttképzés Szakiskola 12. évfolyam / kifutó /

12


13

3./ Az intézmény vezetési struktúrája I. Igazgatóság

/ Szerencs, Ondi út 8. /

a./ Igazgató

Feladatai: 

A nevelőtestület vezetése.



A nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése.



Dönt az intézmény működésével, a tanulók felvételével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az intézmény valamely közösségének, vagy egy más személynek a hatáskörébe. Biztosítja a szakmai feladatokkal összhangban lévő humánerőforrás-gazdálkodást.



A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, és ellenőrzése.



A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.



Az Intézmény szülői szervezeteivel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a Diákönkormányzattal való együttműködés.



Gondoskodik a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatos, valamint a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásáról, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséről.



A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe.



Felel az intézményi ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási program működtetéséért.



Felelős az információ- és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, az intézményi számviteli rendért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működtetéséért.



Működteti az iskola külső kapcsolatait a nevelő-oktató munka, a szakképzés pozíciójának, feltételrendszerének biztosítása érdekében.



A beiskolázás belső feltételeinek és a munkaerőpiaci megfelelés összehangolásának biztosítása fenntartóval együttműködve.




A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt, a Közalkalmazotti Tanáccsal történő egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.



A közoktatási intézmény vezetője képviseli az Intézményt. A képviseletre más munkatársát is felkérheti.

b./ Igazgatóhelyettesek Igazgatóhelyettes I. Igazgatóhelyettes II. 

Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel és felelőséggel helyettesítik.

Feladataik: Az iskola operatív irányítása, tanügy-igazgatási, közismereti, szakmai elméleti és gyakorlati oktatási feladatainak koordinálása, szervezése, irányítása. - Tanügyigazgatás, operatív irányítás: 

Iskolai óratervek összehangolása, elkészítése.



Keretóraszámok és az azokból adódó álláshelyek egyeztetése.



Tantárgyfelosztás koordinálása, egyeztetése, elkészítése.



Órarend elkészítése.



Normatíva igénylés, létszámadatok egyeztetése.



Beiskolázási tevékenység összehangolása, irányítása.



Nyilvántartási, adatszolgáltatási, statisztikai tevékenység összehangolása.



Tanügyi dokumentumok kiadása, ellenőrzése, aláírása.



Szakmai és érettségi vizsgák, tanulmányi versenyek szervezésével kapcsolatos feladatok összehangolása.



Az intézmények közötti, valamint a vezetés, információs kapcsolatrendszerének kidolgozása, működtetése.



A szakközépiskola operatív irányítása.



Az iskolai ünnepségek irányítása.



Hiányzás engedélyezése, a helyettesítés kiírása.

14




A túlórák, helyettesítések elszámolása.



A tantárgyi, különbözeti, javító és osztályvizsgák szervezése.



A tantestületi értekezletek levezetése.



Iskolai rendezvények szervezése, feladatok kiosztása.



Az iskolai honlap üzemeltetésének és tartalmi megjelenésének felügyelete.

15

- Közismereti oktatás: 

Az iskola közismereti tárgyak oktatásának irányítása, ellenőrzése.



Humánerőforrás tervezése.



A középszintű érettségi vizsgák szervezése, adminisztrációs feladatainak ellátása.



A munkaközösségek munkájának szervezése, működési kereteik kialakítása.



Iskolai Diáktanács munkájának segítése.



Az alapozó oktatásra vonatkozó mérések koordinálása (kompetenciamérések, különböző bemeneti mérések, stb.).



Az osztályfőnöki munkaközösség, a közismereti és műszaki munkaközösség vezetők munkájának irányítása, ellenőrzése



A diákönkormányzatot segítő tanárok munkájának irányítása, ellenőrzése



Iskolai oktatási idő alatt a szakközépiskolai épületben a tanári ügyelet, a tanulói ügyelet megszervezése, ellenőrzése, a rend fenntartása.



A szakközépiskolai tanulók esetében: o Segítik a 9. évfolyamosok beilleszkedését o A végzősök pályaválasztását o Minden osztályt tájékoztatnak az őket érintő kérdésekben faliújságon, és személyesen.

- Szakmai elmélet, gyakorlati oktatás: 

Az iskola szakmai elméleti és gyakorlati oktatásának koordinálása, irányítása, szervezése, ellenőrzése.



A szakmai elméleti tárgyak oktatásának, a szakmai munkaközösségek tevékenységének irányítása.



Kapcsolattartás a szakmai képzésben résztvevő intézményekkel, szervezetekkel.



A munkaterülethez tartozó feladatok vezetői ellenőrzése.


16

II. Telephely Szerencs, Rákóczi út 93. c./ Gyakorlati oktatásvezető Feladatai: 

A „H” épület rendjének, fegyelmének fenntartása, ellenőrzése.



Az iskolai tanműhelyek rendjének, fegyelmének fenntartása, ellenőrzése.



Szakmai vizsgák, gyakorlati szintvizsgák, nyári gyakorlatok koordinálása, szervezése.



Tanulószerződések, valamint a gyakorlati képzés szervezésére irányuló együttműködési megállapodások kezelése.



Gyakorlati oktatás szervezése.



A gyakorlati képzés külső kapcsolatrendszerének alakítása, figyelemmel kísérése.



A szakiskolai naplók folyamatos ellenőrzése.



A tanműhelyi csoportnaplók, folyamatos ellenőrzése.



A szakiskolai pedagógusok munkájának értékelése.



A szakiskola nevelési, ifjúságvédelmi munkájának irányítása.



A szakiskolai tanárok, külső óraadók munkájának segítése (tanmenetek, szemléltető eszközök, oktatási segédeszközök, módszertani tanácsok stb).



Iskolai oktatási idő alatt a szakiskolai tanári ügyelet megszervezése, ellenőrzése.



A tanórák látogatása, ezek értékelése.



A következő tanév tankönyvmegrendelésének egyeztetése.



Az iskolai fegyelmi bizottság munkájának segítése, ellenőrzése



A DSK, a tömegsport tevékenységének segítése, ellenőrzése.



A tanév során folyamatosan gondoskodik a tanműhelyek anyag-, szerszám-és munkaellátásáról a tanműhelyben dolgozó oktató segítségével.



A szakiskolai tanulók esetében: 

Segíti a 9. évfolyamosok beilleszkedését



A végzősök pályaválasztását



Minden osztályt tájékoztat az őket érintő kérdésekben faliújságon, és személyesen.



A végzős szakközépiskolai és szakmunkástanulókat továbbtanulási ügyekben segíti.


4./ A kapcsolattartás rendje Az iskola vezetősége igazgató igazgatóhelyettes I. igazgatóhelyettes II. gyakorlat oktatásvezető minden páratlan hét keddjén megbeszélést tart.

