Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ)

SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA OM 029635

Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ)

Érvényes: 2010. január 29-étől

TARTALOMJEGYZÉK Téma

Oldal

BEVEZETÉS

5

I. RÉSZ A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ADATAI

11

II: RÉSZ A BELSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE I. FEJEZET Az intézmény vezetője II. FEJEZET Az igazgatóhelyettesek III. FEJEZET Az iskolavezetőség IV. FEJEZET A nevelőtestület V. FEJEZET A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje VI. FEJEZET Szülői Közösség VII. FEJEZET Tájékoztatás a szülők, tanulók részére III. RÉSZ KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERES FORMÁJA, MÓDJA IV. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK VIII. FEJEZET A működés rendje IX. FEJEZET .. Foglalkozások rendje; tevékenységek rendje és formái X. FEJEZET Felvétel XI. FEJEZET Gyakorlati tanárképzés XII. FEJEZET A létesítmények és helyiségek használati rendje XIII. FEJEZET A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

15 15 16 17 21 23 24

25

27 27 29 31 31 33

XIV. FEJEZET Iskolai könyvtár 34 XV. FEJEZET Iskolai sportkör, DSE; a mindennapi testedzés lehetősége 35 XVI. FEJEZET A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály-, ill. csoportfoglalkozások 37 XVII. FEJEZET Vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelességek 38 XVIII. FEJEZET A reklámtevékenység szabályai 39 XIX. FEJEZET Ünnepélyek, megemlékezések rendje; a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 39 XX. FEJEZET Mulasztások engedélyezése, igazolása 40 XXI. FEJEZET Az iskola és a tanítási órák látogatása 42 XXII. FEJEZET Javító-, osztályozó és különbözeti vizsgák 43 XXIII. FEJEZET Tanügyi nyilvántartások kezelése 44 XXIV. FEJEZET A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 45 XXV. FEJEZET A diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendje 46 XXVI. FEJEZET Tankönyvrendelés szabályai az iskolában 47 XXVII. FEJEZET A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 50 XXVIII. FEJEZET A rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet rendje 51 XXIX. FEJEZET Diákönkormányzat 51 XXX. FEJEZET Pedagógus továbbképzés 53 XXXI. FEJEZET A pedagógus munka elismerése 54 XXXII. FEJEZET A tanulók jutalmazása, fegyelmezése, díjazása 55 XXXIII. FEJEZET Védő-óvó előírások 57 XXXIV. FEJEZET Rendkívüli események esetén szükséges teendők 59 XXXV. FEJEZET A szelektív hulladékgyűjtés rendje 60

3

MELLÉKLETEK Az iskola szervezeti felépítése Az igazgatóhelyettesek munkaköri leírása A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve Záradék, legitimációs záradék

4

62 63 68 72

BEVEZETÉS Ktv. 40. § (1) A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) határozza meg. Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola feladata az alapító okiratban meghatározott nevelési-oktatási tevékenységek és szolgáltatások megvalósítása az iskolai dokumentumokban meghatározottaknak megfelelően. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 40. § (2) bekezdésébe foglalt felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet előírásai alapján az iskola vezetője szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ) határozza meg az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéséket. Az intézmény szervezeti és működési szabályzat érvényességének tekintetében a Kt. 40. § (2) bekezdése az irányadó, miszerint az iskolaszéket egyetértési, a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg, valamint a nevelőtestület fogadja el. Az egyetértési jog gyakorlásának lehetőségét az iskola igazgatója biztosítja, egyúttal felelős is érte. A Kt. 40. § (3) bekezdése alapján az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános dokumentum, a nyilvánosságra hozás felelőse az iskola igazgatója. JOGSZABÁLYOK: 1. A közoktatást érintő alapvető jogforrások:              

1991. évi LXIV. törvény a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről; 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya; 1952. évi IV. törvény a házasságról. A családról és a gyámságról; 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről; 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről; 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről; a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló hatályos törvény; 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól; 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartás rendjéről; 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről; 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről;

5

  

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről; 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről; 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról.

2. A közoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó jogforrások:             

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; 20/1997. (II. 13.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról; 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról; 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról; 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi szolgálatról; 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről; 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről; 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről; 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről; 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről; 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól.

A SZABÁLYZAT HATÁLYA: Az iskolai SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozókra, tanulókra, az intézmény területén tartózkodó személyekre a vonatkozó pontok tekintetében. Térbeli hatálya vonatkozik az iskola területére, valamint az iskola által szervezett külső rendezvényekre. A szabályzat az érintettek kezdeményezésére, jogszabályok változása esetében, de legkésőbb három évenként felül kell vizsgálni.

6

AZ ISKOLA SZABÁLYZATAI, DOKUMENTUMAI:

Dokumentum

Előíró jogszabály

Alapító okirat

Közoktatási törvény 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 88.§ 217/1998. Korm. rendelet SZMSZ-ben részletezve

SZMSZ

Házirend

Közoktatási törvény 40.§ (7.8.9.), 102.§, 103.§ 11/1994. MKM rendelet

Nevelési/pedagógiai program (Helyi tanterv, egészségnevelé Közoktatási törvény si és 44-51.§, 102.§, 103.§ környezeti nevelési program) Közoktatási törvény 40.§, 102.§, 103.§, 3/2002. (II.15.)OM Minőségirányít rendelet a közoktatás ási program minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről Továbbképzési 277/1997. Korm.

Kötelező felülvizsgálat

Jóváhagyó

Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés)

Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási fenntartó kezdeményezés alapján

Bejelentési kötelezettség (törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, illetve, jegyzőnél, főjegyzőnél)

Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni)

Nevelőtestület  Fenntartó

Iskolaszék, diákönkormányzat a 11/1994. rendelet 5.§-ban meghatározott kérdésekben Jegyzőkönyvek!

Nevelőtestület  Fenntartó

Iskolaszék, diákönkormányzat a 11/1994. rendelet 6.§-ban meghatározott kérdésekben Jegyzőkönyvek!

Nevelőtestület  Fenntartó (szakértői vélemény kell)

Kötelező az iskolaszék (Kt. 61.§) véleményét beszerezni. Jegyzőkönyvek!

Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni)

Alkalmazotti közösség  Fenntartó

Kötelező az iskolaszék véleményét beszerezni Jegyzőkönyvek! (évente értékelést kell készíteni, megküldeni a fenntartónak)

5 évente (2008)

Nevelő-

Közalkalmazotti tanács

Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) Érvényesség lejártakor, illetve jogszabályi előírás szerint, vagy módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni)

7

testület

program

rendelet

Dokumentum

Előíró jogszabály

Kötelező felülvizsgálat

277/1997. Korm. rendelet

Évente, március 15-ig

Beiskolázási terv Az intézmény éves munkaterve

11/1994.MKM rendelet 2.§ Évente (+fenntartói előírások)

Munkatervi beszámoló

fenntartó

Munkaköri leírások

Jogi előírás nincs, a Munka Törvénykönyve alapján ajánlott

1993. évi XCIII. törvény a Munkavédelmi munkavédelemről szabályzat 72.§ 44/2007. OKM rendelet

Tűzvédelmi szabályzat

Dokumentum

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről.... 19.§ 44/2007. OKM rendelet Előíró jogszabály

Évente

Feladatváltozás esetén

Feltételek változása esetén

Feltételek változása esetén (tűzriadó) Kötelező felülvizsgálat

11/1994 (VI. 8.) Tanügyi MKM rendelet 4. nyilvántartások melléklet 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő Esélyegyenlő- bánásmódról és az ségi terv esélyegyenlőség előmozdításáról 11/1994 (VI. 8.) Eszközjegyzék MKM rendelet 54.§,

véleményének beszerzése kötelező Egyeztetési kötelezettség Jóváhagyó (megjegyzés) Közalkalmazotti tanács Intézményvéleményének beszerzése vezető kötelező. NevelőIskolaszék, szülői közösség, testület DÖK, gyakorlati képzés (Kt. 57.§ szervezőjének véleménye. (d) Jegyzőkönyvek! Nevelőtestület Jegyzőkönyv az (Kt. 57. § elfogadásról. (d)  fenntartó Átvételét a közalkalmazott Intézménynem tagadhatja meg, de vezető jogvitát kezdeményezhet. Megismertetése a dolgozókkal, tanulókkal Intézmény- kötelező. vezető A oktatásról jegyzőkönyv kell. Megismertetése a dolgozókkal (tanulókkal) Intézménykötelező. (munkábaálláskor) vezető Oktatásról jegyzőkönyv kell. Egyeztetési kötelezettség Jóváhagyó (megjegyzés) Intézményvezető Az ötven főnél többet Intézmény- foglalkoztató költségvetési vezető szerveknek kötelező Intézményvezető,

8

Dohányzási „szabályzat” (munkáltatói intézkedés)

7. számú melléklet 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 4.§

fenntartó Vagy SZMSZ-ben, Intézmény- Megismerését aláírással kell házirendben vezető igazolni.

Iratkezelési szabályzat

11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 4. melléklet 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145.§ 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet

Feltételek változása esetén

Intézmény- Megismerését aláírással kell vezető igazolni.

Dokumentum

Előíró jogszabály

Kötelező felülvizsgálat

Jóváhagyó

Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés)

Megjegyzés: a Leltározási szabályzat és a Selejtezési szabályzat a Fenntartónál (Szegedi Tudományegyetem (SZTE)) áll rendelkezésre.

AZ ISKOLA NYILVÁNOS DOKUMENTUMAI 1. Pedagógiai program, Minőségfejlesztési Program Az iskola pedagógiai programjáról, a változásokról az osztályfőnökök a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket, a tanulókat az első tanítási napon. A tájékoztatás dokumentuma a szülői értekezletekről készült jegyzőkönyv valamint az osztálynaplók. A dokumentumok az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt helyben olvashatók, illetve az iskola honlapján megtekinthetők. 2. Házirend A házirendet minden iskolánkba beiratkozott tanuló írásban megkapja a beiratkozás alkalmával. A házirend megtalálható az iskola honlapján, kivonata pedig a tantermekben. A házirend legfontosabb – változott – pontjaira külön fel kell hívni a figyelmet az első szülői értekezleten és osztályfőnöki órán. 3. Környezet- és egészségnevelési Program A dokumentum az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt helyben olvasható, illetve az iskola honlapján megtekinthető. Megvalósításának aktuális eseményeit az éves munkaterv tartalmazza.

9

4. Ügyeleti rend Az iskola ügyeleti rendje a tanári szobában és az igazgatóhelyettesi irodában kerül kifüggesztésre. 5. Az iskola éves munkaterve A munkaterv osztályokra, szülőkre vonatkozó pontjait az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel az első szülői értekezleten, a tanulókkal az első osztályfőnöki órán. A teljes munkaterv a könyvtárban, a tanári szobában és a honlapon kerül elhelyezésre.

10

I. RÉSZ A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ALAPADATAI Az iskola neve:

Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola

Az iskola rövidített neve:

SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola

Az iskola címe:

6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 3-5.

Az iskola levelezési címe:

6701 Szeged, Pf. 444

Az iskola székhelye:

6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 3-5. (helyrajzi szám: 3511)

Az iskola telephelye(i):

-

Az iskola tagintézménye(i):

-

Az iskola OM azonosítója:

029635

Elérhetőségek: Telefon:

06-62-544-348

Fax:

06-62-544-349

E-mail:

[email protected]

Honlap:

www.sgyak.u-szeged.hu

Alapító okirat kelte:

2009. december 21.

Alapító és fenntartó:

Szegedi Tudományegyetem (SZTE), 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

Irányító szerve:

Szegedi Tudományegyetem Szenátusa, 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

Az iskola működési köre:

Szeged város közigazgatási területe

Az intézmény típusa:

közoktatási intézmény, közszolgáltató költségvetési szerv – közintézet szervezeti egysége

Közfeladata:

alapfokú nevelés, oktatás (TEÁOR-8520 Alapfokú oktatás)

11

Alaptevékenysége: Szakfeladat száma

Szakfeladat megnevezése Alapfokú oktatás Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó oktatás Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Iskolai intézményi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység támogatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

8520

852011 852012

852021 852022

855911 855914 855912 855915 562913 931204 910121

A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatának figyelembe vételével a sajátos nevelési igény típusához és súlyosságához igazodó pedagógiai feltételek (személyi és tárgyi feltételek) biztosítása (megléte) mellett, az iskola az alábbi tanulók együttnevelését vállalja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontja, illetve a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet szerinti besorolással:  

a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő: - mozgáskorlátozott, mozgásukban akadályozott tanulók; a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő: - beszédfogyatékos tanulók, - pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési-tanulási folyamatban akadályozott, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulók.

A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs-rehabilitációs foglalkozásban részesülnek, az intézmény sajátos nevelési igényű tanulók foglalkoztatására kidolgozott pedagógiai programjában szabályozott módon.

12

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók, továbbá a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek (BTMN) fejlesztőpedagógiai foglalkozásban részesülnek, az intézményben dolgozó fejlesztő pedagógusok irányításával, a sajátos nevelési igényű tanulók foglalkoztatására kidolgozott pedagógiai programban szabályozott módon. Kiegészítő tevékenysége:

-

Pedagógusok száma:

54

Egyéb munkakörben dolgozók:

7 fő

Évfolyamok száma:

8

Tanulócsoportok száma:

24

Maximális tanulólétszám:

650 fő

Az intézmény gazdálkodása:

a közoktatási feladatok forrása a felsőoktatási intézmény közoktatási intézménye részére a költségvetésben elkülönített forrás

ÁFA alanyiság:

az iskola nem tartozik az ÁFA körébe

Az iskola körbélyegzője:

a Magyar Köztársaság címere, körben „SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Boldogasszony sgt. 3-5. Szeged” felirattal.

Lenyomat:

P. h.

Az iskola (hosszú) bélyegzője:

P.h.

P. h.

P. h.

„SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola, 6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 3-5., Tel.: (62) 544-348” felirattal

Lenyomat: P. h.

P. h.

P. h.

13

P. h.

Használatukra jogosultak:

igazgató,

igazgatóhelyettesek,

gazdasági

ügyintéző,

iskolatitkár. Az iskola képviseletére jogosult:

igazgató, igazgatóhelyettesek, az igazgató által írásban megbízott pedagógus.

14

II. RÉSZ A BELSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE I. FEJEZET Az intézmény vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes, valamint a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg. Az igazgató ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik:    

a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása; a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása; a tanulói jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos döntés; kiadmányozás.

A hatáskörök átruházása az igazgatóhelyettesek munkaköri leírásában foglaltak szerint történik.

II. FEJEZET Az igazgatóhelyettesek A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Részletes feladatukat az SZMSZ melléklete szerinti munkaköri leírás tartalmazza. Vezetői megbeszéléseken rendszeresen beszámolnak tevékenységükről, ismertetik a következő időszakra vonatkozó terveiket. Rendkívüli eseményekről, hivatalos személyek látogatásáról az igazgatót soron kívül tájékoztatják.

15

A nevelési és gazdasági igazgatóhelyettes a munkaköri leírásban foglaltak szerint osztja meg a feladatokat. (Az igazgatóhelyettesek munkaköri leírása az SZMSZ mellékletét képezi.) Külön munkaköri leírás szabályozza a gazdasági ügyintéző feladatkörét.

