SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS az ÉMOP (A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése) pályázat megalapozásához

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS az ÉMOP-3.1.3-11. (A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése) pályázat megalapozásához

2011

Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa Kárpátok Alapítvány - Magyarország

Szükségletfelmérés - ÉMOP-3.1.3-11. SZETA Egri Alapítványa – Kárpátok Alapítvány-Magyarország

Tartalomjegyzék

1. HELYZETELEMZÉS ........................................................................................... 3 1.1. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – Környezet (1.) .............................................. 3 1.2. EGER ÉS KÖRNYÉKE – Környezet (2.)................................................................ 7 1.3. 11 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KISTÉRSÉG – Helyzetelemzés (1.) ........................... 8 1.4. EGER VÁROS SZEGREGÁLT TELEPÜLÉSRÉSZEI, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ROMA EMBEREK – Helyzetelemzés (2.) ..................................................................... 11 2. SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ................................................................................. 14 2.1. CIVIL SZERVEZETEK A 11 KISTÉRSÉGBEN ................................................. 15 2.1.1 A célcsoport bemutatása .............................................................................. 15 2.1.2 A célcsoport szükségleteinek bemutatása ....................................................... 20 2.2. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ROMA EMBEREK EGERBEN ................................... 25 2.2.1 A célcsoport bemutatása .............................................................................. 25 2.2.2 A célcsoport szükségleteinek bemutatása ....................................................... 29 Összegzés .......................................................................................................... 32 1. sz. Melléklet: Civil szervezetek adatbázisa a 11 kistérségben ................................ 33 2. sz. Melléklet: Kérdőív civil szervezetek részére (csatolt dokumentum) 3. sz. Melléklet: Egyéni kérdőív (csatolt dokumentum)

2


1. HELYZETELEMZÉS 1.1.

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ – Környezet (1.)

Az Észak-Magyarországi régió 28 kistérsége közül 7 nem hátrányos helyzetű, 15 kistérség az ország 47, 12 pedig az ország 33 leghátrányosabb helyzetű (komplex programmal is támogatandó) kistérsége közé tartozik1 (1. ábra). Utóbbi leszakadó kistérségekben a régió teljes népességének (125 ezer fő) több mint harmada (36%) él. 2 A régió 609 településeinek 64% hátrányos helyzetű, leszakadó3, az Észak-Alföldi régióval együtt az ország négy hátrányos helyzetű régiója között is kiugróan rossz társadalmigazdasági mutatókkal rendelkezik. 1. ábra: az Észak-Magyarországi régió kistérségei hátrányos helyzet szerint

2009-ben a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya – a régiós rangsorban a legmagasabb – 44% volt (az országos átlag 39%). Itt a legmagasabb azon háztartások aránya (27%), akik „nagy nehézségek árán tudnak megélni” (az országos átlag 22,4%), illetve azok aránya is, akik munkanélküli háztartásban élnek (1. táblázat). 2010-ben a régiós munkanélküliségi ráta 16% (az országos 11%), a foglalkoztatási ráta 48% (országos 55%), az aktivitási ráta 57% (országos 62%) volt; mindhárom mutató az Észak-Magyarországi régióban a legrosszabb (3. táblázat). A 0-17 éves korosztály majdnem fele (45%) részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (2008), miközben az országos átlag 28% volt. Ez egyértelműen jelzi a régióban élő gyerekes családok szegénységét, minthogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény segélytípusú ellátás4 (2. ábra).

1

311/2007 (XI. 17.) Kormányrendelet KSH Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, 2008. 3 A 240/2006. (XI.30.) kormányrendelet alapján a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és/vagy országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések. 4 A gyerek akkor jogosult rá, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékát (2011-ben 37.050 Ft), egyedülálló szülő vagy tartósan beteg gyerek esetén a 140 százalékát. 2

3


1. táblázat: Foglalkoztatási és anyagi mutatók régiók szerint és összesen, 2009. (%)

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, %

Régió

Munkanélküliek háztartásában élők aránya, %

Tartós munkanélküliségi ráta, %

Háztartások aránya, akik nagy nehézségek árán tudnak megélni, %

Közép-Magyarország

34,1

9,6

2,6

23,0

Közép-Dunántúl

37,1

13,1

3,4

20,7

Nyugat-Dunántúl

35,1

12,6

3,2

18,3

Dél-Dunántúl

40,3

13,8

5,1

19,6

Észak-Magyarország

44,4

18,4

7,1

26,5

Észak-Alföld

42,7

17,2

6,5

21,4

Dél-Alföld

41,8

13,2

4,5

24,6

Ország

38,6

13,4

4,3

22,4

Forrás: Ferge Zs., Darvas Á. (vál., szerk.) Gyerekesélyek Magyarországon. A „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2010. évi jelentése. 2011. (KSH adatok alapján)

2. táblázat: Munkanélküliségi, foglalkoztatási és aktivitási ráták régiónként és összesen, 2010. (%) (15-64 évesek) Régió

Munkanélküliségi ráta,

Foglalkoztatási ráta, %

Aktivitási ráta, %

Dél-Alföld

10,7

54,4

61,0

Dél-Dunántúl

13,4

52,0

60,1

Észak-Alföld

14,2

49,1

57,3


16,3

48,0

57,3

Közép-Dunántúl

11,1

56,9

63,9

7,8

61,7

66,9

Nyugat-Dunántúl

11,4

57,6

64,9

Összesen

11,2

55,4

62,4


Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

2. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 0-17 éves gyerekek aránya, 2008 (%)

Forrás: MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Erőforrástérkép

4


Az utolsó reprezentatív cigánykutatás (Kemény et al. 2003) szerint az ÉszakMagyarországi régióban 14% volt a roma népesség aránya, a sorban utána következő Dél-Dunántúli régióban is mindössze 7,1% (az országos átlag 6%). Heves megyében 16, Nógrádban 14,2, Borsodban 13,3% a cigányság becsült aránya, amely szerint a teljes magyarországi roma népesség harmada ebben a három megyében él5 (3. ábra). 3. ábra: A cigány népesség területi elhelyezkedése Magyarországon (Forrás: KSH, a 2001. évi Népszámlálás adatai)

Forrás: Cserti Csapó Tibor

A régió számos térségében nő a cigány népesség száma, koncentrációja erősödik, leszakadása mélyül. Az ország szegregátumainak negyede (236 telep/telepszerű lakókörnyezet) Észak-Magyarországon van. Az NFÜ megbízásából készült felmérés (2010) szerint6 a régióban 166 településen mintegy 33 ezer ember él szegregált lakókörnyezetben. Ez egyedül az Észak-Alföldi régiónál mutat – alig – kedvezőbb helyzetet (3. táblázat). 3. táblázat: Szegregátumok jellemzői, 2010.

Régió

Szegregátumban élő lakosság

Szegregátummal rendelkező települések

Szegregátumok

száma, db

aránya, %

száma, db

aránya, %

száma, db

aránya, %

41691

38,4

150

24,2

267

27,5

32982

30,4

166

26,8

236

24,3

12079

11,1

119

19,2

178

18,3


7061

6,5

34

5,5

62

6,4

Dél-Alföld

6016

5,6

30

4,8

46

4,7

Közép-Dunántúl

4426

4,1

49

7,9

82

8,4

Nyugat-Dunántúl

4194

3,9

72

11,6

101

10,4

108 449

100

620

100

972

100

Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl

Összesen Forrás: Domokos V. (2011) 5

Kemény I., Janky B., Lengyel G. (2004) A magyarországi cigányság 1971-2003. Budapest: Gondolta KiadóMTA Etnikai - Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. 6 Domokos V. (2011) Kidolgozott javaslattétel egy, a marginalizált közösségek lakhatási problémáinak megoldását segítő integrált megközelítésű pályázati konstrukcióhoz. (Az elemzés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Koordinációs Irányító Hatóság LHH Fejlesztési Programiroda megbízásából készült.)

5


Az önkormányzatok többsége nehezen birkózik meg a sokakat érintő tartós munkanélküliség, segélyezetti lét okozta szociális problémákkal és a jelentős számú cigány népesség gondjaival. Kistérségi szintű, kistérségek közötti és regionális munkaerőpiac sem igen létezik (kivéve a 4-5 nagyobb város szűk vonzáskörzetét, ugyanakkor Ózd és környéke teljes mértékben leszakadó), a kistelepüléseken 50-60%-os a regisztrált munkanélküliség. Sok helyen az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, még úgy is, hogy közfoglalkoztatási lehetőségeik beszűkültek. A szociális és foglalkoztatási problémák kezelésére az önkormányzatoknak – a szűkös anyagi és humánerőforrás miatt – csak korlátozott intézmény-és eszközrendszerük van: a gyerekek napközbeni ellátása hiányos, az óvodák-iskolák fenntartási gondokkal küzdenek, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások többsége kistérségi tárulási formában működik (a szakemberek leterheltek, egy-egy településre heti néhány óra jut). 2009-ben a régióban volt a legalacsonyabb a napközbeni ellátásban részesülő gyerekek aránya (48%), a második legmagasabb a hátrányos helyzetű óvodások (48%), valamint a korai iskolaelhagyók aránya (15%). 2009-ben egy családgondozóra 22, egy gyermekjólétis szakemberre 64 gyerek jutott, miközben ezer azonos korú lakosra átlagosan 10,3 olyan gyerek jutott, aki már a gyermekvédelmi szakellátásban van. A régió 27 munkaügyi kirendeltsége 2010-ben összesen 74 596 regisztrált munkanélküli tartott nyilván (NFSZ). 4. táblázat: Gyermekjóléti-szociális szolgáltatások néhány jellemzője régiók szerint és összesen, 2009 Egy szociális szakemberre jutó gyermekek száma (családsegítő), fő

Egy szociális szakemberre jutó gyermekek száma (gyermekjóléti szolgálat), fő

Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek aránya ezer azonos korú lakosra, fő

Napközbeni ellátásban részesülő 0-5 évesek aránya, %

Hátrányos helyzetű óvodások aránya, %

Korai iskolaelhagyók aránya, %


48,6

12,2

7,9

12,8

50,4

7,5

Közép-Dunántúl

49,7

20,7

13,7

21,4

36,5

7,6

Nyugat-Dunántúl

51,2

17,0

9,2

23,4

30,3

6,9

Dél-Dunántúl

50,0

39,2

13,1

14,5

54,0

12,9


47,7

48,4

14,5

21,5

63,9

10,3

Észak-Alföld

49,9

49,5

14,8

44,7

48,2

13,7

Dél-Alföld

52,3

32,8

8,8

24,4

53,4

9,6

Régió

Összesen

49,6 29,2 11,2 23,7 48,7 Forrás: Ferge Zs., Darvas Á. (vál., szerk.) Gyerekesélyek Magyarországon. A „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2010. évi jelentése. 2011. (KSH adatok alapján)

Ebben a társadalmi-gazdasági környezetben fontos a foglalkoztatási-képzési lehetőségekkel, a hátrányos helyzetű csoportokkal, a cigány közösségekkel foglalkozó civil szervezetek szerepvállalása. A Civil Szolgáltató Központ nyilvántartása szerint a régióban 1128 civil, non-profit szervezet létezik7. Inaktivitásukra abból következtetünk, hogy nekik mindössze 14%-uk (158 szervezet) frissítette 2 éven belül adatait. Közülük 25 működik szociális területen. 2011-ben 858 szervezet nyert összesen 156,6 millió forint (átlagosan 182500Ft/szervezet) támogatást az NCA Észak-magyarországi Regionális Kollégium működési pályázatán. Jellemző azonban a szociális területen kívüli és a városi szervezetek dominanciája; a kistelepülések civil szervezetei kevésbé rendelkeznek megfelelő infrastrukturális, anyagi és szakmai háttérrel ahhoz, hogy hatékonyan tudják segíteni hátrányos helyzetű célcsoportjukat, illetve előmozdítani saját fejlődésüket.