5./ A vezetők helyettesítési rendje    

Az igazgatót távolléte esetén az igazgatóhelyettes I. , az ő távolléte esetén is az igazgatóhelyettes II. helyettesíti teljes felelősséggel és jogkörrel. Az igazgatóhelyettes I.-et az igazgatóhelyettes II. helyettesíti. Az igazgatóhelyettes II.-t az igazgatóhelyettes I. helyettesíti. A gyakorlati oktatásvezetőt az igazgatóhelyettes I. helyettesíti

17


III. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY TESTÜLETEI

1. A pedagógusok közösségei a./ A nevelőtestület - a Nkt. 70.§.-a alapján - az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt különösen a törvény 70.§. (2) bekezdése a.)- k.) pontjaiban meghatározott kérdésekben, úgy, mint: 

a foglalkozási, illetve a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása,



a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása,



a nevelési- oktatási intézmény éves Munkatervének elfogadása,



a nevelési- oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, valamint



az intézmény vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,



a pedagógiai program elfogadása



a továbbképzési program elfogadása,



a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,



a házirend elfogadása,



a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása,



a tanulók fegyelmi ügyei.

18


19

A nevelőtestület értekezletei

- A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:

-



tanévnyitó-tanévzáró értekezlet



szükség szerint rendkívüli nevelőtestületi értekezlet

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada, (egy tagintézmény nevelőtestülete) illetve az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról.

A tagintézményi nevelőtestületek a nevelési és oktatási kérdésekben, a tagintézmények működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkeznek. -

A tanév során a tagintézményi nevelőtestületek a feladatoktól függően tartanak értekezletet.

-



őszi nevelési értekezlet,



tavaszi nevelési értekezlet,



félévi osztályozó értekezlet,



tanév végi osztályozó értekezlet,



szükség szerint rendkívüli értekezlet.

A tagintézményi nevelőtestület a tanulók tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését osztályozó értekezleteken végzi. Az osztályközösségek problémáinak megvitatása mikro-értekezleti formában is lehetséges. A tagintézményi nevelőtestület mikro-értekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A mikro-értekezletek időpontjait az osztályfőnökök határozzák meg, akiknek megítélése alapján az, szükség szerint, bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megbeszélésére.

A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület (tagintézményi nevelőtestület) döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató (tagintézmény-vezető) szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény (tagintézmény) iktatott iratanyagába kerülnek.


20

A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai -

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

- A székhelyintézmény, illetve a tagintézmény nevelőtestületei (feladatkörük részleges átadásával) a következő állandó bizottságot hozzák létre az alábbi feladat és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal: b./ Fegyelmi bizottság A fegyelmi bizottság tagjai: -

az elnök – a tagintézményi nevelőtestületek véleménye alapján – az igazgató bízza meg, tevékenységéről beszámolási kötelezettséggel tartozik feléjük.

-

a fegyelmi vétséget elkövető tanuló osztályfőnöke,

-

a tanuló szakoktatója,

-

az ifjúságvédelmi felelős.

-

Diákönkormányzat képviselője

A fegyelmi bizottság kivizsgálja a tanulók fegyelmi vétségét és a Nkt. 58.§.-ának megfelelően fegyelmi határozatot hoz a (4) bekezdés a./ -f./ pontjaiban foglaltak szerint. c./ Munkaközösségek - A Nkt. 71.§.-a szerint a nevelési- oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelő és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus

hozhat létre szakmai munkaközösséget. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre Azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként, műveltségi területenként egy munkaközösség hozható létre. - A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a munkaközösségek feladatai: 

Koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munkát, javítják szakmai színvonalát, minőségét.



Fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.



Végzik a tantárgycsoportukkal kapcsolatos intézményi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, az eredmények kihirdetését.




21

Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét.

-A



Szervezik a pedagógusok továbbképzését.



Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek.



Javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatok felhasználására.



Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. munkaközösség

tagjai

munkaközösség

vezetőt

választanak

a

munkaközösség

tevékenységének szervezésére, irányítására és koordinálására. d./ A munkaközösség-vezetők A munkaközösség elsősorban szakmai és módszertani kérdésekben működik együtt az intézményvezetéssel, valamint részt vesz a nevelő-oktató munka reá vonatkozó részterületeinek tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. A jogszabályokban meghatározott ügyekben dönt, egyébként véleményező és javaslattevő jogköre van. A munkaközösség-vezető tevékenységéről elsősorban a munkaközösség tagjainak köteles beszámolni, valamint meghatározott rendszerességgel az igazgatóhelyetteseknek. A munkaközösség-vezető feladatai -

Tanév indulásakor javaslatot tesz az iskolai munka tervezéséhez.

-

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját.

-

A szakmai tartalmi munkát erősíti, fejleszti, integrálja.

-

Munkaközösségével való konzultáció után javaslatot tesz a megjelenő és hasznosítható szakirodalom és egyéb oktatási segédanyag beszerzésére.

-

Kezdeményezi az egységes és objektív értékelés, mérés gyakorlatának kimunkálását.

-

Szorgalmazza és szervezi a városi (helyi), megyei és országos versenyekre való tehetséges tanulók kiválasztását, elősegíti azok felkészítését a versenyekre.

-

Képviseli az iskolát, a munkaközösséget az iskolán kívüli szakmai fórumokon, megbeszéléseken, irányítja a munkaközösség tagjainak továbbképzését.

-

Részterületén közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében.

-

Az intézmény vezetői számára naprakész, megbízható szakmai információt szolgáltat a munkaközösség életéről.


-

22

Véleményt nyilvánít a munkaközösség és az egész iskolai közösség esetében a jutalmazásról és a kitüntetésre való felterjesztésről.

-

Véleményt nyilvánít új szaktanár kinevezésével kapcsolatban, közreműködik mentori feladatok ellátásában.

-

A munkaközösség-vezető teljes jogú tagja a kibővített székhelyintézmény, illetve tagintézmény vezetésnek, abban fontos, főleg szakmai szerepet tölt be.

-

A munkaközösség-vezető a szaktárgyi oktatás elsőfokú irányítását végzi.

-

Évi 3-4 munkaközösségi összejövetelt szervez, amely orientáló, továbbképző és ellenőrző jellegű.

-

Végzi a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások látogatását. Tapasztalatairól mindkét irányban információt ad.

-

Ellenőrzi a szaktanárok tanmeneteinek elkészítését.

-

A szaktantermekbe telepített eszközök használatáról információt gyűjt.

-

Közreműködik a szaktantermek leltározásában..

-

Javaslatot tesz az időnkénti szükséges selejtezések megejtésére.

-

Szervezi a munkaközösség tevékenységét, segíti a munkaközösség szakmai munkáját, a szaktárgy oktatását.

-

Bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását.

-

Szakmai szempontból ellenőrzi, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, figyelemmel kíséri az azok szerinti előrehaladást, és a követelményrendszernek való megfelelést.

-

Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a tagintézményi nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére.


23

e./ Tanárok A tanár szakmai önállósággal és felelősséggel a tanulók értelmi, erkölcsi nevelése, oktatása érdekében végzi a munkáját. Kötelezettségének tartalmát és kereteit a vonatkozó jogszabályok az intézmény pedagógiai programja, működési szabályzata és egyéb szabályozók, valamint az iskolavezetés útmutatásai alkotják. 

