III. évf. 4. szám 2002. október '56 ra emlékezünk Választás Bemutatkozók A falu tanítója Levelesláda A Szõlõk Falugyûlésrõl Rövid hírek
'56-OS FORRADALOM EMLÉKÉRE Tollas Tibor: Túlélõk Legyen csendes az álmuk, mert nem haltak hiába. -Letarolt erdõ fáiúgy fekszenek vigyázba’. Földtömte szájuk némán kiált idõtlen esküt. Elvetett mag a rögben a csontmeztelen testük. Feldúlt sírjukon mécses, október tûzvirága, a holtak jogán kérdez, választ már mit se várva. Múltunkat elrabolták, a sivár jelen hallgat. Õk élik túl, -a- holtak, a gyõztes forradalmat. 1956 októberi forradalom és szabadságharc emlékére a hagyományos ünnepségünket 2002. október 22-én 18 órai kezdettel a könyvtárban tarjuk. Mindenkit tisztelettel várunk!
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS 2002. OKTÓBER 20. Az önkormányzati választások keretében a választópolgárok községünkben egy fõ polgármester jelöltet, tíz fõ képviselõ jelöltet és hat fõ kisebbségi önkormányzati képviselõ jelöltet állítottak az alábbiak szerint: Polgármester jelölt: Szilágyi Albert Ökrmányzati képviselõ jelöltek: Ambrus Ferencné (Molnár Erzsébet) Drégeli Györgyné (Borbély Erzsébet) Farkas Béla Kiss Gyula Kiss János Molnár Sándor Papp Gyula Péter Anna Szita Mihály (postamester) Szûcs János (Nagy) Cigány Kisebbségi Önkormányzat jelöltjei: Bangó Zsolt Farkas Béla Farkas Csaba Majnik József Pintér Géza Szõrös Lajos Valamennyien független jelöltek. A választás napján a szavazó helyiségben minden választó polgár négy szavazó lapot kap a Választási Bizottságtól: - polgármester jelöltrõl, - a települési önkormányzati képviselõ jelöltekrõl, - a cigány kisebbségi önkormányzat képviselõ jelöltjeirõl, - a megyei közgyûlés tagjainak megválasztásához a pártok, társadalmi szervezetek által összeállított listák alapján. Szavazni: 1 polgármesterre, 7 települési önkormányzati képviselõre, 3 cigány kisebbségi önkormányzati képviselõre, a megyei közgyûlés tagjainak megválasztásához a választó polgár egy listára szavazhat. Érvényesen szavazni a jelölt neve mellé tett X vagy + jellel lehet. Egyéb megjelölés (pl. aláhúzás, bekarikázás, beírás stb.) a szavazat érvénytelenségét eredményezi. A szavazó lapokon annyi jelöltre, listára lehet szavazni amennyi megválasztásra kerülhet, ennél több jelölt nevének megjelölése esetén a szavazat érvénytelen. Természetesen kevesebb jelölt megjelölése esetén a szavazat érvényes. Az egy jelöltet tartalmazó szavazó lapon az érvényes szavazathoz el kell helyezni a jelölt neve mellett a X vagy + jelet. Szavazni csak személyesen lehet, mozgásképtelen, beteg, ágybanfekvõ szavazása mozgóurnával történik. Az ilyen igényt a Választási Bizottságnak kell bejelenteni. A szavazás a Könyvtár helyiségében történik reggel 6 órától este 7 óráig. Helyi Választási Bizottság 1
Héhalmi Hírmondó III. évfolyam 4. szám 2002. október
ÜNNEP
1956. október végén Héhalomban
Zárszó a testületrõl!
Az 1956-os forradalom, ha néhány napra is, de mozgósította a község lakosságát. A forradalom, mely a Szovjetuniótól való “elszakadást”, illetve a Rákosiönkényuralom megszüntetését tûzte zászlajára, a pásztói járás területén is jelentkezett. Október 27-én Pásztón a lakosság felvonulással tett hitet a változások mellett és ez kihatással volt a környezõ községekre is. Héhalomban 1956. október 28-án, vasárnap, a ,,templomos napon” a községi tanács elõtt gyülekezett a lakosság és követelte a Petõfibányáról hozott 12 pont felolvasását. A gyér források alapján úgy tudjuk, hogy ezt Szûcs József hozta el a községbe. A pontok ismertetése után, amelyet 22 pontra bõvítettek, a lakosság nemzetiszínû zászlókkal a hõsi emlékmûhöz vonult, ahol elénekelték a Himnuszt, Lõrincz Imre elszavalta a Nemzeti dal-t, a nemzeti színû zászlóból kivágták a címert, leverték a tanácsházáról a táblát, valamint a tanácsháza épületében lévõ Sztálin, Lenin és Rákosi képeket széttépték. Másnap, október 29-én este került sor a kultúrházban a Forradalmi Tanácsnak a megválasztására, melynek elnöke Szita János lett, általunk ismert