Ipolyság Város Díjat azon egyéneknek vagy csoportoknak adományoz a képviselőtestület,

www.sahy.sk

Ipolyság

Honti Lapok XXIII. évf.

2014. április

Ára: 0,40 €

4. szám

Átadták a 2013-as városi elismeréseket

A TARTALOMBÓL Köztársaságielnökválasztási eredmények Ipolyságon 2. old. Húsvét 2014

6. old.

Iskoláink életéből 8–11. old. A „mexikói kaland” 13. old.

Balról: Ján Šišlák mérnök, Emília Filipová, Lőwy János mérnök, Kulka János érdemes és kiváló művész, Pálinkás Tibor

2014. március 22-én ünnepélyes képviselő-testületi ülésre került sor Ipolyságon, melynek egyetlen napirendi pontja a 2013as városi elismerések átadása volt. Átadták Ipolyság Város Polgármesterének Díját, Ipolyság Város Díját, illetve az Ipolyság Város Díszpolgára címet. A művészeti alapiskola pedagógusainak bevezető zeneszámát követően Lőwy János mérnök, városunk polgármestere, és dr. Makovínyi Pál, a kulturális és művelődési bizottság elnöke adta át a díjakat. Ipolyság Város Polgármesterének Díját a polgármester azoknak a polgároknak vagy szervezeteknek adományozza, akik vagy amelyek a város érdekében sikeres és érdemleges tevékenységet fejtenek ki. A polgármester ezen elismerést 2013-ban Pálinkás Tibornak adományozta több évtizedes leletmentő régészeti kutatómunkájáért és Ipolyság hírnevének öregbítéséért itthon és külföldön.

Ipolyság Város Díjat azon egyéneknek vagy csoportoknak adományoz a képviselőtestület, akik vagy amelyek nagyban hozzájárulnak városunk fejlesztéséhez, a város méltó képviseletéhez a tudomány, az oktatás, a kultúra, a művészet vagy a sport terén. 2013-ban a testület két városi díjat adományozott. Ipolyság Város Díjat a képviselőtestület az ipolysági Hörnlein Slovensko Kft.-nek adományozott a város kulturális és társadalmi életének sokéves támogatásáért. A díjat Ján Šišlák mérnök, a Hörnlein ipolysági üzemének igazgatója vette át. Az ipolysági képviselő-testület posztumusz Ipolyság Város Díjat adományozott

Rózsa utcai nappali központ

14. old.

Áprilisi foci

16. old.

Jaroslav Filipnek, a művészeti iskola egyik első abszolvensének, az iskola alapításának 55. évfordulója alkalmából. A díjat a művész édesanyja, Emília Filipová vette át. Minden település életében kiemelten jelentős eseménynek számít a díszpolgári cím

odaítélése, átadása. Az ipolysági képviselőtestület a város polgármesterének és az Ipolyság Város Pecsétje – Sigillum oppidi Saag Alap javaslatára az Ipolyság Város Díszpolgára 2013 címet adományozta Kulka János érdemes és kiváló művésznek Ipolyság kulturális és társadalmi életének aktív támogatásáért. A művész úr, a díszpolgári címet igazoló okirat és emlékplakett átvétele után, hasonlóan a többi díjazotthoz, bejegyezte nevét a város emlékkönyvébe. A testületi ülést befejező polgármesteri zárszó utáni állófogadás baráti beszélgetésekre nyújtott lehetőséget. -š2013-as kitüntetettjeinket lapunk 4. oldalán mutatjuk be.

Honti Lapok

2014. április

2

A VÁROSHÁZA TÁJÉKOZTAT

A szlovákiai köztársaságielnök-választás 1. fordulójának ipolysági eredménye – 2014. március 15.

A szlovákiai köztársaságielnök-választás 2. fordulójának ipolysági eredménye – 2014. március 29.

1. szavazókör – homoki óvoda 2. szavazókör – városi hivatal 3. szavazókör – katolikus iskola

4. szavókör – Észak lakótelepi óvoda 5. szavazókör – gimnázium 6. szavazókör – E. B. Lukáč utcai alapiskola

7. szavazókör – Tesmag 8. szavazókör – Pereszlény

Aprólékosan a 33. Honti Kulturális Napokról Az ipolysági képviselő-testület 44. ülésére, melyet Baráti Tamás mérnök, alpolgármester vezetett, 9 képviselő jelenlétében 2014. március 26-án került sor. A napirend elfogadása, a javaslóbizottság megválasztása és a jegyzőkönyv-hitelesítők kinevezése után következő képviselői interpellációban négy képviselő kért szót. Köteles Judit javasolta a városrészek kulturális tevékenységét támogató összeg 200 euróval történő emelését, Oros Zoltán és Hudec Pál mérnök képviselői szemlét indítványozott a kórház területén, Hammersmidt Béla mérnök pedig figyelmeztette a képviselőket vagyonnyilatkozatuk leadási határidejének közeledtére.

Kellemes húsvéti ünnepeket kíván Lőwy János, Ipolyság város polgármestere

A testület az egyes napirendi pontokat általában különösebb megjegyzések és vita nélkül vette tudomásul vagy hagyta jóvá, például a városi rendőrség és a műszaki szolgáltatások üzeme 2013-as tevékenységéről, illetve gazdálkodásáról, a városi vagyon leltározásáról, az európai parlamenti választások előkészületeiről, illetve a köztársaságielnök-választás első fordulójának ipolysági eredményéről szóló jelentést, a megüresedett városi lakások kiutalásának, használhatatlan és feleslegessé vált ingóság eladásának javaslatát, szociális munka végzésének szerződéstervezetét, a városi címer használatának reklámcélokra történő engedélyezését, valamint a polgármesteri fizetés törvényben meghatározott összegének (1929 euró) jóváhagyását. A város 2014-es kulturális tervének tárgyalásakor, illetve konkrétan a 33. Honti Kulturális Napok programtervezetének egyeztetésekor a képviselők részletekbe menően

megvitatták a javaslatot. Végül – képviselői javaslatra – az ülést vezető alpolgármester e napirendi pontot levette az ügyrendi pontok közül. A Goldrex kft.-vel kötött szerződéshez készített módosítójavaslatot is egy tartózkodás mellett hagyták jóvá.. Az általános vitában öt hozzászólás hangzott el, például a buszmegállók felújításáról, az iskolaépületek fűtéséről, az önkormányzati képviselők titoktartási kötelezettségéről. A mintegy három és fél órás ülés alpolgármesteri zárszóval ért véget. -š-

Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a városi képviselőtestület, a városi hivatal és a Honti Lapok szerkesztősége

Honti Lapok

2014. április

3

A VÁROSHÁZA TÁJÉKOZTAT

Események, tárgyalások, kezdeményezések a városházán Lőwy János mérnök, polgármester: Febr. 27. – városunk és a régió további fejlesztési lehetőségeiről tanácskozott a Centire kft. képviselőivel; Márc. 13. – a munkaértekezlet fő témája a Nyitrai kerület stratégiai fejlesztése regionális tervezetének előkészítése volt; Márc. 14. – Nagymegyeren részt vett a magyar nagykövet által a nemzeti ünnep alkalmából adott fogadáson; Márc. 18. – részt a Nyugat-szlovákiai Vízművek felügyelőtanácsának Topoľčiankyban tartott ülésén; Márc. 21. – vezette a Hont–Ipoly Menti Térség Településeinek Regionális Társulása ülését, értékelték a tavalyi év tevékenységét, illetve megválasztották a társulás közgyűlésének küldötteit; Márc. 22. – a képviselő-testület ünnepi ülésén átadta a 2013-as városi elismeréseket; Márc. 28. – részt vett a Szondy Görgy Gimnázium pedagógusnapi ünnepsége keretében tartott Ex Libris Díjak átadásán; Márc. 28. – Vácott megnyitotta a tízéves testvérvárosi együttműködést bemutató kiállítást; Márc. 11. – a pedagógusnap alkalmából tartott városi ünnepségen az oktatási intézmények dolgozóinak köszönőlevelet nyújtott át. ZP

Pénztári órák a városi hivatalban Hétfő: 8.00 – 11.30 13.30 – 15.00 Kedd: 8.00 – 11.00 14.00 – 15.00 Szerda: 8.00 – 11.30 13.30 – 15.00 Csütörtök: 8.00 – 11.00 14.00 – 15.00 Péntek: 8.00 – 11.30 13.30 – 14.30 A pénztár a jobb oldali földszinti folyosó legvégén, a 19-es számú helyiségben található.

2014-ben Ipolysági újszülöttek Csókási Mia – 2014. március 23. Elhunytak Rajcsó Ferenc (* 1940) – február 28. Németh Vilmos (* 1938) – március 1. Mária Šimová (* 1942) – március 3. Kluka Erika (* 1948) – március 11. Michalecz Mária (* 1930) – március 13. Kőszegi Júlia (* 1945) – március 19. Styaszný Mária (* 1941) – március 21. Hudec Mária (* 1938) – március 27.

A forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt tisztelegtünk

2014. március 14-én Ipolyság polgárai újra megemlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásának évfodulójáról. Tanúságot tettek egyben arról, hogy az áldozatkész elődök tiszteletével, a nemzetek önrendelkezéshez való jogával és a polgárosodással kapcsolatos eszmék ma sem idegenek e régió lakosságától. Az emlékünnepség, melynek szervezői idén az MKP Ipolysági Szervezete, a Csemadok Ipolysági Alapszervezete, a Via Nova Ifjúsági Csoport, a 27. Szent Imre Cserkészcsapat, valamint a Nemzetvédelmi Erő Polgári Társulás voltak, az előző évek hagyományához híven két részből állt. Az elsőben 16 órától a Megbékélés kapujánál találkozott a megemlékezők népes csoportja. Itt a Musica Aurea Énekkar, va-

lamint Ozsvald Péter (a Pongrácz Lajos Alapiskola diákja) és Rédli Bea (a Szondy György Gimnázium diákja) szavalata után koszorúzási ünnepségre került sor. A délutáni műsor szónoka Oros Zoltán, az MKP helyi szervezetének elnökségi tagja volt. Rövid történelmi áttekintést nyújtott, s a 166 évvel ezelőtti események forradalmárait és szabadságharcosait követendő erkölcsi példaként állította a hallgatóság elé. A megemlékezés értékes részét képezte Izsmán Jónás helyi református lelkipásztor elmélkedése és az általa vezetett közös imádság is. 1848 hősei előtt koszorúval s főhajtással rótta le tiszteletét a Magyar Közösség Pártja Országos Országos Tanácsa nevében Szigeti László, a tanács elnöke, a Csemadok Lévai Területi Választ-

mánya nevében Duba Ernő titkár, a hatvani Bajza József Gimnázium nevében Kővári Rita és Géczi Csaba tanárok, valamint az önkormányzat, az egyes politikai pártok és oktatási intézmények, a társadalmi, valamint a civil szervezetek képviselői. Az emlékünnepség második részének színhelye a városháza színházterme volt. A Hippolit zenekar által előadott megzenésített versek és hazafias dalok

után Szigeti László beszélt március idusának szellemi öröksé-

géről s időszerű üzenetéről. A Pongrácz Lajos Alapiskola diákjai Kossuth-nótákat, a katolikus iskola növendékei verseszenés összeállítást adtak elő. A műsor vendégfellépői a hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola diákjai voltak. A szép kora esti programot a Musica Aurea Énekkar fellépése zárta. A közönség – befejezésként – az énekkarral együtt énekelte nemzeti himnuszunkat. Pálinkás Tibor

Sajnos, helyszűke miatt nem minden levelezőnk tudósítása került be áprilisi számunkba. Közlésükre májusi számunkban kerül sor. Štrba Péter

Honti Lapok

2014. április

4

A 2013-as városi elismerések kitüntetettjei Ipolyság város díszpolgára: Kulka János Kulka János Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, Budapesten született 1958. november 11-én. Édesapja, Kulka Frigyes, Ipolyságon született 1925. január 31-én. Európai hírű mell-

kassebész, tüdőgyógyász, egyetemi tanár volt. Édesanyja, Boleman Eszter volt az első tévébemondónő, Kulka Eszter néven fordító, a Szegedi Nemzeti Színház dramaturgja. 1957-ben született nővére Kulka Ja-

nina, aki a Semmelweis Egyetem Patológiai Intézetének professzora. A család akkoriban Szegeden élt, a nyarak nagy részét Makón töltötte. Kulka János gyerekszínészként a Szegedi Nemzeti Színházban kapott szerepeket. Azon tervei, hogy tanulmányait a szegedi bölcsészkaron folytatja, meghiúsultak, így egy Balról: Solmoši Márta, Lőwy János, Kulka János osztálytársa ötlete és Makovínyi Pál alapján jelentkezett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára. a figyelmet az autisták életére. Jelenleg Bu1981-ben végzett, és a Pécsi Nemzeti Szín- dapesten él. Városunkhoz bensőséges kapcsolat és házhoz szerződött. Következő állomásai: 1985-től a kaposvári Csiky Gergely Szín- barátok sokasága fűzi. Ipolyság kulturális ház, 1993-tól a Radnóti Miklós Színház, életének lelkes támogatója, történelmi érmajd 2003-tól 2013-ig a Nemzeti Színház tékeink rajongója. Ipolyság rendszeres látotársulatának tagja. Szakmailag is nagyra gatója, fellépéseivel terjeszti és tágítja az tartott színpadi alakításai ellenére az első aktív és minőségi, kulturált szórakozási renmagyar televíziós sorozat révén 1987-ben dezvények körét.