7

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 630, Nógrádban 184, Hevesben 314 szervezet. Forrás: http://nonprofit.hu/?q=niok/organization-search&cleared=1

6

9,6


1.2.

EGER ÉS KÖRNYÉKE – Környezet (2.)

Eger (55 000 fő) az Észak-Magyarországi régió második legnépesebb városa, egyúttal a 17 településből álló Egri kistérség központja. Eger munkaerőpiaca, gazdasága a kistérség nagy része számára elérhető, így a kistérség fejlődőnek számít, társadalmi-gazdasági fejlettségét jelző komplex mutatójának értéke 3,64 (az országos átlag 2,90).8 Ennek ellenére itt is vannak kedvezőtlen helyzetű települések, ahol magas a munkanélküliség és a roma népesség aránya (Kerecsend, Egerbakta, Verpelét, Tarnaszentmária); a kistérségen belüli egyenlőtlenségek jelentősek (5. táblázat). A várostól mindössze 9 kilométerre lévő Egerbaktán kiugróan magas a munkanélküliségi ráta (24%), de igen jelentős Kerecsenden (16%), Demjénben, Tarnaszentmárián és Verpeléten is (12-12%). Ezeken a településeken a cigány népesség aránya is magas (15-20% közötti). 5. táblázat: Az Egri kistérség településeinek néhány mutatója, 2008-2009

Települések

Lakónépesség száma, fő (2010)

Verpelét

2856 657 55673 1540 1895 1141 1153 3572 2334 2466 861 1768 1482 2692 376 270 4067

Egri kistérség

84803

Andornaktálya Demjén Eger Egerbakta Egerszalók Egerszólát Feldebrő Felsőtárkány Kerecsend Maklár Nagytálya Noszvaj Novaj Ostoros Szarvaskő Tarnaszentmária

Munkanélküliségi arány, % (2008)

180 napon túl regisztráltak aránya, % (2009)

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők a 0-17 évesek arányában, % (2008)

Az állandó vándorlások egyenlege, ezrelék (2009)

6,2

60,0

6,0

15,5

12,4

39,7

36,9

-14,0

6,1

57,0

14,2

-2,1

23,6

70,6

56,8

1,3

10,3

50,0

28,6

-11,2

8,8

53,3

20,3

15,8

8,3

34,8

32,0

0,9

7,8

52,9

17,0

6,9

15,6

54,3

75,1

-4,3

7,7

52,7

12,8

7,3

6,6

54,7

23,9

-2,3

9,5

62,8

18,0

14,0

8,9

60,0

14,5

-10,2

6,1

60,0

12,6

-5,9

6,3

52,9

9,7

-8,2

12,2

38,1

25,7

-7,9

11,8

51,5

48,0

-8,8

7,4

56,1

20,8

-1,1

Forrás: MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Erőforrástérkép és TEIR, KSH

A közelmúltban Eger jelentős infrastrukturális beruházásokat, fejlesztéseket valósított meg, mindezek ellenére népessége csökken, az állandó vándorlások egyenlege 2009-ben is negatív (-2,1 ezrelék), és a születések száma is csökken. 1990 és 2000 között a lakosság száma mintegy 3 ezer fővel, majd a következő évtizedben (2009-ig) szinte ugyanennyivel fogyott. A város lassú elöregedését jelzi, hogy a 0-17 évesek népességen belüli aránya (16%) alacsonyabb, a 60 éven felüliek aránya (23%) magasabb az országos átlagoknál (TEIR, KSH). A cigány népesség becsült aránya 6-7 százalék, de a romák alapvetően két városrészben koncentrálódnak (a 21 ezer fős Északi városrészben és az azzal határos, 4200 fős Felnémeten), ezekben található a város két szegregátuma (Szala, Béke-telep). 8

KSH Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. Budapest, 2008.

7


Eger szociális intézményrendszere – megyei jogú városként – kiépült, a Családsegítő Intézet telephelyei több városrészben elérhetők, van adósságkezelési szolgáltatás is, a gyerekek napközbeni ellátása terén viszont jelentősek a hiányok (a 0-2 évesek mindössze 17%-a jár bölcsődébe). Általános munkaerőpiaci szolgáltatás, tanácsadás a belvárosi munkaügyi kirendeltségen vehető igénybe. Az egri kirendeltség 2010. decemberben – a kirendeltség kistérségi hatókörében – összesen 5143 regisztrált munkanélküli és 26 210 inaktív személyt tartott nyílván; ez 11,4 %-os munkanélküliségi és 63,2%-os aktivitási rátát jelent (4. ábra). 4. ábra: Munkanélküliségi mutatók az Egri munkaügyi kirendeltség működési területén, 2010. december


1.3.

11 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KISTÉRSÉG – Helyzetelemzés (1.)

A tervezett fejlesztés egyik iránya 11 észak-magyarországi kistérséget érint: Bélapátfalvai, Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi, Hatvani, Hevesi, Pétervásárai (Heves megye), Ózdi, Mezőkövesdi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Bátonyterenyei, Salgótarjáni (Nógrád-megye). (A régió 28 kistérségének 40%-a.) A 11 kistérség 209 településén (15 város és 194 község) összesen 51 ezer ember él (a régió népességének 41%-a). A kistérségek közül 3 hátrányos helyzetű (Bélapátfalvai, Füzesabonyi, Mezőkövesdi), 2 tartozik a 47 legrosszabb helyzetű (Pétervásárai, Salgótarjáni), 3 (Hevesi, Ózdi, Bátonyterenyei) a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek sorába. Ezek társadalmi-gazdasági lemaradását jelzi, hogy komplex mutatójuk9 jóval az országos átlag alatti (2,90), de a programba bevont kistérségek 72%-ának mutatója szintén rosszabb az országos átlagnál. Nem véletlen, hogy a 209 település majdnem fele (104) hátrányos helyzetű, kedvezményezett. (6. táblázat) 6. táblázat: A programba bevont kistérségek főbb jellemzői

Kistérség

Megye

Települések száma

Lakónépesség Komplex száma (2009) mutató (fő) (KSH)

HH kistérség

LHH 47

LHH 33

+ + -

-

+

Hátrányos helyzetű települések száma

Város Község Bélapátfalvai Egri Füzesabonyi Gyöngyösi Hatvani Hevesi 9

Heves Heves Heves Heves Heves Heves

1 1 1 1 2 2

12 16 15 24 11 15

12 84 30 75 51 34

496 908 723 767 974 358

2,40 3,64 2,55 3,26 3,26 1,97

3 4 5 5 1 13

KSH Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. Budapest, 2008.

8


Kistérség

Megye

Települések száma

Lakónépesség Komplex száma (2009) mutató (fő) (KSH)

HH kistérség

LHH 47

LHH 33

+ + -

+ +

+ + -

Hátrányos helyzetű települések száma

Város Község Bélapátfalvai Pétervásárai Mezőkövesdi Ózdi Bátonyterenyei Salgótarjáni

Heves Heves B-A-Z B-A-Z Nógrád Nógrád

1 1 1 3 1 1

12 19 20 26 13 23

Összesen

-

15

194

12 21 42 67 24 63

496 228 260 912 288 619

2,40 2,19 2,77 1,89 2,06 2,19 2,90

3 10 5 26 10 22

509 533

3 2 3 104 (országos átlag) Forrás: TEIR, KSH, MTA KTI Erőforrástérkép * 311/2007 (XI. 17.) Korm.rend. **240/2006. (XI.30.) Korm.rend

A vándorlások egyenlege mind a 11 kistérségben negatív, még a viszonylag jelentős vonzerővel rendelkező Egri és Gyöngyösi kistérségből is többen vándorolnak el, mint ahányan beköltöznek. Öt kistérségben (Bélapátfalvai, Hevesi, Ózdi, Bátonyterenyei, Salgótarjáni) a vándorlási egyenleg a régiós átlagnál (-3,4) is kedvezőtlenebb (7. táblázat). A munkanélküliségi ráta három kistérségben (Egri, Gyöngyösi és Hatvani) jobb az országos mutatónál (11,2%), hat kistérségben viszont a magas régiós átlagot (16,3%) is meghaladja (az ózdiban 22,4%, a hevesiben 18,4%, a salgótarjániban 17,6%, a bélapátfalvaiban 17,5%, a bátonyterenyeiben 16,7%.) Az országos foglalkoztatási rátát (55,4%) a három legjobb helyzetű kistérség sem múlja felül, másik három (Hevesi, Mezőkövesdi, Ózdi) viszont a régiós arányt (48%) sem éri el (5. ábra). Kilenc kistérségben a munkanélküliek több mint fele tartós (legalább 180 napja) munkanélküli. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 0-17 éves gyerekek aránya a 11 kistérség átlagát tekintve 42%. A régiós aránynál (44,6%) is többen kapják ezt a segélytípusú ellátást öt kistérségben (az ózdiban és a hevesiben a gyerekek 66, illetve 58%-a) (7. táblázat). 7. Táblázat: A programba bevont kistérségek néhány társadalmi-gazdasági mutatója

Kistérség

Bélapátfalvai Egri Füzesabonyi Gyöngyösi Hatvani Hevesi Pétervásárai Mezőkövesdi Ózdi Bátonyterenyei Salgótarjáni ÉM régió Ország

Munkanélküliségi ráta, % (2010)

Foglalkoztatási ráta, % (2010)

17,5 8,8 14,2 9,3 8,1 18,4 16,4 13,4 22,4 16,7 17,6 16,3 11,2

48,3 54,3 48,8 53,3 54,3 46,9 50,5 46,3 44,7 49,8 49,2 48,0 55,4

Aktivitási ráta, % (2010)

58,5 59,5 56,9 58,7 59,1 57,4 60,6 53,5 57,6 59,9 59,7 57,3 62,4

Tartós munkanélküliek aránya, % (2009)

52,1 56,1 53,4 52,1 47,8 48,0 50,5 52,8 62,5 60,9 58,2 57,2 53,4

Rgyk-ban részesülő 0-17 évesek aránya, % (2008)

43,8 20,8 48,1 27,1 26,5 57,6 49,4 38,0 65,6 43,6 45,1 44,6 27,5

Állandó vándorlások egyenlege, ezrelék (2009)

-5,3 -1,1 -3,3 -0,9 -1,6 -3,4 -2,7 -2,1 -7,7 -6,3 -5,2 -3,4 0,0

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Erőforrástérkép

9


5. ábra: Munkanélküliségi és foglalkoztatási ráta a 11 kistérségben, a régióban és az országban, 2010.


Egy 1993-as becslés szerint (Kertesi, Kézdi 1993)10 a 11 kistérségben összesen mintegy 54 500 roma élt akkor, ez a mostani népességnek is a tizedét jelenti (a kistérségek népessége 1993 óta fogyott, a cigány népesség száma valószínűsíthetően nőtt). A kistérségek számos településén 20-50% a romák aránya, de vannak olyan falvak is, ahol 60-90%. A már idézett kutatások szerint: a három észak-magyarországi megyében a legmagasabb a romák aránya (13-16%; 2003). Kistérségi bontásban a 2001-es népszámlálás adatai állnak rendelkezésre, amelyek szerint – jelentős alulbecslés mellett – 2-9% közötti a romák aránya. A 2010-es felmérés szerint a Hevesi kistérségben 28, az ózdiban és a salgótarjániban egyaránt 23, az Egri és a Gyöngyösi kistérségben 11-11 szegregátum található, amelyekben összesen 10525 ember él. Az ország 174 kistérsége közül a szegregátumban élő népesség száma szerint a Hevesi kistérség a 16., a salgótarjáni a 20. a sorban. A szegregátumban élők aránya a 11 kistérség közül a Hevesi kistérségben (4,8%), a pétervásáraiban (4,5%) a legmagasabb, és 3% feletti a füzesabonyi (3,4%) és a bátonyterenyei (3,7%) kistérségben is. Az Egri Kistérség népességének 1,5%-a él szegregált lakókörnyezetben. (8. táblázat) 8. Táblázat: A kistérségekben élő cigány népesség aránya, száma és a szegregátumok jellemzői

Kistérség

Bélapátfalvai Egri Füzesabonyi Gyöngyösi Hatvani

Cigány népesség aránya, % (2001)

5,8 2,7 4,3 2,9 1,7

Roma népesség száma, fő (1993)

1376 5185 3846 3471 2018

Szegregátumok száma, db (2010)

6 11 15 11 2

Szegregátumban élő népesség száma, fő (2010)

Szegregátumban élők aránya, % (2010)

325

2,6

1259 1050 849 325

1,5 3,4 1,1 0,6

10

Kertesi G., Kézdi G. (1998) A cigány népesség Magyarországon. Dokumentáció és adattár. Budapest: Sociotypo

10


Kistérség

Hevesi Pétervásárai Mezőkövesdi Ózdi Bátonyterenyei Salgótarjáni Összesen

Cigány népesség aránya, % (2001)

8,9 6,8 3,7 8,9 6,7 4,1 -

Roma népesség száma, fő (1993)

Szegregátumok száma, db (2010)

6030 2987 2177 15706 3448 8277 54 521

28 12 6 23 16 23 153

Szegregátumban élő népesség száma, fő (2010)

Szegregátumban élők aránya, % (2010)

1666 965 465 1267 910 1444 10 525

4,8 4,5 1,1 1,9 3,7 2,3 2,1

Forrás: Népszámlálás, 2001, Kertesi-Kézdi (1998), Domokos (2010)

1.4.

