Téma: A félelem motívuma a kortárs magyar prózában Óraszám: min. (!) 2 Feldolgozandó szövegek:
Bodor Ádám: A krétaszag eredete Darvasi László: Őszi vadászat Kőrösi Zoltán: Milyen egy női mell? – Hazánk szíve (részlet); Szerelmes évek – Gyávaság (részletek); Szívlekvár (részlet) Mándy Iván: A szicíliai Tóth Krisztina: Szólánc
Előzetes elvárás: a novellák szövegismerete Szükséges eszközök: a novellák a kialakított csoportoknak megfelelő példányszámban, feladatlapok, füzetlapok, csomagolópapírok és filcek Kompetenciák: műelemzés, összehasonlító elemzés, gyakorlati szövegalkotás Évfolyam: (elsősorban) 12. A tematikus blokk készítője: Gulyás Terézia és Sipos Andrea
I. Ráhangolódás 1) félelem (1. 2. és 3. feladat) o csoportmunkában, a megoldások megbeszélésével o minden csoport ugyanazt a feladatot oldja meg (lehet versenyjelleggel működtetni a feladatok megoldását – ilyenkor időkorlátokat és/vagy az elvárt megoldások számát is előre kell tisztázni, illetve a verseny tétjére is ki kell térni) o a 3. feladat egyik mondata lehet a csoportok közti vita témája is, míg a másik egy írásbeli gyakorlati szövegtípusé (vitaindító vagy hozzászólás – a csoport közös szövegalkotása időigényes, de megtérülő munka lehet) II. Jelentésteremtés: az olvasott szépirodalmi szövegek értelmezése Bodor Ádám: A krétaszag eredete Darvasi László: Őszi vadászat Mándy Iván: A szicíliai Tóth Krisztina: Szólánc 1) kiváltó okok (4. 5. 6. és 7. feladat) o csoportmunkában, a megoldások megbeszélésével o az egyes csoportok között két feladattípust (A, B) osztunk ki o ajándék ajánló: Kőrösi Zoltán: Milyen egy női mell? – Hazánk szíve (6. feladat – közös feldolgozással) o összegzés (7. feladat) a csoportosítás önálló megalkotása 2) a félelem tünetei, félelemből fakadó megnyilvánulások, a félelemre adott válaszok (A), illetve a félelem megjelenítésnek eszközei (B) (8. és 9. feladat) o csoportmunkában, a megoldások megbeszélésével o a feladatok csoportonként most is a korábban kapott két-két novellához kapcsolódnak (A, B) o ajándék ajánló: Kőrösi Zoltán: Szívlekvár (9. feladat – közös feldolgozással) 3) befogadóra gyakorolt hatás (10. feladat) o csoportmunkában, a megoldások megbeszélésével o a feladatok csoportonként most is a korábban kapott két-két novellához kapcsolódnak o ajándék ajánló: Kőrösi Zoltán: Szerelmes évek – Gyávaság (11. feladat – közös feldolgozással) III. Összegzés, kitekintés, reflexiók 1) a félelem mint szövegszervező elem (12. és 13. feladat) 2) bár Kőrösi életművének biztosan nem kulcsszava a félelem, a motívum olyannyira hozzátartozik az ember alapélményeihez, hogy regényeiben is rendre vizsgálható/vizsgálandó a félelem kérdésköre is 3) Borbély Szilárd életművének alapélménye viszont a rettenet (Halotti pompa, Nincstelenek) – az életrajziság ez esetben meghatározó, a történet megismerése már kialakít a befogadóban valamilyen magatartást, a szövegek pedig jó eséllyel elmélyítik azt (+1 ajándék) -2-
1. Soroljatok fel a fél ige szinonimái közül hármat, adjátok meg azok stílusértékét is! Szinonimák fél
Stílusértékek semleges
2. Gyűjtsetek a félelemről szóló állandósult kifejezéseket!
3. Fejtsétek ki gondolataitokat az alábbi megállapításokkal kapcsolatban! A félelem reakció arra, ami az embert az ismeretlenhez fűzi. Az ember mindössze három dologtól fél: a múlttól, a jelentől és a jövőtől.