Ipolyság Város Díja

Hörnlein Slovensko Kft. A Hörnlein cég tulajdonképpen családi vállalkozás, melynek a világ három földrészének négy helyszínén mintegy 500 alkalmazottja van. Az anyacég a németorsági Schwäbisch Gmüdben található. Ipolysági üzemegységüket 2004-ben nyitották meg 120 személy részére biztosítva munkahelyet. Kezdettől fogva préselnek különféle csokifigurák csomagolására szolgáló alumíniumfóliát. A másik, nagyobb csoportot képviselő termékeik a gépjárműipar számára készülnek. Jelenleg három gyártócsarnokban 360-an dolgoznak. Az összeszerelés és forrasztás

lett országosan ismert, a népszerű sorozatban az első adástól 14 éven át szerepelt. Az Autisták Országos Szövetségének nagykövete: kampányokon, ismeretterjesztő előadásokon vesz részt, hogy felhívja

mellett a fémmegmunkálásra is összpontosítanak. Mindkét technológiai eljárásban nagymértékben szakosodottak, világelsők között tartják őket számon. A következő években tervezik két új termelési csarnok rekonstrukcióját vagy megépítését, bővítve ezzel gyártókapacitásukat, amit egy új technológiai eljárás, a robotforrasztásos csőösszeszereléssel szeretnének elérni. Ez, természetesen, jelentős munkahelybővítéssel fog járni. A Hörnlein Kft. szinte megalakulása óta aktív támogatója Ipolyság kulturális és társadalmi életének. A díjat Ján Šišlák mérnök, a Hörnlein ipolysági üzemének igazgatója (képünkön baloldalt) vette át.

Jaroslav Filip Jaroslav Filip tanítói családban született 1949. június 22-én. Gyermekkorát Hontmaróton töltötte, s az egykori ipolysági művészeti iskola első végzős diákjai közé tartozott. Film- és televíziós forgatókönyvírói, illetve dramaturgiai diplomát Pozsonyban szerzett. Az 1960-as évek végétől szlovák és cseh muzsikusok tömkelegével dolgozott együtt. 1977től 1980-ig a Szlovák Rádió szerkesztője, majd a pozsonyi Új Színpad költői együttesének

dramaturgja. Színészként az U Rolanda Színházban szerepelt. 1981-től a Nagyszombati Gyermek- és Ifjúsági Színház színészeként és dramaturgjaként dolgozott. Az 1990-es években

vált szabadúszóvá, s megalapította a Filipson és For Media ügynökséget. Éveken keresztül színészként, zeneszerzőként és szövegíróként közreműködött Milan Lasica és Július Slatinský színielőadásaiban. Több tucat színházi és televíziós rendezés, színrevitel kísérő-, illetve filmzenéjének szerzője, sőt több dokumentum- és játékfilm zenéjét is komponálta. Zeneszerzőként, színészként és rendezőként rengeteg szórakoztató rádió- és tévéműsorban hallhattuk-láthattuk. Jaroslav Filip 2000. július 11-én hunyt el szívinfarktus következtében. A díjat a művész édesanyja, Emília Filipová vette át. A Szlovák Köztársaság kulturális minisztere rendkívüli és változatos, sokoldalú művészi tehetsége és képessége, illetve jellegzetes művészeti tevékenysége elismeréseképpen posztumusz miniszteri díjban részesítette.

Honti Lapok

2014. április

Ipolyság Város Polgármesterének Díja Pálinkás Tibor

Pálinkás Tibor 1970. november 22-én született Ipolyságon. Alap- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészkarán szerzett régész–történelem szakos diplomát. 1993-tól az érsekújvári Thain János Múzeum régészeként dolgozott. 1996-ban került vissza Ipolyságra a múzeum munkatársaként. Egy évvel később kapta meg igazgatói kinevezését, s azóta vezeti a Honti Múzeumot és Simonyi Lajos Galériát. Nős, két gyermek apja. Hat könyvkiadvány társszerzője, számtalan szak- és ismeretterjesztő tanulmánya jelent meg az ipolysági és az érsekújvári régió történelmi vonatkozá-

sairól és archeológiai leleteiről, mivel több ásatást, hét régészeti lelőhely feltárását irányította nemcsak az ipolysági, hanem az érsekújvári, korponai és a zólyomi régióban is. Jó évtizede irányítja és végzi nemcsak ipolysági, hanem a város határában folytatott rendszeres leletmentő bronzkori ásatást is. A Csemadok Ipolysági Alapszervezetének elnöke, több éven keresztül a Csemadok Lévai Területi Választmányának tagja is volt. A Honti Múzem és Galéria Baráti Köre vezetőségének is több mint 15 éve tagja. Mivel mindkét szervezet kiveszi a részét a helyi nemzetiségi magyar kultúra ápolásából, szakmai-régészeti ténykedése mellett a kisebbségi kultúrában végzett szervezőmunkájával is kiérdemelte a magyar köztársasági elnök által 2013-ban adományozott Magyar Arany Érdemkeresztet. Pálinkás Tibor – több évtizedes leletmentő régészeti kutatómunkájáért, s mivel kezdetektől fogva aktív irányítója és szervezője a határon átnyúló kulturális, helytörténeti kapcsolatok építésének, illetve Ipolyság hírnevének öregbítéséért itthon és külföldön – Ipolyság Város Polgármesterének Díja elismerésben részesült.

Elutasításból a teljes odaszánásig 2014. március 2-ától 8-áig tartotta az ipolysági református és evangélikus egyházközség közös böjti evangelizációs napjait. Vasárnaptól szerdáig a református egyházközség meghívott előadója Nt. Fónagy Miklós, volt vác-felsővárosi espereslelkész, hirdette az igét magyar nyelven.

Az alkalom fő címe: Elutasításból a teljes odaszánásig volt. Csütörtöktől szombatig az evangélikus testvérek meghívott előadója Stanislav Kocka, kassai evangélikus lelkész, hirdette az igét szlovák nyelven. Az evangelizációs hét vasárnap közös istentisztelettel kezdődött.

5

Simonyi Lajos-kiállítás Párkányban Városi galériánk névadója, Ipolyság, Udvard és Tardoskedd díszpolgára, Párkány Pro Urbe díjasa, Simonyi Lajos festőművész születésének 110. évfordulójáról emlékezik meg az idén Ipolyság kultúrközönsége. Amennyiben arra lehetőség lesz, együtt ünnepelünk majd Simo-

gatója üdvözölte. Simonyi Lajos életútját Bendík Márta, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria munkatársa ismertette, kiemelve annak párkányi mozzanatait. Az előadás kitűnően illeszkedett a kiállítás által nyújtott közegbe, hiszen ez alkalomra az ipolysági képtár

nyi Lajos egykori működési helyeinek lakosaival, művészetés iskolapártoló lakóival. Ezen alkalmak közé tartozott a festőművész jubileumi kiállításának 2014. március 12-i megnyitó ünnepsége is, melyre a párkányi Barta Gyula Galériában került sor. A tárlatnyitó egyben a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya, valamint a Csemadok Párkányi Alapszervezete által szervezett XXIX. Balassi Bálintnapok nyitórendezvénye is volt. A rendezvénysorozat programját Boócz Mária, a Csemadok Párkányi Alapszervezetének elnöke ismertette. A vendégeket Szabó Bernadett, a Párkányi Városi Művelődési Központ igaz-

gyűjteményéből elsősorban a Párkányt és környékét ábrázoló Simonyi-alkotásokat válogattuk ki. A vetítettképes előadást Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője rövid hozzászólása egészítette ki, aki egyben megköszönte Bajtai Györgynek, a Barta Gyula Galéria vezetőjének, hogy helytadott a kiállításnak. Ezután Szabó Bernadett igazgatónő megnyitotta a tárlatot, amely nemcsak a képzőművészethez, hanem a helytörténehez vonzódó látogató érdeklődését is kiválthatja. Az alkotásokon ugyanis több, ma már nem létező párkányi épület és átépített városrész is látható. Pálinkás Tibor

Fónagy Miklós egy négy alkalomra felépített sorozattal szolgált. A sorozat alapján egy ívet rajzolt fel a hallgatóság elé, aminek kezdőpontján azt látjuk, hogy az ember alapvetően elutasítja az Istent. Nem kell az Isten. Nem kell Jézus, nem kell a temp-

lom. Semmi sem kell. Majd mi megoldjuk a magunk problémáit. Sőt, ellenségei vagyunk az Istennek. Mi az, hogy szolgálkat küld az Úr? Majd elzavarjuk őket. Ez az első fázis. És azután a sorozatnak a végén arra csodálkozhattunk rá, hogy ennek ellenére Isten kegyelme milyen fantasztikusan tud munkálkodni az emberben, és eljuttatja egészen odáig, hogy maga az ember ajánlja fel erejét, idejét, szolgálatát, mindenét az Isten dicsőségére. A szolgálatok meghallgathatóak az Ipolysági Református Egyházközség honlapján. (www.ipolysag.reformatus.sk) I.J.

Honti Lapok

2014. április

6

Húsvéti ünnepek az ipolysági római katolikus plébániatemplomban az Úr 2014. évében Virágvasárnap (április 13.) – Az Úr szenvedésének vasárnapja 8.00 – szentmise magyar nyelven 9.30 – szentmise szlovák nyelven 11.00 – szentmise magyar nyelven Nagycsütörtök (április 17.) – Az utolsó vacsora emlékezete 17.00 – szentmise szlovák nyelven 19.00 – szentmise magyar nyelven Nagypéntek (április 18.) – Az Úr szenvedésének ünneplése 15.00 – szertertások szlovák nyelven 17.00 – szertartások magyar nyelven Nagyszombat (április 19.) – Húsvét vigíliája 16.30 – szertartások és szentmise szlovák nyelven 19.00 – szertartások és szentmise magyar nyelven Húsvétvasárnap (április 20.) – Krisztus feltámadása 8.00 – szentmise magyar nyelven 9.30 – szentmise szlovák nyelven 11.00 – szentmise magyar nyelven Húsvéthétfő (április 21.) 8.00 – szentmise magyar nyelven 9.30 – szentmise szlovák nyelven

Ez az a nap Ez az a nap, amelyet az Úr szerzett, örvendezzünk és vigadjunk azon. Ezt a zsoltárverset katolikus templomainkban húsvét nyolcadában sokszor elénekeljük. A zsoltár eszébe akarja juttatni minden hívő embernek, hogy milyen nagy dolgot tett a világnak kétezer évvel ezelőtt a mindenható Isten. Krisztus feltámadása a legnagyobb ünnepe a keresztény egyháznak. Isten készítette ezt a napot a világnak, hogy a világ megtapasztalja Isten erejét, Isten hatalmát. Isten mindenható erejét látjuk abban, hogy Jézus Krisztus beváltotta ígéretét: harmadnapra feltámadok! Olyan borzalmas halál után, amivel Jézust megölték, emberileg lehetetlennek látszott az Ő feltámadása. Emberileg lehetetlennek látszott, de Isten előtt nincs lehetetlen. Az Atyaisten Dávid zsoltárában már ezer évvel azelőtt megjövendölte, hogy nem engedi át Szent Fia testét a romlásnak. Szent Péter is erre hivatkozott, amikor Jézus feltámadásáról beszélt a tömegnek. Isten ígérete az igazmondó Isten ígérete, amire az ember nyugodtan alapozhatja életét.