tagjai pedig Szita Dávid, aki a helyi fiatalság képviselõje volt, Fekete Mihály, Hegedûs József, Kovács Gábor, Lõrincz Imre, Szita János (Kossuth utcai lakos), Szûcs József és Zsiga Lajos lett. Ez utóbbi tagja volt a járási forradalmi bizottságnak is. A község rendjének biztosítására november 1-én megválasztották a helyi 4 fõs Nemzetõrséget is Szita Dávid parancsnokságával. Rajta kívül tagja volt még a fegyveres testületnek Kovács Mihály, Molnár János és Nagy János. Ezt követõen hozzákezdtek a kisgazda és a nemzeti parasztpárt szervezéséhez, illetve élelmiszert gyûjtöttek a fõváros lakosságának. A forradalmi események alatt a községben atrocitásokra nem került sor. A tanácsi vezetést nem távolították el, egyedül csak Körmendi Ferenc iskolaigazgató és MDP csúcstitkár személyét érte ,,támadás”. Ugyanis október 28án a községi hangoshíradón követelték, hogy távozzon el a településrõl. A lakosság csak abban az esetben bocsátott volna meg neki, ha rendszeresen látogatná a templomot. A november 4-i szovjet támadás után általában a kistelepüléseken, így Héhalomban is ,,befejezõdött” a forradalom. Megindult az eseményekben tevõlegesen részt vevõk letartóztatása, elítélése. Héhalomban Kovács Gábort helyezték rendõri felügyelet alá, míg Sármány Lászlót közbiztonsági õrizetbe vették. Szita Dávid a várható megtorlás elõl 1956 decemberében külföldre emigrált. Mint említettük, a tanácsi vezetés ugyan a helyén maradt, de az igazgatási munka valójában szünetelt. A forradalom utáni elsõ végrehajtó bizottsági ülésen, 1957. január 11-én, mintha mi sem történt volna az elmúlt év õszén, az áruellátás ügyével foglalkoztak. Ez súlyos gondot jelentett, mert az októberi napok alatt az emberek féltették a pénzüket és a bizonytalannak tûnõ helyzet felvásárlási lázt gerjesztett, aminek következtében ,,kifosztották” az fmsz-boltot. Ugyanakkor a szövetkezet nem pótolta a hiányzó készleteket. (Héhalom monográfiából) 2
A leköszönõ képviselõtestület nevében néhány gondolatomat szeretném megosztani az olvasóval. Képviselõ testületi tagnak lenni megtisztelõ és felelõsségteljes megbízatás. Nem a tiszteletdíj miatt vállaltuk, hanem a tenniakarás vezérelt bennünket. Igyekeztünk megfelelni választóinknak. Az elmúlt négy évben közel 30 alkalommal, általában 16.oo - 20.oo óráig üléseztünk. Hoztunk nehéz és komoly döntéseket is, de mindig a törvényesség és a jó szándék vezérelt bennünket. Itt szeretnénk megköszönni: - a hivatal dolgozóinak, intézményeink vezetõinek a képviselõtestületnek nyújtott segítséget. - A Héhalmi Hírmondó szerkesztõségének, hogy rendszeresen tájékoztatta a község lakosságát munkánkról, nehézségeinkrõl, eredményeinkrõl és a községben történt fontos eseményekrõl. Számunkra nagyon kedves ez az újság, hiszen a ,,mi gyerekünk”, kívánunk lelkes munkatársakat és tartalmas megjelenést. Az idei jelölt állításnál is gondot jelentett, hogy nincs elég tevékeny fiatal és lélekben fiatal ember, aki vállalná a megmérettetést, aki bekapcsolódna a község életének alakításába. Kérjük, bátran vállalkozzanak, vegyenek részt ötleteikkel, munkájukkal a különféle feladatokban. A leköszönõ testület nevében kívánunk Héhalom minden lakosának a magánéletben sok sikert, a megválasztandó testületnek pedig eredményes mûködést. Péter Anna.
Iskolai hírek A 2002/2003-as tanévben a héhalmi Általános Iskola is csatlakozott a minõségbiztosítási programhoz. Ez azt jelenti, hogy az oktató-nevelõ munkát még színvonalasabbá akarja tenni az intézmény, nyitott önértékelést végez. Ennek keretében különbözõ módszerekkel felmérjük a partneri igényeket (önkormányzat, szülõk, diákok stb., tanítási-tanulási tevékenységgel kapcsolatos alkotó jellegû észrevételeit). Az iskola nevelõtestülete a partnerek igényeinek összehasonlító elemzése alapján kiegészíti az eddigi céljait és feladatait. Ezzel szeretnénk elérni, hogy minden gyermek számára a legoptimálisabb fejlõdés lehetõségét nyújtsa az intézmény. Iskolánkban az õszi szünet október 30-án kezdõdik, és az elsõ tanítási nap november 4.
