Én és a vil ág
Mi lesz vele, ha már nem kell? A modul szerzõje: Wagner Éva
SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK
1. ÉVFOLYAM
SZKA_101_34
346 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
tanÁRI
MODULVÁZLAT A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek
Tevékenységek – időmegjelöléssel
Munkaformák és módszerek
Eszközök /mellékletek Diák
Pedagógus
I. Ráhangolás, a feldolgozás előkészítése I/a Régi kedves tárgyaim, játékaim. A
A gyerekek előzetes feladatként beszélgetnek a szüleikkel arról, hogy mivel játszottak legszívesebben gyerekkorukban. Erről beszámolnak az órán, és ha lehet, bemutatják a játékot. 15 perc
Hangulati előkészítés Emlékezet Szóbeli kifejezőkészség
Frontális osztálymunka – beszélgetőkör
B
A gyerekek 4 fős csoportokat alakítanak szimpátia alapján vagy a megszokott módon. A csoportban arról beszélgetnek, hogy mi volt a legkedvesebb játékuk (tárgyuk), amikor oviba jártak, és mi lett vele azóta. A megbeszélés után a csoportok kiválasztanak/kisorsolnak egy tárgyat, amely a legérdekesebb volt, de nem az mutatja be, aki a tárgyat/történetet hozta, hanem egy másik csoporttag. 15 perc
Hangulati előkészítés Kommunikációs képesség Empátia Emlékezet Szókincsbővítés
Kooperatív tanulás – szóforgó
Esztétikai érzék Kreativitás
Frontális osztálymunka – megbeszélés, kiállításszervezés
Gyerekek által elhozott játékok
P1 (Régi játékaim)
P1 (Régi játékaim)
I/b Kiállítás szervezése A gyerekek kiállítást állítanak össze a kedvenc tárgyakból. 15 perc
Papírlapok névcédulához, filctollak
P2 (Kiállítás)
Játék a szabadban – 1. évfolyam
tanári
A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek
Tevékenységek – időmegjelöléssel
Munkaformák és módszerek
347
Eszközök /mellékletek Diák
Pedagógus
I/c Mi legyen vele? A gyerekek ötleteket gyűjtenek arról, hogy mi legyen a „megunt”, de még használható tárgyak/játékok sorsa. 15 perc
Kreativitás Képzelet
Kooperatív csoport – szóforgó
Ötletkártyák, gyurmaragasztó vagy táblamágnes
P3 (Megunt tárgyak)
II. Új tartalom feldolgozása II/a Hogyan hasznosíthatjuk azokat a tárgyakat, anyagokat, amelyekre már nincsen szükségünk? A
A gyerekek forgót készítenek hulladékból. 40 perc
B
A gyerekek lánc alakú karácsonyfadíszt készítenek hulladékból. 40 perc
C
A gyerekek faliképet készítenek hulladékból.
40 perc D
A gyerekek mesefigurákat készítenek hulladékból.
40 perc
Kreativitás Finommozgások Együttműködés Szervezés
Csoportmunka – megbeszélés, alkotás
Műanyagpalack, olló, cérna
P4 (Tárgykészítés hulladékból) P5 (Forgó)
Kreativitás Finommozgások Együttműködés Szervezés
Csoportmunka – megbeszélés, alkotás
Díszes csomagolópapír, olló, mintasablon
P4 (Tárgykészítés hulladékból) P6 (Lánc alakú karácsonyfadísz)
Kreativitás Finommozgások Együttműködés Szervezés
Csoportmunka – megbeszélés, alkotás
Kartonlap, díszes csomagolópapír, olló, ragasztó, képek
P4 (Tárgykészítés hulladékból) P7 (Falikép)
Kreativitás Finommozgások Együttműködés Szervezés
Csoportmunka – megbeszélés, alkotás
Textilhulladék, olló, zsineg, tömőanyag, parafa dugó, palackok, cérna, tű
P4 (Tárgykészítés hulladékból) P8 (Mesefigura)
348 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek
Tevékenységek – időmegjelöléssel E
A gyerekek társasjátékot készítenek hulladékból.