Örvendezzünk és vigadjunk azon! Erre buzdít bennünket a zsoltárvers második része. Aki Istent szerető ember, annak van oka az örvendezésre. Örvendezzünk, mert Istenünk beváltotta szavát: Szent Fia, Jézus, feltámadt a halálból. Örvendezzünk, mert Isten velünk kapcsolatos ígéreteit is beváltja. Életünkben Ő a segítőnk, Ő a jótevőnk, Ő a megbocsátónk, Ő az örök életre vezetőnk. Ő lesz a minden jóért örök jutalommal igazságosan és gazdagon megfizető Istenünk. Az az isteni ígéret is valósággá válik, hogy, ha Jézussal élünk földi életünkben, az utolsó napon bennünket is feltámaszt az örök életre. Ebben biztosak lehetünk. Ha Isten feltámasztotta Fiát, Jézust, velünk, megváltott embertestvérekkel is megteszi ezt Jézus. Az emberekhez eljött jó pásztor ígérete akkor lesz teljes, ha Jézus a mennybe viszi az Atyához azokat, akikért Ő a földre jött. Örüljünk a feltámadt Jézusnak, és örüljünk a mi jövendő feltámadásunknak is. Mahulányi József atya

Békesség nektek! Kedves olvasó! Sok ember tragédiája az, hogy félreismerik Jézust is, meg a tanítványait is. Lukács evangéliumát olvasva megláthatjuk, mi is az igazság. Először is el kell oszlatni azt a hiedelmet, hogy Jézus követőjévé csak tiszta és igaz ember válhat, aki feltétel nélkül elfogadja azt, amit a Biblia ír. Ez így nem igaz. Sőt... Lukács evangéliumában azt olvashatjuk, hogy „a vámszedők és a bűnösök mindnyájan igyekeztek Jézushoz, hogy hallgassák őt” (Lk 15,1). Több evangéliumban is leírattatott, hogy Jézusról azt mondják, a vámszedők és bűnösök barátja (például Mt 11,19). Maga Jézus is azt mondta az akkori kor vallásos vezetőinek: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.” (Mk 2,17) Mentek is hozzá. Nem „tisztították” meg előtte magukat, nem csináltak előtte lelkigyakorlatot vagy legalább egy két jócselekedetet, hanem mentek hozzá úgy, ahogy voltak. Vagy ahogy egyik református énekünk megfogalmazza: „Jövök, semmit nem hozva, | Keresztedbe fogózva, | Meztelen, hogy felruházz, | Árván, bízva, hogy megszánsz; | Nem hagy a bűn pihenést: | Mosd le, ó, mert megemészt!” Másrészt, ha nézzük a tanítványokat... Bármelyik evangéliumot is olvassuk, még csak utalást sem találunk arra nézve, hogy bármelyikük legalább egy picikét reménykedett volna Jézus feltámadásában, vagy eszébe jutottak volna Jézus szavai, hogy harmadnapra feltámad. Ehelyett hitetlenkedve fogadták az asszonyokat meg az emma-

usi tanítványokat, akik jöttek, hogy elmondják: találkoztak Jézussal. A tanítványok sem voltak különbek a ma kételkedő emberénél, bizonyosság kellett nekik, hogy Jézus valóban él. A tanítványság szempontjából nagyon fontos, hogy mi is meggyőződjünk ennek az igazságáról, máskülönben a Jézusról szóló bizonyságtételek puszta fecsegésnek fognak tűnni számunkra, ahogy a tanítványoknak az asszonyok bizonyságtétele (v.ö. Lk 24,11). E bizonyosság nélkül talán nem is lehet igazán hinni. Csak az tudja igazán elkötelezni magát Jézusnak, aki megtapasztalta a feltámadás valóságát. Enélkül kötve hiszem, hogy őseink vállalták volna a mártírumot is Jézus nevéért. De tudták, kiben hisznek, s még az életük sem volt drága, csakhogy továbbadják az örömhírt. Jézus az életét áldozta az emberiségért. Ha Ő nem halt volna meg a mi bűneinkért, akkor a törvény által ítéltetnénk meg, így pedig senki sem jutna a mennyek országába. Annyiszor mondta a tanítványainak, míg itt a földön járt, hogy „Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia.” (Mt 16,21) Most mégis hitetlenkedve fogadják a hírt. Értetlen tanítványok. Jézus ennek ellenére nem villámok között jelenik meg a tanítványoknak, nem ítéletet mond felettük, nem hányja szemükre hitetlenségüket, hanem azt mondja: Békesség nektek! Ő így közeledik hozzánk, kételyekkel teli emberekhez. Minden kételyünk és hitetlenségünk ellenére jön és hív bennünket, hogy elfogadjuk végre mindazt az áldást, amit rajta keresztül juttat az Isten nekünk: „Higgy az Úr Jézusban és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe.” (Csel 16,31) Magam, családom és református gyülekezetünk nevében kívánom, hogy minden kedves olvasó tapasztalja meg Jézus feltámadásának valóságát, s Vele járva életünk útján részesüljön bőséges áldásaiban. Izsmán Jónás református lelkész

Honti Lapok

2014. április

7

Csáky Pál új könyvének és Dunajszky Géza novelláskötetének ipolysági bemutatója A könyvhónap 10. napján került sor arra az író-olvasó találkozóra, melyen a szerzők az Ipolysági Városi Könyvtárban bemutatták új kiadványaikat. A rendezvény a Magyar Közösség Pártja ipolysági szervezete közreműködésével került megrendezésre. Csáky Pál politikus, közíró, tizenkettedik könyve Csend és lélek címmel jelent meg 2013ban az AB-ART Kiadó gondozásában. A sokat tapasztalt alkotó ismét nagy gondossággal és odafigyeléssel állította össze azt a 25 írását, amit két főcím alá csoportosított: Magyar sorsok és Elorzott haza. Valós em-

Csáky Pál

Dunajszky Géza

beri életek, az elmúlt évek megtörtént eseményei, emberi sorsok tárulkoznak az olvasó elé, így nem csoda, hogy a fotódo-

kumentumokkal gazdagon illusztrált kiadvány gyors iramban elkelt a könyvüzletek polcairól.

Olvasni jó Minden szülőnek fontos feladata lenne, hogy gyermekét értő, igényes olvasóvá nevelje. Sajnálatos módon inkább az mondható el, hogy napjainkban a szülők nagy része erre egyáltalán nem fordít időt. Minden bizonnyal többet olvasnak azok a gyermekek, akik könyvszerető emberek környezetében nőnek fel. A tudatos olvasóvá nevelés minden szülő álma. Álom is marad mindaddig, amíg vonzó példát nem lát a gyermek, amíg nem látja, hogy a család minden tagja értékként tartja számon a művelődést, az olvasást, amíg az olvasó ember nem jelenik meg a gyermek közvetlen közelében. Nagyon fontos, hogy legyen otthon családi könyvtár, de legalább a gyermeknek

legyen önálló könyvgyűjteménye, amelyet gyarapít, rendezget, rendben tart. Könyvtárunkban immár hagyománnyá vált, hogy év végén készítünk egy összegzést a legaktívabb gyermekolvasókról, és az eredményt táblázatba foglaljuk. Az itt szereplő gyermekek dicséretet érdemelnek, hisz ebben a technikailag túlzsúfolt világban még szeretik a könyveket, sőt – merem állítani – előnyben részesítik őket a televízióval vagy a számítógéppel szemben. Arra buzdítom őket, hogy olvasási kedvük, a könyvek iránti szeretetük sosem lankadjon, hanem erősödjön meg bennük a meggyőződés, hogy jó úton járnak, hogy olvasni jó! Zsolnay Szilvia

Dunajszky Géza Arcok és sorsok című munkája 2013-ban jelent meg a Pro Futuro Hungarika p.t. kiadónál. Ez a novelláskötet a szerző 2011-ben megjelent Kínterhes évek című munkájának a folytatása. „A könyv elsősorban a fiatal nemzedéknek szól. Rövid történetei egyfajta példabeszédként szólnak a mának. Tanulságok arra vonatkozóan, hogy a múltat nem szabad feledni”, vezette be az alkotó új könyvét. Mindkét kiadvány megtalálható a városi könyvtár szépirodalmi részlegén. Solmoši Márta

A könyvtár legaktívabb ifjú olvasói 2013-ban 1. kategória (12–15 évesek): Lucia Horváthová (60 elolvasott könyv), Šaróka Karolina (47), Horányi Valentin (35), Gugliš Gábor (32), Nikola Gáborová (25), Adam Baláž (22), Martin Čavojec (21), Roman Brada (19), Hoksza Emese (18), Alexandra Koháryová (17). 2. kategória (6–12 évesek): Lucia Slušná (56), Patrik Pitoňak (55), Hajdú Ferenc Bence (43), Füle Evelin (41), Zlatner Dominik (30), Gyurovics Viktória (23), Püspöky Boglárka (19), Nociar Mária Melanie (17), Lalák Boglárka (16), Balla Kevin (13). 3. kategória (6 éves korig): Patrik Halai (48), Patai Attila (37), Zsolnay Málna (35), Hlúdik Henrietta (19), Emily Pásztorová (19), Zsolnay Hajnal (18), Stanko Gergő (16), Barták Kevin (14), Jakab Veronika (13), Barták Laura (12), Ogrodnik Neita (8).

65 év után is él Százdon a Csemadok A Felvidék számos településén ezekben a napokban emlékeznek meg a Csemadok megalakulásának 65. évfordulójáról. A jogtalanság évei után országszerte ez a szervezet lobbantotta lángra a nemzethez való tartozás (éveken át óvott érzelem) parazsát Bár a szervezet eredeti nevének rövidítése jelenleg Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetséget jelent, tevékenységének tartalma nem változott, sőt bővült. Százdon – az ipolysági régióban (talán) elsőként – 1949. április 4-én alakult meg, s éveken (évtizedeken) keresztül magasan hordozta e szervezet jelképét, a fáklyát. 1949től, amíg a faluközösség erős és egységes volt, nagyon sok színdarab, esztrádműsor, népdalest, író-olvasó találkozó, hagyományőrző rendezvény valósult meg égisze alatt. A Csemadok Százdon, köszönet a jelenlegi fáklyavivőknek – Sznyida Zoltán elnöknek, Ozsvald Gabriellának, Szuketi Adriannának, Borka Lászlónak, Borka Katalinnak stb. –, még 65 év után is ÉL.

Igaz, tevékenységének tartalma más, mint az elmúlt évtizedekben volt, de a körülményekhez képest rendezvényeivel bizonyítja, hogy nemzeti kultúránk erős láncszeme. A népzenei kultúrát az 1972-ben alakult citeraegyüttes egyre hatékonyabban ápolja és népszerűsíti. Repertoárjában nemcsak százdi, hanem gömöri, kiskúnsági, Galga menti, sárközi dalok is szerepelnek. Népzenei versenyeken, fesztiválokon sikeresen képviseli a falut: legutóbb a Harmónia – Szlovákiai Magyar Zenei Díj népzenei kategóriában volt a legjobb. Borka Katalin édesapja példáját követve az ipolyszakállosi nyári táborokon citeratanfolyamokat szervez, ezt az ősi hangszert már a széles környék fiatalsága is ismeri. Nagy örömünkre szolgál, hogy a „nagyok” mellett Százdon ifjú citeraegyüttes működik, melynek játékát már az egész környék ismeri. Az alapszervezet kezdeményezésére – a meghurcoltak emlékére emelt kopjafa mellett – a falu lakói minden évben megem-

lékeznek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Az alapszervezet figyelemre és elismerésre méltó tevékenységet végez a múlt értékeinek megőrzése terén is. Az 1970-es évek elejétől folyó gyűjtés eredményeit több kiállításon mutatták be, 2008 óta tájházban őrzik. Tekintettel arra, hogy az e célra vásárolt épület már zsúfolásig megtelt, az önkormányzat a szomszédos épületet is megvásárolta, s a szinte már népművészeti múzeumnak nevezhető tájház rendelkezésére bocsátotta. A megvásárolt több mint 100 éves épület udvarán hajdani mezőgazdasági eszközök tárolására (bemutatására) szolgáló sopát építettek. Az épületben gasztromómiai rendezvényeket lehet szervezni, sőt romantikus időtöltésre is alkalmas. Örömünkre szolgál, hogy etnográfiai múzeumunkat egyre többen látogatják nemcsak Szlovákiából, de Magyarországról is. Dr. Budai Ernő