EGER VÁROS SZEGREGÁLT TELEPÜLÉSRÉSZEI, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ROMA EMBEREK – Helyzetelemzés (2.)

Pályázatunk másik eleme elsősorban az Egerben, másodsorban az Eger környékén élő hátrányos helyzetű és roma emberek számára nyújt szolgáltatások, programok. 2011. 3. negyedévében Egerben összesen 2614 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, közülük 574 fő kapott rendszeres szociális segélyt. A tartós munkanélküliek aránya 26,6 % (697 fő) volt ebben az időszakban (6. ábra). A regisztrált munkanélküliek között a szakiskolai/szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők aránya a legmagasabb (31%), de jelentős a szakközépiskolát (23%) és a nyolc osztályt (18%) végzettek aránya is. A nyolc osztállyal sem rendelkezők aránya mindössze 1,3%, amely azt is jelzi, hogy az alacsony iskolai végzettségű, hátrányos helyzetű csoportok nem feltétlenül tudnak igénybe venni különböző szolgáltatásokat (még egy megyei jogú városban sem). 6. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma Egerben, 2011. 3. negyedév, fő

Forrás: TEIR, OMMK munkanélküliségi adatok

11


7. ábra: A regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint, 2011. 3. negyedév, %

A városon belül – a problémák koncentrálódása, halmozódása, a szolgáltatások hiánya miatt – két területet (ez ezek környékét, tágabb környezetét) kell kiemelni. Fontos, hogy az itt élők többsége – elszigeteltség, információ-hiány miatt – kimarad a különböző szociális-munkaerőpiaci (és egyéb) szolgáltatásokból. A KSH lehatárolása szerint (2001) Egerben „szociális szempontból nem megfelelő lakóövezet” a Szala (az Északi városrészben 3 utcás cigánysor) és a Béke-telep (tradicionális cigány telep Felnémeten11). Ezek mellett az Északi városrész szegregációval veszélyeztetett területe a Szala környéke is12 (8. és 9. ábra: Térképek). 8. ábra: A Szala és a Béke-telep elhelyezkedése, környéke Szala

Béke-telep

Forrás: Eger MJV IVS, Antiszegregációs terv

11

Felnémet 1961-ig önálló község volt. Eger Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Antiszegregációs Terv, 2008; KSH Heves Megyei Igazgatósága (2003). A nagyvárosok belső tagozódása. 12

12


9. ábra: Eger város funkcionális lakóövezetei (a Szala és a Béke-telep városszerkezeti elhelyezkedése)

Szala

Forrás: KSH, 2003

A két „hivatalosan” lehatárolt szegregátumban 2001-ben 295 fő élt, ma ezeken a területeken és közvetlen környezetükben több mint 700 (alacsony iskolai végzettségű, tartós munkanélküli, inaktív, többségében cigány) ember él. A KSH 2001-es mutatói jelzik a szegregátumban élők és a városi átlag társadalmi-gazdasági helyzete közötti szakadékot, amely erőteljesen megmutatkozik az iskolai végzettségben, a munkaerőpiaci helyzetben és természetesen a lakóhelyi-társadalmi elszigeteltségben is. Mindezek következményeként ezek az emberek folyamatos külső segítség, támogatás nélkül nem képesek enyhíteni kirekesztettségükön, amely pedig – megfelelő szolgáltatások hiányában – átöröklődik gyerekeikre, akik szintén hatalmas, többnyire behozhatatlan hátrányokkal kezdik meg életüket. Mindenesetre 2001-ben a 0-14 évesek aránya kétszer-háromszor volt magasabb a Szalában (42%) és a Béke-telepen (29%), mint a városi átlag (15%). A nyolc osztályos végzettségűek aránya a Szalában 90%, a Béketelepen 87%, a városi átlag pedig ennek mintegy hatoda (15%) volt. Rendszeres munkajövedelemmel a város gazdaságilag aktív népességének 41%-a, a Szalában élők 82%-a, a béke-telepiek 75%-a nem rendelkezett 2001-ben. (9. táblázat). Tíz év alatt a szegregátumban élők főbb mutatói és jövedelme helyzete nem javult jelentősen, illetve nem igazán közelített az városi átlagoz, ugyanakkor mindkét helyen történtek előrelépések. Az utóbbi években (2006-2008 között) a Béke-telep közmű-ellátottsága,

13


infrastruktúrája a Regionális Operatív Program keretében (ROP 2.2.) kiépült, és már vannak családok, akik bevezették otthonukba a vizet és a csatornát. A beruházást hosszú egyeztetési, közösségfejlesztési folyamatok előzték meg, amelyben központi szerepe volt a SZETA Egri Alapítványának és az általa fejlesztett, támogatott Béke-telep Rehabilitációjáért Egyesületnek, akik komoly érdekképviseleti, érdekérvényesítési tevékenységet is folytattak a telep érdekében. Nem rég alakult meg a Rác Hóstya Egyesület, amely a Szalában élőket igyekszik elérni különböző szabadidős-kulturális programokon keresztül. 9. táblázat: Eger város, a Béke-telep és a Szala néhány társadalmi-gazdasági mutatója, 2001.

Mutató Lakónépesség, fő 0-14 évesek aránya, % 60 éven felüliek aránya, % Felsőfokú végzettségűek aránya, % Legfeljebb nyolcosztályos végzettségűek aránya, % Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, % Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, % Alacsony komfortfokozatú lakások aránya,%

Eger

Béke-telep

Szala

57 986 14,7 18,8 22,3 15,4 36,1

201 28,9 6,0 0,0 87,0 61,7

94 41,5 6,4 0,0 89,8 57,9

40,7 6,5

74,7 85,4

81,6 n.a.

Forrás: KSH, 2001

2. SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS Szükségletfelmérést a pályázati projekt irányainak, tevékenységeinek megfelelően két célcsoportban végeztünk hasonló módszerrel. A szükségletfelmérés eszköze a kérdőíves adatfelvétel, amelynek eredményeire alapozva (és a helyzetelemzést figyelembe véve) terveztük meg a projektet. A szükségletfelmérés módszertanának rövid leírása Civil szervezetek szükségletfelmérése (1.) a) Szempontrendszerünk szerint (roma/nem roma szervezetek; szociális terület; hátrányos helyzetű csoportok; roma összefogás; érdekvédelem; viszonylag kis kapacitás stb.) a bírósági nyilvántartás adatbázisa alapján és saját kapcsolatrendszerünk segítségével adatbázis készítése 155 civil szervezetről. b) A 155 civil szervezet megkeresése személyesen/telefonon/e-mailben kérdőíves adatfelvétel céljából. A kérdőív tartalma: szervezeti háttér-információk (kapacitás, anyagi források, munkaerő, taglétszám stb.) és szükségletfelmérés (szervezetfejlesztés, foglalkoztatási lehetőségekkel kapcsolatos és egyéb szolgáltatások iránti igények). c) A kitöltésre/visszaküldésre került 53 kérdőívet SPSS programmal elemeztük. Hátrányos helyzetű, roma emberek szükségletfelmérése (2.) a) A célcsoport lehatárolása szempontrendszerünk alapján (KSH szegregátumok, saját tapasztalatok, 18 éven felüli hátrányos helyzetű, főként roma emberek). Ezek alapján az elsődleges célcsoport meghatározása. b) A célcsoporton belül mintavétel nélkül (klienskörünk megszólítása, munkatársak kapcsolatrendszerének felhasználása, hólabda-módszer) 125 fő (18 éven felüli) lekérdezése kérdőívvel. A kérdőív tartalma: háttér-információk (demográfia, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, lakáshelyzet, adósság) és szükségletfelmérés (munkavállaláshoz kapcsolódó általános és speciális szolgáltatások, csoportos programok stb.) c) A 125 kérdőívet SPSS programmal dolgoztuk fel.

14


2.1.

CIVIL SZERVEZETEK A 11 KISTÉRSÉGBEN

2.1.1 A célcsoport bemutatása A bírósági nyilvántartás és kapcsolatrendszerünk alapján első körben 155 civil szervezet került a célcsoportba.13 (Szükségletfelmérés 1. sz. Melléklete) Közülük a legtöbb szervezet az Ózdi (31), a Salgótarjáni (21) és az Egri (16) kistérségben található, a legkevesebb a bélapátfalvaiban (10. ábra). 84 szervezet községben, 71 városban működik. Egyrészt jellemző a kistelepüléseken szerveződött egyesületi forma, másrészt viszont 133 faluban (az összes község 69%-a) egyáltalán nem működik civil szervezet a meghatározott szempontok szerint. A 155 szervezet bizonytalan hátterét jelzi, hogy közülük mindössze 13 nyert támogatást az NCA Észak-magyarországi Regionális Kollégiumának 2011-es működési pályázatán, összesen 2,67 millió forintot. (A legmagasabb összeg 870 ezer, a legalacsonyabb 45 ezer, átlagosan pedig 206 ezer forint a támogatás.) 10. ábra: Az adatbázisba került civil szervezetek száma kistérségenként, db

Megkeressünkre 53 szervezet töltötte ki a kérdőívet (az adatbázisban szereplő 155 szervezet 34%-a), így elsődleges célcsoportunkat ők jelentik; válaszaik szerint határoztuk meg a projekt szolgáltatásait, elemeit. A kérdőívek – SPSS programmal történő – elemzése alapján mutatjuk be a célcsoportot és szükségleteiket. Minden eredménynél jelöljük, hogy az 53 szervezetből mennyi válaszolt az adott kérdésre (N). (A kérdőívet a Szükségletfelmérés 2.sz. Melléklete tartalmazza.) A szervezetek közül 16 alapítványi, 37 egyesületi formában működik. A legtöbben (39%) legfeljebb 2 éve alkultak, ugyanakkor 2-5 éve, illetve 5-10 éve működik a szervezetek mintegy ötöde (18, 20%), és jelentős az ennél régebb óta jelenlévő szervezetek aránya is (24%-uk több mint 10 éve alakult meg) (11. ábra). A legtöbb szervezet az Ózdi kistérségből (15%) küldte vissza kérdőívet, utána következik a salgótarjáni (13%), a mezőkövesdi, a gyöngyösi, a pétervásárai és az egri kistérségek (egyaránt 11%). Két olyan szervezet is szerepel a mintában, amelyek Budapest székhellyel, de helyi irodával/telephellyel működnek a térségben (12. ábra). (A Hevesi kistérségből egyetlen kérdőív érkezett vissza (Kisköre), ugyanakkor a szolgáltatásokra, programokra vonatkozó válaszok nem szerepelnek, így őket nem vettük bele a mintába. Ezzel együtt a Hevesi kistérség – bemutatott helyzete miatt – fontos célterülete fejlesztésünknek.) A szervezetek fele (49%) csak székhely településén, 16%-uk a kistérségben, 8%-uk a 13

A „minta” összeállításakor számoltunk azzal, hogy a szervezetek egy része már nem működik vagy nem elérhető. Ezt a kérdőívezés során sikerült felderítenünk.

