FEGYELMI SZABÁLYZAT Útmutató a horgászok fegyelmi ügyeinek elbírálásához A gyulai Munkácsy Horgász Egyesület 2009. február 2-i közgyőlésén módosította az egyesület fegyelmi szabályzatát. Az útmutató — a Fegyelmi Szabályzatot, az Egyesület vezetısége által 2006. január 30-án jóváhagyott „a horgász fegyelmi büntetések mértékének meghatározására vonatkozó ajánlásokat", valamint az iratmintákat — tartalmazza. A fegyelmi ügyek intézésével kapcsolatosan az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: 1. A halırök, a halászati társadalmi ellenırök kötelesek a tudomásukra jutott fegyelmi vétséget az egyesület elnökének (vezetıségének) haladéktalanul bejelenteni. (Az elnök esetleges fegyelmi vétségérıl a vezetıséget — választmányt — kell értesíteni.) A bejelentésnek tartalmaznia kell a fegyelmi vétség rövid ismertetését, az elkövetés idıpontjának és helyének pontos megjelölését, valamint az elkövetı és az esetleges tanúk személyi adatait. A bejelentést akkor is meg kell tenni, ha az elkövetı más horgászegyesület tagja. Ilyen esetekben ugyanis az egyesület elnöke közvetlenül az illetékes egyesületnél, vagy a FVM halászati felügyelıjénél kezdeményez eljárást a vétséget elkövetıvel szemben. 2. Az egyesület elnöke a hozzá érkezı bejelentést köteles haladéktalanul megvizsgálni. Ha a rendelkezésre álló adatok egyértelmően bizonyítják a fegyelmi vétség elkövetését, azonban csekélyebb súlyú fegyelmi vétségrıl van szó, az elnök mellızheti a fegyelmi eljárás elrendelését és saját hatáskörben figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabhat ki. Errıl írásbeli határozatot kell hozni és ebben fel kell hívni az elkövetı figyelmét, hogy a határozat ellen a közléstıl számított nyolc napon belül kifogással élhet. Kifogás esetén az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni és ennek során az illetékes fegyelmi szerv (a fegyelmi bizottság vagy a vezetıség) hoz elsı fokú fegyelmi határozatot. Ha a bejelentés alapján súlyosabb fegyelmi vétségre lehet következtetni, az elnök írásban elrendeli a fegyelmi eljárást. Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejőleg írásbeli határozattal fel kell függeszteni a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetıleg horgászatra vonatkozó jogát. Ezt a határozatot meg kell küldeni az elkövetınek, valamint ha az egyesület kezelésébe vízterület tartozik — a horgászattól való felfüggesztés esetén — az egyesületi halırnek (halıröknek) és az egyesület társadalmi ellenıreinek. 3. A Fegyelmi Szabályzat 2. § b. /és c./ pontja értelmében az egyesület köteles a fegyelmi eljárást elrendelni azok esetében, akik ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggı szándékos bőncselekmény miatt a bőnüldözı, illetve igazságügyi szervek jogerıs marasztaló határozatot hoztak, illetve akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos, továbbá horgászattal összefüggı környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerısen vétkesnek találtak. Az egyesület tehát tudatosan azt az elvet vallja, hogy a bőncselekményt, vagy szabálysértést is megvalósító fegyelmi vétség esetén az elkövetı horgászok ellen az állami felelısségre vonás mellett fegyelmileg is el kell járni. 4. A fegyelmi hatásköröket a horgászegyesület szabályozza . Az útmutató készítésének idıpontjában e tekintetben a helyzet a következı: A horgászegyesület vonatkozásában általában: — a tisztséget nem viselı tagokkal szemben elsı fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület vezetısége jár el; — az egyesület felügyelı bizottságának tagjaival szemben elsı fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület közgyőlése az illetékes;
— az egyesület vezetıségének tagjaival szemben elsı fokon az egyesület fegyelmi bizottsága, másodfokon az egyesület közgyőlése jár el; Az elsı fokú fegyelmi határozatban a fellebbezés lehetıségére vonatkozó figyelemfelhívást az elızıekben ismertetett hatásköröknek megfelelıen kell megszövegezni. A közgyőlés határozata ellen az illetékes Bírósághoz lehet fellebbezni. 5. Az egyesületi fegyelmi szervek, valamint a fegyelmi ügyet tárgyaló szervek — akkor határozatképesek, ha ülésükön tagjaiknak legalább a fele jelen van. 6. Az etikai szabályok megsértése nem képez fegyelmi vétséget, az egyes fegyelmi ügyek elbírálásánál azonban mérlegelni kell a horgászat etikai szabályaiba ütközı magatartást is. 7. Akivel szemben a horgászattól két évet meghaladó eltiltás fegyelmi büntetést szabtak ki, csak abban az esetben kaphat újból horgászjegyet, ha büntetésének letöltése után ismét horgászvizsgát tesz. 8. A Fegyelmi Szabályzat 4. § (1) bekezdése értelmében a horgászattól meghatározott idıre történı eltiltás esetén, a fegyelmi határozattal összefüggésben, a kiadott horgászjegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerıre emelkedésekor — a büntetés idıtartamára, vagy az év teljes hátralevı részére — minden esetben vissza kell vonni. Ez a rendelkezés természetesen az országos, az általános és a kombinált területi engedélyekre is vonatkozik. Ez utóbbiakat csak abban az esetben nem kell visszavonni, ha a horgászt olyan vízterületrıl tiltják ki, amelyekre ezek az engedélyek nem érvényesek. 9. Abból a célból, hogy a egyesület illetékes szerveinek áttekintésük legyen a fegyelmi helyzetrıl, a Fegyelmi Szabályzat elıírja, hogy az egyesületek valamennyi jogerıs fegyelmi határozat egy példányát, a jogerıre emelkedést követı 15 napon belül, jogerısítı záradékkal ellátva küldjék meg a egyesület vezetıségének. Ha az elsıfokú határozat ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül fellebbezés nem érkezett, a tizenhatodik napon jogerıre emelkedik. Ha a fellebbezésre jogosultak az elsıfokú határozat kihirdetésekor fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak, a lemondáskor, míg a másodfokú fegyelmi határozat a kihirdetéskor nyomban jogerıssé válik. Ha a határozat jogerıre emelkedett, azt jogerısségi záradékkal kell ellátni. 10. Annak érdekében, hogy a Fegyelmi Szabályzat 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések érvényesülhessenek, közgyőlésen tájékoztatni kell az egyesület tagságát a fegyelmi vétséget elkövetıkkel szemben hozott döntésekrıl. 11. A jogerıre emelkedett marasztaló határozat lényeges részét — az egyesület elnökének saját hatáskörben hozott határozatait is — be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványának „Hivatalos bejegyzések" rovatába és fel kell jegyezni az egyesület tagnyilvántartó kartonjára. Kitiltást, a tagsági jogok felfüggesztését, kizárást vagy eltiltást tartalmazó határozat esetén fel kell tüntetni a büntetés idıtartamának elsı és utolsó napját is. A bejegyzés a Fegyelmi Szabályzat 15. § (3) bekezdésében meghatározott fegyelmi szerv feladata. 12. Az egyesület ne mulassza el a Fegyelmi Szabályzat 15. § (4) bekezdésének azt a rendelkezését teljesíteni, hogy a jogerıs fegyelmi határozatok rendelkezı részét az évi rendes közgyőlésen ki kell hirdetni. 13. A szabálysértést is megvalósító súlyosabb fegyelmi vétség elkövetése esetén az elkövetı ellen a fegyelmi eljáráson túlmenıen a szabálysértési feljelentést is meg kell tenni. Jogosulatlan halászat vagy horgászat szabálysértését követi el, aki engedély nélkül vagy tiltott helyen, idıben, módon vagy eszközzel halászik, vagy horgászik. Az ilyen szabálysértés elbírálása az elkövetı lakhelye szerint illetékes FVM Halászati Felügyelınek hatáskörébe tartozik.