Héhalmi Hírmondó III. évfolyam 4. szám 2002. október
Szilágyi Gyuláné
ÜNNEP
HOL VAN AZ A NYÁR? Avagy, emlékek egy falunapról Az õsz beköszöntével szívet melengetõ érzés visszatekinteni a meleg nyári napokra. Az idei nyár elég esõs, borongós volt, de az ünnepre megemberelte magát. Igen, az ÜNNEPRE. Mert a Héhalmiak számára augusztus 20-a nem csak Szent István ünnepe, hanem az összetartozásé, az összefogásé, a vidámságé. Azt hiszem az idei ünnep jól reprezentálta ezt. A programok színes kavalkádjából mindenki választhatott kedvére valót. Emlékezzünk csak: Reggel templomunk harangja közös szentmisére hívott minket, majd térzene szórakoztatta a hallgatóságot. A Faluházban, az emlékezõ mûsor után felszenteltük az újjáalakított könyvtárat. Nemcsak a hófehér falak, hanem a falak között látható igaz és nemes értékek jelentették számunkra a felemelõ érzést. Köszönet Kovács Annának és Miklósnak, amiért folytatták a tavaly elkezdett Arcok... sorozatot ,,Héhalomról és héhalmiakról,” megmentve ezzel a múlt egy darabját gyermekeink, unokáink számára. Ezúton is kérek mindenkit, aki rendelkezik valamilyen tárgyi értékkel a múltból, hogy segítse a két fiatalt ebben a nemes vállalkozásban, és bátran bízza rájuk KINCSEIT. Öröm volt számunkra, hogy körünkben üdvözölhettük Vásárhelyiné Török Beátát és Vásárhelyi Pált. A mûvészházaspár kerámiáit és gyönyörûen festett üvegeit hozta el Héhalomba. Aki vásárolt az egyedi, Héhalom címerével díszített vázákból, nemcsak önmagát gazdagította, hanem a Héhalomért Közalapítvány számláját is 17.000 Fttal, mellyel az alapítvány közösségi programokat, célokat kíván támogatni. Adakozzunk ezután is! A számlára bármikor lehet pénzt betenni. Délután a szórakozásé volt a fõszerep. Volt zenés mûsor, lovas és tûzoltó bemutató, célba lövés és KRESZ-totó, de úgy gondolom számunkra mégiscsak legkedvesebb volt a ,,KÁN-KÁN” és a ,,DISCO"- tánc bemutató, hiszen a mi gyerekeink adták elõ. Jó volt látni lelkesedésüket! És persze az elmaradhatatlan foci! Az Utcabajnokság nyertese a Gárdonyi utca csapata lett. Most tényleg szurkolhattunk: Hajrá Héhalom!!! Miközben mi jól szórakoztunk voltak, akik a tûzhely mellett szorgoskodtak. Finom halászlé és vadpörkölt enyhítette éhségünket, sokféle itóka oltotta szomjunkat. Este, a komáromi zenekar mindenkit elkápráztatott játékával! Jó volt látni, hogy idõs és fiatal együtt táncol, vonatozik a zene ütemére. 21 órakor aztán feltettük az i-re a pontot! Az elmaradhatatlan tûzijátékot vagy 2ooo ember
szemlélte a töltésrõl. Egy igazán gazdag és ragyogó nap, ragyogó, szikrázó befejezése! És most jöjjön a köszönet! Köszönet az ötletekért, a kivitelezésért, a támogatásért, az összefogásért. Mert mit ér az ötlet, ha nincs aki megvalósítsa, és mit ér a megvalósítás ha nincs aki részt vegyen benne. Így tehát elmondhatjuk, hogy így vagy úgy, de mindenki sikere volt ez a nap. A MI napunk. 2002. augusztus 20-a.
Szentmise Térzene Ünnepi mûsor Könyvtárszentelés Vásárhelyi mûvészházaspár kiállítása és vásár Zenésmûsor Táncbemutatók Utcabajnokság Lovas és tûzoltó bemutató Sétakocsikázás Célba lövészet és közlekedési totó Tánc, tánc, tánc hajnalig Tûzijáték Halászlé, vadpörkölt, italok Ünnepélyesség, méltóság, Ritmus, dallam, Vers, gregorián, Szenteltvíz, szalag Ízlésesség, tisztaság, Operett, melódia Disco tánc, kán-kán Úttörõ, Gárdonyi Ügyesség, bátorság Látvány, pihenés Pontosság, szakértelem Tánc, tánc, tánc hajnalig Ragyogás, pompa Szervezés, munka, összefogás, Nevetés, napfény, ragyogás Köszönet, hála, biztatás Közösség, együttlét, barátság. Drégeli Györgyné
Héhalmi Hírmondó III. évfolyam 4. szám 2002. október
3
BEMUTATKOZÓ
ÉRTÉKEINK ,,Az iskola mindig a második otthonom volt...”
AZ ÚJ VÉDÕNÕ
ETELKA NÉNI
Nagy meglepetés ért, amikor felkértek arra, hogy írjak egy cikket a héhalmi faluújságba. Még sohasem csináltam ilyesmit. Hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy mirõl írjak, mire kíváncsiak az emberek. Arról, hogy milyen volt az eddigi életem, hogy jutottam el idáig, vagy pedig arról, milyen vagyok valójában. Úgy döntöttem, ebbõl is, abból is ,,merítek” egy kicsit. 1978-ban születtem. Azóta Héhalomtól nem is olyan messze, Kállón élek szüleimmel és öcsémmel. Hogyan is lettem védõnõ? Sok-sok megpróbáltatáson kellett keresztül mennem azért, hogy elérjem végsõ célomat. Elõször is az érettségit kellett megszereznem. Ezt sikeresen véghezvittem az aszódi Evangélikus Gimnáziumban. Továbbtanulás terén az egészségügyi pálya vonzott leginkább. Az volt az elképzelésem, hogy olyan szakmát válasszak, amelynek középpontjában az emberek állnak, legfõképpen a gyerekek. Tudtam, hogy orvos nem akarok lenni, kórházban nem szeretnék dolgozni. Így esett a választásom a védõnõségre. Hosszú út vezetett ahhoz, hogy a fõiskolára való bejutás után, kezemben tarthassam a diplomámat, amely kimondja, hogy védõnõ vagyok. Ezen az úton nem voltam egyedül. A családom és a barátaim mindig mellettem álltak. Sokszor nehéz volt, nem csak a fõiskolán, hanem az életben is. Rengeteg bíztatást, szeretetet és kitartást kaptam tõlük. Ezt soha nem felejtem el. Tavaly még nem gondoltam volna, hogy Héhalom és Egyházasdengeleg az én körzetem lesz. Több lehetõségem volt munkahely választás terén. Két dologban biztos voltam: a közelben és egy faluban szeretnék dolgozni. Váratlanul ért, amikor egyik reggel Szilágyi Albert polgármester úr telefonon keresett, és felvetette, mit szólnék ahhoz, ha ebben a két faluban lennék védõnõ. Nagyon örültem neki, és hálás vagyok az emberek bizalmáért. Azt hiszem, ez segített abban, hogy döntsek a további sorsom felõl. És most itt vagyok. Úgy szokták mondani, minden kezdet nehéz. Így van ez nálam is. De mintha ez a kezdet mégsem lenne olyannyira nehéz. Hiszen a szakma gyakorlati részét tavaly sajátítottam el, egy nagyon jó ,,tanítómesteremtõl”,Varga Józsefné Julika nénitõl, akinek sokat köszönhetek. Mellette töltöttem le a féléves nagygyakorlat elsõ nyolc hetét. Igazán bevezetett a védõnõség legjavába. Az ekkor megszerzett tudást most felhasználhatom és gyarapíthatom a saját munkámban. Mit ígérhetek a kismamáknak, gyerekeknek és a falu lakosságának? Munkámat igyekszem lelkiismeretesen és nagy odafigyeléssel elvégezni. Segítségemre mindenki számíthat. Ha tudok segítek. Igyekszem jól együttmûködni a háziorvossal, a két falu iskolájával, óvodájával.