III. FEJEZET Az iskolavezetőség Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A szakmai vezetőség tagjai:     

az igazgató; az igazgatóhelyettesek; a munkaközösség-vezetők; a diákmozgalmat segítő pedagógus; a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

Az iskolavezetőség az igazgató által megállapított munkaprogram alapján tanácskozik Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre – napirendtől függően – tanácskozási joggal – részt vehet az iskolai érdekképviseleti szerv(ek) vezetője/vezetői. Operatív vezetési ügyekben az igazgatóhelyettesek, a gazdasági ügyintéző hetente tájékoztatják az igazgatót. A vezetők helyettesítésének rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kérdések, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel a nevelési igazgatóhelyettes helyettesíti. Ő gyakorolja az igazgató tartós távolléte esetén az igazgató kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. (Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.) Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági ügyek intézésével megbízott igazgatóhelyettes és a gazdasági ügyintéző látja el. Mindhárom vezető munkaidő utáni távolléte esetén az igazgató megbízása alapján az a személy helyettesít, aki az intézmény működését ez idő alatt zavartalanul biztosítja (foglalkozást tartó pedagógus, portás, gazdasági ügyintéző, illetve iskolatitkár). A gazdasági ügyintézőt távolléte esetén az iskolatitkár helyettesíti.

16

Feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések A munkaközösségek vezetői az éves munkáról írásbeli beszámolót készítenek. Az igazgató ezek alapján készíti el a tanév végi értékelő beszámolóját, amelynek egy példányát eljuttatja a fenntartóhoz. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a DÖK-öt irányító pedagógus nevelőtestületi értekezleteken szóban, a tanév végén írásban számol be végzett munkájáról.

IV. FEJEZET A nevelőtestület A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Ktv. 56. § szerint: (1) A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az iskola nevelőtestülete szakmai munkaközösségekben dolgozik. A munkaközösség vezetőit évente egyszer (a tanév megkezdésekor) tisztségükben saját munkaközösségük megerősíti, illetve a közösségek tagjaik kezdeményezésére új vezetőt választhatnak. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A szakmai munkaközösségek vezetői tagjai az iskolai vezetőségnek. A szakmai munkaközösség feladatai:            

szakmai, módszertani kérdésekben segíti az iskolát; részt vesznek oktató-nevelő munka belső fejlesztésében; a szakterületükön belül az egységes követelményrendszer kialakítására törekednek; kialakítják ellenőrzésének, értékelésének módszereit, meghatározzák a dolgozatok számát, a szóbeli és írásbeli ellenőrzés mennyiségét, összehangolják értékelési rendszerüket; javaslatot tesznek a munkaközösség-vezető személyére; segítik a pályakezdőket; segítséget nyújtanak a tanárok önképzéséhez; segítik az 1, illetve az 5 éves továbbképzési terv elkészítését; tudásszintfelmérést kezdeményeznek; megbeszélik a tankönyvválasztást; mindent megtesznek az egységes normák kialakításáért; döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák.

17

(2) A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus – munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. (3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Ktv. 57. § szerint: (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; f) a házirend elfogadása; g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; i) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; (2) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. (3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról;

18

(4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja (lásd ott!) a szakmai munkaközösségekre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat elfogadásánál. (5) Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben az (1) bekezdés g)-h) pontjába tartozó ügyek kivételével – nem rendelkezik szavazati joggal. R. 29. § szerint: (1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Értekezletek rendje A tanévnyitó, a félévi értékelő és a tanévzáró értekezlet megtartása minden évben kötelező. Az iskola működését meghatározó, az azt módosító ügyekben kerül sor az évközi értekezletekre. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak 75%-a jelen van. Az a határozat válik döntéssé, mely a jelenlévőktől 50% + 1 szavazatot kapott. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik – nyílt szavazással hozza. (2) A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. (3) A nevelőtestület véleményét – a közoktatási törvény 57. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett – ki kell kérni: a) nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, b) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában c) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához R. 30. § (3) A szakmai munkaközösség dönt szakterületén a) a nevelőtestület által átruházott kérdésekről

19

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási rendelet alapján a munkaközösségre ruházza:             

a második idegen nyelv megválasztásához kapcsolódó javaslatok kidolgozását az igazgató számára (nyelvi munkaközösség); a tanulók továbbhaladásának eldöntését osztályozó értekezleteken (tanítók, tanárok); diák- önkormányzati döntési jogkörbe tartozó kérdésekben vélemény kialakítását (osztályfőnöki munkaközösség); a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízatásainak megállapításával kapcsolatos előzetes véleménynyilvánítását (szakmai munkaközösségek); a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásának véleményezését, a jelentkezők kiválasztásában történő segítség nyújtását (szakmai munkaközösségek); a szak- és módszertani tanszékekkel való kapcsolat tartását (szakmai munkaközösségek); „Ságvári-napi” versenyek szervezését (osztályfőnöki munkaközösség); szaktárgyi versenyek ütemezését, szervezését, ezzel kapcsolatosan a tanulók tájékoztatását (dolgozatok javítását) (szakmai munkaközösségek); „BÁBEL” Idegennyelvi Szövegértési és Nyelvhasználati Verseny szervezését (nyelvi munkaközösségek); iskolaérettségi vizsgálat alapján a leendő első osztályosok felvételi kérelmének javaslattételét (alsós munkaközösség); a tanév során esedékes ünnepélyek szervezéséért felelős pedagógusok kijelölését (az ünnepély szervezését vállaló munkaközösség); a tanulói tankönyvrendelés ügyeinek intézését tankönyvek kiválasztását (osztályfőnöki munkaközösség, szakmai munkaközösségek); a tanulói teljesítmények félévi, év végi elbírálása (magatartás, szorgalom) jegyek, nevelőtestületi dicséret, osztályozó vizsgára bocsátás (iskolai szintű kitüntetések, elismerések odaítélését nem ruházza át) (az osztályban tanító tanárok, közössége (osztályozó konferencia.

A szakmai munkaközösségek az éves munkájukról szóló beszámoló során adnak számot a nevelőtestületnek. Az átruházott feladatok teljesítéséről a teljesítés utáni első közös értekezleten számolnak be. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül:  a tanulókat érintő ügyekben;  az iskola működését megváltoztató, azt módosító intézkedések, döntések meghozatalakor;  a tanévzáró értekezleten.

20

Célfeladatra alakuló csoportok Az iskolában állandó és (szükség szerint) ideiglenes célfeladatra alakuló csoportok működnek, melyek tagjai az iskola nevelőtestületéből kerülnek ki. Az iskolában működő állandó, célfeladatra alakult csoportok a következők:    

Minőségfejlesztési csoport; Kompetenciamérés csoport; Önértékelő csoport (Comenius); Pályázatfigyelő csoport.

Néhány példa az iskolában működő ideiglenes, célfeladatra alakult csoportra:   

Pedagógiai Programot felülvizsgáló csoport; Házirendet felülvizsgáló csoport; Szervezeti és Működési Szabályzatot felülvizsgáló csoport.

Az iskolán belüli szakmai munkaközösségek kapcsolattartása elsősorban a munkaközösségvezetők értekezleteinek formájában történik. Ezek az értekezletek (kivételes alkalmaktól eltekintve) minden héten csütörtökön kerülnek megtartásra. Az értekezleten elhangzottakról a munkaközösség-vezetők tájékoztatják munkaközösségük tagjait.

V. FEJEZET A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon túl kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az igazgató határozza meg. Minden félév elején az igazgató elkészíti és nyilvánosságra hozza az ellenőrzési tervet. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:   

az igazgató; az igazgatóhelyettesek; a munkaközösség-vezetők.

21

Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból (munkaköri leírásuk alapján) következően saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösségek tagjainál a szaktárgyuk tanításával és annak adminisztrációjával összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról rendszeresen tájékoztatják az igazgatót, valamint az illetékes igazgató-helyettest. Az ellenőrzés módszerei:    

tanórán, tanórán kívüli foglalkozások látogatása; az írásos dokumentumok vizsgálata; beszámoltatás szóban és írásban, felmérések, eredményvizsgálatok a nevelés-oktatás területén.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munka-közösség tagjaival meg kell beszélni. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés tapasztalatait, eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik ki, vitatják meg, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezik az iskola vezetőjénél. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – a tantestületi értekezlet összegezi és értékeli. A pedagógiai munka értékelése külön dokumentumban, a pedagógus-értékelés szabályzatban került átdolgozásra, mely az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) szerves részét képezi. A munkaidő-nyilvántartás rendje A munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályait a 186/2006. (VIII. 31.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet módosításáról tartalmazza. Az iskolai munkaidő-nyilvántartás – egymásnak megfeleltethető – alapdokumentumai:   

jelenléti ív az iskola portáján, melyet az iskolába történő érkezéskor és az iskolából való távozáskor minden pedagógus kitölt (óra, perc) és aláír; osztálynaplók (haladási naplók) bejegyzései (aláírások); kéthavonta kitöltendő teljesítmény-nyilvántartó lapok, melyet a nevelési igazgatóhelyettes által megjelölt határidőre a nevelési igazgatóhelyettesnek át kell adni (aláírás).

A dokumentumok összevetése után történik meg a túlórák, a helyettesített órák és a teljesítménymutatók kiszámítása. Ennek felelőse a nevelési igazgatóhelyettes.

22

VI. FEJEZET Szülői Közösség A Szülői Közösség iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Az iskolai Szülői Közösség választmánya az igazgató kezdeményezésére legalább félévente ülést tart, amelyre a tagok írásbeli meghívót kapnak a napirend megjelölésével. A választmányi értekezleten tanácskozási joggal vesz részt az igazgató (igazgatóhelyettes), a Diákönkormányzat vezetője, valamint a gyermekvédelmi felelős. A napirendet az igazgató terjeszti elő. Az igazgató évente egyszer tájékoztatót tart a Szülői Közösség számára. A választmány üléseiről a napirend jellegétől függően írásbeli feljegyzés készül. A választmányt tájékoztatni kell azokról a döntésekről, melyeket a nevelőtestület az iskolai és családi nevelés közös feladatairól, az iskola egészét érintő programokról hozott. A tanév kezdetén (általában szeptember 20-ig) osztályonként az osztályfőnök vezetésével (és az érdekelt napközis nevelők közreműködésével) szülői értekezletet kell tartani, ahol a szülők tájékoztatásán túlmenően megválasztják az osztály szülői közösségének képviselőit (osztályonként 2 fő). A megválasztott képviselők alkotják az iskola Szülői Közösség választmányát, mely saját hatáskörében nyílt szavazással elnököt választ. Az osztály szülői közössége legalább félévenként szülői értekezletet tart, ahol az osztályfőnök vezetésével elemzik a tanulói közösség fejlődését, meghatározzák az iskolai és a családi nevelés összehangolásának időszerű feladatait, döntenek az osztályközösség saját programjairól – különös tekintettel a szülők közreműködésére. Az osztályfőnök és a szülői közösség képviselői rendszeresen együttműködnek az elfogadott programok, a szülők által vállalt feladatok szervezésében. A szülők maguk is kezdeményezhetik az osztály szülői értekezlet összehívását, melyre, ha az intézmény működését érintő ügyekről van szó, az igazgató jelenlétében kerül sor. Az igazgató által összehívott rendkívüli szülői értekezleten jelen van az osztályfőnök. További jogok 

  

A szülők félévente 1 alkalommal (az éves munkatervben meghatározottak alapján) fogadóórán tájékozódhatnak gyermekük előrehaladásáról, fejlődéséről. December 15. és május 1. határidővel írásbeli értesítést kap az a szülő, akinek a gyermeke valamelyik tárgyból bukásra áll. A szaktanárok heti 1 fogadóórát jelölnek ki. A szülő alkalomszerűen, előzetes egyeztetés alapján is kérhet találkozót a gyermekét tanító pedagógusoktól. Igazgatói fogadóóra: heti 1 alkalommal délelőtt, valamint az igazgató délutáni ügyeletei alkalmával.

23

VII. FEJEZET Tájékoztatás a szülők, tanulók részére Májusban a leendő első osztályosok szüleinek tartott első szülői értekezleten az igazgató és a tanítók tájékoztatják a szülőket az iskola működésének rendjéről. A dokumentumok elolvasására az iskola könyvtárában, illetve az irodában van lehetőség. A felmerülő kérdésekről az igazgató ad felvilágosítást fogadóórájának időpontjában. A dokumentumokban történt módosításokról az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket és a tanulókat. Egyéb fontos információk közlése a tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyeken történik. Az iskolai dokumentumok (Pedagógiai Program, Házirend) az intézmény honlapján elérhetőek. Tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A tanuló joga, hogy hozzájusson tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez. A Házirendet az osztályfőnökök minden év szeptemberében ismertetik a tanulókkal. A tanulók rendszeres tájékoztatásának egyik fóruma a DÖK-gyűlés (működését a Házirend szabályozza), ahol az osztályok képviselői vesznek részt, és ők informálják osztálytársaikat. Félévente – szükség szerint – iskolagyűlést tartunk, összehívását az igazgató és/vagy a DÖK vezetője kezdeményezheti. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diák-önkormányzat a segítő tanár közreműködésével az iskolagyűlést megelőzően írásban is eljuttatja az iskola igazgatójához. Az írásban feltett kérdésekre az illetékes vezető ad érdemi választ. A kérdezés – érdemi válasz módját a Házirend szabályozza. A gyűlést a DÖK elnöke vezeti le, a tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. A rendszeres tájékoztatást segíti az iskolai hirdetőtábla. A tanulók az őket érintő kérdésekben elsősorban az osztályfőnökhöz, de az iskolatitkárhoz, a DÖK-vezető tanárhoz és előre egyeztetett időpontban az iskola igazgatójához is fordulhatnak. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái A tanulók szervezett véleménynyilvánításának színtere az osztályfőnöki óra, valamint a nagyobb közösséget érintő kérdésekben a DÖK-gyűlés. Ez ügyben a diák önkormányzati képviselők előzetesen egyeztetnek az osztály közösségével. Az iskola életével kapcsolatos véleményekre az osztályfőnök, illetve a DÖK-vezető tanár reflektál, és indokolt esetben ezekről tájékoztatja a tantestület tagjait vagy az illetékeseket.

24

III. RÉSZ KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERES FORMÁJA, MÓDJA Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.

Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: 1. a pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás intézményeivel (KT 34. §, 35. §, 36. §-ban meghatározottak szerint); 2. a közoktatás keretében, társintézményi szinten óvodákkal (SZTE óvoda, Toldi u. óvoda), általános iskolákkal és középiskolákkal (az Intézményi Minőségirányítási Programban rögzített módon) ; 3. az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával (az alapítvány céljaiban meghatározott oktatási-nevelési kérdésekben); 4. a gyermekjóléti szolgálattal (veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek segítése érdekében, valamint az ismételt igazolatlan tanulói mulasztások miatt); 5. az önkormányzat Népjóléti Irodájával az alábbiak szerint: -

-

a gyermekvédelmi felelős tájékoztatja a szülőket a különféle támogatási lehetőségekről, közreműködik a kérelmek elkészítésében és továbbításában; az anyagi okok miatt fennálló veszélyeztetettség vagy hátrányos helyzet esetén kezdeményezi a gyermekek ingyenes vagy kedvezményes étkeztetését, valamint tankönyv- és tanszerellátásának támogatását;

6. az önkormányzat jegyzőjével (a tanulóval kapcsolatos ügyekben a KT. 83. §, valamint a tanulói balesetek esetén a 11./1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. számú melléklet 2. pontja szerint; 7. az önkormányzat Oktatási Irodájával tanügyigazgatási kérdésekben;

25

8. az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval az alábbiak szerint:    

szakorvosi és védőnői szűrővizsgálatok az 1-8. évfolyamon; szükség szerint szakrendelésre irányítás; védőoltások; pályaválasztás előtti szakvizsgálatok;

10. az iskolában folyamatosan működő HAMMIDO alapfokú művészeti iskolával és a Fiesta Tánc Nonprofit Kft-vel; az intézmények igazgatói minden tanév elején átvizsgálják együttműködési megállapodásukat, és elvégzik a szükséges módosításokat (bérleti díj, tanterem- és eszközhasználat, órabeosztás); 11. az egyetem szaktanszékeivel, a szakmódszertant oktatókkal tartjuk a kapcsolatot; 12. az OH-val; 13. az iskola „ökoiskola” státuszából adódóan különböző társadalmi szervezetekkel, elsősorban a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesülettel (további partnereink: Szegedi Vadaspark, KÖRLÁNC, HUMUSZ, KOKOSZ? CSERMELY? MME stb.); 14. a felnőttoktatási tevékenységet végző 2F Iskolával. A partnerkapcsolatokat az iskola Intézményi Minőségirányítási Programja (IMIP) részletesen szabályozza.

26

IV. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK VIII. FEJEZET A működés rendje A tanév beosztása a miniszter által országosan szabályozott, az éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervet az igazgató állítja össze az elmúlt év programjaiból kiindulva. A munkaközösségek ennek alapján készítik el a munkatervüket. A tanév munkatervben megjelölt programjainak év közbeni módosítására csak az igazgatóval és a nevelőtestülettel történő egyeztetés után kerülhet sor. A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat a naplóban sorszámozni kell. Tanítási napnak számítanak azok a munkanapok, melyeken legalább három órát tartottak az osztálynak. Arra is lehetőség van, hogy a tanítási órát és napot a nevelési tervben vagy a helyi tantervben meghatározottak szerint az iskolán kívül (tanulmányi kirándulás, erdei iskola keretében) teljesítsék. Szünetek Tanítási szünetek a szorgalmi időszakban az őszi, téli és tavaszi szünet. Ezeknek rendjét az OM rendeletben szabályozza. Tanítási szünet, tanítás nélküli munkanapok alkalmával az iskola – ha erre igény van – felügyeletet biztosít a gyermekek számára. Az igazgatónak és helyetteseinek a nyári szünetben 3 alkalommal 9-12 óráig irodai ügyeletről kell gondoskodni.

IX. FEJEZET Foglalkozások rendje; tevékenységek rendje és formái A tanulók fogadása, nyitva tartás Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 5.00 órától 21.00 óráig tart nyitva, ezalatt folyamatosan portai ügyelet biztosított. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani.

27

Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. A reggeli tanári ügyelet legkorábban 7.30-kor kezdődik és 8.00-ig tart. A tanítás kezdete 8.15 óra (0. óra esetében 7.20). A tanítási órák 45 percesek, a szünetek az utolsó óraközi szünet kivételével 15 percesek (az utolsó szünet 10 perces):       

0. óra: 1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra:

7.20 – 8.05 8.15 – 9.00 9.15 – 10.00 10.15 – 11.00 11.15 – 12.00 12.15 – 13.00 13.10 – 13.55

Rendhagyó alkalmak esetében rövidített órák szerint zajlik a tanítás, ekkor a tanítási órák 40, a szünetek pedig 10 percesek (kivételt képez ez alól a 0. óra, mely 45 perces):       

0. óra: 1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra:

7.20 – 8.05 8.15 – 8.55 9.05 – 9.45 9.55 – 10.35 10.45 – 11.25 11.35 – 12.15 12.25 – 13.10

A tanulók udvaron tartózkodásának rendjét az iskolai Házirend határozza meg. A folyosói és udvari tanári ügyeleti beosztást minden tanév elején újra kell készíteni és félévkor (az esetleges órarendi változások miatt) aktualizálni kell. Az ügyeleti beosztás készítésére az igazgató és a nevelési-oktatási igazgatóhelyettes minden félév elején felkéri a tantestület 2 tagját. (Az ügyeleti beosztást az adott félév második tanítási hetének első napjára el kell készíteni.) Fontos, hogy az ügyeletben minden pedagógusnak részt kell vennie (kivételt jelent az igazgató és a két igazgatóhelyettes). Az alsós tanítók az osztálytermeikben és az azt megelőző folyosószakaszon látnak el a szünetekben ügyeletet. A felsős tanárok a beosztás által meghatározott helyen és időpontban ügyelnek. Figyelni kell az ügyeleti alkalmak egyenlő leterheltséget biztosító eloszlására a beosztás készítésekor. Lehetőség szerint figyelembe kell venni az egyéni kéréseket is. és azt a megfelelő helyeken – folyosókon, lépcsőházban – ki kell függeszteni. A tanítási idő végén a napközit nem igénylők távoznak az iskolából. Tanítási időben az iskolát a tanuló csak rendkívüli esetben – pl. betegség - a szülőkkel való telefonos megbeszélés alapján a megállapodás szerint hagyhatja el. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 és 16.30 között. Az épületbe belépő idegeneket, illetőleg látogatókat a portás az irodában telefonon bejelenti. 28

Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az iskola nyitva tartási ideje alatt 8.00-tól délután 16.30-ig az igazgató vagy helyettesei közül egy vezető az iskolában köteles tartózkodni. A reggeli tanári ügyelet kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16.30-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozásokat tartó pedagógusok rendelkeznek intézkedési jogkörrel.

X. FEJEZET Felvétel A tanulók beiskolázása a tankötelezettség törvényi szabályozása szerint történik. Az iskolába történő előjegyzést személyes bejelentkezés alapján végezzük. Túljelentkezés esetén a leendő elsősök kiscsoportos tájékozódó beszélgetésen vesznek részt az iskola által előre meghirdetett időpontban törvényileg engedélyezett formában. A beiskolázásra a foglalkozásokat vezető tanítók javaslatának figyelembevételével kerül sor. Az iskolába történő felvételről az igazgató dönt. Az első osztályokba történő beiratkozásra március hónapban kerül sor. A beíratáshoz szükséges dokumentumok:  a gyermek születési anyakönyvi kivonata;  a diákigazolványhoz fénykép és eljárási díj;  az óvoda iskolaérettséget tanúsító igazolása. Felvételi eljárás menete A gyerekek beíratására a felvételről szóló kiértesítésben megjelölt időpontban van lehetőség. Akadályoztatás esetén a szülőnek az iskolát értesíteni kell. Az értesítés elmulasztását úgy tekintjük, hogy a gyermeket mégsem kívánják iskolánkba beíratni. Az első osztályba történő jelentkezéskor az elbeszélgetés időpontjában külföldön tartózkodó vagy egyéb ok miatt megjelenni nem tudó gyermekekkel történő ismerkedést más időpontban kell megszervezni az igazgató és a leendő osztálytanító előzetes egyeztetése alapján, a szülők tájékoztatásával. Az első osztályba történő beíratáskor a Közoktatási Törvény értelmében a szülők nyilatkoznak a szabadon választható tantárgyak tanulásáról.

29

Átvétel felsőbb évfolyamra Más iskolából felsőbb évfolyamokra történő átvételről az egyéni körülmények megvizsgálása (a jelentkező tanuló tanulmányi eredménye, magatartása, egyéb tényezők) és mérlegelése alapján az igazgató dönt a leendő osztálytanító/osztályfőnök véleményének meghallgatása után. A tartós külföldi tartózkodás után visszatérő gyermek tanulócsoportba történő el-, illetve visszahelyezéséről a szülővel történő egyeztetés után az igazgató dönt. Ennek alapján javaslat tehető a külföldön nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsga letételére, de a külföldi iskolában szerzett bizonyítvány hiteles fordítással igazolt eredményét az iskola minden esetben elfogadja. A tanulói jogviszony szüneteltetése, megszüntetése A tanulói jogviszony a Közoktatási Törvényben foglalt esetekben szűnik meg. Az osztálytanító, osztályfőnök iskolaváltoztatásra tehet javaslatot a szülőnek abban az esetben, ha a tanuló más intézményben történő eredményesebb foglalkoztatása indokolja azt. Kivételesen indokolt esetben a tanuló iskolaváltoztatására annak kirívóan rossz magatartása miatt a nevelőtestülettel együtt a szülők szervezete is javaslatot tehet. Iskolaváltoztatási szándékával a szülő az osztályfőnököt, igazgatót írásban vagy személyesen megkeresi. Távozáskor a tanuló az irodában leadja diákigazolványát, az iskolai könyvtári könyveket; kézhez kapja záradékolt bizonyítványát és az iskolaváltoztatásról szóló, kitöltött nyomtatványt. A tanulói jogviszony szünetel a szülő kérésére tartós külföldi tartózkodás alatt; a szülő megfelelő indoklással gyermeke magántanulói státuszát kezdeményezi A tanulói jogviszony szünetelésének ideje alatt a tanuló tankötelezettségének osztályozó vagy különbözeti vizsgával tesz eleget. A napközis foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei A szülő igénye alapján minden tanuló számára biztosított a napközi otthonba való felvétel. A következő tanévre a napközi otthonba jelentkezés a tanévbefejezéséig lehetséges. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt a tanév elején, illetőleg a tanév közben igényeljék.

30

XI. FEJEZET Gyakorlati tanárképzés Az iskolában a tanév mindkét félévében ellátjuk a gyakorlati tanárképzéssel együtt járó feladatokat, amelyben a felsőoktatási intézmények elvárásai és útmutatásai alapján elsősorban szakvezető tanárok működnek közre. A szakvezető tanárok megismertetik a tanárjelöltekkel az iskolai dokumentumokat, különös tekintettel a rájuk vonatkozó fejezetekre. A szakvezető tanárok bármely szakos hallgatót kötelesek fogadni hospitálás céljából; azokat is, akik gyakorlati tanításukat más szakvezetőknél végzik. Csupán hospitálás céljából az iskola minden pedagógusa köteles fogadni a hallgatókat, további óraelemzés, megbeszélés kötelezettsége nélkül. Óraelemzést, megbeszélést, óra-előkészítést a szakvezető tanárok csak a hozzájuk beosztott hallgatókkal végeznek, azonban a tanárjelöltek iskolai gyakorlatát minden tekintetben támogatni kötelesek. A tanárjelöltnek hospitálási szándékát legkésőbb a tanítási órát megelőző óraközi szünet elejéig jeleznie kell az órát tartó pedagógusnak. A szakvezető tanár köteles benn tartózkodni a tanárjelölt óráján. Előzetes megbeszélés alapján egy tanítási órát a hallgató felügyelet nélkül is megtarthat, de a szakvezetője ez idő alatt az épületben köteles tartózkodni. A szakvezető tanár szakmai véleménye alapján a hallgató annak betegsége, hivatalos távolléte esetén – amennyiben a szakos helyettesítés más módon nem megoldható – egyedül is megtarthatja a tanítási órát a mindenkori H-s felügyeletével. Erről minden esetben előre értesíteni kell az igazgatót, igazgatóhelyettest. A haladási naplóban a tanárjelölt beírása mellett szakvezetője is szignálja a tanítási órát. A hallgatók kérésére a tanítási gyakorlat befejezésekor a szakvezető tanár írásbeli értékelést készít akkor is, ha azt a delegáló intézmény hivatalosan nem kéri.

XII. FEJEZET A létesítmények és helyiségek használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni az állagmegóvás szem előtt tartásával.

31

Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:    

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért; az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért; az energiafelhasználással való takarékosságért; a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelem szabályainak a betartásáért.

A tanulók az intézmény helyiségeit, létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják, a Házirendben szabályozott módon. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket, helyiségeket zárni kell. A tantermeket és a szertárakat, valamint a könyvtárat a pedagógusok, az irodákat, a konyhát az ott dolgozók, a tornatermet, portásfülkét, bejárati ajtókat pedig a portás zárja. Tűzvédelmi okokból a portán valamennyi helyiség kulcsa megtalálható. Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza. A könyvtár nyitva tartása lehetővé teszi, hogy azt a tanulók és pedagógusok minden tanítási napon igénybe vehessék. Az iskolai könyvtár olvasóterme a tanítási órákra is igénybe vehető oly módon, hogy a könyvtárban folyó munkát ne akadályozza. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló írásbeli megállapodás szerinti időben és feltételek betartásával tartózkodhatnak az épületben. A termek bérbeadását megelőzően az érintett munkaközösség-vezetőkkel egyeztetni kell. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az intézmény balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályzatba foglalt előírásait. Az intézményben okozott kárt – amennyiben az elkövetés ténye és az elkövető személye bizonyítható – meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök értesíti a szülőket. A kár felmérése és a kártérítés részleteinek tisztázása a gazdasági ügyekkel foglalkozó igazgatóhelyettes feladata. Az intézményi tulajdonban levő eszközök használata pedagógusok által Az iskola tulajdonát képező, névre szólóan kiadott leltári tárgyakért az iskola dolgozói anyagi felelősséggel tartoznak. Az épületből az intézményi tulajdont képező eszközöket kivinni csak a gazdasági igazgatóhelyettes vagy az igazgató írásbeli engedélyével, anyagi felelősségvállalás mellett lehet. Az intézményben lévő technikai berendezéseket, eszközöket, amelyeknek használata plusz költséget jelent (fénymásoló, fax, irodai telefon stb.) igénybe venni elsősorban iskolai munkavégzés céljára lehet. Az eszközök magán-, illetve egyéb célú használatához megfelelő indoklással az igazgatóhelyettes, az igazgató engedélyét kell kérni.

32

XIII. FEJEZET A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A rendszeresen tartott foglalkozásokról naplót kell vezetni. Az osztálykeretben szervezett alkalmi foglalkozásokról az osztálynaplóba történik bejegyzés. Szervezeti formák:        

napközis foglalkozás; diákkör (szakkör, művészeti csoport, tehetséggondozó és versenyekre felkészítő, valamint felzárkóztató foglalkozások); iskolai diáksportkör (DSK), diáksport egyesület (DSE), a mindennapi testedzés lehetősége; tanulmányi, kulturális és sportversenyek; önköltséges tanfolyamok (sport, művészetek); alapfokú művészeti iskolák térítési díjas foglalkozásai (zene, tánc, képzőművészet); tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások (tanulmányi kirándulás, kulturális, ill. sportrendezvény, erdei iskola); iskolai könyvtár és foglalkozásai.