15


megyében, 6%-uk a régióban működik, és – némileg meglepő módon – 14%-uk országos hatákörűként definálta önmagát (13. ábra). (Ez abból adódik, hogy egy-egy szervezet nevében országos, ugyanakkor tevékenysége közel nem terjed ki az ország területére.) 11. ábra: A szervezetek megoszlása a szervezet működésének ideje szerint, %

N=53

12. ábra: A szervezetek száma (db) és megoszlása (%) kistérségenként

N=53

13. ábra: A szervezetek megoszlása (%) és száma (db) működési terület szerint

N=51

16


A szervezetek kapacitásának fontos mutatója, hogy hány fizetett munkatárssal dolgoznak. Ezen a téren igen jelentősek a hiányok: 39 szervezetnek egyetlen főállású, 36-nak egyetlen megbízással/nem rendszeresen foglalkoztatott munkatársa sincs. Összesen 10 szervezetben van főállású alkalmazott: 3-ban 1-2 fő, 2-ben 3-5 fő, 1-ben 510 fő, 4-ben pedig több mint 10 fő dolgozik főállásban. Megbízással/nem rendszersen foglalkoztatott munkatársa összesen 13 szervezetnek van, közülük 10-ben legfeljebb 10, 3-ban több mint 10 fő dolgozik ebben a formában (14. ábra). Két szervezetnek egyáltalán nincsenek aktív tagjai. A leggyakoribb az 1-5 (13 szervezet), a 6-10 (12 szervezet) és a 11-20 (13 szervezet) fős aktív tagság, és további 10 szervezetben 21-50 aktív tag tevékenykedik (15. ábra). 14. ábra: A szervezetek száma a főállású és a megbízással/nem rendszeresen foglalkoztatott munktársak száma szerint, db

N=49

15. ábra: A szervezetek száma az önkéntesek és az aktív tagok száma szerint, db

N=51

A szervezetek 2010-es és 2011-es anyagi forrásai valamennyire tükrözik egyrészt szűkös erőforrásaikat, másrészt összhangban vannak az elnyert NCA-támogatások mértékével. 2011-ben ötödüknek (19%) semmilyen forrása nem volt, a leggyakoribb (28%) a 100500 ezer forint közötti összeggel rendelkezők száma, tizedük (11%) 1-5 millió forintból gazdálkodik ebben az évben. 2010-ben a szervezetek negyedének (25%) nem volt

17


semmilyen bevétele, 36%-uk 50-100 ezer, 15%-uk 100-500 ezer forint közötti forrásból működött. Egyaránt 9% azoknak a szervezeteknek az aránya, amelyek 2010-ben 500 ezer-1 millió, illetve 1-5 millió forint közötti anyagi forrással rendelkeztek, és tavaly még 4%-uk több mint 5 millió forintból gazdálkodhatott (16. ábra). A kapacitás, a humánerőforrás, a kapcsolatrendszer szempontjából nem mellékes az sem, hogy milyen csatornákon keresztül jutottak pénzhez, támogatáshoz a szervezetek: a legkevesebben (16%) uniós pályázaton nyertek támogatást, a szervezetek fele (46%) cégek, vállalkozások adományaiból jutott pénzhez. Meglepő, hogy a hazai pályázatokon és a magánadományokból, tagok támogatásából forrásokat szerzők aránya egyaránt 63%. Sokan (73%) az egyéb kategóriát is megjelölte, amely elsősorban önkormányzati vagy egyházi támogatást jelent (17. ábra). 16. ábra: A szervezetek megoszlása a 2010-es és 2011-es anyagi források mértéke szerint, %

N=53

17. ábra: A szervezetek arányai a szervezet forrásainak típusa szerint, %

N=53 (Több választ is meg lehetett jelölni.)

Az anyagi források mellett szintén fontos háttértényező a szervezetek humánerőforrásának mennyisége és minősége. A szervezetek 15%-ában egyetlen formális vezető van, majdnem kétharmadában (63%) 2-4, ötödében (19%) 5-8, 4%ában 10-12 fős a formális vezetőség (18. ábra). Pozitívum, hogy a vezetők több mint fele (55%) felsőfokú, 40%-uk középfokú végzettséggel rendelkezik, és viszonylag alacsony

18


(4%) a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya. A vezetőség iskolai végzettségét a negyedik tagig kérdeztük meg, amely alapján az látszik, hogy középfokú végzettség dominál, kivéve a 4. vezetőségi tagot (ahol azonban a válaszadó szervetek száma már csak 10) (10. táblázat). 18. ábra: A szervezetek száma (db) és megoszlása (%) a formális vezetők száma szerint

N= 48

10. táblázat: A szervezetek megoszlása a vezetőség tagjainak iskolai végzettsége szerint, % Válaszadó Nyolc Vezetőség tagjai Középfok, % Felsőfok, % Összesen, % szervezetek osztály, % száma (db) Vezető

4

40

55

100

47

1. vezetőségi tag

10

49

41

100

41

2. vezetőségi tag

11

47

42

100

38

3. vezetőségi tag

23

46

31

100

13

4. vezetőségi tag

0

40

60

100

10

Utolsó háttárinformációként a megvalósított programokról kérdeztük a szervezeteket: legalább egy programot 40 szervezet, kettőt 32, hármat pedig 24 szervezet jelölt meg legfontosabbként (19. ábra). 19. ábra: A szervezetek száma a megjelölt megvalósított (legfontosabb) programok száma szerint, db

N=31-44

19


2.1.2 A célcsoport szükségleteinek bemutatása Kérdőívünk második része a szervezetek igényeire, szükségleteire vonatkozó kérdésblokkokat tartalmazott. Ezek középpontjában a pályázati projekthez illeszkedő tervezett szolgáltatások, programok álltak, de egyéb szükségleteket is felmértünk a kérdíőves adatfelvétel során. Kiindulási pontként fontos rögízteni, hogy az 53 szervezet közül 46 fontosnak tartja szervezete fejlődését, megerősítését, 6 szervezet erre a kérdésre nem tudott/nem akart válaszolni, de mindössze egy mondta azt, hogy ez számára nem fontos. A hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának segítését 38 szervezet tartja fontosnak, 9 nem válaszolt erre a kérdésre, 6 szervezet számára pedig nem fontos ez a cél (20. ábra). A fejlődés szempontjából a legtöbben a pályázati pénzek megszerzését és a más szervezetekkel történő kapcsolatépítést tartják fontosnak (egyaránt 92%). Szintén sokan (82%) vennének részt képzéseken, tanfolyamokon azért, hogy a szervezet fejlődjön. A szervezetek 58%-a fotosnak tartja a fizetett munkatársak, felük pedig a tagok számának növelését. Háromnegyedük (73%) a fejlődés szempontjából fontos, egyéb lehetőségeket is említett (11. táblázat), amelyek közül kiemelendő a szupervízió lehetősége, az állandó média-megjelenés, a tagok aktivizálása, a közhasznú tevékenységek bővítése és a programok színvonalának emelése. 20. ábra: Fontosnak tartja-e szervezete további fejlődését, megerősítését? és Fontosnak

tartja-e, hogy szervezete részt vállaljon hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának segítésében? (szervezetek száma, db)

N=53

11. táblázat: Miben látja a fejlődési lehetőségeket szervezete számára? Válaszadó szervezetek száma (db)

Fontos, %

Nem fontos, %

Összesen, %

Tagok számának növekedése Fizetett munkatársak számának emelkedése

50

50

100

42

58

42

100

45

Részvétel képzéseken, tanfolyamokon

81

19

100

43

Pályázati pénzek megszerzése

92

8

100

48

Kapcsolatépítés más szervezetekkel

92

8

100

47

Egyéb

73

26

100

15

Fejlődési lehetőség

20


A szervezetek legalább fele (55%) minden felsorolt ismerettípust, információt fontosnak gondol foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztése érdekében. Háromnegyedük fontosnak/nagyon fontosnak tartja a közhasznú foglalkoztatás lehetőségeinek megismerését (73%), munkaerőpiaci programokban való részvétellel kapcsolatos információk megszerzését (72%). Kétharmaduk (67%) érdeklődik az egyesületi/alapítványi vállalkozás, 60-60%-uk a munkaerőpiaci, foglalkoztatási tanácsadás lehetőségei, illetve az álláskeresési tanácsadás, technikák iránt. A szervezetek fele (55%) a szociális szövetkezet lehetőségeit is fontosnak tartja a foglalkoztatási lehetőségek bővítése szempontjából (21. ábra). Mindezek azt jelzik, hogy a szervezetek többsége – eltérő mértékben, de – nyitott a különböző ismeretek megszerzésére, amelyre már lehet alapozni a projekt tervezett szolgáltatásait, programjait. 21. ábra: A szervezet foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése érdekében milyen ismeretekre van szüksége? az elég fontos és nagyon fontos válaszok (4-5) összevont aránya, %

N=46-48

A szervezetek 87%-a fejlődése szempontjából fontosnak tartja ismertségének növelését, amely azt jelzi, hogy túlnyomó többségük túllépne jelenlegi határain, és ennek érdekében – ahogy a szükségletfelmérés mutatja – készek is tenni a szervezetek. A kérdőívben felsorolt szolgáltatások/lehetőségek közül további hatot a szervezetek több mint 70%-a fontosnak ítélt: szervezetfejlesztési ismereteit és forrásszerzési technikáit egyaránt 79%-uk bővítené, 77-78%-uk fontosnak gondolja a kommunikációs technikák fejlesztését, a médiamegjelenést, illetve közösségfejlesztési módszerek elsajátítását. A szolgáltatások és programok tervezése szempontjából fontos, hogy a válaszadók 71%-a a szabadidő-szervezésről, a játékmódszertanról is szerezne új ismereteket. Mindezek mellett a szervezetek 61-71%-a a jogi és pénzügyi, valamint a vonatkozó jogszabályváltozásokról szóló szolgáltatásokat is fontosnak tartja az egyesület/alapítvány fejlődése szempontjából (22. ábra).