A szülõfalum elnevezésû sorozatunkban sokan idézték fel emlékeik között Dudás tanár nénit. Nem is csoda, hiszen nemzedékek egész sorával szeretette meg a magyar nyelv és irodalmat. Felkerestem õt. Emlékeket idéztünk meg régi tanárokról, diákokról, az itt letanított közel 45 évrõl. -Mikor és hogyan került Héhalomba? -Az Apáczai Csere János Pedagógiai Fõiskolán voltam végzõs diák magyar- történelem szakon, amikor az álláshirdetések között olvastam, hogy egy Héhalom nevû községbe magyar szakos tanárt keresnek. Nekem az volt a vágyam, hogy hegyvidékes területen éljek, s Héhalomról valaki azt mondta nekem, hogy itt vannak hegyek. Beadtam a pályázatom és felvettek. -Milyen volt az elsõ benyomása? -Az 50-es évek közepén kerültem ide. Éppen akkor szüntették meg az összevont osztályokat. Ezután váltott mûszakban tanítottunk, délelõtt és délután. Nehéz idõszak volt. Van olyan emlékem is, hogy gumicsizmával jártunk iskolába, mert bokáig érõ sár volt. Szolgálati lakás nem volt, sok helyen laktam, sokszor elég nehéz körülmények között éltem. Akkor változott meg az életem, amikor férjhez mentem, akkor állt mellettem valaki. Mindenkivel jóban voltam, de pályakezdõként meg kellett küzdenem. -Mely kollégákra emlékszik vissza szívesen? -Nagyon sok csodálatos kollégám volt. Had kezdjem mindjárt az egyik legkedvesebbel, Megyeri Ágival, aki a legjobb kolléga, a legjobb barátnõ, a legtisztább ember, akit valaha ismertem. Egy kedves, aranyos tanítónõ volt. Az igazgatók közül eszembe jut Csomor József és Surányi József, Kosztolnik Anna. Nagyon jó kolléga volt Füzesi István és felesége, Albert Laci, aki testnevelõ volt. Szívesen emlékezem Szigeti Jánosra, Porzsolt Ádámra, Nagy Lajosra és feleségére. Természetesen nem hagyhatom ki azokat a kollégákat sem, akik ma is itt tanítanak. Néhányan még tanítványaim is voltak, de annak ellenére a mai napig nagyon jó viszonyban vagyunk. - Milyen volt a gyerekekkel való kapcsolata? Emlékszik még a legelsõ tanítványokra? -Az elsõket már nagyon nehéz felidézni. Nem régiben volt egy találkozó a 60 éveseknek. Õk talán akkor voltak végzõsök, amikor én ide kerültem. Nagyon sok osztályom volt. Az osztálytalálkozókon mindig ott vagyok, ki nem hagynám õket. A gyerekekkel jól megértettem magam, úgy érzem sikerült jó osztályközösségeket kialakítanom. -Bizonyára sok kedves emléket õriz a tanítványokról. Megosztana velünk egyet? -Kedves emlék valóban sok van, de egy azonnal beugrott. Volt egy nagyon jó osztályom, a Veszelovszki Ibolya, a Misinszki Melinda és a Hevesi Kati is oda járt. A ballagásra egyforma ruhát szerettek volna. Együtt mentünk fel Pestre vásárolni, megvettük az anyagot. Ez nagyon klassz dolog volt, az összetartozás jele. -Hogyan befolyásolta a magánélet az oktatói, nevelõi munkát? -Zsolt fiam 1963-ban született. 5 hónapos volt, amikor vissza kellett mennem tanítani. Nehéz idõszak volt, nem volt segítségem, mert már anya sem élt. Andrea (folytatás a következõ oldalon)
Török Mónika védõnõ 4
Héhalmi Hírmondó III. évfolyam 4. szám 2002. október
BEMUTATKOZÓ
JEGES LÁSZLÓ 1949-ben született Kispesten. 1974-ben gépészmérnöki diplomát kapott a GATE-n. 1974-1976 Jászdózsán a TSZ-ben mûszaki vezetõ. 1976-1979 Felsõpakonyban a GÉPSZEV mûszaki osztályvezetõje. 1979-1991 Jobbágyiban a honvédségnél dolgozott. 1986-ban munkavédelmi- és biztonságtechnikai szakmérnöki végzettséget szerzett a BME-n. 1991-1993 Pásztón, az INVAREX Kft. munkatársa. 1993-tól vállalkozó. Nõs, felesége jelenleg a Jeges Mûvek Kft. alkalmazottja. Két gyermeke van, a nagyobbik fiú egyetemista, a kisebbik lány általános iskolába jár.