Az említett szabálysértés elkövetıje pénzbírsággal is sújtható. A horgászattal összefüggésben azonban más szabálysértés is elıfordulhat. Ilyen a vízjogi szabálysértés, vízszennyezés szabálysértése, a természetvédelmi szabálysértés (pl. természetvédelmi terület rongálása). Az utóbb említett, szabálysértést is megvalósító fegyelmi vétségek esetén a szabálysértési feljelentés megtétele ugyancsak indokolt, a lakóhely szerinti illetékes szabálysértési hatóságnál. A z Egyesület FEGYELMI BIZOTTSÁGA
Mellékletek: 1. Az egyesület fegyelmi szabályzata 2. Ajánlások a horgász fegyelmi büntetések mértékének meghatározására 3. Iratminták a) b) c) d) e)
A fegyelmi eljárás elrendelése Az eljárás alá vont tag idézése Tanú idézése Tárgyalási jegyzıkönyv Határozat
A Gyulai Munkácsy Horgász Egyesület Fegyelmi Szabályzata A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetık felelısségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület közgyőlése az alábbi szabályzatot fogadja el:
A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA
1. § A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek, az alapszabályok, az egyesület, testületi szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló marasztalással az elkövetı és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.
FEGYELMI VÉTSÉGEK
2. § Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag: a) akit halászattal, horgászattal kapcsolatos bőncselekmény miatt jogerısen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek; b) aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggı szándékos bőncselekmény miatt a bőnüldözı, illetve igazságügyi szervek jogerıs marasztaló határozatot hoztak; c) akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggı környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerısen vétkesnek találtak; d) aki a halászattal és horgászattal, illetıleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, az üzemtervnek, a horgászrendnek, az egyesületi alapszabály, az egyesület szerveinek mőködési szabályzatai, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy a horgászszervek alapszabályszerő mőködését veszélyezteti (aki a Horgászat Országos Szabályai elıírásait, vagy az egyesület által megszabott és közzétett horgászrendi elıírásokat megszegi); aki, mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselı, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja; e) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az elıírt ha táridın belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson mint tanú, kellı indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszemően valótlant állít; f) aki vendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétı magatartását a horgászat közben nem a tıle elvárható módon igyekszik megakadályozni.
FEGYELMI BÜNTETÉSEK 3. § (1) Fegyelmi büntetések: a) figyelmeztetés; b) írásbeli megrovás; c) a fegyelmi határozatban megjelölt, vagy horgászkezelésben levı horgásztanyáról meghatározott idıre szóló kitiltás; d) tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése; e) egyesületbıl meghatározott idıre szóló kizárás; f) horgászattól meghatározott idıre történı eltiltás.
vízterületrıl,
(2) Indokolt esetekben a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést együtt is ki lehet szabni. (3) Az egyesület választott testületének tagja, illetıleg megbízott tisztségviselıje által elkövetett, a 2. § e) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3. §(1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségébıl való visszahívását. (4) A 3. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb idıtartama öt év. (5) A 3. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb idıtartama öt év vagy végleges kizárás. (6) A 3. § (1) bekezdésének c) d) és f) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása — rendkívüli méltánylást érdemlı esetben — legfeljebb kétévi próbaidıre felfüggeszthetı. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a horgászattól való eltiltás idıtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidı eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidı alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidıre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is. 4. § (1) A 3. § (1) bekezdés f) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott horgász jegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerıre emelkedésekor — a büntetés idıtartamára, vagy az év teljes hátralevı részére — minden esetben vissza kell vonni. 5. § Akivel szemben a 3. § (1) bekezdésének f) pontja alapján két évet meghaladó idıtartamú fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból horgász jegyet, ha elızetesen ismét vizsgát tesz horgászati ismeretekbıl. HATÁSKÖRÖK 6. § (1) Az egyesület közgyőlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az egyesület választott testületének tagja, vagy megbízott tisztségviselıje által elkövetett a 2. § e) pontja szerinti fegyelmi vétség elbírálása. (2) Az (1) bekezdésben nem említett fegyelmi vétségek elsıfokú elbírálása általában az egyesületi fegyelmi szervek hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra az az egyesület illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésének évében a horgászjegyet kiváltotta.
Kettıs tagság esetében, ha a fegyelmi vétséget elkövetı személy az eljárást elrendelı horgászegyesületbıl kilép, az eljárást a másik horgászegyesületnek kell lefolytatnia. Olyan kettıs tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövetı személy egyik horgászegyesületnél sem váltott horgász jegyet, az eljárás lefolytatására az az egyesület az illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövette. (3) Különösen súlyos fegyelmi vétség esetén, illetıleg ha az ügy tárgyilagos elbírálása az illetékes szervnél valamilyen okból nem látszik biztosítottnak, akkor az egyesület közgyőlésének kell az eljárás lefolytatni és határozatot hozni.
