Szivacsos, páros, lebenyes Jobb 3 lebeny Bal 2 lebeny Hörgőcskék már nem porcosak tágulnak Léghólyag vezeték léghólyagok (szőlőfürt) Egyrétegű laphám

Légzőrendszer    

Felső légutak Alsó légutak Tüdő Orrüreg → két fél (orrsövény) → csontlamellák (nyálkahártya → szaglóhám)  Beszájadzanak az orrmelléküregek  Előmelegít + nedvesít + szűr (csillós hengerhám) + fertőtlenít (mandulák)  Garat → táplálék-levegő útja kereszteződik + garatmandulák + fülkürt  Gége → pajzsporc + gyűrűporc + kanna porcok + gégefedő  Hangszalagok → hangerő és magasság → faji jellegzetesség és ivari különbség  Légcső → C alakú porcok → hátul simaizom és kötőszövet  Nyálkahártya → csillós hengerhám →  Főhörgők → hörgők → hörgőcskék → léghólyagok

Tüdő

     

Szivacsos, páros, lebenyes → Jobb → 3 lebeny Bal → 2 lebeny Hörgőcskék már nem porcosak → tágulnak Léghólyag vezeték → léghólyagok (szőlőfürt) Egyrétegű laphám → külső gázcsere → O2 a vérbe, CO2 és H2O a tüdő légterébe ←parciális gáznyomás

 Önálló összehúzódásra nem képes, mert nincs izma  Mellhártya kettőzet → közte savós folyadék  Passzívan követi a mellkas térfogatváltozását → bordaközi izmok és rekeszizom  Légvételszám → az igénybevételtől függ, de nyugalomban a testnagysággal fordítottan arányos  Légzési térfogat → emberben 0,5 l  Belégzési tartalék → 2,5 l  Kilégzési tartalék → 1 l  Vitálkapacitás → egy mély belégzés utáni teljes kilégzés (4-5 l)  Maradék levegő → 1 l (nem kipréselhető ← porcos részekben)

 Automatikus szabályozás → agytörzs → nyúltvelő (a vér CO2 koncentrációja számít) → magas → fokozódik; alacsony → csökken a légzés  Akaratlagos szabályozás  Szimpatikus hatás → gyorsabb, mélyebb légzés, tágítja a hörgőcskéket (futás, vészhelyzet)  Paraszimpatikus hatás → lassabb, kevésbé mély, szűkíti a hörgőcskéket (alvás)

Keringés  Szív + Érrendszer  Szív → alap → pitvarok → csúcs → kamrák  Pitvar – kamra között rostos gyűrű → kívül: koszorúér  Jobb-bal fél → szívsövény  Szív → pericardium + myocardium +endocardium  Izom → a legnagyobb rész (pitvarban 2 rétegben, a kamrában 3 rétegben)  Szívbelhártya → olyan, mint az erek belső rétege → akadályozza a véralvadást + kettőzetei a billentyűk  Jobb pitvar → elülső, hátulsó üres véna és a szív saját fő visszere  Jobb kamra → háromcsúcsú vitorlásbillentyű → ínhúrok → szemölcsizmok  Tüdőartéria lép ki (DE! vénás vér) ← zsebes billentyű  Bal pitvar → 4 db tüdővéna érkezik ide (DE! artériás vér)  Bal kamra → kétcsúcsú vitorlásbillentyű  Aorta lép ki

   

Ingerképzés Sinuscsomó → az elülső üres véna beszájadzásánál Pitvar izomzat → pitvar-kamrai csomó His-köteg viszi át a kamrákra → szétágazik Tawara-szárakra (jobb-bal)  Szétoszlanak a kamrák területén Purkinje-rostokra  Szimpatikus (háti és ágyéki gerincvelői rostok) és paraszimpatikus (X. agyideg) beidegzés