Közreműködik az iskolai közösség kialakításában és fejlesztésében.



Figyel az iskolai élet problémáira, a közösség tagjainak emberi és pedagógiai nehézségeire.



Bírálataival és javaslataival mozdítsa elő az iskola pedagógiai céljainak megvalósítását.



Hivatásból eredő kötelessége fejleszteni szaktárgyi és általános műveltségét.



Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesüljenek a kulturált érintkezés szabályai.



Ismerje el a másságot, ne tagadja meg a tanulóktól, munkatársaitól a nézetváltoztatás jogát, ne alázza meg, ne hozza zavarba szándékosan tanítványait.



Magatartása legyen példamutató, tartsa meg a pedagógus etika és a szolgálati titoktartás követelményeit.



Munkája eredményessége érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, a szakoktatókkal, kollégiumi nevelőtanárokkal. Igény szerint részt vesz a szülői értekezleten, fogadóórát tart.



Tanévi munkáját szakmai, pedagógiai programjában tervezi meg, annak alapján halad. A programot a szakmai munkaközösségek hangolják össze.



Szaktárgyától függetlenül minden tanárnak kötelessége az általános emberi értékekre nevelés.



Tevékenyen közreműködik munkaközössége munkájában.



Megbízás alapján felügyeleti tevékenység ellátása.

A jogszabályokban a dolgozók számára biztosított jogokon túl az alábbi jogok illetik meg: 

Véleményt nyilváníthat az iskola életét érintő valamennyi kérdésben.



A jogszabályokban meghatározott ügyekben szavazással dönt.



A tantervi anyagon- a helyi adottságokra való tekintettel változtatásokat kezdeményezhet.




24

Új nevelési-oktatási eljárásokat próbálhat ki, felméréseket, kutatásokat végezhet az intézményvezető jóváhagyásával.



Jól bevált programjait, vázlatait (kiegészítésekkel), több éven át használhatja



A tanulók érdemjegyeit az osztályozásra vonatkozó általános követelmények figyelembevételével önállóan állapítja meg.



Tanulóit jutalmazásra, illetve fegyelmi felelősségre vonásra javasolhatja.

f./ Szakoktatók Munkaköri kötelezettségének tartalmát és keretét az intézmény szakmai, pedagógiai programja, a pedagógiai és szakmai útmutatók, a nevelőtestületi, iskolavezetési határozatok alkotják. 

A nevelés hatékonysága érdekében szorosan együttműködik az osztályfőnökökkel, a szaktanárokkal, a kollégiumi nevelőtanárokkal, és a szülőkkel.



Fejleszti szaktárgyi és általános műveltségét, az önképzés és szervezett továbbképzés keretén belül.



Éves munkáját, gyakorlati foglalkozási programban tervezi meg.



A gyakorlat feladataitól függetlenül kötelessége a szakma szeretetére az általános emberi értékekre nevelés.



Negyedévenként, valamint a foglalkozási program előírásai szerint naponta munkavédelmi oktatást tart, és nyilvántartást vezet.



A tanműhelyben, valamint a munkahelyeken a szakmák sajátosságai, illetve a munkavédelmi előírások szerint ismerteti a munkahely rendjét, a felszerelést,

a

munkával kapcsolatos anyagok, szerszámok, gépek, berendezések kezelését, célszerű és biztonságos használatát. 

Ismerteti a munkafolyamatokkal kapcsolatos szakmai és munkavédelmi fogásokat, előírásokat, ellenőrzi a helyes értelmezést és elsajátítást.



Kiemelt figyelmet fordít a védőfelszerelések alkalmazására, a biztonságos munkavégzésnek megfelelő szokások és magatartási formák kialakítására.



Kellő időben megrendeli a soron lévő foglalkozásokhoz szükséges anyagokat, eszközöket, szerszámokat.



Az egyes foglalkozások végeztével értékeli a csoport és az egyes tanulók munkáját.




25

Az alapműveletek, összetett munkák befejezése után elbírálja a tanulók teljesítményét. A megállapított érdemjegyeket és a mulasztásokat havonta bejegyzi az osztálynaplóba és a tanulók ellenőrző könyvébe.



A munkanaplókat rendszeresen ellenőrzi, javítja és értékeli.



Ellátja a versenyek, illetve a vizsgák gyakorlati részének előkészítésével kapcsolatos feladatokat.



Szükség szerint javaslatot tesz kiegészítő oktatásra, illetve a szükséges intézkedések megtételére.



Tevékenyen részt vesz az intézmény életében, az ünnepélyek, rendezvények lebonyolításában, szervezésében. Részt vesz a szülői értekezleteken, fogadó órákon.

A szakoktatót mindazok a jogok megilletik, amelyek a tanárt.

g./ Osztályfőnökök Az osztályfőnök feladatkörébe a nevelési feladatok mellett a következő tevékenységek tartoznak: -

Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.

-

Rendszeresen ellenőrzi a tanulók iskolai és az iskolai rendezvényeken tanúsított magatartását, szorgalmát.

-

Folyamatos kapcsolatot tart tanítványai szüleivel.

-

Nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket.

-

Osztálya tanulói számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhet.

-

Minden osztályfőnök az iskolai rendezvényeken felügyel az osztályára.

-

A ballagással kapcsolatos feladatait ellátja (évfolyamomként elosztva).

-

A kilencedikes osztályfőnök részt vesz a tanulók beiratkozási folyamatában.

-

A tizenegyedik és a tizenkettedik osztályban közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében, lebonyolításában.

-

A tizenkettedik osztályban kiemelt feladata a pályairányítás, az érettségire, történő jelentkezések lebonyolítása, és a továbbtanulás nyomon követése.


-

26

A szakképző évfolyam vizsgáira történő jelentkezések lebonyolítása, és a továbbtanulás nyomon követése.

-

Kiemelt adminisztrációs feladata az osztálynapló, a törzslapok, a bizonyítványok vezetése.

-

A tanulók ellenőrzőjének kitöltetése (személyi adatok; tanárok neve, fogadóórája; tantárgyak, órarend).

-

A tanulókkal ismertetni az éves munkaterv rájuk vonatkozó részét (tanítási szünetek, érettségi….).

-

Egyéb szervezési feladatok elvégzése, segítése.

-

Időre elkészíti az osztálya bizonyítványát, anyakönyvét, statisztikai adatlapját.

-

Osztályáról írásos jelentést készít, a félévi értékelésekhez igazodva.

-

Közvetítő szerepet vállal osztálya és a tagintézmény nevelőtestülete között (információáramlás).

Az osztálynapló vezetésével kapcsolatos kiemelt feladatai: -

Az osztályban tanító tanárok nevének pontos, olvasható bejegyzése.

-

Órarend beírása, az aktuális változások átvezetése.

-

Az osztály csoportbontásainak beírása.

-

A haladási részben a tanítási hetek és napok számozása, a dátumozás, a napi órarend és hetesek nevének beírása.

-

Tanítványai napi hiányzását ellenőrzi - legkésőbb 8 munkanapon belül, indokolt esetben a tárgyhó végéig - igazoltatja, az adott havi hiányzásokat a naplóban a következő hónap 15. napjáig összesíti.