RENDKÍVÜLI FELÜLVIZSGÁLAT
7. § (1)
Az egyesület elnöke az egyesületi fegyelmi szervek által hozott jogerıs határozatot — annak jogerıre emelkedésétıl számított hat hónapon belül — rendkívüli felülvizsgálat céljából a közgyőlés elé terjesztheti, ha az eljárás során — súlyosan megsértették a Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseit, — a kiszabott büntetés kirívó módon nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy — a hozott határozat jelentısen sérti a horgászközösség, illetıleg az elkövetı jogos érdekeit. (2) A Közgyőlés rendkívüli felülvizsgálati jogkörében a jogerıs határozatot megváltoztathatja, megsemmisítheti és az utóbbi esetben a szükséghez képest új eljárást rendelhet el. Az új eljárás lefolytatására felhívhatja az illetékes egyesületi fegyelmi szervet, de az eljárást saját hatáskörébe is vonhatja. (3) Az (1) bekezdésben, továbbá a 6. § (3) bekezdésében meghatározott jogkör megilleti az egyesület elnökét is, azzal a kiegészítéssel, hogy indokolt esetben rendkívüli felülvizsgálat végett az egyesület közgyőlése elé terjesztheti a fegyelmi bizottság jogerıs határozatát is. Az egyesület Fegyelmi Bizottságára értelemszerően irányadók a (2) bekezdésben foglaltak.
AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
8. § (1) Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és csak írásban rendelhetı el. Az értesítésben ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget. A fegyelmi eljárást kezdeményezheti: - halászati ır, esküt tett társadalmi ır, - megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan a sérelmezett (sértett) horgász, esetleg bármely más horgász. A halászati, a vízügyi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.
(2) Elrendelésre jogosultak: az Egyesület hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesület közgyőlése, vezetısége, nevében az egyesület elnöke. (3) Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendelésérıl haladéktalanul gondoskodni köteles. Ha a horgászegyesület tagja a 2. § a), b) vagy c) bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelezı. Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv vagy személy a fegyelmi ügy jogerıs befejezéséig terjedı idıre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetve a horgászatra vonatkozó jogát. (4) Ha az egyesült elnöke a tudomására jutott adatokból, vagy a kivizsgálás eredményébıl megállapítható tényállás alapján — megítélése szerint — csupán csekélyebb súlyú fegyelmi vétséget lát fennforogni, a fegyelmi eljárás elrendelésének mellızésével saját hatáskörében alkalmazhatja a 3. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti fegyelmi büntetést. (5) Ha az elkövetı az elnöknek a 8. § (4) bekezdés szerinti intézkedése ellen annak közlése kor, vagy legalább a közléstıl számított nyolc napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni. (6) A (4) bekezdésben szabályozott eljárás esetén értelemszerően alkalmazni kell a 13. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. ELÉVÜLÉS 9. § Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától hat hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntetı- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idı a büntetı- vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerıre emelkedését követı napon kezdıdik. A FEGYELMI SZERVEK MŐKÖDÉSE
10. § (1) A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalását a szerv tagjainak a fele, legalább azonban három személy jelen van, 5 fıs bizottság esetén legalább 3 fı, míg több fıs bizottság esetén a tagok fele jelen van. (2) Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, vagy sértettnek egyenes ágbeli rokona, házas- vagy élet társa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függıségi kapcsolatban áll. Nem mőködhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitıl az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható. (3) A másodfokú, illetıleg a 7. § alapján folytatott eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgálat határozat meghozatalában, illetıleg — vizsgálóbiztos ként — az azt megelızı eljárásban részt vett.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 11. § (1) A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerő lefolytatásáról. (2) Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétıl számított 30 napon belül köteles
kitőzni, vagy — szükség legfeljebb 60 napig tarthat.
esetén
—
annak
kivizsgálását
elrendelni.
A
kivizsgálás
(3) Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitőzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésıbb a kitőzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja. (4) Ha az elkövetı a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenırzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellızni lehet. Ilyen esetben elegendı a tárgyalásra csupán az elkövetıt megidézni. Az elkövetı elismerésének hiányában is mellızni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentıségő fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendır, halır, halászati társadalmi ellenır stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését vagy két tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban — a bizonyítási eljárás mellızése esetén — csak a 3. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni. (5) Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidı nyolc nap. (6) A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. (7) A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a terembıl — figyelmeztetés után — kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. Az elnök meg állapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerő feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az elfogultságot. Elfogultsági kifogás elıterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után — a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében — a szerv kellı indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetésérıl. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére. (8) Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendı alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyızıdése szerint állapítja meg a tényállást. 12. § (1) A tárgyalásról jegyzıkönyvet kell készíteni, amelynek az eljáró szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzıkönyvvezetı és a hivatalból megjelenı más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét,(foglalkozását), egyesületének nevét, horgászigazolványának és horgász jegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia. (2) A jegyzıkönyvet az eljáró szerv tagjai és — amennyiben a jegyzıkönyvet nem az eljáró szerv valamelyik tagja vezeti — a jegyzıkönyvvezetı írja alá. 13. § (1) A szerv zárt ülésén hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a ki hirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tőz ki. (2) Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy a) b) c) d)
terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség; a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetıleg a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható; terhére rótt fegyelmi vétség elévült: az eljárást határozattal megszünteti.