4. A) Vizsgáljátok meg Darvasi László és Tóth Krisztina novellájának expozícióját! Darvasi László: Őszi vadászat
Tóth Krisztina: Szólánc
Ki az elbeszélő? Milyen a viszonya az elbeszélt történettel? Mi derül ki a szereplőkről? Mi derül ki a környezetről? 4. B) Vizsgáljátok meg Bodor Ádám és Mándy Iván novellájának expozícióját! Bodor Ádám: eredete
A
krétaszag Mándy Iván: A szicíliai
Ki az elbeszélő? Milyen a viszonya az elbeszélt történettel? Mi derül ki a szereplőkről? Mi derül ki a környezetről? -3-
5. A) Értelmezzétek a bevezetők alapján, mi minden válthat ki félelmet? -
Darvasi László: Őszi vadászat A félelem kiváltó oka: …………………………………………………………...... ………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………
-
Tóth Krisztina: Szólánc A félelem kiváltó oka:……………………………………………………………... ………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………
5. B) Értelmezzétek a bevezetők alapján, mi minden válthat ki félelmet? -
Bodor Ádám: A krétaszag eredete A félelem kiváltó oka:……………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………
-
Mándy Iván: A szicíliai A félelem kiváltó oka:……………………………………………………………... ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………
6. Olvassátok el Kőrösi Zoltán regényének részletét (Milyen egy női mell? – Hazánk szíve, 18. fejezet: Üvegcserép és jégszilánk)!Értelmezzük a fejezetindításban megjelenő gondolatot a félelemről! „Kicsi bogarak, közöttük a fekete pontok. Vannak, akik úgy hiszik, ha az ember sokáig a napba néz, jobban elfelejti, ami vele történt, a szemén keresztül a vérét is átjárja a nap, s mindent kipusztít belőle, ami rossz neki, ami másokat megfertőzhet. Amikor a villamos végigcsörög a Körúton, mögötte, mint valami fátyol, lassan ül le a por. Ki tudhatja, miért van a világ úgy elrendezve, hogy a szeretethez és a szerelemhez kiismerhetetlen utak vezetnek, kevésnek mutatkozik az akarat és csalóka marad a szándék, már ha van egyáltalán, s még csak nem is a kitartás segít, nem azé, aki kar, s nem is azé, aki fut, sőt, éppen a kiszámíthatatlanság teszi, valahogy úgy kell összetapadniuk a hétköznapoknak, mint egy szerencsés kézzel megforgatott kaleidoszkóp üvegcserepeinek, amikor a színes darabocskák hirtelen olyan képet mutatnak, amilyet soha nem tudtak felvillantani annak előtte és vélhetően később se fognak megalkotni már, egy mozaikot, kék és vörös, ahol az apró részek is külön-külön értelmet nyernek, magyarázatot és igazolást a soksok sikertelen próbálkozásra, s hitelt az eljövendő napokra, s ezáltal már maguk is többek lesznek, mint üvegcserepek, többek, mint az egészet összetapasztó darabok, akár meg is semmisülhet akkor a papírhenger, hiszen ami volt, az nem veszhet el, nem tűnhet el nyomtalan, szétszóródhatnak a szilánkok, mint a jég, üvegcserepek hevernek a macskaköveken összekeveredve a jégszilánkokkal, egyformán ragyog rajtuk a Nap. Ki az, aki megforgat, s ki az, aki néz, micsoda utak vezetnek a szerelemhez. A félelemhez és a gyűlölethez nem kell semmi ok. A félelem a legjobb szövetségesünk.” -4-