JEGES MÛVEK KFT. 1989-ben alakult a vállalkozás, eleinte mellékfoglalkozásként mûködött, majd 1993-tól önállósodott. Jelenleg 15 embernek ad munkát. Tevékenységi körükbe elsõsorban mûszaki üzemfenntartási feladatok tartoznak, gépek telepítése, javítása, karbantartása stb., de foglalkoznak acélszerkezetes építéssel és épületlakatos munkákkal is. A Kft. mûködésének bõvítéseként 2001-ben Héhalomban és Szarvasgedén átvette a helyi posták üzemeltetését. A Jeges Mûvek legfõbb partnere az amerikai érdekeltségû, Csömörön mûködõ HYGINETT KFT. - Mit szeret a munkájában? - Mindent, különben nem csinálnám. Pontosan a kihívás az, ami érdekel: a megrendelõ elmondja az elképzeléseit, a többi a mi dolgunk. Itt Héhalomban olyan gépek, gépszerkezetek készülnek, amelyek a csömöri HYGINETT-ben mûködõ gépsorok üzemeltetéséhez szükségesek. Például, ha meghibásodik egy berendezés, az egyszerûbb alkatrészeket
saját tervek alapján mi magunk legyártjuk. - Gondolom a kezdet nem volt egyszerû... - Részben kényszerbõl lettem vállalkozó, mert a kft., ahol akkor dolgoztam, tönkrement. Pár hónapig próbáltam elhelyezkedni, de kemény diónak bizonyult, ezért önállósodtam. Elõször a Vegyépszernél lettem alvállalkozó. - Talpon maradt. Ön szerint milyen a jó munkaerõ? Mi alapján választja ki a kollégáit? - Elsõsorban a szakmai felkészültség a döntõ, de nyilván menet közben derül ki, hogy mire képes az illetõ. - Elõfordul, hogy valaki szakmailag jó, de emberileg nehéz vele kijönni? - Érdekes, ez a kettõ valahogy összefügg. Általában, akinek magas szintû a szaktudása, azzal egyébként is kevesebb a gond. Õszintén megmondom, inkább az emberek önállótlansága, passzivitása a zavaró, ami a munka minõségének a rovására mehet. - Igen, ismerõs a ,,jól van az úgy” hozzáállás! - Ez 20 éve elfogadott volt, de ma lehetetlen versenyben maradni, ha nem kiváló minõséget produkálunk. A kollégáim a minap rosszul betonoztak be egy kerítést. Kibontattam. Tisztességes munkát kell végezni, mert azt lehet eladni. - Sokan irigylik a vállalkozókat, mondván ,,mindent leírhatnak az adójukból”. - Nem egészen úgy van, ahogy a tv és a rádió harsogja. Csak egy példa: a vállalkozó csökkentheti adóalapját annak a berendezésnek az árával, amit vásárol. Ennyi jut el a köztudatba, az apró betûs folytatás, hogy ,,csak akkor, ha új eszközt vásárol”, az már nem. Pedig egy kisvállalkozónak többnyire használt gépre telik, ami már adóköteles. Nekünk nagyon meg kell dolgoznunk mindenért. A vállalkozás rengeteg idõt és energiát igényel, elõfordul, hogy szombaton és vasárnap is forog az esztergapad, mert amit elvállal az ember azt határidõre meg kell csinálni. Annyit mondhatok: aki irigyli a vállalkozókat, vágjon bele, próbálja ki! Fenyvesi Ágnes
(Etelka néni) lányommal két és fél évig voltam otthon. Egyébként végig tanítottam, sõt még nyugdíj után is pár évig. Életem nehéz korszaka volt a férjem és a fiam halála. A munka sokat segített, de. a mai napig nem tudom feldolgozni, -Mi az ami büszkeséggel tölti el, mint pedagógust? -Elõször is büszke vagyok arra, hogy a tanítványaim nagy részével ma is nagyon jó a kapcsolatom. Más részt boldoggá tesz, hogy vannak köztük olyanok, akik szintén a tanári pályát választották. Például Kovács Gábor, Szilágyi Albert, Borbély Piroska és Erzsike, Papp Jutka, Lõrincz Marika. Sokan végeztek el más irányban is felsõfokú iskolát, mint például Kovács Józsi, aki pap lett. -Hogy telnek a nyugdíjas évek? -Napjaimat bearanyozza a két unoka. Csenge nem régen érkezett, csupa báj, szeretet. Az, hogy nyugdíjas vagyok semmit sem jelent. Egy héten többször is bemegyek az
iskolába. Jó hallgatni mire készülnek, mit csinálnak. Meghívnak a rendezvényeikre, nagyon szívesen megyek be. Nincs köztünk nemzedéki ellentét. Annyi szeretet kapok, de ez oda-vissza van. Én is tekintettel vagyok a munkájukra. Jó érzés be-betérni, hallani a gyerek zsivajt, az órákról kiszûrõdõ magyarázatokat. Az iskola a második otthonom, majdnem az elsõ. -Milyennek látja a települést? -Szeretek itt élni, szeretem az itt élõ embereket. Mindig találkozom valakivel útközben és elbeszélgetünk. A település óriási fejlõdésen ment át. Az emberek sokkal modernebbek, nyitottabbak. -Köszönöm a beszélgetést. Kívánok Önnek erõt, egészséget és sok örömet a családjában, az unokákban. Én is köszönöm a lehetõséget!