-

A szaktanári órabeírást (tananyag, sorszám) és a tanulói hiányzások vezetését hetente, de legkésőbb havonta ellenőrzi, kollégáival a hiányokat pótoltatja (szükség esetén sikertelen próbálkozásai után jelzi gondjait az iskolavezetésnek.

-

Figyelemmel kíséri az osztályozó napló érdemjegyeit, tekintettel a folyamatos értékelés követelményére, kollégáival a hiányokat pótoltatja.

-

A tanulók személyi adatait kitölti, az aktuális változásokat átvezeti.

-

A statisztika év eleji, félévi és év végi összesítését teljesíti, időre elvégzi.


27

h./ A diákmozgalmat segítő pedagógus . A székhelyintézményben és a tagintézményben egy-egy diákmozgalmat segítő pedagógus bízható meg. A diákmozgalmat segítő pedagógus feladatai: 

Összehangolja és az osztályfőnökkel együtt, segíti a diákbizottságok tevékenységét.



Orientálja a tagintézményi diákönkormányzat tevékenységét, segíti az önszerveződésű, öntevékeny diákcsoportok kialakulását, és munkáját, koordinációs feladatokat lát el.



A diákönkormányzatot rendszeresen tájékoztatja a soros, nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatokról, az iskolavezetés döntéseiről. Tájékozódik, és tájékoztatást ad az iskolavezetésnek a diákönkormányzat tevékenységéről.



Kapcsolatot tart a városi diákönkormányzattal.



Folyamatosan figyelemmel kíséri, segíti a diákönkormányzat tisztségviselőinek munkáját.



Tevékenyen részt vesz a tanórán kívüli kulturális rendezvényeken.

A diákmozgalmat segítő pedagógus jogai: 

A diákönkormányzat munkáját, illetve az iskola tanulóinak többségét érintő kérdésekben véleményt nyilvánít.



Kezdeményezheti, hogy az iskolavezetés a diákmozgalom segítésére a nevelőtestület tagjait időszakosan megbízza.



Javaslatot tesz, és közreműködik az iskola, éves munkaprogramjának összeállításában, a diákmozgalmi programok megtervezésében.



Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg a tanulók kitüntetésében és jutalmazásában, javaslatot tehet a diákmozgalom segítésében kiemelkedő tevékenységet végző pedagógusok elismerésére.



Kezdeményezheti a nevelőtestület összehívását, a diákmozgalmat érintő kérdésekben.



Véleményt nyilváníthat a tanulóközösséget érintő pénzeszközök felhasználásáról.

j./ Az ifjúságvédelmi felelős Tevékenységét az osztályfőnöki munkaközösséggel egyeztetett és az igazgató által jóváhagyott program alapján, a tagintézményi nevelőtestületek tagjainak közreműködésével végzi, amelyről a tanév során szükség szerint, de legalább egy alkalommal testületi értekezleten beszámol. Az iskolában 1 ifjúságvédelmi felelős bízható meg.


28

A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban – az ellenőrző könyv útján – az osztályfőnökök kötelesek tájékoztatni az ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Az ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: 

Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi intézményt kereshetnek fel.



A pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanulók családi környezetét.



Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.



A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.



A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítás, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.



Az iskolában a tanulók és szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát.



Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanuló, a szülők és a pedagógusok részére.

Az ifjúságvédelmi felelős feladata továbbá: 

Nyilvántartja a hátrányos körülmények között élő, halmozottan hátrányos helyzetű valamint az állami gondozott és a nevelési nehézségeket okozó tanulókat és szorgalmazza a hátrányos helyzet megszüntetését, a rászorulók szociális segítését.




29

Figyelemmel kíséri az ellenük indított fegyelmi tárgyalások előkészítését, lefolytatását.



Az osztályfőnökkel, nevelőtanárokkal és szakoktatókkal együttműködve a veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes első fokú gyámhatósággal, a Gyermek és Ifjúságvédő Intézménnyel és a helyi rendőri szervekkel.



Feladatainak megoldásában együttműködik a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal.

Az ifjúságvédelmi felelős jogai: 

A hátrányos körülmények között élő és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók jutalmazására az illetékes osztályfőnök véleménye alapján javaslatot tehet.



Kezdeményezheti az osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet soron kívüli összehívását, vagy mikro-értekezletek összehívását.



Az iskola munkatervében foglaltakon túl kezdeményezheti, hogy a soron lévő vezetőtestületi, vagy nevelőtestületi értekezlet aktuális ifjúságvédelmi kérdéseket vitasson meg.

2. A diákok közösségei A diákönkormányzat A Nkt. 48 §-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. a.) A diákkörök A törvény alapján, az iskola, tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a Házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. b.) Ifjúsági- politikai szervezetek iskolán kívül szerveződhetnek. c.) A diákönkormányzat működési rendje „A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el , és a nevelőtestület hagyja jóvá”. Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola és kollégium működését. A működéshez szükséges költségeket az intézményi költségvetés biztosítja.


30

d.) Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott Iskolai Diáktanács áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az Iskolai Diáktanács képviseli (jogait gyakorolja). 

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze.



A diákönkormányzat rajta keresztül is érvényesítheti jogaikat.



Az intézményi diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata az SZMSZ függelékét képezi.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségeit érintő kérdésekben, a tanulók helyzetét elemző beszámolók elfogadásához, a pályázatok, versenyek szervezéséhez, a közösségi programok, tevékenységformák meghatározásához, az SZMSZ és a Házirend meghatározásához. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását tagintézményi szinten a diákönkormányzatok vezetői, iskolai szinten a Diáktanács kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlést a közoktatásról szóló törvény alapján az igazgató hívja össze. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége -

megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát.

-

küldöttet delegál a tagintézmény diákönkormányzatába.

Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt. 3. A szülők közösségei A szülői munkaközösség a.) A Nkt. 73.§-a rendelkezik a szülők közösségéről, valamint az iskolaszékről. Ennek alapján az intézményben a szülők meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. b.) Az osztályok szülői szervezetek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. Az osztályokban megalakított szülői szervezetek egy-egy képviselőt választanak az iskola Szülői Szervezetébe. A Szülői Szervezet véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a


31

választott képviselők, vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el a tagintézmény vezetőségéhez. c.) Az intézmény Szülői Szervezetét az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. d.) Az iskolai Szülői Szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. e.) Az iskolai Szülői Szervezet – amennyiben az iskolában nem működik Iskolaszék – véleményezési jogot gyakorol -

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor mindazokban a jogszabályban meghatározott kérdésekben, amelyeket a jogszabály az Iskolaszék hatáskörébe utal.

-

Az intézmény Pedagógiai Programjának elfogadásakor.

-

A Házirend elfogadásakor az iskolahasználati jogosultságok meghatározásával kapcsolatban.

-

A tanulók – és ez által a szülők – nagyobb csoportjait érintő, a nevelő-oktató munkával összefüggésben hozott anyagi természetű, de nem jogszabály által meghatározott döntés meghozatalakor.

f.) Az iskolai Szülői Szervezet véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.