félelem
7. Csoportosítsátok a szövegeket (mindet) aszerint, hogy a megjelenő félelem miből táplálkozik! Ábrázoljátok is ezt a csoportosítást! Csomagolópapíron dolgozzatok! 8. A) Milyen tünetei lehetnek a félelemnek? Milyen félelemből fakadó magatartásokra találunk példát? Milyen válaszok érkezhetnek a félelmet keltő helyzetekre? Melyik reakciók ösztönösek, melyikek tudatosak? Tóth Krisztina: Szólánc „Leblokkolok a tegezéstől és elnézést kérek, mintha súlyos kihágást követtem volna el. A gyerek összeráncolt szemmel figyeli a nőt, és amint továbblép, odahajol hozzám. Suttogva kérdezi tőle, hogy mért nem szóltam vissza. Micsoda bunkó! Vállat vonok, legyintek, nem hagyom elrontani a hangulatot.” „A gyerekre nézek. Az ajtónál áll és vigyorog, de lehet, hogy csak zavarában vagy ijedtében.” „A gyerekre pillantok. Még mindig vigyorog, mintha rádermedt volna a mosoly az arcára, de közben folyik a könnye. Te jó ég. Sír. Egy pillantással jelzem, hogy nyugi, semmi baj. Közben a vécéajtó mellé letett üres sörösüvegeket nézem és méregetem a távolságot. Arra gondolok, ha a férfi közelebb lép, felkapok egyet és ütök. Aztán átfut rajtam, hogy vissza kéne menni a kocsiba, de pont elállja az utat. Egyfolytában, hörögve ordít. Az utasok közül senki nem jön ki. Se a menetrendes lány, se más. Pedig vannak odabent férfiak. Egyik se reagál, nem jön segíteni, nem akar belekeveredni.”
szereplők
magatartás
tudatos? ösztönös?
anya gyermek férfi utasok
-5-
Darvasi László: Őszi vadászat Yüo Fen következett, négyük közül ő volt a legfiatalabb. Arcán ragyogott a sebhely, máskülönben nyugodtnak látszott. Kissé előrelépett, amely mozdulat kétségkívül illetlenségnek tetszett, ám mégsem volt oly mértékű, hogy azért figyelmeztetni kelljen. − A nevem Yüo Fen − mondta. Ennyit szólt, nem többet. Könnyedén mondta ki a nevét, halkan, de érthetően, ahogy egy kristálypohár csendül a palota mélyén. − A nevem Yüo Fen − szólt, miközben már vissza is lépett a társai vonalába. Olyan finoman mozdult, hogy a köpenye széle sem lebbent. − A nevem Yüo Fen − mondta, miközben nem a császárra tekintett, s nem is az eunuchra, homlokát átemelte rajtuk, mintha nem is hozzájuk beszélt volna.... A vadász kifejezéstelen tekintettel bámulta a helytartót. − A nevem Yüo Fen − mondta a helytartó, s nem mozdult. De most is könnyedén szólt. A vadász bólintott, aztán leült egy rönkre. Olyan puha és gyors volt a mozgása, mint egy vadállatnak. A katona átnézett a vadász fölött. Az erdőt bámulta. A naplemente valószerűtlen színekkel festette át a lombkoronákat. − Menj, uram − szólt aztán a vadász, és az erdőre mutatott. − Napnyugtáig adhatok előnyt. −A nevem Yüo Fen − mondta újra a helytartó, de még mindig nem mozdult. − Nekem meg vadásznom kell rád, uram − vonta meg a vállát a vadász, aztán könnyedén fölnyalábolta a gallyakat, és megindult a háza felé.
szereplők
magatartás
tudatos? ösztönös?