40 perc F
A gyerekek ajándékot gyűjtenek rászorulók számára már megunt, de még használható játékokból, könyvekből.
tanÁRI
Munkaformák és módszerek
Eszközök /mellékletek Diák
Pedagógus P4 (Tárgykészítés hulladékból) P9 (Társasjáték)
Kreativitás Finommozgások Együttműködés Szervezés
Csoportmunka – megbeszélés, alkotás
Kartonlap, ragasztó, olló, filcek, dugók, díszes csomagolópapír
Empátia Kreativitás Képzelet
Frontális osztálymunka – megbeszélés
Játékok, könyvek, az adott helyzethez szükséges eszközök, anyagok
Rendszerezés Kreativitás Csoportosítás Gondolkodás
Frontális osztálymunka – ötletroham
P10 (Mi van a szemetesben) Tábla, kréta
Kooperatív tanulás – szóforgó, csoportszóforgó
P11 (Újrahasznosítható anyagok)
40 perc II/b Mi van a szemetesben? A gyerekek összegyűjtik a szemetesbe kidobott tárgyak, anyagok nevét, tanítói irányítással. Az összegyűjtött listát a hulladékot alkotó anyagok szerint rendszerezik a gyerekek abból a szempontból, hogy az adott hulladék újrahasznosítható, vagy jelenleg nem hasznosítható újra. 15 perc
II/c Az újrahasznosítható anyagok (papír, műanyag, üveg, fém) A gyerekek a tapasztalataik alapján megbeszélik a különböző anyagok újrahasznosításának lehetőségeit. 10 perc
Gondolkodás Emlékezet Figyelem
Játék a szabadban – 1. évfolyam
tanári
Tevékenységek – időmegjelöléssel
A tevékenység célja/ fejlesztendő készségek
Munkaformák és módszerek
III. Az új tartalom összefoglalása, ellenőrzés és értékelés III/a Csoportbeszámolók A gyerekek beszámolnak a csoportok munkájáról. 5 perc
Összefoglalás Szóbeli kifejezőkészség Figyelem
Kooperatív tanulás – csoportszóforgó
III/b Beszélgetés: Miért fontos az anyagokkal való takarékosság? A gyerekek arról beszélgetnek, hogy miért fontos dolog az, hogy a különböző anyagokkal a lehető legtakarékosabban bánjunk, és mi a jelentősége a szelektív hulladékgyűjtésnek, a különböző anyagok újrahasznosításának. 10 perc
Környezettudatos magatartás alapozása Szóbeli kifejezőkészség Figyelem
Frontális osztálymunka – beszélgetőkör
A gyerekek arányosan akkora terpeszbe állnak, mint amennyire tetszett neki a foglalkozás 2 perc
Értékelés Nonverbális kommunikációs készség
Frontális osztálymunka – játék
A gyerekek befejezik a mondatot: Az volt a kedvenc feladatom, amikor… 8 perc
Véleménynyilvánítás Kommunikáció Emlékezet
Frontális osztálymunka – beszélgetőkör
III/c Értékelés
349
Eszközök /mellékletek Diák
Pedagógus
350 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
tanÁRI
Tanári melléklet P1 Régi játékaim A) Ha ezt a feldolgozási utat választjuk, akkor előzetesen beszéljük meg a szülőkkel egy szülői értekezleten, hogy lesz majd egy ilyen feladatuk a gyerekeknek. A feladatot a gyerekeknek a foglalkozást megelőzően mintegy két-három héttel mondja el a tanító, hogy legyen elegendő idő a beszélgetésekre. Ha egy hétnél hosszabb időt hagyunk a felkészülésre, folyamatosan kérdezze a tanító a gyerekeket arról, hogy beszélgettek-e már a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy a foglalkozás megkezdésére senki se felejtse el a feladatot. Kérjük meg a gyerekeket, hogy a csoportokban meséljék el egymásnak, amit szüleiktől hallottak, majd a csoportokból felváltva egy-egy gyerek beszámol egy játékról (vagy bemutatja azt). Ha fontos célunk a gyerekek emlékezetének fejlesztése, akkor ezt úgy is szervezhetjük, hogy a beszámolót nem az a gyerek tartja az osztálynak, akié eredetileg a történet, hanem a gyerekek párokban beszámolnak egymásnak, és mindenki a társa történetét mesélik el. B) Ezt a feldolgozási utat akkor válasszuk, ha az osztály összetétele