32

IV.FEJEZET

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI

1./ Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai A munkaviszony létrejötte Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja.

A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: - a tanulók személyes adatai, - a tanulók felvételével kapcsolatos információk a hivatalos döntés megszületéséig, - elméleti és gyakorlati vizsgafeladatok, - a vizsgaeredmények a vizsgaszabályzatok előírásainak megfelelően, - a dolgozók személyes adatai a személyiségvédelemnek megfelelően. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.


33

Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: 1* Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. 2* Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért, és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. 3* A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. 4* Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. 5* A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. 6* Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható. 2./ Munkarend A munkaidő beosztása: Az intézmény a tanév szorgalmi időszakában 6:00 –tól 19:00 –ig tart nyitva. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az igazgató által engedélyezett szervezett programok esetén, egyébként tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint. Az intézményben a hivatalos munkarend, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő: - hétfőtől csütörtökig

7:30 órától 19:00 óráig

- pénteken

7:30 órától 14 óráig

A hivatalos munkarendtől eltérő, külön beosztás szerint dolgoznak: 7* takarítók, 8* karbantartók, portaszolgálat.


34

A vezetők munkarendje: 

Az iskola hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerinti vezető látja el feladatait.

A pedagógusok munkarendje: 

A pedagógusok heti teljes munkaideje 40 óra, amelyből 32 órát az iskolában kell kitöltenie.



A pedagógusok napi munkarendjét, felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettesek határozzák meg.



A tanórák, foglalkozások elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik.



A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen az előző napon jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen.



A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelennie. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak órakezdés előtt 30 perccel, 7:30 –kor kell megjelennie,

Tanulók munkarendje: 

A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a diákönkormányzat és a szülői szervezet közreműködésével létrehozott Házirend határozza meg.  A tanítás kezdete 8:00. A tanórák 45 percesek. Az óraközi szünetek 10 percesek (kivéve az 5. és 6. óra utáni szünetet, amely öt perces. )  Az iskolai tanműhelyekben az oktatás külön, tanévre vonatkozó beosztás szerint történik.  Az üzemi gyakorlati oktatási helyeken az ottani munkarend szerint végzik munkájukat a tanulók.  Tanuló a tanítási időszak alatt az iskolát csak az osztályfőnöke, távollétében az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el.

Nem pedagógus dolgozók munkarendje: 

Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítését a gazdasági dolgozó állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával.



Az egyes munkaterületek munkarendjét a zavartalan működés biztosításának megfelelően kell megállapítani. (adminisztratív-, technikai dolgozók).



A dolgozóknak munkakezdés előtt 5 perccel kell megjelenniük, távolmaradásuk esetén előre értesíteniük kell a gazdasági vezetőt.


35

A létesítmények és helyiségek használati rendje: 

Az iskola létesítményeit, berendezési tárgyait rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvást szem előtt tartva kell használni.



Az iskola minden dolgozója, tanulója felelős a rend és tisztaság megőrzéséért, a takarékos energia felhasználásért, a tűz-, vagyon- és balesetvédelem szabályainak betartásáért.



A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit pedagógus felügyelettel használhatják. Tanítás után külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretei közt történhet a használat.



Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskolából csak az igazgató engedélyével lehet bérbe adni bérleti szerződés alapján.



Az iskolai könyvtár használati rendjét annak működési szabályzata állapítja meg. (melléklet).



Az iskolához nem tartozó személyek, szervezetek szerződés szerinti időben tartózkodhatnak az intézményben. Az igénybevevőket kötelezni kell vagyonvédelmi, tűzés balesetvédelmi szabályok betartására.

Ünnepségek, megemlékezések rendje: Az ünnepségek, iskolai megemlékezések, rendezvények tervét a tanév munkaterve tartalmazza. Ünnepségeken a tanulók ünnepi viselete fiúknál öltöny, lányoknál sötét szoknya, fehér blúz vagy osztályonként formaruha. Tanuló jogviszony és távolmaradás szabályai: Az iskolába felvételt nyerni két úton lehet: 1.Felvétel útján: az ált. iskolából történő jelentkezéssel. A tanulói jogviszony létesítéséről az iskola igazgatója dönt. 2. Átvétel útján: más iskolából, magasabb évfolyamra. Az igazgató az átvételt különbözeti vizsgához is kötheti. A tanulók hiányzásával, jutalmazásával, büntetésével kapcsolatos rendelkezéseket a Házirend tartalmazza.

Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos eljárás:  Igazolatlan hiányzás esetén a szülőket értesíteni, tájékoztatni kell a következményekről. A hiányzások írásbeli figyelmeztetést, intést vonnak maguk után.  Tanköteles tanuló hiányzása miatt, 10 óra után értesíteni kell a területileg illetékes Gyermekjóléti Szolgálatot.  Ha eléri a 30 órát, értesíteni kell a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szabálysértési hatóságát, valamint újabb jelzést kell küldeni a Családsegítő Szolgálatnak, 50 óránál a Járási gyámhivatalnak és a Borsod-AbaújZemplén Megyei Kormányhivatal Oktatási főosztályának.


 felé.

36

További 30 óránként ismételt feljelentést kell tenni a Szabálysértési Hatóság

 A tanulók igazolt és igazolatlan hiányzása nem haladhatja meg a 250 elméleti órát, a gyakorlati oktatás óráinak 20 %- át. Ha a tanuló 20 tantárgyi óránál többet mulaszt, nem osztályozható a tanév végén.

A tanórán kívüli foglalkozások rendje: Szervezeti formái az iskolában: 

Szakkör



Tömegsport, edzés



Korrepetálás



Tanulmányi, szakmai verseny



Kulturális, szórakoztató rendezvények



Tanfolyamok

A szakköröket, tanulmányi versenyeket, korrepetálásokat a szaktanárok szervezik önkéntes alapon. Az iskolán belüli kulturális, szórakoztató rendezvények, ünnepségek irányítója, vezetője az igazgatóhelyettes. A sport, a testedzés formáit a diáksportkör vezetője szervezi, irányítja. Az DSK rendelkezésére áll tanórákon kívül a tornaszoba, két kézilabdapálya, füves labdarugó pálya. A DSK működésének finanszírozása az iskola költségvetéséből és a mecénás pályázaton elnyert összegből történik.

Egészségügyi felügyelet és ellátás: A tanulók által igénybe vehető az iskolaorvosi szolgálat. Rendelési idő: naponta 8-12 óra közt. Munkáját beosztott iskolai védőnő segíti, aki saját programja szerint szűréseket, egészségvédő előadásokat is szervez, kiemelten a szenvedélybetegségek megelőzésére. Az iskolai védőnő vezeti a tanulók egészségügyi törzslapját, biztosítja a védőoltásokat, közreműködik a könnyített testnevelés vagy gyógytorna besorolásban. A kapcsolattartással megbízottak: az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök.

Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni. Ennek részletes szabályait a Nkt. Törvény tartalmazza


37

3./ Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.