Yüo Fen vadász
Ki hogyan reagál Csao Kao ajándékára? Idézzétek a kulcsmondatokat a novellából! Értékeljétek is a magatartásokat! szereplők
idézet
reagálás
8. B) Milyen eszközeire találtok a félelem megjelenítésének? Bodor Ádám: A krétaszag eredete „Bundás Rekk, a magánzó lehunyt szemű házban lakik, utcára néző ablakát örökösen csukott zsalugáter takarja. Kapuja zárva, a bádogkerítés mögött udvara kicsi és kopár, nem terem meg benne se fű, se egyéb hitvány virágot hozó gyom, mert Bundás Rekk már a tavasz kezdetén különféle -6-
oldatokkal locsolja földjét; esőtlen nyári heteken, amikor csak a falak alatt lomhán kavargó szél szikkasztja, kiégett udvara olyan lesz, mint egy darabka kerítéssel védett sivatag. Bundás Rekk, a csendes szomszéd, az utcán – biztosra vehetően – kétszer látható. Egyszer kora reggel, amikor kezében drótfogantyús, szutykos szatyorral elsétál a pékhez, és lezárt borítékkal fizet a kenyérért. Aztán megint estefelé, amikor szennyvizes vedrével lép ki a kapuján, és az utcai lefolyóba üríti. Ilyenkor vagy mindjárt visszatér sivatagos udvarára, vagy amúgy vedrestől elkószál valamerre. Ő csak „az esti vedres ember”, alakja olyan mérhetetlen közönyt áraszt, hogy nemigen fordulnak utána. Az utca túloldalán a mit sem sejtő Trenkó Vilmos lakik népes családjával. A két öreg: Trenkó és Trenkóné; a gyerekek: három fiú és két leány, a vők és a menyek. Ezek az emberek egész udvarukat befuttatták szőlővel és klematisszal, beültették dáliával, estikével és oroszlánszájjal, televetették sóskával, kaporral és petrezselyemmel, a falak tövétől az ereszig ösztövér mályvaszárak ágaskodnak. Nagy közös asztalnál étkeznek a lugasban vagy éppen az udvaron, olykor hiányos öltözékben, lenge alsókba, papucsokba bújva csoszognak és beszélgetnek. Gyakori vendégeik is ingujjra vetkőzötten forgolódnak közöttük, mint meghitt családtagok. És beszélgetnek. Megszokták a szemközti ház poros és száraz csöndjét, örökösen lehunyt szemét, megszokták, hogy udvarukba főként a nap süt be, nem leselkedők tűző tekintete. Bundás Rekkre sosem gondolnak.”
félelmet kifejező nyelvi elem
Kinek a félelmét jelenti?
a kifejezés értelmezése
az irodalmi eszköz megnevezése
Mándy Iván: A szicíliai „Hol itt, hol ott bukkan fel. A kések társaságában. Az öregek között. A megtűrteket kerüli. A letört kilincset meg a kulcsot. Szólni nem szól senkihez. Ismeretséget nem köt. Őt se terhelik ilyesmivel. Nem, hát azt aztán nem lehet mondani! Nem keresik a barátságát. Olykor eltűnik. Hol csavarog? Merre jár? Talán elő se kerül többé? Érzi, hogy nem idevaló, dehogy! Egyszerre csak felbukkan. Éppoly váratlanul, mint ahogy eltűnt. Az az elvetemült, aljas csillogás! Ahogy odatapad a fiók oldalához. Ahogy meglapul. Mégis, hol csavargott? Visszament a régi társak közé? A régi tanyára, a régi társak közé? Egy kültelki kocsmába. Kalandot keresett. Hajnaltájt kint hevert a kövön. Szürke, ködös reggel az utca kövén. Visszatért. De valahogy mintha szégyellné ezt a kiruccanást. Hiszen mégse lehetett az olyan tiszta ügy. Belekötött valakibe. Belekeveredett valamibe. Kihajították valahonnan. Hát így. De csak kérdezősködjenek! Csak azt merjék megpróbálni! Mindenesetre visszajött. Hát persze! Hiszen feladata van. Végre kell hajtani valamit. De mit? Mégis… mire vár? Hiszen nem keneget vajat. (Elképesztő gondolat!) Se vajat, se májkrémet. Hogy alantasabb munkáról már ne is beszéljünk. Krumplipucolás vagy ilyesmi. Na, nem! Még viccnek is rossz! Az ilyesmit csak végezze más! Ez a lakájhad. Ez a szolganépség. Őt erre nem lehet befogni. -7-
Hát akkor? Majd megtudják. Majd eljön annak is az ideje. Az ilyesmi nem megy egyszerre. Lassan készülődik. Rettenetesen lassan. Sokáig kell nézni egy arcot.”