(3) A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részbıl áll. Az elsı rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét,
esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, a tárgyalás . helyét és idejét tartalmazza. A határozat második — rendelkezı — részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni. Emellett rendelkezni kell: a) az eljárás megszüntetése esetén az esetleges korábban bevont , kizárólag az eljáró egyesület vizére érvényes engedély illetve a korábban bizonyítékként elvett ,elkövetéshez használt eszközök visszaadása felıl. b) elmarasztaló határozat esetén: - az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felıl, ha azt korábban tévesen vonták be, illetıleg ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem velejáró következménye: - annak az idıszaknak a kiszabott – hónapokban vagy években megállapított- büntetésbe való beszámítása felıl, amely idıszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely elızetes intézkedés (pl.: területi jegy bevonás) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta: - a büntetés próbaidıre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidı eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt: - az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetıleg megbízott tisztségviselı tisztségébıl való visszahívásának indítványozása felıl, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja. A határozat harmadik — indoklási — része a fegyelmi szerv, által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyızıdésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítı körülményeket tartalmazza. 14. § (1) Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell át vetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Tértivevényes ajánlott levélben meg kell küldeni, továbbá a határozatot az eljárást elrendelı szervnek vagy személynek. (2) Az elsıfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követı tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsıfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak — a lemondáskor jogerıre emelkedik. A jogerıs fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerısségi záradékkal látja el. A záradékkal ellátott határozat egy példányát, az egyesület vezetıségének meg kell küldeni. (3) Ha a 3. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a horgászt nem az egyesület ,hanem az eljárást kezdeményezı vízhasznosító vízterületérıl tiltották el , a jogerıs határozat egy példányát meg kell küldeni ezen hasznosítónak is. 15. § (1) A 3. § (1) bekezdésének c)—f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerıre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerően fel" kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának elsı és utolsó napját. (2) A hónapokban, illetıleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdı napja az a nap. amelytıl kezdıdıen az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során a 8. §(3) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetınek a horgászathoz való jogát és horgászjegyét átmenetileg bevonták, a bevonást követı idı beszámít a jogerıs fegyelmi határozatban megállapított idıtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem kerül sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdıdik, amikor a jogerıs határozat alapján az elkövetıt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetıségétıl (tehát pl. a horgászattól való eltiltást horgászigazolványába bejegyzik és horgászjegyét bevonják). (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzést — ha arra lehetıség van — a másodfokú határozatot hozó, illetıleg a rendkívüli felülvizsgálati jogkörével élı fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövetı horgászigazolványába és egyben bevonja a 4. § (1) bekezdésben meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs
lehetıség — mert pl. az elkövetı nem jelent meg a tárgyaláson — ezeket az intézkedéseket a jogerıs határozat kézhezvétele után az ügyben elsı fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni. Ha a fegyelmi határozat elsı fokon jogerıre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsıfokú határozatot hozó fegyelmi szervet terheli. (4) A jogerıs fegyelmi határozat rendelkezı részét az évi rendes közgyőlésen ki kell hirdetni. (5) Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerően alkalmazni kell az egyesületi elnökség, vezetıség, választmány által lefolytatandó elsı- és másodfokú, továbbá a Bíróság hatáskörébe tartozó eljárásban is.
FELLEBBEZÉS
16. § (1) Az elsı fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétıl számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az elsıfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani. (2) Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelı szerv, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú. (3) A fellebbezést az elnök — az ügy irataival együtt — a fellebbezési határidı lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek. (4) Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkezı esetben az elsıfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsıfokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja. (5) A fellebbviteli szerv az elsıfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja. (6) Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerıre emelkedik. A másodfokú határozat ellen a Bírósági jogorvoslatnak van helye 30 napon belül. ÚJRAFELVÉTEL 17. § A fegyelmi határozat jogerıre emelkedésétıl számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, melynek az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezıbb határozat hozatalára alkalmasak. Az újrafelvétel elrendelése vagy az újrafelvételi kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató az ügyben legfelsıbb szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik, Az újrafelvételt elrendelı, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.
FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLİZÉSE 18. § A fegyelmi határozat jogerıre emelkedésétıl számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellızését, az egyesület, vezetıségétıl, illetıleg a 6. § (3) bekezdésében és a 7. §-ban meghatározott esetben az ügyben a legfelsıbb szinten érdemben eljárt fegyelmi szervtıl abban a.7. esetben kérheti, ha a határozat a 3. § e) és f) pontjában foglalt egy évnél hosszabb idıre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának
mellızésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövetı a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult. ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN
19. § (1) Ifjúsági taggal szemben elsıdleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése elıtt — súlyos elbírálás alá esı esetek kivételével — a 8. § (4) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejőleg fel kell kérni a szülıt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon. (2) A Z ifjúsági tag elleni intézkedések elıtt ki kell kérni az ifjúsági felelıs véleményét is. Gyula 2009. február 2.
Elfogadta a Gyulai Munkácsy Horgász Egyesület 2009. február 2-i KÖZGYŐLÉSE.
Ajánlások a horgász fegyelmi büntetések mértékének meghatározására A horgászegyesületi fegyelmi eljárás keretében kiszabható fegyelmi büntetések fajtáit és mértékét az egyesület Fegyelmi Szabályzata 3. §-a határozza meg. Nincs azonban szabály arra nézve, hogy az egyes fegyelmi vétségek miatt milyen fegyelmi büntetés kiszabása indokolt. A Fegyelmi Szabályzat 2. §-a nem is sorolja fel részletesen a különféle fegyelmi vétségeket, csupán azok nagyobb csoportjait: így pl.: fegyelmi vétséget követ el, aki vét a horgászrend elıírásai ellen. A horgászrend azonban sokféle elıírást tartalmaz, s nyilvánvaló, hogy nem minden elıírás megszegıjét kell azonos súlyú büntetéssel sújtani. A tapasztalatok szerint az egyesületek fegyelmi gyakorlata nem kiegyensúlyozott: gyakoriak a szélsıségek, elıfordul, hogy helyenként figyelmeztetésben részesítik olyan cselekmény elkövetıjét, akit máshol kizárnának az egyesületbıl. A büntetések kiszabásánál tapasztalható bizonytalanság egyik oka, hogy az egyesületek többségénél nincs, vagy alig van fegyelmi ügy, ezért nincs kialakult büntetéskiszabási gyakorlat, az esetenként kiszabásra kerülı büntetések ötletszerőek. Az egyesületi tagok is szorgalmazták, hogy adjuk ki a „Horgász BTK"-t, azaz jelöljük meg, hogy a gyakrabban elıforduló fegyelmi vétségek esetén milyen mértékő büntetés kiszabása indokolt. Ennek a kívánságnak teszünk eleget, annak hangsúlyozása mellett: nem kívánjuk a fegyelmi gyakorlatot merev korlátok közé szorítani, ezért csupán javaslatot teszünk az egyes fegyelmi büntetések mértékére nézve, amelytıl azonban — ha az indokolt — mind felfelé, mind lefelé el lehet térni. Nem volna tehát célravezetı a javaslatban foglaltak automatikus alkalmazása, mert ez éppen az egyéniesítést zárná ki, ami pedig a büntetéskiszabás egyik alapvetı követelménye.