Héhalmi Hírmondó III. évfolyam 4. szám 2002. október
Bakosné Gyetván Violetta 5
LEVELESLÁDA
Kis kalendárium-történet Ki gondolná, hogy a kalendáriumok mintegy 500 éves múlttal rendelkeznek? Az elsõ ilyen kiadványok az 1400-as évek végén, 1500-as évek elején jelentek meg, egy évre szóló naptárat tartalmazva: a hónapok, hetek, napok jelölését, a szentek névsorát, az ünnepek rendjét, a Nap és a Hold járását. A 16.század végére a ,,Naptár” kiegészült a magyar kalendáriumokban ,,Toldalék”-nak nevezett résszel, mely a mindennapi élet számos területét érintõ gyakorlati tanácsokkal, információkkal szolgált. Ide kerültek az idõjárásról, termésrõl szóló jóslatok, termelési, gazdálkodási útmutatók, táplálkozási, egészségügyi tanácsok, majd 1613 óta az elõzõ év történéseit megörökítõ ,,Krónika”. Késõbb a postakocsik és vásárok rendje, majd kisprózák és tanító jellegû írások is bekerültek az egyre vaskosabbá és tartalmasabbá váló kötetekbe. A kalendárium ekkor már minden társadalmi réteg kedvelt és sokat forgatott olvasmányává vált. Eligazítást, útmutatást nyújtott a már akkor is - de kevésbé szédületes iramban - változó világban. 1780-ig csak ezekben a kiadványokban volt olvasható magyar nyelvû hírek - hiszen az elsõ magyar nyelvû újság Magyar Hírmondó címmel ekkor indult, és a magyar nyelvû hetilapok példányszáma még 1820ban is alig érte el az ezret. A kalendáriumok mûveltségterjesztõ szerepét felismerve 1777-ben szabályzat készült, melyben megtiltották a népi hiedelmek, babonás jóslatok közlését, helyettük elõírták, hogy tudományos cikkeket tudós emberekkel, egyetemi tanárokkal kell íratni és közölni. A kalendáriumok népszerûségét mutatja, hogy 1822-ig tizenkilenc nyomda huszonkilenc féle kalendáriumot nyomott, összesen háromszázezer példányban. A mai kalendáriumok ugyancsak sokfélék, de szerkesztési elveikben megegyeznek a régiekkel, tartalmi sokféleségre és közérdekûségre törekednek.
Népi kalendárium - õsz Az õsz népszokásai a betakarítási munkákhoz, illetve az emberi élet fordulóihoz kapcsolódnak inkább, semmint meghatározott napokhoz. A szüret, a kukoricatörés és fõleg a fosztás jó alkalmat adott a mesélésre, beszélgetésre, éneklésre és bolondozásra, valamint az udvarlásra is. Õsz a lakodalmak ideje. A farsang mellett az õszi munkák befejeztével, az újbor kiforrásától Katalinig, az ádvent kezdetéig tartották a lagzikat. Héhalomban a szombati nap mellett sokáig a kedd is esketõnap volt. Az õsz a halottakra való emlékezés ideje is. Régen egész évben szinte nem is látogatták a temetõket, a rokonok, hozzátartozók sírját halottak napjára tették rendbe. Palóc vidéken szokásban volt mindenszentek napján cipót sütni, melyet istencipónak hívtak és a koldusoknak ajándékoztak a halottak lelki üdvéért. 6
Világnapok A ma embere mindennapjait a munkaidejéhez, az autóbuszok indulásához, a tévémûsorokhoz igazítja, és egyre kevésbé van hatással mindennapi tevékenységére a Nap és a Hold járása, az évszakok és a természet változása. A népi kalendárium ünnepnapjai nekünk már csak a múlt egy szeletét jelentik - mai ünnepnapjaink apropója és ünneplésének módja is személyesebb. A társadalmi és családi ünnepeken túl a XX. században jelent meg egy újfajta ,,ünnep”, vagy ,,évforduló”, a világnap - melybõl mára már csaknem minden napra jut egy. Különbözõ hivatalos, társadalmi és civil szervezetek egyre gyakrabban választják ezt a módot arra, hogy felhívják az emberek figyelmét egy-egy, mindannyiunkat, környezetünket, vagy embertársaink egy részét érintõ problémára. Néhány õszi világnap: Október 4.: Az állatok világnapja (Egyben Assisi Szent Ferenc, az állatok védõszentje halálának napja) -az idén ez alkalomból Schirilla György, állatkertek közötti futással hívta fel a figyelmet arra, hogy az állatok, a természet szeretete, és az egészséges életmód szorosan összefügg. A neves atléta a Pécsi Állatkertbõl indult és a Budapesti Állat és Növénykertbe érkezett, útja során több ezer állat -és sportbarát csatlakozott hozzá. Október elsõ hétfõje: A lakóhely világnapja. Szomorú, hogy annak érdekében is kampányolni kell, hogy az emberek közvetlen környezetüket megõrizzék és tisztán tartsák, netalán még szebbé, otthonosabbá is tegyék. Ami még szomorúbb, ha a kampány falra hányt borsónak bizonyul. Lásd: Tájsebészet November harmadik csütörtöke: ,,Ne gyújts rá!” világnap November 28.: ,,Ne vásárolj semmit!” világnap. Antireklám a fogyasztói társadalomban, sajnos alig nyom valamit a mérleg másik serpenyõjén a vásárlásra buzdító reklámokkal szemben. Mielõtt leveszünk egy terméket az üzletben a polcról, elõbb jut eszünkbe a reklám, mintsem hogy végiggondolnánk: vajon ezt a terméket környezetkímélõ technológiával állítottuk elõ? Mi lesz a csomagolóanyagával? Mi lesz a vele, ha már nem lesz rá szükségünk? Egészségünkre ártalmas anyagot tartalmaz-e? Valóban szükségünk van rá? Kovács Anna
Tisztelt Olvasók! Továbbra is várjuk szerkesztõségünkbe észrevételeiket, javaslataikat falunk életével, a Héhalmi Hírmondóban megjelent cikkekel kapcsolatban is. Jó lenne megteremteni a párbeszédet egymással az újságon keresztül is. Bakosné Gyetván Violetta
Héhalmi Hírmondó III. évfolyam 4. szám 2002. október
ÉRTÉKEINK
MINDENKIÉRT
A Szõlõk
A polgárõrség feladata a bûnmegelõzés!
