SZKA_106_24. Észak és Dél országai

SZKA_106_24

Észak és Dél országai

szka106_01_d.indd 139

2007.10.16. 21:51:30


2007.10.16. 21:51:30

tanulói észak és dél országai – 6. évfolyam

141

24/1

A mesés kelet Egy magyar turista sétálgatott az egyik török város piacán, a bazárban. Hosszan nézegette a szép színes kelméket, amikor egyszer csak az egyik árus szelíden karon fogta, bevezette a boltjába és ott teával kínálta. – Ó, én nem akarok semmit vásárolni, csak nézelődöm – integetett riadtan a turista. – Nem baj – mondta a boltos –, láttam, hogy érdeklik a szép ruhák, gondoltam, meghívom egy teára. Miután megitta a teát, a magyar turista továbbsétált, és hamarosan egy másik árus termett mellette, aki hangos szóval egy szép rézedényt kínált eladásra. Az árus addig dicsérte portékáját, addig mutatta, hogy másutt mennyivel drágább, amíg a turista megvette az edényt. Nemsokára találkozott a barátjával, aki megkérdezte, hogy a kezében tartott edényt mennyiért vette. Amikor a barátja meghallotta az árat, kiabálni kezdett vele: Alkudni kellett volna, te szerencsétlen! A boltban negyedannyiért megkaphattad volna! A két barát most már közösen folytatta útját, és megálltak egy különös kinézetű gyümölcsárus előtt. Úgy döntöttek, hogy vesznek két kiló aszalt sárgabarackot, ami nem is volt túlságosan drága, és laktató tápláléknak ígérkezett. Másnap megint a gyümölcspiac környékén sétáltak, de sehol nem látták a furcsa ábrázatú árust, a bódéja zárva volt. Amikor azonban harmadnap is arra jártak, az ismert árus ott ült a boltja előtt, és hangosan kínálgatta áruját. – Miért nem nyitott ki tegnap? – kérdezte félig angolul, félig törökül a turista. – Beteg volt? – Allah óvjon a sátántól! – kiáltotta az árus. – Nem volt semmi bajom. Allah küldött titeket hozzám. Sok aszalt barackot eladtam nektek, előttetek meg már három piasztert kerestem, ezért másnap nem kellett a bódémat kinyitni: otthon pihentem, a gyerekeimmel játszottam, pipáztam. Mára megint kinyitottam a boltomat, mert pénzt kell keresnem.


2007.10.16. 21:51:31

142

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

tanulói

24/2

A mesés kelet FELADATOK Keressétek meg, hogy mi a hasonlóság és mi a különbség a magyar turisták és a török árusok viselkedése és gondolkodásmódja között! Milyen a viszonyuk az emberekhez? . .......................................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Milyen a viszonyuk a tárgyakhoz (árucikkekhez)? . .................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Milyen a viszonyuk a pénzhez? .................................................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Véleményetek szerint hogyan játszódna ez a történet, ha török turisták járnának Magyarországon? . ......................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Ki milyen magatartást tekint értékesnek? . .................................................................................. ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................


2007.10.16. 21:51:31


143

24/3

Az idő szárnyán Egy külföldi tudományos konferencián a magyar küldöttség egyik tagja találkozott rég nem látott ázsiai kollégájával. Mindketten a konferencia megnyitójára siettek. A kínai professzor – szokott alaposságával – ki is nézett már magának egy útvonalat, amelyen két átszállással célhoz érhet. Magyar kollégája azonban jobban ismerte a várost, ezért tudta, hogy van egy új metróvonal, amellyel átszállás nélkül utazhatnak. Azt javasolta tehát, hogy menjenek metróval, és akkor legalább húsz perccel korábban odaérhetnek. Így is lett. Amikor azonban kiszálltak a metróból, a magyar professzor legnagyobb meglepetésére kínai kollégája nem a konferencia színhelyére, hanem az épülettel szemben lévő parkba ment, és leült egy padra. Utánasietett, majd kérdőre vonta, hogy miért ült le erre a padra. – Nem értem! – mondta a kínai. Az előbb azt mondtad, ha metróval jövünk, akkor legalább húsz percet nyerünk. Arra gondoltam, hogy ezt az ajándék húsz percet itt töltjük a padon. Napozunk, megnézzük a növényeket és a járókelőket, aztán majd bemegyünk a megnyitóra.