A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át.

A pénztárost e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve 177-179.§-a az irányadó. Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. számítógép, fényképezőgép, szkenner stb.) Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért.

4./ Az intézmény ügyfélfogadása Az intézmény vezetője és az intézmény pedagógusai fogadóórákat tartanak. Ezek kitűzése tanévenként történik. Az ügyfélfogadást tartó dolgozók kijelölése a fogadás rendjének (ideje, helye) szabályozása az intézmény vezetőjének feladata. A vezetők és pedagógusok fogadóóráinak időpontjai tanévenként kerülnek megállapításra. Az intézmény ügyfélfogadásának szabályai nyilvánosak.


38

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépési, bent tartózkodási rendje: Az Ondi út 8. alatti épületben: az ügyeletes tanuló az idegent az igazgatói, igazgatóhelyettesi irodába, vagy a tanáriba kíséri. A Rákóczi út 89. alatti épületben: a portás lehívja az idegenhez a keresett személyt. 5./ A munkaterv Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására intézményi munkatervet készít. Az iskolai, egy tanévre szóló munkaterv alapja a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet. A munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérni az intézményben működő, vezetést segítő testületektől, szervektől, közösségektől. A munkatervnek tartalmaznia kell: 1* a feladatok konkrét meghatározását, 2* a feladat végrehajtásáért felelős(ök) megnevezését, 3* a feladat végrehajtásának határidejét, 4* a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket. A munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni az intézményben működő, vezetést segítő testületek, szervek, közösségek képviselőinek és a felügyeleti szervnek. Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli.

6./ Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az Adatkezelési Szabályzat-ban foglalt előírások alapján kell végezni.

7./ Belső ellenőrzés Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős.


39

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, bővíteni. - Az intézményvezetés ellenőrző-segítő munkáját az igazgató koordinálja és az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető, és a gyakorlati oktatásvezetők végzik. 

Közvetlen ellenőrzési eljárások: az óra- és foglalkozás-látogatások, ehhez kapcsolódóan a tanárokkal folytatott egyéni vagy kiscsoportos módszertani tantervismereti megbeszélések, a továbbképzést is szolgáló bemutató órák szervezése, látogatása értékelése, a munkaközösségi foglalkozások látogatása, ellenőrzése.



Közvetett ellenőrzési eljárások: -

a tanmenetek, munkatervek, foglalkozási tervek, osztályfőnöki - pedagógiai tervek áttekintése,

-

havonkénti, rendszeres naplóellenőrzések, rendszeres tájékozódás a tanórán kívüli tevékenységi formákról.

- A munkaközösségek - a munkaközösség vezetők irányításával - a tantárgyat, tantárgycsoportot gondozó összefogó tevékenységük során rendszeresen, a munkatervüknek megfelelően elemzik, értékelik, összegzik a tapasztalatokat. - A pedagógus folyamatos önellenőrzési munkát végez, a tanított osztály, csoport belépési ismeretszintjének a felmérésével, az előrehaladás szintjeinek megállapításával (írásbelik, Szóbelik egyeztetése, felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás, a tanmenetek folyamatos aktualizálása). A nevelő – oktató munka ellenőrzésére jogosultak   

az igazgató az igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezetők

Az igazgató, igazgatóhelyettesek az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizhetik. A munkaközösségek vezetői az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál, a szaktárgyakkal összefüggésben látják el. Tapasztalataikról az illetékes igazgatóhelyettest tájékoztatják. Az ellenőrzés fő módszerei:


40

 tanórák, tanórákon kívüli foglalkozások látogatása  írásos dokumentumok (naplók, bizonyítványok, anyakönyvi lapok, tanmenetek) vizsgálata  tanulói munkák (dolgozatok, füzetek, rajzok) vizsgálata  beszámoltatás szóban, írásban Az ellenőrzési tapasztalatokat a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén, munkaközösségen belül kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – feladat meghatározással együtt – tantestületi értekezleteken összegezni, értékelni kell.

A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: 9* az ellenőrzés formáját, 10* az ellenőrzési területeket, 11* az ellenőrzés főbb szempontjait, 12* az ellenőrzött időszak meghatározását, 13* az ellenőrzést végző(k) megnevezését, 14* az ellenőrzés befejezésének időpontját, 15* az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját. Az intézmény a 370/2011. Korm. rendelet szerint, a FEUVE rendszerében végzi tevékenységét. Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi, a szükséges nyilvántartásokat vezeti.

Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket, a vizsgált terület vezetőit, valamint dolgozói értekezleten az intézmény dolgozóit az intézmény vezetője tájékoztatja.


8./ A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A pedagógusok helyettesítésének rendje: - A betegség, hivatalos ügy miatt hiányzó pedagógus köteles bejelenteni a székhelyintézményben az igazgatóhelyetteseknek, a tagintézményekben a tagintézmény-vezetőnek a hiányzást. - Egyéb hiányzás esetén a székhelyintézményben az igazgatóhelyettesekkel, a tagintézményekben a tagintézmény-vezetőkkel a hiányzást engedélyeztetni kell.

A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Az intézményen belüli helyettesítés rendjét az intézmény vezetője belső utasításban szabályozhatja.

9./ A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás rendje Szakképző intézmény lévén igen fontos a kapcsolatrendszer, melyet a gazdálkodó szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások és tanulószerződések tartalmaznak. Felelős: igazgatóhelyettes II. 

Tanév elején: tájékoztatás az iskola munkarendjéről, az oktatási szünetekről, az elméleti és gyakorlati oktatási hetek változásáról, az összefüggő szakmai gyakorlat szakmánkénti óraszámairól, szakmai programokról, szakmai és vizsgakövetelményekről.



A tanulószerződés megkötésének elősegítése, együttműködési megállapodás és megbízási szerződés megkötése a tanulók gyakorlati képzésével kapcsolatban.



Külön ütemterv szerint a szakmai záróvizsgák megszervezése, lebonyolítása a gazdálkodó szervezeteknél.



Folyamatos gyakorlati képzőhely látogatás a Kamara képviselőjével.

41


42

10./ Intézményi védő, óvó rendszabályok:  Az intézményben és a hozzá tartozó épületekben biztosítani kell a vagyonvédelem feltételeit (földszinten rácsok elhelyezése, nagy értékeket tartalmazó gazdasági iroda, számítógép terem, szertár, szaktanterem ajtajának rácsos védelme).  A bejárati ajtót a portás köteles zárva tartani, idegenek az épületekbe csak az engedélyével léphetnek.  A portás/gondnok biztosítja az épületek, helyiségek zárva tartását a tanítás után.  Az iskola alkalmazottjai kötelesek a rájuk bízott eszközöket megőrizni, azok állapotára ügyelni.  Vagyontárgy eltűnése esetén értesíteni kell az igazgatót, a gazdasági dolgozót a további intézkedések megtétele miatt.  Az oktatási (főként fizika, kémia, gyakorlati foglalkozások), az általános védelmi előírásokat az iskola munkavédelmi-, tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az iskola udvara. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó


43

tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

11./ A tanulók felvételének és elbocsátásának rendje 

ügyrend a tanuló más iskolába jelentkezése esetén:

A Fogadónyilatkozat bemutatása az osztályfőnöknek, tagintézmény-vezetőnek, majd az igazgatónak. Igazgatói döntést követően leszerelés. Kivezetést végzi az iskolatitkár és az osztályfőnök. 

a tanuló iskolánkba való jelentkezése esetén:

„Felvételi kérelem” adatlap kitöltése, leadása az igazgatói, tagintézmény-vezetői irodában. A felvételről az igazgató dönt. Elfogadó vezetői döntés esetén a Fogadónyilatkozat kitöltése, elküldése az adott iskolába. Az átiratkozás adminisztratív lebonyolítása az osztályfőnök és az iskolatitkár feladata.