21


22. ábra: Milyen típusú lehetőségeket/szolgáltatásokat tart fontosnak szervezete fejlődése szempontjából? az elég fontos és nagyon fontos válaszok (4-5) összevont aránya, %

N=46-49

A projekt szempontjából alapvető fontosságú a szervezetek nyitottsága, együttműködési készsége. A kérdőívek elemzése alapján az látszik, hogy ezen a téren is lehet alapozni a válaszadó egyesületekre/alapítványokra. Az együttműködés felkínált öt formája, fóruma közül a szervezetek legalább 81%-a mindet fontosnak tartja. A legnépszerűbb a „jó gyakorlatok” látogatása (92%), melynek keretében – elsősorban – a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásában tapasztalt szervezeteket, programokat tudjuk felkeresni; ilyenek vannak az Észak-Magyarországi régióban is. Egyaránt 85% számára fontos a hálózatépítés és a közös érdekérvényesítés, amelyek szintén meghatározó elemei lehetnek a projektnek. A folyamatos kapcsolattartást, az információk áramlását (amely tulajdonképpen a közös munka egyik előfeltétele) a válaszadók 83%-a, a közös programokat 81%-a tartja fontosnak a szervezet fejlődése érdekében. 23. ábra: Mennyire tartja fontosnak szervezete fejlődése szempontjából az együttműködés, a kapcsolatépítés különböző formáit? az elég fontos és nagyon fontos válaszok (4-5) összevont aránya, %

N=48

22


A válaszadási hajlandóság és az eredmények alapján a projekt előzetes irányainak megfelelően a szolgáltatások és programok tervezhetők; előreláthatólag a civil szervezetek élni kívánnak a felkínált lehetőségekkel és együttműködési készségük is jelentős. Fejlődésük és foglalkoztatási lehetőségeik bővítése érdekében 98%-uk részt venne egynapos képzéseken és különböző témájú szakmai fórumokon, és 90%-uk többnapos képzéseket is vállalna (48-49 szervezet válaszai alapján) (12. táblázat). A szervezetek 79%-a 1-5 főt tudna bevonni a – kérdőív alapján megismert – tervezett szolgáltatásokba, programokba, 6%-uk 6-10 főt, tizedük pedig 11-20 főt tudna „mozgósítani” (24. ábra). A 48 válaszadó tájékoztatása szerint az általunk tervezett projekttevékenységekbe összesen 245 bevonható, aktivizálható személy van a civil szervezetek látókörében, amely létszámára bőven lehet alapozni. 12. táblázat: Szervezete részt venne-e a következőkön, illetve kihasználná-e a következő lehetőségeket a fenti témákban (útiköltség-térítés és ellátás mellett)? Képzés/fórum

Igen, %

Nem, %

Összesen, %

Válaszadó szervezetek száma (db)

Egynapos képzés

98

2

100

49

Többnapos képzés (2-3 nap)

90

10

100

48

Különböző témájú szakmai fórumok

98

2

100

48

24. ábra: A válaszadó szervezetek száma (db) és megoszlása (%) a tervezett szolgáltatásokba/programokba bevonható személyek száma szerint

N=48

A tervezés szempontjából elengedhetetlen azoknak az információknak a figyelembe vétele, amelyek a közös munka jellegére és feltételeire vonatkoznak. A válaszadó szervezetek 28%-a csak hétköznap, 37%-a csak hétvégén, ugyanakkor 35%-a bármikor részt venne a tervezett programokon, képzéseken (43 válaszadó). Fontos, hogy 93%-uk számára az – elsősorban Egerbe – utazás elfogadható, megoldható (ismerve a kis civil szervezetek kapacitását, ez jelentős arány még akkor is, ha a válaszadó szervezetek száma itt csak 41). Teljes válaszadási arány (53) mellett a szervezetek háromnegyede (72%) számára a kapcsolattartás minden formája megfelelő, és egyaránt mintegy tizedük számára csak e-mailes (9%), csak telefonos (11%) vagy csak személyes (8%) kapcsolattartás fogadható el (25. ábra).

23


25. ábra: Szervezete számára milyen feltételek/körülmények között lenne elfogadható különböző képzéseken/szakmai programokon/tanácsadásokon való részvétel?

Megoldható-e az utazás, %

Megfelelő időpontok megoszlása, %

N=43

N=41

Kapcsolattartás formája,%

N=53

Kérdőívünk utolsó – nyitott – kérdésre („Kérjük, ossza meg velünk a kérdőív kitöltése során felmerült gondolatait, ötleteit, igényeit!”) 21 szervezet válaszolt. A főbb megjegyzéseket nem rangsorolva, nem rendszerezve, változtatás nélkül soroljuk fel abból a megfontolásból, hogy ezek egyrészt tükrözik a civil szervezetek problémakörhöz való hozzáállását, másrészt számos ponton kapcsolódnak tervezett projektünkhöz, illetve szélesítik annak látókörét. -

-

-

Fontos témák, amelyekkel a képzéseknek foglalkozni kell: 1. kiadványok megjelentetése, amelyek fontosak a civil szervezeteknek ; 2. új civil törvény kapcsán a közhasznúsággal kapcsolatos ismeretek; 3. médiaismeretek; 4. szociális szponzoráció; 5. adománygyűjtés módszertana; 6. civil és önkormányzati együttműködés; 7. pályázati partnerségek; 8. lobby tevékenység és annak szabályozása; 9. pénzügyi képzés és tanácsadás; 10. tanulmányutak szervezése, civil szervezetek akkreditációs lehetőségei; 11. Nagyon fontos a megelőzés, a lakosság tájékoztatása már gyermekkortól kezdve, hogy megelőzhető legyen a mélyszegénység. Fontos lenne még szorosabbra fűzni a hasonló profilú szervezetek együttműködését, adatbázist létrehozni a munkájuk alapján, hogy hatékonyabban lehessen a célcsoport igényeit kiszolgálni. Vágyunk újabb „használható” pályázatokra, melyek leginkább a munkabérekre irányulnának, mert a hátrányos helyzetű célcsoportunkkal foglalkozó munkatársak esetében is erre van a legnagyobb szükség. Közösségi színterek létrehozásával kapcsolatos információk. A civil szervezeteknek nagyobb teret kell adni a képzésekben, és képzések kellenek a rászorulóknak. A kapcsolatépítés más szervezetekkel különösen fontos. Működéssel (adminisztráció, NAV ügyintézés, elszámolások) kapcsolatos információk. Igény lenne pályázatírási ismeretek, PCM elsajátítására; továbbá források lehívásának technikáira. A fórumok szervezésében segítséget nyújtunk (pl. terem biztosítása).

24


2.2.

HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, ROMA EMBEREK EGERBEN

2.2.1 A célcsoport bemutatása A két szűken lehatárolt, fentebb társadalmi-gazdasági mutatókkal jellemzett szegregátum lakossága 2001-ben összesen 295 fő volt (KSH). A Béke-telephez a lehatárolás szerint nem tartozó Béke-utcát és Felnémet más hátrányos helyzetűek, romák által koncentráltan lakott utcáit (József Attila, Kovács Jakab, Tárkányi), valamint a Szala környékét is elsődleges célterületnek tekintjük, ahol jelentős a munkanélküli, alacsony iskolai végzettségű népesség, különösen a romák aránya. (Ezeken a területeken a népesség száma – a városi tendenciával szemben – 2001 óta nőtt.) Az elsődleges célcsoportba számításaink és tapasztalataink szerint mintegy 680-730 fő tartozik, közülük 450-480 fő 18 éven felüli. (Szolgáltatatásaink számukra és az Eger más részein, a város környékén élő hátrányos helyzetű emberek számára is nyitottak, „másodlagos” célcsoportunk így az elsődlegesnél jóval népesebb.) Az elsődleges célcsoport teljes körű vagy reprezentatív lekérdezését nem tudtuk vállalni, közülük 125 főt kerestünk meg kérdőívünkkel (a célcsoportba tartozó 18 éven felüliek 26-28%-a), akiknek szükségleteire alapvetően építünk. (Az azonos élethelyzetből, társadalmi-gazdasági háttérből adódóan az elsődleges célcsoport negyedének megkérdezésén alapuló eredmények lehetővé teszik a célcsoport egészét érintő következtetések levonását, szolgáltatások tervezését, valamint külön kérdésblokk vonatkozott a gyerekeket célzó szolgáltatásokra, programokra.) (A kérdőívet a Szükségletfelmérés 3.sz. Melléklete tartalmazza.) A kérdőívek elemzése alapján a válaszadók 43%-a férfi, 57%-a nő. A legtöbben (38%) a 35-50 év közötti korcsoportba tartoznak, de jelentős a 25-34 évesek aránya is (30%), további 16% 18-24 éves, 13% 51-60 év közötti, 2% pedig 60 éven felüli. Az önmagukat romának vallók aránya 89%, amely célcsoportunk ismeretében nem meglepő, ugyanakkor a nem romák 11%-os aránya is jelzi, hogy nem kizárólag a cigány lakosságra fókuszálunk. A lakóhely viszont valamelyest determinálja a roma származást (és a munkanélküliséget, kirekesztettséget): a megkérdezettek háromnegyede (73%) a Béke-telepen és környékén, 14%-a a Szalaparton és környékén él, 7%-a Felnémet, 6%a Eger más részein lakik (13. táblázat).

13. táblázat: A megkérdezettek megoszlása (%) és száma (fő) nem, életkor, etnikai hovatartozás és lakóhely szerint A megkérdezettek Dimenzió megoszlása, %

száma, fő

Nem Férfi

43

54

Nő

57

71

100

125

Életkor 18-24 éves

16

20

25-34 éves

30

38

35-50 éves

38

48

51-60 éves

13

16

2

3

100

125

Összesen

60 éven felüli Összesen

25


A megkérdezettek Etnikai hovatartozás Roma Nem roma Összesen Lakóhely Béke-telep (és környéke) Felnémeten máshol Szalapart (és környéke) Egerben máshol Összesen

89 11 100

108 14 122

73 7 14 6 100

91 9 18 7 125

A tervezett szolgáltatások szempontjából kiemelkedően fontos a célcsoport iskolai végzettsége és gazdasági aktivitása. Ezek a mutatók – tartós munkanélküli, többségében alacsony iskolai végzettségű célcsoportról lévén szó – igen kedvezőtlen képet mutatnak. A válaszadók tizede a 8 osztályt sem végezte el, 58%-uk általános iskolai, 16%-uk szakmunkásképző/szakiskolai végzettséggel rendelkezik, tizedük OKJ-s képzettséget szerzett, az érettségizettek aránya mindössze 3%, a diplomásoké 1%, és alig 2%-uk tanul jelenleg (26. ábra). A legtöbben (42%) regisztrált munkanélküliek, tizedük közfoglalkoztatott, 15% gyesen/gyeden/gyeten van, 9% nyugdíjas/rokkantnyugdíjas, és mindössze 6% foglalkoztatott (bejelentett munkaviszonnyal) (27. ábra). 26. ábra: A válaszadók megoszlása iskolai végzettség szerint, %

N=125

27. ábra: A válaszadók megoszlása gazdasági aktivitás szerint, %

N=125

26


A munkaerőpiaci helyzet, a gazdasági aktivitás ismeretében nem meglepő, hogy a megkérdezettek 70%-ának háztartásában az összes havi jövedelem legfeljebb 100 ezer forint; közülük 18% azok aránya, ahol a háztartás havi jövedelme 50 ezer forint alatti. 150-200 ezer forintos jövedelemmel a megkérdezettek háztartásainak mindössze tizede rendelkezik (28. ábra). Az egy főre jutó átlagjövedelem 24 400 forint (a megkérdezett 50%-ának háztartásában legfeljebb 22 000 Ft.) A jövedelmi helyzet akkor még kedvezőtlenebbnek tűnik, ha látjuk, hogy a válaszadók 60%-ának van 18 éven aluli gyereke. Így az összes megkérdezett negyede egygyerekes, 18%-a kétgyerekes, 17% 34 gyerekes. Eszerint összesen 144 gyerek szülője válaszolt a kérdőívre, amely a szükségletfelmérés és a szolgáltatások egy részének tervezése szempontjából fontos kiindulási pont (14. táblázat). 28. ábra: A válaszadók megoszlása a háztartás jövedelemi helyzete szerint, %

N=125

14. táblázat: A megkérdezettek megoszlása (%) és száma (fő) gyerekszám szerint, a gyerekek száma összesen

Gyerekszám a háztartásban

A megkérdezettek megoszlása, %

Gyerekek száma összesen száma, fő

Nincs gyereke

40

50

0

1 gyerekes

25

31

31

2 gyerekes

18

23

46

3 gyerekes

14

17

51

4 gyerekes

3

4

16

100

125

144

Összesen

A jellemzően (de nem kizárólag) szegregált lakókörnyezetet tükrözik azok az eredmények, amelyek a megkérdezettek negyedének lakásában nincs víz (24%) és benti WC (26%), harmaduk (32%) otthonából hiányzik a fürdőszoba (29. ábra). Tudjuk, hogy a civilizációs eszközök hiánya, a lakás komfortfokozata kihat az élet szinte minden területére, legyen szó a gyerekek iskolába járásáról, a társas kapcsolatokról vagy éppen a szülők munkavállalási esélyeiről. Éppen ezért ezeket a körülményeket a szolgáltatások, programok tervezésekor figyelembe kell venni. A tervezett egyéni szociális munka, tanácsadás szakmai tartalmának kialakításakor fontos szempont, hogy díjhátralék, rezsitartozás miatt a megkérdezettek 17%-ának lakásában ki van kapcsolva a víz, 14%-nál a villany, és 18%-ukat fenyegeti a kilakoltatás veszélye. Igaz, a válaszadók háromnegyede (74%) saját tulajdonú lakásban él, de felüknek (49%) elmaradása van a hitelek törlesztő részleteiben, 45%-nak van villanyszámla, 27%-nak vízszámla tartozása, és negyedük (26%) bolti hitelt is

