Szülői traumatizáció gyermeki addikció

Szülői traumatizáció – gyermeki addikció BUDAPEST NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2009. Június 5

KOMÁROMI ÉVA klinikai és addiktológiai szakpszichológus Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia E-mail: [email protected]

I. Generációk: traumatizáció és addikció Alkoholista szülő

„Egészséges” szülő

g

g

gyermek

gyermek

kémiai addikciójának megnövekedett valószínűsége kémiai addikciója?

Szülő gyermek- és serdülőkori traumatizációja

Nagyszülő alkoholaddikciója

diszfunkcionális család

Gyermek alkohol- és drogaddikciója



Milyen úton adódik tovább – egy generáció átugrásával – a kontrollvesztő szerhasználat? A kötődéskapcsolatok meghatározó szerepe. © Komáromi Éva klinikai és addiktológiai szakpszichológus

?

2009. 06.05

II. AZ EGÉSZSÉGES ÉS DISZFUNKCIONÁLIS CSALÁDOK FŐBB JELLEMZŐI

Családi jellemzők

Egészséges családok

Diszfunkcionális családok

© Komáromi Éva klinikai és addiktológiai szakpszichológus

2009. 06.05

Családi jellemzők

Egészséges családok

Diszfunkcionális családok

HATÁROK

Világos, rugalmas, átjárható.

Sérült, kaotikus, rugalmatlan.

SZEREPEK

Egyértelmű. Mindenki a maga helyén!

Inadekvát, felcserélt szerepek.

STRUKTÚRA

Ép, világos.

Sérült, instabil, átláthatatlan.

HIEARCHIA

Átlátható. A szülőnek van tekintélye.

Merev vagy a szülőnek nincs tekintélye.

KOMMUNIKÁCIÓ

Nyílt, kölcsönös. Minden megbeszélhető.

„Nem beszélünk.” Tabuk, veszélyes zónák.

ÉRTÉKEK,

Világos, a család minden tagja által tiszteletben tartott. Számon kérhető.

Kiismerhetetlen, ellentmondásos. Nem számon kérhető.

FELELŐSSÉG

Megosztott, mindenkinek megvan a maga feladata.

Egyesek túl nagy felelősséget vállalnak, mások felelősség nélküliek.

BIZALOM

Egészséges, őszinte.

„Nem bízunk.”

ÉRZELMEK, INDULATOK KEZELÉSE

Természetes, kívánatos, megfelelően kontrollált.

Tiltott, veszélyes, túl- vagy alulkontrollált. „Nem érzünk.”

INTIMITÁS

Egészséges, mélyülő.

Legátolt, sérült. „Álintimitás”

FEJLŐDÉS

Lehetséges, sőt kívánatos.

Az egyik tag fejlődése veszélyt jelenthet a többiekre nézve.

SZABÁLYRENDSZER


2009. 06.05

III. Anyai magatartás és gyermeki kötődés Anyai magatartás

Gyermeki kötődés

Elégséges biztonságot nyújt Érzékeny a gy. szükségleteire Képes a gy. megnyugtatására

Biztonságos kötődés

Nem nyújt elégséges biztonságot Érzelmileg váltakozva megközelíthető és elutasító Nem elégíti ki megbízhatóan a gy. szükségleteit Nem képes a gy. megnyugtatására

Bizonytalan kötődés

Ainsworth nyomán © Komáromi Éva klinikai és addiktológiai szakpszichológus

2009. 06.05

III. A KORAI KÖTŐDÉS JELLEMZŐI, KÖTŐDÉSI TÍPUSOK TÍPUS

GYERMEKI JELLEMZŐK

ANYAI MAGATARTÁS

BIZTONSÁGOS

Az anya jelenlétében nyugodt és játékában aktív. Eltűnésekor szorong, visszatértekor kontaktust keres vele, ami megnyugtató élmény számára.

Elégséges biztonságot nyújt. Kielégíti a gyerek szükségleteit, érzékeny annak jelzéseire, és képes megnyugtatására.

BIZONYTALAN/ ELKERÜLŐ

Az anya eltűnésekor nem mutat szorongást, és visszatérésekor sem keresi vele a kontaktust. Az anya látszólag nem fontosabb számára, mint egy idegen.

Nem érzékeny a gyerek jelzéseire, aki gyakran magára van hagyva szükségleteivel, szorongásaival.

BIZONYTALAN/ AMBIVALENS

A szeparációra szorongással, sírással válaszol, de az anya visszatérése, vigasztalása sem tudja megnyugtatni.

Nem nyújt elégséges biztonságot, nem képes a gyerek megnyugtatására. Érzelmileg egyszer megközelíthető, máskor elutasító.

Dezorganizált viselkedés, amely BIZONYTALAN/ DEZORGANIZÁLT az anya jelenlétében és távolléte alatt egyaránt jellemző. (Dermedtség, csapkodás, fej elfordítása, verés stb.)

