SZMSZ III. számú melléklete A Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatóira vonatkozó Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat A Sárospataki Református Teológia Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011 évi CCIV. törvény (a továbbiakban Nftv.) és a Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményeiről szóló 2007. évi III. törvénye alapján az Akadémia Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiakban állapítja meg: A szabályzat hatálya 1.§ (1) A szabályzat személyi hatálya kiterjed a Sárospataki Református Teológiai Akadémia hallgatójára az akkreditált felsőoktatásban egységes osztatlan egyetemi szintű, az alapképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő személyre, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. (2) E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell a Sárospataki Református Teológiai Akadémián tanulmányokat folytató, hallgatói jogviszonyban álló személyekre, valamint azokra, akiknek hallgatói jogviszonya megszűnt vagy szünetel, feltéve, hogy a hallgatói jogviszony fennállása alatt fegyelmi vétséget követtek el, az Akadémia vagyonában kárt okoztak, vagy az Akadémia működési körében tanulmányaikkal összefüggésben kárt szenvedetek. A fegyelmi vétségek 2.§ (1) Fegyelmi vétséget követ el a hallgató, ha a) a hallgatói jogviszonyából származó kötelességét, hallgatói és teológusi fogadalmát, az intézmény valamely szabályzatát, internátusi házirendet vétkesen és súlyosan megszegi, b) a református keresztyén erkölccsel összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít, c) református értékeinket támadó törekvéseket képvisel, d) nyilvánosan közbotrányt okozóan viselkedik, e) bűncselekményt követ el, illetve egyházi vagy állami büntetőjogi jogerős (bírói) ítélet hatálya alatt áll. (2) Fegyelmi eljárást kell indítani az Sárospataki Református Kollégiumon belüli magatartás miatt az ellen, aki a Kollégium által működtetett létesítmények (internátusok, könyvtár stb.) rendje ellen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul vét. (3) Fegyelmi eljárás indítható a hallgató Akadémián kívüli magatartása miatt, ha az az Akadémiai hallgatói jogállásával összeegyeztethetetlen, a Kollégium jó hírnevét súlyosan sérti vagy veszélyezteti. (4) Nem tekinthető fegyelmi vétségnek az olyan kötelességszegés, amelyhez a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat fűz hátrányos jogkövetkezményt. A fegyelmi büntetések 3.§ (1) A hallgató fegyelmi határozatban a következő fegyelmi büntetésben részesíthető: a) megrovás, b) a tanulmányi vagy egyéb jogcímen juttatott ösztöndíj csökkentése, illetőleg megvonása, egyéb, nem szociális támogatás jellegű anyagi kedvezmények, juttatások (kollégiumi elhelyezése, tandíjmentesség, tandíjkedvezmény, kollégiumi díjtámogatás, lakhatási támogatás) csökkentése vagy megvonása,
1
c) eltiltás meghatározott időre az Akadémián folytatott tanulmányoktól, d) kizárás a z Akadémiáról. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetés időtartama az öt hónapot nem haladhatja meg. (3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eltiltás időtartama legfeljebb négy tanulmányi félévnek megfelelő oktatási időszak lehet. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb egy évi próbaidőre, részben vagy egészében felfüggeszthető. 4. § Bűncselekmény elkövetése esetén a fegyelmi felelősség megállapításának és fegyelmi büntetés kiszabásának nem feltétele a büntetőeljárásban meghozott jogerős, bűnösséget megállapító ítélet. Ha a tényállás egyébként is tisztázható, a fegyelmi határozat a büntetőeljárás befejezése, ill. jogerős határozat vagy ítélet hiányában is meghozható. 