27


felhalmozott (30. ábra). Az adóssággal rendelkezők (89 fő) 42%-a legfeljebb 100 ezer, negyede (25%) 100-500 ezer közötti, harmada (33%) 500 ezer forint feletti tartozást halmozott fel (31. ábra). A célcsoportnak ez része az adósságkezelési tanácsadás, az adósságrendezési technikák szempontjából fontos kiinduló pontot jelentenek. 29. ábra: Azoknak a személyeknek az aránya, akiknek lakásában nincs víz, fürdőszoba, WC, %

N=125

30. ábra: Adósságal rendelkező személyek aránya az adósság típusa szerint, %

N=125

31. ábra: Az adóssággal rendelkező válaszadók megoszlása a tartozás mértéke szerint, %

N=89

28


A célcsoportba tartózók helyzetének bemutatása, az adatfelvétel vonatkozó eredményeinek feldolgozása alapján nem meglepő, hogy a kérdőív egy nyitott kérdésére („Kérem, fogalmazza meg, mi a legnagyobb gondja jelenleg?”) a válaszadók alapvetően a munkanélküliséget, a pénztelenséget és az ebből adódó nehézségeket nevezték meg legnagyobb problémájuknak (pl. álláskeresés nehézségei, adósságok rendezése, téli tüzelő hiánya, magas hiteltörlesztés, napi létfenntartás, végrehajtó). Ugyanakkor megjelennek a lakhatási gondok, a rossz egészségi állapot, a képzettség-végzettség hiányai is. 2.2.2 A célcsoport szükségleteinek bemutatása A célcsoport helyzetének elemzéséből az világosan látszik, hogy külső segítségre, elérhető, alacsony küszöbő szolgáltatásokra van szükségük ahhoz, hogy élethelyzetükön, munkaerőpiaci esélyeiken javítsanak. A szükségletfelmérés arra mutat rá, hogy milyen típusú programokat, szolgáltatásokat igényelnek a célcsoportba tartozó megkérdezettek, megalapozva ezzel a projekt tervezését. A megkérdezettek több mint hármnegyedének szüksége van álláskereséshez (80%), lakásszerezéshez/lakásfelújításhoz (74%) és szociális támogatások/ellátások megszerzéséhez (75%) nyújtott segítő szolgáltatásokra. Nem véletlen, hogy kétharmaduk (64%) adósságkezelésben, adósságrendezésben is segítséget vár. A válaszadók több mint fele igényel a hivatalos ügyek intézését (57%) és jogi tanácsadást (56%) célzó személyes szolgáltatásokat. Kisebb az érdeklődés a gyerekek után járó támogatásokkal kapcsolatos lehetőségek iránt (43%), amely valószínűleg abból adódik, hogy ezeket a célcsoport tagjai – ha nem is pontosan – de ismerik, és többségüket kapják (családi pótlék, gyes, gyed, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény), ugyanakkor valószínűleg ezen a téren is lehetnek információhiányok (pl. rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény, ösztöndíjlehetőségek az iskolás gyerekeknek, stb.). Szakképzettség megszerzésére a megkérdezettek 41%-a vállalkozna; ez a többi lehetőséghez képest alacsony arány, de így is 51 főt jelent, amely a projekt ennél szűkebbre tervezett képzési elemében még nehézségeket is okozhat. A legkevésbé a pszichológiai/pedagógiai tanácsadás iránt érdeklődtek a válaszadók (20%). (32. ábra) 32. ábra: Helyzetének/családja helyzetének javításához szüksége van-e a következő szolgáltatásokra, lehetőségekre? az igen válaszok aránya, %

N=125

29


Munkavállalási esélyeinek javítása érdekében a célcsoport egy része szeretne tenni, és kész részt venni különböző képzéseken, pogramokon, iletve igénybe venni kapcsolódó szolgáltatásokat. Az álláskeresési technikák javítását célzó képzésen kétharmaduk (67%) venne részt, és 50% feletti azok aránya is, akik OKJ-s képzésre (58%) és számítógépesinformatikai tanfolyamra (51%) jelenetkeznének. A kommunikációs készségek fejlesztését célzó programokon a célcsoportba tartozók 38%-a venne részt. Meglepő, de mindenképpen pozitívum, hogy a válaszadók harmada (34%) nyelvet tanulna. Ezzel összefüggésbe hozható a részvételi hajlandóság hasonló aránya (32%) a külföldi munkavállalás feltételeit megismertető programokon. Vállalkozási ismereteket a megkérdezettek 30%-a hallgatna. Legkevesebben a felsőfokú szakképzés (23%) és az érettségire való felkészítés (20%) iránt érdeklődnek, de még utóbbi is 25 főt jelent (33. ábra).

33. ábra: Munkavállalási esélyeinek javítása érdekében részt venne-e a következő programokon/képzéseken? az igen válaszok aránya, %

N=125

Külön kérdéssel vizsgáltuk, hogy a célcsoport tagjai részt vennének-e olyan közösségi programokon, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül saját helyzetük, munkavállalási esélyeik javításához, ugyanakkor elősegítik a közösség fejlesztését, a célcsoport szociális integrációját. Ezek a programok így végső soron komplexen képesek hatni a társadalmi integráció különböző dimenzióira. A célcsoport aktivizálása szempontjából fontos, hogy a válaszadók több mint 80%-a részt vállalna a (lakó)közösséget érintő problémák közös kezelésében (84%), családi napokon, szabadidős-kulturális programokon (83%) és családi kirándulásokon (81%). Több mint felük (57%) különböző témájú, szakember vezetésével zajló csoportos beszélgetésekre is eljönne, 43%-uk pedig részt venne szülői klubban, társaskörben (34. ábra).

30


34. ábra: Ha lehetőség lenne rá, részt venne a következő csoportos programokon? az igen válaszok aránya, %

N=125

Minthogy a válaszadók 60%-ának van 18 éven aluli gyereke (a lekérdezettek körében ez összesen 144 gyereket jelent), nem mellékes az sem, hogy a szülők milyen típusú szolgáltatásokat, programokat tartanak fontosnak gyerekeik számára. Ezek az eredmények a tervezés során szintén beépültek a projekt tevékenységeibe. A válaszadó szülők (75 fő) majdnem mindegyike igényli gyereke számára a tanulást segítő foglalkozásokat (95%) és az ifjúsági klubot (91%). Közel 60%-uk szerint szükség van kirándulásokra (59%) és szabadidős-kulturális gyerekprogramokra (58%). A szülők több mint fele a nyári táborokat (55%) és az iskolai konfliktusok kezelését (52%) is fontosnak gondolja, és még azok aránya sem elhanyagolható, akiknek gyermekmegőrzésre (32%) lenne szükségük (35. ábra). 35. ábra: Gyermeke/gyermekei számára fontosnak tartja-e a következő programokat, lehetőségeket? az igen válaszok aránya, %

N=75 (azok, akiknek van 18 éven aluli gyereke)

31


Összegzés A helyzetelemzések és a két célcsoport körében végzett adatfelvétel eredményeinek elemzése után kirajzolódik az a kép, amely jelzi, hogy milyen szolgáltatásokra, programokra van szüksége az általunk megszólított civil szervezeteknek és a hátrányos helyzetű, roma embereknek. Helyzetük felmérése önmagában meghatározza a főbb irányokat, minthogy a kiinduló állapotot (mindkét csoport esetében) figyelmbe kell venni a projekt megvalósítása során. Szakmai tevékenységeinket a szükségletfelmérések összegzése alapozza meg, ezek mentén került sor a projekt tervezésére, a kiinduló elképzelések pontosítására, részletes kidolgozására. Adatokon és tapasztalatokon alapuló helyzetelemzésünk rámutatott arra, hogy a civil szervezetek esetében jelentősek a területi hátrányok, a rossz társadalmi-gazdasági környezet, amely egyrészt szükségessé teszi ezen szervezetek fejlesztését, másrészt megnehezíti – külső segítség, eszközök, erőforrások nélkül – végzett munkájukat. A hátrányos helyzetű, roma emberek leszakadása, kirekesztődése egyértelmű a helyzetelemzés és a szükségletfelmérés adatai alapján. A szükségletfelmérés mindkét célcsoport esetében igazolta, hogy jelentős igény van az általunk tervezett fejlesztésekre, szolgáltatásokra. A civil szervezetek többsége szinte minden felkínált lehetőséggel élne, vállalná az utazás, a program tevékenységeibe történő bekapcsolódást, elkötelezett a projekt céljai és az együttműködés iránt. Mindezt nagymértékben elősegíti a konzorcium eddigi munkája a térségben működő civil szervezetekkel. Az egri hátrányos helyzetű emberek szintén visszaigazolták a szükségletfelmérésben, hogy a szolgáltatásainkra, programjainkra van igény, hiszen a kérdőívben megkérdezett lehetőségek többségének elfogadottsága igen magas volt. Ráadásul esetükben fontos tapasztalatunk aktivitásuk, együttműködési készségük magas szintje.

32


1. sz. Melléklet: Civil szervezetek adatbázisa a 11 kistérségben Kistérség

Település

NCA működési támogatás 2011-ben

Andornaktálya

nincs

Demjén

nincs

-

Egri Gyermekvédő Liga, Eger, Bartók tér 6. Novák Zoltán

0

Igazgyöngy Egyesület a Különleges Gyermekekért, Eger Pacsirta u. 25. 162. Dzsánszki Csilla Országos Roma Vállalkozói Központ Alapítvány Eger, Homok u. 2. Danyi Sándor Rác Hóstya Egyesület Eger, Verőszala u. 196. Berki Péter

0

Remény Gyermekeinkért Közhasznú Alapítvány Eger, Töviskes tér 10. I.em/5. Dr. Nagy Kálmán Istvánné

0

Szociális Munkások Heves Megyei Egyesülete Eger, Bajcsy u. 9. Király József Többgyermekes Családok Egri Egyesülete Eger, Rákóczi út 77.I.em.3. Szabóné Székely Erzsébet Tüskevár Alapítvány Eger, Szarvas Gábor u. 1. 2/31. Kocsa Erika

0

0

Egerszólát

VARÁZSDADA Alapítvány 3321 Egerbakta, Őrhegy u. 11. Varga Zsolt Róbert Romák Egerszalókért Egyesület 3394 Egerszalók, Hegyalja u. 21. ifj. Farkas Gyula Kis Major Munkához Segítő Egyesület 3394 Egerszalók, Sarló u. 26. Burai József Attila nincs

Feldebrő

nincs

-

Felsőtárkány

nincs

0

Kerecsend

Nők Okosan Családokért, Közösségekért Alapítvány 3396 Kerecsend, Fő út 55. Fónagyné Nagy Éva Kerecsendi Roma Fiatalok Klubja (?)