Amikor Budapest felõl az ember elhagyja Teszlagpusztát és Héhalom határába érkezik, már itthon van. Az egykori és mai héhalmiaknak jelentik legtöbbet ezek a Cserhát-alja lankáin elsimuló földek. Aki rokonlátogatásra érkezik, az haza jön, aki a szürke reggel-estében jön-megy, az haza ér. Az elsõ, amit megpillantunk és az utolsó, amit elhagyunk, a Szõlõk. A nadrágszíj-parcellákból összeszõtt takaró szégyelt érzelmeink palástja, az elsõ hírhozó, az utolsó fohász utjaink elõtt. A mindenki számára mást jelentõ szõlõföldek jelentõsége abban a sokféle mondanivalóban rejlik, melynek valamelyike hozzánk szól. Tudjuk, hogy amikor a XIX. század filoxéra járványa megtizedelte az ország borvidékeit, a mai Öreg-szõlõben is elpusztultak az ültetvények. Talán az újabb vésztõl tartva a község új területet keresett, mely a régi szõlõ földekhez hasonló adottságokkal rendelkezett. Így került sor a mai szõlõföldek kiparcellázására, betelepítésére. A Szõlõk sokféleképpen mérhetõ helyi értéke legalább annyi, mint gazdasági haszna: - mert a kis parcellákból álló mozaikos tájszelet utolsóként mutatja be a vidék tagosítás elõtti arculatát. - mert a nagy, egybefüggõ táblák között sajátos, évszakonként változó megjelenése igazi színfolt. Spontán tájépítészet. A ma ,,kultúrtájnak” nevezett természeti környezetünk szegényebb lenne, ha csak végeláthatatlan kukoricaföldek zöldje vagy repcék nagy sárga foltja, vagy a mára már nem a nap felé forduló napraforgók hosszú, katonás sorai lennének - mert a sok tulajdonos különbözõ elképzelése létrehozta azt a változatos növénykultúrát, mely köztudottan jobban ellenáll a betegségek, kórokozók elterjedésének. - mert a parcellák sokfélesége vonzóbb az állatok számára is. A különbözõ életkörülményeket biztosító földdarabok gazdag állatvilágot rejtenek. Így a vadállomány is értékesebb, hiszen a nem csak egynyári növényekkel, hanem a sok bokorral és fával tarkított terület biztosabb és biztonságosabb élettér egész évben a vadnyulak, õzek, fácánok számára. - mert a Szõlõkbe menni élmény, hiszen ott mindig érik valami. A szomszéd szõlõjébõl csent néhány szem gyümölcs íze zamatosabb a saját fán termõnél. Persze a kóstolás soha sem volt lopás - a tolvaj sem ma, sem régen nem fényes nappal és nem gyalogosan járt. - mert a cikkünk szempontjából elsõdleges, de gyakorlati emberek számára járulékos elõnyök mellett a szõlõ hasznot termel. A tõkék, gyümölcsfák, parcellák termése az évközi veszõdségek ellenére mégiscsak a mi javunkat szolgálja. A munka gyümölcse a munkásé. Bár Héhalom nem tartozik a hagyományos bortermelõ vidékek közé, és a helyi nova bor értéktelensége mellett a szervezetre is bizonyítottan káros, a Szõlõ fenntartása és megõrzése szükségszerû. A helyi borkultúra minõségi változásának záloga az új ültetvények telepítése és az adott helyen a minél kevesebb szántó-jellegû földhasznosítás. A fásítás, gyümölcsös telepítés a ma még meglévõ sokféleséget továbbörökítheti, a terület hagyományos gazdálkodásának fenntartása elképzelhetetlen a korszerû szõlõmûvelés nélkül. A hely és feladat adott, legény kerestetik a gátra. km
Beszélgetés Nagy Ádámmal, a Polgárõr Egyesület elnökével. -Az egyesület közel két éves múltra tekint vissza. Hány tagja van jelenleg? Mostanában elég nagy a jövés-menés. Már 31-en is voltunk, de most csak 21 tag van. -Mi lehet az oka a tapasztalt vándorlásnak? Nem könnyû feladat a polgárõröké. Sokan munka mellett adják a hétvégi szolgálatokat. Például pénteken van aki szolgáltban van, másnap pedig megy dolgozni az adott mûszakja szerint. Sajnos a lakosság felõl nem tapasztalható köszönet mindezért, sõt elég negatív a visszhang a polgárõrök munkájáról. Nagyon rossz, hogy nincs autó. Egy szolgálat alatt akár 10 kmt is megtesz a polgárõr miközben a falut járja. Természetesen ez társadalmi munka, legalább a falunak honorálni kellene. - A Falunapon a polgárõrségnek is köszönhetõen zavartalanul zajlottak le a rendezvények. Hány ember adott szolgálatot? Az elõkészületekben, - az egyes helyszínek kijelölése és elkerítése, - hat-hét ember vett részt. A Falunapon pedig 14en voltak szolgálatban. Úgy érzem sikeresen dolgozott a csapat, hiszen a programok idején nem volt rendbontás. Ezúton is köszönöm mindenkinek a közremûködést. -A szolgálatban lévõkön új póló volt. Hogyan oldják meg a folyamatos pótlást? A pólókat az önkormányzat biztosította, 21darabot kaptunk. A hétvégi szolgálatokra mindig, mindenki megkapja a megfelelõ ruhát. -A polgárõrök csak alkalmi és hétvégi szolgálatot