5. § A fegyelmi büntetés kiszabása helyett - az eljárás megszüntetése mellett - figyelmeztetés alkalmazható, ha az elkövetett vétség az eset összes körülményére - különösen a hallgató személyére, cselekménye indító okaira és az elkövetés módjára - tekintettel olyan súlyú, hogy a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is szükségtelen és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható. Ideiglenes eltiltás az előadások és a tanulmányi foglalkozások látogatásától 6. § (1) A fegyelmi eljárás alá vont hallgatót a rektor indokolt esetben a fegyelmi határozat jogerőre emelkedéséig eltilthatja az előadások és más tanulmányi foglalkozások, valamint az Akadémia helyiségeinek látogatásától. Az eltiltott hallgató vizsgát sem tehet. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat alapján pótolható tanulmányi foglalkozástól a hallgatót eltiltani nem lehet. (2) Ha a fegyelmi eljárás nem kizárással vagy nem a tanulmányok folytatásától való eltiltással fejeződik be, az előadások vagy más tanulmányi foglalkozások látogatásától eltiltott hallgatónak módot kell adni az elmulasztott tanulmányi kötelezettségek - hátrányok nélküli - pótlására. A Fegyelmi Testület és a Fegyelmi Bizottság 7. § (1) Az Akadémia öttagú Fegyelmi Testületet alakít. (2) A Fegyelmi Testület három tagját, köztük elnökét a Szenátus választja az Akadémia alkalmazotti jogviszonyban álló oktatói közül. A Fegyelmi Testület kettő tagját az Akadémia hallgatói választják az Akadémiával hallgatói jogviszonyban állók közül. (3) A fegyelmi ügyben háromtagú Fegyelmi Bizottság jár el, amelynek egy tagja hallgatói jogviszonyban álló személy, elnöke a Fegyelmi Testület elnöke vagy az általa a Fegyelmi Testület tagjai közül kijelölt személy. A Fegyelmi Bizottság tagjait a Fegyelmi Testület elnöke a Fegyelmi Testület tagjai közül jelöli ki. A fegyelmi eljárás megindítása 8. § (1) A fegyelmi eljárás bejelentésre, vagy hivatalos tudomásszerzés alapján indul. (2) A fegyelmi eljárást a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a rektor indítja meg. A rektor az eljárás megindításáról írásbeli határozatot hoz, amelyben megjelöli a cselekmény lényegét. A határozatot megküldi a Fegyelmi Testület elnökének és az eljárás alá vont személynek. 2
(3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha az Akadémiának a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta öt hónap eltelt. (4) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy ellen ugyanabban az ügyben büntetőeljárás folyik, annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, kivéve, ha a tényállás egyébként tisztázható. (5) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy más felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, az érintett felsőoktatási intézményt az eljárás megindításáról a rektor haladéktalanul értesíteni köteles. (6) A fegyelmi vétség miatt, a hallgató ellen foganatosított eljárási cselekmény (fegyelmi eljárás elrendelése, idézés, meghallgatás stb.) az elévülést félbeszakítja. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik. A Fegyelmi Bizottság tagjának kizárása 9. § (1) Nem lehet a Fegyelmi Bizottság tagja olyan személy, aki az eljárás alá vont hallgató hozzátartozója vagy akitől az ügy elfogulatlan és tárgyilagos megítélése nem várható. (2) Az eljárás alá vont hallgató, vagy képviselője kizárási indítványt jelenthet be. A kizárásról a Fegyelmi Testület elnöke dönt. A fegyelmi vétség elbírálásának előkészítése 10. § (1) A fegyelmi vétség elbírálásának előkészítését a Fegyelmi Bizottság egy tagja vagy elnöke a rendelkezésére álló iratok alapján végzi. (2) Ha a fegyelmi ügy bonyolultsága indokolja, a Fegyelmi Bizottság elnökének javaslatára a rektor előadót – szükség esetén vizsgálóbiztost – jelöl ki az Akadémiával alkalmazotti jogviszonyban álló személyek közül a fegyelmi ügy eldöntéséhez szükséges bizonyítékok felkutatása és összegyűjtése végett. Az eljárás alá vont hallgató jogai 11. § (1) A fegyelmi eljárás alá vont személynek joga van szóban vagy írásban észrevételt tenni, ill. összefüggő védekezését előterjeszteni. (2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell arról, hogy – beismerő vallomása esetén – kérheti a részletes