2014. április

8

O

Honti Lapok

K T A T Á S

Beszámoló a Pongrácz Lajos Alapiskola életéből Február és március minden évben a tantárgyi versenyek lebonyolításának időszaka. Beszámolónkban elsőként néhány, tanulóink által elért kitűnő eredményt emelünk ki, majd tudósítunk a fontosabb eseményekről, rendezvényekről. Már lezajlottak a XXIII. Tompa Mihály Vers- és Prózamon-

ruárban került sor az álarcosbálra, amelyen minden évben az 1–5. évfolyam tanulói vesznek részt. Az idei bálon is rengeteg ötletes jelmez vonult fel. A bál első részében az 5.A osztály tanulói mutatták be táncos műsorukat, majd közös ügyességi játékokba kapcsolódhattak be a tanulók. A rengeteg ötletes jel-

dó Verseny iskolai, körzeti fordulói és az országos elődöntő is. A versenyen legsikeresebb tanulóink a következők voltak: az alsó tagozatos Hancko Darek (3.A), aki Léván az országos elődöntőn ezüstsávos besorolást ért el. A felső tagozatot Pálinkás Margaréta (9.A) és Szőllősi Zsolt (6.B) képviselte, akik ezüstsávos, illetve bronzsávos minősítést kaptak. Kučera Judith (9.A) már évek óta sikeresen képviseli iskolánkat a német nyelvi olimpián. Az idén a lévai járási fordulóban január 23-án az 1. helyen végzett, a nyitrai kerületi fordulóban február 13-án a 2. helyet szerezte meg. Záhorský Ákosról közismert, hogy sorozatosan kitűnő helyezéseket ér el a különböző matematikai versenyeken. Az idén felsorakozott mellé kistestvére, Orsolya is. Záhorský Ákos, aki az idén már a végzős 9.A osztály tanulója, a Zrínyi Ilona Matematikai Verseny nyugat-szlovákiai fordulóján 1. helyet, Záhorský Orsolya 3. osztályos tanuló a 4. helyet szerezte meg. További matematikai versenyeken is sikeresen szerepelt a testvérpár: Ákos a matematikai olimpia járási fordulójában lett 1. helyezett, Orsolya pedig a Pytagoriász járási fordulójában ért el 1. helyet. Sikereikhez gratulálunk. Hagyományainkhoz hűen a 2013/2014-es tanévben is feb-

mez közül nehéz lett volna választani, ezért a szülői szövetség jóvoltából valamennyi jelmez ajándékban részesült. Február 20-án iskolánk tanári kara és felsőtúri tanulói megkoszorúzták iskolánk névadója, Pongrácz Lajos síremlékét a felsőtúri templomkertben, és gyertyát gyújtottak emlékére. Munkásságát a jelenlévők előtt Lendvay Tibor méltatta. 2015ben lesz Pongrácz Lajos születésének 200. évfordulója, amit az iskola méltóképpen szeretne megünnepelni. A korábbi években márciusban szerveztük meg a magyar

dezvénnyel összhangban 14-én, pénteken tartottuk meg. A megemlékezés március 15-e helyszínei és eseményei felidézésének jegyében zajlott. Az 1. tanítási óra elején a 6.A osztály Matyis Edit műsorterve alapján rádióműsorral tisztelgett e nemes évforduló előtt. A 3. órán a 9.A osztály a 6.A és B osztályokból alkotott énekkarral kiegészítve ünnepi műsort adott. A verses-

nyelv hetét, azonban mára az események száma úgy megnőtt, hogy nem férnek egy hét keretei közé, így a rendezvénysorozat új neve magyar nyelv hónapja lett. A hónapot egy rádióműsorral nyitottuk, ismertetve a hónap programját. Minden évfo-

zenés összeállításban Kučera Judith előadásában elhangzott a Nemzeti dal, majd a tanulók együtt énekelték el a Himnuszt. A negyedik órán a kilencedikesek osztályfőnökeikkel (Lendvay Tibor, Kmetyo Anita) elhelyezték koszorújukat a Megbékélés

lyam számára szerveztünk rendezvényt, melyben a tanulók aktívan részt vehettek. Például erre az időszakra estek a vers- és prózamondó verseny egyes fordulói, bekapcsolódtunk a Bendegúz nyelvÉSZ magyarországi tanulmányi versenybe, megemlékeztünk március 15-éről, megtekintettünk néhány filmet, megjelent az iskolai folyóirat, a Sulitükör 2. száma, a könyv hónapja alkalmából a tanulók a magyarórán bemutathatták kedvenc könyvüket, és szerveztünk vásárlással egybekötött könyvkiállítást. A március 15-ei megemlékezést iskolánkban a városi ren-

Kapujánál a városi temetőben. Iskolánk képviseltette magát a március 14-ei városi koszorúzási rendezvényen is, melyen Ozsvald Péter 9.A osztályos tanuló elszavalta a Nemzeti dalt, Lészkó Katalin igazgató és Kmetyo Anita igazgatóhelyettes pedig koszorúzott. Az esti városi ünnepi műsorban Baláž Martina vezényletével iskolánk énekkara lépett színre. A Juhász Gyula Alapiskolában Léván 7mérföldes csizmában heted7határon át címmel megrendezett mesevetélkedőn iskolánk két csapata – Kati néni

mesemanói (3.A osztály) és Misi Mókus baráti köre (4.A) tanulói vettek részt. A verseny folyamán ismert magyar népmeséket dolgoztak fel a tanulók. Sor került különféle nyelvi és játékos fejtörőre, rajzos és ügyességi feladatra is. A verseny után a tanulók kézműves-foglalkozásokon vettek részt. A harmadikosok a 9., a negyedikesek a 11. helyen végeztek. Március 25-én az alsó tagozat tanulói színházban voltak. A Móka Miki és barátai című mesejátékot iskolánk 110 tanulója tekintette meg. A produkcióban, amely a Tatabányai Jászai Mari Színház és a Komáromi Jókai Színház közös produkciója, régi idők nagy meséi és mesehősei elevenedtek meg. Ilyen volt például Hakapeszi Maki, a Versmondó Lány, Furfangos Frigyes mester, Hiszékeny úr és más ismert magyar mesefigurák. Az interaktív színházi előadás gyerek és felnőtt számára egyaránt élvezetes volt. A tanév végéig hátra van még egy negyedév. Vár még ránk néhány említésre méltó esemény, rendezvény, amelyekről egy későbbi számban szintén tudósítjuk olvasóinkat. Matyis Edit

Honti Lapok

2014. április

O

9

K T A T Á S

Együtt ünnepeltek a hatvani és az ipolysági gimnazisták

A Rákóczi Szövetség Határtalanul elnevezésű diákutaztatási programjának köszönhetően a hatvani Bajza József Gimnázium diákjai március 14-e és 16-a között ellátogattak az ipolysági Szondy György Gimnáziumba, ahol együtt ünnepeltük legnagyobb nemzeti ünnepünket, március 15-ét. A hatvani gimnázium 10.C osztályának 29 diákja osztályfőnökük, Kővári Éva, és történelemtanáruk, Géczy Csaba vezetésével nagyszerű ünnepi verses-zenés műsort állított össze, ezt az iskolai, majd a városi ünnepségen elő is adták. A gimnáziumi ünnepi megemlékezés rendhagyó volt abból a szempontból, hogy ezúttal az ünnepi beszédet nem tanár, hanem harmadikos diákunk, a gimnázium és a Felvidék legjobb ifjú történésze, Miskei Ferenc tartotta. A műsorban fellépett iskolánk Bartók Béla Ifjúsági Vegyeskara, Rédli Bea szavalónk és a bajzások.

Vendégeink rövid városnézés után részt vettek a koszorúzáson a temetőben és az ünnepi műsoron a városháza színháztermében, ahol műsorukkal fel is léptek. Szombaton – Hammersmidt Éva és Tóth Tibor tanárok kíséretében – kirándultak Selmecbányára, ahol bejárták a valamikori híres bányaváros zegzugos, magyar történelmi emlékekben gazdag utcáit, majd Bajmócra utaztak. Itt a várkastélyt tekintették meg. Sajnos, a zord idő miatt a bajmóci séta

elmaradt. Hazafelé még megálltak a garamszentbenedeki kolostornál. Vasárnap a szklabonyai Mikszáth-ház és a sztregovai Madách-kastély szerepelt a programjukban. Mivel az idő valamelyest megjavult, ellátogattak Kékkőbe is. „Életünk eddigi legtartalmasabb kirándulása volt, és valamennyien nagyon örültünk, hogy együtt lehettünk veletek Ipolyságon. A nemzeti ünnep is erősítette bennünk a magyarságtudatot, megtiszteltetésként éltük meg, hogy szerepelhettünk az ünnepi műsorokban. Isten adjon nekünk erőt, alkalmat, hogy újra találkozzunk! Mindent nagyon köszönünk!” – írta levelében később Kővári tanárnő Hatvanból. Mi is reméljük, hogy még találkozunk a hatvani bajzásokkal. Tóth Tibor

Az idei tanítónapon rájuk is gondoltam Százdon az elmúlt évszázadok folyamán bár több pedagógus tevékenykedett (iskolájáról már 1770-ből vannak hiteles adataink), de az 1778. július 15-én felszentelt sírkertjében csak három százdi tanító nyugszik: Novák Mihály, Kánya Lajos és Nyúl József. Az idei tanítónapon rájuk is emlékeztem. Novák Mihály 1920-tól 1934-ig volt az ágostai hitvallású evangélikus egyház kántortanítója. 1929. október 6-án 68 részvényessel megalapította a helyi hitelszövetkezetet. Több tankönyvet írt a magyar tannyelvű népiskolák számára. Például az 5., 7.. és 8. osztályok részére írt természetrajz könyvét, melyben 152 szövegközi kép és 4 színes mellékletet is volt, 1934. szept. 29-én engedé-

lyezte tankönyvül az iskola- és népművelésügyi minisztérium. Írt matematika-tankönyvet is. Sajnos, korai halála megakadályozta tevékenysége folytatásában. Kánya Lajos 1912-től 1921-ig volt a helyi római katolius egyház kántortanítója. Több oktatással, neveléssel kapcsolatos írása jelent meg az akkori szaklapokban. Rövid ideig édesanyámat is tanította, tőle sajátította el az írás, olvasás és számolás alapjait. Közeli hozzátartozójától tudom, hogy verseket is írt. Egy kötetre valót meg is jelentetett. Nyúl József tanítói pályafutása akkor kezdődött, amikor újraindult a magyar nyelvű oktatás Csehszlovákiában. 1954-től nyugdíjba vonulásáig (1990) volt a százdi iskola igaz-

A felújított Madách-kastély Ismét teljes szépségében látható az alsósztregovai Madách-kastély. A Szlovák Nemzeti Múzeum – Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma gondozásában működő irodalmi emlékhely 2014. március 26-tól felújított épülettel, modern látványelemekkel ellátott, megragadó

gató-tanítója. Több egyetemet (főiskolát) végzett százdi polgár az ő iskolájában szerezte meg a továbbtanuláshoz szükséges alapokat. Nagyon gazdag és sokrétű volt iskolánkívüli tevékenysége is. Hosszú ideig volt a helyi művelődési otthon vezetője. Titkárként elévülhetetlen érdemeket szerzett a Csemadok Százdi Alapszervezetének irányítása terén: sok színdarabot és esztrádműsort tanított be, alapító tagja volt a helyi férfi daloló csoportnak is. Az idei pedagógusnapon tisztelettel emlékeztem rájuk is. Dr. Budai Ernő

kiállítással várja látogatóit. A zsúfolásig megtelt előadóteremben egybegyűlt vendégeket Jarábik Gabriella igazgató fogadta. Az új kiállítást a főkurátor, dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész mutatta be. A kiállításhoz kapcsolódó, „..menynyi szellem, mennyi őserő” című, háromnyelvű internetes honlapot a Magyar Tudományos

Akadémia Könyvtár Kézirattárának munkatársai, Babus Antal és Mázi Béla ismertették. Kultúrtörténetünk e jeles eseményén az ipolysági Honti Múzeumot és Simonyi Lajos Galériát Pálinkás Tibor múzeumvezető, illetve a Bendík Béla, a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének elnöke képviselte. Pálinkás Tibor

Honti Lapok

2014. április

10

O

K T A T Á S

Az Ipolysági Szakközépiskola életéből

Egri konferencia Immáron harmadik alkalommal kaptak meghívást az Ipolysági Szakközépiskola tanulói és pedagógusai az Egerben tartott magyar–magyar kapcsolatok és az agrárszakképzés központi témájú konferenciára. A rendezvény házigazdája az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátó-ipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium, a találkozó fővédnöke pedig az OTP Bank Nyrt. volt. Erre a rendezvényre a Rákóczi

Szövetséghez tartozó, agrárszakképzéssel, vidékfejlesztéssel kapcsolatos szakképzést folytató iskolák kaptak meghívást. A tanácskozáson 10 határon túli magyar tanítási nyelvű és 3 magyarországi agrárszakképzést folytató középiskola tanárai és tanulói vettek részt. Iskolánkat két diák, Suseda Erik és Annuš Dávid, valamint két pedagógus, Csáky Tibor és Békési Zoltán képviselte. A szakmai konferencia résztvevőit dr. Halzl József,