hatáskeltő eszköz
példa
értelmezése
9. Olvassátok el Kőrösi Zoltán Szívlekvár című regényének részletét! Értelmezzük a félelem motívumát! a) Milyen rendkívüli mozzanat jelenik meg a történetben? Mi a félelmetes ebben? b) Milyen jelképes jelentés társítható a történet síkjában megjelenő motívumhoz? Milyen üzenet olvasható ki belőle? c) Melyik szereplő érez félelmet? Ki miért fél, vagy miért nem fél? Ki, milyen magatartást választ? d) Milyen nyelvi eszköz teszi világossá a szereplők félelmét? e) Mennyiben hasonlítható Mándy stílusához Kőrösi nyelvhasználata? Esetleg más ismert alkotókéhoz? „A doktornő, amikor a kötelező iskolaorvosi vizsgálaton meghallgatta Sándorka szívverését, előbb kivette a füléből a sztetoszkópot, gyanakodva piszkálgatta a műszert, majd újra a kisfiú mellkasára tapasztotta a korongot. Hát ez … hogyan? El volt ám dugulva eddig a fülhallgató? A világ, mint piszok, felrakódik egy membránon. Hát hogy nem vette ezt észre eddig? Vagy ha felrakódott, akkor hová tűnt hirtelen? Mitől javult meg egyszeriben? Merthogy ott bent, nyitotta kerekre a szemét a csodálkozástól a doktornő, ott bent, a bordák kosarában, úgy dobogott az a szív, mintha egy egész zenekarnyi üstdob üzenne nyugalmas, ám roppant hangos ritmusokat. Szépen dobogott, szépen, csak éppen érthetetlenül hangosan. Nem kell félni, mondta a doktornő. A mutatóujját Sándorka bőréhez érintette, éppen a szíve fölött. Érezte a dobogást. Odafektette a tenyerét is a fiú mellkasára. Mintha egy külön életet élő állat mocorgott volna odabent. Nem félek, mondta a kisfiú. A Papa segít. Álmos, barna szemmel nézett le a doktornőre, és mosolygott. -8-
Mire a beutalókkal irányított és szükségesnek ítélt vizsgálatokat mind elvégezték, Sándorka megint nőtt néhány centit. Megint és megint. Kézről kézre adták az orvosok, hallgatták, vizsgálgatták. A jelentésben az állt, hogy a fiú makkegészséges, csupán a szíve, az a máskülönben teljesen átlagos és szabályszerű szíve sokkal nagyobb, nagyobb, mint egy gyereké. Sőt, nagyobb, mint egy felnőtt férfié. És hogy a hirtelen támadt s a jelek szerint véget érni nem is akaró növekedésnek is az a magyarázata, hogy a teste megpróbálja utolérni azt az aránytalanul nagyra nőtt szívet. Vagyis hogy nem utolérni, hanem inkább helyet adni neki. Körbevenni. Alkalmazkodni. De mi az, hogy aránytalanul nagy? Nem kell félni, mondta a doktornő. Félünk, mondta Anya.”
10. Milyen üzenetekkel kapcsolódik össze a félelem motívuma a novellákban? Keressétek ki a csoportban eddig vizsgált két novella leginkább jelképes szakaszát! Fogalmazzátok meg saját szavakkal a művek üzenetét! Kapcsoljátok össze a történet során megjelenő félelemmel is!
a műcím
az üzenetet hordozó idézet a műből
az üzenet lényege
-9-
az üzenet összefüggése a félelemmel
11. Olvassátok el Kőrösi Zoltán Szerelmes évek – Gyávaság című regényének részleteit! a) Milyen hatása van a megjelenés tipográfiájának? b) Milyen olvasási technikákat feltételez a forma? Hány olvasat lehetséges a formából fakadóan? c) Mi tartja egyben az egymás mellé került szövegrészeket? d) Értelmezzük a félelem motívumát mindkét részletben!