2007.10.16. 21:51:31

144


tanulói

24/4

Az idő szárnyán FELADATOK Hogyan viszonyul az európai és az ázsiai tudós az időhöz? Hasonlítsátok össze a két tudós időszemléletét! Milyen előnyei és hátrányai vannak a két kultúra időszemléletének?

............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................ ............................................................................


2007.10.16. 21:51:31


145

24/5

A külföldi konyha Magyar konyha egy arab országban Egy arab országban vendéglőt nyitott egy magyar vállalkozó, aki a magyar konyha remekeivel szerette volna megismertetni a helybélieket. A tervezett ételek jelentős részét azonban még az étlapra sem merte kitenni, arab barátai ugyanis figyelmeztették, hogy a sertésből készült ételek miatt már szakácsot és felszolgálót sem fog kapni, nem is beszélve arról, hogy a helybeliek messziről el fogják kerülni az éttermet, ha kiderül, hogy ott a mohamedánok által tisztátalannak tartott disznót szolgálnak fel. A vállalkozó töprengeni kezdett. Be lehet-e mutatni a magyar konyhát sertéshús nélkül? Elhiszik-e neki, hogy nem fog sertéshúst árulni? Mit mondanak majd az arra járó magyar, illetve európai vendégek?

Kínai konyha Magyarországon Közismert, hogy a kínai konyha nagyon sok olyan élőlényt – kígyót, cserebogarat, egzotikus állatokat és növényeket – használ föl, amelyek számunkra idegenek és többnyire ehetetlennek tűnnek. Sokáig nem is volt baj a magyarországi kínai vendéglőkben: a magyarok a számukra még elfogadható ételek közül válogattak, az itt élő, viszonylag kisebb számú kínai vendégek pedig a saját „csemegéikből” kérhettek. A Magyarországon élő kínaiak létszámának növekedésével azonban megjelent a kibékíthetetlen probléma: a kutya. A kínai konyha számára ugyanis a kutya is „ínyencfalat”, míg a magyar közízlés elítéli a kutyahús élelemként való felhasználását. Számunkra állatkínzás – és a törvények is tiltják –, hogy egy kutyát azért tenyésszenek, hogy azután megegyék. Mit tegyenek ilyen helyzetben a kínai szakácsok? Mit tehetünk mi?


2007.10.16. 21:51:31

146


tanulói

24/6

A külföldi konyha FELADATOK Beszéljétek meg kisebb csoportokban, majd közösen, hogyan lehet föloldani ezeket az ellentéteket!

Készüljetek fel egy olyan jelenet előadására, melyben egy hasonló okból eredő konfliktushelyzetet és annak megoldását mutatjátok be!


2007.10.16. 21:51:31


147

24/7

Gyorsuló idő Egy Afrikában élő erdész meglátogatta nagyvárosban élő barátját. Éppen vacsorázni készültek, amikor megszólalt a csengő. A házigazda haragosan fölkiáltott: Ki az már megint? Ettől a kifakadástól az erdész teljesen megdöbbent. Számára érthetetlen volt, hogy a csengő váratlan megszólalására a házigazda nem örömmel, nem szeretettel, hanem dühösen reagált. Miután a váratlan vendég eltávozott, még sokáig beszélgettek a vendégszeretetről.


2007.10.16. 21:51:31

148


tanulói

24/8

Gyorsuló idő FELADATOK Beszéljétek meg a csoportotokban, majd közösen, hogy miből adódnak a különbségek! Készüljetek fel egy olyan jelenet előadására, melyben egy hasonló okból eredő konflik-tushelyzetet és annak megoldását mutatjátok be!


2007.10.16. 21:51:31


149

24/9

A globalizáció fogalma Életünkre egyre nagyobb hatást gyakorolnak olyan események, amelyek távol vannak tőlünk. Világunk kölcsönös függőségek rendszerévé alakult. Ezt a folyamatot nevezzük globalizálódásnak (a glóbusz = földgömb kifejezésre utalva).

