„…HA WAGNER-STÍLUSBAN KELL OPERÁT ÍRNI, HÁT István király – Erkel Ferenc ÉN IS TUDOK…” utolsó operája?
„…HA WAGNER-STÍLUSBAN ÍRNI, HÁT ÉN IS TUDOK…”
KELL
OPERÁT
ISTVÁN KIRÁLY – ERKEL FERENC UTOLSÓ BEFEJEZETT OPERÁJA? A keresztény magyar államot alapító és megszervező I. (Szent) István király alakjának a magyar zenetörténetben is vannak lenyomatai. Talán ennek leghíresebb példája Szörényi Levente és Bródy János Boldizsár Miklós ’Ezredforduló’ című drámája nyomán írt ’István, a király’ rockoperája. Mindemellett ne feledjük, hogy a XIX. században élő és alkotó nagy nemzeti zeneszerzőnket, Erkel Ferencet is alkotásra bírta a második évezred hajnalán uralkodó király története. Erkel 1880. november 30-án a Nemzeti Színházban bemutatott, ’Névtelen hősök’ című vígoperájának előadása előtt kérte fel a 70 esztendős mestert a színház intendánsa egy a Magyar Királyi Operaház 4 év múlva tartandó megnyitójára szánt dalmű komponálására. Alapműnek a Dobsa Lajos ’Első István király’ című szomorújátékát
Az államalapító királyról szóló mű ötlete
ajánlották.
csupán egy ajánlat volt, Erkelnek jogában állt volna mást választani. Ám ezt mégsem tette, maradt a felkérők ötleténél. Erkel és István király története sokkal előbb kezdődött. Már 1846-ban Gaál József Szent Istvánról szóló szövegkönyvet akart adni az akkor 36 esztendős zeneszerzőnek, ám az első magyar királyról szóló opera terve ekkor nem valósult meg. Később is előkerült ez az
1
ígéretes
téma.
Molnár
György
István király – Erkel Ferenc utolsó operája?
„…HA WAGNER-STÍLUSBAN KELL OPERÁT ÍRNI, HÁT ÉN IS TUDOK…”
szövegkönyvével kezdett el dolgozni Erkel
Talián János énekelték. Az előadás kirobbanó
1874-ban, ennek eredményeképp készült el
sikert aratott a közönség körében, még a
egy évvel később két felvonás a műből, ám a
Bánk bán sikereit is felülmúlta. Az Erkelt
munka megakadt. A felkérés évében (1880) a
mindig is erélyesen támadó kritika most
zeneszerző Váradi Antallal dolgoztatta át a
kénytelen volt fejet hajtani a 75 esztendős
librettót.
zeneszerző műve előtt. Negatív kritika nem is jelent meg a műről, csupán a szöveget és az előadás hosszát nehezményezte. Ugyanis az öt felvonásos előadás körülbelül 4 óra hosszat
tartott.
Magyar
operatörténeti
ritkaságnak számít, hogy a darabot a bemutatás évében összesen tizenhárom alkalommal játszották.
A munka gőzerővel folyt. Erkel fiaitól – Gyulától, kisebb részt Sándortól és Elektől – minden segítséget megkapott, ám a közelgő operaházi megnyitóra a mű mégsem készült el. A megnyitón ettől függetlenül Erkel művei is felcsendültek: a Hunyadi László nyitánya és a Bánk bán első felvonása, melyeket maga a szerző dirigált. Az opera bemutatójára végül 1885. március 14-én (!) került sor az Operaházban Erkel Sándor vezényletével. A főbb szerepeket Odry Lehel, Risley Léila, Pauli Richárd, Bignio Lajos és
2
„…HA WAGNER-STÍLUSBAN KELL OPERÁT ÍRNI, HÁT István király – Erkel Ferenc ÉN IS TUDOK…” utolsó operája? Erkel halála után 3 évvel (1896-ban) a millenniumi ünnepségek kapcsán az opera felújítására került sor. Ennek keretében Erkel Gyula
a
érdekében
mű 13
reprezentatívabbá új
betétet
tétele
illesztett
az
alkotásba. A művet 1930-ban, Szent Imre évében vették újra elő, s ekkor indokolatlanul felére csonkították. Ezután a mű partitúrája évekig porosodott az Operaház kottatárában. Csak
1993-ban,
Erkel
halálának
100.
évfordulóján adták elő erősen átdolgozott változatban. 1996 májusában Kolozsváron, 2000 nyarán Gyulán – Erkel szülővárosában – került a
A
darab előadásra. 2010. július 10-én, Erkel
operáinak stílusához hasonlítható, azonban
születésének 200. évfordulója alkalmából, ismét
fontos megjegyezni, hogy eredeti, érett
bemutatták Erkel operáját hazánkban. 2013. augusztus
20-án
Színpadon játszották.
a
Margitszigeti
Szabadtéri
darab
zeneileg
leginkább
Wagner
alkotás. Az opera sok kérdést vetett fel a zenetörténészek
körében.
Somfai
László
megállapításai szerint a művet nem Erkel Ferenc, hanem nagyobbrészt legnagyobb fia, Erkel Gyula készítette. Ezt alátámasztja az is, hogy a partitúra teljes egészében az Erkel Gyula keze vonásával íródott, valamint az Erkel által készített vázlatkönyv és a partitúra
közti
különbségek
is
ezt
bizonyítják. Ennek okán így jellemezték: „meglehetősen egyenetlenre sikerült, részletekből összeállított
darab
kiváló
és
unalmas
zenei
részletekkel”. Erkel Ferencet társszerzőként
emlegették.
Mossóczy
Vilmos
karmester
megállapítása szerint a vázlatkönyv és a partitúra közti különbségek felszínesek, nem koncepcionális jellegűek. De akkor mi az igazság?
3
István király – Erkel Ferenc utolsó operája?
Annyi
bizonyos,
„…HA WAGNER-STÍLUSBAN KELL OPERÁT ÍRNI, HÁT ÉN IS TUDOK…”
hogy
Erkel
fiai
közreműködtek az opera komponálásában, de az, hogy milyen mértékben, nem tudható. Egyesek
szerint
főleg
hangszerelésben
segédkeztek. A mű valóban sok változatot megért, emiatt valóban kissé szedett-vedett hatást kelthet, de mindezek mellett a legújabb
előadások
egységes
alkotásról
tesznek tanúbizonyságot. Erkel műve a méltatlanul elfeledett alkotások körébe tartozik. A nemzeti egység operája. Érdemes idézni a címszereplő első illetve
utolsó
megszólalását:
„Halljátok
aggodalmam: a nemzet léte bár szilárd, míg összetartunk, vész nem árt, megállunk a viharban”. „Időm lejárt, jó harcot harcolék, Szilárdul áll a nemzet és a trón, csak egyetértsetek, Nagy, fényes századok közelgnek, vérrel, babérral ékesek, de én reájok csupán az égből nézhetek.” Legalább augusztus 20-án vegyük elő eme elfeledett művet, s az opera zárósoraival valljuk mi is: „Ó légy néped őre mindenképen, / Szent István király, ott fenn az égben!”
Pákozdi Csaba
4