44

12./ A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A tanórán kívüli foglalkozások célja

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei,

a.)

szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek:

b.)

szakkörök, diákkörök (önképző körök), énekkar, diáksportkör, diáksport egyesület, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, tanfolyamok, tömegsport, felzárkóztatás, tehetséggondozás.(Nkt. 27. §)

A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. Szakkörök Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit a tagintézmény-vezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. Énekkar Az iskola énekkara sajátos diákkörként működhet. Vezetője az igazgató által megbízott tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. Diáksportkör, diáksport egyesület A Diáksportkör (DSK), Iskolai sportkör (ISK), Diáksport egyesület (DSE) a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul, keretében sportcsoportok szervezhetők. 

Az ISK, DSK az intézményen belül, a tagintézmény gazdasági egységéhez tartozva a tagintézmény-vezető felügyelete alatt végzi tevékenységét.




45

A DSE önálló jogi személyként, a tagintézmény-vezetővel kötött együttműködési megállapodás alapján végzi feladatát az iskolai sport területén. A DSE vezetősége a bevétellel anyagi felelőssége tudatában rendelkezik.

Egyéb foglalkozások A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. A tanórán kívüli foglalkozási tevékenységek teljes körét és az adott tanévre érvényes időbeosztását az igények felmérését követően a tagintézmény-vezető adhatja ki. A mindennapi testedzés formái, tömegsport Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett az ISK, DSK segítségével, illetve a DSE-vel kötött szerződés szerint biztosítja. 13. A tankönyvellátás rendje A tagintézmények tankönyvellátás rendjét a jogszabályok figyelembevételével a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével évente az igazgató határozza meg. Ennek során egyetértési

jogot

diákönkormányzatok.

gyakorolnak

a

tagintézményenkénti

szülői

választmányi

és


46

14. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

15. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.


47

A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.


48

16. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon


49

az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

17. A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló1999. évi XLII. törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény igazgatóhelyettese.

18./ Az intézményi dokumentumok nyilvánossága A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg:  alapító okirat,  pedagógiai program,  

nevelési, oktatási tervek, éves munkaterv,


 

50

jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei, további, intézményi működést meghatározó dokumentumok szerződés, - közalkalmazotti szabályzat).

(Kollektív

Az alapító okirat A Nkt. 2. § és 21.-23. §- a rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A törvény 24. §- a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A 26. § ad iránymutatást az intézmények pedagógiai és foglalkoztatási programjáról. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: 

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás

célját,

továbbá

a

köznevelési

törvény

26.§

(1)

bekezdésében

meghatározottakat. 

Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.



Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.



Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.

    

a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a középszintű érettségi vizsga témaköreit,




51

a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Nevelési, oktatási tervek A pedagógiai program jóváhagyásáig az érvényes nevelési és oktatási tervek szükségesek, illetve azok határozzák meg az iskola pedagógiai feladatait. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, intézményi célok, feladatok megvalósításához tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési felelősök megjelölésével.

amely az szükséges terve a

A házirend A házirend, mint az iskolai élet alapvető szabályait rögzítő dokumentum jogokat és kötelességeket fogalmaz meg a pedagógusok és a diákok számára. A felsorolt intézményi dokumentumok nyilvánosak, azok papíralapú adathordozón és elektronikus formában is egyaránt hozzáférhetők, megtekinthetők és tanulmányozhatók. Mindezek megtalálhatók: az Intézmény honlapján, mely elérhető a következő web címen: www.szerencsiszakkepzo.sulinet.hu

18/a. A felnőttoktatás formái: Szakközépiskola - esti tagozat


52

Záró rendelkezések -

Az SzMSz érvényességi ideje:

Módosításig érvényes

-

A módosítás feltétele:

Jogszabályi, szervezeti változások esetén

-

Az SzMSz nyilvánosságra hozatala: Megtekinthető az iskola web lapján


…….…………………………… Kovács Julianna igazgató


Adatkezelési szabályzat l. sz. melléklete

53


1.

54

Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt.

1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg, mivel iratkezelési szabályzat készítését a jogszabály nem rendeli el.

Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: 

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény



a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXV. törvény

 

a 100/1997.(VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról. a 20/2007.(V.21.) SZMM. r. szakmai vizsgáztatás általános rendjéről.

b, Az adatkezelési szabályzat legfontosabb célja az alábbiak: 

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása,



az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,



azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart,



az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése,



az adatok továbbítási szabályainak rögzítése



a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,


55



az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése



a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása.

Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintettet személyek – egyértelmű és részletes – tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.

1.2. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

a, A B-A-Z Megyei Szerencsi Szakképző Iskola és Kollégium működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2012. március 27-i értekezletén elfogadta. Az elfogadást követően a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. b,

Jelen adatkezelési szabályzatot a fenntartó, B-A-Z Megyei Intézményfenntartó Központ hagyta jóvá az intézmény szervezeti és működési szabályzatának részeként.

c, Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola honlapján, valamint az igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást.

1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a, Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű.


56

b, Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c, Az adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített tanulói jogviszony esetén a tanuló – a kiskorú tanuló szülője – köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről a tanulót és a szülőt írásban tájékoztatni kell. A tanulói adatkezelés időtartama a középiskolába való jelentkezéstől kezdődően legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. d, Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített munkavállalói jogviszony esetén a munkavállaló köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakasza szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. 2.

Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a köznevelési törvény 43-44.§-ai rögzítik. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint.

2.1. Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait 2.1.1. Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat a, nevét, anyja nevét, b, születési helyét és idejét, c, oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d, végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e, munkaköre megnevezését, f, a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját,


57

g, munkavégzésének helyét, h, jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i, vezetői beosztását, j, besorolását, k, jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l, munkavégzésének mértékét, m, tartós távollétének időtartamát, n, óraadó esetén az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését

2.1.2. Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat

a, családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete b, állampolgárság, c, TAJ száma, adóazonosító jele d, a munkavállalók bankszámlájának száma e, családi állapota, gyermekeinek születési ideje f, állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma, g, különösen

munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így

- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja, - a pedagógus továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos adatok, idegennyelv-ismerete, - a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR száma, - a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma, - a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, - az alkalmazott egészségügyi alkalmassága,


58

- alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2.2.