bizonyítás mellőzését, továbbá arról, hogy beismerő vallomása a büntetés kiszabásánál nyomatékos enyhítő körülmény. (3) A fegyelmi eljárás alá vont személy az eljárásban képviseletével az Akadémia hallgatóját, vagy a szabálysértési törvény képviseletre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően más személyt bízhat meg (megbízott képviselő). E jogáról tájékoztatni kell. (4) Ha az eljárás alá vont személy a nyilvános tárgyalás, ill. a részletes bizonyítás mellőzését kéri és az ügy a rendelkezésre álló iratok alapján is tisztázható, a vizsgálóbiztos, ill. a Fegyelmi Bizottságnak a fegyelmi ügy előkészítését végző tagja nem nyilvános ülés tartását kezdeményezi. A nem nyilvános ülés megtartásáról a Fegyelmi Bizottság a megfelelő idézés kibocsátása útján dönt. (5) A Fegyelmi Bizottság nem nyilvános ülésén a fegyelmi eljárás alá vont személyt érdemben meg kell hallgatni, kivéve, ha a személyes meghallgatás mellőzését írásban kérte. A fegyelmi tárgyalás 12. § (1) A Fegyelmi Bizottság a megalakításától, a vizsgálóbiztos kirendelése esetén a vizsgálóbiztos jelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül tárgyalást tart. 3
(2) A Fegyelmi Bizottság elnöke a fegyelmi eljárás alá vont személyt, megbízott képviselőjét írásban, a tanút, a szakértőt, valamint az ügy vizsgálóbiztosát legalább 3 nappal a tárgyalást megelőzően írásban vagy szóban idézi. (3) Az idézésben fel kell tüntetni a fegyelmi eljárás alá vont hallgató nevét, évfolyamát, a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét, valamint azt, hogy a címzettet milyen minőségben idézik. (4) Az idézésben a fegyelmi eljárás alá vont hallgatót tájékoztatni kell arról, hogy jogában áll védekezését írásban is benyújtania, továbbá utalni kell a képviselő választásának lehetőségére, valamint arra is, hogy távolmaradása a fegyelmi tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. (5) A fegyelmi eljárás alá vont személy távollétében a tárgyalás csak akkor tartható meg, ha ő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, vagy távolmaradását előzetesen alapos okkal nem indokolta. (6) A fegyelmi eljárás alá vont hallgató és képviselője az ügyre vonatkozó eljárás irataiba betekinthet, indítványokat terjeszthet elő, a megjelent tanúhoz és szakértőhöz kérdést intézhet. 13. § (1) A fegyelmi tárgyalás nyilvános. Közérdekből, vagy az eljárás alá vont hallgató érdekében a Fegyelmi Bizottság a hallgatóságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja. (2) A fegyelmi tárgyalást a Fegyelmi Bizottság elnöke vezeti. Ügyel a fegyelmi eljárás rendjének és a Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek megtartására, gondoskodik arról, hogy az eljárásban résztvevő személyek jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolhassák. 14. § (1) A Fegyelmi Bizottság elnöke a megjelentek számbavétele után megnyitja a tárgyalást és ismerteti a fegyelmi eljárás iratait. (2) Vizsgálóbiztos kirendelése esetén a vizsgálóbiztos előterjeszti az indítványát és megjelöli a vétkesség alátámasztását szolgáló bizonyítási eszközöket. (3) Ezt követően a bizottság meghallgatja az eljárás alá vont hallgatót. A fegyelmi eljárás alá vont hallgató meghallgatása alatt az ugyanazon eljárás alá vont - még meg nem hallgatott más hallgató, valamint a tanúk nem lehetnek jelen. A bizonyítás szabályai 15. § (1) A Fegyelmi Bizottság a bizonyítást a fegyelmi iratok alapján, vizsgálóbiztos eljárása esetén a vizsgáló biztos által benyújtott bizonyítási eszközök megvizsgálásával foganatosítja. (2) A fegyelmi eljárás alá vont személy minden bizonyítékkal és a vizsgálóbiztos minden indítványával kapcsolatban észrevételt tehet, további bizonyítási eszközök megvizsgálását indítványozhatja. (3) A fegyelmi eljárás alá vont személy védekezését összefüggően előterjesztheti, a meghallgatása során a tárgyaláson benyújtott, az ő fegyelmi felelősségével kapcsolatos iratokat megtekintheti. 