miatt úgy gondoljuk, az A megoldás sértené néhány gyerek érzékenységét. Egyébként ugyanúgy járjunk el a szervezésnél, mint a fentiekben. Miközben a gyerekek csoportokban elmesélik egymásnak a tárgyakhoz (játékokhoz) fűződő történeteket, a tanító figyelje meg, hogy melyik csoportban várható, hogy a gyerekek ki tudják választani az elmondandó történetet, és melyik csoportban kell majd sorsolni. A sorsoláshoz bármilyen egyszerű, gyorsan kivitelezhető megoldás megfelel, ezt a tanító a rendelkezésére álló feltételeknek megfelelően készítse elő. Azzal, hogy a történetet nem a mesélő adja elő, azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek figyeljenek egymás elbeszélésére. Fontos, hogy a gyerekek a munka megkezdése előtt tisztában legyenek ezzel a feltétellel! A csoport beszámolója után a történetgazda szükség esetén kiegészítheti az elhangzottakat. P2 Kiállítás Jelöljük ki a tanterem berendezésétől függően a rögtönzött kiállításhoz szükséges területet (üres polc vagy pad). A tanító irányítsa a gyerekeket a tárgyak elhelyezésekor. A kiállítást a tanítási nap végén zárjuk be, a gyerekek vigyék haza tárgyaikat. Ha lehetséges, készüljön fénykép az összeállításról, ezt később tegyük ki az osztályban. Legyen a gyerekek feladata a tárgy kísérőcédulájának megírása, amely tartalmazza a gyerek nevét (vagy más jelét elsősöknél). P3 Megunt tárgyak A csoportokon belül kezdődik a feladat megbeszélése. A gyerekeknek hívjuk fel a figyelmét, hogy minden ötlet fontos lehet, figyeljenek egymásra, szabad egymás ötleteit továbbfejleszteni. Ha vannak olyan csoportok, ahol a gyerekek már le is tudják írni vagy rajzolni javaslataikat, úgy őket kérjük meg arra, hogy ezt tegyék is meg. A többieknél a csoportbeszámolók során a tanító készítse el az ötletkártyát.
tanári
Játék a szabadban – 1. évfolyam
351
P4 Tárgykészítés hulladékból Ebben a tevékenységcsokorban nagyon sokféle ajánlat szerepel. Az, hogy melyiket választjuk a feldolgozás során, attól is függ, hogy milyen „hulladék anyagot” tudtunk összegyűjteni a szervezés során. Az alternatívák egy része arra vonatkozik, hogy milyen anyagok esetén javasoljuk az egyes tárgykészítéseket. Az G tevékenység megszervezésére csak akkor vállalkozzunk, ha az osztály szociális összetétele ezt lehetővé teszi. Ebben az esetben derítsük fel, hogy milyen szervezetnek lehet átadni az összegyűjtött anyagot, a gyerekekkel együtt csomagoljuk, és küldjük el az adományt. (Ha az osztály összetétele rászorultság szempontjából változatos, akkor úgy szerezzük meg a tevékenységeket, hogy ügyeljünk a gyerekek – és családjaik – érzékenysége ne sérüljön.) Az A–F feldolgozási utakhoz: A tárgykészítéshez szükséges anyagok összegyűjtését jóval a tevékenység megkezdése előtt meg kell kezdeni. A következő lista azoknak az újrahasznosítható hulladékoknak a felsorolását tartalmazza, amelyek az általunk megadott tárgyak elkészítéséhez szükségesek. Ha a tanítónak más ötlete is van, akkor az ahhoz szükséges anyagokat is össze kell gyűjteni, és természetesen a leírástól eltérő, további tárgyakat is lehet készíteni. Arra azonban törekedjünk, hogy ezek a tárgyak valamilyen funkcióval rendelkezzenek, tehát ne kerüljenek maguk is azonnal „szemétre”. A tárgykészítésnél felhasznált anyagok esetében törekedjünk arra, hogy lehetőleg olyan tárgyakat válasszunk, amelyek elkészítéséhez nem (vagy csak minimális) „új” anyagot kell felhasználnunk. Az „eszközök”-nél jelzett alufólia lehet csokipapír. A táblázatban felsorolt anyagokon kívül felhasználhatunk még régi képes falinaptárt, maradék tapétát, tapétaragasztót. Egyfajta