A tenyér felé fordított cigaretta parazsát nem látja az ellenség
Hiába nyitotta meg az ablakot, hiába hajolt ki, sehol senki az üres utcán, csak az árokparton parázslott egy tövig szívott, eldobott cigarettavég, mintha még egy pillanattal előbb ott járt volna valaki. – Heimann! – kiáltotta a sötétbe Kertész Áron. – Hé, komám, eddig vártalak idekint, vártalak, most már nem érek rá, mennem kell – válaszolta. Tompa, komor volt a hangja, egyáltalán nem érződött azon semmiféle vidámság és mosolygás.
***
Második veje, Márkus Géza viszont már öt éve, a numerus clausus módosításával foglalkozó törvény kiadása óta győzködte a családot, hogy nincsen más útjuk a békére és a boldogulásra, mint a kikeresztelkedés. – Néha a bátorság közelről akár gyávaságnak is tűnhet – mondta. – Csakhogy gyávaság és bátorság mibenlétét a túlélés dönti el, értitek? – Nem, mi nem értjük. – Igenis, a túlélés. Mert az élet nem az, amit ez ember átélt, hanem az, amire visszaemlékszik, és az, ahogyan visszaemlékszik, amikor el akarja mesélni. – Kinek akarnál mesélni, mondd? – Kinek? És a lányunk? Ha nem tudsz visszaemlékezni, akkor még azt is mondhatod, talán nem is volt életed.
- 10 -
A gyávaság a bátorság, és a bátorság gyávaságnak látszik
12. Készítsetek a négy novellát egybevető rendszerezést! Állítsatok fel valamilyen sorrendet a félelem megjelenésének fokozataira! Nevezzétek is el ezeket a fokozatokat! a félelem fokozatának megnevezése
szerző és műcím
1. 2. 3. 4. 13. Fogalmazza meg mindenki külön lapon, hogy a novellák megismerése, és a hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldása során milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb! Milyen korábbi tapasztalat erősödött meg? Melyik emberi tulajdonság hatott meglepetésként? Melyik kortárs szöveg tűnik a leginkább aktuális témájúnak?
+1 Fogalmazzunk meg kérdéseket a következő szövegrészlet alapján! A moly.hu-n írja egy olvasó Borbély Szilárd Nincstelenek című könyvéről: „Nagyon nehéz erről a könyvről írni. Több okból is. Több mint egy éve van meg itthon, és mostanáig nem olvastam el. Félelemből. Nem valami kis egyszerű hétköznapi félelemből, amit egy nagy megmérettetés előtt vagy egy harapós kutya láttán érez az ember. Ez annál sokkal mélyebb, bensőbb, hidegebb. Φόβος, mondanám, ha tudnék görögül. Mikor attól fél az ember, hogy kirántják önmagából. […] egy olyan világot ábrázol belülről, egy többszörösen kiszolgáltatott gyerek szemszögéből, amely megnyomorítja a testet és a lelket, és amelyet csak úgy lehet ép (?) ésszel és lélekkel túlélni, hogy az ember folyamatosan azt mondogatja magának: én nem vagyok ezek közül való, én innen elmehetek, és el is megyek. […]Viszont ennek az az ára, hogy amíg benne él az ember, addig is kitaszítottként kezelik – idegen, mégpedig a legrosszabb fajta: amelyik a kapukon belül tartózkodik, belső veszélyforrás. Ezért is azonosítják – okkal vagy ok nélkül – a középpontban álló családot állandóan valami olyan csoporttal, aki »más«. És annak megfelelően is bánnak velük.” (Timár Krisztina)
- 11 -