Maklár

nincs

-

Nagytálya

nincs

-

Noszvaj

nincs

-

Novaj

nincs

-

Ostoros

nincs

-

Szarvaskő

nincs

-

Tarnaszentmária

nincs

-

Együtt Verpelétért Roma Magyar Egyesület 3351 Verpelét, Malom út 2. Váradi Béla Verpeléti Ifjúsági Klub 3351 Verpelét, Malom u. 2. Váradi Erzsébet Verpeléti Romákért 3351 Verpelét, Ságvári u. 11. Pusztai István

0

Balaton

nincs

-

Bátor

nincs

-

Bekölce

nincs

0

Bükkszentmárton

Bélapátfalva Cigány Hagyományőrző Egyesület 3346 Bélapátfalva, Felszabadulás u. 15. Baranyi Ernő Fekete Roma Szívek Kulturális Egyesülete 3346 Bélapátfalva, Mártírok 9. Baranyi Ernőné Segítő Kezek Alapítvány 3346 Bélapátfalva, Rákóczi F. u. 2. Kovácsné Kiss Ildikó nincs

Egerbocs

nincs

-

Egercsehi

nincs

0

Hevesaranyos

Hevesaranyos Közösségéért Közhasznú Egyesület 3322 Hevesaranyos, Alkotmány u. 22. Barkóczi Anita

Eger

Egerbakta Egri Egerszalók

Verpelét

Bélapátfalva

Bélapátfalvai

Civil szervezet neve, címe, vezetője

0 0

0 0

0 0 -

0

0 0

0 0 -

33


Kistérség

Település


Mikófalva

nincs Mónosbéli Szabadidős Társaság 3345 Mónosbél, Kossuth u. 3. Kovács József nincs

0

Mónosbél

nincs

-

Apc

nincs nincs

-

Kállai Mária Egyesület 3016 Boldog, Pacsirta u. 1. Nagyné Kállai Szilvia

0

Boldog

Nemecsek Ernő a Csányi Gyermekekért Alapítvány 3015 Csány, Arany J. u. 6. Medve Éva Hatvan és Térsége a Roma Felemelkedésért Egyesület 3013 Ecséd, Bocskay u. 6. Oláh Csaba RICSI Alapítvány 3013 Ecséd, Kossuth Lajos u. 70. Tóth Mihály

0

"60" Napsugár Nagycsaládos Egyesület 3000 Hatvan, Mészáros Lázár u. 39. Vámos Istvánné Hajléktalanok Érdekvédelmi Konföderációja Közhasznú Egyesület 3000 Hatvan Kossuth tér 13. I//7. Vas Zoltán Állampolgári Jogvédő Liga 3000 Hatvan, Mészáros L. útja 6-8. Dr. Bata Zoltán Hatvani Cigány Jóléti Egyesület 3000 Hatvan Horváth M. u. 8.I/4. Vidák Ferenc Hatvani hátrányos helyzetűek jobb jövőéért érdekvédelmi Egyesület 3000 Hatvan, Tabán u. 33. Farkas Izabella Roma Polgárjogi Mozgalom Heves Megyei Szervezete 3000 Hatvan, Pázsit u. 7. Oláh Csaba Zhutinas Regionális Konfliktuskezelő és Esélyteremtő Közhasznú Egyesület 3000 Hatvan Hatvany Irén u.6. Rácz Szilárd Zebra Kulturális és Segítőkéz Közhasznú Egyesület 3000 Hatvan Horváth Mihály út 8. 9//2. Baranyi Béla

0

Heréd

nincs

-

Ezüsthold-Nőegylet Egyesület 3014 Hort Szabadság tér 23. Tariné Aradi Éva nincs

0

Hort

0

Nagykökényes

Heves Megyei Cigány Szövetség 3021 Lőrinci Ady Endre u. 2. Lakatos Csaba nincs

Petőfibánya

nincs

-

Rózsaszentmárton

nincs

-

Zagyvaszántó

nincs

-

Átány

nincs

-

Boconád

nincs

-

Erdőtelek

nincs

-

Erk

nincs

-

Hevesi Kistérség Szociális Biztonságáért Alapítvány 3360 Heves, Erzsébet tér 2. Beszteri Natália Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége Heves Megyei Tagszövetsége 3360 Heves, Dankó u. 16. Konkoly Ferenc Nagycsaládosok Hevesi Egyesülete Szervezet székhelye 3360 Heves, Szerelem Alfréd u.28. Tóth Lajosné

0

nincs

-

Dél-Hevesi Kistérségi Roma-Magyar Egyesület 3384 Kisköre, Hegedűs út 33. Danku Lajosné Roma Közösségfejlesztők Országos Egyesülete 3384 Kisköre, Kossuth út 3. Farkas Antal Roma Polgárjogi Mozgalom Kiskörei Alapszervezete 3384 Kisköre, Hegedűs u. 46. Simonics László

0

Nagyvisnyó Szilvásvárad Szúcs

Csány Ecséd

Hatvan

Hatvani

Kerekharaszt Lőrinci

Heves

Hevesi


Hevesvezekény Kisköre

-

0 0

0 0 0 0 0 0 0

-

-

0 0

0 0

34


Kistérség

Település


Tiértetek Kulturális Egyesület 3372 Kömlő, Bocskai u. 38. Farkas Antal nincs

0

0

Tarnaméra

Talentum Gyermek és Ifjúsági Közösségekért Egyesület 3369 Tarnabod, Petőfi u. 8. Vajda István nincs

Tarnaőrs

nincs

0

Tarnaszentmiklós Tarnazsadány

Dél-Hevesi Kistérségi Integrációs Egyesület 3383 Tarnaszentmiklós, Pélyi u. 22. Bessenyei Csaba nincs

Tenk

nincs

-

Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége Tiszanánai Tagszervezete 3385 Tiszanána, Széchenyi út 102. Horváth Pálné Tiszanánai Roma Fénysugár Kulturális Egyesület 3385 Tiszanána, Ságvári u. 2. id. Pusoma Frigyes Tiszanánai Roma Összefogás Kulturális Egyesület 3385 Tiszanána, Vásártér u. 28. Lakatos Attila Tiszanánai Roma Szív Kulturális Egyesület 3385 Tiszanána, Zrinyi u. 3. Lakatos Oszkár Tiszanánai Roma-Magyar Egyesület 3385 Tiszanána, Széchenyi út 102. Horváth Pálné Tiszanánai Segítőkéz Egyesület 3385 Tiszanána, Bem út 37/4. Bordács Jánosné nincs

0

0

Adács

Mátraaljai Kéz a Kézben Egyesület 3261 Abasár, Szőlőskert u. 3. Rusz György Józsefné nincs

Atkár

nincs

-

Detk

nincs

-

Gyöngyös

Domoszlói Roma Polgárjogi Mozgalom 3263 Domoszló, Hunyadi J. u. 38/2. Csík József Együtt, Szebb Jövőért Roma-Magyar Egyesület, 3200 Gyöngyös, Kenyérgyár út 4/1. Lakatos Zsolt

0

Gyöngyöshalász

Gyermekeiket Egyedül Nevelő Szülők Országos Egyesülete 3200 Gyöngyös, Dózsa Gyürgy u. 14. Burunkai Árpádné Nyitott Kapu Patrónus Egyesület 3200 Gyöngyös, Hatalyák Péter László nincs

Gyöngyösoroszi

nincs

-

Gyöngyöspata

nincs

-

Gyöngyössolymos

nincs

-

Gyöngyöstarján

nincs

Kömlő Pély Tarnabod

Tiszanána

Zaránk Abasár

Domoszló

Gyöngyösi


-

-

-

0 0 0 0 0 -

-

0

0 -

Karácsond

Együtt Halmajugráért Roma-Magyar Egyesület 3273 Halmajugra, Rákóczi utca 23/ I. Lakatos Alajos Halmajugra Roma Polgárjogi Mozgalom 3273 Halmajugra, Arany János út 4/1. Váradi József Karácsondi Roma-Magyar Egyesület 3281 Karácsond, Bartók Béla u. 25. Csík Zsolt

Kisnána

nincs

-

Ludas

Védőkarok Alapítvány 3274 Ludas, Fő út 50. Jánosi Anna Mária

0 0

Markaz

Mátra Nagycsaládos Egyesület 3262 Markaz, Mikes Kelemen u. 5-7. Fehér Tamás

Mátraszentimre

nincs

-

Nagyfüged

nincs

-

Nagyréde

nincs

-

Pálosvörösmart

nincs

-

Szűcsi

nincs

-

Halmajugra

115960 0 0

35


Kistérség

Pétervásárai

Település


Vámosgyörk

nincs

-

Vécs

nincs

-

Visonta

nincs

-

Visznek

nincs

-

Bodony

nincs

-

Bükkszék

nincs

0

Bükkszenterzsébet

Tarnalelesz Roma Sportegyesület 3257 Bükkszék, Fürst Sándor út 14. Suha Jenő

Erdőkövesd

nincs

-

Fedémes

nincs

0

Istenmezeje

Terra Mater Környezetvédő Közhasznú Egyesület 3253 Istenmezeje, Béke utca 47. Kotroczó Judit

Ivád

nincs

-

Kisfüzes

nincs

0

Mátraballa

Gyermeklélek Egészségéért Alapítvány 3247 Mátraballa, Fő út 88. Szabó Zsolt

Mátraderecske

nincs

0

Parád

Észak-Heves Megyei Roma Képviselők Egyesülete 3240 Parád, Ady E. út 4. Hódi Sándor nincs Karitas Alapítvány 3250 Pétervására, Szent Márton u. 21. Dutkay Dénes Pétervásárai Ifjúsági Egyesület 3250 Pétervására, Szent Márton út 3. Bárdos Katalin Diána nincs

0

Parádsasvár Pétervására

Recsk Sirok Szajla

Siroki Roma-Magyar Egyesület 3332 Sirok, Széchenyi u. 5. Csikiné Puporka Andrea nincs

-

80250 60000 0

Terpes

Szentdomonkosi Petőfi Sándor Szabadidős Társaság 3259 Szentdomonkos, Szabadság út 45. Vincze András Tarnalelesz Romacsillagok Sportegyesület 3258 Tarnalelesz, József Attila út 4. Pusomi Ernő Tarnaleleszi Független Cigányszervezet 3258 Tarnalelesz, Fedémesi u. 4. Suha Jenő VÁRVAVÁRÓ Alapítvány 3258 Tarnalelesz, Fedémesi út 10. Nyergesné Utassy Edit nincs

Váraszó

nincs

-

Aldebrő

nincs

-

Besenyőtelek

nincs

-

Dormánd

nincs

-

Egerfarmos

nincs

0

Kápolna

"VADLIBÁK" Füzesabonyi Nagycsaládos Közhasznú Egyesület 3390 Füzesabony Rákóczi utca 52. Takácsné Szigeti Ilona Füzesabonyi Cigányok Lokálpatrióta Egyesület 3390 Füzesabony Hunyadi út 39. Rézműves Károly SPIRITUSZ Alapítvány 3390 Füzesabony, Hunyadi u. 12. Kolecsányi József Tegyünk Együtt a Gyermekszegénység Ellen Közhasznú Egyesület 3390 Füzesabony, Gárdonyi Géza út 9. Kovácsné Tóth Anna Érdekvédelmi Cigányszervezet - Kál 3350 Kál, Arany J.u.44. Váradi Attila Káli Roma Önsegélyező Egyesület 3350 Kál, Dobó u.21. Berki Géza nincs

Kompolt

nincs

-

Szentdomonkos Tarnalelesz

Füzesabonyi


Füzesabony

Kál

0 0 0 -

0 0 0

0 0 -

36


Kistérség

Település


Mezőszemere

nincs

-

Mezőtárkány

nincs

-

Nagyút

nincs

0

Sarud

Fel a Fejjel a Jövőért Egyesület 3388 Poroszló, Széchenyi út 25. Németné Pócsi Mária Magyarországi Cigányok Településfejlesztést Segítő Hagyományőrző, Kulturális Egyesület 3388 Poroszló Mikszáth u. 6. Fávor József Magyarországi Romák Demokratikus Egyesülete 3388 Poroszló, Mikszáth u. 6. Fávor József nincs

0

Szihalom

Kis Bocs Baba-Mama klub- Baba-Mama Egészség, Életmód, Szabadidő és Szociális Információs Közhasznú Egyesület 3377 Szihalom, Deák Ferenc út 42. Galyasné Dósa Katalin

Tófalu

nincs

-

Újlőrincfalva

nincs

-

" FELZÁRKÓZÁS " Cigány-Magyar Érdekvédelmi Egyesület 3412 Bogács, Táncsics u.8. Horváth József "Barátainkkal az úton" Alapítvány 3426 Borsodgeszt, Fő út 9. Kocsákné Jákob Zsanett nincs

