Légzőrendszer
Felső légutak Alsó légutak Tüdő Orrüreg → két fél (orrsövény) → csontlamellák (nyálkahártya → szaglóhám) Beszájadzanak az orrmelléküregek Előmelegít + nedvesít + szűr (csillós hengerhám) + fertőtlenít (mandulák) Garat → táplálék-levegő útja kereszteződik + garatmandulák + fülkürt Gége → pajzsporc + gyűrűporc + kanna porcok + gégefedő Hangszalagok → hangerő és magasság → faji jellegzetesség és ivari különbség Légcső → C alakú porcok → hátul simaizom és kötőszövet Nyálkahártya → csillós hengerhám → Főhörgők → hörgők → hörgőcskék → léghólyagok
Tüdő
Szivacsos, páros, lebenyes → Jobb → 3 lebeny Bal → 2 lebeny Hörgőcskék már nem porcosak → tágulnak Léghólyag vezeték → léghólyagok (szőlőfürt) Egyrétegű laphám → külső gázcsere → O2 a vérbe, CO2 és H2O a tüdő légterébe ←parciális gáznyomás
Önálló összehúzódásra nem képes, mert nincs izma Mellhártya kettőzet → közte savós folyadék Passzívan követi a mellkas térfogatváltozását → bordaközi izmok és rekeszizom Légvételszám → az igénybevételtől függ, de nyugalomban a testnagysággal fordítottan arányos Légzési térfogat → emberben 0,5 l Belégzési tartalék → 2,5 l Kilégzési tartalék → 1 l Vitálkapacitás → egy mély belégzés utáni teljes kilégzés (4-5 l) Maradék levegő → 1 l (nem kipréselhető ← porcos részekben)
Automatikus szabályozás → agytörzs → nyúltvelő (a vér CO2 koncentrációja számít) → magas → fokozódik; alacsony → csökken a légzés Akaratlagos szabályozás Szimpatikus hatás → gyorsabb, mélyebb légzés, tágítja a hörgőcskéket (futás, vészhelyzet) Paraszimpatikus hatás → lassabb, kevésbé mély, szűkíti a hörgőcskéket (alvás)
Keringés Szív + Érrendszer Szív → alap → pitvarok → csúcs → kamrák Pitvar – kamra között rostos gyűrű → kívül: koszorúér Jobb-bal fél → szívsövény Szív → pericardium + myocardium +endocardium Izom → a legnagyobb rész (pitvarban 2 rétegben, a kamrában 3 rétegben) Szívbelhártya → olyan, mint az erek belső rétege → akadályozza a véralvadást + kettőzetei a billentyűk Jobb pitvar → elülső, hátulsó üres véna és a szív saját fő visszere Jobb kamra → háromcsúcsú vitorlásbillentyű → ínhúrok → szemölcsizmok Tüdőartéria lép ki (DE! vénás vér) ← zsebes billentyű Bal pitvar → 4 db tüdővéna érkezik ide (DE! artériás vér) Bal kamra → kétcsúcsú vitorlásbillentyű Aorta lép ki
Ingerképzés Sinuscsomó → az elülső üres véna beszájadzásánál Pitvar izomzat → pitvar-kamrai csomó His-köteg viszi át a kamrákra → szétágazik Tawara-szárakra (jobb-bal) Szétoszlanak a kamrák területén Purkinje-rostokra Szimpatikus (háti és ágyéki gerincvelői rostok) és paraszimpatikus (X. agyideg) beidegzés
Kis vérkör: jobb kamra → tüdőartéria → tüdőben kapillárisok → külső gázcsere → tüdővénák → bal pitvar Nagy vérkör: Bal kamra → aorta → fő testartériák → szervekhez → kapillárisok → vénák → jobb pitvar → A szív saját erei → koszorúerek ← az aorta felszálló ágából ágaznak le egyből jobb és bal felé Az aortaívből → fej felé és a mellső végtag felé artériák Mellkasi aorta → hasi aorta → szervekhez artériák + jobb-bal csípőartériák a hátsó végtagba Artéria (a szívtől vezetnek) → hármas fal: - belső → speciális laphám (véralvadást gátol) - középső → simaizom - külső → kollagén és rugalmas rostos kötőszövet Vénák (szív felé vezetnek) → hármas fal: - középső → elasztikus rostok → tágulékony Billentyűk → a vér visszafolyását akadályozzák