16. § (1) Ha a fegyelmi eljárás alá vont hallgató a fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson beismeri, és e beismeréshez kétség nem fér, a további bizonyítást mellőzni kell. (2) Amennyiben további bizonyítás szükséges, a Fegyelmi Bizottság meghallgatja a tanúkat, szükség esetén a szakértőket, továbbá ismerteti a beszerzett iratokat. (3) A tanút nyilatkoztatni kell arról, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e, figyelmeztetni kell az igazmondás kötelezettségére és a hamis tanúzás következményére. (4) Ha a tanú vallomása a fegyelmi eljárás alá vont hallgató védekezésével vagy más tanúk vallomásával ellentétes, ennek tisztázását a – szükség esetén – szembesítéssel kell megkísérelni. 4
Határozathozatal 17. § (1) A Fegyelmi Bizottság zárt ülésen, szótöbbséggel határoz. (2) A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság elnöke a tárgyaláson szóban kihirdeti. A fegyelmi határozat 18. § (1) A Fegyelmi Bizottság a határozatát kizárólag a fegyelmi tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokra alapozhatja. (2) A Fegyelmi Bizottság a) megállapítja az eljárás alá vont hallgató fegyelmi felelősségét és fegyelmi büntetést szab ki; b) ha a fegyelmi felelősséget nem állapítja meg, az eljárást megszünteti. (3) A határozat bevezető részében meg kell jelölni az ügy számát, azt, hogy a határozatot az Akadémia Fegyelmi Bizottsága hozta, a hallgató nevét, aki ellen a fegyelmi eljárást elrendelték, valamint a fegyelmi tárgyalás helyét, idejét és azt, hogy a tárgyalás nyilvános volt-e. (4) A fegyelmi határozatot az indoklással együtt a Fegyelmi Bizottság elnöke 3 napon belül írásba foglalja és annak az eljárás alá vont személy és a rektor részére történő kézbesítését rendeli. (5) A Fegyelmi Bizottság a kihirdetett határozatát nem változtathatja meg, a határozat érdemét nem érintő név-, számítási vagy más hasonló hibákat azonban saját hatáskörében vagy kérelemre kijavíthatja. A fegyelmi felelősséget megállapító határozat 19. § (1) Fegyelmi büntetést kiszabó határozatot kell hozni, ha a Fegyelmi Bizottság megállapítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy fegyelmi vétséget követett el, és ezért vele szemben fegyelmi büntetés kiszabását látja szükségesnek. (2) A fegyelmi büntetést kiszabó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fegyelmi felelősségre vont hallgató nevét és személyi adatait, b) a fegyelmi vétség megjelölését, c) a kiszabott fegyelmi büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket, d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére. (3) A fegyelmi büntetés kiszabó határozat indoklásának tartalmaznia kell: a) megállapított tényállást, b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, c) a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményeket, d) azoknak a rendelkezéseknek a megjelölését, amelyek a fegyelmi büntetés alapjául szolgáltak. A fegyelmi eljárás megszüntetése 20. § (1) A fegyelmi eljárást megszüntető határozatot kell hozni, ha a) az elkövetett cselekmény nem fegyelmi vétség, vagy b) azt nem az eljárás alá vont személy követte el, c) a fegyelmi vétség elkövetése nem bizonyítható, d) a fegyelmi vétség elévült, e) az eljárás alapjául szolgáló cselekményt fegyelmi úton már jogerősen elbírálták, f) a Fegyelmi Bizottság a hallgatóval szemben büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz. (2) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: 5