 Kis vérkör: jobb kamra → tüdőartéria → tüdőben kapillárisok → külső gázcsere → tüdővénák → bal pitvar  Nagy vérkör: Bal kamra → aorta → fő testartériák → szervekhez → kapillárisok → vénák → jobb pitvar →  A szív saját erei → koszorúerek ← az aorta felszálló ágából ágaznak le egyből jobb és bal felé  Az aortaívből → fej felé és a mellső végtag felé artériák  Mellkasi aorta → hasi aorta → szervekhez artériák + jobb-bal csípőartériák a hátsó végtagba  Artéria (a szívtől vezetnek) → hármas fal: - belső → speciális laphám (véralvadást gátol) - középső → simaizom - külső → kollagén és rugalmas rostos kötőszövet  Vénák (szív felé vezetnek) → hármas fal: - középső → elasztikus rostok → tágulékony  Billentyűk → a vér visszafolyását akadályozzák

       



Vér → A testtömeg 7-8 %-a Alakos elemek (44 %) és plazma (56 %) Vörösvértest, vérlemezke, fehérvérsejt Alakos elemek képződése → vörös csontvelő Vörösvértest: 120 napig él, a lép bontja le Hemoglobin (Fe kell hozzá) → O2 kötés Vércsoportok Fehérvérsejt → limphocita (20-40 %), granulocita (50-70 %), monocita (2-8 %) 1-2 hétig élnek

 Vörös csontvelőben képződnek  Monociták → vörös csontvelőben képződnek  Antigén felismerés és idegen sejtek felfalása  Vérlemezke → véralvadás  Vörös csontvelőben képződik → 2 hétig él → a lép bontja le  Vérplazma → 90 % víz, Na, K, Ca, Cl és HCO3 ionok, glükóz, bilirubin, karbamid, K-vitamin, fehérjék (albuminok, globulinok, fibrinogén)  Albuminok → aminósav szállítás, ozmózis nyomás  Globulinok → immunválasz  Fibrinogén → véralvadás  Véralvadás: simaizmok összehúzódása → vérlemezkék → vérrög kialakulása → protrombin (a májban képződik K vitamin segítségével) → trombin (Ca ion és az aktiváló komplex hatására) → fibrinogén → fibrin (a trombin hatására) → oldhatatlan fehérjeháló → sejtes elemek → vérlepény

Nyirokkeringés  Nyirokerek → szövet közötti folyadék (fehérjében gazdag vérplazma szűrlet) gyűlik össze → a szív felé áramlik  Nincs az agyban, a csontokban és a tüdőben (itt a tüdőkapuban vannak a nyirokcsomók)  Zsír szállítás  Immunrendszer → falósejtek, nyiroksejtek (T és B limphociták)  Falósejtek → monociták, granulociták (fehérvérsejtek) → felfalják az idegen anyagokat és elpusztulnak  Nyiroksejtek ← nyirokcsomók (pl. bélfal, mandula, féregnyúlvány), nyirokmirigyek (lép, csecsemőmirigy)  T sejtek → sejtes immunválasz → az idegen sejtek ellen hat → a felületén megköti az antigént és elpusztítja (a falósejtek is segítenek)  B sejtek → humorális immunválasz → antitestet (immunglobulinok) termelnek az antigének ellen (ekkor plazmasejt) → kapcsolódnak az antigénhez → kicsapják  Memóriasejtek → több évig

Kiválasztórendszer  Bomlástermékek eltávolítása, víz-ionháztartás szabályozása  Vese → páros, hasüreg háti falán, retroperitoneálisan  Vesetípusok →  Kéreg, velő, papillák, kelyhek, medence, húgyvezeték →  Húgyhólyag → esernyősejtek → tágulékony  Húgycső

 Kéreg → vesetestecskék (nefron) → Bowman-tok és érgomolyag  Elsődleges szűrlet → víz, ionok, karbamid, cukor  Fehérje nem lehet!  Leszálló csatorna (kéreg) → Henle-kacs (velő) → felszálló ág (kéreg) → gyűjtőcsatorna (a papillákon nyílnak) → vesekelyhek → vesemedence  Az elsődleges szűrlet 1 %-a lesz a végleges vizelet.  Az elvezető csatorna szívja vissza a folyadékot, a sókat és a cukrot.  Passzív (víz) és aktív (Na ion, glükóz) transzport  A sűrű vér az érgomolyagból az elvezető vénás kapillárisban az elvezető csatorna mellett fut → ozmózis nyomás különbség → vízvisszaszívás  A vizelet általában koncentrált → kevés víz, sok só, karbamid, DE cukor nincs!  Ha sok a folyadék az állatban → hígabb  Ha kevés vízhez jut → töményebb ← ADH a felszálló ág végén és a gyűjtőcsatornákban hat  A húgyhólyag falában sok simaizom → alján kilép a húgycső (akarattól független záróizom) → külső záróizom: harántcsíkolt → akarattól függő vezérlés