Vér → A testtömeg 7-8 %-a Alakos elemek (44 %) és plazma (56 %) Vörösvértest, vérlemezke, fehérvérsejt Alakos elemek képződése → vörös csontvelő Vörösvértest: 120 napig él, a lép bontja le Hemoglobin (Fe kell hozzá) → O2 kötés Vércsoportok Fehérvérsejt → limphocita (20-40 %), granulocita (50-70 %), monocita (2-8 %) 1-2 hétig élnek
Vörös csontvelőben képződnek Monociták → vörös csontvelőben képződnek Antigén felismerés és idegen sejtek felfalása Vérlemezke → véralvadás Vörös csontvelőben képződik → 2 hétig él → a lép bontja le Vérplazma → 90 % víz, Na, K, Ca, Cl és HCO3 ionok, glükóz, bilirubin, karbamid, K-vitamin, fehérjék (albuminok, globulinok, fibrinogén) Albuminok → aminósav szállítás, ozmózis nyomás Globulinok → immunválasz Fibrinogén → véralvadás Véralvadás: simaizmok összehúzódása → vérlemezkék → vérrög kialakulása → protrombin (a májban képződik K vitamin segítségével) → trombin (Ca ion és az aktiváló komplex hatására) → fibrinogén → fibrin (a trombin hatására) → oldhatatlan fehérjeháló → sejtes elemek → vérlepény
Nyirokkeringés Nyirokerek → szövet közötti folyadék (fehérjében gazdag vérplazma szűrlet) gyűlik össze → a szív felé áramlik Nincs az agyban, a csontokban és a tüdőben (itt a tüdőkapuban vannak a nyirokcsomók) Zsír szállítás Immunrendszer → falósejtek, nyiroksejtek (T és B limphociták) Falósejtek → monociták, granulociták (fehérvérsejtek) → felfalják az idegen anyagokat és elpusztulnak Nyiroksejtek ← nyirokcsomók (pl. bélfal, mandula, féregnyúlvány), nyirokmirigyek (lép, csecsemőmirigy) T sejtek → sejtes immunválasz → az idegen sejtek ellen hat → a felületén megköti az antigént és elpusztítja (a falósejtek is segítenek) B sejtek → humorális immunválasz → antitestet (immunglobulinok) termelnek az antigének ellen (ekkor plazmasejt) → kapcsolódnak az antigénhez → kicsapják Memóriasejtek → több évig
Kiválasztórendszer Bomlástermékek eltávolítása, víz-ionháztartás szabályozása Vese → páros, hasüreg háti falán, retroperitoneálisan Vesetípusok → Kéreg, velő, papillák, kelyhek, medence, húgyvezeték → Húgyhólyag → esernyősejtek → tágulékony Húgycső
Kéreg → vesetestecskék (nefron) → Bowman-tok és érgomolyag Elsődleges szűrlet → víz, ionok, karbamid, cukor Fehérje nem lehet! Leszálló csatorna (kéreg) → Henle-kacs (velő) → felszálló ág (kéreg) → gyűjtőcsatorna (a papillákon nyílnak) → vesekelyhek → vesemedence Az elsődleges szűrlet 1 %-a lesz a végleges vizelet. Az elvezető csatorna szívja vissza a folyadékot, a sókat és a cukrot. Passzív (víz) és aktív (Na ion, glükóz) transzport A sűrű vér az érgomolyagból az elvezető vénás kapillárisban az elvezető csatorna mellett fut → ozmózis nyomás különbség → vízvisszaszívás A vizelet általában koncentrált → kevés víz, sok só, karbamid, DE cukor nincs! Ha sok a folyadék az állatban → hígabb Ha kevés vízhez jut → töményebb ← ADH a felszálló ág végén és a gyűjtőcsatornákban hat A húgyhólyag falában sok simaizom → alján kilép a húgycső (akarattól független záróizom) → külső záróizom: harántcsíkolt → akarattól függő vezérlés