A napközis foglalkozások A napközis foglalkozásokat oly módon szervezzük meg, hogy az a szülők igénye szerint eleget tehessen az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközik időkerete iskolánkban 1-4. évfolyamon napi 4 és fél óra. A napközi otthon működése Napközi otthon az alsós évfolyamokon működik. A csoportok kialakításának szem-pontja az osztályonkénti (legalább 15 fő) vagy évfolyamonkénti működtetés. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A tanév befejezését követően igény szerint június hónapban napközis tábor működik. Osztályonként 15 főnél kevesebb jelentkező esetén, valamint tanítás nélküli munkanapon a napközis csoportok összevonhatók. A napközis ellátás az utolsó tanítási órát követően kezdődik és 16.30-ig tart. A szülők kérésére 17 óráig összevont ügyeletet kell szervezni.

33

Szakkörök, diákkörök Iskolánk a hagyományoknak megfelelően természettudományos, nyelvi, művészeti, humán tárgyakból szakköröket hirdet meg, de a tanulók érdeklődésének, irányultságának megfelelően újak szervezése is kezdeményezhető. Szakköri foglalkozásokra a tanév megkezdése után lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról a szakmai munkaközösség és a szülői/tanulói igények, SZMKvélemények meghallgatása után az igazgató dönt. A foglalkozások legkésőbb október 1-jén kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak. A foglalkozások időtartama heti 1 óra (45 perc). A foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A megbízott pedagógusok szakmailag és pedagógiailag felelősek a foglalkozások működéséért.

XIV. FEJEZET Az iskolai könyvtár A gyakorlóiskolai könyvtár célja, feladata: Iskolai könyvtárunk a gyakorlóiskolai nevelő-oktató munka információs eszköz-tára, szellemi bázisa. A gyakorlóiskolai funkcióból, a tehetséggondozó céljából következő feladatok határozzák meg könyvtárunk feladatait. Könyvtárunk a gyakorlóiskolai könyvtárra jellemző sajátos eszközeivel, szervezeti és munkaformáival tevékenyen járul hozzá a Közoktatási törvény, a NAT és műveltségterületi, a kerettanterv, a helyi PP céljainak megvalósításához. Könyvtárunk a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok szerint működik. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben tervezniük, majd a könyvtárosokkal egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár a nevelő-oktató munka szerves részeként, szellemi bázisaként – mint információs forrásközpont – szakszerűen fejlesztett, feltárt gyűjteményére épülő szolgáltatásaival az alábbi feladatokat látja el: 

a gyakorlóiskola nevelői, tanárjelöltjei, tanulói részére egyaránt biztosítja a neveléshezoktatáshoz szükséges pedagógiai és szakkönyveket, melyeket a gyűjtőköri szabályzat alapelvei szerint gyarapít; kölcsönöz, egyéni és csoportos helyben használatot biztosít (ld. melléklet). A könyvek beszerzése előtt a könyvtáros konzultál a munkaközösségekkel, egyeztet a gazdasági igazgatóhelyettessel. Az anyagi források felhasználása a munkaközösségek között részarányos kell legyen. Az új beszerzések jegyzékét a könyvtári hirdetőtáblán a könyvtáros kifüggeszti.

34



  

könyvtár-pedagógiai, könyv- és könyvtárhasználatra nevelés, módszertani készség- és képességfejlesztés: az „informatika/könyvtárhasználat”, a magyar nyelv és irodalom, valamint más szakórák (osztályfőnöki, anyanyelvi, természetismereti és egyéb), a napközis, az egyéni és csoportos foglalkozások, a búvárkodás, a permanens önképzésre nevelés; tanórán kívüli könyv- és könyvtárhasználatra nevelés; központi szerepet tölt be az intézmény olvasás- és könyvtár-pedagógiai tevékenységében (ld. melléklet); sajátos eszközeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését; elősegíti a kívánatos olvasási szokások kialakítását, az olvasóvá nevelést.

A tanárjelöltek, a könyvtár szakos hallgatók szakmai-módszertani segítése a könyv- és könyvtárhasználat tanításának módszertana terén (könyv- és könyvtárhasználatra nevelés módszertana, tantervek, tanmenetek, az ismeretszerzésre nevelés módszerei, tanulás-módszertan). A könyvtár, a könyvtáros tanár mentálhigiénés szerepe:  

tanulóifjúságunk komplex személyiségfejlesztése, készség- és képességfejlesztése, önbizalom erősítése a könyvtár adta lehetőségek felhasználásával; tehetséggondozás, felzárkóztatás, hátrányos helyzetű tanulók segítése (családi háttér, betegség vagy más ok miatt lemaradtak, új tanuló stb.).

XV. FEJEZET Iskolai diáksportkör (DSK), diáksport egyesület (DSE); a mindennapi testedzés lehetősége Az iskolában a testnevelésórákat a kötelező tanítási órák megszervezéséhez szükséges időkeret terhére biztosítjuk, a helyi tanterv alapján: Óraszámok:  5-6. évfolyamon heti 3 óra;  7-8. évfolyamon: heti 2,5 + 0,5 óra. A tanórai foglalkozásokon a részvétel kötelező, kivéve a felmentéssel rendelkezőket. Az óra anyagát a helyi tantervben meghatározott követelmények képezik, igazodva az iskolai elvárásokhoz és részét képezve a továbbhaladáshoz szükséges felkészítésnek. A tanulók félévkor és a tanév végén érdemjegyet kapnak. A gyógytestnevelésre utalt tanulók – annak oka szerint – a városi intézmények gyógytestnevelői által szervezett foglalkozásokat látogatják, érdemjegyükre is ott tesznek javaslatot. A mozgásukban korlátozott (vagy mozgásukban nehézkes), illetve a beilleszkedési és magatartásbeli problémákkal küzdő tanulóknak az iskola mozgásterapeuta végzettségű testnevelő pedagógusa beilleszkedést segítő foglalkozásokat tart az iskolában, heti rendszerességgel.

35

Az iskolai sportkör foglalkozásait tanórán kívüli órák keretében szervezzük. Célja a tanulók számára a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása. A sportkörnek az iskola valamennyi tanulója tagja. A sportköri foglalkozásokon a tanulók szervezett formában, testnevelő tanári irányítással és felügyelettel használhatják a sportlétesítményeket, sporteszközöket. A foglalkozásokon való részvétel nem kötelező. A foglalkozások igazodnak a tanulói igényekhez, a tanulmányi előmenetelt nem befolyásolják. Az intézmény a sportköri foglalkozásokat a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg a következő óraszámban:  leányok: heti 2x2 óra;  fiúk: heti 2x2 óra. A sportköri munka és az önköltséges foglalkozások megtervezése, szervezése a tanév végén – a tanulók között végzett előzetes tájékozódás alapján – a testnevelés munkaközösség feladata. A munkaközösség a felmérést követően az iskolavezetéssel egyeztetve készíti el a következő évi tervet. A Diáksport Egyesület a tollaslabda sportágban tevékenykedőket egyesíti. A DSE ily módon önálló jogi személy, működésére vonatkozóan a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni Az iskolai kötelező óra nem teljesíthető egyesületi tevékenységgel. Az iskola a „Ságváris Nebulókért” Közalapítványon keresztül támogatja az egyesületet. Önköltséges tanfolyamokon a részvétel fakultatív. Célja a még több mozgást igénylő tanulók számára biztosítani szervezett foglalkozásokat, ahol igény szerint tovább fejleszthetik egyéni képességeiket. Az itt megmutatkozó tehetségeket a testnevelők egyesületekbe irányítják tovább. Tanulmányi, kulturális és sportversenyek Felsorolásuk a tanév helyi rendjének, ill. az éves munkatervnek a részét képezik, amelyek meghatározzák a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny napjára az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. A kiemelt szaktárgyi versenyek (melyekre a felhívás az Oktatási Közlönyben jelenik meg) nevezési díjai az iskolát terhelik. A verseny egyéb költségeihez való hozzájárulást az iskola alapítványától kérhetik a szülők. Az igazgató kötelessége gondoskodni arról, hogy az országos, területi vagy helyi versenyeken a győztes, ill. helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskola-közösség megismerje. A tanulók kíséretéről az iskola köteles gondoskodni. A kiemelt szaktárgyi versenyek nevezési díjai és járulékos költségei az iskolát terhelik.

36

Önköltséges sporttevékenységek, táborok Az önköltséges foglalkozásokon való részvétel fakultatív, arra egyetlen tanuló sem kötelezhető. Az iskolában focisuli működik a testnevelő pedagógus irányításával, elsősorban alsós tanulók részére. Az iskola területén nyári táborok működnek:  szabadidős nyári tábor (alsós tanulók részére), mely az iskola létesítményeit és eszközeit használhatja, jelképes térítési díj ellenében;  2 hetes időtartamú focitábor, mely komplex szolgáltatást nyújt a jelentkezőknek. Az iskola helyiségeit és eszközeit előzetes egyeztetés után, korlátozott mértékben használhatják a táborok szervezői és résztvevői. Az iskolai eszközöket az iskola területéről kivinni tilos. Az iskola tanulói minden évben képviselik intézményünket a különböző tömegsportrendezvényeken, elsősorban az utcai futófesztiválokon (pl. Vivicittá-futás).

városi

XVI. FEJEZET A tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály-, ill. csoportfoglalkozások A tanévre tervezett ezen foglalkozásokat munkaközösségi munkatervek, a pedagógusok szaktárgyi tanmenetei tartalmazzák. Amennyiben azok tanítási órák idejére esnek, a részvételt az igazgató engedélyezi. A tanulók kíséretéről, az iskolán kívül szervezett programokon felügyeletükről az osztályfőnök, ill. a foglalkozást szervező és vezető pedagógus gondoskodik. A tevékenység jellegétől függően a nevelőtestülettel történő megállapodás értelmében a foglalkozások tanítási órának minősülhetnek. A Helyi tantervben foglaltak alapján a tanítási napon szervezett művészeti, technikai kiállítások, pályaválasztási célú iskola- és üzemlátogatások tanítási órának minősülnek.

37

XVII. FEJEZET A vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelességek Intézményünkben e vonatkozásban a Ktv. 41. § (1) valamint a Ktv. 4. § rendelkezései alapján a törvényi szabályozás követendő. Ktv. 41. § (1) Az intézményben a tanulók nevelését és oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján kell megszervezni. (2) Tiszteletben kell tartani a gyermek, a tanuló, a szülő és alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát. (3) A gyermek, a tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető világnézeti meggyőződésének megvallására, megtagadására. (4) A gyermeket, a tanulót, a szülőt és a pedagógust nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt. Ktv. 4. § (2) Az intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás mellett sem. (3) A tananyagban biztosítani kell a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. (4) Az intézményben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, ill. a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az iskolában a tanév elején a hitoktatást az egyházak kezdeményezésére, azokkal együttműködve szervezzük meg. A helyiségeket és egyéb szükséges tárgyi feltételeket az iskola biztosítja. A hit- és vallásoktatás alkalmazkodik a kötelező tanórák rendjéhez. Szülői kérésre többnyire az utolsó tanítási órát követi. A foglalkozások megtartása, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi személy feladata.

38

XVIII. FEJEZET A reklámtevékenység szabályai Ktv. 122. § ”… az óvodában, általános iskolában …Tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, … illetve kulturális tevékenységgel függ össze.” Ettől eltérő szabályozást nem alkalmazunk az iskolában.

XIX. FEJEZET Az ünnepélyek, megemlékezések rendje; a hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, egyéb rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezésért felelősök személyét a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai és osztály-szintű ünnepélyek és megemlékezések tételes felsorolását az igazgató által készített éves munkaterv tartalmazza. Nemzeti ünnepek:   

október 6. (nemzeti gyásznap); október 23. (nemzeti ünnepnap); március 15. (nemzeti ünnepnap).

Általában a munkaszüneti napokat megelőző napokon kerülnek megrendezésre: Megemlékezések, ünnepségek:     

ünnepélyes tanévnyitó; karácsonyi ünnepség; költészet napja (rendhagyó irodalomóra a tornateremben); ballagás; ünnepélyes tanévzáró.

39

Egyéb rendezvények:     

karácsonyi kézműves vásár; farsang, „petákozás”; sportnap; egészségnap; stb.

A tanév helyi rendjében kerül meghatározásra az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontja és felhasználása; a szünetek időtartama; az évi rendes diák közgyűlés időpontja; a nevelőtestületi értekezletek időpontja. Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényeinek felsorolását a Pedagógiai program tartalmazza. A Diákönkormányzat időközönként suliújságot jelentet meg. Szaktanári irányítással és közreműködéssel folyamatosan bővítjük az iskola honlapját. A hagyományápolás külsőségei: Az iskola tanulóinak ünnepi viselete:  lányok: fehér blúz, sötét szoknya, utcai cipő vagy szandál;  fiúk: fehér ing, sötét nadrág (vagy öltöny), utcai cipő. Az iskola hagyományos sportfelszerelése  

lányok: fehér póló, fekete rövidnadrág, fehér gumitalpú tornacipő; fiúk: fehér atlétatrikó vagy póló, kék rövidnadrág, fehér gumitalpú tornacipő.

Az iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken a nevelőtestület és a tanulók megjelenése kötelező.

XX. FEJEZET A mulasztások engedélyezése, igazolása A tanár távolmaradása, helyettesítése, a távolmaradás bejelentésének kötelezettsége A pedagógus a munkából való váratlan távolmaradásáról 24 órán belül, de még a következő munkanap megkezdése előtt köteles tájékoztatni az igazgatót vagy helyettesét. Azokban az esetekben, amikor a távolmaradást rendkívüli ok indokolja, rendkívüli szabadságot vagy fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe a pedagógus az igazgatóval történő előzetes egyeztetés után. A távollévő pedagógus helyettesítése díjazás nélkül, óracserével is megoldható, amit az érintett pedagógusok előzetesen írásban kötelesek kérvényezni az igazgatótól. Az igazgató döntésekor mérlegeli az oktató-nevelő munka zökkenőmentes biztosításának, a távol maradni szándékozó kolléga helyettesítésének lehetőségeit.