Alapfogalmak a globális problémák tárgyalásához A túlnépesedés A Föld népessége a 18. század óta egyre gyorsabb ütemben növekszik. Ma már több mint 6 milliárd ember él a Földön. Minden percben közel 300 ember születik és körülbelül 100 ember hal meg. Ennek következtében évente nagyjából 90 millió emberrel lesz több, ami tovább gyorsítja a folyamatot. Ráadásul a növekedés nagyobbrészt a szegényebb országokban történik, ami világméretű társadalmi és politikai válsággal fenyeget.

Észak és Dél – gazdagok és szegények A jólétben élő országok túlnyomó többsége a Föld északi részén található, míg a szegényebb országok többnyire tőlük délebbre vannak. Ezért az iparilag fejlett országokat ös�szefoglalóan Északnak, az elmaradott országok csoportját Délnek szokták nevezni. Az Észak és Dél közötti gazdasági különbségek lényegében a gyarmatosítás idején alakultak ki, de ezek a különbségek – a nagyhatalmaknak kedvező világgazdasági folyamatok miatt – az utóbbi száz évben csak tovább növekedtek.

Az élelemtermelés ellentmondásai Technikailag már ma is lehetséges lenne, hogy a Föld valamennyi lakója hozzájusson a létfenntartásához szükséges élelemhez. A fejlett országok gazdasági érdekei, megfontolásai azonban ezt nem teszik lehetővé. A fejlett országokban sokszor éppen azért fizetnek a gazdáknak, hogy ne műveljék meg földjeiket, mert „túltermelés” esetén nem lehetne eladni a terményeket. Így aztán a Föld lakosságának jelentős része éhezik, mivel termelési technikájuk elavult, ugyanakkor óriási a népszaporodás.

A felfokozott fogyasztás veszélye Egy középosztálybeli amerikai családban született gyermekről feltételezhető, hogy legalább nyolcvan évet fog élni. Élete során felhasznál majd 800 ezer kilowatt elektromos energiát, 235 millió liter vizet, 21 ezer tonna benzint 220 ezer kilogramm vasat és kivágásra kerül miatta egy kb. ezer fából álló erdő. Mindez kb. 60 tonna helyi szemét létrejöttével jár majd. Egy most születő magyar gyermek valamivel kevesebb készletet használ majd el, de csaknem ugyanannyi szemetet termel ezalatt, mint amerikai kortársa. Az ugyanekkor


2007.10.16. 21:51:31

150


tanulói

születő indiai vagy nigériai gyerekek messze nem fognak ennyit fogyasztani. A számítások szerint a mindenki által áhított amerikai életszínvonalon a Föld mindössze 1,8 milliárd embert tudna eltartani. Ezért biztos, hogy az emberiségnek az a háromnegyed része, amelyik még az iparosítás előtti szinten él, már nem járhatja be ugyanazt a fejlődési utat, ami az európai népeknek megadatott. Ugyanakkor a fejlett országok lakóinak is változtatniuk kell fogyasztási szokásaikon, ha meg kívánják óvni azt, amit eddig elértek, hiszen a Földön található nyersanyagok mennyisége véges. A Föld ugyanis nem kimeríthetetlen. Le kell tehát mondaniuk az életszínvonal minden áron való növeléséről, fel kell ismerniük, hogy a fejlődés nemcsak azt jelenti, hogy „nagyobb, gyorsabb és több”.