látnak el. Mi a helyzet a hétköznapokkal? Jogos a kérdés. Más településeken, mint például Jobbágyiban is állandó mozgást biztosít a polgárõrség. Jó lenne itt is minden napra megoldani a szolgálatot, sõt bõvíteni a feladatok körét, de mindez több embert kíván. Jó lenne, ha komolyabban venné a falu ezt az egészet, minél többen belépnének, s így a saját bõrükön is tapasztalnák ennek a szervezõdésnek a lényegét, és nem csak kívülállóként ítélkeznének. - Azt hallottam lemond az elnöki posztról. Igaz ez? Valóban tervezem a lemondást. Sajnos egy fél éve nem tudok annyi idõt fordítani az egyesület mûködtetésére, mint szeretnék. Szinte minden nap dolgozom. Úgy érzem, ha valamit nem tudok teljes odafigyeléssel végezni nincs értelme. Szerencsére van segítségem. Külön szeretnék köszönetet mondani Gyetván Józsefnek, aki különösen sokat tesz a szervezésben, a szolgálati beosztások elkészítésében és azok szétosztásában. Mindez sokáig így még sem folytatódhat. A közel jövõben össze kell hívni a Közgyûlést, hogy bejelentsem lemondásom, és döntés szülessen az új elnök személyérõl. - Mit üzenne a lapon keresztül az olvasóknak? Megragadom a lehetõséget arra, hogy minél több héhalmi lakótársamat buzdítsam az egyesületbe való belépésre. Hiszem, hogy nagyon fontos a település életében az összefogás, minél több embert be kell vonni. A polgárõrség feladata a bûnmegelõzés, melybõl úgy veheti ki részét, hogy jelzi a tapasztalt problémákat az illetékes szerveknek. Szerencsére nagyon komoly gond még nem volt, de megakadályoztunk már néhány betörést, verekedést. Kérem jelentkezzenek, közös a célunk! Bakosné Gyetván Violetta -Köszönöm a beszélgetést! 7
Héhalmi Hírmondó III. évfolyam 4. szám 2002. október
MAGUNKRÓL
MAGUNKNAK
Rövid hírek
Szomszéd hírek
- A falunap alkalmával a Héhalom Községért Közalapítvány javára rendezett kerámia és gyöngyvásár bevétele 17.000.- Ft volt, melyet az alapítvány kulturális célra fog felhasználni.
- Érdemes megtekinteni a frissen helyreállított egyházasdengelegi kistemplomot, mely a Váci-egyházmegye legõsibb temploma. A látogatáshoz keressék Pete Emilné, Harmos Erzsébet gondnokot a Rákóczi út 53-ban (a Polgármesteri hivatal közelében).
- Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Vásárhelyi Pál Héhalom címerével díszített kerámia korsói korlátozott darab számban a község üzleteiben kaphatók 3.500.- Ft-os áron. - Az alapítvány kettõs könyvvitelben jártas, segítõkész könyvelõt keres, aki az alapítvány könyveit vezetné. Jelentkezés Berze Gábornál, a kurtórium elnökénél.
Héhalom az interneten - Szeretnénk, ha községünk is megjelenhetne az interneten, ezzel is nagyobb ismeretséget biztosítva kis falunknak. E munkához keresünk lelkes, tenniakaró, segítõkész társakat. Jelentkezés a szerkesztõségben. - A szomszéd településekhez hasonlóan megérkezett a pályázaton nyert vegyeshasználatú autó, amelyet az önkormányzat a feladatai ellátásához, többekközt szociális területen (pl. ebédszállítás), segíti lakosságot.
Lapzárta után érkezett
2002. szeptember 30. Falugyûlés A mintegy 50 fõs hallgatóság elõtt elsõként Szilágyi Albert polgármester értékelte a képviselõtestület négy éves munkáját, melyhez a résztvevõk semmiféle megjegyzést nem tettek. Ezután Tóth Tiborné a választási iroda vezetõje ismertette a helyhatósági választások rendjét, valamint az elfogadott jelöltek névsorát. A lakossági hozzászólások keretében elhangzott észrevételek közül kettõt emelnék ki. Az egyik az utcák mentén elöregedett meggyfák pótlását javasolta. A másik észrevétel arra irányult, hogy a szemétszállító autók az esõs, sáros idõben ne használják az utcák végét összekötõ föld utat. Ezzel is óvva környezetünket, utcáinkat, az ott lakókat. Bíztam abban, hogy az egyéb rendezvényekhez hasonlóan sokan jönnek el a falugyûlésre is. Hiszen ez az egyetlen nyilvános fórum, amellyen a lakosság észrevételt tehet, javasolhat községünk életével kapcsolatban az önkormányzat és képviselõi felé. Szilágyi Gyuláné 8
KÖSZÖNET Köszönetet nyilvánítunk mindazoknak, akik részt vettek Szita János temetésén, osztoztak gyászunkban, és ezzel enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család
Héhalom Önkormányzat Képviselõ Testületének idõszakos kiadványa Szerkeszti: a Szerkesztõ Bizottság Szerkesztõség: 3041 Héhalom, Petõfi út 1. Telefon: 32-482-045 Felelõs kiadó: Szilágyi Albert polgármester Kiadja: az Önkormányzat Tördelés és nyomdai elõkészítés: PharmaBER Bt. Készült 400 példányban.
Héhalmi Hírmondó III. évfolyam 4. szám 2002. október