Általános tudnivalók a büntetés kiszabásáról Ha a fegyelmi szabályzat másként nem rendelkezik, a szándékos és a gondatlan elkövetést egyaránt büntetni kell. Az esetek jelentıs részében egyébként nem is lehet egyértelmően megállapítani, hogy a cselekmény szándékos volt-e vagy gondatlan. Többnyire pl. nem bizonyítható, hogy az elkövetı lemérte-e a méreten aluli halat, s azt abban a tudatban tartotta meg, hogy méreten aluli, vagy otthon felejtette mérıszalagját, ezért csupán becsléssel állapította meg a hal hosszát és esetleg azt hitte, hogy az méretes. (Egyébként az sem zárja ki a felelısségre vonást, ha a halat mások mérték meg és méretesnek tartották, mert a horgász köteles személyesen meggyızıdni a fogott hal hosszáról.) A példaként említett és hasonló esetekben tehát nincs különösebb jelentısége annak, hogy a cselekmény szándékos volt-e vagy gondatlan, ezt legfeljebb — ha a szándékosság vagy a gondatlanság bizonyítható — a fegyelmi büntetés mértékének megállapításánál lehet figyelembe venni. A szabályok nem ismerése senkit sem mentesít a felelısségre vonás alól. Ha azonban helyi érvényő szabályról — pl. rendkívüli tilalmi idırıl vagy az országosnál szigorúbb méretkorlátozásról — van szó, feltétlenül vizsgálni kell, hogy az elkövetı ismerte-e a rendelkezést vagy kellı gondosság mellett azt ismernie kellett-e. Ez fıként akkor fontos, ha év közben bevezetett szigorító rendelkezést szegett meg az elkövetı. Ilyenkor alapvetı fontosságú annak megállapítása, hogy az adott rendelkezést megfelelı módon közhírré tették-e. Ha ugyanis valaki elsı alkalommal horgászik egy ismeretlen vízterületen, az köteles a horgászat megkezdése elıtt az esetleges helyi szabályokról tájékozódni. Ha azonban ezt már korábban megtette és a kellı felvilágosítást megkapta (pl. írásban átadták neki a helyi horgászrendet), akkor már nem lehet elvárni, hogy a horgászat megkezdése elıtt minden alkalommal újból és újból érdeklıdje meg, vajon idıközben nem vezettek-e be valamilyen további korlátozó rendelkezést. Vétkesség hiányában nem szabható ki fegyelmi büntetés olyan személyre, aki valamely helyi jellegő korlátozó rendelkezést nem ismert és a körülményeknél fogva a tıle elvárható gondosság mellett nem is volt köteles ismerni (mert pl. nem tették közzé). Azt, hogy az adott esetben az elvárható gondosság mire terjed ki, csak esetenként lehet elbírálni. A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni — a cselekmény súlyosságát; — az elkövetı javára írható enyhítı körülményeket, illetıleg a terhére róható súlyosbító körülményeket, valamint — az egyesületben, vagy vízterületen a horgászfegyelem fenntartásához, illetıleg
megszilárdításához főzıdı különleges érdekeket. A gyakorlatban elıforduló fegyelmi vétségek súlyosságának mértékét a javasolt fegyelmi büntetések juttatják kifejezésre. (Ezek a büntetések az átlagos esetekre vonatkoznak, amikor tehát számottevı enyhítı vagy súlyosbító körülmény nem állapítható meg. Enyhítı körülmény esetén természetesen sor kerülhet pl. 6 hónapi eltiltás helyett ennél rövidebb idıtartamú — esetleg próbaidıre felfüggesztett — eltiltásra vagy írásbeli megrovás alkalmazására is.) A cselekmény súlyosságát növelhetik az elkövetés körülménye (pl. a nagyobb nyilvánosság elıtt elkövetett, másokban megbotránkozást keltı vagy másokat is fegyelmi vétség elkövetésére csábító cselekmény szigorúbb megítélés alá esik). A cselekmény súlyának megítélésénél kell figyelembe venni az esetleges káros következményeket is (nem mindegy, pl. hogy valaki milyen mértékben rongálja meg a partvédımővet). Az enyhítı, illetıleg a súlyosbító körülményeket egyedileg kell elbírálni, ezek teljes körő felsorolása nem lehetséges. Enyhítı körülmény lehet pl. az, ha az elkövetı — — — — — —
fiatalkorú, kezdı horgász, aki még nem ismeri kellıen a horgászat szabályait; számottevı társadalmi munkát végzett a horgászközösség javára; súlyos betegségben szenved; feltáró jellegő beismerést tett; tettét ıszintén megbánta.