0

Poroszló

Bogács Borsodgeszt Borsodivánka

0

0 -

71879 0

Bükkzsérc

"FŐNIX" Életmód Egyesület 3422 Bükkábrány, Daróczi utca 15. Fekete Lászlóné nincs

Cserépfalu

nincs

-

Cserépváralja

nincs

-

Csincse

nincs

0

Kács

PHRALIPE Független Cigány Szervezet Országos Szervezete Egerlövő Tagszervezete 3461 Egerlövő, Táncsics út 4. Suháné Csőke Mária nincs

Mezőkeresztes

nincs

-

"LUNGO DROM" Mezőkövesdi Szervezete 3400 Mezőkövesd, Arany J. u. 14. Farkas Félix "Tárt Karok" Szociális Alapítvány 3400 Mezőkövesd, Budai Nagy A. utca 24. Kis István PHRALIPE Független Cigány Szervezet Országos Szervezete, Mezőkövesdi tagszervezete 3400 Mezőkövesd, Hór köz 22. Balog Zoltán

0

0

Mezőnagymihály

RomaHang Alapítvány 3400 Mezőkövesd, Kosztolányi Dezső út 7. Koós Ede nincs

Mezőnyárád

nincs

0

Négyes

Észak-magyarországi Regionális Településfejlesztési és Kisebbségjogvédelmi Egyesület 3463 Négyes, Táncsics út 6. Sedenszki Imre

Sály

nincs

-

Szentistván

nincs

-

Szomolya Tard

Szomolyai Romákért Egyesület 3411 Szomolya, Széchenyi u. 18. Lázár Irén nincs

Tibolddaróc

nincs

Vatta

nincs

Arló

ELFOGADLAK Alapítvány 3663 Arló, Ady Endre út 154. Illyés Gabriella Márta nincs

Bükkábrány

Egerlövő

Mezőkövesdi


Mezőkövesd

Ózdi Bánréve

-

-

0 0

-

870000 143660 -

37


Kistérség

Település

Borsodbóta



Borsodbótai Önkéntes Tűzoltó-, Településszépítő,Környezetvédő- és Foglalkoztatást Elősegítő Egyesület 3658 Borsodbóta, Széchenyi út 42. Gulyás János

Borsodbótai Romák Független Cigány Szervezet 3658 Borsodbóta, Széchenyi u. 103. Horváth Róbert elnök Magyarországi Cigány Szervezetek Fórumának Borsodbótai Szervezete 3658 Borsodbóta, Széchenyi u. 91. Berki Béla A Jövő Borsodnádasdjáért Egyesület 3672 Borsodnádasd, Petőfi tér 1. Szántó Endre Borsodnádasd Roma-magyar Baráti Társaság 3671 Borsodnánasd, Petőfi tér 1. Márton Tamás Borsodszentgyörgy nincs nincs Bükkmogyorósd

0

0 0 45000 0 -

Csernely

nincs

-

Csokvaomány

nincs

-

Domaháza

nincs

-

Dubicsány

nincs

0

Farkaslyuk

Farkaslyuk Községért Egyesület 3608 Farkaslyuk, Szilvásváradi utca 58. Szőke András nincs ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ROMA UNIÓ Hangonyi tagszövetség 3626 Hangony, Holló Barnabás u.12. Danyi Tamás Összefogás Hangonyért Egyesület 3626 Hangony,Szabadság út 1. Kovács Szilárd

0

Hét

nincs

-

Észak-Magyarországi Roma Unió Járdánházai Tagszövetsége 3664 Járdánháza, Zrínyi út 7. Szendrei Oszkár nincs

0

Járdánháza

Gömörszőlős Hangony

Kelemér Királd Kissíkátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd

Királd Közösségéért Egyesület 3657 Királd, Alsótelep 26. Czifranics Jánosné nincs

-

0

66000 -

Lénárddaróciakért Egyesület 3648 Lénárddaróc, Dózsa Gy. utca 66. Palcsó Józsefné nincs

0

"Alapítvány a Regionális Vállalkozási Készségek Fejlesztéséért Észak-Magyarországon" 3600 Ózd, Munkás utca 11. Vadnai Aida "Esélyek és Partnerség" Ózdon 3625 Ózd, Szent Simon út 43. Koncsik Sándor "SUKHAR" Roma Foglalkoztatást és Vállalkozásfejlesztést Elősegítő Regionális Közhasznú Alapítvány 3600 Ózd, Pázmány út 31. Berki Dénes

0

Alapítvány Szenna Fejlesztéséért 3600 Ózd, Vadász u.8. Mészáros Gyula Esély Kisebbségi Szövetség Rakaca 3600 Ózd-Somsály, Akna u. 14. Aradi Pál Farkaslyuk Fejlesztésére Alapítvány 3600 Ózd, Avar u. 11. Gábor Dezső Hagyományőrző Cigány Tánc Egyesület 3600 Ózd, Gyár út 4. Molnár György HÉTES Egyesület 3600 Ózd, Hétes telep 6/5. Budai Barnabás

0

Jóléti Szolgálat a Munkanélküliekért Alapítvány 3600 Ózd, Nagyamerika út 22. Győri András Segítő Szeretet Alapítvány 3621 Ózd, Susa út 21. German Jánosné SZEGÉNY GYERMEKEKÉRT ALAPÍTVÁNY 3600 Ózd, Gyár u.4. Dr. Kormos László Tűzvirág Cigány Zenei Egyesület 3600 Ózd, Gyár út 4. Mikó László ZOÉ Alapítvány 3600 Ózd, Munkás u. 11. Vadnai Aida

0

-

0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

38


Kistérség

Település


Magyarországi Roma Parlament Putnok Szervezete Egyesület 3630 Putnok, Pást u. 4. Lázi Attila Putnok Város Romanők Egyesülete 3630 Putnok, Pást út 14. Lázi Attiláné nincs

0

0

Sajópüspöki

Mi Együtt Sajónémetiért Egyesület 3652 Sajónémeti, Árpád út 5. Farkas Attila " HIT A JÖVŐBEN " Sajüópüspöki község rászorult lakóinak támogatásáért Alapítvány 3653 Sajópüspöki, Rákóczi u.58. Lászka László

Sajóvelezd

nincs

0

Sáta Serényfalva

Sátai Fiatalok Egyesülete 3659 Sáta, Kossuth út 2. Vinczéné Bakai Beáta nincs

0

Uppony

MANUALART ALAPÍTVÁNY 3622 Uppony, Kossuth u. 73. Maslowski Krzysztof Péter

0

Kisbárkány

Együtt Egymásért a Közös Jövőért Érdekvédelmi Egyesület 3078 Bátonyterenye, Mátyás király út 36. Ajtai Katalin Jobb Életért és a Roma Fiatalokért Egyesület 3078 Bátonyterenye, Dankó u. 28. Biri Gyuláné Együtt Közösen Egymásért Egyesület 3078 Bátonyterenye, Dobó utca 108. Kékesi Katalin Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége 3078 Bátonyterenye, Ózdi út 9. Szomora Szilárd SEDITIONEM Felemelkedést Elősegítő Közhasznú Egyesület 3078 Bátonyterenye, Klapka út 15. Moróczné Kézdi Judit Dorogházai Vadvirág Egyesület 3153 Dorogháza, Malom utca 152. Szaffáinné Dienes Ágnes nincs

Lucfalva

nincs

-

nincs

-

nincs

-

Putnok

Sajómercse Sajónémeti

Bátonyterenye

Dorogháza

Bátonyterenyei Márkháza Mátramindszent

0 -

0

-

0 115709 584424 0 0 -

nincs

0

Mátraverebély

Együtt-egymásért Mátraterenyén Egyesület 3145 Mátraterenye, Kossuth út 178. Urbányi Tamás Mátraterenyei Szalmaszál Egyesület 3145 Mátraterenye, Gárdonyi út 58. Csikós Árpád Palócföldi Cigányok Egyesülete 3145 Mátraterenye, Gárdonyi út 58. Csikós Árpád nincs

Nagybárkány

nincs

-

Nagykeresztút

nincs

0

Nemti

Shajipe - Lehetőség Közhasznú Alapítvány 3152 Nemti, Kossuth út 148. Radics Sándor nincs

Mátranovák Mátraterenye

Sámsonháza

0 0 -

-

Bárna

Bátonyterenye és Környéke Területfejlesztési Társulás 3154 Szuha, Kossuth u. 86. Tóth Zoltán István nincs

Cered

nincs

0

Karancsalja

Egyházasgergei Fiatalok Egyesülete 3185 Egyházasgerge, Kossuth út 1. László Tünde Karancs környék Szociális Alapítvány 3136 Etes, Rákóczi út 90. Pál Nándor "Támasz az embernek - támasz a természetnek" 3138 Ipolytarnóc, Külterület 039. hrsz. Juhász Tamás nincs

Karancsberény

nincs

-

Szuha

Salgótarjáni


Egyházasgerge Etes Ipolytarnóc

347200 -

0 0 -

39


Kistérség

Település

Karancskeszi Karancslapujtő

Karancsság



MIRIA Közhasznú Fejlesztési Alapítvány 3183 Karancskeszi, Szőlő utca 19. Pál Andrea Karancsvölgyi Roma Fiatalokért Egyesület 3182 Karancslapujtő, Rákóczi u. 95. Rácz Teréz KIÁLTÓ SZÓ CIVIL EGYESÜLET 3182 Karancslapujtő, Honvéd út 41. Talpas Zoltánné EGYÜTT A KÖZJÓÉRT Egyesület 3163 Karancsság, Felszabadulás út 33. Oláh Károly Magyar Cigányok Integrációja- a Romák Társadalmi Elfogadásáért közhasznú Egyesület 3163 Karancsság, Felszabadulás út 33. Bangó Béla Tamás

0 0 0 0

Kazár

Nógrádi Falvak Tudás-központ Egyesülete 3163 Karancsság, Kossuth út 64. Tóth András nincs

81554

Kishartyán

nincs

-

Litke

nincs

-

Mátraszele

nincs

-

Rákóczibánya

Egymásért Nebántsvirág Egyesület 3184 Mihálygerge, Béke u. 9. Csamer Istvánné nincs

0

Mihálygerge Ságújfalu

nincs

-

-

-

A "Háztartások Foglalkoztatásáért" Alapítvány 3104 Salgótarján, Kálmán Imre út 39. Bábel Mónika Esélyteremtés Jóléti Szolgálat Alapítvány 3100 Salgótarján, Schönherz út 9. Füzesi Zoltán EU - Szolidaritás Magyar Segély Alapítvány 3100 Salgótarján, Őrhely út 28. Szabó Gyula

96000

0

Somoskőújfalu

Fiatal Romák Oktatási és Kulturális Egyesülete 3100 Salgótarján, Bugát P. u. 4. id. Szabó János Kistérségek Hátrányos Helyzetűek Egyesülete 3100 Salgótarján, Táncsics M. út 75. Balázs Győző Magyar Független Cigányfórum 3100 Salgótarján, Rákóczi út 13. Csík Károly Megoldást a jobb létért Magyar-Roma Szövetség 3100 Salgótarján, Sebaji út 16. IV/9. Hranek Ferenc Társadalomfejlesztési és Művelődési Egyesület 3100 Salgótarján, Kassa sor 2. Kirnerné Botka Judit Uzho Jilo Oktatási, Kulturális Közhasznú Egyesület 3100 Salgótarján, Csokonai út 126. Szilvási János nincs

Sóshartyán

nincs

-

Szalmatercs

Szalmatercsért Baráti Egyesület 3163 Szalmatercs, Béke u. 6.Takács Tamás nincs

0 -

Összefogás Közhasznú Egyesület 3128 Vizslás, Dózsa György utca 45. Talpas Gábor nincs

0 -

Salgótarján

Szilaspogony Vizslás Zabar

0 0

0 0 0 0 0 -

40

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS az ÉMOP (A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése) pályázat megalapozásához

Recommend Documents