Szaporodás  Hím ivarszerv → herék + mellékherék + ondóvezető + ondóhólyag + Düll-mirigy + Cowper-mirigy+ hímvessző →  Here → herezacskóban a testen kívül  Hímivarsejtek az őssejtekből termelődnek több mitotikus és egy meiotikus osztódással → haploidok  Tesztoszteron termelés → másodlagos nemi jellegek + viselkedés  Mellékherék → hímivarsejt tárolás és érés  Ondóvezető → hímvessző (húgycső)  Ondóhólyag: a legtöbb vivőfolyadék + fruktóz + stimulálja a méh simaizmait (ragadozókban Ø)  Prosztata: redukált cukrok + aminósavak + elektrolitok → serkenti az ivarsejtek mozgását  Cowper-mirigy: az ejakulátum előtt ürül (disznóban utána → lezárja a méhnyakat) → neutralizálja a húgycsövet + gyorsítja az áramlást, DE csökkenti az ivarsejtek élettartamát  Hímvesszőt védi a fityma → ezen lehet pl. az ecset → nedvesít + feromonok

 Női ivarszerv → petefészkek + petevezetők + méh + hüvely →  Petefészek → háti oldalon a vesék alatt, bab alakú szervek  Méh → hasi oldalon, a belek fölött, ha a hasfalat megnyitjuk → duplex és kétszarvú méh →  Petefészek → petesejtérés őssejtekből → egy meiotikus osztódás → haploidok  Graaf-tüsző: sok tüszőfolyadék hormonokkal a petefészek felszínén → felreped (ovuláció) → a folyadék és a petesejt a petevezető tölcsérébe jut → - indukált ovuláció → mezei nyúl  Vándorol a petevezetőben → itt termékenyül meg → zigóta → barázdálódik → szedercsíra → hólyagcsíra → beágyazódik a méhnyálkahártyába - embrionális diapauza → őz, borz, nyest  A Graaf-tüsző helyén → sárgatest → progeszteron  A nőstény ivari ciklus hormonális szabályozás alatt áll.  Mezei nyúl: először a hímek lesznek aktívak a melatonin szint csökkenése utáni tesztoszteron szint növekedéstől → kergetőzés → első párzás → érett petesejt képződés → második párzás → indukált ovuláció → vemhesülés →

 Embrionális fejlődés: a beágyazódás után kialakulnak a magzatburkok  Véd, táplál, salakanyagot tárol, a megszületést is segíti  Amnion (bárányhártya) → magzatvíz  Allantois (húgyhártya) → salakanyag (álmagzatvíz)  Chorion (irhahártya) → a méh nyálkahártyájával együtt alkotja a méhlepényt →  Méhlepény + köldökzsinór → táplálék, O2, vitaminok, hormonok, ellenanyagok bevitele + CO2 és salakanyagok eltávolítása  Pogácsás → kérődzők  Szórt → vaddisznó  Öves → ragadozók  Korong → nyulak  Öves, korong → placentaheg →  Ellés → felreped az allantois és az amnion is → síkosítja a szülőcsatornát  Mezei nyúl → szuperfötáció →

 Ivar → X és Y kromoszómák  Ivararány → genetikai: 1:1  Y hímivarsejt → mozgékonyabb → előbb ér a petesejthez  X hímivarsejt → ellenállóbb  Méhnyak pH-ja: - savas → nőstény - lúgos → hím  Posztembrionális fejlődés:  Szoptatás ← tejmirigyek  Nyulak → egyszeri, rövid szoptatás ← koncentrált tej  Kérődzők → elfektetik napközben a borjakat  Vaddisznó → a malacok mindenhova követik a kocát → később kialakul a csecshűség  Hidegben → több zsír (rénszarvas)  Melegben → több cukor  De még nálunk is sok zsír van a vadfajok tejében, pl. az őznél 14,8 %  Fokozatos áttérés a szilárd táplálékra → elválasztás