Sikeres együttműködés Az Ipolysági Városi Könyvtár igazi otthonává vált azoknak az érdeklődőknek, akik itt szeretnék eltölteni értékes szabadidejüket. Valódi kulturális, szociális és oktatóközponttá vált, ahol az internet-hozzáférésen, forráskutatáson, felnőttképzésen és különféle kiállításokon kívül még otthonos hangulattal is várják az érdeklődőket. Mindez a proszociális, készséges alkalmazottaknak köszönhető. Az Ipolysági Szakközépis-

a Rákóczi Szövetség elnöke is köszöntötte. A tartalmas és igényes előadásokat nagy érdeklődéssel hallgatta a közel 100 résztvevő és vendég. Az eszmecserék és konzultációk keretében több közös problémára sikerült megnyugtató választ találni, és kijelölni a megoldáshoz vezető utat. A konferencia után az érdeklődők megismerkedhettek Eger és környéke ne-

vezetességeivel. Sokak számára örök élmény marad az egri várba tett kirándulás, a Gárdonyi Géza sírjánál való megemlékezés, valamint az egri bazilikában eltöltött óra. A rendezvényt borés pálinkaverseny is kísérte, amelyen már hagyományosan jól szerepeltek iskolánk termékei. A háromnaposra kerekedett találkozó vasárnap délben ünnepi ebéddel ért véget. Köszönettel tartozunk vendéglátóinknak a tartalmas programért, baráti szeretetért és őszinte támogatásukért. Békési Zoltán

Ifjú könyvelők versenye

kola diákjai különleges módon emlékeztek meg a könyv nap-

járól – szeretnének egész évben a könyvekkel foglalkozni. Osztályonként rendszeresen látogatják a könyvtárat, megismerkednek az itt elérhető szolgáltatásokkal. Lehetőségük nyílik olvasásra, tanulásra, internetezésre, az aktuális kiállítások megtekintésére. Az elsős diákok ingyenesen iratkozhatnak be. Mindenkinek ajánlják: látogasson el a könyvtárba, és váljon olvasóvá. A. Danielisová

2014. március 24-én a Szakképzett Könyvelők Szlovákiai Képviseletének szervezésében került megrendezésre az ifjú könyvelők versenye a KROS cég támogatásával. Smiknya Csilla és Karolína Kajaszová IV.O osztályos tanulók Záhorsky Ildikó mérnök, tanárnő kíséretében a verseny pozsonyi körzeti fordulójában mérték össze tudásukat diáktársaikkal. -x-

Honti Lapok

2014. április

O

11

K T A T Á S

A Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola életéből Sportolj, hogy sikeres legyen a napod! Jónás Nikolett, Matyó Veronika, Morva Zsófia és Pásztor Rebeka az ipolysági egyházi gimnázium 1. és 2.G osztályos tanulói. Jó megjelenésű, mozgékony lányok, tudomásom szerint tanulásban is az osztály élvonalához tartoznak. Szabad idejükben szívesen sportolnak, sőt nem is akárhogyan! 2014. február 14-én a nyitrai kerületi asztalitenisz-versenyen a középiskolások kategóriájában második helyezést értek el. Ennek apropóján fordultam hozzájuk az iskola folyosóján, és érdeklődtem afelől, hogy lányoknál vajon mennyire megszokott dolog az asztaliteniszezés. Mikor döntöttetek úgy, hogy aktív sportolással fogjátok tölteni a szabadidőtöket? – Rebeka: Mindannyian több mint 6 éve aktívan pingpongozunk. A palásti alapiskola tornatermében bármikor van lehetőségünk kedvünk szerint gyakorolni. Az egyik csapattársammal, aki egyben a legjobb barátnőm is, Matyó Veronikával rengeteget szoktunk edzeni. Néha talán a tanulás rovására is megy, de azért

próbáljuk úgy beosztani az időnket, hogy azt se hanyagoljuk el teljesen.

járok különféle versenyekre. Édesanyám testnevelő tanárként korán megszerettette ve-

Balról: Morva Zsófia, Jónás Nikolett, Pásztor Rebeka és Matyó Veronika

– Niki: Sokat segít a felkészülésben, hogy rendszeresen gyakorolhatok, hiszen otthon is van egy saját pingpongasztalom. Ellenfélnek leginkább édesapámat hívom ki, ő még sohasem utasított vissza. Hogyan kerültetek kapcsolatba ezzel a sportággal? – Zsófi: Gyerekkorom óta

lem ezt a sportot, azóta is hálás vagyok neki ezért. Már megfigyeltem, ha korán reggel bemelegítéssel indítok, biztos, hogy sikeres napom lesz. A reggeli edzéseken teljesen ki tudok kapcsolódni. Hogyan egyeztetitek össze a tanulást a sporttal? – Rebeka: Szívesebben

sportolunk, de néha a tanulásra is kell időt szánnunk. Megkönynyítik a tanulásra való felkészülést a táblagépek, amelyeket szeptember óta használunk az iskolában és, persze, odahaza is. Hogyan értékelitek a versenyt, milyen tapasztalatokat szereztetek? – Niki: Nagyon örülünk, hogy bejutottunk a kerületi fordulóba, ezt elsősorban az edzéseknek, a kemény munkának és tornatanárunknak, Zachar Zoltánnak, köszönhetjük. Sok olyan fogást lestünk el tőle, amelyeket versenyzés közben alkalmaztunk. – Veronika: Mi voltunk a legfiatalabbak a középiskolások csoportjában. Erős ellenfelekkel kellett megküzdenünk, de nem adtuk fel. Örülünk, hogy a sportiskola tanulói után a mi iskolánk neve hangott el másodikként az eredményhirdetéskor. Az osztálytársaink velünk örültek, amikor meglátták a gyönyörű kupát. Reméljük, jövőre első helyezettek leszünk. Kívánom, hogy sikerüljön, és köszönöm a beszélgetést. Katona Szabolcs

Tehetséggondozás az egyházi iskolában Iskolánkban kiemelt szerepet kap az anyanyelvi oktatás és az ehhez kapcsolódó tehetséggondozás. Számos olyan határon inneni és túli versenybe kapcsolódunk be rendszeresen, melyek a magyar nyelv és irodalom témaköréből merítenek. Ezek közé tartozik a Sajó Sándor-szavalóverseny, a balassagyarmati Szent Imre-nap keretén belül megrendezett vers- és prózamondó verseny, a Mikszáth Kálmán Prózamondó Verseny, a Pislákoló Mécses vagy a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny. Természetesen nem mellőzzük a történelmi, földrajz-, hittan-, matematika-, kémia-, idegen nyelvi, ének-, sport- és rajzversenyeket sem. Mindezek mellett mégis a legnagyobb számú versenyzőt bekapcsoló, a magyar iskolákat leginkább felölelő, anyanyelvünk ápolását, az olvasás és a könyvek szeretetét célba vevő megmérettetés a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny. A vers vagy próza kiválasztása mindig hosszadalmas, és nagy odafigyelést igényel a pedagógusok részéről, hisz a műnek több szempontból is meg kell felelni. Aki eredményt akar elérni, annak át kell élnie a szöveget olyannyira, hogy a közönség és a szigorú, mindenre figyelő szakmai zsűri úgy érezze:

ezt a szöveget az előttük álló szereplő találta ki, a saját gondolatait, élményeit, történetét adja elő. A versenyzők a nagy érdeklődés és a részvétel miatt több szűrőn mennek keresztül. Az iskolai versenybe idén 25 diákunk kapcsolódott be. Ezt követi a körzeti forduló, melyen a környék (régió) szavalói és prózamondói mérik össze tehetségüket – intézményünket ezen az iskolai fordulóról továbbjutó 15 diákunk képviselte. Innen tízen jutottak tovább a járási válogatásra,

mely már önmagában is nagyon jó eredménynek számít. A járási fordulóban szavalóink remek teljesítményének köszönhetően a tíz indulóból heten kaptak aranysávos besorolást, így ők az országos elődöntőben folytathatták a versenyt. A hét továbbjutó alapiskolásaink közül Rádi Sarolta (2.A), Klukon Adél (3.A), Soltész Viktória (3.A), Szmolka Barbara (7.A), Pálffy Fanni (7.A), gimnáziumunkból pedig Soltész Krisztina (2.G) és Pálffy Ágnes (8.G) voltak. Nagy öröm számunkra, hogy közülük Pálffy Fanni (fényképünkön) aranysávos minősítést kapott, így ő az országos döntőben mutatkozik be Wass Albert prózájával. Gratulálunk minden versenyzőnknek, akik bármelyik szintig eljutottak ezen a szavalóversenyen, hisz becsületesen helytálltak, vállalva ezt a nem kis többletmunkát. Köszönet illeti a felkészítőket, Lomen Zsuzsanna, Pálffy Zsuzsanna, Pokorný Ondrusz Anna és Szikora Andrea tanárnőket, akik jó érzékkel fedezték fel és aknázták ki diákjaikból a bennük rejlő tehetséget, hogy megajándékozhassák önmagukat és hallgatóságukat is az írott szó örök élményével. Bukor Erzsébet

Honti Lapok

2014. április

12

1552 – Aki Paláston járt Nagy Iván történész, genealógus Magyarország családai czímerekkel és nemzetrendi táblákkal című gyűjteményének 14. kötetéből (1865): Teuffel Rázmán I. Ferdinánd korából, ki 1546-ban magyar nemességet kapott és 1550-ben a honfiusítási esküt is letette. Teuffel Mátyást 1552-ben a magyarok közönségesen Ördög Mátyásnak hívták. Forrásként Pethő Gergely gyűjteményére hivatkozik. Lapozzuk ezt is fel. A Kassán 1753-ban kiadott mű címe Rövid magyar kronika sok rendbéli főhistoriás könyvekből nagy szorgalmatossággal egybe szedett és irattattot Petthő Gergelytül. (Szerzői megjegyzés: Ez a krónika a latinul nemtudó olvasóközösség számára készült.) „Anno 1552/... ugyan azon Budai Herélt Ali Basa meg-veré Ördög Mátyást, a Ferdinánd Király mezei Generilássát, a Palásti mezőn (Horvátok Plisiviczának hívják) holott el-hul-

lának a sok válogatott vitézek, ő magát Ördög Mátyást, Sbardela Agostont a Váczi Püspököt és Sforciát elevenen elfogák. A Német rabokat pedig, nemzetnek gyalázattyára, a Basa, az ő modgyok szerént rendben állatván, zászlóstúl, dobostúl sípostúl, úgy hajtotta, mint egy tsordát, maga előtt Budára. Négy ezer rabot fogtak-el akkor elevenen, az egész Tábort, és az álgyukat mind elnyerték.” Eger vár történetéből: 1550-

ben Dobó István és Súlyok Sára esküvőjén jelen volt Erasmus von Teuffel német kapitány, ahol a várbeli nép körében Ördög Rézmánnak csúfolták. Az említett év októberében az esküvőt Sbardellato Ágoston váci püspök végezte, aki már régebben Egerben tartózkodott. A Révai Nagy Lexikon (Bp. 1922) közli Eördögh Teuffel Mátyásról: „1552-ben 10.000 főnyi serege élén állott, melynek az volt a célja, hogy Drégely várát a töröktől vissza vegye. A palásti mezőn meg is ütközött Alival, de fegyelmezetlen serege megveretetett.” Pálffy Géza történész, A császárváros védelmében című könyvében (Győr 1999) Teufel Erasm fejezeténél több forrás felhasználására hivatkozva írja: „...török fogságba esett, majd Konstantinápolyban halt meg 1552 vége felé, sírfelirata szerint, ugyanis ott a janicsárokkal kaszaboltatták le. Más hírek szerint zsákba varrva a Boszporusznál a tengerbe vetették. Korábban felmerült a lehetősége annak, hogy Ferdinánd király fog-

ságában levő Hamza béggel cseréljék ki. Síremlékét testvérei állították a winzendorfi evangélikus templomban 1561-ben.” 2011-ben Újvidéken, a 10. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián részt vett az ipolysági származású Hajdú András is, a révkomáromi Selye János Egyetem Tanárképző Kar történelem tanszékéről „Ördög Mátyás veszödelme” – törvényszerű vereség? című dolgozatával. Idézet a rezümékötetből: A dolgozat fő témája a török hódoltság idején lezajló Ali pasa 1552-es hadjáratának mezei csatája Palást község határában… A munka alapját a publikált és elektronikusan elérhető primer források, valamint a nyomtatott és digitális hazai és külföldi szakirodalom képezik. A hagyományos történelemszemlélet mellett különös figyelmet fordít a korszak és a vizsgált esemény haditechnikai elemzésére. Palásthy Lenke, Szabadka (A kép Wilhelm Dilich rézmetszete)