a) a fegyelmi eljárás alá vont személy nevét és személyi adatait, b) a fegyelmi vétség megjelölését, amely miatt a fegyelmi eljárást elrendelték, c) az eljárás megszüntetésének kimondását, d) utalást a fellebbezés lehetőségére és annak határidejére. (3) A fegyelmi eljárást megszüntető határozat indoklásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek alapján a Fegyelmi Bizottság az eljárást megszüntette. A jegyzőkönyv és az eljárás határideje 21. § (1) A fegyelmi eljárás alá vont személy meghallgatásáról, a Fegyelmi Bizottság nem nyilvános üléséről és a fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell vezetni. (2) A fegyelmi tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (3) A jegyzőkönyv tartalmát a meghallgatott személyekkel ismertetni kell, akik annak kiegészítésével vagy helyesbítését kérhetik. 22. § A fegyelmi eljárás megindításától számított 30 napon belül érdemi határozatot kell hozni. A jogorvoslat és a végrehajtás 23. § (1) Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést másodfokon a Szenátus bírálja el. Fellebbezésre jogosult az eljárás alá vont személy és a rektor. (2) A fellebbezésnek halasztó hatálya van. (3) A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Szenátusnak címezve a Fegyelmi Bizottság elnökéhez írásban, három példányban kell benyújtani. 24. § (1) Ha a Fegyelmi Bizottság a határozatát kihirdetés útján közli, a fellebbezésre jogosult a jogorvoslati kérelmet nyomban bejelentheti, a fellebbezési jogáról lemondhat, illetve gondolkodási időt tarthat fenn. Ez utóbbi esetben a jogorvoslati kérelem benyújtási határideje a határozat kézhezvételétől számított 15 nap. (2) A fellebbezési határidő elmulasztását kellő indokkal további 8 napon belül igazolni lehet. Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni. (3) Fellebbezés hiányában az első fokú határozat jogerős és végrehajtható. (4) A fegyelmi büntetés végrehajtásáról és nyilvántartásáról a rektor gondoskodik. A másodfokú eljárás 24/A.§ (1) A fellebbezési határidő lejártát követően a Fegyelmi Bizottság elnöke a fellebbezést az eljárásban keletkezett iratokkal együtt megküldi a Szenátusnak. (2) A fellebbezést a benyújtásától számított 30 napon belül el kell bírálni. (3) a másodfokú eljárásban nem vehet részt a Szenátusnak az a tagja, aki az első fokú határozat meghozatalában részt vett. (4) A Szenátus az első fokú határozatot a) helybenhagyja, b) megváltoztatja, c) hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, d) hatályon kívül helyezi és a Fegyelmi Bizottságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítja. 6
(5) A másodfokú határozat a közlésével jogerős és végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a döntés bírósági felülvizsgálatát kérte. A határozat bírósági felülvizsgálata 24/B. § A hallgató a döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti annak közlésétől számított 30 napon belül anyagi vagy eljárási jogszabálysértésre hivatkozással. Az alkalmazandó eljárásra az Nftv. 58. § rendelkezései az irányadók. A mentesülés és a mentesítés 25. § (1) A fegyelmi büntetést a nyilvántartásból törölni kell és arról a hallgató nem köteles számot adni: - a 3. §(1) bekezdés a) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követő hat hónap elteltével, - a 3. §(1) bekezdés b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés kitöltését követő hat hónap elteltével, - a 3. §(1) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés időtartamának lejártát követő egy év elteltével, felfüggesztett fegyelmi büntetés esetén, ha a próbaidő eredményesen telt el. (2) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben kérelemre a rektor mentesíti a fegyelmi büntetésben részesült hallgatót a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés alól, feltéve, hogy annak jogerőre emelkedése óta legalább 3 év eltelt. Ebben az esetben a büntetést a nyilvántartásból törölni kell. (3) A juttatás (egyéb kedvezmények) újra folyósításáról a Rektori Hivatal intézkedik. II. A kártérítési (anyagi) felelősség A hallgatók kártérítési felelőssége 26. § (1) A hallgató tanulmányai folytatásával összefüggésben az Akadémiának, a Kollégiumnak, az internátusnak illetőleg gyakorlati oktatásban való részvétel esetén a foglalkoztatónak jogellenesen okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik (2) A hallgató vétkességét, a kár bekövetkezését, illetve mértékét, valamint a kár és a jogellenes magatartás közötti okozati összefüggést az Akadémiának, illetve a foglalkoztatónak kell bizonyítania. A felelősség mértéke 27. § (1) Szándékos károkozás esetén a hallgató a teljes kárt köteles megtéríteni. (2) Gondatlan károkozás esetén a hallgató felelőssége korlátozott. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének 50 %-át. (3) A hallgató vétkességére tekintet nélkül teljes kártérítési felelősséggel tartozik a jegyzékekkel vagy átvételi elismervénnyel – visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel – átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ, vagy kezel. 28. § (1) Mentesül a hallgató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy az Akadémia vagy foglalkoztató, internátus a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. 7
(2) A kár (hiány) keletkezését, illetve mértékét az Akadémiának, vagy a foglalkoztatónak kell bizonyítania. Az Akadémia kártérítési felelőssége 29. § (1) Ha a hallgatót a tanulmányok folytatásával összefüggésben vagy a gyakorlati oktatás során kár éri, az Akadémia köteles a kárt megtéríteni. A kártérítés kiteljed a hallgató közeli hozzátartozójának a káreseménnyel összefüggésben felmerült káraira és indokolt költségeire, illetve a hallgató elmaradtjövedelmére is. (2) A kar bekövetkezését, illetve mértékét, továbbá azt, hogy a károkozás a tanulmányok folytatásával összefüggésben, illetve a gyakorlati oktatás során keletkezett, a hallgatónak kell bizonyítania. (3) Mentesül az Akadémia a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy ha azt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Az Akadémiának a hallgató által okozott kárért való felelősség megállapításának rendje 30. § A kártérítési (anyagi) felelősség megállapítására irányuló eljárás (a továbbiakban: kártérítési eljárás) bejelentésre vagy hivatalos tudomás szerzés alapján indul. 31. § (1) A hallgató károkozásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ez tartalmazza: a) a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét; b) a kárt okozó hallgató nevét, lakcímét, tagozatának, évfolyamának, szakának megjelölését; c) a károkozás helyét, idejét; d) a károkozás leírását, a károkozó magatartás jellegét (módját), a kár mibenlétét (megrongálódott, megsemmisült dolog stb.), a károkozással összefüggő más tényeket és körülményeket; e) a jegyzőkönyv készítőjének nevét és beosztását, valamint aláírását, a tanúk nevét, feltüntetve, hogy a károkozás vagy a jegyzőkönyv-felvétel tanúi-e. (2) Ha a jegyzőkönyv készítésénél a károkozó hallgató is jelen van, a jegyzőkönyvben - kérésére - szerepeltetni kell a károkozással összefüggően tett nyilatkozatait. Ez esetben a jegyzőkönyvet a hallgató aláírja, az aláírás megtagadása esetén ennek tényét kell rögzíteni, A hallgatónak – kérésére – a jegyzőkönyvből egy példányt át kell adni. (3) A jegyzőkönyv készítője annak a szervezeti egységnek a dolgozója, ahol a károkozás történt. Amennyiben ilyen dolgozó nincs a helyszínen, az Akadémia bármely dolgozója jegyzőkönyvezhet. (4) A jegyzőkönyvet a készítéstől számított három napon belül az Sárospataki Református Kollégium gazdasági vezetőjéhez/munkatársához kell eljuttatni. (5) A Sárospataki Református Kollégium gazdasági vezetője, illetve a gazdasági igazgató által kijelölt gazdasági munkatárs a jegyzőkönyvben foglaltak alapján, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a keletkezett kár mértékére (nagyságára) javaslatot készít. Ennek keretében, ha szükséges, tényállás kiegészítés iránt intézkedik, így különösen a hallgatót meghallgatja. 32. § (1) A Kollégium gazdasági munkatársa megállapítja a kár mértékét, ezt követően 8 napon belül a rektor háromtagú Kártérítési Bizottságot hív össze. (2) A Kártérítési Bizottság elnöke a Kollégium egy gazdasági munkatársa, a Bizottságban helyet kell kapnia a kártérítési eljárás alá vont hallgatóval azonos tagozatú egy hallgatónak, akit az illetékes Hallgatói Önkormányzat javaslata alapján a Bizottság elnöke kér fel. A Bi-
8