2007.10.16. 21:51:31


151

24/10

Nézni is szörnyű Koni 13 éves közép-afrikai kisfiú, aki hetek óta éhezik. Vele együtt az egész családja is és szinte mindenki falujukban. Régebben másképpen volt minden. Pár évvel ezelőtt Koni hazájának kormánya arra biztatta az embereket, hogy ne gabonát vessenek saját használatukra, hanem inkább termesszenek kávébabot. A kormány nagyon sok pénzzel tartozott nyugati bankoknak, és azt gondolta, hogy a kávétermesztés majd megoldja a gondokat, segít kifizetni az adósságot. Koni – aki rendszeresen dolgozik a kávéföldeken – és családja hitt a kormánynak, abbahagyták a gabonatermesztést, és átálltak a kávébab termesztésére. Azt hitték, ha majd eladják a kávét, több pénzük lesz élelemre. Ahol ilyen sok az éhes száj, nem könnyű abból megélni, amit maguk termelnek maguknak. A világ nagy kereskedelmi vállalatai is lelkesen támogatták, hogy Koni hazájában kávét termesszenek. Így jóval olcsóbban tudták megvásárolni a kávét a Konihoz hasonló falusiaktól, mint a világ tehetősebb részein lévő nagy ültetvényekről. Minden rendben is volt addig, amíg a kávé ára csökkenni nem kezdett. Koni szülei egyre kevesebb pénzt kaptak azért, amit termesztettek. Ma már a család keresetéből nem képesek maguknak elegendő élelmet vásárolni. A faluban majdnem mindenki hasonló helyzetben van, de azért továbbra is termesztik a kávét abban a reményben, hogy az ára egyszer majd ismét felmegy. Különben sincs se vetőmagjuk, se pénzük ahhoz, hogy újra elkezdjék a gabonatermesztést. A kávéfelvásárló vállalatok kifejezték megdöbbenésüket és részvétüket a helyzet miatt. Ugyanakkor azt mondják, nincs mit tenni az ügyben. Túl sok kávét termesztenek a világon, és ahhoz, hogy megtarthassák érdekeltségeiket, alacsonyan kell tartaniuk az áraikat. Ha ismét felemelnék az árakat, akkor a világ nagy élelmiszer-áruházaiban a vásárlók valaki másnak a kávéját vennék meg olcsóbban, és akkor be kellene zárniuk az üzemeiket, aminek következtében rengeteg munkahely szűnne meg. Koni honfitársai nagyon dühösek. A kormányt hibáztatják. Kitört a polgárháború, amelynek célja, hogy megszerezzék a hatalmat az országban. Ehhez azonban fegyverekre van szükségük, amelyek nagyon drágák. Hogy pénzt szerezzenek, néha kirabolják a segélyszállítmányokkal érkező teherautókat, amelyeket a kormány és a nemzetközi segélyszervezetek küldenek a falvakba. A háború sokba kerül, ezért a kormánynak egyre kevesebb pénze marad élelmiszersegélyekre az olyanok számára, mint Koni és családja. Ötezer kilométerre mindettől, István bekapcsolja a tévét, hogy megnézze a híradót. István családjának mindig volt ennivalója. Apjának jó állása van egy kereskedelmi konszernnél. Istvánnak az a terve, hogy egyszer majd ő is belép az apja munkahelyére. Ma a híradóban Koni faluját mutatják. István látja Konit, amint egy pokrócba burkolózva kinyújtja kezét az operatőr felé és segítségért könyörög. István elfordítja a tekintetét. Az ilyesmit még nézni is szörnyű.


2007.10.16. 21:51:32

152


tanulói

24/11

Nézni is szörnyű feladatok • Véleményetek szerint kik tehetnek arról, hogy Koni éhezik? • Szerinted miért találja István szörnyűnek a látványt a tévében? • Mit gondolsz ezekről az állításokról? (Indokoljátok meg véleményeteket!) Szörnyű dolog látni, hogy valaki szerencsétlen. ......................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. István tehetetlennek érzi magát, mert nem tudja, hogyan segíthetne. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Istvánnak bűntudata van. . ............................................................................................................. ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. István tudja, hogy segítenie kellene, de lusta hozzá, ezért úgy tesz, mintha az egész meg sem történne. .................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................. ............................................................................................................................................................. Istvánnak felelőssége (joga és kötelessége), hogy segítsen Koninak. ...................................... ............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................