Beszél a múlt

Szabadságharcunk emlékére – 1848. március 15. Események viharzottak el nemzetünk felett, néha a dicsőség sugárözönét hintették a Kárpát-medence tájaira, máskor ellenben komor, vészterhes fellegeket tereltek a magyar égboltra. Egyszer vihar dühöngött ezen a tájon, patakokban hömpölygött a vér, máskor békés életet élt az a magyar ember, akit megkímélt a vész. Ha nincs az a lelkes csoportulás, amely a Petőfi, Jókai, Vasvári és társai fémjelezte „kemény magból” és a hozzájuk csapódó eszmetársakból áll, akkor bizony Pesten nem tör ki a forradalom. A külföldről érkező hírek azt látszottak sugallni, hogy már mindenfelé lángokban áll a világ, „jó, lelkesítő, szép lángokban”, csak éppen Pesten hallgatnak! Régóta érlelődő történelmi folyamatok találkoztak az európai eseményekkel, melyek lökést adtak a gyutacsként szolgáló forradalmi ifjaknak. Petőfi a Nemzeti dalt már megírta, az a bizonyos 12 pont is régen elkészült, amikor jött a hír a bécsi forradalomról. Ha már ott sem tűrték meg a császári hatalmat, hogyan tűrhetnék a magyarok? De a forradalom megtorpanni látszott. Sőt, amikor a bécsi kamarilla álszent módon felbiztatta a magyarok ellen a horvátokat, és Jelačić a magyarok ellen indult, a magyar kormány Bécshez szaladt segítségért, védelemért. A vidékek lázongtak. Ki kell mondani – ami persze azóta világossá vált –, hogy a forradalminak nevezett magyar kormány nemzetiségi, parasztpolitikai kérdésekben egyik szarvashibát a másik után követte el. Az elvakult „nemzeti” kormány Béccsel szinte versengve tette a rosszat, követte el a hibákat, és ezzel elsősorban éppen ez a vezetés okoz-

ta egy évvel később a szabadságharc bukását. Nemzeti nagy költőnk „királyverseit” az ellentábor csikorgó fogakkal hallgatta, sőt bizony csaknem öt hónappal március 15-e után Kossuth, a forradalom akkori vezéregyénisége, írta saját lapjaiban: „Tegye meg Őfelsége tekintélyének legkisebb rövidsége nélkül, tegye meg a fönséges Ferenc Károly főherceg atyai szeretetből azt az áldozatot, hogy adjon nekünk Ferenc Józsefben egy ifjú királyt. A magyar Budán akarja tisztelni a királyát.” 1848 nyarán Kossuth arról álmodik, hogy a magyarfaló Zsófia férje a jellegtelen és bolond Ferdinánd „áldozatot hozva” átengedi fiát a magyaroknak, hogy az ott király lehessen! Ki érti ezt? Nagyon könnyű volt átlátni, hogy a nemzetiségeket Bécs bujtogatta, de azt már kevésbé, hogy ennek elsősorban a forradalmi magyar kormány az oka. Mert a magyarok éppen olyan lekezelően bántak a nemzetiségekkel, mint az osztrákok a magyarokkal. Kossuthnak egy fél élet kellett ahhoz, hogy ezt belássa – amit Petőfi már 1948 nyarán látott. A szabadságharc katonai történetét sokan ismerik. Az osztrák pénzen felszerelt csapatok leginkább Erdélyt fenyegették, így a magyar hadsereg több hadtestre oszlott. Hiány volt viszont jó hadvezérekben. Ezért sajátos „importra” szorult a honvédsereg: angol, francia, német, osztrák (!) és sok lengyel tiszt jelentkezett. Nem lehet véletlen, hogy a későbbi tragikus véget ért aradi tizenhárom tábornok között alig akadt olyan, aki magyar lett volna (vagy akárcsak ismerte volna nyelvünket). „Bem apót”, a lengyelt, a magyar hadvezetésben sokan nem szerették. Mindez akkor

kezdte őt fojtogatni, amikor nélküle végre magyar földön is dicsőséget arattak a forradalmi seregek. Április közepén – Kossuth javaslatára – az országgyűlés detronizálta a Habsburgokat, vagyis kimondta, hogy Magyarország többé még formálisan sem tagja az osztrák birodalomnak. Ez kemény szakítás volt! Az ország forrongott. A Bem vezette magyar sereg július 29-én ért Marosvásárhelyre, miközben az ellen hadseregei éppen akkor aprították fel az utolsó magyar erőket. Bem abban látott esélyt, hogy a két útvonalon betört, és itt egyesülni akaró orosz hadseregcsoportokat megtámadja. Nagy és szép terv volt, mely, sajnos, csak terv maradt. Július 30-án Bem a rendelkezésre álló kicsiny sereggel – mindössze 2700 fővel – megindult Segesvár felé. A túlerővel szemben az oroszlánként küzdő maroknyi magyarság elvesztette a csatát. Petőfi is elesett. Valóra váltotta tehát megrázó erejű költeményében hangoztatott kívánságát: „Ott esem el én a harc mezején...” Petőfi egész lelkével csüngött nemzete sorsán. Szinte kétségbeesetten kérdi: „Magyar dicsőség mi valál? ... Hulló csillag? ... vagy üstökös? ..., mely jött s távozék, hogy századok múltával újra lássák fényét...?” S legyen itt örök axiómaként Prohászka Ottokár gyönyörű gondolatmenete: „De a magyar maroknyi nép: Közülük mindegyiknek hősnek, Vértanúvá avatott léleknek kell lennie!” Kürthy Gábor (Nemzetvédelmi Erő Polgári Társulás, Ipolyság)

Honti Lapok

2014. április T

13

Ö R T É N E L E M

Rácz Sámuel és Hont megye rejtélyes kapcsolatai 270 évvel ezelőtt, 1744. március 30-án született Rácz Sámuel, az első magyar orvosi kar híres professzora. Születésének helye sokáig kérdéses volt, mára azonban tisztázott: Gyulafehérvár (ma: Alba Iulia, Románia). E születéshely alapján sokáig erdélyi származásúnak tekintették. Ma e kérdésben is tisztábban látunk. Ugyanis dr. Varjassy Péter az Orvostörténeti Közlemények hasábjain 2013ban újabb adatokat és kiegészítéseket közölt Rácz életútjával kapcsolatban. Kiderítette, hogy Rácz Sámuel ősei Bars vármegyéből, Léváról eredeztethetőek. A dédapa 1696-ban I. Lipóttól kapott nemességet. Unokája, Rácz János és Nemess Anna Mária házasságából két fiú ismeretes: a Baranya megyében adószedővé lett József és a pesti professzor, Sámuel. Sámuel apja valószínűleg kamarai (állami) tisztviselőként vagy katonaként kerülhetett Erdélybe, és 1760 körül már Kolozsvárott élt nyugdíjasként. Számunkra természetesen nem (csak) a lévai gyökerek miatt érdekes Rácz Sámuel. Azt már

eddig is tudtuk, hogy Rácz Hont vármegye táblabírája volt; ezt egyik könyve címlapján szereplő portréjának latin nyelvű felirata is bizonyítja. Varjassy szerint 1794-ben választották meg őt táblabírónak (az 1793/94-es tanévben ő volt a pesti egyetem rektora is!). Ez tehát nem újdonság, „új hír” azonban Varjassy magyarázata. Idézi Rácz egyik tanítványának, Váradi Balassi Pálnak 1794-ben írt, Ráczot köszöntő versét: „Egyszer´smind a´ Szittnyai ´s Csábrági Uradalmoknak igazgatását tellyes hatalommal viseltetvén...”. Varjassy szerint e funkció állhatott a táblabírói cím elnyerése mögött. Nos, ez az állítás megerősítésre vagy cáfolásra szorul. Nem tűnik reálisnak, hogy egy pesti egyetemi orvosprofesszor, sőt rektor, egy Pesttől közel száz kilométerre fekvő uradalom „igazgatója” is legyen egyszerre. Ez irányú kutatásom a zólyomradványi levéltárban – itt őrzik a töredékeiben megmaradt Hont megyei levéltár anyagát – egy elgondolkodtató adathoz juttatott hozzá. Az 1795-ös megyei jegyzőkönyvben a má-

A hónap műtárgya Tejesköcsög A Honti Múzeum azzal is büszkélkedhet, hogy egy egész sorozat tejtartó edénnyel, illetve köcsöggel rendelkezik, amelyek a néprajzi kiállítás részét képezik. Ebből a sorozatból választottunk ki egy zöld színű mázas cserépedényt. Ez a tejtartó edény a magyar kultúrkörben tejesköcsög néven ismeretes. A parasztháztartásban tehéntej raktározására szolgált, amit később aludttejként kívántak felhasználni, ill. feldolgozni. Tejesköcsögünk egy olyan agyagedény, amelynek a korpusza kidudorított, és magasan elhelyezkedő füllel rendelkezik. Magassága 23 cm, szélessége 14 cm, űrtartalma 1,5 liter. Kívül és belül mázas cserépedény, melyről hiányzik a festett mintázat, illetve az évszám és felirat. A mázról tudjuk, hogy feljavítja a kerámiaedények technikai para-

métereit. A mi tejtartó edényünk is vízhatlan, kemény, fényes, színes és sima. Ezek általában megrendelésre készültek. A kiürült, majd kimosott köcsögöt a szabad levegőn, többnyire az udvaron álló ágason szárították. A tejesköcsögöt az ipolyfödémesi Nagy Lajos ajándékozta 2010ben a múzeumnak. Szmrecsányi Csaba

Eladó 6,38 áras kert kerti házzal a Lubihegyen. Info: 0904 916 579.

jus 8-i, Koháry főispán jelenlétében megtartott közgyűlésen hangzott el „Rácz Sámuel Csábrághi és Szitnyai Uradalmak Fő Igazgatójának azon Jelentésse, hogy a kendernek Ipoly vizében való ásztatásábúl Vecze nevezetű Helységben Marha Dög támadt; meg-újítattak azon Rendelések, mellyek szerént kendernek folyó Vizekben való ásztatássa tiltattik.” (792. sz. bejegyzés) Sajnos, a pesti Országos Széchényi Könyvtárban az egykor ott őrzött 804.031 jelzetű „Hont vm-beli csábrághi és szitnyai uradalmak, 180?” című anyag ma már „nem található“, holott ebből talán kiderült volna: ki is volt valójában az ura-

dalmi igazgató: a pesti Rácz, vagy egy honti névrokona? Varjassy közleményéből még egy fontos honti vonatkozás derül ki. Az ugyancsak 1794-ben megjelent „A Borbély Tanítások” második darabjában, Rácz ír a balatonfüredi savanyúvízről, és ehhez fűzi a „Szalatnyai borkút vagy savanyúvíz” bemutatását: „...a Füredihez igen hasonló, sőt némelyek azt mondják, hogy annak éppen semmiben sem enged. Megérdemelné, hogy szintén úgy megpróbáltatnék, és közönségessé tétetnék, mint a Füredi.” Rácz tehát „otthonos” lehetett Hont megyében. Dr. Kiss László

Emlékezés 68 évvel ezelőtt – 1946. február 27-én – írta alá a magyar kormány képviseletében Gyönygyösi János külügyminiszter a Csehszlovákia és Magyarország között 1945 decemberében kezdődött tárgyalások eredményeként a lakosságcseréről szóló egyezményt. Bár az idei nem kerek évforduló, de mivel a felvidéki magyarság újabb drámájának nyitánya volt, meg kell emlékezni róla. A lakosságcsere (a magyar fél halogató taktikája következtében) ugyan csak az 1947–1948-ban realizálódott, de az ezt megelőző visszaszlovákosítás (reszlovakizáció) is célzatos támadás volt a törzslakosság ellen. A lakosságcsere-egyezmény, mely a csehszlovák nemzeti állam létrehozásának egyik fontos eszköze volt, súlyosan érintette Százd lakosságát is: 1947–1948-ban a községből 12 családot (43 személyt) telepítettek át Magyarországra. Tekintettel arra, hogy évről évre csökken azoknak a száma, akiknek még közvetlen emlékei vannak e drámai napokról, szeretném, ha a kitelepítettek nevét a fia-

talabbak is megismernék, s kellő tisztelettel adnák át az őket követő generációknak is. Az ágostai hitvallású evangélikus egyház helyi gyülekezete által 2003-ban kiadott kis könyvecske szerint az áttelepítés a következő családokat érintette: Szabó Vilmos (lelkész) és Juhász István (kántortanító) családja mellett még Menyhár Imre, id. Menyhár Imre, Gyekiczky Pál, vejük Fábián Mihály, Menyhár Pál (méhész), Menyhár Pál (Keresztsori), Menyhár Kálmán, Gyekiczky Mihály, Szabó Gyula, Menyhár István, vejük Duhony Pál és Tóth János családját is. 2003-ban a még élő s az ünnepségen részt vevő kitelepítettek (de lélekben még mindig százdiak) magyar nemzeti lobogót ajándékoztak a falunak. Ezt a zászlót azóta az ágostai hitvallású evangélikus egyház helyi gyülekezetének templomában őrzik, de nemzeti ünnepünk évfordulóján (március 15-én) rendezett helyi ünnepségen mindig a rájuk emlékeztető kopjafa mellett lengeti a tavaszi szellő. Dr. Budai Ernő