zottság harmadik tagja az Akadémia oktatói, illetve nem oktató alkalmazottja. A Kártérítési Bizottság eljárására az első fokon eljáró Fegyelmi Bizottság eljárása az irányadó. 33. § A Kártérítési Bizottság az ügyben tárgyalás alapján a) kártérítési felelősséget megállapító és kártérítés fizetésére kötelező, vagy b) kártérítési eljárást megszüntető határozatot hoz. 34. § (1) A kártérítés fizetésére kötelező határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a kárt okozó hallgató nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, tagozatát, évfolyamát, szakát, b) a kártérítés mértékét, megfizetésének határidejét, esetlegesen a részletfizetési kedvezmény megadását; c) utalást a fellebbezés lehetőségére, illetve arra, hogy a jogerős kártérítési határozat annak közlésétől számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadható. (2) A kártérítés fizetésére kötelező határozat indoklási részének tömören tartalmaznia kell: a) a megállapított tényállást, b) a bizonyítékok megjelölését és értékelését, c) az ügy jellegétől függően annak kifejtését, hogy a károkozásban a hallgató mennyiben vétkes, d) a kártérítésre kötelezésnél figyelembe vett enyhítő és súlyosbító körülményeket, e) hivatkozást azokra a rendelkezésekre, amelyek a kártérítés alapjául szolgáltak. 35. § (1) A Kártérítési Bizottság megszüntető határozatot hoz, ha a) a károkozás nem jogellenes, vagy azt nem az eljárás alá vont hallgató okozta, b) a károkozás nem bizonyított, c) a hallgató vétlen volt, d) a kártérítési igény elévült, e) a kártérítési igényt már jogerősen elbírálták. (2) A megszüntető határozat rendelkező részének tartalmaznia kell: a) az eljárás alá vont hallgató 34. § (1) bekezdés a) pont szerinti adatait, b) az eljárás megszüntetésének kimondását, c) a megszüntetés okának megjelölését. (3) A megszüntető határozat indoklásában röviden elő kell adni a megállapított tényeket és bizonyítékokat, hivatkozni kell az (1) bekezdésnek arra a pontjára, amelyen az eljárás megszüntetése alapul. 36. § (1) Kártérítési ügyben hozott első fokú határozat ellen a fellebbezést a kézhezvételét követő 15 napon belül, az első fokon eljárt Kártérítési Bizottság elnökéhez címezve, írásban, három példányban lehet benyújtani. (2) Kártérítési ügyben másodfokon a jogorvoslati kérelemről a Szenátus dönt a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül. (3) A kártérítési, anyagi felelősség megállapításával kapcsolatos eljárási rend egyéb kérdéseiben a fegyelmi eljárást szabályozó paragrafusok rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (4) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték.
9
Az Akadémia által a hallgatónak okozott kárért való felelősség megállapításának rendje 37. § (1) A hallgató a kártérítési igényét a Kollégium gazdasági igazgatójánál akár szóban, akár írásban bejelentheti. (2) Szóbeli bejelentés esetén a 32. §-ban foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell a kárigény mértékét is. (3) Ha az írásbeli bejelentés nem tartalmazza a 32. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában foglaltakat, a bejelentés kiegészítésére - legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzése mellett - a hallgatót fel kell hívni. 38. § (1) Ha az ügyben eljáró Kollégiumi gazdasági munkatársa a rendelkezésre álló adatok alapján a hallgató kártérítési igényét megalapozottnak találja, az ügyben a 34. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kártérítési határozatot hoz (egyszerűsített eljárás). Egyéb esetekben a 36. és 37. §-okban szabályozott eljárást kell követni. (2) A kártérítési határozatot az írásbeli bejelentés, illetve annak kiegészítésének/jegyzőkönyv készítésének napjától számított 30 napon belül kell meghozni. 39. § A kártérítési (anyagi) felelősség egyéb kérdéseiben a Polgári Törvénykönyvnek (Ptk.) a kártérítésre vonatkozó szabályait, a bírósági felülvizsgálatra az Nftv. 58. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
10