'
A példaként felsorolt okok azonban nem szükségképpen és nem minden fegyelmi vétség esetén számítanak enyhítı körülménynek. Ha pl. valaki tettlegesen bántalmazza a halırt, akkor nem enyhítı körülmény, hogy kezdı horgász. Általában nem enyhítı, sıt súlyosbító körülmény, ha az elkövetı italos állapotban követte el a fegyelmi vétséget (pl. az egyesület közgyőlésén botrányt okozott.) önmagában véve a hosszabb ideje fennálló egyesületi tagság sem enyhítı körülmény. Az a tény, hogy az elkövetı ellen még nem volt fegyelmi eljárás, csak hosszabb egyesületi tagság esetén és csak olyankor enyhítı körülmény, ha az elkövetı rendszeresen szigorúan ellenırzött vízterületen horgászik. Gyengén ellenırzött vizeken ugyanis elıfordulhat, hogy az elkövetı sorozatosan követett ugyan el fegyelmi vétséget, s mindössze azért nem folyt még ellene fegyelmi eljárás, mert nem érték tetten. Súlyosbító körülmény, ha pl. az elkövetı — már korábban is követett el hasonló fegyelmi vétséget; — tettét italos állapotban követte el; — megpróbálta fondorlatosán félrevezetni a fegyelmi ügyben eljáró szervet, de a tett tagadása semmiképpen nem súlyosbító cselekmény; — a horgászmozgalomban betöltött tisztsége vagy megbízatása folytán fokozott mértékben köteles lett volna példaadó magatartást tanúsítani. — másokat próbál belekeverni, hogy így mentse magát, igaztalan dolgokat állít, sérti tagtársait. Fokozott szigorral kell óvni a horgászfegyelmet az egyesület taván, rendezvényein, ahol a fegyelmi vétség könnyen másokat is hasonló magatartásra csábít, illetıleg kívülállókban kedvezıtlen véleményt kelt a horgászokról. Indokolt a fokozott szigor alkalmazása olyankor is, ha valahol elszaporodóban vannak a fegyelmezetlenségek vagy bizonyos fajta fegyelmi vétségek (pl. a bot ırizetlenül hagyása, több bot használata rendezvény megzavarása, verekedés stb.), s a rendteremtés érdekében szükség van a példás büntetésekre. Az egyes fegyelmi vétségek esetén javasolt büntetések 1. Tiltott eszközökkel folytatott jogtalan halfogási tevékenység, az esetleges zsákmány mennyiségre való tekintet nélkül (varsázás, fenékzsinórozás, dobó- vagy emelıháló használata (az 1X1 m-es csalihalfogó háló kivételével), speciális gereblyézı felszerelés használata stb.) 5 évi eltiltás, vagy végleges kizárás 2. Az ellenırzésre jogosult személy (halır, halászati társadalmi ellenır, mezıır, rendır stb.) tettleges bántalmazása 5 évi eltiltás
3. A horgászat során, a horgászattal összefüggı okból (pl. „én helyem” kapcsolatos vita miatt) más horgász, illetıleg egyesületi vezetı tettleges bántalmazása 5 évi eltiltás Megjegyzés: nem vonható felelısségre, aki jogos védelmi helyzetben cselekszik, tehát pl. az ellene vagy más horgász, illetıleg az ellenırzésre jogosult személy ellen irányuló támadás elhárítása érdekében alkalmaz — indokolt mértéket meg nem haladó — erıszakot. 4. Az ellenırzésre jogosult személy sértegetése, szidalmazása 1—3 év 5. Tilalmi idıben folytatott horgászat, zsákmány nélkül 6 hónap—1 év Megjegyzés: Ide tartozik mind az egyes vízterületekre vonatkozó általános tilalom, mind-pedig a fajlagos tilalom megszegése. Az utóbbi esetben csak akkor van helye eljárásnak, ha a felszerelésbıl és a csaliból egyértelmően megállapítható, hogy a horgász a tilalommal védett halfajra horgászott. (Pl. csukatilalom idején az acéltıkés hármas horoggal, élı kishallal folytatott horgászat miatt helye van felelısségre vonásnak, ugyanakkor süllıtilalom kezdete elıtt 30-as élıkével, élı kishallal kövezés mentén való mártogatás nem minısül a csukatilalom megszegésének. Pontytilalom idején a keszegezı felszerelés használata nem tiltott, de nagymérető pontyhorgon dió nagyságú csali használata fegyelmi vétség.) 6. Tilalmi idıben, a tilalommal védett halfajból - db zsákmányul ejtése és megtartása a 40 db/év kvóta minden darabbal való túllépése, és az 5kg feletti békés halat nem helyezi vissza azonnal a tóba ( 2 év/db ) 1 év—2 év Egynél több darab hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként 1 évvel növekszik. 7. Egy db méreten aluli hal megtartása 1—2 év Egynél több hal megtartása esetén a büntetés mértéke halanként 1 évvel növekszik. 8. Tilalmi idıben egy db méreten aluli hal megtartása (két szabály egyidejő megszegése) 2 év—3 év 9. A kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozásnak egy db hallal való túllépése 1 év-2 év Megjegyzés: Ide tartozik mind a fajlagos., mind a globális darabkorlátozás túllépése. Egynél több hal esetén a büntetés mértéke halanként egy évvel növekszik. 10. A darabkorlátozás egy hallal való túllépése oly módon, hogy a halak között méreten aluli is van (két szabály egyidejő megszegése) 1 év—5 év Egynél több hal esetén a büntetés mértéke halanként egy évvel növekszik. 11. A kısüllıre, illetıleg a méretkorlátozás alá nem esı halfajokra vonatkozó súlykorlátozásnak egykét kg közötti mennyiséggel való túllépése 6 hónap Megjegyzés: A súlykorlátozás túllépésére az Országos Horgászrend 15. pontjában foglalt szabály az irányadó. Két kg-on felüli súlytúllépés esetén a büntetés minden megkezdett — két kilogrammon felüli — kg után 1 évvel növekszik. A súlykorlátozásnak egy kg alatti mennyiséggel való túllépése esetén helyszíni figyelmeztetés, illetıleg fegyelmi eljárás elrendelésének mellızésével a Fegyelmi Szabályzat 8. §-ának (4) bekezdése alapján figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabása indokolt. 12. Érvényes területi jegy nélküli horgászat 1 év Megjegyzés: Nem tartozik ide az az eset, ha valaki az ellenırzés idıpontjában bizonyíthatóan rendelkezett érvényes területi jeggyel — tehát azt nem utólag szerezte be —, de területi jegyét
otthon felejtette. Ilyenkor elsı esetben helyszíni figyelmeztetés, egy éven belüli ismétlıdés esetén pedig a Fegyelmi Szabályzat 8. §-ának (4) bekezdése szerinti eljárás indokolt. 13. Tiltott helyen való horgászat 3—6 hónap 14. Az éjszakai horgászat érvényben) 6 hónap—1 év
tilalmának
megszegése
(amikor
a
tavon,
ilyen
tilalom
van
15. Szabályos horgászeszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat, a gereblyézés ki vételével (behordás, sleppelés nem kézben tartott bottal, a bevetett készség ırizetlenül hagyása) 3—6 hónap Szabályos horgászeszközökkel való gereblyézés 1—2 év 16. A használható horgászfelszerelések (botok) számára vonatkozó korlátozásnak egy bottal való túllépése 1 év A büntetés minden további bot után 1 évvel növekszik. 17. Az egy horgászfelszerelésen alkalmazható horgok számának egy horoggal való túllépése írásbeli megrovás—3 hónap A büntetés minden további horog után 3 hónappal növekszik. 18. A zsákmány bejegyzésének elmulasztása a fogási eredménynaplóba 3—6 hónap 19. Az ellenırzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító igazolványok fel mutatásának vagy a horgászzsákmány megmutatásának megtagadása, feltéve, hogy más szabálytalanság nem történt 1—2 év Megjegyzés: Ha bizonyítást nyer, hogy az ismertetett jogellenes magatartásra azért került sor, mert a horgász nem rendelkezett érvényes területi engedéllyel, illetıleg horgászzsákmányában méreten aluli hal is volt, vagy a zsákmány meghaladta a darab- vagy súlykorlátozást, a fegyelmi büntetést alapvetıen az utóbb említett — súlyosabb megítélés alá esı — cselekmények alapján kell megállapítani és a büntetés mértékét meg kell növelni az ellenırzés jogtalan akadályozása miatt. 20. A partvédımő megszegése
vagy
más
mőtárgy
megrongálása,
a
környezetvédelmi
szabályok
6 hónap-1 év A nagyobb kárt vagy veszélyt okozó rongálás, illetıleg a környezetvédelmi szabályok súlyosabb megszegése (pl. gépjármő fáradt olajának a vízbe eresztése, gépkocsi mosása a tóparton.) 1—2 év A felsorolás csak a gyakrabban elıforduló súlyosabb fegyelmi vétségeket tartalmazza. Nem szerepeltek benne az enyhébb megítélés alá esı fegyelmi vétségek (pl. a méreten aluli hal dobva történı visszaengedése a vízbe, a szomszédos horgász zavarása, rádobás folyamatosan, stb.). Gyula, 2009. február 2. Munkácsy Horgász Egyesület VEZETİSÉGE
Munkácsy HORGÁSZ EGYESÜLET Vezetısége Gyula, 2006. január 30. 27/1986. sz. Tar Béla egyesületi tag Cegléd Fı u. 4. Kedves Tar Horgásztárs! Kis János halır jelentése szerint horgásztárs 1986. április 15-én, az egyesület vízterületén 2 db méreten aluli pontyot zsákmányolt és tartott meg. Elkövetett szabálytalansága miatt az egyesület Fegyelmi Szabályzat 8. §. (2) bekezdésének b) pontjában foglalt jogkörömben horgásztárs ellen a fegyelmi eljárást elrendelem. Bereczki Zoltán egyesület elnöke Tértivevényes ajánlott!