A Város a városban makettkiállítás nyitvatartási ideje Hétfőtől péntekig: 9.00 – 11.30 13.00 – 16.00 (Nyugdíjasklub, Janko Kráľ utca)

Honti Lapok

2014. április

14

Tüskék Pusztába kiáltott szó Úgy tűnik, most már végérvényesen itt a tavasz. Kosztolányi szavaival élve „szagos, virágos fergeteg, ezer fehér virág” borítja hamarost a fákat, akárcsak a megénekelt Üllői útiakat. Mármint amelyiknek még egyáltalán „lombos” a „feje”. Merthogy a modern, motorfűrészes kertészeti irányzat térhódítása következtében a legtöbb terebélyes lomblevelű teljesen fejét veszti. A lecsutakolt, kopasz törzset meg aligha lepi el a virágözön, legfeljebb pár silány gallyacska sínylődik majd rajta. Nesze neked, nyári árnyas utca! A legszomorúbb az egészben, hogy ez a faápolási tendencia országszerte is egyre inkább terjedőben van, két táborra szakítva a településeken élőket. Az egyik csoportba ugyebár az egyetértők, a másikba a (talán mondanom sem kell, hogy feleslegesen) tiltakozók tartoznak. Ez a minden tavasszal újra és újra vitát szító fametszési kérdés azonban korántsem csupán kétpólusú, pro vagy kontra, elvégre mindenkinek igaza van – egy kicsit. A fák lecsupaszítását helyeslők legfőképp közbiztonsági és vagyonvédelmi elvekre hivatkoznak, hiszen a lehulló száraz galylyak, ágak valóban komoly veszélyt jelentenek. Ez a probléma viszont megfelelő ápolással, a beteg, sérült, száradó részek időbeni eltávolításával, megelőző metszéssel orvosolható (lenne), ha az illetékes kellőképpen látja el feladatát, s nem húsz-harmincesztendőnyi gondoskodást, pepecselést és természetesen mindezek anyagi vonzatát óhajtaná megoldani a fa előbb-utóbbi teljes pusztulásához, tehát eltávolításához vezető radikális beavatkozással. Mások félig-meddig kényszerűségből bólintanak rá a facsonkításra, hogy lakásukba több napfény jusson. A negyven fokos nyári hőségben lelkük mélyén azért sajnálják egy mákszemnyit, hogy a tűző napsugarakat nem szűri lombkorona. Előfordul, hogy a háttérben rejtett gazdasági érdek munkál, vagy szociális juttatásnak esik áldozatul a fasor. Akár így, akár úgy, a végeredmény ugyanaz: egyre zsugorodik a port, kipufogógázt szűrő, oxigént termelő lombsátor. A hevesen méltatlankodók

sem csupán esztétikai szempontokkal érvelnek, holott egy-egy szemet gyönyörködtető, szép, arányos fa, árnyas liget mindenképpen előnyére válik a városi növénykultúrának, ellentétben a siralmas látványt nyújtó, lombtalan ágasokkal. Elsősorban a környezeti tényezők komplexitása indokolja, hogy kellő mennyiségű, lombos fa maradjon a városban. A gallyak eltávolításával ugyanis egyúttal a madárféléket is száműzték, hiszen a kopár botokon, cölöpökön meg nem telepedhet Isten tollas énekese, annál inkább a kéregben lakozó hernyó, lárva, miegyéb. A mikroklíma sem javul a leveletlen ágtól, legfeljebb fájdalmas sóhajt bocsáthat ki, nem frissítő vízpárát. Elismert szakemberek tudományos szinten vizsgálják és értékelik manapság a fák, a növényzet élettérre kifejtett jótékony hatását, s intenek óva a mértéktelen pusztítástól. Úgy látszik, tájainkon csak beteg, halálra ítélt fák találhatók, melyek az alkalmazott módszerek miatt egy bizonyos idő után nyomtalanul eltűnnek majd. Illenék azonban helyükre újat telepíteni! Csakhogy fakiültetéssel városon belül jó tíz esztendeje nemigen találkoztunk… Igaz, attól még nem lesz árvíz, ha valaki beleköp a Dunába, meg két-három kivágott fa miatt se sivatagosodik el Európa, ám ne felejtsük: sok kicsi sokra megy. Az apró lépések politikája – akár jó, akár rossz az irány – nagy horderejű dolgokhoz is teret teremthet. Végre-valahára faügyben is dűlőre kéne jutni, megtalálni az egészséges konszenzust, hogy a szükséges beavatkozásokon túl vége szakadjon az indokolatlan pusztításnak; városunkban mindenki otthonosan és biztonságban érezhesse magát: a hűsítő parkra vágyó is, meg a lezuhanó ágtól rettegő is. Ha önkezünkkel, nyakló nélkül romboljuk környezetünket, ha minden jó szándékú figyelmeztetés pusztába kiáltott szó marad, biz’ isten, belátható időn belül az ablakunk alatt lesz az a bizonyos puszta. Sőt! Sivatag. Akkor aztán ordítozhatunk kedvünkre, mint a fába szorult féreg, aligha akad csodatévő, aki kihúzhat minket a csávából. B. Szabó Márta

Rózsa utcai nappali központ Az év elején megnyitotta kapuit a Rózsa utcai nappali központ. A fogyatékos gyerekek, fiatalok és felnőttek számára létesült központ megálmodója Kutak Adrienn keramikus. Az ötlet kivitelezésében partnert talált a Charitas Saag polgári társulásban. Jana Képešová vezetésével a civil szervezet vállalta az elképzelés megvalósítását. A keramikus művésznő egykori műhelyét alakították át, így jött létre a 12 férőhelyes központ. A betegekkel gyógypedagógusok, szakápoló és szociális munkás foglalkozik. „A szülők tudják, hogy ha idehozzák gyermeküket, azzal jó közegbe kerül, ahol barátokat lel. A mamának is jó, hogy fel tud lélegezni, a napi gondoktól meg tud pihenni. Itt nálunk mindig a kliensek érdekei az elsők” – összegzi az intézmény fontosságát Kutak Adrienn. A központ látogatóival napi szinten foglalkoznak a szakemberek. Mint elmondták, legfőbb céljuk a kliensek társadalmunkba történő integrálása. Jana Képešová tájékoztatása szerint, a

intézmény anyagi biztosítását a munka-, szociális és családügyi minisztérium is támogatja. Jelenleg tízen látogatják napi rendszerességgel az intézményt. „Köszönjük az pénzbeli és egyéb támogatásokat. Nagyon örülök annak, hogy Ipolyság és környé-

ke megértéssel állt a nemes ügy mellé” – mondta végezetül Jana Képešová. A civil szervezet az alábbi számlaszámra várja a pénzbeli adományokat 2375303656/ 0200, Občianske združenie Charitas Saag, IČO 42113962. Bővebb információkkal e-mail címükön szolgálnak. ([email protected]) Szöveg és kép: Pástor Péter

Felhívás A Csemadok Ipolysági Alapszervezete vezetősége felnőttek részére újonnan alakuló néptánccsoportjába hívja azon 18 és 60 év közötti férfiak és nők, illetve párok, házastársak jelentkezését, akikhez közel áll a népzene, a néptánc, a hagyományok ápolása. Szívesen fogadjuk az ipolysági és a környező falvak lakosainak jelentkezését is. További információ és jelentkezés Jámbor Mónikánál (0944527454) vagy a [email protected] e-mail címen Jelentkezési határidő: 2014. május 31.

Meghívó

Húsvéthétfői kirándulás A Csemadok Ipolysági Alapszervezete egynapos autóbusz-kirándulást szervez 2014. április 21-én, húsvéthétfőn Budapestre, a III. BUDAVÁRI HÚSVÉTI SOKADALOM rendezvényre. Lesz kézműves, népművészeti és gasztronómiai vásár. A gyerekeket állatsimogató, mesekert, Paprika Jancsi csúzlizdája, valamint Gryllus Vilmos és a Kolompos zenekar várja. A felnőtteknek szól a Ghymes együttes 30 éves jubileumi koncertje, Sebestyén Márta és Andrejszki Judit régizene koncertje. Az eseményeket tarkítja a Budapesti Történeti Múzeum zenés tárlat-

vezetése. (Bővebben: www. utazzitthon.hu) Jegyárak: napijegy (felnőtt 2800 Ft, gyermek 1000 Ft), diák- és nyugdíjasjegy 1500 Ft, családi jegy (2 felnőtt + max. 4 gyerek) – 5000 Ft. Az autóbusz ára személyenként 8 euró. Indulás 8 órakor a Fő térről, visszaindulás Budapestről 18.00-kor. Jelentkezéseiket 2014. április 15-ig fogadjuk befizetés ellenében (csak előre történő bejelentkezéssel, az autóbuszban nem lehet fizetni) a Honti Múzeumban (Pálinkás Tibor) munkanaponként 8-tól 15 óráig.

Honti Lapok

15

2014. április

Normális? Amikor ezeket a sorokat írom, még nem tudni, ki lesz hazánk új köztársasági elnöke. Már csak a két „döntős” végső csatája van hátra az azzal járó csinnadrattával egyetemben. Ha egyéb másra nem is, arra azért mégis csak jók az ilyen választások, hogy megismerhessük egyik-másik jelölt valódi énjét. Amikor még mind a l4 jelölt harcban állt az elnöki székért, mindegyikük igyekezett a legjobb színben feltüntetni magát. Ígértek hetet-havat, tejjel-mézzel folyó Kánaánt, csak hogy a választó, aki az ilyen ígéreteknek már nagyon régen nem tud hinni, őrá adja voksát. Annak ellenére, hogy az előválasztásoknak is megvolt a maga létfontossága, különösebb visszaélésekre, csalásokra a bennfentesek véleménye szerint sem került sor. Engem azonban a média egyik képviselője térített ki a hitemből. Az egyik hegységünk nevét viselő tévéadó rekedt hangú riportere a jelöltekkel való beszélgetések folyamán inkvizítori következetességgel, erőnek erejével Mezenská jelöltasszony lejáratásán fáradozott! Nem hiszem, hogy saját meggyőződéséből, hisz

különben egy valamit is magára adó igazgató ezért két lábbal rúgta volna ki a stúdióból örökre. Ha viszont igen, akkor meg duplán. Az előválasztások ennek ellenére gondok nélkül lezajlottak (nem számítva az alacsony részvételt). Mára már csak két jelölt maradt széles e vidéken. Gondoltuk, most már semmi rendkívüli esemény, probléma nem folyásolhatja be a mindent eldöntő választásokig lévő időt, és a jelöltek majd mindent bevetnek annak érdekében, hogy saját magukat tüntessék fel a legalkalmasabbnak az elnöki székre. Legalábbis a választók zöme ezt várta volna el tőlük. Becsületes, fair csatározást. Nem így lett. Fico úr, akitől azt várta volna el mindenki, hogy az eddigi sikeres politikai tevékenységét hangoztatva próbálta volna meggyőzni az első körben nem rá szavazó polgárokat, pitiáner, alattomos módon egy televíziós beszélgetés folyamán uzsorásnak titulálta döntőbeli ellenfelét, Kiskát. Észérv helyett alattomos lejáratás. Teszi ezt egy jogászi végzettségű kormányelnök! Rájött talán, hogy egy valamire való polgár már azért sem őt fogja választani, nehogy egy párt hatalmába kerüljön az egész ország, hát legalább még befeketíti az ellenfelét. Ez már a végső elkeseredés jele. Aki eddig az egekig magasztalta magát, politikai tapasztala-