40

Valamennyi nevelő órarendjében heti egy órában helyettesítésre osztható be. A helyettesítésre megjelölt órában a tanári szobában vagy szertárában tartózkodik. Amennyiben váratlan körülmény indokolja, a szakos tanítást végző nevelő az alsó tagozatban is köteles helyettesítést ellátni. Osztálytanítást végző nevelő helyettesítésére – különösen tartós távollét esetén – a napköziből tanító szakképzettséggel rendelkező nevelő osztható be. Helyettesítésére a nevelő javaslatot tehet. Amennyiben a szaktárgyi helyettesítés nem megoldható, a felső tagozaton tanítási óráról a tanulók távolmaradása csak az első és/vagy utolsó tanítási óráról engedélyezhető az igazgatóval történő egyeztetés után. Ilyen esetekben a szülőt írásban értesíteni kell, amiről a szaktanár vagy az osztályfőnök gondoskodik. Az egyes tantárgyak óraszámának feltüntetése során figyelmen kívül kell hagyni a nem szakszerűen helyettesített órákat. A helyettesítéssel megtartott óra akkor tekinthető szakszerűnek, ha a tanórát ugyanazon szakos (alsó tagozaton tanító képesítésű vagy a tantárgy tanítására képesített) pedagógus tartja, s biztosítja a tanmenet szerinti előrehaladást, és ezt az adott tantárgy soron következő óraszámával és a tananyag beírásával dokumentálja a naplóban. A helyettesítés megszervezése a nevelési igazgatóhelyettes jogköre és feladata. A pedagógus köteles hiányzását telefonon jelenteni a nevelési-oktatási igazgatóhelyettesnek (akadályoztatása esetén az iskolatitkárnak). A táppénzről szóló orvosi igazolást a hiányzását követő első munkanapon köteles leadni a gazdasági ügyintézőnek. A pedagógusok szabadsága Az alap- és pótszabadságok (betegszabadság, anyanap stb.) megállapítása a Munka Törvénykönyve és egyéb jogforrások által szabályozott módon történik. A szorgalmi időszakban – előzetes egyeztetés és egyéni elbírálás alapján – fizetés nélküli szabadság is adható, akár hosszabb időre is. (Nagyon fontos szempont, hogy az iskolában a zavartalan, folyamatos nevelőoktató munka biztosított legyen.) A tanulói távollét igazolása betegség idején A tanuló betegsége esetén az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az iskolát. A betegség miatti távolmaradást a kötelező foglalkozások alól orvosi igazolással egy héten belül igazolni kell az osztályfőnöknél. Az orvosi igazolást az osztályfőnök köteles megőrizni. A szülő csak a 3 napot meg nem haladó betegség, rosszullét miatti távolmaradást igazolhatja írásban a tanuló ellenőrző könyvében 41

A tanuló távolmaradásának engedélyezési rendje; a mulasztások igazolása A szülő félévente 3 nap távollétet igazolhat. A szülő kérésére az osztályfőnök előzetesen 3 nap távolmaradást engedélyezhet, amelyet a szülő írásban, a tanuló ellenőrző könyvében igazol. Az iskola a tanulók mulasztására vonatkozó minden adatot köteles dokumentálni. Amennyiben a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az első igazolatlan távolmaradás után az iskola az osztályfőnök közreműködésével haladéktalanul értesíti a szülőt. Az értesítésben felhívjuk a szülők figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Amennyiben a tanuló igazolatlan hiányzása eléri a 10 tanítási órát, az iskola az önkormányzatnál köteles arról jelentést tenni. A mindennapos iskolába járás alól felmentést a szülő írásbeli kérelmére az igazgató adhat. A tanulmányok pótlásáról, a tanuló teljesítményének értékeléséről az igazgató dönt az OM rendeletek alapján. A továbblépés feltételei Jogszabály határozza meg azt az igazoltan mulasztható összes óraszámot, illetve tantárgyanként az éves óraszám százalékos arányát, amelyet meghaladva a tanuló osztályozó vizsgára kötelezhető a szaktanár javaslatára vagy a nevelőtestület egyetértésével. A magántanulói jogviszonyt, amennyiben az egy tanévnél tovább fennáll, minden tanév elején újra kérvényezni kell. A tanuló távolléte ideje alatt akkor léptethető a következő évfolyamba, ha a szülő iskolarendszerű képzésben szerzett okirattal (külföldi bizonyítvány hiteles fordítása) igazolja egy tanév elvégzését, vagy a tanuló az intézményben osztályozó vizsgát tett.

XXI. FEJEZET Az iskola és a tanítási órák látogatása A tanítási órák látogatására jogosultakon kívül (hospitáló hallgatók, nyílt órákra érkező szülők, munkaközösség-vezetők, meghívott szaktanárok, óvodások) az igazgató engedélyt adhat más személyeknek is az iskola és a foglalkozások látogatására, akik az igazgató (igazgató-helyettesek) kíséretében látogathatják az iskolát, a foglalkozásokat. Óralátogatást a tanítási óra közben megkezdeni, óra vége előtt befejezni, a tanítási óra menetét megzavarni nem szabad.

42

Az iskolai munkatervben meghatározott programokon kívül a tanítási órák alól mentesítést csak az igazgató engedélyezhet. Iskolán kívüli programok esetén (tanulmányi kirándulás, erdei iskola: az erdei iskolák tervezett és lefoglalt időpontjáról az osztályfőnökök azonnal tájékoztatják a nevelési igazgatóhelyettest) a tanulók kíséretét az osztályfőnökök, szaktanárok, tanítók napközis nevelők munkaköri leírásuknak megfelelően látják el. A kíséretet osztályonként 2 fő, külföldi utak esetén 10 gyermek után 1 fő pedagógusnak kell ellátni. Ha a csoportos távolmaradás egy tanítási órát meghalad, akkor a programot olyan időpontban kell szervezni, hogy az az adott helyszínen kezdődjék reggel, vagy a tanítás végén ott fejeződjék be. Úszás és korcsolyaoktatás: ennek ütemezését az osztály-tanítók egyeztetik (az alkalmak száma, aránya, időpontja).

XXII. FEJEZET Javító-, osztályozó és különbözeti vizsgák Javítóvizsgák A javítóvizsga helye az iskola, amelyben a tanulót javítóvizsgára utasították. Ha időközben a tanuló más helységbe költözött át, az új iskolába is leteheti a javítóvizsgát. Ilyen esetekben a vizsga eredményét anyakönyvi bejegyzés céljából írásban közölni kell az előző iskola igazgatójával. A javítóvizsga időpontját az augusztus 21-től augusztus 31-ig terjedő időszakban – kivételes esetben október 31-ig – az igazgató határozza meg. A javítóvizsgára jelentkezés a bizonyítvány benyújtásával történik. A javítóvizsgát az érintett szakmai munkaközösség vezetője, tagjai, a kérdező és még egy lehetőleg azonos szakos pedagógus jelenlétében folytatjuk le. A javítóvizsgán írásbeli vizsgát magyarból, matematikából, idegen nyelvből kell tenni. A javítóvizsgán a szóbeli feleletre való felkészülésre a tanulóknak 10-15 perc felkészülési időt kell biztosítani. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kaphat további felkészülési idővel. A javítóvizsga nem nyilvános, díjtalan, a vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba, a záradékot az igazgató, valamint az osztályfőnök írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítványok kiosztásával történik. Ha a javítóvizsgán a tanuló nem jelenik meg, és távolmaradását a javítóvizsga napján orvosi igazolással nem igazolja, az osztályt ismételni kell. A megfelelő igazolás esetén az igazgató egy újabb időpont kitűzésével ad lehetőséget a tanulónak a javítóvizsgára.

43

Ha a tanuló kettőnél több tantárgyból kapott elégtelent a tanév végén, a nevelőtestület az osztályozó értekezleten adhat engedélyt javítóvizsga letételére. Az osztályozó vizsgák Az osztályozó vizsgák lebonyolítására a javítóvizsgára vonatkozó szabályok az alábbi eltéréssel érvényesek: Az osztályozó vizsga ideje a szorgalmi idő vége vagy a tanév eleje. A vizsgára legalább 1 hónappal korábban bizonyítvánnyal kell jelentkezni. A vizsga napjáról az igazgató a vizsgázót legalább két héttel a vizsga előtt értesíti. Az osztályozó vizsga az iskola nevelőiből alakított, az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt történik. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. Az összevont osztályozó vizsga eredményeit évfolyamonként külön-külön kell jegyzőkönyvbe foglalni, illetőleg a törzslapba és bizonyítványba bevezetni. A különbözeti vizsgák Azok a tanulók, akik valamely tantárgyat emelt szinten oktató osztályban szeretnének tanulni, de korábban általános tantervű osztályba jártak, a megfelelő tantárgy(ak)-ból az előző év(ek) tananyagából különbözeti vizsgát kötelesek tenni. A különbözeti vizsga időpontját az igazgató határozza meg, melyről a vizsgázót legalább két héttel a vizsga előtt értesíti. A különbözeti vizsga lebonyolítására a javítóvizsga rendjét kell alkalmazni.

XXIII. FEJEZET A tanügyi nyilvántartások kezelése Az iskola tanulóinak nyilvántartását az iskolatitkár vezeti. Osztálynapló: A tanév elején, szeptember hónapban az osztályfőnök kitölti az osztálynaplót a szükséges adatokkal; a tanév során a napló haladási részébe beírja a tanítási napok sorszámát, a tanítási órák megnevezését, összesíti a tanulói mulasztásokat. Tanév elején, félévkor és tanév végén elkészíti a szükséges statisztikákat.

44

A foglalkozást tartó pedagógus az osztálynapló haladási részébe folyamatosan feljegyzi a tanítási óra anyagát, sorszámát és aláírásával hitelesíti a bejegyzést; beírja a hiányzó tanulókat. Az osztályozó naplóban folyamatosan vezeti a tanulók osztályzatait, félévkor és tanév végén lezárja a tanulók jegyeit. A haladási naplót az oktatás nyelvén – magyar nyelven – kell vezetni. Az osztálynapló haladási részében a Feljegyzések rovatban kerülnek rögzítésre az óralátogatások, valamint a tanítási órákon kívül zajló, az egész tanulócsoportot érintő közösségi programok. Tanuló az osztálynaplóba semmilyen bejegyzést nem végezhet! A szakköri foglalkozásokról a foglalkozást tartó nevelő szakköri naplót vezet. Törzslap: Az osztályfőnök a tanulókról a felvételt követő 30 napon belül törzslapot állít ki, kivéve a leendő elsősöket. A törzsalap csak a Közoktatási Törvény 2. sz. mellékletében meghatározott adatokat tartalmaz-hatja. Bizonyítvány: A tanuló által végzett tanulmányokról kiállított év végi bizonyítványokat az osztálynaplóból az osztályfőnök a tanuló bizonyítványkönyvébe vezeti át. A tanuló eredményeit törzslapjára is fel kell vezetni, amelyet összeolvasással és aláírással kell hitelesíteni. A tanuló bizonyítványa semmilyen indokkal (pl. fegyelmezés, büntetés) nem tartható vissza. A törzslapot , a bizonyítványt és az osztályozó naplót megfelelően záradékolni kell. A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.

XXIV. FEJEZET A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A költségtérítéses tanórán kívüli foglalkozások, nyári táborok, osztálykirándulások, erdei iskolák díját a tanulók a foglalkozások, illetve a programok szervezőinek fizetik be. Az elmaradt programok díját, valamint a tanulói jogviszony megszűnése esetén az igénybe nem vett szolgáltatásokért befizetett összeget 1 hónapon belül vissza kell fizetni.

45

Az önkormányzat rendeletében megállapított étkezési térítési díjat a tanulók az iskolában a gazdasági ügyintézőnél fizetik be. A térítési díj befizetésének időpontját (havonta két egymást követő nap) a tanév elején a teljes tanévre meghatározzuk, a szolgáltatást igénybe vevőknek személyenként kiadjuk, havonta a befizetés előtt egy héttel jól látható helyen az iskolában kifüggesztjük. A tanév kezdetekor szeptember hónapban két befizetésre kerül sor (hónap eleje és vége). Az első befizetés a szeptemberi, a második az októberi étkezés díja. Az iskolában étkező alsós tanulók étkeztetését a Suli-Host Kft. biztosítja. Térítési díjak és díjkedvezmények: A családok a nettó nyersanyag-norma 12% ÁFÁ-val megnövelt összegét fizetik.  

3 gyermekes család esetében az étkezés vagy ingyenes, vagy a mindenkori térítési díj 50%-át fizetik gyermekenként (a Gyermekvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelő döntést az iskola Szeged városának Főjegyzőjétől, határozat formájában kapja 1 vagy 2 gyermekes család esetében a kedvezmény 3000 Ft/tanuló vagy 1500 Ft/tanuló lehet havonta (az egy főre jutó nettó jövedelem alapján szabályozott döntést az iskola Szeged MJV Polgármesteri Hivatalától kapja).

Az Ortutay Kollégiumban étkező felső tagozatos tanulókra a középiskolai normatíva szerinti térítési díj vonatkozik. A kedvezmény mértéke az előzőekkel azonos. A kollégiumban étkezők egy hónapra szóló étkezési jegyüket – dátummal, az iskola bélyegzőjével ellátva – a gazdasági ügyintézőnél vehetik át. Az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a bejelentést követő harmadik naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás személyesen vagy telefonon történik az iskola irodájában. Az iskola alkalmazásában álló konyhai dolgozó étkezésre kötelezett, és fenntartói támogatásban részesül. Az iskola pedagógus dolgozói teljes térítés mellett vehetik igénybe az intézményi étkeztetést.

XXV. FEJEZET A diákigazolványok kiállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendje A diákigazolványok kiállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjét a 15/1999 (III.4.) OM rendelet írja elő.

46

Az iskolánk diákigazolvány kiadására jogosult. A diákigazolványok igénylésével, megrendelésével, cseréjével, bevonásával, valamint a nyilvántartással kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet az iskola gazdasági ügyintézője végzi. Diákigazolvány-igénylést, új és ideiglenes igénylőt a tanuló vagy törvényes képviselője jogosult kitölteni és aláírni. Igényléskor a kitöltött adatlapot és a térítési díjat a kezelőnek kell átadni további ügyintézés céljából. Hibásnak tekintendő az igénylőlap, ha olyan adatot tartalmaz, amely súlyosan deformált kézírás miatt olvashatatlan, vagy téves olvasatot ad, ill. hiányos. Az iskolába felvett elsős tanulók igényléseiket a beiratkozáskor adják le (március vége). A diákigazolványok megrendelése az Állami Nyomda Rt-nél igénylőlapon történik, egy összesítő kíséretében, március 1-jéig, megjelölve a tanévkezdéskor várható tanulói létszámot. A postaköltséget, valamint a diákigazolványok árát utánvéttel az iskola fizeti ki a személyenként befizetett térítési díjból. Az állami közoktatási diákigazolvány térítési díjat rendelet szabályozza. A diákigazolványok érvényesítése tanévenként történik: október 1-jéig hologramos, egy évre érvényes matricával látja el azokat a kezelő. Ideiglenes diákigazolványt annak a tanulónak adunk ki, aki az eredetit elveszítette, vagy az egyéb okból használhatatlanná vált. Az ideiglenes diákigazolvány – miután nem névre szóló kártyáról van szó – az iskola által hitelesített személyi kártyával érvényes, a kiállítástól számított 60 napig. Diákigazolvány bevonására a tanuló iskolaváltoztatásakor kerül sor, illetve a lejárt érvényességű diákigazolványok esetén, vagy az eredeti diákigazolvány megrongálódásakor. A lejárt érvényességű ideiglenes diákigazolvány kivételével a bevontakat a kezelő az előírásoknak megfelelően megsemmisíti.

XXVI. FEJEZET A tankönyvrendelés szabályai az iskolában A pedagógusok munkakörükkel összefüggésben, a szakmai munkaközösséggel való egyeztetés és a kollégák véleményének meghallgatása után maguk választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. A szülőket az iskola tájékoztatja azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munka során szükség van. A megelőző tanév februárjában a tanulók és szülei kézhez kapják a javasolt listát, feltüntetve a tankönyvterjesztők által javasolt tankönyvárakat. A szülő a lista aláírásával fejezi ki annak elfogadását, ill. jelezheti, hogy mely tankönyveket, taneszközöket nem igényli. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökkel és a szociálisan rászoruló tanulók szüleivel, valamint az iskolai könyvtárossal egyezteti, hány tanuló jogosult ingyenes tankönyvellátást igénybe venni.