Munkácsy HORGÁSZ EGYESÜLET Fegyelmi Bizottsága Gyula, 2006. április 23. 11/2006.
IDÉZÉS Tar Béla (lakik: Cegléd, Fı u. 4.) egyesületi tag elleni fegyelmi ügyben T. Címet — mint tanút — az 1986. évi május 8. napján 15 órára Cegléd, Szabadság út 6. (klubhelyiség) kitőzött fegyelmi tárgyalásra megidézem. Kellı indok nélküli távolmaradása a Fegyelmi Szabályzat 2. § f) pontja értelmében fegyelmi vétséget képez. TormaErnı Tértivevényes ajánlott!
Fegyelmi Biz. elnök
Munkácsy HORGÁSZ EGYESÜLET Fegyelmi Bizottsága Gyula, 2006. április 23. 11/2006.
IDÉZÉS
Tar Béla (lakik: Cegléd, Fı u. 4.) egyesületi tag elleni fegyelmi ügyben T. Címet — mint fegyelmi eljárás alá vont személyt — az 1986. évi május 8. napján 15 órára Cegléd, Szabadság út 6. (klubhelyiség) kitőzött fegyelmi tárgyalásra megidézem. Igazolatlan távolmaradás esetén a bizottság az ügyet érdemben letárgyalja és határozatát a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg. Védekezését a fenti számra való hivatkozással írásban is elıterjesztheti még a tárgyalás elıtt; bizonyítékait, tanúit legkésıbb a kitőzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja. Horgászigazolványát, horgászjegyét, területi engedélyét és fogási eredménynaplóját legkésıbb a tárgyalás megkezdésekor köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani. Az eljárás alapja: a halıri jelentés szerint 1986. április 15. napján az egyesület vízterületén 2 db méreten aluli pontyot zsákmányolt és tartott meg.
Torma Ernı Tértivevényes ajánlott!
Fegy. Biz . elnöke
Munkácsy HORGÁSZ EGYESÜLET Fegyelmi Bizottsága 1/2006. sz.
TÁRGYALÁSI JEGYZİKÖNYV
Készült a Munkácsy Horgász Egyesület iroda helyiségében Gyula, Budapest krt. 42. II./6. szám alatt, Szilágyi Attila elleni fegyelmi ügy tárgyalásáról, 2006.január 27-én Jelen vannak: Torma Ernı biz. elnök
biz. tagok
Szilágyi Attila
eljárás alá vont teg
jegyzıkönyv vezetı Bereczki Zoltán halır tanuk
...................................
Eljárás alá vont tag neve: Szilágyi Attila Foglalkozása: Lakhelye: Gyula,Tanya, 5200 Egyesülete: Munkácsy Horgász Egyesület. Horgászigazolványának száma: Horgászjegyének száma: Viselt tisztsége: nincs. Elnök a tárgyalást megnyitja. Megállapítja, hogy az idézettek megjelentek. Tanuk a tárgyalóhelyiséget elhagyják. Ezután elnök ismerteti az eljárás alapját, majd kérdést intéz az eljárás alá vont taghoz, hogy megértette-e, miért indult ellene a fegyelmi eljárás.