2007.10.16. 21:51:32


153

24/12

Az északi és a déli félteke országai Szegény és gazdag országok a globalizáció korában Ma már számos helyen találhatunk pontos adatokat, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a világ javai igazságtalanul vannak elosztva. Ha az összes energiahordozót (a tűzifától az uránig) és az összes nyersanyagot (a kendertől a vasércig) figyelembe ves�szük, azt az eredményt kapjuk, hogy a világ lakosságának egynegyede részesül az évi fogyasztás háromnegyedéből, s az emberiség háromnegyede be kell érje a javak maradék egynegyedével. Az USA lakossága a világ lakosságának 5%-a, mégis rá jut a világ teljes évi anyag- és energiafogyasztásának 30-35%-a. Ez csak úgy lehetséges, hogy a világ „fejlett” negyede nem elégszik meg annyi nyersanyaggal és energiahordozóval, amennyi a saját területén van, vagy amennyi 6 milliárd ember közötti egyenletes elosztás esetén jutna neki, hanem azt is használja, ami nem az övé, bár az övé lesz azáltal, hogy „megveszi” – vagy elveszi. A kettő igen közel van egymáshoz: a megveszi lényegében csak civilizáltabb formája az „elveszi”-nek. Mit jelent, hogy a gazdag világ (élén az Amerikai Egyesült Államokkal) ma is kizsákmányolja a szegényeket? Egy átlagos amerikai (vagy akármilyen fejlett világbeli) állampolgár nyilván nem érzi úgy, hogy kizsákmányolja mondjuk a venezuelai banántermelőt, hiszen rendesen megfizeti a szupermarketben a banán árát. S ugyanez a helyzet velünk, magyarokkal is. Tudatosítanunk kellene magunkban, hogy Magyarország – bármilyen szegénynek is érezzük magunkat az osztrákokhoz, a németekhez, a svájciakhoz viszonyítva – benne van a világ leggazdagabb 20%-ában. Része vagyunk annak az egynegyednek, amelyik a javak háromnegyedét fogyasztja! A kérdés tehát az, hogy mi a kizsákmányolás abban, ha mi, magyarok megvesszük a banánt a piacon, s még csak nem is egészen a „világpiaci” áron, hanem annál valamivel drágábban. Ennek megértéséhez gondoljuk végig a venezuelai banán sorsát! Először is tudnunk kell, hogy a banán nem őshonos a közép- és a dél-amerikai államokban. Venezuelában tehát első lépésként ki kellett pusztítani az őshonos növényzetet, hogy banánültetvényt telepítsenek. Ez az első ökológiai kár. A második kár: ezen a területen monokultúrás banánültetvényt létesítettek; a monokultúra pedig eleve „anti-ökologikus”. A harmadik probléma: sok-sok energia felhasználásával működtetni kell egy hűtőházakkal kombinált szállítórendszert (a gyorsaság érdekében ez a szállító leginkább repülőgép, amely a leginkább energiaigényes eszköz!). Hogyan lehetséges az, hogy a messziről érkezett banán ugyanannyiba kerül Magyarországon, mint a hazai alma? Ki fizeti meg az okozott környezeti kárt és a szállítás, a hűtés energiaköltségét? A venezuelaiak fizetik meg. Egyrészt azzal, hogy a monokultúra, vagyis a honos élővilág kiszorítása és a vegyszerezés következtében helyrehozhatatlan környezeti károkat szenvednek, másrészt azzal, hogy egy venezuelai banánmunkás a töredékét kapja fizetésben annak, amit egy hasonló munkát végző amerikai kap.


2007.10.16. 21:51:32

154


tanulói

És miért hagyják ezt a venezuelaiak? Miért nem változtatnak rajta? Miért nem adják a banánt olyan áron, amelybe a környezeti károk „értéke” is bele van számítva, s amely a munkásnak is tisztességes fizetést tenne lehetővé? Mert nem tudnak változtatni. Bele vannak kényszerítve egy olyan helyzetbe, amelynek az egyoldalúság és a „gazdagok piacától” való függés a meghatározó eleme. A banán világpiaci árát nem Venezuela (és a többi szegény világbeli banántermelő ország) szabja meg, hanem az USA (illetve a gazdagok). Annyit fizetnek a banánért, amennyi éppen ahhoz elég, hogy a banánmunkás regenerálja a puszta fizikai erőnlétét, hogy holnap is tudjon banánt termelni. S hogy néhány venezuelai is meggazdagszik? Finomítanunk kell a fogalmazáson: nem az amerikai zsákmányolja ki a venezuelait, hanem az amerikai és a gazdag venezuelai együtt zsákmányolja ki a többi venezuelait – no és természetesen a környezetet! A gazdag világnak többszörösen érdeke – legalábbis rövidtávon –, hogy a szegény világ szegény maradjon, hiszen csak addig kiszolgáltatott, amíg szegény, csak addig „adja a banánt olcsón”. Különben is: a Föld nyersanyagkészletei végesek; lehetetlen, hogy a szegények is ugyanolyan szinten fogyasszanak, mint a gazdagok... Victor András: Erkölcs és ökológia. In: Horgas Judit (szerk.): Ligetszépe. Ökológiai olvasókönyv. Liget, Budapest, 2004. (27. o.)


2007.10.16. 21:51:33

SZKA_106_24. Észak és Dél országai

Recommend Documents