47

Az iskola a részére tanulólétszámtól függően juttatott tankönyvtámogatás 25%-át tartós tankönyv, segédkönyv vásárlására fordítja. Ezek az iskola tulajdonába, a könyvtári állományba kerülnek. A tartós tankönyvek, segédkönyvek könyvtárban fellelhető listáját – amelyeket a tanulók kikölcsönözhetnek – az iskolai könyvtáros teszi közzé. A fenti előkészületek után az iskola minden év február 15-ig elkészíti a tankönyv- és segédkönyv-rendelését. A pedagógusok ekkorra szintén összeállítják és leadják az általuk használni kívánt tankönyvekre vonatkozó igényüket. A tankönyvrendelés véglegesítése után, annak aláírása előtt az igazgató tájékoztatja a Szülők Közösségét és a Diákönkormányzatot; beszerzi véleményüket. A tankönyvterjesztés, beszerzés rendje: Az alsó tagozaton az osztálytanítók minden tanév végén vagy maguk rendelik és terjesztik a tankönyveket, tankönyvcsaládokat, vagy a felső tagozatos gyakorlat szerint járnak el. A tankönyvek iskolába történő kiszállításáról a terjesztők gondoskodnak. A tankönyv-csomagok árának befizetésére, a könyvek átvételére május végén, június elején kerül sor az iskolában. Felső tagozaton a tankönyvrendelés során összeállított listák alapján az iskola a vele szerződésben álló tankönyvterjesztőnél rendeli meg az évfolyamonként, osztályonként szükséges könyveket. Ezeket az iskolába nem szállítják ki, a tanulók személyesen jelentkeznek értük a megrendelés helyszínén, az iskola által leadott osztálynévsorok szerint. Idegen nyelvű tankönyvek, kiadványok megrendeléséről, beszerzéséről a nyelvtanárok gondoskodnak a szülőkkel történő előzetes egyeztetés, tájékoztatás után. A megrendelt tankönyvek, segédkönyvek tanév közben nem cserélhetők ki és nem egészíthetők ki újabbakkal. A tankönyvterjesztés előkészítését az iskolában a gazdasági igazgatóhelyettes és a gazdasági ügyintéző végzi. Díjazásukról a tankönyvterjesztők gondoskodnak. Ingyenes tankönyvtámogatás rendszere A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény szerint biztosítani kell a jogosultaknak az ingyenes tankönyvellátást. A vonatkozó jogszabályok:     

a Magyar Köztársaság 2007. évi XCVIII. törvény vonatkozó részei; a Magyar Köztársaság 2001. évi XXXVII. törvény vonatkozó részei; a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény; a családosok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.

48

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény 8. § (4) bekezdése értelmében biztosítani kell, hogy a jogosultak részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Ennek biztosításához az iskola kötött felhasználású normatívát vesz igénybe. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak köre a következő:    

tartósan beteg gyermek (szakorvos igazolja); fogyatékosság esetén (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja); három-vagy többgyermekes családban élő (megállapított családi pótlék igazolja); rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló (az erről szóló határozat igazolja).

Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. Az igényjogosultságot az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni a szülőkhöz eljuttatott igénylőlap értelemszerű kitöltésével és benyújtásával. Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel, az azokban beálló módosulásokról az iskolát 15 napon belül értesítenie kell. Iskolánk az ingyenes tankönyveket részben az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel oldja meg. (Pl. felső tagozat minden évfolyamán az Irodalmi szöveggyűjtemény, valamint az Etika tankönyv) Ezeket a tankönyveket az osztályt az adott tantárgyból tanító szaktanár osztja ki tanév elején és szedi össze tanév végén. Ezeket a könyveket a tanuló köteles tiszta, megkímélt, használható állapotban megőrizni. Az elveszett, vagy a tanuló hibájából súlyosan megrongált (gyűrt, tépett, összefirkált) tankönyveket a tényleges tankönyvi áron kell megtéríteni. A költséget nyugta ellenében a gazdasági ügyintézőnél kell befizetni. A tankönyvpiacon megjelenő könyvek nem felelnek meg a tartósság kritériumainak, túlnyomó részben munkatankönyvek valamint évről-évre átdolgozásra kerülnek, ami lehetetlenné teszi, hogy az egy osztályba járók különböző évben kiadott könyveket használjanak. Ezért célszerűbbnek látszik, ha a nem könyvtárból biztosított, megvásárolt tankönyvek értékét kifizetjük a szülőknek. A támogatás összegét minden tanév szeptemberében egy előre meghatározott időpontban az iskola épületében a gazdasági ügyintézőnél vehetik fel a jogosultak. Az időpontról legalább egy héttel korábban írásban értesítjük a szülőket. A kifizetéssel egy időben kell a jogosultságot igazolni a tárgyévre érvényes dokumentumok csatolásával. A támogatásként kifizetett összeget alsó tagozaton a tanító által leadott tankönyvlista árjegyzéke, felső tagozaton pedig a könyveket árusító könyvesboltból származó számla határozza meg.

49

  

Évismétlés esetén újabb tankönyvre a tanuló nem jogosult, csak abban az esetben ha tankönyvváltás következik be. Osztályváltás estén az eltérő könyvek beszerzése a tanulót terheli, hiszen az iskola adott tanévben, adott évfolyamon egyetlen tankönyvcsomagot köteles biztosítani. Ha a tanuló iskolaváltás következtében tanév közben kerül iskolánkba-az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával a tankönyveket a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni.

XXVII. FEJEZET A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Tanulók számára biztosított támogatások Tanulóink a szociális helyzetükből fakadóan az alábbi támogatásokat igénylik:  

tankönyvtámogatás; étkezési támogatás.

A fenti támogatásokkal kapcsolatos rendelkezések az SZMSZ XXIV. és XXVI. fejezeteiben kerültek kifejtésre. Az eljárás menete: Minden tanév szeptemberében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelő tájékoztatja az osztályfőnököket az igényelhető szociális támogatásokról. Az érdeklődőket pontos összegeket tartalmazó írott szöveges információkkal és a megfelelő nyomtatványokkal látja el. Az összegek általában minden év januárjában módosulnak, ezért a tájékoztatást és a felmérést a tanév második félévében meg kell ismételni. Olyan gyermek esetében, akinek a családjában az egy főre jutó kereset csak minimálissal haladja meg a meghatározott összeget, a figyelmet fel kell hívni, hogy az igénylést nyújtsák be egy olyan hónapban is, amikor várhatóan kevesebb lesz az egy főre jutó jövedelem összege (pl. táppénz miatt, vagy nem lesz a szülőnek túlórából származó jövedelme stb.). A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős köteles heti két alkalommal 45 perces fogadó-órát tartani, vagy az előre megbeszélt időpontban a gyermeket és/vagy a szülőt fogadni, amikor őket tájékoztatja a lehetőségekről, pontos összegekről, az eljárás menetéről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogadóóráját az iskolai hirdetőtáblán közzé tesszük, valamint az osztályfőnökök a tanulók ellenőrzőjébe beíratják.

50

Dolgozók számára biztosított támogatások Az iskola dolgozói által igényelhető támogatások (pl. üdülési támogatás, lakásfelújítási támogatás stb.) igénylése és megítélése a fenntartó Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szociális támogatási rendszerében rögzítettek szerint történik.

XXVIII. FEJEZET A rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet rendje A tanulókat, a tanítási gyakorlatra jelentkező egyetemi hallgatókat, az iskola pedagógusait és dolgozóit tanév elején az osztályfőnökök és a feladatra kijelölt dolgozók (munka- és balesetvédelmi felelős, igazgatóhelyettes) tájékoztatják a balesetek megelőzésével, elkerülésével, jelentésével kapcsolatos tudnivalókról, kötelezettségekről. A tanulók balesetvédelmi oktatása a Házirendben szabályozott módon történik. Az iskola kezdeményezi az egészséges, balesetveszélyektől mentes környezet kialakítását; annak biztosítása érdekében a dolgozók és az egyetem műszaki osztályának javaslatait a lehetőségek függvényében megvalósítja. Tanévenként hetente meghatározott napo(ko)n iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére a Ságvári Gimnázium orvosi rendelőjében. A rendelőben a tanulók életkoruknak megfelelően szűrővizsgálatokon vesznek részt. A kötelezőkön kívül az iskola is kezdeményezhet egészségügyi szűrővizsgálatokat. Az iskolaorvos és a védőnő tanévenként egyszer tájékoztatja az iskolavezetést az általánosítható tapasztalatokról. A tanulók évente egyszer fogorvosi szűrővizsgálatokon vesznek részt az Rendelőintézetben.

Ifjúsági

Az iskola dolgozói meghatározott rendszerességgel (kétévente) üzemorvosi munka-alkalmassági szűrővizsgálaton kötelesek részt venni az egyetem üzemorvosi rendelőjében (Károlyi Kollégium).

XXIX. FEJEZET A diákönkormányzat A tanuló képviselőt választhat és választható az iskolai diákképviseleti szervezetbe, a Diákönkormányzatba (DÖK). A DÖK-nek véleménynyilvánítási joga van minden olyan kérdésben, amely az iskolai tanulói létszám legalább 50%-át érinti. 51

A tanuló vélemény-nyilvánítási jogával az alábbi fórumokon élhet:  

osztályfőnöki órán DÖK fórumokon; szervezett belső közvélemény-kutatás alkalmával (írásban).

A DÖK döntési joggal rendelkezik:     

saját működésével kapcsolatban; a nevelőtestület véleményének kikérésével; a DÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásának tekintetében; hatásköri gyakorlásával kapcsolatban; egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározásakor; a DÖK szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor.

A DÖK egyetértési joggal rendelkezik:        

a Házirend elfogadásakor, ill. módosításakor; az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásakor, ill. módosításakor; az ünnepélyek, megemlékezések rendjével, a hagyományok ápolásával kapcsolatban; a DÖK, a diákképviselet, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formájának és rendjének meghatározásában; a mindennapi testedzés formáival kapcsolatban; a tanulók szervezett véleménynyilvánítása és a tanulók rendszeres tájékoztatása rendjével és formáival kapcsolatban; a tanulók jutalmazásának elveivel és formájával, illetve a fegyelmező intézkedések formáival és alkalmazásának elveivel kapcsolatban; a DÖK részére biztosított helyiség(ek) kijelölésének, használati joga megvonásának meghatározásában.

A tanulónak joga van a DÖK által létrehozott iskolai média – honlap, SULIÚJSÁG működtetésére. A működés módját, a szerkesztőség tanulói vezetőjének személyét és munkatársainak megbízását a DÖK határozza meg. A tanulóknak joguk van egy tanítás nélküli munkanap programjának az eldöntésére:     

az öt tanítás nélküli munkanap egyikén, amelyet a DÖK határoz meg; a tervezett programról a nevelőtestületet 1 hónappal előbb, a havi nevelőtestületi értekezleten a DÖK képviselőinek tájékoztatni kell; a nevelőtestület szóbeli véleménynyilvánítás után 2/3-od többséggel nyílt szavazással fogadja el a programot; a tanítás nélküli munkanap esetleges költségeit az iskola viseli működési kerete terhére; a nevelőtestület a diákok előzetes szóbeli felkérésére közreműködik a program szervezésében, lebonyolításában; a tanulók ezen a napon jogosultak az iskola összes helyiségét és egyéb létesítményeit felügyelet mellett (sportudvar, tornaterem, tornaszoba, ebédlő, könyvtár) használatba venni.

A diákoknak joguk van félévente legalább 1 alkalommal diákközgyűlésen (iskolagyűlésen) részt venni, amelyeknek célja: 52

  

a DÖK működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése; aktuális feladatok meghatározása; az iskolai életet érintő problémák tisztázása.

A diákközgyűlést (iskolagyűlést) az igazgató, a nevelőtestület vagy a tanulók legalább 50%-ának képviseletében a DÖK kezdeményezi, legalább 15 nappal előtte nyilvánosságra hozva annak helyét, időpontját és témáját. A közgyűlés előkészítését a DÖK képviselője, az igazgató és a DÖK működését irányító tanár végzi, szükség szerint az osztályfőnökök bevonásával. A közgyűlésre (iskolagyűlésre) az adott tanítási napon az iskola tornatermében, 11 órától kerül sor. A tanuló érvényesítheti jogorvoslati jogát. Az iskola működése során felmerült egyéni sérelmek orvoslását tanuló és tanuló között a DÖK, tanuló (és közösségei) és pedagógus között a DÖK és a nevelőtestület által megbízott tanács intézi az igazgató jelenlétében. A jogorvoslatra a körülmények feltárását követően 15 napon belül kerüljön sor.

XXX. FEJEZET Pedagógus-továbbképzés A pedagógusok szakmai továbbképzésének Kormányrendelet tartalmazza.

eljárásrendjét

a

277/1997.

(XII.

22.)

A pedagógus-továbbképzésre normatív támogatást az intézmény nem kap. A pedagógus szakmai továbbképzés keretében elsősorban a legalább 120 órára, egy tanévre vagy annál hosszabb időtartamra szóló, pedagógus szakvizsgával záruló képzéseket támogatunk. Fontos továbbá, hogy az adott képzés illeszkedjen az iskola szakmai-módszertani megújulását célzó pályázati tevékenységekhez (pl. TÁMOP 3.1.4), projektekhez (pl. kompetencia alapú oktatás, IKT eszközök használata). Konferenciákon, szakmai tájékoztatókon (pl. a minden évben megrendezett Gyakorlóiskolák Országos Konferenciája) tematikától függően részvételi díj és az utazás költségeinek megtérítésével támogatjuk a munkaközösségek által delegált kollégák részvételét. Az igényt a nevelési igazgatóhelyettesnek megfelelő időben jelezni kell. A rendezvényen szerzett információkról a résztvevők szakmai közösségük tagjait utólag, nevelőtestületi értekezlet (belső továbbképzés) formájában tájékoztatják. Az iskola igazgatója továbbképzési tervet készít az intézmény pedagógusaira vonatkozóan. A dokumentumot minden tanév elején felülvizsgálja, aktualizálja.