Eljárás alá vont tag: Az ismertetett halıri jelentésben foglaltak a valóságnak megfelelnek. A halır valóban talált haltartó szakomban 2 db pontyot, és jelenlétemben acél mérıszalaggal állapította meg, hogy az egyik 29 cm-es, a másik pedig majdnem 30 cm-es volt. Én a halak hosszának megállapítására ún. szabócentimétert használtam, a lemérést úgy végeztem, hogy a szabócentiméter végét a hal orrcsúcsához helyeztem, majd végigfektettem azt a hal testén a farktı csúcsáig. Ily módon mindkét hal hossza elérte a 30 cm-t. A halır viszont az acélszalaggal „síkban" végezte a mérést, ily módszerrel pedig valóban méreten aluli volt mindkét ponty. Csak a halırtıl tudtam meg, hogy az általam alkalmazott mérési mód nem felel meg az elıírásoknak. Jóhiszemően jártam el, tévedésem áldozata lettem, mert nem ismertem a helyes mérési módot. Kérem ennek figyelembevételét. Két kiskorú gyermekem van, egy éve horgászom, fegyelmi eljárás még nem volt ellenem, igen sajnálom a történteket. Szilágyi Attila Belép Bereczki Zoltán (Gyula, Kispipacs u 33,) lakos, egyesületi halır, és az igazmondásra történt figyelmeztetés után elıadja: A jelentésemben foglaltak megfelelnek a valóságnak. Nevezett horgász a megengedett 1 db ragadozó halát megfogta ,megtartotta a gépkocsija mellé helyezte és attól mintegy 100 m-re tovább horgászott mártogató felszereléssel .Továbbá rajta kívül még egy fı horgászott a másik botjával bevetett állapotban. Nevezettnek, mint utólag kiderült, a tóra nem volt engedélye. Kérésemre Szilágyi Attila nem tudott felmutatni semmilyen engedélyt, azt mondta, otthon felejtette ıket neki van engedélye meg a barátjának ,a feleségének nincs engedélye. Mikor megkérdeztem mennyi halat lehet itt fogni azt felelte, hogy amennyi jól esik, itt egyébként is mindenki lop. Kértem személyigazolványt vagy valamilyen igazolványt, amivel igazolni tudja magát, azt mondta, nincs nála semmi (kocsival volt). Ekkorra odaértünk a kocsihoz, ahol megkérdeztem, hogy az ott látható 1 db süllı és 1db csuka az övéké-e, azt mondta, igen, de már nem is tudja, hogy melyiket ki fogta. A halak méretesek voltak. Mivel nevezett nem tudta igazolni magát, ezért a két halat, ami a kocsija mellett volt fényképezıvel megörökítettem, a másolat itt van. A fényképezés után Szilágyi úr felajánlotta, hogy hazamegy az engedélyekért és félóra múlva bemutatja azokat. Én otthagytam ıket, mivel láttam, hogy tényleg indulni akar, meg más dolgom is volt. Félóra múlva, amikor visszamentem rövid idın belül Szilágyi úr is visszajött, de már egyedül (hazavitte a barátját és feleségét) és ekkor derült ki, hogy kiknek is van engedélye. A feleségének Machlik Erzsébetnek, aki kedvezményezett engedéllyel rendelkezett, de ennek is csak a befizetési csekkét hozta bemutatni. İ rendelkezett éves területi engedéllyel, de mint mondottam már megfogta a megengedett mennyiséget az egyesület szabályzata alapján (ami rajta van a területi jegyen), amennyiben valaki megfogja a napi vagy heti kvótát köteles befejezni a horgászatot, még keszegezni sem szabad. Szilágyi úr valószínő azért találta ki ezt a mesét, hogy otthon felejtettek mindent, hogy az engedély nélkül horgászót ne lehessen felelıségre vonni. Abban hibásnak érzem magam, hogy nem tartottam ott ıket, amíg Szilágyi úr visszajön. Én elhittem a meséjét, hogy a feleségének nincs engedélye és azt hittem, hogy az İ másik botjával horgászik. Mint a visszajövetelkor ez már tisztázódott de módom nem volt ,hogy megtudjam kivolt a harmadik személy Szilágyi úr pedig nem mondta meg,így csak ellene és felesége ellen indítottam fegyelmi eljárást,akitıl egy héttel késıbb tudtam bevonni engedélyét amikor újra kijött horgászni. Nevezettek nem ismerték el, hogy szabálytalanul horgásztak. Azt mondták, azt nem fényképeztem le.
Elnök kérdésére Tar Béla kijelenti, hogy nem kívánja a bizonyítás kiegészítését. Elnök a tárgyalást berekeszti. A bizottság zárt tanácskozás után meghozta, elnök kihirdette a külön íven szövegezett
határozatot.
Kmf. Torma Ernı
biz. tag jkv.
Fegyelmi Biz.elnök
biz. tag
CEGLÉDI HORGÁSZ EGYESÜLET Fegyelmi Bizottsága 11/1986. sz.
HATÁROZAT Tar Béla ceglédi (Fı u. 4. sz. alatti) lakos, mgtsz-tag, horgászigazolványának száma: 201 098, nıs, egyesületi tag megvalósította az egyesület Fegyelmi Szabályzata 2. §. d) pontjába ütközı fegyelmi vétséget, ezért ıt a bizottság a Szabályzat 3. §. f) pontja alapján a horgászattól 1986. május 8. napjától kezdıdıen 6 hónapra, 1986. november 7. napjáig eltiltja, horgászjegyét és területi engedélyét erre az idıre bevonja. Ezen határozat ellen a kézhezvételtıl számított 15 nap alatt az egyesület vezetıségéhez (választmányához) intézett fellebbezésnek van helye. Indoklás : A bizottság a halıri jelentés, az eljárás alá vont tag nyilatkozata és Kis János tanúvallomása alapján, az alábbi tényállást állapította meg: Tar Béla 1986. április 15. napján, az egyesület vízterületén horgászott és két méreten aluli pontyot fogott, azokat nem engedte vissza, hanem haltartó szakjában helyezte el. A halır az ellenırzés alkalmával a két halat megmérte, az egyik kb. 29-cm-es volt, a másik sem érte el a 30 cm-es méretet, ezért mindkettıt visszaengedte a vízbe. Tar Béla ezen cselekményével szabálysértést követett el, mert megszegte a jogszabályban elıírt méretkorlátozást. Azzal védekezett, hogy szabócentiméterrel mérte meg a két halat, végigfektetve azt a hal testén, s mindkettı elérte a 30 cm-es méretet. A bizottság ezt a védekezést nem fogadta el, mert a horgászatra vonatkozó rendelkezéseket, így a hal hosszának helyes mérési módját is minden horgász köteles ismerni. A büntetés kiszabásánál a bizottság enyhítı körülményként mérlegelte azt, hogy az eljárás alá vont tag eddig fegyelmi büntetésben nem részesült, hibáját elismerte, az egyesület elnökétıl kapott információ szerint tevékenyen részt vesz a társadalmi munkában. Súlyosbító körülményt a bizottság nem észlelt. A felsorolt enyhítı körülmények mérlegelése mellett a bizottság a rendelkezı részben írt fegyelmi büntetést tartotta az elkövetett fegyelmi vétség súlyával arányban állónak. Cegléd, 1986. május 8. Kelemen Béla biz. elnök Berki Sándor biz. tag
Kertes István biz. tag
Tar Béla: Bejelentem, hogy a határozatot tudomásul veszem, fellebbezési jogomról lemondok. Tar Béla Nagy István, az egyesüket elnöke: Bejelentem, hogy a határozatot tudomásul veszem, fellebbezési jogomról lemondok. Nagy István Ezen határozat 1986. évi május hó 8. napján jogerıre emelkedett. Kelemen Béla biz. elnök