Viselkedése egyszerre félelem és biztonság forrása a gyerek számára. Koltai 2003 nyomán


2009. 06.05

IV. A korai kötődés és a későbbi kapcsolatok 1.

A korai kötődés során szerzett élmények, tapasztalatok ú.n. belső munkamodellek formájában rögzülnek a személyiségben.

2.

Ezek fogják meghatározni a későbbi, másokkal létrehozott kapcsolatok minőségét.

3.

A korai biztonságos kötődés szilárd alapot képez a további biztonságosnak érzett kapcsolatok számára.

4.

A bizonytalan kötődés belső munkamodelljei a későbbiekben kapcsolati zavarokat okozhatnak. (Elkerülő viselkedés, szimbiotikus hajlam, ambivalenciák.) Bowlby, Ainsworth és Fónagy nyomán


2009. 06.05

V. Szülői kötődési típus és gyermeki kötődési magatartás

1. Az anya (és az apa) kötődési viselkedéséből már a gyermek megszületése előtt lehet következtetni annak kötődési típusára.(!) 2. Biztonságos anyai kötődés g biztonságosan kötődő csecsemő.

3. Az anyának a kötődés területén elszenvedett hiányai, sérülései g a saját gyermek hasonló tartalmú traumái. 4. Feldolgozatlan anyai kötődés g dezorganizált gyermeki kötődés.

Bowlby, Ainsworth és Fónagy nyomán


2009. 06.05

VI. A traumatizáció típusai az alkoholista családokban Traumatizáció

Egyszeri, konkrét esemény elszenvedése

Hosszabb távon ható tényezők

 Szeparáció (intézet,nevelőszülők, kórház)

 Szülő szenvedélybetegsége

 Szülő elvesztése (halál, szuicidium, elhagyás)

 Szülő egyéb pszichiátriai betegsége

 Egyéb súlyos veszteség (baleset, megbetegedés, halál)

 Történelmi traumatizáció  Fizikai, szexuális és/vagy érzelmi bántalmazás

 Szülők párkapcsolatának súlyos problémája  Szülő feldolgozatlan gyásza  Családon belüli patológiás szerep felvételének „kényszere”  Fizikai és/vagy érzelmi elhanyagolás  Érzelmi elutasítás

A traumák feldolgozása biztonságos kötődési háttér hiányában nem lehetséges! © Komáromi Éva klinikai és addiktológiai szakpszichológus

2009. 06.05

VII. A traumatizáció közvetítésének transzgenerációs modellje 1. A szülő gyermek- és serdülőkori traumatizációja a főbb kötődéskapcsolatokban.

2. A traumatizáció feldolgozatlan marad. 3. A kötődési reprezentációk (belső képek, a „másikkal lenni” élmény) torzulása. 4. A szülő traumatizációjának következményei a kötődési viselkedésben is megjelennek. (Elutasító, múlt által lekötött vagy feldolgozatlan kötődés.) 5. A szülővel való kapcsolaton keresztül a gyermek maga is traumatizálttá válik. 6. A gyermek dezorganizált/ viselkedése.

dezorientált kötődési

7. Megzavart self-fejlődés. 8. Gyermek- és felnőttkori pszichopatológia. (Figyelmi deficit, rossz feszültségtűrés, szorongásosság, agresszivitás, önértékelési problémák, alacsony szociális kompetencia.) Fónagy és Target nyomán © Komáromi Éva klinikai és addiktológiai szakpszichológus

2009. 06.05

VIII. Pszichoterápiás megfontolások

1. Ami nem dolgozódik fel, átadódik a következő generációnak. 2. Ezen nem változtat a felnőtt tudatos törekvése, motivációja arra, hogy „elég jó” szülővé váljon. 3. A kötődés területén elszenvedett traumatizáció egy újabb kötődéskapcsolatban dolgozható át. 4. A pszichoterápia optimális keret az ilyen korrekciósgyógyító munka számára. 5. Ezt követően nem a korábbi traumatizáló történet a meghatározó, hanem az, hogy a szülő mit kezdett ezzel. 6. A szülő énfejlődése mások (gyermeke) iránti nagyobb nyitottságban és érzékenységben fejeződik ki. Fónagy és Target nyomán


2009. 06.05

IX. Szülői konzultáció a Kék Pont-ban Időben behatárolt, strukturált, konkrétabb célokkal dolgozó beavatkozás. A konzultáció céljai: 

Ventilláció, feszültségelvezetés segítése.



Izoláció oldása.



A problémás szerhasználat reálisabb értékelése.



A szülő saját szerepének jobb megértése.



A szülő-gyermek kapcsolatának erősítése.



A szülői attitűd kedvező irányú változása.

Várható eredmények: 

A szülő pszichés állapotának javulása.



A drogproblémához való viszony adekvátabbá válása.



A gyermek droghasználatában bekövetkező változás (?)


2009. 06.05

Szülői traumatizáció gyermeki addikció

Recommend Documents