53

XXXI. FEJEZET A pedagógus munka elismerése Minőségi munkavégzésért járó jövedelem-kiegészítésben részesülhet a törvényi rendelkezéseknek megfelelő mértékben az a pedagógus, aki részt vállal az intézmény minőségbiztosítási feladatainak ellátásában. Fedezetéül az intézmény teljesítménymotivációs pályázatokon való sikeres részvétele szolgál. Rendszeres vagy egyszeri jövedelem-kiegészítésben részesülhet az a pedagógus munkakörben kinevezett közalkalmazott, aki: 

    

     

szaktanárként, tanítóként, napközis nevelőként, szakvezetőként, könyvtárosként az oktatónevelő munkában kiemelkedő teljesítményt nyújt (bemutató órákat, délutáni foglalkozásokat, nyílt napot tart; tanítványait eredményesen felkészíti tanulmányi versenyekre; aktívan részt vesz szakmai munkaközössége feladataiban, a nevelőtestületi határozatokat következetesen érvényesíti munkájában); folyamatos önképzéssel, továbbképzéseken való részvéttel fejleszti tudását, segíti az iskola minőségi munkájának emelését; részt vesz az iskola tartalmi megújítását segítő programokban (pályázatok, tantervek); az iskolában rendezvényeket kezdeményez, a hagyományos rendezvények lebonyolításában átlagon felüli teljesítményt nyújt (ünnepélyek, kulturális és művészeti bemutatók, erdei iskola, táborok, sportrendezvények); osztályfőnökként eredményes munkát végez (jól szervezett közösségi megmozdulásokat tart, a családokkal folyamatos a kapcsolata, segíti a tanulók pályaválasztását, olyan kapcsolatot épít ki a tanulókkal, amely az osztály közösséggé szervezését elősegíti); szaktanárként, tanítóként szervezi, segíti a tanulóifjúság demokratizmusának, felelősségének kialakítását, a tanulók önfegyelmének, viselkedéskultúrájának kialakításában aktívan részt vesz (az iskolai szintű rendezvények, diákönkormányzati, szabadidő-szervező munka); a hátrányos helyzetű, illetve a nehéz helyzetbe jutott tanulókkal való foglalkozásában eredményes; szakvezetőként a tanárjelöltekkel a szakmai és módszertani együttműködésen túl az emberi kapcsolattartásban is példamutató; aki szaktanárként, tanítóként az iskola tanárképző munkájában részt vállal; az évközi tanulmányi rendezvények lebonyolításában részt vállal (felvételik, szaktárgyi tanulmányi versenyek, egyéni vagy csoportos tanulói pályázatok); az iskola szervezeti életének kialakításában, megszervezésében az egész tanévben kifogástalan munkát végez (ügyelet, órarend, helyettesítés, tanulói kíséret, felügyelet); folyamatosan olyan munkát végez, amely révén az iskola anyagi lehetőségei bővülnek, tárgyi feltételei javulnak. a rendszeres vagy egyszeri jövedelem-kiegészítésre az igazgató által megjelölt szempontok alapján a munkaközösség-vezetők írásbeli javaslatot tesznek a munkaközösségek véleménye alapján, az igazgató változtatási jogával.

54

Nem részesülhet jövedelem-kiegészítésben, aki:   

fegyelmi büntetésben részesült (munkaköri feladatát nem teljesítette, közalkalmazotti kötelezettségét megszegte); a tárgyévben fegyelmi büntetést kap, attól azonnali hatállyal vissza kell vonni a jövedelem-kiegészítést; az adott évben munkáját úgy végzi, hogy két alkalommal írásbeli figyelmeztetést kapott az iskola működési rendjének megsértése miatt (pl. ügyeleti mulasztás, késés stb.).

XXXII. FEJEZET A tanulók jutalmazása, fegyelmezése, díjazása A jutalmazás elvei:      

kiemelkedő tanulmányi eredmény; tanulmányi versenyeken, egyéni pályázatokon való eredményes szereplés; kiemelkedő sportteljesítmény; az osztály vagy az iskola közösségéért végzett munka; kiemelkedő szorgalom; kiemelkedő példás magatartás.

A jutalmazás formái: 

Dicséretek: -



Szaktanári dicséret; Osztályfőnöki dicséret; Igazgatói dicséret.

Kitüntetések, elismerések: -

Nevelőtestületi dicséret; Kiváló Kisdiák; Kitűnő Tanuló; Kiváló Diák; A SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola kiváló képviselője; A SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola jó tanulója, jó sportolója.

Könyvjutalomban és oklevélben részesülnek a tanulók:  Kitűnő Tanuló és Kiváló Kisdiák kitüntetések alkalmával;  példás magatartás és szorgalom, valamint kiváló tanulmányi eredmény elérésekor;  A SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola kiváló képviselője és a SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola jó tanulója, jó sportolója cím elnyerésekor.

55

Érmet és könyvjutalmat kapnak a Kiváló Diák címmel kitüntetettek (a nyolcadik évfolyamon osztályonként egy-egy tanuló). Könyvjutalomban részesülnek:  a tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményt elért tanulók;  a DÖK munkájában kiváló munkát végző tanulók. Oklevélben részesülnek:  az iskolai rendezvényeken (sport, egyéb szabadidős rendezvények; Ságvári-nap stb.) kiemelkedő teljesítményt nyújtók;  az aktuális tanévben kitűnő tanulmányi eredményt elért tanuló. Egyéb tárgyjutalmat kapnak a sportrendezvényeken, hulladékgyűjtésben stb. kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók. Tárgyjutalmat vagy anyagi támogatást kapnak az iskola alapítványától az általuk meghirdetett programokon való eredményes szereplésért a tanulói közösségek. A szaktanárok az osztályfőnöknek, munkaközösség-vezetőnek jelzik az oklevél, jutalomkönyv igényüket, akik a nevelési igazgatóhelyettessel összesítik azokat a tanév végi osztályozó konferenciáig bezárólag. Kitüntetésekről általános dicséretekkel való elismerésről előzetes egyeztetés után a tanév végi osztályozó konferencián születik döntés. A tanulók fegyelmezésének formái és alkalmazásának elvei Formái:     

Szaktanári írásbeli bejegyzés; Osztályfőnöki vagy szaktanári írásbeli figyelmeztetés írásban; Osztályfőnöki intés; Igazgatói figyelmeztetés, intés; Nevelőtestület előtti megrovás.

Fegyelmező intézkedések Szaktanári írásbeli jelzés: a napló mellékleteként használt füzetbe kerül a bejegyzés akkor, ha a tanuló órák alatt fegyelmezetlen magatartásával zavarja a munkát; - rendszeresen készületlenül jelenik meg az órán; - rendszeresen hiányos a felszerelése; - tiszteletlen magatartást tanúsít; - önhibájából elkésik az iskolából. A bejegyzést a szaktanár végzi, az osztályfőnökre nem háríthatja azt.

56

Osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetés írásban: a fent felsorolt írásbeli bejegyzések rendszeres előfordulásakor: szaktárgyak esetén a szaktanár, egyéb fegyelmezetlenség, rendbontás esetén, általános elmarasztalás céljából az osztályfőnök a figyelmeztetést a tanuló tájékoztató füzetébe vagy ellenőrzőjébe írja. Az elmarasztalás jellegétől függően a tanuló havi magatartás vagy szorgalom jegyébe beszámítandó! Osztályfőnöki intés: a tanuló tanulmányi előmenetelét és magatartását ért ismétlődő, illetve súlyosbodó kifogások esetén, vagy az iskola Házirendjében szabályozott normák szándékos figyelmen kívül hagyása esetén az osztályban tanító szaktanárok véleményének a meghallgatásával az osztályfőnök adja. Egyszeri rendkívüli szabálysértés miatt is adható abban az esetben, ha a tanuló az osztályközösségén belül olyan fegyelmi vétséget követ el, amely rontja az iskola hírnevét. Az elmarasztalás jellegétől függően a tanuló félévi magatartás vagy szorgalom jegyébe beszámítandó! Igazgatói figyelmeztetés, intés: osztályfőnöki intés, megrovás után, amennyiben a tanuló javulásra nem mutat szándékot. Egyszeri rendkívüli szabálysértés miatt is adható abban az esetben, ha a tanuló az iskolában olyan kirívó magatartást tanúsít (pl. trágár beszéd, agresszivitás, szélsőségesen kirívó külső megjelenés stb.), amely nem egyeztethető össze az iskola működésével, házirendjével. Az elmarasztalás jellegétől függően a tanuló tanév végi magatartás jegyébe egy egész jegy levonásával beszámítandó! Nevelőtestület előtti megrovás: Halmazati büntetésként (az előző fegyelmi intézkedések eredménytelenségekor) vagy egyszeri rendkívüli szabálysértés miatt adható abban az esetben, ha a tanuló az iskolában vagy az iskolán kívül az iskola hírnevét rontó magatartást tanúsít (pl. lopás, szándékos rongálás, csavargás, saját és mások testi épségének veszélyeztetése, dohánnyal, kábítószerrel, alkohollal való visszaélés stb.). A tanuló magatartásának értékelése: rossz.

XXXIII. FEJEZET Védő-óvó előírások Jogszabályi hivatkozások A munkavédelemmel kapcsolatos általános és alapvető munkahelyi, munkáltatói és munkavállalói követelményeket a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), valamint a végrehajtásról rendelkező 5/1993. MüM rendelet tartalmazza. Ezek kiegészülnek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet tanulói munkavédelemmel kapcsolatos szabályaival.

57

Gyerekekre, tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások A tanulók védelmének érdekében fontosak a következők:   

munkahely kialakításánál az emberi tényező figyelembevétele (gyermek-egészségügyi és ergonómiai szempontok érvényesítése a tanórai és szünet alatti magatartások szabályozásában); veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel (vascső burkolása puhább anyaggal, kiálló végek tompítása, csúszós felületek megszüntetése); az oktatás teljes folyamatára kiterjedő balesetmegelőző stratégia, amely kiterjed az oktatásszervezés egész folyamatára (épületen belüli közlekedés), az alkalmazott oktatásiképzési technológiákra (például monitor-szűrő alkalmazása) a tanulási körülményekre (például világítás), a kollektív műszaki védelemre (pl. védőkorlát alkalmazása).

A tanulókkal ismertetni kell:   

a veszélyek elkerülése érdekében előírt magatartási szabályokat (mihez nem szabad nyúlni, hova nem szabad lépni, hogyan kell az iskolában, folyosón, szaktantermekben (kémia, fizika, biológia), tornateremben, iskolaudvaron viselkedni); nem elkerülhető veszélyek értékelését (balesetveszélyes szituációkban követendő magatartás leírása); a veszélyek keletkezési helyükön történő elkerülésének lehetőségeit (pl. nyitott ablaknál, tömegben való tartózkodás magatartási szabályait).

A tanulók az iskolában minden tanévben önkéntes alapon tanuló-balesetbiztosítást köthetnek. Pedagógusokra, iskolai dolgozókra vonatkozó munka- és balesetvédelmi szabályozás A munkavégzés tárgyi feltételeinek megfelelőségét biztosító eljárások, mechanizmusok (kiemelkedő vagy tipikus veszélyforrások: lépcsőház, sportpálya, kerítés, emeleti ablakok figyelemmel kísérésének és ellenőrzésének rendje, alkalmazottak dohányzóhelyének a gyermekektől távol, tanulóktól elkülönített helyen kijelölése). Egyéni védőfelszerelések, védőital, védőkenőcs juttatási rendje (Mvt. 18. §) (pedagógusoknak köpeny, konyhai dolgozónak kézkrém, melegben védőital biztosítása). Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton való részvétel kötelezettsége. A munkavédelmi oktatás rendje Biztosítani kell valamennyi pedagógus, iskolai dolgozó, tanuló, egyetemi hallgató, iskolával munkakapcsolatban álló külső iskolahasználó személy munkavédelmi oktatását, és az oktatásban való részvételt aláírással kell hitelesíteni. Munkabalesetekkel kapcsolatos jelentési kötelezettség Minden balesetet jegyzőkönyvezni kell, és azt el kell juttatni a fenntartóhoz. 58

XXXIV. FEJEZET Rendkívüli események esetén szükséges teendők Tűz esetén az iskola tűzvédelmi szabályzatában leírtak szerint kell eljárni. A TŰZRIADÓ TERV tartalmazza a tűz esetén szükséges teendőket. Teendők bombariadó esetén A bombariadót csengetéssel jelzi az igazgató, vagy az általa megbízott személy. A csengetés módja: rövid-hosszú, … A jelzést követően a gyerekek felöltöznek és az órát tartó nevelő irányításával levonulnak az utcára. Ha azonnal el kell hagyni az épületet, a jelzés folyamatos hosszú csengetés. A levonulást követően a tanárok mindaddig az osztályokkal maradnak, amíg az épületbe vissza nem lehet térni. Ha a riasztás szünetben történik a következő órát tartó nevelő viszi ki az iskolából gyerekeket. A felső tagozat az Aradi vértanúk terére, az alsó tagozat a Honvéd térre vonul! A riasztást követően az épületben minden ajtó zárját ki kell nyitni, biztosítva ezzel a rendőrség zavartalan munkáját. Bombariadó esetén utasítást adó személyek:  igazgató;  igazgatóhelyettesek. Az épület kiürítését követően a portás a kapukat bezárja. Az épületben ezután csak a rendőrök és az őket segítő felnőttek tartózkodhatnak. A rendőrség munkájának végeztével az igazgatónak, illetve helyettesének adhat engedélyt az iskolába történő visszatérésre. Az ő utasításukra az osztályok azokba a termekbe vonulnak, melyekbe a riasztáskor tartózkodtak. A nevelők kicsöngetésig az osztályokkal maradnak. Az osztálynaplóba be kell írni a bombariadó tényét, az óraszámot kihúzzuk. Az elmaradt órák pótlásának módjáról, megszervezéséről a nevelési feladatokkal megbízott igazgatóhelyettes gondoskodik. gondoskodunk.

59

XXXV. FEJEZET A szelektív hulladékgyűjtés rendje Iskolánk a közelmúltban elnyerte az „ökoiskola” státuszt. Intézményünkben kiemelt figyelmet fordítunk a szelektív hulladékgyűjtésre. Minden tanév elején az osztályfőnökök az osztályfőnöki órák illetve a szülői értekezletek keretében tájékoztatják az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a tanulókat és szüleiket. Az iskola számos pontján szelektív hulladékgyűjtőket helyeztünk el. Használatukhoz a kifüggesztett plakátok is segítséget nyújtanak. A tanév során (külső partnerek bevonásával) előadásokat és kiállításokat szervezünk a tanulók és a pedagógusok részére e témában. Tanulóink tanulmányi kirándulások során megismerhetik a hulladékgazdálkodással foglalkozó üzemeket is (pl. hulladékfeldolgozó, szennyvíztisztító). Az iskola portája előtt elhelyezett speciális gyűjtőben a használt elemek leadására is lehetőség nyílik, ezzel is erősítve a diákok (és szüleik) környezettudatosságát.

60

MELLÉKLETEK

61

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Intézményvezető

Igazgatóhelyettes

Igazgatóhelyettes

Minőségi vezető

Minőségfejlesztési csoport

SZMSZ-t felülvizsgáló csoport Pedagógiai Programot felülvizsgáló csoport

Önértékelő csoport (Comenius)

Kompetenciamérés csoport

Munkaközösség-vezetők

Nevelőtestület

62

Házirendet felülvizsgáló csoport

AZ IGAZGATÓHELYETTES MUNKAKÖRI LEÍRÁSA A munkakör célja: Az igazgató munkájának segítése az iskolavezetés szerteágazó feladatainak ellátásában, az egyes munkaterületeken a vezetői munkamegosztásban rögzített teljes hatáskörrel való irányítása, az igazgató távollétében, annak teljes jogkörrel és felelősséggel járó helyettesítése. -

Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében. Munkájával és magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához.

-

Részt vesz a pedagógiai program kialakításában.

-

Részt vesz az iskola minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában, megvalósításában.

-

Részt vesz az intézmény éves munkatervének elkészítésében.

-

Részt vesz a szakmai munkaközösségek munkájának irányításában, segítésében, ellenőrzésében.

-

Folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátítására.

-

Részt vesz a nevelők minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait (a felelősségre vonás vagy elismerés kezdeményezésével is) közli az intézmény igazgatójával.

-

Javaslatot tesz jutalmazásra.

-

Az igazgató kérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek rendezvényein. Alkalmanként meghatározott tárgyalási, javaslattételi, döntési, aláírási jogkörrel rendelkezik.