A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai

2.2.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott tanulói adatokat

a, nevét b, nemét, c, születési helyét és idejét, d, társadalombiztosítási azonosító jelét, e, oktatási azonosító számát, f, anyja nevét, g, lakóhelyét, tartózkodási helyét, h, állampolgárságát, i, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j, diákigazolványának számát, k, jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l, jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, m, nevelési- oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n, jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,


59

o, nevelésének, oktatásának helyét, p, felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat, q, tanulmányai várható befejezésének idejét, r, évfolyamát.

2.2.2 Kezeli továbbá a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatokat a, a tanuló állampolgársága, b, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, c, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, d, szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma, e, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvétellel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanuló fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, és ezzel összefüggő mentességek,

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő rendellenességére vonatkozó adatok, - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok f, a tanulói balesetekre vonatkozó adatok,

tanuló

g, a tanuló személyi igazolványának száma, h, többi adatot az érintett hozzájárulásával. 3.

Az adatok továbbításának rendje

3.1. A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény alkalmazottjainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.


60

3.2. A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Köznevelési törvény 44.§-a rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a, fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, c, a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének. d, a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e, a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza, f, az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g, a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszűntetése céljából, h, az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából.

Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, tanulók 50 %-os étkezési kedvezménye, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.


4.

61

Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, gazdasági dolgozót és az iskolatitkárt hatalmazza meg.

A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.

Az igazgató személyes feladatai:  

a 2.1 fejezetben meghatározott adatok továbbítása, a 2.2 fejezetben meghatározott adatok továbbítása, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése. a 2.2 fejezet e, szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, a 2.2. fejezet h, szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése.

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben.

Igazgatóhelyettesek:  a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2.2 fejezet e, f, szakaszában meghatározott adatok kezeléséért,  a 2.2 fejezet e, f, szakaszaiban szereplő adattovábbítás. Gazdasági dolgozó:  az adatkezelői feladatokért személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben,  a 2.1 fejezetben meghatározott munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése,  a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása 3.1 fejezetben meghatározott esetekben  kezeli a munkavállalók bankszámlájának számát.


62

Iskolatitkár:  tanulók adatainak kezelése a 2.2 fejezetben meghatározottak szerint,  a tanulók felvételire vonatkozó adatainak kezelése a 2.2 e, szakasza szerint,  a pedagógusok és munkavállalók adatainak kezelése a 2.1.1 a, b, és c, szakaszai szerint,  a pedagógusok és munkavállalók személyi anyagának kezelése,  a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása a 2,1.2 g, szakasza szerint,  adatok továbbítása a 2.2.2 f, szakaszában meghatározott esetben. Osztályfőnökök:  a 2.2.2 fejezet e, szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek,  a 2.2.2 fejezet f, szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:  2.2.2 fejezet e, szakaszában szereplő adatok,  a 2.2.2 fejezet d, szakaszában szereplő adattovábbítás. Munkavédelmi felelős:  2.2.2 fejezet f, szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása. Az érettségi vizsgabizottság jegyzője:  a 2.2.2 fejezet e, szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, adattovábbítás a vizsgabizottság számára, Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógusok:  beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól, és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg.  beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges),  a fentiekben említet hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos.


5.

63

Az adatkezelés technikai lebonyolítása

5.1. Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:    

nyomtatott írat, elektronikus adat, elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat, az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép.

Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatásért felelős miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti.

5.2.

A munkavállalók személyi iratainak vezetése

5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi:  a munkavállaló személyi anyaga,  a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat,1  a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok),  a munkavállaló bankszámlájának száma,  a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 5.2.2

A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:    

1

a közirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság, vagy más hatóság döntése jogszabályi rendelkezés.

Lásd a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakaszát


5.2.3

A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:     

5.2.4

64

az intézmény vezetője és helyettesei, az intézmény gazdasági dolgozója az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.) saját kérésére az érintett munkavállaló.

A személyi iratok védelme

A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:  az intézmény igazgatója  az intézmény gazdasági dolgozója  az adatok kezelését végző iskolatitkár. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 5.2.5

A személyi anyag vezetése és tárolása

A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:  a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor  a munkaviszony megszűnésekor  ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak. A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.


65

A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és a munkavállalók munkaköri leírása alapján anyag karbantartását a gazdaságvezető és az iskolatitkár végzik.

5.3.

A tanulók személyi adatainak vezetése

5.3.1

A tanulók személyi adatainak védelme

A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek  az intézmény igazgatója  az igazgatóhelyettesek  az osztályfőnökök  az intézmény gazdaságvezetője  az iskolatitkár. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

5.3.2

A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása

A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:      

összesített tanulói nyilvántartás, törzskönyvek, bizonyítványok, beírási napló, osztálynaplók, a diákigazolványok nyilvántartó dokumentumai

5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás


66

Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:     

a tanuló neve, osztálya, a tanuló azonosító száma, diákigazolványának száma, születési helye és ideje, anyja neve, állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma, a tanuló általános iskolájának megnevezése.

A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban digitális módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 5.4.

A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések2

Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola tanárai, vezető feladatkört ellátó munkavállalói felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos.

A érettségi és szakmai vizsga „korlátozott terjesztésű” minősítésű feladatlapjait – amennyiben azokat az erre jogosult minősítő szolgálati titoknak minősítette, a minősítés érvényességi ideje alatt a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni. Az érettségi és szakmai vizsgákkal kapcsolatos tanulói adatok (a dolgozatok pontszáma, eredménye, a szóbeli feleletekre vonatkozó adatok) szintén szolgálati titkot képeznek. Hasonlóképpen szolgálati titoknak minősülnek a szóbeli és írásbeli tételekre és feladatlapokra vonatkozóan a vezetők vagy munkavállalók birtokába jutott információk, továbbá a vizsgázók szerepelésével és eredményeivel kapcsolatos bármely adat. A 2

Lásd a 100/1997.(VI.13.) Kormányrendelet 60/A.§ előírásait


67

szolgálati titok védelmének kötelezettsége az érettségi és szakmai vizsga minden adatára vonatkozóan érvényes.

5.5 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje

5.5.1

Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására

Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították.

A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

5.5.2

Az érintett személyek tiltakozási joga

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a, a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el:


68

b, a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik: c,

a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is- megszüntetni és az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az adatkezelési törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.5.3

A bírósági jogérvényesítés lehetősége

Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

Záró rendelkezések Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának I. sz. melléklete. Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek véleményének beszerzésével és a fenntartó jóváhagyásával.


69

II. sz. melléklet

Az iskolai könyvtár működési szabályzata A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a)a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b)legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c)tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel

Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő Városi Könyvtárral. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:


70

a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

meghatározó

rendelkezéseit

A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása

számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni -nyilvántartást kell vezetni nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők


71

utóbbiak korlátozott számban), segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, -tanár segítségével, használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.

-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése yilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról

A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a


72

tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez.A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

ISKOLAI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ)

Recommend Documents