Szaporodás Hím ivarszerv → herék + mellékherék + ondóvezető + ondóhólyag + Düll-mirigy + Cowper-mirigy+ hímvessző → Here → herezacskóban a testen kívül Hímivarsejtek az őssejtekből termelődnek több mitotikus és egy meiotikus osztódással → haploidok Tesztoszteron termelés → másodlagos nemi jellegek + viselkedés Mellékherék → hímivarsejt tárolás és érés Ondóvezető → hímvessző (húgycső) Ondóhólyag: a legtöbb vivőfolyadék + fruktóz + stimulálja a méh simaizmait (ragadozókban Ø) Prosztata: redukált cukrok + aminósavak + elektrolitok → serkenti az ivarsejtek mozgását Cowper-mirigy: az ejakulátum előtt ürül (disznóban utána → lezárja a méhnyakat) → neutralizálja a húgycsövet + gyorsítja az áramlást, DE csökkenti az ivarsejtek élettartamát Hímvesszőt védi a fityma → ezen lehet pl. az ecset → nedvesít + feromonok
Női ivarszerv → petefészkek + petevezetők + méh + hüvely → Petefészek → háti oldalon a vesék alatt, bab alakú szervek Méh → hasi oldalon, a belek fölött, ha a hasfalat megnyitjuk → duplex és kétszarvú méh → Petefészek → petesejtérés őssejtekből → egy meiotikus osztódás → haploidok Graaf-tüsző: sok tüszőfolyadék hormonokkal a petefészek felszínén → felreped (ovuláció) → a folyadék és a petesejt a petevezető tölcsérébe jut → - indukált ovuláció → mezei nyúl Vándorol a petevezetőben → itt termékenyül meg → zigóta → barázdálódik → szedercsíra → hólyagcsíra → beágyazódik a méhnyálkahártyába - embrionális diapauza → őz, borz, nyest A Graaf-tüsző helyén → sárgatest → progeszteron A nőstény ivari ciklus hormonális szabályozás alatt áll. Mezei nyúl: először a hímek lesznek aktívak a melatonin szint csökkenése utáni tesztoszteron szint növekedéstől → kergetőzés → első párzás → érett petesejt képződés → második párzás → indukált ovuláció → vemhesülés →
Embrionális fejlődés: a beágyazódás után kialakulnak a magzatburkok Véd, táplál, salakanyagot tárol, a megszületést is segíti Amnion (bárányhártya) → magzatvíz Allantois (húgyhártya) → salakanyag (álmagzatvíz) Chorion (irhahártya) → a méh nyálkahártyájával együtt alkotja a méhlepényt → Méhlepény + köldökzsinór → táplálék, O2, vitaminok, hormonok, ellenanyagok bevitele + CO2 és salakanyagok eltávolítása Pogácsás → kérődzők Szórt → vaddisznó Öves → ragadozók Korong → nyulak Öves, korong → placentaheg → Ellés → felreped az allantois és az amnion is → síkosítja a szülőcsatornát Mezei nyúl → szuperfötáció →
Ivar → X és Y kromoszómák Ivararány → genetikai: 1:1 Y hímivarsejt → mozgékonyabb → előbb ér a petesejthez X hímivarsejt → ellenállóbb Méhnyak pH-ja: - savas → nőstény - lúgos → hím Posztembrionális fejlődés: Szoptatás ← tejmirigyek Nyulak → egyszeri, rövid szoptatás ← koncentrált tej Kérődzők → elfektetik napközben a borjakat Vaddisznó → a malacok mindenhova követik a kocát → később kialakul a csecshűség Hidegben → több zsír (rénszarvas) Melegben → több cukor De még nálunk is sok zsír van a vadfajok tejében, pl. az őznél 14,8 % Fokozatos áttérés a szilárd táplálékra → elválasztás