A nevelési igazgatóhelyettes munkaköri leírása: -

Gondoskodik az illetmény- és bérügyekkel összefüggő pontos adminisztrációról (kinevezések, átsorolások, túlóra-kimutatás, munkaidő-keret ill. teljesítménymutató számítása).

-

Rendben tartja a hatályos törvényeket és rendeleteket tartalmazó kiadványokat (törvénytár, közlönyök), feljegyzést készít az iskola működését szabályozó fontosabb rendeletek lelőhelyéről.

63

-

Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését. Gondoskodik róla, hogy a pedagógusok hozzájussanak a szükséges nyomtatványokhoz.

-

Gondoskodik az első osztályosok beírásával kapcsolatos feladatok ellátásáról. Fokozott figyelemmel kíséri az első osztályosok munkáját.

-

Elkészítteti az iskolai órarendet, tantárgyfelosztás elkészítésében.

-

Elkészíti a statisztikát.

-

Naprakészen vezeti vezetőtársaival vagy az iskolatitkárral az iskola dolgozóinak személyi anyagát.

-

Gondoskodik arról, hogy minden információt megismerjenek a pedagógusok.

-

Felelős a helyettesítések megszervezéséért.

-

Felelős az osztályozó vizsgák és különbözeti vizsgák, tanulmányi versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért.

-

Szervezi és lebonyolítja az iskolánk által hagyományosan szervezett „Bábel” városi műfordító versenyt. Gondoskodik a feladatok összeállításáról, a tanulók munkáinak értékeléséről, a jutalmazásról.

-

Előkészíti az oktató-nevelő munka félévi és tanév végi értékelését. Gondoskodik a kitüntetett tanulók okleveleiről és könyvjutalmaik beszerzéséről.

-

Segíti a diákönkormányzat munkáját, részt vesz üléseiken, tájékoztatja a diákok képviselőit az iskolavezetés és a nevelőtestület őket érintő döntéseiről.

-

Szervezi és irányítja a tanárjelöltek tanítási gyakorlatra történő beosztását. Felügyeli a hallgatók munkáját, részt vesz a vizsgatanításokon. Regisztrálja a tanárjelöltek adminisztrációs munkáját, tanítási gyakorlatuk értékelését.

-

Részt vesz a minőségbiztosítás intézményi működtetésében azáltal, hogy összegyűjti a tanárjelöltek tanítási gyakorlatról alkotott írásos értékelését, részt vesz azok feldolgozásában, a további tervező munkában.

-

Figyelemmel kíséri és regisztrálja a pedagógus-továbbképzésben résztvevők teljesített óráit, összegyűjti a tanúsítványok másolatait. A teljesítésből eredő soros előrelépéseket, valamint a továbbképzésre elkülönített keretösszeg jogszerű felhasználását folyamatosan nyomon követi.

-

Az igazgatóval naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és a feladatokról.

terembeosztást,

64

ügyeleti

beosztást.

Segít

a

-

Koordinálja a pedagógusok tanórán kívüli tevékenységét.

-

Részt vesz a fenntartóval, illetve a társintézményekkel, továbbá a pedagógiai segítő és szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartásban.

-

Szervezi és koordinálja az intézményi kompetencia-méréseket.

-

Koordinálja a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatokat.

-

Közreműködik a belső szakmai és módszertani továbbképzések szervezésében, lebonyolításában.

-

Gondoskodik az iskolai fogadóórák, szülői értekezletek megszervezéséről.

-

Részt vesz az intézményi pályázatok figyelésében, elkészítésében, lebonyolításában.

A gazdasági igazgatóhelyettes munkaköri leírása Feladata: Az iskola gazdálkodási-fenntartási feladatainak törvényes és szakszerű biztosítása, a költségvetési keretek optimális felhasználása, az érvényes törvények és jogszabályok betartásának biztosítása. -

A költségvetésben rendelkezésre álló pénzügyi fedezet figyelembe vételével biztosítja az iskola működőképességét, gondoskodik a szakszerű, színvonalas és takarékos üzemeltetésről.

-

Gondoskodik az iskolaépület állagának megőrzéséről, a berendezések, felszerelések biztonságos tárolásáról, javításáról, a takarékosság érvényesülésről.

-

Az intézmény egészére vonatkozó gazdálkodási és pénzügyi intézkedéseket tesz: részt vesz a költségvetési előirányzatok tervezésében azáltal, hogy összegyűjti és továbbítja a fenntartó részére a szükséges létszámadatokat a normatív támogatáshoz.

-

Felelős az intézmény jogszerű működését biztosító pénzügyi, házipénztári, leltári, belső ellenőrzési szabályzatok betartásáért.

-

Figyelemmel kíséri a felújítási munkálatokat, a kivitelező költségvetéseinek tárgyszerűségét és szabályosságát, ellenőrzi a benyújtott számlákat számszaki és tartalmi vonatkozásban.

-

Biztosítja az intézmény kezelésében lévő vagyontárgyak, álló- és fogyóeszközök nyilvántartását, az intézmény igazgatójával történt egyeztetés után intézkedik a szükséges anyagok, berendezések, felszerelések beszerzéséről, pótlásáról. 65

-

Szervezi és ellenőrzi az iskola bevételnövelő tevékenységét, egyeztetve ezeket az iskola igazgatójával és nevelőtestülettel.

-

Részt vesz a munkaerő-gazdálkodási terv elkészítésében.

-

Javaslataival segíti az igazgatót a béralap takarékos és szakmailag hatékony felhasználásában.

-

A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére.

-

Ellenőrzi az iskolai tanszer- és taneszköz-ellátást.

-

A nyolcadik osztályok osztályfőnökeivel és a pályaválasztási felelős pedagógussal gondoskodik a központi középiskolai beiskolázás lebonyolításáról (beiskolázási szülői értekezlet, jelentkezési lapok kitöltése, továbbítása, módosító kérelmek).

-

Ellenőrzi az ingóvagyon kezelésével kapcsolatos feladatokat készletnyilvántartások, anyagszámadások, selejtezések előkészítése).

-

Gondoskodik a napi kisebb összegű kifizetésekről, annak a fenntartói rendelkezések szerinti pontos elszámolásáról.

-

Intézkedik a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi előírások betartásához szükséges eszközök beszerzéséről.

-

Nyilvántartja a technikai dolgozók munkából való távolmaradását.

-

Elkészíti a dolgozók éves szabadságolási tervét, elkészíti a munkabeosztást a tanítási szünetek idejére.

-

Felelős a rendezvények, ünnepélyek előkészítéséért, rendjéért, színvonaláért.

-

Megszervezi és ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, udvar rendjét és biztonságát, szükség esetén pedagógiai vagy fenntartói intézkedést kezdeményez.

-

Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti a napközis étkeztetés rendjét, a higiéniai, mennyiségi és minőségi követelmények betartását. Tapasztalatairól tájékoztatja az igazgatót.

-

Az igazgatóval naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és a feladatokról.

-

Időszakosan illetve évente az intézményvezető kérésére beszámol a nevelőtestület előtt az egyes költségvetési előirányzatok felhasználásról.

-

Közreműködik a tanév eleji és októberi statisztikák elkészítésében. 66

(szakleltárak,

-

Részt vesz az intézményi pályázatok figyelésében, elkészítésében, lebonyolításában és az elszámolásban.

-

Részt vesz a bérügyekkel kapcsolatos adminisztráció elkészítésében: túlóra-kimutatás, munkaidő-keret, teljesítmény-mutató számítása.

67

JEGYZŐKÖNYV NEVELŐTESTÜLETI ÉRTEKEZLETRŐL

Készült:

2010. január 28-án a SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola irodáján.

Jelen vannak:

Dr. Sipos Ibolya, igazgató pedagógusok a jelenléti ív szerint

I. SZMSZ-átdolgozás: - Molnár László igazgatóhelyettes 1. Bekerülő pontok: -

-

munkaidő-nyilvántartás rendje - haladási napló - portai ív - teljesítménymutató - értekezletek Tanítás nélküli munkaórák számozása Ingyenes tk-ellátás rendje Térítésköteles tanfolyamok Szakmai munkaközösségek együttműködése Nevelő-oktató munka belső ellenőrzési rendje Szelektív hulladékgyűjtés rendje OM-azonosító Szabadság rendje Munkarend Igazgatóhelyettesek munkaköri leírása SNI gyermekek

2. Módosítás: -

Bábel-verseny megnevezése Ságváris bál Iskola alapadatai Folyosói ügyeleti rend Nevelőtestületi szavazások rendje Munkacsoportok meghatározása – ökoiskola pl. Ünnepélyek – megemlékezések rendje, szintje 68

-

Továbbképzések

3. Kivételre kerülő pontok -

Szabadidőszervezés Ortutay-felügyelet Felsős tanulószoba Könyvtári klub

A nevelőtestület szavazott a módosított SZMSZ elfogadásáról. A nevelőtestület a módosításokat egyhangúlag elfogadta. Szavazás: igen: 100%

tartókozás: 0 fő

nem: 0 fő

II. TÁMOP 3.1.5-09/A/2 pályázat ismertetése – Molnár László igazgatóhelyettes A pályázatba bevont (a képzésben érintett) kollégák névsora: -

Kormányosné Horváth Ivett Dr. Hegyiné Szabó Szilvia Semjényiné Visy Ágnes

A nevelőtestület szakmai szempontból támogatja a felsorolt kollégák pályázatban való részvételét (továbbképzésüket). A nevelőtestület az alábbi szavazási adatokkal hozzájárult a felsorolt kollégák pályázatban való részvételéhez (továbbképzésükhöz). Jelen van: 45 fő igen: 42 fő

tartózkodás: 3 fő

nem: 0 fő

III. Minőségirányítási program – pedagógusértékelés - Streitmann Judit 1. -

Főállású könyvtáros értékelő lapja a munkaköri leírás alapján igen: 100%

tartózkodás: 0 fő

nem: 0 fő

-

Tanárértékelések februárban lesznek

-

Kérdőívek dobozzal együtt kerülnek kiosztásra a szülői értekezlet előtti napon. A hiányzókét vissza kell hozni üresen. A kitöltötteket a felelősöknek kell leadni. 69

-

Diákok kérdőíve – osztályfőnöki órákon.

2. Alapítványi ülés: Elnökváltás történt, a kuratórium lemond, jelentkezőket várnak. IV. Alapítványi hangverseny bevételéből eszközbeszerzés lehetséges. V. 3 hetet meghaladó projekt – Özvegy Judit -

Fehértó élővilága Vízzel kapcsolatos kísérletek – vízszennyezéssel kapcsolatos megfigyelések 2010. április 8-16-ig folyamatosan. Osztályfőnöki órákon előadásokat hallgatnak a gyerekek.

VI. I. félév nevelő-oktató munkájának értékelése – Dr. Sipos Ibolya 1. -

22 osztály, 617 fő tanuló, 54 pedagógus (4. és 8. évfolyamon 2-2 osztály van, 3 lenne optimális). Átvétel nem volt tanév közben Jövőre az 5. osztályokat bontjuk, valamint 3 első osztály lesz 2 fő pedagógus munkaerőre van még szükség 1 fő SNI gyerekkel foglalkozó pedagógus szükséges Molnár Katalin helyére Az alapító okiratban módosult: 22 → 24 osztály Tanulók létszáma 650 főre módosult (620-ról)

2. -

-

Konferenciák: - osztályonként jó néhány kiemelkedő teljesítmény - magatartásbeli problémák - felső tagozat – örök probléma a magatartás- és szorgalomjegyekkel Bukás nem volt; 8. és 6. osztályosok felvételin vegyesen teljesítettek. Hiányzás: kiugró nem volt.

3. -

Pályázat TÁMOP: - szervezési nehézségek - késtek a tanácsadók - új tananyagtartalmak ismerhetők meg - digitális tananyagtartalmak megismerése - csoportszervezési formák - új oktatási módszerek - új belépő osztállyal gyarapszik a TÁMOP-os osztályos száma

70

4. -

Ügyeletek – legyünk ott a kijelölt helyen. Szelektív hulladék: nem jól gyűjtöttük szelektíven. Nálunk minden hulladék kommunális. Osztályfőnöki órákon beszéljünk erről a gyerekekkel! Adminisztrációt pótolni Tanulmányi kirándulások voltak Tanulói hangverseny Tanulmányi versenyek zajlanak Bábel-eredmények kerüljenek fel a honlapra! Sítábor szervezése megtörtént – 2 busznyi gyerek Alsós munkaközösség óvodásokat fogad

-

II. félévben létszámrendezés Egy állandó alsós terem kell még 2010. január 17-én visszaérkezett a jóváhagyott felújítási pályázat elfogadása, valamint 58 m Ft Selejtezés legyen!

5. -

Dr. Katonáné Papp Éva – iskolapszichológusi feladatok - Honlapon megjelenik a hétfői és szerdai időpont - Szülői tájékoztatás és megkeresés – faliújság - Hétfő (febr. 1.) önbizalom-önértékelés - Egyéni v. csoportos beszélgetés - Terápiát nem tarthat egyénileg, csak csoportosan általános témában. A helyzet felmérésében és helyes szakemberekhez való irányításban van szerepe. -

Szerda: 14.00-14.15 gyermekjóga-tehetséggondozás Szerda: 14.45-15.30: ördögbot mozgásterápiás foglalkozás (március eleje) Szülőknek- akiket felírtunk – értesítést küldünk, felkeltjük érdeklődésüket.

K.m.f. …………………………. Semjényiné Visy Ágnes jegyzőkönyvvezető

………………………. Tary Gábor jegyzőkönyv-hitelesítő

……………………. Özvegy Judit jegyzőkönyv-hitelesítő

…………………………… Dr. Sipos Ibolya igazgató 71

ZÁRADÉK Az SZMSZ módosítására az alábbiak szerint kerül sor:   

az intézményi működés bármely területén változás következik be; megváltozik az SZMSZ tartalmi szabályozása; az érintettek kezdeményezésére megfelelő indoklással.

Az SZMSZ módosítását kezdeményezhetik:  

az intézmény pedagógus és egyéb munkakörben foglalkoztatott dolgozói; az intézmény vezetője. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

1. Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát az iskola nevelőtestülete az XX.232-4./2009-2010. ügyiratszámú jegyzőkönyv megállapítása szerint 45 igen 0 nem szavazati aránnyal, a jegyzőkönyvben tételesen felsorolt módosítások megtárgyalása után fogadta el 2010 január 28-án. 2. Az Iskola Szülői Közössége véleményezési jogával élve módosításokat javasolt az SZMSZ tervezetében, melyeket azok megtárgyalása után a nevelőtestület is elfogadott. Az Iskola Szülői Közössége külön határozatot fogalmazott meg, melyet az SZMK elnöke aláírásával hitelesített. 3. Az Iskola Diákönkormányzata egyetértett a tanulókkal kapcsolatos SZMSZ tartalommal. Az Iskola Diákönkormányzata külön határozatot fogalmazott meg, melyet az SZMK elnöke aláírásával hitelesített. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyó nyilatkozata után válik érvényessé, attól a naptól kezdve hatályos. Szeged, 2010. január 28 ................................................................ Ph. igazgató

72

A Szegedi Tudományegyetem, mint az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola fenntartója határozatával az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát 2010. február 3-án elfogadta. Ezt külön aláírt határozat hitelesíti.

................................................................ igazgató

Ph.

73