tárgy készítésével több csoport foglalkozhat, de az is elképzelhető, hogy minden csoport más tárgyat készít el. Ezt a tanítónak kell eldöntenie a gyerekek és az összegyűjtött anyagok ismeretében. Ha többféle tárgy készítése mellett döntünk, (a többféle hulladék felhasználása szempontjából ez lenne kívánatos), akkor segítsük, irányítsuk a gyerekek választásait. A csoportok érdeklődés és ügyesség szerint szerveződjenek. A tanító feladata a munka végén az elkészített termékek bemutatásának szervezése, a bemutató vezetése, irányítása. P5 Forgó A forgó a hőkígyóhoz hasonlóan működik, radiátor fölé felakasztva forog. Az elkészítéséhez műanyagpalackot kell félbe nyírni, majd a dugós felét sávokban bevágni úgy, hogy a nyaknál, a függőleges részben még ép maradjon a palack. A sávokat propellerszerűen kifelé kell hajtogatni, óvatosan, hogy ne törjenek le. A csavaróra erősített tartóval lehet felakasztani. Ollóval ügyesen bánó, erősebb fiúknak javasoljuk. A palack félbevágását célszerű előkészíteni, és a feladathoz lágyabb műanyag palackot választani. P6 Lánc alakú karácsonyfadísz Bármilyen díszcsomagoló megfelel. A papír ép részeiből 1 cm széles csíkokat vágunk, ebből minta segítségével a gyerekek nyírnak le egyforma hosszú (kb. 10 cm-es) darabokat. Ezeket a csíkokat egymásba fűzve, ragasztással készül a lánc. Az egyes gyerekek által készített láncrészeket összeragasztva hosszabb fűzér is elkészíthető.
352 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
tanÁRI
P7 Falikép A kép hátterét egy kemény karton méretre nyírt darabja adja. Ezt bevonjuk egy színes, a felragasztandó képhez illő díszcsomagoló papírral. A bevont kartonra végül felragasztjuk a képet. Az elkészített képekkel dekorálhatjuk az osztály falát is. P8 Mesefigura Válasszuk ki a gyerek által kedvelt mesét, a szereplőt, összeegyeztetve a rendelkezésre álló anyagokkal! Válogassuk össze a szereplők elkészítéséhez szükséges anyagokat és eszközöket! Néhány lehetőség: „Zokni-bábuk” készítése: A már nem használt, de tiszta zoknikat újságpapírral feszesre tömjük, kötésekkel alakítjuk ki a test formáját. A rendelkezésre álló textilhulladékból ruhát készítünk, arcot rajzolunk, stb. a mesének megfelelően. Elkészíthetjük a mese szereplőit dugókból is, vagy felöltöztethetünk üres, fél literes üdítős palackokat is meseszereplőknek. Az elkészült meseszereplőket mutassuk be az osztálynak (esetleg: a mesét játsszuk el az iskolába látogató óvodásoknak)! P9 Társasjáték Mintaként használjunk fel egy Ki nevet a végén társasjátékot! Kemény kartonból kell kialakítani a játékteret. Ezt rajzolják meg a gyerekek. Játéktér burkolása egyszínű papírral (ha a karton felülete ezt szükségessé teszi) Egyes játékosok indulómezőit színes csomagolópapírhulladékból lehet ragasztani. Játékosok dugóból készülnek festéssel, esetleg burkolással. Az elkészült játékot próbálják ki a gyerekek! P10 Mi van a szemetesben? A feladat menete: ötletroham szervezése, szabályok ismertetése és betartása, az ötletek felírása a táblára. P11 Újrahasznosítható anyagok Azt javasoljuk, hogy érdeklődés- vagy szimpátiaalapú csoportokat szervezzünk a munkához. Minden csoport másik anyag újrahasznosításáról beszélgessen (papír, műanyag, fém, üveg), majd a csoportból önként vállalkozó gyerek beszámol a megbeszéltekről. A többi csoport kiegészítheti a hallottakat. Ez után beszéljük meg, hogy hogyan lehet megoldani az iskolában vagy a településen az újrahasznosításhoz fontos szelektív szemétgyűjtést. Próbáljuk meg megszervezni, hogy a gyerekek is részt vegyenek a szelektív hulladékgyűjtésben.