Húsvéti receptajánló

tokkal dicsekedett, most alattomosságra vetemedik. Mint jogász ő ezt nem ítéli el? Mással biztosan megtenné, saját esetében „érvként” veszi elő. Olyan köztársasági elnök kell nekünk, aki az alattomosságot alkalmazza céljai elérésének érdekében? Őszintén szólva, előttem nagyott bukott Fico úr renoméja, és hiszem, hogy más, józanul gondolkodó ember előtt is. Ilyen szinten, ilyen „eszközökkel” harcolni nem egy karakán emberre vall, az biztos. Meglehet, tényleg csak arról van szó, hogy tudatában a veszteségének így akarja megmutatni Kiskának, milyen lesz a kettejük közötti viszony a jövőben. Ami azt illeti, ez a variáció sem valami biztató az ország jövőjére nézve. Mire a tisztelt olvasók hozzájutnak a laphoz, már régen tudni fogjuk, kit ültetett elnöki székbe a választók többsége. Merem remélni azt is, hogy akit a székbe ültettünk, az majd nem ültet minket hintába. Őszintén hiszek abban, hogy egyszer majd az államférfiak is rájönnek, hogy a becsületesség sosem volt bűn, és hogy a becsületesség előbbre tud vinni egy-egy ügyet, mint a legkörmönfontabb ármány. Nem beszélve arról, hogy a becsületesség még sosem okozott lelkiismeret-furdalást senkinek. Belányi Gyula

Ipolypásztói megemlékezés

Szendvicstorta Húsvétkor szinte minden család asztalán a sonka, kolbász és a kemény tojás adja a hidegtál alapját. Kis fantáziával s némi plusz munkával azonban egy kissé szokatlan, de finom és látványos, vendégváró csemege is kerülhet az ünnepi falatok közé, a szendvicstorta. Kerek vagy hosszúkás kenyérből egyaránt készülhet. A hozzávalók mennyisége, természetesen, elsősorban az étkezők számától függ, az itt megadott mennyiség nagyjából egy kenyérhez elég. Az egy kg körüli kenyér héját vékonyan levágjuk (én az alsó lapot meghagyom, hogy stabilabban álljon), téglalappá formáljuk (vagy szép, egyenletes kerek formát adunk neki), és vízszintesen 4 szeletre vágjuk. A lapokat egymás után megkenjük különféle krémekkel, viszszarakjuk az eredeti sorrendbe, majd a tortát kívülről is bevonjuk, tetejét pedig tetszés szerint díszítjük. A díszítéshez cikkekre vágott tojást, retekkarikákat, uborkaszeleteket, sajtkockákat, olívabogyót, ajókagyűrűt stb. használhatunk. Sonkakrém: 5 dkg habosra kevert vajba beledolgozunk 15 dkg finomra darált főtt sonkát és 5 dkg besamelt. Sóval, borssal

ízesítjük. Tojáskrém: 6 kemény tojás sárgáját összetörve habosra keverünk 10 dkg áttört besamellel és 10 dkg vajjal, majd beledolgozzuk a tojások reszelt fehérjét. Sóval, mustárral, borssal, szardellapasztával ízesítjük. Vigyázat, a szardellapaszta is sós! Szardíniakrém: egy doboz olajától lecsepegtetett szardíniát (az olaj a tojáskrémnél felhasználható) villával összetörünk, belereszelünk két kemény tojást, hozzáadunk 10 dkg vajat vagy margarint, sóval, mustárral ízesítjük (aki szereti, egy kis Piros Arannyal is színezheti), majd az egészet habosra keverjük. Besamel: 5 dkg vajból és 5 dkg lisztből világos rántást készítünk. Habverővel folytonosan keverve, 1 dl forró tejjel gyorsan simára dolgozzuk. Sózzuk, borsozzuk, szerecsendióval ízesítjük. Sűrűre főzzük, míg elválik az edény falától. Kihűlt állapotban, áttörve adjuk a sós krémekhez. Magától értetődik, hogy szendvicstortát tetszésünk szerinti egyéb sós krémek kombinációjával is készíthetünk, pl. sajt-, máj-, túró- stb. krémmel. bszm

Március 16-án mintegy negyven személy részvételével zajlott Ipolypásztón az 1848–49-es magyar szabadságharc 166. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezés. A Magyar Közösség Pártja helyi szervezete, a Via Nova Ifjúsági Csoport, az ipolypásztói önkormányzat, valamint a helyi református egyház szervezésében megtartott ünnep-

séggel méltó módon tisztelegtünk a szabadságharcban elesettek emléke előtt. A megemlékezés a temetőkertben Kovács Sebestyén József volt ipolypásztói lelkész sírjánál kezdődött Ambrus Erika lelkésznő megnyitójával, majd következett a Szózat Riczo Dániel előadásában. A legkisebbek részéről Kossuth-nótát hallgathattak meg az egybegyűltek, Riedly Miklós és Riedly Bence előadásában. Koszorúzott az MKP helyi és Kakas Pál képviseletében az MKP járási szervezete, a helyi Via Nova Ifjúsági Csoport alapszervezete, Kovács Péter és Sipos József képviseletében a Via Nova járási szervezete és a Csemadok helyi szervezete. A koszorúzást követően az emlékezők a templomhoz vonultak, ahol ünnepi istentiszteletre került sor Ambrus Erika lelkésznő tolmácsolásában, majd Szűcs Júlia MKP-elnök ünnepi köszöntője következett. Községünk fiataljai versekkel tisztelegtek az ünnep előtt, elhangzott a Nemzeti dal is. Az ünnepség befejeztével a templomkertben állított kopjafa koszorúzására került sor. A gyülekezet a Himnusz eléneklésével rótta le kegyeletét a nemzet nagyjai előtt. Pető Nikolasz

Ki kivel áprilisban 20. f. 21. f. 22. f. 23. f. 24. f.

Területi bajnokság – I. osztály Jur n. Hr. – Felsőtúr Palást – Nová Dedina Felsőtúr – Palást Felsőtúr – Palást V. Ďur – Felsőtúr Palást – Jur nad Hronom Felsőtúr – Žemberovce Palást – Hronské Kľačany P. Ruskov – Felsőtúr Veľký Ďur – Palást

20. f. 21. f. 22. f. 23. f. 24. f.

Területi bajnokság – II. osztály M. Kozmálovce – Ipolyság Nagytúr – M. Ludany Ipolyság – Pukanec Lok – Nagytúr Bory – Ipolyság Nagytúr – Felsőszemeréd Ipolyság – Nagytúr Ipolyság – Nagytúr Rybník – Ipolyság Nagytúr – Hronovce

20. f. 21. f. 22. f. 23. f. 24. f. 20. f. 21. f. 22. f. 23. f. 24. f.

Pukanec – Felsőszemeréd Deménd – Hronovce Felsőszemeréd – Bory Ipolyvisk – Deménd Nagytúr – Felsőszemeréd Deménd – Keť Felsőszemeréd – Rybník Deménd – Dolný Pial Hr. Kosihy – Felsőszemeréd M. Kozmálove – Deménd I., II. osztály Keť – Ipolyvisk 20. forduló: ápr. 6., 15.30 Ipolyvisk – Deménd 21. forduló: ápr. 13., 15.30 M. Kozmálovce – Ipolyvisk 22. forduló: ápr. 20., 16.00 Ipolyvisk – Pukanec 23. forduló: ápr. 27., 16.00 Bory – Ipolyvisk 24. forduló: május 4., 16.30

12. f. 13. f. 14. f. 15. f. 16. f.

Területi bajnokság – III. osztály Ipolypásztó – Lontó Ipolyfödémes – Beša Málaš – Ipolypásztó Ipolyszakállos – Ipolyfödémes Ipolypásztó – Bátovce Ipolyfödémes – Lontó Ipolypásztó – V. Kozmálovce Málaš – Ipolyfödémes Farná – Ipolypásztó Ipolyfödémes – Bátovce

12. f. 13. f. 14. f. 15. f. 16. f.

Ipolypásztó – Lontó Lontó – Farná Ipolyfödémes – Lontó Lontó – Tompa M. Ludince – Lontó

Farná – Ipolyszakállos Ipolyszakállos – Ipolyfödémes Tompa – Ipolyszakállos Ipolyszakállos – M. Ludince Egeg – Ipolyszakállos

12. f. 13. f. 14. f. 15. f. 16. f.

Tompa – Egeg Beša – Tompa Tompa – Ipolyszakállos Lontó – Tompa Tompa – Málaš

Tompa – Egeg Egeg – M. Ludince V. Kozmálovce – Egeg Beša – Egeg Egeg – Ipolyszakállos

Területi bajnokság – III. osztály 12. forduló: április 6., 12.30 20. f. 13. forduló: április 13., 12.30 21. f. 14. forduló: április 20., 13.00 22. f. 15. forduló: április 27., 13.00 23. f. 16. forduló: május 4., 13.30 24. f.

20. f. 21. f. 22. f. 23. f. 24. f.

Honti Lapok

2014. április

16

V. liga – ificsapat – kelet Svätý Peter – Ipolyság(ápr. 6.) Ipolyság – Chotín (ápr. 13.) (ápr. 20.) Ipolyság – Rybník (ápr. 27.) Kozárovce – Ipolyság (máj. 4.)

Területi bajnokság – ificsapat Čajkov – Palást P. Ruskov – Ipolyszakállos Palást – Dolný Pial Ipolyszakállos – Čaka Tek. Lužany – Palást Čajkov – Ipolyszakállos Podlužany – Palást Ipolyszakállos – Dolný Pial Palást – Ipolyszakállos Palást – Ipolyszakállos

20. f. 21. f. 22. f. 23. f. 24. f.

Jur n. Hr. – Felsőtúr Felsőtúr – Starý Tekov Veľký Ďur – Felsőtúr Felsőtúr – Žemberovce P. Ruskov – Felsőtúr

20. forduló: ápr. 5., 15.30 21. forduló: ápr. 12., 15.30 22. forduló: ápr. 19., 16.00 23. forduló: ápr. 26., 16.00 24. forduló: május 3., 16.30

III. liga – fiatalabb diákok – dél III. liga – idősebb diákok – dél 15. f. (IV.5.) Ipolyság – Marcelová Ipolyság – Marcelová (IV.5.) 16. f. (IV.12.) Želiezovce – Ipolyság Želiezovce – Ipolyság (IV.12.)

14. f. 15. f. 16. f. 17. f. 18. f.

Területi bajnokság – diákcsapat – délkelet Jur n. Hr. – Felsőtúr 14. forduló: ápr. 5., 13.00 Felsőtúr – szünnap 15. forduló: ápr. 12. Kalná n. Hr. – Felsőtúr 16. forduló: ápr. 19., 13.30 Felsőtúr – Hont. Vrbica 16. forduló: ápr. 26., 13.30 Felsőtúr – szünnap 17. forduló: május 3. -š-

Grand Prix Zsolna

2014. március 15-én mintegy 400 lengyel, cseh és a legjobb szlovákiai karatezők részvételével rendeztek tornát. Az ipolysági Saag Sportegyesület két karatezője szerzett kategóriájában, illetve korcsoportjában 3. helyet: Uhrík Patrik az ifik kumite kategóriájában és Liliana Rusnáková a diáklányok kumite kategóriájában. Gratulálunk. Peter Švec

Köszöntő a Honti Lapokban Tisztelt Olvasók! A Honti Lapok hasábjain kifejezhetik jókívánságaikat névnap, házasságkötés, gyermek születése stb. alkalmából, köszönthetik évfordulót ünneplő családtagjaikat, barátaikat, megemlékezhetnek elhunyt szeretteikről. A kívánt szöveghez fényképet is mellékelhetnek. A hirdetések ára: 8,5 x 4 cm – 6,80 € 8,5 x 6 cm – 10,20 € 8,5 x 9 cm – 15,30 € 8,5 x 12 cm – 20,40 € A címoldalon megjelenő hirdetésért 100%-os felárat számítunk.

A LITERA könyvesbolt (Sznf utca, Ipolyság) értesít mindenkit, hogy 2014. április 1-jétől 30–50 %-os kedvezménnyel kiárusítja árukészletét, a könyveket, az iskola- és irodaszereket.

A Hont-Ipoly menti régió havilapja. Nyilvántartási szám: EV 3811/09 ISSN 1338-922X Főszerkesztő: Štrba Péter. Tel.: 036/7411026, e-mail: [email protected] Statisztikai számjel: 00307513 Szerkesztőbizottság: Bendíkné Szabó Márta, Matyis Edit és Beata Bazalová. Kiadó: Ipolyság város, Fő tér 1., 936 01 Ipolyság; tel.: 036 7411071. www.sahy.sk Grafika, tördelés: Hajdú Andrea. A szerkesztőség álláspontja nem mindenben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelősséget nem vállalunk. Nyomtatás: RunnerMedia, Balassagyarmat.

Honti Lapok